A LENGYEL TŐZSDE HARMINC ÉVE

A LENGYEL TŐZSDE HARMINC ÉVE

A szocialista gazdasággal való végső leszámolást jelképezi 1991. április 12-e, amikor a lengyel pénzügyminiszter és a tulajdoni átalakításáért felelős tárcavezető aláírta a Varsói Értékpapírtőzsde (GPW) alapító okmányát. Négy nappal később megtartották az első kereskedési ülést hét brókerház részvételével.

A PARKETT ÚJRANYITÁSÁTÓL A REKORDFELHALMOZÁSIG

A GPW ma az egyik legismertebb lengyel intézmény a világon, egyúttal Kelet-Közép-Európa legnagyobb tőzsdéje, amely a kontinens egyik legdinamikusabban fejlődő tőkepiacán működik. Szlovénia és Magyarország után a lengyelországi börze volt a harmadik, amelyet európai posztkommunista országban indítottak.

TŐZSDEÜZEMELTETŐ

Bő tíz és fél éve, 2010. november 9-től a börzét működtető társaságnak is jegyzik a papírjait, amely tavaly a járvánnyal dacolva minden eredménye tekintetében két számjegyű eredménynövekedést produkált. Majdnem 91 millió euró volt az árbevétele, ami 16 százalékos bővülést jelentett az előző évhez viszonyítva. Ez minden idők legjobb eredménye a Varsói Értéktőzsde történetében, és ugyancsak csúcsnak számít a 34 millió eurós tiszta profitja, csaknem 23 százalékkal felülmúlva az egy esztendővel korábbi nyereségét. A GPW Csoport ugyanakkor a lengyel áramtőzsdén keresztül működteti Európa egyik leglikvidebb villamosenergia-piacát.

A GPW emellett Európa második legnagyobb alternatív kereskedelmi rendszerét, a NewConnectet is üzemelteti több száz gyorsan növekvő, elsősorban az új technológiákra építő társasággal, a múlt héten is mintegy félszáz kisebb videójáték-készítő cég volt a kibocsátók listáján.

FRANCIA SEGÍTSÉG

A Varsói Értéktőzsde indítása idején kevesen gondolták, hogy ez valaha Lengyelország zászlóshajó-társaságává válik. Akkoriban azt hangsúlyozták, hogy visszaszerzi az 1817-ben alapított, majd a német megszállással megszűnt lengyel tőzsde hírnevét. Bár 1945 után volt egy kísérlet a börze újraindítására, a kommunista hatalom véget vetett minden illúziónak. Aztán a rendszerváltozás idején, 1989 szeptemberében felállított új, nem kommunista kormány elindította a piacgazdaság újjáépítésének programját, amelynek a privatizáció és a tőkepiac megteremtése volt a fő eleme. Más országok-

kal ellentétben, ahol a privatizációt a már létező pénzügyi intézmények struktúrájában hajtották végre, Lengyelországban ezzel együtt meg kellett teremteni a szükséges tőkepiaci infrastruktúrát. Számos alternatív megoldás figyelembevételével úgy döntöttek, hogy egy az egyben a külföldi tőkepiacok mintáira alapoznak, és átveszik a kész jogi, valamint szervezeti megoldásokat.

A korszerű tőzsdei kereskedelem kidolgozása mindössze néhány hónapot vett igénybe, amire Franciaország anyagi és pénzügyi támogatásával került sor. Varsó együttműködési megállapodást írt alá a legrégebbi és egyben legnagyobb francia börzével, a Bourse de Lyonnal.

ÁRFOLYAMESÉS, SZTRÁJKKÉSZÜLTSÉG

Az értékpapírok nyilvános kereskedelmét szabályozó tervezet első változatát 1990 júliusában dolgozták ki, majd 1991. március 22-én a szejm elfogadta az értékpapírok és vagyonkezelői alapok nyilvános kereskedelméről szóló törvényt. Áprilisra létrejöttek a brókerházak, a befektetési alapok, valamint a piacot irányító kormányzati szerv, az értékpapír-bizottság, majd 16-án a kommunista párt egykori központi bizottságának az épületében megtartották az első kereskedési napot, amikor 112 vételi és eladási megbízást nyújtottak be, 325 részvény váltott tulajdonost, a teljes forgalom pedig kétezer dollár volt. A megbízásokat rózsaszín és kék nyomtatványokon rögzítették, majd a parketten vitték be egy kölcsönzött számítógépbe. A GPW megnyitójában részt vevő öt társaság a Tonsil (hangszórógyártó), a Próchnik (kabátgyártó), a Krosno (üveggyár), a Kable (kábelgyártó) és az Exbud (építőipari vállalat) volt. „Amikor 1991. április 16-án megnyitottam az első ülést, a lábaim jobban remegtek az izgalomtól, mint a néhány másodperccel azelőtt megkongatott harang” – emlékezett vissza Wiesław Rozłucki, a GPW igazgatótanácsának első elnöke. Az Értékpapír- és Tőzsdebizottság akkori elnöke, Lesław Paga pedig felidézte, hogy „eleinte senki sem tudta, mi a tőzsde és mire szolgál. Az első társaságok vezérigazgatói telefonáltak, hogy a dolgozóik sztrájkba akarnak lépni, mert esett a részvényeik ára”.

A GPW-n jegyzett társaságok száma 1991 végére kilencre növekedett, a kapitalizáció pedig elérte a 161 millió złotyt. Összehasonlításképpen: jelenleg százszor több társaságot jegyeznek.

ÜZLETKÖTÉSI CSÚCS

A tavalyi év áttörést jelentett a Varsói Értékpapírtőzsde számára. A pandémia nagy volatilitást váltott ki a világ minden részén, így Lengyelországban is. A GPW fő piacán az első fél évben a részvénykereskedelem értéke 131 milliárd złoty (kb. 10 318 milliárd forint) volt, ami november végéig elérte a 276 milliárdot, az év utolsó hónapjában pedig 35,3 milliárd złoty volt az üzletkötések értéke. Az év utolsó két hónapjában regisztrált 311 milliárd złoty éves szinten 152,6 százalékos bővülést jelentett. A lakossági befektetők nyüzsögtek a piacon, súlyuk a kereskedésben csaknem a duplájára nőtt, a forgalom negyedét adták.

Tavaly szeptemberben jelentette be Artur Soboń, az állami vagyon kezeléséért felelős miniszterhelyettes, hogy a Varsói Értéktőzsde arra készül, hogy többségi, 65 százalékos részesedést vásároljon az örmény börzében. Az ügylet megerősítené Lengyelország vezető szerepét Közép- és Kelet-Európa pénzügyi piacán, emellett érzékeltetné, hogy Varsó sokat tesz a feltörekvő piacok helyzetének javításáért – mondta akkor a miniszter. Csakhogy októberben a GPW felfüggesztette az örmény tőzsde átvilágítási folyamatát a hegyi-karabahi konfliktus miatt, most márciusban pedig fokozódott a politikai válság Jerevánban.

Tavaly év végén a GPW fő piacán jegyzett 384 hazai vállalat tőkésítettsége 538,8 milliárd złoty (119,0 milliárd euró) volt, a 433 belföldi és külföldi társaság teljes tőkéje pedig 1068,7 milliárd złoty (236,1 milliárd euró). A NewConnect piac is rekordforgalmat regisztrált.

ILONA GIZIŃSKA