KÖZGAZDASÁGTAN Elhunyt

KÖZGAZDASÁGTAN | A Nobel-díjas közgazdász szerint az euró ELHUNYT az a ragasztó, amely egyben tudja tartani Európát. A közös valutaövezetek elméletének a kidolgozása nagyban hozzájárult az uniós pénz létrejöttéhez.

ROBERT MUNDELL

Sienai nyaralójában 88 éves korában elhunyt Robert Mundell professzor, Nobel-díjas elméleti közgazdász. A szakembert az euró atyjának is szokás nevezni (Lámfalussy Sándor mellett), mivel az optimális valutaövezettel kapcsolatos kutatásai megalapozták az eurózóna létrejöttét.

A VILÁGVALUTA

Mundell elképzelései szerint létre kellett volna hozni egy globális valutát is. Ez felválthatná a dollárt, az eurót, a jüant és a jent. Ennek árfolyama és kamatszintje felett egy globális jegybank őrködne. Első lépésként a zöldhasú és az EU-s fizetőeszköz közötti árfolyampaktumot képzelt el, amelyben 1 euró 1,2 és 1,6 dollár között mozoghatna. Ehhez csatlakozna a kínai jüan-renminbi is. A közgazdász a világpénzt intornak nevezte el, az international (nemzetközi) szó rövidítésének és az arany francia nevének (or) az összeolvasztásával. Hogy egy évtizeddel ezelőtt a Nobel-díjas tudós milyen pontosan bemérte az euró/ dollár árfolyamot, a lehetséges ingadozást, az jelzi, hogy ez év márciusának végén, áprilisának elején az uniós pénzt a nemzetközi piacokon átlagosan 1,2 dollárért jegyezték.

Robert Mundell már legalább tíz esztendővel ezelőtt jelezte, hogy változnak a globális erőviszonyok; az Egyesült Államok, a Nyugat teret veszít, a Kelet, mindenekelőtt Kína pedig gazdasági alapon előretör. A professzor szerint ez a változás a pénzügyi világot is érinti, és az említett nemzetközi szuper-fizetőeszköz csak a legerősebb valutákból álló kosár plusz az arany alapján teremthető meg. Noha a világpénztől még messze vagyunk, annyi igaz, hogy Kína megkezdte más államokkal, kétoldalú alapon a jüan-renminbiben való elszámolást, kereskedést – azzal a céllal, hogy meggyengítse a dollárt, majd leváltsa globális posztjáról.

Grafikonunkon jól látszik, hogy az ázsiai óriás éves GDP-növekedési üteme az elmúlt évtizedben átlagosan a háromnégyszerese volt a másik két meghatározó erő, az USA és az Európai Unió bruttó hazai terméke bővülésének. Ez is kifejezi, hogy a Mennyei Birodalom milyen hatalmas léptekkel dolgozza le a Nyugathoz mért lemaradását. Tegyük hozzá: vásárlóerő-paritáson (PPP) mérve Kína GDP-je tavaly 24,162 milliárd dollár volt, míg az USA-é 20,807, az EU-é pedig 19,397 milliárdot tett ki a Nemzetközi Valutaalap becslése alapján. A névleges (nominális) bruttó hazai terméket tekintve az Egyesült Államok 2020ban világelső volt 20,807 milliárd dollárral, a távol-keleti ország pedig 14,860 milliárddal versenyez a második-harmadik helyért a nagyjából hasonló értéket produkáló EU-val.

Kína

A POLITIKAI RAGASZTÓ

„Az euró az a politikai ragasztó, amely egyben tartja Európát, továbbá a legjobb dolog, ami a Közös Piac megteremtése után történhetett a kontinenssel. A folyamat végjátszmája mélyebb integrációhoz és a fiskális irányító szervezetek központosításához vezet” – nyilatkozta Mundell 2012-ben a Bloombergnek adott interjújában.

Mundell a Columbia Egyetem profeszszoraként, 1999-ben kapta meg a Nobeldíjat elméletéért, amely szerint a rugalmas piaci viszonyok – beleértve a munka-

USA

EU

A LEGNAGYOBB GAZDASÁGI HATALMAK GDP-VÁLTOZÁSA

– 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Forrás: Statista.com

ROBERT MUNDELL A NOBEL-DÍJ ÁTVÉTELE ELŐTT, 1999-BEN. FISKÁLIS UNIÓT VIZIONÁLT EURÓPÁBAN

erő és a tőke szabad áramlását – az alapfeltételei annak, hogy egy országcsoport közös pénzrendszert működtessen. Kutatásai nagyban előmozdították, hogy abban az évben 11 nyugat-európai kormány megállapodhatott az euró bevezetéséről. Ezért is nevezik Robert Mundellt az euró atyjának.

AZ ADÓCSÖKKENTÉS APOSTOLA

A közgazdászt a fogyasztás ösztönzésére épülő gazdasági modellek építészének tartják, aki adócsökkentéssel serkentette a termelést, továbbá az áruk és szolgáltatások fogyasztását, igénybevételét. A konzervatív Ronald Reagan amerikai elnök (1981–89) kedvelte és követte a profeszszor tanításait, adót csökkentett és megfogta a pénzromlást. Ennek eredményeképpen 1984-ben az USA a második világháború óta eltelt időszak egyik legjobb eredményét produkálta 7,3 százalékos gazdasági növekedéssel. Mundell a hasonlóan neves, szintén Nobel-díjas kollégájával, Milton Friedmannel ellentétben a fix dollárárfolyamot támogatta, és felszólította az európaiakat: vezessék be a zöldhasúval szembeni rögzített árfolyamokat, mert az ingadozások szerinte egyensúlyhiányhoz vezetnek, amely globális pénzügyi válságba torkollhat.

A tudós tanácsokat adott az ENSZ-nek, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), a Világbanknak, emellett az amerikai, a kanadai, a kínai kormány konzultánsaként tevékenykedett. Barack Obama kemény kritikusának számított. 2008 novemberében megkérdőjelezte az akkor még csak a beiktatására váró megválasztott elnök azon tervét, hogy felemeli a legjobban keresők adóit. Helyette a professzor a vállalati terhek drasztikus, 35-ről 15 százalékra való csökkentését ajánlotta – amit persze Obamáék elutasítottak. Globális jelentősége volt Robert Mundell politikájának, amellyel az európai gazdaságokat arra ösztönözte, hogy dobjanak kesztyűt az amerikai és a kínai gazdaságnak – mondotta róla Stephen Jen egykori IMF-közgazdász, a londoni székhelyű Eurizon SLJ Capital egyik alapítója és ügyvezető igazgatója.

JÜANPROBLÉMÁK

Nem lenne teljes a kép, ha nem emlékeznénk meg Mundell Kínával kapcsolatos erőfeszítéseiről. Szinte mindenki másnál korábban indítványozta a valutaalapnak, hogy a különleges lehívási jogokat (SDR) meghatározó valutakosárba tegyék bele a jüant, a majdani tartalékvalutát. Ami 2016-ban meg is történt. Kínában tisztelték, s 2005-ben a távol-keleti ország legjobb felsőoktatási intézménye, a Pekingi Egyetem díszdoktori címet adományozott neki, noha a professzor nem mindig értett egyet az ázsiai óriás hivatalos gazdaságpolitikai lépéseivel, és ismételten a lebegtetett jüan árfolyamának a fixálására szólított fel. A pekingi vezetés orra alá dörgölte, hogy az alulértékelt jüannal károkat okoz a világgazdaságnak.

D. P.