VÉGH RICHÁRD Trenddé váltak

TRENDDÉ VÁLTAK

A FENNTARTHATÓ BEFEKTETÉSEK

VÉGH RICHÁRD | A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) új útmutatója segítséget nyújt a kibocsátóknak és más cégeknek, hogy sikeresen tudjanak eligazodni a fenntartható befektetések világában – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában a BÉT vezérigazgatója, kitérvén arra is: az ESG (environmental, social and governance)-, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat egyaránt fi gyelembe vevő invesztíciók egyre nagyobb közönséget hódítanak meg.

A magyar pénz- és tőkepiacon is újdonságnak számítanak az ESG-s pénzügyi termékek, vagyis a fenntarthatóság szolgálatába állított hitelek, befektetések és egyéb pénzügyi eszközök. Milyen szerepet szán a BÉT e szegmensnek? – A tőzsdéknek kiemelt szerepük van a globális gazdasági akciótervben, amely a fenntarthatósági törekvéseket szolgálja. A pénzügyi szektorral karöltve a parkettek világszerte hirdetik a fenntartható pénzügyek, a környezeti, társadalmi és irányítási, azaz ESG-tényezők beépítésének a fontosságát a befektetési döntéshozatalba, valamint az ilyen eszközök felé irányuló tőkeallokálást. A BÉT a következőkben határozta meg legfontosabb fenntarthatósági fókuszterületeit: a tőzsdei társaságok körében a fenntarthatósági jelen-

tések és az ESG-adatszolgáltatás javítása, az invesztorok figyelmének a felhívása a börzére bevezetett zöld befektetési eszközökre, piacfejlesztés új, ESGkompatibilis és zöld befektetési termékek számára. – Milyen módon mozdíthatják elő a fenti célokat a parkettek? – Több módon is. Elsődleges fontosságú, hogy az ESG-alapelveket megfelelően integrálják a saját stratégiáikba, ezáltal példát mutatva a tőzsdei társaságok számára. A börzéknek részt kell venniük abban is, hogy támogató és megfelelő európai uniós, valamint hazai jogi szabályozási környezet jöjjön létre, továbbá erre figyelemmel, ezt kiegészítve szükséges megalkotniuk és alkalmazniuk a saját tőzsdei szabályaikat. A parkettek nem kevésbé fontos szerepet töltenek be az ismeretterjesztés terén is: egyfajta ESG-információs bázissá, szellemi műhellyé válhatnak, ezáltal is reflektorfénybe állítva a fenntarthatóság témakörét. A BÉT szakmai rendezvények, konferenciák, oktatások szervezésével terjeszti a fenntarthatóság eszméjét a lehető legnagyobb nyilvánosság számára. Az ESGtudatosságot a termékfejlesztés is támogatja (dedikált piaci szegmensek, zöld befektetési termékek promóciója stb.), emellett a tőzsdei társaságok részére nyújtott útmutatások segítik a kibocsátókat ESGjelentési gyakorlatuk és módszertanaik kialakításában, annak érdekében, hogy minőségi információkkal láthassák el a piacot. Ez utóbbi volt a célja a BÉT által kiadott ESG Jelentési Útmutatónak is. – Mekkora „löketet” adott a jegybank 2019-es zöldprojektje? – Az elmúlt két évben számos fontos lépés történt Magyarországon, ami segíti a fenntarthatósági célok beépülését a finanszírozási ügyletekbe és a banki, tőkepiaci szereplők működésébe. A Magyar Nemzeti Bank az európai központi bankok közül elsőként hirdetett meg zöldprogramot, amely komplex módon támogatja ezt a célt, és folyamatosan jönnek a bejelentések, az új eszközök az intézmény részéről. Szintén lényeges volt, hogy az Államadósság-kezelő Központ is sikeresen jelent meg tavaly a zöldkötvények piacán eurós és jenes zöldkibocsátással. A közelmúltban az első vállalati zöldkötvényeket is kibocsátották magyar vállalatok, épp az MNB által indított Növekedési kötvényprogram keretén belül. – Nemrég mutatták be a BÉT ESGútmutatóját: konkrétan mit tartalmaz ez a kiadvány, s mi a célja?

– A tőkepiacon a fenntarthatóság megjelenése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tőzsdei kibocsátók transzparens módon bemutatják a befektetők számára, hogy a társaságuk milyen módon felel meg a fenntarthatósági kritériumoknak. Ez tehát egy új szempont, a pénzügyi beszámoló és a pénzügyi-számviteli mutatók transzparens közzétételén túlmutatva. Az invesztorok ez alapján tudják eldönteni, hogy a követelmények szerint melyik cég részvényeiből, kötvényeiből vásároljanak, s melyekéből nem. Az útmutató célja, hogy segítséget nyújtson a BÉT-re bevezetett tőzsdei kibocsátó vállalatoknak abban, hogy alapvető képet kapjanak az ESG-s megközelítés lényegéről, s elinduljanak a fenntarthatósági jelentés és adatszolgáltatás kialakítása felé. A kalauz ajánlás szintjén minimális elvárásokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a Budapesti Értéktőzsdén listázott kibocsátók megkezdhessék jelentési gyakorlatuk kialakítását. A börze útmutatójából az is kiderül, hogy a parkett vállalatai számára a fenntarthatóság több mint egyszerű adatszolgáltatás. Szempontjainak a beépülése a cég stratégiai döntéseibe, a kockázatok értékelésébe nagymértékben javítja a társaságok hosszú távú üzleti teljesítményét is. – Mekkora kihívásokkal találkoznak a kibocsátók ezen a téren? – Több oldalról is szembesülnek az ESG-s kihívásokkal. Egyrészt tapasztalják a fenntarthatósági adatok, információk iránt megnövekedett befektetői igényeket. Másrészt az egyre szigorodó szabályozás is mindinkább arra szorít minden érintettet, hogy vegye komolyan e törekvéseket. Harmadrészt pedig iparág-specifikusan, más és más formában és mélységben a saját működési kockázataik között is megjelenik a fenntarthatóság témája, ahol elkerülhetetlenül foglalkozniuk kell vele. Fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak kihívásokról és kockázatokról, hanem nagyon sokszor lehetőségekről beszélünk. Ezek lehetnek pénzügyi jellegűek, megjelenhetnek a működésben, az üzleti lehetőségek jobb kiaknázásában, a javuló reputációban. – Hogyan fogadták a kibocsátók és a befektetők az útmutatót, mik az első viszszajelzések? – Nagy az érdeklődés a fenntarthatóság témája iránt. A kalauz véglegesítése előtti nyilvános konzultációra nagy számban kaptunk írásos visszajelzést, és a BÉT ESG Guide-ot bemutató online rendezvényen is közel kétszáz résztvevő volt jelen. A visszajelzések pozitív megerősítést adtak több fontos kérdésben is: a piaci szereplők igénylik a témával való foglalkozást, a tudatossági szint nagyon változó. Néhány kibocsátó magas szinten, az élen jár a fenntarthatósági jelentések terén, de nagyon sokan most kezdik meg ezt az utat. Kifejezett igény, hogy a BÉT szervezzen részletesebb, tematikusabb oktatásokat is a témában. Ezeket meg is fogjuk valósítani, ily módon is segítve kibocsátóinkat. A többség támogatta, hogy ajánlási jelleggel vezessük be a jelentési minimumelvárásokat, és a beszámolás a jövő évre vonatkozóan induljon. Idővel azonban annak a lehetőségét is megvizsgáljuk, hogy nemcsak ajánlásban, hanem kötelező tőzsdei szabályként írjuk elő a fenntarthatósági jelentés készítését.

2004 és 2013 között a Budapesti Értéktőzsde Üzletpolitikai Igazgatóságán dolgozott, különböző pozíciókban. 2013 novembere és 2015 decembere között a Magyar Nemzeti Bank Tőkepiaci Felügyeleti Igazgatóságának az élén irányítása alá tartozott a hazai tőkepiaci intézmények felügyelete, a bennfentes kereskedelemmel, piacmanipulációval kapcsolatos piacfelügyeleti vizsgálatok, továbbá a tőkepiaci kibocsátói engedélyek kiadása. 2013 óta a Befektető-védelmi Alap (Beva) igazgatósági tagja. 2015 decemberétől a Budapesti Értéktőzsde Igazgatóságának a tagja, 2016. január 1-jétől annak vezérigazgatója. Az MNB-t számos hazai és külföldi szervezetben képviselte, többek között az ESMA felügyelői bizottságában.

SZAJLAI CSABA