OKOSKLINIKA A jövő egészségügye

A JÖVŐ EGÉSZSÉGÜGYE

OKOSKLINIKA | A járvány hatalmas lökést adott a digitális egészségügynek, ugyanakkor a Qualiter által menedzselt startup sok szempontból elébe ment a pandémia által támasztott kihívásoknak – állapította meg a stratégiai vezető, Heim Pál.

„A koronavírus-járvány az IoT, azaz a dolgok internete által támogatott digitális egészségügyi technológiák széles körű és rendkívül gyors bevezetéséhez vezetett” – mondta a Figyelőnek Heim Pál, a Qualiter Research Lab egészségügyi startup stratégiai vezetője, a kórháznévadó neves gyermekorvos dédunokája. Rávilágított, hogy ezeknek az informatikai megoldásoknak az alkalmazása a távfelügyelet, a telemedicina, a

betegségek diagnosztizálása, a klinikai vizsgálatok terén megnövekedett keresletet támasztott az IoT-kompatibilis orvostechnikai és a viselhető fitnesz-wellness eszközök iránt is, ami tovább javította a szegmens növekedési kilátásait.

Az OkosKlinika szolgáltatásai minden vállalatnak érdekesek lehetnek, ahol fontos a munkavállalók egészsége.

EGYSÉGES EHR-EK

A startup OkosKlinika nevű megoldása azonban sok szempontból elébe ment a pandémia által támasztott kihívásoknak. „Jóval a cégalapítás előtt, már 2013-ban megfogalmazódott bennünk, hogy az egészségi állapot monitorozását automatikusan lehetővé tevő, elérhető árú, könynyen használható, biztonságos és pontos mérést biztosító digitális eszközöknek óriási szerepe lehet a jövő egészségügyében” – idézte fel a szakember. Több konferencia, szakmai cikk után végül 2017re összeállt a termékkoncepció, és létrehozták az OkosKlinika fejlesztését menedzselő Qualitert. Heim Pál szerint három-négy évvel ezelőtt már látható volt, hogy a globális egészségügy az egységes EHR-ek (electronic health record) segítségével a megvalósítható, adatvezérelt ellátásszervezés irányába fordul majd. „Az egységes, strukturált adatok lehetővé teszik, hogy a populáció egészségi

állapotának a változásait big data szinten elemezhessük, támogatást nyújthassunk a gyógyítóknak a diagnózis felállításában, a terápiás javaslatok optimalizálásában és a beteg távoli monitorozásában is” – összegzett a Qualiter stratégiai vezetője. Ezen az úton fontos állomás volt számára az is, hogy a Digitális jólét program megbízásából szakmai vezetője lehetett a Magyarország digitális egészségipar-fejlesztési stratégiáját előkészítő tanulmányt jegyző csapatnak. Akkori munkájuk számos eleme már kifejezetten a jövő digitális egészségügyéhez kapcsolódó ökoszisztémát fogalmazta meg.

Amikor az OkosKlinika koncepcióját lefektették, az IoT ágazati célterületekkel történő összekapcsolásával kiaknázatlan lehetőségek sora rajzolódott ki. A múlt évre a prototípus is elkészült, s immár a járvány okozta krízishelyzetek megoldására is kialakult a fejlesztési elképzelésük. Ez azonban jelentős informatikai hátteret igényelt. Így került képbe az E-Group Zrt., amelynek a DataLake projektje, a Pécsi Tudományegyetemmel, a Semmelweis, a Budapesti Műszaki, a Szent István Egyetemmel és az ELTE-vel közös megoldásai jól illeszkedtek az eredeti elképzeléseikbe. Heim Pál szerint az OkosKlinika értéke abban rejlik, hogy az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók számára a lakossági használatú egészségügyi okoseszközök adatait strukturált és egységes formában tudják elérhetővé tenni, így átfogóbb képet kaphatnak a beteg egészségi állapotáról, annak változásáról, a szakmai partnerek támogatásával pedig a páciens a személyre szabott kezelési terv betartására is nagyobb figyelmet fordíthat. „Például az idősebb betegek esetében az OkosKlinika hozzájárulhat az ápolószemélyzet folyamatos jelenléte nélküli egészségbiztonság növeléséhez is, ezzel pedig egy költséghatékonyabb, az egyéni felelősségvállalást erősítő, biztonságosabb és mindenki számára elérhetőbb, úgynevezett proaktív egészségügyi szolgáltatórendszer kialakítását segítheti elő” – húzta alá a szakember.

KEVESEBB TALÁLKOZÓ

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az intelligens, hordozható vagy otthoni használatra tervezett digitális egészségügyi eszközök és az OkosKlinika alkalmazásával kevesebb fizikai orvos-beteg találkozóra lehet szükség. Így biztonságosabbá és gyorsabbá válhat az ellátás, több idő juthat a problémák megbeszélésére, javulhat a beteg személyes bizalmi indexe, egészségbiztonsága. Mindezek megvalósulásának a feltétele, hogy a keletkezett adatokat szakemberek elemezhessék. Heim Pál úgy véli, az állami finanszírozás is sokat segíthetne a minősített okoseszközök használatának az elterjedésében, ezáltal a betegségek korai felismerésében. De az OkosKlinika szolgáltatásai minden olyan vállalatnak érdekesek lehetnek, amelynek fontos a munkavállalók egészsége, egészségbiz-

tonsága. A startup megoldása lehetővé teszi, hogy egy intelligens vérnyomás-, vércukor-, véroxigénszint- vagy aktivitásmérő készülék információit a szakemberek távolról és valós időben monitorozhassák, analizálhassák, így a nagyobb baj kialakulása előtt mód van a beavatkozási terv elindítására, amivel akár életeket menthetnek. A legtöbb nemzetközileg elismert gyártó termékeinek az integrációjára lehetőséget biztosítanak. Létre is hoztak Okosóraközpont néven egy webáruházat, ahol a rendszerükkel kompatibilis minőségi okoseszközök megvásárolhatók.

A stratégiai vezető ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy az adatvezérelt egészségügy digitális technológiáinak, megoldásainak a fejlesztése tőke- és időigényes folyamat. Ráadásul az informatika nem csak technológiai oldalról költséges; nem ritka, hogy egy szenior szoftverfejlesztő vagy architektúratervező több tíz millió forintot keres évente. „Itt nem lehet hónapokban mérni a sikert. Ahhoz, hogy a folyamatos fejlődés biztosított legyen, továbbá sikerre lehessen vinni valamit a nemzetközi piacokon, tőke kell” – jelentette ki a szakember. Víziója szerint érdemes lenne összefogni a szektor kulcsszereplőit, hogy az OkosKlinika, a Virtuális Rendelő, a Noura és más ígéretes hazai egészségügyi startupok forráshoz jutva, a szinergiákat kihasználva erősebbé, versenyképesebbé válhassanak külföldön is. „Nevezzük ezt egy digitális egészségipari hubnak, ahol minden területnek a legjobbjai dolgoznak azon, hogy nemzetközi szinten is ütőképes termékeket, szolgáltatásokat dobjanak a piacra. Ehhez partnereket, szakmai együttműködéseket és befektetőket keresünk” – bocsátotta előre a stratégiai vezető.

VAN HOVÁ NÖVEKEDNI

A hazai digitális egészségpiac bővülési potenciálja sem kicsi, néhány év alatt 100 milliárd forintos is lehet, globálisan azonban ennek akár a sokezerszereséről van szó. Jelzésértékű, hogy az Egyesült Államokban csak az idei első negyedévben több mint 2000 milliárd forintnak megfelelő tőkéhez jutottak az ezen a területen tevékenykedő startupok. A többségük első körös befektetése is jócskán meghaladta a 25 milliárd forintot, a digitális világban nincs növekedési korlát. S hogy mi kell ahhoz, hogy külföldön szintén sikeres legyen egy hazai egészségügyi startup? „Jó időzítés, hajlandóság a másokkal történő együttműködésre, nemzetközi léptékű befektetés, az alapítók személyes elköteleződése, valamint a hit abban, hogy lehetünk nagyok” – véli Heim Pál. Az OkosKlinika első teljes pénzügyi évében 100 millió forintos árbevétel lehet a reális cél, kéthárom esztendőn belül ez azonban a 10-15-szörösére is ugorhat. Az organikus bővülés részeként hamar jelentős szerephez juthat az export. E téren érdemes építeni az egészségügyi digitalizációban élenjáró skandináv és balti államokra, a norvég piactól a svéden át az észtig. A startupnál azonban Európán túl, globális piacszerzésben gondolkodnak, az exit pedig a tervek szerint öt-hat éven belül jöhet el.

HIRDETÉS GYÖNGYÖSI BALÁZS

VÁROSOKAT KÖT ÖSSZE

HAMAROSAN SZEGED ÉS HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KÖZÖTT UTAZHAT MAGYARORSZÁG ELSŐ VASÚTVILLAMOSÁN