FŐVÁROSI FEJLESZTÉSEK

HÁROMEZER MILLIÁRD

BUDAPESTNEK

FŐVÁROSI FEJLESZTÉSEK | Több tárgyalási fordulón is túl van a kormány és a Fővárosi Önkormányzat a kérdés tekintetében, hogy mire is költsék a soron következő uniós támogatási ciklus fejlesztési forrásait. A kormányzat több mint 3000 milliárdos összeget javasolt Budapestnek.

Korábban Karácsony Gergely főpolgármester – szokásos Facebookposztjaiban – többször felrótta a kormányzatnak, hogy nem egyeztet Budapesttel a fővárosi EU-s fejlesztésekről. Néhány hónapja Orbán Balázson, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesén kérte számon ezeket az önkormányzati szövetségekkel való tárgyalásokat, mondván: ő nem tud ilyenekről. A parlamenti és stratégiai államtitkár erre bemutatta azt a dokumentumot, amelyet kollégája, az uniós forrásokért felelős államtitkár decemberben küldött a Karácsony által vezetett Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) az egyeztetések megkezdéséről. (A BÖSZ-t még 2011-ben alapították meg a budapesti kerületek akkori fideszes polgármesterei. A szervezet célja a hatékony együttműködés kialakítása az egyes önkormányzatok között, együtt gondolkodás a hatáskörükbe tartozó, a kerületekre közösen jellemző problémák megoldása érdekében, valamint a kerületi érdekek hatékony érvényesítése a mindenkori kormányzat felé. Jelenleg a főpolgármester vezeti a testületet, amely most ellenzéki többségű. Egyetlen fideszes alelnöke Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere – a szerk.) De Karácsonnyal egyébként rendszeresen egyeztet a kormány a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) ülésein. Ezt a grémiumot ugyancsak a fideszes budapesti vezetés és a kormány hozta létre, kifejezetten a fővárosi nagyberuházásokkal kapcsolatos döntések meghozatalára.

MÁRCIUSBAN KÉTSZER EGYEZTETTEK

Karácsonyt mindezek után a márciusi események is alaposan megcáfolták. A köz-

FÉNYFESTÉS EGY ÚJ CT-KÉSZÜLÉK ÁTADÁSAKOR A BUDAPESTI GOTTSEGEN GYÖRGY ORSZÁGOS KARDIOLÓGIAI INTÉZETBEN, 2018-BAN. FOLYTATÓDIK AZ EGÉSZSÉGES BUDAPEST PROGRAM

fejlesztési tanácsban ugyanis az előző hónapban kétszer is asztalhoz ültek a kormányzat és Budapest illetékesei, maga a főpolgármester szintén ott volt az üléseken. Megkezdődtek az egyeztetések; a kabinet az összességében 11 ezer milliárdos, Orbán Viktor miniszterelnök által tavaly ősszel Brüsszelben kialkudott, a 2021 és 2027 közötti periódusra szóló uniós fejlesztési pénzekből több mint 3000 milliárdot ajánl Budapest számára. A főváros és Pest megye, mivel fejlett régiónak számít, az EU-tól a közösségi szabályok miatt nagyon kevés területi alapú támogatásra lenne jogosult. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) csupán 60 milliárdos támogatásban részesülhetne. Azonban a kormányzat stratégiai döntésének értelmében – mivel a magyar állam számára pártszínektől függetlenül kiemelten fontos a főváros prosperitása – más uniós forrásokból, így a Kohéziós Alapból, továbbá a Helyreállítási és Ellenálló Képességi Eszközből (RRF) kiegészíti ezt az összeget, így jön ki a 3000 milliárd. (Az RRF-et tavaly ősszel fogadták el a tagállamok vezetői. Ennek célja a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállításának elősegítése – a szerk.) Korányi Dávid, Karácsony városdiplomáciai főtanácsadója a napokban a Telex.hu-nak adott interjújában magának és Jávor Benedeknek, Budapest brüsszeli képviselete vezetőjének vindikálta azt, hogy elérték: az újjáépítési alap fejlesztési forrásainak a felosztásáról legyen érdemi egyeztetési kötelezettség a kormány és a főváros között. Forrásaink elmondták, hogy a balliberális városvezetésnek kétségkívül jók a kapcsolatai Brüsszellel, ám a kabinet kötelezettség nélkül is tárgyalt volna a fejlesztésekről Karácsonyékkal. S azt is hozzá kell tenni, hogy a kormány a saját elhatározásából más területekre is csoportosíthatná a Budapestre csatornázott pénzeket. Márciusban tehát két egyeztetést tartottak a felek a beruházásokról. Ezek keretében a fővárosi egészségügy, közlekedés, egyetemek fejlesztését, továbbá Budapest parkosítását határozták meg.

TELJESEN MEGÚJUL A PESTI RAKPART. A GYALOGOSOK ELFOGLALHATJÁK A DUNA-PARTOT

A 2-ES VILLAMOS ZÖLDÍTETT, FÜVES NYOMVONALAT KAP. TOVÁBBRA IS EZ MARAD EURÓPA LEGSZEBB PANORÁMÁJÚ JÁRATA

MIRE IS MEHET A PÉNZ?

A kormányzat ötpontos javaslatot tett az FKT asztalára az uniós forrásokról, közös javaslatot nyújt be a kormány és a főváros az Európai Bizottságnak. Az elfogadott pontok szerint folytatják az Egészséges Budapest programot. A 2017-ben indult projekt kivitelezése folyamán a kabinet összességében 700 milliárd forintot fordít a központi régió, így Budapest és Pest megye egészségügyi ellátására. (Ugyancsak ennek a térségnek a fejlettségi mutatói miatt nem lehetett korábban a fővárosi kórházak felújítását EU-s támogatásból kivitelezni – a szerk.) A tanács ülésén jóváhagyták, hogy a programra az idén 42 milliárd jusson: ebből 10 milliárdot a kormány a kerületi önkormányzatok-

nak ad a rendelőik felújítására, újak építésére, valamint a legmodernebb egészségügyi eszközök beszerzésére. Erre a fejlesztésre öt év alatt ötvenmilliárd forintot biztosít a kormányzat. A kerületi támogatásokat – a 2019-es önkormányzati választások eredményeképp – háromnegyed részben ellenzéki, egynegyed részben pedig kormánypárti vezetésű városrészek kapják meg.

Összességében 250 milliárd forintból újulnak meg a központi régió kórházai, tehát a kabinet a járvány időszaka alatt sem állítja le a beruházásokat.

Budapest zöldfelületi rendszerének a fejlesztésében szintén megegyezés született. A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a következő hét évre szólóan több mint 500 ezer m² zöldfelület megújítását tűzte ki célul, mind társadalmi, mind ökológiai

szempontokat szem előtt tartva. A kormányzati Zöld Budapest programra 200 milliárdot szánnak. E beruházások érintik a Népligetet, a Városmajort és a Gellérthegyet, de a Ráckevei (Soroksári)Duna-ágat is. A következő öt esztendőben 39 helyszínen, 2060 hektáron új zöldterület-fejlesztést hajtanának végre több mint 200 milliárd forint értékben. Ennek első beruházása lenne a dél-pesti zöldfolyosó, s a BFK már kiírta a közbeszerzési eljárást az új észak-csepeli közpark tervezésére is.

Egészségügyi fejlesztésekre, tömegközlekedési bővítésekre, parkosításra, hídépítésre fordíthatják majd az uniós forrásokat.

ÚJ RAKPART, SÉTÁNYOK

A kormány átvállalja a fővárostól a pesti alsó rakpart Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának a komplex megújítását, a budai fonódó villamos meghosszabbítását, valamint a kelenföldi buszpályaudvar kibővítését. Itt újabb P+R-es kapacitásokat is építenek. Ezeket a fejlesztéseket a Fővárosi Önkormányzattal egyeztetik, csak az általa jóváhagyott tervek mentén valósulhatnak meg.

A pesti alsó rakparton új sétányt alakítanak ki, továbbá új közterek, zöldfelületek jönnek létre a Kossuth Lajos tértől egészen a Bálnáig. A munkák több ütemben zajlanak majd, első lépésben a fővárosi beruházásban most induló rakparti vízcsőépítés után kezdődhetnek meg. Megújul a Lánchíd pesti hídfője, a Széchenyi István tér, eltűnik a közúti körforgalom, az autók helyét új köztér veszi át a Magyar Tudományos Akadémia előtt, a Lánchíd és a József Attila utca közötti forgalom a tér megkerülése nélkül haladhat majd mindkét irányban, a déli oldalon. Megújul a Közraktár utca, új biciklisávok kerülnek majd ide. Délre innen a HÉV-vonalak korszerűsítése új, összefüggő rakparti sétány kiépítését eredményezi. A HÉV-et a föld alá süllyesztik, a vonalak helyén indul majd a sétány a

Művészetek Palotájáig, innen pedig egy újabb park fog vezetni a Nemzeti Atlétikai Központig. Megújul a Boráros tér: gyalogosbarátabb, zöldebb lesz a terület, jelentősen csökken a közutak és a buszvégállomás által elfoglalt tér.

Korábban Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója részleteiben is bemutatta lapunknak a budai fonódó villamos második ütemét. „A 17-es és a 19–41-es villamos összekötése után a hálózat második üteme a Duna partján folytatódik, a Szent Gellért tértől délre, a Műegyetem rakparton és a Pázmány Péter sétányon át a Kopaszi gát térségéig. A végállomás a Budafoki útnál lesz, a vonal csatlakozik majd a Déli körvasút új, Nádorkert megállójához is. A 2,8 kilométeres új, kétvágányú villamospályából legalább 1,2 km füvesített burkolattal készül. Fontos, hogy az egész vonal mentén a lehető legtöbb fa és zöldterület maradhasson meg, jöhessen létre a beruházás eredményeként” – mondta.

A BFK irányításával elkezdődik a kelenföldi csomópont továbbfejlesztése is. A városrészben most is nagy építkezések vannak. Már majdnem kész egy új bevásárlóközpont, és hamarosan egy irodaházat is átadnak. Az új tömegközlekedési csomópont változtatást is jelent majd: az elővárosi Volán-buszok végállomása átkerül az Etele térről az őrmezői oldalra. Vitézy a közösségi oldalán közölte: kiírták a közbeszerzést az új kelenföldi buszmegálló tervezésére. A munka keretében nemcsak a buszpályaudvar és a P+R parkoló terveztetését rendelték meg, hanem a Kelenföldi pályaudvar térségének átfogó vizsgálatára és elemzésére is szól a tender. A tervezőnek javaslatot kell majd tennie a buszvégállomás Etele téren felszabaduló területének a hasznosítására, ahol cél a zöldterületek növelése.

Lapunkban már korábban beszámoltunk az agglomerációs vasúti stratégia elemeiről, a tanács ülésén ezeket is elfogadták. A stratégia kiemelt része a kelenföldi vasútállomás és a Nyugati pályaudvar összekötése új törzsvonali szakasszal.

Vita van egyelőre a Galvani híd megépítésével kapcsolatban. Ezt a főváros korábban támogatta, de mintha változna az álláspontjuk. A kormány szerint az új építmény a belvárosi közlekedés és hidak tehermentesítését szolgálná, ötvenezerrel kevesebb autó jönne a városba. A külső városrészekből és az agglomerációból naponta egymillióan járnak be ide dolgozni. Vitézy Dávid ugyancsak a közösségi oldalán számolt be arról, hogy az önkormányzat 2020 februárjában megerősítette: Budapest következő hídja a budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épüljön meg, villamossal. Ennek tervezése már meg is indult: márciusban kiderült, hogy a közbeszerzés nyertese a Közlekedés Kft.–Ten-T Zrt.–Arcus Mérnöki Iroda Kft. alkotta tervezői konzorcium.

PINDROCH TAMÁS