GULYÁS GERGELY Három nagy nyertese

HÁROM NAGY NYERTESE LESZ

AZ UNIÓS PÉNZEKNEK

GULYÁS GERGELY | Összesen 15 ezer milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre az EU-s helyreállítási alapból, valamint a közösségi költségvetésből. Alapvetően három terület – egészségügy, egyetemek, infrastruktúra – fejlesztésére összpontosít majd az ezeket a pénzeket koordináló nemzeti program – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint nem kell attól tartani, hogy az uniós balliberális oldal politikai zsarolása pénzelvonással jár. A kancelláriaminiszter kiemelte: május végére, június elejére tudunk visszatérni a megszokott életünkhöz, az EU-s oltási igazolás, a vakcinaútlevél ügye pedig sehol sem tart.

Az újraindítás folyamatos és fokozatos. Május végére, június elejére vissza tudunk térni a megszokott életünkhöz.

Mikorra normalizálódhat az élet Magyarországon? – Az úgynevezett társadalmi immunitás alapja, hogy a magyar lakosság 60–75 százaléka oltáshoz jusson. Ehhez pedig két feltétel teljesülése szükséges: elegendő vakcina és hajlandóság. Az előbbi cél eléréséért a kormány mindent megtett, ezért Magyarországon legkésőbb májusban minden 18 évesnél idősebb ember megkaphatja az első dózist. Ami az oltási hajlandóságot illeti, eddig a nyolcmillió nagykorú magyar állampolgár közül több mint 4,1 millióan regisztráltak. Az újraindítás folyamatos és fokozatos. Május végére, június elejére vissza tudunk térni a megszokott életünkhöz. – Közben a Magyar Orvosi Kamara szerint nincs szakmai indoka a korai nyitásnak, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pedig azt mondja, ez a járvány negyedik hullámát hozhatja el. Miért az első oltást megkapók számához igazítja a korlátozások enyhítését a kormány? – Bár a Magyar Orvosi Kamarával kicsit hektikus a viszonyunk, az új egészségügyi törvény elfogadásakor jó néhány fontos kérdésben – például az orvosi bérek emelése, a paraszolvencia tilalma – teljes egyetértésre jutottunk. Most is egyetértünk abban, hogy a korlátozásokat csak megfontoltan és fokozatosan szabad megszüntetni. A PDSZ-re pedig – különösen az elmúlt hónapok tapasztalataival felvértezve – úgy érdemes tekinteni, mint egy ellenzéki politikai szervezetre, amely nem a pedagógusok érdekeit képviseli, hanem a kormányellenes politikai propaganda eszköze. Az újraindításról első körben hozott döntések nem növelték a fertőzésveszélyt, sőt a boltokban mérsékelték a tömeget. Ahogy az oltások haladnak előre, úgy tudjuk az életet és a gazdaságot is újraindítani. – Meg tudja erősíteni azt a korábbi értesülést, miszerint a keleti, vagyis az orosz és a kínai vakcinák is legitimmé válnak az Európai Unióban? – Ami biztos, hogy a bajor kormány 2,5 millió Szputnyik vakcina megvásárlásáról írt alá szerződést az oroszokkal, és még legalább három német tartomány tárgyal velük. Németország leggazdagabb tartományának a döntése ékes bizonyítéka annak, hogy milyen előrelátó volt a magyar kormány, amikor még tavaly hasonlóan határozott. Minden beadott oltás életvédelem. Ezért nem vagyunk hajlandók egyetlen, a vírus ellen védelmet nyújtó készítményről sem lemondani, és az esztelenség azon szintjére sem szeretnénk eljutni, ahol a magyar baloldal versenyez Manfred Weber néppárti frakcióvezetővel. A baloldal milliónyi magyar életet kockáztatna a keleti oltóanyagok betiltásával, Weber pedig az európai szolidaritás megsértését látja abban, ha egy ország megvédi saját polgárainak az életét. – Hol tart most az uniós oltási igazolás, a vakcinaútlevél ügye? – Sehol. Két hónapig is eltart Brüsszelben egy ilyen jellegű szabályozás jóváhagyása. A jelenlegi tervek szerint valamennyi tagállam szabadon dönthet a keleti vakcinák elfogadásáról, így valószínűsíthető, hogy az EU-s igazolásnál a fertőzöttség mértékének és a viszonosságnak nagyobb jelentősége lesz. Várhatóan egyedi döntések születnek majd a tagállamokban, különösen azért, mert a déli, az idegenforgalomban, a turizmusban erősen érintett országok gazdaságilag nem élnek túl még egy kieső nyarat. – S mi a helyzet a mi nagy nyári rendezvényeinkkel? – Ezekről még nincs döntés. – Immár a Miniszterelnökséghez tartozik az EU-s pénzek felhasználásának a felügyelete. Milyen strukturális változások kellettek ahhoz, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól átvett feladatkört ellássák? – Nem volt szükség átalakításra. Palkovics László miniszter úr ítélte meg úgy, hogy jobb, ha ez az államtitkárság ott van, ahol a központi koordináció. Ezért került a Miniszterelnökséghez. Már tavaly szeptemberben közösen javasoltuk Ágostházy Szabolcsot az uniós fejlesztésekért felelős államtitkárnak. Az ő irányításával dolgoztuk ki a nemzeti programunkat, melynek végső változata hamarosan az Európai Bizottság elé kerül, hogy tartsuk a lehető legkorábbi határidőt. – Mi a terv időbeli korlátja? – Reméljük, hogy a nyáron tető alá hozzuk a megállapodást.

– Pénzeső zúdul a gazdaságra? – Kétségtelen, hogy a helyreállítási alap nagy lehetőség minden tagállam számára. Magyarország hatezer milliárd forintot költhet el ezen a jogcímen 2026 augusztusáig. Ezzel természetesen el is kell számolni, vagyis a projektek gyors előkészítése és lebonyolítása kulcsfontosságú lesz. Az uniós költségvetés hét plusz három éves, tehát egy évtizedre szól, a helyreállítási alapnál 5 esztendő múlva le kell zárni az elszámolásokat. A program a következő évek gazdasági növekedéséhez és az országban végbemenő fejlesztésekhez jelentős mértékben járul majd hozzá. – Mire fókuszál a hazai program? – Három területet érdemes kiemelni: az egészségügyi, az infrastrukturális és a felsőoktatási fejlesztésekre a rendelkezésre álló források kétharmadát fogjuk elkölteni. Függetlenül attól, hogy az egyetemek alapítványi formában vagy hagyományosban működnek majd, részesülnek a fejlesztési pénzekből. Ami az egészségügyi ráfordításokat illeti: általánosságban a vidéki intézmények állapota jobb, mint a fővárosiaké. Cél, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt. Megépül a Dél-budai Centrumkórház, újjáépítjük a Szent János Kórházat, és mindenhol az országban lehetőség nyílik a diagnosztikai berendezések, valamint a rendszeres szűréshez szükséges orvosi műszerek beszerzésére. Fontos kiemelni, hogy amikor az infrastrukturális beruházásokról beszélünk, az EU már nem az útépítéseket támogatja, hanem elsősorban a vasútfejlesztést. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy ott, ahol komoly felújítások történtek – például a Vác–Budapest-vonalon –, megduplázódott az utasforgalom. Vagyis ha az emberek színvonalas szolgáltatáshoz jutnak, azt igénybe is veszik. Az agglomerációs közlekedés fejlesztésének a fontosságát nehéz túlbecsülni. – A korábbi csúcsévekben legfeljebb kétezer milliárd forintnyi forrás érkezett az EU-ból. Most mivel kalkulálnak? – A helyreállítási mentőcsomag esetében hatezer milliárdot kell öt év alatt elkölteni. A jelenlegi elképzelés az, hogy a pénzügyi keret 15 százalékát várhatóan már ez év őszén előlegként átutalja az unió, míg a hazai költségvetésre az előfinanszírozás feladata vár. Ehhez jön hozzá az a kilencezer milliárd forint, amelyet a hétéves büdzsé biztosít. Ilyen nagyságrendű pénz, összesen 15 ezer milliárd forint fejlesztési forrás még sosem állt rendelkezésre Magyarországon. – De mi lesz a Brüsszel részéről elhangzó jogállami kifogásokkal? – Politikai kifogások vannak, amelyeket jogállamiként igyekeznek feltüntetni, miközben ma Nyugat-Európában a jogállami intézményrendszer sokkal gyengébb, a sajtó sokszínűsége kevésbé garantált, a véleménynyilvánítási szabadság korlátozottabb, mint Közép-Európában. A brüsszeli politikai szférában pedig a balliberális oldal eldöntötte, hogy megkísérli szétverni az EU-t. Ebben az Európai Néppártnak a balek szerepét szánták, ami Donald Tuskkal a formáció élén igazán találó szereposztás. Miután azonban a tavaly decemberi uniós csúcson sikerült elérni, hogy világos jogi feltételek mellett, pénzügyi szabálytalanságok esetén lehet szankciókat életbe léptetni – amit mi mindig is támogattunk –, elhárult az a közvetlen veszély, hogy a baloldal politikai zsarolása pénzelvonással járjon. – Pedig Věra Jourová uniós biztos szerint már az idén pénzt veszíthet Magyarország! – Věra Jourová bármennyire is reméli, hogy felfüggesztik a magyar kifizetéseket, pontosan tudja, hogy amíg az Európai Bíróság nem dönt, addig nem is alkalmazható a rendelet. Amely ráadásul csak valós pénzügyi szabálytalanságok eseNÉVJEGY

2001 óta a Fidesz tagja, 2015-től a párt alelnöke. Országgyűlési képviselői megbízatását megelőzően ügyvédként dolgozott. Jogi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte. 2006 és 2011 között megbízott egyetemi oktató volt a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmányjogi Tanszékén. 2010-től országgyűlési képviselő. 2010–17-ben a Fidesz frakcióvezető-helyettesi pozícióját foglalta el. 2010-től 2014-ig az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának a tagja, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság alelnöke, később elnöke volt. A magyar alkotmányozási folyamat ideje alatt az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnökeként tevékenykedett. 2014 májusától 2017 októberéig az Országgyűlés alelnöke, a törvényalkotási bizottság elnöke volt. 2018. május 18-tól a Miniszterelnökséget vezető miniszter. 2017 októbere és 2018 májusa között a Fidesz frakcióvezetője volt. Német és angol nyelven beszél.

Az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája.

tén bír jelentőséggel. A cseh biztos magyargyűlölete nem szerepel az alkalmazási okok között. Egyébként is: az Európai Bizottság cseh biztosától, aki korrupciós vádak miatt heteket töltött előzetes letartóztatásban, nagyobb szerénységet várnánk, amikor közpénzekről nyilatkozik. – De nem kell Brüsszelbe menni, itthon is lehet kritikus megjegyzésekre bukkanni. Például Bojár Gábor üzletember, a Graphisoft alapítója a Magyar Hangnak adott interjújában azt mondta, Orbán Viktor ki akarja léptetni az EU-ból Magyarországot. Hallott ilyen tervről? – Mi – szemben más tagállamokkal – azt is a szólásszabadság alkotmányos védelmet élvező részének tekintjük, amikor valaki butaságokat beszél. Sokszor elmondtuk, hogy az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, egészen egyszerűen azért, mert az európai országok önmagukban – még talán a gazdaságilag rendkívül erős Németországot is ideértve – nem elég nagyok ahhoz, hogy egy olyan világgazdasági versenyben, amely a globalizáció folytán kialakult, eredményesen vegyenek részt.

Ezért támogattuk az EU-tagságot. Az első Orbán-kormány teremtette meg a csatlakozási tárgyalások lefolytatásával az uniós belépés feltételeit, és ezért tartunk ki a tagság mellett. Akik olyan véleményeket fogalmaznak meg, mint amelyet a kérdésében említett, tévedésben vannak. A tévedés oka, hogy összetévesztik Brüsszelt Moszkvával. Annak ellenére, hogy ezt mi sokszor cáfoltuk, és az Európai Unió nevében is kikérjük magunknak. Az a Varsói Szerződés volt, ahol a birodalmi központot nem lehetett kritizálni. Mi kifogásoltuk Brüsszel válságkezelési gyakorlatát a világgazdasági válságtól a migrációs krízisen át a vakcinabeszerzésig, vagy azt a folyamatot, amely a britek távozásához vezetett. Ha valaki egy klub tagja, akkor az a klub működési szabályaiba is bele tud szólni. Miután sok minden nincs rendben, ami Brüsszelben történik, azért dolgozunk, hogy ez megváltozzon. Az EU akkor lehet eredményes, továbbá akkor tud fennmaradni hosszú távon, ha képes a középeurópai államokat integrálni, és figyelembe veszi azokat a véleményeket is, amelyek a mi társadalmainkban meghatározó erővel vannak jelen. – Nyugat-Európában nincs túl sok politikai partnere a magyar kormánynak. Ebben a Brüsszellel folytatott csaták is szerepet játszhatnak. Vagy nem így látja? – Ez tévedés. A magyar miniszterelnök még a velünk amúgy kimondottan ellenséges Politico szerint is Európa egyik legbefolyásosabb politikusa. Döntő szavunk volt az uniós költségvetés és a helyreállítási terv elfogadásában, vagy éppen az Európai Bizottság elnökének a jelölésében. Létezik egy politikai vita a kontinens jövőjéről, amelyben Magyarország sarkos álláspontot képvisel, de velünk mindig lehet korrekt megállapodást kötni. – Egy év múlva országgyűlési választások lesznek. Milyen kampányra számít? – Minden eddigit felül- vagy inkább alulmúlóra. Jól látszik, hogy a szélsőjobboldaltól a szélsőbaloldalig érő ellenzéki összefogás minden, a kormányzati munkában már leszerepelt vagy arra alkalmatlan erőt a zászlaja alá gyűjtött. Őket egyetlen dolog tartja össze: a kormánnyal szemben érzett gyűlölet. A választópolgárok többsége azonban a saját és a családja jövőjét szem előtt tartva szavaz. A Gyurcsány-koalíció számukra nyílt fenyegetés. Aki egyszer csődbe vitte az országot, azzal másodszor sem járnánk jobban. – És a közös ellenzéki lista sem jelent reális veszélyt? Nem tartanak – legalább matematikailag – tőle? – A politikai teljesítményüket összegezve: a nulla bármekkora szorzata nulla marad. Hogy egy év múlva hány szavazatot lehet szerezni a kormány elleni gyűlöletkeltéssel, arról a választópolgárok döntenek majd. A mi érdekünk, hogy az érdemi kormányzati munkát ítéljék meg a választók, azt, hogy ez az ország számtalan nehézség közepette honnan hova fejlődött az elmúlt bő évtizedben.

SZAJLAI CSABA

30 ÉVE TÖRETLEN A MAPEI KFT. SIKERE

Folyamatos termékfejlesztés, minőséggarancia és a kollégák megbecsülése – alapvető szempontok a cég üzletpolitikájában. Markovich Bélával, a MAPEI Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy mi a titka a sikeres vállalkozásnak.

– Mit érdemes tudni a MAPEI Kft.-ről? – A MAPEI egy milánói központú olasz családi vállalkozás, amit 1937-ben alapítottak. Különböző építési vegyi anyagok gyártásával foglalkozunk: porokat, habarcsokat, gyantákat, kötőanyagokat készítünk és értékesítünk. Hidegburkolatokhoz és kerámiaburkolatokhoz kapcsolódó ragasztók, fugázók, aljzatkiegészítők, víz- és hőszigetelő anyagok, betonadalékszerek, szigetelőanyagok tartoznak a kínálatunkba.

Magyarországon a MAPEI 1991 óta van jelen. 2002 óta zajlik gyártás Sóskúton, míg a cég központja Budaörsön található. Sóskúton két poralapú terméket gyártó gépsorunk van, és egy üzemünk, ahol folyékony betonadalékszerek készülnek. 220 embert foglalkoztatunk. A cég árbevétele tavaly 22,7 milliárd forint volt.

– Látványos a sikerük. Vajon mi lehet a titok? – A sikerünk legfőbb titka a csapatunk. A vezetés úgy áll a munkatársakhoz, hogy ők a cég legnagyobb értékei. A másik titok a küldetésünk: első és egyben végleges építési megoldásokkal segítjük az ügyfeleinket. A MAPEI fi lozófi ája a segítségről szól, mindig azt nézzük, hogy hol, mivel tudunk hozzájárulni az emberek boldogulásához. Mindig a legmagasabb szintű termékeket fejlesztjük ki. Ha egy ragasztónak tudnia kell 1 megapascal szakítószilárdságot, akkor mi 2 megapascalra méretezzük a terméket.

– Mi jelentette a legnagyobb kihívást az elmúlt évtizedekben? – A legnagyobb kihívás az volt, amikor 2009ben beütött az építőipari válság. De elértük, hogy ne kelljen elküldenünk egyetlen embert sem. A cég árbevételét is szinten tartottuk, mi nem estünk a piaccal együtt.

– Mire a legbüszkébbek? – A munkatársainkra, a nagyszerű csapatunkra vagyunk a legbüszkébbek és a Sóskúti üzemünkre, ahol olyan gépsorunk van, ami 130 ezer tonnát tud gyártani. 15 ezer négyzetméteres a raktárbázisunk, 6 hektáros területen. A burkolatokhoz kapcsolódó segédanyagok tekintetében pedig piacvezetők vagyunk már évek óta.

– Ahhoz, hogy a piacon az egyik meghatározó szereplővé váltak, elengedhetetlen volt a vásárlói elégedettség. Mi garantálja a termékeik minőségét? – Tőlünk csak azok a termékek kerülnek forgalomba, amelyek biztosan megfelelnek a saját elvárásainknak. Van Sóskúton egy modern technológiával felszerelt laboratóriumunk, ahol minden beérkező alapanyagot megvizsgálunk. Nem lenne kötelességünk, de mi megtesszük. A kész termékeket pedig a szabvány által előírtnál sokkal szigorúbban ellenőrizzük.

– Termékfejlesztés tekintetében sincs megállás. Hogyan tartanak lépést a piaci igényekkel? – Változnak a kész termékek, amelyekhez a ragasztóinkat adjuk. Mi pedig folyamatosan fi gyeljük és megelőzzük, vagy követjük a piacot. Az is célunk, hogy a környezetet a lehető legkevésbé terheljük, ezért olyan termékeket fejlesztünk, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják. Ami még fontos nekünk: nem tartalmaz egészségkárosító anyagokat a legtöbb termékünk még akkor sem, ha erre nem köteleznek jogszabályok.