Liszt Ünnep műsorfüzet - Martin Sturm orgonakoncertje (2021. október 10.)

Martin Sturm orgonakoncertje Martin Sturm’s Organ Recital

1

OKTÓBER 10. | 20.00 Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom St. Teresa of Avila Parish Church

Liszt: Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen – variációk egy Bach-témára • variations on a theme by Bach Improvizáció • Improvisation – Albumblatt (Albumlap • Album Leaf) Liszt: Am Grabe Richard Wagners (Richard Wagner sírjánál • At the Grave of Richard Wagner) – átirat orgonára • transcription for organ Improvizáció • Improvisation – Metamorphosis Liszt: Krisztus • Christus – Tu es Petrus Improvizáció • Improvisation – Szimfonikus vázlatok Dante Isteni színjátékára • Symphonic Sketches on Dante’s Divine Comedy Inferno – Purgatorio – Paradiso

Liszt Ferenc: Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen – variációk egy Bach-témára Liszt Ferenc alkotásai között igen jelentős helyet foglalnak el orgonaművei. Életrajzírói több ízben feljegyezték, hogy már fiatalkorában is nagy érdeklődést mutatott az orgonazene iránt (szűkebb közönség előtt nemegyszer maga is szívesen leült az orgonához, és rögtönzéseivel ragadta magával hallgatóit), sőt, a hangszer sokszínűségének kihasználása iránti érdeklődés odáig vezette, hogy különleges hangszert is tervezett, amely az orgona (harmónium) és a zongora egybekapcsolása révén alkotói eszköztárát bővíthette. Ilyen hangszer foglalta el az altenburgi zeneterem főhelyét, a szerző pesti lakásából származó példány pedig féltve őrzött kincse a budapesti Liszt Múzeumnak. Érthető tehát, hogy Liszt néhány zongoradarabját orgonára is kidolgozta, ilyen például a Weinen, Klagen, Sorgen, Zagenvariációk, melyek több kompozíciós lépcsőben készültek el: az első műalakok zongorára 1859-ben, majd 1862-ben, az ezekkel egyenrangúnak tekinthető orgonaváltozat pedig egy évvel később. A mű alapjául szolgáló, azonos című Bach-kantátához (BWV 12) Liszt előbb egy prelúdiumot írt, majd variációsorozatot. A zenei téma mind a két esetben ugyanaz: Liszt a kantáta bevezető kórusának kromatikusan ereszkedő ostinato basszusát dolgozta fel, drámai fokozással érzékeltetve a tetőpontjára érő kétségbeesés, csüggedés és reménytelenség tragédiáját. A darab dramaturgiai megoldása a kantáta zárókoráljának (Was Gott tut, das ist wohlgetan – Minden, amit Isten tesz, jó) felidézésében rejlik.

2

Improvizáció – Albumlap (Albumblatt) A romantika korában az alkalmi, rövid lélegzetű, nemritkán dedikációs céllal írt, technikai értelemben is könnyebb műveket szívesen nevezték albumlapnak. Olyan művet jelöltek így, melyet akár egy szeretett vagy tisztelt személy „emlékkönyvébe” is bejegyezhettek volna. Liszt több ilyen művet is írt, Martin Sturm improvizációja pedig hódolat egy mára elfeledett műfaj előtt.

Liszt Ferenc: Am Grabe Richard Wagners (Richard Wagner sírjánál) – átirat orgonára E kompozíció három szerzői változatban maradt fenn: zongorára, vonósnégyesre ad libitum hárfával, valamint orgonára (vagy harmóniumra). A mű Weimarban keletkezett 1883 májusában, nem sokkal Wagner halála után, a zeneszerző 70. születésnapján. Nyilvánvaló, hogy az elsődleges inspiráció maga az évforduló lehetett. Liszt utolsó orgonaműveinek egyike, és egyben az egyik legszemélyesebb is.

Improvizáció – Metamorphosis A jeles német zeneszerző, Bernd Alois Zimmermann tiszteletére írt kompozíció egyik különlegessége, hogy olyan fúvós hangszínek is szerepet kapnak benne, melyeket az orgonista (például egy síp vagy a melodika megfújásával) szólaltat meg.

Liszt Ferenc: Krisztus – Tu es Petrus A tétel zenéjének gondolata először 1863-ban merült fel (Der PapstHymnus), e kompozíciót Liszt később orgonára és kórusra is kidolgozta, majd beépítette a Krisztus-oratóriumba. Ugyanekkor készült el az orgonaváltozat is. A háromrészes kompozícióban a szélső részek a Tu es Petrus, et super hanc petram aedificabo Ecclesiam meam (Te Péter vagy, és erre a kősziklára építem Anyaszentegyházamat) szövegének zenei mondanivalóját fejezik ki, míg az éneklő középrész szövege: Simon Joannis diligis me?

(Simon, János fia, szeretsz-e engem?)

3

Improvizáció – Szimfonikus vázlatok Dante Isteni színjátékára Liszt zenéje több szállal is kapcsolódott Dante költészetéhez, két grandiózus műve, a Dante-szonáta és a Dante-szimfónia címében is a nagy olasz költőt idézi meg. Egy orgonaművet is írt, melynek teljes címe így hangzik: Einleitung, Fuge und Magnificat aus der Symphonie zu Dante’s Divina Commedia, azaz Bevezetés, fúga és Magnificat az Isteni színjátékhoz írt szimfóniából.

A zenei anyag Lisztnél a Purgatorio és a Magnificat tételekből származik, s bár ezt a változatot egy közeli kollégája, Alexander Gottschalg készítette, oly sok Liszttől származó javítás és módosítás található benne, hogy joggal tekinthetjük eredeti Liszt-kompozíciónak. Ugyanakkor ez az átdolgozás nem tér ki a szimfónia első szakaszára (Inferno), Martin Sturm átdolgozása (illetve improvizációja) tehát egy új olvasat mind Dante, mind pedig Liszt műve nyomán.

Martin Sturm A német orgonaművész 1992-ben született a bajorországi Velburgban. Több nemzetközi versenyen szerepelt sikerrel; megnyerte a Nürnbergi Nemzetközi Orgonahét fődíját, valamint a historikus hangszeren való előadás különdíját; szintén első lett a Schwäbisch Gmünd-i Nemzetközi Improvizációs Versenyen, valamint a St. Albans-i Nemzetközi Orgonafesztivál improvizációs versenyén. Orgonatanulmányai mellett egyházzenei stúdiumokat is végzett.

2019 óta a weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola orgona- és improvizációprofesszora, a megelőző években a würzburgi és a lipcsei egyetemen tanított, illetve mesterkurzusokat és előadásokat tartott. Zeneszerzőként is aktív, és a Journal für die Orgel szaklap társszerkesztője. Szaktanácsadóként közreműködik új orgonák építésénél és régi hangszerek restaurálásánál.

4

Fotó: Guido Werner

Ferenc Liszt: Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen – variations on a theme by Bach Organ works form an important part of Ferenc Liszt’s oeuvre. His biographers repeatedly noted that he showed great interest in organ music already at a young age, and was keen to improvise on the instrument himself for smaller audiences. He was so eager to exploit the versatility of the organ that he had a special instrument designed, which increased his creative freedom by combining an organ (harmonium) with a piano. The instrument was given pride of place in the music room in the Altenburg, and the one kept in the composer’s home in Pest is now a treasure of the Budapest Liszt Museum. It is thus not surprising that Liszt transcribed some of his piano pieces for the organ, among them the variations Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen. The piano versions, composed in 1859 and 1862, were followed by the organ variety, which can be considered their equal, the next year. Liszt first added a prelude, and then a series of variations, to the Bach cantata of the same title (BWV 12). The musical theme is the same in both cases: Liszt worked on the chromatically descending ostinato bassline of the cantata’s introductory choir, suggesting the tragedy of despair, discouragement and hopelessness reaching its climax with a dramatic heightening. The dramaturgical resolution comes with the citation of the closing chorale of the cantata (Was Gott tut, das ist wohlgetan – What God does is well done).

Improvisation – Album Leaf (Albumblatt) In the age of Romanticism, ad hoc, brief compositions, which were technically simpler and not infrequently dedicated to someone, were often called album leaves. The term denoted works that could have been noted down in the “friendship album” of a beloved or respected person. Liszt wrote several works of this kind, and Martin Sturm’s improvisation is an homage to a now forgotten genre.

Ferenc Liszt: Am Grabe Richard Wagners (At the Grave of Richard Wagner) – transcription for organ The composer himself created three versions of this composition, for piano, for string quartet with ad libitum harp, and for organ (harmonium). He wrote it in May 1883, in Weimar, shortly after Wagner’s death, on the German composer’s 70th birthday. The primary inspiration was evidently the anniversary.

One of Liszt’s last works for the organ, it is also one of the most personal.

6

Improvisation – Metamorphosis One of the special features of the composition, written in honour of the eminent German composer, Bernd Alois Zimmermann, is that it also includes wind tones played by the organist (for example, by blowing a whistle or a melodica).

Ferenc Liszt: Christus – Tu es Petrus The idea for the music of the movement first arose in 1863 (Der Papst-Hymnus), and later Liszt adapted this composition for organ and choir, before incorporating it in the Christus Oratorio. The organ version was made at the same time. The first and last of the three sections offer a musical interpretation of the text: Tu es Petrus, et super hanc petram aedificabo Ecclesiam meam (Thou art Peter, and upon this rock I will build my church). The text of the vocal central part is: Simon Joannis diligis me? (Simon son of John, do you love me?)

Improvisation – Symphonic Sketches on Dante’s Divine Comedy Liszt’s music was associated with Dante’s poetry in multiple ways, and even the titles of two grandiose works refer to the Italian poet: the Dante Sonata for piano, and the Dante Symphony. He also wrote an organ work, which is entitled Einleitung, Fuge und Magnificat aus der Symphonie zu Dantes Divina Commedia, or, Introduction, Fugue and Magnificat from the Symphony on Dante’s Divine Comedy. The musical material is from the Purgatorio and Magnificat movements, and though this version was written by a close colleague, Alexander Gottschalg, Liszt made so many corrections and alterations that it can rightly be considered his original composition. However, the transcription does not include the first part of the symphony, the Inferno, and so Martin Sturm’s transcriptions and improvisation is a new reading of both Dante and Liszt.

7

Martin Sturm The German organist was born in 1992, in Velburg, Bavaria. He has been successful at several international competitions; he won the main prize of the Nuremberg International Organ Week, as well as the special prize for performance on a historical instrument; he finished first at the International Improvisation Competition Schwäbisch Gmünd and the improvisation competition at the St Albans International Organ Festival. He also studied church music. In 2019 he was appointed Professor for Organ and Organ Improvisation at the University of Music Franz Liszt Weimar. Formerly he had taught at the universities of music in Würzburg and Leipzig, and held masterclasses and lectures. He is also active as a composer and he is co-editor of the Journal für die Orgel. He provides expert advice for the building of new organs and the restoration of old instruments.

9

Címlapfotó: Guido Werner

lisztunnep.hu