Liszt Ünnep műsorfüzet - Cracow Singers (2021. október 09.)

Cracow Singers 1

2

OKTÓBER 9. | 19.30 Budapest Music Center – Koncertterem Budapest Music Center – Concert Hall

Szymanowski: Sześć pieśni kurpiowskich (Hat kurpiei dal • Six Kurpie Songs) 1. Hej wółki moje 2. A chtóz tam puka 3. Niech Jezus Chrystus 4. Bzicem kunia 5. Wyrzundzaj sie dziwce moje 6. Panie muzykancie prosim zagrać walca Kodály: Norvég leányok • Norwegian Maidens Hrušovsky: Tri etúdy (Három etűd • Three Etudes) 1. Malé variácie na dva tóny (Kis variációk két hangon • Small Variations in Two Tones) 2. Akordy (Akkordok • Chords) 3. Rytmus (Ritmus • Rhythm) Horváth Márton Levente: O vos omnes Penderecki: O gloriosa Virginum Górecki: Totus tuus Liszt: Ave verum corpus Liszt: Salve Regina Eben: Cantico delle creature Gyöngyösi Levente: O Maria, noli flere Vezényel • Conductor: PAD Zoltán Művészeti vezető • Artistic director: Karol KUSZ

A koncert Magyarország V4-elnöksége alkalmából a Liszt Ünnep keretében, a Müpa szervezésében valósul meg. • This concert of the Liszt Fest is presented by Müpa Budapest and marks Hungary’s presidency of the V4 Group.

Karol Szymanowski: Sześć pieśni kurpiowskich (Hat kurpiei dal) Szymanowski (1882–1937) az 1920-as évek végén fedezte fel önmaga számára a kurpiei régió, az egyik legszínesebb lengyel folklórterület népművészetét, zenéjét. Megélénkülő érdeklődésének első gyümölcse a Hat kurpiei dal. A dalok forrása egy 1928-ban megjelent kiadvány volt (Władysław Skierkowski: Puszcza kurpiowska w pieśni), melyben Myszyniec község környékéről származó lakodalmas népdalok szerepeltek. Szymanowskit lenyűgözték ezek a nyers és archaikus dallamok, és az elsőként megírt két tétel (a későbbi ciklus első két darabja) olyan nagy sikert aratott egy főiskolai koncerten, hogy a szerző további négyet is kidolgozott. A hat kórustétel 1929 elején készült el, és még ebben az évben meg is jelent nyomtatásban.

Szymanowski a népi énekek modális dallamait saját stílusának elemeivel ötvözi: merész, disszonáns harmóniákkal, változatos és váltakozó ritmikával.

Kodály Zoltán: Norvég leányok A Weöres Sándor versére írt kórusmű Norvégia német megszállását követően, 1940-ben született. Weöres így idézte fel a vers és a kórusdarab keletkezésének körülményeit: „Egy norvégiai utazásomon gyakran visszatérő látvány volt, ahogy a szinte állandóan szitáló ködben lányok sétálgattak, piros, zöld, sárga, kék, mindenféle színű esőköpenyekben. Ez az élmény az alapja a Norvég leányok című versnek, amit nem sokkal a megírás után elküldtem Kodály mesternek, mint érzésem szerint megzenésítésre alkalmas anyagot. De neki először nem tetszett. Félrerakta, nem volt kedve vele foglalkozni. Aztán később véletlenül akadt rá a fiókjában, és akkor egész más szemmel látta. Kodály szerencsés kézzel nyúlt a vershez, és ami benne bántó, kellemetlen anyag volt, azt szépen korrigálta. Át is vettem az ő javításait, bár nem szükségszerű, hogy egy-egy szövegnek a versalakja és zeneszöveg alakja azonos legyen, de határozottan jobb úgy, ahogy Kodály javított rajta, és mint vers is ebben a javított alakban szerepel.”

Ivan Hrušovsky: Tri etúdy (Három etűd) A szlovák Ivan Hrušovský (1927–2001) Pozsonyban született, zeneszerzői tevékenysége mellett pedagógiai munkássága is jelentős volt. Az 1974-ben komponált kórusetűdök nem alkotnak zárt ciklust, a harmadik darab vált igazán népszerűvé, legtöbbször önállóan adják elő.

2

Horváth Márton Levente: O vos omnes A rövid, jobbára homofon szerkesztésű kompozíció 2008-ban született, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóiból alakult alkalmi kórus mutatta be, azóta számos együttes tűzte már műsorára. A darab harmóniavilága, jellegzetes akkordkapcsolatai a késő reneszánsz néhány madrigáljára emlékeztethetik a hallgatót. A Jeremiás siralmait idéző latin szöveg hosszú évszázadok óta része a nagypénteki lamentációnak: „Ó, ti mindnyájan, kik átmentek az úton, figyelmezzetek és lássátok, ha vagyon-e fájdalom, mint az én fájdalmam!”

Krzysztof Penderecki: O gloriosa Virginum Penderecki (1933–2020) 2009-ben látogatott Venezuelába, hogy egy ottani ifjúsági zenekarral (Orquesta Sinfónica de la Juventud Venezolana Simón Bolívar) dolgozzon. Az együttest José Antonio Abreu alapította, a zenekar az ország azóta világhírűvé vált zenepedagógiai programja, az El Sistema egyik ékköve. A kórusművet Penderecki Abreu 70. születésnapjára írta.

Henryk Górecki: Totus tuus A darabot Górecki (1933–2010) 1987-ben, II. János Pál pápa lengyelországi látogatásakor írta. A kompozíciót sokan a 80-as évek egyik legjelentősebb a cappella művének tartják. Maria Bogusławska lengyel költőnő verséből származó szövege Szűz Máriát, Lengyelország védőszentjét szólítja meg.

Liszt Ferenc: Ave verum corpus; Salve Regina Az egyházi kórusmuzsika az 1860-as évektől kezdve vált mind fontosabbá Liszt számára. Úgy vélte, a liturgikus zene megújítása nem képzelhető el a gyökerekhez való visszatérés nélkül: az új zene az egyszólamú gregorián dallamhagyomány és a többszólamúság Palestrina nevével fémjelzett kultúrájának felélesztésétől remélhet impulzusokat. Ezen eszmény jegyében fogant az Ave verum corpus (1871), melyben Liszt már-már zavarba ejtően merész kromatikával itatja át a zene textúráját. Az 1885-ös Salve Regina Liszt utolsó vallásos műve, valóságos gyöngyszem, könnyed, áttetsző, a harmóniák érzéki csillogása pedig különös fénybe állítja a középkori himnusz szövegét.

3

Petr Eben: Cantico delle creature Assisi Szent Ferenc Naphimnusza évszázadok óta csábítja a zeneszerzőket újabb és újabb művek komponálására. A cseh Petr Eben (1929–2007) zenéjét sugárzó világosság, pompás hangszínek, dinamikai gazdagság jellemzi, az előadók részéről pedig fölényes technikai felkészültséget kíván. „A darab formája (Bevezetés-A-B-C-A-B-D-Coda) tükrözi a versben megszólított különböző elemek eltérő karakterét: a Nap erőteljes és dicsőséges, a Hold és a csillagok nyugalmat sugároznak, a szél panaszos, a tűz lobogó, a föld súlyos, a halál drámai.” A művet a belgiumi Neerpeltben megrendezett Európai Kórusfesztivál rendelte, ahol a verseny kötelező darabja volt.

Gyöngyösi Levente: O Maria, noli flere (Óh Mária, jer, ne sírjál – Philippe de Grève éneke Mária Magdolnához) A középkori költő, Philippe de Grève himnuszára komponált kórusdarab két változatban készült el. Az elsőt Szabó Dénes felkérésére, női karra írta Gyöngyösi, és a Pro Musica Leánykar mutatta be 2014-ben Japánban. A második, vegyeskari változat 2015-ben keletkezett. A lírai hangvételű, érzelmesen áradó muzsika híven közvetíti a költemény hangulatát és üzenetét: „Mért sírnál és mért zokognál? / Mért nem vidul bánatod? / Akit szeretsz, teveled jár. / Sirkövét mért forgatod? / Jézus volt, akit kívántál: / megtaláltad – s nem tudod.” (Babits Mihály fordítása) Cracow Singers A Cracow Singers 2013-ban jött létre. A tapasztalt, hivatásos énekesekből álló kamarakórus újszerű, a különböző művészeti ágak és tudásterületek közötti kapcsolatokat középpontba állító projektjeivel azonnal felkeltette az előadó-művészeti világ figyelmét. Az együttes ma már a krakkói művészeti élet meghatározó formációja és szívesen látott vendége az európai fesztiváloknak, valamint a legkülönbözőbb nemzetközi együttműködéseknek. Repertoárjukon azonos súllyal van jelen a régebbi korok és napjaink a cappella muzsikája, de gyakran lépnek fel hangszeres művészek és zenekarok társaságában is, partnereik között a klasszikus zene és a jazz képviselői egyaránt megtalálhatóak. A hazai közönség Lera Auerbach 72 Angels című darabjának magyarországi bemutatóján találkozhatott velük. A kamarakórus 2018-ban egy nagyszabású művészeti projekt keretében előadta a 16. századi lengyel zeneszerző, Szamotułyi Wacław Lamentationes című kompozícióját, mely a reneszánsz óta nem hangzott el. Az eredeti források alapján rekonstruált darab a szerző leghosszabb műve, melyet a Cracow Singers hanglemezre is rögzített. Az együttes művészeti vezetője az énekes-kóruskarnagy Karol Kusz, aki a koncertezés mellett tanítással is foglalkozik, 2018-ban létrehozta a Cracow Singers Vocal Institute elnevezésű intézményt.

4

Fotó: Karol Kusz

CRACOW SINGERS

5

Pad Zoltán Pad Zoltán Liszt-díjas karnagy a budapesti Zeneakadémián és Münchenben végezte tanulmányait. 2009 és 2014 között a debreceni Kodály Kórus vezető karnagyaként dolgozott, 2014-től a Magyar Rádió Énekkarának vezető karnagya. Nemzetközileg magasan jegyzett dirigens, aki az elmúlt években olyan együtteseket vezényelt, mint a stuttgarti SWR Vocalensemble, a lipcsei MDR Rádiókórus, a Francia Rádiókórus, a ChorWerk Ruhr, a Lengyel Rádiókórus, az Arsys Bourgogne Kamarakórus, a Horvát Rádiókórus és a World Youth Choir, valamint olyan kiváló karmesterekkel és együttesekkel dolgozhatott együtt, mint Sir Simon Rattle és a Berlini Filharmonikusok, Daniel Harding, Eötvös Péter és a Bécsi Filharmonikus Zenekar, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, Alan Gilbert, Helmuth Rilling, Christoph Gedschold, Kazuki Yamada, Pier Giorgio Morandi, Kocsis Zoltán, Vashegyi György, Kesselyák Gergely, Fischer Iván, Fischer Ádám vagy Howard Arman. Széles repertoárja a reneszánsz zenétől a legújabb darabokig terjed, számos ősbemutató fűződik nevéhez. A magyar kortárs zene, valamint Bartók, Kodály és Ligeti műveinek elkötelezett tolmácsolója. Elhivatott pedagógus, világszerte tart workshopokat, karvezetéskurzusokat.

6

Ferenc Liszt: Petrarch’s Sonnets (Years of Pilgrimage – 2nd year, Italy) Liszt first read Petrarch in the late 1830s, when he travelled in Italy with Comtesse Marie d’Agoult. Petrarch became one of those great old Italian artists who gave inspiration to Liszt. The three sonnets were included in the second series – the Italian volume – of the Years of Pilgrimage (Années de pèlerinage), in what is now their best-known form, as piano pieces. However, they were first set to music by Liszt as songs, arranged in 1838–39 for tenor voice with piano accompaniment. Almost at the same time as he wrote the songs, he also produced solo piano versions. This “songs without words” were then revised for the Italian volume, to which they were added in the early 1850s. Liszt would later return to Petrarch’s sonnets, arranging the original tenor songs for other voices. “For Liszt, Petrarch is an Italian poet who had to be set to music ‘in Italian,’” wrote Klára Hamburger. “Now, Karol Szymanowski: Sześć pieśni kurpiowskich (Six Kurpie Songs) Szymanowski (1882–1937) discovered for himself the folk art and music of the Kurpie region, one of the most colourful areas of Polish folklore, in the late 1920s. The Six Kurpie Songs were the first fruit of his newly risen interest. His source was a 1928 publication, Władysław Skierkowski’s Puszcza kurpiowska w pieśni, a collection of wedding feast songs from the area around the village of Myszyniec. Szymanowski was fascinated by these raw and archaic melodies, and wrote two pieces, the first two of the subsequent cycle. They were such a success at an academy concert that he went on to compose four more. The six choral movements were completed in early 1929 and appeared in print the same year. Szymanowski combines the modal melodies of the folk songs with elements of his own style: bold, dissonant harmonies, varied and alternating rhythms.

7

Zoltán Kodály: Norwegian Maidens Based on a poem by Sándor Weöres, this choral piece was composed in 1940, in the wake of the German occupation of Norway. Weöres recalled the birth of the poem and the choral piece thus: “During a trip to Norway, I often saw girls walking in the almost constantly drizzling mist, in red, green, yellow, blue, raincoats of all colours. This experience is the basis of the poem, Norwegian Girls, which I sent to Master Kodály shortly after completion, as something I thought was worth setting to music. But he didn’t like it at first. He put it aside, he didn’t feel like working with it. Then later he chanced upon it in his drawer, and now saw it in a completely different light.

Kodály showed a deft hand dealing with the poem, and nicely corrected what was jarring, unpleasant in it. I even adopted his corrections, and though a poem and its sung version need not be identical, Kodály’s corrections were definitely better, and it is in this emended version that the poem now exists.”

Ivan Hrušovsky: Tri etúdy (Three Etudes) Ivan Hrušovský (1927–2001), the Bratislava-born Slovak composer was an important educator as well. The choral etudes he composed in 1974 do not form a closed cycle, and the third piece, which is the most popular, is usually performed on its own.

Márton Levente Horváth: O vos omnes This short, mostly homophonic composition was written in 2008, and was premiered by an ad hoc choir formed by students of the Liszt Academy.

It has since become part of the repertoire of numerous groups. The harmonic vocabulary and distinctive linking of chords may remind listeners of certain late Renaissance madrigals. The Latin text has been part of the Good Friday lamentation for many centuries, quoting the laments of Jeremiah: “Is it nothing to you, all you who pass by? Look around and see. Is any suffering like my suffering?”

8

Krzysztof Penderecki: O gloriosa Virginum In 2009, Penderecki (1933–2020) went to Venezuela to work with a youth orchestra, the Orquesta Sinfónica de la Juventud Venezolana Simón Bolívar.

Founded by José Antonio Abreu, the orchestra is a gem of the country’s music education programme, El Sistema, which has become world-famous.

Penderecki wrote this choral piece for the 70th birthday of Abreu.

Henryk Górecki: Totus tuus Górecki (1933–2010) composed this work in 1987, when Pope John Paul II visited Poland. It is considered by many to be one of the most important pieces of a cappella music written in the 1980s. The lyrics are based on the poem of Polish poet Maria Bogusławska, and addresses the Virgin Mary, Poland’s patron saint.

Ferenc Liszt: Ave verum; Salve Regina Liszt first took an interest in choral church music in the 1860s, and it became more and more important for him. He was convinced that liturgical music could not be revitalized without a return to the roots: the new music was to expect impulses from the revival of the monophonic Gregorian tradition and Palestrina’s polyphony. This was the concept that informed Ave verum corpus (1871), in which Liszt imbued the music’s texture with an almost bewilderingly bold chromaticism. The 1885 Salve Regina is Liszt’s last religious work, a veritable gem that is airy and translucent, and the sensuous shimmering of the harmonies throws a peculiar light on the text of the medieval hymn.

Petr Eben: Cantico delle creature St Francis of Assisi’s Canticle of the Sun has enticed composers to create ever new settings for centuries. The music of the Czech Petr Eben (1929– 2007) is characterized by radiant lightness, splendid timbres and dynamic richness, while demanding superior technical skills from its performers.

“Through its form (Introduction-A-B-C-A-B-D-Coda), the piece reflects the differing characters of the various elements addressed in the song: a vigorous song of praise to the sun, the tranquillity of the moon and the stars, the lament of the wind, the flames of fire, the heaviness of the earth and the drama of death.” The work was commissioned by the European Choir Festival in Neerpelt, Belgium, where it was a compulsory piece for the competition.

9

Levente Gyöngyösi: O Maria, noli flere (Oh, Mary, Come, Don’t Cry – Philippe de Grève’s song to Mary Magdalene) There are two versions of the musical setting of a hymn by medieval poet Philippe de Grève. Gyöngyösi wrote the first on commission from Dénes Szabó, for a female choir, and it was premiered by the Pro Musica Girls’ Choir in 2014, in Japan. The second version, for mixed choir, was written in 2015. Lyrical and swelling with emotion, the music faithfully conveys the mood and message of the poem: “Why would you cry and sob? Why doesn’t your sorrow lift? The one you love goes with you. / Why turn his gravestone? / It was Jesus you wanted: / you’ve found him – and you don’t know.”

Cracow Singers Founded in 2013, the Cracow Singers is a chamber choir composed of experienced professional singers, which immediately caused a stir in the world of performing art with novel projects that are centred around the relationship between the different forms of art and fields of knowledge. The ensemble is a leading group of Krakow’s artistic life, and is a welcome guest at European festivals and diverse international collaborations. Old and contemporary music are present with equal weight in their a cappella repertoire, and they often appear in concert with instrumentalists and orchestras, partners who are as likely to be classical musicians as jazz performers. They first came to Hungary for the Hungarian premiere of Lera Auerbach’s 72 Angels. In 2018, the chamber choir took part in a large-scale artistic project and performed Lamentationes, the work of the 16th-century Polish composer, Wacław of Szamotuły, which has not been sung since the Renaissance. The composer’s longest piece was reconstructed from original sources, and was recorded by the Cracow Singers. The artistic director of Cracow Singers is singer and choirmaster Karol Kusz, who also teaches, and in 2018 established an institution called the Cracow Singers Vocal Institute.

10

Photo: Zsófia Raffay

ZOLTÁN PAD

11

Zoltán Pad Liszt Prize winning choirmaster Zoltán Pad studied at Budapest’s Liszt Academy and in Munich. He was principal choirmaster of the Debrecen Kodály Choir between 2009–2014, and has filled the same position at the Hungarian Radio Choir since 2014. He is an internationally acclaimed conductor who in recent years has conducted such outstanding groups as the SWR Vocalensemble in Stuttgart, the MDR Radio Choir in Leipzig, the French Radio Choir, the ChorWerk Ruhr, the Polish Radio Choir, the Arsys Bourgogne Chamber Choir, the Croatian Chamber Choir and the World Youth Choir, and has worked with distinguished conductors and ensembles such as Sir Simon Rattle and the Berlin Philharmonic, Daniel Harding, Péter Eötvös and the Vienna Philharmonic Orchestra, Zubin Mehta and the Israel Philharmonic Orchestra, Alan Gilbert, Helmuth Rilling, Christoph Gedschold, Pier Giorgio Morandi, Zoltán Kocsis, György Vashegyi, Gergely Kesselyák, Iván Fischer, Ádám Fischer and Howard Arman. His extensive repertoire ranges from Renaissance music to the latest pieces, with numerous world premieres to his name. He is a committed interpreter of Hungarian contemporary music, as well as of the works of Bartók, Kodály and Ligeti. A dedicated teacher, he holds workshops and choir conducting courses worldwide.

12

13

Fotó: Karol Kusz

Címlapfotó: Bartek Barczyk

lisztunnep.hu