Kodály Központ, Pécs –Hangversenyterem
Kodály Centre, Pécs –Concert Hall MÁJUS 16. | 19.00
Giselle: HERKOVICS Eszter Adria
Albrecht: Daichi UEMATSU
Myrtha / A vad • The Game: GUTI Gerda
Hilarion: Luka DIMIĆ
Villik • Wilis: Tetiana BARANOVSKA, SZENDREY Rebeka, JOÓ Lea
Napsugár, TRAN Viktória, Tatiana SHIPILOVA, KOVÁCS Eszter, MATUZA Adrienn, TÜŰ Barbara
Férfiak • Men: ENGELBRECHT Patrik, GÉMESI Máté, SZENTIVÁNYI
Richard, Luigi IANNONE, JEKLI Zoltán, Thales HENRIQUE, Nikolas AKONIDIS, Borna CICAK
Felvételről közreműködik • Featuring from recording: LAJKÓ Félix –
hegedű • violin, SIDOO Attila – gitár • guitar, KERTÉSZ Endre –
cselló • cello, BARCZA HORVÁTH József – nagybőgő • double bass, MAZURA János – tuba, CZIRJÁK Tamás – dob • drums
Zene • Music: LAJKÓ Félix
Dramaturg • Dramaturgy: CSEPI Alexandra
Díszlet • Set: SZENDRÉNYI Éva
Jelmez • Costumes: GYŐRI Gabi
Fény • Lighting: STADLER Ferenc
A koreográfus munkatársa • Assistant to the choreographer: BAJÁRI Levente
Koreográfus, művészeti vezető • Choreographer, artistic director: VELEKEI László
A bemutató a Bartók Tavasz keretében a Győri Balettel és a Fonó Budai Zeneházzal közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg.
• The premiere was presented by Müpa Budapest as a joint event with Ballet Company of Győr and Fonó Music Hall as part of the Bartók Spring.
For the English version, see page 6.
A Giselle a 19. századi romantikus balett stílusteremtő remekműve, a címszerep minden balerina álma. Az 1841-ben bemutatott darabhoz Adolphe Adam komponált balettzenét. A Győri Balett előadása a történet új rétegeinek feltárására vállalkozik, a zenéről Lajkó Félix gondoskodott. A koreográfus, Velekei László így nyilatkozott: „Minden alkotásnál van egy vízióm, a GisL esetében a halálba táncoltatás volt az a kép, amelynek alapján dolgozni kezdtem. A falusi lány szerelmi csalódása és földöntúli léte történetének esszenciáját egy felvonásba sűrítettem össze. A korábbi második felvonás, a túlvilági fehérség érvényesül itt jobban, és abban utalunk vissza az eredeti első felvonás hús-vér valóságában történtekre. Leginkább a karakter jellemfejlődésén keresztül járunk át a valóságos és a varázsvilág között. Egy furcsa, zárt térben fák nőnek ki a semmiből. A táncosok kockákba beszorítva táncolnak (...). Az 1841-es párizsi verzióban, úgy tudom, nagyon sok némajáték volt. Mintegy ötven perc pantomim és hatvan perc tánc – nagy hangsúlyt helyeztek tehát a színészi jelenlétre és a karakterformálásra. A Győri Balettnél is mindig fontosnak tartottuk, hogy olyan egyéniségek kapjanak helyet a társulatban, akik az ilyen cselekményes baletteknél létre tudják hozni azokat a karaktereket, amelyek nekem mint alkotónak lehetőséget adnak a darab újragondolására. Olyan előadásra törekszünk, amely színházi, balett- és egyben önálló koncertélmény is.”
A darab címszereplője és főhőse, Giselle eleinte csak egy lány a sok közül. Kedvese, Albrecht kezdetben birtokló, kissé erőszakos. A szerelem számára játék. Giselle egyik ismerőse, Hilarion gyengéd érzelmeket táplál a lány iránt, így nem nézi jó szemmel Giselle és Albrecht románcát. Féltékenységében tönkreteszi kapcsolatukat azzal, hogy szembesíti a lányt Albrecht menyasszonyával, Bathildével. Giselle-en elhatalmasodik az őrület, képtelen elfogadni, hogy Albrecht becsapta. Dühtől emésztve először csak ruháit, majd haját kezdi tépni, végül holtan esik össze. Az előadásban fontos szerep jut a villiknek, ezeknek a túlvilági lényeknek, női démonoknak. Olyan szűz lányok visszatérő, kísértő szellemei ők, akiket az esküvőjük előtt hagytak el vagy csaltak meg, és akik az erdőbe tévedő férfiakat bosszúból a halálba táncoltatják. Gyönyörűek és rémesek, misztikusak és zavarba ejtők. Egyszerre van jelen bennük a fiatalosság, a szépség, a halál és a rothadás. Vezérük, Myrtha alakjából árad a bosszúvágy, az erőszakosság, a nőiesség és a veszély. Nem tűr ellentmondást, puszta megjelenésével megbabonázza a férfiakat. Giselle a villik között támad fel…
GYŐRI BALETT: GISL
Lajkó Félix
Lajkó Félix a vajdasági Topolyán született 1974-ben. Első hangszere a citera volt, amellyel tízéves korában ismerkedett meg. Hegedűt az általános iskola 6. osztályában vett először a kezébe, az alsófokú zeneiskolát három év alatt végezte el Kishegyesen. A szabadkai zenei középiskola második osztályát otthagyva indult el egy kölcsönkért hegedűvel Budapestre, ahol a Dresch Quartet tagja lett. Azóta ingázik Budapest és Szabadka között, egyformán képviselve és összekötve az anyaországot és a Vajdaságot. „Zeném alapját hangszerem érzékenysége és sokszínűsége adja. Nem játszom semmilyen új stílusú muzsikát, csak járom a magam útját, improvizálok és komponálok. Nem teszek különbséget zenei stílusok és irányzatok között; játszom népzenét, klasszikus muzsikát, rockot, bluest, jazzt és improvizatív dallamokat.” Sok neves formációval és egyéniséggel dolgozott, tagja volt Szabados György együttesének, a Makúznak és Boris Kovač zenekarának, a Ritual Novának. Számos alkalommal fellépett a világhírű japán táncossal, Min Tanakával, a francia Noir Désir zenekarral, több koncertet adott Alexander Balanescuval, illetve Boban Marković roma rézfúvószenekarával. Több színházi előadáshoz írt zenét. Hegedűjátékával elbűvölte Tokió, Amszterdam, Berlin, Pozsony, Prága, Budapest, Brassó, Belgrád, Szarajevó, Ljubljana, Frankfurt, Lyon, Bordeaux, Velence, Verona, Edinburgh, London, Tallinn, Bécs, New York zeneértő közönségét.
Velekei László
Tízéves koráig néptáncot és versenytáncot tanult, balett-táncosként a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában végzett. 2020-ban elvégezte a Magyar Táncművészeti Egyetem táncos és próbavezető szakát. Pályafutását 1996-ban alapító tagként kezdte a Magyar Fesztivál Balettben. 1997-ben a Győri Balett társulatához került, 1999-ben az együttes magántáncosa lett. 2009-től koreográfusként és művészeti asszisztensként dolgozott a társulatnál, 2015-ben az együttes művészeti vezetője, 2020. július 1-jén igazgatója lett. A Győri Balett által bemutatott darabok közül több is az ő nevéhez fűződik: Tóth Ilona emlékére ’56, Kodály, Ne bánts!, A terem, Belső hangok, Romance – Kodály Zoltán műveire, A vaskakas, A skarlát betű, PianoPlays – etűdök Liszt és Wagner műveire, Forgószél, avagy a képzelet csodája, Anna Karenina, Mimi, One way to Heaven. Velekei László 2014-ben a legjobb külföldi koreográfus díját kapta a 7. Nemzetközi Balett- és Kortárstáncversenyen Bécsben, ugyanebben az évben Győr Művészetéért Díjat, 2015-ben Harangozó-díjat,
2017-ben Carmen-díjat, 2019-ben pedig Seregi-díjat kapott. 2016-ban és 2018-ban elnyerte „Az évad legjobb alkotója” címet. 2022-ben Magyarország Érdemes Művésze díjban, 2024-ben Imre Zoltán-díjban részesült.
Győri Balett
A magyar táncművészeti életben, a magyar tánc történetében és Győr város kultúrtörténetében egyaránt mérföldkőnek számított, amikor 1979-ben a Magyar Állami Balettintézet végzős osztálya úgy döntött: együtt maradnak és társulatot alapítanak. Ügyüknek megnyerték Markó Ivánt, aki búcsút mondott Maurice Béjart világhírű együttesének, és Győrbe jött, hogy az együttes vezetője legyen. Az alapító igazgató 1991-es távozásával Kiss János vette át a társulat irányítását, és az együttes a vezetőváltás után is képes volt megújulni, évről évre emelni a művészi mércét, egyre szélesebb horizontot tárni közönsége elé. A kitartó munkát újabb sikerek koronázták, többek között olyan neves koreográfusokkal dolgoztak együtt, mint Robert North, Ben Van Cauwenbergh, Christopher Bruce, Cayetano Soto, ifj. Harangozó Gyula, Lukács András, Leo Mujić, Gustavo Ramírez Sansano vagy éppen Vámos György. 2020. július 1-jével a társulat harmadik igazgatója Velekei László lett.
A masterpiece of 19th-century Romantic ballet, Giselle established a style and its title role is every ballerina’s dream. With music composed by Adolphe Adam, the ballet had its premiere in 1841. Ballet Company of Győr’s production is meant to reveal new layers in this story of fairies, while the music is provided by Félix Lajkó. Said choreographer László Velekei: ‘With every work, I have a vision. With Giselle, it was the image of being danced to death that set me off working. The country girl’s amorous disappointment and afterlife are condensed into a single act. It is dominated by the white otherworld of the former second act, which we use to refer back to the flesh-and-blood reality of the original first act. The transition between the real and the magical world takes place mostly via the development of the character. There’ll be a strange, enclosed space, with trees growing out of nothing. They’ll be pressed into cubes, and the dancers will dance in these. (…) As far as I know, there was quite a lot of pantomime in the 1841 Paris version. Some fifty minutes of pantomime, and sixty minutes of dance. Which is to say stage presence and character development were considered important. At Ballet Company of Győr we have always made a point of taking on individuals for the company who in the case of ballets with action like this can create the characters that make it possible for me, the creator, to reconsider a piece of this kind. We are after a production that is simultaneously theatre, ballet and a concert in its own right.’
Giselle, the titular heroine is first just a girl like many others. Her lover, Albrecht, is possessive, and somewhat overbearing. For him, love is but a game. Hilarion, an acquaintance of Giselle, is also in love with her, and disapproves of her romance with Albrecht. Jealous, he wrecks their relationship by exposing Bathilde as Albrecht’s fiancée. Incapable of accepting that Albrecht deceived her, Giselle flies into a mad fit. Consumed by rage, she starts tearing at her clothes, then her hair, and finally collapses dead. The Wilis, these otherworldly beings, female demons, play an important role in the story. They are the haunting spirits of virgins who were abandoned or cheated on before their wedding. They take revenge by dancing men who wander into the woods to death. They are beautiful and ghastly, mystical and bewildering. They display youthfulness and beauty, death and decay all at the same time. They are led by Myrtha, who bursts with vengefulness, violence, femininity and menace. Imperious, she casts a spell on men by simply appearing. Giselle is resurrected among the Wilis…
Félix Lajkó
Félix Lajkó was born in Topolya (Bačka Topola, Serbia) in 1974. The first instrument he started to play at the age of ten was the zither. He was in sixth form when he took up the violin. He completed the primary music school in Kishegyes (Mali Iđoš) in the course of three years. He was in the second form of the Szabadka (Subotica) secondary school of music when he borrowed a violin and left for Budapest, where he became a member of Dresch Quartet. Since then, he has been going back and forth between Budapest and Subotica, representing both the mother country and Vojvodina, and connecting the two. ‘My music is based on the sensitivity and versatility of my instrument. What I play is no new style; I simply walk my own path, and compose music. I don’t favour one style or genre over another; I play folk, classical music, rock, blues, jazz and improvisational melodies.’ He has worked with many notable ensembles and artists. He played with György Szabados in Makúz, and with Boris Kovač in Ritual Nova. He gave numerous concerts with world-famous Japanese dancer,
well-earned success, and the company has worked with such renowned choreographers as Robert North, Ben Van Cauwenbergh, Christopher Bruce, Cayetano Soto, Gyula Harangozó Jr, András Lukács, Leo Mujić, Gustavo Ramírez Sansano and György Vámos. As of 1 July 2020, László Velekei became the third director of the company.
A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek ingyenes kiadványa
Kiadja: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Nyomdai kivitelezés: Pátria Nyomda Zrt.
Szerkesztő: Molnár Szabolcs A szervezők a szereplő- és műsorváltoztatás jogát fenntartják.
A címlapon: Győri Balett: GisL Címlapfotó: Ambrus László