6. | 19.30
Müpa – Bartók Béla
Nemzeti Hangversenyterem
Müpa Budapest – Béla Bartók
National Concert Hall
Richard Strauss:
8 Gedichte aus Letzte Blätter, op. 10 | Nyolc vers az „Utolsó
lapokból” • Eight Poems from ‘Last Leaves’ (szöveg • text: Hermann von Gilm)
No. 1 – Zueignung | Ajánlás • Dedication
No. 2 – Nichts | Semmi • Nothing
No. 3 – Die Nacht | Az éjszaka • The Night
No. 4 – Die Georgine | Dália • Dahlia
No. 5 – Geduld | Türelem • Patience
No. 6 – Die Verschwiegenen | A tapintatosok • The Tactful
No. 7 – Die Zeitlose | A sáfrány • Saffron
Wer hat’s getan?, op. 84A | Ki tette ezt? • Who Did This? (szöveg • text: Hermann von Gilm)
8 Gedichte aus Letzte Blätter, op. 10 | Nyolc vers az „Utolsó
lapokból” • Eight Poems from ‘Last Leaves’ (szöveg • text: Hermann von Gilm)
No. 8 – Allerseelen | Mindenszentek • All Souls’ Day
Fünf Lieder, op. 32 | Öt dal • Five Songs (szöveg • text: Karl
Friedrich Henckell)
No. 3 – Liebeshymnus | Szerelemhimnusz • Love Hymn
Drei Lieder, op. 29 | Három dal • Three Songs (szöveg • text: Otto
Julius Bierbaum)
No. 2 – Schlagende Herzen | Dobbanó szívek • Beating Hearts
Fünf Lieder, op. 32 | Öt dal • Five Songs (szöveg • text: Karl
Friedrich Henckell)
No. 1 – Ich trage meine Minne | Szerelmemet óvom • Protect My Love
Fünf kleine Lieder, op. 69 | Öt kis dal • Five Little Songs (szöveg • text:
Ludwig Achim von Arnim)
No. 3 – Einerlei | Állandóság • Monotony
Drei Lieder, op. 29 | Három dal • Three Songs (szöveg • text: Otto
Julius Bierbaum)
No. 3 – Nachtgang | Éjszakai séta • Night Walk
Fünf Lieder, op. 48 | Öt dal • Five Songs (szöveg • text: Otto Julius Bierbaum)
No. 1 – Freundliche Vision | Kedves látomás • A Lovely Vision
Sechs Lieder, op. 37 | Hat dal • Six Songs (szöveg • text: Detlev von Liliencron)
No. 2 – Ich liebe dich | Szeretlek • I Love You
Sechs Lieder, op. 68 | Hat dal • Six Songs (szöveg • text: Clemens Brentano)
No. 5 – Amor | Ámor • Cupid
szünet • interval
Gustav Mahler:
Rheinlegendchen | Rajnai legenda (Des Knaben Wunderhorn – A fiú csodakürtje, ismeretlen szerző verse) • Rhine Legend (Des Knaben Wunderhorn – The Boy’s Magic Horn, poem by an unknown author)
Um schlimme Kinder artig zu machen | Rossz gyerekek megnevelése (Dalok és énekek – ismeretlen szerző verse) • Making Bad Children Well-behaved (Songs and Chants – poem by an unknown author)
Wer hat dies Liedlein erdacht? | Ki költötte e dalocskát? (Des Knaben Wunderhorn – A fiú csodakürtje, ismeretlen szerző verse) • Who Wrote This Song? (Des Knaben Wunderhorn – The Boy’s Magic Horn, poem by an unknown author)
Ablösung im Sommer | Nyári őrségváltás (Dalok és énekek –ismeretlen szerző verse) • Summer Relief (Songs and Chants – poem by an unknown author)
Es sungen drei Engel einen süssen Gesang | Három angyal énekelt egy bájos dalt (Des Knaben Wunderhorn – A fiú csodakürtje, ismeretlen szerző verse) • Three Angels Sang a Sweet Song (Des Knaben Wunderhorn – The Boy’s Magic Horn, poem by an unknown author)
Rückert-Lieder | Rückert-dalok • Rückert Songs (szöveg • text : Friedrich Rückert)
Ich atmet‘ einen linden Duft | Enyhe illatot éreztem • I Smelled a Mild
Scent
Liebst du um Schönheit | Ha a szépségért szeretsz • Do You Love for Beauty
Blicke mir nicht in die Lieder | Ne tekints a dalaimba • Don’t Look into the Songs
Ich bin der Welt abhanden gekommen | A nagyvilágnak már búcsút mondtam • I’ve Bid Farewell to the World
Richard Strauss:
Fünf Lieder, op. 39 | Öt dal • Five Songs (szöveg • text: Richard Dehmel)
No. 1 – Leises Lied | Csendes ének • Quiet Song
Sechs Lieder aus Lotosblätter, op. 19 | Hat dal a „Lótuszlevelekből” • Six Songs from ‘Lotus Leaves’ (szöveg • text: Adolf Friedrich von Schack)
No. 1 – Wozu noch, Mädchen | Mire készülsz, kicsim • What’s the Point, Girl
No. 2 – Breit über mein Haupt | Borítsd fekete hajadat fejemre • Broad Over My Head
Fünf Lieder, op. 48 | Öt dal • Five Songs (szöveg • text: Karl Friedrich Henckell)
No. 2 – Ich schwebe | Lebegek • I Am Floating
Vier Lieder, op. 27 | Négy dal • Four Songs
No. 3 – Heimliche Aufforderung | Titkos meghívás • Secret Invitation (szöveg • text: John Henry Mackay)
No. 1 – Ruhe, meine Seele | Nyugodj meg, lelkem • Rest, My Soul (szöveg • text: Karl Friedrich Henckell)
No. 4 – Morgen! | Holnap! • Tomorrow! (szöveg • text: John Henry Mackay)
No. 2 – Cäcilie | Cecília • Cecilia (szöveg • text : Heinrich Hart)
For the English version, see page 10.
Richard Strauss: Dalok
Gustav Mahler és Richard Strauss, a késő romantika két legnagyobb zeneszerzője a húszas éveik derekán találkoztak először, és életre szóló barátok maradtak. Zenei, művészi kérdésekben eltérő nézeteket vallottak, de kölcsönösen nagyra becsülték egymást. Maga Mahler is tisztán látta kettejük különbözőségét. „Egy helyütt Schopenhauer két olyan bányász képét idézte meg, akik ellentétes irányból fúrnak egy alagutat, ám föld alatti útjukon végül találkoznak. Azt hiszem, hogy a Strauss-szal való kapcsolatom éppen ilyen.”
Richard Strauss (1864–1949) első dalait még gyerekként írta, az utolsókat pedig majd’ nyolc évtizeddel később. A műfaj szinte folyamatosan jelen volt alkotóművészi pályáján, mintegy kétszáz dalt komponált. Az 1885-ben szerzett Nyolc dal különleges helyet foglal el az életműben, ez Strauss első olyan ciklusa, amelynek darabjai ugyanannak a költőnek a verseire készültek. Némelyik, mint a Zueignung, a Die Nacht vagy az Allerseelen, ma is töretlen népszerűségnek örvend, de a maga jól átgondolt szerkezetével a teljes ciklus is érett, kimagasló teljesítmény.
A Négy dal (op. 27) 1894-ben keletkezett, Strauss ezeket a dalokat adta esküvői ajándékként feleségének, Pauline de Ahnának. Bő fél évszázaddal később, 1948-ban, a Négy utolsó ének komponálásával egy időben Strauss elkészítette a ciklus első dalának (Ruhe, meine Seele) zenekarkíséretes változatát.
Az op. 29-es Három dalt Strauss egyetlen nap alatt, 1895. június 7-én írta, és egy kiváló baritonnak, Az istenek alkonya első Güntherjének, Eugen Gurának dedikálta. Az op. 32-es Öt dal a következő évben, 1896-ban született.
A korábbi dalsorozatoktól eltérően az op. 37-es ciklus nem egyetlen lendületből jött létre, az egyes dalokat Strauss 1897–98-ban írta. Még tovább formálódott az op. 39-es ciklus, melyet a zeneszerző Richard Dehmel verseiből állított össze: a teljes sorozat hat év alatt, 1895 és 1901 között keletkezett.
Az 1900-ban elkészült op. 48-as Öt dal a következő évben jelent meg nyomtatásban. Strauss 1918-ban zenekarra is meghangszerelte.
A komponista 1906 és 1918 között nem írt újabb dalokat, alkotóenergiáit operák írására fordította. A műfajhoz Az árnyék nélküli asszony befejezése után tért vissza, a verseket Clemens Brentanótól válogatta, aki társával, Achim von Arnimmal A fiú csodakürtje cím alatt a 19. század legelején adott közre német népköltészeti szövegeket. Strauss mindössze három népdalszöveget zenésített meg,
a Hat dalban (op. 68) is kizárólag eredeti Brentano-költemények találhatóak. A dalok írása közben Strausst Elisabeth Schumann hangja inspirálta, a nagyszerű koloratúrszoprán egyik legendás alakítása A rózsalovag Sophie-ja volt. Az Öt kis dalt (op. 69) Strauss szinte rögtön a Brentano-dalok után írta, hármat Achim von Arnim, kettőt Heinrich Heine versére.
Gustav Mahler: Dalok „Tudtommal Csodakürt-dalokat előttem csak kevesen komponáltak. Én azonban e versek jellegét és hangvételét alaposan megismerve (és ez mindenfajta »irodalmi költészettől« jelentősen különbözik – mondhatni, inkább természet és élet, mintsem művészet) lelkem teljes erejével köteleztem el magam mellettük” – emlékezett vissza Mahler (1860–1911) 1905-ben, a versekkel töltött hosszabb alkotói periódus lezárultával.
Az Achim von Arnim és Clemens Brentano által 1806 és 1808 között megjelentetett Des Knaben Wunderhorn (A fiú csodakürtje) című háromkötetes gyűjtemény kevesebb mint egyötöde autentikus népköltészet, a szerkesztők nagyobb részben szerzők is: népies stílusban írtak, illetve költöttek át verseket. Mahler a Wunderhorn-dalok első (zongorakíséretes) ciklusát 1887 és 1890 között alkotta meg. A verseket nemegyszer át-, illetve továbbköltötte, vagy összevonta őket, ami a népköltészettől (vagy az annak álcázott poézistől) korántsem idegen, hiszen a szövegvariánsok organikusan alakulnak és élnek egymás mellett. Az első sorozat kilenc dalt ölel fel. A második Wunderhorn-ciklus a maga tizenkét dalával 1892 és 1899 között született, az utolsó két Wundehorn-Lied pedig a Rückert-dalokkal azonos kiadásban, 1905-ben jelent meg.
Az öt Rückert-dal csak megszorítással tekinthető ciklusnak: az egyes dalok között sem zenei, sem tematikai összefüggés nem fedezhető fel, a kapcsolóelem mindössze a költő, Friedrich Rückert személye. A Liedek sorrendje is esetleges, dalestenként és felvételenként változik. Általában a három rövidebb, könnyedebb hangvételű, a Blicke mir nicht in die Lieder, a Liebst du um Schönheit és az Ich atmet’ einen linden Duft kerül a program elejére, és a két hosszabb, drámaibb és emelkedettebb, az Um Mitternacht és az Ich bin der Welt abhanden gekommen zárja a sort, de arra is akad példa, hogy az énekes nem adja elő mind az ötöt. A dalok közül négy 1901 nyarán keletkezett (ezek zenekari változata is Mahlertől származik), a Liebst du um Schönheit pedig 1902 augusztusában, születésnapi ajándékként Alma Schindler számára, akit alig néhány hónappal korábban vett feleségül.
Diana Damrau
Diana Damrau két évtizede lép fel a világ vezető opera- és koncertszínpadain. Széles repertoárján megtalálhatóak az Anna Bolena, A haramiák, a Rómeó és Júlia, a Lammermoori Lucia, a Manon, a Traviata és A varázsfuvola főszerepei, amelyeket a világ legnevesebb operaházaiban énekelt, többek között a New York-i Metropolitan Operában, a Zürichi Operaházban, a milánói Scalában, a Covent Gardenben, a Bécsi és a Bajor Állami Operában, a Párizsi Operában és a Salzburgi Ünnepi Játékokon. A rózsalovag Tábornagynéjaként 2025 januárjában debütált a Berlini Állami Operában.
A német szopránt a dalirodalom egyik legjelentősebb interpretátoraként jegyzik, aki számos díjnyertes albumot rögzített, emellett koncerténekesként is igen keresett művész, turnézott már az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában és Ázsiában is. Jonas Kaufmann és Helmut Deutsch társaságában Schumann és Brahms szerelmes dalait adta elő, a három művész 2025 tavaszán és nyarán Mahler és Richard Strauss dalaival ismét Európa legnevesebb koncerttermeiben lép fel. Diana Damrau a Bajor Állami Operaház kamaraénekese (2007), a Bajor Maximilian Tudományos és Művészeti Rend (2010), valamint a Német Szövetségi Köztársasági Érdemrend (2021) birtokosa. Többször választották meg az év énekesnőjének (Opernwelt, International Opera Awards London, Opera News, Gramophone Editor’s Choice).
Jonas Kaufmann
A „generációjának legjelentősebb, legsokoldalúbb tenorjaként” (The New York Times) ünnepelt Jonas Kaufmann több mint hetven szerepben tűnt fel a világ vezető operaházaiban. Repertoárján megtalálhatóak Puccini (Tosca, Turandot, A Nyugat lánya, Manon Lescaut), Verdi (Don Carlos, A végzet hatalma, Aida, Otello), Wagner (Lohengrin, Tannhäuser, A walkür, Trisztán és Izolda, Parsifal), Massenet (Werther), Bizet (Carmen) és Britten (Peter Grimes) operái, valamint operettek, oratóriumok, műdalok, nápolyi és popdalok. Kaufmann napjaink egyik legnagyobb dalénekese. A Helmut Deutsch zongoraművésszel évtizedek óta tartó együttműködés sikerét lemezek és koncertek sora bizonyítja; utóbbiak egyik kiemelkedő példája 2011. októberi fellépésük a Metropolitanben, amely Pavarotti 1994-es hangversenye óta az első dalest volt az operaházban. Előadásaival és felvételeivel számos elismerést – a Grammy-díj mellett többek között tizenegy ECHO/OPUS Klassik-díjat – nyert el, „Az év énekese” címet olyan klasszikus zenei magazinok ítélték neki, mint az Opernwelt, a Diapason és a Musical America. A francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagkeresztje, Bajorországban és Ausztriában pedig a kamaraénekesi cím birtokosa.
Helmut Deutsch
Helmut Deutsch a világ legsikeresebb és legfoglalkoztatottabb dalkísérői közé tartozik. Konzervatóriumi és akadémiai tanulmányait szülővárosában, Bécsben végezte. Ugyanitt 1965-ben zeneszerzői díjat nyert, huszonnégy évesen pedig professzorrá nevezték ki. Bár kamarazenészként is kiváló hangszeres művészekkel lépett fel, már ebben az időszakban is inkább dalestjeire koncentrált. Pályája kezdetén Irmgard Seefried szopránnal, később tizenkét éven át Hermann Prey baritonnal dolgozott együtt. Ezt követően is a legjelentősebb dalénekesek produkcióiban működött közre, a világ nagy zenei centrumaiban volt visszatérő vendég. Pályája jelenlegi szakaszának három meghatározó művésze Diana Damrau, Jonas Kaufmann és Michael Volle. Helmut Deutsch több mint száz CD-felvételt készített, az utóbbi években különösen fontosnak tartja fiatal tehetségek támogatását. Bécs után Münchenben, a Hochschule für Musik und Theaterben folytatta oktatói tevékenységét, ahol huszonnyolc éven át a dalirodalom professzoraként működött. Emellett számos további egyetem vendégtanára, és több mesterkurzust adott Európában, valamint a Távol-Keleten.
Richard Strauss: Songs
Gustav Mahler and Richard Strauss, the two greatest composers of the late Romantic period, met for the first time in their mid-twenties and remained lifelong friends. They appreciated and admired each other despite multiple contrasts. Mahler himself was aware of their differences: ‘Schopenhauer somewhere uses the image of two miners who dig a tunnel from opposite sides and then meet on their subterranean ways. That seems fittingly to characterise my relationship with Strauss.’ Richard Strauss (1864–1949) wrote his first songs as a child, and his last almost eight decades later. The genre was an almost constant presence in his career, and he composed some two hundred songs. Eight Songs, which he wrote in 1885, occupies a special place in Strauss’s oeuvre, as it is the first cycle of pieces written to words by the same poet. Some of them, such as Zueignung, Die Nacht and Allerseelen, still enjoy unbroken popularity, but the cycle itself is also an outstanding achievement, with a mature and well thought-out structure.
Composed in 1894, Four Songs (Op. 27) was Strauss’ wedding present to his wife, Pauline de Ahna. A little over half a century later, in 1948, at the same time as composing the Four Last Songs, Strauss wrote a version of the first song of the cycle (Ruhe, meine Seele) with orchestral accompaniment.
Strauss wrote the three songs of Op. 29 in a single day, on 7 June 1895, and dedicated them to a distinguished baritone, Eugen Gura, the first Günther of Twilight of the Gods (1876). The five songs of Op. 32 were written the following year, in 1896.
Unlike the earlier song cycles, Op. 37 was not written in a single dash; Richard Strauss composed the individual songs in the course of 1897 and 1898. The Op. 39 cycle took even longer to assume shape; the complete series, whose songs are based on poems by Richard Dehmel, was composed over a period of six years, between 1895 and 1901. The five songs of Op. 48 were written in 1900, and the cycle was published in 1901. In 1918, Strauss arranged them for orchestra. Between 1906 and 1918, when he devoted his creative energies to operas, Strauss did not write any new songs. He returned to the genre after completing The Woman without a Shadow, selecting now from the poems of Clemens Brentano, who at the beginning of the 19th century had co-published, with Achim von Arnim, German folk poetry under the title Des Knaben Wunderhorn (The Boy’s Magic Horn). Strauss only ever set to music three folk songs, and Six Songs (Op. 68) is based entirely on Brentano’s poems. During composition, Strauss was inspired
by the voice of Elisabeth Schumann; one of the great coloratura soprano’s legendary roles was Sophie in Der Rosenkavalier. Strauss wrote the Five Little Songs (Op. 69) almost immediately after the Brentano songs: three to poems by Achim von Arnim and two to verse by Heinrich Heine.
Gustav Mahler: Songs
‘Few, to my knowledge, had composed Wunderhorn songs before me. Another difference is that I have devoted myself heart and soul to that poetry, which is essentially different from any other kind of “literary poetry,” (and might almost be called something more like Nature and Life, in other words, the sources of all poetry, than art), in full awareness of its character and tone,’ Mahler (1860–1911) recalled in 1905, at the end of a longer creative period spent with poems.
Less than one fifth of the three-volume collection called Des Knaben Wunderhorn (The Boy’s Magic Horn), published between 1806 and 1808 by Achim von Arnim and Clemens Brentano, is authentic folk poetry – the editors were in large part also the authors, writing and adapting poems in a folkloristic style. Mahler composed the first cycle of his Wunderhorn songs (with piano accompaniment) between 1887 and 1890. He often rewrote and extended the poems, or merged several ones into one – which was not at all alien to folk poetry (or poems disguised as folk poetry), because the textual variants tend to develop organically and live side by side. The first cycle comprises nine songs. The twelve songs of the second Wunderhorn cycle were written between 1892 and 1899. Finally, the last two Wundehorn songs were published together with the Rückert Songs in 1905.
The Five Rückert Songs can only be considered a song cycle in a restricted sense: there is no musical or thematic connection between the individual songs, and the only link is the person of the poet, Friedrich Rückert. The order of the songs is also random, varying from one recital and recording to the next. Programmes usually start with the three shorter, lighter-toned pieces – Blicke mir nicht in die Lieder; Liebst du um Schönheit and Ich atmet’ einen linden Duft – and the two that are longer, more dramatic and elevated – Um Mitternacht and Ich bin der Welt abhanden gekommen – come at the end. There have been many a recital where not all of the Rückert-Lieder were sung. Four of the songs were written in the summer of 1901 (and their orchestral version was also the work of Mahler), while Liebst du um Schönheit was written in August 1902, as a birthday present to Alma Schindler, whom he had married on 10 March.
Diana Damrau
Soprano Diana Damrau has been performing on the world’s leading opera and concert stages for two decades. Her vast repertoire spans title roles in Anna Bolena, I Masnadieri, Roméo et Juliette, Lucia di Lammermoor, Manon, La Traviata and Die Zauberflöte sung at the world’s most renowned opera houses, e.g. the Metropolitan Opera New York, Zurich Opera House, Teatro alla Scala di Milano, Royal Opera House, Vienna State Opera, Bavarian State Opera, Metropolitan Opera, Opéra national de Paris and at the Salzburg Festival. She made her debut as Marschallin in Rosenkavalier at the State Opera Berlin in January 2025. Diana Damrau has established herself as one of today’s most important song interpreters. As a Warner Classics/Erato exclusive artist, she has released several albums that have received numerous awards. Her work has been documented on various recordings and DVDs.
Diana Damrau is one of the most sought-after artists on international concert stages and has sung on tours in the USA, South America and Asia. After having performed love songs by Schumann and Brahms alongside tenor Jonas Kaufmann and pianist Helmut Deutsch, the artists will tour again in the most renowned concert halls in Europe with songs by Mahler and Strauss in spring and summer 2025.
Diana Damrau is Kammersängerin of the Bavarian State Opera (2007), holder of the Bavarian Maximilian Order for Science and Art (2010) and of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (2021). She has also been selected Singer of the Year (Opernwelt, International Opera Awards London, Opera News, Gramophone Editor’s Choice).
Jonas Kaufmann
Hailed as “the most important, versatile tenor of his generation” (New York Times) Jonas Kaufmann has performed over 70 roles in the world’s leading opera houses. His repertoire includes the operas of Puccini (Tosca, Turandot, La Fanciulla del West, Manon Lescaut), Verdi (Don Carlo, La Forza del Destino, Aida and Otello), Wagner (Lohengrin, Tannhäuser, Die Walküre, Tristan und Isolde and Parsifal), Massenet (Werther), Bizet (Carmen) and Britten (Peter Grimes) as well as operetta, oratorio, art song, neapolitan and pop songs.
One of today’s greatest interpreters of Lieder repertoire, Kaufmann is also in very high demand in concert. His long-standing partnership with pianist Helmut Deutsch is proven by both their work in the recording studio and stage, including at the Met in October 2011, marking the first solo recital at the opera house since Pavarotti’s appearance there in 1994.
His performances and recording have earned him multiple honors and awards including the Gramophone Award, eleven ECHO/OPUS Klassik awards, and “Singer of the Year” from multiple classical music magazines including Opernwelt, Diapason and Musical America. Kaufmann has been knighted as a “Chevalier de l’Ordre de l’Art et des Lettres,” and has been named “Kammersänger” in Bavaria and Austria.
Helmut Deutsch
Helmut Deutsch ranks among the finest, most successful and in-demand song recital accompanists of the world. He was born in Vienna, where he studied at the Conservatory, the Music Academy and the University. He was awarded the Composition Prize of Vienna in 1965 and appointed professor at the age of twenty-four. Although he has performed with leading instrumentalists as a chamber musician, he has concentrated primarily on accompanying in song recitals. At the beginning of his career he worked with the soprano Irmgard Seefried, but the most important singer of his early years was Hermann Prey, whom he accompanied as a permanent partner for twelve years. Subsequently he has worked with many of the most important recital singers and played in the world’s major music centres. His collaborations with Jonas Kaufmann, Diana Damrau and Michael Volle are currently among his most important. Helmut Deutsch has recorded more than a hundred CDs. In recent years the development of young talent has been especially close to his heart. After his professorship in Vienna he continued his teaching primarily in Munich at the Hochschule für Musik und Theater, where he worked as a professor of song interpretation for 28 years. In addition he is a visiting professor at various other universities and is sought-after for an increasing number of masterclasses in Europe and the Far East.
Diana Damrau koncert-, turné- és médiaképviseletét a CCM Classic Concerts Management látja el. • General Management Opera, Concerts, Tours & Media: CCM Classic Concerts Management. • www.ccm-international.de, www.diana-damrau.com
Diana Damrau az Erato/Warner Classics kizárólagos művésze. • Diana Damrau records exclusively for Erato/Warner Classics.
Az európai turnén Diana Damrau Talbot & Runhof estélyi ruhákat és Chopard ékszereket visel. • On this prestigious European tour, Diana Damrau is wearing evening gowns by Talbot & Runhof and jewelery by Chopard.
Jonas Kaufmann a Sony Classical kizárólagos művésze. • Jonas Kaufmann records exclusively for Sony Classical. A művész honlapja • Artist’s website: www.jonaskaufmann.com
Helmut Deutsch honlapja • Helmut Deutsch’s website: www.helmutdeutsch.at
A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek ingyenes kiadványa
Kiadja: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Nyomdai kivitelezés: Pátria Nyomda Zrt.
Szerkesztő: Molnár Szabolcs A szervezők a szereplő- és műsorváltoztatás jogát fenntartják.
A címlapon: Diana Damrau | Jonas Kaufmann | Helmut Deutsch
Címlapfotó: Julia Wesely