Bartók Tavasz Műsorfüzet - Lajkó Félix és a Győri Balett (2021. május 13.)

Lajkó Félix és a Győri Balett: GisL

MÁJUS 13. | 19.00

Müpa – Fesztivál Színház Müpa Budapest – Festival Theatre

Giselle: HERKOVICS Eszter Adria Albrecht: Daichi UEMATSU Myrtha / A vad • The Game: GUTI Gerda Hilarion: Luka DIMIĆ Villik • Wilis: Tetiana BARANOVSKA, GYURMÁNCZI Diána, JOÓ Lea Napsugár, MARJAI Lili Anna, Tatiana SHIPILOVA, KOVÁCS Eszter, MATUZA Adrienn, TÜŰ Barbara Férfiak • Men: ENGELBRECHT Patrik, GÉMESI Máté, GOLUBKOVICS Gergely, HORVÁTH Krisztián, Luigi IANNONE, JEKLI Zoltán, TÉGLÁS Bánk, Thales HENRIQUE Közreműködő zenészek (felvételről) • Featured musicians (recorded): LAJKÓ Félix – hegedű • violin, SIDOO Attila – gitár • guitar, KERTÉSZ Endre – cselló • cello, BARCZA HORVÁTH József – nagybőgő • double bass, MAZURA János – tuba, CZIRJÁK Tamás – dob • drums Zene • Music: LAJKÓ Félix Dramaturg • Dramaturgy: CSEPI Alexandra Díszlet • Set: SZENDRÉNYI Éva Jelmez • Costumes: GYŐRI Gabi Fény • Lighting: STADLER Ferenc Műszaki vezető • Technical leader: KATAVICS Lajos A koreográfus munkatársa • Assistant to the choreographer: KARA Zsuzsanna Koreográfus • Choreographer: VELEKEI László Balettigazgató • Ballet director: VELEKEI László Művészeti vezető • Artistic director: LUKÁCS András For the English version, see page 5 Az előadás a Bartók Tavasz keretében a Győri Balettel és a Fonó Budai Zeneházzal közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg. • This performance of the Bartók Spring is presented by Müpa Budapest as a joint event with the Ballet Company of Győr and Fonó Music Hall.

1

2

A Giselle a 19. századi romantikus balett stílusteremtő remekműve, a címszerep minden balerina álma. Az 1841-ben bemutatott darabhoz Adolphe Adam komponált balettzenét. A Győri Balett előadása a mese új rétegeinek feltárására vállalkozik, a zenéről Lajkó Félix gondoskodik. A koreográfus, Velekei László így nyilatkozott: „Nekem minden alkotásnál van egy vízióm, a Giselle esetében a halálba táncoltatás volt az a kép, amelynek alapján dolgozni kezdtem. A falusi lány szerelmi csalódása és földöntúli léte történetének esszenciáját egy felvonásba sűrítettem össze. A korábbi második felvonás, a túlvilági fehérség érvényesül itt jobban, és abban utalunk vissza az eredeti első felvonás hús-vér valóságában történtekre. Leginkább a karakter jellemfejlődésén keresztül közlekedünk a valóságos és a varázsvilág között. Lesz egy furcsa, zárt tér, ahol fák nőnek ki a semmiből. Kockákba szorítjuk be őket, ezekben táncolnak a táncosok.”

Az 1841-es „párizsi verzióban, úgy tudom, nagyon sok némajáték volt.

Mintegy ötven perc pantomim és hatvan perc tánc – nagy hangsúlyt helyeztek tehát a színészi jelenlétre és a karakterformálásra. A Győri Balettnél is mindig fontosnak tartottuk, hogy olyan egyéniségek kapjanak helyet a társulatban, akik az ilyen cselekményes baletteknél létre tudják hozni azokat a karaktereket, amelyek nekem mint alkotónak lehetőséget adnak a darab újragondolására. Olyan előadásra törekszünk, amely színházi, egyben balett-, ugyanakkor önálló koncertélmény is.”

A darab címszereplője és főhőse, Giselle eleinte csak egy lány a sok közül. Kedvese, Albrecht kezdetben birtokló, kissé erőszakos. A szerelem számára játék. Hilarion Giselle egyik ismerőse, és gyengéd érzelmeket táplál a lány iránt, így nem nézi jó szemmel Giselle és Albrecht románcát.

Féltékenységében tönkreteszi kapcsolatukat azzal, hogy szembesíti a lányt Albrecht menyasszonyával, Bathildével. Giselle-en elhatalmasodik az őrület, képtelen elfogadni, hogy Albrecht becsapta. Dühtől emésztve először csak ruháit, majd haját kezdi tépni, végül holtan esik össze.

Fontos szerep jut a villiknek, ezeknek a túlvilági lényeknek, női démonoknak. Olyan szűz lányok visszatérő, kísértő szellemei ők, akiket az esküvőjük előtt hagytak el vagy csaltak meg. Az erdőbe tévedő férfiakat bosszúból táncoltatják halálba. Gyönyörűek és rémesek, misztikusak és zavarba ejtenek. Egyszerre van jelen bennük a fiatalosság, a szépség, a halál és a rothadás. Vezérük Myrtha, alakjából árad a bosszúvágy, az erőszakosság, a nőiesség és a veszély. Nem tűr ellentmondást, puszta megjelenésével megbabonázza a férfiakat.

Giselle a villik között támad fel.

Lajkó Félix Lajkó Félix a vajdasági Topolyán született 1974-ben. Első hangszere a citera volt, amellyel tízéves korában ismerkedett meg. Hegedűt az általános iskola 6. osztályában vett a kezébe először. Az alsófokú zeneiskolát három év alatt végezte el Kishegyesen. A szabadkai zenei középiskola második osztályát otthagyva indult el egy kölcsönkért hegedűvel Budapestre, ahol a Dresch Quartet tagja lett. Azóta ingázik Budapest és Szabadka között, egyformán képviselve és összekötve az anyaországot és a Vajdaságot. „Zeném alapját a hangszerem érzékenysége és sokszínűsége adja. Nem játszom semmilyen új stílusú muzsikát, csak járom a magam útját, improvizálok és zenét komponálok. Nem teszek különbséget zenei stílusok és irányzatok között; játszom népzenét, klasszikus muzsikát, rockot, bluest, jazzt és improvizatív dallamokat.”

Sok neves együttessel és egyéniséggel dolgozott, tagja volt Szabados György együttesének, a Makúznak és Boris Kovač zenekarának, a Ritual Novának. Számos alkalommal fellépett a világhírű japán táncossal, Min Tanakával, a francia Noir Désir zenekarral, több koncertet adott Alexander Balanescuval, illetve Boban Marković roma rézfúvószenekarával. Több színházi előadáshoz írt zenét. Hegedűjátékával elbűvölte Tokió, Amszterdam, Berlin, Pozsony, Prága, Budapest, Brassó, Belgrád, Szarajevó, Ljubljana, Frankfurt, Lyon, Bordeaux, Velence, Verona, Edinburgh, London, Tallinn, Bécs, New York zeneértő közönségét.

Győri Balett A magyar táncművészeti életben, a magyar tánc történetében és Győr város kultúrtörténetében egyaránt mérföldkőnek számított, amikor 1979-ben a Magyar Állami Balettintézet végzős osztálya úgy döntött: együtt maradnak és társulatot alapítanak. Ügyüknek megnyerték Markó Ivánt, aki búcsút mondott Maurice Béjart világhírű együttesének, és Győrbe jött, hogy az együttes vezetője legyen.

Az alapító igazgató 1991-es távozásával Kiss János vette át a társulat irányítását, és az együttes a vezetőváltás után is képes volt megújulni, évről évre emelni a művészi mércét, egyre szélesebb horizontot tárni közönsége elé. A kitartó munkát újabb sikerek koronázták, többek között olyan neves koreográfusokkal dolgoztak együtt, mint Robert North, Ben Van Cauwenbergh, Christopher Bruce, Cayetano Soto, ifj. Harangozó Gyula, Lukács András, Leo Mujić, Gustavo Ramírez Sansano vagy éppen Vámos György. 2015-ben Velekei László volt táncművész lett a Győri Balett művészeti vezetője, ismét új korszakot nyitva a társulat életében.

3

4

Fotó: Csibi Szilvia / Müpa

Velekei László Tízéves koráig néptáncot és versenytáncot tanult, balett-táncosként a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában végzett. Pályafutását 1996-ban alapító tagként kezdte a Magyar Fesztivál Balettben. 1997-ben a Győri Balett társulatához került, 1999ben az együttes magántáncosa lett.

2009-től koreográfusként és művészeti asszisztensként dolgozott a társulatnál, 2015 óta az együttes művészeti vezetője. A Győri Balett által bemutatott darabok közül több is az ő nevéhez fűződik: Tóth Ilona emlékére ’56, Kodály, Ne bánts!, A terem, Belső hangok, Romance – Kodály Zoltán műveire, A vaskakas, A skarlát betű, PianoPlays – etűdök Liszt és Wagner műveire, Forgószél, avagy a képzelet csodája, Anna Karenina. Velekei László 2014ben a legjobb külföldi koreográfus díját kapta a 7. Nemzetközi Balettés Kortárstánc-versenyen Bécsben, ugyanebben az évben Győr Művészetéért Díjat, 2015-ben Harangozó-­ díjat, 2017-ben Carmen-díjat, 2019ben pedig Seregi-díjat kapott. 2016ban és 2018-ban elnyerte „Az évad legjobb alkotója” címet.

VELEKEI LÁSZLÓ

A masterpiece of 19th-century Romantic ballet, Giselle established a style and its title role is every ballerina’s dream. With music composed

by Adolphe Adam, the ballet had its premiere in 1841. Ballet Company of Győr’s new production is meant to reveal new layers in this story of fairies, while the music is provided by Félix Lajkó. Said choreo­g­ rapher László Velekei: “With every work, I have a vision. With Giselle, it was the image of being danced to death that set me off working.

The country girl’s amorous disappointment and afterlife are con­densed into a single act. It is dominated by the white otherworld of the former second act, which we use to refer back to the flesh-and-blood reality of the original first act. The transition between the real and the magical world takes place mostly via the development of the character. There’ll be a strange, enclosed space, with trees growing out of nothing. They’ll be pressed into cubes, and the dancers will dance in these.”

“As far as I know, there was quite a lot of pantomime in the 1841 Paris version. Some fifty minutes of pantomime, and sixty minutes of dance.

Which is to say stage presence and character development were con­ sidered important. At Ballet Company of Győr we have always made a point of taking on individuals for the company who in the case of ballets with action like this can create the characters that make it possible for me, the creator, to reconsider a piece of this kind. We are after a production that is simultaneously theatre, ballet and a concert in its own right.”

Giselle, the titular heroine is first just a girl like many others. Her lover, Albrecht, is possessive, and somewhat overbearing. For him, love is but a game. Hilarion, an acquaintance of Giselle, is also in love with her, and disapproves of her romance with Albrecht. Jealous, he wrecks their relationship by exposing Bathilde as Albrecht’s fiancée. Incapable of accepting that Albrecht deceived her, Giselle flies into a mad fit.

Consumed by rage, she starts tearing at her clothes, then her hair, and finally collapses dead.

The Wilis, these otherworldly beings, female demons, play an important role in the story. They are the haunting spirits of virgins who were abandoned or cheated on before their wedding. They take revenge by dancing men who wander into the woods to death. They are beautiful and ghastly, mystical and bewildering. They display youthfulness and beauty, death and decay all at the same time. They are led by Myrtha, who bursts with vengefulness, violence, femininity and men­ a­ce. Imperious, she casts a spell on men by simply appearing. Giselle is resurrect­e d among the Wilis.

5

Photo: Gábor Erdélyi

FÉLIX LAJKÓ

6

Félix Lajkó Félix Lajkó was born in Topolya (Bačka Topola, Serbia) in 1974. The first instrument he started to play at the age of ten was the zither. He was in sixth form when he took up the violin. He completed the primary music school in Kishegyes (Mali Iđoš) in the course of three years. He was in the second form of the Szabadka (Subotica) secondary school of music when he borrowed a violin and left for Budapest, where he became a member of Dresch Quartet. Since then, he has been going back and forth be­tween Budapest and Subotica, representing both the mother country and Vojvodina, and connecting the two. “My music is based on the sensitivity and versatility of my instru­ment. What I play is no new style; I simply walk my own path, and compose music. I don’t favour one style or genre over another; I play folk, classical music, rock, blues, jazz and impro­ visational melodies.” He has worked with many notable ensembles and artists. He played with György Szabados in Makúz, and with Boris Kovač in Ritual Nova. He gave numerous concerts with world-famous Japanese dancer, Min Tanaka, the French band, Noir Désir, Alexander Balanescu, and the Roma brass band of Boban Marković. He has written music for several theatre productions. He has enchanted audiences with his violin in Tokyo, Amsterdam, Berlin, Bratislava, Prague, Budapest, Brasov, Belgrade, Sarajevo, Ljubljana, Frankfurt, Lyon, Bordeaux, Venice, Verona, Edinburgh, London, Tallinn, Vienna and New York.

Ballet Company of Győr When in 1979 the finalist class of the Hungarian State Ballet Institute decided to stay together and form a company, they created a landmark in the country’s dance scene, the history of Hungarian dance and the cultural history of the city of Győr. They won Iván Markó for their cause, and he parted ways with Maurice Béjart’s worldfamous company, went to Győr, and became director of the company.

When the founding director departed in 1991, János Kiss took over the helm. The company maintained its capacity to reinvent itself, raise the artistic bar year after year, and present an ever broader horizon to their audience. Persistent work led to well-earned success, and the company has worked with such renowned choreographers as Robert North, Ben Van Cauwenbergh, Christopher Bruce, Cayetano Soto, Gyula Harangozó Jr, András Lukács, Leo Mujić, Gustavo Ramírez Sansano and György Vámos. In 2015, another new phase began in the company’s life, when László Velekei, a former dancer, was appointed artistic director.

Photo: Szilvia Csibi / Müpa Budapest

BALLET COMPANY OF GYŐR

7

László Velekei He studied folk dance and competitive dance until the age of 10, and then ballet at the Pécs Secondary School of Art. His professional career began in 1996, when he became a founding member of Hungarian Festival Ballet. In 1997 he joined Ballet Company of Győr, and became its solo dancer in 1999. He stopped dancing in 2009, but remained with the company as a choreographer and artistic assistant. He was appointed artistic director in 2015. He was the creator of several of Ballet Company of Győr’s own productions, including In Memoriam Ilona Tóth ‘56; Kodály; Don’t Hurt Me; The Hall; Inner Voices; Romance – On Zoltán Kodály’s Works; The Iron Cock; The Scarlet Letter; PianoPlays – Etudes Based on the Works of Liszt and Wagner; Whirlwind, or, The Magic of Imagination; and Anna Karenina. In 2014 László Velekei won the award to the Best Foreign Choreographer at the 7th International Ballet and Contemporary Dance Competition in Vienna, and was given the For the Art of Győr Prize. In 2015 he received the Harangozó Prize, in 2017 the Carmen Award, and in 2019 the Seregi Prize. He was named Creator of the Season in 2016 and 2018.

8

A címlapon: Herkovics Eszter Adria Címlapfotó: Lakatos János

PARTNEREK: