Müpa Műsorfüzet - Magyar Nemzeti Táncegyüttes: Végvárak, vitézek (2023. november 5-6.)

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK

2023. november 5., 6.

Fesztivál Színház

MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES: VÉGVÁRAK, VITÉZEK Kalandos táncszínjáték Fekete István A koppányi aga testamentuma című regényének ihletésére

mupa.hu

DIÁKJEGY

KONCERT VAN!

Világsztárok diákkedvezménnyel mindössze 1000 forintért!

mupa.hu

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK

MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES: VÉGVÁRAK, VITÉZEK

Kalandos táncszínjáték Fekete István A koppányi aga testamentuma című regényének ihletésére Forgatókönyv: Zs. Vincze Zsuzsa Zene: Eredics Benjamin Népzenei szerkesztő: Rossa László, Papp István Gázsa, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekara Látvány: Iványi Marcell Díszlet: Tóth Kázmér Animáció: Lőrincz Attila, Szappanos Ádám Videotechnika: Konta Boáz Moderntánc-instruktor: Topolánszky Tamás Koreográfusasszisztensek: Paput Júlia, Sánta Gergő, Tompa Attila, Tókos Attila Koreográfus: Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán Társrendező, jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa Rendező: Zsuráfszky Zoltán Felvételről közreműködik: Eredics Benjamin, a Zeneakadémia Népzene Tanszékének jelenlegi és volt növendékei, a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenészei Szereplők: Barka Dávid – Babocsai László, Tókos Attila – Oglu, a koppányi aga, Bordás Barnabás – Kales Rudolf, császári zsoldos, Paput Júlia – Borcsa, végvári lány, Wallinger Ágnes – Zsuzska, Oglu aga lánya, Eredics-Fekete Zsuzsanna – Babocsainé, László anyja, Hajdú Flórián – Csomay Ferenc, várkapitány, Szeverényi Barnabás – Bogics Márkó, végvári horvát vitéz, Juhász Sándor – öreg janicsár, igazlátó, Ertl Balázs – Máté deák, Fekete Bence, Juhász Bence Zsombor – végvári vitézek, Csabai József Márk – zsoldos katona, Benedek Attila – Borcsa öregapja, nádi ember, Pálffyné Tóth Beatrix – fiatal parasztlány, Sánta Gergő – Csicsa, végvári cigány kovács, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai – magyar végvári férfiak és nők, török férfiak és asszonyok, zsoldos katonák és nagyvárosi emberek A bemutató a Liszt Ünnep keretében a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg.

3

Kettős kerettörténet a produkció születéséről és a „színház a színházban” rendezői ötletről Történetünk szerint néhány ifjú hölgy és fiatalember jön-megy a mai, modern nagyvárosi utcán, szerelmek szövődnek köztük, majd összevesznek, és másik párt keresnek maguknak. Egyszer csak mindannyian azonos irányba kezdenek el haladni: egy színházba sietnek, hogy le ne késsék a kötelező bemelegítést. Hogy mire?

Egy fergeteges táncszínházi előadásra, amelyet Fekete István 1586-ban játszódó ifjúsági történelmi regénye ihletett, és amelyben ők a szereplők.

4

Izgalmak a backstage-ben Fotó © Kállai-Tóth Anett, Müpa, Müpa

A bemelegítés közben látható nyújtások, tánc­ lépések, ugrások, térformák mintha a nézőket tanítanák: ilyen és ehhez hasonló elemekből fog életre kelni A koppányi aga testamentuma.

Fotó © Kállai-Tóth Anett, Müpa

Az előadásban az egymással szemben álló magyarok és törökök harcát a három részre szakadt országban élő császári zsoldosok megjelenése bonyolítja. Amikor az ügyelő öltözésre szólítja a szereplőket, az egységesen fekete öltözetet felváltják a korabeli magyar és török viseletek. A magyar menyecskék magukra húzzák a csipkés szélű, térdig érő bugyogót, a hímzett rokolyát, végül a szépen szőtt kötényt, de fel­kerülnek a pruszlikok és a csizmák is. A török harcosok fejére turbán, kezükbe ívelt kard kerül, a lányok hegyes orrú papucsba bújnak, fejükre fezt tesznek, és fátylat is viselnek.

Felbukkan egy lila tollas sisak – igen, öltöznek a császár zsoldosai is.

A nézők ebből már megtudhatják, kik állnak szemben egymással. De hogy miért robbant ki a harc, mit gondol egyik fél a másikról, mit érez egyik szereplő a másik iránt, még titok.

Ilyen zene, olyan zene „Ez egy romantikus történet, hozzá illő pozitív és negatív jellemekkel, bár igyekeztünk árnyalni a karaktereket. A tánc eszközei is kínálnak erre lehetőséget, de elhangzanak prózai szövegek is, amelyeket a táncosok mondanak el” – meséli Zs. Vincze Zsuzsa, aki megírta a forgatókönyvet, megtervezte a jelmezeket, és Zsuráfszky Zoltán rendezővel együtt színre vitte a produkciót.

Sok mindenre van mód zenei eszközök segítségével is. Eredics Benjamin kompozíciójában – amely díjat nyert a Müpa 2020-as zeneműpályázatán – a szimfonikus zenekari hangzás és hangszerelés egészül ki népzenei elemekkel és hangszerekkel. „A szimfonikus zenére készült táncjáték alapvetően nem a mi műfajunk, mi néptánc­ alapon működő táncegyüttes vagyunk. A kapott anyagot ezért eredeti népzenével egészí­ tettük ki (különösen ami a táncosok által énekelt népdalokat illeti), ennek eredményeképp pedig komplex, új előadás született” – mondja Zsuráfszky Zoltán.

A darabban így keveredik hatásosan a 16. század végének zenei miliője a népzenével, a modern hangszeres effektusok a tánczene temperamentumával.

6

Fotó © Kállai-Tóth Anett, Müpa

Végre! Kezdődik a TÖRTÉNET… Vidám életkép a fonódi (ma fonyódi) várban: ének és tánc fogadja a belépőket. Ezután felolvassák a levelet, amelyben Babocsai László bajvívásra szólítja fel a koppányi agát, hogy bosszút álljon apja haláláért. A magyarok óvják őt, hiszen az aga kiváló harcos hírében áll, ám Babocsai elszánt: a megbeszélt időben ott lesz a látrányi réten. Míg a vár udvarán gyülekezők tánca közben magyar népdalfeldolgozások szóltak, az aga táborába vonulók élén egy janicsár menetel nagydobbal, immár jellegzetes török zenére. Mögöttük apró léptekkel jönnek a hölgyek, akik kanálütögetéssel és nyelvcsattogással adnak hangot örömüknek és nemtetszésüknek egyaránt.

Megkezdődik a küzdelem. Az izmok egymásnak feszülnek, hol a magyarok, hol a törökök üdvrivalgása jelzi, melyik vitéznek látszik nagyobb esélye a győzelemre.

7

Végül az aga halálos sebet kap, utolsó erejével kezet fog az őt tisztességes párbajban legyőző ellenfelével. A török és magyar katonák közösen isznak áldomást az egymást kölcsönösen tiszteletben tartó ellenfelek minden szempontból tisztán lebonyolított párbaja után. Hátrahagyott testamentumában az aga Babocsait jelöli ki kincsei örökösévé, és megkéri, hogy magyar anyától született, most árván maradó Zsuzska lányának nyújtson menedéket édesanyja házában.

A színes tánctablók után megkapóan intim mozdulatokkal, lépésenként, sőt féllépésen­ ként közelít egymáshoz a két nő: Babocsai László özvegyen maradt édesanyja és az apja életét kioltó Oglu aga árván maradt lánya. A távolság egyre csökken köztük, majd össze­ölelkeznek. A kúrián élő parasztlányok körbetáncolják Zsuzskát, magyar viseletre cserélik díszes török ruháját, és maguk közé fogadják.

Fotó © Kállai-Tóth Anett, Müpa

Minden a legjobban alakulna, ha nem jelennének meg a császár zsoldosai. A németes, három­ negyedes lüktetésre táncoló katonák bizony szemet vetettek az aga kincsére és lányára, és tömlöcbe akarják vetni Babocsai Lászlót. Máté deák azonban kihallgatja beszélgetésüket, neki köszönhetően sikerül a kincsesládát és Zsuzskát is elmenekíteni – méghozzá a lápos berekbe, amely elnyeli a terepet nem ismerő idegent.

Amikor a szökevények a berekbe érkeznek, maszkos rémalakokkal kell megküzdeniük, de mindegyiküket a mélybe rántja a mocsár, csak Kales Rudolfnak sikerül kimenekülnie egy rövid időre, de aztán a kincsesládával együtt ő is elsüllyed a feneketlen lápban. Miután sikerült megszabadulniuk a gonosz Kalestől, Zsuzskáék boldogan térnek vissza a várba, ahová éppen akkor érkezik haza a börtönből kiszabadított László is a vitézekkel együtt. Őt nem érdekli a ládával odaveszett sok aranykehely, rubintos tőr, selyemszőnyeg, arany­ kaftán és aranycsengő. Őt csak egyetlen kincs érdekli: Zsuzska, a szerelme.

Fotó © Kállai-Tóth Anett, Müpa

Végül minden jóra fordul, Zsuzska László karjaiba omlik, Babocsai Gáspárné is igent mond az őt régóta ostromló Csomay várkapitánynak, és a többi magyar vitézzel együtt ünneplik megszabadulásukat.

Vissza a backstage-be, indulás hazafelé A történetnek itt van vége, az előadásnak egy kicsit később: azután, hogy az ügyelő rendet rakat a színpadon, a szereplők pedig ismét civil ruhában igyekeznek céljuk felé a nyüzsgő nagyvárosi utcán. Egyedül és párokban – a bevezető keretjátékhoz képest kicsit átrendeződve. Írta: Tóth Anna

10

Fotó © Kállai-Tóth Anett, Müpa

Tudni érdemes…

1. Fekete István (1900–1970) Somogy megyében született és a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián szerzett diplomát. Egyik nagy kedvence a Szigetköz volt, de alaposan ismerte a Kis-Balaton élővilágát is, szenvedélyes vadász volt. S bár irodalmi munkássága elsősorban természetközeli élményeken alapuló regényei révén vált ismertté, a Tüskevár, A téli berek, a Bogáncs, a Kele, a Lutra, a Csí és a legnépszerűbb Vuk mellett számos verset, regényt, filmforgatókönyvet is publikált.

2. A történelmi Magyarországot nem csak kőből épült végvárakkal igyekeztek megóvni az ellenségtől. Az őskortól a középkorig földvárak létesültek, amelyek aztán vármegyei központokként működtek. Háborúk, hadjáratok idején földből készült tábori erődítményeket is létesítettek. Nagyon hasznosnak bizonyultak a szekérvárak (különösen a népvándorlás idején), amikor a sereg szekereit a tábor körül védelmi pozíció­ ba rendezték. Később az ideiglenes védelmi építményeket felváltották a többnyire agyagból és földből épített, többrétegű fallal védett palánkvárak. Ezek különösen ott váltak népszerűvé, ahol hiányzott a kő vagy a tégla. Gyakran építettek palánkot a kővárak köré is, mivel nagyon ellenállóak voltak az ostromágyúk tüzével szemben.

A fonódi vár alaprajza 12

Korabeli végvár látképe

A végváraknak kettős funkciójuk volt. Egyrészt a körülöttük, mögöttük fekvő területeket védték, elsősorban a környékbeli lakosság számára nyújtva menedéket a betörő ellenséggel szemben.

Lakóik másrészt portyáikkal az ellenség elérhető területeit pusztították, onnan adót szedtek, foglyokat ejtettek. Így tudták az ellenség területén tartani a háborút, meg­akadályozva a nyugodt termelést, kárt okozva a másik félnek, megnehezít­ve a nagyobb támadó seregek élelmezését.

13

3. A végvári harcok legjellegzetesebb színfoltja a bajvívás, a párviadal volt. Kifejezetten fontosnak tartották az egyéni vitézséget. A magyar–török harcokban a győztes harcos tisztelete kölcsönösen kijárt mindkét oldalról. A győztes viadalok hőseinek híre messzire elért, buzdította a katonákat, a lantosok énekeket költöttek róluk, példaképnek tekintették őket szerte az országban.

14

A személyes párbajokban a híres bajvívók, a „versengős vitézek” szabályok szerint küzdöttek az ellenfél bajnokaival. A felek képviselői előre megegyeztek a feltételekben, majd vitéz küzdelemben, igazságos harcban győzött a jobb párvívó. Az összecsapás addig zajlott, míg az egyik fél meg nem halt, kardját el nem veszítette, vagy fel nem adta a küzdelmet.

15

szómagyarázat Aga: régi török tiszti rendfokozat. A csatákat az agák vezették.

Backstage: a színpad, illetve a kulisszák mögötti, az előadás előkészületeire szolgáló terület. Szó szerinti fordításban hátsó színpad, amely a közönség számára láthatatlan.

Bajvívás: a feudalizmusban az isten­ ítélet egyik fajtája volt. Tarthatott halálig, gyakoribb volt azonban az első vérig vagy a fegyvervesztésig folytatott bajvívás.

Berek: főleg vízparti, bokros, cserjés, fás hely, sűrű facsoport; erdőcske, csalit.

Fez: karimátlan gyapjúsapka, főleg az egykor az Oszmán (Török) Birodalom által megszállt területeken honos, merev anyagú, hengeres alakú, egyenes tetejű viselet.

Gyerekek és nők gyöngyökkel, aranyfonállal díszítették.

16

Janicsár: az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.

Kaftán: bokáig érő, bő férfikabát, általában keleti népek viselete.

Kehely: lefelé szűkülő, talpas, rendszerint aranyból vagy ezüstből készült nagyobb, díszes ivópohár.

Koppány: mai nevén Törökkoppány, település a Koppány folyó mellett, Somogy vármegye keleti szélén.

Kúria: vidéki nemesi udvarház, kisebb kastély.

Látrány: község Somogy megyében, a fonyódi járásban.

Pruszlik: elöl fűzött, gyakran sujtással vagy hímzéssel díszített, testhez simuló, kivágott női mellényféle.

Rokolya: bőven ráncolt, gyakran fodros aljú alsó- vagy felső szoknya.

Testamentum: végrendelet.

Turbán: a muszlim népeknél a férfiak kúpos alakú, hosszú kendőből csavart fejfedője.

Végvárak: az oszmán (török) hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei.

Zsoldos: nem hazafias érzésből vagy vitézi becsvágyból, hanem csak fizetségért, zsoldért, gyakran idegen uralkodók, hadvezérek seregében katonáskodó személy.

Magyar végvárak elhelyezkedése 1580 után 17

IFJÚSÁGI ELŐADÁSOK

3-8

9–16

ÉV

ÉV

2023. november 11.

2023. november 12.

MINIMATINÉ

MATINÉKONCERTEK

GÓBI RITA TÁRSULAT: PICI BONBON Mozgásfoglalkozással egybekötött mesés-táncos előadás

MAGYAROK A VILÁGBAN – LISZT ÉS EURÓPA 1.

8–14 ÉV

2023. november 18., 19.

OPERAMATINÉ

CSENGERY DÁNIEL: HOLLE ANYÓ

9–16

2023. december 10.

ÉV

MATINÉKONCERTEK

MAGYAROK A VILÁGBAN – LIGETI ÉS AFRIKA 4– ÉV

2023. december 16. , 17., 28., 29.

MATINÉKONCERTEK

MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: CSODAVÁRÓ BETLEHEMES

12–16 ÉV

2024. január 1.

OPERAMATINÉ

ÚJÉVI KONCERT FIATALOKNAK Haydn: A teremtés – részletek

RECIRQUEL

KRISTÁLY a Millenáris Üvegcsarnokában Téli újcirkusz-mese DECEMBER 6. – JANUÁR 7.

mupa.hu

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

Címlapfotó: © Berecz Valter A szerkesztés lezárult: 2023. október 25.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnereink:

A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

mupa.hu