Müpa Műsorfüzet - Győri Balett: Movements to Stravinsky / Mimi (2021. október 6-7.)

2021. OKTÓBER 6–7.

GYŐRI BALETT: MOVEMENTS TO STRAVINSKY / MIMI 1

mupa.hu

6 and 7 October, 2021 Festival Theatre

BALLET COMPANY OF GYŐR: MOVEMENTS TO STRAVINSKY / MIMI MOVEMENTS TO STRAVINSKY Dancers: Tetiana Baranovska, Bánk Téglás, Gerda Guti, Artem Pozdeev, Eszter Adria Herkovics, Patrik Engelbrecht, Lili Anna Marjai, Máté Gémesi, Eszter Kovács, Bence Kaszab, Thales Henrique, Tatiana Shipilova Music: Igor Stravinsky Costumes: András Lukács, Mónika Herwerth Lighting: András Lukács, Dániel Dragos Set design, choreographer: András Lukács MIMI Mimi: Adrienn Matuza / Lea Napsugár Joó / Viktória Tran Boys: Luca Dimic, Zoltán Jekli, Luigi Iannone / Patrik Engelbrecht, Máté Gémesi, Thales Henrique A Figure: Richard Szentiványi / Gergely Golubkovics The Mandarin: Daichi Uematsu / Bánk Téglás Music: montage Costumes: Gabi Győri Set design: László Velekei, Gabi Győri Lighting: Ferenc Stadler Dramaturg: Alexandra Csepi Choreographer: László Velekei The English summary is on page 10.

2

2021. október 6–7.

Fesztivál Színház

GYŐRI BALETT: MOVEMENTS TO STRAVINSKY / MIMI MOVEMENTS TO STRAVINSKY Táncolják: Tetiana Baranovska, Téglás Bánk, Guti Gerda, Artem Pozdeev, Herkovics Eszter Adria, Engelbrecht Patrik, Marjai Lili Anna, Gémesi Máté, Kovács Eszter, Kaszab Bence, Thales Henrique, Tatiana Shipilova Zene: Igor Stravinsky Jelmez: Lukács András, Herwerth Mónika Fény: Lukács András, Dragos Dániel Díszlet, koreográfus: Lukács András MIMI Mimi: Matuza Adrienn / Joó Lea Napsugár / Tran Viktória Fiúk: Luca Dimic, Jekli Zoltán, Luigi Iannone / Engelbrecht Patrik, Gémesi Máté, Thales Henrique Egy alak: Szentiványi Richard / Golubkovics Gergely Egy mandarin: Daichi Uematsu / Téglás Bánk Zene: montázs Jelmez: Győri Gabi Díszlet: Velekei László, Győri Gabi Fény: Stadler Ferenc Dramaturg: Csepi Alexandra Koreográfus: Velekei László

3

AZ ÉVAD EGYÜTTESE: A GYŐRI BALETT A Győri Balett igazi hungarikum: negyvenkettedik életévében sem mutatja jelét a kifáradásnak, sőt. A Markó Iván, majd Kiss János nevével fémjelzett, a nemzetközi és a hazai hírnevet egyaránt megismerő, korántsem csak győri rajongók által éltetett együttesnél 2020 nyarán jelentős változások történtek, azóta Velekei László az együttes igazgatójaként, Lukács András művészeti vezetőként tevékenykedik. A Müpa eredetileg a tavalyi, a pandémia miatt megszakadt-elmaradt szezonban tüntette ki Az évad együttese megtisztelő címmel a Győri Balettet, ám a valódi ünneplésre csak most, a 2021/22-es évadban kerülhet sor. Az először Budapesten látható Movements to Stravinsky / Mimi az új vezetés névjegyének is tekinthető.

Amikor Velekei Lászlót arról kérdezem, hogyan gondolkodik a Győri Balett jövőjéről, a tradíció és innováció kettősségét jelöli meg: „Együttesünk négy évtizede a hazai táncművészet egyik zászlóshajója, vagyis tekintettel kell lennünk saját Velekei László hagyományainkra, miközFotó © Csibi Szilvia, Müpa ben a szakmánk folyamatos megújulásra kötelez. Nagy, a várost és fiataljait mozgósító terveink vannak a következő évekre, szeretném, ha táncművészeink olyan emblematikus alakokká válnának, mint a csapat egykori legendás tagjai.”

Lukács András egyetértőleg teszi hozzá: „A Győri Balett múltjára büszkék vagyunk, őrizzük azt, de természetesen formálnunk kell az együttest, hogy folyamatosan előrelépjünk: megtartjuk a múltat, miközben a holnapra figyelünk. Nagyon erős táncosaink vannak, ráadásul ott a Győri Balett mint márkanév. Szeretném, ha művészeink minél több koreográfussal megismerkednének, hiszen rövid pályájukon lényeges, hogy az újdonságokhoz nyitottan viszonyuljanak.”

Lukács András Fotó © Boris Nebyla

4

„HOGY A MOZDULAT A ZENE SZINTJÉRE EMELKEDJEN” A Seregi- és Harangozó-díjas Lukács András 2020. augusztus 1-je óta a Győri Balett művészeti vezetője. A Magyar Táncművészeti Egyetemen szerzett diplomát, táncművészi pályafutása 1998-ban a Magyar Nemzeti Balettnél indult, majd olyan együttesek tagja lett, mint a William Forsythe által vezetett Ballett Frankfurt, a Ballet de l’Opéra de Lyon, illetve a Wiener Staatsballett. Koreográfusi pályája táncművészi feladataival párhuzamosan haladt, munkáit számos hazai és külföldi színpadon követheti a közönség.

A kétrészes est első fele magyarországi bemutató: a Movements to Stravinsky eredetileg Bécsben született meg 2017-ben, és a Volksoperben tartott ősbemutató sikere nyomán a következő évadban már a Staatsoper színpadán volt látható. Lukács András koreográfus így mesél a produkció keletkezéséről: „A Wiener Staatsballett igazgatója, Manuel Legris kért fel, hogy egy háromrészes Stravinsky-esthez készítsek új koreográfiát. Ez egyszerre jelentett szabadságot és bizonyos fokú kötöttséget. Az est másik két pillére két fiatal koreográfus cselekményes balettje volt. Legris szabad kezet adott: bármit csinálhattam – Stravinsky zenéjére.”

De vajon hogyan viszonyul a koreográfus Stravinsky muzsikájához? „Azzal természetesen tisztában voltam, hogy fantasztikus lehetőséget kaptam, mégis volt bennem félelem. Korábbi munkáim nem így készültek: én választottam zenét, témát, ráadásul be kell vallanom, hogy akkor még nem ismertem jól, talán nem is kedveltem annyira Stravinsky zenéjét. A kezdet nehéz volt: hónapokon át csak hallgattam a műveit, barátkoztam ezzel a nagyon komplex, különleges zenei világgal, és végül rá is leltem a kiindulópontra.”

Ez pedig a Stravinsky pályáján is fordulatot jelentő Pulcinella egyik epizódja lett. Az 1920-ban Párizsban bemutatott neoklasszikus balett látványvilágát annak idején Pablo Picasso tervezte, és az ősbemutató talán soha nem jött volna létre, ha az Orosz Balettet vezető Szergej Gyagilev nem ad Stravinsky kezébe néhány 18. századi művet, köztük Pergolesi munkáit.

A commedia dell’arte egyik jellegzetes figurája, a kétarcú, mindig csupa meglepetés Pulcinella lett a később Stravinsky által kamarazenekari szvit formájában is feldolgozott mű központi alakja.

Lukács András számára a Pulcinella jól ismert, édes-bús Serenatája jelentette a központi magot, de a darabból más részletek is felhangzanak. A folytatás pedig szinte magától jött: „Stravinsky Apollon musagète-jére George Balanchine készített emblematikus koreográfiát, a művet záró Apothéose nagyon is illik a Pulcinellához. Ahogy a Les cinq doigts című, 1921-es zongoradarab is, de tény, hogy a Pulcinella vezérmotívumként húzódik végig a darabon.”

Korábbi műveiben a koreográfus más jellegű zenéket használt: Philip Glass, Michael Nyman vagy akár Max Richter kompozíciói közelebb állnak hozzá, de a Pulcinella esetében a melódiák 5

szépsége teljesen levette a lábáról. „Azt hiszem, Stravinsky olyan szerző, akit nagyon sokat kell hallgatni ahhoz, hogy a valódi szépségét felfedezzük. Én rajongok a szép zenékért: tudom, hogy ez erősen szubjektív fogalom, és véletlenül sem a könnyen emészthető zenékre gondolok, inkább olyan muzsikára, amelyet hallgatva a néző el tudja engedni mindazt, ami az előadás előtt és után körbeveszi a világban.”

Korábbi műveihez hasonlóan Lukács András most sem csupán koreográfusként jegyzi az előadást: „Amikor a zene megvan, azonnal elkezdek dolgozni a színpadi világon, a jelmezeken és a világításon. Bár vannak segítőim, az alapötlet mindig hozzám kötődik. A Movements to Stravinsky esetében erősen orientáltak a hívószavak: a commedia dell’arte, a reneszánsz világa. Hatalmas körgallérokat láttam a táncosokon, akik teljesen üres, koncentrált nézői figyelmet lehetővé tevő térben táncoltak. A célom, hogy a koreográfia és a zene együtt formáljon meg, hozzon létre egyetlen képet. Ha úgy tetszik, a mozdulatokat a zene szintjére akarom emelni.”

A Movements to Stravinsky cselekmény nélküli balett: „Egy gyönyörű mozgású táncost egy üres színpadon nézni önmagában felemelő élmény – magyarázza Lukács András, amikor arról kérdezem, milyen tanácsot ad leendő nézőinek. – A megoldást mindig szeretem a közönségre bízni. Sok koreográfus kollégám a szűk értelemben vett jelenünkkel dolgozik, arról beszél a tánc nyelvén, milyen világban élünk, és én is nagyon fontosnak tartom ezt az irányt. Ugyanakkor a letisztult, esztétikus, a szemnek és az agynak egyaránt kellemes látványvilágú és gondolatiságú balettnek is kell hogy legyen helye. A mi művészetünk nagyon szubjektív, a néző annyit visz magával egy-egy előadásból, amennyire aznap szüksége van. Hiszek abban, hogy akármilyen nehéz körülmények között alkotunk is, a tiszta szépség és az esztétikum olyan fogalmak, amelyekre mindannyiunknak szükségünk van.”

Ahogy annak idején Bécsben, úgy a budapesti premieren is cselekményes balett társaságában látható a Movements to Stravinsky. „Meglepően hangozhat, de a cselekmény nélküli, neoklas�szikus balett Bécsben nagyon is megtalálta a helyét a két, meglehetősen extrém megoldásokkal is operáló, narratív táncelőadás között. Arra számítok, hogy itt is hasonlóan pozitív reakciók érkeznek majd: hiszem, hogy az ellentétek vonzzák egymást.”

A Győri Balett táncművészeivel Lukács András rendkívül elégedett: „Nagyon magas technikai színvonalon működő együttesről beszélünk, sok új, fiatal taggal, akik nyitottak a változatos táncstílusokra: nálam a tütü, a spicc és a modern tánc is szerepel. A bécsi ősbemutató szereposztásához hasonló kvalitású táncosokra leltem Győrben, nagy élmény volt látni, ahogy a próbákon a saját egyéniségükre formálták ugyanazokat a mozdulatokat. Én a klasszikus balett felől érkeztem a modern tánc felé, színpadi világom és koreográfusi táncnyelvezetem talán ezért jelent nagyobb kihívást a művészeknek.”

6

„NEM FÉLEK VÉGIGMENNI A TÖRTÉNETEN” A Győri Balett munkáját 2020. júliusa óta igazgatóként irányító, Seregi- és Harangozó-díjas Velekei László 1996-ban kezdte pályáját a Magyar Fesztivál Balett alapító tagjaként. Egy évvel később már a Győri Balettben találkozunk vele, 1999-től a társulat magántáncosa, 2009 óta koreográfusként dolgozik, 2015-től pedig az együttes művészeti vezetőjeként tevékenykedett.

Pályafutása során számos szakmai díjat kapott: a Magyar Táncművészek Szövetsége 2016-ban és 2018-ban is „Az évad legjobb alkotója” díjjal ismerte el.

Amikor arról kérdezem, hogyan kezd el egy új munkát, így válaszol: „Minden olyan koreográfia esetében, ahol alkotótársaimmal teljesen új világot teremtünk, az alap általában egy erős érzelmi hatás, amelyet látomásszerű felismerés követ. Egyetlen meghatározó, érzelmileg erősen töltött pillanatból indul a munka, ez segít a születő történet elmesélésében.”

Nem titok: eredetileg Bartók Béla A csodálatos mandarinja lett volna a Stravinsky-kompozíció párdarabja. Amikor világos lett, hogy a nagyívű terv nem valósulhat meg, az alkotók módosítottak az elképzelésen, és egy kivételesen intenzív munkafolyamat során készítették el az új művet. „Csepi Alexandra dramaturggal úgy gondoltuk, Lengyel Menyhért eredeti története, melyből Bartók is dolgozott, annyira elementáris, hogy van vele dolgunk, még ha más zenei szövettel is. Munkáimban szinte mindig női sorsok foglalkoztatnak, de a címszereplő Mimi mellett természetesen a mandarin alakja is meghatározó.”

Tanulságos lehet e ponton felidézni Lengyel saját szavait találkozásáról Bartókkal: „Bartók olvasta a Nyugat folyóiratban megjelent A csodálatos mandarin című pantomime grotesque-emet, amit minden különösebb terv nélkül, egy inspiráció hevében írtam, s kérdezte: odaadnám-e neki megzenésíteni. »Boldogan« – mondtam. »Hát akkor intézzük el« – mondta. Írtunk s aláírtunk egy rövid levelet, melyben átengedem Bartóknak a megzenésítés jogát. Ez volt az egész... Még beszélgettünk egy keveset, de nem az volt a fontos, amit mondtunk, hanem az a mély rokonérzés, ami bennünk volt...”

Amikor Velekei Lászlót arról kérdezem, a kényszerű váltás után hogyan módosult az eredeti alkotói elképzelés, így felel: „Az új zene, amely Max Richter muzsikájából merít, azt dolgozza át, torzítja vagy módosítja, nagyon távol esik a bartóki világtól. A klasszikus hangszerelés, a zene érzékenysége érintetlen maradt, hatásos effektekkel mégis messzire rugaszkodtunk tőle. Remélem, nem lesz félreérthető, amit mondok, de Bartók zenéjének legjobb esetben is csak kísérői lehetnénk, Richter muzsikája viszont tág teret ad a dramaturgia átmozgatására, illetve arra, hogy a történetet mesélő mozdulat váljon az előadás főszereplőjévé.”

A cselekményes balett mint műfaj nem idegen Velekei László karakterétől: „Mindig jobban tudtam azonosulni azokkal a műveimmel, melyekben nagyon pontosan fogalmazok. Nem félek végigmenni a történeten, de mindig a saját alkotói attitűdömön átszűrve teszem ezt, bízva abban, hogy kicsit másképp látom, másképp mutatom meg a jól ismert narratívákat is.

7

A táncosok karaktere, egyénisége különösen fontos a cselekményes balett esetében. Amikor még táncosként koreografáltam, órákon át állítgattam be egy-egy mozdulatot, aztán amikor már csak koreográfiákat készítettem, elengedtem ezt, és hagytam, hogy a történetek erősebbé váljanak. Szerencsés vagyok, hogy ezzel a csapattal dolgozhatom: nagyon nyitottak és hihetetlen a munkabírásuk. Az, ahol alkotóként tartok, nekik is köszönhető.”

Velekei László Mimi és az őt megkörnyékező férfiak megrendítő történetét egy koszos metróaluljáróban képzelte el. A jelmezeket tervező Győri Gabi a koreográfussal közösen hozta létre az előadás titkokat rejtő díszletét. Velekei a szemünk elé táruló látványt a cselekménnyel szoros összefüggésben értelmezi: „A társadalom perifériáján tengődő fiatalokat látunk a színpadon, akik egyik napról a másikra élve képtelenek megküzdeni saját függőségükkel.

A mandarin sem tud ellenállni a saját vágyának, folyamatosan sóvárog, és amikor a vágya beteljesül, meghal. A tudatmódosító szerekbe kétségbeesetten kapaszkodó fiatalok minden egyes lövéssel közelebb kerülnek a halálhoz. A választott közegből következik, hogy az egész előadás egyetlen brutális és szürreális utazás lesz: bízunk benne, hogy a közönséget magával ragadja a sokrétű színpadi varázslat. A metróállomás változik, átalakul, térérzékelésünk és látásunk folyamatosan kihívásoknak lesz kitéve. A gyilkosságokat, a szeretkezést is másképp láttatjuk, mint általában szokás, ezzel is a valóságon túli irány felé mozdulunk el.

Azt hiszem, az előadás minden rétegét az a néző érzékeli majd, aki többször, különböző székekről nézi meg.”

Anélkül, hogy az ördög ügyvédjének szerepét játszanám, arról faggatom a koreográfust, nem tart-e attól, hogyan fogadják a nézők ezt a nem éppen barátságos világot, amelytől az épületen kívül is legszívesebben elfordítjuk a tekintetünket? „Tisztában vagyok azzal, milyen kényes dolog egy jól ismert történetet teljesen új környezetbe helyezni. Fontos, hogy nem kiforgatjuk Lengyel Menyhért borzongató meséjét, hanem abból inspirálódva, a szokásostól kissé eltérő megközelítésben, másképp megfogalmazva tárjuk a nézők elé. Aki ismeri a Mandarin történetét, új dolgokat fedezhet fel, aki pedig nem, érteni és követni fogja a balettet.”

Velekei László egyetért abban Lukács Andrással, hogy a Movements to Stravinsky / Mimi két fele tökéletesen kiegészíti egymást: „Ismerjük a nézőinket, és tudjuk, hogy mindenféle megközelítés iránt nyitottak. Büszkén jelentem ki, hogy a különböző stílusok a Győri Balett sokszínűségét is mutatják. A néző először rácsodálkozik a tánc önmagában való gyönyörűségére, majd kézen fogjuk, hogy végigvezessük egy felkavaró történeten. A gyönyörűnek és a rútnak, a fentnek és a lentnek is megvan a maga izgalma és szépsége. A végén pedig a két élmény hat egymásra, az egyik termékenyen kiegészíti a másikat.” Írta: Jászay Tamás

8

lisztunnep.hu 9

SUMMARY Founded in 1979 and well known in both Hungary and abroad, the Ballet Company of Győr has been named Müpa Budapest’s Ensemble of the Season, with the initial instalment of this season-long collaboration being the programme Movements to Stravinsky / Mimi. This dance show is also the calling card of the ballet troupe’s new management: the summer of 2020 saw the appointment of András Lukács as artistic director and László Velekei as director.

Lukács created his choreography Movements to Stravinsky in 2017, under a commission from the Wiener Staatsballett. This neoclassical ballet set to a selection from the Russian composer’s output (Pulcinella, Apollon Musagète and Les cinq doigts) works with a streamlined, nearly minimalist world. For the choreographer, the world of the Renaissance and the commedia dell’arte served merely as a starting point. “I saw enormous round collars on the dancers, who would perform in a completely empty space allowing viewers to concentrate all of their attention on them. My aim was for the choreography and the music to take shape together and create a single image. To elevate the movement to the level of the music, if you like. Movements to Stravinsky is a plotless ballet: watching a dancer’s beautiful movements on an empty stage is an uplifting experience in its own right.”

Narrative ballets have always been the key part of Velekei’s career, and this time he reached for Menyhért Lengyel’s pantomime grotesque The Miraculous Mandarin, known to the world through Béla Bartók. “I’m not afraid to work through the entire story, although naturally always filtering it through my own creative outlook, trusting that I will see it slightly differently and present the familiar narrative differently.”

In Mimi, the choreographer situates the story in the grim and barren world of an abandoned metro underpass, where youths bent on instant gratification and the ecstasy of narcotics speak of the Mandarin’s sacrifice. “The entire performance will be a single brutal and surreal journey: we feel confident that the audience will be captivated by the multiple layers of magic on the stage. The metro station changes and transforms, constantly challenging our sense of space and vision. We also approached the murders and the lovemaking scenes in a different fashion from the usual one, thereby also moving in a direction that takes us beyond reality.”

The two choreographers believe that the two very different worlds on the stage nevertheless complement each other well. Viewers will first marvel at the beauty of dance itself before allowing themselves to be gripped by a precisely related and unsettling story.

10

11

ELŐZETES AJÁNLÓ

2021. október 21.

LISZT ÜNNEP

ESTERHÁZY PÉTER – VAJDA GERGELY: FUHAROSOK / GEORGE BENJAMIN: INTO THE LITTLE HILL – BEMUTATÓ Vajda Gergely Fotó © Zih Zsolt, MTVA

AZ UMZE KAMARAEGYÜTTES ÉS A FORTE TÁRSULAT ELŐADÁSA

2021. október 23.

LISZT ÜNNEP

A SZABADSÁG HANGJAI

HOLLERUNG GÁBOR ÉS A BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR Közreműködik: Haja Zsolt – ének, Bakos-Kis Gábor – próza, Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma), Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó) Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

2021. október 30.

ENZO AVITABILE & I BOTTARI –

ŐSI RITMUSOK BOROSHORDÓKRA 12

2021. október 31.

ORGONA-SZTORIK IX. Közreműködik: Fassang László – orgona, Mácsai Pál – színművész

Fassang László Fotó © Raffay Zsófi

2021. november 2., 16., 17., 18.

RECIRQUEL: SOLUS AMOR Koreográfus, rendező: Vági Bence

Fotó © Réthey-Prikkel Tamás

2021. november 3.

CZIFFRA 100

STEFANO BOLLANI: NAPOLI TRIP & CZIFFRA-IMPRESSZIÓK Közreműködik: Daniele Sepe – tenorszaxofon, fuvola, Nico Gori – klarinét, Bernardo Guerra – dobok Vendég: Balázs János – zongora 13 Stefano Bollani Fotó © Valentina Cenni

14

VÁMHÁZ KÖRÚTI VÁSÁRCSARNOK Fedezze fel Budapest éléskamráját! Hatalmas választékkal és mindennap friss termékekkel várjuk Önöket! A Vásárcsarnokban való vásárlás és kirándulás igazi élménnyel szolgál mind a turisták, mind a helyi lakosok számára.

Látogasson el Ön is Európa egyik legszebb piacára!

Európa legszebb piaca!

CNN Travel, 2013

1093 Budapest, Vámház krt. 1-3.

Nyitvatartás: H: 6:00–17:00 | K-P: 6:00–18:00 | Szo: 6:00–15:00 Bővebb információkért kövessen minket online! www.facebook.com/Nagycsarnok www.budapestvasarcsarnokai.hu

15

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

Címlapon: Győri Balett @ Csibi Szilvia, Müpa A szerkesztés lezárult: 2021. szeptember 29.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

mupa.hu