Absztrakt
A Káli-medence frekventált hely a túrázók körében, választott helyszínünk a Kéktúra ösvénye mellett fekszik. A helyzetből adódóan adekvát lehet egy esőbeálló realizálása, melyet az ösvényről könnyen, kerítés vagy akadály nélkül megközelíthető magántelekre terveztünk.
A projektet tipológiai kutatás előzte meg, melyben feltártuk a hasonló léptékű és szemléletű építményekben rejlő lehetőségeket. A releváns mintákat felhasználva a tervezési fázis után kiviteli rajzokat készítettünk.
Az építmény az anyagbeszerzést, részleges előregyártást követően a helyszínre szervezett építőtábor során jött létre. Végezetül a megvalósult projekt dokumentálásra, az építmény pedig a közös használatra való átadásra került.
A projekt a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem közreműködésével jött létre.
Filozófia
Laugier az “Essai sur l’architecture” c. művében határozza meg a primitív kunyhó fogalmát. Művének célja az építészet eszenciájának a feltárása, alapelemeinek meghatározása és addigi metódusának az újragondolása.
Eisen ezeket a gondolatokat ikonikus művével illusztrálja, melyben az a primitív építmény ölt testet, mely az egyik legalapvetőbb emberi szükségletet elégíti ki: tetőt ad fejünk fölé, ezáltal megvéd az esőtől.
Laugier írását támasztják alá azok a már ismert, a föld különböző területein élő primitív társadalmak lakhatási formái, melyek Eisen illusztrációjától csak annyiban térnek el, hogy általában a tető meghosszabbítva a földbe csatlakozik, ezáltal a létrejövő fal a többi kihívásra is választ ad. Ilyen építmények fellelhetőek a hazai népi építészetben is, számtalan variációban. Gondoljunk csak a mezőkön, dombokon honoló pásztorok vagy a mocsaras vidékeken élő pákászok ideiglenes, egyszerű építményeire.
Laugier ezen műve a kunyhón túl feltételez egy ideális teret is, melyben az testet ölthet. Szentbékkálla általunk választott területe környezeti adottságaiból fakadóan közelít ehhez a szituációhoz. Célunk egy olyan menedék megvalósítása, mely ezen banális egyszerűséget formálja anyagba.
Metódus
Tipológiai feltérképezés során feltártuk, mi határoz meg egy hasonló léptékű építményt. A gyűjtött adatok alapján választottuk ki a tervezési „elemeket” és adaptáltuk a konkrét helyszín és funkció viszonylatában.
A helyszín megismeréséhez szükséges történeti és földrajzi információk begyűjtése után az anyagokat a funkció, a helyi erőforrások és környezeti illeszkedés szempontjából választottuk ki.
A funkciók pontosítását követően a tervezési fázisok során folyamatos egyeztetésekre, illetve kiviteli rajzok és modellek által való feldolgozásra került sor. Az anyagok pontos kiírása és beszerzése után az utolsó fázisok műhelyi előkészítő-, illetve helyszíni munka formájában kerültek megvalósításra.
Kutatás
A kunyhó és esőbeálló közötti spektrum sok tipológiai lehetőséget kínál. A két véglet között számtalan döntést kell meghoznunk: van-e fala az építménynek? hol fedett? van-e ajtaja? a padló mennyire burkolt? mekkora a belmagasság? stb. Ezek mind a legalapvetőbb építészeti kérdések közé tartoznak, egy ilyen építménynél ezek az egyszerű döntések határozzák meg a közvetlen használhatóságot.
Egyik fontos tipológiai döntésünk a lábakra állítás volt, hiszen ezzel egyszerre számos problémára adhatunk választ. Minimális alapozás, fokozott védelem az esővíz, rovarok és hasonló ártalmak ellen. Továbbá a kilátás szempontjából is előnyös a talajtól való elemelés, a magas fák között egy platformon biztonságosabban érezhetjük magunkat.
Referenciáinkban egyik fontos közös pont a szemléletmód, mellyel épültek. Az angol halászházaktól a pákászlakokig, formai variációktól eltekintve, minden kutatási példánk a funkcionalitást és az egyszerűséget helyezi előtérbe. Egyszerű terek csakis az esszenciális funkciókkal felszerelve. Helyi anyagok okos és takarékos felhasználásával.
A “primitív kunyhó” manifesztációja a mai napig foglalkoztatja az építész szakmát. A koncepciónak számtalan átirata van, ezt a gyűjteményt bővítjük mi is építményünkkel.
Kontextus
A Káli-medence már nem ismeretlen a magyar nagyközönség számára, hiszen rengeteg fejlesztés történt itt az utóbbi időben. A Balaton északi partjához csatlakozó terület kulturális, turisztikai és infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően szinte leválik a Balatonon kialakult általános miliőtől. Egy zárvány, melyet a Kéktúra útvonala köt be az országos vérkeringésbe.
Az építészeti és természeti adottságok tudatos védelme fontos a helyiek számára, talán ez az a meghatározó érték, ami miatt ez a hely kiemelkedő a Kéktúra útvonalat járó kirándulók számára.
Szentbékkálla közvetlen környezetét dombok, erdők, borvidékek alkotják, ahol egyaránt található sűrű, moderáltan beépített és beépítetlen terület. A választott telek közelében nagyon kevés építmény található, a közvetlen környezetét első generációs erdőbe ültetett fák alkotják. A Kéktúra útvonala a telek közvetlen közelében húzódik, így a pihenni vagy száradni vágyó túrázók könnyen betérhetnek és néhány méter séta után megpihenhetnek a fedél alatt.
Terv
A tervezett épület a legkönnyebben hozzáférhető faanyagból, fenyőből készült. A terv készítése során folyamatosan szem előtt tartottuk a könnyű összeállítást, és hogy adott esetben az objektum módosítható legyen.
Ebből kifolyólag a terv nem tartalmaz csapolásokat; az egész szerkezet lapolásos technikával készült. Így gyorsan építhető bármilyen területen viszonylag kevés eszköz segítségével.
A felhasznált anyagok, mind a szerkezetet, mind a burkolatokat tekintve, a legalapvetőbb keresztmetszetű fűrészáruk, melyeknek kedvezőbb az ára és beszerzési ideje is. Ezek méretei 5x5, 10x5, 15x7, 10x10, 10x2.
Az építmény alapozása sziklás területen történt. A talajegyengetést követően a szerkezetet vízszintezett kövekre helyeztük, majd kiegészítettük a burkolatokkal.
Esőbeálló 2
Építőtábor
Az épület faanyagának szabása és részleges kezelése a tábor előtti előkészítő fázis során a MOME Műhelyház területén történt. A másfél köbméter faanyag itt került leszabásra, égetésre és lakkozásra.
A lekezelt fa helyszín közelébe szállítását követően az építési telekre kézi erővel került felhordásra. A terület intenzív tereprendezésen is keresztülment, hogy a kidőlt fák, bozótos aljnövényzet helyén tiszta munkaterületen jöhessen létre az építmény alapozása. A területrendezés és alapozás után a keretek összeállítása, és egyenkénti alapkövekre helyezése következett. Ezek egymáshoz való rögzítése után lehetett megkezdeni a tetőfedést és a padló burkolását. Az egyhetes műhelyi előkészületeket követte a számos résztvevő segítségével megvalósult helyszíni építőtábor.
A tábori munka intenzív, megerőltető, viszont mérhetetlenül tanulságos volt. Ennek egyik fő oka, hogy a telek nem közművesített, sem víz, sem áram, sem csatorna nem állt rendelkezésre. A munkához szükséges eszközöket, vizet, ételt távolabbról, a Szentbékkállai szállásunkról kellett minden nap felszállítani. Mind az előkészületekben, mind a helyszíni építésben sok résztvevőnek örülhettünk, így sikeres építéssel és tapasztalatok felhalmozásával zárulhatott a projekt.
Alkotók
Tervezők Nagy Zoltán
Váradi Botond
Konzulens Börzsei Tamás
Tárgyfelelősök Baló Dániel
Bene Tamás
Tábor résztvevői
Bene Márton
Bene Tamás
Farkas Flóra
Farkas Sára
Füstös István
Jakabos Júlia
Jenei Szilveszter
Jóföldi Laura
Kopacz Hanna
Kopacz Boróka
Kovács Júlia
Kubinyi Áron
Kubinyi Hanna
Nagy Zoltán
Nyírán Péter
Mohácsi Júlia
Offra Flóra
Offra Gábor
Palkó Tímea
Pálinkás-Szűcs Tilla
Sinay Domonkos
Stara Andrea
Váradi Botond
Impresszum
Kiadványterv Vad Bence
Fotók Offra Flóra
Támogatók Nemzeti Kulturális Alap MOME Építészeti Intézet
