A jászberényi Fecske-malom újrahasznosítási víziói
2023/2024
Korunk környezeti problémái nemcsak technológiai és biológiai eredetűek, tartalmúak. A túlépítettség, a biodiverzitás csökkenése, az ökológiai problémák halmozódása mellett, kultúránknak a modern voluntarizmus térnyerésével és pusztításával, a vele együtt jelentkező, fokozódó vizuális káosszal is szembe kell néznie. Ebben a helyzetben egyre inkább felértékelődnek a múltban fontos, de mára funkciójukat vesztett régi épületek, melyek egy-egy közösség, falu, vagy város identitásának is hordozói, vagy legalábbis alkotó elemei voltak. Ezek az épületek keresik a jövőjüket, de jó esetben nem elégszenek meg a múlt értékeinek hordozásával, hanem sokszor jelentős átalakulás után a jelent és jövőt szolgáló új értelemmel és funkcióval bíró közösségi centrumokként tudnak életünk szerves részévé válni.
Jászberény az Alföld északi területén, a Zagyva és Tarna folyók összefolyásának közelében fekszik, alapítása óta a Jászság fővárosa. A Zagyva városi ága mentén 1882-ben, több, mint 100 éve alapították a Fecske-malmot, mely a közelmúltig több technológiai váltással őrölte a gabonát. Az épületegyüttes mára funkcionálisan elhagyatott torzóként áll a város egyik fontos centrumközeli helyén. A közelmúltban elindult, kulturális hasznosítási célú projekt, gazdasági és politikai viták nyomán bedőlt. Ebben a köztes állapotban, de ígéretes jövő reményében kapták tervezési feladatként a MOME építészhallgatói az együttes és az egész terület újrahasznosításának programalkotó és tervezési feladatát.
Jelen kurzusfüzetben a hallgatók gondolatait, terveit foglaltuk öszsze, az egyes tervekre leginkább jellemző vázlatokkal, tervlapokkal. A kurzus bizonyította, hogy a terület, a megmaradt épület állománynyal együtt értékes és alkalmas a város számára releváns kulturális, és közösségi centrum létrehozására.
Prof. Kovács Csaba építész
JÁSZBERÉNY KULTURÁLIS KÖZPONT
Jászberény központjában, a Városi-Zagyva parton áll több, mint egy évtizede elhagyatottan a Fecske-malom hányatott sorsú épülete. A 2023/2024-es tanév I. félévében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem BA harmadéves építészhallgatóinak tervezési feladata a meglévő malomépület és környezetének funkcionális újragondolása volt, a város igényeit figyelembe vevő átalakítási, bővítési koncepció kidolgozásával.
A malomépület felhasználására már néhány évvel ezelőtt készültek tervek Turi Attila vezetésével, de a kivitelezés különböző okok miatt nem fejeződött be. A tervezett épületegyüttes legnagyobb összefüggő tere, a 250 fő befogadását biztosító rendezvényterem, melynek alakja “cipó” formájú, ami az épületben folyó korábbi funkcióra, a búzaőrlésre, kenyérsütésre asszociál. A feladat részét képezte több funkció beemelése a tervekbe: előadóterem; catering konyha; kávézó; könyvesbolt; coworking terület; adminisztratív iroda; műterem.
Erre a feladatra tett javaslatokba ad betekintést a kiadvány.
Konzulensek
Barcza Gergely, Kovács Csaba
Fortepan / Faragó László
HELYSZÍNI FOTÓK
BALOGH MAJA VERONIKA
Tervezésemben két fő funkciót helyeztem el. Az új épületben kapott helyet egy 200 fő befogadására alkalmas előadóterem, és az ehhez szükséges kiegészítő funkciók, úgy mint próbaterem, fogadó terem, büfé stb. A malomépületbe került a második fő rendeltetése az általam tervezett központnak, azaz a múzeumfunkció. Az épület első traktusában, egy installációs tér kapott helyet. A kisebb épületrészbe egy galériát, egy raktárat illetve egy műtermet helyeztem el. A hozzáépítés küllemében jól elkülöníthető a malomtól, mind stílusában, mind anyaghasználatában. A lábazati és földszinti homlokzat látszó vasbeton, az első emelet pedig hol fa, hol üveg burkolatos, fa árnyékolókkal.
homlokzat nyugati homlokzat
földszinti alaprajz
első emeleti alaprajz
BREITNER MIKOLT
A tervezés során a már meglévő malomházat egy konferenciateremmel, illetve egy különálló épülettel bővítettem. A főépületben kapott helyet egy kiállítótér, próba-és előadóterem, valamint az épület működését szolgáló irodák. Tervezési folyamatban szempont volt egy olyan szabadon használható tér, kert kialakítása, ahol konkrét program nélkül is lehet időt tölteni, ezért a különálló épületben található kávézót a folyópartról is megközelíthetővé tettem. A régi malomépület előterében egy átriumba érkezünk, ahol könnyen átlátható a kiállítótér és egyéb emeleti funkciók, amit az emeleti födémek részleges eltávolításával értem el.
keleti homlokzat nyugati homlokzat
földszinti alaprajz
első emeleti alaprajz
axonometria
EGRESSY BENEDEK
Koncepcióm lényege a jelenleg meglévő szerkezetek minél nagyobb arányban való hasznosítása, minimalizálva a bontási munkálatokat, és az ezzel járó költségeket. A malomépületbe elsődlegesen kiállítási tereket és co-working irodákat terveztem. A szerkezetkész épületszárnyban kapott helyet egy kisebb előadóterem, illetve a komplexum üzemeltetéséhez szükséges kiszolgálóhelyiségek. A fő előadóterem az új épületszárnyban kapott helyet, melynek építészeti formavilágát a tömeget átható első emeleti karzat határozza meg. Programom fontos eleme a telek déli területén elhelyezkedő csónakház és kávézó, mely helyiek és turisták számára egyaránt megteremti a Zagyva rekreációs használatának lehetőségét.
axonometrikus séma
földszinti alaprajz
első emeleti alaprajz
FAZEKAS ZALÁN
Koncepciómban a meglévő épületállományt a lehető legnagyobb mértékben használom fel, így a malomépület és a befejezetlen bővítés néhány kisebb beavatkozás kivételével szinte érintetlen tud maradni. A jelenlegi állapot egy hozzáépítéssel bővül, ami a félkész épület áttervezett befejezéseként valósul meg. Az előadóterem, az elkezdett cipó alakú alaprajzi formába kerül, ami a korábbi tervet kifordítva, az új épület negatív tereként jelenik meg. Az e körül kialakuló egységek sajátos téri élményt nyújtanak, miközben szolgálják az előadó funkcionális működését. A létrejövő épületegyüttes lehetőséget nyújt kulturális események szervezésére, rekreációra és zavartalan irodai munkavégzésre egyaránt.
nyugati homlokzat, metszet
földszinti alaprajz
alulnézeti axonometria
GYETVAI ATTILA ZOLTÁN
A tervezés folyamán arra fókuszáltam, hogyan lehetne a telekre komplexen, több különböző funkciót besűríteni úgy, hogy azok arányosak maradjanak az adott telek léptékéhez és a városhoz. A helyszínen, a malom épületén kívül áll egy másik félbehagyott objektum. A Turi-féle hozzáépítést elbontottam, mert nem akartam rátelepedni a malomra. Fontos volt számomra, hogy megőrizzem a hely ipari hangulatát, ezért a malomépületet kívülről tégláig bontottam, a másik épületem pedig corten borítást kapott, mely a terv többi részén is visszatérő elem.
JUNG KATALIN
Célom az volt, hogy megőrizzem az épület eredeti jellegét és maximalizáljam a kihasználható teret. Így a malomépületben kialakítottam egy dupla emeletes fogadóteret, amelyet egy lépcső vezet fel a tetőtéri előadóterembe. Hozzáadtam egy kávézó kisboltot is, melynek terasza a kertet összeköti a Zagyva ágával. Az új épületrész irodákat és műtermeket kapott, amelyek különböző kreatív tevékenységekre alkalmasak. Fontos volt számomra, hogy az új részek harmonikusan illeszkedjenek az épület karakteréhez, ezért modern és hagyományos elemeket is felhasználtam a tervezés során. A cél egy inspiráló és multifunkcionális tér létrehozása volt, amely lehetőséget kínál a közösségi találkozásokra, a kreatív kifejezésre és a kulturális események megrendezésére.
földszinti alaprajz
első emeleti alaprajz
metszetek
KALA NOEL
A BA harmadév őszi tervezési feladatához készített projektem alappillére a malom, melynek redukált tiszta lényegéből indultam ki. Minden fölösleges elemtől megtisztítottam, és újra felépítettem a saját koncepcióm alapján. Számomra az arányok egyensúlya volt az elsődleges, ezért helyeztem el a középpontban a malmot és köré szimmetrikusan, egyenlő távolságra két különböző épülettömeget, amelyek stílusukban azonosak. A centrumban elhelyezkedő malomban kiállító és közösségi tereket alakítottam ki. A jászberényi mozihoz közvetlenül csatlakozó épülettömegben helyeztem el az auditóriumot és kisegítő tereit, amely funkcionalitását segíti. A harmadik, és egyben legkissebb épületben az irodák találhatóak.
földszinti alaprajz
alaprajzi részlet
KOCSIS ADELINA
A tervezési koncepcióm fókusza, hogy mind az új épület, mind a régi malom új elemeit fa felhasználásával építem. A malom külső tégla falait megtartom, a régi födémeket eltávolítom. A felszabadult belső teret egy favázas bútorrendszerrel töltöm ki, ami a tető és a falak tartószerkezeti vázaként is szolgál. Az építmény földszintjén közösségi kávézó és könyvtár található, míg felfelé haladva coworking irodákat és kézműves műhelyeket, a legfelső emeleten pedig egy nyitott kiállítóteret terveztem. A Zagyva parton közösségi kertet, játszóteret és pavilont helyeztem el. Az új nyeregtetős, állványszerkezetes ház rétegelt-ragasztott tartóoszlopokból, áthidalókból épül fel, ahol a födém a keretállások közé ül be. Az épületben a 120 fős előadótér és kiszolgáló funkciói találhatóak.
földszinti alaprajz
első emeleti alaprajz
metszetek
OTTLIK ANNA LÉNA
Koncepcióm egy stílusban a malomépülettől eltérő kulturális központ kialakítása volt, amely a Zagyva holtága fele nyit, kihasználva a természet adta tájat. A hozzáépítéssel létrejött egy belső udvar, ami egy félig zárt köztérként üzemel. Az utcáról szinte megnyílik az épület, ahol átlátással hívja fel a figyelmet a zártnak tűnő zöld felületre a járókelők számára. Az új épületből a patinázott, szerelt homlokzatú burkolattal jelenik meg az előadótér tömege, a szerkezetileg kiemelt lépcsővel felfele irányítva a figyelmet. A régi malomépülettel csak az utca szintjén összekapcsolt új épület nagyobb létszámú kulturális programok helyszíneként funkcionál, míg a malom felső szintjein elhelyezett terek, kisebb, többféle használatbavételi lehetőségre lettek kialakítva.
földszinti alaprajz
első emeleti alaprajz
metszetek
SÁROS LEVENTE
Az egykori jászberényi malom kulturális központtá alakításánál a fő céljaim az eredeti épület lehető legteljesebb megtartása, illetve a középület jelleggel és kortárs funkciókkal való összeegyeztetése voltak. A nagy teret igénylő konferenciatermet és kiegészítő funkcióit egy monolitikus, egyszerű tömegképzésű épületrészben alakítottam ki, amit egy könnyed, ragasztott fagerenda szerkezetes, üveg függönyfalas épülettömeg köt össze a malommal. Ez az “összekötő” épületrész lehetővé tette a főbejárat előtti teresedést, egy tágas és világos előtér kialakítását, valamint megmutatja a mögötte lévő közösségi kertet.
keleti homlokzat nyugati homlokzat
földszinti alaprajz
metszetek
SZABÓ GERGŐ
Koncepcióm egy modern kulturális központ létrehozása volt, mely odafigyel a meglévő épület jellegzetességeire. Az épületegyüttes kialakításban elkülönítettem az ikonikus malom és a trafóház épületét az általam tervezett épülettől. A malom homlokzatának külső burkolatát tégláig visszabontottam, hogy kifejezzem régiségét és jellegét. Az általam hozzáépített épület maiságát vasbeton szerkezetekkel és nagy üvegfelületekkel emelem ki. Emellett az organikus formavilága is ezt erősíti meg benne. A dinamikusan emelkedő ívnek célja, hogy kialakítson egy centrális személyes udvart, melynek központjában a trafóház áll. A kialakított belső térhez hozzákapcsoltam a mellette lévő közterületet, így egy nagy zöld parkot kapva a város közepén, a Zagyva partján. Építészeti program elemei: kávézó/teázó kertkapcsolattal, kisbolt, nagy előadóterem körübelül 120-130 fő részére, ahol különböző eseményeket, előadásokat lehet tartani, az előadóhoz kapcsolódó catering konyha, coworking terület, kiállító tér/műtermek kialakítása, védett kertrész, közterületi/parkos kert kialakítása, zöldfelületek megnyitása és csatlakozó közterületek újragondolása.
földszinti alaprajz
első emeleti alaprajz
SZABÓ TÜNDE JULIANNA
Tervem középpontjában egy ”malomkert” létrehozása áll, amit nyitott parkként az egész város számára elérhetővé tennék, egyfajta kültéri ”nappaliként” kihasználva belvárosi helyzetét és szoros kapcsolatát a folyóparttal. A felújított malom - eredeti téglafalait kiemelve - marad a központi elem. Magába foglalva a fogadóteret, könyvesboltot, irodákat, és a helyi művészek számára rugalmasan alakítható műtermeket, kiállítótereket. Kortárs hozzáépítésként beton árkádsor határolja a területet. Az árkád alatt és a második emelet perforált téglafalai mögött egy kávézó, egy 200 férőhelyes előadóterem és változatos foglalkoztató terek rejtőznek.
földszinti alaprajz
TÓTH BOGLÁRKA
A tervezésem fókuszában az eredeti épület szerkezeti karakterének megtartása áll. Az épület az utca felé zárt és a Zagyva folyó felé nyitott, a környező épületekkel ellentétben. A régi és az új építményt egy fa pilléres közlekedő köti össze ami a Zagyva felől transzparens. Ezzel kialakítva a folyó és a kert irányába az intimebb légkört. Az előadóterem rendezvények esetén teljesen külön kezelhető a kulturális központ többi funkciójától.
földszinti alaprajz
metszet
metszet
IMPRESSZUM
szerkesztők
Mihály Regina, Kovács Csaba
alkotók
Balogh Maja Veronika, Breitner Mikolt, Egressy Benedek Regő, Fazekas Zalán, Gyetvai Attila Zoltán, Jung Katalin, Kala Noel Stevie, Kocsis Adelina Szandra, Ottlik Anna Léna, Sáros Levente, Szabó Tünde Julianna, Szabó Gergő, Tóth Boglárka
konzulensek
Barcza Gergely, Kovács Csaba
grafikai munka
Kubinyi Eszter
Köszönet
Jóföldi Laura
Tornyos-Varga Adrienn
Getto Tamás A kiadvány a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
