KITOP100_2024 websave

A márkanév ereje

VARGA OTTÓ, A KISALFÖLD FŐSZERKESZTŐJE

Amikor egy évvel ezelőtt, ugyanebben a kiadványban értékeltük vármegyénk előző esztendei gazdasági teljesítményét, már látszott, hogy nem túl rózsás időszak következik. A Covid-járvány hatásai még érezhetőek voltak, az ukrajnai háború már javában dúlt, és bár már csökkenőben, de még az infláció is borzolta a kedélyeket. Azt, hogy mindezek ellenére a vállalkozások árbevétele és eredménye is nőtt, az előző évek, évtizedek kemény, építő munkájának tudták be a szakemberek, ha úgy tetszik, Győr-MosonSopron vármegye brandjének. Mert azt, hogy ez valóban egyfajta „márkanév”, a befektetők, az üzleti partnerek, a vásárlók hozzáállása egyértelműen jelzi.

A gazdasági környezet most sem lett könnyebb. A háborúnak nincs vége, ráadásul egy a Közel-Keleten is elkezdődött, az amerikai elnökválasztás hatásai még erősen kérdőjelesek, a forint árfolyama ingatag, a belföldi fogyasztás drasztikusan visszaesett. Lehet, hogy a fentebb említett brand már nem elég?

A számokat, a romló adatokat nézve akár még ez is kiolvasható, de nem kell ahhoz elvakult lokálpatriótának lenni, hogy a pozitívumokat is észrevegyük. Például nőtt a vállalkozások nettó árbevétele, miközben ez az adat országosan csökkenést mutat. És ha a visszaeséseket nézzük, legyen az az eredményesség vagy a tőkearányos megtérülés, azok is jócskán az országos mutatók előtt járnak. Mondhatja bárki, hogy sovány vigasz, de mégiscsak mutat valamit. Azt, hogy a vármegye cégei hajlandóak befektetni a jövőbe azzal, hogy vállalva a kisebb nyereséget is, de működtetik, sőt, fejlesztik a cégeiket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy –igaz, csak 0,2 százalékkal, de – nőtt a foglalkoztatottak létszáma, és a foglalkoztatottsági ráta továbbra is Győr-Moson-Sopronban a legmagasabb az országban a maga 80,2 százalékával, miközben ez az adat országosan 74,9. Mi mást jelenthet ez, mint azt, hogy a cégek bizakodóak, fejlesztenek, amihez szakemberek kellenek.

Bár ez is erősíthet egy márkanevet, de azért reméljük, hamarosan fordul a kocka, és nem a brand menti meg a gazdaságot, hanem már az eredmények erősíthetik tovább a brandet. l

BESZÁMOLÓK

5 | BEVEZETŐ – DR. HORVÁTH SZABOLCS, IGAZGATÓ

NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYEI

ADÓ- ÉS VÁMIGAZGATÓSÁGA

7 | EINFÜHRUNG

9 | INTRODUCTION

20 | A KAMARA SEGÍTHET, HOGY A MAGOK TERMÉKENY TALAJRA HULLJANAK – PINTÉR-PÉNTEK IMRE, A GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYEI KERESKEDELMI ÉS

IPARKAMARA ELNÖKE

26 | CÉL A KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA

53 | SZÖVETSÉGBEN A VÁLLALKOZÁSOKKAL – ÚJ TÍPUSÚ PROGRAM

SEGÍTI A CÉGEKET A FEJLŐDÉSBEN ÉS A NÖVEKEDÉSBEN

56 | SIKERESEN MŰKÖDIK A KAMARA ÉGISZE ALATT

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET – AZ ONLINE MEGHALLGATÁS LETT A FŐSZABÁLY

62 | TUDATOS VEZETŐI KLUB A SOPRONI KAMARÁBAN

68 | PRESZTÍZS-GÁLA – MÉLTÓ HELYRE KERÜLTEK AZ ELISMERÉSEK

GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYEI TOPLISTÁK

12 | A GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYEI TOP 100 TÁRSASÁG

NETTÓ ÁRBEVÉTELE 2023. ÉVBEN, MILLIÓ FT-BAN

28 | KISTÉRSÉGI TOP 3 VÁLLALKOZÁS

37 | A GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYEI TOP 50 TÁRSASÁG ÁTLAGOS ÁLLOMÁNYI LÉTSZÁM ALAPJÁN

GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYEI NAV-ELEMZÉSEK

30 | A GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYEI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK

GAZDASÁGI SZEREPE A TÁRSASÁGIADÓ-BEVALLÁSOK TÜKRÉBEN

34 | A NETTÓ ÁRBEVÉTEL ALAPJÁN RANGSOROLT LEGNAGYOBB 100 VÁLLALKOZÁS ELEMZÉSE

36 | AZ ÁTLAGOS FOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁM ALAPJÁN RANGSOROLT LEGNAGYOBB 50 VÁLLALKOZÁS ELEMZÉSE

38 | GAZDASÁGI ÉS ADÓZÁSI FOLYAMATOK 2024. I. FÉLÉVI ALAKULÁSA

GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYÉBEN

45 | A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA

GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYÉBEN 2024. I. FÉLÉVBEN

A gazdasági beszámolókat és elemzéseket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Győr-Moson-Sopron Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága Tervezési és Elemzési Osztály készítette.

PRESZTÍZS TOP 100 MAGAZIN 2024

Kiadja: Mediaworks Hungary Zrt. (1082 Budapest, Üllői út 48.)

Felelős kiadó: a Mediaworks Zrt. vezérigazgatója

Főszerkesztő: Varga Ottó Értékesítési vezető: Németh Béla, bela.nemeth@mediaworks.hu

Központi telefonszám: +36-96/504-444 • Layout: Kisalföld Grafikai Stúdió Nyomda: Gyomai Kner Nyomda Zrt., Gyomaendrőd • ISSN 2061-814X

AZ ÉPÍTKEZÉS ÉVE A VATAM KFT.-NÉL

A szervezetfejlesztés lesz a 2025-ös év legnagyobb feladata a Vatam-cégcsoportnál, amit a megrendeléseinek növekvő száma, volumene és komplexitása tesz szükségessé.

– Az elmúlt években is folyamatosan fejlődtünk, most azonban szeretnénk szintet lépni. Ez a cégstruktúra átalakítását és a folyamatok átszervezését, optimalizálását éppúgy magába foglalja, mint a fizikai és a szellemi állomány bővítését. Mindez azt szolgálja, hogy a partnereinket még magasabb minőségben tudjuk kiszolgálni – mondta Varga Tamás, a Vatam tulajdonosa és ügyvezetője. A három vállalkozást összefogó Vatam-cégcsoport az idei évben is hozta az eredményeket, több nagy építőipari húzóprojekt ellensúlyozta az iparág gyengülését. Többek között több komoly élelmiszerés gyógyszeripari beruházásban is részt vett a cég, ami speciális felkészültséget követelt, ezeken a területeken szigorúbb követelményeknek kellett megfelelni, mint egy átlagos beruházás esetében. Nem véletlen, hogy az építőipari versenyben itt már szűkül a kör, kisebb a konkurencia.

BŐVÜL A DOLGOZÓI

ÉS A BESZÁLLÍTÓI KÖR

Hogy a legkomplexebb feladatok se jelentsenek problémát, a Vatam a közeljövőben

VARGA TAMÁS TULAJDONOS ÉS ÜGYVEZETŐ

naprakésznek kell lennünk – mondja Varga Tamás. A folyamatos fejlődés része, hogy személyre szabott oktatási tervet állítanak össze az egyes munkatársaknak, hogy mindenki a legjobbat hozhassa ki magából az ambícióinak és a képességeinek megfelelően. A munkahelyi összhangot pedig csapatépítő programok emelik majd.

FEJLŐDÉS

„LIBIKÓKÁZÁS” NÉLKÜL

bővíti a beszállítói körét: állandó partnerei mellé szeretne újakat is bevonni, és szakáganként felépíteni egy nagyobb fix, megbízható beszállítói kört.

A cégvezető a jelenlegi 26 fős dolgozói létszámot szeretné jövőre 30–32 főre növelni, és tervei szerint még nagyobb hangsúlyt fektetnek a képzésekre.

– Ütemezett oktatásokkal fejlesztjük a munkatársainkat, hogy felkészüljünk a következő ötéves tervünkre. Ez egyaránt jelenti a kollégák szakmai fejlesztését és a menedzsment képzését, hiszen a kettő együtt adja azt a felkészültséget és szervezettséget, amelyért a megrendelőink ilyen nagy számban választanak minket. Ez azért is fontos, mivel szerteágazó a tevékenységünk, és az épületgépészetben folyamatosan jönnek be a technikai újdonságok, ezért

A Vatam a szakemberek utánpótlásából is részt vállal; hat éve vesz részt a duális képzési programban. – Hisszük, hogy ez a jövő, és az oktatásba fektetni megtérülő beruházás. Ezt a vonalat is szeretnénk erősíteni, és több rátermett, tehetséges víz-, gáz- és központifűtésszerelő-tanulót fogadni, hogy nálunk sajátíthassák el gyakorlatban a szakmájuk minden fortélyát. Ennek érdekében az eszközökben és az oktatói csapatban is fejlesztést tervezünk – mondja Varga Tamás. Ehhez remek lehetőséget jelent majd annak az új oktató- és előregyártási csarnoknak az építése, amely a cég ötéves tervében szerepel és a győri ipari parkban épül majd fel. Biztonság, stabilitás, kiegyensúlyozottság – röviden így foglalja össze Varga Tamás a terveit a jövő évre, ami az építőipar helyzetét elnézve nem kis kihívás. Jó kezdet, hogy a tavalyi visszaesés ellenére a Vatam idén elérte a két évvel ezelőtti bevételét. – Szeretnénk elérni a stabilan fejlődő tendenciát, „libikókázás” nélkül. Kiugró eredmények helyett a lassú, de biztos növekedés a cél, ez kell ahhoz, hogy minél kevésbé legyünk kitéve az építőipart alakító külső körülményeknek – vallja. ■

9028 Győr, Szent Imre út 95. www.vatam.hu

E-mail: info@vatam.hu Tel.: +36-96/900-088

BEVEZETŐ

2023 telén a legutóbbi Presztízs

Magazin TOP 100 Különszám köszöntőjében még a romló gazdasági feltételek mellett is kimagasló teljesítményekről, két számjegyű dinamikákról, a gazdasági folyamatokat szinte meghazudtoló TOP 100 eredményekről tudtunk számot adni, azonban már akkor is látszottak a jelei annak, hogy a következő –tehát a 2023-as – gazdasági év egy újabb erőt próbáló, a korábban jól megszokott átlagon felüli teljesítések helyett számos nehézséget hordozó időszak lesz.

Azóta bebizonyosodott, hogy a külső és belső feltételrendszerben a vártnál is kevesebb pozitívum következett be, a globális gazdasági gyengélkedés, a járműipar helyzete, a nagy fokú makrogazdasági bizonytalanság, a hadszíntereken és a világkereskedelemben dúló háborúk begyűrűztek a hétköznapokba, és tartósan uralják mindennapjainkat.

MOSTANRA EGYÉRTELMŰEN LÁTSZIK, HOGY A GAZDASÁGI ÉLET SZEREPLŐI, KÖZTÜK A TOP 100 VÁLLALATOK IS KÜZDENEK AZ EGYRE SZÉLSŐSÉGESEBBÉ VÁLÓ KÖRNYEZETTEL. A KORÁBBIAKKAL AZONOS GYAKORLAT SZERINT KÉSZÜLT LISTÁINKBAN MEGMUTATKOZIK MINDEZ:

• A száz legnagyobb nettó értékesítési árbevétellel rendelkező megyei vállalat együttes 2023. évi nettó árbevétele az éves inflációtól messze elmaradóan 2,6%-kal tudott nőni, mindezt úgy, hogy míg 2022-ben még 94, addig 2023-ban már csak 64 társaságnál emelkedett az árbevétel szintje. Ráadásul az össz-forgalombővülés eredményromlással járt, míg a 2022. évi TOP 100-ak 4,1%os, a 2023. évi TOP 100-ak 2022. évi 4,0%-os eredményessége mostanra 3,7%-ra mérséklődött az eredménytömeg nominális csökkenése mellett.

• A TOP 100 listára kerüléshez hosszú idő óta először az előző évinél kisebb, 9,1 milliárd Ft árbevétel (-6,5%) volt elegendő. Csökkent a lista összértékének szélsőértékektől tisztított átlaga (-0,4%), és középértéke (-0,04%) is.

• Az ötven legnagyobb foglalkoztató együttes foglalkoztatotti létszáma a fentiek ellenére is tudott emelkedni, állományi létszámuk (44.537 fő) 3,0%kal lett magasabb ugyanezen adózók előző évi létszámánál, és ugyanekkora

mértékben haladta meg a 2022. évi TOP 50 összlétszámát is. A TOP 50 alkalmazotti létszámának átlaga 9 fővel 891 főre nőtt, míg a listára jutáshoz legalább 291 alkalmazottra volt szükség, ami 7 fővel több, mint az előző évi bekerülési érték.

A TOP 100 és TOP 50 listán szereplő, együttesen 115 vállalkozás mindegyikével sikerült felvennünk a kapcsolatot, és 75%-uk részben vagy egészében vállalta a nyilvánosságot.

Összességében a 2023. évi társaságiadóbevallás-adatok, illetve a 2024. I. félévi általánosforgalmiadó- és járulékbevallásadatok azt mutatják, hogy a megyei vállal-

DR. HORVÁTH SZABOLCS IGAZGATÓ, NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL, GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYEI ADÓ- ÉS VÁMIGAZGATÓSÁG

kozások tartják magukat és pozíciójukat, de tagadhatatlanul további nyomás alá helyezi őket a hazai és nemzetközi kilátások bizonytalansága, az egyelőre nyitott, de a gazdasági irányokat meghatározó nemzetközi aktuálpolitikai kérdések (amerikai választások eredménye, védő- és büntetővámok, háborúk és potenciális konfliktusforrások stb. hatása), illetve a hazai gazdasági kondíciók, úgymint általános keresletcsökkenés, a finanszírozási lehetőségek és tartalékok szűkössége, a vármegyénkben különösen erős járműipari jelenlét és annak a többi ágazathoz való szoros kapcsolódása, melyekben rövid távon egyelőre nem látszik megnyugtató gazdaságélénkítő hatás. l

ÉLJEN BIZTONSÁGBAN!

PATENT

OTTHON

Rablási kísérlet > Tűz-víz káresemény

> Pánikhelyzet

> Betörés veszély

Riasztórendszerek tervezése, telepítése

Távfelügyeleti szolgáltatás 24 órában

Fegyveres kivonulószolgálat

Ingyenes vagyonvédelmi tanácsadás

Otthona, családja biztonsága: Patent Távfelügyelet

RENDEZVÉNYE TÖKÉLETES BIZTONSÁGA

Sportesemények, koncertek, fesztiválok védelme. TELEPHELYE, INTÉZMÉNYE, GYÁRA TÖKÉLETES BIZTONSÁGA

PATENT ÉLŐERŐ

32 év szakmai tapasztalat – képzett vagyonvédelmi szakemberekkel

Az ipari vagyonvédelem 21. századi elvárások szerint

PATENT KÖZPONT

Cím: 9024 Győr, Mécs L. u. 7.

Telefon: +36-30/50-60-111

Web: www.securitypatent.hu

PATENT ÉLŐERŐ

32 év szakmai tapasztalat – képzett vagyonvédelmi szakemberekkel

EGYEDÜLÁLLÓ APPLIKÁCIÓ

PATENT MOBIL

E-mail: info@patentcsoport.hu

KÖVESSEN MINKET!

Facebook: patentbiztonság

Elektronikus fizetés

Számlaügyintézés

Adatmódosítás

Eseménylista

Szerződéskezelés

Ügyintézés 21. századi színvonalon: myPATENT – a biztonsági APP

Instagram: patentsecurity

A BIZTONSÁG MINŐSÉGE

YouTube: Patent Security

EINLEITUNG

Im Winter 2023 konnten wir in der letzten TOP 100-Sonderausgabe des Prestige Magazins über herausragende Leistungen, eine zweistellige Dynamik und TOP 100-Ergebnisse berichten, die selbst angesichts der sich verschlechternden wirtschaftlichen Bedingungen die Konjunkturentwicklung fast in den Schatten stellten, doch schon damals zeichnete sich ab, dass das nächste Wirtschaftsjahr - 2023 - eine weitere herausfordernde Periode mit vielen Schwierigkeiten anstelle der gewohnten überdurchschnittlichen Leistungen wäreum.

Seitdem hat sich gezeigt, dass die äußeren und inneren Bedingungen noch weniger positiv waren als erwartet. Die weltweite Konjunkturabschwächung, die Situation im Automobilsektor, die große makroökonomische Unsicherheit, die Kriege auf dem Schlachtfeld und im Welthandel haben das tägliche Leben nachhaltig beeinflusst.

ES IST NUN KLAR, DASS DIE WIRTSCHAFTSAKTEURE, EINSCHLIEßLICH DER TOP100-UNTERNEHMEN, MIT EINEM ZUNEHMEND EXTREMEN UMFELD ZU KÄMPFEN HABEN. UNSERE LISTEN, DIE DER GLEICHEN PRAXIS WIE IN DER VERGANGENHEIT FOLGEN, SPIEGELN DIES WIDER:

• Der kombinierte Nettoumsatz der 100 umsatzstärksten Unternehmen des Komitats stieg 2023 um 2,6 % und lag damit deutlich unter der jährlichen Inflationsrate. 94 Unternehmen verzeichneten 2022 einen Nettoumsatzanstieg, 2023 waren es 64. Darüber hinaus geht der allgemeine Umsatzanstieg mit einer Verschlechterung des Gewinns einher, wobei die Rentabilität der TOP100 im Jahr 2022 bei 4,1 % und im Jahr 2023 bei 4,0 % liegt, während die Rentabilität der TOP100 von 4,0 % im Jahr 2022 auf 3,7 % gesunken ist, mit einem nominalen Rückgang des Gewinns.

• Zum ersten Mal seit langem reichte ein Umsatz von 9,1 Mrd. HUF (-6,5 %) aus, um unter die TOP 100 zu kommen, was im Vergleich zu den letzten Jahren weniger ist. Sowohl der Durchschnitt (-0,4 %) als auch der Median

(-0,04 %) des um Ausreißer bereinigten Gesamtwertes der Liste sind ebenfalls gesunken.

• Trotzdem konnte die Gesamtbeschäftigung der fünfzig größten Arbeitgeber gesteigert werden: Die Zahl der Beschäftigten (44 537) lag um 3,0 % über dem Vorjahreswert für dieselben Steuerpflichtigen und um den gleichen Betrag über der Gesamtzahl der Beschäftigten in den TOP50 im Jahr 2022. Die durchschnittliche Zahl der Beschäftigten in den TOP50 stieg um 9 auf 891, während eine Mindestzahl von 291 Beschäftigten erforderlich war, um sich für die Liste zu qualifizieren, um 7 Personen mehr als im Vorjahr.

Wir konnten alle 115 Unternehmen auf den TOP100- und TOP50-Listen kontaktieren, und 75 % von ihnen erklärten sich bereit, ihre Informationen ganz oder teilweise offen zu legen.

Insgesamt zeigen die Daten der Körperschaftssteuererklärung für 2023 und die Daten der Mehrwertsteuer- und Beitragserklärung für das erste Halbjahr 2024, dass sich die Unternehmen im Komitat ihre Position halten aber sie stehen unumstritten unter weiterem Druck durch die unsicheren nationalen und internationalen Aussichten, die offenen internationalen aktuellen politischen Fragen, die die wirtschaftliche Entwicklung bestimmen (Auswirkungen der US-Wahlergebnisse, der Schutz- und Strafzölle, der Kriege und der potenziellen Konfliktquellen usw.) und die Auswirkungen der inländischen Wirtschaftsbedingungen, wie der allgemeine Nachfragerückgang, die Knappheit an Finanzmitteln und Reserven, die besonders starke Präsenz der Automobilindustrie in unserem Komitat und ihre enge Verflechtung mit anderen Sektoren, die noch kurzfristig keine beruhigenden stimulierenden Wirkungen auf die Wirtschaft zu haben scheinen. l

H-9023 Győr, Mészáros L. u. 13. Tel.: +36-96/512-700

E-mail: info@alcufer.hu www.alcufer.hu

A FELELŐS HULLADÉKGAZDA

TEVÉKENYSÉGEINK:

Hulladékgyűjtés, -feldolgozás

Veszélyes hulladék kezelése, szállítása

Fém- és haszonárukereskedelem Komplex hulladékkezelés és szaktanácsadás

Roncsautó-átvétel, autóbontás Elektronikai hulladékok, hűtőszekrények átvétele, hasznosítása Savas ólomakkumulátorhulladék átvétele

Ipari berendezés és létesítmény bontása

Ajka, Zagy tér 3. Tel.: +36-88/500-084

Csoma, Külterület 072/4 hrsz. Tel.: +36-30/398-5360

Esztergom, Schweidel J. u. 50/C Tel.: +36-33/510-320

Fehérvárcsurgó, Moharakodó iparterület Tel.: +36-22/418-320

Győr, Reptéri út 2. Tel.: +36-96/550-272

Jászberény, Ipartelep út 1. Tel.: +36-57/504-770

Kecskemét, Halasi út 19. Tel.: +36-76/504-207

Körmend, Rákóczi u. 144–146. Tel.: +36-94/410-159

Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 1. Tel.: +36-96/574-145

Nagykanizsa, Csengery u. 90/A Tel.: +36-93/510-265

Pécs-Cserkút, I. rakodó Tel.: +36-72/525-127

Salgótarján, Salgó u. 33. Tel.: +36-32/513-030

Sopron, Ipar krt. 14. Tel.: +36-99/505-347

Szolnok, Gyökér u. 2. Tel.: +36-56/424-456

Szombathely, Mérleg u. 5. Tel.: +36-94/511-964

Vecsés, Széchenyi u. 152. Tel.: +36-29/356-490

Veszprém, Házgyári u. 3. Tel.: +36-88/560-330

Zalaegerszeg, Zrínyi M. u. 6. Tel.: +36-92/598-481

INTRODUCTION

In the winter of 2023, in the introduction of the last Special Issue of Prestige Magazine TOP 100, we were able to report on outstanding performances, double-digit dynamics and TOP 100 results that almost belied the economic trends, even under declining economic conditions, but even then there were signs that the next economic year2023 - would be another challenging period with many difficulties instead of the above-average performances we were used to.

Since then, it has become evident that the external and internal conditions have been even less positive than expected, that the global economic slowdown, the situation in the automotive sector, the high degree of macroeconomic uncertainty, the wars on the battlefield and in world trade have become part of our lives and have become a permanent feature of our daily lives.

BY NOW IT IS CLEAR THAT ECONOMIC PLAYERS, INCLUDING TOP100 COMPANIES, ARE STRUGGLING TO COPE WITH AN INCREASINGLY HARSH ENVIRONMENT. OUR LISTS, WHICH FOLLOW THE SAME PRACTICE AS BEFORE, REFLECT THIS:

• The combined 2023 net sales of the 100companies with the highest net sales in the county could rise well below annual inflation by 2.6%, with 94 companies experiencing an increase in net sales in 2022 and 64 companies in 2023. In addition, the overall increase in turnover has been accompanied by a fall in profits, with the profitability of the TOP100 in 2022 at 4.1% and that of the TOP100 in 2023 at 4.0% compared to the current rate at 3.7%, with a nominal fall in profit.

• For the first time since a long time, a turnover of HUF 9.1 billion (-6.5%) was sufficient to be in the TOP100. The overall average (-0.4%) and median (-0.04%) of the list’s total values, adjusted for outliers, also declined.

• Despite those mentioned above, the combined headcount of the fifty largest employers managed to increase, with the total number of employees (44,537) increasing by 3.0% compared to the previous year for the same taxpayers, and exceeding the total number of employees in the TOP50 in 2022

by the same amount. The average number of TOP50 employees increased by 9 to 891, while a minimum of 291 employees were needed to be listed, 7 employees more than the previous year’s inclusion.

We were able to contact all 115 companies on the TOP100 and TOP50 lists and 75% of them agreed to disclose all or part of their data.

On the whole, the corporate tax return data for 2023, as well as the VAT and contributions return data for the first half of 2024, show that businesses in the county are holding their positions, but they are undeniably under considerable pressure from the uncertainty of the domestic and international prospects, the open international policy issues that are still shaping economic trends (effects of US election results, protective and punitive tariffs, wars and potential sources of conflict, etc.) and the uncertainty of the international financial situation, the impact of the current economic conditions in the country, such as the general decline in demand, the scarcity of financing and reserves, the particularly determining presence of the automotive industry in the county and its interconnection with other sectors, which do not seem to have a reassuring short-term stimulating effect on the economy. l

SOKAN AZT GONDOLJÁK, HOGY

„FŰNYÍRÓ CÉG” VAGYUNK

A Győr-Szol Zrt. vezetésének három évvel ezelőtti átvétele után rögtön egy energiaválságba

csöppent Prédl Antal, a cég vezérigazgatója, aki mára stabilizálta a cég működését. A szakember szerint Győrben az energetika a kulcskérdés.

Három éve vette át a Győr-Szol Zrt. vezetését Prédl Antal, aki már az első hónapban nehéz helyzetbe csöppent: a város gázkereskedője felmondta a szerződésüket, miután elfogadhatatlan követelésekkel állt elő. „Ott álltunk karácsony előtt gázszolgáltató nélkül… Kénytelenek voltunk az ország stratégiai készletéből vételezni, hogy a lakosság ne érezzen meg semmit a krízishelyzetből. Azonnal elkezdtünk új partnert keresni, ami többszöri pályáztatás után sikerült is. Majd beütött az energiaválság…” –mesél a vezérigazgató a döcögős kezdetekről. Nem csoda, hogy az ominózus esetet követően a város távhőszolgáltatásáért is felelős Győr-Szol jelentős arányban növelte a geotermikus energia felhasználását a távfűtésben, így sikerült nagyobb veszteségek nélkül túljutni az energiaválságon.

5 MILLIÓ M² GYEP

Prédl Antal saját bevallása szerint nehéz helyzetből indult három éve, „sok mindent újra kellett gondolni és -szervezni”. Többek között újratárgyalta a feltételeket a Győr-

Szol meglévő partnereivel, hogy ezzel is javuljon a vállalat anyagi helyzete, és célként tűzte ki azt is, hogy minél több feladatot a cég saját dolgozói végezzenek el, azaz jóval kevesebb alvállalkozói munkát kelljen igénybe venni. Ezt az arányt mára sikerült 42 százalékra csökkenteni, ez is többnyire szezonális, ciklikus feladatokat érint, amelyekért nem lenne gazdaságos munkahelyeket és eszközöket fenntartani.

Feladat pedig bőven akad: a városüzemeltetési munkák listája olyan hosszú, hogy valószínűleg egyetlen győri lakos sem tudná felsorolni a felét sem…

– A városüzemeltetés nehéz és összetett feladat. Sokan azt gondolják, hogy a GyőrSzol egy „fűnyíró cég”, de a zöldterületek

fenntartásán túl hosszú-hosszú listát tesznek ki a feladataink az utcák tisztításától a temetők és játszóterek fenntartásán át a szökőkutak működtetéséig – mondja Prédl Antal. Majd rögtön néhány beszédes adatot is hoz a Győr-Szol háza tájáról: a cég városüzemeltetési igazgatósága 5 millió(!) négyzetméternyi gyepfelületet tart fenn, 1000 kilométeres városi úthálózatot tart tisztán, 135 játszóteret működtet, de tartozik hozzá 56 ezer utcai fa, 26 kültéri fitneszpark, 23 csobogó és 82 ivókút is. És akkor még nem beszéltünk a síkosságmentesítésről, a szúnyoggyérítésről, a belterületi vízelvezető árkok rendben tartásáról vagy az árvízi védekezésről, amelyben a Győr-Szol dolgozói szintén részt vesznek…

A zöldterületek fenntartásán túl hosszú-hosszú listát tesznek ki a feladataink az utcák tisztításától a temetők és játszóterek fenntartásán át a szökőkutak működtetéséig.

PRÉDL ANTAL VEZÉRIGAZGATÓ

HÁLÁTLAN FELADATOK

– Nem egy hálás feladat a miénk: olyan munkát végzünk, amit az emberek természetesnek vesznek, és csak a hibákat látják, rengeteg kritikát kapunk. Pedig a más városokból látogatóba érkező szakemberek szerint sincs miért szégyenkeznünk, a közterületeink rendben vannak. Óriási a feladattömeg, amit végzünk nap mint nap, és egyik napról a másikra nem lehet csodát művelni. És hát vannak örökölt adottságok, mint például az ingatlanállomány állapota, ami szintén csak hosszú távon javítható. Időszerű lenne a bérlakásállományunk jelentős felújítása, amire konkrét terv is készült; a városvezetésen múlik, megvalósul-e. Addig is keressük az esetleges pályázati lehetőségeket, információink szerint a jövőben várhatóan állami támogatás valamilyen formájának az igénybevételével is újíthatók majd fel a műemlék épületek, amelyekből a mi állományunkban is jó néhány van – mondja a vezérigazgató.

S ha már az ingatlanoknál tartunk: egyre inkább fejlődő üzletága a Győr-Szolnak a társasházkezelés is – több mint 300 társasházért felel –, amellyel „kint van a piacon” is, azaz nem csak az önkormányzati tulajdonban lévő házak tartoznak hozzá.

A feladatok elvégzéséhez persze megfelelő géppark is kell, amelynek fejlesztése ha lassan is, de zajlik. Folyamatban van egy új seprőgép beszerzése és tervben van kilenc elektromos furgon vásárlása is, amelyek többek között a hibaelhárítás, a parkolóautomaták ürítése során tehetnek jó szolgálatot. Úgy néz ki, ehhez állami támogatást is igénybe tud venni a Győr-Szol, saját energiatermelésének köszönhetően pedig a járművek fenntartása, töltése is gazdaságosan megoldható.

„BÉREKBEN

JÓL

ÁLLUNK”

Az idei évben vezettük be a hónap dolgozója díjat, minden igazgatóságtól egy kollégát javasolhatnak havonta a vezetők, összesen hét munkatársat tüntetünk ki. Ez erkölcsi és anyagi megbecsüléssel is jár, egyszeri alkalommal 50 ezer Forintos utalványban részesülnek dolgozóink.

A Győr-Szol nemcsak a város üzemeltetője, hanem az egyik legnagyobb munkálta-

tója is. 630 dolgozójának az elmúlt években sikerült minden évben béremelést biztosítani, 2022-ben 10%-os, 2023-ban pedig 15%os egységes béremelés volt a Győr-Szolnál, idén év elején pedig átlagosan 10%-os differenciált emelést hajtott végre. Emellett a valamennyi dolgozónak járó havi cafeteriakeret is emelkedett 2024-ben, havi 25 ezerről 35 ezer forintra. A vezérigazgató megjegyzi: bár az érdekképviselet, a szakszervezet erős a vállalatnál, csak a lehetőségeikhez mérten tudnak fizetést emelni, hiszen többmilliárdos bértömeget kell kitermelniük minden évben.

– Legutóbb az önkormányzat 180 millió forinttal növelte a városüzemeltetési feladatok támogatását, hogy egyéb forrásainkból biztosítson lehetőséget. Hozzá kell tennem, hogy a fizikai állomány sokat kritizált bére a KSH-adatok figyelembevételével országos összehasonlításban az élmezőnyben van a hasonló munkakörben dolgozók bérét tekintve – jegyzi meg Prédl Antal.

S hogy mit hoz a jövő a városüzemeltetésben? Prédl Antal szerint Győrben az energetika az elsődleges kulcskérdés: új megoldásokat kell találni, újra kell gondolni többek között a megújuló energia felhasználásának lehetőségeit.

– Győrben óriási potenciál van például a geotermikus energiában a távfűtés terén. Kidolgoztunk egy energetikai koncepciót, amely tartalmazza azt is, hogyan lehetne gazdaságosabban működtetni a távfűtést, vagy például megoldani a szennyvíztelep tisztított szennyvizéből hőszivattyúval olyan energiaellátást, amelyet nemcsak fűtésre, hanem hűtésre is fel tudnánk használni az önkormányzati létesítményekben. Ezek, akárcsak az ingatlanfelújítási koncepció, hosszú távú elképzelések, de úgy gondolom, hogy egy városnak hosszú távon kell gondolkodnia, szükség van átfogó stratégiákra. A fejlődés kulcsa a tulajdonos, azaz Győr önkormányzata hozzájárulása a munkánkhoz – zárja Prédl Antal. ■

9024 Győr, Orgona u. 10 www-gyorszol.hu

E-mail: info@gyorszol.hu Ügyfélszolgálat: +36-96/50-50-50

A GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYEI TOP 100 TÁRSASÁG

NETTÓ ÁRBEVÉTELE 2023. ÉVBEN, MILLIÓ FT-BAN

SORSZÁM

2023. év /előző év NÉV

1./1. AUDI HUNGARIA ZRT.

2./2. SMR AUTOMOTIVE MIRROR TECHNOLOGY Mosonszolnok Gépjármű-karosszéria,

HUNGARY BT.* pótkocsi gyártása

3./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Villamosenergia-, gáz-,

gőzellátás, légkondicionálás

4./5. DANA HUNGARY GYÁRTÓ KFT. Győr Közúti jármű, járműmotor

alkatrészeinek gyártása

5./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar

6./9. HEINEKEN HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK ZRT. Sopron Sörgyártás

7./7. ALCUFER IPARI KERESK. ÉS SZOLG. KFT. Győr Hulladék-nagykereskedelem

8./8. VELUX MAGYARORSZÁG LKR KFT. Fertőd Épületasztalos-ipari

termék gyártása

9./6. „ÚJ HÁZ” ÉPÍTŐANYAG Tápszentmiklós Fa-, építőanyag-, szaniteráru-

NAGYKERESKEDELMI ZRT. nagykereskedelem

10./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar

11./14. SICK FEJLESZTŐ TERMELŐ Kunsziget Elektronikai alkatrész

ÉS KERESKEDELMI KFT.

12./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar

13./12. MELECS EWS GMBH MAGYARORSZÁGI Győr Elektronikai

FIÓKTELEPE

14./10. LEIER HUNGÁRIA Győr Építési betontermék gyártása

ÉPÍTŐANYAGGYÁRTÓ KFT.

15./15. HBPO AUTOMOTIVE HUNGÁRIA KFT. Győr Közúti jármű, járműmotor

16./16. REHAU-AUTOMOTIVE KFT.

alkatrészeinek gyártása

gyártása

17./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Szakmai, tudományos,

műszaki tevékenység

18./17. RÁBA FUTÓMŰ GYÁRTÓ Győr Közúti jármű, járműmotor

ÉS KERESKEDELMI KFT. alkatrészeinek gyártása

19./20. AGROFEED KERESKEDELMI KFT. Győr Haszonállat-eledel

20./21. ROTO ELZETT CERTA VASALATGYÁRTÓ Lövő Lakat-, zárgyártás

ÉS KERESKEDELMI KFT.

21./19. RWA MAGYARORSZÁG KFT. Ikrény Gabona, dohány, vetőmag,

takarmány nagykereskedelme

21./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar

23./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Mezőgazdaság,

erdőgazdálkodás, halászat

24./28. ENVIEN MAGYARORSZÁG Fehértó Gabona, dohány, vetőmag,

KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. takarmány nagykereskedelme

25./22. MO-TO 95 KERESKEDELMI Tarjánpuszta Gépjárműüzemanyag-

ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. kiskereskedelem

26./27. ÓVÁRTEJ KERESKEDELMI ZRT. Mosonmagyaróvár Tejtermék

27./24. BUSCH-HUNGÁRIA KFT. Győr Vasöntés

28./26. MÉH HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI Győr Hulladék-nagykereskedelem

ÉS KÖRNYEZETIPARI ZRT.

29./– INTERFA BÚTORIPARI KFT.

30./51. HÖDLMAYR

31./40. ICL AUTÓ KFT.

32./n. ny. NEM NYILVÁNOS

33./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny.

2023. 2023./2022. 2022. 2023. 2023./2022. 2022. 2023. 2023./2022. 2022. 2023. 2023./2022. 2022. 2023. 2023./2022.

2022.

A GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYEI TOP 100 TÁRSASÁG

NETTÓ ÁRBEVÉTELE 2023. ÉVBEN, MILLIÓ FT-BAN

SORSZÁM

2023. év /előző év NÉV

34./44. IKEA INDUSTRY MAGYARORSZÁG KFT.**

35./n. ny. NEM

36./39. KATEK

37./– KRAVTEX KERESKEDELMI KFT.

38./42. GYSEV CARGO ZRT.

39./n. ny. NEM NYILVÁNOS

40./30. ALTATERRA KFT. Fertőd Épületasztalos-ipari

gyártása

41./49. PEZ PRODUCTION EUROPE KFT. Jánossomorja Édesség gyártása

42./53. EATON MANUFACTURING HUNGARY KFT. Győr Elektronikai alkatrész gyártása

43./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar

44./38. GRABOPLAST PADLÓGYÁRTÓ ZRT. Győr Műanyag építőanyag gyártása

45./47. TDF&S KFT. Hegyeshalom Gépjárműüzemanyag-

kiskereskedelem

46./48. BOS PLASTICS SYSTEMS HUNGARY BT. Győrladamér Egyéb műanyag termék

gyártása

47./33. ROTO ELZETT VASALATKERESKEDELMI KFT. Lövő Fémáru, szerelvény,

fűtési berendezés nagykereskedelme

48./66. FARM TOJÁS TERMELŐ Győr Tejtermék, tojás,

KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. zsiradék nagykereskedelme

49./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar

50./– FULL-SOPRON HUNGARY Sopron Üzem-, tüzelőanyag

NAGYKERESKEDELMI KFT. nagykereskedelme

51./55. HIPP TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT. Hanságliget

diétás étel gyártása

52./61. EURO GENERÁL ÉPÍTŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. Győr Saját tulajdonú ingatlan

adásvétele

53./63. GYŐR-SOPRON-EBENFURTI VASÚT ZRT. Sopron Helyközi vasúti

személyszállítás

54./52. RÁBA JÁRMŰALKATRÉSZ Győr Közúti jármű, járműmotor

GYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. alkatrészeinek gyártása

55./57. FLIEGL ABDA GÉPGYÁRTÓ KFT. Abda Mezőgazdasági, erdészeti gép

gyártása

56./65. FEDERAL MOGUL HUNGARY Kunsziget Egyéb gumitermék gyártása

IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT.

57./67. MÄRKLIN-HUNGARIA TERMELÉSI KFT.** Győr Játékgyártás

58./29. MOTIM MŰKORUND GYÁRTÓ Mosonmagyaróvár M.n.s. egyéb nemfém

ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KFT. ásványi termék gyártása

59./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar

60./62. TRANSDANUBIA LOGISZTIKAI KFT. Lébény Egyéb szállítást kiegészítő

szolgáltatás

61./73. GYŐR-SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ Győr Vagyonkezelés (holding)

ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ ZRT.

62./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Információ, kommunikáció

63./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar

64./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Építőipar

65./92. LEADEC KFT. Győr Építményüzemeltetés

66./n. ny. NEM NYILVÁNOS

67./84. CERES SÜTŐIPARI ZRT.

68./78. SANAPLUS KFT. Jánossomorja

2022. 2023. 2023./2022. 2022. 2023. 2023./2022. 2022. 2023. 2023./2022. 2022. 2023. 2023./2022. 2022. 2023. 2023./2022.

A GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYEI TOP 100 TÁRSASÁG

NETTÓ ÁRBEVÉTELE 2023. ÉVBEN, MILLIÓ FT-BAN

SORSZÁM

2023. év /előző év NÉV SZÉKHELY FŐ TEVÉKENYSÉG MEGNEVEZÉSE

69./80. MET-NA VASIPARI GYÁRTÓ Veszkény Fémmegmunkálás

ÉS FORGALMAZÓ KFT.

70./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Szállítás, raktározás

71./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar

72./58. BNF KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Csorna Fa-, építőanyag-, szaniteráru-

nagykereskedelem

73./56. STROHM MOFÉM ZRT. Mosonmagyaróvár Csap, szelep gyártása

74./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar

75./91. NEM NYILVÁNOS

Nem nyilvános

76./72. „PROVERTHA ELECTRONIC COMPONENTS” Beled Elektronikai alkatrész gyártása

IPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI ZRT.

77./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Vízellátás; szennyvíz gyűjtése,

kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

78./98. TRIGO QUALITY SUPPORT Győr Mérnöki tevékenység,

MÉRNÖKI TANÁCSADÓ SZOLGÁLTATÓ KFT. műszaki tanácsadás

79./90. PANNON-VÍZ REGIONÁLIS ÖNKORMÁNYZATI Győr Víztermelés, -kezelés, -ellátás

VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÓ ZRT.

80./83. BINDER CABLE ASSEMBLIES Jánossomorja Egyéb műanyag termék

KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ BT. gyártása

81./89. IMS CONNECTOR SYSTEMS ELEKTRONIKA KFT. Sopron Elektronikai alkatrész gyártása

82./– UNSER LAGERHAUS n. ny. Nem

AGRÁRKERESKEDELMI KFT.**

83./96. VIDANET KÁBELTELEVÍZIÓS SZOLGÁLTATÓ ZRT. Győr Vezetékes távközlés

84./88. IN-FOOD 2000 KERESKEDELMI KFT. Nyúl

85./– KISALFÖLD FÜSZÉRT KERESKEDELMI Győr Élelmiszer jellegű bolti

KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG vegyes kiskereskedelem

86./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar

87./97. BAUDER ÉPITŐIPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. Győr Fa-, építőanyag-, szaniteráru-

NAGYKERESKEDELEM nagykereskedelem

88./– GYHG GYŐRI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI Győr Nem veszélyes hulladék

NONPROFIT KFT. kezelése, ártalmatlanítása

89./59. FÉMKER FÉMKERESKEDELMI ÉS Győr Hulladék-nagykereskedelem

MÁSODLAGOS ANYAGOKAT HASZNOSÍTÓ KFT.

90./100. VERITAS DUNAKILITI

Dunakiliti

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan

CSATLAKOZÁS TECHNIKAI KFT. bérbeadása, üzemeltetése

91./– STS ENGINEERING & CONSTRUCTION KFT. Győr Mérnöki tevékenység,

műszaki tanácsadás

92./– MHC MOBILITY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ Győr Személygépjármű kölcsönzése

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG*

93./94. SPF HUNGARY Beled Hobbiállat-eledel gyártása

ÁLLATELEDEL FORGALMAZÓ KFT.

94./– „RUDOLPH AUTÓIPARI LOGISZTIKAI” KFT. Győr Egyéb szállítást kiegészítő szolg.

95./– MOTIM KÁDKŐ GYÁRTÓ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KFT. Mosonmagyaróvár Tűzálló termék gyártása

96./– FULL-SOPRON KERESKEDELMI Kapuvár Gépjárműüzemanyag-

ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. kiskereskedelem

97./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Mezőgazdaság, erdő- n.

gazdálkodás, halászat

98./– GREINER BIO-ONE HUNGARY Mosonmagyaróvár Egyéb műanyag termék

MŰANYAGTECHNIKA KFT. gyártása

99./86. FERTŐDI ÉPÍTŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. Sopron Lakó- és nem lakóépület

építése

100./– ENVASES HUNGARY KFT. Győr Könnyűfém csomagolóeszköz

GYÁRTÁSA

(2329)

ELTÉRŐ ÜZLETI ÉVES ADÓZÓ (2229)

2022. 2023. 2023./2022. 2022. 2023. 2023./2022. 2022. 2023. 2023./2022. 2022. 2023. 2023./2022. 2022. 2023. 2023./2022.

ÚJ SZOLGÁLTATÁS A BUSCH-HUNGÁRIA PORTFÓLIÓJÁBAN

A nyers öntvények mellett komplett, megmunkált alkatrészek gyártásával erősít a Busch-Hungária.

A piaci trendeket felismerve, a Busch-Hungária több millió eurós beruházáson keresztül megmunkált alkatrészek gyártásával bővítette szolgáltatási portfólióját. HEGYMEGI DÁVID ügyvezető igazgatóval a stratégiai lépésekről, a fenntarthatósági célokról és a vállalat jövőbeli terveiről beszélgettünk.

A Busch-Hungária a kihívásokkal teli piaci környezetben is folytatta a dinamikus fejlődést 2024-ben. Milyen jelentős lépések történtek idén a vállalatnál?

Egy több millió eurós beruházás keretében új EMAG megmunkáló cella beszerzésével erősítettük a tavaly elindult megmunkált alkatrész gyártásunkat. Ez a stratégiai lépés kiemelt fontosságú a Busch-Hungária számára, hiszen már képesek vagyunk a nyers öntvények gyártása mellett azok megmunkálására is. Az új megmunkálósoron jelen pillanatban ötféle kerékagyat gyártunk, a közeljövőben azonban további termékek megmunkálását is tervezzük.

Mit vár a beruházástól és a portfólióbővítéstől a vállalat?

Azzal, hogy az öntvények gyártása mellett elindul azok megmunkálása is, növeljük a hozzáadott értéket és magasabb szinten tudjuk

teljesíteni a vevői elvárásokat. Egyre több ügyfelünk kéri késztermékek előállítását, amire immár képesek vagyunk a vállalaton belül, illetve a külső partnereink kapacitásával. Hosszú távú célunk ezzel a lépéssel, hogy a piaci változásokhoz igazodva, az öntvények gyártásáról fokozatosan áttereljük a hangsúlyt a késztermékgyártás felé.

Hogyan kapcsolódik a fenntarthatóság a vállalat stratégiájához?

A technológiai fejlesztések mellett kiemelt figyelmet fordítunk a fenntartható működésre. Kidolgoztuk fenntarthatósági szempontú energiastratégiánkat, és elindultunk egy körforgásos működés irányába. Célunk, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkentsük fajlagos szén-dioxid-kibocsátásunkat a 2019-es szinthez képest, az energia- és termelési hatékonyság jelentős javításával.

Milyen eredményeket értek el az elmúlt években?

Az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően elértük, hogy rugalmasan, európai szintű minőségben vagyunk képesek öntvényeket gyártani. Jelentősen növeltük a külső megrendelések arányát is. Míg korábban termelésünk 80 százaléka az anyavállalatunkhoz kötődött, mára a harmadik féltől származó megrendelések aránya 40 százalék fölé nőtt. Olyan jelentős európai vállalatoknak szállítunk, mint a Bosch, DAF, Daimler, Schaeffler vagy a ZF. Mindez nemcsak a diverzifikáció szempontjából fontos, de mutatja azt is, hogy egyre több külső partner ismeri el a minőségi munkánkat.

A megmunkált alkatrészek gyártása új szakmai tudást igényel. Mik a terveik erre vonatkozóan?

Az elsődleges feladatunk a következő évben a működésünk stabilizálása, amelynek egyik fontos lépése a megmunkálási szaktudás elmélyítése a vállalaton belül. Mindezt új munkavállalók felvételével és a meglévő munkavállalók továbbképzésével érjük el. A Busch-Hungária elkötelezett a munkatársak szakmai fejlődése mellett, hiszen ez biztosítja a fenntartható növekedést és a magas minőségű termékek előállítását. l

Tudásalapú gazdaság, turizmus, logisztika –ezek azok a pillérek, amelyekre építeni lehet a régió gazdaságának további fejlesztését.

PINTÉR-PÉNTEK IMRE

A GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYEI

KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELNÖKE

A KAMARA SEGÍTHET, HOGY A MAGOK TERMÉKENY TALAJRA HULLJANAK

A paradigmaváltás előtt álló, a technológiai és piaci bizonytalanságoktól szenvedő járműipar teljesítményének visszaesése rányomja bélyegét Győr-MosonSopron vármegye gazdasági eredményeire.

A szereplők gőzerővel keresik a megoldást, egyelőre azonban nem látszik tisztán a kivezető út. PINTÉR-PÉNTEK IMRE, a vármegyei kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint a vállalkozásokat képviselő szervezet integrálóképességét felhasználva vezető szerepet játszhat annak a stratégiának a kidolgozásában, amely értékeink megőrzésével, de új lehetőségek feltárásával és ki-

használásával is fejlődési pályán tarthatja a térség gazdaságát.

„Régóta mondjuk, hogy a járműipar dominanciája jelentős kockázatokat rejt magában, ám most, hogy a bőrünkön érezzük az iparági bizonytalanságból adódó teljesítménycsökkenés hatásait, szembesülünk napi szinten ennek a helyzetnek a negatív következményeivel – összegezte a pillanatnyi helyzetet Pintér-Péntek Imre, a GyőrMoson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Tudjuk, hogy a járműipar országosan is meghatározó erőt képvisel, a régióban azonban szinte egyeduralkodó, a gazdasági teljesítmény nyolcvan százaléka kötődik ehhez az ágazathoz. Nagyon nem mindegy tehát, milyen állapotban vannak az ebben a szegmensben működő multinacionális, kis- és közepes

cégek. Magánál a teljesítménycsökkenés tényénél is ijesztőbb a bizonytalanság, az, hogy egyelőre – ismereteim szerint – senki nem tartja kezében a megoldás kulcsát. Annyit látunk, hogy a jövőben nem lesz egyeduralkodó a hagyományos hajtáslánc, de abban a szakma és a piac, a fogyasztó sem döntött még egyértelműen, hogy a hibrid, az elektromos, a hidrogénalapú technológiák közül melyikre és milyen arányban tart igényt. Ahogyan azt sem tudjuk, a változások milyen hatással lesznek a munkaerőhelyzetre, az új technológiák, a robotizáció, a mesterséges intelligencia térhódítása hogyan ír át vagy tesz feleslegessé egyes szakmákat. A pillanat legnagyobb kihívása most, hogy ki tud a legjobban alkalmazkodni ehhez a bizonytalan helyzethez, és ki tud majd jó irányba, jó startot venni, ha tisztul a kép.”

Az elnök szerint a járműipar jelentős szerepvállalásának megőrzése a vármegye alapvető érdeke, ugyanakkor a jelenlegi helyzet egyértelművé tette: szükség van alternatív megoldások keresésére. A kamara ennek érdekében az elmúlt években többször tett le az asztalra konkrét fejlesztési programokat.

„Tudásalapú gazdaság, turizmus, logisztika – ezek azok a pillérek, amelyekre építeni lehet a régió gazdaságának további fejlesztését – a folytatta gondolatait PintérPéntek Imre. – Ezeknek a kitörési pontoknak a meghatározása nem egy pár órás iro-

dai gondolkodás keretében történt, a kamara által több térségben létrehozott munkacsoportok az elmúlt években több száz gazdasági, tudományos és közéleti szereplő bevonásával dolgoztak ki megvalósításra váró programokat. Ezek közül a tudásalapú gazdaság megteremtésének első lépéseit Győrben a Széchenyi István Egyetem, a város és a kamara együttműködésével meg is tettük. Ennek a sokrétű együttműködésnek a részeként a kamara a Széchenyi István Egyetemmel közösen megalapította a Uni-Chamb Kft.-t, melynek feladata az innovációs és technológiai transzferfolyamatok támogatása, valamint a mikrotanúsítványok termékfejlesztése és értékesítése. A térségben egy olyan tudásközpont kiépítése kezdődött meg, amely az itt működő vállalkozások számára elérhető közelségbe hozza a legkorszerűbb technikai, technológiai ismereteket. Felhívjuk a vállalkozások figyelmét az új fejlesztésekben, új technológiai ismeretekben rejlő lehetőségre, hogy a környezetükben felhalmozott tudást a gazdasági vérkeringés szerves részévé tegyék. Kialakítottuk azokat a kereteket, amelyek között egyáltalán lehetséges egy működő science park elindítása. Egy másik deklarált kitörési pont a turizmus fejlesztése. Észszerű lenne természeti adottságaink, a Szigetköz és a szomszédos Csallóköz lehetőségeinek az eddiginél jobb kihasználása. A vízhez kapcsolódó idegenforgalomra épülhetne egy olyan ökoszisztéma, amelynek szerves része a gasztronómia és az azt kiszolgáló vertikális értéklánc, a helyi élelmiszer-termeléstől a -feldolgozáson keresztül a kész termékek értékesítéséig. Alapfeltétele a

megvalósításnak, hogy legyen megfelelő mennyiségű víz a Dunában. A szakemberek szerint ennek biztosításához és szabályozásához több fenékküszöb építésére van szükség, elengedhetetlen tehát az állam szerepvállalás, amelyhez kapcsolódhat a magántőke, a vállalkozások beruházásai. De elengedhetetlen az állami szerepvállalás a logisztikai fejlesztések megvalósításában is. A vármegyét földrajzi helyzete predesztinálja arra, hogy szállítási központként funkcionáljon, a közúti, vasúti és légi fuvarozás kissé elavult infrastruktúrája azonban nem biztosít elegendő kapacitást, megújításra és bővítésre szorul. A vízi közlekedést, szállítást illetően még kihasználatlan a Duna közelsége. Szerencsére a gönyűi kikötőben már elindult egy olyan bázis kialakítása, amely komoly előrelépést jelenthet ezen a területen. Hatékony működést azonban csak ezeknek az eszközöknek az összekapcsolásával, hálózatba szervezésével érhetünk el.”

A kamara mint gazdasági szereplők érdekeinek képviselője kulcsfontosságú tényezőként kezeli a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítását is. A fejlődéshez szükséges tőke biztosítása mellett a megfelelő tudás átadását tartják az egyik legfontosabb feladatnak. Erről így vélekedik a vármegyei iparkamara elnöke: „Nagyon sok cég működik a térségben német autóipari beszállítóként. Megtanultak magas színvonalon termelni, a minőségi előírásoknak megfelelni, határidőre szállítani. Nem tudják azonban a járműipari megrendelők igényeinek mérséklődésével felszabadult kapacitásaikat saját koncepció alapján kialakított, saját termékkel lekötni. Ezért régóta szorgalmazzuk egy olyan tanácsadói hálózat létrehozását, amely egyedileg tud segíteni azoknak a vállalkozásoknak, amelyek potenciálisan fejlődőképesek, csak a megfelelő ismeretek hiányoznak egy magasabb szintre lépéshez. Szükséges, de nem elégséges csupán pályázatok útján támogatást biztosítani. A kamara abban tud segíteni, hogy a támogatások formájában elvetett magok termékeny talajra hulljanak, a korábbiaknál bőségesebb termést hozzanak.

A pillanat legnagyobb kihívása most, hogy ki tud a legjobban alkalmazkodni ehhez a bizonytalan helyzethez, és ki tud majd jó irányba, jó startot venni, ha tisztul a kép. PINTÉR-PÉNTEK IMRE

Látható, hogy mind a már meglévő iparágak jövőjét illetően, mind az új lehetőségek feltárásában és megvalósításában új gondolatokra van szükség. A közös gondolkodás megszervezésében, a szereplők összefogásában, a megszülető eredmények közvetítésében tud és szándékozik a kamara szerepet vállalni, annak érdekében, hogy a tervek megvalósítása a térség valamennyi tenni akaró vállalkozását fejlődő pályára állítsa.“ l

NÁLUNK ELÉG

EGYETLEN TELEFONSZÁMOT

ELMENTENI

AZ AUTÓHOZ”

Nemcsak az emelkedő autóeladások, hanem több szakmai díj is bizonyítja, hogy a Porsche Győr jó úton jár. Széles tevékenységi körének köszönhető, hogy a cég rugalmasan tud egyensúlyozni a változó piaci viszonyok között.

A Porsche Győr számára az idei év kiemelkedő növekedést hozott, mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben mintegy 40 százalékos bővülést tapasztaltak az autóeladások terén. Az értékesítések jelentős része a vállalati ügyfelekhez köthető, akik számára kedvező lízingkonstrukciókat kínálnak – mind operatív, mind pénzügyi lízing tekintetében jó eredményeket mutatnak. A szervizszolgáltatásokból származó bevételek szintén emelkedtek, közel 5 százalékkal nőttek az előző év hasonló időszakához képest.

A Porsche Győr egyik legfontosabb erőssége a stabil háttér és az elkötelezett csapat. A cég híresen alacsony fluktuációval működik, ami lehetővé teszi, hogy az ügyfelek folyamatosan ugyanazokkal a szakemberekkel tartsák a kapcsolatot, erősítve ezzel a kölcsönös bizalmat. Az ügyfelek gyakran új autó vásárlásakor a régi jármű-

vet is a Porsche Győrre bízzák, akik azt továbbértékesítik, és maguk végzik el a szervizelést is.

A forgalmazott márkák, a Škoda, a Volkswagen és az Audi mind a prémium kategóriába tartoznak, és az ügyfelek számára

kiemelkedő értéket kínálnak. A Škoda például a „Simply clever” szlogen jegyében az ügyfelek elvárásainál is többet nyújt, olyan okos megoldásokkal, mint az ajtóba integrált jégkaparó vagy a csomagtér praktikus hálórendszere. Az Audi pedig 2025-ben rekord modellkínálat-frissítéssel készül: hét új vagy megújított modellt dob piacra, amelyek között lesznek belső égésű és elektromos meghajtásúak egyaránt.

A flottaértékesítés területén is komoly sikereket könyvelhet el a Porsche Győr. Ügyfelei teljes körű kiszolgálásban részesülnek: a szerviztől a biztosítási ügyintézésig, a gumiabroncs-tárolástól a karosszériajavításig, minden szükséges szolgáltatást egy helyen vehetnek igénybe. Radnóti Zoltán, a Porsche Győr ügyvezető igazgatója büszkén említi: „Ügyfeleinknek elég egyetlen telefonszámot elmenteniük az autóhoz, és a flottaügyfelek számára dedikált kollégáink leveszik az összes gondot a vállukról. Az ügyfélélmény fejlesztését célzó új digitalizációs megoldások pedig, mint az online szervizidőpont-foglalási rendszer, még kényelmesebbé és egyszerűbbé teszik a Porsche Győr szolgáltatásainak elérését. A vállalat 78 fős csapata elhivatottan dolgozik azon, hogy ügyfeleik a lehető legjobb kiszolgálásban részesüljenek.”

Az idei év eredményei különleges elismerésekkel is gazdagították a céget: a Porsche Inter Auto Hungaria Kft. elnyerte a „Business Champions of Central Europe” díjat, amely a régiós üzleti tevékenységet, az innovációt, a fenntarthatóságot és az ügyfélközpontúságot ismeri el. A Porsche Győr pedig elnyerte a „Škoda Best Dealer” és az „Az Év Audi Márkakereskedése” címet, amelyet nem pusztán az eladási számok, hanem a magas szintű szakmai kapcsolattartás és a közös marketingtevékenység alapján ítéltek oda. „Mindegyik elismerés fontos visszajelzés arról, hogy jó úton járunk” – mondta Radnóti Zoltán, aki „izgalommal vegyes magabiztossággal” tekint a 2025-ös év elé.

Bár az autóipart számos külső tényező befolyásolja, a Porsche Győr sokoldalú tevékenységi köre – az új- és használtautó-értékesítés és a szerviz – lehetőséget ad arra, hogy dinamikusan alkalmazkodjon a piaci változásokhoz. „Erőforrásainkat mindig a piaci helyzethez igazítjuk, stabilitásunkat erős marketingjelenlétünk és a társadalmi szerepvállalásaink is biztosítják” – teszi hozzá Radnóti Zoltán. l

A csúcstechnológia „leszivárog” a kisebb gazdaságokba is, amit meggyorsítanak a precíziós eszközök megvásárlására igényelhető komoly támogatások.

NÉMETH GERGELY, A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ELNÖKE

A PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS A JÖVŐ

A magyar mezőgazdaság legnagyobb értéke a múltja, amelyre bátran lehet építeni a jövőt, vallja Németh Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. A legnagyobb kihívás a termelők számára a klímaváltozás, de veszélybe kerültek a földalapú támogatások is.

– Az agrárpolitika most végre ott tart, ahol már régen tartania kellene; a legnagyobb érték, a földtulajdon is a helyére került, miután sokáig „szabad préda” volt – kezdte összegzését Németh Gergely, akit aktuális helyzetértékelésre kértünk. – Az élelmiszeriparban azonban még sok a tennivaló. Több magyar tulajdonú vállalatra lenne

szükség, hogy a hazánkban megtermelt alapanyagot ne kelljen külföldre vinni, hanem itt, helyben lehessen feldolgozni és értékesíteni – mondta az elnök.

Németh Gergely aggályosnak nevezte az Európai Unió azon tervét is, hogy 2027-től eltörölnék a földalapú támogatást.

– Ez óriási terhet róna a magyar gazdákra és a fogyasztókra, hiszen hatalmas áremelkedést hozna magával. Nem beszélve arról, hogy az élelmiszer-biztonság is veszélybe kerülne, ha ugyanis az EU-n kívüli országokból kellene importálnunk bizonyos élelmiszereket, ellenőrizhetetlenné válna a termelésükhöz felhasznált szerek, például növényvédő szerek vagy hozamfokozók használata. Aki a mezőgazdaságban nem fejleszt, az nem tud fennmaradni, márpedig a támogatás nélkül ez sokak számára lehetetlenné válik – magyarázta a kamarai elnök.

Abban, hogy az uniós és egyéb támogatásokat szép számban tudják felhasználni a magyar termelők, nagy szerepe van az idén 30 éves falugazdász-hálózatnak. Működése Európában igazi sikertörténet, hazánkon kívül egyedül Ausztriában létezik hasonló, a gazdákat segítő hálózat. A közel 700 falugazdászból 24 dolgozik megyénkben, segítve a gazdákat eligazodni a bürokrácia útvesztőjében, például a támogatások igénylésében. „A kistermelők közül sokan nem boldogulnának enélkül” – mondja Németh Gergely, érzékeltetve a jelentőségüket.

Sokat segít a magas színvonalú termelés fenntartásában a precíziós gazdálkodás, ami ma már mindenki számára elérhető, a műholdas időjárás-előrejelző módszerektől a digitális adatgyűjtésig, de a drónos megfigyelés és a permetezés is mindennapos gyakorlattá vált. A csúcstechnológia „leszivárog” a kisebb gazdaságokba is, amit meggyorsítanak a precíziós eszközök megvásárlására igényelhető komoly támogatások, akár önjáró, műholdkövető traktor is vásárolható állami támogatással. A megyei agrárkamara előadásokkal, képzésekkel segíti a gazdákat az új technológiák megismerésében, a jogszabályok alkalmazásában, az EU-s pályázati lehetőségek kihasználásában.

A mezőgazdaság számára napjainkban a legnagyobb kihívást kétségkívül a klímaváltozás jelenti, amely a termelés minden területét érinti, a lassan mediterrán jellegű éghajlatot kiszámíthatatlan jelenségek tarkítják. Szerencsére a Győr-Moson-Sopron vármegyei gazdákhoz az utóbbi 3–4 évben kegyes volt az időjárás, az országos átlag felett tudtak termelni.

– Az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás egyik hozadéka – mondja Németh Gergely –, hogy új kártevők jelennek meg az ültetvényeken. Ilyen a parlagfű-olajosbogár, amely egyrészt lehet, hogy megoldja a parlagfűproblémát, azonban komoly veszélyt jelenthet például a napraforgóra, de beszélhetnénk a példátlan mértékű poloska- vagy meztelencsiga-invázióról is. A klímaváltozást megszenvedi több őshonos növény is, köztük a kajszibarack, amely a Dunántúlon ma már szinte minden évben elfagy és lassan lehetetlenné válik a termesztése. A szakemberek szerint a megoldás új, nagyobb stressztűrésű és későbbi virágzású fajták betelepítése lehet, ennek megvalósítása azonban hosszú évek munkája… – mondja a megyei agrárkamara elnöke. l

Az új elnökség négy évre szóló stratégiáját elfogadta a kamara küldöttgyűlése.

CÉL A KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA

Ciklusnyitó küldöttgyűlésen fogadta el a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a következő négy esztendőre megválasztott elnökség stratégiáját. A program a korábban megfogalmazott küldetés gondolataira épül, a közösségépítést, a láthatóságot, a hitelességet, a folyamatos megújulást és az érdemi vállalkozói igények kiszolgálását helyezi középpontba.

A küldöttgyűlésen Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ismertette a 2024 májusában megválasztott elnökség következő négy évre szóló stratégiai programját. Bevezetőjében elmondta: a vármegyében meghatározó szerepet játszó autóipar láthatóan recesszióban van, a kormányzati támogatások az ország más térségeire koncentrálódnak, így most igazán nagy szükség van a vállalkozások öszszekapaszkodására, a Széchenyi István Egyetemmel és az önkormányzatokkal való együttműködésre. Az új elnökség a jelenlegi helyzethez igazította a 2024–2028 közötti időszakra vonatkozó stratégiai terveit. Kiemelt célnak tekintik, hogy a kamara mint a térség legfontosabb gazdaságszervező entitása népszerű legyen mind a vállalkozók, mind a közvélemény körében. Erősödjön láthatósága és hitelessége, a szervezet széles szolgáltatási palettája pedig az érdemi vállalkozói igényeket szolgálja ki a különböző ágazgatok differenciált támogatása és versenyképességük növelése ér-

dekében Az alulról építkező kamara koncepciójának továbbvitelével kívánják kiterjeszteni a mikroközösségi modellek rendszerét, akár országos szintre is. Ugyancsak kiemelt feladatként határozták meg a kommunikációs stratégia megújítását.

Pintér-Péntek Imre előadásában kiemelte: az elnökség a kitűzött célok megvalósításához szükséges eszközöket is számba vette. Ezek között az egyik legfontosabbnak a közösségépítő tevékenység folytatását tartják. A vármegyei iparkamarában jelenleg a szakmai tagozatokhoz és térségekhez kapcsolódóan mintegy nyolcvan klub, munkacsoport működik. Ezekre vonatkozóan olyan belső szabályrendszer kidolgozását javasolják, amely növeli munkájuk hatékonyságát és keretet ad a jelenlegi és a jövőben szerveződő aktivitásoknak.

Ugyancsak fontos szerepet játszanak a kamara életében azok a rendezvények, melyek több szakterületen segítik a cégek fejlődését, a tagvállalkozások tevékenységének bemutatását. A kiemelt rendezvények portfóliójának kialakítása segíthet a kamara presztízsének további emelésében. A megújult elnökség ebben a ciklusban is kiemelt figyelmet fordít az érdekérvényesítési és érdekképviseleti tevékenységre, valamint a társadalmi szervezetekre, önkormányzatokra, közhivatalokra, oktatási intézményekre, képzőhelyekre, vállalkozásokra kiterjedő kapcsolati hálózatának erősítésére és bővítésére.

Folytatni szeretnék azt a projektekre, egy-egy kiemelt területre és feladatra koncentráló gazdaságfejlesztési tevékenységet is, amely a különböző munkacsoportokban zajlott, sőt új teamek alakítására is megtörténtek az előkészületek. A közös gondolkodás eredményeként megszületett tervek megvalósításához az önkormányzatok és más külső partnerek támogatásának megnyerését is szükségesnek látják.

A kamara szolgáltatási rendszerének magas színvonalú működtetése a következő négy évben is prioritást élvez, a tevékenység fókusza a vállalkozói kompetencia fejlesztésére helyeződik át.

A tagság megtartását és a toborzást segítő személyes kapcsolattartást, a taglátogatások gyakorlatának fenntartását és a kommunikációs üzenetek hatékony eljuttatásának követelményét ugyancsak tartalmazzák a 2024–2028-as ciklusra vonatkozó elképzelések.

A bemutatott stratégiát a küldöttek ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el, a ciklus következő időszakában a megvalósítás lesz a feladat. l

SOPRON-FERTŐDI KISTÉRSÉG

A TÉRSÉG KIEMELKEDŐ VÁLLALKOZÁSAI:

TOP 1:

NÉV: HEINEKEN HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK ZRT.

SZÉKHELY: Sopron

FŐ TEVÉKENYSÉG: Sörgyártás

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 89 925

TOP 2:

NÉV: VELUX MAGYARORSZÁG LKR KFT.

SZÉKHELY: Fertőd

FŐ TEVÉKENYSÉG: Épületasztalos-ipari termék gyártása

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 79 710

TOP 3:

NÉV: ROTO ELZETT CERTA KFT.

SZÉKHELY: Lövő

FŐ TEVÉKENYSÉG: Lakat-, zárgyártás

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 41 095

KAPUVÁR-BELEDI

KISTÉRSÉG

A TÉRSÉG KIEMELKEDŐ VÁLLALKOZÁSAI:

TOP 1:

NÉV: NEM NYILVÁNOS

SZÉKHELY: Nem nyilvános

FŐ TEVÉKENYSÉG: Feldolgozóipar

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 13 451

TOP 2:

NÉV: MET-NA VASIPARI GYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ KFT.

SZÉKHELY: Veszkény

FŐ TEVÉKENYSÉG: Fémmegmunkálás

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 12 879

TOP 3:

NÉV: „PROVERTHA ELECTRONIC COMPONENTS”

IPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI ZRT.

SZÉKHELY: Beled

FŐ TEVÉKENYSÉG: Elektronikai alkatrész gyártása

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 11 696

CSORNAI KISTÉRSÉG

A TÉRSÉG KIEMELKEDŐ VÁLLALKOZÁSAI:

TOP 1:

NÉV: ENVIEN MAGYARORSZÁG KFT.

SZÉKHELY: Fehértó

FŐ TEVÉKENYSÉG: Gabona-, dohány-, vetőmag-, takakarmány-nagykereskedelem

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 30 930

TOP 2:

NÉV: INTERFA BÚTORIPARI KFT.

SZÉKHELY: Szany

FŐ TEVÉKENYSÉG: Egyéb bútor gyártása

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 28 880

TOP 3:

NÉV: HIPP TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT.

SZÉKHELY: HANSÁGLIGET

FŐ TEVÉKENYSÉG: HOMOGENIZÁLT, DIÉTÁS ÉTEL GYÁRTÁSA

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 18 922

SOPRONFERTŐDI KISTÉRSÉG

KAPUVÁRBELEDI KISTÉRSÉG

TÉTI KISTÉRSÉG

A TÉRSÉG KIEMELKEDŐ VÁLLALKOZÁSAI:

TOP 1:

NÉV: SOKORÓ IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT.

SZÉKHELY: Tét

FŐ TEVÉKENYSÉG: Mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 8 848

TOP 2:

NÉV:

CÉLTRANS ’97 NEMZETKÖZI FUVAROZÓ ÉS KERESKEDELMI ZRT.

SZÉKHELY: Tényő

FŐ TEVÉKENYSÉG: Egyéb gépjármű-kereskedelem

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 3 261

TOP 3:

NÉV: NEM NYILVÁNOS

SZÉKHELY: Nem nyilvános

FŐ TEVÉKENYSÉG: Admin. és szolg. támogató tevékenység

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 1 867

MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG

CSORNAI KISTÉRSÉG TÉTI KISTÉRSÉG

PANNONHALMI

KISTÉRSÉG

A TÉRSÉG KIEMELKEDŐ VÁLLALKOZÁSAI:

TOP 1:

NÉV: „ÚJ HÁZ” ÉPÍTŐANYAG NAGYKERESKEDELMI ZRT.

SZÉKHELY: Tápszentmiklós

FŐ TEVÉKENYSÉG: Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagyker.

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 79 547

TOP 2:

NÉV: MO-TO 95 KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

SZÉKHELY: Tarjánpuszta

FŐ TEVÉKENYSÉG: Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 30 367

TOP 3:

NÉV: HAEMMERLING GROUP LOGISTIC KFT.

SZÉKHELY: Tarjánpuszta

FŐ TEVÉKENYSÉG: Közúti áruszállítás

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 4 337

GYŐRI KISTÉRSÉG

PANNONHALMI KISTÉRSÉG

MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG

A TÉRSÉG KIEMELKEDŐ VÁLLALKOZÁSAI:

TOP 1:

NÉV: SMR AUTOMOTIVE MIRROR TECHNOLOGY HUNGARY BT.*

SZÉKHELY: Mosonszolnok

FŐ TEVÉKENYSÉG: Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 261 257

TOP 2:

NÉV: NEM NYILVÁNOS

SZÉKHELY: Nem nyilvános

FŐ TEVÉKENYSÉG: Feldolgozóipar

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 59 945

TOP 3:

NÉV: NEM NYILVÁNOS

SZÉKHELY: Nem nyilvános

FŐ TEVÉKENYSÉG: Feldolgozóipar

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 37 718

*ELTÉRŐ ÜZLETI ÉVES ADÓZÓ (2329)

GYŐRI KISTÉRSÉG

A TÉRSÉG KIEMELKEDŐ VÁLLALKOZÁSAI:

TOP 1:

NÉV: AUDI HUNGARIA ZRT.

SZÉKHELY: Győr

FŐ TEVÉKENYSÉG: Közúti gépjármű gyártása

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 3 484 023

TOP 2:

NÉV: NEM NYILVÁNOS

SZÉKHELY: Nem nyilvános

FŐ TEVÉKENYSÉG: Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 248 004

TOP 3:

NÉV: DANA HUNGARY GYÁRTÓ KFT.

SZÉKHELY: Győr

FŐ TEVÉKENYSÉG: Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2023 (millió Ft): 168 458

A GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYEI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI SZEREPE

A TÁRSASÁGIADÓ-BEVALLÁSOK TÜKRÉBEN

ADÓALANYI KÖR

A Győr-Moson-Sopron vármegyei illetékességű működő adóalanyok száma 1,5%-os emelkedéssel 2023. év végén megközelítette a 86,1 ezret, amely az országosnak a 4,1%-a. A magasabb számban szerepet játszott, hogy az év során mintegy 5,5 ezer adózó kezdte meg tevékenységét, míg vállalkozásuk megszűnéséről 4,8 ezren döntöttek.

A gazdálkodó szervezetek száma év végére elérte a 26,2 ezret, amely 0,8%-kal alacsonyabb érték az előző évhez képest. A társas vállalkozások száma a kedvezőtlen makrogazdasági kilátások és a piaci bizonytalanságok miatt csökkent. Ennek ellenére a társas vállalkozásokon belül a részvénytársaságok száma minimálisan emelkedett, a korlátolt felelősségű társaságoké stagnált, míg a betéti társaságoké kevesebb lett.

Növekedés az egyéni vállalkozók körében (+4,9%) jelentkezett, számuk megközelítette a 31,5 ezer főt. Ezzel ellentétben az adószámmal rendelkező, de nem egyéni vállalkozóként működő magánszemélyek száma szinte bázisszinten maradt minimális 0,1%-os csökkenéssel.

A vármegyei szereplőket vállalkozási forma szerint továbbra is kiegyensúlyozott megoszlás jellemzi, mind az egyéni vállalkozók, mind az adószámos magánszemélyek, mind a gazdálkodó szervezetek is egyenként egyharmad részt képviseltek. A fentiekre hatással volt a kisadózó vállalkozások tételes adója kapcsán történt bázisidőszaki jogszabály-módosítás is, ugyanis a kata szigorítása számos esetben az adóalanyi formaváltást is kikényszerítette.

A TÁRSASÁGI ADÓ ALANYAI

Elemzésünk további része a gazdasági teljesítmény szempontjából meghatározó, naptári évvel megegyező üzleti év szerint gazdálkodó, kettős könyvvitelt vezető (speciális célú tőkefinanszírozó, illetve a nemzetközi számviteli standardok szerint elszámoló vállalatok nélküli) Győr-MosonSopron vármegyei székhelyű társas vállalkozás hibátlan társaságiadó-bevallási adatainak összesítését tartalmazza a 2024. 07. 31-i állapotnak megfelelően (bizonyos esetekben adózói módosításokkal). Csoportos társaságiadó-alanyok tekintetében figyelembe vettük a vármegyei székhelyű csoporttagok teljesítményét, így kalkuláltunk azon adóalanyok adataival is, akik Győr-Moson-Sopron vármegyén kívüli csoportképviselőjük útján teljesítik kötelezettségüket, míg korrigáltunk a vármegyei taocsoportok vármegyén kívüli tagjainak adataival. A székhelyváltók, a csoportos adózók és az egyszerűsített adózási módokat választók folyamatosan változó köre, továbbá a tevékenységüket szüneteltető/ megszüntető vállalkozások és a hibás, határidő után pótolt/módosított/javított bevallások miatt az éves összehasonlítás sosem lehet teljes mértékben megalapozott és teljes körű.

2023. évi gazdasági tevékenységéről 13.607 naptári évvel megegyező üzleti év szerint gazdálkodó társaság nyújtott be társaságiadó-bevallást, az előző évinél mintegy 8,8%-kal, azaz 1300-zal kevesebben, míg országosan 9,2%-os volt a volumencsökkenés. Legjelentősebb visszaesés a 0 és 9 fő közötti foglalkoztatotti létszámú

A Győr-Moson-Sopron vármegyei vállalkozások számának megoszlása vállalatméret szerint (db)

mikrovállalkozásoknál jelentkezett (–1170 db és –8,9%) amellett, hogy a bevallások döntő többsége, mintegy 88,6%-a általuk került benyújtásra.

Az egy évvel korábbihoz képest a 10–49 főt alkalmazó kisvállalkozások száma 5,1%-kal (–47 db) csökkent, részarányuk 6,4%-ot képviselt, 0,2%ponttal kevesebbet, mint a múlt évben. Alig változott a 50–249 főt alkalmazó középvállalkozások száma, melynek súlya 1,7%-ot tett ki. A máshová nem sorolható egyéb vállalkozói kategóriába tartozók (jellemzően vállalkozói tevékenységet is végző alapítványok, egyesületek, ügyvédi irodák) száma 90-nel viszszaesett, így 2,9%-os arányt képviseltek. Ugyanakkor kissé emelkedett a 250 főnél nagyobb létszámmal működő társaságok száma (+3 db), részarányuk 0,4%-os. Nemzetgazdasági ágazatonkénti megoszlást tekintve a korábbi évekhez hasonlóan a társaságok egyötöde a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatában működött. Ezt követte a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 13,5%-os, majd az építőipar 12,6%-os részaránnyal. Kiemelkedő szerepe volt az ingatlanügyletek (10,2%), valamint a feldolgozóipar (8,6%) egységének. A többi szektor a fennmaradó 35,1%-on osztozott.

NETTÓ ÁRBEVÉTEL

2023 a nettó árbevétel szempontjából az előző évi kimagasló növekedés után már gyengébb évnek bizonyult, amelyben jelentős szerepet játszott a magas árak okozta keresletcsökkenés és az ipari termelés mérséklődése.

MIKROVÁLLALKOZÁSOK 88,6% / 88,6%

KISVÁLLALKOZÁSOK 6,4% / 6,2%

KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK 1,7% / 1,6%

NAGYVÁLLALKOZÁSOK 0,4% / 0,3%

EGYÉB VÁLLALKOZÁSOK 2,9% / 3,3%

A vállalkozások számának visszaesésével egyidejűleg az értékesítésük nettó árbevétele stagnált, 8518,1 milliárd Ft-os értéke mindössze 0,1%-kal (+8,2 milliárd Ft) volt magasabb az előző évinél. A vármegyével ellentétben országos szinten csökkenés (–4,4%) figyelhető meg. A térségben realizálódott az országos bevétel 6,0%-a, amely arány az előző évit 0,3%ponttal meghaladta. A legmarkánsabb, 67,1%-os részesedéssel bíró feldolgozóipar minimális forgalomemelkedést ért el mind nominálisan (+21,2 milliárd Ft), mind dinamikában (+0,4%). Az alágazatok közül nagy szerepe volt a sajátos termelési nehézségei ellenére 3,7%-os bővülést produkáló járműgyártásnak, valamint a fa, papír, nyomdai tevékenység (+9,6 milliárd Ft) és a villamosgép-, műszergyártás (+7,7 milliárd Ft) területén történt bővülésnek. A többi szektorban viszont csökkenést tapasztaltunk, a legjelentősebb a fémalapanyag-gyártásnál (–76,0 milliárd Ft) figyelhető meg. Arányait tekintve (13,4%) a második legnagyobbnak számító ágazat a kereskedelem, gépjárműjavítás, amely a bázisévvel ellentétben 8,9%-kal mérséklődött. 2023. évi nettó árbevétele 1140,8 milliárd Ft,

amely 111,5 milliárd Ft-tal maradt el az előző évi összegtől.

Az ágazati árbevétel megoszlási sorrendjében harmadik helyen a tavalyihoz hasonló részesedéssel bíró (3,7%) villamosenergia-, gáz- gőzellátás állt, közel negyedével (+59,2 milliárd Ft) emelve értékesítését.

3,3%-os aránnyal az építőipar került a negyedik helyre, annak ellenére, hogy nagyarányú (–16,9 milliárd Ft; –5,7%) forgalomvisszaesést szenvedett el összefüggésben az uniós és állami források beszűkülésével.

A szolgáltatói szektor legdinamikusabban fejlődő ágazata Győr-Moson-Sopron vármegyében is a szállítás, raktározás, mely a bázisévhez viszonyítva további fellendülést mutatott, 14,9%-os növekedésének köszönhetően nettó árbevétele 246,2 milliárd Ft-ot tett ki.

Figyelemre méltó még az adminisztratív és szolgáltatói ágazat, árbevétele 14,6%-kal (+12,4 milliárd Ft) bővült az előző évhez képest, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területének 13,7%-os bővülése is.

A jövedelmezőségi mutatók közül vállalati szempontból az egyik legkiemelkedőbb a tőkearányos megtérülés rátája, amely a vármegyei teljesítményről is átfogó képet ad. Aggregált adatunk a csoportos adóalanyok bevallásának sajátossága miatt az adózott eredményre nincsen, emiatt fajlagos jövedelemként az egyes rendelkezésre álló eredménykategóriák közül az üzemi tevékenység eredményét tekintjük. Az összesített mutató szerint 2023. évben 1 milliárd forintnyi saját tőkéhez 151 millió Ft üzemi eredmény kapcsolódott, ami jelentős viszszaesés a bázisév 186 millió Ft-os sajáttőke-arányos eredményéhez képest. Ezenfelül a jövedelmezőséget mutatja a nettó profithányad is, ami az adózott eredmény és az értékesítés nettó árbevételének hányadosa. A fent említett korrekció miatt, ha szintén az üzemi eredményt tekintjük jövedelemnek,

akkor 5,0%-os ráta mérhető, ez 1%pontos romlást jelent a megelőző évhez képest.

A korrigált eredményhányad-mutatóhoz rendelkezésre álló bevallásadatok lehetőséget adtak az iparágak vizsgálatára is. A legmagasabb profithányadot ez évben az információ, kommunikáció (21,6%) ágazata realizálta, ami 4,1%ponttal felülmúlta a bázisszintet. A vármegye három meghatározó ágazatában azonban visszaesett a lendület: a feldolgozóiparban 0,6%ponttal, a kereskedelem, gépjárműjavításban 1,0%ponttal, az építőiparban pedig 1,5%ponttal romlott a mutató értéke.

2023. évben a vállalatméretek szerint a társaságok döntő hányadát (88,6%) képviselő mikrovállalkozásoknál keletkezett a net-

tó árbevétel 7,4%-a. Az összárbevétel 9,9%át a vállalkozások mindössze 6,4%-át kitevő kisvállalkozások adták. A második legmagasabb árbevételi súlyt a középvállalkozások reprezentálják 17,8%-kal. 1517,5 milliárd Ft-os összárbevételük 2023-ban 67,1 milliárd Ft-tal kevesebb, mint a bázisidőszakban. A legalacsonyabb számosságú (47 db) ellenére a legnagyobb árbevételi részarányt (62,2%) képviselő nagyvvállalkozásoknál a többi kategóriával szemben nőtt az értékesítés (+5,5%) az előző évhez képest. A legkisebb bevételi arányt (2,7%) az egyéb vállalkozások adták (227,0 milliárd Ft), forgalmuk 22,6%-kal csökkent annak ellenére, hogy az általuk foglalkoztatottak létszáma 8,9%-kal emelkedett.

Győr-Moson-Sopron vármegye a fővárost leszámítva az ország gazdaságilag egyik legfejlettebb vármegyéje kedvező természeti és földrajzi adottságokkal, fejlett infrastruktúrával. Különleges helyzetét fokozza, hogy a szomszédos országok fővárosainak közelsége miatt gazdasági vonzáskörzete is jelentős. Közútjai és a vasút révén közvetlenül kapcsolódik a nemzetközi közlekedési útvonalakhoz. Ebből adódóan a vármegyében az export mindig is meghatározó volt, a külföldre irányuló értékesítés 5297,7 milliárd Ft-os összegével a nettó árbevétel 62,2%-át tette ki 2023. évben, ami bázisközeli szintet (+0,3%) jelent.

A határon átnyúló forgalom aránya országos szinten a vármegyeihez képest alacsonyabb, csupán egyharmados arányt képviselt.

Ágazati szempontból a 62,2% részarányú exportárbevétel domináns ágazata a feldolgozóipar. Ide köthető a külföldi értékesítés 92,1%-a, 4880,6 milliárd Ft-os öszszege 0,7%-kal több a bázisévnél.

Vállalati kategória szerint a legnagyobb létszámot foglalkoztató nagyvállalkozásoknál a legmagasabb a nettó árbevételen belül az export részaránya (82,8%). A második legjelentősebb ebben a kategóriában az egyéb vállalatok aránya 48,2%-kal, majd ezt követik a középvállalkozások (42,2%). A legcsekélyebb mértéket képviselt az export súlya a kisvállalkozásoknál (13,4%) és a mikrovállalkozásoknál (7,8%).

A vármegyei értékesítés relációnkénti összetételében a kisebb, 37,8%-ot képviselő belföldi értékesítés 3220,4 milliárd Ft-os teljesítménye 0,2%-kal (–7,6 milliárd Ft) elmaradt az egy évvel korábbitól. Makrogazdasági szinten a vármegyeinél

1,0%ponttal erősebb, 1,2%-os csökkenést mértünk. Vármegyénkben a két domináns belföldi szegmens a kereskedelem (28,4%) és a feldolgozóipar (25,9%) volt. Előbbi forgalma 7,9%-kal, míg utóbbié 1,4%-kal zsugorodott. Meghatározó arányt képviselt még a villamosenergia-ipar (9,7%), melynek teljesítése az előző évi közel 2,5-szeres emelkedésnél kisebb arányban növekedett (+59,2 milliárd Ft; +23,2%).

Vállalatméret szerint a hazai árbevétel kiugró, közel 78%-a nagy-, illetve közép- és kisvállalkozások között oszlott meg 28–27–23%-os arányban, majd ezt követik a mikrovállalkozások 18%-kal. A legalacsonyabb forgalmat az egyéb vállalkozások realizálták (4%).

KÖLTSÉGEK

ÉS RÁFORDÍTÁSOK

A vármegyében működő vállalkozások 2023. évben 8414,2 milliárd Ft költséget és ráfordítást számoltak el, ami 1,1%-kal magasabb a bázisévinél, míg nemzetgazdasági szinten 3,3%-os zsugorodás mutatkozott. Az üzemi költségek és ráfordítások öszszes üzemi bevételhez viszonyított aránya, azaz a költségszint 95,2%, 1%ponttal emelkedett 2022-höz képest.

2023-ban is a ráfordítások döntő hányadát, 81%-át, 6812,2 milliárd Ft-ot az anyagjellegű költségek tették ki, 1,3%-kal alulmúlva az egy évvel korábbit. Ugyanakkor az üzemi költségeken belül 11,5%-ot képviselő személyi jellegű ráfordítások értéke 21,8%-kal (+173,7 milliárd Ft) emelkedett, melynek hátterében a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése, illetve bérfelhajtó hatása húzódott meg.

Az értékcsökkenési leírásként elszámolt összeg az előző évinél 11,0%-kal kevesebb, 276,5 milliárd Ft, mely az összes ráfordítás 3,3%-át tette ki. Eközben a fennmaradó, 4,2%-os részaránnyal bíró – az előzőekben fel nem sorolt – egyéb ráfordítások 353,9 milliárd Ft-os értéke a 2022. évit 13,4%-kal (+41,7 milliárd Ft) felülmúlta. Az üzemi költségeken, ráfordításokon 34–66%-os arányban osztozott a mikro-, kis-, középvállalkozási szektor, valamint a nagy- és egyéb vállalkozások. Csak a nagyvállalatoknál növekedett a költségszint (+5,9%), a többi szegmensben visszaesés figyelhető meg.

A VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYE

2023-ban a társas vállalkozásoknál 428,5 milliárd Ft üzemi (üzleti) eredménytömeg képződött, mely 16,5%-kal (–84,5 milliárd Ft) elmaradt a 2022. évihez képest. Ez a negatív hozadéka annak, hogy a bevételek stagnálásával egyidejűleg a költségek és ráfordítások emelkedtek.

Az ágazatok eredménytömege (5 kivételével) szinte minden területen csökkent. Az üzemi eredmény közel felét a feldolgozóipari ágazat érte el, ahol az eredmény 13,2%-kal elmaradt az előző évitől. Hiába volt meghatározó a járműiparban mutatkozó többlet (+7%), nem tudta kellően ellensúlyozni a többi alágazat visszaesését, amelyek közül kiugró a nem fém ásványi termékek gyártásának 63,7%-os (–10,1 milliárd Ft) csökkenése. Megoszlás tekintetében a dobogó második fokán a kereskedelem, gépjárműjavítás állt 13,1%-kal (–18,0 milliárd Ft), amelynél legjobban észrevehető a gazdaság gyengülése. A harmadik helyet foglalta el az építőipar 6,7%-os részesedéssel 17,7%-os csökkenés mellett.

Az eredményt pozitívan befolyásoló szektorok közül a legnagyobb, 5,3%-os súllyal bíró szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 16,6%-kal szárnyalta túl korábbi eredményét. Volumenét tekintve a rangsorban a következő az információ, kommunikáció (+2,6 milliárd Ft), a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (+2,3 milliárd Ft) és a vízellátás, szennyvízgyűjtés (+1,3 milliárd Ft).

Az ágazatok közül a legnagyobb eredményromlás a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászatot érintette, ahol az eredménytömeg 2/3-ával esett vissza az előző évhez képest (–22,5 milliárd Ft). Ebben szerepet játszott az is, hogy a 2022. évi rendkívüli aszály után a tárgyévben a javuló terméseredmények mellett a gabonafélék felvásárlási ára jelentősen visszaesett.

A pénzügyi műveletek eredményeként 22,1 milliárd Ft nyereség képződött, amely 2,1 milliárd Ft-tal elmaradt az előző évitől.

A gazdasági nehézségek okozta kilengések a hatékonysági mutatókban is megmutatkoztak. Az értékesítés nettó árbevételének és a személyi jellegű ráfordításoknak a hányadosából számolt munkaerő-hatékonyság 2020 és 2022 között stabilan emelkedett, ami elsősorban a bérköltségek drasztikus megugrásával 2023-ra 8,8 egységre zsugorodott. Ezzel szemben az összvármegyei munkaerőigényesség négyéves csúcson zárt (100 Ft árbevétel eléréséhez már 11 Ft személyi jellegű ráfordításra volt szükség).

TÁRSASÁGI ADÓ

A vármegye társas vállalkozásai – adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek figyelembevétele után – az előző évinél 8,9%-kal kevesebb, 369,7 milliárd Ft összegű pozitív adóalapot realizáltak. A pozitív adóalap után számított adó 34,2 milliárd Ft-ot tett ki (–13,9%).

A számított adót 4,1 milliárd Ft-tal csökkentették az igénybe vett adókedvezmények, melyek összege 3,9 milliárd Ft-tal (–48,7%) elmaradt a 2022. évi értéktől. A bázisidőszakhoz hasonlóan a legnagyobb hányadot (75,0%) a fejlesztési adókedvezmény képviselte. A társaságok ezen a jogcímen 3,7 milliárd Ft-tal kevesebbet, 3,1 milliárd Ft-ot számoltak el.

Az adókedvezmények figyelembevétele után 30,0 milliárd Ft társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezett a vármegyében, 5,4%-kal (–1,7 milliárd Ft) kevesebb, mint egy évvel korábban. A társaságiadó-fizetési kötelezettség és a pozitív adóalap hányadosa, azaz az átlagos adóterhelés a tárgyévben 8,1%-os szinten alakult, ami a bázisévihez képest 0,3%pontos emelkedést jelent.

MÉRLEGADATOK

A társaságok saját tőkéje 2022. évhez viszonyítva 3,1%-kal növekedve 2836,8 milliárd Ft-ot tett ki. Az ennek 10,1%-át képviselő jegyzett tőke 286,7 milliárd Ft-os összege minimálisan, 0,4%-kal gyarapodott (+1,2 milliárd Ft).

A tulajdonosi kör szerinti megoszlási arányok lényegesen nem változtak a bázisévhez képest. A legnagyobb többséggel (35,8%-os súllyal) továbbra is a külföldi tulajdon bírt, melynek értéke 1,6%-kal (+1,6 milliárd Ft) emelkedve 102,7 milliárd Ft-ra bővült. (Országosan a külföldi tulajdon részaránya 42,3%.) A második legnagyobb tulajdonosi csoport a belföldi társaságok egyharmados részaránnyal (95,4 milliárd Ft). A jegyzett tőke állományának 22,9%-a volt belföldi magántulajdonban, ami volumenében 2,4%-kal csökkent egy év alatt. Nemzetgazdasági ágazati megoszlás szerint tőkésítettségben a vármegyében ugyanaz a rangsor, mint egy évvel ezelőtt. Továbbra is a legtőkeerősebb a feldolgozóipar (36,8%), második helyezett a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (13,3%), melyet az ingatlanügyletek követ 11% fölötti aránnyal.

A tárgyévben üzembe helyezett beruházások aktivált értéke 374,6 milliárd Ft-ot tett ki, ami az egy évvel korábbihoz képest 0,5%-os (+1,7 milliárd Ft) emelkedést jelent. Ezzel ellentétben országosan 4,0%-kal alacsonyabb volt a beruházások aktivált értéke, mint az azt megelőző évben.

A vármegyei és az országos forrásadatok elemzése során választ kaptunk arra, hogy az eszközök működését milyen mértékben fedezték a vállalkozások saját forrásból, illetve kölcsöntőkéből. Az összesített saját tőke a vármegyében mérsékelten emelkedett (+3,1%), míg országosan 1,6%kal visszaesett. A céltartalék-állomány kiugró 17,8%-os növekedést mutatott, mely az országos viszonylathoz képest 16,3%ponttal

MUNKAERŐ-HATÉKONYSÁG

MUNKAERŐ-IGÉNYESSÉG

magasabb dinamika. A kötelezettségek értéke a vármegyében (–10,4%) és országosan (–5,5%) is visszaesett. A passzív időbeli elhatárolások hányadánál minimális 0,9%pontos eltérés tapasztalható a vármegyei (+4,6%) és az országos (+3,7%) adatok között.

ALKALMAZOTTAK A TÁRSAS

VÁLLALKOZÁSOKNÁL

A kettős könyvvitelt vezető, naptári éves adózók társaságiadó-bevallásokban nyilatkozott átlagos statisztikai állományi létszáma 2023-ban meghaladta a 104,0 ezer fő, amely az országos 5,1%-át tette ki. Mindez a tavalyihoz képest növekvő hányadot képviselt, hiszen a nemzetgazdasági 2,5%os visszaeséshez képest a vármegyében stagnálás volt megfigyelhető (+0,2%) annak ellenére, hogy a bevallások száma 8,8%-kal elmaradt a tavalyi évtől. A megelőző időszakok negatív foglalkoztatási kondíciói (járványhelyzet, energiaválság) már konszolidálódtak 2023-ban.

Ágazati felosztás szempontjából jelentős eltérések mutatkoztak. A legtöbb munkavállalót (46,1%) foglalkoztató feldolgozóiparban közel 300 fős (–0,6%) létszámcsökkenés volt tapasztalható 2023. évben. Alágait vizsgálva, habár a több mint 19.000 főt foglalkoztató járműiparban 2,6%-os emelkedés volt tapasztalható, a többi alágazatban ezzel ellentétes hatások jelentkeztek, melyek közül a legnagyobb negatív kilengés a villamosgép-, műszergyártásban (~340 fő; –11,4%) mutatkozott.

A piaci hatások nagyban szerepet játszottak abban, hogy az alkalmazottak 11,2%-át adó kereskedelemben –2,6%-os változás volt tapasztalható. Rangsorban a harmadik helyre 7,4%-os súllyal a szállítás, raktározás került (+10,7%).

A csökkenést részben ellensúlyozta a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (+521 fő), az adminisztratív és szolgáltató tevékenység (+385 fő), valamint az ingatlanügyletek (+175 fő) létszámbővülése.

A vállalkozói méret szerint a munkavállalók 44,1%-át a nagy- és egyéb vállalkozások alkalmazták, melyeknél 5,9%-os a bővülés. A többi munkavállalót a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatták átlagosan 18,6%-os megoszlással, ahol összességében –0,9%pontos arányeltolódás történt. E körben a volument tekintve legjelentősebb mérséklődést a mikrovállalkozásoknál tapasztaltuk (–1331 fő).

A bérköltség 22,2%-os emelkedése és a foglalkoztatottak számának stagnálása eredményeképpen az egy főre jutó átlagos éves bruttó bérköltség 21,9%-kal (+1350,2 ezer Ft), 7509,2 ezer Ft/fő összegre nőtt a 2022. évihez képest. Ezzel szemben az országos átlag a vármegyeinél mérsékeltebb, 6312,6 ezer Ft/fő volt.

Összegezve a vármegyei társaságiadó-bevallásokban vizsgált sorok többsége az előző évi szint körül alakult, az árbevétel szintje 0,1%-kal, a költségek és ráfordítások szintje 1,1%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, ezáltal a megtermelt eredménytömeg csökkent. Az erőteljesen fajsúlyos feldolgozóipar stagnálása az összadatokra is kihatott, így az értékesítés nettó árbevétele, az átlagos állományi létszám és az üzembe helyezett beruházások aktivált értéke is bázisszint körül teljesült. Ezzel párhuzamosan a vármegyei szereplők aggregált üzemi eredménytömege borúsabb képet mutatott, két számjegyű (–16,5%) visszaeséséhez hasonló dinamikájú (–13,9%) társaságiadó-csökkenés párosult. Az összesített bevallott adókötelezettség az előző időszaki látványos bővülést követően a tárgyévben 5,4%-kal mérséklődött. A historikus adatokból szembetűnő, hogy a tartós fogyasztóiárindex-növekedés és a járműipar kihívásokkal teli helyzete együttesen jelentősebben vetette vissza a gazdaság teljesítményét, mint azt megelőzően akár az energiaválság, akár a koronavírus. Ennek tükrében a kimagasló bázisértékeket alulról közelítő adatsorok még az inflációt tekintetbe véve is alapvetően kedvezőnek mondhatóak l

A NETTÓ ÁRBEVÉTEL ALAPJÁN RANGSOROLT

LEGNAGYOBB 100 VÁLLALKOZÁS ELEMZÉSE

A 2023. évi nettó árbevétel alapján rangsorolt 100 legnagyobb társaság(1) székhely szerinti kistérségi megoszlásában érdemi átrendeződés történt az előző évhez képest. A TOP 100 vállalkozás többségének (az előző évhez képest eggyel több), 57 adózónak a székhelye a Győri kistérségben található, ők realizálták az összárbevétel 81,0%-át. A Mosonmagyaróvári kistérség a rangsorban a második 18 gazdálkodóval, a tavalyihoz képest hárommal kevesebb adózóval képviseltette magát a toplistában. Ezután a

Sopron–Fertődi kistérség következik a 2022. évitől kettővel elmaradó, 14 adózóval. Ezeken kívül a Kapuvár–Beledi kistérségből a korábbi 4-hez képest most 5, a Csornaiból az előző évi 2-vel szemben 4, és végül a Pannonhalmiból a 2022-es 1 helyett most 2 társaság került be a TOP 100 vállalkozás közé.

Az előző évhez közel hasonlóan most is a legnépszerűbb gazdálkodási forma a korlátolt felelősségű társaság, 100-ból 75 adózó ebben a formában működött. A másik

Győr-Moson-Sopron vármegye TOP 100 adózójának kistérségenkénti eloszlása 2023. évben (db)

GYŐRI KISTÉRSÉG 57 db

MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG 18 db

SOPRON-FERTŐDI KISTÉRSÉG 14 db

KAPUVÁR-BELEDI KISTÉRSÉG 5 db

CSORNAI KISTÉRSÉG 4 db

PANNONHALMI KISTÉRSÉG 2 db

nagy csoportot a részvénytársaságok alkották 20 vállalattal. Emellett 4 betéti társaság, valamint 1 egyéb gazdálkodó került be még a vármegye legnagyobb árbevételű társaságai közé.

Az árbevételből a legnagyobb hányadot (63,5%) a részvénytársaságok szerezték meg.

Nemzetgazdasági ágak szerint a top 100-ban a legtöbb, 56 vállalkozás a feldolgozóipart képviselte (2022-ben még 58). Az ipar egyéb területein (energiaipar, építőipar) további 6 adózó működött. A második legnagyobb súlyú ágazat 20 gazdálkodóval a kereskedelem, gépjárműjavítás volt, szemben a korábbi 22-vel. Jóval kevesebb, 6 társaság foglalkozott szállítással, raktározással. A fennmaradó 12 cég egyéb ágazatok között oszlott meg, köztük a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (3) és az információ, kommunikáció (2).

Az árbevételben szintén a feldolgozóipar a meghatározó, részesedése 0,2%pontos csökkenés után 83,1%-ot tett ki. Az egyéb ipar többségét jelentő energia-alágazat a korábbi 80%-os bővülés után újabb 36,2%-kal növelte árbevételét, így részaránya az összárbevételben már 4,3%-ra emelkedett.

A vállalkozások mérete szerint – a kisés középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: kkv-tv.) fogalmi meghatározásai alapján, figyelmen kívül hagyva az adózók bevallásban tett, vállalatméretre vonatkozó jelölését – az egy évvel korábbinál eggyel kevesebb, 43 nagyvállalat, 10-zel kevesebb, 41 középvállalkozás, 5 helyett 9 kisvállalkozás és 7 mikrovállalkozás került be a TOP 100-ba. A nagyvállalatoknak a legnagyobb, 9%ponttal csökkenő, 82,0%-os az aránya az összárbevételben.

A TOP 100 adózói kör és a TOP 100-árbevétel ágazati megoszlása Győr-Moson-Sopron vármegyében 2023. évben (db / %)

TOP 100 ÁGAZATI

MEGOSZLÁSA (DB) / TOP 100 ÁRBEVÉTEL ÁGAZATI MEGOSZLÁSA (%)

FELDOLGOZÓIPAR

56 db / 83,1%

EGYÉB IPAR

6 db / 4.6%

KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS

20 db / 7,5%

SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS

6 db / 1,6%

EGYÉB ÁGAZATOK

12 db / 3,2%

A 100 legnagyobb árbevételű vármegyei társaság közül 6-an a naptári évtől eltérő üzleti év szerint gazdálkodnak, ezekből 2 társaságnál esett a 2023-as üzleti év bevallási határideje a listazárás határnapja elé, így 4 cégnél a 2022. üzleti évi adatokat tudtuk figyelembe venni.

A TOP 100 vállalat között 10 olyan társaság is van, amelyek csoportos társaságiadó-alanyok, és közülük kettő más vármegyei csoportképviselő alá tartozik.

A listára kerüléshez legalább 9.128 millió Ft árbevételt kellett elérniük a társaságoknak, ez az összeg 6,5%-kal alacsonyabb a tavalyi bekerülési értéknél.

A TOP 100-listán az előző évihez képest 15 új adózó található, melyekből 6 vállalkozás a feldolgozóiparban működik. Az újonnan bekerült cégek közül a legjobb helyezést (29.) egy bútorgyártó társaság érte el. Az idei és előző évi rangsorban egyaránt szereplő 85 adózóból 8-an tartották pozíciójukat, ebből 6-an a feldolgozóiparban érdekeltek. A rangsorban 51 cég tudott előrelépni, átlagosan 8 helyet javítottak, a legnagyobb, 27 helyezést előrelépő vállalkozás egy építményüzemeltetéssel foglalkozó cég volt.

A listán szereplők közül 26-an rontottak előző évi helyezésükön, átlagosan 11 helyet. A legnagyobb mértékű visszalépés (–41 hely) a listában egy gumi-, műanyagtermékgyártó társaságnál következett be.

A TOP 100 együttes 2023. évi nettó árbevétel-tömege 6.554.595 millió Ft, ami mindössze 2,6%-kal haladta meg az általuk előző évben realizáltat. A 2022. évi TOP 100hoz hasonlítva a növekedés még ennél is szerényebb, 1,5%. Az idei lista árbevételi átlaga 65.546 millió Ft (+1,5), a szélsőértékektől tisztított átlag: 31.239 millió Ft (–0,4%), a középérték pedig 18.977 millió Ft (–0,04%) volt.

A TOP 100 forgalmának többségi, de némileg csökkenő hányada, 77,7%-a (5.093.654 millió Ft) a határon túli értékesí-

TOP 100 ÁGAZATI MEGOSZLÁS (DB)

TOP 100 ÁRBEVÉTEL ÁGAZATI MEGOSZLÁS (%)

tésből származott, összege viszont a tavalyi 20%-ot meghaladó bővülés után pusztán 1,7%-kal emelkedett. A 22,3% súlyú belföldi értékesítés a korábbi 35%-os megugrás után jóval szerényebb mértékben, 5,9%-kal bővült. Míg 2022-ben a listán szereplők döntő részénél, 94 társaságnál nőtt az árbevétel, addig 2023-ban már csak 64 adózónál, összesen 8,1%-kal (+418.573 millió Ft). 36 vállalkozásnál összesen 20,2%-kal csökkent (–250.106 millió Ft) a nettó árbevétel az előző évihez képest.

A legmagasabb árbevételt az előző évekhez hasonlóan 2023. évben is egy közútigépjármű-gyártó vállalat realizálta 3.484.023 millió Ft összegben, 3,2%kal felülmúlva az egy évvel korábbi saját forgalmát. Ugyanez a társaság egyben a vármegye legnagyobb exportőre is, a teljes top 100-export több mint kétharmadával.

A 100 legnagyobb társaság több mint 47.600 főt foglalkoztatott, 319 fővel (+0,7%) többet az előző évinél és 900 fővel többet a tavalyi TOP 100-nál. 49 vállalkozásnál emelkedett a munkavállalói létszám (tavaly ez még 53 cég volt) összesen 2.130 fővel, 43-nál viszont csökkent (–1.811 fő), 8-nál pedig nem változott az alkalmazottak száma. A legtöbb új munkavállalót a tavalyihoz képest a szállítás, raktározás ágazatban alkalmazták.

A TOP 100 üzemi (üzleti) tevékenység eredménytömege 242.628 millió Ft volt, ami 4,3%-kal (–11.003 millió Ft) kevesebb a 2022. évi sajátjuknál, és 19.056 millió Ft-tal kevesebb a 2022. évi TOP 100-énál. Így az üzemi eredményesség az egy évvel korábbi saját 4,0%-ról 3,7%-ra csökkent. Az üzemi eredmény visszaesését főként a feldolgozóipari cégek általános eredményromlása (–14.190 millió Ft) okozta.

A TOP 100-beruházások aktivált értéke 236.586 millió Ft volt, ami az előző évi értéknél 34,8%-kal több. Ez a jelentős mértékű növekedés elsősorban azért következett be, mert a legnagyobb közútigépjárműgyártó társaság beruházásai 48.457 millió Ft-tal nőttek, ez a teljes többlet közel 80%-a. Ezenkívül még 86 vállalkozás valósított meg beruházást, átlagosan 1.692 millió Ft értékben.

Összességében a vármegyei top 100 vállalat kiemelt mutatói 2023. évben vegyes képet mutatnak, főként, ha az infláció mértékét, illetve a gyengülő forintárfolyam hatását is figyelembe vesszük: a gazdasági kondíciók romlása egyértelműen rányomja bélyegét a teljesítményekre. Változatlanul meghatározó, bár több szempontból zsugorodó szerep jutott a feldolgozóiparnak: ezen ágazat 56 (2022-ben még 58) vállalkozása adta a TOP 100-árbevétel 83%-át, az export 95%-át, a foglalkoztatottak 77%-át (korábban még 79%), az üzemi eredménytömeg 75%-át (tavaly 78%) és a beruházási érték 70%-át (2022-ben 75%) l

AZ ÁTLAGOS FOGLALKOZTATOTTI

LÉTSZÁM ALAPJÁN RANGSOROLT LEGNAGYOBB

50 VÁLLALKOZÁS ELEMZÉSE

A Győr-Moson-Sopron vármegyében működő – a társaságiadó-bevallásokban feltüntetett 2023. évi átlagos foglalkoztatotti létszám alapján rangsorolt – 50 legnagyobb vállalkozás döntő többsége három kistérségben koncentrálódott: 29 adózó a Győri, 8 a Sopron–Fertődi és szintén 8 a Mosonmagyaróvári kistérséghez tartozott. A Kapuvár–Beledi kistérség 3, a Csornai pedig 2 gazdálkodóval képviseltette magát.

A TOP 50 vállalkozás összlétszámában a Győri kistérség részaránya a legmagasabb, 64,0%, 1,2%ponttal nagyobb a tavalyinál.

Nemzetgazdasági ágak szerint a TOP 50 foglalkoztató közül 31 a feldolgozóiparban, további 3 pedig az ipar más területein (pl. energiaipar, vízellátás) működött. Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben 6, szállítás, raktározás ágazatban 4 gazdálkodó volt érintett, és 2 társaság képviselte a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet. A fennmaradó 4 cég a kereskedelem, gépjárműjavítás, a pénzügyi, biztosítási, az ingatlanügyletek, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatokhoz tartozott.

A feldolgozóipar foglalkoztatta a topösszlétszám háromnegyed részét.

Gazdálkodási forma szerint a legtöbb, 35 adózó korlátolt felelősségű társaságként működött, számuk 2 adózóval nőtt az

előző évhez képest. A másik nagy csoportot a részvénytársaságok alkották 10 vállalkozással, emellett 5 egyéb gazdálkodó – betéti társaságok, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe – került be a vármegye mostani legnagyobb foglalkoztatói közé. A korlátolt felelősségű társaságok létszáma 5,8%-kal emelkedett, részarányuk az összlétszámban 46,5%, már 5%ponttal magasabb a részvénytársaságok arányánál (41,5%).

Vállalkozási méret szerint a listában szereplő mind az 50 társaság nagyvállalat.

A vármegyei 50 legnagyobb munkáltató között 3 naptári évtől eltérő üzleti éves vállalkozás található.

A top 50 közé kerüléshez 2023. évben legalább 291 alkalmazottra volt szükség, ez 7 fővel több, mint az előző évi bekerülési érték.

A vármegyei rangsorban a 2022. évihez képest 5 új adózó található, közülük ketten az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazatot képviselik. Az újak közül a legmagasabb pozícióba, a 14. helyre egy bútorgyártó társaság került be (ők előző évben speciális bevallást nyújtottak be, ezért nem szerepelhettek akkor a listán).

Az előző évi rangsorban is szereplő 45 adózóból 5-en tartották pozíciójukat. 16 cég tudott javítani a helyezésén, átlagosan két helyet. A legnagyobb mértékű előrelépés

(+10 hely) egy közútijármű-, járműmotoralkatrész-gyártó társaságnál történt. A vállalkozások közül 24 rontott előző évi pozícióján, átlagosan három hellyel, a legnagyobb visszalépés (–13 hely) egy villamosberendezés-gyártó cégnél következett be.

A TOP 50 vállalkozás együttes 2023. évi átlagos állományi létszáma 44.537 fő, amely 3,0%-kal lett magasabb (+1.304 fő) ugyanezen adózók előző évi létszámánál, és ugyanekkora mértékben haladta meg a 2022. évi TOP 50 összlétszámát is.

Az 50 legnagyobb foglalkoztató alkalmazotti létszámának átlaga 9 fővel nőtt, most 891 fő (a szélsőértékektől tisztított átlag 675 fő), a lista középértéke pedig 526 fő. 29 társaságnál emelkedett a dolgozók száma, összesen 2.216 fővel, ezzel szemben 20 adózó 912 fővel kevesebb alkalmazottat foglalkoztatott, egy adózónál pedig változatlan maradt a létszám.

A vármegye legnagyobb foglalkoztatóinak toplistáján az 1–4. helyezett sorrendje nem változott a tavalyihoz képest, ez stabilitást mutat a helyi munkaerőpiacon.

A TOP 50 lista első helyezettje a vármegye meghatározó járműipari társasága, amelynél az előző évekhez hasonlóan 2023. évben is csökkent a foglalkoztatottak száma, most 0,7%-kal, de még így is a lista öszszes munkavállalójának több mint egynegyedét ez a cég foglalkoztatta. l

A GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYEI TOP 50 TÁRSASÁG ÁTLAGOS ÁLLOMÁNYI LÉTSZÁM ALAPJÁN

SORSZÁM

2023. év /előző év NÉV

3./3. GYŐR-SOPRON-EBENFURTI VASÚT ZRT.

4./n. ny. NEM NYILVÁNOS

5./n. ny. NEM NYILVÁNOS

6./5. VELUX MAGYARORSZÁG LKR KFT.

gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

Épületasztalos-ipari termék gyártása

7./8. DANA HUNGARY GYÁRTÓ KFT. Győr Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

8./7. LEIER HUNGÁRIA ÉPÍTŐANYAGGYÁRTÓ KFT.

9./n. ny. NEM NYILVÁNOS

Győr

10./9. REHAU-AUTOMOTIVE KFT. Győr

11./n. ny. NEM NYILVÁNOS

Építési betontermék gyártása

Egyéb műanyag termék gyártása

12./13. SICK FEJLESZTŐ TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT. Kunsziget Elektronikai alkatrész gyártása

13./n. ny. NEM NYILVÁNOS

14./– INTERFA BÚTORIPARI KFT. Szany Egyéb bútor gyártása

15./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Szállítás, raktározás

16./14. RÁBA FUTÓMŰ GYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Győr Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

17./12. „PROVERTHA ELECTRONIC COMPONENTS” ZRT. Beled Elektronikai alkatrész gyártása

18./20. LEADEC KFT. Győr Építményüzemeltetés

19./18. MÄRKLIN-HUNGARIA TERMELÉSI KFT.**

20./17. VERITAS DUNAKILITI CSATLAKOZÁS TECHNIKAI KFT. Dunakiliti Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemelt.

21./15. ROTO ELZETT CERTA VASALATGYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Lövő Lakat-,

22./19. PANNON-VÍZ REG. ÖNKORM. VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÓ ZRT. Győr Víztermelés, -kezelés, -ellátás

23./21. GYŐR-SZOL ZRT. Győr Vagyonkezelés (holding)

24./22. IKEA INDUSTRY MAGYARORSZÁG KFT.** Sopron Egyéb bútor gyártása n. ny. n. ny.25./n. ny. NEM NYILVÁNOS

26./26. TRIGO QUALITY SUPPORT KFT.

27./25. GRABOPLAST PADLÓGYÁRTÓ ZRT.

28./29. MELECS EWS GMBH MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE

29./n. ny. NEM NYILVÁNOS

30./– ENTERWORKS HUMÁN ERŐFORRÁS KFT.

31./31. BOS PLASTICS SYSTEMS HUNGARY BT.

32./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység n. ny.

33./37. „RUDOLPH AUTÓIPARI LOGISZTIKAI” KFT. Győr Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás n.

34./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar n.

35./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

36./26. RÁBA JÁRMŰALKATRÉSZ GYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Győr

Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

37./32. HEINEKEN HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK ZRT. Sopron Sörgyártás

38./34. ALCUFER IPARI KERESK. ÉS SZOLG. KFT. Győr Hulladék-nagykereskedelem

39./38. PATENT ŐR VAGYONVÉDELMI ZRT. Győr Biztonsági rendszer szolgáltatás

40./43. BINDER CABLE ASSEMBLIES BT. Jánossomorja Egyéb műanyag

41./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar

42./40. STKH KFT.

43./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny.

44./49. FLEXUM WORK MUNKAERŐ KÖLCSÖNZŐ KFT.

45./47. MET-NA VASIPARI GYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ KFT.

46./41.

47./–

KFT.

48./42. CALIDA MAGYARORSZÁG TERMELŐ KFT.

48./– THOMAS DUVENBECK IMMOBILIEN INVEST KFT.

50./45.

KFT.

-

-

-

2022. 2023. 2023./2022.

2024. I. FÉLÉVI ALAKULÁSA GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYÉBEN

2024. június 30-án 86.643 Győr-MosonSopron vármegyei illetékességű működő adóalany szerepelt a NAV nyilvántartásaiban, 1,4%-kal több, mint a 2023. június 30-i adózói létszám. Közülük 21.456 tartozott az áfa hatálya alá, ami 0,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A közel ¾ részt kitevő társas vállalkozások száma 1,6%kal csökkent, míg az egyéni gazdálkodóké az elmúlt évhez hasonlóan ismét növekedett, ezúttal 6,1%-kal. Körükben az egyéni vállalkozók bővülése 6,7%-os volt, az adószámos magánszemélyeké 3,4%-os, ami utóbbinál az elmúlt évek dinamikájának lassulását jelzi.

GAZDASÁGI MUTATÓK ALAKULÁSA

Hazánkban a bruttó hazai termék (GDP) a KSH gyorstájékoztatója(1) alapján 2024. I. félévben 1,3%-kal – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,5%-kal – haladta meg a 2023. 1–6. havit.

Az ipari termelés 3,3%-kal csökkent, külpiaci eladásai 5,3%-kal, a hazai értékesítése 2,8%-kal elmaradt a bázisidőszakitól. A feldolgozóipar termelése 4,1%-kal esett vissza, 13 alága közül 10-et érintett a negatív tendencia. A legnagyobb részterületének, a járműgyártásnak a kibocsátása 6,4%-kal csökkent, az élelmiszergyártás, italgyártás, dohánygyártásé viszont 7,1%kal emelkedett. A legrosszabb mutatót a villamos berendezés gyártása alágban (–12,6%) mutatták ki. Az építőipar termelése azonban az év első felében 5,1%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest. Emelkedett a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene is 2024. január-június között (+2,7%). Az élelmiszereké 3,8%-kal, a nem élelmiszer jellegű termékeké 1,4%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemé 2,1%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A fogyasztói árak 3,7%-kal nőttek.

Az időszakok forgalmi adatainak és adókötelezettségének összehasonlíthatóságát jelentősebben befolyásoló jogszabályváltozás nem történt. 2024-ben több termék és szolgáltatás adókulcsát érintő pontosításra és módosításra került sor. 0%-os kulcs alá a napilapokat, 5%-os áfakulcs alá több tápszert, a buszos személyszállítási szolgáltatást és a műalkotások Európai Unión kívülről történő behozatalát sorolták. 18%-os áfakulcs hatálya alá kerültek a desszert jellegű sajtkészítmények (pl. Túró Rudi), míg adómentes körbe a fogtechnikai szolgáltatások és bizonyos feltételek teljesülése mellett a sérültvagy betegszállítás.

Az üzleti forgalom alakulása 2023–2024. I. félévben (milliárd Ft)

2024. január 1-jétől az adóhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen elindul az eÁfa rendszer.

AZ ÉRTÉKESÍTÉSI FORGALOM ALAKULÁSA

A vármegyében adóilletékességgel rendelkező vállalkozások által 2024 I. félévére benyújtott áfabevallásokban(2) megjelenő 4.629,5 milliárd Ft-os üzleti forgalom 1,9%-kal ha-

ladta meg az egy évvel korábbit (szemben az egy évvel korábbi 8,0%-os bővüléssel).

Az I. negyedév összértékesítése még 3,1%-kal a bázisidőszaki szint alatt teljesült, II. negyedévben azonban már +6,8%-os dinamikát mértünk, mellyel az egy éve tartó negatív tendencia megfordult. Országosan az adózók teljesítménye az év első 6 hónapjában minimálisan elmaradt a tavalyitól, ugyanakkor negyedévente a térségihez hasonló irányú változásokat tapasztaltunk.

Az értékesítési forgalom ágazati megoszlása és változása 2024. I. félév (%)

(1) Magyarország, 2024. I. félév – Élénkülő szolgáltató ágak; közzététel: 2024. 09. 30. (2) Az elemzésben a NAV Adattárház áfa-adatszolgáltatás moduljából nyert adatok a bázisidőszakban 2023. 08. 05-i, a

A vármegyei üzleti forgalom döntő, de egy év alatt 0,4%ponttal csökkenő része (65,3%-a) a feldolgozóiparhoz kapcsolható. A 84,5 milliárd Ft-os össznövekmény közel fele – 39,9 milliárd Ft – itt realizálódott (+1,3%), ami az ágazat tavalyi 225,7 milliárd Ft-os bővüléséhez mérten visszafogottnak tekinthető. A szektor 69,0%-át a közúti jármű gyártása, egyéb jármű gyártása (továbbiakban: járműgyártás) alágazat tette ki, ahol a többlet a tavalyi 223,2 milliárd Ft-tal szemben „csak” 48,8 milliárd Ft volt (+2,4%). 7 részterület értékesítése pozitív, öté negatív irányba változott. A legnagyobb visszaeső – 12,1 milliárd Ft-tal (–11,2%) – a számítógép, elektronikai, optikai termék

I. félévben (%)

gyártása terület (továbbiakban: elektronikaitermék-gyártás).

A tavalyi több mint 10 milliárd Ft-os hiány után a kereskedelem, gépjárműjavítás jelentős növekményt (+30,4 milliárd Ft) realizált a vizsgált időszakban. A térségi átlaghoz képest közel 2,5-szeres dinamika miatt a szektor részesedése 14,6%-ról 15,0%-ra nőtt (+0,4%pont). Ehhez mindhárom alága hozzájárult: a kiskereskedelem +2,9%-kal, a nagykereskedelem +5,0%-kal, a gépjármű-kereskedelem +6,4%-kal.

Az építőipar a 13,1%-os (+19,7 milliárd Ft) többletforgalma hatására 3,7%-kal ismét a térség harmadik legerősebb ágazata volt (+0,4%pont), bár a növekmény jelentős

része állami támogatásból megvalósult projekteknek köszönhető. Már a bázisidőszakban is a jelentős árhatással sújtott villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás súlya 3,1%-ra esett vissza (–0,3%pont): 2024. I. félévi 143,0 milliárd Ft-os összértékesítése (–7,4%) azonban még mindig 65,1%-kal magasabb, mint a 2 évvel korábbi. A kiemelt szektorok közül a legnagyobb arányú növekedést az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (+24,0%) érte el egy járműipari szolgáltató főtevékenység-váltása miatt. A tartós többletteljesítményének köszönhetően 3 év alatt e terület megduplázta forgalmát. A visszaeső ágazatok közül az ingatlanügyletek és a mezőgazdaság, er-

dőgazdálkodás, halászat egyaránt 8,9 milliárd Ft-tal, a szakmai tudományos műszaki tevékenység – a tavalyi év egyik nyertese –3,1 milliárd Ft-tal csökkent.

A vármegyei forgalom 58,0%-a országhatáron kívül teljesült, ami 0,3%pontos visszaesést jelent a 2023. I. félévi arányához képest. Míg 2 éve még a belföldi reláció dinamikája (+26,8%) a határon túli többszöröse volt, tavaly már utóbbi (+8,5%) vált jelentősebbé. Tárgyidőszakban azonban ismét a hazai mutató volt erősebb (+2,6%), pontosan a külpiaci duplája. Határon túli értékesítés 2024. 1–6. hóban 2.687,1 milliárd Ft értékben realizálódott, mely a bázisidőszakit 1,3%-kal haladta meg. Országosan 1,9%-os visszaesés mutatkozott, ami miatt viszonylatának súlya 32,4%-ra (–0,6%pont) csökkent. Az össznemzeti és a térségi mutató is az I. negyedévben több mint 4%-kal bázisszint alatt realizálódott, de amíg a II. negyedévben a vármegye 7,0%-kal erősödött az egy évvel korábbi értékéhez képest, ad-

dig országosan a többlet csupán 0,9%-os volt, ami nem tudta kompenzálni az 1–3. hónap visszaesését.

A 2.687,1 milliárd Ft-os külpiaci értékesítés 75,8%-a az Európai Unió tagállamaival bonyolódott. Súlya az elmúlt évhez viszonyítva 1,9%ponttal csökkent, mivel mértéke 1,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezzel párhuzamosan a közösség területén kívülre irányuló 10,3%-kal erősödött és az elmúlt évek dinamikájának következtében már 24,2%-ot képviselt a határon túli piacból. A harmadik országos viszonylat az I. negyedévben alacsonyabb –3,0%-os – növekményt ért el, a II. negyedévben azonban többszörösét, 17,5%-ot. Javuló tendenciát mértünk a közösségi mutatókban is, mivel az 1–3. havi –6,1%-ot 4–6. hónapban már 3,8%-os többlet követte, ez azonban az I. negyedéves hiánynak csupán a 60%-ára nyújtott fedezetet. Országosan az Európai Unión kívüli forgalom 0,5%-kal emelkedett a bázisidőszakhoz képest, míg a

A belföldi üzleti forgalom változása ágazatonként 2024. I. félévben (milliárd Ft)

40 20 0 –20 –40 –7,5

MEZŐGAZD., ERDŐGAZD., HALÁSZAT FELDOLGOZÓ- IPAR VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, VÍZELL. ÉPÍTŐ- IPAR KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS SZÁLLÁSHELY- SZOLG., VENDÉGL. INGATLAN- ÜGYLETEK SZAKMAI, TUDOM., MŰSZAKI TEV. ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLG. TÁM. TEV. EGYÉB ÁGAZATOK

közösségi értékesítés 2,9%-kal visszaesett. Így előbbi részesedése 30,2%-ra módosult (+0,7%pont). A vármegye külpiaci forgalmának 93,4%-át a feldolgozóipar adta. A szektor növekménye 1,6%, 38,7 milliárd Ft volt. Alágai kevesebb mint felében mértünk pozitív változást. A járműgyártás a szektoron belül már 78,6%-os arányt képviselt (+1,2%pont). Kivitele 3,1%-kal emelkedett (+58,8 milliárd Ft) a bázisidőszakhoz viszonyítva, míg a második legnagyobb (6,3%) fémalapanyag gyártása, fémfeldolgozási termék gyártása (továbbiakban: fémalapanyaggyártás) részterületé 7,7%-kal. A tavalyi növekedés után az elektronikaitermék-gyártás (–13,3 milliárd Ft; –13,2%) és a gép, gépi berendezés gyártása (továbbiakban: gépgyártás) (–8,4 milliárd Ft; –15,2%) forgalma esett vissza a legnagyobb mértékben.

A feldolgozóipar a harmadik országos exportnál 95,3%-ot, a közösségen belül 92,8%-ot tett ki. Míg az unión kívüli értékesítésnél 12,1%-os volt a többlete 2023 I. félévéhez viszonyítva, addig az unió határain belül 1,5%-os volt a visszaesése. Utóbbi viszonylat azonban még mindig az ágazati kivitel ¾-ét adta.

A domináns terület mellett csupán a kereskedelem, gépjárműjavítás (4,5%) és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (1,2%) külpiaci súlya releváns. Előbbi növekménye 3,5%-os volt elsősorban a gépjármű-kereskedelemnek köszönhetően (+14,3%). Határon túli értékesítésének 9/10-e irányult az Európai Unió országaiba 4,8%-kal nagyobb értékben, mint a bázisidőszakban. A mezőgazdaság exportteljesítménye 2024 I. félévében 4,3%-kal csökkent, mely mindkét viszonylat 4,0, ill. 5,0%-os visszaesésének együttes következménye. Határon túli értékesítést 2116 gazdálkodó vallott, 3,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A legnagyobb exportőr a térségi forgalom 64,2%-át (+1,8%pont), a top 10 adózó együttesen a 78,7%-át (+1,2%pont) fedte le. Az 1,0 milliárd Ft-os határt 2024. 1–6. hónapban 127-en lépték át (+3), a 0,1 milliárd Ft-os szintet 331-en. Utóbbi szám 7,3%-kal elmaradt a tavalyitól. Az 1 milliárd Ft feletti 127 társaság közel ¾-e a feldolgozóipar, 1/5-e a kereskedelem, gépjárműjavítás szektor adózója. Összforgalmuk a vármegyei értékesítés 96,7%-át (+0,4%pont) adta. A top 1 gazdálkodótól megtisztított bevételi átlag 0,5 milliárd Ft alatt maradt és +0,5%-kal változott a bázisidőszakhoz képest.

SZAKMAI, TUDOM., MŰSZAKI TEV. ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLG. TÁM. TEV. EGYÉB ÁGAZATOK

Az 1.942,4 milliárd Ft-os belföldi piacra történő vármegyei értékesítés 2024 I. félévében az üzleti forgalmon belül 42,0%-ot képviselt (+0,3%pont). Az egy évvel korábbi mértékéhez képest elért +2,6%-os dinamika (+49,4 milliárd Ft) az országos +0,9%-os mutató közel háromszorosa. A fogyasztói árak Magyarországon mindeközben 3,7%kal emelkedtek, ami reálértéken mind a A belföldi üzleti forgalom változása ágazatonként 2023. I. félévben (milliárd Ft)

Az árfolyamhatások torzították a reálfolyamatokat. A forint tárgyidőszaki átlagos árfolyama az euróval és az USD-vel szemben is 2,3%-kal gyengült, ami a harmadik országos kivitel volumenének a kimutatottnál is szerényebb mértékű növekedését és a közösségi értékesítés nagyobb arányú csökkenését jelentette.

A beszerzések alakulása 2023–2024. I. félévben (milliárd Ft)

vármegyében, mind országosan bázis alatti teljesítést jelent.

A hazai piac két legjelentősebb ágazata közül a kereskedelem, gépjárműjavítás súlya 29,4%-ra (+0,6%pont) erősödött, a feldolgozóiparé viszont 26,4%-ra mérséklődött (–0,7%pont). A térségi többlet felét a kereskedelem (+26,3 milliárd Ft) adta, ami +4,8%os dinamikát jelent az előző év azonos időszakához képest. Mindegyik alága pozitívan zárta a vizsgált időszakot: a nagykereskedelem forgalma 5,8%-kal (+16,9 milliárd Ft), a kiskereskedelemé 3,3 %-kal (+6,0 milliárd Ft), a gépjármű-kereskedelemé 4,6%-kal (+3,4 milliárd Ft) emelkedett. A feldolgozóipar belföldi értékesítése viszont kevéssel (+0,2%; +1,2 milliárd Ft) tudta csak meghaladni a tavalyit. Alágazatai közül az élelmiszergyártás, italgyártás, dohánygyártás (továbbiakban: élelmiszergyártás) 8,0%-os (+8,7 milliárd Ft) többletével a legnagyobb részarányú területté vált. A vezetést a járműgyártástól vette át, ahol 8,1%-os (–10,0 milliárd Ft) csökkenést mértünk. A tavalyi visszaesés után a gumi-, műanyag termék gyártása, üvegtermék gyártása terület +8,1%-kal zárta az I. félévet (+6,1 milliárd Ft), ezzel a harmadik legnagyobb alágazattá lépett elő. A fémalapanyag-gyártás viszont idén is tovább zuhant (–2,0 milliárd Ft; –2,5%).

A harmadik kiemelt terület 2024 1–6. hónapjában 8,7%-kal (+0,8%pont) az építőipar lett, ahol elsősorban egy támogatott napelem-konstrukció miatt 13,1%-os többletet mértünk (+19,6 milliárd Ft). A villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás súlya 7,3%-ra csökkent (–0,8%pont), mert az erőteljes árhatás miatt a tárgyidőszaki forgalma 7,7%kal elmaradt (–11,8 milliárd Ft) az egy évvel korábbitól. Negatív változást még az ingatlanügyletek (–11,7%) és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (–8,3%) ágazatokban mutattunk ki, míg a legnagyobb pozitív dinamikát a tavalyi időszakhoz hasonlóan újra az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (+26,7%) terület produkálta. Utóbbihoz kötődik az össznövekmény több mint negyede (+13,0 milliárd Ft). Az

egyéb, nem kiemelt ágazatok közül a művészet, szórakoztatás, szabadidő 13,6%-os (+1,9 milliárd Ft) bővülése kiemelendő.

Közel 16,3 ezer adózó bevallásában szerepelt a vizsgált időszakban hazai értékesítés, ez 2,4%-kal több, mint 1 évvel korábban. A legmagasabb belföldi forgalmat generáló vállalkozás a vármegyei összérték 4,9%-át adta. A topadózók súlya mérséklődött, hiszen az első 10 szereplő a tavalyi 20,3% helyett 19,4%-át adta a térséginek. Ezzel párhuzamosan a legalább 10 milliárd Ft-ot elérők száma 23-ra (+6), az 1 milliárd Ft-ot meghaladóké 278-ra (+8) emelkedett, forgalmon belüli súlyuk pedig 27,9%-ra (+2,6%pont), illetve 58,9%-ra (+0,3%pont) módosult. A bevallásokban feltüntetett átlagos érték minimálisan emelkedett (+0,1%) az egy évvel korábbihoz képest.

A vármegyei vállalkozások eladásainak 78,0%-a a legmagasabb, 27%-os adókulcs alá tartozott, ami arányában 0,4%pontos

csökkenés a tavalyi évhez képest. Volumene 1,9%-kal (+27,6 milliárd Ft) haladta meg a bázisidőszakit. A 18%-os adókulcsú értékesítésnél (+7,0%) és az adólevonási joggal járó adómentes (+6,0%) értékesítésnél magasabb, az 5%-osnál viszont alacsonyabb (+0,7%) pozitív dinamikát mértünk. Így utóbbi aránya 8,0%-ra (–0,2%pont), a 18%-osé 2,2%-ra (+0,1%pont), az adómentesé 11,8%ra (+0,5%pont) változott. Az átlagos adókulcs mértéke a vizsgált időszakban 21,3%ra csökkent (–0,1%).

A BESZERZÉSI FORGALOM ALAKULÁSA

Az összes termék- és szolgáltatásbeszerzést terhelő adóalapjának 4.110,6 milliárd Ft-os értéke 2024 I. félévében minimálisan haladta csak meg a 2023 azonos időszakit (+0,1%), ugyanakkor országos szinten 3,3%os visszaesést mértünk. Míg az I. negyedévi térségi összbeszerzés 4,2%-kal a bázisszint alatt, a II. negyedévi már 4,3%-kal felette teljesült, kompenzálva az év első időszakának visszaesését. Országosan március végéig 7,2%-os zuhanást mutattak ki, melyet az április-június közötti időszakban csak enyhe többlet (+0,9%) követett.

A feldolgozóipar felelős a teljes térségi beszerzés 62,4%-áért. Mivel a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva szintje 2,0%-kal csökkent, részesedése 1,3%ponttal alacsonyabb. A terület 51,5 milliárd Ft-os kiesésének nagy részét az elektronikaitermék-gyártás (–21,0 milliárd Ft; –22,5%) és a gépgyártás (–12,6 milliárd Ft; –18,3%) alágak adták.

A második legnagyobb szektor, a kereskedelem, gépjárműjavítás súlya 14,3%-ra erősödött (+0,5%pont), köszönhetően 3,3%os többletbeszerzésének, mely a nagykereskedelem (+4,4%) és a kiskereskedelem (+3,2%) együttes eredménye. Rendkívüli, 36,5%-os növekmény t mértünk a szállítás, raktározásnál, így súlya 8,1%-ra változott (+2,1%pont).

A kiemelt ágazatok felénél tapasztaltunk visszaesést. Legnagyobb arányban a

3,2%-ot képviselő (–0,7%pont) villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (–17,5%) és az 1,3%-os súlyú (–0,3%pont) ingatlanügyletek (–18,2%) zuhantak. Az egyéb, nem kiemelt ágazatok –16,3%-os teljesítménye mögött a közigazgatás, védelem (–44,2%) és a pénzügyi, biztosítási tevékenység (–39,0%) állt.

A belföldi beszerzés – a külföldről igénybe vett szolgáltatás összegével együtt, ahol kiemelkedő, 30,4%-os többletet mértünk –1,5%-kal, 32,8 milliárd Ft-tal csökkent 2023 I. félévéhez viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a határon túli reláció viszont 1,9%-kal emelkedett, minek következtében súlya 47,5%-ra erősödött (+0,8%pont). Országosan mindkét viszonylatban visszaesést mértünk: a több mint 2/3-ot kitevő belföldi piac 2,7%-kal, a határon túli 4,6%-kal maradt el a bázisidőszaki összegektől.

A belföldi beszerzések területén más folyamatok játszódtak le, mint a bázisidőszakban. A 2.159,6 milliárd Ft-os várme-

gyei összeg 45,8%-át a feldolgozóipar hozta. Pozíciója +0,5%ponttal változott annak ellenére, hogy 4,8 milliárd Ft-tal (–0,5%) elmaradt a 2023. I. félévi értékétől. A 3 top alágazatában – járműgyártás (+8,4 milliárd Ft; +1,4%), fémalapanyag-gyártás (+2,3 milliárd Ft; +2,4%), élelmiszergyártás (+2,8 milliárd Ft; +3,4%) – többletbeszerzést mutattunk ki. 6 részterülete azonban visszaesett, legjobban a gépgyártás (–8,7 milliárd Ft; –22,6%).

Második helyen 21,8%-os arányával (+1,1%pont) a kereskedelem, gépjárműjavítás áll, ahol a kiemelt ágazatok közül a legnagyobb – 15,8 milliárd Ft (+3,5%) – volt a beszerzéstöbblet, de 470,6 milliárd Ft-os összege még mindig elmaradt a 2022. I. félévestől. A nagykereskedelem a tavalyi évben tapasztalt csökkenés után a vizsgált időszakot +13,2 milliárd Ft-tal zárta (+5,5%). Továbbra is harmadik a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 6,0%-kal (–1,2%pont), de belföldi beszerzése a 2023-as ugrás után

Belföldi beszerzés változása ágazatonként 2024. I. félévben (milliárd Ft)

most 27,5 milliárd Ft-tal (–17,5%-kal) visszaesett. Az energiapiaci árhatás a szakmai, tudományos műszaki tevékenység (–1,7 milliárd Ft; –2,5%) és az egyéb, nem kiemelt ágazatok közül a pénzügyi, biztosítási tevékenység területeken is (–6,9 milliárd Ft; –39,1%) több milliárd Ft-os negatív irányú változásért volt felelős.

Kulcsonkénti besorolás alapján vizsgálva a belföldi beszerzést a legnagyobb adókulcs 95,6%-kal dominál a térségben (–0,2%pont). Míg volumenében 3,9%-os, az 5%-osnál pedig 1,7%-os csökkenést mértünk, addig a 18%-osnál 8,9%-os, az adómentesnél pedig 17,0%-os növekedést. Az arányok az utóbbi kettő felé tolódtak el minimálisan: az 5%-os 3,3%-ra, a 18%-os 0,8%ra erősödött. A belföldi beszerzés átlagos adókulcsa 26,2% (+0,1%pont).

A határon túlról történt beszerzés 2024 I. félévében 35,5 milliárd Ft-os többletet elérve, 1.951,0 milliárd Ft értékben teljesült. 1,9%-os növekménye az előző évben tapasztalt harmada. Országosan viszont 4,6%-os visszaesést mértek, mely elsősorban az I. negyedéves nagyarányú (–10,4%) zuhanás következménye, amit a II. negyedévben egy mérsékelt (+1,8%) emelkedés követett. Vármegyei szinten jóval kedvezőbben alakultak a mutatók, hiszen az 1–3. hónapban az elmaradás a nemzetgazdasági töredéke (–4,3%) volt, a 4–6. havi periódusban a növekmény annak többszöröse (+8,4%). Az első időszakban a forint árfolyamának minimális erősödése a határon túli tranzakciók értékét csökkentette. A II. negyedévben azonban a térségben elsődlegesen használt euró +5,0%-kal (az USD +6,2%kal) változott, ami ellentétesen hatott az összesített adatokra.

MEZŐGAZD., ERDŐGAZD., HALÁSZAT FELDOLGOZÓ- IPAR VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, VÍZELL. ÉPÍTŐ- IPAR KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS SZÁLLÁSHELY- SZOLG., VENDÉGL. INGATLAN- ÜGYLETEK SZAKMAI, TUDOM., MŰSZAKI

TEV. ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLG. TÁM. TEV. EGYÉB ÁGAZATOK

Belföldi beszerzés változása ágazatonként 2023. I. félévben (milliárd Ft)

A közösségi beszerzésben (–3,0%) fordított folyamatok játszódtak le, mint a harmadik országos importban (+29,6%). Hatásukra utóbbi aránya az összbehozatalon belül 4,1%pontot erősödve 19,0%-ra változott. Az Európai Unióból érkező forgalom az év eleji –6,8%-os dinamika után a 4–6. hónapokban már enyhe emelkedést mutatott, de a +1,0% az árfolyamhatással korrigálva valójában bázis alatti szintet jelentett. A harmadik országos behozatalnál azonban jelentős növekedést láttunk az I. félév mindkét szakaszában: már év elején +10,1%-ot mértünk, ami a következő időszakra +50,5%-ra emelkedett. Országosan a határon túli beszerzés 4,6%-kal elmaradt a tavalyitól. Az uniósban a térséginél enyhébb (–1,1%), az unión kívülinél erőteljesebb (–12,4%) volt a csökkenés.

A határon túli összbeszerzésnél a feldolgozóipar részesedése 80,7%-ot tett ki. Ez 3,9%ponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, összefüggésben volumenének –2,9%-os változásával (–46,7 milliárd Ft). A szektornak közel a 4/5-ét a járműgyártás tette ki, ahol –1,1%-ot (–13,7 milliárd Ft) mértünk, de a legnagyobb elmaradás az elektronikaitermék-gyártás alágban volt (–17,8 milliárd Ft; –23,8%). Összességében ez a két részterület felelős a feldolgozóipari elmaradás 2/3-áért, de mellettük további 7 alág is csökkent. A szállítás, raktározás területén azonban kiemelkedő tendenciát mértünk: a 84,4 milliárd Ft-os többlet +61,2%-ot jelentett az előző év azonos

időszakához képest. Az összeg nagy része a harmadik országos importnál csapódott le, ahol a viszonylat 59,2%-át fedte le (+11,9%pont), míg a feldolgozóipar közel bázisszintű EU-n kívüli beszerzése (+0,3%) a 38,8%-át.

A közösségen belüli forgalom visszaesése nagyrészt a feldolgozóipar eredménye. A szektor határozza meg a térségi beszerzések 9/10-ét, így –3,2%-os bázishoz viszonyított eltérése 47,1 milliárd Ft-os hiányt jelentett. Ugyancsak jelentős a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat elmaradása, az ágazat ugyanis a –3,7 milliárd Ft-os forgalomváltozásával elveszítette az értéke 1/5-ét. Többletet könyvelhetett el azonban a kereskedelem, gépjárműjavítás (+2,0%), mely elsősorban a kiskereskedelem 17,8%-os növekményének köszönhető.

Az áfabevallások alapján a határon túli értékesítés és beszerzés különbségeként számított külpiaci áruforgalmi egyenleg 736,1 milliárd Ft-ot tett ki, ami megegyezett a tavalyi szinttel (–0,1%). Míg a határon túli értékesítés +35,1 milliárd Ft-tal változott, addig a behozatal +35,5 milliárd Fttal, melynek következtében az egyenleg minimálisan csökkent. A nemzetgazdaság 11,2%-os többlettel zárta az I. félévet a bázisidőszakhoz képest.

BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA

SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, M.T.

ÉPÍTŐIPAR

VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, VÍZELLÁTÁS

SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS

KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS

RAKTÁROZÁS

KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS

A bevallások adatai alapján a vármegye vállalkozásainak beruházásai 2024 I. félévében 155,1 milliárd Ft összegben teljesültek, amely 4,7%-os növekményt jelent az egy évvel korábbihoz képest, országosan viszont 5,0%-os az elmaradás.

A tárgyieszköz-beszerzések súlya 91,7%-ra emelkedett az összes beruházáson belül. Az adózók adatszolgáltatásai alapján 8,7%-kal magasabb értékben invesztáltak eszközökbe a térségben, miközben országosan 4,1%-os a visszaesés. A kisebb részt képező saját rezsis beruházásoknál már vármegyei szinten is kedvezőtlenül (–25,4%) alakultak a mutatók (országosan –20,3% volt a tendencia).

A 10 kiemelt nemzetgazdasági ág közül 6-ban csökkentek a beruházásra fordított összegek, 1-ben stagnált, míg 3-ban és az egyéb nem kiemelt ágazatokban növekedett. Az áfabevallások alapján a fejlesztések 45,6%-a, 70,7 milliárd Ft a feldolgozóiparhoz köthető. A 2023. 1–6. hónaphoz képest 16,3%-kal magasabb összege a járműgyártás alterületének köszönhető, ahol 39,3%-os (+10,5 milliárd Ft) többletet mutattunk ki. A második legnagyobb értéket a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászatnál mértük, azonban a bázisidőszakitól 2,8%-kal elmaradt. Kiemelkedő a növekmény az ingatlanügyleteknél (+4,9 milliárd Ft; +119,5%), legnagyobb a visszaesés a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (–16,8%) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (–19,8%) szektorokban.

A vizsgált időszakban 2 adózó fejlesztése haladta meg a 10 milliárd Ft-ot, az 1 milliárd Ft-ot további 21 vállalkozásé. Az össztérségi beruházás 57,7%-a a top 23 eredménye. 45,5% a feldolgozóiparhoz, 18,2% a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás,

halászathoz kapcsolódott. A 100 legnagyobb vármegyei fejlesztő között 2 egyéni vállalkozót találtunk, a teljes beruházók körében összsúlyuk 23,4%. A kereskedelem, gépjárműjavítás szereplői voltak a legaktívabbak, darabszámban a vármegyei fejlesztők ötödét adták, míg az építőipar a 15,8%-át. Az elvégzett feldolgozóipari beruházások háromszor olyan tőkeigényesek voltak, mint a mezőgazdaságiak. A kereskedelem, gépjárműjavítás egy adózóra levetített invesztíciós átlagösszege a hatoda, az építőiparé pedig csak a hetede a mezőgazdaság területén mért átlagnak.

AZ ÁLTALÁNOSFORGALMIADÓKÖTELEZETTSÉG ALAKULÁSA

A bevallások összesített adatai alapján 2024. I. félévben az összes fizetendő adóalap 2,5%-kal, a hozzá kapcsolódó fizeten-

dő adó 3,0%-kal emelkedett a bázisidőszakhoz viszonyítva. A fizetendő adó alapjának átlagos adóterhelése 15,0%-ra nőtt. Országosan az adóterhelés 17,0%-ra csökkent (–0,1%pont), mivel a fizetendő adó összegének csökkenése 0,8%ponttal meghaladta az adóalapét.

Az összes beszerzéshez kapcsolódó adóalap és a beszerzést terhelő adó a térségben egyaránt 0,1%-kal emelkedett, így az átlagos adóterhelés nem változott (26,5%), míg országosan az adó nagyobb mértékű visszaesése miatt 25,3%-ra csökkent (–0,2%pont).

A térségi áfabevallásokban összesen 153,6 milliárd Ft befizetendő adó és 192,1 milliárd Ft visszaigényelhető adó szerepelt 2024 I. felében. Míg az előbbi összege több mint egytizedével emelkedett (+11,8%), addig utóbbinál 7,7%-os visszaesést tapasztaltunk. Az általános forgalmi adó 38,5 milliárd Ft visszaigényelhető adó egyenlege 32,2 milliárd Ft-ot javulva közel a felére

Beruházások nemzetgazdasági ágak szerint 2024. I. félév (milliárd Ft)

FELDOLGOZÓIPAR

MEZŐGAZD., ERDŐGAZD., HALÁSZAT VILLAMOSENERGIA-,GÁZ-, GŐZ-, VÍZELL. ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLG. TÁM. TEV. KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS ÉPÍTŐIPAR

INGATLANÜGYLETEK

SZAKMAI, TUDOM., MŰSZAKI TEV. SZÁLLÁSHELY-SZOLG., VENDÉGL. EGYÉB ÁGAZATOK

Beruházások nemzetgazdasági ágak szerint 2023. I. félév (milliárd Ft)

FELDOLGOZÓIPAR

MEZŐGAZD., ERDŐGAZD., HALÁSZAT VILLAMOSENERGIA-,GÁZ-, GŐZ-, VÍZELL. ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLG. TÁM. TEV. KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS ÉPÍTŐIPAR INGATLANÜGYLETEK SZAKMAI, TUDOM., MŰSZAKI TEV. SZÁLLÁSHELY-SZOLG., VENDÉGL. EGYÉB ÁGAZATOK

csökkent a vizsgált időszakban. Országos szinten a befizetendő adó +0,2%-kal, a visszaigényelhető adó –7,7%-kal, az egyenleg +8,0%-kal változott a bázisidőszakhoz képest.

A vármegyében a befizetendő adó minden kiemelt ágazatban emelkedett, a növekmény 4-ben is meghaladta az 1,0 milliárd Ft-ot. A 16,4 milliárd Ft-os többlet 37,2%-a a feldolgozóipar (+6,1 milliárd Ft; +12,0%), negyede a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás területén (+4,1 milliárd Ft; +78,8%) jelentkezett. Befizetendő adó szempontjából a két legerősebb ágazat továbbra is a 37,0%-os feldolgozóipar, illetve a 24,9%-os kereskedelem, gépjárműjavítás. Míg előbbi súlya stagnált, utóbbié 2,2%ponttal visszaesett, mert a szektor +2,7%-os dinamikája elmaradt a térségitől.

A visszaigényelhető adó összege 16,0 milliárd Ft-tal csökkent, a nemzetgazdasági ágazatok többségének értéke két számjegyet zuhant 2024. 1–6. hónapban a bázisidőszakhoz képest. A visszaigénylések 77,3%-a a feldolgozóiparhoz köthető, szintje 3,1%-kal volt alacsonyabb (–4,8 milliárd Ft) a bevallásokban. 8 alágánál mértünk visszaesést, melyek közül a gépgyártást kell kiemelnünk –27,4%-kal (–1,2 milliárd Ft). Legnagyobb változást még a fő területek közül a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (–3,0 milliárd Ft) és az ingatlanügyletek (–2,1 milliárd Ft) produkálta, ahol az összesített adatok a tavalyi felére estek vissza. Csupán a szakmai, tudományos műszaki tevékenység (+10,5%) visszaigénylése nőtt, az építőiparé stagnált.

Összességében az általánosforgalmiadó-bevallások összesített adatai a térségi vállalkozások bel- és külpiaci értékesítésének, beszerzéseinek tendenciáiról és a beruházások aktivitásáról nyújtanak információkat.

Győr-Moson-Sopron vármegye 2024 I. félévének gazdasági eredményei az előző év azonos időszakához képest többnyire mérsékelt változást mutatnak, de a területek az országos átlagnál általában kedvezőbben alakultak.

Vármegyénkben továbbra is a feldolgozóipar határozza meg elsődlegesen a folyamatokat. A globális baljós árnyak ellenére nálunk a járműgyártás a korábbiaknál szerényebb, de stabil mutatókat produkált az I. félévben, több alágban azonban komolyabb visszaeséseket mutattunk ki. A vizsgált időszakokban az egyik legnagyobb torzító hatása az energiaáraknak volt, melyek nemcsak az adott ágazatot, hanem a gazdaság számos más területét is jelentősen befolyásolták. Kedvező fordulat, hogy a kereskedelem, gépjárműjavítás a tavalyi, elsősorban a nagykereskedelem miatti viszszaesése után újra növekvő irányt vett. Rövid távon tehát egyelőre óvatos következtetéseket lehet levonni az összesített adatokból, hiszen az országosnál kedvezőbb számok némi optimizmusra adnak okot, azonban a vármegye járműipari kitettsége nagyon magas, hatása a többi ágazat teljesítőképességére megkérdőjelezhetetlen, és a távlati bizonytalanságok egyre erőteljesebben érződnek. l

A FOGLALKOZTATOTTSÁG

ALAKULÁSA GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYÉBEN 2024. I. FÉLÉVBEN

A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA

A KSH adatai szerint Magyarországon 2024. I. félévben a 15–64 évesek körében a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 605 ezer fő volt, 13,9 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában. A korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta országosan 74,9% volt, 0,3%ponttal nagyobb, mint egy évvel korábban. Az egész országban – még Budapestet is megelőzve – Győr-MosonSopron vármegyében a legmagasabb a foglalkoztatási ráta (80,2%), amely, igaz, csak 0,1%ponttal, de még mindig javulni tudott a 2023. I. félévihez képest.

Győr-Moson-Sopron vármegyében egy év alatt a foglalkoztatottak száma 1,4 ezer fővel, a munkanélkülieké pedig 1,1 ezer fővel nőtt a 2023. I félévihez képest. A 80,2%os foglalkoztatási arány 5,3%ponttal magasabb, az 1,8%-os munkanélküliségi ráta 2,7%ponttal alacsonyabb a hazai átlagnál.

A NAV Győr-Moson-Sopron Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága foglalkoztatási adatai a KSH számítási metódusától eltérően a vármegyében illetékességgel rendelkező munkáltatók, kifizetők és egyéni vállalkozók feldolgozott járulékbevallásadatainak 2024. 07. 31-i állapot szerinti aggregálásából származnak. Tartalmazzák a vármegyei székhelyű vállalkozások vármegyén kívüli egységeiben foglalkoztatott munkavállalóinak adatait, de nem tartalmazzák a vármegyében működő, de a vármegyén kívüli székhellyel rendelkező munkáltatók vármegyei dolgozóinak adatait, valamint a külföldön munkát vállaló vármegyei magyar, illetve a más vármegyei munkaerő-kölcsönző által vármegyei munkáltatóknak kölcsönzött bel- és külföldi állampolgárok létszámát sem. Az adatállomány alapvetően a 2024. I. félévi foglalkoztatási mutatók vizsgálatára irányul, mely ezúttal nem tartalmazza a tanulószerződéses tanulók számát.

A koronavírus lecsengése után nem sokkal kirobbant orosz–ukrán háború okozta megugró alapanyag- és energiaárak, illetve az egekbe szökő infláció miatt visszaeső fizetőképes kereslet még 2024 I. félévében is éreztette negatív hatását a hazai gazdaságban. A 2023 I. félévében tetőző infláció átlagos 23,7%-os szintje 2024. I. félévére 3,8%-ra csökkent, de az előző évek során drasztikusan megemelkedett árszínvonal visszafogta az üzleti forgalmat, a mérsékelt beruházási kedv és az óvatosság pedig az építőipart érintette a legérzékenyebben. Mindezek ellenére a vármegyei foglalkoztatásban látványos elbocsátásokra nem került sor, sőt, kismértékű bővülés tapasztalható.

A Győr-Moson-Sopron vármegyei illetékességű (adószámú) munkáltatók 2024. I. félévben átlagosan 197,7 ezer főt foglalkoz-

Az üzleti és költségvetési szféra létszámának negyedévenkénti alakulása, 2023. I.–2024. II. negyedév (fő)

ÜZLETI SZFÉRA KÖLTSÉGVETÉSI SZFÉRA

tattak, 1,3 ezer fővel (+0,6%) többet, mint 2023. I. félévben. Ez kizárólag a 173,3 ezer fős versenyszféra növekménye, a költségvetési szféra 24,4 ezer fős létszáma stagnálást mutat.

Az üzleti szférában az alkalmazottak száma 0,5 ezer fővel 145,7 ezer főre emelkedett, ezen belül a társas vállalkozásoknál foglalkoztatottak száma 0,8 ezer fővel nőtt, az egyéni vállalkozóknál alkalmazásban állók száma viszont 0,3 ezer fővel csökkent. Emellett az egyéni vállalkozók száma 0,8 ezer fővel, 3,0%-kal nőtt, meghaladva a 27,6 ezer főt. 2022 szeptemberétől a katatörvény változása miatt átalakult az egyéni vállalkozók összetétele. Az új katások 2024. I. félévi átlagos száma (7,2 ezer fő) csak a harmada a két évvel korábbinak, és 2023 I. félévéhez képest is kevesebb lett 0,2 ezer fővel. Ezzel szemben az átalányadózók száma a két év során egyre meghatározóbbá vált, 2024. I. félévben már 17,1 ezren voltak, részarányuk az összes egyéni vállalkozó között a 2022. I. félévi 5,2%-ról előbb 50,9%-ra, majd 61,9%-ra ugrott. Azok a volt katások, akik a továbbiakban nem egyéni vállalkozóként, hanem munkaviszonyban dolgoztak tovább, hozzájárultak ahhoz, hogy bővült a társas vállalkozások alkalmazotti köre.

A költségvetési szférában a foglalkoztatottak száma 2022 óta stagnálást mutat. A 2023. I. negyedévtől 2024. II. negyedévig terjedő időszakban is minden negyedévben nagyságrendileg 24,4 ezer fő volt az átlagos létszám, kivéve 2023 utolsó negyedévét, amikor az elmúlt két év legmagasabb foglalkoztatotti létszámát érte el (24.650 fő).

2024. I. félévben a közszféra foglalkoztatta a vármegyében dolgozók átlagos létszámának 12,3%-át.

Kedvező tendencia a vármegyei munkaerőpiacon, hogy a II. negyedévben átlagosan 198,1 ezer főt foglalkoztattak, 0,7 ezer fővel többet, mint az I. negyedévi átlagos 197,4 ezer fő. Ez a növekedés szinte teljes egészében az üzleti szférának köszönhető. A foglalkoztatás gerincét, az üzleti szféra dolgozóinak közel 80%-át lekötő társas vállalkozásoknál a II. negyedévi átlagos alkalmazotti létszámuk 0,1 ezer fővel magasabb az I. negyedévinél. Ugyanekkora a növekedés az egyéni vállalkozóknál alkalmazásban állók számában is. Az egyéni vállalkozóknál a félév során folyamatos volt az emelkedés, ez esetükben 0,4 ezer fős bővülést jelentett a negyedévek között.

A versenyszféra 2024. I. félévi átlagos létszáma 0,8%-kal növekedett a bázisidőszakihoz képest.

A kiemelt adózói körhöz tartozó nagyfoglalkoztató 28 társaság 2024. I. félévben átlagosan 35,2 ezer munkavállalót, az üzleti szféra 145,7 ezer fős alkalmazotti létszámának közel egynegyedét foglalkoztatta, ahol 0,1 ezer fővel (+0,3%) dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. 10 foglalkoztató összesen 1.095 fővel növelte, míg 18 cég együttesen 987 fővel csökkentette alkalmazottai számát a bázisidőszakihoz képest. 2023 I. félévéhez viszonyítva a legnagyobb létszámbővítést egy könnyűfémöntő társaság hajtotta végre, 170 fővel növelve dolgozói számát. A létszámcsökkentést végrehajtó társaságok zöme a feldolgozóiparban érdekelt.

2023. I. 2023. II. 2023. III. 2023. IV. 2024. I. 2024. II.

A járműipar és a ráépülő beszállítói kör gazdasági és foglalkoztatási súlya vármegyénkben messze országos átlag feletti.

Az autógyártásban közvetlenül érdekelt 12 vármegyei társaság átlagos létszáma 2024. I. félévben 23,0 ezer fő volt, 0,6 ezer fővel (+2,7%-kal) több, mint 2023. év első félévében. Az összlétszámnak ez a nagyságrendje már a 2023. év utolsó harmadában kialakult, és 2024 első féléve során az iparági nehézségek ellenére mindegyik hónapban stabilan tartotta a 23 ezer főt. A bázishónapokhoz képest mindegyik hónapban létszámtöbblet látható, de a különbség mértéke egyre kisebb. A 12 társaságból egyébként tényszerűen 5-nél történt létszámnövekedés.

A vármegye országos viszonylatban is előkelő gazdasági fejlettségének köszönhetően a félév során átlagosan mindössze 310 fő hátrányos helyzetű munkavállalót foglalkoztattak a közfoglalkoztatás keretei között, 11,1%-kal kevesebbet az előző év azonos időszakinál. Országos szinten csak 0,5%-os csökkenés figyelhető meg. Munkaidőtartamot tekintve a vármegyei alkalmazottak körében a teljes és részmunkaidős alkalmazás aránya kismértékben változott az eltelt egy évben. A teljes munkaidős foglalkoztatottak száma 0,4 ezer fővel csökkent, míg a részmunkaidősöké 0,9 ezer fővel nőtt, így a részmunkaidős foglalkoztatás súlya 0,5%ponttal 13,6%-ra emelkedett, számuk 2024. I. félévben átlagosan 23,1 ezer fő volt.

NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATI MEGOSZLÁS: FOGLALKOZTATÓK, ALKALMAZOTTAK, FAJLAGOS ÁTLAGOS BÉRJÖVEDELEM

A jogi vagy jogi személyiség nélküli, munkavállalóikat teljes munkaidőben (munkaviszonyban, szövetkezeti tagként munkaviszonyban, illetve kiegészítő tevékenységet

folytatónak nem minősülő vállalkozásoknál) foglalkoztatók ágazati megoszlásában jelentős átrendeződést most sem tapasztaltunk, az ágazati súlyok több éve állandóak, melyen sem a pandémia, sem az orosz–ukrán konfliktus nem változtatott. A foglalkoztatók legnagyobb hányada, 23,3%-a a kereskedelem és gépjárműjavítás ágazatban működött, ők alkalmazták a munkavállalók 11,4%-át az összbértömeg 8,3%-áért. A második legtöbb 14,5%-nyi munkáltatót jelentő építőipar az összlétszám 6,0%-ának az összbér mindössze 3,8%-át fizette, és a foglalkoztatói dobogóra 13,0%-os súllyal felkerült még – a feldolgozóipart megelőzve – a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység a létszámból 4,8%-kal, a bértömegből 4,9%kal részesülve. A feldolgozóiparban mindössze a vármegyei vállalkozások 12,2%-a

működött, azonban ezen szektor foglalkoztatta a teljes munkaidős munkavállalók 49,8%-át és fizette a teljes vármegyei bértömeg 60,9%-át.

A 2024. I. félévi vármegyei piaci teljes munkaidős fajlagos havi bérjövedelem 7,3%-kal nőtt egy év alatt. Itt is megmutatkozik a vármegyére jellemző feldolgozóipari dominancia: ezen ágazat 826.976 Ft egy főre jutó havi átlagbére kiemelkedik a többi nemzetgazdasági ágazat bérei közül, jelentősen meghaladva (+22,3%) a vármegyei átlagos 676.416 Ft-ot. A bérdinamikákat illetően azonban fordulat következett be: a feldolgozóiparban mértük a legszerényebb, 4,8%-os ágazati növekményt, míg a létszámmal súlyozott ágazati átlag 7,3%-kal emelkedett.

A tavalyihoz hasonlóan a bérdobogó második és harmadik helyét a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ágazat (784.753 Ft/fő/hó; +10,9%) és az információ, kommunikáció ágazat (695.662 Ft/fő/hó; +11,6%) foglalta el, azonban ezen ágazatok csekély számú (vármegyei szinten nem egész 3 ezer, illetve 1,4 ezer fő) munkavállalót alkalmaznak.

A második legnagyobb foglalkoztató ágazatnak, a kereskedelem, gépjárműjavításnak a fajlagos havi bérjövedelme 9,2%kal emelkedett, azonban így is mindössze 59%-a a feldolgozóiparénak.

Alágazati szinten a legmagasabb 1 főre vetített havi jövedelmet a feldolgozóiparon belül a közútijármű-gyártásban fizették (1.122.475 Ft/fő/hó), ebben az alágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 20,5%-a. Hoszszú idő óta először fordul elő azonban, hogy a járműipari alágazati bér nem emelkedett, sőt, 2023 I. félévéhez viszonyítva 0,7%kal csökkent. Alágazati szempontból második helyezett a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatból az üzletvezetés, vezetői tanácsadás alágazat (1.111.549 Ft/fő/hó), a harmadik pedig a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (971.193 Ft/fő/hó).

Foglalkoztatók, foglalkoztatotti összlétszám és bértömeg ágazati megoszlása, 2024. I. félév (%)

Átlagos

Bérjövedelem megoszlása

Foglalkoztatók megoszlása

MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁS, HALÁSZAT ÉPÍTŐIPAR

INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ ADMINISZTRATÍV TEVÉKENYSÉG BÁNYÁSZAT

MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ BÉRJÖVEDELMEK

2024. I. félévben az összes vármegyei illetékességű társas és egyéni, rész- és teljes munkaidőben foglalkoztató együttesen 610,3 milliárd Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerepeltetett járulékbevallásai M-lapjain, 11,9%-kal többet, mint előző év azonos időszakában. A munkabértömeg növekménye elsősorban a fajlagos munkabér emelkedéséből (+11,6%) adódott, ugyanis az ilyen jellegű jövedelemben részesülők száma mindössze 0,2%-kal nőtt. Az üzleti szférában a vállalkozások átlagosan 612.841 Ft egy főre jutó munkavi-

KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS PÉNZÜGYI, BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG

KÖZSZOLGÁLTATÁS FELDOLGOZÓIPAR

SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS

szonyból származó havi bérjövedelmet vallottak, amely 9,9%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A bérdinamika nagyságát a minimális bértételek 2023. decemberi átlagos 11,2%-os emelése, valamint az üzleti szférában végrehajtott inflációkövető béremelések alakították.

A költségvetési szférában elsősorban az egészségügyi szakdolgozók és a pedagógusok jelentősebb mértékű bérfejlesztéseinek köszönhetően 23,4%-kal 583.776 Ft-ra emelkedtek a fajlagos illetmények.

A két szféra átlagbére között egy évvel ezelőtt 17,9% volt a különbség az üzleti szféra javára, ez mostanra 5,0%-ra csökkent.

Országos viszonylatban a félév során 13,8%-kal lett több a bevallásokban megje-

Fajlagos havi bérjövedelem ágazatonként

INGATLANÜGYLETEK HUMÁNEÜ., MŰVÉSZET, EGYÉB SZOLG. ENERGIA

SZÁLLÁSHELY-SZOLG., VENDÉGLÁTÁS SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI TEV.

lenő munkaviszonyból származó összes bérjövedelem-tömeg, a létszám 0,3%-os csökkenése mellett. Ez a versenyszféra esetében 13,1%-kal magasabb munkabértömeg és 0,1%-kal kisebb létszám mellett 559.318 Ft (+13,2%) átlagos havi egyéni munkabért, míg a közszférában 16,5%-kal emelkedő bértömeg és 1,1%-kal alacsonyabb létszám mellett 596.065 Ft (+17,8%) átlagos havi fajlagos munkabért jelentett.

A Győr-Moson-Sopron vármegyei fajlagos piaci átlagbér 9,6%-kal múlta felül az országos átlagos értéket 2024. I. félévben. Vármegyénk előnyének mértéke az országos átlaghoz mérten 2023. I. félévben 12,9% volt, ami 3,3%ponttal csökkent egy év alatt. l

MUNKAERŐ?

Építsen a legnagyobbakra!

Építsen a legnagyobbakra!

A Meló-Diák Iskolaszövetkezet és a Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezet, Magyarország piacvezető szövetkezetei, költséghatékony és elszámolható megoldásokat kínálnak.

A Meló-Diák Iskolaszövetkezet és a Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezet, Magyarország piacvezető szövetkezetei, költséghatékony és elszámolható megoldásokat kínálnak.

Kérje ajánlatunkat, és fedezze fel a tapasztalat és megbízhatóság előnyeit!

Kérje ajánlatunkat, és fedezze fel a tapasztalat és megbízhatóság előnyeit!

RUGALMAS

RUGALMAS

MIK AZ ELŐNYEI A SZÖVETKEZETI FOGLALKOZTATÁSNAK?

9023 Győr, Attila u. 6.

+36 96 524 514

9023 Győr, Attila u. 6. +36 96 524 514 gyor@melodiak.hu

www.melodiak.hu www.szomszedok.eu HIÁNYZÓ

gyor@melodiak.hu

Gyorsan és egyszerűen vonhat be annyi munkaerőt, amennyit a feladat ellátása ténylegesen megkíván.

Gyorsan és egyszerűen vonhat be annyi munkaerőt, amennyit a feladat ellátása ténylegesen megkíván.

KEDVEZŐ

KEDVEZŐ

Ne fizessen feleslegesen egész hónapra! Elszámolásunk óradíjas, így csak az elvégzett feladatok után kell fizetnie.

Ne fizessen feleslegesen egész hónapra! Elszámolásunk óradíjas, így csak az elvégzett feladatok után kell fizetnie.

KÉNYELMES

KÉNYELMES

A toborzást, az előszűrést, és a munkavállalói adminisztrációt is kollégáink végzik. Az elvégzett szolgáltatásról Ön csak egy költségszámlát kap!

A toborzást, az előszűrést, és a munkavállalói adminisztrációt is kollégáink végzik. Az elvégzett szolgáltatásról Ön csak egy költségszámlát kap!

Elérhetőségeink

9024 Győr, Bartók Béla u. 8. +36 96 822 514 gyor@eszakiszomszedok.hu Elérhetőségeink

9024 Győr, Bartók Béla u. 8. +36 96 822 514

gyor@eszakiszomszedok.hu

www.melodiak.hu www.szomszedok.eu

Meghossszabbítva: 2025. június 30-ig!

Célunk, hogy partnereink és munkavállalóink számára is a legjobb megoldást kínáljuk.

Munkaerő-kölcsönzés (magyar és külföldi munkaerő)

Munkaerő-közvetítés

Szövetkezeti foglalkoztatás (EFO, diák, nyugdíjas, KOSZ)

Győr-Moson-Sopron vármegyén belül

Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron kirendeltségeken www.pannonwork.hu sales@pannonwork.hu

A kivitelezés 2024 nyarán elindult, az első lakások 2025 őszén lesznek költözhetőek.

SZÖVETSÉGBEN A VÁLLALKOZÁSOKKAL

A PANNONHALMI ART PIKNIK, AZ ORSZÁG EGYIK LEGNAGYOBB GASZTRONÓMIAI FESZTIVÁLJA PROGRAMJAIHOZ A KAMARA TÖBB, VÁLLALKOZÓK SZÁMÁRA ÉRDEKES ELŐADÁSSAL CSATLAKOZOTT.

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) támogatásával egy minden elemében új típusú vállalkozásfejlesztési projekt végrehajtásába fogott 2024-ben.

Az MKIK és a minisztérium még a 2022-es év végén állapodott meg a vállalkozásfejlesztési projekt életre hívásáról. A program célja a kamarák és a kkv-szektor együttműködésének szorosabbra vonása, illetve a támogatott járásokban működő vállalkozások segítése a fejlődésben és a növekedésben.

A program keretében a kamara különböző típusú tájékoztató és fejlesztő rendezvényeket szervez, melyek között akad etikus piaci működést elősegítő, kkv-digitalizációs, pénzügyi tudatosságot erősítő és turisztikai fejlesztésekkel kapcsolatos. Összesen mintegy 20–25 rendezvény valósult meg, illetve áll további szervezés alatt a vármegye területének nagy részét lefedve. A térítésmentes rendezvényeken, fórumokon a vállalkozók tájékoztatást kapnak az aktuális gazdasági folyamatokról, eseményekről, célokról, tapasztalatcserét folytathatnak a térség más vállalkozásvezetőivel, elmondhatják a gazdasági környezetüket terhelő

problémákat, megoldási javaslatokat keresve a kamara által felkért szakértőktől. Ausztria közelségéből fakadóan a győri térség vállalkozóira nagy nyomást gyakorol az osztrák munkaerőpiac munkaerő-elszívó hatása. Ezért – kis túlzással – az ország más pontjaihoz képest ebben a térségben még fontosabb, hogy a munkáltatók a legújabb trendeket kövessék és alkalmazzák eredményeik javítása és a munkaerő megtartása, valamint annak érdekében, hogy a fiatalabb generációk számára vonzóbbá váljanak. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozásfejlesztési célkitűzései között szerepel a helyi vállalkozók segítése abban, hogy munkáltatóként fejlődjenek.

Az üzleti közösségek életre hívása részeként a kamara két vállalkozói kört is létrehozott. A térségi mikro- és kisvállalkozók

A III. RÁBAKÖZI SZAKMABÖRZÉT A VÁLLALKOZÁS-FEJLESZTÉSI PROJEKT KERETÉBEN SZERVEZTE A KAMARA, ITT A FERTŐ-RÁBAKÖZI VÁLLALKOZÓK TÉRÍTÉSMENTES LEHETŐSÉGET KAPTAK A BEMUTATKOZÁSRA, CÉGÜK, MINT MUNKAHELY NÉPSZERŰSÍTÉSÉRE.

önfejlesztő közössége, illetve a Business és Mentor Klub nagy érdeklődés mellett kezdte meg munkáját. A támogatásból tovább bővítette változatos programfelhozatalát a kapuvári székhelyű Nyugati Kapu Klub is.

A vállalkozásfejlesztési projekt keretein belül lehetőség nyílt egy régóta tervezett programpont megvalósítására, ami nem más, mint a vármegye rozsdaövezeti területeinek azonosítása, és egy átfogó adatbázis, illetve elemzés készítése a hasznosítási lehetőségekről.

A szakmai rendezvények hasonló módon széles spektrumot fedtek le. A turisztikai roadshow-k segítségével az érdekelt vállalkozások igyekeztek feltérképezni járásaink adottságait, a kitörési pontként szolgáló fejlesztési lehetőségeket. A vállalkozásfejlesztési programon belül két nagyobb volumenű konferenciát is szerveztek Győrben. A „Víz, amit akartunk” esemény központi témája a Szigetköz és a Csallóköz, azaz Győr és Pozsony egymáshoz ezer szállal kapcsolódó térsége volt. A másik kiemelt esemény az „Innováció a kkv-szektorban” címet viselte, ahol az érdeklődő vállalkozások tájékoztatást kaphattak az innováció területén elérhető forrásokról, jó gyakorlatokról.

A vállalkozásfejlesztési program sikerének kulcsa a helyi vállalkozások aktív részvétele. Azzal, hogy bekapcsolódnak a programba, helyi értékteremtő folyamatot generálnak, a helyi gazdaságot erősítik, és hozzájárulnak a térség gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. A „Szövetségben a vállalkozásokkal” projekt november 30-án zárul, de folytatása 2025-ben is várható. l

ELSŐSORBAN NEM A PROFIT HAJT”

Nem elsősorban az üzleti profit, sokkal inkább az adás öröme hajtja előre Vajda Pétert, a Pedró Pékség tulajdonosát, aki emberi kapcsolódások mentén építi vállalkozását. A fókusz idén is az innovatív termékfejlesztésen volt, ebben a Pedró élen jár.

A Pedró bolthálózat új gyöngyszemének megnyitása volt az idei év kétségkívül legnagyobb eseménye a pékség életében, már csak azért is, mert a komfortzónáján kívülre, a vendéglátás felé terelte Vajda Péter cégvezetőt. Az egykori kekszgyári Kocka épületében lévő Pedró Inno Pékség és Bisztrót a Széchenyi István Egyetemmel közösen nyitotta, a pékáruk mellett itt válogatott italok, sajt- és sonkatálak, melegszendvicsek is kaphatók. „Szeretem az ilyen együttműködéseket, a közös gondolkodást, amelynek a végén valami értékeset hozhatunk létre, valami jót adhatunk az embereknek” – mondja Vajda Péter, akit ez a gondolat vezérel a mindennapok során.

– Nem üzletből csinálom, amit csinálok, hanem, mert tetszik az embereknek és ez jó érzés. Mint a szeptemberi kampányunk, amikor ingyen kakaós csigát adtunk tízóraira a gyerekeknek, és előre tudtam, hogy rengetegen jönnek be ezért hozzánk. Persze tudom, hogy minden akció és kampány egy befektetés, de a vál-

lalkozás lényege számomra nem a pénz –vallja Vajda Péter. Ezért is áll oda számos jó ügy mellé; jelentős összeggel támogatta többek között a győri székesegyház és a városháza egy-egy harangjának rekonstruálását és a világ legnagyobb székely kapuja, a Sokoró kapuja felállítását. Idén először a győri Szent László-napi rendez-

vénysorozatba is bekapcsolódott, a körmenetre készítette el többek között a juhtúrós Boldogasszony pogácsát, az egyházmegye felkérésére.

Ez az emberközeli üzletpolitika nagyon is eredményes, hiszen a Pedró idén novemberben ünnepli 22. születésnapját. Vajda Péter pályakezdő pékként, szakmai és vállalkozói tapasztalat nélkül vágott bele annak idején az üzletbe és nyitotta meg első üzletét Sokorópátkán. Ma 12 boltja és több mint száz alkalmazottja van Győrben és környékén, a Pedró éves árbevétele pedig kétmilliárd forint körül jár.

– A szorgalmunk, a munkabírásunk vitt előre, és az, hogy mindenből szeretnénk kihozni a száz százalékot – mondja Vajda Péter. Ezt az elvet követi a termékfejlesztésben is, ami a Pedró egyik erőssége: csak kenyérből több mint negyvenfélét kínálnak, nem beszélve a rengeteg saját fejlesztésű péksüteményről. A jó termék mindennek az alapja, vallja a cégvezető, ennek megfelelő-

en addig kísérleteznek egy-egy új termékkel, amíg tökéletes nem lesz – tartson az bármeddig.

Márpedig kísérletből bőven akad, Vajda Péter ugyanis előszeretettel nyúl új alapanyagokhoz és fejleszt a csapatával innovatív termékeket. Pontosabban az alapanyagok nem újak, csak újra fel kell fedezni őket, visszanyúlva az ősi, régen használt gabonákhoz, magvakhoz. Így került például a Bazilika 800 kenyérbe zab, a Déli harangszóba köles, a Pedró szuper egészséges kendermagos veknije pedig egyedülálló a környéken.

A siker a magas minőségnek, a helyi alapanyagoknak és a naturális, hagyományos módszereknek köszönhető, a Pedró kenyereiben ugyanis nem találunk adalékanyagokat és más mesterséges összetevőket. „Mi tényleg beletesszük a kenyérbe, amit kell, nem sokan használnak például valódi főtt burgonyát, helyette burgonyapehellyel dúsítják a tésztát, pedig nagy a különbség. A tej-

por, a tojáspor sem hasonlítható össze a feldolgozatlan, valódi élelmiszerrel, amit mi használunk” – magyarázza Vajda Péter.

Hamarosan még korszerűbb körülmények között készülhetnek a Pedró-termékek, miután decemberben befejeződik az az 500 millió forintos fejlesztés, melyet nagyrészt pályázati pénzből sikerült megvalósítani. Az üzembe új nyújtó- és dagasztógépek, főzőüstök és kemencék érkeznek, így még több és még finomabb pékáru kerülhet a pékség boltjaiba. l

H–9112 Sokorópátka, Széchenyi u. 12. E-mail: info@pedropekseg.hu Tel.: +36-96/546-027

AZ ONLINE MEGHALLGATÁS LETT A FŐSZABÁLY

Hosszadalmas és költséges pereskedéstől kíméli meg a gazdálkodó szervezeteket és a fogyasztókat a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testület, amely 1999 óta vállal közvetítő szerepet az elé kerülő vitás ügyekben. A szakmailag független szervezet munkáját érintő szabályozás legutóbb 2024. január elsejétől változott. A módosítások óta eltelt közel egy esztendő tapasztalatairól dr. Bagoly Beátával, a Győr-MosonSopron Vármegyei Békéltető Testület elnökével beszélgetünk.

Hogyan kapcsolódik a fogyasztóvédelem és a békéltető testület egymáshoz?

„Consumers, by definition, include us all” –fogalmazta meg John F. Kennedy amerikai elnök 1962-ben. Valóban, mindannyian fogyasztók vagyunk, és a fogyasztóvédelem azon jogterületek egyike, amellyel minden állampolgár találkozik a hétköznapokban.

A békéltető testületek – a fogyasztóvédelmi hatóság és a civil szervezetek mellett – fontos pillérei a fogyasztóvédelmi intézményrendszernek.

A fogyasztóvédelem arra az előfeltevésre épül, hogy a vállalkozás és a fogyasztó közötti jogviszonyokban a fogyasztó a gyengébb fél pozíciójában van. A fogyasztóvédelem célja a felek közötti egyensúlyi helyzet megteremtése, ennek érdekében jogszabályok útján könnyítések, ösztönzések is bevezetésre kerülnek. A jogvédelem megvalósulásához hatékony intézményrendszer is szükséges. A fogyasztók számára ilyen könnyítést jelent a jogvitáikban a békéltető testület igénybevételének lehetősége. A békéltető testület egy szakmailag független, alternatív vitarendezési fórum, amely hatáskörébe a fogyasztók és a vállalkozások közötti jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik.

A tapasztalatok szerint a felek örömmel élnek az online meghallgatás lehetőségével, különösebb technikai fennakadásról szerencsére nem tudok beszámolni.

DR. BAGOLY BEÁTA

A GYŐR-MOSON-SOPRON VÁRMEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET ELNÖKE

Mi a békéltető testületek feladata? Miért választják ezt az eljárást a fogyasztók? Az egyes fogyasztók több okból döntenek úgy, hogy igényeiket bírósági úton nem érvényesítik. Ezen hivatkozásokat leggyakrabban az eljárások hosszadalmas voltával, a követelések túl alacsony összegszerűségével, emellett a magas költségekkel, a nem hathatós megoldásokkal, a jogban való járatlansággal indokolják. Számukra nyújt lehetőséget a békéltető testületi eljárás. A jogintézmény egyúttal a bíróságok tehermentesítésére is szolgál.

dezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

Az alternatív vitarendezés célja a konfliktus feloldása a megbeszélés módszerével, egy olyan rugalmasabb eljárás, amelyben a jogon kívüli tényezők is szerepet kaphatnak. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita ren-

Magyarországon mikor jöttek létre a békéltető testületek? Mi a szabályozás alapja?

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkhoz szükséges jogharmonizációs követelmény részét képezte a peres eljáráson kívüli hatékony igényérvényesítő eljárások kidolgozása is. Az Európai Unió fogyasztói

alternatív vitarendezési irányelve határozza meg az alternatív vitarendezési fórumok működési elveit.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezik a békéltető testületekről, amelyek Magyarországon 1999ben kezdték meg a működésüket, és rájuk a hatályos uniós irányelvhez képest szigorúbb, a fogyasztók szempontjából kedvezőbb szabályozás vonatkozik. A békéltető testületek irányítását a fogyasztóvédelemért felelős miniszter látja el.

Kik a testület tagjai?

A békéltető testületi elnök és a testületi tagok az illetékes kereskedelmi és iparkamara által lefolytatott pályázati eljárás alapján kerülnek kiválasztásra. A tagok egyharmadára a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület tehet javaslatot. Az elnököt és a tagot a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki, megbízatásuk 4 évre szól. A jelenlegi szervezet 2024. január 1. napjától kezdte meg működését, jómagam a második ciklust kezdtem meg elnökként.

Hogy működik a szervezet? Mik a főbb eljárási jellemzők?

A békéltető testületi szervezet 2024. január 1. napjától jelentős módosításon esett át. A módosítás célja a hatékonyság és elérhetőség növelése. 2024-től nem vármegyei fel osztásban, hanem 8 régióban működnek a testületek. A Győr-Moson-Sopron Várme gyei Békéltető Testület illetékessége alá tartozik Vas vármegye és Zala vármegye is.

A 24 fős testületbe mindhárom vármegyéből kerültek be „régi” tagok, de „új” tagok is érdeklődéssel kapcsolódtak be a munkába. Az eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással először közvetlenül is megkísérelje a vitás ügy rendezését. Az eljárás a fogyasztó kérelmére indul, amelyet a békéltető testület elnökének kell írásban benyújtani. A testület illetékességét a fogyasztó választása, illetőleg a fogyasztó lakóhelye határozza meg. A digitalizációs fejlődésre adott válaszul és a pandémia alatti tapasztalatokat figyelembe véve, főszabály szerint a békéltető testületek online meghallgatás (videókonferencia) formájában járnak el. Amennyiben a fogyasztó kéri, továbbra is lehetőség van személyes meghallgatás lebonyolítására a 8 régióközpontban, a 12 vármegyeszékhelyen és a 7 további megyei jogú városban található, a kereskedelmi és iparkamarák együttműködése körében biztosított irodákban. A vállalkozásoknak azonban ez esetben is elegendő a meghallgatásba online bekapcsolódni. Az eljárások lefolytatására írásban is lehetőség van. Az eljárásokban való részvétel így a felek számára könynyebbséget hozott, azzal, hogy jogaik nem csorbulnak.

A testület által hozható határozatok körében is vannak változások. Új, a testület haté-

fogyasztói igények esetén. Ez azért jelentős, mert az egyezség mellett a kötelezés is – bíróság útján – végrehajtható határozat.

Mik a közel egy év tapasztalatai?

A jogszabályváltozások nyomán a testületi munka jelentősen megváltozott, más szervezést igényel. Kiépítésre kerültek a társkamarákkal való együttműködés keretei, a videókonferencia lebonyolításhoz szükséges technikai feltételek. A „régi” tagoknak alkalmazkodniuk kellett az új rendszerhez, az „új” tagokat be kellett vezetni a működésbe, részükre át kellett adni az ismereteket. A tapasztalatok szerint a felek örömmel élnek az online meghallgatás lehetőségével, különösebb technikai fennakadásról szerencsére nem tudok beszámolni. A 8 régiós elnöknek a joggyakorlat egységesítése is kiemelt feladata, e körben rendszeres egyeztetéseket folytatunk. A békéltető testületi eljárások száma évente országosan – ebből a fővárosban több mint 4.500 üggyel – eléri a 11.000 ügyet. 2023-ban a vármegyében 480 ügy indult és 472 ügy került befejezésre, 2024-ben a regionális testületben már most több mint 700 ügy került iktatásra. Ez jól mutatja a testület munkaterhének jelentős növekedését. 2023-ban az összes ügy 30 százaléka végződött egyezséggel. 2024-es friss statisztika szerint az ügyek 47 százaléka nem haladja meg a 200.000 Ft összegű fogyasztói igényt, így a megváltozott szabályozásra tekintettel érdekes lesz, hogy idén – a tavalyi kevesebb -

LAMAREDA

ÉTTEREM ÉS BISZTRÓ

• 9022 Győr, Apáca u. 4.

• Tel.: +36-96/510-982

• info@lamareda.hu

ÚJ TECHNOLÓGIAI KÖZPONTOT NYITOTT GYŐRBEN A GROB

A német vállalat közelmúltban megnyitott győri Technológiai és Alkalmazásközpontja nemcsak arra ad lehetőséget, hogy élőben mutassa be innovatív technológiáit, hanem arra is, hogy jelentősen bővítse szakirányú szolgáltatásait a régió ügyfelei számára.

A GROB-cégcsoport már több mint harminc éve jelen van Magyarországon, többek között az Audi Hungaria Zrt. partnereként. GROB gyártósoron történik például az Audi elektromotor bizonyos komponenseinek gyártása is. A német autógyártó 1993-ban telepítette az első GROB gyártósort győri üzemében, ez az együttműködés nyitotta meg az utat a GROB Hungaria Kft. későbbi megalapításához. Már 2012-ben felmerült az igény az Audi Hungaria részéről, hogy a leszállított gyártósorokhoz és megmunkálóközpontokhoz legyen helyben is szervizszolgáltatás, így a GROB magyar szerviztechnikusainak tízfős, dedikált csapata már több mint egy évtizede a vállalat „kitelepült egységeként” dolgozik az Audi-gyár területén.

MINDEN TERÜLETEN ERŐSÍTENEK

A saját telephely megnyitását az indokolta, hogy a GROB Hungaria 2020-ra 16 alkalmazottal független leányvállalattá nőtte ki magát, 2022-ben pedig jelentős lépésként az alkatrészek mellett elindult az univerzális gépek értékesítése is a magyar piacon. A cég vezetése egy önálló győri telephely ki-

alakítása mellett döntött, és a győri INNONET inkubátorházban töltött időszak után, 2024 októberében nyitotta meg új Technológiai és Alkalmazásközpontját. – Az elmúlt években gyors fejlődésen mentünk keresztül, és várakozással tekintünk a magyarországi tevékenységünk további bővítése elé, hogy 41 alkalmazottal megkezdjük növekedésünk új fázisát – mondta a megnyitón Michael Illgen, a GROB Hungaria

Az elmúlt években gyors fejlődésen mentünk keresztül, és várakozással tekintünk a magyarországi tevékenységünk további bővítése elé.

Kft. ügyvezetője. Elárulta azt is, hogy nemcsak a csapatukat szeretnék megerősíteni minden eddigi területen – különösen a szervizszolgáltatás és a műszaki képzés tekintetében –, hanem egy expressz raktár létrehozását és az alkatrészjavítás lehetőségét is tervezik. Emellett a vállalat partnerként kíván megjelenni a duális képzésben is. Még ebben az évben a GROB Hungaria tervezi egy másik telephely megnyitását Kecskeméten, hogy hatékonyabbá tegye az együttműködést új régiós partnerével, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-vel. Ez fontos stratégiai lépés a vállalat magyarországi lefedettségének bővítése és további piaci szegmensek magyarországi felépítése terén.

AZ INNOVÁCIÓ AZ EREJE

A GROB a járműipar mellett számos szegmensben van jelen innovatív technológiáival a rendszer- és szerszámgépek fejlesztése

és gyártása területén, a repülőgépipartól az orvostechnológiai eszközök gyártásáig. Ügyfelei közé tartoznak a legnevesebb autógyártók, azok beszállítói és a különböző iparágakban működő vállalatok. Mindelheimben (Németország), Blufftonban (Ohio, USA), São Paulóban (Brazília), Daliánban (Kína), Pianezzában (Olaszország) és Bangalore-ban (India) található gyártóüzemeivel, valamint világszerte működő szerviz- és értékesítési kirendeltségeivel multinacionális hálózattal rendelkezik. Nem is akármilyennel: a GROB-csoport összesen több mint 9000 alkalmazottal közel 2 milliárd eurós forgalmat termel.

A kis családi szerszámgépgyártóból globális vállalattá fejlődött GROB portfóliója az univerzális megmunkálóközpontoktól és a házon belül gyártott automatizációs megoldásokkal rendelkező, rendkívül összetett termelési rendszerektől a kézi szerelőállomásokon át a kulcsrakész szerelősorokig terjed. Termékkínálatában megtalálhatók

az elektromos motorok gyártórendszerei, valamint az akkumulátor- és üzemanyagcella-technológiához kapcsolódó összeszerelő rendszerek is. Saját tervezésű megoldásokat kínál a repülőgépipar számára turbinaházak, valamint a szerkezeti és futóműalkatrészek megmunkálásához. A gyártási folyamatok digitalizálására és hálózatba kapcsolására pedig létrehozta saját fejlesztésű GROB-NET4Industry szoftvertermékeit, amelyekkel digitálisan és átláthatóan megjeleníthetők és mérhetők a gyártási folyamatok. A cég erejét elsősorban a benne rejlő hatalmas innovációs potenciál jelenti, az elsők között kínált például kész megoldásokat az elektromobilitás terén. Az általa tervezett 3D fémnyomtatás egyedülálló technológiája segítségével költséghatékonyan és tisztaszoba nélkül állíthatók elő összetett geometriájú, belső struktúrás prototípusok vagy kis szériás próbadarabok. A GROB Hungaria Kft. győri technológiai központjában jelenleg a szakképzett munkaerő toborzása folyik, kilenc munkakörre közel 20 új kollégát keresnek, a szerviztechnikustól a robotprogramozón át az elektromobilitás területén dolgozó üzembe helyezőig. A felvételt nyert jelentkezőket, akik a pozíciójuk speciális volta miatt személyre szabott németországi képzést kapnak, változatos munka és csúcstechnológiával felszerelt munkakörnyezet várja. ■

GROB HUNGARIA KFT. 9027 Győr, Bükkfa u. 10. www.grobgroup.com

MICHAEL ILLGEN ÜGYVEZETŐ

MAGAS ÁDÁM, A SOPRONI KERESKEDELMI ÉS

IPARKAMARA ÁLTALÁNOS

ALELNÖKE ÉS

LÁSZLÓ SÁNDOR, A KLUB ÖTLETGAZDÁJA

TUDATOS VEZETŐI KLUB A SOPRONI KAMARÁBAN

Egy, a megszokott mintákon túlmutató, új típusú vezetői klub került megalakításra Sopronban. A klub ötletgazdájával és a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnökével beszélgetünk a kezdeményezésről.

Mi inspirálta Önöket a Tudatos Vezetők Klubjának elindításában?

Az elmúlt években több budapesti üzleti klubban is volt szerencsém megfordulni, ezek negatív tapasztalásait (elüzletiesedett modellek) hátrahagyva, csak a pozitívumokra koncentrálva hívtam életre a soproni klubot. A klub létrejöttének ötlete abból származott, hogy olyan helyi vezetőkkel dolgozhassak együtt, akik számára a tapasztalatcsere és a tanulás ugyanolyan fontos, mint számomra. Gyakran éreztem, hogy egy-egy kihívás vagy megoldás más

vezetők számára is hasznos lehet, és ez a tapasztalatcsere mindenkit gazdagíthat. Tapasztalatom szerint minden vezetőnek ugyanolyan jellegű problémái adódhatnak munkája során: digitalizáció, fluktuáció, fenntarthatóság, mesterséges intelligencia, edukáció… A klub célja, hogy közösen fejlődjünk és támogassuk egymást.

Hogyan működik a klub a gyakorlatban? Milyen programok és tevékenységek jellemzik az eseményeket?

LÁSZLÓ SÁNDOR: Alapvetően havi rendszerességgel tartunk találkozókat, ahol egyegy fókusztéma kerül előtérbe. A soron következő előadásunk témája a mesterséges intelligencia alkalmazása a vállalatoknál. Fontosnak tartjuk, hogy mindig konkrét, gyakorlati tudást adjunk át, amelyet a résztvevők azonnal hasznosítani tudnak a munkájukban. Például legutóbb a generációváltásról beszélgettünk egy nagy múltú üvegipari dinasztiánál tartott kihelyezett ülés, céglátogatás során – hogyan alakítja át a vezetői szerepeket és milyen további kérdéseket vet fel. Szó esett már közbeszerzé-

sekről is, mert ez is olyan téma, amely minden vezetőt érintőlegesen vagy közvetlenül foglalkoztat.

A résztvevők közvetlen visszajelzései alapján mit tudhatunk meg a klub eredményeiről?

LÁSZLÓ SÁNDOR: A visszajelzések eddig nagyon pozitívak. A résztvevők értékelik, hogy egy olyan platformra találtak, ahol végre nyíltan beszélhetnek a kihívásaikról és tanulhatnak másoktól. Az események interaktívak: az előadásokat követő kerekasztalbeszélgetések során mindenki bátran hozzáadhatja a saját tapasztalatait, kérdéseit. Így a klub valójában egy kölcsönös tanulási tér, ahol mindenki ad és kap is valamit.

A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara is támogatja a klubot. Hogyan járulnak hozzá a működéshez?

MAGAS ÁDÁM: A kamara a kezdetektől segíti a klub működését. Nemcsak a helyszínt biztosítjuk az eseményeinkhez, hanem aktívan részt is veszünk a szervezésben és tervezésben, a tagok toborzásában is, hogy

a klub mind hatékonyabban a soproni vállalkozókkal, vezetőkkel még hatékonyabban érhetjük el a közös céljainkat. Ők is hisznek abban, hogy a helyi gazdaság erősítése közös érdekünk, és minden tapasztalat, amit egymással megosztunk, hozzájárul ehhez.

Milyen egy jó vezetői klub?

MAGAS ÁDÁM: A vezetői klubok általában olyan közösségek, ahol a vállalati és üzleti szféra különböző területeiről érkező vezetők találkozhatnak, megoszthatják tapasztalataikat és új ismereteket szerezhetnek. Ezek a klubok lehetőséget adnak a tagoknak a legfrissebb trendek megismerésére, különböző szakmai kihívások megvitatására és hatékony megoldások kidolgozására. Mi a kapcsolati háló építésére és a tapasztalatcserére is nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen kis kamaraként fontos a tagok szoros, egymást támogató kapcsolata. Végső célunk a folyamatos tanulást és fejlődést elsősegítő közösség építése.

Milyen tervekkel néz a klub a jövőbe?

LÁSZLÓ SÁNDOR: Szeretnénk még több interaktív programot, ahol a résztvevők maguk is próbára tehetik tudásukat, gyakorlatokat végezhetnek el. Tervezzük, hogy meghívunk neves vendégelőadókat különböző területekről, hogy inspirációt hozzanak a mindennapjainkba. Ezenkívül a digitális tér kihasználása is a jövőbeni céljaink közé tartozik, így online workshopok és előadások formá-

INFORMÁCIÓK

VÁLLALKOZÓKNAK:

Az itc.sopron.hu weboldalon minden információ megtalálható a soproni Innovációs és Technológiai Centrummal, valamint az inkubátorházzal kapcsolatban. A kiadó irodákról és műhelyekről fotókat, részletes leírást is közzétesznek, valamint a bérlés feltételeiről is tájékozódhatnak az érdeklődők.

jában még több vezetőt elérhetünk, akár a fizikai távolság ellenére is.

Az online formátum sokakat érinthetne, hiszen így akár nemcsak helyben, hanem országos szinten is népszerűsíthető lenne a klub. Milyen üzenetet küldene azoknak, akik még nem csatlakoztak?

LÁSZLÓ SÁNDOR: Azt üzenném, hogy itt mindenki találhat valamit, ami előreviszi, legyen szó akár egy új kapcsolatról, gyakorlati tudásról vagy egyszerűen csak inspirációról. Nem csupán tanulásról van szó; a klub közösségi élményt is nyújt, ahol támogató kör-

nyezetben érezhetik magukat a résztvevők. A célunk, hogy a helyi vállalkozók, vezetők maguk is megéljék azt, hogy egy közösség részesei – és ez óriási erőt adhat a mindennapokban.

MAGAS ÁDÁM: Jómagam nem csupán kamarai tisztségviselőként, de mint vállalkozó is örömmel veszek részt a klub eseményein, hiszen a vezetők – függetlenül a vállalkozásuk nagyságától – hasonló problémákkal kell hogy szembenézzenek nap mint nap. A probléma, a döntési mechanizmus és a megoldás szinte ugyanaz, csak a lépték változhat. l

„Látogatás a Flexum Thermal & Spa területén nemcsak egy tökéletes program, hanem egy igazi élmény is.”

GONDOLATOK EURÓPA

5 LEGJOBB

GYÓGYVIZÉNEK

EGYIKÉRŐL…

A MOSONMAGYARÓVÁRON TALÁLHATÓ, TÖBB MINT 50 ÉVES GYÓGYFÜRDŐNKBEN JELENLEG HÉT – ÁLLANDÓAN ÜZEMELŐ –KÜLÖNBÖZŐ VÍZHŐFOKÚ MEDENCE, HATALMAS ZÖLD TEREK, IMPOZÁNS BELSŐ PIHENŐK, SZÁMTALAN NAPOZÓÁGY, SZÍNVONALAS ÉTTEREM (CORAL RESTAURANT), BÜFÉ (LAGUNA BISTRO), LÁNGOSOZÓ ÉS PALACSINTÁZÓ (VIVA LA LÁNGOS) VÁRJA VENDÉGEINKET.

2020 tavaszán átadásra kerültek továbbá az új, minden igényt kielégítő gyógymedencéink (Arany és Ezüst medencék). Termálvizünket 1968-ban gyógyvizzé minősítették, és Európa 5 legjobb gyógyvize közé sorolják. A termálvíz kevés üledéket tartalmaz, magas sótartalmú, alacsony keménységű alkálihidrogén-karbonátos, kloridos jellegű jódos, fluoros hévíz. A Flexum termál Mosonmagyaróvár termálvize a kényeztető ereje mellett kiválóan alkalmas számos mozgásszervi és légzőszervi betegség enyhítésére. A Flexum Thermal & Spa termálvizét a helyiek csak a megújulás forrásaként emlegetik. A mosonmagyaróvári fürdő adottságainak köszönheti a termálvíz gyógyító erejét. Ivókúra formájában is lehet használni gyomor- és bélbetegségek gyógyítására.

A Flexum Thermal & Spa Mosonmagyaróvár fürdő termálvize az Országos Közegészségügyi Intézet minősítése szerint elismert gyógyvíz.

Az osztrák és a szlovák határ ölelésében helyezkedik el a fürdőnk, Budapesttől 160, Bécstől 80 és Pozsonytól mindössze 30 kilométerre.

FÜRDŐGYÓGYÁSZAT MOSONMAGYARÓVÁRON

Amennyiben ki szeretnénk próbálni a fürdőkúrát, érdemes szakorvossal konzultálnunk, aki elvégzi az állapotfelmérést, ezáltal korunknak, panaszainknak, egészségi állapotunknak megfelelő fürdőt, vízhőmérsékletet, időtartamot, rendszerességet javasol. A fürdőkúrák ideális hossza két-három hét, amelynek időtartama alatt napi egy vagy két

alkalommal érdemes húsz-harminc percre megmerítkezni.

Egy komplex fürdőgyógyászati ellátás alkalmanként 60–80 kezelésből áll, és évente 2 kúra vehető igénybe társadalombiztosítási támogatás keretében. Társadalombiztosítási támogatással fürdőgyógyászati ellátásokat kizárólag a finanszírozott egészségügyi szolgáltató reumatológus, fizikoterápiás, ortopéd, mozgásszervi rehabilitációs, valamint fizikális medicina és rehabilitációs orvos, illetve traumatológiai javallat esetén traumatológus szakorvos rendelhet el.

A fürdőkúra rendszeres, egymásra épülő kezelésekkel hosszú távú gyógyhatást eredményezhet, sok esetben akár hónapokra is megszüntetheti a panaszokat, míg alkalmanként kipróbálva a megelőzést segítheti elő. A fizioterápia, a gyógymasszázs, az iszapkezelés, illetve a súlyfürdő mind-mind alkalmas lehet arra, hogy gyógyulásunk a lehető legteljesebb legyen, ezek igénybevételére pedig számos lehetőségünk van.

KOMPLEX FÜRDŐKÚRA, A LEGJOBB SZÁLLÁSOKKAL

A fürdőnk közvetlen összeköttetésben áll a Thermal Hotel Mosonmagyaróvárral, az Aqua Hotel és Kempinggel, valamint az Aquasol Hotellel, melyek felejthetetlen kikapcsolódást biztosítanak kedves vendégeink számára. l

FLEXUM THERMAL & SPA

Tel.: +36-96/211-533 info@flexumthermal.hu 9200 Mosonmagyaróvár, Kolbai K. u. 10. www.flexumthermal.hu

Győri Autóközpont Zrt. • 9027 Győr, Tompa u. 2. www.autokoz.hu | +36-96/514-615 | recepcio@autokoz.hu

MY WAY – Pályaválasztás

Az IHH Nyelviskola és az Assessment Systems Hungary együttműködéseként segítünk a pályaválasztás előtt álló fiataloknak és szüleiknek jó döntést hozni. Légy tisztában a képességeiddel, és ennek ismeretében döntsük el, melyik terület az, ahol a munka számodra nem teher, hanem hobbi lesz. Ha tudjuk a célt, keressük meg együtt a legcélszerűbb hazai vagy külföldi továbbtanulási lehetőséget!

Erről bővebben a podcasten: https://www.kisalfold.hu/helyi-kozelet/2023/10/ segitenek-a-palyavalasztasban-nagy-ottoval-az-ihh-nyelviskola-vezetojevel-beszelgettunk

Hazai kínálatunk természetesen a legkiválóbb minőségben, továbbra is teljes spektrumban elérhető!

Országosan, Európában és a tengerentúlon is IHH-minőség – Centre of Excellence

Új, exkluzív helyszínünk: 9027 Győr, Ipar út 51/A (bejárat a Puskás T. u. 8. alatt) IHH nyelviskola

ŐRHÁZ-DEFENSE ZRT.: HÁROMGENERÁCIÓS VÉDELEM

Az Őrház-Defense Zrt. a hazai vagyonvédelem egyik meghatározó szereplője, több mint három évtizedes múltra és tapasztalatra építve biztosít átfogó biztonsági szolgáltatásokat ügyfelei számára. A cég története szorosan összefonódik a szakma hazai fejlődésével és szabályozásának kialakulásával.

Cégalapítónk, dr. Szél Erzsébet 32 éves belügyi és rendészeti tapasztalatait a rendszerváltozás után a magánbiztonsági szakma kialakításában kamatoztatta. Akkoriban ez a szakma majd’ 10 évig törvényi szabályozás nélkül működött, így szükséges volt az ilyen tapasztalatú szakembereknek összefogni, hogy a civil biztonságvédelmi szabályokat megalkossák. Ennek eredményeképpen megszületett a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület, az első vagyonvédelmi törvény, és létrejött a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara, ahol nemcsak alapítóként, de 19 évig megyei elnökként is dolgozott, és a szakma gondozását is segítette, törekedve arra, hogy a vagyonőri munkakör kellő társadalmi elismertséget és biztos anyagi megélhetést biztosítson az ott dolgozóknak, és olyan környezetet teremtsen, amely hosszú távon is stabilitást nyújt az ágazatban.

Abban az időben 105 vagyonvédelmi cég működött a megyében, most ennek tizede maradt talpon, és ebben a csekély nyereségtartalmat produkáló ágazatban stabil megbízói kört tudhatunk magunkénak több évtizedes megbízásokkal. Ezt a stabilitást a kellő szakmai háttér, valamint a családi öszszefogás adja, amely áthatja a cég minden egyes szegletét. A cégcsoport jelenlegi tulajdonosa és vezérigazgatója Vörös Péter. Több mint harmincéves biztonsági tapasztalattal bír, amely során rendvédelmi területen, valamint civil szerepvállalásban is jelentős eredményeket ért el. Pedagógusként, biztonságszervező szakmérnökként, magánnyomozóként, valamint önvédelmi rendszer oktatójaként megszerzett tudását a gyakorlatban alkalmazva építette tovább a céget. Vezetése alatt az Őrház-Defense Zrt. nemcsak erősítette piaci pozícióját, hanem a kiemelkedő ügyfelek bizalmát is elnyerte, olyan ügyfelekét, akik a magas szakmai elvárásokat és az állandó fejlesztéseket is értékelik.

A családi vállalkozás irányítását mindig is hosszú távú stabilitásra építve képzelték el, és ma már a harmadik generációval bő-

vült. Vörös Dávid, az operatív vezető és a cég újgenerációs képviselője a modern technológiák bevezetésére és a fejlesztések iránti elköteleződésre alapozva viszi tovább a vállalkozást. Dávid számára már fiatalon nyilvánvalóvá vált, hogy a vagyonvédelmi piac nemcsak versengő, hanem gyakran megosztott is, hiszen a legtöbb szereplő vagy csak egy-egy szolgáltatásra koncentrál, vagy a komplex megoldásaik mögött rejlő hiányosságokat ügyes marketingstratégiával leplezik. Megfogadta, hogy a cég szolgáltatásai terén nem köt kompromisszumot a minőségben, ezért a szolgálatok szervezését egy folyamatosan fejlesztett, több mint húszéves múltra visszatekintő, belső fejlesztésű „Őrinfó”rendszer támogatja. Az automatizáció, a mesterséges intelligencia és a modern informatikai megoldások révén az Őrház-Defense Zrt. rugalmas kihelyettesítési rendszert alkalmaz, amely hirtelen fellépő helyettesítési szükség esetén emberhiány nélkül biztosítja a folyamatos őrzést, valamint a munkavállalóink is gyorsabban kommunikálhatnak az irányítással, amely egyedülálló rugalmasságot nyújt a napi feladatok ellátásában.

Az Őrház-Defense Zrt. technológiai fejlesztései túlmutatnak az alapvető biztonságtechnikai megoldásokon. Ez Vörös Viktornak, a szintén harmadik generációs technikai üzletág vezetőnek köszönhető. A cég mesterséges intelligenciával támogatott videoanalitikai rendszereket alkalmaz, amelyek a valós idejű megfigyelés mellett elemzik a környezet változásait, előrejelzik a gyanús viselkedést, és megelőző riasztást biztosítanak. Az ilyen fejlett rendszerek különösen értékesek a nagyobb, for-

galmasabb létesítmények esetében, ahol az előrejelzések jelentős mértékben csökkenthetik a biztonsági kockázatokat. Továbbá az IoT-technológiák révén valós idejű eszköz- és rendszerállapot-monitorozást kínálunk, minimalizálva a hibalehetőségeket és biztosítva a gyors reagálást, hogy az ügyfelek igényeihez mindig a legjobban igazodjunk, és a legkorszerűbb szolgáltatásokat nyújthassuk.

A dróntechnológia bevezetése szintén egyedülálló megoldás a nagyobb területek és a raktárak felügyeletében. A mezőgazdasági területek dézsmázás elleni védelme hatékonyan megvalósítható dróntechnológiával, amely folyamatos felügyeletet és valós idejű reagálást biztosít nagy kiterjedésű területeken. A drónok hőkamerás felszereltségének köszönhetően éjjel-nappal képesek érzékelni az illetéktelen behatolásokat, ezáltal minimalizálva a termények lopásának kockázatát. Emellett a cég ügyfelei számára egy intelligens ügyfélportált is fejlesztett, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy valós időben követhessék az eseményeket, közvetlenül kommunikálhassanak a biztonsági szolgálattal, és minden technikai vagy biztonsági probléma esetén azonnal értesítést kapjanak, ezzel is növelve a szolgáltatások hatékonyságát.

E-mail: info@orhaz.hu www.orhaz.hu A FOTÓN: VÖRÖS PÉTER

Az Őrház-Defense Zrt. elkötelezett amellett, hogy a digitális és a fizikai védelem egyre növekvő igényeit kielégítse. A cég szolgáltatási spektruma kiterjed az objektumvédelem, a személyvédelem, a szállítmánykísérés, a rendezvénybiztosítás és a távfelügyelet területére is. Az alkalmazottak magas szintű kiképzést kapnak, és a szolgáltatások minden elemét ISO-minősítéssel hitelesítik. A vállalat ügyfelei hosszú távú bizalommal tekinthetnek az Őrház-Defense Zrt.-re, hiszen a stabil, családias légkör és a szakmai támogatás mellett a minőség megőrzése és a folyamatos fejlődés mindig is a cég alapvető értékei közé tartozott, hiszen az évek során nemcsak a minőségi munka, hanem a cég iránti elkötelezettség és az ügyfelek iránti tisztelet az, ami az ŐrházDefense Zrt. sikerének alapját képezi. l

ŐRHÁZ-DEFENSE ZRT.

Cím: 9024 Győr, Kálvária utca 30. Tel.: +36-96/439-253

PRESZTÍZS

-GÁLA

Méltó helyre kerültek az elismerések – Presztízs-díjat adtak át az év vállalkozásának, kisvállalkozásának, az év üzletemberének, az év agrárvállalkozójának, innovátorának, valamint átadták az év mezőgazdasági elismeréseit a kamarai életműés a Presztízs-társaság díja mellett.

TOVÁBB ERŐSÖDÖTT A PRESZTÍZS

A GÁLÁN RÉSZT VETTEK GAZDASÁGI SZAKEMBEREK, POLITIKUSOK, A KÖZÉLET JELES SZEREPLŐI.

Huszonhárom éve született meg a Kisalföld szerkesztőségében a gondolat, hogy a régió legnagyobb és legismertebb vállalkozásai presztízst jelentő díjat alapítsanak. A megyei napilap ötlete mára a régió egyik legrangosabb gazdasági elismerésévé fejlődött.

Megtartották az idei Presztízs-díj-átadó gálát, melynek az Audi Hungaria negyedszer adott otthont a Pipacs Rendezvénytermében. Az esti ünnepség évente olyan esemény, ahol a gazdasági teljesítményt, az emberi példamutatást ismerik el a díj alapítói, kurátorai, döntnökei.

Az ötlet mellé a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarával és a Nemzeti Agrárkamarával karöltve olyan nagyszerű vállalkozások, intézmények sorakoztak fel az elmúlt 22 évben, mint az OTP, a Patent Csoport, a Széchenyi-egyetem, valamint a Presztízs Díjasok Társasága.

Minden díj annyit ér, amennyire azt becsülik. A Presztízs-díjról elmondható, hogy

akik megkapták, az a több mint százharminc vállalkozás, becsüli, használja, büszke rá. Hagen Orsolya operaénekes nyitotta meg a megyei gazdaság egyik legrangosabb díjátadó gáláját, aki jó példa arra, hogy a helyi érték hogyan nemesedhet jó példává. Mel-

lette a Győri Nemzeti Színház másik színművésze emelte az este színvonalát: Hajdu Tibor Kaváfisz Konsztandínosz Ithaka című versét mondta el. Az idei évtől a Hefter Üvegmanufaktúra és Hefter Brúnó tervei alapján új plakett készült.

HAJDU TIBOR SZÍNMŰVÉSZ

KAVÁFISZ KONSZTANDÍNOSZ

ITHAKA CÍMŰ VERSÉT MONDTA EL.

Széles Sándor főispán köszöntötte elsőként a gála vendégeit. – A ma este nagy teljesítmények egy pillanatképe – fogalmazott a Presztízs-díj-átadó gáláról. Dr. Nagy István agrárminiszter három éve díjazottként, azóta megtisztelő vendégként vesz részt a Presztízs-díj-átadó gálán. – Sikeres emberek találkozóhelye minden évben a Presztízs-gála, azonban a sikerhez vezető út nem mindig egyenes. Annál nincs nagyobb elismerés, mint hogy a díjakat helyiek ítélik oda helyieknek – mondta el beszédében, majd a Nemzeti Agrárkamara megyei elnökével, Németh Gergellyel adta át az agrár Presztízs-díjat Győrig Zoltánnak.

HAGEN ORSOLYA OPERAÉNEKES NYITOTTA

MEG A MEGYEI GAZDASÁG EGYIK LEGRANGOSABB DÍJÁTADÓ GÁLÁJÁT.

A Presztízs-díj egyik legizgalmasabb kategóriája a kisvállalkozás, melyet Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő és Bauer László, a Patent Csoport vezérigazgató-helyettese adott át a Citrus és Pálma Kft. képviselőinek, Bakó Zoltánnak és feleségének, Bakóné Bedőcs Mónikának.

Az év vállalkozása díjjal idén a BNF Kft.-t, Krass Árpád és Krass Cecília cégvezetőket ismerték el. A Presztízs innovációs díjat a vármegyei kereskedelmi és iparkamara a vállalkozások innovációs képességének fejlesztésére, azok elismerésére hozta létre. A díjazott idén a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft.

A Presztízs Díjasok Társaságának díját Varga Ottó, a Kisalföld főszerkesztője ismertette, majd Prohászka Ottóval, a Tutti Élelmiszeripari Kft. alapító tulajdonosával és Radek Józseffel, a Palatia Nyomda és Kiadó Kft. ügyvezető igazgatójával adta át dr. Horváth Józsefnek, a megyei könyvtár volt igazgatójának.

A Kamarai Presztízs Életműdíjat idén Miklósy Lajosnak, az Ipartechnika Menedzser Kft. vezetőjének adományozták. Az év vállalkozója idén két ember lett, Lipovics Tamás és Vámosi Árpád, az Innovativ Group Kft. cégvezetői. 2022-ben a GyőrMoson-Sopron vármegyei kamara tagozatai új díjat alapítottak, a Megye Gazdaságáért Díjat, amit harmadik alkalommal adtak át, idén Horváth Edének ítélték, melyet lánya, Fehérvári Alfrédné és unokája, Horváth Borbála köszönt meg. l

GYŐRIG ZOLTÁN GAZDÁLKODÓ

AZ ÉV MEZŐGAZDASÁGI DÍJA:

GYŐRIG ZOLTÁN

GAZDÁLKODÓ

A MEZŐGAZDASÁG ADJA A KENYERÉT

A rábcakapi Győrig Zoltán 1993-ban alapította meg gazdaságát családjával, miután elvégezte a győri Veres Péter mezőgazdasági iskolát. Tősgyökeres tóközi parasztcsaládba születvén Zoltán számára nem volt kérdés, hogy az agrárium adja majd a kenyerét. – Szüleim korábban is gazdálkodtak háztáji keretek között, tőlük örököltem ennek a munkának a szeretetét és megbecsülését. 1993-ban elkezdtem az önálló vállalkozást, de ők folyamatosan mellettem voltak és segítettek. Tulajdonképpen közösen gazdálkodtunk – idézte fel a kezdeteket Győrig Zoltán. – A rendszerváltás után viszszakaptuk a földjeinket és próbáltuk mindig gyarapítani a területet. Közben tartottunk állatokat, szarvasmarhát, disznót. Hamarosan viszont láttuk, hogy kicsi lesz az udvar és az istálló.

Győrigék 2000-ben egy faluszéli telken önálló telep kialakításába fogtak.

– Ez komoly változás volt az életünkben, hiszen a háztáji gazdaság után nagyot léptünk. A tejtermelés mellett 2004-ben a húshasznú marhatartásba is belevágtunk – jegyezte meg a kitüntetett gazda. A fejlesztéssel azóta sem álltak le.

Győrig Zoltán azt mondja, a mezőgazdasághoz, főleg az állattartáshoz kitartás és nagy elszántság kell. – Az, hogy a mezőgazdaságot nem hagyom el, egyértelmű volt mindig. Az észszerűség ugyan néha az állattenyésztés ellen szólt, de végül maradtunk a régi utunkon. Úgy néz ki, a folytatás is biztosított, hiszen három gyermekem is a mezőgazdaságot választotta.

A Presztízs-díjról elmondta: jólesik az elismerés, ami azt jelzi, hogy a komoly, csendben végzett munkát is észreveszik és értékelik. l

DR. HORVÁTH JÓZSEF NYUGALMAZOTT KÖNYVTÁRIGAZGATÓ

PRESZTÍZS DÍJASOK TÁRSASÁGÁNAK DÍJA: DR. HORVÁTH JÓZSEF

A KÖNYVEK LEGNAGYOBB ISMERŐJE

Idén a Presztízs Díjasok Társasága dr. Horváth József könyvtárost, történészt, könyvtörténészt, a megyei könyvtár volt igazgatóját ismerte el a rangos elismeréssel. Dr. Horváth József 2003. március 1-jétől 2012. december 31-ig igazgatta a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárat. 1976-ban állománykezelőként lépett be a belvárosban található Kisfaludy-könyvtárba. Munka mellett tanult, először az ELTE BTK könyvtár–történelem szakán szerzett diplomát, majd 1989-ben ugyanitt a doktori címet könyvtörténész, könyvmuzeológus szakterületen. 2009-ben PhD-fokozatot szerzett. Életpályája során minden könyvtári munkaterületen szerzett tapasztalatokat. 1976-ban állománykezelőként kezdte a pályát. 1980–1984 között a Győri járás módszertanosaként lehetősége volt megismerni a megye könyvtárait, könyvtárosait. Ezt követően közel egy évtizedig szaktájékoztatóként dolgozott az olvasószolgálati osztályon, többször publikált a szakmának. 1994-ben az állománygyarapító és -feldolgozó osztály tudományos munkatársa lett, feladatként a muzeális dokumentumok feltárását kapta. Ebben az időszakban mégis a legnagyobb vállalása Győr-Moson-Sopron megye időszaki sajtója bibliográfiájának összeállítása és kiadása volt. Közben számos tanulmánya jelent meg például Győr városa és a megye könyvtár-, sajtó- és nyomdászattörténetével kapcsolatban. 2003-tól 2013-ig a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár igazgatói pozícióját töltötte be, majd a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettesi feladatait látta el, egészen 2023-as nyugdíjba vonulásáig. l

LIPOVICS TAMÁS ÉS VÁMOSI ÁRPÁD, AZ INNOVATIV GROUP VEZETŐI.

AZ ÉV ÜZLETEMBEREI DÍJ: LIPOVICS TAMÁS ÉS VÁMOSI ÁRPÁD EGY

LÉPÉSSEL MINDIG ELŐRE

A 2024-es Presztízs-gálán Az év üzletemberei díjat az Innovativ Group két vezetője és fő tulajdonosai, Lipovics Tamás és Vámosi Árpád érdemelte ki. Az Innovativ Group a legnagyobb magyar tulajdonú logisztikai szolgáltató Győrben és környékén 190 munkatárssal, 70 teherautóval, négy saját tulajdonú raktárral a győri ipari parkban. Filozófiájuk, hogy szeretnének mindig egy lépéssel előre járni.

A cégcsoport ügyfelei vállalatok és vállalkozások, tehát jelenlétük elsősorban a szervezeti piacra koncentrálódik. A komplex logisztika – amely a fuvarozást, raktározást, kommissiózást és a quality tevékenységet foglalja magába – mellett a cégcsoport fő filozófiája a flexibilitás, továbbá mindazok a specialitások, amelyek szakmai kihívást jelentenek. Így foglalkoznak veszélyes anyagok szállításával, csereszekrényes fuvarozással, nagy értékű áruk szállításával, illetve kipperes fuvarokkal is.

Az Innovativ Group hívta életre és üzemelte be az első zöld rendszámos, elektromos, akkumulátoros, 40 tonna szerelvényössztömegre képes nyerges kamiont, amellyel már négy éve végzik az Audi Hungaria járműgyárának kiszolgálását, DP World (Imperial Logistics) keretében. A cégcsoportnál hangsúlyos a zöldszempont, amely nem csupán az elektromos kamion üzemeltetésében ölt testet, hanem abban is, hogy minden raktárépületük tetejére naperőművet telepítettek.

Lipovics Tamás és Vámosi Árpád számára a társadalmi felelősségvállalás kiemelten fontos: 2013-ban létrehozták a győri Sürgősségi Betegellátásért Alapítványt, mely azóta a győri kórház sürgősségi osztályát segíti. l

AZ ÉV VÁLLALKOZÁSA DÍJ: BNF KFT.

KÉTGENERÁCIÓS SIKERTÖRTÉNET

Az év vállalkozása díjat a BNF Kft. érdemelte ki. A társaság építőanyag-kereskedésen kívül burkolat-, szaniter-, nyílászáró-, gépész-, festék-, valamint barkácsrészleggel is rendelkezik.

A BNF Kft. családi vállalkozás, melyet már a második generáció irányít. Jelenleg 180 munkatársat foglalkoztatnak. A BNF Kft. az elmúlt közel három évtizedben folyamatosan fejlődött, és a tulajdonosok azt mondják, legalább tíz évre való tervük, elképzelésük most is van. HUFBAU áruházaik szerte a régióban megtalálhatóak: Győrben, Mosonmagyaróváron, Szombathelyen, Kapuváron, Csornán és Sopronban is várják a vásárlókat.

Krass Cecília és Krass Árpád egyetemi tanulmányaik után „kijárták a BNF-iskolát is”. Azaz fokozatosan és tudatosan vették át a jövőre harmincesztendős vállalkozás vezetését a szüleiktől. Úgy tartják, a vállalat erős alapokon nyugszik, és büszkék rá, hogy munkatársaik közül jó néhányan régóta együtt dolgoznak velük. „Többéves folyamat volt a cégvezetés átvétele, fiatalként évről évre egyre nagyobb teret kaptunk. Így utólag, felnőtt fejjel látjuk, hogy szüleink részéről óriási türelemre és kompromisszumkészségre volt szükség. Voltak persze nézetkülönbségek, előfordult, hogy másként láttunk egyes üzleti kérdéseket, de tudtuk, hogy mindannyian a vállalkozás építésére törekszünk”– emlékeztek vissza a cégtulajdonosok.

A jövőt illetően azt vázolták, hogy a kft. mostani helyzete lehetővé teszi a további fejlesztéseket, a terjeszkedést. Az elmúlt években területeket vásároltak, melyeken újabb áruházakat, telephelyeket szeretnének létesíteni. Az elképzelések szerint következő beruházásuk Budaörsön lesz. l

BAKÓ ZOLTÁN ÉS BAKÓNÉ BEDŐCS MÓNIKA, A CITRUS ÉS PÁLMA TULAJDONOSAI

AZ ÉV KISVÁLLALKOZÁSA:

CITRUS ÉS PÁLMA KERTÉSZET MÁRKÁT ÉPÍTETTEK ÖT ÉV ALATT

Az év kisvállalkozása díjat az idén a kunszigeti Citrus és Pálma kertészet kapta. Bakó Zoltán és párja, Bakóné Bedőcs Mónika családi vállalkozásukat 2019-ben indították. Saját kezük munkája, ötleteik, álmaik nyomán fejlődött óriásit a cég a megalakulása óta eltelt öt évben.

2019-ben egy tíz négyzetméteres garázsból indultak. Saját beruházásban lépésről lépésre fejlesztettek, ma már külön bejáratú kertészetük van egy nagy csarnokkal, fóliaházzal, ültetvényekkel, közel 30 ezer négyzetméteren dolgoznak. Az első lezárt üzleti évhez képest mára kétkezi munkájuk és ötleteik segítségével, pusztán önerőből 150-szeres növekedést értek el, s több családnak biztosítanak megélhetést. – Nagyon sok izzadság és vércsepp, sok munkánk van ebben az eredményben. Annak idején nem nagyon hitt senki sem a sikerünkben, csak saját magunk. Senki sem gondolta, hogy egy kis zsákfaluból pálmafákat lehet eladni. Attól fogva, hogy vállalkozásként kezdtük el a citrus- és pálmaféléket termeszteni, volt egy víziónk, egy brandet szerettünk volna felépíteni, ami mára meg is valósult. Olyan pálmaültetvényt csináltunk, ami még nem volt az országban. A miénkhez hasonló citromültetvény sem sok van, de ami akad, azokba is innen származik a növény. Kiléptünk a nemzetközi piacra is, immár öt országban vagyunk jelen webshopunkkal, de további országokba készülünk. Ez mindenképpen kell a fejlődéshez. A cég tulajdonosai a vállalkozásba szívüket-lelküket beleteszik, de a munkatársaik is. Vevőorientált szemlélettel dolgoznak, hogy mindenki megkapja azt az információt, amivel sikeresen nevelheti a növényét. l

KRASS ÁRPÁD ÉS KRASS CECÍLIA CÉGTULAJDONOSOK, BNF KFT.

MIKLÓSY LAJOS,

AZ IPARTECHNIKA

MENEDZSER KFT. ALAPÍTÓJA

ÉS STRATÉGIAI IGAZGATÓJA

KAMARAI PRESZTÍZS ÉLETMŰDÍJ: MIKLÓSY LAJOS

A TANULÁS A SIKER KULCSA

A Kamarai Presztízs Életműdíjat Miklósy Lajos, az Ipartechnika Menedzser Kft. alapítója és stratégiai igazgatója vehette át, aki nemcsak a város iparában, hanem Győr ipari emlékeinek megőrzésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett.

A szakember a Rába motorgyártó soráról jutott a régió egyik leginnovatívabb gépgyártó vállalatának vezetéséig. A hetvenes években gépésztechnikusként nyolc év fizikai munka után előbb gépészmérnöknek, majd ipartervezést és -szervezést tanult. Közgazdászként a privatizációs igazgatóság munkatársaként részt vett a Rába önálló cégeinek, gyáregységeinek megszervezésében.

Arra, hogy saját céget alapított, éppen az átszervezés kínált lehetőséget, a vezetőség ugyanis 2003-ban az általa vezetett karbantartó kft. kiszervezése mellett döntött.

– Felajánlották, hogy kivásárolhatom a társaságot, így alapítottam meg az Ipartechnika Menedzser Kft.-t, a Rábából jogfolytonosan átkerült munkatársakra és az ott szerzett tudásra alapozva. Azóta folyamatos a cég fejlődése, szinte minden európai országból volt már megrendelésünk –mondta a cégtulajdonos.

Az Ipartechnika kezdetben gépek és komplett gyárak telepítésével foglalkozott, ami kiszolgálótevékenységgel bővült: szakemberei nemcsak telepítik az egyes gyártósorokat, ma már a cég tervezi és gyártja a szükséges egyedi gépeket is.

Miklósy Lajos tíz éve a Győri Ipartörténeti Alapítvány kuratóriumának élén a város ipari emlékeinek megőrzéséért is dolgozik. Ez idő alatt harminc emléktábla került ki az egykori győri gyárak helyére, és nem adták fel régi álmukat, egy ipartörténeti múzeum létrehozását sem. l

DR. KOCSIS RÓBERT, AZ MTKI KFT. ÜGYVEZETŐJE

INNOVÁCIÓS

IKAROSZ DÍJ: MTKI KFT.

HAGYOMÁNY

ÉS

ÚJÍTÁS A TEJKUTATÓNÁL

– Lételemünk az innováció, és ez elmondható az elmúlt 121 évünkről – hangsúlyozta dr. Kocsis Róbert, az MTKI Kft. ügyvezetője. A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft.-t Innovációs Ikarosz Díjjal tüntették ki. – Nagy megtiszteltetés számunkra ez az elismerés. Az 1903-ban történt megalapításkori alapértékek és célok a mai napig meghatározzák munkásságunkat. A tej olyan értékes alapélelmiszer, fontos táplálékforrás, mely mindenkor meghatározó szerepet játszott és játszik az emberiség élelmezésében. A tejjel és annak feldolgozásával kapcsolatos ismeretanyag folyamatos bővülésével a lehetőségek is szélesednek. Az MTKI Kft. ma már aktívan tevékenykedik a hús-, a sütő-, a kozmetikaiparban, de az egészséges életmód fenntartása céljából termékeket fejlesztő gyártók irányában is, továbbá a gyógyszeriparban és a takarmány előállítás területén. Az innováció számunkra azt is jelenti, hogy igyekszünk mindig egy lépéssel előbbre járni –emelte ki dr. Kocsis Róbert, hozzátéve, hogy két éve új telephelyre költöztek, a mosonmagyaróvári Csiszár József utcai új épületkomplexumba, ahol új laboratóriumokkal, kísérleti és gyártóüzemmel, kereskedelmi raktárközponttal tudják kiszolgálni az ügyfeleket. Ezt nemrég egy nagyszabású rendezvény keretében mutatták be a partnereknek.

A mosonmagyaróvári MTKI Kft. munkatársai az elmúlt években közel ötven knowhow-t és mintegy tíz szabadalmat dolgoztak ki, amelyekből több nemzetközi ipari hasznosítás alatt áll többek között az USA-ban, Argentínában és Írországban. l

FEHÉRVÁRI ALFRÉDNÉ

ÉS HORVÁTH BORBÁLA, HORVÁTH EDE LÁNYA

ÉS UNOKÁJA

MEGYE GAZDASÁGÁÉRT DÍJ: HORVÁTH EDE (POSZTUMUSZ)

ÉL A LEGENDÁS VEZETŐ EMLÉKE

Születésének századik évfordulóján, idén szeptemberben emléktáblát állítottak Horváth Edének. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár legendás vezérigazgatója a Horváth Ede Emlékalapítvány jóvoltából az Ipar utca–Puskás Tivadar utca kereszteződésében, az egykori Győri Szerszámgépgyár épületén kapott emléktáblát, azon a helyen, ahol első komolyabb vezető megbízatásaként 1951-ben, 27 évesen igazgató lett. Horváth Ede iparoscsaládban született. A család munkát remélve költözött Győrbe 1935-ben. Fiatalként a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt.-be került inasnak, ahol egy éven belül vasesztergályos-segédlevelet kapott. Neve először sztahanovistaként vált országosan ismertté, amikor 1949-ben Kossuth-díjat kapott. Még abban az évben az autógyár műszaki vezetője lett, két év múlva pedig a szerszámgépgyár igazgatója, majd 1964-ben a vagon- és gépgyár vezérigazgatója. Ezt a beosztást 1989. december 18-ai nyugdíjazásáig töltötte be.

Kinevezését követően radikális szerkezetátalakítást hajtott végre a nagyüzemben, szigorú minőségi követelményrendszert vezetett be. Megvásárolta az MAN-dízelmotorok licencét, megkezdte az MAN-motorok, a többsebességes futóművek, a Rába kamionok gyártását, fejlesztette a közúti és vasúti járműgyártást. A nagyvállalat fénykorában 25 ezer embernek adott munkát.

A vagongyár eredményeiből Győr városa is részesült, nem utolsósorban a vezérigazgató közvetlen kezdeményezéseinek köszönhetően: számos kulturális, egészségügyi, kommunális és sportlétesítmény megépülése köszönhető a gyár támogatásának, mint a színház, a stadion vagy a győrújbaráti gyermektábor. l

ELEGÁNS – ÜZLETI – KAMARAI HELYSZÍN

A Café '857 kamarai üzleti kávézó kávé- és teakülönlegességekkel, süteményekkel várja vendégeit. Üzleti találkozók, megbeszélések tökéletes helyszíne!

www.gymsmkik.hu

Facebook: Café & Bistro '857