BORVILÁG Grúzia a borászat bölcsője

˝ Grúzia a borászat bölcsoje!

Az ország, ahol minden ember borász, az ország, amit a világ a borászat bölcsőjeként ismer. Grúzia pincészetei minden más országaiénál jobban megszenvedték a szovjet uralom éveit, most viszont egyre nagyobb sebességgel próbálják behozni százéves lemaradásukat.

Grúziában lépten nyomon, az utcákon is találunk bor és chacha (a helyi pálinka) árusokat. Portékájuk nem mind afféle kertvégi, unatkozónagypapa-bor, a többségük tényleg meglepően tiszta, jó minőségű, sőt finom, még ha a stílusuk elképesztően változatos is.

Jelenleg ezer bejegyzett borászat működik az országban (sok köztük fél- vagy egy-, kéthektáros szőlőbirtok); pedig 2006-ban még csak 80 pincészet termelt bort.

Összességében viszont nem beszélünk nagy mennyiségről, országos szinten évi 300 millió palackról. Ausztráliában egy nagyobb borászat termel ennyit.

A grúzok nem vesznek borokat, van nekik saját. A grúzok az ősi borászati hagyományaikat követik. Három fontos borrégió van Grúziában (Kakheti, Imereti és Kartli), és mindegyikben másként készítik a bort, eltérő mennyiségű törkölyt tesznek az amfórába, azaz kvevribe. Keleten borostyán színűek a borok, Kartliban aranyszínűek, vagyis ahogy keletről nyugatra haladunk, egyre kevesebb a hozzáadott törköly. Persze a régiók a borkészítési stíluson kívül természeti adottságaikban (terroir) és legjellemzőbb szőlőfajtáikban is különböznek – több mint 500 féle szőlőfajta hagyományos Grúziában, és sok köztük egyedül ebben az országban autentikus a világon.

Mukhrani hercege (Mukhranbatoni) a világ egyik legrégebbi úri dinasztiájából származott, birtokát a Kartliban a királytól kapta 1512-ben. A régió is jól járt: politikai, gazdasági és kulturális fellendülést hoztak a Mukhranik, így a 17. században a királyi trónt is megszerezte a család.

A borászat a 19. század lett igazán fontos: ekkor élt a katona és politikus Ivane Mukhranbatoni, aki a nyugati országrész vezető pozíciójáig jutott. Ebben a szerepében igyekezett leszámolni a nép írástudatlanságával, iskolákat és állami egyetemet alapított, újságokat indított. A borászat a hobbija lett, miután Bordeaux-ban és Champagne-ban megismerkedett vele. Egy idő után fel is adta militáns karrierjét azért, hogy az 1,2 millió palack termelésére képes borbirtokát vezesse. Az 1800-as évek végén a Mukhrani borokat már itták Szentpéterváron, Moszkvában, a Balti államokban, de Párizsban, Bécsben és az Egyesült Államokban, számos fontos borverseny díját is elnyerték.

Az alapító herceg 1895-ben, 85 évesen, váratlanul halt meg.

A ma borászatként, rendezvényközpontként, lovardaként, és két fine dining étterem otthonaként működő Mukhrani kastélyt 1873-tól számítva 12 éven keresztül építették, kertjeit versailles-i mintára alakították ki. A herceg nemcsak a nemzete vezetőit és művészeit szórakoztatta itt (az első emeleten egy150 fős színháztermet is kialakítottak), néha a Romanovok is ide vonultak el pihenni. Azt, hogy számos, olasz, francia és spanyol bútorokkal és kelmékkel díszített szalon követte egymást a szinteken, csak sejteni lehet – az épületben működő kis múzeum egyetlen korabeli fotót sem talált a belső terekből, hiába keresték az egykori Szovjetunió szinte teljes területén.

A szovjet időkben a különleges, de alacsony termőképességű helyi szőlőfajtákat irtották, helyükre bőtermő fajták kerültek. A grúzok a borászati üzemekben készült borokat „gyári boroknak” kezdték hívni, aztán Gorbacsov alkoholellenes kampánya ennek is véget vetett: a kastély hatalmas, első osztályú, téglával kirakott borospince-rendszerét a plafonig földdel töltötték fel. Az épületet oroszok hadászati központnak használták, bulikat rendeztek benne, majd szétverték, felgyújtották. Aztán így is maradt évtizedekig.

A történet fonalát három üzletember, két grúz és egy svéd, Frederik Paulsen, Mamuka Khazaradze és Badri Ja-

paridze vették fel 2002-ben azzal a céllal, hogy nemcsak a birtok, de a grúz borok több mint száz évvel korábbi nemzetközi hírnevét is visszanyerjék. A Chateau Mukhraniban a borászati nagyberuházás 2007-ben zajlott, ultramodern technológiával szerelték fel az üzemet, és a hagyományos

grúz borkészítés lehetőségeit is megteremtették. Ma több mint ezer fahordó és néhány kvevri között sétálhatunk a tökéletesen felújított pincében.

Persze a szőlőterületeket is renoválni kellett, és a szőlőfajták felismerése és genetikai restaurációja még az épületfelújításnál is lassabban halad. Mindenesetre a Chateau Mukhrani ma már csakis saját területein gazdálkodik; 102 hektáron szüretelnek kézzel, és állítják, hogy a szőlőiket legkésőbb 15 perccel a szüret után azonnal feldolgozzák a lehető legjobb minőség érdekében. Az itt kóstolható kvevri borok kivételesek, a lehető legmodernebb, legtisztább formáját, valójában az új lehetőségeit mutatják meg ennek a műfajnak, beleértve a nyugati exportot.

Grúzia még magyar szemmel is viszonylag olcsó ország, de nem akkor, ha alkoholról van szó: átlagos palackárat tekintve a grúz borok tavaly az 5. helyet húzták be a világranglistán; a vendéglátóhelyeken egy-egy deci bor általában 1200–1500 forintnak megfelelő lariról indul, és akár négy-ötszöröséig is felmegy.

A Chateau Mukhraniban egy 6–7 tételből álló borkóstoló 9500–13 000 forintnak megfelelő összegbe kerül, miközben ugyanott, a birtok fine dining éttermében egy 14 fogásos menüsor kb. 6500 forintnak megfelelő gruz lari. A városokban és például a legnagyobb borvidék, Kakhe(kvevri). A hangulatos tbiliszi Dadi borbár 10 oldalas borlapjának kb. 1 oldalán vannak ilyen fehérborok. És hasonló aránnyal dolgozik az egyszerűen csak Restaurant Wineland nevű többgenerációs családi borászati Kakheti borrégióban, ahol az ökörszarvat is a vendég kezébe nyomják, hogy igyon ebből. Mindennek két oka van: az egyik az, hogy az ilyen amfórás borokat elkészíteni sokkal több munka, mint a nyugatabbra hagyományosnak számító típusúakat, a másik pedig az, hogy nem felelnek meg a tömegízlésnek, vagy legalábbis magyarázatra szorulnak a hozzá nem értők körében, így aztán nehezen exportálhatók.

Minderről a Wineland fiatal borásza is beszél: – Korábban a hosszú érlelés, most a frissebb borok és az alacsonyabb alkoholtartalom felé megyünk – mondja, és ezt a saját borászatán kívül országa vezetői borászaira, és persze a világtrendre is érti. – Tudom, milyen borokat kapni a világ egyéb részein. Itt más borokat akarunk csinálni, természetes borokat – árnyalja a képet Patrick a bio certifikációval is rendelkező Chateau Mukhraniban. Utóbbiról azt mondja, hosszú időbe telt, mire meggyőzte a tulajdonosokat arról, hogy bár ez kockázatos, de szükséges. – Személyesen utaztam Svájcba, hogy nagy prezentációkkal elmagyarázzam, miért kell az organikus művelés irányába haladnunk. Ez a jövő.

ti egyik családi borászatának éttermében, ami egyszerűen Wineland néven fut, 1000–1500 forint körüli áron választhatunk fogásokat a fényképes étlapról.

Akiben a borvidék gondolata felmerül Grúziával kapcsolatban, az általában Kakhetiben köt ki. Már a szépsége miatt is megér egy kört, érdemes érte kimozdulni a közeli fővárosból, Tbilisziből, akkor is, ha ott már jelen vannak a modern borbárok nyugati színvonallal.

A nagyobb városok jobb helyein a legtöbb turista lényegében zsákbamacska módszerrel fut bele jó néhány kiváló borba, mint például a Baia’s Wine-ba vagy a Papari Valley nedűibe és a Prince Alexander Chavchavadze Tsindali Estate alkotásaiba.

A modern, a világ más részeiről jól ismert módszerekkel előállított grúz borok többsége is különleges, hiszen olyan szőlőfajtákból készülnek, amelyeket aligha találni meg máshol. A legtöbben mégis elsősorban a kvevri borokat keresik; akad köztük jó pár buja, vaskos, robosztus, a szakértők kisebb hibáikat is kiszúrhatják, de többségében igazán szerethetők. Viszont valójában mindenhol csak kis részét képezik a kínálatnak.

Összehasonlításképp: a Chateau Mukhrani jelenleg évi félmillió palack bort készít, ebből csak 15 ezer amforás

Párhuzamosan azzal, hogy a grúz borok a világtrendek felé haladnak – környezetbarát művelés, elegáns, könnyed borstílus – a világpiacon is egészen biztosan teret fognak nyerni, méghozzá nagyon gyorsan. Egyrészt, mert az oroszok már nincsenek az országban, és a kétezres évek második felében a két ország közt felerősödött ellentétek óta a grúz boroknak „csak” 62 százalékát vásárolják fel a korábbi 96 százalék helyett.

Másrészt mert a világ egyéb részei igenis kíváncsiak arra a 34 százalék különbözetre, a jó minőségű különlegességekre: Kartli az Egyesült Államokban kezd befutni, ezen a piacon az exportja 88 százalékkal nőtt 2019 első felében az egy évvel korábbihoz képest. Az ország nyugati felén a borkészítésnek egyre inkább kedvez az éghajlatváltozás, Kakheti pedig azzal válhat a borturisták következő célpontjává, hogy egyre több, száz évvel ezelőtt elfeledett, egyedi szőlőfajtáját állítja újra művelésbe.

Mindezek olyan értékek, amelyek miatt Grúzia évről évre fontosabb célpontja lesz a világ borszakértőinek, és amelyek miatt a fapadosok olcsó repjegyekre utazó közönsége is hajlandó lehet az ország fejlett fővárosából a jóval elmaradottabb vidékre kimozdulni, megkóstolni valamit, ami a világ kulturális örökségének része.

Tavaszi ajánlataink

Április 18. Páty Április 18. Páty Pince-les Április 23-25. Budapest Április 23-25. Budapest VinAgóra borverseny Április 29-május 2. Eger Április 29-május 2. Eger Egri Csillag week-end Május 8. Budapest Május 8. Budapest WineLovers borfesztivál Május 13-15. Miskolc Május 13-15. Miskolc Avasi BorBarangolás Május 14-16. Gyöngyös Május 14-16. Gyöngyös Mátrai Bornapok Május 14. Debrecen Május 14. Debrecen Rozé-torony Május 21-23. Pannonhalma Május 21-23. Pannonhalma Pünkösdi Pincejárás Május 21-24. Balatonfüred Május 21-24. Balatonfüred Balatoni Hal- és Borünnep Június 4-6. Hegymagas Június 4-6. Hegymagas Szent György-hegy hajnalig Június 4-6. Monor Június 4-6. Monor Borvidékek hétvégéje Június 10-13. Balatonfüred Június 10-13. Balatonfüred Könyv, bor, jazz napok Június 10-20. Pécs Június 10-20. Pécs Sétatér fesztivál Június 11-13. Budapest Június 11-13. Budapest 10. Rosalia fesztivál Június 12. Balatongyörök Június 12. Balatongyörök Nyitott Pincék Június 16-20. Eger Június 16-20. Eger VINO Kóstoló

A koronavírus járvány miatt a rendezvények időpontja változhat, illetve azok akár el is maradhatnak!

Gyümölcsborként forgalmazható! Uhudler bor

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz EP-képviselők kijelentései aggodalomra adnak okot az osztrák Uhudler borral kapcsolatban. Álláspontjuk szerint az Uhudlerre vonatkozó eddigi osztrák mentességet már nem lehetne figyelembe venni.

Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európa Tanács között a közös agrárpolitikáról folytatott háromoldalú tárgyalások részeként a Vitis Labrusca, azaz Uhudler termesztési területeit is újra megvitatják. Egyesek a Vitis Labrusca különleges helyzetének teljes eltávolítását támogatják – számolt be az osztrák Bauern Zeitung.

Simone Schmiedtbauer kijelentette: – Az Uhudler nincs veszélyben, mert gyümölcsborként forgalmazható, függetlenül az EU közös agrárpolitikájától.

A gyümölcsborok forgalmazása nemzeti hatáskörbe tartozik. – A legtöbb szőlő, amelyből az Uhudler készül, az egész EU-ban szőlőtermesztésre engedélyezett, de nem mindegyik összetevő. Gyümölcsborként folytatható az Uhudler gyártása – tette hozzá.

Az Uhudler az úgynvezett direkt termő szőlőfajtákból, így például Noah-ból, Othellóból, Izabellából, Jacquez-ből, Clintonból, Herbémont-ból készített borfajta Dél-Burgenlandban. Íze gyümölcsös, leginkább eper és úgynevezett labruska, amely a direkt termő fajtákra jellemző. Az Uhudler többnyire cuvée bor. Az elnevezés a helyi legenda szerint onnan ered, hogy egy borozgatásból hazatérő férjnek mondta a következőket a felesége: úgy nézel ki, mint az uhu. A férj ehhez nem tett mást, mint Uhudlert iszogatott.

Az Uhudlert előállító vidék központjának számító Heiligenbrunnban száz éve eresztettek gyökeret a filoxérának és több más betegségnek is ellenálló, az Uhudler alapanyagául szolgáló amerikai direkttermő szőlőfajták. Ezekből Európában, így Ausztriában is, a megszokottnál magasabb metanol tartalma miatt sokáig tilos volt bort készíteni. A metanol miatt feltételezték ugyanis, hogy e szőlő fogyasztása elbutulást, illetve akár vakságot okozhat. A kutatások azonban ezt nem igazolták egyértelműen, szakértők szerint ez a metanoltartalom nem jelent egészségügyi kockázatot. De ennek ellenére rendszeresen felmerül, hogy az Uhudler előállításának betiltása. Az ausztriai Heiligenbrunnban és nyolc környező településen engedélyezték ennek a bornak az előállítását. A környék 25 hektárnyi szőlőjének mintegy harmada direkttermő fajta. Mintegy 120 borász évente 70-80 ezer liter Uhudlert készít részben saját fogyasztásra, részben pedig értékesítésre.

Magyarországon ismert direkt termő fajta volt korábban, főleg az 1900-as évek első felében a nova szőlőfajta. A filoxéria 1800-as évek végén történt pusztítása után terjedt el. A szegény ember szőlőjének is nevezték a novát. A korabeli mondás szerint: – A Nova a szegények bora; ha nem lenne Nova, nem innánk soha.

Valószínűleg ezért fejlődhetett ki a bormarketing. Szembetűnő az a változás, amely az utóbbi években végbement. A borászatok önálló turisztikai látogatóhellyé nőtték ki magukat, a vinotékák polcain az egységes arculat megkülönböztethetővé teszi az egyes termelők borait. A bortermelő régiók kiállításokon, szakmai lapokban, külföldieknek szóló magazinokban mutatkoznak be. A bor mint árucikk és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások „európaias” köntösben kínálják magukat az érdeklődőknek. Az egységes arculatnak nem csupán a borosüvegek címkéin kell megjelennie. A borászatoknál, a kitelepüléseken, a bor- és egyéb fesztiválok standjain is bizalmat, pozitív üzenetet ad, ha poharak, a dolgozók ruházata, a szóróajándékok és a megvásárolható kereskedelmi termékek is a kialakított arculat meghatározó jegyeit viselik. Tapasztalatból tudom, hogy egy borospince meglátogatása után néhány nappal, a kiváló italok és borkorcsolyák ízén kívül nem sok kézzelfogható emlékem marad az adott helyről. Nincs elérhetőség, esetleg már a pince nevét is elfelejtettem. A barátaimnak, ismerőseimnek nem tudom azt mondani, hogy „ide és ide menjetek, mert megéri”. Ezért is tartom fontosnak, hogy a borászatok, pincék tartsanak különböző szóró- vagy megvehető ajándékokat. Mindenki szeret kapni valamit, főleg grátisz. A tollakat, boralátéteket és egyéb ajándéktárgyakat csekély ráfordítással be lehet beszerezni, a vendégek mégis úgy érzik, sokkal többet kaptak. Vállalkozásunk, a Clubex Kft. szóró- és egyéb üzleti ajándékok forgalmazásával és importjával foglalkozik. Termékeinket az ügyfél kívánsága szerint perszonalizáljuk. Megbízóinkra nem erőltetünk rá semmit, közös megbeszélésen határozzuk el, hogy milyen árucikk illik legjobban az ügyfél marketingpolitikájához. A szóróajándékok fontos elemei a marketingkommunikációnak. Hatékonyság tekintetében kérdezze meg marketingvezetőjét vagy tanácsadóját.

A Linde gázai és eszközei a borászatban

BIOGON® C Borok frissítése Szénsavhavas szőlő- és cefrehűtés, musthűtés Kevertetés Oxidáció elleni védelem • Borok szén-dioxidos fedése • Tartályok előfeszítése fejtés előtt • Palackozás Pezsgőkészítés Palackozás

BIOGON® N Kevertetés (házasításkor, kénezéskor, derítéskor, cefre keverése vöröserjesztéskor) Oxidáció elleni védelem Oxigén és szén-dioxid kiszorítás a borból Palackozás Flottálás Kén-dioxid Oxidáció elleni védelem Élesztők, baktériumok szaporodásának gátlása Bor tisztulásának elősegítése Ízek, illatok kifejlődésének elősegítése Segítségével hosszabb ideig megőrizhető a borok minősége BIOGON® O Vörösborok mikrooxidációja Eszközök Borkeverő lándzsák Gázporlasztók Nyomáscsökkentők Szénsavhószóró harangok és komplett installációk Egyedi igényekhez kialakított rendszerek