Tanárrá fejlődés útjai 2011. február 7.
Az oktató megismétli: A vizsgán az előadások és a kötelező irodalom az anyag. Ppt. ára: öt diákjegyzet a CooSpacen
I. Fogalmak a. Tanítás: i. ii. iii. iv. v.
Természetes kogníció Tudásbeli különbségek csökkentése Többi a ppt.n Tanítani mindenki tud és szokott is Kérdés: Miért kell tanárt képezni?
b. Hatékony viselkedés
i. Az a viselkedés, amely a kitűzött célokat optimális úton valósítja meg.
c. Eszköztudás
i. A hatékony viselkedés feltétele. Olyan tudás, amely nagyon alapvető információ feldolgozásához fűződik.
d. Szakértői szintű tudás
i. Egy adott terület ismerete. Jól szervezett koherens rendszer. Nem transzferálható.
e. Kompetencia
i. Ismeretek, képességek és motívumok összerendeződött rendszere. ii. Transzferálható
Motívum = viselkedést indító valami Szokások Értékrendszer Tanult dolgok
II. Tanári tudás modelljei a. Verloop-modell
i. Formális propozicionális tudás
1) Szakterületi fogalmak összefüggése 2) Filozófiai, szociológiai, pszichológiai tudás 3) Pedagógia
ii. Pedagógiai tartalmi tudás
1) Annak felismerése, hogy egy "ártatlan" hogyan merészkedik be a tudományok világába 2) A szakértő elfelejti, hogy hol vannak a buktatók a tudomány megtanulásának a folyamatában 3) Jobban tanít az, aki maga is aktívan foglalkozik (kutat, tanul, fejlődik) a saját tárgyában
iii. Tanári gyakorlati tudás
1) Minden, ami a tanítás szervezéséhez kapcsolódik a) Órák, fegyelmezés, rítusok
iv. Fejlett személyiségnek kell lennie
1) Értelmező kompetencia 2) Szociális kompetencia 3) Kommunikatív kompetencia
v. Önreflexió és tudatosság
b. Niemi-modell (2004)
i. Analitikus és nyitott közelítés
1) Céltudatosság
ii. Hivatása intellektuális társadalmi és morális kihívás
1) Nincs olyan, hogy leadom az anyagot iii. Aktív és intenzív kapcsolatban áll a kutatással iv. A kutatási eredményeket képes reflektíven beépíteni saját tanári tevékenységébe v. Tanári eszköztudás
1) 2) 3) 4) 5) 6)
Szilárd és frissülő diszciplináris tudás Pedagógiai tartalmi tudás Kritikai tudományos műveltség Kutatás módszertani felkészültség Autentikus projektek elkészítésére való képesség Értékelés és reflexió
Autentikus projekt = saját munkáját elemző projekt.
vi. Kulcskompetencia (2007)
1) Tud dolgozni a) Információval, technikával, mások tudásával b) Diákokkal, kollégákkal, más emberekkel c) Társadalommal i) Helyi szinten ii) Regionális szinten iii) Nemzeti szinten iv) Európai szinten v) Globális szinten
c. Europe Council (EC-2007) modellje i. Képes…
1) Azonosítani a diák szükségleteit és erre széles eszköztárból választ adni 2) Autonóm tanulókká képezni, élethossz tanulás a) Meg kell tanítani, hogy a tudást mindenkor frissítsék 3) A kulcskompetenciák megszerzésére 4) Multikulturális környezetben dolgozni a) Különböző emberek között i) Vallás ii) Nemzetiség iii) Családi háttér 5) Együttműködni emberekkel
NOTA – 1. lap
Nincs egységes tanárképzés, de egységes elvek vannak.
5) Együttműködni emberekkel
ii. Tanári kompetenciák (Nagy Mária 2003)
1) Tanulási folyamat eredményei 2) Tanítási folyamat 3) Tanár értelmiségi szerepköréhez kapcsolódik
iii. Tanulói kompetenciák
1) Alaptantervben benne van és a ppt-ben is.
III. Miért fontos a kutatásalapú tanárképzés? a. Új szemlélet
i. Teachertraining helyett inkább tanárrá nevelés ii. Tanári gyakorlat, mint akciókutatás
b. Tanári gyakorlat i. ii. iii. iv.
Kutatás által igazolt, kipróbált módszerek alkalmazása Saját gyakorlat hatékonyságának monitorozása Megismerés, elemzés, értelmezés bevezetése az oktatásba (?) Kutatói közösség és a tanulói közösség tagja
c. Tanárképzés szerepe
i. Tanítható, tanulható szakma ii. Elkötelezettség
d. Fejlődésben szerepet játszó tényezők i. Tehetség ii. Tanulás iii. Kontextus
e. Tanárrá válás induló nehézségei i. ii. iii. iv. v. vi. vii. viii.
Tanterem társas színtérként értelmezése Társas folyamatok tervezése Szerepértelmezés, tanári nézőpont Tanári elme, tananyag és a tanulói elme megkülönböztetése Én központú kommunikáció Motivált, fegyelmezett diákok feltételezése Értékelés helyett minősítés, ítélkezés A "jó" és a "tetszik" megkülönböztetése 1) Inkább a helyes és a jó (Kőrös)
f. Kezdő és szakértő tanár közötti különbségek i. ii. iii. iv. v.
Helyzetelemzések A döntési folyamatban figyelembe vett paraméterek Tervezés hossza Figyelem koncentrálás (saját magam, saját beszédem, kiállásom) és decentrálás (közönség) Viselkedésrepertoár gazdagítása
NOTA – 2. lap
vannak.
A tanári szakmai tájékozódás 2011. február 14. 10:04
I. Tanári tudás fejlesztése (Buda, 1994.) a. Szakirodalom követése
b. Tudományos fejlemények követése i. Tájékozottnak kell lenni ii. Szabályozásokkal tisztában lenni
c. Kommunikációs gyakorlatok i. Tréningek ii. Egyetemi kurzusok 1) Diákcentrum
d. Önismereti, önfejlesztési tréningek i. Keresni a lehetőségeket
e. Naplóírás és elemzés i. ii. iii. iv.
Események Okok Következmények (Érzelmek)
f. Beszélgetés a kollégákkal i. Konstruktív ii. Destruktív
g. Megfigyelés, elemzés i. Magamat és mást is ii. Bármikor el lehet kezdeni
h. + akciókutatás
II. Akciókutatás
a. A tanár saját magának tanulási folyamatokat fogalmaz meg, miközben tanít b. Olyan kutatási technikákra épülő folyamat, amelynek során a résztvevők saját nevelési -oktatási gyakorlatuk szisztematikusan és alaposan elemzik i. Gyakorlatban felmerülő kérdésekből, problémákból indul ki 1) Saját maga számára akadályt jelentő problémát definiálja ii. Célja az adott gyakorlati probléma megismerése, kezelése iii. Tudatosan felépített fejlődési folyamat iv. Mindig a problémának egy lehetséges megoldását vizsgáljuk meg 1) Nem egyetlen jó választ keresünk 2) (nem kitalálni kell a dolgokat, hanem gondolkodni rajta)
III. Tanári kompetenciák fejlesztése: japán modell
a. Akciókutatás b. Önfejlesztő munkaközösségek c. Saját tanítás alapján azonosít egy-egy problémát és közösen megoldják i. Utána olvasnak ii. Megtervezik a megoldást iii. Megoldják, kipróbálják a közös ötleteket iv. Reflektálnak a folyamatra a végén
IV. Források
Konmizerálás Conmiserálás
Egyszerre kell tudni az egyedit és az általánost.
a. Napi tájékozódás NOTA – 3. lap
a. Napi tájékozódás i. Ppt-n a címek ii. Oktatásért felelős minisztérium 1) www.nefmi.gov.hu 2) Napi újdonságok vannak 3) Készülő tervezetek megjelenése 4) Egyéb információk 5) Olyan szervezet, amelynek az a dolga, hogy figyelje az oktatást iii. Köznevelés 1) www.koznev.hu 2) Információszerzés csak az újságokban fellelhető jelszavakkal 3) Hetilap iv. Eduline 1) www.eduline.hu 2) HVG üzemelteti 3) Gazdaság szempontjából az oktatás fontos
b. Kritikus paraméterek - forráskritika
i. Szerző szakmai háttere 1) Saját honlap megtekintése 2) Van egy adatbázis a) Doktori.hu ii. Adott fórum mennyire hiteles 1) Mi az? 2) Ki van mögötte? iii. Közlemény célja 1) Sorok között kell olvasni a) Pedagógus társadalom elé megmérettetésre adja a munkáját? b) Publikációs gyűjteményét gyarapítsa? c) Reklám? iv. Szakmai elvárásoknak való megfelelés
1) Szakirodalmi beágyazottság
a) Van-e irodalom lista és azon kik vannak rajta?
2) Módszerek
a) Célnak megfeleltek-e? b) Egyáltalán megfelelnek-e?
3) Eredmények közlése és értelmezése
a) Pontosan ott vannak-e a számok? b) Érvényes-e az értelmezés?
4) Források tisztességes kezelése a) Plágium?
c. Általános neveléstudományi információk i. Pedagógiai Lexikon (Báthory és Falus, 1997.) 1) www.pedlexikon.hu ii. Monográfiák, tankönyvek megbízható kiadóktól 1) Nemzeti Tankönyvkiadó 2) Osiris Kiadó 3) Műszaki Kiadó 4) Etc.
d. Szakfolyóiratok
i. Educatio 1) www.hier.iif.hu/hu/educatio.php 2) Negyedévente jelenik meg 3) Tematikus a) Történeti probléma b) Aktuális kutatások összegzése 4) A legtöbb ingyen elérhető online ii. Iskolakultúra 1) www.iskolakultura.hu 2) Ez lesz a kedvencem (?) 3) Az elv és az alkalmazás között hidat teremt 4) Nagy nevek és gyakorló pedagógusok írnak 5) Bírálati rendszer is van benne
6) Négy fórum: a) b) c) d)
Folyóirat Kutatási eredményeket megosztó felület Online folyóirat Könyveket is ad ki i) Szintén hozzáférhető ingyen a neten iii. Magyar Pedagógia 1) www.magyarpedagogia.hu 2) Empirikus vizsgálatokat fog közre iv. Új Pedagógiai Szemle 1) www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle 2) Néha van egy-két rosszabb minőségű, de alapvetően jó
e. Online szakmai információforrások i. Magyar Pedagógusok Háza Portál 1) www.mphp.hu ii. Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet 1) www.ofi.hu iii. The Educator's Reference Desk 1) Források 2) Óravázlatok 3) Bibliográfiai adatbázis
f. Online adatbázisok
i. OPKM 1) www.opkm.hu NOTA – 4. lap
"Aki azt gondolja, hogy a Révai Lexikon jó, az szomorúan bár, de irtsa ki ezt a gondolatot!" #sziporka
1) 2) 3) 4)
www.opkm.hu Minden pedagógia és neveléstudományi írást gyűjt Pesten van (gondolom lehet benne neten keresni) a) Mi az ami van és azt hol lehet a környezetemben megtalálni b) Több keresőszót kell alkalmazni ii. MATARKA 1) Folyóiratok tartalomjegyzékében lehet keresni iii. Google Scholar 1) www.scholar.google.hu 2) Tudományos bibliográfiai adatbázis iv. Eric adatbázis 1) Hierarchikus tárgyszórendszer
g. Online tartalmak
i. suliNova programcsoportok 1) Kompetencia alapú oktatáshoz programcsomagokat dolgoztak ki ii. Sulinet digitális tudásbázis 1) Hagyományos tartalmakat kínál 2) Online tananyagok
h. Kutatási, értékelési projektek i. Nemzetközi
1) PISA a) b) c) d) e)
2) IEA ii. Hazai
www.pisa.orcd.org www.pisa.oecd.hu Diákok teljesítményének a mérése Gazdaságorientált mérés Információgyűjtés --> feldolgozás --> közzététel
a) Pedagógiai értékelési társaság b) Összefoglaló tanulmányokat teszik hozzáférhetővé
1) Országos kompetenciamérés a) www.kompetenciameres.hu 2) Kutatócsoport
V. Konferenciák, találkozások a. Országos bírálati rendszerű
i. ONK ii. PÉK iii. Aki előadó akar lenni, annak versenyezni kell 1) A munkát kell benyújtani és akinek elfogadták az anyagát az kap teret, hogy megvalósítsa önmagát iv. Általában meghívnak nagy nemzetközi szaktekintélyt is
b. Országos meghívásos
i. Lillafüredi Közoktatási Konferencia ii. Neveléstudományi Kongresszus iii. Meghívnak emberkéket és azok adnak elő
c. Pedagógiai intézetek, kutató, oktató helyek szerveznek i. ii. iii. iv.
Saját projekteket adnak elő (és talán véleményeztetnek) Továbbképzés jelleggel Minden megyében, kerületben van pedagógiai intézet 1) Mindegyiknek előírt kötelessége egy könyvtárat fenntartani tankönyvekből
d. Kiadói szervezésben
i. Adott témában meghívott előadók főleg a kiadó kiadványaival kapcsolatban
VI. Összegzés
a. Elengedhetetlen elem i. Valószínűleg nem egyediek a problémáink b. Tájékozott kutatás c. Hiteles források d. Kritikai attitűd
NOTA – 5. lap
Késtem 10 percet. Azalatt az idő alatt leadott anyag hiányzik.
Oktatási rendszer 2011. február 21. 10:10
I. Hogyan zajlik a tudás átadása?
a. Csoportok mindennapi cselekedetein keresztül i. Szándékosan és nem szándékosan is tanulhatnak
b. Közösség egy-egy tagja felvállalja i. Mester-inas
c. Intézményes tanítás i. Közösség hozza létre
d. Állam működteti az intézményrendszert i. Meghatározza az ott történteket ii. Ellenőrzi a rendszert iii. (pénzeli)
II. Oktatási rendszer a. b. c. d. e. f. g. h.
Társadalmi alrendszer a kultúra átadására XIX. század utolsó harmadától valósult meg a nyugati világban Nemzeti vagy országos rendszer Minden diák belép i. 1777. Ratio Educationis --> 1945 --> 1970-es évek vége Külső, országos törvények szabályozzák Általában közpénzekből finanszírozottak Az adott ország politikai hatósága felügyeletet gyakorol Az állam hajlandó megfelelő feltételek mellett átengedni a feladatokat más szereplőknek i. Meghatározott kontrol mellett
III. Közoktatás értelmezése Közoktatás
Magániskolák
a. Teljesen közpénzből Nem teljesen közpénzből Közoktatás Felsőoktatás
b. Iskolafokozatok i. Óvoda ii. Alapfokú oktatás 1) 1-4. évfolyam (ált. isk.) iii. Alsó középfokú oktatás 1) Felső tagozat iv. Felső középfokú oktatás v. Poszt-szekunder, nem felsőoktatás 1) OKJ-s képzések vi. A felsőoktatás első szintje (nincs tudományos fokozat) 1) BA/Bsc, MA/Msc vii. Felsőoktatás második szintje (tudományos minősítés) 1) Doktori iskola (PhD) 2) DLA (művészeti területeken)
IV. Magyar oktatási rendszer
a. Nevelési-oktatási intézmények i. Óvoda
1) Utolsó éve kötelező 2) (szocializáció szempontjából ajánlott) 3) Az iskolát készíti elő a) Azokat a készségeket, motívumokat készíti elő, amelyeket az iskola használni fog
ii. Általános iskola
1) 8 év
iii. Középiskola
1) Gimnázium a) Akadémiai jellegű b) Felsőfokú tanulmányokra készíti elő c) 4-6-8 (5: nulladik osztállyal) 2) Szakközépiskola 3) Szakiskola
iv. Alapfokú művészetoktatási intézmény v. Kollégium, diákotthon vi. Gyógypedagógiai otthonok/iskolák
b. Pedagógiai szakszolgálatok i. ii. iii. iv.
Gyógypedagógiai tanácsadók Nevelési tanácsadó Logopédiai intézet Közoktatási törvényben benne van
c. Oktatási rendszerek teljesítménye i. www.eurydice.org ii. www.pisa-oecd.hu iii. www.pisa-oecd.org
d. Irányítás meghatározása
i. A KVT, mint alapvető doksi
1) 2) 3) 4)
1993. évi LXXIX. törvény Többször módosított Irányelvek, alapszabályok Részletes jogszabály az alacsonyabb szintű rendeletekben NOTA – 6. lap
(Egyházi iskolák?)
4) Részletes jogszabály az alacsonyabb szintű rendeletekben
ii. Törvény szabályozási köre
1) Óvodai nevelés 2) Iskolai nevelés-oktatás 3) Kollégiumi nevelés-oktatás
iii. Általános rendelkezések
1) Alapelvek 2) Tankötelezettség 3) Nevelő-oktató munkát meghatározó dokumentum
iv. Tartalmi irányítás rendszere
1) 2) 3) 4) 5)
Mik a célok? Hogyan alakítja a politika az oktatást? Milyen tartalmak vannak? Milyen műveltséget testesítenek meg? Milyen programok, taneszközök vannak? Mennyire hatékony a célok megvalósítása?
v. Kétpólusú, háromszintű tantervi irányítás
1) Központi alaptanterv (NAT) a) A Parlament hagyja jóvá b) Egységes, de vázlatos 2) Központi kerettanterv a) A NAT-ot fejti ki b) Központi jóváhagyás c) Iskolatípusra vonatkoznak 3) Pedagógiai program i) Tantestület készíti el és a fenntartó ellenőrzi a minőségét ii) Feladata, hogy a helyi szükségleteknek megfelelően készítse el a tervet iii) Illeszkednie kell a NAT-hoz a) Nevelési program i) Célok, értékek, alapelvek ii) Differenciálás iii) Egészség és környezeti nevelés b) Helyi tanterv
i) Évfolyamhoz és tárgyhoz rendelve ii) Taneszközök felsorolása iii) Értékelési rendszer megadása 4) Tanmenet a) A pedagógus maga csinálja b) Tananyag egység tematikus kidolgozása c) Főbb elemek
i) Követelményrendszer ii) Tananyag iii) Óraszám iv) Tantárgyak közötti koncentráció v) Taneszközök 5) Taneszközök a) Tankönyv, munkafüzet, etc. b) Oktatási-nevelési tevékenységet támogató tartalomhordozó c) Akkreditációs eljárás 6) Oktatási programcsomag a) Pedagógiai koncepció i) Korrekt b) Módszertan c) Taneszközök d) Értékelési eszközök 7) Vizsgarendszer: kimeneti szabályozás
NOTA – 7. lap
Hétköznapi megismerés 2011. február 28. 10:07
I. A megismerés jellemzői szervezése
hétköznapi
tudományos
Spontán, pontatlan, esetleges
Tervszerű, szisztematikus
fogalomhasználat Nem éles határok, többértelműség
Logikai hibák, ellentétek megférnek Logikai tisztaság, koherens rendszer
kontroll
Ritka kontroll rendszeres hiánya
II. Kutatási folyamat a. b. c. d. e. f. g. h.
Pontos határok, egyértelműség
gondolkodás
Probléma azonosítása Alapfogalmak és értelmezési keret definiálása Kutatási kérdések és hipotézisek megfogalmazása Módszertan kiválasztása Adatgyűjtés Adatok elemzése Az eredmények értelmezése, következtetések levonása A kutatási eredmények megméretése
NOTA – 8. lap
Folytonos, többszörös, szakmai közösség Tomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete
Neveléstudomány kutatási módszerei 2011. február 28. 11:16
I. Kutatási irányok a. Etnografikus i. A kutató és a kutatás tárgya hatnak egymásra 1) A módszertan számol ezzel a kritériummal ii. Kölcsönös egymásra hatások iii. Nem lehet értékmentes iv. Kvalitatív v. Esettanulmányok
1) Az adott jelenség egy adott konkrét megnyilvánulását követi végig és azt elemzi
b. Pszichometrikus
i. Az általánosság megragadása a legfontosabb cél 1) Egyediből az általánosak kiválasztása 2) Már az adatgyűjtés is erre irányul ii. Ok-okozati összefüggések keresése iii. Kvantitatív eszközök iv. Statisztikai minta
II. A kutatás nehézségei
a. Fogalmi meghatározás b. Komplex jelenségek: összetett hatásrendszerek c. Nehezen megfigyelhető jelenségek i. A tanítás és tanulás nagy része láthatatlan d. Nehéz reprodukálhatóság
III. Megismerési stratégiák a. b. c. d. e. f.
Objektivitásra törekvés Szándékosság és tudatosság Oksági kapcsolatok keresése Világos elméleti elgondolásokra alapozás Empirikus bizonyítékok Tudományos környezetben való megmérettetés
NOTA – 9. lap
Kutatás összekapcsolása a gyakorlattal 2011. március 7. 10:00
I. Definíciók
a. Vizsgálat i. Jelenségek feltárása megismételhető módon, a tudományos közösségben elfogadott algoritmus szerint
b. Kísérlet
i. Valamit megváltoztatunk és azt nézzük, hogy ez mit hoz magával 1) Egy változót céloznak meg és a véletlent is bevonják a) A pedagógia világában ez kevéssé fordul elő 2) Nem véletlenszerű rendezéssel, akár több változóval a) Kísérleti és kontrollcsoport i) Az egyik csoportban van változás a más…
c. Populáció
i. Népesség, amelyről meg akarok tudni valamit a vizsgálat során 1) Nyilván nem tudok mindenkit bevonni
ii. Minta:
1) A populáció azon része, akiket bevonok a vizsgálatba
d. Változó
i. Jellemzők együttese, amelyeknek különböző attribútumaikhoz különböző értékeket rendelhetünk 1) Pl.: magyar egyetemista: neme
ii. Függő változó
1) A vizsgálat középpontjába helyezett változó 2) Azon változó, amelyet úgy vizsgálunk, hogy mire hogyan változik
iii. Független változó
1) Mindazon változó, amelyek hatásait vizsgáljuk
II. Gyakori módszerek a neveléstudományi kutatásokban a. Kvalitatív módszerek i. Megfigyelés ii. Esettanulmányok
b. Tartalomelemzés
i. Ritka, de előfordul
c. Kvantitatív módszerek i. Kikérdezés
1) Kérdőív 2) Interjú
ii. Szociometria, pszichológiai tesztek
a) Egy egész közösség kapcsolatainak, tulajdonságainak feltérképezése 1) Ritkábban lehet látni a mindennapokban 2) De nagyobb mérésekben, vizsgálatokban fellelhető
iii. Tudásszintmérő teszt
1) Az adott minta milyen tudással, ismeretekkel, fogalmakkal rendelkeznek, milyen összefüggéseket ismer
iv. Képességmérő tesztek
1) Mire tudja használni a tudását
v. Design experiment
1) Nem a véletlen választja ki a vizsgálat alanyait
III. Kutatási példa (kvalitatív elemzés)
a. Rapos Nóra (2003): Az iskolai félelmek vizsgálata: szülők és gyermekek véleménye nyomán b. Mi áll az iskolai sikertelenség mögött? Ki a felelős? c. Korábbi kísérletek a szorongást és az attitűdöket vizsgálta i. Abszolút független egymástól a kettő
d. Családi hatások vizsgálata
i. Szülők és gyerekek által vallott nézetek milyen érzelmeket szül
e. Strukturált interjú szülőkkel és gyerekekkel
i. Szóbeli kikérdezés ii. Konkrét kérdések 1) Milyen érzelmek? iii. Nem elég csak ezekre célzottan kérdéseket elemezni, hanem a teljes interjúkat kell bevonni, ha teljes választ akarunk iv. Ez a vizsgálat egy nagyobb projekt részeként zajlott
IV. Eredmény
a. Szülő-gyerek nézet i. Nevelés 1) Normákban gyökerező nevelés --> viselkedésforma <-- minták, szokás, érés ii. Oktatás: 1) Képességalapú tanulás --> tudás<-- a gyerek saját szorgalma iii. A diák felel a sikerességért (illetve a szorgalma)
b. Iskolai teljesítmény fetisizálódnak
i. Nem tudják, hogy az egyes jegyek valójában mit is takar
c. Diákok:
i. Iskolához való negatív viszony ii. Szomorúság, beletörődés, csalódottság, csüggedés, etc. 1) Ha így élik meg az iskolai életüket, akkor gond van --> a pedagógus keresheti az utat, hogy változtathasson
d. Szülők:
i. Jó teljesítményhez nyugodtság, fizikai felkészültség kell NOTA – 10. lap
i. Jó teljesítményhez nyugodtság, fizikai felkészültség kell 1) Megkérdezték a szülőt, hogy mit gondol a saját gyerekéről és mit gondol a tanár az ő gyerekéről a) A tanár csak egy szűk szeletet látnak a gyerekből b) A szülő is csak egy szűk szeletet érzékel az iskolai életből c) A szülők gondolkodásában teljesen elválik az iskolai hatásrendszer és a családi rendszer
e. Az iskola világában a gyermek saját szorgalma a kulcs
i. Gyakorlatilag a gyerekre hárítják a felelősséget ii. Kimeríthetetlen forrásokat eredményez a félelemre és sikertelenségre
V. Kutatás: esettanulmány
a. Nikolov Marianne (1998): Általános iskolás gyerekek bevonása egy tárgyalásos, történet alapú angol nyelvi tanterv kidolgozásában i. Célja az, hogy a gyerekeket bevonta az angol nyelvi csoportok tantervének elkészítésébe b. 3x8 év c. Minta: N=45 d. Az iskola angol tagozatot indított i. Ekkor (1977-ben) még nem volt tanterv és tanmenet --> kihasználta a szabadságát
e. Mely területen vonta be a gyerekeket? i. Órai tevékenység
1) Milyen feladatokban ki, hogyan szeretne részt venni? 2) A célnak megfelelő alternatívákból lehetett választani ii. Feladatok megvalósításának a mikéntje iii. A tananyag kiválasztásával kapcsolatos kérdések
iv. Értékelés
f. Előny
1) Egy folyamatos értékelési szál 2) Ön- és egymás értékelése 3) Változatos eszközök
i. Hatékony motivációs előny ii. Diákok magabiztosságát növeli
g. Hátrány
i. "egy fecske" ii. Másnak szokatlan lehet 1) Konfliktushoz vezethet a kollegákkal
VI. Kutatás: megfigyelés
a. Nikolov Marianne (2000): Kódváltás pár- és csoportmunkákban általános iskolai angol órákon b. Nyelvórák osztálytermi kutatása
Frontális munka: Amikor a tanár a diákok előtt áll. A magyar tanároknak nehezükre esik nem frontális munkára bírni a diákokat.
i. Milyenek a reakciók? ii. Hogyan zajlanak tanórák? iii. Milyen események történnek a nem frontális munkában?
c. Anyag i. ii. iii. iv.
1995-1997 37 iskola 111 nyelvóra hanganyaga Csoportonként 3 óra
VII. Eredmények
a. Tipikus interakciós minták i. ii. iii. iv. v.
Társtól való segítségkérés Utasítások, fegyelmezés Magyarázatok Egymást javítják A társak a feladatmegoldást készítik elő magyarul
b. Vegyesen hat a megfigyelő jelenléte
i. Volt ahol tudták, hogy mit jelent csoport és pármunkában dolgozni ii. De voltak olyan helyek is, ahol nem tudták mit jelent ez
c. Csekély célnyelv-használat d. Tanári nyelvhasználat nem befolyásol
i. A diák ragaszkodik az anyanyelvhez ii. A célnyelv az egy feladat volt és nem merült fel eszköznek
e. Tudatos nyelvválasztás
VIII. Kutatás: képesség- és tudásszint mérés a. Gyakorló pedagógusok csinálják, akik jobban meg akarják ismerni a jelenségeket, hogy a saját munkájuk hatásosabb legyen
b. Vási Lászlóné (2001): Matematikai tudásszintet meghatározó háttérváltozók i. Feltételezések
a) Szakirodalom és mindennapi tapasztalat alapján 1) A hatodik osztályt végzett cigány gyerekek matematika tudása lényegesen gyengébb, mint a nem cigány társaié 2) Ha a hétköznapi matematikai tudásra kérdez rá, akkor enyhül az arány 3) A különbség az általános iskola magasabb évfolyamain növekszik
ii. Anyag:
1) 2) 3) 4)
N=281 9 iskola 15 osztály (min. 4 cigány tanuló/osztály) A kategóriát a pedagógusok állapítják meg, nem a gyerekek döntöttek maguk állásáról
iii. Eszközök
1) Matematikai tudásszintmérő a) 6. évfolyamos követelmények b) Állandósult tudás 2) Hétköznapi matematikai teszt NOTA – 11. lap
Amikor felvették a tesztet, akkor a gyerekek már 7. osztályban voltak és nem volt előzetes felkészítés.
2) Hétköznapi matematikai teszt a) Az előbbivel izomorf/összemérhető 3) Bevont háttérváltozók a) Etnikum b) Kor c) Nem d) Mat. osztályzat e) Mat. attitűdök f) Szülő iskolázottsága iv. Eredmények 1) Az első feltételezésnek megfelelnek a) Voltak olyan hétköznapi tesztek, amelyeken a cigány gyerekek jobban teljesítettek 2) A szülő iskolázottság hatását kiszűrve a cigány miliő magyarázó ereje összezsugorodik 3) A 3. és 7. évfolyam között egyre nagyobb a különbség, de a hétköznapi matematikai tudás között kevesebb lett a szakadék
c. Tóth Jánosné (2001): Az utca matematikája i. Hipotézisek
1) Iskolai teljesítményben van különbség, de a gondolkodási képességben kevesebb különbség van 2) A cigány népesség jobban tudják használni tudásukat hétköznap, mint ismeretlen helyzetekben 3) Az összeadás megy nekik a legjobban 4) A cigány diákok szóban jobbak, mint írásban (matematikából)
ii. Anyag:
1) N=291; 142 cigány tanuló 2) 3. évfolyam
iii. Eszközök
1) Induktív gondolkodási teszt a) X úgy viszonyul Y-hoz, mint Z a… 2) Számolási készség 3) Mat. tudásszintmérő teszt (2. évfolyam) a) Képességmérő feladatokkal 4) Személyes kísérlet a) Mindenkivel egyenként személyesen b) Pl.: kártyával kellett kirakni 21 értéket különböző kombinációkkal 5) Háttérváltozók a) Tanulmányi előmenetel b) Szülő iskolázottsága c) Tantárgyi attitűd d) Értékpreferenciák… e) Szokások
iv. Eredmény
1) Egységes minta --> induktív gondolkodás (?) 2) Cigány gyermekek a) Iskola, matematika kedveltsége független az eredménytől b) Tudásuk jelentős részét az iskolában nem tudták kamatoztatni
NOTA – 12. lap
Többi a pptn. Remélem valóban meg is lesz...
Van még egy vizsgálat, de arról nem tudok jegyzetet készíteni, mert gyors a tempó.
Értékelés a pedagógiai munkában
Késtem 5 percet.
2011. március 21. 10:08
I. Információ eredete a. Becslés
i. Hasznos, de nem teljesen profi
b. Szempontok alapján: Mérés i. ii. iii. iv.
Skálákat rendelünk hozzá A szempontoknak megfelelve vagy nem megfelelve lehet elérni valamit Rögzített megfigyelési eszközzel végzünk megfigyeléseket Írásos kikérdezéssel 1) Nem kérdőív 2) Összetettebb v. Teszt
c. Értékelés
i. Valamilyen ítéletet alkotunk ii. Következményt alkotunk a mérésnél kapott eredményhez iii. Van egy helyzet és kell tenni valamit
II. Pedagógiai információ
a. Tanításra-tanulásra vonatkozó tudás i. Vissza tudja-e a diák mondani a fogalmakat? ii. Épít-e feladatmegoldást a fogalmi tudásra? iii. Milyen önfegyelemmel végzik a feladatokat? iv. Hogyan értékel teljesítményt?
1) Hogyan ítéli meg magát? 2) Hogyan értékeli a többieket?
v. Az osztályon belüli csoportdinamikák hogyan befolyásolják az egyéni haladást?
1) Tanulnak-e egyáltalán? 2) Van-e csoportmunka? a) Ha igen, akkor milyen csoportok alakulnak ki? 3) Romantikus kapcsolatok kialakulásának hatása a haladásra vi. Hogyan kommunikálnak egymással a diákok?
vii. Hogyan oszlik meg a tanár figyelme?
1) Mennyire pásztázza az egész osztályt? 2) Kikkel folytat interakciót?
viii. A tanár következetesen értékeli-e a diákjait?
1) Szigorú, de igazságos = következetes = ugyanazokat a szempontokat és skálákat alkalmazza a megítéléskor
ix. Az iskola hova juttatja el a diákjait?
1) Pedagógiai hozzáadott érték
III. Pedagógiai értékelés: a. Definíció:
i. A pedagógiai információk szervezett és differenciált visszajelentésének elmélete és gyakorlata
b. Bemenet:
1) Ezek minősége nem garantálja a kimeneti pozitív eredményt
i. Célok
1) Pl.: szeressék a népdalokat 2) Elvárások, eszközök hozzá
ii. Tartalmak
1) Pl.: tanévendként 50 dalt; 50 ismert dalt, évfolyamonként szétosztva 2) Érdekes kérdés, hogy milyen tartalmakat lehet felvenni a) Érdemes-e pop zenét ismertetni a diákokkal ének órán b) Milyen irodalmi művekkel ismerkedjen meg a diák
c. Tanítási-tanulási folyamat
i. A tanítási eszközök hogyan viszonyulnak a célokhoz?
d. Kimenet
i. Tanuló tudásában valamilyen változás jön létre ii. Mennyiben következménye a változás a tanulási-tanítási folyamatnak? iii. Megfeleltek-e a céloknak?
e. Értékelés
i. Hogyan változott meg a tudásuk? ii. Tanulói tudás összevetése korábbi tanulók tudásával
IV. Előtérbe kerülése
a. Rendszerszemlélet i. Az dönti el az én tanári sikeremet, hogy az amit most a tanár csinál az hogyan illeszkedik be a többi kurzus közé ii. A tantestület hogyan hat a diákokra? 1) Kevéssé számít az, hogy egy-egy tanár hogyan viselkedik velük
b. Eredményesség
i. A diákok tudásváltozása milyen? ii. Sikerül-e az iskolának megtanítania ezt-azt?
c. Hatékonyság
i. Az eredmény milyen viszonyban van a forrásokkal
d. Méltányosság (equity)
i. Igazságosság ii. Mennyire fair az iskola? iii. Mennyiben szorítja hátra az iskola azon társadalmi-gazdasági hatásokat, amelyek visszaszorítják a diákok lehetőségeit NOTA – 13. lap
diákok lehetőségeit 1) A diák sikeressége csak önmagában rejlik, nem a társadalmi hatásoktól
iv. Példa
1) Nemi sztereotípiák jelennek meg a) Különböző irányokba terelik a diákokat nem szerint i) Szépírás ii) Fogalmazás Logikai tisztaság - F Szép mondatok - L 2) A gyerekek szocioökonómiai háttere meghatározza, hogy a gyerekek hogyan teljesítenek
e. Elszámoltathatóság (accountability)
Táblázat a ppt-n.
i. Aki társadalmi feladatot vállal, az felelősséggel van a társadalom felé, a társadalmi elvárásoknak 1) Felelősséggel a gyerekek szülei felé tartozik 2) Tartozik továbbá a fenntartó felé is a) Ez kevésbé lényeges
V. Szintek, értékelők, területek
"Mindennek mértéke az ember."
i. Mindegyik szint arra épül, hogy az egyes tanulók, hogyan teljesítenek
a. Szintek i. ii. iii. iv.
Tanuló Osztály Iskola Területi egység 1) Települések, megyék v. Országos helyzet vi. Nemzetközi összevetés
b. Értékelők i. ii. iii. iv.
Pedagógusok Intézmény vezetők Kutatók Pedagógusok
i. ii. iii. iv. v.
Tanulói tudás és képességek Tanulói vélekedés Értékek Magatartás Tanítási-tanulási folyamat
Integrált tantervi programok: A gyermek megismerése szerint vesszük sorba a tudományokat, nem a kutatások szerint. Művészettel kapcsolatos tárgyakat kapcsolunk össze.
c. Vizsgálati területek
VI. Pedagógiai beavatkozások hatása a diákok fejlődésére a. Meta- meta-analízis
b. Hatásméret
i. 0-1 között változik
ii. 0,4-1
1) Az adott pedagógiai módszer hatásos 2) Érdemes használni
iii. 0,15-0,3
1) Tipikus tanári hatás 2) Bármilyen egyszerű tanári beavatkozás ide esik
Meta-analízis: Különböző diákok eredményeit egy skálán ábrázolják és így próbálnak következtetésre jutni.
iv. 0-0,15
1) Spontán fejlődés hatása 2) Mindenféle tanítás nélkül is bekövetkezett volna a fejlődés
v. 0 alatt
1) Rosszabb eredményt mutat, mint amit a spontán fejlődés adna 2) Károkozás történik
VII. Módszertani kérdések
i. Információgyűjtés szempontjából
a. Minta
i. Kiválasztása és összetétele ii. Mekkora legyen?
b. Eszközök
i. Jóságmutatók
1) Validitás a) A mérés érvényességére vonatkozik b) Azt mérjük-e tényleg, amiről állítjuk, hogy mérjük c) Szakértő vizsgál d) Pl.:
i) Számtani szöveges feladatok; ii) Beszédkészség vizsgálata
iii) Kritikai gondolkodás vizsgálata
Amíg nem tudjuk leszögezni, hogy mi is ez, addig egységesen mérni sem tudjuk iv) Felvételi vizsgák 2) Reliabilitás a) Megbízhatóság b) Akármit is mérünk, jól mérjük-e? c) Ha megismételnénk a mérést ugyanazon paraméterek közt, ugyanazon eszközökkel, akkor ugyanazt az eredményt kapjuk-e? d) Cronbach reliabilitásmutató
i) "r" korrelációs együttható Aki az egyiken jól mutatott, az a másikon nem
e) Függ a…
i) Mintától ii) Hány feladat elem van benne Kevés --> alacsony NOTA – 14. lap
Lehet pedagógiai kísérleteket megismételni ugyanolyan paraméterek közt? Változik az idő, az alany...
Kevés --> alacsony Egynemű --> alacsony
3) Objektivitás a) Vizsgálati folyamatokban szereplő torzító hatások kiszűrésére utal b) Standardizált eljárások használata c) Adatfelvétel körülményei i) Építkezés közben nehéz a koncentráció d) Adatfelvétel eljárásai i) Kinek hány perce van megírni a dolgozatot? e) Vizsgálat tétje f) Vizsgálat szempontrendszerét az értékelő hogyan értelmezi i) "érték az, amit az értékelő annak vél"
c. Eljárások
i. Hogyan dolgozzák fel az adatokat ii. Mennyire egyértelmű és pontos az eredmények ábrázolása és közlése?
d. Eredmények értelmezése
i. Következetések helytállása ii. Hibához való viszonyulás iii. Általánosítás érvényesítése
NOTA – 15. lap
Csak azt értékeljük, amit fejlesztünk.
Pedagógiai értékelés - Befejezés 2011. március 28. 10:09
I. Viszonyítási pontok a. Normaorientált
1) Tipikusabb
i. Milyen egy adott csoport, osztály, évfolyam átlagos teljesítménye és ehhez viszonyítjuk az egyén eredményét
1) Ilyet csinálnak a nemzetközi vizsgálatok 2) Elméletileg az osztálytermi osztályozás is
b. Kritériumorientált
i. Előzetesen meghatározott elvárásokhoz viszonyítjuk a diákok munkáját
1) Megtanításos stratégia a) 70-80-as években divat b) 80% vagy afölött jó a tudás i) Nyugodtan hátradőlhet a tanár, az osztály jól teljesített c) 60% még elfogadható d) 60% alatt már nem megfelelő 2) DIFER a) A teljesítmények alapkészségeket mérnek b) Az eredmény megmutatja, hogy tényleg megvan-e a diáknak az alapkészsége c) Vagy azt, hogy mi hiányzik
NOTA – 16. lap
Információ a diák tudásáról 2011. március 28. 10:34
I. Pedagógiai értékelés szerint i. Tanítási-tanulási folyamatot végig kíséri
a. Diagnosztikus i. ii. iii. iv.
Valami új tartalmi egység tanítása elején Korábbi tudás, alaptudás felmérése Alapozás Mire építhet a tanítás?
Sajnos a magyar pedagógiai gyakorlatban az az elterjedt, hogy a félév közben nem formatív, hanem pici szummatív értékelések vannak.
b. Formatív értékelés
i. Fejlődés folyamata ii. Arról ad információt, hogy a diák fejlődése hogyan halad iii. Mi az, ami megvan már és mi az, ami kell még?
c. Szummatív
i. Az adott fejlesztési folyamat végén ii. Megszerzett tudás értékelése iii. Mit tanult meg?
II. Információ gyűjtése
a. Informális megfigyelés i. Tanári megfigyelés
b. Formális
i. Értékelési alkalmak ii. A diák tudja, hogy ő most értékelve lesz/van
c. Példák
i. Szavazórendszer
1) A diákoknak van egy kis kütyüjük, amin négy féle választ tudnak megadni 2) Óra közben a feladatmegoldásról a tanár rögtön tud egy statisztikát kiállítani, hogy ki mit tud 3) Azonnal tud reagálni
ii. Szóbeli felelet
1) Nagyon gyakori 2) Egy-egy leckére épül
iii. Beszámoló
1) Nagyobb esemény
iv. Kiselőadás
1) Külön témáról kutatást végezve a diák összehoz egy produkciót
v. Röpdolgozat
1) 2) 3) 4)
Óra elején Rövid Írásbeli Apróságok szerepelnek benne
vi. Összefüggő szövegű ellenőrző dolgozat
1) Történelem dolgozat 2) (Fontos, hogy a logikai sorrend meglegyen és összefüggő szöveg legyen)
vii. Tanári feladatlap
1) Esszé 2) Hosszú szöveg
viii. Standardizált tantárgyteszt
1) Szakemberek állítják össze 2) Ki is próbálják a) Lehet tudni egy országos átlagot 3) (Versenyszellem kiszélesítése)
ix. Projektmunka
1) 2) 3) 4) 5) 6)
Magyar iskola hagyományaitól messze áll A feladat valamilyen közösségi relevanciának a megoldása A diákok hosszabb ideig dolgoznak vele Egyedül vagy csoportosan A tanár végigkíséri a folyamatot A végén a művet bemutatják a) Hívhatnak meg külső embereket is a bemutatásra
x. Portfólió
1) A diák a saját munkájából egy dossziét állít össze 2) Pl.: fogalmazás tanításban a) A fejlődés nagyon fontos b) Honnan hova jutott el c) A fejlődést értékeli
xi. "Performancia értékelés"
1) A diákoknak valamit létre kell hozniuk 2) Nem csak az adott dolog létrehozását, hanem az adott folyamatot is értékelik 3) Pl.: Kárpáti Anna: 90-es évek a magyar pedagógiában a) Lehet-e zsűri értékeléssel helyesen értékelni a diák munkáját b) Portfóliót és produktum bemutatót kellett csinálni a diáknak i) Ezt értékelte több értékelő c) A művet létrehozó folyamatot és a művet értékelték
xii. Bemutató xiii. Számítógépes adaptív tesztelés
1) Digitális a folyamat 2) Amikor értékeljük a diákot, akkor adunk neki egy átlagos nehézségű feladatot NOTA – 17. lap
Feladatbankok: Néha vannak felbuzdulásokat, hogy csomó feladatot összegyűjtenek és ehhez statisztikával is szolgálnak.
2) Amikor értékeljük a diákot, akkor adunk neki egy átlagos nehézségű feladatot 3) A feladat megoldása alapján ad a számítógép egy következő feladatot 4) Néhány feladat után be lehet lőni, hogy kinek milyen a fejlettségi szintje
III. Visszajelzés
a. Megerősítés i. Olyan visszajelzés, amitől emelkedik annak a lehetősége, hogy amit eddig is jól csinált azt a továbbiakban is jól csinálja majd
b. Kioltás
i. Ennek az ellentettje c. Spontán, szándékos, tudatos d. Tanár, társ, önmaga
e. Hatások
i. Énkép, önértékelés 1) Nagy szerepe van benne 2) Az aktuális tananyag megtanulásába is sokat számíthat ii. Jelentésalkotás iii. Fejlődés
f. Formái
i. Verbális ii. Nem verbális iii. Szimbolikus
iv. Példák:
1) Ellenőrző lista a) Magyarországon nem használt b) A tanár megadja, hogy milyen elemeket várt el és azok ott vannak-e vagy sem? 2) Osztályzatok a) Egy skálán minősítjük a teljesítményt i) Magyarországon 5 fokú skála ii) Lehet többfokú skála Francia: 20 fok • De nem mind a húszat b) Tanári becslés c) Diákok elhelyezkedésére utal az adott osztály kontextusában d) Holisztikus jegy Huh… egy kicsit lemaradtam… i) Egyetlen eggyel ábrázoljuk 3) Értékelési mátrix a) Szempontok feltüntetése i) Mindegyikhez leírjuk, hogy a teljesítményhez mi tartozik b) Leírjuk az elvárásokat 4) Szöveges értékelés a) Automatikusan vagy személyre szabva, de a diák teljesítményének verbális megfogalmazássá válik b) Sajnos napjainkban ez nem mond többet, mint számokat, amely elmondja, hogy hol is helyezkedik el a diák
IV. Információ a tanár tevékenységéről
i. Folyamatosan kell gyűjteni az információkat ii. A diákokat ebből a szempontból kell… iii. Saját szakmai fejlődéséhez járul hozzá
V. Hangsúlyok
a. Értékelés a tanulási motivációra nagy hatással van b. Nem egyszerűsíthető le az ellenőrzés fogalmára c. Az értékelés a tanítás szerves része i. Folyamatosan visszajelzünk ii. Nem csak az utolsó szakasz d. Fontos tantervi követelményekhez kötni
NOTA – 18. lap
Nemzetközi mérések 2011. április 18. 10:03
I. Országos teljesítménymérések a. Balázsi Ibolya (?)
b. Országos kompetenciamérés i. 6, 8, 10 évfolyam
c. Diagnosztikus célú i. 1, 4. évfolyam
d. Külföldi
i. PIRLS
1) 4. évfolyamot még 2) Csak olvasás
ii. TIMSS
1) 4, 8. évfolyam
iii. PISA
1) 7-10 évfolyam a) 15 évesek mérése 2) Szövegértés 3) Matematika 4) Természettudomány
II. Mérési célok
a. Megcélzott kiválasztott terület b. Iskolai teljesítmény és háttértényezők
c. Teljesítményszintek és összefüggések i. Nagy a mérés bázisa ii. Időbeli összehasonlítás
d. Iskolarendszer elemeinek és változásainak hatása 1) Minden államban máshogy van a rendszer kijelölve a) Eltér a pedagógiai kultúra is b) Melyek azok az elemek, amelyek például szolgálhatnak a többieknek
i. Nemzetközi mérések alapján ii. Elemezhető az iskola
1) Hatékonysága 2) Eredményessége 3) Méltányossága
A magyar oktatási rendszer egy kicsit jobb, mint amennyit az állam ráfordít. Hatékonyság szempontjából jó helyen állunk, viszont méltányosság szempontjából igazán rossz helyen vagyunk.
III. Mérési hagyományok
a. Korábban indul, mint a magyar mérések (rendszeres) b. Akkor került a mérés előtérbe, amikor az oktatáspolitikában kíváncsiak lettek a hatékonyságra, illetve amikor a rendszerszemlélet befolyt a politikába
c. Nemzetközi (nagy) műhelyek i. IEA ii. PISA
d. Hatások
i. Országonként különböző ii. Uralkodó oktatáspolitikai mérések iii. Pedagógiai kultúra és hagyományok
IV. Mérési módszerek
a. Tartalmi keretek kidolgozása i. Mit értenek azon, amit mérni akarnak
b. Standardizált eljárásrend
i. Olyan rendszer legyen, ami egyszerű és könnyen szervezhető
c. Feladatok kidolgozása, kulturális megfelelőségének meghatározása, bemérése i. Egy-egy csapat csinál feladatokat ii. Azt bedobják a közösbe és mindenki onnan válogat 1) Országonként más-más elvárások vannak
d. Tesztfüzetek összeállítása e. Mintaválasztás i. Iskola ii. Osztály iii. Diák
f. Adatelemzés i. Matematikai és statisztikai elemzési módszerek 1) Valószínűségi tesztelmélet
V. Képességskála
a. Megállapítják, hogy az egyes feladatok milyen nehezek i. Ez alapján azt is meg tudják állapítani, hogy a diákok hol állnak ii. (nyilván az alapján, hogy ki milyen feladatot tudott megoldani)
b. A nehézség nem a szakértőtől függ
i. Hanem, hogy a teljes népességen belül milyen lett az adott feladatok megoldása
c. Szemény-item térkép példaként
i. A feladatok megoldását oszlopdiagramra viszik ii. (Miért térkép?)
d. Meg tudják állapítani matematikai elemző módszerekkel a tanulók teljesítményét
VI. IEA i. www.iea.nl ii. www.timss.hu NOTA – 19. lap
A PISA mindent közöl a honlapján. Adatbázisok Példafeladatok Eredmények
ii. www.timss.hu iii. www.pirls.hu a. Nemzetközi pedagógiai értékelési szervezet b. Minták az iskolatípusok végén
c. Változatos területek i. ii. iii. iv.
Tanulói Szülői Tanári Intézményi kérdőívek
v. TIMSS
1) Matematikai és természettudományi
vi. PIRLS
1) Olvasás és szövegértés 2) Csak 9-10 éveseknek
d. Elemzés
i. Csak olyan területeket akarnak vizsgálni, amit a diák az iskolában szerzett meg (mint tudást) ii. Mostanában mozdul el olyan irányba, hogy az alkalmazott tudást vizsgálják
e. Mintafolyamatok
VII. PISA
i. Ppt.
a. OECD által működtetett értékelési program b. 15 éveseket vizsgál
c. Vizsgálat
i. A diákok mindenféle tudását vizsgálja három témában a) Nem érdekli őket, hogy a diák a tudást hol szerezte meg 1) Szövegértés 2) Matematikai 3) Természettudomány 4) Néha komplex problémamegoldás ii. A diákokat és az iskolákat kérdezik meg iii. Társadalmi, gazdasági szükségleteknek megfelelően vizsgálódik 1) És ez alapján definiálja a műveltséget
d. Mérések
i. Három évente ii. Egy év kell arra, hogy feldolgozzák az adatokat iii. 2000, 2003, 2006, 2009, 2012
e. Oktatáspolitikai konzekvenciák f. Információ i. ii. iii. iv.
Milyen képességekkel rendelkeznek a tanulók a három témában? Milyen a tanulók hozzáállása a témához? Hogyan reagálnak az eredményekre? Milyen a tanulók szociális, gazdasági és kulturális háttere és az hogyan függ össze az eredménnyel? v. Milyen az intézmény, a döntési mechanizmusok és ez hogyan járul hozzá az eredményhez?
g. Területek
i. Szövegértés
1) Ppt. 2) Tud-e olvasni? 3) Tud-e mit kezdeni a szöveg által hordozott információval? a) (egyáltalán megérti-e az információt?) 4) Tud-e gondolkodási műveleteket, stratégiákat véghezvinni a megszerzett információ kapcsán? 5) Olvasási motiváció: a) Személyes
i) ii) iii) iv) v)
Az olvasás, mint tevékenység Érdeklődés Autonómia Szociális tevékenységek Olvasási szokások
b) Iskolai ii. Matematika
1) 2) 3) 4)
Nem matematikai feladatok vannak Mindennapi életben való tájékozódást elősegítő matematikai problémák Sokféle élethelyzet (olyan embert gondol, akik nem léteznek) a) (felelős állampolgár) 5) Területek a) Tér és alakzat b) Etc.
iii. Természettudományi műveltség
1) Ppt.
VIII. Hangsúly
a. Ismerni kell, hogy mit vizsgál a vizsgálat és hogyan i. (minden mérés egy modellre épül, ezért figyelembe kell venni, hogy ez NEM a valóság)
NOTA – 20. lap
OECD: legfejlettebb gazdaságú országokat összefogó szervezet.
Motiváció 2011. május 2. 10:00
I. Tanulási motiváció a. Nem érdeklődés i. Része a motivációnak b. Komplex jelenség
c. Tanulási motívum:
i. a személyiség egy összetevője, ami alapján döntést hozunk a tanulás megkezdéséről, folytatásáról 1) Csak szerepet játszik, nem ez a fogalma d. Nincs egy elmélet vagy fogalom, amely le tudja írni az egészet egy helyen e. Gyűjtőfogalom
f. Nézőpontok
i. Motívumok felőli megközelítés
1) Egy személyisé-összetevőt, motivációs elméletet kezel kiemelten
ii. Jelenségek felől közelít
1) Nincs egy kiemelt motívum 2) Inkább egy osztálytermi szituációt elemeznek
g. Hatások
i. Értelem ii. Érzelem iii. A motivációs elméleteket e kettő közé, e kettőből rakják össze
iv. Szociális kontextus
1) Az egész együtt véve 2) Társas környezet a) A motiváció nem egyéni jellemző b) Az adott szociális kontextusban kell jellemezni i) A tanulási környezet befolyásolható Hosszú távon Ezáltal az egyén tanulása is befolyásolható ii) Nem dolgozhatóak ki kontextustól független elméletek
h. Pedagógusok értelmezése
i. Próbálják az adott tárgyat érdekessé tenni, megszerettetni ii. Inger-válasz megközelítés 1) Valami jó képet vagy viccet viszünk és akkor ettől motivált lesz iii. Meglévő motívumok mozgósítása
i. Oktatáskutatók megközelítése i. ii. iii. iv. v.
Személyiség-összetevők Csak hosszú távon befolyásolható A motívumokat kell megismerni Társas környezet Hogyan tanuljuk a motívumokat?
II. Tanulási motiváció összetevői
i. Motívumok felőli megközelítésben
a. Elsajátítási motiváció
i. Öröklött alapokon működik a tudásvágy 1) Pl.: meg akarunk tanulni járni ii. Ez addig tart, amíg meg nem tanuljuk az adott dolgot iii. Előfeltétele az optimális kihívás 1) Mindenkinek egyéni szintje van iv. A tevékenység megerősítése maga a cselekvés
b. Teljesítményszükséglet-motiváció
i. Szükségletek a sikerek és kockázatok alapján
ii. Kockázatvállalási csoportok
1) Sikerorientáltak a) Közepes nehézségű kihívások b) 50-50%-os eredmény 2) Kudarckerülők a) Magas célokat kitűzők
i) Gyakran nem tudják elérni ii) De nincs kudarc, mert nem az ő hibájuk volt Egy. Túl nehéz volt a feladat
b) Alacsony célokat kitűzők
c. Attribúció
i) Nincs kudarc, mert könnyű a feladat
i. Oktulajdonítás
1) Egy-egy teljesítményünket mivel magyarázzuk
ii. Kulcsfontosságú
1) (ideológia)
iii. Két dimenzió: Miért buktunk meg egy vizsgán?
Ok
Okság helye Befolyásolhatóság
"nem volt szerencsém"
Külső
Nem
1) "nem tanultam eleget" Belső "Ehhez túl buta vagyok" Belső
Igen
"gyűlöl a tanár"
Külső NOTA – 21. lap
Nem Nem
"gyűlöl a tanár" Külső Nem a) Egyetlen eredmény van, amely továbbmutat
d. Énkép
i. Magunkkal kapcsolatos vélekedés és meggyőződés ii. Amit igaznak gondolunk iii. Szerepe van a döntéseinkben 1) Pl. elvállalunk-e egy feladatot? Mennyi időt és energiát szánunk rá? 2) Pl. "nem vagyok jó matekból, a számolásos feladathoz hozzá se kezdek."
e. Tárgyi attitűdök
i. Van, amit jobban kedvelünk és van, amit kevésbé
ii. Legkevésbé szeretett tárgyak:
1) 2) 3) 4)
Fizika Kémia Matematika Nyelvtan
III. Miért fontos a tanulási motiváció?
a. Az oktatás feladatainak újraértelmezése i. Tudásalapú társadalom
1) Tudás nélkül nem nagyon lehet pénzt keresni
ii. Élethosszig tartó tanulás
1) Az oktatás végig kíséri az életünket 2) A legtöbb cég esetében mindenféle továbbképzések vannak
b. Tudás gazdasági érték
i. Az egyén szempontjából ii. A társadalom egésze szempontjából is
c. A tudásátadás helyszínei változnak
i. Iskolával pár,huzamosan működik 1) Pl. internet, tematikus TV csatornák ii. Iskoláztatás után 1) Nagyvállalati képzések
d. A releváns tudás gyors változása
i. Nem tudjuk, hogy mi fog kelleni amikor dolgozunk ii. A tanulmányaink jó része nagyon hamar elévülhetnek iii. Ugyanakkor vannak olyan központi elemek, amelyek bizonyára kellenek 1) Pl. olvasás, tanulás iv. Kritikus képességfejlesztés --> tanulási motiváció fejlesztése 1) A motiváció nem csak eszköz, hanem cél is
IV. Miért nehéz befolyásolni a tanulási motivációt? a. A motívumrendszer hosszú fejlődés eredménye i. Család
1) Anya-gyermek kapcsolat 2) Szocio-ökonómiai státusz a) A család milyen társadalmi rétegben helyezkedik el b) Mások a szülői elvárások
ii. Iskolai környezet
1) Kortársak 2) Sikerek és kudarcok
iii. A pedagógus csak egy a sok szereplő közül
1) Indirekt csatornákon keresztül jelenik meg
b. Mindenkinek egyéni motívumrendszere van
i. Beállítottság ii. Szereplési kedv iii. Nincs olyan stratégia, amely mindenkire érvényes
c. Motívumrendszerünk sok eleme stabil személyiségjellemző i. Pedagógushoz fűző viszony ii. Énkép 1) Mennyi idő kell ahhoz, hogy megváltozzon? iii. Rövid távon, tudatos tervezés nélkül nem befolyásolható
d. További stabil jellemzőkkel van kapcsolatban
i. A képességekkel párhuzamosan fejlődik ii. A képességek fejlettségét figyelmen kívül hagyással nehezen befolyásolható
V. Társas környezet
a. Tanári elvárások i. Pygmalion-effektus vagy önbeteljesítő jóslat
ii. Rosenthal és Jacobson kísérlete (1968)
1) A Pygmailon-effektust meg kellett csinálni a diákok között 2) A tanulói teljesítmények 5-10%-os javulást mutatott ki iii. Ezek a hatások egy kicsit erőteljesebbek a gyengén teljesítő diákok körében
iv. Hogyan közvetítik?
1) Kevesebb időt adnak a kérdés megválaszolására 2) Gyakrabban kritizáltak 3) Ritkábban nyújtottak visszacsatolást a) Egy erősebb tanuló esetében könnyebb 4) Elismerés ritkulása
VI. Szegregáció a. Alapja
i. A diákok kiválogatása képesség szerint
b. Kiválogatás
i. Általános iskolában: NOTA – 22. lap
i. Általános iskolában:
1) A jó képességet a jó családhoz kötik
ii. A hátrányos képességű gyerekek egy osztályba kerülnek
1) (Lehúzzák egymást)
iii. Következmények
1) Tanulással szembehelyezkedő szubkultúra a) Teljes motiválatlanság 2) Pygmalion-effektus a) Minimális elvárásokkal megy be a pedagógus az osztályba b) Aki különc akar lenni az is lemarad 3) Tanári kontraszelekció 4) Tanári kiégés 5) Kevésbé felszerelt iskola iv. Csökkentett minőségű oktatásban részesülnek azok a diákok, akik hátrányos helyzetűek
VII. Tehetséggondozás
a. A legjobbak kiválogatása
b. Eredmény
i. Nem kiemelkedőek nemzetközi szinten ii. Nem hozza ki a legjobbat a diákokból
c. Nagy hal a kis tóban hatás
i. A különválogatott osztályokban csak egy osztályelső lehet, ez demotiválja a korábban kiemelkedőkre d. A társadalmi elfogadás, felelősségvállalás, a társadalmi valóság megismerése ellen hat
VIII. Kulturális különbségek
a. Roma tanulók motiválatlansága i. Pedagógus szerinti különbség
1) A roma tanulók motiválatlanok
ii. Kulturális különbségek lehetnek
1) Nyugati diákok a) Arra épül, hogy a tanuló maga választhat feladatot 2) Kelet-ázsiai diákok a) Választás nem motiváló b) Az inkább, hogyha számukra egy fontos személy választ feladatot
iii. Roma és nem roma gyerekek között
1) A romák motiválatlanabb
iv. Roma és hátrányos helyzetű gyerekek között
1) Nincs különbség
IX. Tanulási motiváció fejlesztésének lehetőségei a. "Aki nem akar tanulni, azzal nem tehetünk semmit."
i. A NAT minden pedagógust utasítja, hogy tegyen ez ellen
b. A "hagyományos" motivációs stratégiák hibája i. Jutalmazás
1) Rutinszerű feladatoknál ha a gyorsaság és a mennyiség a cél 2) Kreativitás esetén nem 3) Önmagában is élvezhető feladatok esetében sem ajánlott
ii. Versengés
1) Alkalmazása gyakran demotiváló a) Mindig ugyanazok nyernek 2) Differenciáltabb értékelési lehetőségek
c. Önálló tanuláshoz szükséges tényezők i. Tanulási motiváció
1) Meg akarjuk tanulni
ii. Szövegértés
1) Ha nehezen értjük meg a szöveget, akkor csökken a motivációnk
iii. Tanulási stratégia
1) Megértés 2) Feldolgozás 3) Emlékezés a) Értelmetlen tanulási folyamat demotiváló b) (Ha kudarchoz vezet akkor pláne)
X. Összegzés a. b. c. d.
Motiváció indirekt csatornákon működik Kontextusfüggőség miatt nincs empirikusan megfogható stratégia A vonzó tanóra csak kis szerepet játszik Hosszabb távú tervezés i. Eszköztudás fejlesztése ii. Önbizalom fejlesztése 1) párhuzamosan
NOTA – 23. lap
(Nem mindegyik roma szegény, mégis kevesen járnak pl. egyetemre.)
Megjegyzések 2011. június 21. 18:41
Megjegyzés a jegyzetekhez: Ez a mű egy jegyzet. Saját használatra készült. Forrása az előadásokon elhangzottak illetve előfordul, hogy saját megjegyzéseket is írtam hozzá. Az ábrákat, diagramokat én készítettem, a képek az internetről vannak. (Mivel jegyzetről beszélünk külön forrásmegjelölést nem szándékozom készíteni.) Hogy mindenkinek érthetőek legyenek a jelölések itt közzéteszek egy jelmagyarázatot:
1. Headingek használata értelem szerűen.
Címsor 1 Címsor 2 Címsor 3 2. Quote-t kell használni az idézeteknél. Idézet 3a. Vastag betűvel kell kiemelni a kulcsszavakat. 3b. Ha címben van, akkor nem kell kihúzni. 4. Piros betűvel kell írni a fontosabb évszámokat. 5. A fontosabb tulajdonneveket zöld színnel írjuk. Elég az első említésnél. 6. A szakszavakat ki kell írni a szakszó gyűjteménybe (ezt elég csak a feldolgozásnál) és jelölni kell a bekezdését a "Szakszó" (CTRL +1) jellel. Az idegen szavakat csak simán dőlt betűvel kell írni. 7. A kevéssé fontos, széljegyzeteket Citátummal kell jelölni.
8. Azon széljegyzeteket, melyek fontosabbak, azokat Kóddal kell jelölni. 9. Azon szavakhoz, melyeket nem értünk alá kell húzni és egy Kérdés ábrát kell helyezni. 10. A képaláírásokat alá kell húzni. 11. Az a szöveg, ami a jegyzet minőségét jellemzi kékkel írom. 12. A definíciókat a "Definíció" cimkével jelölöm. 13. (Zárójelben van az a jegyzetrész, amelyet én tettem hozzá egyéb tudásom alapján) 14. Az ajánlott könyvet könyv ikonnal jelzem és a betűtípus marad az alap. A jegyzet készült: Dr. Molnár Edit Katalin előadása alapján A jegyzetet készítette: Kőrös Ákos
NOTA – 24. lap