Geomorfológia - Tömegmozgások

Page 1

Tömegmozgások 2012. február 7. 14:21

I. Fogalma: lejtőn a gravitáció hatására mozog egy anyagtömeg, de a mozgást szállító közeg nélkül zajlik. a. Pécsi Márton: derázió i. Dere, dare = lepusztít

II. Süppedékes tömegmozgás

a. A felszín alatti üregek beszakadása miatt a felszín megsűlyedt tál alakban

b. Gyakori alábányászott helyeken

i. Kibányásszák a gázt vagy valamit ii. Helyét levegő veszi át iii. A felszín süllyed, tehát a gátak is süllyednek

III. Lejtős tömegmozgás a. Lejtőkhöz kötődnek

b. Kialakulásának feltétele

i. A lejtő valamely részének egyensúlyvesztése

1) Mindig van két erő, amely egymás ellen hat 2) Két erő párharca: a) Nyíró erő

i) A lejtő instabilitása felé mutat ii) A lejtő instabilitását okozza

iii) Nő a lejtő meredekségével

 Antropogén hatásra útbevágás mellett  Folyó hatására természetes úton

iv) Nő a lejtő magasságával

 Ha a folyó bevágódik mellette

v) Nő a lejtő súlyával

 Tehát, hogyha csapadékos időszakban átázik  Építkezések (antropogén) b) Nyíró szilárdság i) A lejtő stabilitását fogja fokozni

c. Jelentőségük

i. Lejtők lankásítása 1) Az új lejtőszög az eredetinél jóval kisebb lesz ii. Gazdaságilag is fontos 1) Rombolás a) Utak, épületek b) Vezetékeket (víz, gáz, áram, internet)

d. Általános feltétele

i. Nyíróerő kiszámítása

1) T' = ? 2) 3) 1. ábra!

ii. Nyíró szilárdság

1) Homogén, rétegzetlen lejtő a) b) φ: belső súrlódási szög c) x: kohézió

2) Rétegzett anyag esetén a) Az anyag feletti rétegek b) Legjobban átnedvesedett, legkisebb ellenállású anyag csúszik el

iii. Állásbiztonsági tényező 1)

2) μ > 1 : nyíró szilárdság nagyobb → stabil lejtő 3) μ < 1 : nyíró erő nagyobb → tömegmozgás

e. Domborzati feltételek i. Lejtő részei

1) Lejtőváll (2° vagy annál kisebb) a) Beszivárgás b) Talajerózió alig 2) Lejtőderék (20°-40°) a) Meredek rész b) Kúszások, omlások, csuszamlások = tömegmozgások 3) Lejtőláb kisebb, mint 2° a) Beszivárgás, talajképződés

f. Litológiai feltétel

i. Arra utal, hogy milyen állagú a lejtő (konzisztencia viszonyaira utal) ii. Merev vagy rugalmas anyagok 1) Merev: omlások 2) Rugalmas: csuszamlások iii. Plasztikus anyag: (pl. agyag) csuszamlások, kúszások iv. Folyós anyag (brei-szerű) v. Mitől változik

1) Vízfelvétellel a) Lassan elfolyósodik 2) Rázkódás a) Tixotrópia: rázkódás hatására elfolyósodik az anyag b) Okozhatja: földrengés, közlekedési nagy járművek 3) Kőtörmelék termelődéssel Geomorf – 1. lap

Yosemite Nature Notes - Rock Falls - YouTube


3) Kőtörmelék termelődéssel a) Változik a szemcseméret b) Így változik az anyag állaga is

g. Típusai

i. Omlás

1) Hirtelen kioldódó tömegmozgás, amikor a lefele mozgó anyag útjának egy részét szabadeséssel teszi meg, miközben a lefele mozgó kövek roncsolódnak, összetörnek. 2) m/s-ben mérhető 3) Előfordulása a) Meredek sziklafalaknál b) Folyók, tavak alámosott partjai 4) Méretük a) Hegyomlás nagyságrendű i) Km3-ban mérhető b) Kőpergésig terjed i) Ez azt jelenti, hogy insolációs aprózódás során a lehűlt sziklafelszínt felmelegíti a napsugárzás és apró darabok (akkorák, mint egy pénzérme) válnak le a felszínről. 5) Formakincse a) Törmelékkúp i) Az alján vannak a nagyobb törmelékek b) Kolluvium: a törmelékkúpok összenövésével keletkező törmeléktakaró c) Kőlavina: mélyen az erdőbe benyúló lineáris keskeny törmeléksávok 6) Típusai a) Epizodikus: ritkán kialakuló, pl. a hegyomlások i) Oka: földrengés, villámcsapás (ez is epizodikus) b) Szabálytalan periódusú: időről időre megtörténik, de nem kiszámítható, hogy mikor i) Ezek lesznek azok, amelyek áldozatokat követelnek ii) Pl. löszös falak omlása, kőlavinák, partomlások, sziklaomlások c) Szabályos periódusúak i) Mindig ugyanakkor fordulnak elő ii) Szfinxek zenéje

ii. Csuszamlások

1) A csúszópálya mentén történő anyagelmozdulás, amely során a szemcsék egymáshoz viszonyított helyzete nem változik, sebessége pedig cm/nap. 2) Előfordulások a) Dombságok laza üledékes kőzeteire jellemző b) Folyópartok mentén is megtalálható c) Nedves területeken fordul elő 3) Méretük a) Néhány 100 m2-es területeket érintenek 4) Formakincse a) Csúszópálya: ami mentén az anyag elmozdul i) = a nyírási síkkal b) Csúszási tükör: a csúszópálya felszínre került része c) Hepe: negatív forma, a csuszamlás fészke d) Hupa: pozitív forma, a lejtőről lecsúszott anyag tömege e) Talp pont: a lejtő azon része, ahol a lejtő derék átmegy a lejtő lábba 5) Típusai a) A csúszópálya kialakulásának ideje alapján i) Preformált csuszamlások

 Rétegzett anyagban • A rétegzés valamikor korábban alakult ki  Pre=elő  A csúszópálya (agyag rétegek) több ezer millió éve alakultak ki

ii) Szingenetikus (szin: egyszerre; genetika: születni)

 A csúszás pillanatában alakul ki, hogy hol lesz a csúszópálya  Homogén anyagokban  A csúszópálya óraüveg szerűen görbült

b) A csúszópálya magassága és a lejtő magassága alapján

i) ii) iii)

c) Lejtőszög alapján i) ii) iii)

 Egymást tartják a rétegek  Rétegfejeknél kisebb omlások d) Csúszópálya anyaga alapján e) A lecsúszott anyag alapján

iii. Kúszások

i) ii) iii) iv)

A későbbi fejlődést determinálja Merev anyagok Plasztikus anyagok Pépszerű anyagok

1) Fogalma a) Lassú mozgás: cm/év b) A szemcsék egymáshoz képest elmozdulnak c) Maximum 1 m vastagságban hat és lefele haladva egyre kevésbé intenzív d) Málladék vagy törmelék mozog lefele a lejtőn, de ha szálban álló kőzet rétegfeje kampósan elvonszolódik 2) Kiváltó okai Geomorf – 2. lap

Sivatagokban lehet hallani, ahogy ezek leesnek: szfinxek zenéje

geomorflist@gmail.com Az Alpokban azt tapasztalják, hogy egyre több az omlás. Miért van az, hogy egyre több van és miért van az, hogy egyre nagyobb magasságokban is megtörténik? Péntek délig :)

Valamilyen tevékenység folyamán a nem használt anyagot felhalmozzák. Ez a meddőhányó.


b) A szemcsék egymáshoz képest elmozdulnak c) Maximum 1 m vastagságban hat és lefele haladva egyre kevésbé intenzív d) Málladék vagy törmelék mozog lefele a lejtőn, de ha szálban álló kőzet rétegfeje kampósan elvonszolódik 2) Kiváltó okai a) Csepperózió

i) ii) iii) iv)

Az esőcsepp becsapódásakor a földfelszínt szétcsapja Ha ez lejtőn megy végbe, akkor lefele sokkal több anyagot mozgat Az anyag szemcséről szemcsére megy lefele Így alakulnak ki a deráziós völgyek

b) Fagyemelés

i) Fagyáskor a kavics alatt jégtűk, jégkristályok alakulnak ki, amik felemelik a kavicsot ii) Amikor a jég elolvad, akkor a kavics lejtőirányba lesz lerakva

c) Hőmérsékletingás és/vagy nedvességváltozás

3) Típusa

i) A szemcsék kitágulnak → kicsit lejjebb görög ii) Amikor zsugorodni kezd, akkor nem ugyanoda esik vissza, hanem lejtőn lefele mozog

a) Törmelék kúszások

i) Száraz állapotban így mozog le az omladék ii) Száraz állapotban így mozog mindenféle hordalék iii) Periglaceriális területen a kőtengerek és kőfolyók

b) Talajkúszás

i) Finom málladékok vagy a talaj szemcséi mozognak ii) Mérsékeltövi dombságokra jellemző (még a gyeptakaró sem szakad fel) 4) Felismerése a) Elmozdulnak villanypóznák, sírkövek, kerítések

iv. Folyások

1) Vízfelvétel miatt képlékennyé válnak az anyagok és lefele mozdulnak el a lejtőn. Bennük laminális és turbulens áramlások jelennek meg. Sebessége a folyás sűrűségétől (viszkozitásától) függ és persze az eséstől. m/s-ben mérem. 2) Típusai a) Szoliflukció  Lineárisabb: egy pálya, egy vonal mentén haladnak i) Törmelékfolyás (durva törmelék mozog, 20-40 km/h, nagyon gyorsan lelassul)

 Mure: az Alpokban  Szeli: Közép-Ázsiában  Bolsone: Észak-Amerika, Ausztrália

ii) Iszap-sár folyások (finom szemű, 2-4 cm/sec, nem lassul)

 Lahar: vulkáni hamu vízzel átitatva folyássá válik  Lápkitörés: dagadólápoknál a tőzegmoha takaró felszakad és a felesleges sár (szmötyi) kiömlik  Talajfolyás: heves esőzésekkor a talaj felső rétege vízzel átitatódik és elfolyik b) Geliszoliflukció  Geli: fagyott; szoli: talaj; flukció: folyás = fagyott talaj folyás  Areális: egész lejtőket érint  Periglaciális területeken jellemzőek  1-2 fokos lejtőkön is jellemzőek  Konvekciós áramlások indulnak meg • A 4° talaj nagyobb sűrűségű, mint az 1° ○ A nagyobb sűrűségű lesüllyed, a másik felemelkedik ○ 4 m mélységbe működik ○ Egész évben áramlik és jönnek felfele a szemcsék ○ Ha van lejtő, akkor még lejtés irányba is elmennek és hosszú gyűrűk alakulnak ki i) Szabad geliszoliflukció

 Poligonok alakulnak ki  Vagy lejtőn a körgyűrűk megnyúlnak → kőhantsávok

ii) Kötött geliszoliflukció

 Girlandos gyepterasz: gyeptakaró alatt elfolyósodott anyagot megfogja a fagy (?)

Geomorf – 3. lap

Omladék: omlással keletkezett anyag.

Debris flow

http://www.youtube.com/watch?v=8mKC3eID074 http://www.youtube.com/watch?v=bt05FIIZPgM


Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.