Fluviális folyamatok 2012. február 14. 14:09
I. Általános fogalmak a. Davis: a domborzat lepusztításában a folyók játsszák a döntő szerepet i. A hegységeket az erózióbázis szintjéig pusztítják ii. Nyilván ma már nem így gondoljuk, de a folyók fontos szerepet játszanak
b. Csapadék
i. Beszivárog 1) Talajvizek, rétegvizek
ii. Lefolyik:
1) Areális folyás a) A felszínen, vékony filmréteg szerűen folyik lefele a víz b) Nagyon rövid ideig tart c) Nem jellemző d) Minden lefolyó víz a mélyedéseket keresi 2) Lineáris folyás a) Vonal mentén halad b) Medret alakít ki magának
i) Innentől kezdve beszélünk vízfolyásról ii) Eróziós tevékenységet (pusztító) végez
iii) Jellemzők
Mélyül Szélesedik (laterális, oldalazó erózió) Fokozatosan hátravágódnak a vízválasztóig
c. Fluviális tevékenység i. Hordalékát szállító mederben áramló víz felszínformáló tevékenysége
d. Felszínformálás alapja i. ii. iii. iv.
Hordaléktermelés (erózió) Hordalékszállítás (transzportáció) Hordalék lerakás (akkumuláció) Befolyásolja a meder fenék anyaga
e. Erózióbázis
i. A vízfolyások végső befogadóját jelenti, ameddig a folyó kifejtheti az eróziós tevékenységét ii. Helyi erózióbázis: amibe torkollik a vízfolyás iii. Abszolút erózióbázis: azok a területek, ahova eljutnak maximum a hordalékszemcsék
II. Hordalék termelés a. Alapja
i. A helyzeti energia (ami a szintkülönbségből következik, arányos azzal) alakul át mozgási energiává és ennek a mozgási energia révén képes anyagot leválasztani a mederből és ebből következik a hordalék termelés
b. Módjai
i. Korrázió
1) A mozgatott törmeléken mélyíti, koptatja a medrét 2) Egy tiszta víz nagyon nehezen képes a part eróziójára 3) A törmelékkel történő vésés a legfontosabb hordaléktermelő folyamat ii. Hordalék szállítás közbeni kopása 1) Ezt hívják görgeteg tördelésnek iii. Korrózió 1) Kémiai oldás, mállasztás 2) Oldható kőzeteken halad át a vízfolyás, akkor azokat oldja és így is termel hordalékot iv. Kavitáció 1) Turbulensen áramlik a víz és a buborékok szétpattannak a meder falánál, nyomáscsökkenés okozta aprózódás lép fel és így termelődik egy kis mennyiségű mederanyag 2) Tisztavizű folyásoknál így kezdődik v. Tömegmozgások 1) Becsúszó, beomló anyagok 2) Vagy pl. a Niagara alámossa a falat
c. Befolyásolja a meder anyaga i. Törmelékes mederanyag
a) Az összes magyarországi folyó ilyen 1) A meder kavicsba, homokba, iszapba ágyazott 2) Pl. Maros, Tisza, Duna alföldi szakaszai 3) Kritikus nyíróerő: az az erő, ami az adott szemcse környezetőből való elmozdításához szükséges Homok Legkönnyebb a) Iszap, agyag Nehezebb i) Azért, mert az is számít, hogy mennyire vannak összetapadva 4) Emelő erő a) Turbulens áramlások, örvények 5) Kritikus sebesség: az a vízsebesség, ami az adott szemcsét mozgásban tartja
ii. Sziklatalapzatú medrek
1) 2) 3) 4)
Nagy kohéziójú anyag (andezit, gránit) Korrázió, korrózió Görgeteg tördelés Kavitáció
III. Hordalékszállítás a. Módjai
i. Oldott hordalék
1) 2) 3) 4)
Vízben egyenletesen oszlik szét Sók, karbonátok, szennyeződések Utal arra, hogy a vízgyűjtőn a mállás mértékére Attól függ, hogy milyen kőzeteken megy keresztül
Geomorf – 1. lap
i. Oldott hordalék
1) 2) 3) 4) 5)
Vízben egyenletesen oszlik szét Sók, karbonátok, szennyeződések Utal arra, hogy a vízgyűjtőn a mállás mértékére Attól függ, hogy milyen kőzeteken megy keresztül Lokalizáció a) A trópusokon a legintenzívebb a mállás 6) Koncentráció, össztömeg a) Legkisebb a koncentrációja áradáskor (→ ilyenkor felhígul) b) Legnagyobb a koncentrációja kisvízkor c) Össztömege árvízkor a legnagyobb 7) Befolyásolja (vízgyűjtőn) a) Esővíz összetétele i) Minél savasabb egy eső, annál oldóképesebb Ráadásul oldódnak a nehézfémek is b) Kőzetminőség c) Domborzat i) Minél nagyobb a lejtőszög, annál kisebb, rövidebb az oldás ideje és annál kevesebb az oldott anyag koncentrációja d) Éghajlat i) Trópusokon intenzívebb e) Növényzet f) Felszíni, felszín alatti lefolyás aránya i) Felszín alatti lefolyásból táplálkozóban sokkal több az oldott anyag
Sarkantyú: olyan kőszórások, amelyek benyúlnak a vízbe. Azért vannak, hogy mélyítsék a vizet.
ii. Lebegtetett hordalék
1) 2) 3) 4) 5) 6)
Vízben lebegve sodródik Felhőkben mozog Iszap, agyag Utal a vízgyűjtőn az aprózódás mértékére Lepusztulás mértéke: 30 mm/1000 év Lokáció a) Ázsia folyói szállítják a legtöbb lebegtetett hordalékot i) Ott még aktív löszképződés tart és így sokkal könnyebb nekik b) Európában a legtöbbet a Semani szállítja Albániában i) 150%-kal többet, mint a Sárga-folyó c) A Maros a legtöbbet Magyarországon d) Nem a legnagyobb folyók nem a legnagyobb vízhozammal szállítja a legtöbb lebegtetett hordalékot
iii. Fenékhordalék
1) Mozgása közben kapcsolatban van a mederfenékkel 2) Ugráltatva szállítódik a) Homok 3) Csúsztatva, görgetve a) Nagyobb kövek, kavicsok, tömbök 4) Szállítás módja a) Részecskék mozgása nem folyamatos, csak nagy sebességnél b) A víz sebességénél lassabban mozognak a szemcsék c) A szemcsék leghosszabb tengelye a mozgásra merőleges 5) Hordalékszállítás mértéke függ a) Vízhozamtól b) A folyó esésétől, azaz sebességétől 6) Szemcse mérete függ a) Vízsebességtől b) Vízmélységtől i) A szemcse egész felületét tudja nyomni ii) Minél mélyebb, annál kisebb a víz súrlódása c) Medergeometriától i) Azt jelenti, hogy tál alakú egy vízfolyás vagy V alakú ii) A V alakúban jobban van d) Meder-érdesség
i) Azt jelenti, hogy mennyire vannak benne lik-lukak és kiemelkedések ii) Minél több van, annál nagyobb a víz ellenállása iii) Az üstökben felhalmozódhat a törmelék és ez megnehezíti iv. Uszadék 1) A víz felszínén úszik 2) Fa, pillepalack, papucsok,
b. Áramlások (ld. ÁTF)
i. Lamináris áramlások 1) http://hu.wikipedia.org/wiki/Lamin%C3%A1ris_%C3%A1raml%C3%A1s
2) Nagyon kicsi vízsebesség 3) A szemcsék egymáson csúsznak el
ii. Turbulens áramlások 1) http://hu.wikipedia.org/wiki/Turbulencia
2) Nagy vízsebesség 3) Örvények a) Állóörvények i) Mederakadályok b) Vándorló örvények
i) Bárhol ii) Vízszintes tengelyűek
iii) Függőleges tengelyűek
Szívó örvény • A partok mentén leszívják a vizet Forrás örvények • Sodorvonalban • A vízszint egy kicsit óraüveg szerű lesz (magasabb) Spirális áramlási kör • A szívó és forrás örvények összekapcsolódnak és lefele tolódnak a folyón és így alakulnak ki az áramlási körök, amelyek a Geomorf – 2. lap
Hordalék: amikor még mozgásban van. Üledék: amikor már leülepedett.
• Sodorvonalban • A vízszint egy kicsit óraüveg szerű lesz (magasabb) Spirális áramlási kör • A szívó és forrás örvények összekapcsolódnak és lefele tolódnak a folyón és így alakulnak ki az áramlási körök, amelyek a hordalékszállításban nagy szerepet játszanak. • Az övzátonyokban ezen rakják le a hordalékot
IV. Hordalék felhalmozás a. Oka
i. A szemcsék különböző sebességgel mozognak és összetorlódnak ii. Helyenként a turbulencia miatt akkumuláció van, másik helyen pedig erózió 1) Általában a forrás örvények alatt akkumuláció jellemző 2) A szívóörvények mentén pedig erózió
iii. Különböző nagyságú szemcsék különböző sebességgel mozognak
1) A nagyobb szemcsék lassabban mozognak, mint a kisebbek 2) A nagyobb szemcse mögé beragadhatnak kisebb szemcsék a) Szélárnyék hatás lép fel b) Megindul az akkumuláció iv. Mederegyenetlenség 1) Befolyásolják az áramlások sebességét, érvényességét és ezáltal
b. Froude-féle szám
i. Megmutatja, hogy a vízfolyás mikor erodál és mikor akkumulál
ii. iii.
1) Kritikus sebesség alatti → ilyenkor indul meg az akkumuláció 2) Homokfodrok a) Alacsony (cm) b) 1. ábra c) Forrásirányba vándorol 3) Zátonyok a) 1-2 m magas b) Ugyanúgy néznek ki, mint a homokfodrok c) Különböző pihenési idővel mozognak i) Lesznek olyanok, amelyek a part mentén megpihennek, de vannak olyanok, amelyek a közepén mozognak iv.
1) Sík felszín a) Nagy vízsebesség → minden anyagot elmozdít a meder alján → Ezért eltűnnek a formák → sík mederfenék alakul ki b) Ilyenkor a legkisebb a meder érdessége v.
1) Antidűnék a) 2. ábra
c. Zátonyképződés
i. Funkciója a mederben
1) Hatalmas mennyiségű fenékhordalék raktározódik 2) Meder-érdességet befolyásolja, növeli → csökkentik a vízsebességet → saját rendszerüket befolyásolják, azaz zátonyosodnak 3) Energiát szabályozzák a) A folyó energiáját, munkavégző képességét csökkentik ii. Kialakulásuk 1) 3-4. ábra iii. Méretük 1) Hosszuk a mederszélességgel 2) Magasságuk a mélységgel arányos iv. Anyaga 1) Homok és kavics v. Előfordulás
1) Medertágulatok, pl. Maros 2) Kanyarulatok csúcsa 3) Torkolatok
vi. Típusa
1) 5-6. ábra 2) Egymásba alakulhatnak 3) Lökésszerűen, időről-időre, hullámokban mozognak
Geomorf – 3. lap
A szigeten van növényzet, míg a zátonyon nincsen.