USA az első világháborúban I. 2012. február 15. 10:03
I. Előzmények a. Külpolitika jellegzetességei i. 1823. Monroe-elv
ii. 1793. A francia forradalom kapcsán a semlegesség deklarálása és a kereskedelmi előnyök megszerzése
iii. Latin-amerikai függetlenségi harcok → izoláció politikája
1) Az USA barátságtalan beavatkozásnak tartaná, hogyha valaki beavatkozna a kontinensen az ügyekbe 2) Cserébe azt vállalják, hogy ők sem avatkoznak be az európai ügyekbe
iv. Kuba helyzete
1) Utolsóként maradt meg a gyarmatok során 2) 1898-as spanyol-amerikai háború a) Az USA először gazdasági okokból beavatkozott a függetlenségi háborúban a kubaiak oldalán b) Helyi amerikai lakosság és közvélemény nyomása hatására c) Már a kezdetektől eldöntött háború volt 3) Elismerésre került Kuba függetlensége 4) Kuba gyarmattartó hatalom lett a) Puerto Rico b) Csendes-óceáni szigetek 5) Theodore Roosevelt kiegészíti a Monroe-elvet a) Európai kölcsönöket latin-amerikai országok nem tudják visszafizetni, akkor az USA helyettesíti őket (?) b) Amerika az amerikaiaké → Amerika az észak-amerikaiaké i) A kontinens stabilitását és a kontinensen kívüli régió stabilitását is próbálják megőrizni
v. Távol-keleti események: orosz-japán háború
1) Nyitott kapuk elve a) Elvárta az USA, hogy az európai hatalmakhoz hasonló kedvezményeket kapjon b) Egyéb gazdasági előnyöket is kap 2) Az USA nem akarja, hogy az oroszok teljesen kiszorulnának a tértségből a) Közvetítői szerepet vállal Roosevelt i) Eredménye: béke → béke Nobel-díj
vi. Panama
1) Csatorna építés 2) Gazdasági okokból 3) Kolumbia része a) A kormány nem hajlandó tárgyalásba bocsátkozni, hogy a csatornát megalkossák → az Egyesült Államok felbuzdítják a panamaiakat a függetlenedésre → a panamai kormány kedvezményt ad az amerikaiaknak vii. Roosevelt: furkósbot-elv 1) Amennyiben az Egyesült Államoknak valahol érdeke van, akkor arra a területre diplomáciailag, gazdaságilag, katonailag odacsap 2) Ehhez már megvan a gazdasági potenciál is a) Ki tud állítani akkora hadsereget, amekkora ehhez kell 3) Ez az egyik legfontosabb, ami az I. világháborúval kapcsolatos szembenállását megfogalmazza 4) Amennyiben az amerikai közvélemény nyomására beavatkozásra készteti, akkor meg is teszi azt a) Kell valami olyan casus belli, ami nem csak a kormányt, hanem a közvéleményt is befolyásolja
b. Világháborús előzmények
i. Casus belli a) Amerikai életek esnek áldozatul ← erre hivatkoznak 1) Lusitania elsüllyesztése 2) Mexikó semlegesítené az USA-t
II. W. Wilson
i. Demokrata párt jelöltje ii. 1913. márciusában iktatják be iii. 1917-ben újraválasztják a. Belpolitikai fordulatot hoz i. Jövő óra anyaga lesz a 20-as évek
b. Külpolitikai fordulat 1) Külügyminisztere: Bryan
i. Mérsékelt külpolitikai szerepvállalás az elnökségének a kezdetén USA – 1. lap
i. Mérsékelt külpolitikai szerepvállalás az elnökségének a kezdetén
1) Visszavonja azt a törvényt, amely alapján az amerikaiak nem fizettek a Panama-csatorna használatáért a) Továbbá jóvátételt javasol Kolumbiának, de ezt leszavazzák a szenátusban 2) Latin-Amerikába csapatokat vezényelnek a status quo fenntartására és a csatorna biztosítására 3) Ázsiai kereskedelem a) A meglévő szerződések megújítására már nem jellemző a dollárdiplomácia
ii. 1914-ben az Egyesült Államoknak állást kell foglalnia
1) Hogyan viszonyul a felekhez? 2) Casus belli: 1914. június 28. Szarajevó a) Ezt megelőzi a szövetségi rendszerek kialakulása → merénylet b) 1914. július 28. a Monarchia hadat üzen Szerbiának c) Kölcsönös hadüzenetek Központi Hatalmak Antant Németország
Oroszország
Osztrák-Magyar Monarchia Nagy-Britannia Franciaország
d)
Bulgária Olaszország Románia
Japán i) Franciaország és Nagy-Britannia közt nincsen szerződés, de az oroszok összetartják őket 3) Dilemma a) Amerika alapvetően angolszász b) Viszont etnikailag eléggé összetett az amerikai népesség i) A közvélemény megosztott c) Gazdaságilag az Antant felé húz i) Elég nehéz Németországba eljutni a blokád után d) Az USA a legjobban akkor járna, hogyha ki tudna maradni i) Nem belépni hivatalosan ii) De kereskedni mindkét féllel 4) Semlegesség a) Mindkét országgal kereskedhet hadianyagnak nem minősülő árukkal b) A harcoló feleknek joguk van arra, hogy a hajókat megállítsák és ellenőrizzék i) Amennyiben megszegik a kereskedelmi szabályokat, akkor kiürítés után elsüllyeszthetik c) Technikai újítás: tengeralattjáró i) A németek nem veszik figyelembe a semlegességet d) A britek kijelentik, hogy az élelmiszer is hadianyag i) Továbbá ragaszkodnak hozzá, hogy minden semleges hajó először Angliában kössön ki ahol átvizsgálják azt és utána mehet tovább e) Német válasz: i) A Brit-szigetek partjait hadizónának minősítik és teleszórják aknákkal a környéket f) "semlegesnek kell lenni nem csak tettleg, de névleg is" Wilson
g) A németek tesznek felhívásokat amerikai lapokban, hogy a Szövetségesekkel kapcsolatban lévő hajók nem biztonságosak 5) Süllyesztések a) Lusitania i) 1915. május 7-én a németek elsüllyesztik
1198 utas, ebből 128 amerikai állampolgár Valószínűleg ténylegesen szállított hadianyagot is • Indokolt volt a támadás ii) Ez lesz az egyik ok, amely indokként szolgál az amerikai közvélemény előtt
b) 1915. augusztusában, Arabic elsüllyesztése
i) 2 amerikai állampolgár áldozat → tiltakozás ii) Arabic eskü: Az amerikai német nagykövet megfogadja, hogy felszólítás nélkül nem süllyesztenek el fegyvertelen hajót
c) 1916. márciusa, Sussex (fr.)
i) 3 amerikai ii) Amerikai tiltakozás iii) Sussex eskü: Figyelmeztetés nélkül nem fognak kereskedelmi hajót elsüllyeszteni
d) Eredménye
USA – 2. lap
d) Eredménye
i) Wilson figyelmeztetése; 1916 tavasza Ha nem hagynak fel, akkor megszakíthatják a diplomáciai kapcsolatot ii) Közvetítői szerepet is felvállalna Wilson T. Roosevelt szerint azonnal be kellene avatkozni Nem kellene sokáig húzni a konfliktust
iii. Korlátlan tengeralattjáró háború meghirdetése
1) 1917. február 1. kezdődik meg 2) Ezután rögtön az USA megszakítja a kapcsolatot Németországgal 3) Távirat: Zimmermann távirat a) A meghirdetés előtt a németek kiadnak egy táviratot, amit az amerikaiak elfognak b) Abban az esetben, hogyha az USA hadba lép, akkor Mexikót mozgósítanák és győzelem esetén esetén Mexikó megkapja azon területeket, amit a XIX. században elveszített. i) Új-Mexikó ii) Texas iii) Arizona 4) A brit hírszerzés az amerikaiak részére bocsátja az információt a) Nyilvános lesz b) Ez az utolsó csepp
iv. 1917. április 2. az USA hadat üzen a Német Császárságnak
1) Szavazás a hadüzenetről a) Nem egyhangú i) Egy hölgy (az egyetlen) ellene szavaz b) A döntő többsége megszavazza azért
c. Hadsereg kiállítása
i. Sorozási törvény 1917 májusa
1) Regisztrálnia kell minden 21-30 közötti, majd minden 18-40 közötti férfinak 2) Miután nyilvántartásba vették őket, sorshúzással döntik el, hogy kit hívnak be a hadseregbe a) A 21-30 közöttiből közel 10 millió → kb. 700 ezret sorsolnak ki b) Természetesen lehet jelentkezni önként is c) Sokszor előfordul, hogy egyes államok, egyes megyék milíciái átalakulnak nemzeti gárdává és szövetségi szolgálatba vonulnak 3) 1918 végére közel 5 millió lesz a létszám, amely a hadseregbe bevonul a) Ebből 2 millió kerül át Európába ii. Júniusban indulnak el iii. 1918 áprilisától kezdődően a nyári hónapok legvéresebb csatáiban vesznek részt
iv. Kb. 2 000 katonát szállítanak át Európába
1) Először szétosztják őket az Antant hatalmak közt 2) Aztán mégis egyesítik a csapatokat amerikai tábornok alatt: Pershing v. Az amerikai csapatok nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Németország fegyverszünet megkötésére szorulnak
d. Hátországi történetek i. Semmiféle hátországi háború nincsen ii. Az áldozatok száma sem olyan nagy 1) Viszonylag kevés áldozattal kerül ki a konfliktusból
USA – 3. lap
USA az első világháborúban II. 2012. február 22. 10:10
I. Hátország
i. Rövid idő alatt történik meg az átállás és a visszaállás is 1) Ez a nagyfokú fegyelem és hivatali odafigyelés miatt lehetséges
a. Hadianyag ellátásához anyagi forrásokat kell mozgósítani i. 23 milliárd $ saját célokra ii. 10 milliárd $ kölcsönként a szövetségesek rendelkezésére
iii. Ezek fedezetére
1) Adónövelés a) Jövedelemadók i) 70%-75%-80% b) Kb. 10 milliárd $ 2) Kormánykötvények kibocsátása a) Békekölcsön b) Liberty loan c) Victory loan d) Ennek a bevétele kb. 23 Mrd $
Kiadás
Bevétel
b. Központosítás a végrehajtó hatalomban
i. Elnöki hatáskörbe rendelnek sok kérdést 1) Ne kelljen végigmenni a procedúrán, hanem egyből
ii. Szintén az elnök alá rendelt, de kongresszusi ellenőrzés alatt maradt hivatalokat állítanak fel
1) Agency 2) Nyersanyag kitermelés → termelés → elosztás a) Szabályozás és ellenőrzés 3) Vö. tervgazdálkodás és államosítások 4) Meghatározzák a) A prioritásokat
Nyersanyag kitermelés
Termelés
b) A mozgósításokat
i) Legyen mindenhol munkaerő ii) Felfüggesztik a sztrájkjogot iii) Helyette próbálják garantálni a 8 órás munkaidőt, hogy ezekkel meg is előzzék azt a helyzetet, hogy sztrájkoljanak iv) Szakszervezetek létrehozása v) Egységes bér
c) Szállítás könnyítése
i) Vasút ii) Vizi út d) Kommunikáció megszervezése 5) Gazdák megnyerése a) Bizonyos termékeket monopol helyzetbe tesznek (?) b) Korlátozzák, hogy a gabonából lehet-e szeszes italt csinálni i) NEM (?) ii) Mindent a hadi céloknak kell alárendelni 6) Jegyrendszer bevezetése a) Liszt b) Hús c) Cukor d) Üzemanyag e) Korlátozzák a mennyiséget is
c. Társadalmi csoportok új lehetőségei
i. Afroamerikaiak megjelenése a munkaerőpiacon 1) Elmentek a fehér férfiak ii. Hispánok megjelenése 1) Bányák, vasút iii. Nők számára is megjelennek új lehetőségek 1) Egészségügy vagy a gyárakban, illetve olyan férfias munkakörökben, ahol férfiakat nem tudtak a hiány miatt foglalkoztatni iv. Amint vége a háborúnak ezeket az embereket elküldik, mert visszajöttek az emberek a frontról
d. Németekkel kapcsolatos diszkrimináció i. Bizonyos tekintetben németellenesség
ii. A propagandában is megjelenik
1) Német nyelv használata 2) Német származású színészek, írók nem jelenhetnek meg a) Külön átvizsgálhatják 3) Nem illik Beethovent vagy Wagnert hallgatni 4) Röpiratok
iii. Kémkedésről, lázításról szóló törvények elfogadása
1) Nemzetvédelmi törvények 2) Nemzeti szimbólumok a) Zászló b) Egyenruha c) Himnusz d) Ezek megsértése vagy szankcionálása 3) 1917 június; 1918 május 4) Letartóztatások, deportálások a) Kb. 3-4000 ember "vesz részt" ebben b) 1000-1500 azért, mert német származású c) Arányaiban nem nagy, de jelzi azt, hogy fellépnek a hatóságok ez ellen
e. Radikális mozgalmak USA – 4. lap
Elosztás
e. Radikális mozgalmak
i. Szélsőbal aktivizálódása
1) Amerikai Munkáspárt 2) Amerikai Kommunista Párt a) Megnövekedik a taglétszám b) A kormány megpróbál odafigyelni i) Ugyanakkor az elnökválasztásban van munkáspárti jelölt is ii) Viszonylag rövid idő alatt sikerül kiszorítania a pártot
ii. Faji összetűzések (jobboldal)
1) Kuklux Klán újjáéledése a) 1867-estől eltér i) Akkor kifejezetten az afroamerikaiak ellen és azok megfélemlítésére b) Most kifejezetten azok ellen irányul, aki nem angolszász és nem protestáns
i) Színes ellenes ii) Katolikus ellenes iii) Idegen ellenes iv) Zsidóellenes v) Bevándorló ellenes c) Bűncselekmények elkövetése is előfordul a Klán működése miatt
f. Háborúhoz való viszonyulás
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=1395
i. Wilson tesz egy javaslatot a háború végi rendezésre
a) Még mielőtt az amerikai hadsereg megjelenne az európai hadszíntéren 1) Wilsoni 14 pont, 1918. január 8. a) Minden államra kiterjesztett nemzeti önrendelkezés joga i) Megválaszthatják a kormányformát és a kormányt, amelyben élni szeretnének b) Egyenrangú határtárgyalások c) Megakadályozható legyen még egy ilyen nemzetközi konfliktus kialakulása d) Népszövetségre való javaslat i) Létrehozzanak egy olyan nemzetközi szervezetet, amely egy tárgyalási forma lenne ii) A javaslattevő USA nem lesz tagja a szövetségnek iii) A későbbi béketárgyalásokban sem vesz részt e) Nyílt, nyíltan letárgyalt szerződések titkos megállapodások és záradékok nélkül f) Hajózás teljes szabadsága i) Korlátlan tengeralattjáró háború ii) Kivéve, hogyha nemzetközi akciók révén lezárják g) Egyenlő kereskedelmi feltételek megteremtése h) Gyarmati igények, mandátum területek i) Oroszország j) Berlin k) Lengyelország integritása
II. Béketárgyalások és belpolitikai háttér
a. 1918. választások a Kongresszusban, illetve szenátusi választás i. Demokratapárti elnök van
ii. Republikánus párti többség a kongresszusban és a szenátusban
1) Wilson nem veszi figyelembe 2) Wilson elmegy a béketárgyalásra a) Közben a republikánusok visszavonják a pénzügyi segítségnyújtást a szövetségeseknek i) Wilson tekintélyének és tárgyalási alapnak ez szolgálhatott volna
b. 1918 őszében, mire elindulnak a tárgyalások már kialakulnak a megszállási zónák i. Ez már felülírja a wilsoni elveket 1) Wilson sem erélyes 2) Pontról-pontra engednek a) Etnikai határ helyett a gazdasági érdekek szerint ii. 1919-re kiderül, hogy a béke pontjainak semmiképp sem hasonlít a wilsoni elvekre
c. Wilson haza utazik és a közvéleményre játszik i. 1919. őszén több, mint 40 városban tart beszédet
1) Az amerikai közvéleményt nem tudja meggyőzni 2) De az egészségét beáldozza → egy megfáradt elnöknek kellene képviselnie az amerikaiakat
ii. Ezután személyesen megjelenik a kongresszusban, de a demokrata párti szenátorokat próbálja befolyásolni
1) Elveszti a lehetőséget, hogy az ő elvei legyenek elfogadottak 2) A republikánusok leszavazzák a Népszövetséghez való csatlakozást
d. 1920-as elnökválasztásokat republikánus nyeri: Harding i. Minden esély elveszik → nem is kerül napirendre a Népszövetség ii. Ebben az évben Wilson Béke Nobel-díjat kap 1) Ettől függetlenül visszavonul iii. A külpolitika visszatér oda, ahol a XVIII. században is tartott: Kimaradni az európai dolgokból
III. Népszövetség
a. Népszövetségi tagok
i. Olaszország ii. Németország 1) Kezdetben nem tagja 2) 1937-ig marad benn iii. Japán 1) 1919-ben alapító tag 2) 1937-ben kilép iv. Szovjetunió 1) 1939-ben kilép v. Magyarország 1) 1922-ben lép be (?)
b. Népszövetség hatásköre USA – 5. lap
2012.02.29., 10:10
b. Népszövetség hatásköre
i. Mivel nincs benn olyan sok nagyhatalom, ezért gyakorlatilag nem tud érvényre jutni abban a felállásban, amit eredetileg szerettek volna
USA – 6. lap
1920-as évek története 2012. február 29. 10:03
I. Elnökválasztási problémák a. Harding betegség miatt nem tudja kitölteni a posztját (1921-1923)
II. Általánosan
a. Népesség: 106 millió i. Népszámlálás ii. A városlakók többségbe kerülnek iii. A vidéki népesség kisebb, mint 50% és ebből a farmon élők kevesebb, mint a teljes népesség 30%-a
b. Novemberi elnökválasztás i. Warren G. Harding (404) ii. James M. Cox (127) iii. Eugene V. Debs - szocialista párt 1) Éppen börtönben ül iv. Pately P. Christen - munkáspárt
c. Találmányok i. Rádió
1) Erről az elnökválasztásról tudósítanak először Pennsylvániában 2) 1922-re 500 rádióállomás 3) Hullámhossz előmozdítása
d. Társadalom i. Analfabetizmus csak 6% 1) 1870-es évekhez képest 17%-kal csökkent csak ii. Várható életkor 1901 49 év 1) 1920 54 év
III. Kronológiai sorrend a. 1921
i. Kvótarendszer bevezetése
1) Megnézik a 10-es népszámlálási adatokat és felállítják a nemzetek arányát és ez alapján állítják fel a bevándorlási arányokat is ii. Az első szépségkirálynő választás Atlantic Cityben
b. 1922 i. Lincoln Memorial felállítása - Washington D.C. ii. T. S. Eliot: a puszta országa iii. Reader's Digest megalapítása
c. 1923
i. A fogyasztói társadalom megerősödésének a ténye
1) 15 millió automobil 2) 22 millió lakóhely a) Állami támogatással is 3) 14 millió telefon 4) Az első villanyborotva
d. 1924 i. Új választás 1) Calvin Coolidge (382) - John W. Davis (136); Robert M. La Follette (13) ii. Dawes terv 1) A háború után válságba kerülnek a vesztes országok → nem tudnak fizetni → a háború után bálságba került nyertes országok még nagyobb válságba kerül → konfliktus 2) Kell valami nemzetközi fórum, ahol ezt meg lehet beszélni / oldani 3) Az USA kölcsönt nyújt Németországnak → Németország fizetni tudja a jóvátételt NagyBritannia és Franciaország számára → A brit és francia gazdaság törleszteni tudja a hiteleit az USA felé 4) Oka a) Kell valami hitel / tőke, ami be tudja indítani a német gazdaságot b) Előbb-utóbb mindenhol többletet termel Anglia + c) Hozzájárul ahhoz, hogy az amerikai gazdaság felpörögjön USA Fro. d) Az amerikai termékeknek piacot teremt 5) 5 évre szól a) Folytatnák a tervet: 1929. Young terv i) A világgazdasági válság megakadályozza ezt 6) Működőképes Németország a) Sikerült stabilizálni Németországot USA – 7. lap
Anglia + Fro.
USA
a) Folytatnák a tervet: 1929. Young terv i) A világgazdasági válság megakadályozza ezt 6) Működőképes Németország a) Sikerült stabilizálni Németországot b) 1926-ra belép a Népszövetségbe Németország 7) A republikánusok protekcionisták voltak a) Nagyon magas védővámok voltak b) Ez a hagyományos (hamiltoni) republikánus gazdaságpolitika miatt volt c) Megakadályozza, hogy az amerikai termékeit be tudják forgatni Európába d) Viszont Európa nem képes és nem akar olyan áron és mennyiségben iparcikkeket venni, amin az USA kínálja azt i) Az államokban nem volt háború iii. Második kvóta törvény 1) A limit az 1890-es arányoknak csak a 2%-át engedi be 2) Korlátozás főképp: a) Ázsiaiak b) Köztes-Európa iv. Gershwin: Kék rapszódia
e. 1925
i. Majom-per
1) John T. Scopes az evolúciót tanította a bibliai teremtéstörténet MELLETT 2) Pénzbüntetésre ítélték 3) Több állam közt Texasban is betiltották az evolúció tanítását
f. 1926 i. Jazz fellendülése 1) Jelly Roll Morton 2) Red Hot Peppers (Chicago): Dr. Jazz
g. 1927 i. Mount Rushmore elnökprotréi ii. Az első hangosfilm: The Jazz Singer (Warner Borthers) iii. Charles Lindbergh átrepül New Yorkból Párizsba
IV. A válság körül a. 1928
i. Elnökválasztás 1) Herbert Hoover lesz az elnök (444) - Alfred E. Smith (87) ii. Mickey Mouse iii. 59-re emelkedik az előre várt életkor iv. Kellog-Briand egyezmény 1) Nyilatkozat arról, hogy elítélik a háborút, mint a nemzetközi konfliktusok megoldásának az eszközét 2) Összesen 62 ország írja alá és csatlakoznak hozzá 3) (úgy tűnik, hogy a gazdasági konjuktúrából adódó optimális hangulat következtében születik meg ez a papíros)
b. A válság: 1929. október 24. i. Előzmények
1) Növekvő termelékenység a) 1923-29 között az ipar termelékenysége 32%-kal nőtt 2) Nem követte a bérek emelése a) Kisebb volt a vásárlóerő, mint a kiadott termékek mennyisége b) A bérek emelése a fenti időszakban csak 8% volt 3) Nincs jól elosztva a jövedelem a) A családok több, mint 71%-ának nem éri el az éves jövedelme a 2500 $ b) Nincs semmilyen megtakarításuk c) Összesen 0,1% akinek a megtakarítás a kezében van 4) 120 milliós népesség, de ebből mindössze 4 milliónak van valamennyi részvénye a) Kevés kézen koncentrálódik b) Elszakad a valóságtól az ár
i) Manipuláció ii) Gazdasági növekedés iii) Kellemetlen, amikor valaki elkezd eladni c) Pénzügyi válság lett belőle 5) Rövidlátó gazdaságpolitika
ii. Következmények
1) 2) 3) 4)
Túltermelési válság Drámai mértékű árcsökkenés → bérek csökkenése → spekulánsok veszteségei Tőke visszavonása a bankokból és vállalkozásokból → ezek csődbe mennek A piac további beszűkülése a) Csökkentem a termelést → csökkentem a foglalkoztatott munkaerőt → tovább csökken a vásárló erő → tovább növeli a különbséget a megtermelt javak és a szűkülő piac között USA – 8. lap
szűkülő piac között 5) Európai országokba gyűrűzik tovább a) Közeli és távolabbi partnereknél is jelentkeznek a problémák b) A vesztes országok környékén a túltermelési válság kevéssé érzékelhező
c. 1930
i. Hoover azt mondja, hogy a válság nem más, mint a korábbi válságok → hamar meg lesz oldva
1) A fellendülésnek kísérő sorozata a válságok megjelenései 2) Ciklikusság figyelhető meg, de mindig túl tudja tenni a világ magát rajta
ii. Stabilizációs testületek létrehozása
1) Az állam felvásárolja és megpróbálja elraktározni 2) Később piacra juttatja és az állam vállalja a veszteséget 3) Búza, gyapot
iii. Adócsökkentés
1) Több marad meg az embereknek --> nagyobb vásárlóerő
iv. Közmunkák
1) Kicsiny mennyiséggel
v. Állami kölcsönök
1) Pénzügyi testületeknek 2) Vállalkozásoknak 3) A szövetségi kormányzat nyújt kölcsönt neki
vi. A strukturális reform nincs benne
d. 1931
1) Ezek olyan dolgok, amit egy család is meg tud csinálni 2) Alapvető változásokat nem jelentett 3) A hooveri nagyon mérsékelt reakciók
i. Egy éves moratóriumot hirdet a német jóvátétel fizetésétől 1) A válság legmélyebb részén el is törlik, hiszen lehetetlen forrást találni a fizetnésre ii. Vannak ugyan intézkedések, de ezek nem elegendőek a válság kezelésére 1) Az állami beavatkozás megjelenése
e. 1932: Franklin D. Roosevelt (FDR) 1) Demokrata Párt
i. Általánosan
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10)
Hyde Park, NY, gazdag család Harvard, Columbia Law School - ügyvéd Theodore Roosevelt unokaöccse Wall Street-i ügyvédi iroda, NY állam szenátora Wilson haditengerészeti miniszter helyettese (1913-20) 1920: ha Coxot választották volna elnökké, akkor ő lett volna az alelnök 1921: gyermekparalízis 1924: visszatér a politikai életbe 1928-32: NY állam kormányzója Mint demokrata párti, de mint NY állam kormányzója a válság kitörése után megpróbálja az államon belül a) Stabilizálni a helyzetet b) A nyilvánosság minél szélesebb körében megosztani a Demokrata Párt (DP) irányelveit i) Rádió → népszerűség c) Közmunka programok elindítása
ii. Megválasztása
1) Elnökjelölő gyűlés: New Deal-t ígér 2) 57%-os győzelem 3) Beiktatás 1933 márciusában
f. 1933: FDR elnöksége
i. Márc. 12. az első kandalló előtti beszélgetés (fireside checked)
1) Megosztja a New Deal (ND) részleteit a lakossággal rádión 2) Ez nem egy propaganda beszéd, hanem, mintha otthon ülnénk egy vacsora mellett, visszafogottan, baráti, családias stílusban szól az emberekhez, hogy hogyan képzeli el a válság megoldását 3) Rendszeres rádióban elhangzott beszélgetések lesznek a továbbiakban egy-egy elnökválasztás után ii. New Deal 1) Pénzügyi helyzet és bankok stabilizálása a) Átvilágítják a bankokat és csak bizonyos bankok újraindulását engedélyezik b) Az újraindító bankokat szigorúan az állam alá helyezik (felügyelet) c) Az állam garanciát vállal a bankbetétekért 5000$ összegig
i) Növeli a bizalmat a bankokban ii) (kockáztatja a bizalmat az államban) 2) Termelés újraindítása: mezőgazdaság és ipar, közmunkák
Felmerül az a kérdés, hogy az államnak joga vane a beavatkozáshoz?
a) Agricultural Adjustment Act (AAA)
i) A farmereknek azért fizetnek kárpótlást, hogyha nem termelnek ii) Korlátozza bizonyos termények termelését USA – 9. lap
ii) Korlátozza bizonyos termények termelését
b) National Industrial Ricovery Act (NIRA)
i) Azokat a törvényeket, amelyek korlátozták a gazdasági tevékenységeket (pl. a tröszt), azokat eltörlik ii) Garantálják a munkások jogait
iii) Legyenek olyan közmunkák, amit az állam rendel meg, az állam bonyolítja le és az állam hasznára válik
Hidak Utak Autópályák Színházak, kulturális intézmények Olyan munkákat szervez, amely nem kapcsolódik a termeléshez
c) Civilian Conservation Corp (CCC)
i) A természetvédelemhez, parkosításához, tájvédelmi környezethez kapcsolódik ii) Tenessee völgyének tervezete Folyószabályozás A szabályozásból kikerülő területek mezőgazdasági hasznosítása Erőművek telepítése a folyó mellé EMBER KELL HOZZÁ d) Szesztilalom vége → jövedéki adó e) Társadalombiztosítási törvény, nyugdíj, munkanélküli segélyek, etc. Biztosítása i) v.ö. A mai napig nem megoldott kérdés
USA – 10. lap
Diplomácia a II. világháborúban 2012. március 14. 10:41
I. Előkészületek
a. Atlanti Charta 1941. augusztus i. Új-Funland mellett ii. Churchill és Roosevelt megállapodása
iii. A wilsoni 14 pont továbbfejlesztett verziója
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10) 11) 12)
Nyilvánosság Országaikat nem kívánják gyarapítani Területváltozás a népekkel egyensúlyban Önálló választás arra, hogy milyen formában élnek Egyenlő feltételek a világkereskedelemben Gazdasági együttműködés a jobb munkakörülményekért, a szociális biztonságért A náci zsarnokság teljes megsemmisítése Új országok félelem nélkül Négy szabadság Szabad kereskedelem A nemzeteknek le kell mondaniuk az erő alkalmazásáról Az agresszorokat le kell fegyverezni a) (kicsit ellentmondásos a két cikkely…)
b. Washingtoni konferencia 1941 december - 1942 január
i. Nácizmussal szembeni összefogás 1) Utána legyőzni a szövetségeket is ii. Senki nem köt különbékét 1) 26 ország írja alá iii. Nemzetközi szervezet, amely garantálja a béke fenntartását --> ENSZ
II. Nagy találkozók
a. Casablanca 1943. január 13-24. i. FDR & Churchill ii. Konkrét terveket is megfogalmaznak és előkészítenek hadmozdulatokat is iii. Az afrikai sikerek miatt szóba kerül a szicíliai partraszállás is
b. Teherán 1943. november 28 - december 1. i. ii. iii. iv.
FDR & Churchill & Sztálin A háborút Németország teljes vereségéig folytatják Nem kötnek különbékét 2. front megnyitása: Franciaország
v. Szovjetunió szembenállását rögzítik Németország ellen
1) Be fog segíteni Berlinben 2) Németország jövőbeni felosztása a) Érdekszférák b) Lengyelországot el kell tolni nyugati irányba → a porosz területek rovására terjesztik ki a lengyel határokat, azonban a keleti részen a Szovjetunió megnyeri az elfoglalt területeket
vi. Sztálin ígéretet tesz arról, hogy ha Németország kapitulál, akkor beszáll a Japán elleni háborúba
1) Roosevelt lazábban kezeli a kapcsolatát Sztálinnal 2) Truman jóval keményebben vii. Kölcsönbérleti szerződés kiterjesztése a Szovjetunióra
c. Jalta 1945 február 4-11.
i. Ismét deklarálják, hogy a háborút Németország kapitulációjáig folytatják ii. Németországot a 4 hatalom közösen szállja meg 1) Bevették a képbe Franciaországot a) Neki érdeke volt a normandiai partraszállás iii. A Szovjetunió három hónappal a háború után hadba lép a japánok ellen iv. Az ENSZ alapelveinek a letétele v. Nyilatkozat a felszabadított Európáról
d. ENSZ
1) A wilsoni önrendelkezés elve 2) De'Gaulle kormányának a legitimizálása 3) Tito kormányának az elismerése
i. Alapokmány
1) 1945. június 26. 2) San Francisco
ii. Cél, elvek
1) 2) 3) 4) 5)
Béke fenntartása A konfliktusok megakadályozza Bármilyen konfliktust békés, diplomáciai úton oldja meg A nemzetek, emberi szabadságok tiszteletben tartása Együttműködés a globális problémák megoldásában a) Környezetvédelem b) Szegénység c) Gyermekek kulturális és oktatási lehetőségeinek elősegítése i) Pl. UNICEF USA – 11. lap
i) Pl. UNICEF
e. Potsdam 1945. július 17 - augusztus 2. i. Truman & Attlee & Sztálin ii. Németország megszállási övezetei
iii. Német jóvátétel
1) Általánosságban a háborúban vesztes országok fizetése 2) A versailles-i elvek visszacsengése
iv. Németek kitelepítése
1) 2) 3) 4)
Lengyelország területéről Csehszlovákia területéről Magyarország területéről Azon célból, hogy a későbbiekben ne lehessen jogot formálni ezen területekre, hogy a németeket egyesítsék
v. Háborús bűnösök felelősségre vonása
1) Akik még élnek
vi. Lengyelország végleges határait leteszik vii. A Szovjetunió ismét vállalja, hogy hadba lép Japán ellen
1) Cserébe stratégiai bázisokat engednek át a részére
viii. A békeszerződés megkötésének az előkészítése: Külügyminiszterek Tanácsa
III. Atombomba
a. Nemzetközi csapat i. Manhattan-terv
1) 2) 3) 4)
1939 augusztusában fogalmazódik meg először Bizonyos reakció arra, hogy vannak ilyen kísérletek Az maghasadás fegyveres célra való alkalmazása Einstein & Szilárd Leó
ii. Robert Oppenheimer
1) A nemzetközi fizikusokból álló csapat szervezésére kérik fel és meg is csinálja 2) Amerikaiak 3) Magyarok a) Teller Ede 4) Olaszok 5) Angolok 6) Etc.
b. 1942. májusától tervezetek is vannak
i. USA & Kanada & UK → $3 MRD ii. Los Alamos 1) A semmi közepén, a világtól elzártan iii. Júliusra elkészül a tesztbomba 1) A sivatag közepén fel is robbantják 2) Erről értesül (akkor először) Truman, aki engedélyezi a használatát a) Van egy ötlet, hogy egy lakatlan szigeten dobják le és ezzel megfélemlítik a japánokat
c. 1945. augusztus 6. és augusztus 9. i. Hiroshima - Little Boy
1) 70 cm átmérőjű, 3 m hosszú, 4 t, urán 2) 80 ezer ember azonnal megsemmisül
ii. Nagasaki - Fat Man
1) 1,53 m átmérő, 3,25 m hosszú, 4,6 t, plutónium 2) 40 ezer közvetlen áldozat
d. Augusztus 14-én Japán kapitulál
i. Szeptember 2-án fegyverszünet ii. Japán pacifikálását amerikai jelenlét mellett hajtják végre 1) Érdeke is Kína szomszédságában egy demokratikus Japán fejlődés
USA – 12. lap
"Aki elsőként nyomja meg a gombot, az má másodikként hal meg."
A hidegháború és a "vörös veszély" 2012. március 21. 10:03
Amerikai választások: http://www.youtube.com/watch?v= 1aBaX9GPSaQ&feature=endscreen
I. Kétpólusú világ kialakulása
i. Már a háború befejezése is jelentette a hidegháború kezdeteit ii. Egyesek szerint már az orosz kommunista hatalomátvétel ezt a hatalmi állást jelezte
a. Ellentétek
i. Szovjet befolyás növekedése
1) A Baltikumban 2) Közép-Európában 3) Ázsiában ii. A teheráni találkozó eredményeképp létrejött befolyási övezetek meghatározták
b. Válasz
i. Angolszász retorika, majd gazdasági, politikai, katonai válaszok
ii. George Kennan: a feltartóztatás politikája
1) Azon a területen belül kell tartani a Szovjetuniót, ameddig eljutottak 2) Ennél tovább nem szabad engedni
iii. Churchill fultoni beszéde 1946. március 5.
1) Magát a tényt rögzíti, de nem innen kezdődik 2) Hiszen már korábban kialakult a vasfüggöny
II. Békekötés 1947. február 10.
a. Kivételek http://www.okm.gov.hu/letolt/retorika/ i. Németország, Ausztria, Japán ab/szoveg/szov/chur.htm b. Bulgária, Magyarország, Olaszország, Románia c. Területi kérdések d. Jóvátételek megállapítása e. Lakosságmozgatások i. Lengyelek ii. Németek f. Formálisan meghallgatják a vesztes országokat is i. De érdemben nem veszik figyelembe sem az érdekeket, sem az érveket, de még a wilsoni elveket sem
g. Az USA és a Szovjetunió határozza meg a világpolitikát i. ii. iii. iv.
Az UK és Franciaország is gyenge ahhoz, hogy ott legyen a toppon ezen a téren Európában, de Európán kívül is Pacifikálás és újjáépítés: Japán A világ nagy részén befolyásolják az állam alakulását
III. A "feltartóztatás politikája" a. Veszélyzónák
i. Veszélyzónákban az alapján, hogy hogyan alakul a szovjet befolyás ii. Pl. Görögország, illetve olyan országok is, ahol az Egyesült Királyságnak vannak befolyásai 1) Az állam meggyengült → nem tudják tovább támogatni a kommunista ellenes harcokat
b. Truman elv
i. Meghatározza az USA viszonyulását a Szovjetunióhoz ii. A churchilli beszéd mellett ez mutatja meg a legjobban
iii. Jellemzők
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)
Nemzeti biztonság Görögország és Törökország Pénzügyi és gazdasági támogatás Mint szabad nemzet fenntartása Kommunista fegyveres terroristák ellen Önmagát fenntartó és önmagát megbecsülő ország kialakítása Az Egyesült Államoknak kell ezt megtenni Nem tud segíteni: UK, UN,
9) "Az Egyesült Államoknak az a politikája, hogy támogatja a fegyveres kisebbségek erőszakosságának kitett, vagy külső nyomásnak alávetett szabad népeket."
10) Eddig ha vállalt konfliktust, akkor utána mindig visszavonult, de most nem iv. $400 millió Görögországnak és Törökországnak v. Nemzetbiztonsági törvény, 1947.
1) Védelmi Minisztérium a) A különböző fegyveres erők (légi, szárazföldi, tengerész, tengerészgyalogság) b) Az elnökkel szoros együttműködésben a politikát dolgozzák ki c) Pentagon USA – 13. lap
c) Pentagon 2) CIA a) Central Intelligene Agency b) Összefogja a tucatnyi különböző hírszerző munkákat c) Az elnökkel való konzultáció 3) N.T. = Nemzetbiztonsági Tanács
c. Marshall terv, 1947. június i. Jellemzők
1) 2) 3) 4)
Az európai gazdaság újraindításával kapcsolatban Nagyon komoly anyagi vállalás Gazdasági stabilizáció azért, hogy a Truman által kimondott elvek működjenek Mivel senki más nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, amikkel az USA, ezért felvállalja, hogy megadja az első lökést 5) 1948-52: $13 MRD 6) Az amerikai termékek miatt is fontos volt, hogy működjön az európai piac
ii. A szovjet válasz
1) A Szovjetunió és a szovjet szatellit államok elutasítják a pénzt 2) KOMINFORM megalakítása, 1947. szeptember 3) Berlini blokád, 1948 június 24. - 1949. május 12. a) Elzárja Nyugat-Berlint a blokád segítségével és megpróbálja kiéheztetni őket b) Azt akarja elérni, hogy vonuljanak ki a szövetségesek és teljesen a szovjet érába kerüljön a terület
iii. Amerikai válasz
1) Az Egyesült Államoknak megvan az a technikai és anyagi háttere, hogy légihidat teremtsen a várossal a) 324 nap b) 300 000 leszálló gép c) 2,5 millió tonna áru d) A végén a Szovjetunió felhagy a blokáddal → megszilárdul a kettős állás → NSZK és NDK kialakulása e) A megosztottság jelképe lett Berlin 2) Megalakul a NATO, 1949. április 4. a) Az USA részvételével b) A befolyásszerzési törekvések miatt c) Kanada is alapító + európai országok d) A gazdasági eszközök mellett a katonai eszközök megjelenése e) Hosszú távú együttműködés
d. Militarizálás i. ii. iii. iv.
1) Felkészültség növelése Atombomba készlet megnövelése Hidrogénbomba fejlesztése Védelmi kiadások megnövelése → 3x Nemzetbiztonsági Tanács létrehozása, 1950.
v. Közben:
1) Európán kívülre is elkezd figyelni az USA 2) Ázsia a) A sikerre nagyon sokat kell várni b) Előbb inkább néhány kudarcot gyűjtenek be c) Kína
Mao-Ce-tung
Csang-kaj-sek
Kínai Kommunista Párt
Kínai Nemzeti Párt (KOUMINTANG)
i) 1945. október 11.: polgárháború kitörése 1949. október 1.: Kínai 1949. Tajvanon alapítja meg az Népköztársaság elméleteit ii) Három kínai tartomány volt megszállva a szovjetek által iii) Kína elvész, mint demokratikus ország, ezen a ponton
d) Korea
i) Máig nem rendezett problémák vannak ii) Már a világháború alatt jelen vannak mindkét oldal emberei Észak-Korea Dél-Korea iii)
Kim Ir Szen
Li-Szin Man
Kínai támogatás
USA + 15 ország támogatása
USA – 14. lap
iii)
Kínai támogatás
USA + 15 ország támogatása
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Koreai Köztársaság iv) Jaltában és Potsdamban ketté osztják az országot a 38 foknál A háború után egyesíteni akarják A konfliktus azonban nem feloldható v) 1953. júniusában csak fegyverszünetet kötnek és máig nincsen béke Sérülékeny kapocs vi) 1953-ban ketté szakad az ország véglegesen vii) Az USA jelentősen részt vesz a problémában, de nem tud nagyon odafigyelni, koncentrálni (mások a prioritások) viii) Ez sem könyvelhető el sikerként 3) Kivétel: Japán a) Itt nem tudja megkérdőjelezni a Szovjetunió az amerikai befolyást b) Ezért nem is korlátozza c) Viszonylag rövid idő alatt sikerül az országot helyreállítani, stabilizálni i) Megakadályozták, hogy itt kommunista éra alakuljon ki d) A hadsereg kizárásával, demokratikus úton
IV. McCarthyzmus a. Előzmények
i. Megerősödik az országon belül is a kommunista ellenes mozgalom 1) Félelem a kommunistáktól
ii. Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság működése
1) Nemzetbiztonság erősítése 2) Állami alkalmazottak átvilágítása a) Abban az esetben, ha bármilyen gyanú van, akkor ezeket elbocsátják, börtönbe csukják vagy internálják 3) Arányaiban jóval kisebb ez, mint a keleti blokkban ugyanez a folyamat a) 1947-1951: 2 500 fő elbocsátva 4) Hollywood átvilágítása igazán jelentős (színészek, forgatókönyv írók) 5) Másik populáris csoport: nukleáris fegyverek kialakításában részt vett emberkék iii. 1950. február: Truman elrendelte a hidrogénbomba gyártását
iv. Kémkedési vádak
1) Alger Hiss 2) Klaus Fuchs 3) Rosenberg házaspár a) Villamosszékben kivégzik őket
b. Joseph Raymond McCarthy rágalomhadjárata 1950-54 i. Eredetileg 200 név ii. Soha nem hozta nyilvánosságra iii. Sok demokrata párt közeli emberke 1) Szenátorok 2) Hadsereg iv. A lista többször változik v. Arra próbálja felhasználni, hogy a demokratákat kicsinálja 1) (ő republikánus volt, természetesen) vi. Feljelentés sorozatok → félelemérzet vii. A szenátus méltatlanná nyilvánítja és meg is bélyegzik viii. Tényleges véget csak a halálával ér véget a dolog
V. Külpolitika: a "súlyos megtorlás" és az új irányzat a. 1952. Elnökválasztás
i. Dwight David Eisenhower - Republikánus Párt
1) Politikai múltja nincsen 2) Katonatiszti múltja van a) II. világháborúban való részvétel (Afrika, Normandia) b) Később átmenetileg visszavonul 1948-ban c) A NATO megalakulásával ő lesz a legfőbb parancsnoka 3) Mind a két párt megkörnyékezi, hogy legyen az elnökjelöltje a) A republikánusoknak mond igent 4) "I like Ike"
5) A nagy halogatás ideje lesz az 50-es évek a) Szőnyeg alá söprés ideje b) Nem véletlenül fog robbanni a 60-as évek
b. Külügyi tanácsadója: J. F. Dulles i. A nukleáris fegyverek fejlesztésére helyeződik a hangsúly USA – 15. lap
http://en.wikipedia.org/wiki/Draft_Eise nhower_movement#.22I_like_Ike.22 http://www.youtube.com/watch? v=va5Btg4kkUE
i. A nukleáris fegyverek fejlesztésére helyeződik a hangsúly ii. A feltartóztatás politikája oly módon militarizálódik, hogy már mindenki tudja, hogy ha kell, akkor az USA felhasználja a katonai erejét = súlyos megtorlás politikája 1) Viszont az olyan helyeken, ahol az atombomba nem megmagyarázható, ott nem tud mit csinálni (csak nagy kalapácsa van, a kis szöggel nem tud mit kezdeni) iii. Szovjet ellenes paktumok iv. Új légi bázisok kialakítása 1) Spanyolország 2) Irán v. Az európai hadseregek felszerelése
c. Nemzetközi politika alakulása
i. 1953. Sztálin meghal → Hruscsov
ii. A "békés egymás mellett élés" politikája
1) Nyelük le a jelenlegi status quot és hagyjuk egymást békében
iii. Ugyanakkor
1) 1953. szovjet hidrogénbomba kifejlesztése 2) 1957. Szputnyik a) Ez indokolja a NASA létrehozását 1958-ban
iv. DE
1) Vietnam felosztása 2) SEATO 3) Bagdadi paktum, CENTO a) El nem kötelezettek mozgalma 4) Magyar forradalom 5) Szuezi válság
d. Eisenhower elv
i. Amerikai segítséget ígért a kommunista agressziótól fenyegetett közel-keleti nemzeteknek
1) Jordánia, Libanon 2) Jobboldali diktatúrák hatalomra segítése vagy szemhunyás felette a) Latin-Amerika b) Kuba c) Dominikai Köztársaság d) Nicaragua e) Portugália
VI. Szovjet-amerikai egymás mellett élés a. Kérdések
i. Németország kérdése 1) Berlin 2) Újjáegyesítés ii. Fegyverkezési verseny és leszerelés iii. Párbeszéd iv. Európa kollektív biztonsági rendszere
b. Eisenhower-Hruscsov találkák
i. 1955. Genf ii. 1959. Camp David iii. 1960. Párizs - elhalasztva (U-2)
USA – 16. lap
A bőség birodalma 2012. március 28. 10:04
I. 50-es évek: a remények és a félelmek évtizede (hopes and fears) a. Előzmények
i. Kicsiny veszteségek ii. Hadigazdaság iii. Centralizálás
GNP 200
iv. Piac működésének a szabályozása
180
Jegyrendszer Készenlét felhalmozása Fogyasztás visszafogása Termelés és tőke felhalmozódása a) Nem nagyon tudnak mire költeni a háború alatt
160 Milliárd $
1) 2) 3) 4)
v. Atombomba, hidrogén bomba
140 120 100 80
1) Hidegháborús árnyák 2) Gyakori polgárvédelmi gyakorlatok a) Iskolákon és hivatalos helyeken vi. Vörös veszély, átvilágítások
60 40 1929
1939
1948
b. Kialakulás
i. Munkanélküliséget a II. világháború oldja meg
1) Teljes foglalkoztatottság 2) Népesség átstrukturálódása 3) Vándorlás 4) Nők megjelenése a munkaerő piacon 5) Mindenki keres, viszont költeni kevesen tudnak → fejlődéshez vezető út eleje ii. Egyenlőség felé halad a társadalom iii. Mezőgazdasági termelés mértéke csökkent, de aránya nőtt
iv. GNP
1929 1) 1939 1948
$100 MRD $70 MRD $174 MRD
II. Háború utáni rendezés a. 1944. G.I. jogok törvénye i. Goverment Issue (?) ii. Servicemen Readjustment Act
iii. A demokrata párti kormányzat komoly segítséget nyújt a visszatérő "veteránok" számára
1) Munka a) Max. egy évig heti $20 segélyt kap (= $80 havonta) 2) Tanulást finanszírozza az állam a) 7,8 millióan vesznek részt benne 3) Kedvezményes hitelek 4) Lakás 2000 b. 1948. Truman elnöki rendelettel megtiltja a faji szegregációt a hadseregben 1950 i. Később az állami hivatalokban is próbálják
III. Demográfiai robbanás és az elővárosok a. Baby boom i. Szabadság bébik 1933
6,5
281,40 151,30
1900
76,10
1850
ii. Születési ráta (ezrelék)
Népességszám
1800
23,30 5,30
25,8 1) 1947 1957 25 iii. 1946-64 között 78,3 millióval nőtt meg a népesség
Millió fő
Népességszám
b. Gazdasági nekilendülés
Különbség
i. Nem tudjuk melyik volt hamarabb
ii. Javuló életkörülmények
1) A mindennapok egyszerűbbé válása 2) Családbarát légkör 3) Kormány támogatja a) Lakásépítő program b) Közlekedés fejlesztése
c. Városok szerkezetének az átalakulása i. ii. iii. iv.
1980
1970 1960
Suburbs = kertváros A fehér középosztálybeliek költöznek ki a városból 1950 A munkán kívüli lét eltöltését hivatott kielégíteni Ingázás kialakulása 1) (v.ö. a mai légszennyezési problémák) USA – 17. lap
Népességszám
23,2 226,5 24
203,3 28 179,3
151,3 Millió fő
1) (v.ö. a mai légszennyezési problémák) v. A 60-as évek elejére a szegény, általában nem fehér bőrű népesség marad meg
IV. Fogyasztói társadalom és az "amerikai életmód" a. 1954-ben van az Államokban a világ Népesség 6% Vagyon
40%
i. Autó Telefon
60%
Rádió
45%
58%
b. Hogyan generálódik i. ii. iii. iv. v.
A világháború alatti felhalmozások A háború után a bérek is tovább emelkednek A bankok által nyújtott hitelek és lehetőségek Reklámhadjáratok, kampányok Előre csomagolt termékek 1) Sűrített tej, konzervek vi. Sportszerek, zeneipar, kozmetikumok, szórakoztató ipar vii. 1956. az első fedett bevásárló központ (mall) 1) Áruházláncokból központok lesznek viii. Urban diner / suburban diner
V. Politikai háttér: Truman és Eisenhower (dem. és rep.) a. 1945. szept.: Fair Deal reformprogram 1) Nagyon sokan ebben a lopakodó szocializmust látják i. Szövetségi beruházások 1) Cél: a teljes foglalkoztatottság ii. Közmunkaprogramok 1) Állam által fizetett munkával állami beruházások iii. Nemzeti parkok szervezése, környezetvédelem
http://en.wikipedia.org/wiki/Fair_Deal
iv. Levittown - házépítési program
v. vi. vii. viii. ix.
1) A tervezett város létrejötte 2) Gyorsan, olcsó otthont építeni 3) A háború előtti katonai barakkok a minta Magasabb minimálbér Szélesebb körű TB Regionális fejlesztési tervek Közoktatás, egészségügy Faji diszkrimináció felszámolása
b. 1953. D.. Eisenhower, (Rep. P.)
i. Koreai háborúban van nagy szerepe ii. A korábbi választáson a republikánus győzelem iii. Külpolitikai kapcsolatok kihasználása
iv. A "nagy elnapolás időszaka"
1) Abból a felfokozott hangulatban, amelybe íz USA kerekedett, visszatekintve a 60-as években, az 50-es évek nagyon jó volt
v. Néhány reform
1) 2) 3) 4)
TB kiterjesztése Minimálbér növekedése Lakásépítés Egészségügyi, Oktatási és Népjóléti Minisztérium a) Ilyen nem volt korábban --> nem is foglalkozott vele a kormány vi. Kormánykiadások alig csökkentek 1) Állami szerbvállalás jelentős marad vii. A kormány befolyása megmaradt az állam befolyása viii. Vízi utak, interstate autópályák építése 1) Érinti a kanadai részeket is
VI. Elfelejtett kisebbségek a. Mexikói-amerikaiak
i. A második világháború végén is kiszorulnak az amerikai munkaerőpiacról
ii. A diszkrimináció és a szegregáció a hispánokkal szemben is jelentős
1) A küldetéstudat révén így próbálják igazolni az expanziót: lehet, hogy ezek a népek az ottani klimatika, geográfia és keveredések okán nem is alkalmasak arra, hogy amerikaiként éljenek iii. A helyi állam legfelsőbb bírósága hoz döntést a szegregációban 1) Elméletileg hasonló körülményeket kellett volna biztosítani iv. A bíróságokban is tilos volt a szegregáció (1954) v. A megnyíló lehetőségek a háború alatt
1) Maga az amerikai kormányzat hívja be őket idénymunkára 2) Bracero program: arra az időszakra, amíg foglalkoztatják őket, átjöhetnek a határon és amit keresnek azt kivihetik az országból vi. Barrio negyedek létrehozása 1) San Antonio, LA USA – 18. lap
1) San Antonio, LA 2) El paso, Denver 3) Sokuk amerikai állampolgár lett a) A gyerekeik már amerikai állampolgárok lesznek alapból vii. Mojado (wetbacks): illegális bevándorlás 1) Épp a Rio Grande-t ússzák át és ettől nedves a hátuk 2) Ezekkel is nagyon toleránsan bánnak, gyakorlatilag megtűrik őket, de lassú ellenállás van velük szemben a) Állami 3) Bekerülnek a politikai elitbe is 4) Amit nem tud kezelni az állam az az illegális drogkereskedelem
USA – 19. lap
Társadalmi mozgalmak 2012. április 4. 10:01
A népesség összetétele a fehér kivételével Egyéb
Ázsiai
Indiai
Fekete
1940 1950 1960
1970 1980 0
2
4
6
8
10
12
14
Százalék
I. Polgárjogi mozgalom i. Az afroamerikai helyzet rendezése
a. Előzmények
1) Politikailag is integrálja elméletben az afroamerikaiakat 2) Ehelyett szegregáció jött létre a) Déli államokban a fehér elit nem volt hajlandó egyenrangúan kezelni a négereket 3) Választójogból is kizárták őket a) Pedig a törvény összállami volt http://en.wikipedia.org/wiki/Ples 4) Iskolákból is kizárták őket sy_v._Ferguson i. 1896. Plessy kontra Ferguson 1) Bírósági precedens 2) "elkülönítve, de egyenlő feltételek"
a) Politikában, oktatásban, igazságszolgáltatásban b) Kérdés: ha el van különítve, akkor mennyire egyenlő?
ii. 1908. NAACP
1) Egy társaság, amely az állampolgári jogokat terjeszti ki a színesbőrüekre is 2) Védelem illet minden állampolgárt
iii. Világháborúk
1) Erős szegregáció 2) A tiszti karba és bizonyos fegyvernemekbe nem kerülhetnek be 3) A második háború alatt egy kis átmenet tapasztalható
b. Truman adminisztráció
i. Megszüntette a faji diszkriminációt
1) Hadseregben 2) Szövetségi munkahelyeken 3) Szövetségi kezelésben lévő lakóhelyek adásvételében a) A gettósodást megpróbálták feltartóztatni 4) Egyelőre csak papíron, a gyakorlatban még nem valósult meg ii. De az áttörést bírósági eljárások hozták - precedensek
iii. Brown kontra Oktatásügyi Testület (Topeka, Kansas)
1) Az apuka beperelt egy iskolát, mert a közelben lévő iskola fehér gyerekeknek volt fenntartva, ezért neki több kilométerrel arrébb kellett vinnie a gyermekét a feketéknek fenntartott intézménye 2) Az eredmény, hogy az iskolákban fel kell számolni a szegregációt
c. Erőszakmentes akciók
1) Különböző mértékű demonstrációk 2) Helyet foglalnak valami ellen 3) Nyomást gyakorolnak a politikára és a társadalomra
i. 1955. december 1. Rosa Parks (1913-2005)
1) Afroamerikai hölgy, aki felszállt a buszra, ahol az első üléssorokban a fehérek voltak, hátul pedig a négerek. Rosa a saját helyére ült a tábla mögé, de egy megállónál hátrébb tették a táblát, de ő nem állt fel 2) Ismételt felszólítás után rendőrt hívtak és letartóztatták, mert a törvénnyel ellenkező módon cselekedett
ii. 1955-56. busz bojkott
1) Vezetője Martin Luther King Jr., baptista lelkész a) A legfontosabb elve az erőszakmentesség 2) Montgomery, Alabama 3) Sokan nem szálltak fel a buszra, ami a busztársaságnak komoly hiányt okozott → ez fontos lökést adott a mozgalomnak 4) A helyi törvénykezés arra jutott, hogy felszámolják a szegregációt a tömegközlekedésen → precedens
iii. 1956. tavaszán: Southern Manifesto
1) Déli Kiáltvány 2) Azon államok kongresszusi képviselői, amely a polgárháború alatt a konföderációhoz tartoztak, azok írják alá a) 184-ből (?) 101 b) Virginia, Alabama, Mississippi
USA – 20. lap
b) Virginia, Alabama, Mississippi 3) Ellenállnak minden olyan kezdeményezéssel szemben, amely a szegregáció ellen irányul és azokat minden eszközzel ellenállnak 4) Masszív ellenállás
iv. 1957. Little Rock, Arkansas
1) Afroamerikai gyermekek be akarnak iratkozni a középiskolába 2) Ellenük vezényelnek ki gárdistákat a) Tiltják, hogy belépjenek az iskola területére 3) Eisenhower katonákkal kísértetik be a gyerekeket az iskolába a) A végrehajtó hatalom beavatkozik a szegregáció ellen 4) Ennek hatására a kongresszusban elfogadnak egy olyan törvényt, amely szerint egy állandó polgárjogi bizottságot hoznak létre, amely foglalkozni fog ilyen kérdésekkel a) A kormány állást foglal a szegregáció felszámolása mellett
v. 1960. február 1. Woolworth, Greensboro, N.Y.C.
1) A kiszolgáló egységekben el voltak különítve a fehér és a színes, vagy egyáltalán nem volt lehetőség színesként bemenni 2) "sit-in" mozgalom 3) 3-4 afroamerikai fiatalember leült olyan helyre, amely fehéreknek voltak fenntartva a) Nem szolgálták ki őket és ők azt mondták, hogy akkor nem állnak fel addig, amíg ki nem szolgálják őket b) 9 állam 54 városában terjedt el 4) Eredmény: a) Több 100 deszegregált pult b) Több 1000 letartóztatás 5) A kávéház előtt vannak, akik a szegregáció mellett/ellen tüntetnek a) Nem csak afroamerikaiak, hanem fehérek is vannak a szegregáció ellen vi. 1961. május: "Freedom Rides" 1) Távolsági buszok 2) Több tucatnyi afroamerikai száll fel olyan buszokra, amelyre csak fehérek szállhatnak fel, ezzel demonstrálva, hogy nem fogadják el többé a szegregációt
d. Kennedy és L. B. Johnson elnöksége i. 1962-re sikerül felszámolni a…
1) Közlekedésben 2) Oktatás alapszintjein 3) Kevesebb diszkrimináció a felsőoktatásban
ii. 1963-tól növekvő erőszak alkalmazása mindkét oldalról
1) Nem Martin Luther King nevéhez fűződik
iii. Bár: March on Washington
1) 1963. augusztus 28. "I have a dream"
iv. Black Power, Black Panthers
1) 2) 3) 4)
Erőszakszervezetek Fehérek, illetve fehérek boltjai ellen Úgy vélik, hogy az erőszakmentes mozgalom nem érte el azt a sikert, amit vártak tőle Ennek az eredménye viszont faji összetűzések lesznek
v. 1963. szeptember 22. Birmingham Bombing
1) Egy templom előtt robbantanak bombát fehér aktivisták, amelyben 4 afroamerikai gyermek hal meg 2) Ennek hatására tiltakozó felvonulás Washington D.C-ben
vi. 1964. JFK halála után elfogadják a polgárjogi törvényt
1) Beterjesztése még Kennedy elnökhöz kapcsolódik 2) Munkahelyi szegregáció ellen
vii. 1965. választójogi törvény elfogadása
1) Szavazati jog érvényesítése mellett 2) v.ö.: nyilván ez neki is jó pont volt a következő választáson 3) Egyébként az alkotmányra hivatkozva hozták meg a törvényeket
viii. 1965. 1967. "pozitív diszkrimináció"
1) Meghatározzák, hogy a kissebségeknek minimum hány %-át kell alkalmazni az egyes munkahelyeken a) Ez kötelező ix. 1964-ben Martin Luther King Nobel békedíjat kap x. 1968-ban MLK-t meggyilkolják 1) Korábban (talán 63-ban) Malcolmot is meggyilkolják
II. Őslakos indiánok integrációja
a. Szolidaritás és összefogás i. A saját társadalomban való elfogadtatásuk az afroamerikaiakhoz hasonlóan
III. Feminista mozgalom a. Előzmény i. ii. iii. iv.
XIX. században csak mozgolódás Progresszív kor: XX. század első évtizedei 1920-ra életbe lép a választójog a nőknek Világháborúk alatt a munkalehetőség kinyílik 1) Mivel a férfiak a fronton vannak v. Ennek ellenére a diszkrimináció él 1) Milyen állást tölthet be? 2) Mekkora a fizetése? vi. Eleanor Roosevelt az, aki leginkább a nőmozgalom legszimbolikusabb alakja
b. Baby boom i. 1950-es évekre a 18-24 év közti nők 60%-a férjnél van ii. Apa dolgozik, anya a gyerekekről és a háztartásról gondoskodik
iii. 60-as évekre
1) 200% a női munkavállalók 2) 1950-60 között 15%-ról 30%-ra nő a) 1,5 millió főről 6 millió főre USA – 21. lap
a) 1,5 millió főről 6 millió főre 3) Ez azokra vonatkozik, akik már kinevelték a gyermekeiket és utána mennek el tanulni, dolgozni
c. Betty Friedan: The Feminine Mystique (1963) i. A női mítosz ii. Az csak egy mítosz, hogy a nők boldogok abban a környezetben, hogy otthon legyenek és, hogy nem is vágynak arra, hogy ne tanuljanak és dolgozzanak iii. Kell egy eszköz, hogy azért harcolhassanak, hogy részt vehessenek a társadalomban úgy, mint a férfiak 1) Lehetőséget és elfogaldást kerestek
http://books.google.hu/books/about/The_F eminine_Mystique.html? id=Xg6NEVBTM6IC&redir_esc=y
d. 1966. NOW (National Organisation of Women) i. A nők nemzeti szervezete ii. Törvényi és gazdasági reformokat követel a nők egyenlő helyzetének kialakításának az érdekében 1) Munkavállalás, oktatás, etc. iii. 1960-as évek második fele: "women's liberation" mozgalom 1) Fehér munkavállaló középosztálybeli nők 2) Szélsőség 3) A polgárjogi mozgalomban is aktívak 4) Az új baloldallal, a kampuszmozgalommal karöltve dolgoznak 5) New gender identity a) Gender = társadalomban betöltött szerepe alapján milyen nemű 6) Szemléletmód változás kell a) Képesek egyszerre nők lenni, egyszerre anyák és egyszerre akár politikai szereplők is
USA – 22. lap
http://www.now.org/
Az amerikai populáris kultúra 2012. április 18. 10:51
I. Nagy arcok a. Chuck Berry: http://www.youtube.com/watch?v=RoDPPgWbfXY b. Little Richard: http://www.youtube.com/watch?v=TqHQqb5ot74&ob=av2e c. Pattie Page: http://www.youtube.com/watch?v=2AkLE4X-bbU i. Régi d. Elvis Presley: http://www.youtube.com/watch?v=bUD4vSv1ZsU&ob=av2n e. Carl Perkins: http://www.youtube.com/watch?v=ChiSCLPngsw&feature=fvst f. Jerry Lee Lewis: http://www.youtube.com/watch?v=8yRdDnrB5kM g. Buddy Holly and the Critkets: http://www.youtube.com/watch?v=K6lyYIurcCk h. Everly Brothers: http://www.youtube.com/watch?v=i90r6OX3RYo&ob=av2n i. Roy Orbinson: http://www.youtube.com/watch?v=Am38jAK38DU j. Danny and the Juniors: http://www.youtube.com/watch?v=GwCGW58DTE4 k. Alan Freed: http://www.youtube.com/watch?v=1hcLtviIg5w
II. John Fitzgerald Kennedy elnöksége a. Előtörténet i. ii. iii. iv. v.
Brooklyn, Boston Ősei írek Harvard Katolikus A legfiatalabb elnök
b. Elnökválasztás Kennedy
Nixon
i. 34226731 népi 34108157 népi
303 elektori 219 elektori 1) Nixon a TV-s vitán bukott ennyi elektori szavazatot a) http://www.youtube.com/watch?v=C6Xn4ipHiwE b) http://www.youtube.com/watch?v=MmOlTR-yNf0&feature=relmfu c) http://www.youtube.com/watch?v=cn9B28yYyIE&feature=relmfu d) http://www.youtube.com/watch?v=cWdn2b9SCj8&feature=relmfu 2) A népi szavazatokban nagyon kicsi a különbség ii. Alelnök: Lyndon B. Johnson
c. New Frontier: a demokrata párt programja 1) Új határvidék a tükörfordítás 2) A Frontier a civilizáció és a határ közti vonalat jelentette → szimbolikus jelentősége van 3) A meglévő társadalmi problémák megoldásához ugyanolyan elszántság kell, mint a korábbi
nyugatra terjeszkedéshez
i. Gazdasági fejlődés 1) A New Deal folytatása ii. Alkalmazottak átképzése iii. Minimálbér növekedésének támogatása iv. TB kiterjesztése v. Lakásépítés vi. Minkanélküli fiatalok, vándormunkások támogatása vii. Munkanélküli segély viii. … igazából ugyanazok vannak, mint korábban ix. Alkotmány kiegészítés 1) 63-ig a Washington D. C.-hez (District of Columbia) tartozott az nem vehetett részt a
választásokon
2) Mert nem tartoznak egyik államhoz sem
d. Eredmények i. A reformoknak csak egy része valósult meg ii. A gazdasági helyzet javult
GNP 25%-kal nőtt USA – 23. lap
1) GNP 25%-kal nőtt 2) Infláció 1-2% 3) A munkanélküliség 5% vagy annál magasabb
e. Külpolitika
i. Hadikiadások 1) Fegyverkezési verseny folytatása 2) Bevethető haderők egyenlő mértékű elosztása a) Mindenhol bevethető eszközöket keresnek ii. Békehadtest 1) A 3. világbeli országokat mind pénzzel, mind tudással segítik a) (meg azért nem tudom elképzelni, hogy nem volt fegyverpiac) 2) Javuló kapcsolatok az afrikai országokkal iii. Latin-Amerika 1) Szövetség a haladásért 2) Megóvni az esetleges kommunista / baloldali hatalomátvételtől 3) Gazdasági reformok bevezetése iv. Hidegháborús feszültségek
1) Kuba
a) 1961. április 17. Bay of Pigs b) Kennedy az utolsó pillanatban megváltoztatta a partraszállás helyét i) Belső gerilla támogatástól messze vannak ii) A partraszállók kb. 1500 ember iii) Ezzel szemben 15000 kubai c) A KGB tájékoztatta Kubát, hogy mi fog történni → előtte nagy letartóztatások d) Kennedy és a hadsereg erős légi támogatást ígért, de a tervezett második és harmadik
hulláma a légierőnek elmarad 2) Találkozó Hruscsovval Bécsben a) Berlinről szól b) DE! 1961. augusztus: Fal c) Egyébként a megbeszélés elég baráti 3) Kubai rakétaválság a) 1962. augusztus b) A Szovjetunió rakétákat telepít Kubába és ezzel eléggé eldurvul(hat)na a helyzet c) Kennedy nyer, Hruscsovnak ki kell vonnia a rakétákat a szigetről
v. 1963. 1) Júniusban Berlinbe megy a) A kormányformát mindenki megválaszthat(ná)ja 2) "forró drót" hálózat a Kreml és a Fehér Ház között 3) Atomcsend egyezmény
USA – 24. lap
USA – 25. lap
A vietnámi háború 2012. május 2. 10:02
I. Előzmények: Francia Indokína a. A mai Vietnam, Laosz, Kambodzsa területe b. 1887/93-ban szabadságmozgalmak
c. Hasonlít Korea második világháború végén levő helyzetéhez i. Polgárháborúban egymás ellen fordul két politikai párt
1) Baloldali kommunista elveket is valló párt a) Észak b) Szovjetunió és Kína támogatásával c) Ho Si Minh 2) Nem kommunista, talán kapitalista párt a) Délen b) Francia segítséggel c) Amerikai segítség
d. 1954. májusa: Dien Bien Phu i. Vietnám területén nagy áldozatokkal járó vereséget mértek a vietnámi csapatok a francia idegenlégióra ii. Eldöntik, hogy kivonulnak
iii. Genfi egyezmény
1) Három országra osszák fel a területet 2) Laosz, Kambodzsa a) Egy politikai egységet alkot 3) Vietnám - megosztott a) 17. szélességi foknál ketté osztják b) A két év múlva választással kormányba kerülő hatalomnak a feladata lesz egyesíteni az államot i) Ezekre a választásokra nem kerül sor Félnek tőle, hogy a kommunista oldal nyerne és ezért az amerikaiak megakadályozzák az eseményt
iv. Amerikai szerepvállalás ez után erősödik meg
1) A második világháború alatt a Ho Si Minh serege együttműködött az amerikaiakkal a japánok ellen 2) 1945-ben Ho az amerikai függetlenségi nyilatkozat mintájára készítette el a sajátját 3) FDR biztosítja, hogy az USA nem támogatja a gyarmati uralom visszaállítását dél-kelet Ázsiában 4) Truman már elutasítja Ho katonai és gazdasági kéréseit a franciák ellen a) A francia-amerikai szövetségek erősíti meg b) Benne már megfogalmazódik az a félelem, hogy véletlenül támogatni fog egy kommunista katonai hatalomátvételt c) Fő szempont, hogy megakadályozni a kommunista terjeszkedést --> a franciák mellé állnak 5) Elfogadja a francia bábállamot Vietnámban a) Anyagi segítséget nyújtanak i) 54-re az amerikai adófizetők finanszírozzák a francia háború 80%-át 6) Eisenhower fontolgatta, de elvetette az amerikai beavatkozást 7) Genf után Washington politikai felelősséget vállalt a déli területek életben tartására a) Gazdasági-pénzügyi segítséget nyújtanak b) Katonai tanácsadókat küld 8) Cél: a vietnámi dominó eldőlésének megakadályozása a) Gazdasági, politikai, társadalmi reformok támogatása b) DE!!
i) ii) iii) iv)
Eltérő gazdasági, politikai kulturális háttér Diem (az elnök) katolikus, a többiek buddhisták Diem korrupt, elmaradnak a reformok Stratégiai falvak létrehozása USA – 26. lap
iv) Stratégiai falvak létrehozása A lakosságot ide telepítik át 9) 1956. a kormány meggátolja a népszavazást
II. 60-as évek
a. Folyamatok i. 1960-ig Diem ellenfelei csak szórványosan kaptak támogatást Hanoitól ii. Puccsok folyamata Dél-Vietnámban 1) Nem sikerült egységet létrehozni Dél-Vietnámon belül sem iii. 1963-1964: egyre nagyobb szerepet vállal az USA 1) Attól félnek, hogy ha Vietnám beomlik, akkor az egész Dél-Ázsia menthetetlen
b. 1964. aug. 7. Tonkini-öböl i. Torpedók találják el az amerikai rombolót ii. Ennek kapcsán létrehozzák a megtorló akciókat
iii. Tonkini-öböl határozat
1) Az USA elnöke felhatalmazást kap, hogy támadja meg Vietnámot 2) Gördülő mennydörgés hadművelet 3) Azt mondják, hogy ez nem megtorlás, hanem egy preventív művelet, amellyel meggyengítik a kommunista erőket és tárgyalást dolgoznak ki
c. Arányok
i. Tanácsadók
1960
ii. iii. iv. v. vi. vii.
800
17000 1) 1963 1968 500000 Összesen 2,8 millió katona járja meg Kb. 60 000 halott 1 millió vietnámi katona halott Kb. 4 millió civil halott Óriási területek pusztulása Az USA leghosszabb és legnépszerűtlenebb háborúja
d. Hibák i. ii. iii. iv. v. vi.
Nixon adminisztrációjáig senki sem tudja, hogyan lehet presztízs veszteség nélkül kivonulni A katonai döntések nagy részét civil politikusok hozzák meg Nagy a nyomás az elnökön a hadsereg részéről is Civil lakosság elleni atrocitások Hanoi is felelős volt Szu és Kína beavatkozása sem elfelejthető
vii. A média szerepe
1) Milyen kép alakul ki a közvéleményben 2) A közvéleménnyel szembe mehet-e a kongresszus
e. A Tet-offenzíva
i. 1968. február a Vietkong indította
1) Saigonban és 30 vietnámi városban indítanak támadást 2) A helyi körülmények között és a gerillaháborúban a technikai fölényt az amerikai hadsereg nem tud mit tenni 3) A pacifikált területeket sem tudják megtartani 4) LBJ elveszíti a politikai választásokat
ii. 1968. november
1) Nixon nyer a) Azzal kampányol, hogy van egy titkos terve a háború befejezésével kapcsolatban b) A tervet a választások után leplezi le
i) Fokozatosan vonja ki a hadsereget
ii) Vietnamizálni a háborút
Otthagyni fegyvereket Otthagyni kiképzőket és a helyieket bevetni Több amerikai áldozat ne legyen 2) Átterjed a szomszédos országokba 3) Tiltakozások az egyetemen iii. 1972-ben újra választják Nixont USA – 27. lap
iii. 1972-ben újra választják Nixont
III. Tűzszünet és a háború lezárása a. 1973. január 27. harcok vége i. Párizsi egyezmény
1) Azonnali amerikai kivonulás 2) Fogolycsere 3) Nemzetközi bizottság a) Feladata a béke megkötéséig a párizsi egyezmény betartatása a térségben ii. DE Kambodzsa bombázása folytatódik b. 1975. áprilisában G. Ford bejelenti, hogy vége a háborúnak c. 1976. Észak és Dél-Vietnám egyesítése i. Választásokat írnak ki ii. Kommunista hatalom alatt egyesül az ország
USA – 28. lap
LBJ és Nixon elnöksége 2012. május 2. 11:00
A jegyzet már nem teljes. Az órán elég pörgősen mentek a diák, ezért, csak a nagyját sikerült leírni, illetve néhány dolgot, amit a tanárnő mondott.
I. Szovjet amerikai viszony a. b. c. d.
1967. arab-izraeli háború 1968. észak koreaiak elfoglalták Pueblo nevű kémhajót 1968-ban nem tudták megakadályozni a kommunista beavatkozást Prágában Politikai válság i. LBJ népszerűsége 80%-ról 35%-ra esett
II. LBJ (1908-1973) a. b. c. d.
Tanári főiskola New Deal Végigjárja azt a létrát, amivel el lehet jutni a Fehér Házig Déli demokraták támogatásának a megszerzésének a céljából lesz alelnök
e. A Nagy Társadalom i. Cél
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)
Új, működő társadalmi konszenzus létrehozása Állami szerepvállalással, kormányzati források ráfordításával reformokat végrehajtani Hátrányos helyzetű csoportok, régiók fejlesztésére Önkéntes oktatók a nagyvárosi gettókban Munka és tanulás program a szegényebb egyetemistáknak Kirendelt ügyvéd anyagi fedezete Kiegyenlíteni a kapitalista gazdaság és működések folytán keletkező egyenlőtlenséget a társadalomban
ii. Polgárjogi mozgalom és az afroamerikaiak helyzete
1) Ld. fentebb
iii. Társadalmi program
1) 2) 3) 4)
Egészségügyi segítségek Nyugdíj program Lakássegélyek Etc.
iv. Eredmény
1) Sok reform ellenére a nagy társadalomból egy összezavart társadalom lett 2) Annyiféle kihívást eredményez, hogy a párt nem tudja feldolgozni a) Külpolitikai változások b) Eisenhoweri örökség: a halogatás politikája c) Belső zavar
III. 68-as választások
a. Demokratákon belül is vannak jelöltek i. ii. iii. iv.
Robert F. Kennedy E. McCarthy LBJ Végül is H. Humphrey indul a választáson 1) Nixon lesöpri a palettáról
b. Eredmény i. Népi: 1)
Humphrey 42,7%
Nixon ii. Elektori
43,4
USA – 29. lap
ii. Elektori Humphrey 191 1) Nixon 301
USA – 30. lap
The bilateral triangle 2012. május 9. 9:55
Ez az óra angol nyelvű volt, ebből kifolyólag a jegyzet csak amolyan útmutató. Egyrészt kétnyelvű, nemegyszer a mondatok is keverve vannak. Másrészt elírások lehetségesek. Ha használod is, erős kritikával tedd! Egyébként a vizsgában ez a rész nem lesz benne, de a teljesség kedvéért itt hagytam.
I. Előzmények a. Egy amerikai bombázó lezuhant i. ii. iii. iv.
Tűzeset a repülőn és puff 4 nuclear bombs Not niclear detonation, but big detonation One of a crew members died
v. Eredmény
1) Crash in a foreign territory 2) In country operating a nuclear ba on its territory 3) In a country with up-coming election less than 48 hours
vi. What said the goverment?
1) It was a baleset, de ez nem okoz problémát 2) Be akarták fejeztetni a nukleáris kísérleteket
vii. PM J. O. Krag declared in public statement in 22th January
1) A nukleáris fegyvereket beszüntették az államban 2) Diplomáciai problémát jelentett DK és az USA között
b. Nem volt tipikus ez az esemény az US-DK kapcsolatban i. US has a problem
ii. A bombázók egy bizonyos százaléka állandóan a levegőben volt
1) Attól féltek, hogy a szovjetek megtámadják őket és ha a földön vannak a gépek, akkor elpusztulhatnak 2) Az amerikaiaknak már nem volt szükségük annyira a bombázókra, ugyanis a távolsági fegyverek elég fejlettek voltak iii. Vészhelyzetben történt volna valami… (nem értettem)
c. 1947. The US bid for Greenland i. It was very important for the strategy ii. Az amerikaiak nem akarták, hogy a németek foglalják el, tehát az amerikaiak tették 1) A dán PM nem egyezett bele iii. A háború után az USA meg akarta venni a szigetet 1) Fontos katonai pont volt iv. 1951-ben új egyezmény 1) Defence Agreement Treaty 2) Adott az amerikaiaknak területet a szigeten v. Ok 1) Az USA érdeklődött Greenlandért
II. The problem
a. A két probléma megváltoztatta a dimpláciai kapcsolatokt i. De a greenlandiak nem változtak meg
b. Grönland története i. XVIII. Században kolonizálták 1) Dán fennhatóság alatt ii. Már 1860-ban US interest alatt állt iii. 1917-ben az USA megveszi a Virgin szigeteket Dániától iv. 1933-ban Hága úgy ítéli, hogy a többi sziget Dániához tartozik v. A UN érdeklődött mindenféle kolonizáció iránt USA – 31. lap
v. A UN érdeklődött mindenféle kolonizáció iránt 1) Dánia 2 embert küldött a szövetségbe
III. DK-Greenland
a. A grönlandi politikát meghatározta i. Grandeur
1) PM, aki kimondta, hogy a szigetre szükség van, mert így tudják, hogy hol kell keresni Dániát
ii. Hope of profits
1) 2) 3) 4)
Rengeteg pénz van benne Greenland would be a treasure A kincs a vizekben van Olcsó tud lenni
iii. Paternalism
1) Egy ősi társadalom lakott/lakik rajta: eszkimók 2) Politikailag kiváló hely: szükségük van oktatásra, egészségügyre 3) Nem is vannak olyan kevesen
IV. US-Greenland relations
a. Greenland fontossága az amerikaiaknak i. Közel van minden fontos ellenfélhez ii. A szigetről induló bombázók simán elérik a szovjeteket 1) Ezért is van ott a világ egyik legnagyobb amerikai repülőtere
iii. 3 huge radars in the ireland
1) Innen tudják kukkerolni a szovjeteket 2) 10-50 perc volt innen a reakciós sebesség egy szovjet támadásra
iv. Tudományos laborok
1) Military technology in polar area 2) Dig very deep cannels in the icecab a) Had a small nuclear labor in the icecab b) This is problem today, because the ice is melt
b. A few direct relations, what changed the life in the ireland i. Traffic and communication ii. 1953. the US force resettlemented of the Thule Eskimos 1) They give up the normal hunting territories iii. The Thule B-52 crash, 1968.
V. DK-US relations
a. Formal regulations i. 1941. agreement 1) The clause the X problem ii. 1951. new agreement 1) Unlimited rights in the ireland a) Just in the defence areas iii. 1968. supplementary agreement of May 31
b. Informal regulations i. ii. iii. iv.
The government plan was a defence sceptical They dont want to see nuclear weapons They need an ally The government ask: What we would to do? 1) We can end the nuclear weapons, cause we have all rights
v. 1957. H. C. Hansen paper
1) This guy was the PM 2) Két nap múlva behívta az amerikai követet és a kapcsolatukról kérdezte 3) Asszem megszüntette, de nem értettem tökéletesen
c. The asymetrical relationship i. DK függött az amerikai militarytól ii. Greenland more important to the US Defence than the DK defence 1) It was a national interest 2) The US military in Greenland not always respect the Danish rules USA – 32. lap
2) The US military in Greenland not always respect the Danish rules iii. Territorial (imperial) overstretch
iv. The problem was that
1) It was too big 2) It was too "hot" 3) It was too far away v. Why didnt buy the ireland in 1947? 1) Everybody needed dollars that days
VI. Conclusion
a. The bilateral triangle i. The global approach: the US security is imperative ii. The "local" approach: the Danish sovereignity imperative 1) The Greenland card iii. Minden Grönlandról szólt, de a lakosság nem vett részt benne iv. This is a typical example how the Pax Americana worked? 1) Tökéletes párhuzamot lehet vonni a Pax Romana-val
USA – 33. lap
Megjegyzések 2012. május 21. 19:20
Megjegyzés a jegyzethez: Ez a mű egy jegyzet. Saját használatra készült. Forrása az előadásokon elhangzottak illetve előfordul, hogy saját megjegyzéseket is írtam hozzá. Az ábrákat, diagramokat én készítettem, a képek az internetről vannak, amennyiben vannak. (Mivel jegyzetről beszélünk, külön forrásmegjelölést nem szándékozom készíteni.) Hogy mindenkinek érthetőek legyenek, a jelölések itt közzéteszek egy jelmagyarázatot: 1. Heading értelem szerűen használtam
• Főpont • Áttekintő pont • • • • 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Alpont1 Alpont2 Alpont3 Alpont4
Fontosabb személy és helyneveket zöld színnel írom Fontosabb évszámokat piros színnel írom Elveket, trendeket, folyamatokat, törvényeket lila színnel írom Definíciókat zölddel húzom ki Kulcsszavakat vastaggal írom Idegen szavakat dőlttel írom (?) jel van ott, ahol kétségeim vannak a leírtakkal kapcsolatban
USA – 34. lap