Page 1

Fogalmak Társadalomföldrajz Földrajz: Minden időben a földi környezetünkre vonatkozó ismeretek valamilyen rendszere 1. A földkéreg, a vízburok és a légkör élettel átszőtt érintkezési terében a természeti és társadalmi folyamatok hatására, illetve kölcsönhatására kialakult és tovább formálódó geo rendszerek fejlődésével, változásaival, térbeli elrendeződésük törvényszerűségeinek feltárásával foglalkozó tudományok. 2. A földrajz azokat az összefüggéseket, együttes változásokat elemző tudomány, amelyek a Föld felszínén különböző területi jelenségek és folyamatok között léteznek. Oikumené: Az ismeretek körébe bevont környezet "Államismék": Olyan tudományos jellegű dolgok, amelyek részben statisztikai adatokra támaszkodva vizsgálják az egyes államok gazdasági és politikai tulajdonságait. Földrajzi burok: A Föld három külső szférájának: a litoszférának, a hidroszférának és az atmoszférának, valamint az ezektől elválaszthatatlan bioszférának (beleértve az emberi társadalmakat is) hatáskapcsolataiban és a fejlődésben a földfelszínhez kötődő olyan természetes egymásba hatolási övét értjük, amelynek sem a mélységi, sem a magassági határai nincsenek pontosan megállapítva. Társadalmi földrajz: 1. Az egységes földrajztudomány tárgyát a társadalom felől közelítő tudomány-szakterület, mely a társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok térbeli eloszlását, egymásra következését és ezek törvényszerűségét vizsgálja. 2. Azokat az összefüggéseket, együttes változásokat elemző tudomány-szakterület, amelyet az ember, az emberi társadalom hozott létre, s amelyek a társadalomban, valamint a Föld felszínén különböző területi jelenségek és folyamatok között léteznek. Kozmográfiák Idegen tájakra és népekre vonatkozó legkülönbözőbb ismeretek gyűjteménye, melyek között különösen túltengnek a furcsaságok, különlegességek. Milieu (miliő): Természetes környezet. Emberföldrajz: Klasszikus szakaszában az ember és a természeti, illetve társadalmi környezete közötti összefüggésekkel, kölcsönhatások elemzésével foglalkozott. Célja az ember, mint individuum környezeti kapcsolatainak feltárása és ez alapján életformacsoportjainak leírása, táji megjelenésük sajátosságainak megragadása volt. Ratzel-féle emberföldrajz feladata: Azoknak az összes hatásoknak a rendszeres vizsgálata, amelyek a földfelszínről indulnak ki, beleértve ebbe a teljes természetes környezetet, s amely hatások a legkülönbözőbb emberi, társadalmi jelenségek felé irányulnak. Társadalmi alapfunkciók (D. Partzscs):  lakás  munka  képzés és kultúra  üdülés  közlekedés  közösségi élet

1


Műtáj: Nem más, mint a társadalmi alapfunkciók területi szerkezete. Társadalom: Az objektív valóság jelenségeinek egy nagy csoportja, az emberi együttélés és együttműködés viszonyainak összessége, történelmileg változó alakja. Természeti környezet: A bennünket körülvevő táj adottságai, amelyeket az emberi beavatkozás nem változtatott meg. Földrajzi környezet: A természetnek azok az elemei, amelyek szoros kapcsolatban vannak a társadalommal. A társadalom fejlődésének egyik állandó és szükséges feltétele. Befolyásoló tényezői a társadalom fejlődésében:  az emberi élet biológiai feltételeinek regionális különbségei terén  az emberi élettér szélső határainak kialakításával  az élet fenntartásához szükséges eszközök, élelmiszerek biztosítása révén  a munkaeszközök természetes forrása gyanánt Földrajzi determinizmus: A társadalom fejlődésében döntő szerepet tulajdonít a természeti környezetnek. A gazdasági és társadalmi fejlettség szintjét kizárólag a természeti adottságokra vezeti vissza. Az egyes országok gazdasági nehézségeit, elmaradottságát elsősorban a kedvezőtlen természeti adottságokkal magyarázza. Földrajzi indeterminizmus: (nihilizmus, voluntarizmus) Amely lebecsüli a földrajzi környezet szerepét az ember, az emberi társadalom életében, s a társadalmi-gazdasági tényezők mindenhatóságát hirdeti. Rasszok:  europid  mongolid  negrid  veddo-ausztralid  mulatt (fehér-néger)  mesztic (fehér-indián)  zambó (néger-indián) Az ember fejlődésének állomásai: I. Magának az emberfélék családjának a kialakulása II. A két lábon járó fajok elterjedése III. Az agy megnagyobbodása IV. A modern ember, a Homo sapiens sapiens megjelenése. A modern ember eredetének két elmélete:  Többközpontú evolúció  Afrikai kiindulás Tényezők, melyek hatottak a népesség számának a növekedésére:  a termelőerők hatalmas mértékű növekedése  új szállítási módok  egészségügyi viszonyok javulása Demográfiai forradalom: A születések magasabb volta, illetve a halálozási aránynál lassúbb csökkenése jelentős természetes szaporodást produkált. A népesedésnek ezt a magas értékkel jelentkező szakaszát nevezzük első demográfiai forradalomnak. Népességrobbanás: Korunkban tehát egyrészt drámaian rövidre szűkült a népesedési ciklus ideje, másrészt a növekmény mennyisége óriási. Ezt a megdöbbentő mennyiségekkel – rövid idő, több milliárdos növekedés – jellemezhető népesedési forradalmat jellemezve, nevezhetjük azt korunk népességrobbanásának. Természetes szaporodás:

2


A népesség növekedését eredményezi; két összetevő, a születések és a halálozások különbsége alakítja. Nyers születési arányszám: Általában ennek a használata szokásos, amellyel leginkább kifejezhetjük a születések intenzitását, illetve amikor natalitásról, születési gyakoriságról beszélünk, ez alatt a nyers születési arányszámot értjük, amely nem más, mint az élveszületések számának a lakosság számához viszonyított aránya, általában ezrelékben kifejezve.  B: az élveszületések száma  P: a népesség száma  n: az élveszületési arányszám Nyers halálozási arányszám: Úgy számoljuk ki, hogy az adott területen, egy év folyamán meghaltak számát (D) a terület népességének az év közepi népességszámával (P) osztjuk. Ezt az arányszámot ezrelékben fejezzük ki. Természetes szaporodás: A természetes szaporodás nyers arányszáma a természetes szaporodás abszolút számának a lakossághoz viszonyított arányát mutatja 1000 lakosra számítva.  B: élveszületések száma  D: meghaltak száma  E: a természetes szaporodás abszolút száma  P: évközépi népesség Demográfiai átmenet: Az a népesedési szakasz, amelyben a születési és halálozási értékek eltávolodnak egymástól és nagy népességnövekedés következik be, majd mindkettő csillapultan, alacsony értéken stabilizálódik. 50 45 40 35 30 Születés

25

Halálozás

20 15 10 5 0 nulladik

I. pre

II. korai

III. középső

IV. késői

V. poszt

Átmenet előtti szakasz: (pre) Magas, egymástól alig elválasztható születési és halálozási ráták jellemzik. A halálozások bizonyos időszakokban meghaladják a születések számát. Korai átmeneti szakasz: (korai)

3


A születési ráta stabilan magas marad, a halálozási ráta lassan, nem egyenletesen csökkenni kezd. Középső átmeneti szakasz: (középső) A halálozási ráta csökkenni kezd és esik a születési ráta is. Késői átmeneti szakasz: (késői) A halálozási ráta alig csökken, a születési viszont erőteljesen, a két érték ismét közel kerül egymáshoz. Átmenet utáni szakasz: (poszt) Mind a születési, mind a halálozási ráta stabil és alacsony, a természetes szaporodás igen csekély, a népességnövekedés a nulla érték körül ingadozik. Mértéken felüli magas születési arányszám: Akkor tekintjük ilyennek a születési arányszámot, ha nem illeszkedik az egészségügyi haladás révén lesüllyedt halálozási arányszámhoz, különösen pedig a gyermekhalandóság csökkenéséhez. Népességrobbanás: Annak a következménye, hogy a halálozások radikális visszaesését a fejlődő országokban nem követte a születések számának csökkenése. Az első demográfiai forradalom idején Európában a halandóság lassú csökkenésével szinte egyidejűleg megindult a születések számának csökkenése. A mégis jelentkező népességfelesleg pedig kivándorolt, s benépesítette az Európán kívüli földrészeket, elsősorban az amerikai kettős kontinenst. Fenntartóképesség: Bármely faj legnagyobb egyedszáma, amelyet egy élettér végtelen időkig el tud tartani. Föld nettó primer termelékenysége: (NPP, net primary prodictivity) A Föld fenntartható képességének felső határát a növényi fotoszintézissel biokémiai energiává alakított napenergia teljes mennyisége és a növények által saját életfolyamataikhoz felhasznált energia közötti különbség adja. Természeti erőforrások: Köre igen széles, de ide soroljuk a földterületeket, az ásványkincseket és az energiahordozókat, az erdőterületeket, a rendelkezésre álló vízkészleteket éppen úgy, mint pl. az éghajlati feltételeket.  állandó  megújuló  nem megújuló  visszanyerhető Energiahordozók: Az egyes energiafajták anyagi megtestesüléseit így nevezzük. Olyan különleges, a természetben található vagy azokból mesterségesen előállított anyagok, amelyek kémiai összetételük vagy egyéb tulajdonságaik alapján energiatermelésre alkalmasak. Energiagazdálkodás: Az energiahordozók munkavégző képességének feltárását, elosztását és felhasználását értjük ezen. Három környezeti veszély:  ózonréteg elvékonyodása  a légkör csökkent oxidációja  globális felmelegedés Ózon kialakulása: A sztratoszférában a kétatomos oxigénmolekulák egy része a biológiailag aktív 0,280-0,320 mikrométer hullámhosszú ultraibolya sugárzás (UV-B tartomány) révén háromatomos ózonná alakul, a fotonok egyidejű elnyelésével. Az ózon tehát olyan rugalmasan változó szűrőréteg, amely kiszűri a Földre érkező UV-B sugárzás megszokott szint feletti részét. Világgazdaság: A nemzetközi kapcsolatok térbeli hálózatainak fokozatosan, egységes világpiaccá szerveződő összessége, amelynek keretében a fejlettség különböző lépcsőfokain álló nemzetgazdaságok differenciált funkciókat látnak el.

4


Nem csupán a nemzetközi kapcsolatok összessége, hanem az eltérő természetes adottságokkal rendelkező nemzetgazdaságok közötti munkamegosztás, a kölcsönös, egymást kiegészítő termelési és fogyasztási kapcsolatok kényszere által kialakult funkcionális együttműködés, nagytérségi kooperáció. A világgazdaság fejlődésének szakaszai: 1. merkantilizmus és korai gyarmatosítás 2. ipari forradalom és szabadversenyes nemzeti piacgazdaság 3. posztfordista gazdaságfejlődés Stagfláció: Megközelítően fél évszázados időtartamon belül a Kondratyev-ciklus csúcsa és a Kuztens-ciklus mélypontja időben egybe esik és ez a gazdasági növekedésben stagfláció időszakát hozza létre. Bázis-innováció: Az alapvető technikai újítások elnevezése, mivel ezek bizonyos ciklikus időszakokban komuláltan jelentkeznek és jelentős növekedési hatásokat eredményeznek. Új piacokat, új húzóágazatokat alakítanak ki, és permanens innováció formájában megváltoztatják, sőt átalakítják a meglévő gazdasági szerkezeteket, azok struktúráját. Népsűrűség: Összetett jelenség, elsősorban társadalmi-gazdasági tényezők határozzák meg. A történelem folyamán változó jelenség, s a természetföldrajzi tényezők befolyásoló hatása alatt áll. A terület nagyságának és a népesség számának az egymáshoz viszonyított arányát fejezzük ki vele. Mutatószámaként a területegységre (általában km2-re) jutó lakosok számát adjuk meg. Nyers népsűrűségi mutató: Amennyiben a népsűrűség kiszámításának alapjául az összterületet vesszük. Reciprok értéke az egy lakosra jutó területnagyságot fejezi ki. C. Clark elmélete: Ha már kismértékben is eltávolodunk a városközponttól, a népsűrűség értéke máris meredeken zuhan, ugyanakkor nagyobb távolságra a csökkenés mértéke kisebb lesz. Képlete:1 Ahol a D, a centrumtól x távolságra fekvő terület népsűrűségét, Do a városközpontban mért népsűrűséget, e a természetes logaritmus alapját (2,718), x a centrumtól mért távolságot jelenti, és b egy állandó, amely a távolság növekedésével való népsűrűség csökkenés mértékét jelzi. Népesség struktúrájának vizsgálati szemszögei:  nemek szerinti megoszlás  korösszetétel  társadalmi-foglalkozási összetétel  családi állapot  kulturális helyzet, iskolázottság  faji, nyelvi, etnikai, vallási összetétel Nem szerinti számolások: Pf = a férfiak száma Pn = a nők száma P = a népesség száma

1

A jegyzetben a Dx után áll egy 0 is alsó indexben. Nem tudom, hogy az mit jelent…

5


Maszkulinitåsi aråny: A fÊrfiaknak a nőkhÜz viszonyított arånya, melyet ezrelÊkben fejeznek ki.

Feminin aråny: A nőknek a fÊrfiakhoz viszonyított arånya, melyet ugyancsak ezrelÊkben fejeznek ki.

„Normål� nemi aråny: A fiúszßletÊsek arånya (nf), a női (ly) Ês a fÊrfi (lx) tovåbbÊlÊsi rend mutatószåmai hatårozzåk meg. Kiszåmítåsi módja:

Az egĂŠsz nĂŠpessĂŠgre vonatkozĂł normĂĄl nemi arĂĄnyt a tovĂĄbbĂŠlĂŠsi rend ĂśsszegzĂŠsĂŠbĹ‘l az alĂĄbbi kĂŠplet alapjĂĄn nyerhetjĂźk: ∑ ∑

�lx = a fÊrfiaknål tovåbbÊlők Üsszege �ly = a nőknÊl a tovåbbÊlők Üsszege A stancioner nÊpessÊg: A stancioner nÊpessÊgben a szßletÊsek szåma megegyezik a meghaltakÊval, s az Êvről Êvre azonosnak feltÊtelezett szßletÊsszåmok nem módosítjåk a nemek arånyåt, amelyet kizårólag a kÊt nem halandósågånak a kßlÜnbsÊgei szabnak meg. A nemek arånyåt alakító tÊnyezők:  a fiúszßletÊsi tÜbblet, illetve a szßletÊsi mozgalom  a kÊt nem halandósågånak kßlÜnbsÊgei  a korÜsszetÊtel alakulåsa  a våndormozgalom alakulåsa  a håborúk Életkor: à ltalåban a szßletÊstől a demogråfiai esemÊny bekÜvetkeztÊig, illetve a megfigyelÊs időpontjåig eltelt idő tartamåt Êrtjßk, a leginkåbb megfelelő időegysÊgben meghatårozva. Meghatårozåsa mindig betÜltÜtt időegysÊgekkel tÜrtÊnik. A megÊlt időegysÊgek szåmåt jelÜli. Csoportjai:  gyermekkor (0-14 Êv)  produktív kor (15-59 Êv)  Üregkor (60 felett) Élettartam: Valamely kÊt meghatårozott Êletkor kÜzÜtti időegysÊget jelzi. Kronológiai kor: MåskÊnt a naptåri, anyakÜnyvi vagy ållampolgåri Êletkor, az a fogalom, amelyet a statisztikai feldolgozåsoknål åltalåban hasznålnak, tehåt a szßletÊstől eltelt, betÜltÜtt Êvek szåma. Biológiai kor: A tÊnyleges, valódi, fiziológiai Êletkor Üsszetett fogalma, amely alatt a szervezet fiziológiai, kÊmiai, ÊrzÊkszervi, pszichológiai mŹkÜdÊse egymåstól eltÊrő ÜregedÊsÊnek ÜsszessÊgÊt Êrtjßk. à tlagÊletkor: evidens. Mediån Êletkor: A nÊpessÊget szåm szerint kÊt egyenlő rÊszre osztja, illetve a nÊpessÊg azon tagjainak Êletkora, akinÊl idősebbek Ês fiatalabbak egyenlő szåmban fordulnak elő. Eltartåsi teher:

6


A produktív és improduktív népesség arányát fejezi ki. Korfa típusok:  Piramis- vagy gúlaforma, amely a fiatalos korszerkezetet mutatja, s egyben a növekvő népességszámot jelzi.  Hagyma- vagy urnaalak, ami az öreg korösszetételt jelzi, s egyben a fogyó népességet jelöli.  Harang alakú a stancioner (stagnáló) népesség korösszetételét jelzi. Társadalmi, gazdasági, foglalkozási nézőpontok Társadalmi: Azt a helyzetet jelöli, amelyet az egyes személyek a társadalmi élet szervezetében, általában a termelőeszközhöz való viszonyukban jogi kategóriák szerint meghatározottan betöltenek. Gazdasági: Azt a helyet írja körül a gazdasági életben, amelyben az egyes személyek tevékenykednek. Foglalkozás: A munkavégzés fajtájára, jellegére utal. Gazdaságilag aktív népesség: Minden olyan személy, aki bizonyos időszakban gazdasági tevékenységet folytat. Ide sorolják a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket is. Gazdaságilag inaktív népesség: Azok, akik nem vesznek részt gazdasági tevékenységben. Kétféle elhatárolás:  keresők: akiknek van keresetük, jövedelmük, megélhetési forrásuk (beleértve a nyugdíjat, etc. is)  eltartottak: akiknek nincs keresetük, etc., tehát akik az előbbiek kereset nélküli hozzátartozói vagy egyéb kereset nélkül álló személyek 1. Gazdasági aktivitásból kiinduló csoportosítás szerint:  gazdaságilag aktív népesség  gazdaságilag inaktív népesség 2. Keresők-eltartottak szerinti csoportosításból kiindulva:  keresők: o gazdaságilag aktív keresők o gazdaságilag inaktív keresők  eltartottak Foglalkoztatottak: Azok, akik a megfigyelési időszakban akár egy órát is dolgoztak bérért, pénz- vagy természetbeni fizetségért. Munkanélküliek: Azok, akik a megfigyelési időszakban munka nélkül voltak.  állást kereső munkanélküli  első ízben elhelyezkedni kívánó munkanélküli Inaktív keresők: Azok az emberek, akik aktív keresőként nem vesznek részt a társadalmi újratermelési folyamatban, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek. Eltartottak: Azok a személyek, akik keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és megélhetésüket más személyek vagy intézmények biztosítják. Megoszlási viszonyszám: A népesség gazdasági aktivitás szerinti csoportosításának mutatószáma amely a gazdaságilag aktív és inaktív személyek arányát százalékban fejezi ki. Korspecifikus aktivitási arányszám: Ugyan ez, csak nem az egész népességre, hanem csak megfelelő kor-részekre alapozza a számítást. Foglalkozás: Általánosságban az embereknek a gazdasági életben elfoglalt tevékenységeit értjük.

7


Az a tevékenység, amelyet a foglalkoztatott személy végez, tekintet nélkül gazdasági ágazatra, amelyben tevékenységét kifejti és függetlenül foglalkozási viszonyától. Megkülönböztetünk főfoglalkozást és mellékfoglalkozást. Egyéni foglalkozás: Az a tevékenység, amelyet az aktív kereső az eszmei időpontban rendszeresen, megélhetése fő forrásaként folytat. Szakképzettség: Olyan képesítés, amely különleges szakismereteket igénylő munkakör (szakma) ellátására jogosít, s amelyről az illető bizonyítvánnyal rendelkezik. Nemzetközi Standard Foglalkozási Csoportosítás:2 1. törvényhozók, igazgatási és gazdasági vezetők 2. vezető értelmiségiek 3. beosztott értelmiségiek és technikusok 4. irodai dolgozók 5. szolgáltatási és kereskedelmi foglalkozások 6. szakképzett mezőgazdasági foglalkozások 7. ipari foglalkozások 8. gépkezelők 9. elemi foglalkozások 10. fegyveres erők Foglalkozási viszony: Általánosságban a gazdaságilag aktív népességnek a termelőeszközökhöz való, jogilag meghatározott viszonyát értjük. I. munkáltatók II. alkalmazásból állók III. saját számlára dolgozó önállók IV. segítő családtagok V. termelőszövetkezeti tagok VI. foglalkozási viszony szerint nem osztályozható személyek Humán tőke: Másképpen az emberi tőke, a tudásba, képességekbe vagy szakértelembe befektetett anyagiakból származik. A tudás két csoportja: a. a rejtett tudás, ami egyfajta externiáliaként tapasztalati alapon keletkezik és formális keretek között nem adható át, csak közvetlen kapcsolatok útján sajátítja el az ember a másiktól. b. az explicit (kifejtett, világosan kimondott) tudás, ami különböző kommunikációs csatornákon keresztül továbbadható, s a történeti fejlődés során komulálódik. Információs szektorok, mint húzóerők:  információs iparágak: hardverek, szoftverek előállítása, közhasznú információk szolgáltatása  tudásiparok: K+F tevékenység, oktatás és tanácsadó szolgáltatások  művészeti iparágak: esztétikai értékek előállítása és terjesztése  etikai iparágak: társadalmi és egyéni erkölcsi értékek fejlesztése és karbantartása Erőforrásbőség elmélet: (resource munificience theory) Az erőforrások egyenetlen eloszlásából adódóan vannak térségek, amelyek különösen gazdagok erőforrásokban: jobban képzett munaerő, több és nagyobb tudást felhalmozó központ, több kockázati tőke, több magas színvonalú szolgáltatás, etc., áll rendelkezésere, s ezek lehetővé teszik az ide települő cégek számára, hogy az innováció húzóerőivé váljanak. Dinamikus tranzakcíós költségek elmélete: (dinamic transaction costs theory) Az innovációk terjedése elsősorban a tranzakciós költségektől és az aktorok egymástól való távolságától, a kapcsolatteremtés lehetőségeitől függ. 2

ISCO: International Standard Classification of Occupations 1988.

8


Vernon-féle termék életgörbe modellje: A termelés három stádiumát határozzák meg, amelyek a területi munkamegisztás és az ipari telephely választás szempontjából is különböznek. A modell szerint a feldolgozói kapacitás a magterületekről fokozatosan a peremterületekre települ át, ahogyan a termék az érett fázisa felé közeledik. Szakaszai: 1. Fejlesztési szakasz: A kereslet a potenciális piachoz viszonyítva kicsi, a termelés az innovációs területen zajlik, amely általában a magterületen helyezkedik el. 2. Növekedési szakasz: A kereslet gyors ütemben nő, annak mértékében, ahogyan az új exportot külföldi termelés egészítheti ki a vámok által emelt akadályok megkerülésére. 3. Érett szakasz: A piaci telítettséggel és a hazai piacon történő hanyatlással jellemezhető. Többnyire az érett szakaszban helyeződik át a termelés az alacsonyabb költségű területekre, ami az olcsóbb munkaerőt jelenti.3 Innováció: Új ötletek, új tevékenységek, új termékek, új szervezetek, új emberi közösségi viselkedési módokat értünk alatta. Innováció-orientált centrumok: A szellemi erőforrások, a dinamikus gazdasági szervezetekről, a lakóhelyre telepített munkahelyekről, továbbá az információ és kommunikáció mindent átható rendszereiről, mint alapvetően új településformáló faktorokról van szó. A “high tech” vagy “tudáson alapuló” iparágak jellemzői:  K+F alkalmazása  A technológia rövid időn belüli átalakulása a termék életgörbék folyamatos rövidülésével és a piaci kereset gyors felfutásával  Innovatív és műszakilag fejlett termékek  Szoros kapcsolat a nagy multinacionális cégek és a kisebb szakembergárdát foglalkoztató cégek között  Mérnökökből és tudósokból álló igen magasan képzett munkaerő Tisztított iskolázottsági mutatók: Attól a kortól számítják a megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezőket, akik már koruknak megfelelően elvégezhették azt.  0 osztályt végeztek a 10 éven felüli népességből  legalább az általános iskola 8. osztályát végzettek a 15 éven felüli népességből  legalább befejezett középiskolai végzettségűek a 18 éven felüli népességből  befejezett felsőfokú iskolai végzettségűek a 25 éven felüli népességből Bruttó iskolázási arány: Amikor az adott iskolarendszerbe járó összes népességet viszonyítják az adott korú népességhez. Nettó iskolázási arány: Amelyben csak az adott korú népességet veszik figyelembe a számításnál. Vándorlás (migráció): A népesség térbeli, földrajzi helyváltoztatása.  végleges áttelepülés  szezonális jellegű áttelepülés vagy ideiglenes letelepedés  ingavándorforgalom Valamely személynek olyan területi mozgása, amely során elhagyja területét és másik lakóhelyre költözik. Néhány fogalom:4  elhagyott lakóhely  népességleadó terület 3 4

G. Nagle – K. Spencer, 1999. Nem fejtem ki őket, hiszen elég evidensek, egyszerű logikával kitalálhatóak.

9


 új lakóhely  népességfelvevő terület  elvándorló – odavándorló  kivándorló – bevándorló – visszavándorló Állandó jellegű vándorlás: Ha a vándorló állandó lakhelyét egy másik állandó lakhellyel cseréli fel. Önkéntes vándorlás: evidens Kényszervándorlás: Olyan vándorlás, amelyet nem a vándorló kíván, hanem az államhatalom vagy más rajta kívül álló erő kényszerít ki.  kiűzés  kiürítés  menekülés (ez részben önálló is)  telepítés  deportálás  kivonulás Asszimiláció: A vándorlóknak a befogadó népességhez való alkalmazkodása. Naturalizáció: A produktív gazdasági életbe való belépés. Abszorpció (akkulturáció): A befogadó népesség erkölcsi értékredjének és kultúrájának az átvétele. Teljes (bruttó) vándormozgalom: A belső vándorlásban az adott területen adott időben történő vándorlások összege. A külső vándorlásban pedig az adott területre érkezők és az onnan távozók összege. Tiszta (nettó) vándorlás: vándorlási különbözet A vándormozgalom mérlege (egyenlete), ami megegyezik az adott területre érkezők és az onnan távozók különbözetével. Lehet negatív (vándorlási fogyás) és pozitív (vándorlási szaporodás) is. Tényleges szaporodás/fogyás: Ahol a tényleges szaporodást/fogyást a vándorlások és a természetes szaporodás/fogyás összege határozza meg K: tényleges szaporodás E: természetes szaporodás Teljes vándorlás: Vm: vándorlási mérleg Vt: vándorlás teljes volumene Vándorlási mérleg: Vb: bevándorlók száma Vk: kivándorlók száma Vándorlás abszolút száma: v: vándorlási arány A vándorlási mozgékonyság mutatószáma. P: adott népesség Általános kivándorlási arány, teljes vándorlási arány, tiszta vándorlási vagy vándorlási mérleg aránya:5

V: vándorlások

Népmozgalmi módszer: A vándorlási mérleget valamely két időpont népességszáma és a két időpont által közrefogott időszak természetes szaporodása alapján állapítja meg. E: természetes szaporodás ebből

Vm: tényleges szaporodás P1: időszak végi népesség

5

Azt hiszem, egy kis logikával az összes említett dolgot ki lehet ezzel a képlettel számolni, csak más-más értékeket kell behelyettesíteni.

P0: időszak eleji népesség

10


Két nagy vándorlási periódus: Az első jellegzetessége, hogy a városi népesség agrártársadalomból iparivá alakul át, míg a második periódusban, ami ma is zajlik, az ipari társadalom szolgáltatóivá alakul át. Ingázás: A népesség mobilizálásának egy új formája, amikor is a népesség a városba stabilizált munkahely és az attól távol lévő lakóhelyek között mozog. Munkahely többlettel rendelkező települések: Azon települések, amelyekben a dolgozók száma meghaladja a helyben lakó aktív keresők számát. Munkahely jellegű település: A nappali népesség nagyobb, mint az éjszakai. Munkahiányos település: Azon település, amelyben a dolgozók száma nem haladja meg az ott lakó aktív kereső népesség számát. Lakóhely jellegű (alvó) település: Az éjszakai népesség nagyobb, mint a nappali. Település: Egy embercsoport, az embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli eggyüttese. Lakóhely: Az a hely, ahol az ember vagy embercsoport a maga testi épségének és anyagi javainak megvédése céljából alkalmas módon berendezkedik, s mindazt az emberi létesítményt, esetleg természeti objektumot, amely a lakóhelyet alkalmassá teszi a fenti cél ellátására hajléknak nevezzük. Munkahely: Az a hely, ahol az ember vagy embercsoport a maga szükségleteinek megszerzése céljából valamilyen tevékenységet folytat. Város: A területi megoszlás jellegzetes településformája, mégpedig a területi munkamegosztásban a központi – tehát vagy a területet intenzívebben kihasználó, vagy pedig a kevésbé mindennapi szükségleteket ellátó – tevékenységekre specializálódott település. Településhálózat: Az adott földrajzi környezetben a történelem folyamán kialakult társadalmi, gazdasági, műszaki struktúrák olyan térbeli (területi) rendszere, amelynek csomópontjai a települések, s az adja a tartalmát, hogy az egyes településekben meglévő hasonló struktúrák milyen mennyiségben és funkciókkal, hogyan kapcsolódnak egymásba. Településállomány: Akkor beszélhetünk erről, ha mindenek előtt számításba vesszük, azaz ennek alapján egyszerűen leírjuk (szöveg- és térképszerűen) a kérdéses terület településeinek területi elhelyezkedését, más szóval a térbeli rendjét. Urbanizáció: A szó az ipar és alakosság nagy városi központokba történő összpontosulását jelenti. Urbanizálni: városiasítani Urbanizálódás: Az a folyamat, amely eredményeként a falusi és városi lakosság életmódja közeledik egymáshoz, bár ezen utóbbi kifejezést szokták használni az első kettő együttes megjelölésére is. Összességében: Az urbanizálódás fogalomkörébe olyan általános városiasodási folyamatot értek, amely olyan társadalmi, gazdasági, települési folyamatként fogható fel, amelyben az emberiség, az adott társadalom halad egy magasabb civilizációs szint felé (a civilizáció az adott területen létező berendezettség, társadalmi és technikai rend és biztonság). Agglomeráció: A sokoldalúan összekapcsolódó települési,termelési együttesek. Konurbáció:

11


Az agglomerációk összenövésével jönnek létre. Megalopolisz: Az egymás közelébel lévő hatalmas agglomerációk összenövése, összekapcsolódása, egy hatalmas agglomerációs zóna. Pl.: Bostontól délre Washongtonig a Boswash. Kipp-effektus: Gettósodás • Munkaerő-piaci diszkrimináció • faji megkülönböztetés Munkaerő-piaci diszkrimináció • alacsony képzettség • alacsony jövedelem Városrész gazdasági • Városrész gazdasági leértékelődése leértékelődése • képzett rétegek elköltözése • ipari üzemek elköltözése Lakáspiaci • munkahelyek csökkenése diszkrimináció • Lakáspiaci diszkrimináció • alacsony jövedelem Diszkrimináció a • szegénység közjavakban • slum • Diszkrimináció a közjavakban Építészeti-környezeti leértékelődés • zuhanó ingatlanárak • csökkenő kommunális bevételek • romló közszolgáltatások "Védekező" szubkultúra • Építészeti-környezeti leértékelődés • építészeti leromlás • közszolgáltatás hiánya GETTÓ • kriminalitás • "Védekező" szubkultúra • védekezés • szubkultúra • bezárkózás • GETTÓ Etnikum: Az embereknek a történelem során kialakult együttesét jelenti, amelyek közös kultúrális vonásokkal, közös identitással rendelkeznek, s ezek megőrzését egy belső interakciós és kommunikációs rendszer biztosítja. Nemzeti kisebbség: Az adott ország területén élő de nem a többséghez tartozó egyének csoportja. Kisebbségek: Típus Anyaország Kompaktság Elhelyezkedés az Államhatárok viszonya léte anyaországhoz a kisebbséghez viszonyítva 1. Van Kompakt Anyaország Egy országban szomszédságában 2. Van Kompakt Anyaország Több országban szomszédságéban 3. Van Kompakt Nem az anyaország Egy országban szomszédságában 4. Van Kompakt Nem az anyaország Több országban szomszédságában 5. Nincs Kompakt Nincs anyaország Egy országban 6. Nincs Kompakt Nincs anyaország Több országban 7. Van Szórvány Szórvány -

12


8. Nincs Szórvány Nincs anyaország Diaszpóra: Ha az emigráció tömeges és valamilyen kényszer (politikai-vallási üldözés, éhínség) következtében történik, akkor beszélhetünk erről. Nyelv: A szavak halmaza a szavak kiejtésével együtt, valamint a képesség, mely során e szavalat kombinálva arra használják, hogy emberek egy csoportja megértse egymást. Anyanyelv: Az a nyelv, amelyet az egyén elsőként tanul meg s amelyen az egyén családtagjaival beszél. Izoglossza: Az adott etnikai területen belül at egyes dialektusokat elválasztó vonalakat hívjuk így. Lingua franca: közvetítő nyelv Pidgin nyelvek: Azokat az új nyelveket hívjuk így, amelyek régi nyelvek keveredéséből jönnek létre. Kreol nyelvek: Egy pidgin nyelv akkor válik ~-vé, ha már elég hosszú ideje létezik, hogy legyen anyanyelvi beszélője. Hivatalos nyelv: A közigazgatás, hivatali élet, az államigazgatás, törvényhozás, etc. nyelve. Poliglot: Azokat az államokat jellemezzük így, amelyeknek több hivatalos nyelve van. Proto-nyelvek: korábbi közös nyelvek. Vallásföldrajz feladata: Egy terület népességének vallás szerinti megoszlásának leírása, valamint térbeli természetitársadalmi jelenségek és a vallások kölcsönös kapcsolatainak, térségi problémáinak feltárása.  Primitív vallások  Fejlett vallások  Világvallások: Azok a fejlett vallások, amelyeknek a világ sok részén vannak hívei és általában a világ népességének jelentős részét képezik. Henoteista vallások: Olyan politeista vallást értünk ez alatt, amelynek ugyan több istene van, de kiemel egy főistent, melynek tisztelete kiemelkedik a többi közül. Teokrácia: Az a helyzet, amikor az egyház közvetlen módon uralkodik. Pl.: Vatikán. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KŐRÖS ÁKOS

13


Irodalomjegyzék Becsei, J. (2007.). Népességföldrajz. Békéscsaba: Ipszilon Kiadó Kft. Becsei, J. (2008). Tanulmányok az általános társadalmi földrajz köréből (2.. kötet). Szeged: Universitas Szeged Kiadó. Becsei, J. (2008.). Tanulmányok az általános társadalmi földrajz köréből (1.. kötet). Szeged: Universitas Szeged Kiadó.

A „Szerkesztő” megjegyzései Szeretném mindenkinek felhívni a figyelmét, hogy ezen összefoglaló a fent említett forrásokból dolgozik. Saját gondolatokat nem tartalmaz és csak néhol saját megfogalmazást. Bizonyos esetekben alkalmaztam egyszerűsítést. Ugyanakkor arról is említést kell tennem, hogy a gyűjtemény egyéni szempontok alapján válogatott, nem teljes körű. Ezen kívül megemlíteném, hogy szándékosan – idő hiányában – kimaradt a különböző nagy nevek által megalkotott településfogalmak, csak a Becsei-féle van benn. A vastag betűvel kihúzott elemek, amelyek nem a címsorokhoz tartoznak, azok Becsei professzor úr által megalkotott fogalmak, gondolom, kitüntetett figyelmet érdemel. KŐRÖS ÁKOS

14

Népességföldrajz  

Népességföldrajz

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you