Kiadó: Kodály Filharmónia Debrecen // Kiadó székhelye: 4025 Debrecen, Simonffy u. 1/C.
E-mail: klasszpont@kodalyfilharmonia.hu // Felelős kiadó: Somogyi-Tóth Dániel ügyvezető
Főszerkesztő: Poncsák Judit // Szövegírók: Balogh József, Dernei Titanilla Xénia, Kerekes-Polgár Lilla, Kocsis-Holper Zoltán // Nyomda: Főnix Média Nyomda Kft.
Lapterv és grafikai szerkesztés: Start-Hang PR Ügynökség Kft., www.starthang.com
Megjelenik: 1600 példányban Debrecen területén
KÖSZÖNTŐ
„A borongós égnek sűrű felhőzése Házba zárt szívünknek kedvetlenedése.”
Mindannyian ismerjük az érzést, melyet Csokonai oly szépen fogalmaz meg November című versében. Mégis arra hívom Önöket, tisztelt közönségünk, hogy örüljünk együtt a télnek. A költő a baráti borozgatós beszélgetésben látja a kiutat a rosszkedvre-hajlásból, de úgy hiszem, a házba zárt szívünknek semmi sem tesz jobbat, mint egy igazi koncertélmény. Ilyenkor, amikor az ember, mint maga a természet, lelassul, befelé fordul, és kicsit lecsendesíti maga körül a rohanó világot, talán még inkább kinyílik a lelkünk a kultúra, a zene iránt.
Hívom tehát Önöket, kedves zenei barátaink, ünnepeljünk együtt a koncertjeinken. Kollár Imre a Kodály Filharmonikusok vezető karmestere
Bérletár: 8.900 Ft
Bérletvásárlás: Klassz Pont Jegyiroda, kodalyfilharmonia.jegy.hu
A Klassz Pontban bérletet vásárlóknak ajándékkal kedveskedünk!
Jegyvásárlás: Klassz Pont Jegyiroda, Kölcsey Központ jegypénztár, Tourinform Iroda
KÖZREMŰKÖDIK: Szűcs Máté – brácsa • Nemzeti Filharmonikus Zenekar
VEZÉNYEL: Rajna Martin
JEGYÁR: 3900 Ft, 3100 Ft
Kodály zenekari művei között talán a leggyakrabban játszott a 1933-ban keletkezett Galántai táncok. Eredetiségét és népszerűségét önéletrajzi meghatározottsága mellett elsősorban tematikus gazdagságának és pazar hangszerelésének köszönheti. Kodály gyermekkorának egy részét a felvidéki Galántán töltötte, ahol ekkoriban még élt a Mihók prímás nevéhez köthető előadói hagyomány, melynek dallamanyaga egy 1800-as bécsi kiadványban is fellelhető. Az apropót a mű megkomponálásához a Filharmóniai Társaság Zenekarának nyolcvan éves jubileuma szolgáltatta. A mesterien formált darab egyidejűleg alkalmazza a verbunkos zenék jellegzetes lassú-gyors szerkezetét, dallamvilágát, pontozott és szinkópált ritmusait. A zenekari együttesből kiemelkedik a klarinét szerepe, mely a tárogatók jellegzetes hangzását idézi fel. A tökéletes dramaturgiával felépített partitúra valójában egy falusi
életképet tár elénk, mely a melankóliától a játékosságon át a féktelen vigadozásig terjedő skálán járja be a hangulatok széles skáláját. A Galántai táncok előadása a zenekartól és a karmestertől egyaránt virtuozitást kíván, nem csoda, hogy bemutatása után röviddel már a legkiválóbb együttesek és dirigensek vitték sikerre szerte a világon.
A harmincas éveiben járó kitűnő fiatal zeneszerző Kecskés D. Balázs zeneakadémiai diplomáját Vajda János tanítványaként szerezte 2016-ban, majd az Erasmus program keretében a firenzei Cherubini Konzervatóriumban képezte magát. Brácsára írott versenyműve a Győri Filharmonikusok és az Eötvös Péter Kortárszenei Alapítvány megrendelésére készült 2022-23-ban. A háromtételes versenymű középső „intermezzo”-ja rövid, lírai átvezetés a két nagyszabású szélső tétel között, amelyek mindegyike önálló címet visel. A nyitótétel – „szonáta-törmelék” felirattal – felkelti a hallgatóban a klasszikus-romantikus versenyművek emlékképeit, ám a szonátaforma csak töredékesen valósul meg. A zárótétel – „individuum-morzsák” címmel – kollázs jellegű, melynek során az egyes tematikus felületek hirtelen vágásokkal követik egymást. A Brácsaversenyben kifejezetten a szólóhangszeré a főszerep, lehetőséget adva a szólistának, hogy sokoldalúan mutassa be hangszerének karakterformáló képességeit. Az 1889-es év különösen boldog és termékeny volt Antonín Dvořák – egyébként
tragédiáktól sem mentes – életében. A nyári hónapokban vidéki házában, Vyoskában nyolcadik szimfóniájához kezdett ötleteket lejegyezni. A munkával olyan jól haladt, hogy az új mű vázlatai szeptember végére elkészültek, a kész partitúrát pedig novemberben, Prágában le is zárhatta. Az ősbemutatóra 1890 áprilisában került sor a szerző vezényletével a Cseh Tudományos, Irodalmi és Művészeti Akadémiába való beiktatásának részeként. A szimfónia első tétele szinte árad a megragadó tematikus ötletektől. Témái változatos karakterűek és cseh zsánerekben gazdagok. Második tétele vonzó hangulatkép, melynek dallama bőséges variációs lehetőségeket kínál a zeneszerzőnek. A Scherzo tétel helyére Dvořák egy Allegretto grazioso keringőt ír, ahol a középréz témája egy saját operájából származó idézet. A szimfónia fináléja ismét tematikus gazdagsággal kényezteti a hallgatót. Fényes trombitafanfárt követően a főtémát – az első tételhez hasonlóan – a csellók mutatják be, melyet egy kiadós variációsorozat követ. A fináléhoz közeledve a zene irama apránként felgyorsul, és a szláv táncok modorában örömteli ujjongással zárja le Dvořák remekművét.
RAJNA MARTIN
NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR
KODÁLY KÓRUS
KODÁLY KÓRUS
ADVENTI HÍRNÖK
2024. december 10. kedd, 19:00
Debreceni Egyetem, Aula
MŰSOR: Edward Elgar: The Snow • Grzegorz Gerwazy
Gorczycki: Tota pulchra es, Maria / In virtute tua, Domine • Giovanni Gabrieli: Beata es, Virgo Maria • Marc-Antoine Charpentier: Laudate pueri Dominum (H. 149) • Vytautas Miškinis: Dum medium silentium • Eric Whitacre: Lux Aurumque • Bob Chilcott: Advent Antiphons (5–7.) • Kutrik Bence: Puer natus • Tillai Aurél: Magyar karácsonyi énekek
A Kodály Kórus adventi koncertjét az ünnepi készülődés és karácsonyvárás hangulata járja át. Különböző korok és különböző tájak muzsikájával, igazi téli nyugalommal és varázslatos zenékkel várjuk Önöket.
KOCSIS–HOLPER ZOLTÁN
VOJEVOGYINA OLGA
NAPLÓ BÉRLET GULYÁS BÉRLET
KARÁCSONYI KONCERT
2024. december 17. kedd, 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem
MŰSOR: Poulenc: Négy motetta karácsony idejére • Haydn: Nelson-mise • Moscheles: Concerto fuvolára és oboára
KÖZREMŰKÖDIK: Elek Petra, Galgóczy-Boros Dóra, Megyesi Zoltán, Pataki Bence – ének • Köcsky Balázs – fuvola • Bicskey Gábor – oboa • Kodály Filharmonikusok • Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
VEZÉNYEL: Kollár Imre
JEGYÁR: 3900 Ft, 3100 Ft
Francis Poulenc a 20. század egyéni hangú komponistája, a „Francia hatok“ zeneszerzői csoportosulás egyik meghatározó tagja. Művészetét érzékeny harmonizálás és kifinomult ízlés jellemzi. Szinte minden műnemben alkotott, kamarazenei művei és operái mellett különösen gazdag életművet hozott létre a kórusmuzsika területén. Négy karácsonyi motettája az ötvenes évek elején készült, bemutatása a Holland Kamarakórushoz köthető. A mintegy 11-12 perc időtartamú négy vegyeskari motetta latin szövegei a katolikus karácsonyi liturgiából származnak. A ciklus tételeit (1. O magnum mysterium 2. Quem vidistis, pastores 3. Videntes stellam 4. Hodie Christus natus est) Poulenc egy-egy művész barátjának ajánlotta.
A karácsonyi hangverseny középpontjában a bécsi klasszikus korszak egyházzenei irodalmának egyik legjelentősebb darabja szólal meg, Joseph Haydn 1798-ban komponált Nelson-miséje, eredeti alcíme szerint Missa in Angustiis (mise a szorongattatás idején). A jelző a napóleoni háborúk időszakára utal, amikor Horatio Nelson brit admirális a nílusi, vagy abukiri csatában legyőzte Bonaparte hadait. A darab eredeti hangszerelése figyelemre méltó, karakterének meg-
felelően a vonósok mellett három trombitát és üstdobot alkalmaz a zeneszerző. (A későbbi előadások során az apparátus fuvolával, oboákkal és kürtökkel bővült.) A hat fő részből álló mise (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei) előadásában közreműködő énekes szólisták nem önálló tételekben kapnak feladatot, hanem a kórushoz kapcsolódó szólamaik szövik át a mű egészét. Két évvel a bemutatót követően kismartoni látogatása alkalmával Nelson admirális személyesen is hallhatta Haydn remekét.
A Nelson mise a legérettebb, késői alkotói periódus gyümölcse, melyben Haydn mesterségbeli tudása, kompozíciós fantáziája a legteljesebb gazdagságában bontakozik ki.
A prágai származású Ignaz Moscheles zongoraművész és zeneszerző a 19. század egyik meghatározó művészegyénisége volt. Tanulmányait előbb szülőhelyén, majd Bécsben folytatta, ahol hamarosan kedvelt zongoravirtuóznak számított. Európai turnéi során kora számos nagy komponistájával ismeretséget kötött, köztük Beethovennel, Meyerbeerrel, Mendelssohnnal és Liszt Ferenccel. Zeneszerzőként mintegy másfélszáz művet alkotott, köztük nyolc zongoraversenyt, szimfóniákat, nyitányokat és szólódarabokat. A koncerten megszólaló d-moll concertója eredetileg 2 fuvolára és zenekarra készült, de gyakran megszólal fuvola-oboa változatban is. Felépítésben eltér a szokásos háromtételes versenyművek sablonjától, ehelyett egy lassú-gyors tételpárt hallhatunk. A nyitó Adagio patetico és a következő Rondo között erős hangnemi kapcsolódás (d-moll/F-dúr) áll fenn. A műfaj sajátosságaiból adódóan, a két szólóhangszer virtuóz játéka van a középpontban, a kísérő zenekar inkább csak a méltó keretet adja a produkcióhoz. – baljos –
KÖCSKY BALÁZS
BICSKEY GÁBOR
KODÁLY FILHARMONIKUSOK / KODÁLY KÓRUS
Közreműködik:
Vojevogyina Olga – zongora / Kodály Kórus / a Kodály Filharmonikusok művészei
Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán
A belépés díjtalan! kodalyfilharmonia.hu
A BOSZORKÁNYCICA
– CSALÁDI MESEKONCERT
2025. március 16. vasárnap, 10:00 Kölcsey Központ, Bálterem
MŰSOR: Harcos Bálint – Faragó Dániel: A boszorkánycica
KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Filharmonikusok
MESÉLŐ: Újhelyi Kinga – a Csokonai Nemzeti Színház színművésze
VEZÉNYEL: Kollár Imre
JEGYÁR: 2000 Ft (gyerekjegy: 1500 Ft)
Harcos Bálint verses meséjében Pindur, az elkergetett cica elindul, hogy gazdát találjon magának – Banyaguff, a vén boszorkány pedig épp cicasegédet keres. Az író nagy sikerű verses meséjét a fiatal zeneszerző hallgató, Faragó Dániel zenésítette meg.
A zene ötletesen, színes hangzásvilággal, izgalmas apparátussal szólal meg, megidézve a mesében szereplők varázslatos világát. A mese hallgatása során a kisgyermekek észrevétlenül „varázsolódnak” be nem csak a versek, de a fiatal zeneszerző Faragó Dániel kísérőzenéjének köszönhetően a kortárs zene birodalmába is. A mesélő a dallamorientált, vezérmotívumokat és hangutánzó hatásokat használó zenei anyag segítségével személyesíti meg a mesében szereplő karaktereket, fejlesztve ezzel a befogadó gyermek fantáziavilágát.
A korosztály számára könnyen befogadható
alkotás műsorra tűzésével észrevétlenül nyithatunk kaput a kortárs magyar irodalomra és zeneművészetre gyermeknek, felnőttnek egyaránt, egy szórakoztató családi program keretében.
DICSŐ ÓRÁK
2025. január 21. kedd, 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem
MŰSOR: Puccini: Messa di Gloria • Rutter: Gloria KÖZREMŰKÖDIK: Szerekován János, Pataki Bence – ének • Kodály Filharmonikusok • Kodály Kórus
VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán
JEGYÁR: 3900 Ft, 3100 Ft
Az egy évszázaddal ezelőtt elhunyt Giacomo Puccini nevének említésekor számos gyönyörű dallam idéződik fel a hallgatóban, többnyire zseniális operáinak felejthetetlen melódiái. Ritkán adódik azonban alkalom, hogy a még huszonéves kezdő zeneszerző egyik kevéssé ismert, ám jelentős alkotásával ismerkedjünk meg. A Messa di Gloria egy önmagában álló Credo misetétel tovább-komponálása útján vált teljes kompozícióvá. Egy 1880-ban keletkezett vizsgadarabbal van dolgunk, melyet Puccini szülővárosa, Lucca konzervatóriumában végzett tanulmányai zárásaként készített el. A szerző felmenői századokra visszanyúlóan jeles egyházzenészek voltak, így nem meglepő, hogy a fiatal növendék otthonosan érezte magát a musica sacra világában. A Messa di Gloria öt tételt foglal magába: Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus-Benedictus, végül az Agnus Dei. A mű érdekessége, hogy a szokásos kvartett helyett – a női
hangokat nélkülözve – mindössze tenor és bariton szólistát alkalmaz a vegyeskar és a zenekar mellett. Az ifjú szerző szakmai felkészültségét és tehetségét illetően nem lehettek kétségek, a partitúra minden lapja alapos mesterségbeli tudásról, formaérzékről, dallaminvencióról és hangszerelési készségről ad bizonyságot, de ennél többet is ígér: a következő évtizedek nagy operakomponistáját. Nehezen érthető, hogy keletkezése után mintegy hetven évig a kottatárban porosodott a Messa di Gloria kézirata, és csak 1952-ben szólalt meg ismét egy Chicagóban megtartott hangversenyen.
„Magasztos, áhítatos és ujjongó” ezekkel a szavakkal jellemezték 1974-es amerikai bemutatója után John Rutter Gloria című művét, mely a megrendelő, Mel Olson vezényletével szólalt meg a nebraskai Omahában (USA). Az 1945-ben született John Rutter az anglikán egyházzene hagyományain nőtt fel. Az első kompozícióit már tizennyolc éves korában megjelentető Rutter a Gloria latin szöveget három tételre tagolta. Két változata is készült a partitúrának, az egyik vegyeskarra, rézfúvósokra, ütőhangszerekre és orgonára, a másik pedig kórusra és zenekarra. A darab kiadására sem kellett sokat várni, 1976-ban az Oxford University Press adta közre. A zeneszerző a Gloria szerkezetét a hagyományos gyors-lassú-gyors formának írja le, melyben a szélső részek az örömteli ujjongás hangján szólalnak meg, míg a középső szakasz szelíden magába forduló. Az első Allegro vivace feliratú tétel szövege a „Gloria in excelsis Deo” (Dicsőség a magasságban Istennek), az angyalok éneke a Lukács által elbeszélt, a pásztoroknak szóló igehirdetésből. A következő Andante rész szövege a „Domine Deus” (Uram Isten) Jézushoz, mint Isten Bárányához szól, kegyelmet és az imák meghallgatását kérve. A zárótétel a „Quoniam tu solus sanctus” (Mert egyedül te vagy szent) szöveget dolgozza fel. Ennek során érkezünk a mű csúcspontjához, és a „Cum Sancto Spiritu” kezdetű fúgához. Végül egy gyors Ámennel zárul a kortárs komponista nagyszerű szerzeménye.
KOCSIS-HOLPER ZOLTÁN
FERDINAND BARTH: A BŰVÉSZINAS (ILLUSZRÁCIÓ, 1882)
NAPLÓ BÉRLET RUBÁNYI BÉRLET
TÉLI VARÁZS
2025. január 28. kedd, 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem
MŰSOR: Dukas: A bűvészinas • Saint-Saëns: I. a-moll csellóverseny Op.33. • Bizet: I. C-dúr szimfónia
KÖZREMŰKÖDIK: Perényi Miklós – cselló • Kodály Filharmonikusok
VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel
JEGYÁR: 3900 Ft, 3100 Ft
A francia Paul Dukas a koncertlátogatók többsége számára az úgynevezett egyműves zeneszerző mintapéldája. Bár ő számos más értékes darabbal is gazdagította a zeneirodalmat, igazán népszerűvé a Bűvészinas című – Goethe balladája nyomán komponált – szimfonikus scherzója tette.
A 19-20. század fordulóján alkotó Dukas nem tartozott korának egyik nagy irányzatához sem, konzervatívnak, de újítónak sem volt tekinthető. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Goethe versére – német címe Der Zauberlehrling – Dukas megzenésítésének sikere irányította rá a figyelmet. Az elbizakodott, önmagát túlbecsülő bűvészinas gazdája távollétében elindítja a varázslatot – parancsára a seprű vízzel árasztja el a lakást – ám leállítani azt nem tudja, arra csak a hazaérkező mester képes. A nem túlzottan érdekfeszítő tanmesét Dukas mesterien megalkotott, a cselekményt képszerűen ábrázoló partitúrája izgalmas élménnyé teszi, de kihívást jelent a zenekar és a karmester számára is.
Camille Saint-Saëns igen gazdag, értékes életművet hagyott maga után. Versenyművei közül az egyik legjelentősebb az I. a-moll gordonkaversenye, melyet Auguste Tolbecque számára komponált. Tolbecque nem csupán kiváló csellista volt, de játszott viola da gambán, hangszereket készített, sőt még a tudomány művelésére is jutott energiája. Saint-Saëns csellóversenye 1872-ben készült el, bemutatására a következő év januárjában került sor Párizsban. A versenymű három tétele egybekomponált, és remek lehetőséget ad a szólistának a virtuozitás mellett a mély érzelmek kifejezésére is. Egyes feltételezések szerint egy szeretett rokon halála is közrejátszott abban, hogy a gyász és a melankólia érzésének megszólaltatására Saint-Saëns a csellót látta legalkalmasabbnak. Ennek ellenére a mintegy 15-20 perc időtartamú darab hangvétele egyáltalán nem lemondó, élénk tempói, behízelgő dallamai életigenlést sugároznak.
Georges Bizet C-dúr szimfóniáját 1855-ben – tanulmányai idején – kamasz fejjel komponálta. „Egy tizenhét éves diákhoz képest rendkívüli tehetségről árulkodik, mind a dallami invenció, mind a tematika kezelése, mind a hangszerelés terén.” – állapították meg később a darabról. Az ifjú szerző ekkoriban a párizsi Conservatoire-ban Charles Gounod osztályában tanult. A nyilvánvalóan tanfeladatként komponált darabot Bizet életében sohasem játszották. A kézirat a fiatalon elhunyt zeneszerző özvegyétől a konzervatóriumi könyvtárba került, ahol 1933-ban bukkantak rá. Két évvel ezután Felix Weingartner vezényletével a svájci Bázelben került sor a megkésett bemutatóra. A C-dúr szimfónia alapvetően klasszikus szerkezetű, dallaminvenciója és könnyedsége időnként Mozartra és Schubertre emlékeztet. Négy remekbeszabott tétele közült talán a második – Adagio – érdemel külön említést, melynek oboaszólója megindítóan gyönyörű dallamával kivételes pillanata a zenei romantika korának.
– baljos –
PERÉNYI MIKLÓS (FOTÓ: FELVÉGI ANDREA)
SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL
AKADÉMIA KLASSZIKA
A NÉMET ROMANTIKA FORRÁSÁNÁL
2025. február 4. kedd, 19:00 Pásti utcai zsinagóga
MŰSOR: Telemann: Nyitány és szvit TWV 55:D18, TWV 55:g1 •
Haydn: G-dúr szimfónia Nr.94
KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Filharmonikusok
VEZÉNYEL: Bényi Tibor
JEGYÁR: 2500 Ft
A német barokk zenével kapcsolatban szinte mindenkinek Johann Sebastian Bach és Georg Friedrich Händel művészete jut elsőként eszébe, noha akkoriban Georg Philipp Telemann (1681–1767) számított a leghíresebb komponistának. Telemann zenekari szvitjeit – melyekből több mint százat komponált – joggal tekinthetjük a programzene műfaj korai példáinak is. A koncerten megszólaló impozáns D-dúr szvitje – nyitányát is beleértve – összesen hét tételt tartalmaz. A szokásos, vonósokból és continuo szólamból álló barokk zenekar ezúttal két trombitát és üstdobot is magában foglal, melynek hangzása pompás udvari hangulatot áraszt. A francia stílusú nyitány jellegében Lully muzsikáját idézi, melynek keretében egy remek fúgát is hallunk. Ünnepélyes hangulatú Menuettek nyitják a tánctételek sorát, aztán a Gavotte és Rondeau, majd a Les Postillons és a Fanfare a harcias trombitáknak ad virtuóz szerepet. Az egyetlen nyug-
vópontot a vonósokon megszólaló ötödik, Air tétel jelenti. Figyelemre méltó az előtte álló, modulációkban gazdag Passacaille is, amelyben egy új zenekari stílus látszik kibontakozni.
A szintén hét tételt felvonultató g-moll Ouverture-Suite a fennmaradt kéziratos szólamanyag szerint vonósokra és continuóra készült. A mű markáns, hármas szerkezetű nyitánnyal indul. Ezután itáliai és lengyel karaktert sugárzó tételek következnek (Napolitaine, Polonaise). A folytatásban halljuk a Murky című karakterdarabot, melynek címe zavaros hangulatot ígér. Szinte kötelező módon Menuet következik, aztán a Musette a duda hangzását utánozza. Végül egy villanásnyi – a commedia dell’arte világát idéző –Harlequinade zárja le a szvitet.
Joseph Haydn szimfóniáinak körülbelül negyede visel valamilyen megkülönböztető melléknevet, a számozás és a hangnem megjelölése mellett. A koncerten elhangzó – a Londonban keletkezett szimfóniák közé tartozó – 94-es, G-dúr mű egyike Haydn legismertebb opuszainak. A magyar hangversenyéletben leginkább csak Üstdob- szimfóniaként emlegetjük a népszerű darabot. A G-dúr szimfónia felépítésben követi az épp Haydn által fémjelzett, kiforrott, négytételes formai rendet. Első tétele rövid, lassú bevezető után virgonc 6/8-os Vivace assai-ra vált a szonátaforma szabályai szerint. Második – névadó – tétele tartalmazza a váratlan meglepetést. A vonósokon megszólaló egyszerű, halkan lépegető főtémát a 16. ütem súlytalan helyén a teljes zenekaron fortissimo megszólaló akkord töri meg, mely a leírások szerint alaposan meglepte az angol közönséget. A harmadik helyen álló Menüett ezúttal nem egyszerű rusztikus tánctétel, hanem a scherzók irányába mutató kedélyes és elegáns muzsika. Befejezésül Haydnre jellemzően energikus, virtuóz hangszerelési ötletekben gazdag – rondó szerkezetű – finálét hallunk, melyben egy pillanatra ismét előtérbe kerül a névadó hangszer, az üstdob.
baljos –
BÉNYI TIBOR
KODÁLY FILHARMONIKUSOK
KODÁLY KÓRUS
KODÁLY KÓRUS
KÓRUSMŰVEK FEKETÉN–FEHÉREN
2025. február 14. péntek, 19:00
Debreceni Egyetem, Aula
MŰSOR: Franz Schubert: Gott im Ungewitter •
Joseph Haydn: Mehrstimmige Gesänge – 10. Wider den Übermut • Gabriel Fauré: Cantique de Jean Racine •
Jake Runestad: Cello Songs – Sommer; Winter •
John Rutter: Birthday Madrigals • Orbán György: Három szász népdal • Daróci Bárdos Tamás: Szerettelek, kedveltelek
KÖZREMŰKÖDIK: Vojevogyina Olga – zongora • Kodály Kórus
VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán
JEGYÁR: 2500 Ft
Az est egyik főszereplője a kórusok egyik leghűségesebb társa: a zongora. Hogy mennyi szerepet tölthet be ez a kiváló hangszer egy énekkar életében, arra hangversenyünkön próbálunk válaszokat találni. Farsangi koncertünkön teret kap mindenféle zene: klasszikus, romantikus, kortárs, komoly, könnyed. Hogy mennyivel lesz majd jobb hangulatban koncertünk után? Zongorázni lehet a különbséget.
Robert Schumann 1840-ben kötött házasságot Clara Wieckkel, zongoratanára lányával, akinek oldalán Schumann élete egyik legkreatívabb időszakába lépett. Az a-moll versenymű Schumann eredeti elképzelése szerint zongorára és zenekarra írt egytételes fantáziaként öltött testet 1841 tavaszán. Négy évvel később azonban a komponista ennek átdolgozott változatát egy lassú tétellel és egy fináléval egészítette ki, így egy háromtételes zongoraverseny jött létre. A nyitótétel ugyan megtartja a szonátaforma szigorúságát, de őrzi a fantázia szabadszellemű jellegét is. A tétel egy hosszú, a szólista képességeit próbára tevő kadenciát követően kódával zárul. Utána egy rövid – igazi schumanni líraiságú – intermezzo lassú tétel oldja fel a feszültséget, melynek közepén a zongora és csellók párbeszédét hallhatjuk. Az intermezzo szünet nélkül közvetlenül a fináléba vezet. Ennek nyitótémája az első tétel főtémájának dúr hangnemben történő átdolgozása, amely kontrasztál a második téma játékosabb jellegével. Schumann itt is nagy szabadsággal közelít a formához, a fináléban még egy új motívumot is bevezet. A viszonylag hosszú, lendületes zárórész hamisítatlan tökéletességgel zárja Schumann versenyművét, amely a romantikus repertoár egyik legteljesebb és legegyedibb darabja.
A vidéki tanítóból zeneszerzővé avanzsált osztrák Anton Bruckner zenéje a mai napig megosztó jellegű, bár szimfóniái a jelentős zenekarok és karmesterek repertoárján folyamatosan jelen vannak. 1868. május 9-én Bruckner a linzi színház tagjaiból, az ezred zenekarából és néhány helyi amatőr zenészből álló együttes előtt állt, és I. c-moll szimfóniájának ősbemutatóját vezényelte. Az I. szimfónia nyitó tétele (Allegro) energikus indulóval kezdődik, ami a tetőpontig fokozódik, majd a fúvósok egy líraibb témát szólaltatnak meg. A harmadik melódiát a harsonák hozzák be, melyet Wagnerre emlékeztető módon kavargó vonósok kísérnek. Ezek a motívumok aztán különböző alakban formálódnak, amíg timpani nem jelzi a menet visszatérését. A nyitó zenei anyag újra megjelenik, de ezúttal a korábban hallott harsonatéma nélkül. A második tétel (Adagio) merengő és titokzatos kezdete után vágyakozással teli dallam bontakozik ki a komor kürtök fölött. A téma egyre kétségbeesettebbé válik, a vonósok emelkedett dallama által azonban reményre talál. Amikor a kezdőtéma visszatér, a kíséret új köntösben jelenik meg. A harmadik tétel (Scherzo) egy heves gesztussal indul, amely egy osztrák néptáncot idéző dallamba torkollik. Egy újabb kitörés után a trió szakaszban kap helyet a megnyugvás, mielőtt a scherzo témája ismét visszatérne. Bruckner I. szimfóniája zárótételét (Finale) egy bécsi szlengkifejezéssel „keckes Beserl”-nek (pimasz lány) jellemezte, ami egy temperamentumos és éles nyelvű fiatal nőre emlékeztet. A szimfóniát nyitó induló meditatív szerenáddá válik a fúvósokon és vonósokon, aztán a zene örvényleni kezd, a csúcspontig fokozódik, majd egy diadalmas rézfúvós korálban végződik.
WÜRTZ KLÁRA
JOSEPH ANTON BRUCKNER
ROBERT SCHUMANN
NAPLÓ BÉRLET
PUCCINI HŐSNŐI
2025. február 25. kedd, 19:00
Kölcsey Központ, Nagyterem
MŰSOR: Puccini: részletek a Tosca, Pillangókisasszony, Manon Lescaut és Gianni
Schicchi című operákból • Puccini: Angelica nővér, II. rész
KÖZREMŰKÖDIK: Létay Kiss Gabriella, Schöck Atala – ének • Kodály Filharmonikusok • Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) • Lautitia Gyermekkar (karigazgató: Nemes József)
VEZÉNYEL: Kollár Imre
JEGYÁR: 3900 Ft, 3100 Ft
Giacomo Puccini élete során különös figyelmet tanúsított a női nem iránt. Ez a vonzódás nem csak életrajzaiból, hanem színpadi műveinek szinte mindegyikéből kiolvasható. Tizenkét operája közül hétnek női címszereplője van, de például a Bohémélet is sokkal inkább szól Mimiről, a varrólányról, mint a párizsi művészéletről. Mitöbb, ebben az operában még egy másik, gondosan árnyalt női figurát is találunk Musetta személyében. De még Turandot mellett is megjelenik az ellenpólus, Liú, az önfeláldozó rabszolgalány személyében. A korosabb zenebarátok még emlékezhetnek azokra az időkre, amikor egyes kritikusok enyhe lenézéssel kezelték Puccini művészetét. Gyanút keltett bennük a páratlan dallambőség, az érzelmek magas hőfoka és darabjainak népszerűsége. Ahogy aztán telt az idő, kiderült, hogy egy-két kivételtől eltekintve szinte senkinek sem sikerült Puccinihez mérhető operai remekműveket alkotni. Sokan azt is észrevették, hogy az énekszólamok ölelésében Wagner, Debussy, Stravinsky és Richard Strauss szelleme is felismerhető az olasz mester zenekarkezelésében.. Puccini hősnőit bemutató koncertünk egy fiatalkori zenekari művel, a Preludio Sinfonico előadásával kezdődik, mely 1882-ben a tanulmányait befejező komponista vizsgadarabjaként készült. Utána
JACKIE VON TOBEL: MADAME BUTTERFLY
egy igazi sláger, a Gianni Schicchiből a szerelmes firenzei lány, Lauretta áriája következik. Zenekari intermezzo vezet el bennünket a Manon Lescaut negyedik felvonáshoz, melynek során az élettől búcsúzó hősnő megrázó vallomása szólal meg. Tosca történetében valamennyi főszereplő életét veszti, a második felvonás szoprán áriája – imája – azonban nem más, mint egy őszintén feltáruló önvallomás. A megkapó szépségű
Zümmögő-kórus a Pillangókisasszony keleti világába repít bennünket, hogy aztán megszólalhasson Puccini egyik legkedvesebb hősnője, a reménykedő Cso-cso-szan áriája.
Az 1918-ban New Yorkban bemutatott Angelica nővér a Triptichon (Il trittico) címet viselő három egyfelvonásosból álló ciklus középső darabja.
A címszereplő alakja egészen különös jelentőségű Puccini szeretett hősnőinek sorában. A zeneszerző ugyanis egész életében erősen kötődött két évvel idősebb lánytestvéréhez, Iginiához, aki egy Lucca közeli kolostor rendfőnöke volt. Látogatásai során erősen megérintette az apácák életmódja, ezért nem meglepő, hogy Giovacchino Forzano 17. század végén játszódó története felkeltette az érdeklődését. A hét esztendeje kolostorban élő Angelica múltja akkor sejlik fel, amikor gőgös arisztokrata nagynénje, a Hercegnő váratlanul meglátogatja. (Hangversenyünkön ettől a jelenettől halljuk az operát.) Jöttének célja, hogy egy vagyoni lemondásról szóló iratot Angelicával aláírasson, és tőle elszakított, a család szerint bűnben fogant kisfia halálhírét is elhozza. A két főhős találkozásakor felforrósodik a levegő és a Puccinire jellemző szenvedéllyel töltődik meg a zene. Ebben a helyzetben az összetört Angelica mélységes fájdalmának egyetlen ellenszere már csak a füvekből főzött méregpohár lehet. Halálos látomásában még látni véli kisfiát a Szűzanya oldalán, majd gyermeke felé nyújtott ölelő kézzel, az angyalok karának hangjai mellett távozik az élők sorából.
LÉTAY KISS GABRIELLA
SCHÖCK ATALA
KOLLÁR IMRE
HÄNDEL-MARATON
2025. február 2. 17:00
Budapest, Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Népzenei gyökerű kompozíciók a Hagyományok Házában
Budapest, Hagyományok Háza, Színházterem
KÖZREMŰKÖDIK: Pál Eszter • Pál István Szalonna és Bandája • Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) • Miskolci Szimfonikus Zenekar
VEZÉNYEL: Cser Ádám
Vissza a forrásokhoz! E jelszó nyomán a mind tágabb teret nyer az az elgondolás, hogy népzenei gyökerű kompozíciók azokkal a dallamokkal együtt szólaljanak meg, amelyeket a zeneszerzők alapul vettek egykoron. A koncerten Cser Ádám irányításával az „Európai utak” és a „Te Deum” ősbemutatóit követően Kodály Zoltán és Bartók Béla zenekari műveit hallhatja a közönség.
További információ: mso.hu
KODÁLY KÓRUS
CSER ÁDÁM
Modernkori madrigálok
2025. március 1. 17:00
Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán
OLASZ ÍZEK
Loranzo Donati koncertje a Kodály Kórussal 2025. április 5. 17:00
Mária, Mária, mennyei szép virág
2025. május 24. 17:00
Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán
TÉLI VARÁZS
2025. január 27.
Miskolc, Művészetek Háza
Három különleges mű, három felejthetetlen művészi élmény várja
január 27-én a Művészetek Háza közönségét Miskolcon: A Téli Varázs címet viselő koncert a Kodály Filharmonikusok előadásában elhozza
Paul Dukas szimfonikus scherzóját: a Bűvészinast. A cselekményt képszerűen ábrázoló partitúra teszi izgalmas élménnyé Goethe a tanmeséjét. Saint-Saëns a-moll gordonkaversenye mély érzelmeket és életigenlést sugároz, míg Bizet ifjúkori C-dúr szimfóniája könnyed dallamaival Mozart és Schubert világát idézi. Csellón közreműködik a kétszeres Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar gordonkaművész: Perényi Miklós. Vezényel Debrecen város főzeneigazgatója: Somogyi-Tóth Dániel.
KÖZREMŰKÖDIK: Perényi Miklós – cselló • Kodály Filharmonikusok
VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel
MÁTYÁSSY
SZABOLCS: SCÆVOLA – GIACOMO
PUCCINI: GIANNI SCHICCHI
Csokonai Teátrum
Egy zenekar, két opera a Csokonai Teátrum Nagyszínpadán!
Mátyássy Szabolcs operájának alapmotívuma egy régi legenda, a Rómát bátorságával és állhatatosságával megmentő, jobbját társaiért tűzbe tevő Mucius Scævola története. Hősies gesztusa aktualizált környezetben, mára is érvényes körülmények között elevenedik meg a színpadon.
A Puccinitől megszokott, jellemzően tragikus, megrázó darabok mellett készített egyetlen vígoperája, Gianni Schicchi egy humoros és szarkasztikus történet, ami az örökségre áhítozó kapzsi rokonok csúfos felsülését beszéli el.
MINDKÉT OPERAELŐADÁSBAN KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Filharmonikusok
RENDEZŐ: Szabó Máté
ASTOR PIAZZOLLA –HORACIO FERRER: MARÍA DE BUENOS AIRES
Csokonai Fórum, Latinovits Zoltán terem
Astor Piazzolla María de Buenos Aires című tangó-operája a szenvedély és a végzet története, amelyben a címadó hősnő Buenos Aires lelkét és a tangó szellemét kelti életre. Piazzolla zenéje zseniálisan ötvözi a klasszikus zene, a jazz és a tradicionális tangó elemeit, melyet az előadások alatt a Kodály Filharmonikusok tolmácsolásában hallhat a közönség a Csokonai Teátrum színpadán.
RENDEZŐ – KOREOGRÁFUS: András Lóránt
LIONEL BART: OLIVER!
Csokonai Teátrum
Ki ne ismerné a Charles Dickens tollából származó szegény árva kisfiú történetét? Twist Olivér felkavaró kalandjai ezúttal musical formájában elevenednek meg Lionel Bart szenzációs alkotásában, amely a 19. századi Londonba repíti vissza a nézőket. Az előadás zenei kíséretét a Kodály Filharmonikusok adják.
Felhívjuk a kedves nézők figyelmét, hogy előadás alatt erős fény- és hanghatásokat alkalmaznak!
RENDEZŐ: Tóth Tünde
Kölcsey Art Café
A kávézás és a művészet élvezetének találkozása a Kölcsey Café & Rooftop Barban!
Kodály Filharmónia Debrecen bérlettel rendelkező kedves vendégeinknek a koncertek napján 10% kedvezményt biztosítunk a helyben készült forró italok árából!
Várjuk Önöket szeretettel a koncertek előtt és a szünetekben is!
Kölcsey Art Café
Debrecen, Hunyadi u. 1-3. Kölcsey Központ kolcseycafe.hu kolcseycafe@gmail.com
KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT ÉS JEGYÉRTÉKESÍTÉS:
Klassz Pont Jegyiroda
(Halköz Üzletház, külső-oldalsó utcafront, Debrecen, Simonffy u. 4-6.
