Kodály Tavasz 2023/24

TARTALOM

KÖSZÖNTŐ

BAROKK 2.

RÉGI ZENÉK

RÓMEÓK ÉS JÚLIÁK

A NEMZETI FILHARMONIKUSOK HANGVERSENYE

NAGYHETI HANGVERSENY

EZ KLASSZ! – GYEREKEKNEK

IMPULZUSOK

VENDÉGSÉGBEN A KODÁLY KÓRUSNÁL

ÁPRILISI ÁLMOK

KONTRASZT

SZERENÁDOK 2.

HÁROM A MAGYAR IGAZSÁG

A CONCERTO BUDAPEST KONCERTJE

GYÖNGYSZEMEK 2.

CENTENÁRIUMI ÉVADZÁRÓ GÁLA JOSÉ CURÁVAL

KORTÁRS SOROZAT A BMC-BEN

29. BARTÓK BÉLA NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY

FELKÉRÉSEK – KODÁLY FILHARMONIKUSOK

FELKÉRÉSEK – KODÁLY KÓRUS

MEGJELENT!

IMPRESSZUM

Kiadó: Kodály Filharmónia Debrecen // Kiadó székhelye: 4025 Debrecen, Simonffy u. 1/C.

E-mail: klasszpont@kodalyfilharmonia.hu // Felelős kiadó: Somogyi-Tóth Dániel ügyvezető

Főszerkesztő: Poncsák Judit // Szövegírók: Balogh József, Dernei Titanilla Xénia, Kerekes-Polgár Lilla, Kocsis-Holper Zoltán // Nyomda: Főnix Média Nyomda Kft.

Lapterv és grafikai szerkesztés: Start-Hang PR Ügynökség Kft., www.starthang.com

Megjelenik: 1600 példányban Debrecen területén

KÖSZÖNTŐ

„Biztos lehetsz benne, hogy mindig lesz tavasz, s a folyó újra folyni fog, amikor felenged a fagy.”

Kedves Koncertlátogató!

Ernest Hemingway gondolataival invitálom Önöket egy pillanatnyi időutazásra. Próbáljuk elképzelni, hogy vajon milyen volt az a tavasz, amikor 101 évvel ezelőtt először adott koncertet a Debreceni MÁV Zenekar! Hogyan zajlott a szervezése az első külföldi turnénak mobiltelefonok és e-mailek nélkül 1934 tavaszán? Milyen felemelő lenne ott ülni a nézőtéren, amikor először csendül fel Debrecenben a Psalmus Hungaricus 1938-ban! Mit vártak a debreceniek attól a tavasztól, amikor 1940 júniusának elején, bombatámadás következtében csaknem teljesen megsemmisült a zenekar irodája és próbaterme. S vajon milyen lehetett az a nyugat-magyarországi turné 1952 tavaszán, ahol a debreceni zenekar, mint Magyarország első hivatásos vidéki együttese mutatkozott be? Biztos vagyok benne, hogy nagy izgalommal készült a város és a Gulyás György által vezetett Kodály Leánykar a Llangollen-i Kórusversenyre is, majd a győztesnek járó BBC közvetítésre 1958-ban. 2024 tavaszán hálásak lehetünk, hogy a körülöttünk zajló világpolitikai történések ellenére békében élhetünk, de ezáltal felértékelődnek megszokott hétköznapjaink. A Kodály Filharmónia Debrecen nagy gonddal összeállított koncertkínálatával szolgálja Debrecen városát és igyekszik felpezsdíteni az itt élők mindennapjait. A teljesség igénye nélkül ajánlom figyelmükbe Bernstein népszerű West Side Storyjának zenekari szvitjét és Verdi Négy szent énekét márciusban, Bruch érzéki kettősversenyét áprilisban és Bartók szenvedélyes Divertimentóját május végén. Önökkel együtt, izgatottan várjuk Peter Szilvayt Norvégiából, Jānis Ozolst Lettországból, Kelemen Barnabást, a Concerto Budapestet, valamint a centenáriumi évadzáró gála karmesterét Alexander Sladkovskyt és szólistáit, Ester Pavlů-t és José Curat.

Balás Károly zenekaralapító karmester közel 100 évvel ezelőtti gondolatai a mai napig helytállóak. „A legfőbb, legértékesebb pártfogónk és támogatónk … kezdetektől fogva Debrecen város zenekedvelő közönsége…” Ezen szeretet és figyelem által vezérelve szívet és lelket erősítő vándorünnepként ajánlom figyelmükbe a Kodály Filharmónia Debrecen hangversenyeit 2024 tavaszán.

Farkas Gabriella – Művészeti főtitkár

AKADÉMIA KLASSZIKA

BAROKK 2.

2024. március 5. 19:00 Pásti utcai zsinagóga

LUIGI

MŰSOR: J. S. Bach: III. (G-dúr) „Brandenburgi verseny” BWV 1048 •

J. S. Bach: f-moll zongoraverseny, BWV 1056 •

J. S. Bach: „Ich habe genug” BWV 82 – egyházi kantáta •

J. S. Bach: D-dúr szvit, BWV 1068

KÖZREMŰKÖDIK: Tarnóc Daisy Laura – ének • Kodály Filharmonikusok

ZONGORÁN KÖZREMŰKÖDIK: Somogyi-Tóth Dániel

VEZÉNYEL: Bényi Tibor

JEGYÁR: 2200 Ft

Az elmúlt évtizedek zenei divatjának következtében szinte az egész barokk és klasszikus repertoár előadása az ún. régizenei együttesek specialistáinak kezébe került. A kortárs szimfonikus zenekarok viszonylag ritkán vállalkoznak a 19. század előtti szerzők megszólaltatására, tartva attól, hogy előadásmódjuk nem lesz elég autentikus. Ezért különösen örvendetes, hogy a Kodály Filharmonikusok egy egész koncertet szentelnek J.S. Bach művészetének, bizonyítva azt, hogy

az érvényes tolmácsoláshoz a korabeli játékmódok és frazeálás ismerete mellett, továbbra is szükségeltetik az előadói egyéniség és fantázia. Bach hat Brandenburgi versenyének sorozatát 1721-ben komponálta, és Christian Ludwig brandenburgi őrgrófnak ajánlotta. Az egyes művek hangszerösszeállítása eltérő, a mai koncerten megszólaló 3. G-dúr concerto három-három hegedű, brácsa és gordonka szólamot tartalmaz a szokásos csembaló continuo mellett.

A darab szélső, ritornell-formát alkalmazó gyors tételeit virtuóz vonósanyag jellemzi. A nyitótétel motivikája Bach BWV. 174-es „Ich liebe den Höchsten von ganzem Gemüte” című kantátájának sinfoniájában is megjelenik. A szélső gyors tételeket mindössze két harmónia kapcsolja össze, ezen a ponton rövid szólókadenciára ad lehetőséget a zeneszerző.

Johann Sebastian Bach f-moll zongoraversenyének keletkezését számos bizonytalanság övezi. Szélső tételei feltehetően egy elkallódott g-moll hegedűversenyből valók, a középső pedig valószínűsíthetően az ugyancsak elveszett F-dúr oboaversenyből származhat, melynek megkapóan szép dallama az Ich steh mit einem Fuß im Grabe (Fél lábbal a sírban állok) kezdetű kantáta nyitótételében is megjelenik. Az ilyen módon egységessé vált háromtételes mű első tétele gyors tempójú és ritmikusan élénk, a második lassú és bensőségesen lírai, míg a finálé újra virtuóz jellegű. A kifinomult dallamok, gazdag harmonikus felületek, valamint a szólista és zenekar közti interakció mélysége miatt ez Bach egyik legnépszerűbb versenyműve.

Bach „Ich habe genug” (BWV 82) című kantátája a barokk korszak egyik kiemelkedő egyházzenei alkotása. Keletkezése

eredetileg 1727-re tehető, az akkortájt elhunyt II. Johann Georg von Geyer herceg emlékére íródott. A német cím – „Ich habe genug” (magyar fordítás szerint „elegem van”) – reflektál a kantáta központi témájára, ami nem más, mint a halálvágy és az örök üdvösség reményének kifejezése. Bach később több változatot is készített a műből. A koncerten elhangzó második verzió az eredeti basszus szólam helyett szoprán szólistát alkalmaz, melyhez a vonósok mellett egy szólófuvola is társul. A három áriából és két recitativóból álló kantáta szépsége és mélysége a zene és a szöveg magasrendű egymásra találásában rejlik.

A barokk zeneirodalom egyik emblematikus műve, Bach D-dúr szvitje, a mester lipcsei működése idején – feltehetően 1730-ban – keletkezett. Partitúrája a vonósok mellett három trombitát, két oboát és üstdobot ír elő. Kezdő – Ouverture – tételét követően a vonóskar szólaltatja meg a híres Air-t, mely felséges nyugalmával és emelkedettségével Bach dallamalkotó művészetének egyik legszebb példája. Az ezt követő három tánctétel – a Gavotte, Bourrée és Gigue – vitalitásával és hangszerelésének pompájával emeli föl a hallgatót.

BÉNYI TIBOR

SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL

TARNÓC DAISY LAURA

KODÁLY KÓRUS

RÉGI ZENÉK

2024. március 8. 19:00 Egyetemi templom

MŰSOR: Marcin Mielczewski: Missa super, „O gloriosa Domina” • Jan Dismas Zelenka: Miserere • Joseph Haydn: G-dúr Missa Sancti Nicolai (Nikolaimesse)

KÖZREMŰKÖDIK: Kovalik Erika (szoprán), Galgóczy-Boros Dóra (alt), Boros Sándor (tenor), Cserményi Zsombor (basszus) – ének • Kodály Kórus • Kodály Filharmonikusok

VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán

JEGYÁR: 2200 Ft

A Kodály Kórus egy olyan zenei utazásra invitálja Önöket, amelyben az égi hangok és a földi művészet találkozásának lehetnek tanúi. Népszerű lengyel dallamok, letisztultság és elegancia jellemzi a nőnapkor felcsendülő egyházi kompozíciókat, melyek színtere a debreceni Egyetemi templom épülete. Mielczewski alkotása a heves, szenvedélyes mozdulatokkal élénkített lengyel népi eredetű táncot, a mazurka elemeit elsőként csempészi a klasszikus zene világába. A zenei hangfestés eszközével nem mindennapi élményben részesít bennünket, valósággal vászonra festi a mise hangjait. Zelenkát izgalmas zenei megvalósításai és magas mesterségbeli tudása emeli ki a barokk szerzők átlagából. Művészetét főként az utóbbi évtizedektől kezdve fedezhetjük fel régizenei előadásokon. Miserere című művének alapjául szolgáló zsoltárt főként böjti időben, illetve az elhunytakért imádkozzák

katolikus szertartásokon. Haydn alkotásaira a kreatív ötletesség és a szép dallamok jellemzőek, azonban csak kevesen sejthetik, hogy a bécsi klasszika korának egyik legmeghatározóbb zeneszerzője a megfelelő pillanatban remekül humorizál! Ujjongó lelkesedés, mennyei nyugalom és béke, lelki fájdalom és szomorúságzenéjében nem csak hallhatóak lesznek ezek a pillanatok, hanem a megmozduló fantázia révén szinte kézzelfoghatóvá válnak.

A közelgő pünkösdi és húsvéti ünnepekre való tekintettel a Kodály Kórus és a Kodály Filharmonikusok Kocsis-Holper Zoltán vezető karnagy vezényletével “régi zenék” mennyei dallamait keltik életre, melyek valósággal átölelik a közönséget. Közreműködnek a Nemzeti Filharmonikusok énekművészei: Kovalik Erika (szoprán), Galgóczy-Boros Dóra (alt), Boros Sándor (tenor), Cserményi Zsombor (basszus).

Kovalik Erika: Az együtt lélegzés és rezgés, a zeneművek formálása és átélése mindennap Friedrich Nietzsche állítását juttatja eszembe: „Zene nélkül az élet tévedés volna”.

Galgóczy-Boros Dóra: (...) a szakmai tudáson kívül az emberi kapcsolatok is fontosak. Számomra ez teszi lehetővé, hogy énekkari művészként folyamatosan meg-megújulva, feltöltődve állhassak a közönség elé.

Boros Sándor: Louis Armstrong magyar származású jazzklarinétosa, Joe Murányi jazzklarinétos az egyik közös előadásunk után odajött hozzám, és ennyit mondott: „Sanyikám! Az énekhangnál nincs csodálatosabb!”

Cserményi Zsombor: A régizene és a 20. század zenéjének nagy kedvelőjeként, a romantikus zeneirodalom remekeit énekelve új világok nyílnak meg előttem.

EGYETEMI TEMPLOM (DEBRECEN)

NAPLÓ BÉRLET

RÓMEÓK ÉS JÚLIÁK

2024. március 12. 19:00

Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: Berlioz: Rómeó és Júlia, op.17. (zenekari részletek) • Csajkovszkij: Rómeó és Júlia -Nyitányfantázia •

Bernstein: Szimfonikus táncok a West Side Storyból

KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Filharmonikusok

VEZÉNYEL: Kollár Imre

JEGYÁR: 3500 Ft, 2700 Ft

A nagy szerelmeket megjelenítő művészeti alkotások között minden bizonnyal a két veronai fiatal, Rómeó és Júlia története a legismertebb. A téma gyökerei jóval a Shakespeare korát megelőző időkbe vezetnek, egészen az antikvitásig. Az is figyelemre méltó, hogy Dante az Isteni színjátékban már említi a Montague és Capulet családokat. Hector Berlioz Rómeó és Júlia című dramatikus szimfóniáját a Shakespeare-i tragédia ihlette, de nem egy narratív zenei mű született belőle, inkább a történet hangulatát, érzelmi töltetét és kulcsjeleneteit idézi meg zenei formában. A darab 1839-ben, mindössze hét hónap alatt született meg, ajánlása Niccolo Paganininek szólt. Berlioz szerkezeti és zenei megoldásai a Rómeó és Júlia esetében időnként Beethovenre emlékeztetnek. Noha alkalmaz énekes szólistákat és kórust, mégsem operai feladatot ad számukra. A szerelmesek duettje sem vokálisan szólal meg, hanem – szimfonikus műhöz

FRANK BERNARD DICKSEE: RÓMEÓ ÉS JÚLIA (1884)

illően – a zenekaron. A terjedelmes mű egyes zenekari számai önállóan is gyakran megszólalnak. A következő tételrendet követik az előadók: I. Bevezetés, II. Szerelmi jelenet, III. Mab királynő scherzo, IV. Rómeó egyedül és bál Capuletéknál.

Csajkovszkij nyitányfantáziája a romantikus nagyzenekar lehetőségeinek végletekig menő kihasználásával dolgozza fel a tragikus szerelem történetét. A mű első változata 1869-ben keletkezett, melyet még két átdolgozás követett. Végül az 1880-as, harmadik verziót tekintette szerzője véglegesnek. A Rómeó és Júlia zenei folyamata nem követi Shakespeare tragédiájának cselekményét, inkább az ellenséges családok közti konfliktus ábrázolására törekszik. Érzékletesen jeleníti meg a szerelmesek portréját, míg Rómeó motívuma vágyakozó és fájdalmas, addig Júlia alakja inkább magasztossá válik. A nyitány katartikus befejező pillanatai nem a gyászt, hanem a mindenekfelett győzedelmeskedő örök szerelem dicséretét hirdetik. A partitúra Csajkovszkij zeneszerzői zsenialitásnak valamennyi vonását tükrözi: a tévedhetetlen formaérzéket, a kifogyhatatlanul gazdag dallaminvenciót, és freskószerűen színes hangszerelés képességét.

Leonard Bernstein a 20. század sokoldalú, zseniális muzsikusa 1957-ben, a Broadwayn mutatta be West Side Story című – máig világsikerű – musicaljét. A történet a klasszikus Rómeó és Júlia cselekményre épül, ám a helyszínt az 1950-es évek New Yorkjának nyomornegyedeire, a karaktereket pedig a Puerto Ricó-i bevándorlók és az amerikaiak közötti feszültségekre helyezi át. A darab főszereplői Tony és Maria, akik egy-egy rivális csoport tagjaihoz tartoznak. Szenvedélyes szerelmük feszültségek és előítéletek közepette bontakozik ki, és vezet tragédiához. A szerző számos ikonikus dal mellett szimfonikus táncokat is írt, amelyek különböző jelenetekben és koreográfiákban jelennek meg. Ezek közé tartozik a Prologue, amely az a musical alapvető konfliktusát mutatja be a Jets és a Sharks bandái között. A Somewhere című dal, majd az utána következő Scherzo álomszerű képei a két csoport kibéküléséről szólnak. A Mambo, a Cha-cha és a Találkozás című részek a tánciskolai jelenetet idézik, Tony és Maria első találkozását jelenítik meg. A Cool fúgát és a Jets csapat táncát a tragikus Párbajjelenet követi, végül a szvitet a Somewhere dallamát visszaidéző Finale zárja. – baljos

A NEMZETI

FILHARMONIKUSOK HANGVERSENYE

2024. március 22. 19:00

Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: Takács Jenő: Antiqua Hungarica, op.47 • Dohnányi: Változatok egy gyermekdalra, op. 25. • Schubert: VIII. (h-moll) „Befejezetlen” szimfónia

KÖZREMŰKÖDIK: Fejérvári Zoltán – zongora

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

VEZÉNYEL: Kesselyák Gergely

JEGYÁR: 4800 Ft, 3800 Ft

Minden idők leghosszabb életű – 103 évesen eltávozott – magyar zeneszerzőjének, Takács Jenőnek (1902-2005) a pályája négy világrészen bontakozott ki. Utolsó harminc évét burgenlandi szülőhelyén – a magyar határhoz közeli Cinfalván (Siegendorf) – töltötte. Gazdag életművet hagyott maga után, komponált zongoraműveket, zenekari darabokat, versenyműveket, kórusokat és kamarazenei alkotásokat. 2002-ben, születésének századik évfordulóján mintegy 200 hangversenyen játszották műveit szerte a világon.

Az 1941-ben szimfonikus zenekarra íródott Antiqua Hungarica egyike a legjelentősebb Takács kompozícióknak, bizonyság arra, hogy a szerző a nagyvilágban megélt számos művészi tapasztalata ellenére sem tagadta meg soha magyar identitását. Tételei: I. Cantus initialis, II. Felső-magyarországi tánc, III. Dél-magyaroszági tánc, IV. Cantus finalis

„A humor barátainak örömére, mások boszszúságára” – így hangzik Dohnányi szellemes ajánlása, melyet Változatok egy gyermekdalra című – 1914-ben Berlinben bemutatott – művéhez kapcsolt. Tanítványa és életrajzírója, Vázsonyi Bálint egyfajta zenei „Így írtok ti”-nek tartotta a zongoraszólós művet, amely még azok számára is teljes értékű zenei élményt ad, akik – kellő zeneirodalom és stílusismeret híján – nem ismerik fel benne a „modelleket” és az utalásokat. A variációk alapjául szolgáló gyermekdal nem más, mint a nálunk „Hull a pelyhes fehér hó” szöveggel ismert (francia eredetije Ah! vous dirai-je, maman) népszerű dallam, melyről tudjuk, hogy már számos szerzőt megihletett, Mozarttól Adolphe Adamon át, egészen Liszt Ferencig. Az előbb zenekaron, majd a zongorán felhangzó téma bemutatása után 13 variáció hallunk, hogy aztán egy mesterien szerkesztett fugato zárja a művet. A darab akár Dohnányi névjegye is lehetne, mert egyszerre tükrözi a művész színes egyéniségét, zseniális pianista képességeit és átlagon felüli zeneszerzői talentumát.

Annak ellenére, hogy Franz Schubert a tragikusan rövid életű komponisták közé tartozik, VIII. h-moll szimfóniájának befejezetlensége mégsem a korai halálával magyarázható. Bár maradtak fenn a mű folytatáshoz készült vázlatai, mégis valószínűnek látszik, hogy Schubert az első két tételt zeneileg és hangulatilag is teljesnek érezte, és nem is törekedett a további komponálásra. Az 1822-es keltezésű Befejezetlen szimfóniát szokás a zeneirodalom első romantikus szimfóniájának is tekinteni, mivel a klasszikus forma szigorú keretei ellenére inkább a lírai, személyes impulzusokra helyezi a hangsúlyt. Hangszerelése sem kizárólag a funkcionalitáshoz kötött, hanem a különböző hangszín-kombinációk révén a romantika hangzásvilágát előlegezi meg. A szimfónia bemutatójára a szerző halála után harminchét évvel, a bécsi Hofburgban került sor. Első, Allegro moderato tételében a mélyvonósok nyitó ütemei után a főtéma a fafúvósoknál szólal meg, majd a rezignáltan melodikus melléktéma a csellókon bontakozik ki. A szonátaforma szabályai szerint zajló építkezés folyamán váratlan drámai mozzanatok is következnek, majd a visszatérést követően az indító basszustéma fejezi be a tételt. A második, Andante con moto tétel derűsebb, mozgalmasabb, mint az előző. Idilli hangulatot, békés nyugalmat áraszt. Kamarazenei jellegét ünnepélyes hangú zenekari kontrasztok tagolják, hogy aztán emelkedett nyugalomban érjen véget a befejezetlenségében is lekerekített és egységes remekmű.

– baljos –

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR

FEJÉRVÁRI ZOLTÁN

ANTHONY VAN DYCK: A KERESZTRE FESZÍTÉS SZŰZ MÁRIÁVAL, SZENT JÁNOSSAL ÉS SZENT MÁRIA MAGDOLNÁVAL

KORZÓ BÉRLET GULYÁS BÉRLET

NAGYHETI HANGVERSENY

2024. március 26. 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: Fauré: Requiem, op. 48. • Poulenc: Stabat Mater •

Verdi: Négy szent ének

KÖZREMŰKÖDIK: Wágner Adrienn, Cser Krisztián – ének •

Kodály Filharmonikusok • Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)

VEZÉNYEL: Kollár Imre

JEGYÁR: 3500 Ft, 2700 Ft

Gabriel Fauré-t a 19-20. század fordulójának finom tollú francia mesterét eredendően édesapja halála inspirálta gyászmiséjének megkomponálására, de mű bemutatásának idejére már édesanyja is eltávozott. A Requiem eredetileg öt tételt tartalmazott, kórusra és kamarazenekarra, orgonával, szoprán és bariton szólóval. Ez az intim, szerény terjedelmű, visszafogott mű eltért Berlioz és Verdi nagyszabású megzenésítéseitől. Később Fauré további tételekkel egészítette ki a partitúrát. Készült még egy nagyzenekari változat is, amelyet 1900-ban mutattak be, ez azonban már elvonatkoztatta a gyászmisét a templomi liturgikus előadás lehetőségeitől.

Francis Poulenc, a Francia hatok egyéni hangú mestere egy barátja halálát követően komponálta a szopránszólóra, vegyeskarra és zenekarra hangszerelt Stabat Matert. Bemutatója 1951-ben volt a strasbourgi fesztiválon, mely nagy visszhangot váltott ki Európában és az Egyesült Államokban is. A Jacopo da Todi középkori szövegére készült mű tizenkét rövid tételre tagozódik, amelyek karaktere még a legdrámaibb szövegek esetén színesen villódzik a komor, a könnyed és a frivol hangok között. Poulenc a szoprán szólistának csupán három tételben szán feladatot: a Vidit suum, a Fac ut portem és a Quando corpus részekben.

Giuseppe Verdi rendkívüli letisztultságú Quattro pezzi scacri (Négy szent ének) című kompozíciója valójában eltérő időpontban keletkezett művek laza ciklusa, melynek tételei egyben, de külön-külön is előadhatók. Valamennyi késői alkotás, az 1861-1897 közötti időszak termése. A nyitó, vegyeskari Ave Maria a ”rejtélyes skála négy szólamra harmonizálva” alcímet viseli, mert eredetileg egy milánói zenei lapban megjelent rejtvény megoldásának szánta a szerző. A Stabat Materben a fia keresztjénél álló Szűz Mária fájdalma motivikusan és harmóniailag is rendkívül kifejezően jelenik meg. A záró (Paradisi gloria) szakaszban szinte a mennyország kapui tárulnak ki a hallgató előtt. A Dante Isteni színjátékának soraira készült Laudi alla vergine Maria egyike a valaha komponált legszebb a cappella kórusműveknek. A kettős vegyeskarra és nagyzenekarra készült Te Deum érdekessége, hogy záró szakaszában szólal meg a zeneirodalom talán legrövidebb és legkényesebb – mindössze tíz ütemnyi – szopránszólója, az In te Domine speravi, azaz Te vagy Uram, én reményem… szöveget intonálva.

– baljos –

CSER KRISZTIÁN

KODÁLY KÓRUS

A BOSZORKÁNYCICA

Családi mesekoncert

2024. május 4. 10:00

Kossuth utca 1. Pódiumterem

MŰSOR: Harcos Bálint – Faragó Dániel: A boszorkánycica

KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Filharmonikusok

VEZÉNYEL: Kollár Imre

JEGYÁR: 2000 Ft (gyerekjegy: 1500 Ft) A kedves, humoros, bravúros verselésű történet a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészének és a Kodály Filharmonikusok zenészeinek közreműködésével egy igazán különleges előadásban szólal meg. A mese hallgatása során a kisgyermekek észrevétlenül „varázsolódnak” be nem csak a versek, hanem a kortárs zene birodalmába is.

A CSODAFA

Családi mesekoncert

2024. május 18. 10:00

Kölcsey Központ

MŰSOR: Orbán György: A csodafa

KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Filharmonikusok

VEZÉNYEL: Kollár Imre

JEGYÁR: 2000 Ft (gyerekjegy: 1500 Ft)

Marianne Poncelet meséjét, a zenélő csodafát nevelő kertészről Orbán György zenéje kelti életre. A Kodály Filharmonikusok családi mesekoncertje kiváló alkalmat adhat arra, hogy a gyermekek érdeklődését észrevétlenül, játszva terelje a komolyzene irányába, s hívja fel a figyelmet az abban rejlő végtelenül gazdag kifejezési lehetőségekre.

SOMVIRÁG – TAVASZI DALOSKÖNYV

Gryllus Vilmos koncertje

2024. április 28. 11:00

Kölcsey Központ

JEGYÁR: 3500 Ft

Gryllus Vilmos gyermekdalain, vers megzenésítésein generációk nőttek fel. Mint a gyermekzenék klasszikusa, örömmel fogadott vendége a Kodály Filharmónia Debrecen „Ez Klassz” sorozatának.

MESÉLŐ HÚROK

A Kodály Filharmónia Debrecen gyerekkoncertje

2024. április 7. 10:00

Sziget-kék Tematikus Park, Valentin-terem

KÖZREMŰKÖDIK: Arco Nobile vonósnégyes

JEGYÁR: 1500 Ft (gyerekjegy: 1000 Ft)

A Kodály Filharmonikusok egykori és jelenlegi művészeiből

álló Arco Nobile együttes koncertjén a vonóshangszerek húrjai mesélik el a gyerekeknek közismert rajzfilmek dallamait, melyhez interaktív foglalkozás is társul. A hangszerbemutató és közös játék mellett egy különleges bőröndből válogatva érdekes ritmushangszereket is kipróbálhatnak a gyerekek, együtt zenélve a vonósnégyes tagjaival.

KORZÓ BÉRLET RUBÁNYI BÉRLET

IMPULZUSOK

2024. április 16. 19:00

Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: Rossini: Tell Vilmos – Nyitány •

Bruch: e-moll kettősverseny brácsára és klarinétra, op. 88. •

Csajkovszkij: V. (e-moll) szimfónia, op. 64.

KÖZREMŰKÖDIK: Ludmány Dénes – brácsa •

Laskai László – klarinét • Kodály Filharmonikusok

VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel

JEGYÁR: 3500 Ft, 2700 Ft

Rossini rendkívüli népszerűségű Tell Vilmos nyitánya (francia címe Guillaume Tell) 1829-ben bemutatott utolsó nagyoperájához készült, melyet követően jórészt már csak egyházi műveket alkotott. A négy részből álló, hozzávetőleg tizenkét perc időtartamú darab az opera helyszínéül szolgáló svájci Alpok életéről fest zenei képet. Egyes szakaszai szünet nélkül követik egymást. Hajnalt idéző bevezetőjét öt szólócselló szólaltatja meg nagybőgők kíséretével. Aztán két nagyon halk timpani ütés utal a közelgő viharra, mely már a teljes zenekaron szólal meg. Az égi háború a rézfúvósok megszólalásával ér tetőfokára, majd rövid tombolás után fokozatosan elül. Ezután idilli nyugalmat árasztó pasztorál közjáték következik a fuvola és az angolkürt párbeszédével. Fergeteges lezárása a nyitánynak az a galopp, mely a svájci hazafiak győzelmét hirdeti az osztrák elnyomók felett.

A kiváló későromantikus mester, Max Bruch művészete hazánkban sajnos kevéssé ismert. Egyetlen kivétel ez alól g-moll hegedűversenye, mely máig a szóló repertoár egyik alapművének számít. Op. 88. jelzésű e-moll kettősversenyét a német zeneszerző fiának, a kiváló klarinétos Max Felix Bruchnak, illetve barátjának Willy Hess hegedű- és brácsaművésznek írta. A mű első előadása 1911-ben Wilhelmshavenben zajlott le, de egy évvel később már Berlinben is megszólalt. Tulajdonképpen a kompozíció két hangszer bensőséges beszélgetése. Szerkezete kissé szokatlan, mivel egy aránylag lassú tétellel – Andante con moto – kezdődik. A második tétel, az Allegro moderato csak valamivel gyorsabb tempójú, míg a kettősverseny fináléja egy erőteljes, triolákkal teli Allegro molto. A romantikában nem szokatlan módon egy mindhárom tételen végigvonuló téma is biztosítja a darab kohézióját, mely nem más, mint az „Ack Värmeland Du Sköna” című svéd népdal.

Csajkovszkij hat szimfóniája közül az első hármat viszonylag ritkán hallhatjuk, az utolsó három viszont állandó repertoárdarabja a zenekaroknak. Az 1888ban komponált V. szimfónia a szerző végső alkotóperiódusában keletkezett, ezért egyfajta összegzésként is értelmezhető. Úgy is mondhatnánk, hogy az emberi lét hamleti kérdésre összpontosít: „Lenni vagy nem lenni?”, azaz van-e diadal a sors felett, vagy a sors diadalmaskodik az életen? A mű kezdetén megszólaló szonátaformájú első tétel mozgalmassága, tematikus sokfélesége, karaktergazdagsága nem kizárólag a sors előtti „teljes meghajlás” narratíváját hordozza. A lassú tétel gyönyörű témáját a kürt csendíti meg. A tétel drámai csúcspontján, melyet tempóváltás és háromszoros forte dinamika jelez, üstdobpergés közepette a fúvóskaron jelentkezik a „sors-téma”. A finálé előkészítéseként hat, ahogy a harmadik tétel elegáns keringője szinte észrevétlenül csúszik át a derűs hangulatból valami bizonytalan, megfoghatatlan balsejtelembe: a „sors-téma” augmentált alakban sötét árnyként jelenik meg a tétel végén. A finalé andante bevezetése egyértelmű visszautalás a nyitótétel kezdetére, ám az Allegro vivace feliratú főrész a szimfónia alaptónusát diadalmasra hangolja át. Az életigenlést, a közösség erejét fejezi ki; Csajkovszkij szavaival: „Örülj mások örömének – tovább élhetsz!”

SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL

LUDMÁNY DÉNES

LASKAI LÁSZLÓ

KODÁLY

VENDÉGSÉGBEN A KODÁLY KÓRUSNÁL

Jānis Ozols, karnagy

Lettország

2024. április 19. 19:00

Debreceni Egyetem, Aula

MŰSOR: Pēteris Butāns: Lux Aeterna

• Vytautas Miškinis: Neišeik saulala • Arvo Pärt: Which was the son of… • Rihards Dubra: Stetit Angelus • Ēriks Ešenvalds: Northern lights • Juris Karlsons: Rotaļa • Uģis Prauliņš: „Kyrie” from Missa Rigensis • Urmas Sisask: Oremus • Vaclovas Augustinas: Tykus Tykus KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)

VEZÉNYEL: Jānis Ozols (Lettország)

JEGYÁR: 2200 Ft

Április 19-én Jānis Ozols, lett karnagy, a világhírű Cosmos a cappella együttes egykori tagja vendégeskedik a Kodály Kórusnál.

Rigában szerzett kóruskarnagyi diplomát, majd 2013-2014 között a Stockholmi Királyi Zeneművészeti Főiskolán tanult karmester szakon. A Cosmos tagjaként olyan világhírű zenészekkel és együttesekkel dolgozott együtt, mint Bobby McFerrin, a The Real Group, a Take 6, a Manhattan Transfer, a The Hilliard Ensemble, a The New York Voices, a Flying Pickets, az M-Pact és az izlandi zenei ikon, Björk. Számos figyelemre méltó eredményt ért el szülőhazájában és külföldön egyaránt: karnagyi különdíjat kapott a 13. „Europe and its Songs” Nemzetközi

Kórusversenyen Barcelonában, valamint „A legjobb fiatal karnagy” díját a „SCHEGHIZZI 2010” elnevezésű 49. Nemzetközi Kórusversenyen Olaszországban.

Jelenleg a „Maska” ifjúsági kórus művészeti vezetője és karnagya, amelyet Lettország egyik legjobb amatőr énekkaraként tartanak számon. Hazájában aktív szerepet vállal hazája kóruséletében: a Maska mellett több kórus munkájában is aktív részt vállal karnagyként, valamint az International Baltic Sea Choir Competition művészeti vezetői feladatát is ellátja.

Jānis Ozols zenei látásmódja, interpretációja gyakran eltér a megszokottól, nyitott a kreatív újításokra és a zenei kísérletekre, amelyet mind a zenész szakma, mind és a zeneszerető amatőrök egyaránt nagyra értékelnek. Ozols karnagyi munkája mellett rajong a gasztronómiáért: lelkes készítője saját kulináris blogjának, melynek címe „Restaurant at home and not only…”

– DTX –

JĀNIS OZOLS

ÁPRILISI ÁLMOK

2024. április 23. 19:00

Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: Wagner: Wesendonck-dalok WWV 91. • Brahms: II. (D-dúr) szimfónia, op. 73.

KÖZREMŰKÖDIK: Ingeborg Gillebo – ének • Kodály Filharmonikusok

VEZÉNYEL: Peter Szilvay (Norvégia)

JEGYÁR: 3500 Ft, 2700 Ft

1862-ben Richard Wagner megzenésítette egyik mecénása feleségének, Mathilde Wesendonck-nak a verseit énekhangra és zongorára. Az első kiadott változat a Fünf Gedichte für eine Frauenstimme (Öt vers női hangra) címet viselte, és a költő nevét még nem árulta el. Az a kérdés is felmerül a kompozícióval kapcsolatban, hogy összefüggő dalciklusnak kell-e tekinteni, vagy csupán különálló dalok gyűjteményének. Maga Wagner a sorozat két dalát tanulmánynak tekintette a Trisztán és Izolda című operájához, melyen ebben az időben dolgozott. Kipróbált bizonyos zenei ötleteket, amelyeket később az operában fejlesztett tovább. A „Träume” (Álmok) tételben a Trisztán 2. felvonás szerelmi duettjének gyökerei hallhatók, míg az utolsó „Im Treibhaus” (Üvegházban) hatása pedig a 3. felvonás előjátékában jelenik meg. Wagner egyedül a „Träume”-ból készített hangszerelt változatot, a másik négy dal zenekari verziója Felix Mottl nevéhez fűződik.

Brahms II. D-dúr hangnemű szimfóniája 1877 nyarán keletkezett, amikor szerzője a karintiai Wörthi-tó mellett tartózkodott. A csodálatos természeti környezet hallhatóan befolyással volt a darab hangulatára, melyben egyszerre van jelen a derű és a szomorúság. Bár Brahms azt írta kiadójának, hogy új szimfóniája „olyan melankolikus, hogy Ön nem fogja tudni elviselni”, ez a megállapítás azonban legfeljebb a második tételre vonatkozhat. A nyitótételt sokkal inkább a pasztorális jelleg határozza meg, így ennek kapcsán kézenfekvő a Beethoven VI. szimfóniájával való párhuzam említése. A tréfás karakterű, harmadik tételt indító könnyed oboatéma – mely aztán szinte önmaga torzképévé válik – mozaikszerűen váltakozik a reneszánsz kor metrumváltásokra épülő, úgynevezett „proporciós táncpárjainak” technikájával. A befejező, negyedik tétel kezdetén megszólaló kísérteties, visszafojtott vonóstéma váratlan kirobbanáshoz vezet, hogy aztán a brahms-i életmű egyik legfelszabadultabb, sodró lendületű fináléja zárja le a kompozíciót. A II. szimfónia ősbemutatója kapcsán magyar szálra is találunk, ugyanis a Bécsi Filharmonikusok élén a világhírű, győri születésű Richter János állt a karmesteri dobogón.

– baljos –

INGEBORG GILLEBO

KODÁLY FILHARMONIKUSOK

KORZÓ BÉRLET

KONTRASZT

2024. május 7. 19:00

Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: Bartók: II. hegedűverseny • Mozart: D-dúr („Prágai”) szimfónia, K. 504

KÖZREMŰKÖDIK: Kelemen Barnabás – hegedű • Kodály Filharmonikusok

VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel

JEGYÁR: 3500 Ft, 2700 Ft

Bartók 2. hegedűversenye csak jóval megszületését követően kapta sorszámát. A zeneszerző fiatalkori kéttételes versenyműve – melyet szerelmének, Geyer Stefinek ajánlott – ugyanis csak az 1950-es évek végén került először közönség elé. A “nagy” Bartók hegedűverseny 1937-38-ban keletkezett Székely Zoltán hegedűművész felkérésére, bemutatója 1939 tavaszán zajlott le Amszterdamban. Bartók művében a klasszikus háromtételes szerkezetet alkalmazza. A teljes darabot átszövik azok a variált és transzformált témák, melyek a magyar népzene hatását tükrözik. A szonátaformában megalkotott első tételt egy Andante tranquillo variációsorozat követi, majd a harmadik, tematikailag és szerkezetileg szabad, amely féktelen módon idézi fel a nyitó tétel zenei anyagát. Bartók alkotása egycsapásra a XX. századi versenymű irodalom egyik legértékesebb, virtuóz darabjává vált, melyet a legjelentősebb hegedűsök állandóan repertoárjukon tartanak.

1786 decemberében Prágában nagy sikerrel adták elő a Figaro házassága című vígoperát. “Nem könnyű leírni, milyen lelkesen fogadják a csehek ezt a zenét” – írta Lorenzo da Ponte a bemutatóról. A rendkívüli siker híre Mozarthoz is eljutott, és 1787 januárjában ellátogatott Prágába. A komponista életében ennek a történelmi városnak kiemelten fontos szerepe volt, hiszen Bécs mellett talán itt aratta legjelentősebb sikereit, sőt a Don Giovanni ősbemutatója is itt kapott helyet. Az 522-es számú, D-dúr hangnemű szimfóniát a zeneszerző még Bécsben vetette papírra, de már a nagysikerű bemutatóra 1787 januárjában került sor a cseh közönség előtt. A pompás, vidám hangvételű szimfónia első tétele – hagyományos módon – lassú bevezetéssel veszi kezdetét, aztán szakítva az általános gyakorlattal Mozart ezúttal mellőzi a menüett tételt. Ily módon a szimfónia gyors-lassú-gyors tételrendje az olasz nyitányok felépítésére emlékeztet.

– baljos –

KELEMEN BARNABÁS

JEAN-ANTOINE WATTEAU: A SZERELEM SKÁLÁJA (1715-1718)

AKADÉMIA KLASSZIKA

SZERENÁDOK 2.

2024. május 14. 19:00 Pásti utcai zsinagóga

MŰSOR: Mozart: Esz-dúr Gran Sestetto Concertante, KV. 364 • Dvořak: d-moll Fúvósszerenád, op. 44

KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Filharmonikusok

VEZÉNYEL: Bényi Tibor

JEGYÁR: 2200 Ft

Az Esz-dúr hangnemű Gran Sestetto Concertante című mű talán még azok számára is meglepetést okoz, akik jól ismerik Mozart életművét.

A Köchel-jegyzékben a 364-es számon valójában a hegedű és brácsaszólós, zenekarkíséretes Esz-dúr Sinfonia concertantét találjuk, melyet 1779-ben komponált a Párizsból és Mannheimből hazatérő zeneszerző. A vonósszextettre készült feldolgozás már Mozart halála után időszakból – 1808-ból származik. Ez a kamarazenei változat nemcsak szokatlan hangszerelése miatt érdekes, hanem azért is, ahogyan a két szólóhangszer a többi vonós hangszerrel kölcsönhatásba lép. Az ismeretlen kéztől származó átdolgozás során az eredeti mű zenei anyaga és tételrendje (I. Allegro maestoso II. Andante III. Presto) nem változott, azonban a szólistákra és zenekarra elképzelt hangzásvilág kamarazenei karakterűvé alakult. Ez a megoldás alapvetően nem idegen Mozart szellemétől, mert ő maga is folyamodott hasonló megoldáshoz, amikor például K.388 számozású c-moll fúvósszerenádját két hegedűből, két brácsából és csellóból álló kvintettre adaptálta. A Gran Sestetto Concertante címet viselő átdolgozás

mintegy kétszáz évvel elkészülte után Christopher Hogwood közreadásában jelent meg újra nyomtatásban a bécsi Stamperia Chimica által jegyzett első kiadásra támaszkodva.

1877-ben Dvořák részt vett a Bécsi Filharmonikusok koncertjén, amelynek műsorán Mozart B-dúr fúvós szerenádja szerepelt. Ez annyira megtetszett neki, hogy amint visszatért Prágába, hozzáfogott egy hasonló műfajú darabhoz, amivel tizennégy nap alatt el is készült. A szerző a fúvós hangszerek mellett mélyvonósokat, csellót és nagybőgőt is alkalmazott, ami a kompozíciónak időnként szinte szimfonikus hangzást kölcsönöz. Dvořák szerenádja a klasszikus előkép megőrzése mellett is teljesen cseh jellegű, visszatekint a főúri kastélyokban és palotákban zajló muzsikálás hagyományára. Első tétele egy szabályos bevezető induló, míg a második – a menüett – bár a klaszszikus hagyományokat idézi, mégis felfedezhetők benne a sousedská nevű cseh népitánc nyomai. Presto tempójú középrésze virtuóz játszanivalót kínál a fúvósok számára. A harmadik tétel egy lírai noktürn, széles dallamívvel, aztán egy kontrasztos trióval, immár élénkebb tempóban. A polkára emlékeztető zárótétel markáns ritmusának és ötletes tematikai bravúrjainak köszönhetően érkezik el csúcspontjára. Végül a bevezető induló-motívum visszatérése keretezi Dvořák pompás szerenádját, amely a nagy pályatárs Johannes Brahms elismerését is kiváltotta.

– baljos –

KODÁLY FILHARMONIKUSOK

KODÁLY

KÓRUS

HÁROM A MAGYAR IGAZSÁG

– utazás a hármas szám körül

2024. május 17. 19:00

Kölcsey Központ, Bálterem

KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Kórus

VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán

JEGYÁR: 2200 Ft

A 3 egy mesebeli, mágikus szám, sőt a szakrális világban is jelentős szerepet tölt be. Háromdimenziós térben mozgunk, éltünket az idő hármas tagozódása (múlt, jelen, jövő) mentén definiáljuk. Éppen ezért most mi is hagyjuk magunkat műsorunkban általa irányítani.

A 3-as szám jellegéből adódóan bízunk benne, hogy páratlan szórakozást tudunk mi is kínálni kedves közönségünknek.

KODÁLY KÓRUS

3 Mária-ének

Csemiczky Miklós: O beata virgo Maria

Kovács Zoltán: Ave Maria

Gyöngyösi Levente: O Maria noli flere

1 szerző – 3 költő

Orbán György: Nagyapám int

Orbán György: A paprikajancsi szerenádja

Orbán György: Elefánt voltam

1 szerző – 3 nyelv

Tóth Péter: Trois beaux oiseaux du paradis

Tóth Péter: Bánat-erdő

Tóth Péter: O salutaris hostia

3 szerző – 1 szó

Randall Thompson: Alleluia

Eric Whitacre: Alleluia

Jake Runestad: Alleluia

– Kocsis-Holper Zoltán –

A CONCERTO BUDAPEST KONCERTJE

2024. május 21. 19:00

Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: Brahms: D-dúr hegedűverseny, op.77. • Beethoven: III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55.

KÖZREMŰKÖDIK: Abouzahra Mariam (a Virtuózok második évadának

különdíjas versenyzője) – hegedű • Concerto Budapest

VEZÉNYEL: Keller András

JEGYÁR: 4800 Ft, 3800 Ft

„Népszerű lesz-e valaha, bajos volna eldönteni.”– írta beszámolójában Johannes Brahms D-dúr hegedűversenyéről a Pesti Napló egykori kritikusa. Az 1879-es lipcsei ősbemutató óta eltelt közel másfélszáz év alatt a hegedűs szakma és a közönség is egyértelmű választ adott erre a kérdésre. Tény, hogy a Joachim József ösztönzésére született versenymű nem ad lehetőséget az öncélú virtuozitásra, helyette zenei mélységeivel, tömörségével és monumentalitásával kárpótol. Nem meglepő, hogy a zeneszerző és a hegedűs között szoros barátság szövődött. Joachim ugyanis az elmélyült előadóművészek azon típusához tartozott, aki számára a zenei értékek előbbre valóak voltak, mint a felszínes csillogás. Ezek az erények jellemzik Brahms alkotói életművét is, és jelölik ki helyét a zenetörténet legnagyobbjai között. A D-dúr hegedűverseny némileg meglepte a kortársakat, mivel túlzottan szimfonikus jellegűnek érezték, ráadásul az is kiderült, hogy a zeneszerző eredeti-

BRAHMS (ÜLVE) ÉS JOACHIM (1855 KÖRÜL)

leg négy tételesre tervezte. Nyitó tétele koncepciójában beethoveni súlyú és terjedelmű, melynek során a szólóhangszer csak egy magvas zenekari bevezető után jut szerephez. A tételvégi szokásos kadenciát – a harmadikéhoz hasonlóan – Joachim komponálta, Brahms stílusához tökéletesen alkalmazkodva. A középső Adagio érdekessége, hogy főtémáját nem a szólóhegedű, hanem az oboa szólaltatja meg, a hegedű fantáziaszerűen bontja ki az anyagot a háromtagú szerkezet során. A záró Allegro giocoso – melyben tökéletes egyensúlyba kerül a szólista és a zenekar – ellenállhatatlan táncos, örömteli lendületével fogja meg a hallgatót.

A klasszikus szimfónia műfaját – az ún. mannheimi iskola nyomdokaiba lépve – Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart páratlanul gazdag életműve emelte a zenei alkotóművészet centrumába. Az ő kompozícióikban a legmagasabb szinten valósul meg az a tartalmi és formai egység, mely a klasszika alkotásait jellemzi. Beethoven partitúráiban jutott azonban tetőfokára a műfaj: arra a pontra, amikor már a mondanivaló, a szerzői szándék kezdi tágítani, szétfeszíteni a hagyományos kereteket. Változik az előadó együttes létszáma, a tételek száma, illetve sorrendje, program-jellegű elemek jelennek meg, majd a „Kilencedikben” megszólal az emberi hang is. Beethoven I. és III. szimfóniájának megszületését mindössze három év választja el, mégis meglepő Beethoven előrelépése a műfaj megújítása terén. Míg az 1800-as keltezésű I. C-dúr szimfónia a haydn-i mintát követve adott lehetőséget zeneszerzői érettségének bizonyítására, addig a III. Eszdúr (Eroica) szimfónia az életmű talán legnagyobb meglepetését, a műfaj újjászületését jelenti. Az Eroica gyökeresen új utakat keres. Zenén túli asszociációt kínál amikor „hősi” szimfóniaként definiálja magát, melynek ajánlása eredetileg Napoleonnak szólt. A nyitótételben már nyoma sincs lassú bevezetésnek, két súlyos dúr akkord után máris a főtémával ismerkedünk meg. A terjedelmes szonátatételt követően öt szakaszból álló gyászindulót hallunk, aztán éles váltással egy scherzo következik. A zárótétel gyakorlatilag egy variációsorozat, melyben meghatározó szerepet játszik az ellenpontra épülő, polifón szerkesztésmód.

AKADÉMIA KLASSZIKA

GYÖNGYSZEMEK 2.

2024. május 30. 19:00 Pásti

utcai zsinagóga

MŰSOR: Puccini: Krizantémok • Debussy: Szakrális és profán táncok hárfára és vonósokra • Bartók: Divertimento • Mahler: V. szimfónia – adagietto KÖZREMŰKÖDIK: Kutor Noémi – hárfa • Kodály Filharmonikusok

VEZÉNYEL: Bényi Tibor

JEGYÁR: 2200 Ft

Talán nem véletlen, hogy azok a 19-20. század fordulóján alkotó zeneszerzők, akik a nagyzenekari hangzás és hangszerelés virtuóz mesterei voltak, szerényebb előadói apparátus esetén is színgazdag kompozíciókat alkottak. A Kodály Filharmonikusok hangversenye bizonyítja majd ezt az állítást.

Puccini 1890-ben komponálta I Crisantemi (Krizantémok) című művét. Az eredetileg vonósnégyesre szánt darab a zeneszerző barátja, Amadeo di Savoia herceg halálára íródott, mindössze egyetlen éjszaka alatt. A krizantém a hagyomány szerint hősiességet, hűséget és gyászt jelképező virág, ez a magyarázata a címadásának. A hármas tagolású elégikus mű két témára épül, melyeket a komponista pár évvel később bemutatott Manon Lescaut című operájának utolsó felvonásában felhasznált. Talán ekkor merült fel a vonószenekari megszólaltatás lehetősége is. Puccini egyébként valaha írt legszebb művének tartotta a Krizantémokat.

PAUL M. DELONGPRE: KRIZANTÉMOK SZŐTT KOSÁRBAN (1906)

A zeneszerzők a romantikától kezdve gyakran alkalmazták a hárfát, mint zenekari hangszert, az impresszionisták pedig különösen sok fantáziát láttak benne. Claude Debussy Két táncának ajánlása Gustave Lyon-nak a kromatikus hárfa feltalálójának szól. 1894-ben a híres párizsi hangszergyáros, Pleyel el is készítette az új hangszert, melynek bemutatása céljából adott megrendelést Debussynek. Az 1904 tavaszán megszületett Két tánc – szent és profán – még ugyanabban az évben közönség elé került Párizsban. A dolog pikantériája, hogy a kromatikus hárfa végül nem igazolta a hozzá fűzött reményeket, és azóta újra a korábbi Èrard-féle pedálos hangszert használják a muzsikusok. Debussy vonóskísérettel ellátott remeke viszont elfoglalta méltó helyét a hárfa repertoárban.

Az 1940-ben komponált Divertimento Bartók életművének egyik fontos állomása. Elkészültével befejeződött ugyanis a zeneszerző európai alkotókorszaka, ezután már az utolsó periódus, az amerikai emigráció évei következtek. A háromtételes mű megrendelése a kiváló svájci karnagy és mecénás, Paul Sacher nevéhez fűződik, aki már két másik bartóki remekmű megszületésében is kulcsszerepet játszott. Ami zenei struktúrát illeti, a komponista előtt a barokk concerto hagyománya lebegett, tekintve, hogy a vonós szólisták és a tutti kölcsönhatása jellemzi a kompozíciót. A klasszikus formai elemek használata mellett, megjelennek Bartók zenéjének legerősebb karakterei, a groteszk és barbár elemek éppúgy, mint az éjszaka hangulata, vagy – áttételes módon – a kárpát-medencei folklór dallam- és ritmusvilága.

1901-1902 nyarán – Ötödik szimfóniájának komponálása idején – Mahler éppen egy súlyos betegségéből lábadozott vidéki házában. Az Adagietto a szimfónia negyedik, önállóan is előadható lassú tétele. A hozzá kapcsolódó verssorokból kiderül, hogy hangjegyei mögött feleségéhez, Alma Schindlerhez intézett szerelmi vallomás rejtőzik. „Hogy mennyire szeretlek Napsugaram, nem tudom szavakkal elmondani. Csak vágyakozásomat panaszolhatom el neked, és a szerelmemet, az örömömet!” Más értelmezés szerint viszont a halál gondolata is kiolvasható az Adagietto partitúrájából. A bensőséges szépségű tételben Mahler lemond a művészetére egyébként jellemző monumentális szimfonikus hangzás lehetőségéről, a vonóshangszereket mindössze egy hárfával egészíti ki.

BÉNYI TIBOR

CENTENÁRIUMI ÉVADZÁRÓ GÁLA JOSÉ CURÁVAL

A Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus évadzáró koncertje az argentin világsztár: José Cura fellépésével

KÖZREMŰKÖDIK: JOSÉ CURA, ESTER PAVLŮ – ÉNEK • KODÁLY FILHARMONIKUSOK • KODÁLY KÓRUS (KARIGAZGATÓ: KOCSIS-HOLPER ZOLTÁN)

2024. JÚNIUS 7. 19:00 • FŐNIX ARÉNA

VEZÉNYEL: ALEXANDER SLADKOVSKY • SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL JEGYÁR:

SZÍNEK ÉS HANGULATOK ÉBREDÉS

2024. május 4. 17:00

Budapest Music Center

Kortárs sorozatunk első állomásán az idén 80. születésnapját ünneplő szaktekintély, Erdei Péter lesz vendégünk. Tolmácsolásában a 20-21. század zenéinek változatos színei, egyéni hangjai és hangulatai elevenednek meg a Kodály Kórus előadásában. Igazán sokrétű és különleges világ tárul a közönség elé május havi koncertünkön Budapesten.

MŰSOR: Csemiczky Miklós: O Beata Virgo Maria • Orbán György:

Stabat Mater - (bemutató!) - zongorás • Arvo Pärt: The deer’s cry •

Arvo Pärt: Magnificat - szoprán szólóval • Csemiczky: Vox dilecti mei •

Eben: Slunecko zachodi • Kocsár: Suhanj, szerelem • Zdenek Lukas:

Dies irae • Ivan Hrusovsky: Rytmus • Murray Schafer: Gamelan •

Jester Hairston: Goin’ down dat lonesome road

KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)

VEZÉNYEL: Erdei Péter

JEGYÁR: 3500 Ft

2024. június 1. 17:00

Budapest Music Center

Kortárs sorozatunk második állomása különleges alkalom is egyben: vezető karnagyunk doktori hangversenyét hallhatják azok, akik ellátogatnak Budapestre, a BMC-be június 1-jén. Az Ébredés címet viselő koncerten magyar és külföldi szerzők művein keresztül élhetjük át a lélek, a természet és a szakrális csodák ébredését, kivirágzását.

MŰSOR: Eric Whitacre: Sleep • Ēriks Ešenvalds: Northern Lights •

Kutrik Bence: Tavasz-esti dal • Bella Máté: O Oriens • Kovács Zoltán: Adj már csendességet • Sugár Rezső: Tavaszodik • Balázs Árpád: Virágim, virágim

• Magyaróvári Viktor: Tavasztündér • Kocsár Miklós: Csodafiú-szarvas • Vytautas Miškinis: Dum medium silentium • Orbán György: Mundi renovatio • Jake Runestad: Alleluia

KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) • Kórus Spontánusz

VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán

JEGYÁR: 3500 Ft

ERDEI PÉTER

KOCSIS-HOLPER ZOLTÁN

29. BARTÓK BÉLA

NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY

2024. AUGUSZTUS 1-4. DEBRECEN

Megújul a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny

Augusztus 1-4. között megújult formában jelentkezik az immár 29. alkalommal megrendezésre kerülő Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny Debrecenben. A főszervező Kodály Filharmónia Debrecen szakmai partnere a világ legnagyobb ifjúsági zenei szervezete, a Jeunesses Musicales. A rangos megmérettetésre április 15-ig várják a jelentkezéseket a verseny hivatalos oldalán.

Az 1961-ben alapított Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny (BBCC) a világ egyik legrangosabb zenei versenye, melynek célja a kortárs, a cappella kórusművek magas színvonalú bemutatása. A pandémia után megújult formában jelentkező versenyen idén két kategóriában és három-három alkategóriában indulhatnak az énekkarok.

Bőbebb információ: bartokcompetition.hu

PSALMUS

2024. március 20. 19:00 Richter János Hangversenyés Konferenciaterem (Győr)

Különleges műsorral várja a zenebarátokat a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus az Istvánffy-bérletben megrendezett közös hangversenye, ahol Beethoven 5. „Sors” szimfóniája, valamint Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét tűzték műsorra. A két nagy léptékű remekmű között a Balassi Bálint versére készült emelkedett hangvételű Szép könyörgését hallhatja a közönség, tisztelegve a költő születésének 470., halálának 430. évfordulója előtt. A Kodály Kórus Debrecen karigazgatója Kocsis-Holper Zoltán, az est karmestere a Kodály Filharmónia Debrecen művészeti vezetője: Somogyi-Tóth Dániel.

MŰSOR: Beethoven: V. szimfónia •

Kodály: Szép könyörgés •

Kodály: Psalmus Hungaricus

KÖZREMŰKÖDIK: Kovácsházi

István – tenor •

Kodály Filharmonikusok •

Kodály Kórus (karigazgató: KocsisHolper Zoltán)

VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel

AZ ÚJVILÁGBÓL SZIMFÓNIA ÉS A

KORONÁZÁSI ZONGORAVERSENY

Filharmónia Magyaroroszág Összhang bérletének koncertje

2024. április 4. 19:00

Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)

MŰSOR: Mozart: D-dúr „Koronázási” zongoraverseny •

Dvořak: 9. e-moll „Az Újvilágból” szimfónia

KÖZREMŰKÖDIK: Somogyi-Tóth Dániel – zongora • Kodály Filharmonikusok

VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel

ASTOR PIAZZOLLA-HORACIO FERRER: MARÍA DE BUENOS AIRES

2024. április

Csokonai Fórum, Latinovits Zoltán terem (Debrecen)

Astor Piazzolla argentin zeneszerző ma már klasszikusnak számító María De Buenos Aires című tangó-operájában a címszereplő, María nemcsak városa, Buenos Aires lelke, hanem maga a megszemélyesített tangó. Egy lány, aki éjszaka él, hiszen az argentin szív csak akkor nyílik meg igazán, amikor éjjelenként a tangót táncolják. A tánc iránti szenvedélye lesz egyben végzete is. Az előadás a zenei világa amely zseniálisan ötvözi a klasszikus zenét a jazzel és a tradicionális tangóval, a feszes ritmusokra épülő muzsikát a disszonáns szólamokkal, melyet a Kodály Filharmonikusok keltenek éltre.

KÖZREMŰKÖDIK: PR-Evolution Dance Company • Csokonai Színház

Énekkara • Kodály Filharmonikusok

VEZÉNYEL: Sándor Szabolcs

RENDEZŐ ÉS KOREOGRÁFUS: András Lóránt

A SZAKRÁLIS ZENE ÚJDONSÁGAI

2024. március 11. 19:00

Gárdonyi Géza Színház (Eger)

Március idusához közel csodás produkció érkezik a Gárdonyi Géza Színházba. Az Egri Szimfonikus Zenekar most is kitesz majd magáért, és a csodás hangzás érdekében igazi nagylétszámos produkciót nyújt az operarendezőként és zeneszerzőként is bizonyított Szabó Sipos Máté karmester vezényletével. A minőségi kórusélményről a Kodály Kórus gondoskodik, a szólóénekes duó (Szemere Zita (szoprán) és Biri Gergely (tenor)) pedig férj-feleség párt alkot nemcsak a színpadon, de a való életben is. A műsoron igazi érdekességek: Tsalahouris, Vajda és Poulenc.

MŰSOR: Tsalahouris: Jób – ősbemutató •

Vajda: Apokrif – Az öt kenyérről, szóló kantáta •

Poulenc: Stabat Mater

KÖZREMŰKÖDIK: Szemere Zita – szoprán, Biri Gergely – tenor • Kodály Kórus

VEZÉNYEL: Szabó Sipos Máté

HÄNDEL: ALKALMI ORATÓRIUM

2024. április 6. 19:30 Zeneakadémia, Nagyterem (Budapest)

Az „Alkalmi oratórium” egy egész Angliát megrázó politikai eseményre reagálva készül. A művet először 1746. február 14-én mutatták be a londoni Covent Garden Színházban, de a lázadásnak csak a cullodeni csata vetett véget áprilisban. Ez a ritkán előadott, mégis csodálatos mű további tételekkel bővült a későbbi előadásokhoz. A záró kórus az 1727-es „Zadok the Priest” (HWV 258) nyitókórusának átemelése, amely kirobbanó erővel ünnepel és kéri, hogy „Isten óvja a királyt és adjon neki hosszú életet”.

MŰSOR: Occasional Oratorio (Alkalmi oratórium), HWV 62

KÖZREMŰKÖDIK: Ducza Nóra, Lökösházi Mária – szoprán, Kéringer László – tenor, Jekl László – basszus • Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) • Savaria Barokk Zenekar

VEZÉNYEL: Németh Pál

FESTUM VARADINUM

2024. május 16. Nagyvárad

A Festum Varadinum a nagyváradi magyarok hagyományos és legnagyobb kulturális fesztiválja, mely 2024-ben 32. alkalommal kerül megrendezésre, ahol a május 16-án fellépő Kodály Kórust Kocsis-Holper Zoltán, a kórus vezető karnagya vezényli.

KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)

VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán

BŐVEBB INFORMÁCIÓ:

www.festumvaradinum.ro

MEGJELENT A MODERN ART ORCHESTRA ÉS A KODÁLY KÓRUS KÖZÖS LEMEZE

Fölszállott a Páva – Tisztelgés Kodály Zoltán előtt

ELŐADÓK: Modern Art Orchestra • Kodály Kórus

VEZÉNYEL: Fekete-Kovács Kornél • Kocsis-Holper Zoltán

A Fölszállott a Páva – a Tribute to Zoltán Kodály album anyagát válogatott Kodály-darabokból és a Modern Art Orchestra zeneszerzőinek kifejezetten ebbe a műsorba komponált szerzeményeiből állította össze Fekete-Kovács Kornél. A koncert felrajzolja a teljes életmű keresztmetszetét: a nagyhatású zeneszerző korai impresszionista darabjaitól a népdalokat feldolgozó kórusművekig. Az eredeti Kodály-műveket a Kodály Kórus interpretálja. Az instrumentális kompozíciókat a Modern Art Orchestra adja elő. A zenekar vendégszólistájaként Pocsai Kriszta énekel.

Fekete-Kovács Kornél és zeneszerző társai – Ávéd János, Bacsó Kristóf, Cseke Gábor, és Subicz Gábor – gyerekkoruktól hozzák magukkal a karéneklés és a népdalok szeretetét. A Modern Art Orchestra tagjai a koncerthez írt kompozícióikban visszanyúltak a Kodály Zoltán által gyűjtött népdalokhoz, így hajtanak főt zeneszerzői és népdalkutatói tevékenysége előtt.

A feledhetetlen élményt ígérő produkcióban a Kodály Kórust és a Modern Art Orchestra 20 muzsikusát hallhatjuk, felmutatva a múltat és a jelent, Kodály Zoltán kórusműveit és kortárs szerzők műveit egymás mellett.

Bővebb információ: bmcrekords.hu

KODÁLY KÓRUS

POCSAI KRISZTA

KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT ÉS JEGYÉRTÉKESÍTÉS:

Klassz Pont Jegyiroda

(Halköz Üzletház, külső-oldalsó utcafront, Debrecen, Simonffy u. 4-6.

Telefon: +36 20 368 9897, e-mail: klasszpont@kodalyfilharmonia.hu)

Kölcsey Központ, jegypénztár

(Hunyadi u. 1-3; telefon: +36 52 518 400);

Tourinform Iroda

(Debrecen, Piac u. 20; telefon: +36 20 450 0506)

Belépők a koncertek előtt a helyszínen, valamint az Interticket országos hálózatában és a kodalyfilharmonia.jegy.hu weboldalon is válthatók!

A műsor- és szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk!

Támogatóink:

Partnereink:

A Kodály Filharmónia Debrecen, a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus fenntartója Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

A kiadványban szereplő programok a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósulnak meg.