Kodály Ősz 2024

1923 DEBRECEN

KODÁLY ŐSZ

TARTALOM KÖSZÖNTŐ VISSZATEKINTÉS ÚJRA: JAZZT NEKED! RÉGI VILÁGBELI MUZSIKUSOK KONCERT A ZENE VILÁGNAPJÁN VAJDA 75 – SMETANA 200 „FORDÍTÁS” OROSZ ZENEI FESZTIVÁL A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKI SZIMFONIKUS ZENEKARA

3 4 6 8 10 12 14 15

BRILIÁNS ELMÉK A BAROKK DREZDA SZIMFÓNIÁK ÉS NAGYBŐGŐ A NEMZETI FILHARMONIKUSOK HANGVERSENYE FELKÉRÉSEK KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT

18

IMPRESSZUM Kiadó: Kodály Filharmónia Debrecen // Kiadó székhelye: 4025 Debrecen, Simonffy u. 1/C. E-mail: klasszpont@kodalyfilharmonia.hu // Felelős kiadó: Somogyi-Tóth Dániel ügyvezető Főszerkesztő: Poncsák Judit // Szövegírók: Balogh József, Dernei Titanilla Xénia, Kerekes-Polgár Lilla, Kocsis-Holper Zoltán // Nyomda: Főnix Média Nyomda Kft. Lapterv és grafikai szerkesztés: Start-Hang PR Ügynökség Kft., www.starthang.com Megjelenik: 1600 példányban Debrecen területén

20 22 24 26 28 31

Kedves Koncertlátogató! „Párisban járt az ősz” – Ady örök sorait olvasva a szemem előtt esőáztatta színes levelek sokasága pereg, hűvös illatokkal dübörgő szimfóniák zúgnak, tarka hangok sorakoznak pompás egymásutánban.

Ezt az érzést, élményt szeretnénk elhozni Önöknek a Kodály Filharmonikusokkal és a Kodály Kórussal, a 2024/2025-ös zenei évad kezdetén.

Gershwin, Ravel és Prokofjev párizsi találkozását mutatjuk be az Orosz Zenei Fesztivál keretein belül októberben – melyet Debrecenben és Budapesten is hallhat közönségünk. A hangok színskálájának egészét lefedve tárjuk Önök elé a híres kortársak talán legismertebb műveit.

Mint minden évadban, idén is nagy figyelmet fordítunk az évfordulókra: Vajda János és Bedřich Smetana varázslatos szerzeményei tökéletes összhangban állnak egymás mellett – bár ők ketten korántsem kortársak, hiszen Smetana 200 évvel ezelőtt született, nagy zeneszerzőnk, Vajda pedig a 75. életévét tölti – éppen a hangversenyünk napján. De a tavaszi időszakban egy-egy koncerten helyet kap Bach és Ravel ünneplése is, szintén születésük kerek évfordulója kapcsán.

A Kodály Kórus hangversenyeiben a fény és árnyék játéka, valamint a fekete és fehér színek dominálnak az évad során, ám első szeptemberi, bérleten kívüli koncertjük, a nagy sikerű Jazzt neked! berobbantja a színpompás őszt – hogy aztán elcsitulva várjuk az Adventi hírnök által hozott örömhírt.

Jelentkezik ismét Akadémia Klasszika sorozatunk is, amelynek egyik izgalmas tónusa lesz Kuszevickij nagybőgőversenye. Ez a mindennek fundamentumot adó hangszer most megmutatja, micsoda sokszínűen is tud szólni egy tehetséges komponista és egy kiemelkedő szólista kezei által.

Vendégeink palettáját is színdúsra tervezzük az előttünk álló évadban: a Magyar-Török Kulturális Évad egyik kiemelkedő rendezvénye lesz a Török Köztársaság Elnöki Szimfonikus Zenekarának hangversenye, akiket bérletes koncertjeink keretében láthatunk vendégül. De rajtuk kívül – a teljesség igénye nélkül – tiszteletét teszi nálunk a Concerto Budapest, a Capella Savaria, a Nemzeti Filharmonikusok valamint a Miskolci Szimfonikus Zenekar is ellátogat a debreceni közönséghez. Újra találkozhatunk Oksana Madarash-sal, Anton Shaburovval, és sokak kedvencével, a karizmatikus orosz karmesterrel, Alexander Sladkovsky-val is, aki az évad lezárásaként tervezett koncertjeinket dirigálja majd.

Perzselő, napsárga nyarat tudhatunk magunk mögött. Ennek ellenére az elmúlt időszak számunkra nem csupán az évad tervezésével telt. Júniusban a Főnix Arénában több ezres közönségünkkel együtt zárhattuk le a Kodály Filharmonikusok centenáriumi évadját. Később a kórusmuzsikáé volt a főszerep: hat év kihagyás után 29. alkalommal, megújult formában tért vissza Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, a komoly, évtizedes hagyományokkal rendelkező megmérettetés. A tarkabarka virágkarneváli programsorozat részeként megrendezett Klasszikusok Éjszakáján ismét komolyzenétől volt hangos a Kossuth tér, ezúttal filmzenei koncertshow-val örvendeztettük meg a debrecenieket és a városba érkező turistákat.

Kedves Közönségünk! Kérjük, töltsék velünk az előttünk álló színes évadot, és hallgassák hangversenyeinket olyan nyitott szívvel, mint amilyennel mi állunk Önök elé, estéről estére.

Somogyi-Tóth Dániel | Debrecen város főzeneigazgatója

-3-

VISSZATEKINTÉS

Astor Piazzolla-Horacio Ferrer: María de Buenos Aires A Csokonai Nemzeti Színház 2024 áprilisában debreceni ősbemutatóként állította színpadra Astor Piazzolla argentin zeneszerző María de Buenos Aires című tangó-operáját. Az előadás zenei kíséretét a Kodály Filharmonikusok művészei biztosították Sándor Szabolcs vezényletével.

33. Művészetek Völgye fesztivál – Kapolcson vendégszerepelt a Kodály Filharmonikusok Örömmel vittük el nem csak a forró nyarat, de mind a négy évszakot a Kodály Filharmonikusok előadásában július 19-én a kapolcsi Művészetek Völgye fesztiválra!

Vivaldi mesterművében hegedűn közreműködött Oláh Vilmos, Liszt Ferencdíjas hegedűművész, csembalón játszott, valamint vezényelt Debrecen város főzeneigazgatója, Somogyi-Tóth Dániel.

„EZ KLASSZ!” – Családi koncertsorozat A 2023/2024-es évadban folytattuk gyermekkoncert sorozatunkat „EZ KLASSZ!” címmel, mely Orbán György: A CSODAFA című előadással zárult. A koncert kiváló alkalmat adott arra, hogy a gyermekek érdeklődését észrevétlenül, játszva terelje a komolyzene irányába, s hívja fel a figyelmet az abban rejlő végtelenül gazdag kifejezési lehetőségekre. A koncert a Mosolykert Óvoda Maci csoportos gyermekeit is megihlette, akik örömmel készítettek rajzokat Marianne Poncelet zenélő csodafájáról.

Zenés évadzáró a Hal közben A Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus, a hagyományaihoz híven megrendezett zenés évadzáró eseményén ismét csodás muzsikával töltötte meg Debrecen hangulatos mediterrán terét, a Hal közt. 2024. június 18-án a szikrázó napsütésben a szabadtéri örömzene mellett az évad legkiválóbb művészei is díjazásra kerültek.

Világsztárokkal és telt házas arénakoncerttel zártuk centenáriumi évadunkat A Főnix Aréna színpadán a 21. század tenorsztárja, José Cura, a világhírű orosz karmester, Alexander Sladkovsky, a cseh mezzoszoprán, Ester Pavlů, valamint Molnár Levente, Liszt Ferenc-díjas operaénekes voltak a 100 éves Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus partnerei. A hangverseny után a közönség szűnni nem akaró tapsviharral és „standing ovation”-nel fejezte ki tetszését, elismerését.

Fülöp-szigeteki együttes nyerte a 29. Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt

MAGYAROK HOLLYWOODBAN! – Filmzenei koncertshow a Klasszikusok Éjszakáján

Augusztus 1-4. között megújult formában rendeztük meg a 29.

Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt Debrecenben. A világ legkiválóbb kórusai a kortárs a cappella művészet gyöngyszemeit mutatták be a közönségnek. A nagydíjas versenyen a fülöpszigeteki Imusicapella érdemelte ki az első díjat.

Csordulásig telt a debreceni Kossuth tér a virágkarneváli hét nyitóeseményének számító Klasszikusok Éjszakáján, ahol a magyar és magyar származású hollywoodi filmesek alkotásainak leghíresebb dallamait idézte fel a Kodály Filharmonikusok koncertshow-ja, Pejtsik Péter vezényletével. A Kodály Kórus kamarakoncertekkel és egy szabadtéri hangversennyel örvendeztette meg a nagyérdeműt, a Kodály Filharmonikusok kamarazenekara pedig Mozart Kis éji zenéjével búcsúzott az idei rendezvénytől.

-5-

KODÁLY KÓRUS

ÚJRA: JAZZT NEKED! 2024. SZEPTEMBER 20. 19:00 KÖLCSEY KÖZPONT, BÁLTEREM A Steve Jazz Trio és a Kodály Kórus közös koncertje Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán Jegyár: 2500 Ft

A nagy sikerre és érdeklődésre való tekintettel újra együtt muzsikál a Steve Jazz Trio és a Kodály Kórus. JAZZT Neked! című koncertjükkel a farsangi időszakban a zord telet, idén szeptemberben a perzselő nyarat búcsúztatják szenvedélyes jazz muzsikával és kóruszenével.

A Kodály Kórusról már az első közös, februári produkció során kiderült, hogy a jazz műfaját is kiváló hangvételben szolgáltatja a közönség számára. A Steve Jazz Triót a Miskolci Bartók Béla Zeneés Táncművészeti Szakgimnázium jazz-tanszakának három tanára alkotja, akik - bár elsősorban a jazz műfajban jeleskednek - otthonosan mozognak a komolyzene területén is.

BUNDZIK ISTVÁN

Szeretettel várjuk Önöket egy hamisítatlan, füstös hangulatú nyárbúcsúztató jazz koncertre, még mielőtt a meteorológiai ősz valóban kezdetét venné.

BUNDZIK ISTVÁN zongorista több jazz-formáció tagja és alapítója: Fusio, Junior Art Quartett, Miskolc Dixieland Band, Click Jazz Band, valamint Illényi Katica hegedűművész állandó zongorakísérőjeként járja a világ színpadait.

HORVÁTH GYULA

HORVÁTH GYULA nagybőgős, amellett, hogy szimfonikus- és kamarazenekarban is játszik, rajong a jazz műfajért, így őt elsősorban ilyen zenei formációkból ismerheti a tisztelt közönség. Az előadáson basszusgitáron játszik.

KACSENYÁK GÁBOR jazzdobos szintén nem ragaszkodik egyetlen zenei műfajhoz - amellett, hogy magán dobiskolát működtet, több intézményben is tanít klasszikus ütőhangszert, több könnyűzenei együttesben is feltűnik a hazai színpadokon.

KACSENYÁK GÁBOR

-7-

KAMARAZENEKARI SOROZAT

AKADÉMIA KLASSZIKA

RÉGI VILÁGBELI MUZSIKUSOK 2024. szeptember 24. 19:00 Pásti utcai zsinagóga MŰSOR: Mozart: D-dúr (Postakürt) szerenád, K.320 (szimfonikus változat) • J. S. Bach: g-moll zongoraverseny, BWV 1058 • Bartók: Divertimento KÖZREMŰKÖDIK: Somogyi-Tóth Dániel – zongora • Kodály Filharmonikusok VEZÉNYEL: Bényi Tibor JEGYÁR: 2500 Ft Wolfgang Amadeus Mozart 1779-es keltezésű D-dúr szerenádja a salzburgi egyetem egyik ünnepségére készült, zárószámként.

Előadó együttesében a szerző a vonóskar mellett 2 fuvolát, pikolót, 2-2 oboát, fagottot, kürtöt, trombitát, valamint postakürtöt és üstdobot is alkalmaz. Hét tétele közül a harmadik és negyedik helyen álló Concertante, illetve a Rondeau kiemelkedő szólisztikus részeket tartalmaz a fuvolák, oboák és fagottok számára. A második menüett első triójában szóló pikoló (a kéziratban „flautino”-nak nevezik) játszik a vonósok felett. A második menüett második triójában pedig a postakürt szólóját hallhatjuk, innen származik a szerenád elnevezése is.

H. W. JENNINGS BROWN: A ZENÉSZEK (1884)

Johann Sebastian Bach billentyűs versenyművei feltehetően korábbi, – valószínűleg Köthenben – egyéb hangszerekre írt műveinek feldolgozásai. Érdekes, hogy nem egy esetben csak az utóbb készült csembalóváltozatok maradtak fenn. Az 1738-ban keletkezett g-moll hangnemű versenymű valószínűleg Bach első kísérlete egy teljes csembalóverseny megírására. Ez a három tételes kompozíció a BWV 1041-es jegyzékszámú a-moll hegedűverseny átirata, helyesebben egy egész hanggal mélyebbre transzponált változata. A lipcsei időszakban ilyen módon készült Bach versenyművek kéziratán titokzatosnak tűnő rövidítések is szerepelnek. A partitúra elején „J.J.” Jesu juva (Jézus, segíts!) míg a végén „Finis S.D.Gl.”, azaz Soli Deo Gloria (egyedül Istené a dicsőség) bejegyzések olvashatók.

Bartókot 1939-es vonószenekari Divertimentójának megírására Paul Sacher svájci karmester, a Bázeli Kamarazenekar alapítója kérte fel. A divertimento kifejezés eredetileg olyan művet jelöl, amely elsősorban a hallgatók és az előadók szórakoztatására szolgál. Bartók háromtételes darabja egy modális tonalitások köré épülő neoklasszikus jellegű mű, melynek során a szólisták egy kis csoportja kontrasztál az egész zenekarral. Ez a technika emlékeztet a barokk concerto grosso műfajára is, de a mű tonalitása, harmóniavilága bartóki módon modernista. Éles dinamikai kontrasztok jellemzik, ám a zeneszerző él az imitáció, a polifón szerkesztésmód lehetőségével is. Allegro non troppo jelzésű első tétele a concertók lüktető ritmusvilágát idézi fel. Tematikája játékos, máskor lapidáris és tömör, formailag a klasszikus szonátaforma útjait járja. Lassú tétele emlékeztet a legkevésbé az egykori szórakoztató jellegű karakterekre. Helyette a magány sötét látomásait idézi fel az „éjszaka-zenék” jellegzetes hangján. Végül az Allegro assai zárótétel hozza a feloldást, mely a zeneszerző népdal-utánérzéseinek egyik kiemelkedő remeke. Skálaszerű motivikája, szilaj ritmikája és ellenállhatatlan jókedve mesterien ötvözi a hagyományokat Bartók kelet-európai gyökerű hangzásvilágával.

SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL

BÉNYI TIBOR

– baljos –

-9-

NAGYZENEKARI KONCERTEK

KONCERT A ZENE VILÁGNAPJÁN

– debreceni ifjú tehetségek közreműködésével 2024. október 1. 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: Haydn: C-dúr oboaverseny I. tétel Előadja: Jenei Jázmin – oboa (Felkészítő tanára: Soós Levente, tanára: Sándor Tímea) Danzi: F-dúr fagottverseny (Nr. 2.) I. tétel Előadja: Dulai Bátor Mihály – fagott (tanára: Tóth József) Haydn: D-dúr zongoraverseny (Hob. XVIII/11) II-III. tétel Előadja: Dávid Roland Mózes – zongora (tanára: Laskay Edit) Crusell: f-moll klarinétverseny, (Op. 5) I. tétel Előadja: Papp Máté – klarinét (tanára: Áchim Tibor) Csajkovszkij: IV. (f-moll) szimfónia , op. 36.

KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Filharmonikusok VEZÉNYEL: Kollár Imre JEGYÁR: 500 Ft-os regisztrációs jegy A zenetörténészek többsége egyetért abban, hogy a sokáig Joseph Haydn-nak tulajdonított, 1790 körül keletkezett C-dúr oboaverseny nem a nagy bécsi mester alkotása. A kutatók hasonlóságokat vélnek felfedezni a Bach fiúk kompozícióival, a biztos szerzőséget illetően azonban nincs megnyugtató válaszuk. Ez a tény azonban mit sem von le a darab értékeiből, hiszen akárki is a mű szerzője, alaposan ismerte az oboa kifejezési lehetőségeit és a klasszikus komponálás fortélyait. Az oboa virtuóz futamait szinte mindig a vonósok kísérik, a teljes zenekar a közjátékokban és átvezetésekben kap szerepet.

KODÁLY FILHARMONIKUSOK

Franz Danzi csellistaként is sokat tett azért, hogy a fúvós hangszerek megtalálják állandó helyüket a klasszikus zenekar tagjainak sorában.

Négy fennmaradt fagottversenye közül a legismertebb a No.2-es, F-dúr hangnemű. Ennek kísérő szólamait a vonósok mellett fuvola, oboák, kürtök és a harsona játsszák. A zenekari bevezetés, a lírai jellegű témák és a virtuóz részek közötti váltások, valamint színes harmóniai palettája révén a nyitó tétel Danzi művészetének különösen szép példája.

Joseph Haydn 1784-ben kiadott D-dúr zongoraversenyével egyfajta sajátos társadalmi igényt is kielégített. A korszak művelt arisztokratái körében divat volt a hangszertanulás, de például Mozart versenyművei nehézségeik miatt jórészt elérhetetlenek voltak számukra.

Felismerve ezt az igényt zeneileg értékes, mégis inkább könnyed hangot megütő, úgynevezett „Liebhaber Concerto” született Haydn tollából. Népszerűségét leginkább Rondo all’Ungherese feliratot viselő zárótételének köszönheti: az itt megszólaló lendületes rondótémát a 18. század Európája egzotikusan „magyaros” karakterűnek tekintette, noha ennek konkrét folklór vonatkozása nincsen.

Bernhard Henrik Crusell (1775-1838) svéd-finn származású klarinétos, zeneszerző a skandináv zenei élet jelentős alakja. Nemcsak saját célokra, hanem fúvós kollégái számára is komponált versenyműveket és kamaradarabokat. Klarinétversenyei közül az f-moll hangnemű, „Grand Concerto” alcímet viselő a legismertebb. Az 1815-ben született mű három tételének elrendezése klasszikus, melyekben időnként észrevehető Beethoven hatása is. A klarinét megjelenésekor az addig drámai hangvétel, a nagy ugrások és a virtuóz szakaszok ellenére, líraivá válik. Crussel versenyművének minden ütemében bizonyságát adja zeneszerzői tehetségének, de a klarinétszólam kidolgozottságából következtethetünk rendkívüli előadóművészi képességeire is.

Az f-moll hangnemű, 1878-ban bemutatott IV. szimfónia kulcsa, Csajkovszkij vallomása szerint, a mű terjedelmes első tétele, mely a

boldogság és az álmok kibontakozását akadályozó végzet, a sors zenei megjelenítése. A Canzona feliratú fájdalmas második tétel igazából az orosz románcok hangvételét idézi fel. A kezdő oboaszóló nagyívű dallama többször is elhangzik különböző hangszereken, mindig más-más zenei textúrába illesztve. Különösen érdekes a Scherzo, melynek gerincét a vonóskar pengetve (pizzicato) szólaltatja meg, míg a trió részt a fa-, és rézfúvósok játsszák, felidézve egy falusi vigalom, illetve egy távoli katonai menetelés hangulatát. Ezután elsöprő erővel köszönt be a zárótétel, melynek jellegzetes témáját az „Áll egy ifjú nyírfa a réten” kezdetű orosz népdal alkotja. Az erőteljes és diadalmas kicsengés még visszaidézi a nyitótétel sors-motívumát is, majd rendkívül hatásosan ér véget.

– baljos –

DÁVID ROLAND MÓZES

DULAI BÁTOR MIHÁLY

JENEI JÁZMIN

PAPP MÁTÉ

- 11 -

NAGYZENEKARI KONCERTEK

NAPLÓ BÉRLET

GULYÁS BÉRLET

VAJDA 75 – SMETANA 200 2024. október 8. 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: Vajda János: Magnificat, Változatok • Smetana: Moldva KÖZREMŰKÖDIK: Balga Gabriella – ének • Kodály Filharmonikusok • Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel JEGYÁR: 3900 Ft, 3100 Ft Vajda János – Erkel- és Kossuth-díjjal kitűntetett – zeneszerző, a magyar alkotóművészet kiemelkedő alakja idén ősszel ünnepli hetvenötödik születésnapját. Gazdag életműve a klasszikus zene szinte valamennyi műfaját felöleli, a hangszeres és énekkara írt művektől a kamarazenén keresztül az oratóriumokig és operákig. Stílusát a letisztult igényesség jellemzi, meggyőződése szerint „nem szabad megfeledkezni az alapvető célról, vagyis másokhoz szólni, méghozzá olyan módon, amelyet mindenki megért.” Alkotói tapasztalatait évtizedeken keresztül a Zeneakadémia tanáraként számos fiatal zeneszerzőnek adta át. Magnificat a latin neve annak az Lukács evangéliumában található egyházi hálaéneknek, mellyel Szűz Mária Erzsébetnél tett FRANZ DVORAK: BEDŘICH SMETANA BARÁTI KÖRBEN 1865-BEN (1923)

látogatásakor az ő köszöntésére válaszolt (Magasztalja lelkem az Urat!). Vajda 1991-ben komponált művében folytatja a nagy elődöktől származó tradíciót, bátran alkalmazza a szövegfestés zenei eszközeit, és a hét tétel során a szimmetrikus szerkesztés elvét. A darab négy súlyponti kórustétele közé – mintegy közjáték jelleggel – három szólórész illeszkedik. A hagyományokhoz való kötődés ellenére is rendkívül személyes hangú alkotásról van szó, mellyel a zeneszerző csatlakozott a zeneirodalom nagy magnificat megzenésítéseihez.

(Dufay, Palestrina, Lassus, Monteverdi, Schütz, Bach, Vivaldi, Rahmanyinov, Penderecki).

A 2003-ban komponált Változatok című Vajda mű a realitás és az irrealitás közti ellentétet ragadja meg. A mesterien hangszerelt virtuóz stílusjáték tételei során megszólaló gyermekdal idézetek a mesevilág és a valóság közötti dimenziók feltárását szolgálják, reflektálnak lelkünk és hangulataink változásaira, Szilágyi Domonkos többrétegű, briliáns szövegére (Változatok egy képzeletbeli Weöres-versre). Tételei: a) Téma, b) Henna Hanna, Gyehenna, c) Rőt elefánttal bátran elindul, d) Kicsikém, te gyehenna-hajú, e) Henna álma röpdös az éji égen, f) Hennai hannai mennyei kannai bíbor edény!, g) Más teszi majd a pityókalevesbe a drága babért!, h) Henna Hanna, mulassunk végre, i) Kunkori bajszú hideg, j) Éjszaka, k) Két szál kappan fürdik a napban.

A cseh nemzeti romantikus mester, Bedřich Smetana hat részből álló Hazám című ciklusának a Moldva a legismertebb darabja. A szimfonikus költemény Prága folyójának – kettős forrásától egészen a fővárosig tartó – útját ábrázolja a zene eszközeivel. Vízi sellők, büszke várak, paloták és romok elevenednek meg, miközben a Moldva vize széles mederben hömpölyög végig a tájon. A hallgató részese lehet a parton zajló eseményeknek is: erdei vadászatnak, parasztlakodalomnak, a tündérek holdfényes táncának, a Szent János zuhatag fenséges látványának, de megpillanthatja Vysehrad várát is. A változatos epizódokat a megkapóan szép Moldva-dallam foglalja egységbe, melyet egy svéd népdalból kölcsönözött a szerző, amit az 1850-es években göteborgi tartózkodása idején ismert meg.

VAJDA JÁNOS

SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL

– baljos –

- 13 -

FORDÍT S ERTJE A KODÁLY FILHARMONIKUSOK KONC

Á

KÖNNYED KOMOLYSÁG

2024. október 15.

19 óra

Gergely y lf ie n á D | ra ó D r tá e Szirota Jennifer | Szin LOM NAGY TEMP

Jegyek 6900 Ft, 7900 Ft és 8900 Ft-os áron kaphatók a Nagytemplom pénztárában, a Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézóban a Klassz Pont Jegyirodában és a jegy.hu-n.

S EFORMÁTU R I N E C E R DEB Az esten a 60-as, 70-es évek

örökzöld slágerei szólalnak meg, a táncdalfesztiválok feledhetetlen világát idézve.

“AMIKOR GRIEG FELESÉGE CSAJKOVSZKIJNAK ÉNEKELT” 2024. október 20. 19:00 DE Zeneművészeti Kar, Liszt terem A történet így szól: 1888-ban egy különleges vacsoránál találkozott Brahms, Grieg és Csajkovszkij. Grieg hamar Csajkovszkij rajongója lett és lipcsei tartózkodása alatt igyekezett minél több alkalommal találkozni vele.

Ezeken az alkalmakon Grieg és felesége Nina dalokat adtak elő Csajkovszkij élvezetére. Csajkovszkij nem tartotta a norvég szerzőt számottevő komponistának, de nagyon emberinek gondolta, amit sokra értékelt.

“AMIKOR CSAJKOVSZKIJ HALLOTTA BRAHMSOT PRÓBÁLNI” 2024. október 21. 19:00 DE Zeneművészeti Kar, Liszt terem A történet így szól: Amikor 1888 újév napján Csajkovkszij meglátogatja azt az Adolph Brodsky-t, aki hegedűversenyének bemutatóján a szólista volt, az egyik szobából Brahms c-moll triója szűrődik ki. A zongoránál maga Brahms ült. Bár Csajkovszkijt nem nyűgözte le Brahms zenéje, a próbát követő vacsorán barátságot kötöttek.

MŰSOR: Brahms: c-moll trió op.101 • Csajkovszkij: a-moll trió op.50 KÖZREMŰKÖDIK: Balogh Ádám – zongora • Devich Gergely – cselló • Korossy-Khayll Csongor – hegedű JEGYÁR: 500 Ft-os regisztrációs jegy

MŰSOR: Grieg: 6 dal op.48 • Grieg: 6 poéna op.25 • Csajkovszkij: Válogatás dalaiból KÖZREMŰKÖDIK: Kovács Gergely – zongora • Horti Lilla – szoprán JEGYÁR: 500 Ft-os regisztrációs jegy

KOVÁCS GERGELY

HORTI LILLA

BALOGH ÁDÁM

DEVICH GERGELY

KOROSSY-KHAYLL CSONGOR

- 15 -

NAGYZENEKARI KONCERTEK

KORZÓ BÉRLET

RUBÁNYI BÉRLET

TALÁLKOZÁSOK „AMIKOR MINDENKI PÁRIZSBA UTAZOTT” PÁLFALVI TAMÁS

2024. október 22. 19:00 Debrecen, Kölcsey Központ, Nagyterem 2024. október 24. 19:30 Budapest, Zeneakadémia, Nagyterem MŰSOR: Prokofjev: Amerikai nyitány op.42 • Prokofjev: III. (C-dúr) zongoraverseny op.26 • Gershwin: Kék Rapszódia • Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei KÖZREMŰKÖDIK: Szabó Marcell – zongora • Pálfalvi Tamás – trombita • Kodály Filharmonikusok VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel JEGYÁR: 3900 Ft, 3100 Ft (Debrecen) JEGYÁR: 5900 Ft / 4900 Ft / 3900 Ft / 2500 Ft (Budapest) Prokofjev Amerikai nyitánya 1926-ban készült a New York-i Aeolian Hall ünnepélyes megnyitójára. A szerző eredetileg egy rendkívül szokatlan hangszerösszeállításra – mindössze 17 játékosra – komponálta a darabot, majd később alakította ki a zenekari változatot. Zenéje azonban egyáltalán nem puritán, árad belőle az energia, élénken sugallja az 1920-as évek metropoliszának villódzó hangulatát.

Harmadik zongoraversenyét Szergej Prokofjev 1921 nyarán komponálta. A Chicagói Szimfonikus Zenekarral lezajlott bemutató után a helyi közönség és a sajtó egyaránt áradozott, a kritika azonban lesújtott rá. Az új darab ennek ellenére jó úton haladt, hogy öt zongoraversenye közül a legkedveltebbé váljon. A mű első tételét az ellentétek jellemzik, gyors egymásutánban vált egyik hangulatból a másikba. A második tételben Haydn és Mozart hatását érezzük, hogy aztán a finálé fanyar szellemességével, humorával szórakoztassa hallgatóit.

George Gershwin Rhapsody in Blue című műve 1924-es bemutatóját követően egy csapásra az amerikai szimfonikus jazz ikonikus alkotásává vált. Címének magyar fordítása – Kék rapszódia – nem igazán pontos, mert a blue szó az angolban a szomorúság kifejezője is. Gershwin a rapszódiát eredetileg kétzongorás változatban komponálta meg, zongoraszólós, zenekarkíséretes verzióját kiváló pályatársa Ferde Grofé hangszerelte. A 20. század egyik kiváló trombitavirtuóza, az ukrán születésű Tyimofej Doksicer 1980 táján újragondolta a darabot, és a szólózongora helyett a trombitát állította a középpontba. Ezúttal ez a ritkán hallható, izgalmas átirat szólal meg a koncert keretében.

Muszorgszkij Egy kiállítás képei című zongoraciklusát barátja, Viktor Hartmann

orosz képzőművész emlékére komponálta.

A szvit Hartmann tíz festményének zenei ábrázolásaiból áll, amelyeket egy visszatérő „promenád téma” köt össze – ábrázolva, amint a látogató végigsétál a kiállításon.

A nyitó promenád szignál után a képek sorrendje a következő: A gnóm egy esetlen törpe ábrázolása, amelyet szabálytalan ritmusok és erőteljes kitörések jellemeznek; Az ódon várkastély egy középkori trubadúr lírai ábrázolása. Aztán egy vidám vázlat következik a párizsi Tuileriák kertjében játszó gyerekekről, majd a Bydlo-kép egy lengyel ökrös szekér nehézkes kínlódását jeleníti meg.

Az ötödik epizód A csibék tánca a tojásban című, Hartmann jelmeztervét ábrázolja, amit egy gyermekbalett számára rajzolt.

Ezt követően egy gazdag és egy szegény zsidó Samuel Goldenberg és Schmuyle pörlekedését halljuk, melyet a Limoges-i piac vidám kavalkádja vált fel. A katakombák tétel baljós akkordokkal kelt hátborzongató árnyékot, hogy aztán a zsákmányára vadászó, gágogó boszorkány, Baba-Jaga kunyhójához érjünk. Virtuóz előkészítés után A kijevi nagykapu fenséges hangzatai koronázzák meg Muszorgszkij remekét. A darab rendkívüli népszerűsége a zseniális hangszerelői fantáziájáról ismert Maurice Ravelnek köszönhető, aki 1922-ben készült pazar zenekari verziójával messzemenően hozzájárult a Muszorgszkij partitúrában rejlő értékek kibontásához.

– baljos –

SZABÓ MARCELL

- 17 -

NAGYZENEKARI KONCERTEK

NAPLÓ BÉRLET

A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKI SZIMFONIKUS ZENEKARA 2024. október 28. 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem Magyar-Török Kulturális Évad 2024 MŰSOR: F. Tüzün: Çayda Çıra • Liszt: Esz-dúr zongoraverseny No.1. • Kodály: Galántai táncok • U.C.Erkin: Köçekçe KÖZREMŰKÖDIK: Gökhan Aybulus – zongora • Elnöki Szimfonikus Zenekar VEZÉNYEL: Cemi’i Can Deliorman JEGYÁR: 3900 Ft, 3100 Ft

A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKI SZIMFONIKUS ZENEKARA

Ferit Tüzün (1929-1977) a török zeneszerzők második generációjának egyik legjelentősebb képviselője. Az Ankarai Konzervatórium elvégzése után állami ösztöndíjjal Münchenben folytatta tanulmányait, ahol művei többek között Carl Orff figyelmét is felkeltették. Tüzün 1959-ben visszatért Törökországba, ahol haláláig az Állami Opera és Balett karmestereként, főigazgatójaként dolgozott. A hangversenyt nyitó Çayda Çıra című nyitánya egy anatóliai eredetű tánc, mely hatásosan elegyíti a török népzenei elemeket az európai zenekultúra forma- és hangzásvilágával.

Liszt Ferenc hatalmas életművében a zongorára és zenekarra írt darabok különösen fontos szerepet játszanak, miután a zeneszerző korának talán legnagyobb pianistája is volt. Összesen öt ilyen jellegű darabot alkotott, melyek közül kettő, az Esz-dúr, illetve az A-dúr hangnemű tekinthető valójában versenyműnek. Az Esz-dúr koncert első változata 1849-es keltezésű, melyet aztán Liszt – szokásához híven – többször átdolgozott.

Fogalmazásmódja rendkívül koncentrált, három, gyakorlatilag egybekomponált tétele mégis jól felismerhető. Kezdetét erőteljesen induló karakter jellemzi, mely aztán később a viharos fináléban is visszaköszön.

A darab középrészében előbb a mélyvonósok kapnak lehetőséget, majd a szólóhangszer veszi át a vezető szerepet. A harmadik szakasz scherzo-jellegű funkciót tölt be, melynek során a zongorajáték szinte valamennyi virtuóz mesterfogását élvezhetjük, majd a már említett hatásos finálé zárja le a romantika korának egyik legnépszerűbb versenyművét.

A számos műfajban alkotó Ulvi Cemal Erkin (1906-1972) a 20. század elején létrejött, később „török ötöknek” nevezett zeneszerzőcsoport tagja, akiknek célkitűzése volt kijelölni a török kortárs zene fejlődésének irányát. Az 1943-ban komponált, Ankarában bemutatott Köçekçe műfaja szerint egy szimfonikus táncrapszódia, melyet gyakran balettzeneként is megszólaltatnak. A művet szerzője Vedat Nedim Tör író, újságíró számára dedikálta, akinek a művészetek iránti érdeklődése nagyban hozzájárult a Köçekçe megszületéséhez.

GÖKHAN AYBULUS

CEMI’I CAN DELIORMAN

– baljos –

- 19 -

NAGYZENEKARI KONCERTEK

KORZÓ BÉRLET

RUBÁNYI BÉRLET

BRILIÁNS ELMÉK 2024. november 5. 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: J. S. Bach: D-dúr zongoraverseny BWV 1054 • J. S. Bach: d-moll zongoraverseny BWV 1052 • Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára KÖZREMŰKÖDIK: Ránki Dezső – zongora • Kodály Filharmonikusok VEZÉNYEL: Kollár Imre JEGYÁR: 3900 Ft, 3100 Ft J.S. Bach billentyűs szóló versenyműveiből hetet tartunk számon, ezek közül néhánynak az eredetisége nem egyértelmű. D-dúr hangnemű billentyűs versenyművét lipcsei időszaka alatt komponálta – valószínűleg 1738 körül –, amikor a Collegium Musicum koncertjeit irányította a Zimmermann kávéházban. A concerto az E-dúr hegedűverseny (BWV 1042) átdolgozása, amelyet a szerző még 1730 előtt, kötheni működése idején komponált.

Az új billentyűs változat szólóját maga Bach, vagy valamelyik fia játszhatta. Első tétele hármas (A-B-A) tagolású, amely szinte szonátaformájúvá alakul. A lassú tételben a szólóhangszer nemesen elegáns dallama a vonósok chaconne-szerű basszusa fölött bontakozik ki. A finálé során a ⅜ metrumú, pergő rondótéma kontrasztos epizódokkal váltakozik, megelőlegezve a következő korszakok versenyműveinek hangulatát.

A népszerű d-moll concertóról is elterjedt az a vélekedés, hogy egy elveszett, hegedűre írt versenymű átirata. A legfrissebb kutatások viszont arra a következtetésre jutottak, hogy a darab eredeti formája egy orgonaverseny lehetett, amelyet Bach lipcsei tartózkodásának első éveiben komponált. Ezektől a körülményektől függetlenül a versenymű tömör szerkesztésével, melodikus gazdagságával és a szólóhangszer számára kínált lehetőségeivel a barokk irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása. Szerkezete Allegro-Adagio-Allegro, a kíséretet vonószenekar és continuo látja el.

RÁNKI DEZSŐ

Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című darabja a 20. századi zeneirodalom egyik legmeghatározóbb műve.

Ekkoriban a komponisták – talán tartva a klasszikus-romantikus asszociációktól – ciklikus művek esetén rendszerint kerülték a szimfónia megjelölést. A szerény „Zene” elnevezés ellenére Bartók 1936 őszén elkészült partitúrája egy kivételesen fajsúlyos négytételes művet foglal magába, melynek megrendelői a megalakulása tizedik évfordulóját ünneplő Bázeli Kamarazenekar és karnagya, Paul Sacher voltak. (Három évvel később a Divertimento létrejötte is nevükhöz köthető.)

A Zenében egyértelműen megjelenik az évszázados zenei örökség hatása (tételrend, szerkesztés, formálás), ugyanakkor a bartóki nyelv szinte valamennyi jellegzetességét is megtaláljuk benne. Tapasztalhatjuk Bartók aranymetszésen alapuló gondolkodásmódját, a kromatika és diatónia érzékeny használatát, de akár a folklór jellegű fordulatok, vagy az éjszaka világának zenei megjelenítése sem hiányzik a palettáról. Szinte egyedülálló a mű hangszerelése is, a központi szerepet elfoglaló zongora-ütők-cseleszta szekcióját két részre osztott vonószenekar veszi körbe.

Bartók kivételesen adekvát módon használja az ütőhangszereket, nem csupán színezik a hangzásképet, hanem szerves elemei a kompozíciós folyamatnak.

JOHANN SEBASTIAN BACH

– baljos –

KOLLÁR IMRE

- 21 -

KODÁLY KÓRUS

KODÁLY KÓRUS

A BAROKK DREZDA 2024. november 19. 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: Zelenka: Litaniae Lauretanae “Consolatrix Afflictorum” (ZWV 151) • Zelenka: Overture a 7 concertanti in F (ZWV 188) • J. S. Bach: h-moll mise - Kyrie, Gloria KÖZREMŰKÖDIK: Lőkösházi Mária, Thurnay Viola, Körmendy Flórián, Cserményi Zsombor • Kodály Kórus • Capella Savaria (műv. vez.: Kalló Zsolt) VEZÉNYEL: Kocsis–Holper Zoltán JEGYÁR: 2500 Ft A szász választófejedelemség központja Drezda – melyet egykor Észak Velencéjeként is emlegettek – már a 17-18. században irigylésre méltóan magas színvonalú zenei élettel rendelkezett. A barokk Drezda című koncert ebbe a világba ad betekintést Johann Sebastian Bach, illetve Jan Dismas Zelenka műveinek megszólaltatásával. A cseh barokk zene legnagyobb tehetségű mesterének Jan Dismas Zelenkának (1679-1745) a pályája prágai, itáliai és bécsi tanulmányai után a drezdai szász választófejedelmi udvarban teljesedett ki. Zenéjének harmóniai leleményessége és mesteri ellenpontozó technikája Zelenkát kiemeli a barokk szerzők átlagából. Az 1744-ben keletkezett Litaniae Lauretanae „Consolatrix afflictorum” azaz a szenvedők vigasztalására szánt litánia a szerző egyik utolsó alkotása.

A kompozíció öt részből áll, melyeket énekes szólisták, négyszólamú kórus, illetve oboákkal kiegészített vonósok szólaltatnak meg. Keretes szerkezetű, miután a nyitó Kyrie eleison ugyanazt a zenei anyagot használja fel, mint a BERNARDO BELLOTTO: DREZDA KILÁTÁSA AZ ELBA FOLYÓ JOBB PARTJÁRÓL AZ AUGUSTUS-HÍD FELETT (1747)

záró Agnus Dei. Negyedik tétele a Sancta Maria a mű központi jelentőségű része. Ahogyan Zelenka más kései műveiben, ebben a litániában is meglepő, hogy nem egy ös�szegző, visszatekintő idős mester zenéjét halljuk, hanem olyan alkotóét, akinek stílusa előre mutat. Zelenka F-dúr Overture-jét, mely tulajdonképpen egy öt tételes zenekari szvit, 1723-ban komponálta. Vonósokat és a continuo mellett 2 oboát, illetve fagottot alkalmaz zenekarában. Nyitó tétele a lassú-gyors-lassú szerkezetű francia nyitányok mintáját követi. Ezt követően Aria, Menuet és Siciliano feliratú tételeket hallunk, majd egy virtuóz Folie zárja a mintegy húsz perc időtartamú művet. Zelenkát kortársai rendkívül tisztelték, sőt Bach és fiai tanulmányozás céljából több művét lemásolták. Gyakori drezdai látogatásai és szerkesztési hasonlóságok valószínűvé teszik, hogy Bach a h-moll miséjének mintájául Zelenka katolikus egyházi zenéje is szolgálhatott.

1733 februárjában elhunyt Erős Ágost Szászország választófejedelme. Bach kihasználta az alkalmat, hogy latin szövegű misetételeket komponáljon, melyek a lutheri és a római katolikus szertartásokban egyaránt közösek.

Célja az volt, hogy a művet a katolikus hitre áttért új uralkodónak, III. Ágostnak ajánlja, abban a reményben, hogy elnyerheti a „szász választófejedelem udvari zeneszerzője” címet. A mű elkészülte után Bach meglátogatta az új uralkodót Drezdában, és átadta

neki a Kyrie és Gloria tételeket tartalmazó (korai változat) mise egy példányát, valamint az udvari cím elnyerésére irányuló kérvényt.

Bach végül megkapta a titulust, 1736-ban udvari zeneszerzővé nevezték ki. Élete vége felé aztán folytatta munkát és megkomponálta a még hiányzó misetételeket is. A muzikológusok azóta is előszeretettel értekeznek a h-moll mise létrejöttének körülményeiről, abban azonban valamennyien egyetértenek, hogy Bach ezzel a zeneirodalom egyik legtökéletesebb remekművét alkotta meg.

– baljos –

KOCSIS–HOLPER ZOLTÁN

CAPELLA SAVARIA ÉS A KODÁLY KÓRUS

- 23 -

KAMARAZENEKARI SOROZAT

AKADÉMIA KLASSZIKA

SZIMFÓNIÁK ÉS NAGYBŐGŐ 2024. november 28. 19:00 Egyetemi templom MŰSOR: Mozart: A-dúr szimfónia K.201 • Kuszevickij: fisz-moll nagybőgőverseny op. 3 • Beethoven: II. (D-dúr) szimfónia, op. 36 KÖZREMŰKÖDIK: Devich Benedek – nagybőgő • Kodály Filharmonikusok VEZÉNYEL: Bényi Tibor JEGYÁR: 2500 Ft

Huszonkilencedik sorszámú A-dúr szimfóniájának komponálását Mozart 1774. április 6-án fejezte be. Ez egyike a szerző legismertebb korai darabjainak, mely a már összetéveszthetetlenül személyes hangvételével a gazdag életmű egyik mérföldkövének tekinthető. Bensőséges kamarazenei hangzás és fiatalosan tüzes és impulzív kifejezésmód találkozik partitúrájának lapjain. Szerkezete, tételrendje a klasszikus szabályokat követi, zenekarában a vonósok mellett mindössze 2 oboát és 2 kürtöt alkalmaz. Nyitótétele szonátaformájú, kecses főtémával, amelyet oktávugrások tesznek izgalmassá. A második tétel szordinált vonósokra íródott, a fúvósok mérsékelt alkalmazásával. A következő Menüettet ideges pontozott ritmusok és staccato frázisok jellemzik, triója kecsesebb hangvételével nyújt kontrasztot. Az energikusan virtuóz 6/8 metrumú zárótétel főtémájának oktávjai az első tételre utalnak vissza és kerekítik le a mintegy húsz perc időtartamú remekművet.

DEVICH BENEDEK @ CLARA EVENS

Szergej Kuszevickij (1874-1951), vagy ahogyan a nagyvilág jobban ismeri: Serge Koussevitzky orosz származású karmester, zeneszerző és nagybőgős volt, aki hosszú ideig a Bostoni Szimfonikus Zenekar zeneigazgatójaként is tevékenykedett. Fisz-moll hangnemű nagybőgőversenyét 1902 és 1905 között komponálta. A mű hangvételével az érett orosz romantika mintáit követi. A zeneszerző a versenyművet menyasszonyának ajánlotta, mely a Moszkvában tartott bemutató után Németországban, Párizsban és Bostonban is előadásra került. A bőgőverseny a hagyományos három tételre tagolódik. A nyitó Allegro hatásos kezdete Csajkovszkijra utal, majd később a második témát hallgatva Dvořák hangvételére asszociálhatunk. Koussevitzky többnyire a bőgő középső és felső regiszterét használja, hogy a hangszerelés ne nyomja el a szólistát.

Középső Andante tétele akár egy romantikus operaária is lehetne. A záró Allegro tematikailag ugyan visszautal a versenymű első tételére, de a nagybőgő megszólalásai a korábbiakhoz képest kevésbé rapszodikusak, sokkal inkább kontrasztokban fogalmazódik meg a zenei anyag.

Beethoven szimfóniái közül a páros számúak – talán a VI. Pastoral kivételével – általában kevesebb újító szándékot tükröznek, mint a páratlanok. A tizenkilencedik század első két esztendejében komponált, végül 1803-ban bemutatott, D-dúr hangnemű II. szimfónia hatalmas ellentmondás jegyében született.

Ekkor vetette papírra ugyanis Beethoven az ún. “Heligenstadti végrendelet” néven ismertté vált levelét, melyben feltárja egyre elhatalmasodó betegségét (süketségét), és előrevetíti magányának alakulását. Ezzel a tragikus élethelyzettel szöges ellentétben áll a darab, mely kirobbanóan fiatalos energiát és derűt sugároz. Bár szerzője a partitúrát szokásához híven hosszasan alakítgatta, de végső formájával elégedett volt, sőt legjobb művei között tartotta számon.

Formailag a klasszikus négytételes hagyományt tükrözi, még a szonátaformájú nyitótétel elején szokásos lassú bevezetést sem mellőzi. Témái erőteljesek és kontrasztokban gazdagok. Zenekarának hangzása már jellegzetesen beethoveni, a testes vonóskarhoz kettőzött fúvósok és timpani társulnak. A pasztorális jellegű Larghetto második tétel után valódi Scherzot hallunk, majd végül egy ellenállhatatlanul ötletes és fordulatos Allegro molto zárótételt élvezhetünk.

BÉNYI TIBOR

– baljos –

- 25 -

NAGYZENEKARI KONCERTEK

KORZÓ BÉRLET

A NEMZETI FILHARMONIKUSOK HANGVERSENYE 2024. december 4. 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: Kodály Zoltán: Galántai táncok • Jan Dismas Zelenka: Overture a 7 concertanti in F (ZWV 188) • Kecskés D. Balázs: Brácsaverseny • Dvořak: VIII. (G-dúr) szimfónia, op. 88 KÖZREMŰKÖDIK: Szűcs Máté – brácsa • Nemzeti Filharmonikus Zenekar VEZÉNYEL: Rajna Martin JEGYÁR: 3900 Ft, 3100 Ft Kodály zenekari művei között talán a leggyakrabban játszott a 1933-ban keletkezett Galántai táncok. Eredetiségét és népszerűségét önéletrajzi meghatározottsága mellett elsősorban tematikus gazdagságának és pazar hangszerelésének köszönheti. Kodály gyermekkorának egy részét a felvidéki Galántán töltötte, ahol ekkoriban még élt a Mihók prímás nevéhez köthető előadói hagyomány, melynek dallamanyaga egy 1800-as bécsi kiadványban is fellelhető. Az apropót a mű megkomponálásához a Filharmónia Társaság Zenekarának nyolcvan éves jubileuma szolgáltatta. A mesterien formált darab egyidejűleg alkalmazza a verbunkos zenék jellegzetes lassú-gyors szerkezetét, dallamvilágát, pontozott és szinkópált ritmusait. A zenekari

SZŰCS MÁTÉ

együttesből kiemelkedik a klarinét szerepe, mely a tárogatók jellegzetes hangzását idézi fel. A tökéletes dramaturgiával felépített partitúra valójában egy falusi életképet tár elénk, mely a melankóliától a játékosságon át a féktelen vigadozásig terjedő skálán járja be a hangulatok széles skáláját. A Galántai táncok előadása a zenekartól és a karmestertől egyaránt virtuozitást kíván, nem csoda, hogy bemutatása után röviddel már a legkiválóbb együttesek és dirigensek vitték sikerre szerte a világon.

A harmincas éveiben járó kitűnő fiatal zeneszerző Kecskés D. Balázs zeneakadémiai diplomáját Vajda János tanítványaként szerezte 2016-ban, majd az Erasmus program keretében a firenzei Cherubini Konzervatóriumban képezte magát. Brácsára írott versenyműve a Győri Filharmonikusok és az Eötvös Péter Kortárszenei Alapítvány megrendelésére készült 2022-23-ban. A háromtételes versenymű középső „intermezzo”-ja rövid, lírai átvezetés a két nagyszabású szélső tétel között, amelyek mindegyike önálló címet visel. A nyitótétel – „szonáta-törmelék” felirattal – felkelti a hallgatóban a klasszikus-romantikus versenyművek emlékképeit, ám a szonátaforma csak töredékesen valósul meg.

A zárótétel – „individuum-morzsák” címmel – kollázs jellegű, melynek során az egyes tematikus felületek hirtelen vágásokkal követik egymást. A Brácsaversenyben kifejezetten a szólóhangszeré a főszerep, lehetőséget adva

a szólistának, hogy sokoldalúan mutassa be hangszerének karakterformáló képességeit.

Az 1889-es év különösen boldog és termékeny volt Antonín Dvořák – egyébként tragédiáktól sem mentes – életében. A nyári hónapokban vidéki házában, Vyoskában nyolcadik szimfóniájához kezdett ötleteket lejegyezni. A munkával olyan jól haladt, hogy az új mű vázlatai szeptember végére elkészültek, a kész partitúrát pedig novemberben, Prágában le is zárhatta. Az ősbemutatóra 1890 áprilisában került sor a szerző vezényletével a Cseh Tudományos, Irodalmi és Művészeti Akadémiába való beiktatásának részeként. A szimfónia első tétele szinte árad a megragadó tematikus ötletektől. Témái változatos karakterűek és cseh zsánerekben gazdagok. Második tétele vonzó hangulatkép, melynek dallama bőséges variációs lehetőségeket kínál a zeneszerzőnek. A Scherzo tétel helyére Dvořák egy Allegretto grazioso keringőt ír, ahol a középréz témája egy saját operájából származó idézet. A szimfónia fináléja ismét tematikus gazdagsággal kényezteti a hallgatót. Fényes trombitafanfárt követően a főtémát – az első tételhez hasonlóan – a csellók mutatják be, melyet egy kiadós variációsorozat követ. A fináléhoz közeledve a zene irama apránként felgyorsul, és a szláv táncok modorában örömteli ujjongással zárja le Dvořák remekművét.

– baljos –

RAJNA MARTIN

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR

- 27 -

FELKÉRÉSEK

LIONEL BART: OLIVER! 2024. szeptember 30.

Csokonai Nemzeti Színház Ki ne ismerné a Charles Dickens tollából származó szegény árva kisfiú történetét? Twist Olivér felkavaró kalandjai most musical formájában elevenednek meg Lionel Bart szenzációs alkotásában, amely a 19. századi Londonba repíti vissza a nézőket. A Viktória-korabeli Anglia viszontagságos világában felnövő kis Olivér hányattatott sorsa végül jóra fordul, mi, nézők pedig Tóth Tünde rendezésében végigkövethetjük útját az árvaháztól az, egy tolvajbanda tagjaként rablásban is részt vevő csibészen át, a rendezett körülmények között megnyugvó kisgyerekig.

RENDEZŐ: Tóth Tünde KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Filharmonikusok

PUCCINI: LE VILLI (LIDÉRCEK) 2024. október 27.

Gárdonyi Géza Színház (Eger) Az egri Gárdonyi Géza Színház műsorra tűzte a 20. század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője, Giacomo Puccini legelső operáját. A romantikus varázstörténet ugyanazon a legendán alapszik, mint a Giselle című balett: a szirén által elcsábított és így a hűtlenség bűnébe esett vőlegényt az erdőkben élő Villik, a szerelmi bánatba belehalt lányok szellemei, halálra táncoltatják.

A zenei kíséretért az Egri Szimfonikus Zenekar felel. A minőségi kórusélményről a Kodály Kórus gondoskodik, akik a természetfeletti lények, a Villik hangját kölcsönzik. Az előadás az Egri Kamaraopera Fesztivál részét képezi, melynek célja, hogy évről évre teret adjon az alternatív utakat és megoldásokat kereső előadások bemutatásának, amelyek az operaműfaj megújítására, népszerűsítésére irányulnak, a közönség legszélesebb rétegének megszólításával.

KÖZREMŰKÖDIK: Egri Szimfonikus Zenekar • Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) VEZÉNYEL: Szabó Sipos Máté

- 28 -

FELKÉRÉSEK

GIACOMO PUCCINI: GIANNI SCHICCHI – MÁTYÁSSY SZABOLCS: SCÆVOLA 2024. november 15. (premier) Csokonai Nemzeti Színház Puccini vígoperájában Bouso, a dúsgazdag firenzei polgár váratlanul meghal. Rokonai körében a mélységes gyászt pánik váltja fel, amikor kiderül, hogy az elhunyt minden vagyonát egy kolostorra hagyta. Rinuccio azt javasolja kapzsi családjának, hívassák szerelme, Lauretta apját, Gianni Schicchit, aki eljátssza a haldokló szerepét és így segít megváltoztatni a család számára kedvezőtlen végrendeletet. Természetesen teljes titoktartásra inti a rokonokat, mert az ilyen visszaéléseket a törvény nagyon szigorúan bünteti… Schicchi „húzása” további, nem várt fordulatokat eredményez a kapzsi közegben, de a saját családjában is.

Mátyássy Szabolcs operájában valahol Európában, valamikor az ezredfordulón környékén, egy háború poklában járunk. A cselekmény alapmotívuma egy régi legenda, a Rómát bátorságával és állhatatosságával megmentő, jobbját társaiért tűzbe tevő Mucius Scævola története. Hősies gesztusa aktualizált környezetben, mára is érvényes körülmények között elevenedik meg a színpadon.

RENDEZŐ: Szabó Máté KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Filharmonikusok

„EMLÉKEZÜNK ÉS EMLÉKEZTETÜNK” Holokauszt 80 Emlékév 2024. november 25.

Csokonai Nemzeti Színház KÖZREMŰKÖDIK: Varnus Xavér és Kelemen Gáspár / Kodály Filharmonikusok VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel BELÉPÉS: ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

- 29 -

KOlcsey Art Café Megnyitottuk kávézónkat a Kölcsey Központban.

Várjuk Önöket a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus hangversenyei előtt és a szünetekben is!

Kodály Filharmónia Debrecen bérlettel rendelkező vendégeinknek a koncertek napján kedvezményes ajánlattal kedveskedünk!

Kínálatunkban specialty és olasz kávékülönlegességek, házi szörpök, alkoholos italok, reggelik, szendvicsek, saláták és sütemények találhatók.

Kulturális programjaink miatt kövessenek bennünket:

közönségtalálkozók

felolvasó estek

könnyed koncertek

A hangversenyek alatt hosszabbított nyitva tartással üzemelünk.

KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT

KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT ÉS JEGYÉRTÉKESÍTÉS: Klassz Pont Jegyiroda (Halköz Üzletház, külső-oldalsó utcafront, Debrecen, Simonffy u. 4-6.

Telefon: +36 20 368 9897, e-mail: klasszpont@kodalyfilharmonia.hu) Kölcsey Központ, jegypénztár (Hunyadi u. 1-3.; telefon: +36 52 518 400); Tourinform Iroda (Debrecen, Piac u. 20.; telefon: +36 20 450 0506) Belépők a koncertek előtt a helyszínen, valamint az Interticket országos hálózatában és a kodalyfilharmonia.jegy.hu weboldalon is válthatók!

A műsor- és szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk!

Támogatóink:

Partnereink:

A Kodály Filharmónia Debrecen, a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus fenntartója Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő

A kiadványban szereplő programok a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósulnak meg.

- 31 -

1923 DEBRECEN