A CSODAFA
– CSALÁDI MESEKONCERT
2025. május 10. szombat, 10:00
Kölcsey Központ, Bálterem
MŰSOR: Orbán György: A csodafa
MESÉLŐ: Újhelyi Kinga
KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Filharmonikusok
JEGYÁR: 2000 Ft (gyerekjegy: 1500 Ft)
Marianne Poncelet meséjét, a zenélő csodafát nevelő kertészről Orbán György zenéje kelti életre. A Kodály Filharmonikusok családi mesekoncertje kiváló alkalmat adhat arra, hogy a gyermekek érdeklődését észrevétlenül, játszva terelje a komolyzene irányába, s hívja fel a figyelmet az abban rejlő végtelenül gazdag kifejezési lehetőségekre.
KODÁLY KÓRUS
KODÁLY KÓRUS
2025. március 14. péntek, 19:00
Kölcsey Központ, Bálterem
MŰSOR: (Arr.) Keith Roberts: Swing Low, Sweet Chariot •
William Byrd: Ave verum corpus • Steven Stucky: Whispers •
Orland Gibbons: The Silver Swan • Jaakko Mäntyjärvi: Modern Madrigal No 2. – Silver Swan •
Giovanni Gabrieli: Jubilate Deo • Ko Matsuhita: Jubilate Deo •
Judith Bingham: The Drowned Lovers • Charles Villiers Stanford: The Bluebird •
Giovanni Pierluigi da Palestrina: Missa Papae Marcelli – Kyrie • Steve Dobrogosz: Kyrie • Jaakko Mäntyjärvi: Modern Madrigal No 1 – Come live with me • William Bennett: Come live with me • (Arr.) David Brunner: Swing Low, Sweet Chariot
KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
VEZÉNYEL: Bernie Sherlock (Írország)
JEGYÁR: 2500 Ft
Tradíció és innováció – napjainkban sokat idézett szlogen, és valljuk be, hagyomány nélkül megújulás sincs. A Kodály Kórus hangversenye izgalmas utazásra hív, amely során a repertoár-darabok (a reneszánsztól a késő romantikáig) 20. és 21. századi művekkel kerülnek párba, megmutatva, hogy az újragondolás lehetetlen a gyökerek nélkül. Vajon mit gondol ugyanarról a latin imádságról az itáliai reneszánsz mester és mit a ma hatvanas éveiben járó japán komponista? Vagy hogyan használja fel napjainkban ugyanazt a harmóniasort egy angol zeneszerzőnő, melyet elődje írt majdnem száz évvel korábban? A Kodály Kórus műsorát ezúttal az őket vezénylő vendégkarnagy alakította ki: az Írországból érkező Bernie Sherlock.
– Tóth Endre –
Vendégünk Bernie Sherlock, a nemzetközi versenyeken díjnyertes New Dublin Voices alapító karnagya, az Ír Ifjúsági Kórus művészeti vezetője, a 2021-es EuroChoir másodkarnagya. A magyarországi tanulmányokat is folytatott karnagynő szerte a világon vezet kurzusokat, így Európában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Kínában is. Sokszínű és széleskörű repertoárjába enged betekintést a kórus vendégeként.
BERNIE SHERLOCK
SERGHEI GHETIU: A TÁNC LENDÜLETÉBEN (2024)
AKADÉMIA KLASSZIKA
2025. március 18. kedd, 19:00
Egyetemi Templom
MŰSOR: Dvořák: E-dúr vonósszerenád, op. 22 •
Prokofjev: 1. D-dúr szimfónia op.25
KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Filharmonikusok
VEZÉNYEL: Bényi Tibor
JEGYÁR: 2500 Ft
Antonin Dvořák egy bőkezű ösztöndíjnak köszönhetően – mindössze tizenkét nap alatt – 5. szimfóniájával egyidőben komponálta öt tételes vonószenekari Szerenádját. Bemutatására 1876 decemberében, Prágában került sor. A zeneszerző a darab alapvetően szórakoztató, divertimento jellege ellenére sem mondott le a karakterek és hangzások gazdagságáról, hiszen pazarul hangszerelt szimfonikus darabjai mellett sem tűnik kevésbé színesnek a mű partitúrája. Dvořák Vonósszerenádja öt tételből áll: Moderato, Tempo di Valse, Scherzo: Vivace, Larghetto, Finálé: Allegro vivace. A finálé kivételével – amely szonátaformában íródott – minden tétel alapjában ABA formát követ. A mű tételei során gazdagon ötvözi a cantabile jelleget, a lassú keringőt, a humoros emelkedettséget, a lírai szépséget és a fergeteges zárótételt. Különösen érdekes, ahogyan a Valse tételben a szerző a középső trió részre teszi hangsúlyt, meghaladva a szokásos kereteket. Az E-dúr szerenád a legjobb bizonyítéka annak, hogy a cseh mester a kisebb formák, kamara műfajok esetén is őrizte sokrétű, szimfonikus jellegű gondolkodásmódját.
Megérne egy komolyabb elemzést, hogy vajon miként befolyásolta Szergej Prokofjev zeneszerzői pályájának alakulását az a tény, hogy egész életét Sztálin gyanakvó tekintete kísérte. Noha előadóművészként és komponistaként az Egyesült Államokban, Japánban és Nyugat-Európában is óriási érdeklődést váltott ki, gyakorlatilag megmaradt a szovjet zeneszerző mintapéldájának. Időnként zsúfolt, talán nehezen befogadható művei és közérthetőbb alkotásai (pl. filmzenéi) mindig megtalálták helyüket a hatszor elnyert Lenin-díj, illetve a formalista, dekadens kultúrpolitikai minősítések kereszttüzében. Prokofjev 1918-ban bemutatott I. D-dúr szimfóniája jellegében Haydn és Mozart stílusán alapszik, de nem követi szigorúan azokat. A mű megszületését a szentpétervári konzervatóriumban folytatott karmesteri tanulmányai is befolyásolták, ahol tanára többek között Haydn vezénylésére tanította növendékeit. A klasszikus elődök hatása a könnyed, légies partitúrában és a külső tételek gyors tempójú nyüzsgésében mutatkozik meg leginkább. Ezúttal Prokofjev vidékre húzódva – zongora nélkül – fejben komponálta meg új darabját, mely így rendkívül eleven, játékos zenekari szólamokban öltött testet. A szerző jellegzetesen egyéni hangja érzékelhető már abban is, ahogyan témái oda-vissza lépkednek a szomszédos hangnemekbe, mielőtt visszatérnének szokásos helyükre. Ezek a megállapítások különösen érvényesek első tétel második témájára és a harmadik helyen álló frappáns Gavotte tételre. Az eredetileg elképzelt zárótételt félretéve Prokofjev egy új finálét készített a szimfóniához, mely fényes dúr ragyogásával és ellenállhatatlan lendületével a 20. század egyik legnépszerűbb zenekari kompozíciójává vált. – baljos –
ANTONIN DVOŘÁK
SERGEI PROKOFIEV
SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL
KORZÓ BÉRLET GULYÁS BÉRLET
2025. március 25. kedd, 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem
MŰSOR: J. S. Bach: János-passió BWV 245
KÖZREMŰKÖDIK: Rendes Ágnes, Megyesi Schwartz Lúcia, Körmendy Flórián, Pataki Bence, Kovács István – ének • Kéringer László – evangélista • Pétery Dóra – csembaló • Szilágyi Péter – orgona • Kodály Filharmonikusok • Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel JEGYÁR: 3900 Ft, 3100 Ft
Johann Sebastian Bach passiói (a János- és a Máté-passió) az emberi alkotó elme legjelentősebb csúcsteljesítményei közé tartoznak. Hatásuk, kisugárzásuk csak a legnagyobb zsenik – Shakespeare, Leonardo, vagy Michelangelo – alkotásaihoz mérhetők. A két részből álló oratorikus alkotás – mely Jézus szenvedéstörténetét és halálát jeleníti meg János evangélista leírásából kiindulva – összetettségével, szuggesztív ábrázolásmódjával talán túl is nő az oratórium műfaj keretein. Nagy kortársaival (Vivaldi, Händel, Telemann) ellentétben Bach nem komponált operát, mégis felépítésében, drámai jeleneteiben a János-passió sokkal inkább mutat a színpad irányába, mint pályatársai művei. A mű szövege és zenei megoldásai nagyon szoros összhangban állnak egymással. Számos helyen érzékelhető a szövegfestés technikája, amint Bach zeneszerzői eszközökkel kiemeli, illusztrálja az elhangzó szavakat és történéseket. Ezek a mélyről fakadó, egyszerű, de hatásos megoldások jellemzik a passió hangszerelését is.
ELIAS GOTTLOB HAUSSMANN: BACH PORTRÉJA (1746)
Az áriák esetében rendszerint szólóhangszerek (fuvola, oboa, hegedű, gamba) teszik színessé, különösen kifejezővé a zenei anyagot. A történet drámai izgalmán túl sajátos dinamizmust ad a János-passiónak az egymást követő részek kontrasztáló jellegéből adódó változatosság.
A mű első előadása 1724 Nagypéntekjén zajlott le Lipcsében, de később is több alkalommal megszólalt a szerző életében. Szövege János evangéliumának 18-19. fejezetén, annak Luther-féle német fordításán alapszik. A Biblia szavait és történéseit általában a recitativókban idézik meg a szereplők: Jézus, Pilátus, és Péter. Az Evangélista (tenor) narrátorként vezet végig a filmszerűen pergő történeten, melyet szabadon költött versek, kommentárok szakítanak meg. Ezek az általában visszatérő (Da Capo) formában komponált áriák mintegy tükörképei az elbeszélt eseményeknek. Meghatározó szerepet játszanak a passióban a protestáns népénekek, a korálok is, melyek a gyülekezet reflexióit fogalmazzák meg. Az ún. „turba” kórusok ezzel szemben a Jézus korabeli nép lelkiállapotának, véleményének megjelenítői. Különös jelentőségű a művet indító nagyszabású nyitókórus („Herr, unser Herrscher!”), illetve a passiót lezáró különös szépségű siratóének („Ruht wohl...”), melyet feloldásként még egy zárókorál követ.
– baljos –
BARTOLOMÉ ESTEBAN MURILLO: A KERESZTRE FESZÍTETT KRISZTUS (1677 KÖRÜL)
NAPLÓ BÉRLET
RUBÁNYI BÉRLET
2025. április 1. kedd, 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem
MŰSOR: Debussy: Egy faun délutánja • Christian Mason: Thaleia • Strauss: I. (Esz-dúr) kürtverseny, op. 11 • R. Strauss: Don Juan, op. 20
KÖZREMŰKÖDIK: Győri Noémi – fuvola • Fröschl Éva Lilla – kürt • Kodály Filharmonikusok
VEZÉNYEL: Madaras Gergely
JEGYÁR: 3900 Ft, 3100 Ft
A zenekari est első részének középpontjában a görög mítoszok tematikája és egy szólóhangszer, a fuvola áll. A korszak ikonikus műve Debussy Egy faun délutánja című zenekari prelűdje az 1894-es bemutatója után rendkívül népszerűvé vált. Megszületését Stéphane Mallarmé verse ihlette, amelynek buja, kétértelmű nyelve termékeny talajt kínál Debussy zenéjének – így ez a költői vágy, érzékiség és az idő múlandóságának témáit tükrözi. A darab Mallarmé versének szó szerinti programszerű megjelenítése helyett inkább annak hangulatát és atmoszféráját idézi fel. A mindössze tíz perc időtartamú, különlegesen finom hangszerelésű darab szinte festői eszközökkel ad képet egy messze tűnt, elveszett kor hangulatáról.
Százharminc évvel a Faun megszületése után Christian Mason, a kiváló brit komponista egy fuvola concerto keretében tárja elénk, hogy szerinte miként fejlődtek a fuvola kifejezési lehetőségei és az antikvitás kölcsönhatásai. A mindössze negyvenéves Mason alapos képzettség és jelentős tapasztalatok birtokában egyike a legizgalmasabb kortárs zeneszerzőknek. A Thaleia a szólistával, Győri Noémivel folytatott szoros együttműködés keretében jött létre, biztosítva ezáltal a kompozíciós és hangszeres szempontok egyenrangú jelenlétét. A
Debussy Faunjával megegyező együttesre íródott Thaleia egy Etna-hegyi najád nimfáról és a dühös, szerelmes Zeusszal folytatott kalandjairól szól, fuvolán és pikolón is megidézve azt.
Richard Strauss 1. kürtversenyét édesapjának, Franz Straussnak komponálta, akit kora egyik legkiválóbb kürtművészeként tartották számon. A tizennyolc éves ifjú tehetség által komponált versenymű a hangszerelés és a dallamalkotás tekintetében meglepő érettséget mutat. Három egybefüggő tétele közül az első Allegro heroikus témával kezdődik, amelyet a szólóhangszer mutat be. A tétel lendületes dallamokkal, dinamikai kontrasztokkal kínál lehetőséget a szólista számára. A következő lírai Andante rész meleg és éneklő dallamával a kürt legelőnyösebb tulajdonságát, a széles dallamívek megszólaltatásának képességét mutatja be. Végül a rondóformában íródott finálé élénk és játékos jellegével ismét a szólista virtuozitásának ad teret.
Richard Strauss Don Juan című szimfonikus költeményét 1888-ben komponálta, amikor még mindössze huszonnégy éves volt. A darabot a spanyol irodalom hírhedt csábítójának legendás alakja ihlette. A mű nem konkrét cselekményt mesél el, hanem a karakter életéhez kapcsolódó pillanatokat és érzelmeket ragadja meg, buja zenekari textúrákon és erőteljes kontrasztokon keresztül. A zenét elsöprő témák, briliáns hangszerelés és ritmikai lendület jellemzi. A kompozíció talán legfigyelemreméltóbb vonása mégis Strauss innovatív hangszerelése. Nagy létszámú zenekart használ, kihasználva az egyes hangszerek sajátos kifejező-erejét, mellyel dinamikus és változatos hangzásélményt nyújt. A Don Juan áttörést jelentett Strauss pályáján, mert bemutatását követően már a későromantikus korszak egyik vezető zeneszerzőjeként tekintettek rá kortársai.
MADARAS GERGELY
Fotó: Marco Borggreve
A NÜRNBERGI MESTERDALNOKOKILLUSZTRÁCIÓ RICHARD WAGNER: A NÜRNBERGI MESTERDALNOKOK CÍMŰ KÖNYVÉBŐL (1912)
KORZÓ BÉRLET
2025. április 8. kedd, 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem
MŰSOR: Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok: Nyitány •
Schubert: Winterreise, D. 911, no. 20 - Der Wegweiser (Orch. Anton Webern) • Mahler: Vándorlegény-dalok •
Wolf: Lieder der Mignon ll – Kennst du das Land • Albin Fries: Persinette-szvit • R.Strauss: A rózsalovag-szvit
KÖZREMŰKÖDIK: Vörös Szilvia – ének • Miskolci Szimfonikus Zenekar
VEZÉNYEL: Török Levente
JEGYÁR: 3900 Ft, 3100 Ft
Különösen érdekes műsor-összeállítással nyújt élményt miskolci vendégeink hangversenye. A középkori kézműves céhek életébe betekintést nyújtó vígopera, a Nürnbergi mesterdalnokok nyitányát Wagner 1862ben komponálta. Kezdetén két jellegzetes témát mutat be, amelyek aztán az opera fináléjában is megjelennek. A kontrasztos, lírai hangulatú melléktémára később a főhős versenydalában ismerünk rá. A nyitány középső szakasza az inasok motívumát idézi, amelyből Wagner aztán egy mesteri fúgát szerkeszt, ami finom utalás a történet 16. századi miliőjére. Végül visszatér a két nyitótéma, mely lelkesítően felfokozott hangulatban zárja le az előjátékot.
Franz Schubert Az útjelző (Der Wegweiser)
című dala a Ludwig Rellstab verseire komponált Téli utazás című ciklus része. A kompozíció a vágyakozásról, a bizonytalanságról és az élet iránykereséséről szól. Az Anton Webern által készült zenekar-kíséretes változat esetén az átalakítás nem csupán a hangszerelés, hanem a stílus tekintetében is megtörtént. Webern aprólékos, erősen tömörített és kifejező stílusát a gyér textúrák és az egyes hangok érzelmi mélységének hangsúlyozása jellemzi.
Gustav Mahler Egy vándorlegény dalai (Lieder eines fahrenden Gesellen) című dalciklusa pályájának egyik legfontosabb korai alkotása. Az énekhangra és zenekarra írt négy dal a szerelem, a veszteség, a vágyakozás és a személyes önvizsgálat témáit járja körül. A ciklus szövege, amelyet maga Mahler írt, költői és szuggesztív. A ciklus főszereplője egy ifjú vándor, aki valós és átvitt értelmében egyaránt útra kel, miközben megküzd a szerelemmel, a magányossággal és az élet szigorával. A Vándorlegény-dalok kifejező énekszólamához jellegzetes, érzelmi mélységében és összetettségében is mahleri zenekari kíséret tartozik.
Hugo Wolf német zeneszerző Kennst du das Land (Ismered-e a földet) című dala Goethe Lieder der Mignon című gyűjteményének része. A vers az egyik legtöbbször megzenésített
Goethe-költemény. Wolf zenéje erőteljes, megrendítő érzéssel szól a menekülésről, a valahová tartozás vágyáról és az otthon kereséséről.
Az eredeti zongorakíséret a zenekari változatban kibővül, több színt, mélységet és összetettséget ad a darab érzelmi rétegeihez.
Albin Fries kortárs osztrák zeneszerző, zongoraművész sikeres szólistaként kezdte pályáját, de figyelme rövidesen a komponálás felé fordult. 2019-ben a Bécsi Állami Operaházban nagy sikerrel bemutatott Persinette című gyermekoperája a híres Rapunzel tündérmesét állítja színpadra. „A zene későromantikus, káprázatos és nagyon fülbemászó, Albin Fries nem riad vissza sem a tonalitástól, sem a dallamtól (…)” – számolt be a kritika a bemutatóról.
Richard Strauss 1945-ben komponált szvitje az 1911-ben bemutatott Rózsalovag című operájának koncertváltozata. A 18. századi Bécsben játszódó darab a szerelem, a hűség és az idő múlásának témáit járja körül. Strauss zenéje buja és összetett, széles skálát mutat a nagyszabású zenekari textúráktól a könnyed szellemességen át a megrendítő líraiságig.
baljos –
MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR
VÖRÖS SZILVIA
Fotó: Rogosz Péter
KODÁLY KÓRUS
KODÁLY KÓRUS
2025. április 11. péntek, 19:00
Református Nagytemplom
MŰSOR: Louis Vierne: Messe solennelle •
Arvo Pärt: Adam’s Lament
KÖZREMŰKÖDIK: Sárosi Dániel – orgona • Kodály Kórus • Kodály Filharmonikusok művészei
VEZÉNYEL: Kocsis–Holper Zoltán
JEGYÁR: 2500 Ft
A nagyböjt csendjében a Kodály Kórus koncertje segíti lelki megtisztulásunkat: műsoruk felfedezésre váró remekműveket kínál, hihetetlen mélységekbe és magasságokba repítve bennünket. Bűnbánat és remény kettőssége fogalmazódik meg a zenékben. Louis Vierne, aki szinte teljesen vakon élte le életét, ünnepi miséjével a francia késő romantika színgazdagságát ígéri – az eredetileg két orgonát is foglalkoztató műből Szathmáry Zsigmond készített egyorgonás változatot, komoly kihívások elé állítva az előadót. A világ egyik legnépszerűbb élő zeneszerzője, az észt Arvo Pärt műve pedig a bűnbánó Ádám sirámainak megrendítő feldolgozása, mely a spirituális minimalizmus letisztult nyelvén szólít meg.A kórus Kocsis-Holper Zoltán vezetésével, Sárosi Dániel orgonaművésszel és a Kodály Filharmonikusok tagjaival idézi meg a nagyböjt áldozatvállalásának mélységét és a közelgő húsvéti fényt.
A későromantikus hangvételben alkotó Vierne a mise ordinárium latin szövegét a Credo nélkül zenésítette meg, ami ezáltal formálisan mise brevis-nek (rövid misének) tekinthető. A darab ilyen módon öt tételre tagolódik. A kórus anyaga többnyire négyszólamú, de időnként tovább osztódik. A Messe solennelle nagyszabású, gazdag textúrájú alkotás, amely egyszerre példázza a zeneszerző hagyományos liturgikus forma iránti elkötelezettségét és rendkívül érzelmes, személyes zenei nyelvezetét.
Arvo Pärt világhírű észt zeneszerző Adam’s Lament (Ádám panasza) című műve mélyen felkavaró alkotás, melyben a szerző minimalista kompozíciós stílusa vallási és filozófiai elemek feltárásával elegyedik. A 2009-ben írt orosz nyelvű kórus-zenekari mű egy ortodox keresztény himnusz szövegét dolgozza fel, melyet az Athoszi Szent Sziluan könyvében található Ádám panasza című fejezet ihletett. Pärt érdeklődése a régi zene, valamint a szakrális témák iránt az úgynevezett tintinnabuli stílus felé való fordulása óta jellemzi munkásságát. Az Ádám panasza szövege a bűnbeesésről szóló ószövetségi elbeszélésen alapul, amely Ádám bánatát és fájdalmát fejezi ki az Istennek való engedetlenség következményei miatt. „Ádám, minden ember ősatyja, amikor a Paradicsomban élt, ismerte Isten szeretetének édességét (…) Amikor kiűzetett az Édenből, fájdalmas panaszra nyitotta a száját, amelybe beleremegett a sivatag.” Szenvedélyes homofón szerkesztésű, kinyilatkoztatás-szerű kórusfrázisok követik egymást, a torlódó szólamok és feloldások a szenvedés és a vigasztalódás örök körforgását jelenítik meg. A mű végén unisono csendül fel zárszó: „Bánata széles lett, mint a tenger, és panaszát csak az a lélek értheti meg, aki megismerte az Istent, és végtelen szeretetét irántunk.”
– Tóth Endre –
KOCSIS-HOLPER ZOLTÁN
SÁROSI DÁNIEL
NAPLÓ BÉRLET
2025. április 15. kedd, 19:00
Kölcsey Központ, Nagyterem
MŰSOR: Wagner: Parsifal: 1. felvonás – Prelűd, 3. felvonás –
Nagypénteki varázs • Haydn: Krisztus utolsó hét szava a keresztfán
KÖZREMŰKÖDIK: Concerto Budapest
VEZÉNYEL: Keller András
JEGYÁR: 3900 Ft, 3100 Ft
Joseph Haydn Krisztus utolsó hét szava a keresztfán című műve a klaszszikus zenei repertoár egyik legmélyebb és érzelmileg legmegrendítőbb műve. A darabot a cadizi érsek felkérésére, a nagypénteki istentiszteletre komponálta a zeneszerző 1786-ban. A spanyol egyházi vezető olyan művet szeretett volna, amely Krisztus szenvedésére reflektálva a tisztelet érzetét kelti, ugyanakkor lehetőséget nyújt az ünnepélyes alkalom során a csendes elmélkedésre is. Haydn, aki hívő katolikus volt, mély lelkiséggel és szenvedéllyel vállalta a megbízást. A szöveg az Újszövetség négy evangéliumából vált ismertté, ezek a szenvedéstől és a kétségbeeséstől a végső megbocsátásig és a transzcendenciáig vezető meditatív utat jelképezik.
LES TRÈS RICHES HEURES DU DUC DE BERRY, FOLIO 173V –
JÉZUS KRISZTUS BEVONULÁSA JERUZSÁLEMBE
Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.
Ma velem leszel a Paradicsomban.
Asszony, íme, a te fiad! Íme, a te anyád!
Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?
Szomjazom.
Elvégeztetett.
Atyám, a te kezeidbe ajánlom lelkemet.
A hét lassú tételt egy nyitó Adagio és egy befejező viharos Il terremoto (Földrengés) tétel keretezi. A művet nem sokkal megszületése után vonósnégyes és zongora változatban is megjelentették, sőt Haydn végül egy oratorikus változatot is készített belőle.
Richard Wagner „fennkölt ünnepi színjátékának” a Parsifalnak az előjátéka azon kivételes zeneművek egyike, melyek valósággal mágikus vonzást gyakorolnak a hallgatóra. Az időskori mű partitúrája egy egész életen át tartó alkotói-fejlődési folyamat művészi letisztultságáról tanúskodik. Wagner híres vezérmotívum-technikája a legszervesebb módon jelenik meg a keresztény, a buddhista és a schopenhaueri filozófia elemeiből építkező zenedráma során. A Parsifal, a balga szent történetét feldolgozó darabot tematikája miatt hagyományosan Húsvét környékén tűzik műsorra. Zenekari hangversenyek műsorán az Előjáték mellett a Nagypénteki varázs című részletet szólaltatják meg 3. felvonásból. Ez utóbbi méltatására idézzük a kiváló karmester, Medveczky Ádám szavait: “A természet különleges színben ragyog; hirtelen délelőtti verőfény száll a tájra. Az erdők és mezők virágai harsány színekben ontják a táj ezernyi illatát. Az elbűvölt Parsifal csodálkozó kérdésére Gurnemanz így felel: „Ez a nagypénteki varázs”. Parsifal döbbent kétkedéssel reagál: ez hogy lehet? Hiszen Nagypéntek a fájdalom és a gyász napja, ahol minden, ami él, az ember, és a növényzet sötétbe borul. – Nem fiam – így Gurnemanz – Nagypéntek a megvilágosodás napja, hiszen akkor kap az emberiség örök megváltást, világosságot, fényt.”
– baljos –
CONCERTO BUDAPEST
KELLER ANDRÁS
Fotó: Felvégi Andrea
SCHWERDGEBURTH KÁROLY ÁGOST: A FARKAS-ÁROK LITOGRÁFIÁJA CARL
MARIA VON WEBER A BŰVÖS VADÁSZ C.
OPERÁJÁBÓL (1822)
(2. FELVONÁS: SZELLEMEK HADSEREGE A FARKAS-ÁROKBAN)
2025. május 13. kedd, 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem
MŰSOR: Weber: A bűvös vadász – Nyitány •
Lalo: Spanyol szimfónia, op. 21. • Mendelssohn: I. (c-moll) szimfónia
KÖZREMŰKÖDIK: Pusker Júlia – hegedű • Kodály Filharmonikusok
VEZÉNYEL: Bényi Tibor
JEGYÁR: 3900 FT, 3100 FT
Carl Maria von Weber 1817 és 1820 között komponálta a német romantikus operai műfaj kezdetének tekintett A bűvös vadász című operáját. Forrása egy német népi legenda, amely a Faust-történet egyik variánsa.
A darabot valójában daljátéknak kellene neveznünk, hiszen az egyes zeneszámok között dialógusok viszik tovább a cselekményt. Bár a darab nyitánya az opera részleteiből idéz, mégsem potpourri-jellegű szerkesztés, inkább a – külső és belső, valóságos és lelki – drámaelemek szimfonikus előlegezése. A lassú bevezetőt sejtelmes moll zene indítja, majd természeti kép tárul elénk, melyben a kürtök a német erdő, a vadászat hangját közvetítik. Ezután a vonóstremoló felett szenvedélyes dallam bontakozik ki. A gyors főrészben viharos, nyugtalan, lüktető moll zenét hallunk a kétségek közt vergődő Max első felvonásbeli áriájából. Ellenpólusaként a vadászok kürtjele után a vonóskar Agathe második felvonásbeli szerelmes áriáját idézi, hogy aztán a szerelem (dúr hangnemben) győzedelmeskedjék a gonosz (moll) felett.
NAPLÓ BÉRLET
Édouard Lalo 1874-ben komponált Spanyol szimfóniája megtévesztő címe ellenére inkább hegedűverseny, mint valódi szimfónia. Ez a szerző talán leghíresebb műve, a hegedűrepertoár egyik alapdarabja. A mű öt tétele a spanyol zenei karakter különböző aspektusait tükrözi. Az Allegro nyitótétel élénk és ritmikailag vibráló témát mutat be, amely lehetőséget ad a szólista számára, hogy technikai képességeit bemutathassa. A Sérénade (Andante) tétel lírai kontrasztot alkot az elsővel, mélyen kifejező témájával a romantikus szerenádokat idézi. A következő Intermezzo (Allegro) szakasz játékos és élénk, az izgalom és az ünnepélyesség érzetét kelti. A negyedik tétel megkapóan szép hegedűszólójával egy elmélyültebb hangulatba tér vissza. Az energiával és lendülettel teli Rondo (Allegro) zárótétel ragyogó befejezése a műnek, amely a spanyol fandangóra és a zapateadóra emlékeztető ritmikus mintákkal híven tükrözi szerzőjének kettős – spanyol és francia – identitását.
Felix Mendelssohn-Bartholdy életművében a szimfónia műfajának két vonulata van jelen. Kamaszkori, vonósokra írott tizenhárom opusza mellett összesen öt, klasszikus értelemben vett szimfóniát komponált, melyek közül a legismertebbek a Skót-, az Olasz-, és a Reformáció alcímű darabok. A legkevésbé játszott az I. c-moll szimfónia, pedig lenyűgöző mű, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Mendelssohn mindössze 17 éves volt, amikor komponálta. A Beethoven hatását tükröző első tétel a vonósok erőteljes témájával kezdődik, amely az egész szimfónia során visszatér. A második, Andante tétel lírai jellegével markáns kontrasztot alkot az előzővel. Témái inkább dalszerűek, a zenekar különböző szekciói között váltakoznak. A harmadik tétel egy kecses Menuetto, amely ismét a klasszikus hagyományt tükrözi. A szimfónia egy élénk és lendületes fúgával zárul, amely megmutatja Mendelssohn ellenpontozásban való jártasságát, ugyanakkor bizonyítja a fiatal szerző drámai formálás iránti érzékét is.
– baljos –
PUSKER JÚLIA
BÉNYI TIBOR
KORZÓ BÉRLET
2025. május 20. kedd, 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem
MŰSOR: Ravel: Pavane egy infánsnő halálára •
Ravel: Daphnis és Chloé – II. szvit • Ravel: Bolero •
Ravel: G-dúr zongoraverseny, M. 83.
KÖZREMŰKÖDIK: Antonii Baryshevskyi – zongora •
Kodály Filharmonikusok • Kodály Kórus
(karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
VEZÉNYEL: Oksana Madarash
JEGYÁR: 3900 FT, 3100 FT
A másfél évszázada született Maurice Ravel a 20. század eleji klasszikus zene egyik legnagyobb hatású alakja. Műveit gazdag harmóniák, bonyolult textúrák és élénk hangszerelés jellemzi, a francia impresszionizmusból és a spanyol zenei hagyományból egyaránt merítve ihletet.
Ravel Pavane egy infánsnő halálára című darabja a szerző talán legmegrendítőbb műve. A pavane eredetileg egy 16. századi udvari tánc, mely jellemzően kimért tempójú, méltóságteljes. Ravel darabja azonban inkább a hangulatról és az atmoszféráról tanúskodik, mint bármilyen merev történeti stílusról. Partitúrája – főszerepben a kürttel – nagyszerűen mutatja a szerző zenekari színek és textúrák egyéni kezelése iránti érzékenységét. A zenét a melankólia érzése hatja át, finom kromatika és szinte álomszerű hangszerelés jellemzi.
MAURICE RAVEL
Ravel Daphnis és Chloé 2. szvitje buja, impresszionista zenekari mű, amely a Szergej Gyagilev megrendelése nyomán készült balettzene részleteit tartalmazza. Longosz ókori görög író története élénken idézi meg a pásztor Daphnis és Chloé nimfa mítoszát. Az 1913-ban bemutatott 2. szvitet gyakorlatilag a teljes balett utolsó három tétele alkotja. Előbb a Napfelkelte ragyogó zenekari pompáját élvezhetjük, majd a Pantomim következik, végül a szenvedélyes Általános táncot (Danse générale) halljuk, amely energikus, lendületes ritmusokkal, hatalmas fokozással zárja a művet. Ravel partitúrája alternatívaként szöveg nélküli vegyeskar közreműködését is lehetővé teszi, ami által még gazdagabb hangzásélményhez jut a közönség.
Az 1928-ban bemutatott, Ida Rubinstein táncosnő felkérése nyomán megszületett Boleróval kapcsolatban a leghitelesebb, ha szerzőjét idézzük: „Modern tánctétel, végig teljesen azonos dallammal, harmóniával és ritmussal, amelyet a dob szüntelenül jelez. A változás egyetlen eleme a zenekari crescendo alkalmazása” - írja Ravel. A mű karakteres kisdob ritmusképlettel kezdődik, majd tizenöt percnyi időtartama alatt a zenekar hangszerei ugyanazt a boleró dallamot különböző kombinációkban játsszák. Ezalatt a zenekari szövet, a hangerő és az intenzitás fokozatosan növekszik, hogy aztán egy erőteljes, dinamikus csúcspontban robbanásszerűen érjen véget a 20. század egyik legkülönlegesebb zenekari kompozíciója.
Ravel 1932-ben bemutatott G-dúr zongoraversenye hangvételére a baszk népzene és a jazz is erős hatást gyakorolt. Az alapvetően hagyományosan formált lendületes nyitótétel különlegessége, hogy három kadenciát is tartalmaz, először a hárfa, utána a fafúvósok, végül a szólózongora variálja a tematikus anyagot. A következő – monológ jellegű – varázsos Larghetto Mozart klarinét kvintettjének lassú tételét idézi fel. A zongora mellett a fuvola és az angolkürt jut hálás szólófeladathoz. A versenymű három tétele közül az utolsó a legrövidebb, alig több mint négy perc folyamatos száguldás. Ravel G-dúr zongoraversenye kaleidoszkópszerű villódzásával, megkapó dallamosságával méltán talált helyet a 20. század legnépszerűbb versenyműveinek sorában.
– baljos –
OKSANA MADARASH
ANTONII BARYSHEVSKYI
Fotó: Elza Zherebchuk
VINCENT VAN GOGH:
ÉJSZAKAI ÉGBOLT A RAJNA FELETT (1888)
AKADÉMIA KLASSZIKA
2025. május 27. kedd, 19:00 Egyetemi Templom
MŰSOR: Mozart: „Serenata Notturna”, D-dúr szerenád K.239 • Mozart: B-dúr fagottverseny K.191 • Schubert: 8. (h-moll)
„Befejezetlen” szimfónia D.759
KÖZREMŰKÖDIK: Vitányi József – fagott • Kodály Filharmonikusok
VEZÉNYEL: Bényi Tibor
JEGYÁR: 2500 Ft
Wolfgang Amadeus Mozart D-dúr szerenádja, vagy népszerűbb nevén a Serenata notturna a divertimento műfaj igazi gyöngyszeme. A darab 1776 januárjában, Salzburgban keletkezett, de rendeltetését nem ismerjük. A három tételt megszólaltató kettéosztott hangszeres együttes a barokk concertók gyakorlatát idézi, de hangulatában a gondtalan játék és kedves humor nyilvánul meg. A partitúrában két hegedű, brácsa és nagybőgő játszik szóló szerepkörben, ezzel áll szemben a timpanival kiegészített vonóskar. A nyitó Induló éppúgy, mint a záró Rondeau az éjszakai muzsikálás külső formáit is hitelesen jeleníti meg, ahol az elvonuló muzsikusok élethű ábrázolása érdekében egy népszerű bécsi utcai nóta hangjait is felidézi Mozart.
Mozart B-dúr fagottversenye (K. 191) a repertoár legjelentősebb műve, amely a hangszer lírai kifejező erejét, virtuóz képességét egyaránt bemutatja. Az 1774-ben befejezett művet valószínűleg Giuseppe Ferlendis rendelte meg, aki a salzburgi udvari zenekar kiemelkedő muzsikusa volt abban az időben. Első tétele lendületes és pezsgő, tele vidám energiával. A nyitótéma könnyed és ritmikus, ami lehetőséget ad a fagottnak, hogy megmutassa mozgékonyságát és lírai hangzását. A második tétel – kontrasztban az elsővel – mélyen expresszív és lélekbemarkoló. Zenekari kísérete gyengéd és finom, támogatja a szólista érzelmi kifejezését. Az Allegro finálé lendületes örömteli befejezéshez juttatja a művet. Mozart hangszerelése a szólista és a zenekar közötti játékos párbeszédekkel biztosítja, hogy a fagott végig az előtérben maradjon.
Noha Franz Schubert a tragikusan rövid életű komponisták közé tartozik, 8. (h-moll) szimfóniájának befejezetlensége mégsem ezzel a körülménnyel magyarázható. Valószínűbbnek látszik, hogy Schubert az első két tételt zeneileg és hangulatilag is teljesnek érezte, és nem törekedett a tovább-komponálásra. Az 1822-es keltezésű Befejezetlen szimfóniát szokás a zeneirodalom első romantikus szimfóniájának is tekinteni, mivel a klasszikus szonátaforma szigorú keretei között inkább a lírai, személyes impulzusokra helyezi a hangsúlyt. Hangszerelése sem kizárólag a funkcionalitáshoz kötött, hanem különböző hangszín-kombinációik révén a romantika hangzásvilágát előlegezi meg. Első, Allegro moderato tételében a mélyvonósok nyitó ütemei után a főtéma a fafúvósoknál szólal meg, majd a rezignáltan melodikus melléktéma a csellókon bontakozik ki. A szonátaforma szabályai szerint zajló építkezés folyamán váratlan drámai mozzanatok is következnek, majd a visszatérést követően az indító basszustéma fejezi be a tételt. A második, Andante con moto tétel derűsebb, mozgalmasabb, mint az előző. Idilli hangulatot, békés nyugalmat áraszt. Kamarazenei jellegét ünnepélyes hangú zenekari kontrasztok tagolják, hogy aztán emelkedett nyugalomban érjen véget a befejezetlenségében is lekerekített és egységes remekmű.
– baljos –
VITÁNYI JÓZSEF
KORZÓ BÉRLET
2025. június 6. péntek, 19:00
Kölcsey Központ, Nagyterem
NAPLÓ BÉRLET
2025. június 7. szombat, 19:00
Kölcsey Központ, Nagyterem
MŰSOR: Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, op. 125
KÖZREMŰKÖDIK:
Kriszta Kinga, Bódi Marianna, Boncsér Gergely, Endrész Ferenc – ének • Kodály Filharmonikusok •
Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) •
Csokonai Nemzeti Színház Énekkara
(karigazgató: Gyülvészi Péter)
VEZÉNYEL: Alexander Sladkovsky
JEGYÁR: 3900 FT, 3100 FT
ALEXANDER SLADKOVSKY
Beethoven IX. szimfóniája a zeneirodalom egészét tekintve is kiemelkedő alkotás. Különös értékét az is jelzi, hogy szerepel az UNESCO „A világ emlékezete” programjának listáján is, mely az emberiség legbecsesebb szellemi örökségeit sorolja fel. A mű legszembeötlőbb tulajdonságai – melyek megkülönböztetik a műfaj szinte valamennyi korábbi alkotásától – a terjedelme, tételrendje, illetve fináléjának újszerűsége. Első tétele a nagy születés-zenék körébe tartozik, szinte egyetlen hangból, hangközből bontakozik ki a terjedelmes szonátaforma. Ezt szokatlan módon nem a lassú tétel, hanem egy szinte haláltánc jellegű Scherzo követi, melyben – szintén úttörő módon – a timpani játszik meghatározó szerepet. A harmadik, Adagio molto e cantabile rész az időtlen harmónia, a békesség és szeretet lenyűgöző szépségű megnyilvánulása. Az „Örömóda” címen híressé lett zárótétel ikonikus dallamának két közvetlen előzménye is fellelhető Beethoven műveiben. Ezek közül a c-moll Karfantázia az ismertebb, mely tulajdonképpen egy zongoraverseny tétel, nagyszabású zenekaros-kórusos fináléval. A IX. szimfóniát záró, Friedrich Schiller versét feldolgozó Örömóda a rondó és a variáció formai megoldásait elegyíti a költemény hangulati tartalmának megfelelően. Az egyes versszakok a szólóénekesek kvartettje és kórus között váltakozva szólalnak meg. Talán Szabolcsi Bence zenetörténész szavai érzékeltetik a legszebben az ikonikussá vált Beethoven mű jelentőségét: „A IX. szimfónia kilép a zenélők közösségéből és invokálja az emberiséget; otthagyja a klasszikus formák évszázados világát, és valami példátlant kísérel meg – szónoklat akar lenni, proklamáció és evangélium, mindenek megmozgatója.”
JOSEPH KARL STIELER: BEETHOVEN A MISSA SOLEMNIS KÉZIRATÁVAL - RÉSZLET (1820)
KODÁLY FILHARMONIKUSOK ÉS A KODÁLY KÓRUS
KODÁLY FILHARMONIKUSOK
2025. április 26. szombat, 19:30
Zeneakadémia – Nagyterem, Budapest
MŰSOR:
Dukas: A bűvészinas
Csajkovszkij: I. (b-moll) zongoraverseny, op. 23.
Csajkovszkij: V. (e-moll) szimfónia, op. 64
KÖZREMŰKÖDIK: Giovanni Bertolazzi – zongora •
Kodály Filharmonikusok
VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel
További információ és jegyvásárlás: Klassz Pont Jegyiroda / kodalyfilharmonia.jegy.hu
SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL ÉS GIOVANNI BERTOLAZZI
MODERNKORI MADRIGÁLOK
2025. március 1. 17:00
BMC, Budapest
OLASZ ÍZEK
– PALESTRINA AKKOR ÉS MOST
2025. április 5. 17:00
BMC, Budapest
MÁRIA,
MÁRIA, MENNYEI SZÉP VIRÁG
2025. május 24. 17:00
BMC, Budapest
Ha fel kellene sorolni néhány érvet, hogy miért ne nevezzük a klasszikus zenét komolynak, a madrigál műfaja az elsők között szerepelne. A reneszánsz népszerű világi darabjai a 15. és 16. század slágereinek számítottak, megjelenítve az emberi érzelmek széles skáláját a vidám fallaláktól a szerelmi bánatig. A műfaj a mai szerzőket sem hagyja hidegen, a Kodály Kórus Debrecen pedig a jeles amerikai és
angol képviselők mellett a hazai kortárs szcéna alkotásainak legjavát mutatja be, ráadásul több mű a BMC-ben hangzik el először!
A reneszánsz vokálpolifónia ötszáz éve született itáliai mestere, az „egyházi zene megmentője”, Giovanni Pierluigi da Palestrina máig meghatározó alakja a kóruskultúrának, letisztult stílusának tanulmányozása kötelező anyag a zeneszerzés szakokon. A többszörös díjnyertes olasz karnagy és komponista, Lorenzo Donati, aki többek közt Ennio Morricone tanítványa is volt, a Kodály Kórus Debrecen élén Palestrina műveit saját kompozícióival és olasz kortársainak darabjaival vegyíti, hogy megmutassa: Palestrina csillaga fél évezred után is fényesen ragyog.
A Mária-kultusz nemcsak a képzőművészetekben, de az egyházi zenében is inspirációs forrásként szolgált az elmúlt évszázadok során. Csak az Üdvözlégy latin szövegének, az Ave Mariának legalább háromezer feldolgozása létezik, és természetesen manapság is születnek új művek, amelyek Szűz Máriához intézett fohászt zenésítenek meg. A Kodály Kórus Debrecen nyár előtti utolsó koncertje reneszánsz kompozíciókkal tarkított kortárs műsorával azt bizonyítja, bár a zenei nyelv folyamatosan változik és megújul, a spirituális mélység örökérvényű.
