Kis Tükör 17.4

XVII. évfolyam

2016. december

4. szám

KIS TÜKÖR A RÉVKOMÁROMI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ HIVATALOS LAPJA

Ára: 0,50 €

A,z i g a z i a l a z at a z E NGE DE LM , ESS EG

Kis K Ki is Tü T Tükör ükkö ör │ 1

kt17.4.indd 1

12/18/2016 9:06:44 PM

Engedelmes indulat

Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt: mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; meg megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a keresz reszthalálig. (Fil 2, 5–8) Kar Karórát szerettem volna venni. Nézegett gettem a kínálatot. Hatalmas különbség van óra és óra között. Az árkategóri góriát tekintve az egyik nagy ugrást a törésálló tö üveg, a második komoly lépc lépcsőfokot az óra meghajtása jelenti. A mechanikus hajtású óra sokkal drág drágább, mint az elemes. Előbbi a kéz moz mozgását felhasználva nyer energiát a tová további működéséhez. Az óra szépsége és bbelseje hasonlít a közelgő karácsonyi ünnepre: az igazi értéke nem a külsősé sőségekben, hanem abban a csodálatos „sze „szerkezetben” rejlik, ami a külsőségek mög mögött van. Karácsonykor az ember bele beletekinthet és része lehet ennek az isten isteni „gépezetnek”, vagyis mindazok-

KIS TÜKÖR K impresszum

XVII. évfolyam, 4. szám 2016. DECEMBER FELELŐS KIADÓ: Révkomáromi Református Egyházközség FŐSZERKESZTŐ: Fazekas Zsuzsanna TÖRDELŐSZERKESZTŐ-GRAFIKUS:

Viola András MUNKATÁRSAK: Édes Enikő, Haris Szilárd, Kustyán Ilona, Szabó Csekei Tímea, Szalay Cecília, Tanító Péter, Turányi József

nak a történéseknek, amelyek Jézus Krisztus emberré lételével beindulnak. Ennek a beinduló történéssorozatnak az üzemanyaga nem más, mint Isten emberek iránti szeretete. Ez a szeretet Krisztusban jött el hozzánk. Ritkán gondolunk úgy a karácsonyra, ahogyan arról a fenti ige ír.

Jézus földre jövetele alászállás volt az emberi világba, lépés egy alacsonyabb szintre. Egy karnyújtás az emberért, értünk. Ez a szabadító szeretet az, amelyik újra átjárta, megolajozta a bűnben jócskán megrozsdásodott és megrekedt világot.

A fenti ige arra tanít bennünket, hogy az az indulat legyen bennünk, amely Krisztus Jézusban is megvolt. Az indulat szót a mai fül nagyon könnyen a haraggal azonosítja. Az eredeti görög kifejezés azonban sokkal inkább indíttatást, megfontolást, törekedést jelent. Így már talán jobban értjük, hogy abban az áldozatkészségben, alászállásban és engedelmességben kell példát vennünk ve Mesterünktől, amellyel ő szolg szolgált nekünk, amikor közöttünk

járt. Ma is egyedül ez a megfontolás és indíttatás lehet egyedül a kezdete, a mozgatóereje minden szolgálatunknak. Örülök, ha a Kedves Olvasó volt olyan türelmes és kíváncsi, hogy egész évben végigkövette az igei elmélkedéseinket a szeretetszolgálat és az ön kénte sség téma körében.

Most utoljára azonban azt szeretném a szívére helyezni, hogy semmilyen szolgálat és előrehaladás nem létezne, ha a mi Urunk, Jézus Krisztus nem maga adná hozzá az erőt, a tanítást és a példát. Mert bár olyan a mi szolgálatunk, mint az óra, amely sok kis részből tevődik össze, és amelyben minden fogaskeréknek meghatározott helye van, de halott lenne az egész szerkezet Jézus Krisztus kegyelme és éltető igéje nélkül. Adja meg nekünk a mi Istenünk, hogy az ő szeretete tartson bennünket mindig mozgásban, és így advent idején készítsen fel a megújulásra, amely Urunk eljövetelében van elrejtve.

Haris Szilárd, diakóniai lelkész

Elkészült a Timóteus-ház Gyülekezetünk 2006 óta javítja az 1938-ban épült Timóteus-házat. Hosszú építési munka végére érkeztünk ebben az esztendőben. A sorozatos, évről-évre ismétlődő pályázatok után ebben az esztendőben Isten csodálatos lehetőséget biztosított számunkra. Egyetemes Egyházunk Magyarország Kormányától 1 milliárd forintos támogatást kapott, amelyből a mi gyülekezetünk is részesült.

SZERKESZTŐSÉG: Jókai utca 34.

945 01 Révkomárom E-MAIL: kis.tukor@gmail.com NYOMDA: Nec Arte spol. s.r.o.

CÍMLAPFOTÓ: Viola András A Révkomáromi Református Egyházközség hivatalos lapja. Megjelenik minden negyedévben. Megrendelhető a szerkesztőség címén, egy példány ára: 0,50 €. Küldeményként postaköltséget is hozzászámítunk. ©RévkomáromiReformátusEgyházközség.

Bárminemű másolás és sokszorosítás a szerkesztőség előzetes engedélyéhez kötött. Felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

2 │ Kis Tükör

kt17.4.indd 2

12/18/2016 9:06:47 PM

A végidők jelei

Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete.

A munkák nagy erővel folytak március óta, míg november végére a javítás elérte azt a stádiumot, hogy lehetővé vált az épület üzembe helyezési folyamatának elkezdése. Az egész építkezés ideje alatt, de fokozottabban most lett sok a papírozás, a futkározás, az utánajárás. Gondnokunk Farkas Gáspár és az építkezés felügyelője Czékus Dezső vállalták magukra ezeket a feladatokat is, míg végre megfelelő pályára került az egész.

Az egész épület szépen pompázik kívül-belül, s várja azt, hogy a tervezett célnak szolgálhasson. Még a térkövezés van folyamatban, s aztán a terület parkosítása. Remélhetőleg tavasszal átadásra kerül, s addig az üzemeltetést végző Timóteus non-profit szervezet is lebonyolítja az igazgató választásának folyamatát.

Imádkozzunk azért, hogy Isten áldja meg igyekezetünket, és mindenek ékesen és jó renddel történjenek. (fl)

(Mt 24,8)

sekor is a világ végére utal: „kő kövön nem marad”. A tanítványok szerették volna megtudni és kíváncsian tudakolták Jézustól, hogy mi lesz a jele az Ő eljövetelének és a világ végének. Jézus figyelmeztette a tanítványokat, hogy lesznek olyanok, akik az Ő nevében fogják hirdetni a világ végét, de a vég nem akkor lesz. Ezek csak jelek a végső ítélet előtt. Nagyon sok esemény fog még végbemenni, nagyon sok mindenre sor kerül. Lesznek földrengések, éhínségek, s az emberek ilyenkor rögtön valami fordulatra gondolnak: pl. amikor az öt Vigyázzatok tehát, császár váltotta egymást rösem a napot, vid időn belül, vagy amikor az órát nem Claudius ideje alatt éhínség tudjátok! volt. Ilyen jelnek vélték, amikor 46-ban földrengés követM ÁT É 25,13 keztében Kis-Ázsia néhány városát elnyelte a föld, 64ben Róma fele leégett. Ezek a katasztrófák mind bekövetkeztek. De ezek még nem a végső időt jelezték. Ahogyan ezek a katasztrófák bekövetkeztek, úgy fog megtörténni az, amit Jézus megjövendölt és megígért. Jézus inti a tanítványokat, és dicsőségben fog megjelenni az ég anhogy lesznek hamis próféták, sőt Anti- gyalaival. A Szentírás azt tanítja, hogy krisztusoknak nevezi őket, akik hirdetik Krisztus azért jön vissza, hogy megítélje majd a nagy szavakat. Ígéreteket tesz- az eleveneket és holtakat. Ebben áll az Ő nek, sőt csodákat is, hogy megtévesszék visszajövetelének a célja. a tömeget. Sokakat megtévesztenek, és A ma élő ember számára ugyanolyan sokakban meghidegül a szeretet. Itt kell fontos szem előtt tartania az utolsó idők az embernek állhatatosnak lennie és jeleinek üzenetét, mint Jézus korában. türelemmel várnia. Aki mindvégig ki- A hitetlen emberek számára, akik nem tart, az megmenekül. Mert senkit sem akarják elfogadni, hogy Isten az egész koronáznak meg a futam elején, hanem világ Ura és azt sem, hogy igéje által fia célnál, a végénél. Krisztus visszajöve- gyelmezteti az embert, miképpen éljen telének közelségét jelzi majd az is, hogy és cselekedjen, azok számára ezek a jelek az egész világnak szóló evangélium hir- csak puszta beszédet, vagy balgaságot jedetése eljut minden néphez. A visszajö- lentenek. Akik pedig Istenre figyelnek és vetel előtt minden népnek hallania kell ismerik az Ő tanítását Jézus által, azokIsten üdvösségre vezérlő kegyelméről. A nak nagyon sokat jelentenek ezek a jehitetlenség növekedik és a hívők száma lek. A Szentírásból kitűnik, hogy milyen pedig csökken. A bűnnek embere pedig események fogják megelőzni az utolsó a pusztulás fia, az Atyát és Fiút tagadó napot. Kell, hogy az ember tudjon ma Antikrisztus jut uralomra. Az egész nép is erőt meríteni Jézus példázataiból, hinyomorúságban és félelemben fog élni. szen Jézus él, Ővele ma is lehet találkozJézus úgy fog eljönni, mint a villám, ni. Nem kell minden hitető beszédre amelyik ellátszik nyugattól keletig az hallgatni, és nem szabad hagyni, hogy a egész égbolton. Az Úr megjelenése előtt „mai hamis krisztusok” megtévesszék az óriási nagy és borzalmas természeti je- embert. Nekünk egy megváltónk van: lenségekről beszél a Szentírás. Lesznek az Úr Jézus Krisztus, aki meghalt a mi háborúk, nemzet nemzet ellen támad, bűneinkért, és harmadnapon feltámalesznek éhínségek, döghalálok és föld- dott, hogy nekünk életünk legyen. indulások mindenfelé. De ez még nem Tanító Péter, a vég, hanem a nyomorúság idejének a csallóközaranyosi lelkipásztor

Nehezen érthető Igék a Bibliában

Fontos az ember számára, hogy a mai világ sokféleségében el tudjon gondolkodni saját élete és afelett, hogy Isten mit cselekszik a számunkra titokzatos jövőben. Isten nagy titkai közül valamit mégis elmond és kijelent az embernek Fia által. Szabad és kell is ezekre a kijelentett titkokra odafigyelni. De nem szabad túllépni ezeken a titkokon, mert akkor már emberi spekulációkba ütközünk. A harmadik évezred küszöbén sokan foglalkoznak a világvégével. Voltak, vannak és lesznek hamis tanítók, akik ámulatba ejtik az embereket, sőt félelemben tartják őket. Pedig Jézus Krisztusnak nem az volt a szándéka a végidők jeleit példázatokban magyarázva, hogy félelmet és nyugtalanságot idézzen ezekkel elő, hanem az, hogy az ember ne legyen tudatlanságban. Türelemmel, igyekezettel és ne tétlenséggel várja az utolsó napot.

A szinoptikusoknál megtalálható az „éngiken” kifejezés, ami azt jelenti, hogy jelen van vagy egészen közel van már.

Ennek a kifejezésnek kérügmatikus szándéka van. Jézus határozottan elutasítja az utolsó óra kiszámítását.

Jézus a templom lerombolása jövendölé-

kezdete. Az apokaliptikus szörnyűségek, a háborúk és a katasztrófák nem azért kerülnek sorra, hogy a vég előjeleit mutassák, hanem azért, hogy a véget megelőző történelem lefolyásának a lényeges vonását ismertté tegyék. A hivő embernek nemcsak ezekre a szörnyűségekre kell figyelnie, hanem tudnia kell, hogy ezeknek a dolgoknak meg kell történniük. Mivel az idő nagyon közel van, és Jézus az ajtó előtt áll, ezért éberségre figyelmeztet mindenkit. Arról, hogy milyen lesz a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak a visszajövetele, némi felvilágosítást ad a Szentírás. Az Úr nagy erővel

Kis Tükör │ 3

kt17.4.indd 3

12/18/2016 9:06:48 PM

Kis Tükör szerkesztősége – „Az aranymag vetése…”

Bemutatkozik...

elpecsételi, esetleg egyházi évforduló (például ahogy a Vizsolyi Biblia éve volt), akkor tematikailag azt szoktuk követni. Most például az évi vezérgondolat az önkéntesség: a vezércikkek, a Bemutatkozik..., a Nem véka alá való... rovatok kapcsolódnak hozzá.

Fontosnak tartom, hogy az újság valamilyen szinten kordokumentum is. Ezért az első tíz év számait be is kötöttük – több példányban megvan és elérhető a gyülekezeti könyvtárban –, végig lehet benne követni a gyülekezetben zajló változásokat, a fejlődést, és reméljük, hogy Isten megadja azt a kegyelmet is, hogy a következő tíz év példányszámait is be tudjuk majd kötni. Mindezek mellett felettébb hálás vagyok Istennek a munkatársakért, a rovatvezetőkért, akik nagy odaadással végzik ezt az önkéntes szolgálatot.

1928. november

Várju lapozzuk, forgatjuk, olvassuk… Meglepődünk, rácsoVárjuk, dálkoz dálkozunk, tanulunk, töltődünk, lelkileg kapunk és örülünk. Örülü Örülünk, mert a miénk! Rólunk szól, nekünk szól. Igen, a most is kézb kézben tartott gyülekezeti újságunkról, a Kis Tükörről van szó. De D hogy is jutunk odáig, hogy negyedévente ilyen szép színes, igeileg ig tanító, a komáromi reformátusok életét jól tükröző és egy egyben dokumentáló lap várhatja az olvasókat a templom bejára bejáratainál? Kik azok, akik ezen munkálkodnak?

A fősz főszerkesztő, Fazekas Zsuzsanna, a gyülekezeti újság történetéről és egy-egy szám szerkesztéséről mesél: 1928 novemberében adták ki először a gyülekezet újságját Kis Tükör cím alatt. Felelős szerkesztője a gyülekezet akkori lelkésze, Galambos Zoltán tiszteletes úr; az első vezércikkének címe Aranymag vetés volt. Az akkori szerkesztőcsoport a gyülekezet és az egyházmegye életének a történéseit igyekezett bemutatni, de kitekintettek a misszióra is. Az 1928-45 közti években negyedévente adták ki a Kis Tükröt, de voltak olyan időszakok, amikor havonta (ezek inkább gyülekezeti értesítőkként szolgáltak). Volt, hogy masszív teológiai-tanítói cikkeket, felhívásokat – adakozásra, szolgálatba való bekapcsolódásra – közöltek. Ez is mutatja, hogy sok mindennel foglalkoztak. 1945-ben azonban elnémult a Kis Tükör, ahogy valamennyi magyar nyelvű sajtóorgánumunk. Ez volt a némaság kora, mikor évekig magyar sajtó nem jelenhetett meg. 55 esztendő után, 2000 márciusában jelent meg ismét a Kis Tükör negyedévenkénti kiadással (tavaszi, nyári, őszi, téli). Azóta próbáljuk valamilyen szinten ugyanazt a formát követni, ahogy eleve indult, tehát azt szem előtt tartva, hogy ez egy gyülekezeti újság: amellett, hogy a gyülekezet eseményeiről és a gyülekezetben történő fontosabb dolgokról ír, tanítói cikkeket is tartalmaz.

Az egyes években megjelenő lapjainkat igyekszünk mindig egy – igei, tanítói – tematika köré csoportosítani. Megnézzük, hogy van-e olyan polgári vagy egyházi kezdeményezés, ami azt az évet

Viola András, tördelőszerkesztő-grafikus A Kis Tükör tördelőszerkesztői és grafikai elrendezésével kapcsolatos munkát 2007-ben vettem át Németh Péter barátomtól. Azóta látványban sok minden történt az újság életében: új logót és dizájnt terveztem, színes lett és néha terjedelmesebb is, mint régen.

Szeretem csinálni, mert amióta egy grafikai stúdióban dolgoztam, beleszerettem a tördelőszerkesztői/grafikai munkába, amiben lehetőségem van a kreativitásra. Természetesen a gyülekezethez való kötődésem is közrejátszik abban, hogy szívesen végzem; szeretném ezáltal is a híveinknek, családtagjaiknak és az ismerősöknek is az Isten üzenetét, gyülekezetünk életét közvetíteni. Én Magyarországon tanítok egy gimnáziumban, és talán missziói célzattal vittem néhány kollégámnak is az újságból. Meglepetésemre egyre többen olvassák közülük, és szeretik a gyülekezetre vonatkozó részeket is, pedig nem reformátusok és a gyülekezetünkhöz semmi kötődésük nincsen. Egy gyülekezeti újság létjogosultsága nem kérdés számomra, hiszen valahol élménybeszámolója a történéseknek, megerősítője a lelkünknek és hitünk tanítója; amit teljesen más, közvetlenebb hangnemben tesz meg, mint az igehirdetés.

Az újság szerkesztése egyébként nem egyszerű dolog, sok időt, energiát vesz igénybe. Volt idő, mikor belekóstolhattam az újság főszerkesztőjének munkájába is, ami részben nagyon jó volt, mert mindent átláttam és kitalálhattam, de nagyon sok energiámat felemésztette. Nem irigylem ezért Fazekas Zsuzsanna tiszteletes aszszonyt, aki sok más mellett az újság főszerkesztését is felvállalja.

Köszönöm neki a sok törődést, együttműködést és remélem, az Úristen ad elég erőt és bölcsességet a továbbiakban is, hogy tudjuk ezt továbbra is tenni! „Megnyitja néked az Úr az ő drága kincsesházát, az eget,… és megáldja kezednek minden munkáját…”. (5Móz 28,12) Kustyán Ilona, a lap nyelvi lektora Megtiszteltetésként ért, amikor néhány éve Oláh Ilona tanárnő, a komáromi gyülekezet gondnok asszonya, akinek néhány évtizedig tanártársa lehettem a komáromi magyar gimnáziumban, megkérdezte, dr. Jakab Istvánt követően nem vállalnám-e a lap lektorálását. Többszörösen is megtisztelő volt a felkérés, hiszen Jakab Istvánnak a 60-as években a pozsonyi egyetemen hallgatója voltam, s a szigorú tanár úr komoly ismeretekkel bocsátott utunkra, melyekből magyar-latin szakos tanárként bőven meríthettem sok éven keresztül. A felkérést közvetítő Oláh Ica néni pedig jól tudta, hogy régi tisztelője vagyok Fazekas Zsuzsanna nagytiszteletű asszonynak, akinek őszinte, mélyen szántó gondolatai, beszédei, írásai mindig is megérintettek. Ő a Kis Tükör főszerkesztője, aki remekül szerkeszti a lapot, amely valóban egy egyházi közösség gazdag és sokrétű munkájának a tükre amellett, hogy komoly egyházi-vallási írásoknak ad teret közérthetően.

A nyelvi lektor feladata, hogy a megszerkesztett, újsággá összeálló írásokat átolvassa, s ha szükséges, nyelvi, stilisztikai vagy helyesírá-

4 │ Kis Tükör

kt17.4.indd 4

12/18/2016 9:06:48 PM

si javításokat végezzen a szövegekben. Ez a feladatom, de amit ez által kapok, az a lelki és tudásbeli gazdagodás.

Amikor kézbe veszem a frissen nyomtatott újságot, az olvasni szerető ember izgalmával olvasom újra írásait. Nemcsak tanítani szerettem nagyon, de tanulni is máig jó kedvvel, nyitottsággal szeretek, s a lap mindezt nyújtani tudja számomra is. A vallási jellegű írások mellett kedvencem a Könyvfigyelő, melyben Szalay Cecília értékes, érdeklődésünket felkeltő könyvekkel ismerteti meg az olvasót, miközben könyvajánlójában sok esetben izgalmas kérdésekre hívja fel figyelmünket.

Lelkes lokálpatrióta vagyok, ezért olvasom nagy érdeklődéssel a komáromi reformátusság kiemelkedő egyéniségeiről, tárgyi emlékeiről szóló írásokat csakúgy, mint az Oláh Ilona tollából származó, Lorántff y Zsuzsannáról szóló ismertetőt. Ezek szórakoztatva tanítanak, miközben a múlt tiszteletére hívják fel kicsik és nagyok figyelmét. A hívő ember elmélyülhet, megerősödhet hitében, hiszen a Kis Tükörben egy folyamatosan fejlődő-erősödő, összetartó egyházi közösség képe bontakozik ki.

ami a nagyobb részt kitölti az életemben, hiszen tudjuk, hogy ez a szolgálat nem egy behatárolható időt vesz igénybe. Úgy gondolom, a mában élő ember egyik legnagyobb problémája, amit a János evangéliumában olvashatunk a 38 éve beteg ember tulajdonképpeni válaszaként, mikor Jézus megkérdezi őt, hogy akarsz-e meggyógyulni? „Nincs emberem” (Jn 5,7) – hangzott a válasza. Nincs emberük, ezért nagyon befelé fordultak az emberek.

Ebben pedig én úgy érzem, hogy a mély lelkigondozói tevékenység Krisztus evangéliumával, Krisztus szeretetéből, Krisztus szeretetével mindenképpen tud segíteni.

Ha azonban az ember életében van egy biztos családi háttér, amiben az ember fel tud töltekezni, az Jézus evangéliumával karöltve fantasztikus erőt tud adni a hétköznapokhoz.

Körülbelül 15 éve indult a „Könyvfigyelő” rovat, azóta Szalay Cecília a rovat szerzője, aki így vall e munkálkodásáról: Kezdetben olyan könyvekről írtam, amelyek csak itt voltak megvásárolhatóak a teológiai intézet könyvesboltjában. Aztán tágult a kör; mostanra már nemcsak a hitélettel foglalkozó könyveket mutatom be, hanem a szépirodalom is beletartozik. Fontos szempont a választásnál, hogy mindenképp olyan könyv legyen, ami megvásárolható, hozzáférhető.

Minden könyvet elolvasok. Nem szeretnék olyan könyvet bemutatni, amit csak úgy átfutok, vagy a tartalmát nézném meg, vagy ilyesmi – ez szóba se jöhet! Jó szívvel csak azt tudom javasolni – és általában a cikkben meg szoktam jegyezni, hogy kiknek javaslom –, amit én magam elolvastam, végigrágtam. Nem bírálom a könyvet, hanem most már megtanultam felső rálátással, ítélet nélkül olvasni a kiszemelt művet, de emellett meglátni benne a jót és az építőt – ha ezt megtalálom a könyvben, akkor jó szívvel tudom valakiknek ajánlani. Én felnőtt korban jutottam hitre. Kezdettől fogva sok lelki könyvet olvastam, az olvasmányaim befolyásoltak. Az az érzésem, hogy engem így vezetett Isten, ezen az úton és ez megmaradt, ez a keresés, ez a kíváncsiság, ez a nyitottság… Úgy érzem magam az irodalomban, mint egy virágos réten – úgy megyek mindig, mint aki keres valamit: kifejezettem azt keresem, hol találom meg Isten lábnyomait. Csak az érdekel, amiben valamilyen módon fellelem a szeretetet. Úgy érzem, az motivál, ha valami jót olvastam, másnak is felkínáljam.

pen, sem pedig egy laboratóriumban a mikroszkóp fölé görnyedve.

Rövid időn belül rájöttem, hogy az emberekkel szeretnék foglalkozni. Hogy erre a felismerésre jutottam, ebben nem kis szerepe volt, hogy megismertem Istent, ismerkedtem a Bibliával, és megtanultam Isten Igéjét úgy használni, mint egy tükröt. Magamon tapasztaltam, hogy az ember belső világa sokkal gazdagabb, mint amit kifelé megmutat. Amikor rendszeres Biblia-olvasóvá váltam, és ez átformálta az életem, akkor megláttam, hogy sokan vannak, akik tanácsért jönnek hozzám. Először nem értettem, miért pont hozzám – mi bölcsesség birtokában lennék? –, de ezeken keresztül láttam meg azt, hogy Isten Igéje miként tud átformálni életeket, akár úgy, hogy engem is használ. A dolgok megfogalmazása, papírra vetése mindig kedvelt feladatom volt, és jó reménységgel vagyok afelől, hogy Isten most ezt a képességemet arra használja, hogy másoknak segítsek. Ők tehát azok, akik időről időre „tollat ragadnak” vagy egyéb tálentumaikat használják, hogy gyülekezetünknek lehessen egy nyomtatott lelki tükre. Pár oldal csupán, de mégis mutatja az alázatos, áldozatos munkát és legfőképpen a tenni akarást; a tenni akarást a Krisztus evangéliumának ügyéért és országa épüléséért. Mindezt pedig az ismert mondás tudatában: a szó elszáll, az írás megmarad. Illesse hát meg őket ez úton (is) a köszönet és az áldáskívánás az Írás szavaival: „A plántáló és az öntöző egyek, de mindegyik a maga jutalmát veszi a maga munkája szerint. Mert mi Isten munkatársai vagyunk, ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok. Az Istentől nekem adott kegyelem szerint mint bölcs építőmester alapot vetettem, de más épít rá.” (1Kor 3,8-10) A mindenható Úr adjon még sokáig erőt és sok-sok élményt e szolgálatban, hogy sokáig olvashassuk még az Önök munkájának „Kis Tükré”-t!

Hadd zárjam soraimat a főszerkesztő gondolataival: szeretettel várunk minden írást (verset, bizonyságtevést, hitélményt, beszámolót,…), hadd legyen az írott/nyomtatott módon is közös kincsünkké, és épülhessünk egymás élményei, megtapasztalásai által gyülekezeti közösségünkben!

Takács Klaudia, segédlelkésznő

Tanító Péter, a Nehezen érthető Igék a Bibliában rovat szerzője 1999. október 1-jétől csallóközaranyosi lelkészként szolgálok, ugyanakkor az év szeptemberétől az akkori Kálvin János Teológiai Akadémia Újszövetségi Tanszékén belül görög nyelv oktatásával is tevékenykedem. Mindenképpen szükségesnek tartom megemlíteni, hogy Takács Zoli bácsi volt az, aki engem a tanítói pályára segített. 2010-ben adatott lehetőségem arra, hogy a doktori képzésre is beíratkozzam, és így sikerült a doktori címet is elérni. A mindennapi munkásságomban viszont a lelkészi tevékenység az,

Haris Szilárd, a 2016-os vezércikkek írója Perbetéről származom, az ottani gyülekezet tagja vagyok. Gimnazista koromban még úgy gondoltam, hogy biológus leszek. Aztán akárhogy próbáltam, nem tudtam magam elképzelni sem a tere-

Kis Tükör │ 5

kt17.4.indd 5

12/18/2016 9:06:48 PM

Az énekversenyről...

Több éve már, hogy gyülekezetünk hittanosai bekapcsolódnak az egyetemes egyház zenei osztálya által szervezett egyházi énekversenybe. A felkészítésbe többen besegítenek, de a csoportot Simonné Rácz Márta fogja össze már a kezdetektől.

Először őt kérdeztük személyes énekélményéről, az énektanítás mikéntjéről.

Simonné Rácz Márta: Visszaemlékezve gyerekkoromra, családunkban természetes volt, hogy a családi ünnepeinken az éneklés, zenélés, a nagy beszélgetések sose maradhattak el. A hétköznapok sem teltek éneklés nélkül. Nagyapámtól tanultam az esti altatódalokat. A gyermekénekek mellett nagymamám zsoltárokat és dicséreteket is tanított nekünk már óvodáskorunktól kezdve. Édesapánk minden este a meseolvasás után elénekelte nekünk az Este van már, késő este kezdetű népdal mellett a „Krisztus, ki vagy nap és világ, minket sötétségben ne hagyj...” vagy a „Maradj velem, mert mindjárt este van” kezdetű dicséreteket. Nem volt az sem kérdéses, hogy zeneiskolába járjak, az iskolában pedig énekkarra. Fiatalkoromban volt olyan időszak, amikor három énekkar tagja is voltam. Az együtténeklés öröme az életemből nem múlt el, és hiszem, hogy nem is múlik el soha. Isten iránti hálámat legjobban az énekléssel tudom kifejezni. A megpróbáltatásokban, kétségeim közt, bánatomban is a zsoltárok és dicséretek éneklése által kapom Istentől az erőt, vigasztalást.

A saját gyermekeimet, az iskolában a diákokat, a gyermekistentiszteleten a gyerekeket a zene, az éneklés szépségére, szeretetére szeretném megtanítani. Az egyházi iskolában, ahol tanítok, reggel imádsággal kezdjük a napot és délután pedig imádsággal térünk haza. Ezek az imádságok nálam leggyakrabban énekben mondott imádságok, zsoltárok, dicséretek. Adventben, a böjti időszakban minden matematikaóra előtt is énekelünk. Egyik volt tanítványom azt mondta nekem, hogy a zsoltárokat, dicséreteket, amiket most énekel, a matematikaórákon tanulta meg.

Nagyon örültem, mikor egyházunk megszervezte az 1. Országos Református Énekversenyt Komáromban.

Néhány diákkal meg is tanultuk a kijelölt énekeket, és részt vettünk ezen a versenyen. Azóta is minden évben szívesen kapcsolódnak be a diákok

ebbe a versenybe. Pár éve éneklőcsoportok kategóriája is van, így azok a gyermekek, akik szólóban bátortalanok, csoportosan (max. 4 énekes) bátrabban kiállnak a nagyközönség elé.

Van olyan diák is, aki elsős kora óta minden évben versenyzik, így egyre több zsoltárt és dicséretet ismer fejből.

Ezek a gyerekek megtanulják énekben dicsőíteni Istent. Próbálom velük megértetni azt is, hogy nem a versenyzés a lényeg, hanem az, hogy alázatos munkával minél több éneket megtanulva tudjanak saját örömükre énekelni, másoknak szolgálni és legfőképpen Istent dicsőíteni.

Mézes Virág 3. osztályos tanuló, szólóban lett aranysávos.

Néhány kérdésünkre így válaszolt.

– Miért tartod fontosnak, hogy már gyermekkorodtól istenes énekeket énekelj?

Vasárnaponként részt veszünk az istentiszteleten, és a tanult énekeket együtt tudom énekelni a gyülekezettel.

– Mióta veszel részt református énekversenyeken, és honnan kaptál kedvet ehhez?

2014-től, vagyis elsőosztályos koromtól minden évben részt vettem az énekversenyeken. Szeretek énekelni és versenyezni is.

– Milyen érzés számodra szép régi zsoltárainkat, dicséreteinket énekelni?

Számomra természetes, hogy ezeket az énekeket is éneklem. Ezeken ( is ) nőttem fel.

– Van kedves zsoltárod, dicséreted?

Szeretem azokat az énekeket, amelyek Isten nagyságáról szólnak. A zsoltárok közül a kedvencem az „Adjatok hálát az Istennek, Imádkozzatok szent nevének.” A dicséretek közül a karácsonyiakat szeretem: Ó, jöjjetek, hívek, ma lelki nagy örömmel... (327.dics), és a Jöjjetek Krisztust dícsérni, Bízó szívvel hozzá térni... (328.dics.)

A csoportosan versenybe induló gyerekek közül a közös éneklésről Bathó Lillát és Máté Zsóka Elvírát kérdeztük meg.

Bathó Lilla: Azért jó együtt énekelni, mert segítjük, támogatjuk egymást.

Bízhatunk a másikban.

Máté Zsóka Elvíra: Valakinek nehezebben kiénekelhetőek a magas hangok, valaki pedig a mély hangokkal birkózik. Ilyenkor a másik kisegíti. S ha valamelyikünk el is rontja, a másik hangja viszi tovább az éneket, s csak hozzá kell csatlakozni.

Ki szeret még énekelni a családban?

Bathó Lilla: Édesanyám, amikor Pozsonyban tanult, énekelt az Ifjú Szívekben. A marcelházi papával és mamával pedig a zsoltárokat szoktuk együtt énekelni, ha velük vagyunk.

Milyen kiállni mások elé és énekelni?

Máté Zsóka Elvíra: Felemeló érzés.

Az elején mindenki nagyon izgul, de ahogan elkezdünk énekelni, megnyug-

6 │ Kis Tükör

kt17.4.indd 6

12/18/2016 9:06:48 PM

szunk, és olyan, mintha szárnyalnánk.

A végén pedig, amikor befejeztük, egymásra nézünk és mindenki mosolyog.

Az én kedvenc dicséretem a Fel, barátim, drága Jézus zászlaja alatt. Ezt a Nagykeszin élő papámmal szoktuk énekelni.

Miért jó énekelni?

Máté Zsóka Elvíra: Engem megnyugtat, vidámmá tesz.

Főleg leckeírás közben..

(Bathó Lilla csodálkozó szemmel, mosolyogva önkéntelenül reagál: Te is? Én is...)

A múltkor is, amikor a matek házit írtam, énekeltem közben. Anya meg is kérdezte: - Hogyhogy ilyen hamar készen lettél? És nekem akkor jutott eszembe: - Azért, mert énekeltem közben a Fel, barátimat...

Aki énekel, kétszeresen imádkozik. „Miért szükséges a keresztyénnek imádkozni?

Azért, mert ez a legfőbb része annak a háládatosságnak, amelyet Isten tőlünk kíván. Továbbá, mert Isten az Ő kegyelmét és Szentlelkét csakis azokkal közli, akik ezt Őtőle őszinte fohászkodással szüntelenül kérik és ezért neki hálát adnak.” (Heidelbergi káté 116. kérdés-felelet) Ez az első, egyszerűbb és a második, veretes megfogalmazás jutott eszembe, látva a hittanosaink tiszta gyermeki örömét, amikor az éneklésről, az énekek tanulásáról, zsoltárainkról beszéltek.

A válaszok sorai között olvasva pedig csak a köszönet és hála fogalmazódhat meg bennünk, Olvasókban.

Köszönet a nagyszülőnek, aki együtt énekel az unokájával.

Köszönet a szülőknek, akik támogatják, hozzák, viszik a próbákra, a versenyekre a gyerekeket.

Köszönet a felkészítőknek, gyülekezetünkben: Simon Rácz Mártának, Sánta Eszternek, Mórocz Katalin hitoktatóknak, és Nagy Zsolt tiszteletesnek.

Hála pedig az Istennek, aki újra és újra megtapasztaltatja velünk, hogy Szentlelkét és kegyelmét azokkal közli, akik ezt őszinte fohászkodással szüntelenül kérik és ezért neki hálát adnak.

Ezért mi is hálát adhatunk neki.

Egyedül Istené a dicsőség! Soli Deo Gloria!

Örök harmónia Krisztus Urunk tanításának, beszédeinek és földi életének fundamentuma az a kinyilatkoztatása, hogy Ő egy az Atyával. A megfogalmazással több helyen találkozunk az Újszövetségben, amelyet Isten szent emberei – János, Péter apostol, de mások is – úgy írtak le, ahogy azt Jézus szájából hallották. Tehát itt nemcsak prófétai megfogalmazásról van szó, hanem hallható emberi-isteni beszédről. Akik együtt voltak az Úrral, hallották szavait, nem állapíthattak meg mást, mint azt, amit hallottak: „Én és az Atya egy vagyunk.”, Jn 10, 30. „Aki engem hallgat, nem engem hallgat, hanem azt, aki engem küldött” - Jézus gyakran utal a Bibliában az Atyára.

Péter apostol is félreérthetetlenül írja le Második levele 1. fejezetének 16. igeversében a valóságot: „Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét, hanem mint akik szemlélői voltunk az Ő nagyságának”.

Mivel magam a hitben élő emberek csoportjába sorolom, úgy közelítem meg életünknek, ennek a boldogságos küzdelemnek a fontos elemeit, ahogy a hitben élők. Ők hiszik – mi hisszük – és tudjuk, hogy Isten országába az út Jézus Krisztus által vezet, akinek minden szava, tette a maga erejéből az elkövetett bűneiből szabadulni képtelen ember megmentéséért történik. Jézus mindig ott jelenik meg, ahol az emberen és embernek segíteni kell. Aki még erre nem jött rá, sokkal nehezebben él, mint aki már a Megváltó útjára tért, még ha az sokkal keskenyebb és meredekebb is, mint a lehetséges másik út. Jézus megváltási terve és kereszthalálának valósága pontosan nyomon követhető a Bibliában, amely minden idők – Isten szent emberei által írt – legnagyobb szellemi alkotása és értéke. Nagy emberi mulasztás nem kezünkbe venni Isten igéjének tudattárát, a Szentírást, amely egész földi életünkben Isten útján tarthat bennünket, amely az Ő országába vezet. Megtanulhatjuk belőle, milyen tulajdonságokkal kell felvértezni magunkat, hogy ne legyünk vágyaink áldozatai, hogy azok ne sodorjanak romlásba bennünket, hogy ne legyünk vakok és rövidlátók, hogy ne feledkezzünk meg az Úr Jézus Krisztus megváltó áldozata árán megbocsátott bűneink sokaságáról.

Sokat gondolkodtam azon, hogy a Megváltó beszédeiből, cselekedeteiből melyek azok, amelyek a legmélyebb üzenetet hagyták a lelkemben. Be kell vallanom, hogy ez néha változott is az idő sodrában, mert sokszor nagyobb horderejű dolgokat fedezünk fel és élünk át életünk rejtelmes folyamában, amik néha meg is ingatják hitünket. Néhány év távlatából azt mondhatom, hogy János apostol evangéliumában, a 10. fejezet 17. és 18. igeversében találtam meg az Élet Fejedelmének hozzám legközelebb álló magyarázatát annak, ahogyan Ő élt, meghalt és feltámadott. Így hangzik: „Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. Senki sem veszi azt el éntőlem, hanem én teszem le azt, én magamtól.

Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.” A szöveg értelmezését a kedves olvasóra bízom. Talán egy mondatot mégis rögzítek. Amikor Jézus ezt mondta, tökéletesen tudatában volt isteni voltának, és igazolta a Szentháromság Egyetlen látható személyének örök elemét és igazságát, a Fiú Istent. És az Atya, a mi gondviselő, kegyelmes és irgalmas Istenünk Egyetlen fia és az apostolok jelenlétében égi szózat formájában így válaszolt: „Ez az én szeretett Fiam, akiben én gyönyörködöm.” 2 Pt 1,17.

Jóba Mihály

„Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba.”

János 1,9

(fzs, nzs)

Kis Tükör │ 7

kt17.4.indd 7

12/18/2016 9:06:48 PM

Wormstól Augsburgig

Ecclesia semper reformanda est! Az egyháznak újra meg kell újulnia...

A központi hatalom gyengeségéből adódóan a wormsi edik- Az ágostai hitvallás tumot nem tudták végrehajtani. (A wormsi ediktum sújtotta A Német-római Birodalmon belül továbbra is vallási megoszbirodalmi átokkal Luthert, rendelte el könyvei elégetését stb.). tottság volt a fejedelmek között. A reformációt követő fejeLuther írásai akadálytalanul terjedtek. A reformáció eszmé- delmek saját tartományaikban egyházi reformokat hajtottak inek terjedésében nagy szerepet játszott a nyomtatott sajtó. végre. A reformáció két irányzata között (lutheránus és svájRengeteg röpirat látott napvilágot több millió példányban. A ci) pedig kirobbant az ún. úrvacsoravita. Luther azt vallotLuther-féle Biblia pedig hatalmas példányszámban kelt el. Lu- ta, hogy Krisztus valóságosan jelen van az úrvacsorában, míg ther életében a Bibliát 300 kiadásban közel 1 millió példány- Zwingli úgy vélte, hogy Krisztus csak jelképesen van jelen, s ban adták el. Sikerének titka az volt – ugyanis több német az úrvacsora nem más, mint emlékezés az utolsó vacsorára. fordítású Biblia forgott már kézen -, hogy nyelvezetében nem Közben Habsburg Ferdinánd (a császárt ő helyettesítette táhasznált bonyolult kifejezéseket, a beszélt nyelvet igyekezett vollétében) a Német-római Birodalomban egységbe fogta a átültetni az írásba, így a szökatolikus rendeket, és veg mindenki számára értkeményen fellépett a hető volt. reformációval szemben.

Amíg Luther Wartburg váEz szükségessé tette a rában tartózkodott, addig két irányzat összefogáWittenbergben több gyasát, s ennek eredményekorlati reform megvalósítáként létre is jött a közös sára került sor. Átalakították párbeszéd Marburgban. az istentiszteleti rendet, renA párbeszéd végén öszdelkeztek a koldulás betilszeállított marburgi 15 tásáról, a templomokban az cikkely is bizonyítja, oltárok számának csökkenhogy nagyon közel ketéséről, képek eltávolításáról rültek az álláspontok. A és rögzítették a közös persely tizenötből mindösszeMelanchthon Fülöp, Kálvin János, Bugenhagen János, Luther Márton, rendjét. A városban több sen egyben nem tudtak Gustav Adolf, Ulrich von Hutten, Ulrich Zwingli és Huss János ízben is zavargásokra, képmegegyezni, mégpedig rombolásokra került sor, amit a városi tanács minden igye- az úrvacsora kérdésében. kezete ellenére sem tudott felszámolni. 1522-ben visszahívták V. Károly császár 1529-ben tért vissza a birodalomba, majd Luthert a városba, aki a prédikációival nyugalmat és rendet összehívta az augsburgi gyűlést, hogy a vitás kérdéseket megteremtett. beszéljék. Azt remélte, hogy tárgyalások útján helyreállítható A reformáció másik központja Svájcban, Zürichben alakult lesz a rend. A wittenbergi teológusok (Luther, Melanchton, ki, ennek vezetője a Luthernél radikálisabb Zwingli volt. Te- Justus Jonas, J. Bugenhagen) kidolgozták hittételüket, az ágosológiájának középpontjában a predesztináció és a szentségek tai hitvallást (Confessio Augustana), melyet hét tartományfetana állt. Szakított a katolikus szertartásokkal: semmi nem jedelem és két birodalmi város írt alá. Az ágostai hitvallás 28 maradhatott meg, ami nem a Szentíráson nyugodott. A misé- cikkben két részből áll. Az első rész 21 cikke a legfőbb kereszvel együtt eltűntek az egyházi énekek, az oltárok, az orgona, tény hittételeket tárgyalja, míg a második rész 7 cikkből áll, megszűntek a körmenetek, az ereklyék, a képek, a bérmálás, ahol felsorolják a katolikus egyház gyakorlatában jelenlevő, a az utolsó kenet.

Szentírással ellenkező téves tanokat. A birodalmi gyűlés a császár nyomására elutasította az ágostai hitvallást.

A német parasztháború 1524-ben a Fekete-erdő déli részén és a Boden-tó környékén Az augsburgi vallásbéke zavargások kezdődtek, majd több helyen alakultak ki felkelé- A császár ellenséges magatartása miatt az evangélikus fejesek, melyek egymással csak ritkán áltak kapcsolatban. A fel- delmek létrehozták a Schmalkaldeni Szövetséget (1531). A kelés vezetői között parasztokat és papokat is találunk. Több császár szorult helyzetben volt, hiszen Franciaország a szövetok is húzódott a zavargások hátterében: a túlnépesedés miatti séget támogatta, délen pedig ott voltak a törökök. A császár élelmiszerhiány, a földesúri terhek növekedése, a parasztok kö- mindezek ellenére létrehozta a Szent Ligát a protestáns szövetzötti vagyoni különbségek növekedése és az, hogy félremagya- ség ellen. A háború a császár győzelmével ért véget 1547-ben. rázták Luther tanítását. A parasztháború legismertebb alakja Az egy évvel későbbi augsburgi birodalmi gyűlés kimondta Thomas Müntzer volt. Müntzer nézeteitől Luther és Zwingli a vallási egységet a birodalomban. A döntés ellen tiltakoztak is elhatárolódtak. Az anabaptizmus (elutasította a gyermekke- a protestáns főurak és fejedelmek. Alig négy évvel később a resztséget) vezéralakja volt, elutasította a fennálló társadalmi császár öccse, Ferdinánd király a választófejedelmek és a töbrendet, ugyanúgy mind a katolikus, mind az evangélikus egy- bi német fejedelem között Passauban egyezséget kötött. A házi szervezetet is. A Frankenhausen melletti csatában a feje- passaui szerződés értelmében az ágostai vallásúak az újabb delmek serege kegyetlenül leverte a Müntzer vezette tömeget. birodalmi gyűlésig szabad vallásgyakorlatot kaptak. Végül az Müntzert elfogták, megkínozták és a fejedelmek mühlhauseni 1555-ben tartott augsburgi birodalmi gyűlésen a Habsburgok táborában lefejezték. engedményre kényszerültek, és V. Károly császár képviseletéMaga Luther elhatárolódott a felkeléstől, s mikor hallott az ben I. Ferdinánd szeptember 25-én békét kötött a rendekkel. általuk elkövetett kegyetlenkedésekről, kemény hangvételű Az augsburgi vallásbéke gyakorlatilag az evangélikus rendek írásban (A parasztok gyilkos és rabló hordái ellen) ítélte el a egyenjogúságának és a Német-római Birodalom felekezeti mozgalmat. megosztottságának elismerését jelentette. Édes Enikő, az alistáli ref. iskola történelem szakos igazgatónője

8 │ Kis Tükör

kt17.4.indd 8

12/18/2016 9:06:49 PM

Október Dorka – Csepy Tibor elárusító és Vendégh Viktória reformárus ápolónő leánygyermeke Emma Sára – Szász Barna római katolikus informatikus és Mohos Boglárka református tanárnő leánygyermeke November Hubert – Žigó Gábor római katolikus kereskedő és Takács Hajnalka református kereskedő fiúgyermeke Bálint – Cséplő Attila református vállalkozó és Szirtes Lilla római katolikus könyvelő fiúgyermeke Házasságot kötöttek Szeptember Sárközy Vilmos ápoló és Csicsó Mónika református egészségügyi alkalmazott Tárnok Bálint taxis és Nagy Klaudia üzletvezető Október Bese László református tanár és Pákozdi Anita római katolikus tanárnő Eltávoztak a földi életből Szeptember özv. Csernák Lászlóné Turczi Erzsébet, 86 éves korában özv. Nagy Istvánné Kosztolányi Eszter, 88 éves korában Szabóné Beke Márta, 66 éves korában Nagy Sándor, 73 éves korában Fehérváry Lajos, 70 éves korában Október Ács István, 63 éves korában özv. Cselle Mihályné Németh Katalin, 77 éves korában Jurcsin Gáspár Zsuzsanna, 72 éves korában Géczi Tóth Lajosné Tóth Dionyza 88 éves korában November Mihajlovič József, 77 éves korában Horváth Mátyásné Beke Jolán, 79 éves korában

Könyvfigyelő

Keresztelésben részesültek Szeptember Enet – Molnár Ádám alkalmazott és Kovács Nóra református tanító gyermeke Bianka – Radics István római katolikus magánvállalkozó és Sőreg Emese református tanácsadó leánygyermeke Lili – MUDr. Balogh Péter református orvos és MUDr. Zalabai Éva orvos leánygyermeke

Életünkben nincsenek véletlenek, mindennek értelme van. Az embereknek, akikkel találkozunk, akikkel dolgunk van - akár pozitív, akár negatív vonatkozásban – megvan a szerepük. Nemcsak magunkra nézve, hanem egymással szemben is konkrét feladataink vannak. Előfordul, hogy előre megérzünk egy-egy később bekövetkező momentumot, felvillanhatnak előttünk képek, események, melyek utólag valósággá válnak. Ha az ember ezekre a dolgokra tudatosan kezd figyelni, az élet számára rendkívül izgalmassá és érdekessé válik.

Hitünk sokféleképpen esik megpróbáltatások alá, s a próbák bizony jótékonyak. Erősítik, színesítik hitéletünket, megóvnak bennünket az unalomtól, a rutinszerű megoldásoktól. Szükségszerű, hogy időnként nézőpontot változtassunk, más irányból is vizsgáljuk meg a dolgokat. Kellő nyitottsággal és az Ige mérlegére téve próbára tehetjük hitünket akár James Redfield A mennyei prófécia című regénye által is.

A távoli Peruban egy különös kézirat terjed, mely olyan lelki felismerésekről szól, melyek közelebb vihetik az embert saját életútjának jobb megismeréséhez, elősegítheti lelki érését. Vannak, akik mindent megtesznek, hogy a kézirat széles körben elterjedjen, ám olyanok is akadnak, akik komoly veszélyt látnak benne: „Ez a szöveg úgy állítja be a világot, mintha az ember kezében volna az irányítás. Ez nem igaz. Az irányítás Istené. Az embereknek csupán annyi a dolguk, hogy elfogadják a Szentírás tanításait, és ezáltal elnyerjék a megváltást.” 1 Nos, nem biztos, hogy ez a helyes hozzáállás egy ősi irattal szemben, amely – amennyiben tényleg létező – Krisztus előtt 600 körül, a Szentföldtől távol és a választott néptől teljesen függetlenül keletkezhetett. Elvileg miért ne lehetnének helytálló megfigyeléseik az ősi idők embereinek, még ha nem is használnak olyan kifejezéseket, mint Szentlélek, lelki fejlődés, ó-ember és új ember vagy gondviselés? Vajon miért kellene félnünk olyasvalaminek a megismerésétől, amely előtt lépéselőnyben vagyunk? Mi veszélyeztetheti azt az embert, aki Kősziklára építi a házát? Milyen alapon lehetne megtiltani, hogy egy felnőtt és érett személyiség gyönyörködhessen e csodálatosan pazar világban? A kézirat sehol sem ássa alá a Biblia tekintélyét, sehol sincs ellentétben az igei tanításokkal. Isten ugyanis nem tudat és akarat nélküli szolgákat, hanem bölcs önkénteseket szeret, akik szabadon el tudják dönteni, mi az, ami embertársaik és saját javukra van. Eme álláspont mellett a regényben így érvel egy földi halandó: „ezt a kapcsolatot (t.i. Isten és ember köztit) mindig elvontan értelmeztük, olyasminek, amiben intellektuálisan hiszünk. És mindig olyannak festettük le ezt a kapcsolatot, mint amit az embernek azért kell választania, hogy megmeneküljön valami rossztól, nem pedig azért, hogy elérjen valami jót és csodálatosat. A Kézirat leírja, milyen inspirációval jár, ha az ember igazi szeretetet érez, és fejlődik az élete.” 2 A regény felfogható kalandregényként, amely különös tájakra vezeti olvasóját, de belső utazásként is. S tekintve, hogy valóban valami történelem előtti időkből származó irat az ötletadója, tartogat egy, a keresztyén szíveknek is lelkesítő adalékot: „A Kézirat szerint valamikor a történelem folyamán egy ember meg fogja találni az Isten energiaforrására való rákapcsolódás igazi módját, és maradandó példát mutat arra, hogy ez lehetséges. … Nem pontosan ezt tette Jézus?” 3 Jómagam nem a titokzatos véletlenekben, hanem továbbra is a gondviselésben bízom. Hitem szerint a Mennyei próféciát pontosan azok fogják olvasni, akik kellő bölcsességgel rendelkeznek ahhoz, hogy megállapítsák, mi az, amivel egyetérthetnek, és mi tartozik a fantázia világába. Kellemes utazást!

Szalay Cecília Jegyzet: 1 J.Redfield: Mennyei prófécia, 226.old.

2 U.o.227. old.

3 U.o.230. old.

Kis Tü Kis Tükö Tükör körr │ 9

kt17.4.indd 9

12/18/2016 9:06:49 PM

Szeptember 2.

Ezen a pénteki napon ifjaink fi lmvetítéssel, énekléssel és sok játékkal egybekötött nyárbúcsúztató pizsamapartit szerveztek.

Az elmúlt hónapok eseményei

Szeptember 4.

Vasárnapi tanévnyitó istentiszteletünkön bemutatkoztak hitoktatóink, majd a gyermek-istentisztelet szolgálata és az Élő Víz nem befektetési alap jóvoltából ajándékkal köszöntöttük a kis elsősöket és az őket kísérő szüleiket. A templomi alkalom után a Kollégium kertjében az Együnk együtt, legyünk együtt akció keretében közös ebéden vettünk részt a gyermek-istentisztelet vezetőivel, az alkalmakat látogató gyerekekkel, szüleikkel és a hitoktatóinkkal.

Október 1.

A gyermek-istentisztelet szervezésében gyerekek és szülők együtt kerekeztek ki az izsai clementia erődbe, ahol Ratimorszky Piroska a római kor világáról beszélt a résztvevőknek. Köszönet az emlékezetes délelőttért Szabó Csekei Tímea presbiterünknek.

Október 2.

Október első vasárnapján istentiszteletünkön és az azt követő szeretetvendégségen adhattunk hálát idős testvéreink életéért. Az alkalmat az Élő Víz nem befektetési alapszervezte.

Nőegyletünk tagjai az őszi nőszövetségi találkozón vettek részt Csallóközaranyoson, ahol dr. Erdélyi Anita A keresztyén család című előadása hangzott el.

Szeptember 5–10.

Bűnbánati istentiszteleteinken a munka fogalma állt az újszövetségi igék fényében.

Október 7.

Gyülekezetünk néhány tagja részt vett az egyházmegyei jótékonysági bálon Deákiban.

Szeptember 11.

Ezen a vasárnapi istentiszteleten az újkenyérért is hálát adtunk úrvacsorai közösségünkben.

Október 8.

Ifjaink újraindították a múltban is sok áldásban bővelkedő zenés-énekes Dics-action alkalmakat.

Szeptember 22.

Presbiteri gyűlésünkön az aktuális kérdéseket vitattuk meg.

Október 13–16.

A nyolcadik osztályba járó 22 konfirmandusunkkal egy hétvégét töltöttünk Bátorkeszin , ahol a sok játék és éneklés mellett hitünk alapjaival is jobban megismerkedhettek.

Szeptember 24.

Ennek a pénteki napnak ez estéjén felejthetetlen koncerten vettünk részt a Tiszti Pavilon dísztermében, amikor is Visszer Ágnes jótékonysági koncertjén a magyar nóta és operett gazdag kincstárának gyöngyszemeivel szórakoztatta a résztvevőket. A koncert bevételét (1 860 €) a Timóteusház javára ajánlotta fel. Köszönet érte!

Szeptember 25.

Gyülekezetünk pedagógusai az egyházmegyei pedagógustalálkozón vettek részt, amelyen nt. Écsi Gyöngyi hetényi lelkipásztor hirdette az igét, majd Grezsa Ferenc A pedagógus mint segítő szakember című előadása hangzott el.

Október 15.

Gyülekezetünk tagjai közösségi munkában szépítették a Kollégium és a Timóteus-ház udvarát. Köszönet érte!

Október 16.

Nyolcadikos konfirmandusaink bemutatására került sor a vasárnapi istentisztelet keretében, amikor a Dics-action zenekarunk is énekkel dicsérte az Urat.

Szeptember 29.

A nőegylet szervezésében az egylet tagjai a budapesti Operaház Székelyfonó című előadásoán vettek részt.

10 │ Kis Tükör

kt17.4.indd 10

12/19/2016 9:54:55 AM

Október 22.

A temetői bizottság tagjainak szervezésében temetőnk kiemelt sírjait tettük rendbe.

Október 25.

A nőegylet összejövetelén a résztvevők nt. Fazekas Zsuzsa A reformáció elé című előadását hallhatták.

Október 29.

Templomunk adott otthont a református emlékbizottság szervezésében megrendezésre kerülő koncertnek, melyen a budapesti 45 tagú Lutheránia énekkar a 30 tagú Budapesti Vonósok kíséretében Bach h-moll mise című művét adták elő. A résztvevők felejthetetlen élménnyel gazdagodtak.

November 11.

Ezen a pénteki napon tartotta a Dics-action ifjúsági alkalmát, melyen a beilleszkedés volt a téma.

Az elmúlt hónapok eseményei

Október 28–31.

Egy új kezdeményezés elindítói voltak Szuri András presbiterünk és Vörös Renáta, akik Alistálon a Labora tábor keretében ifjainkkal az igei tanítás mellett a munka örömére is nagy hangsúlyt fektettek.

November 6.

Egyházmegyénkben ebben az évben Ekel szervezte meg a presbiteri konferenciát. Az igehirdetés szolgálatát nt. Szabó Sarolta, nagykeszi lelkipásztor végezte. A presbiteri tisztségről szóló előadást nt. Somogyi Alfréd, a Pozsonyi Egyházmegye esperese tartotta.

November 13.

Presbitériumunk határozata alapján diakóniai vasárnapot tartottunk, melyen nt. Haris Szilárd diakóniai lelkész hirdette Isten igéjét, majd Csiffáry Ildikó, egyházunk diakóniai munkatársa ismertette meg a gyülekezetet a szeretetszolgálattal.

November 16.

Ezen a szerdai napon vette a kezdetét a hajléktalanok étkeztetése. Gyülekezetünk is hetente a szerdai napon 15 személy számára oszt egytálételt a város különböző pontjain.

November 17.

A csütörtöki istentisztelet után a diakóniai bizottság tartotta gyűlését, melyen az elvégzendő szeretetszolgálati feladatokat beszélték meg.

Október 30.

Idén először tartottunk az elhunytakra emlékező, temetői istentiszteletet. Az esti alkalom után végigsétálva a temetőkerten gyülekezetünk volt lelkipásztorainak és gondnokainak sírjánál elhelyeztük a kegyelet virágait.

Október 31. Ünnepi istentiszteletünk keretében a reformációra emlékeztünk.

November 6.

Gyülekezetünk hagyományához hűen november első vasárnapján a gyászolóknak hirdettük az örök élet és a feltámadás evangéliumát.

November 19.

Egyházmegyei bibliaismereti versenyt szerveztek Martoson ebben az esztendőben is. Gyülekezetünket több csoport képviselte, melyek közül a következő hittanosok lettek eredményesek:.

II. kategória: 3. hely: Botlik Dávid, Varga Viktória, Cintula Júlia, Lami Lilla II. kategória: 6. hely: Mézes Virág, Ádám Cecília Lenke, Süll Csillag Virág (felkészítő hitoktató: Sánta Eszter) III. kategória. 2. hely: Keserű Borbála, Téglás Panna (felkészítő hitoktató: Szalay Cecília) III. kategória: 3. hely: Vörös Kata, Vörös Virág, Vanya Zsuzanna, Gacsal Ákos (felkészítő: Ódor Zsuzsanna) November 21–25.

Ezeken a napokon gyülekezetünk összefogását bizonyította a Timóteus-ház takarításánál. Az 5 nap alatt nagy odaadással és örömmel végezte feladatát az a 87 ember, akik közül a legfiatalabb 15, a legidősebb 85 éves volt.

Kis Tükör │ 11

kt17.4.indd 11

12/18/2016 9:06:51 PM

November 24.

A Marianum Iskolaközpont végzőseivel, szüleikkel és tanáraikkal együtt részesültünk az úrvacsora javaiban.

7. kategória (csoport): Máté Zsóka Elvira, Bathó Lilla, Bagin Fruzsina, Zsidek Alexandra – aranysáv

November 24–26.

A bűnbánati istentiszteleteinken a Jézusra várók újszövetségi csoportja állt elénk az igén keresztül.

7. kategória (csoport): Mikla Bence, Cintula Zsófia, Lami Bence – aranysáv

Az elmúlt hónapok eseményei

November 26.

Egyházi énekverseny országos fordulóját tartották Rimaszombatban. Gyülekezetünk képviseletében a következő hittanosok kaptak minősítést: 1. kategória (szóló): Mézes Virág – aranysáv 3. kategória (szóló): Mikla Bence – aranysáv Zsidek Alexandra – aranysáv 6. kategória (csoport): Mézes Virág, Szabó Julianna, Süll Csillag Virág, Lami Lilla – aranysáv

(felkészítők voltak: Simonné Rácz Márta, Nagy Zsolt, Sánta Eszter és Mórocz Katalin) Köszönet a felkészítőknek, a szülőknek a támogatásért és a gyermekeknek a szorgalmas énektanulásért!

November 27.

Advent első vasárnapját úrvacsorai közösségben ünnepelhettük.

November 29.

A nőegylet alkalmán Nánási Ildikó Megemlékezés Robert Schumann zeneszerző halálának 160. évfordulójáról című előadását élvezhették a jelenlévők.

6. kategória (csoport): Nagy Dóra, Megyeri Tamara, Cintula Júlia – aranysáv

Ady Endre: Karácsony I. Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek.

Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumba A Messiás Boldogságot szokott hozni.

A templomba Hosszu sorba Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis falumban Hálát adnak A magasság Istenének.

Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme súgna, szállna, Az én kedves, kis falumban Minden szívben Csak szeretet lakik máma.

Kibékülni, Szeretetben üdvözülni.

III.

Ha ez a szép rege Igaz hitté válna, Óh, de nagy boldogság Szállna a világra.

II. És a gyarló ember Bántja lelkem a nagy város Ember lenne újra, Durva zaja, Talizmánja lenne De jó volna ünnepelni A szomoru útra.

Odahaza.

Golgota nem volna De jó volna tiszta szívből Ez a földi élet, – Úgy mint régen – Egy erő hatná át Fohászkodni, A nagy mindenséget, De jó volna megnyugodni.

Nem volna más vallás, De jó volna mindent, min- Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent dent És egymást szeretni…

Elfeledni, Karácsonyi rege De jó volna játszadozó Ha valóra válna, Gyermek lenni.

Igazi boldogság Igaz hittel, gyermek szívvel Szállna a világra…

A világgal

12 │ Kis Tükör

kt17.4.indd 12

12/18/2016 9:06:51 PM

„Örökkévaló szeretettel szerettelek téged...” – mondja az Úr (Jer.31,3) Az év Szent Mihály havának utolsó hetében és Mindszent havának első felében szinte megállás nélkül az utcai csöngő hangja verte fel az amúgy is ritkán csendes, régi Gombai utca egyik otthonát. S hangzottak a koppanó, közeledő lépések, és a maradásra bátorító, jól ismert elnyújtott hangsúlyú biztatás: - Jövök...

"Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít." Fil.4,13

Közeleg a karácsony A kalendárium azt mutatja, hogy közeledik az esztendő vége. Jönnek az ünnepek, melyeket apáink, anyáink mély lelki odafordulással vártak. A világ most is azt mutatja, hogy megint közeledőben van valami rendkívüli, a karácsony. A karácsony körüli időszak jó alkalom arra, hogy magunkba, befelé forduljunk. Hogy lelkünkben számot adjunk a megéltekről, mi az, amit elhanyagoltunk, pedig meg kellett volna tennünk. Gondoljunk az elesettekre, a szegényekre, a segítésnyújtásra szorulókra. Lassan itt az ideje, hogy a Seregek urától ne kérjünk, hanem hálát adjunk neki, amiért egészségben megélhettük a mát, hogy erőt adott nehézségeink, fájdalmaink elviselésére, leküzdésére. Igen, az is

ide tartozik, hogy egy-egy szeretett hozzátartozónktól örökre búcsút kellett vennünk. A nemrég még velünk ünneplő nagyika meg nagypapa már nem áll mellettünk a karácsonyfában gyönyörködve, lélekben azonban továbbra is itt van közöttünk.

Most, a közeledő ünnep adta áhítatunkban, ildomos lenne a külső és belső nehézségek elviseléséhez kapott erőt megköszönni, ahogy azt is, hogy nehézségek miatt sem veszítettük el hitünket.

A mindennapi élet, a világ forgataga azonban valahogy másfelé terel bennünket. A mi nagy keresztyén ünnepeinkből mintha kialudt volna a szakralitás. Mintha karácsony közeledtével a legfontosabbnak tűnő fel-

Nem véka alá való... (Mt 5,15)

S a felnyíló ajtón keresztül ismerősök, barátok, volt tanítványok, lelki testvérek, rokonok serege lépett be az otthonba. S hangzott a jókívánság különböző megszólítással: Isten éltessen, Icuka! Isten éltesse, Ica néni! Isten éltesse, Tanárnő!

S megtelt az otthon énekkel, emlékekkel, emlékezéssel, nótával, hálaadással, szóval, olykor hátragondoló csenddel, könynyel és sok-sok virággal.

Isten élteti gyermekét, mert örökkévaló szertetettel szereti. Éltette az elmúlt 80 esztendő alatt. S itt nem is a mennyiség a lényeg, hanem a minőség. Nem az évek, évtizedek elmúlt sora, hanem az emberi életet beteljesítő isteni örökkévaló szeretet ereje.

A megfogalmazódott és kimondott hála.

Hála a családért, az emberi számítás szerint későn született egyetlen gyermekéért tűzön-vízen keresztül utat törő harcos édesanya képe.

Hála az édesapáért, aki a legtöbbre: alázatra és odaadásra, feltétel nélküli szeretetre akkor tanította, amikor 14 évi magatehetetlenségében lányától kapta a gondoskodást.

Hála a példakép, Lorántff y Zsuzsanna házasságban utat mutató, elpecsételő tanításáért: a férj ereje az asszony hitében van. Így születhetett meg a személyes bizonyságtétel az 54 év házasság alatt: a jó házasság titka az, hogy kölcsönösen támaszai legyünk egymásnak.

Hála a tanítás öröméért. A szó erejének felismeréséért, a példamutató élet erejéért. „Mert a jó pap holtig tanul, de a jó pedagógus holta után is tanít.”

Hála az Egyházért, a gyülekezetért. A gondnoki tisztség méltóságáért, a nőegylet egyre jobban kiteljesedő szolgálatáért.

S hála Istennek a polgári elismerésekért: Polgármesteri Díj (2003), Pro Urbe Díj (2012), Vitézi Rend tagsága (2007), a Tudományos Akadémia Magyar Örökség Díja (2013).

Szóljon hát a csengő, verje fel a régi Gombai utcai házat még sokáig. Ne csak Szent Mihály havának utolsó hetében és Mindszent havának első felében. Koppanjanak a lépések, bátorítson maradásra bennünket a jól ismert elnyújtott hangsúlyú: - Jövök. S táruljon az ajtó az örökkévaló szeretettel hordozó Isten kegyelméből még sokáig!

Isten éltesse Gondnok Asszonyunkat! Isten éltesse, Ica néni! (fzs)

adatunk az ajándékozás lenne. Egész környezetünk azt sugallja, hogy itt van a nagy ünnep, amikor az embert csak a vágyak kielégítése, az ajándékadás és -kapás teszi boldoggá. A kínálat végtelen, és nagyon erősen késztet bennünket, hogy lehetőleg mi is a legtöbb, legszebb ajándékot adjuk.

Korunk a fogyasztói társadalom minden jellegét magán viseli. Van azonban egy nagyon értékes kincs, amit a plázákban, nagyáruházakban bizony még pénzért sem árulnak. Ez a minden anyagi javakat felülmúló ajándék a szeretet. Bármennyire is üres a pénztárcánk, ha a szívünkben megvan a szeretet melegsége, abból bőven jut mindenkinek. Ha mindenáron ajándékozni akarunk, akkor ajándékunkat próbáljuk ebből a kimeríthetetlen kosárból osztani.

Szabó Iván J.

Kis Tükör │ 13

kt17.4.indd 13

12/18/2016 9:06:53 PM

Mester Györgyi: Minden nap Szenteste

ajándékok kibontása. Kisautót kapott, olyan márkát, amilyennel még nem rendelkezett. Hát ez is csak olyan ajándék, mint a korábbiak - gondolta -, és beállította a többi autó közé a sorba. Aztán lassan mindenki aludni Álmos volt, és már épp lecsukódni készült a szeme, ami- tért. Úgy bújt be az ágyába, hogy nem érezte sem a kakor eszébe jutott, mit mondtak aznap - a téli vakáció rácsony, sem az ajándék okozta különös örömöt… előtti utolsó tanítási napon -, a barátai. Mindnyájan azt állították, hogy nem a tanórák elmaradása a legjobb a Reggel a szokásos karácsonyi sürgés-forgásra ébredt. szünetben, hanem maga a karácsony. Azon belül is a Olyan ismerős volt minden. Mintha ezt egyszer - vagy legörömtelibb esemény a szentestei ajándékosztás, ami a talán nem is egyszer - már átélte volna. Anyuka a karácsonyi pulykát tömte a fűszeres töltelékkel, a nővére karácsony fénypontja. meg-megnézte, sül-e már a sütemény a sütőben. Apuka Azzal a tudattal, vagy inkább tudatlansággal aludt el, elment a fenyőért, és a kutya már a második adag töltehogy nem értette: ajándékot ő az év más napján is szo- lékmaradékot ette ki a táljából. A fenyőre felaggatták a kott kapni, például a születésnapjára vagy a névnapjára, szokásos díszeket, a karácsonyi vacsora is finom volt, na de vajon mitől olyan különleges a barátai számára a ka- és a Szentestén, az ajándék kibontásakor se érte meglepetés. A kapott kisautó - ez alkalommal is egy új típus rácsonyi ajándékozás?!

- nem okozott igazi örömöt. Mielőtt elnyomta volna az Reggel a szokásos karácsonyi sürgés-forgásra ébredt. álom, az ágyban megint csak az okot kutatta, miért nem Anyuka, annak ellenére, hogy ő még pizsamában volt, különlegesen szép és jó az ő karácsonya, és miért nem rögtön a konyhaasztalhoz ültette, de annak is csak az okoz számára olyan örömöt a szentestei ajándékozás, egyik sarkán - a hatalmas, még jeges pulyka mellett - mint az osztálytársainak… szorított számára helyet, hogy ott gyorsan reggelizzen meg. Azután ugyanolyan gyors tempóban öltözzön fel, Reggel a szokásos karácsonyi sürgés-forgásra ébredt. mert apuka már berregteti az autót, mennek a piacra a Már szinte behunyt szemmel is látta, mint birkózik fenyőért. A nővére köténnyel a derekán mézeskalácsot anyuka a hatalmas karácsonyi pulykával, miként ügyesformázott a gyúródeszkán, és még a kutyának is dol- kedik nővére a sütőnél, apuka hogyan cipeli be a kocsiga volt, épp akkor nyalta fényes tisztára a tányérját. A ról a fenyőt, és a kutya most se törődött mással, csak fát megvették, szokás szerint feldíszítették, megvolt a farkcsóválva leste, mikor pottyan le számára a konyhakarácsonyi pulykavacsora is, majd, Szenteste lévén, az asztalról valami további ínycsiklandó falat. A fát korán ajándékok felbontása következett. Mint az elmúlt évek- feldíszítették, de Szentestéig jócskán volt még idő. ben szinte mindig, most is kisautó került elő a díszcsomagolásból, olyan modell, amilyen még nem volt neki. Váratlanul az ötlött az eszébe, milyen is lenne, ha nem Anyuka a kapott márkás parfümöt szagolgatta, apuka csak sablonos ajándékokat kapnának karácsonykor, az ajándék inget próbálta fel, a nővére azonnal belete- olyanokat, amilyenekre nagyjából már mindenki számetkezett az új könyvébe, mivel nagyon szeret olvasni. mít?! Az ajándékok mindig a boltból származnak, és szinte már az eladók is tudják, hogy - néhány nappal az Egyáltalában nem érezte, hogy ez az este más lett volna, ünnep előtt -, apuka milyen parfümöt vesz a feleségémint mondjuk egy névnapi összejövetel, vagy a szüle- nek, anyuka milyen inget a férjének, újonnan megjelent tésnapja, mert akkor is mindig szokott kapni valamit, könyvet a lányának, és a szülei együtt választják ki a hiszen az az ünnepeltnek kijár. Hamarosan mindnyájan következő kisautót a fiuknak, vagyis neki. elvonultak a szobáikba, és elcsendesedett a ház…

Tulajdonképpen a nővére és ő mindig a szüleiktől kapReggel a szokásos karácsonyi sürgés-forgásra ébredt. nak ajándékot, amit a felnőttek pénzért vásárolnak.

Anyuka a konyhában fogadta, látszott, már korábban Ugyanakkor se ő, se a nővére még sohasem adtak ajánelkezdett főzni, a mirelit pulyka is félig kiolvadt. A reg- dékot karácsonyra a szüleiknek vagy egymásnak. De gelit gyorsan be kellett kapnia, apuka már az udvaron hiszen nincs is annyi zsebpénzük, miből vennének ajánvárt rá, együtt mentek a fenyőért. A lánytestvére cukor- dékot? De kell-e igazán pénz az ajándékozáshoz?! Bemázzal vonta be a mézeskalácsot, és a kutya farkát csó- húzódott a szobájába, és buzgón tenni-venni kezdett. válva leste, mikor kerül a tisztára nyalt tányérjába vala- Amikor elkezdte, még nem is tudta igazán, mit fog csimi finomság, ami ilyenkor a konyhában le-lepottyan az nálni a többféle fényes, kemény kartonból, a sok színes asztalról. A fenyő hamarosan feldíszítve állt a hallban, ceruzával meg fonallal. Aztán az ötletek csak úgy jöttek majd megvolt a karácsonyi vacsora, és a gyertyagyúj- maguktól. tás után sorra került a Szenteste utolsó mozzanata, az 14 │ Kis Tükör

kt17.4.indd 14

12/18/2016 9:06:53 PM

Egy dobozka alaprajzát rajzolta meg, majd mielőtt a kivágott mintát széleinél behajtogatta és összeragasztotta volna, színes tollal kacskaringós, varázslatos virágokat rajzolt minden oldalára.

mosodott el olyan hamar, mint az eddigi karácsonyokkor szokott. Újabb és újabb ötletek kerültek szóba, hogy mit és hogyan lehetne a jövő karácsonykor másképpen csinálni, hogy az ne szokványos legyen, hanem igazi, emlékezetesen nagy ünnep mindannyiuk számára.

Azután egy újabb kartonból hosszú, keskeny lapocskát vágott ki, amit bagoly formájúra szabott, és az élethű Amikor este végre ágyba került, még sokáig nem tudott madarat ki is festette arany meg barna színű filctollal. elaludni. Életében először élvezte igazán a karácsonyt.

Végre ő is adott valamit, megajándékozta a családtagjait.

Besurrant a szülei szobájába, és kivett a szekrényből egy És még meg is dicsérték érte! Büszke volt magára. Úgy csúnya, fából készült ruhafogast. Olyant, amire apuka érezte, ilyen örömteli karácsonya még sohasem volt. gyakran panaszkodott, hogy szálkás, és már nem egyszer beleakadt az ingnyaka, teljesen kihorzsolta, úgy- Másnap reggel frissen ébredt, egy valóban új napra… hogy a ruhadarab előbb-utóbb nem is lesz hordható. A vállfát ügyesen bevonta színes zsineggel, még mintát is 319. dicséret font rá, kifejezetten jól mutatott, egy valódi indián se csinálta volna meg szebben ezt a kézimunkát.

Lassan elérkezett a vacsoraidő, majd az azt követő szokásos, szentestei program, az ajándékok kibontása.

Anyuka meglepetéssel vette észre, hogy a sejthetően drága parfümöt rejtő áruházi papírtasak mellett egy kisebb csomag is meglapul. Kibontotta, és abban egy remekbe szabott, oldalán virágos mintázatú dobozkát talált, a mellétűzött cetlin ákombákom betűkkel felirat állt: Gyűrűtartó.

Nővére a lapos kis csomagból egy baglyot ábrázoló könyvjelzőt húzott elő, aminek duplán örült, mivel épp a napokban hagyta el valahol a kedvenc könyvjelzőjét.

Apuka teljesen elhűlt az ajándéka láttán, persze jó értelemben. El nem tudta képzelni, hogyan juthatott neki eszébe ez a ragyogó ötlet, mármint egy ilyen praktikus, egyben különleges dolog, a fonallal művészien bevont vállfa?! Megfogadta, hogy arra csakis a legújabb ingét akasztja fel, ami ily módon biztosan megmenekül mindenféle károsodástól.

Az ő ajándéka kisautó volt. De most kivételesen ezt sem bánta, mert apuka megígérte, hogy farostlemezből együtt fabrikálnak majd a gyűjteménye számára egy szuper játékgarázst. A nővére hozzátette, hogy ő a műanyag ablakok elkészítését vállalja, mert az iskolai gyakorlati órán éppen házmakettet csináltak, és legalább élőben is kipróbálhatja a tudását. Anyuka momentán nem tudott mit érdemben hozzátenni, inkább megfogadta, ha elkészül a garázs, az avatóra egy szép nagy tortát süt, és a tetejére az ő kedvenc autómárkáját fogja megmintázni marcipánból.

Még sokáig beszélgettek a fenyőfa körül. Egyikük se ál-

Kez-det - ben volt

A Krisz - tus

az

I - ge,

ő - Fel - sé - ge,

Szent Aty-já-nak e-gyet-len-egy - je.

1. Kezdetben volt az Ige, A Krisztus őFelsége, Szent Atyjának egyetlenegyje.

2. Leszálla mennyországból, Atyja akaratjából, Istenségnek szent tanácsából.

3. E világra adaték, Ő minékünk születék, Emberi nem hogy megváltatnék.

4. Mint Ádámban kesergünk: A Krisztusban vígadunk, Mert ő nékünk minden örömünk.

5. Mert Ádámban meghaltunk, De lőn Krisztus mi Urunk, Ki által ismét feltámadunk.

6. Örvendjünk és vígadjunk, Istennek hálát adjunk, Hogy halálból életre jutunk.

Kis Tükör │ 15

kt17.4.indd 15

12/18/2016 9:06:53 PM

Gaborek Sándorné: Karácsonyi gondolatok Ünnepi csend borul az egész világra, betlehemi csillag elindult útjára.

Tündöklő fénye beragyogja a sötétlő eget, angyalok hirdetik: Jézus megszületett!

Nem várta Őt fény és pompa, sorsa szegény és mostoha, Ám szeretetet hoz e földre, fogadjuk Őt a szívünkbe!

Némuljon el a harci zaj ne csak néhány napra, Ne legyen az ember embernek farkasa.

Feldúlt családok, jóindulatú menekülő emberek, felétek nyújtjuk segítő kezünket.

Emberek közt a nyugtalanság egyre jobban nő, Idegeink húrján játszik az idő.

Jöjj közénk, Krisztusunk, egyre jobban várunk, Szabadítsd meg a bűntől sivár világunk!

A földgolyón, hol emberek milliói laknak, születésed szent estéjén a gyertyák kigyúlnak, gondoljunk az árvákra, az elhagyatottakra, szűken terített asztalukat a szeretet gazdagítsa.

Közömbös emberi szívek, oldódjatok fel!

Krisztusnak örvendjetek!

Békességet, szeretetet hoz e világra, Foglaljuk Nevét buzgó imánkba!

(1991)

A Kis Tükör szerkesztősége áldott ünnepeket kíván!

2017. január 2–6.

Még van számodra egy hely!

Siess, jelentkezz!

Szlovákiai Református Keresztyén Egyház „Íme, Í a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuélnek neveznek” - ami azt jelenti: Velünk az Isten. [Máté 1,23–24] 16 │ Kis Tükör

kt17.4.indd 16

www.reformata.sk 12/18/2016 9:06:53 PM