A Székaszó kisújság 2023. májusi lapszáma

Pünkösdre várva

Pitymalodik… Gyülekezőt harangoznak; Templomalján Az emberek Máriához imádkoznak.

A Szentlélek működése Az

idős kor velejárója egyeseknél a feledékenység betegsége. Az emlékezetből kiesnek az emlékek, a régi képek. Évek és évtizedek élményei, tapasztalatai tűnnek el. Nincs rendszer, előre meghatározott sorrend, hogy mely emlékek tűnnek el hamarabb, s melyek maradnak meg tovább, hogy aztán egyszer ezek is eltűnjenek. Az emlékeit lassan elfeledő ember környezetében élők értetlenül s tehetetlenül szemlélik a folyamatot. A Jó Isten közben már régen felírta azokat az élet könyvébe. Az eseményeket, az élethelyzeteket, a döntéseket, a szavakat és a cselekedeteket. Számára nem múltba vesző emlékek ezek, hanem az örökkévalóság része. Egy ember életének minden mozzanata megmarad az örökkévalóság számára.

Pünkösd ünnepe, a Szentlélek eljövetelének napja az örökkévalóság felé nyit utat az egyház és a hívők számára. Isten emlékezetéből nem hullanak ki az egyház életének eseményei, mert azok a Szentlélek ösztönzésére történtek, s

emiatt legalább annyira tartoznak Istenhez, mint az egyházhoz. Nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán az apostolaitól búcsúzó Jézus megígérte a Szentlélek elküldését, s ez az ígéret teljesedett be pünkösdkor, a feltámadás utáni ötvenedik napon. A Lélek egykor megértette a tanítványokkal a krisztusi tanítás igazságát, megvilágította számukra a Megváltóról szóló prófétai jövendöléseket, amelyek Jézusban teljesedtek be. Ezeket a hatásokat a Lélek ma is kifejti a megkeresztelt emberekben, illetve azokban, akik jóakarattal keresik az Istenhez vezető igazságot. Hogyan működik tehát életünkben és az egyház életében a Szentlélek, aki elvezet bennünket az igazságra? Mindenekelőtt a híveket emlékezteti Jézus szavaira, és azokat szívükbe vési. Éppen e szavak által – mint ahogy ezt előre megjövendölték az Ószövetség prófétái – Isten törvénye belevésődik szívünkbe és bennünk mindennapi választásaink, döntéseink, tetteink, értékítéletünk vezérfonalává válik.

(folytatás a 2. oldalon)

S az égbolton Feldereng az első sugár, Nemzetünkre, Fiainkra, Vajh, ki tudja, mily jövő vár?

Édesanyák

Könnyes szemmel fohászkodnak, Gyermekükért, A hitükért, Mindent, mindent feláldoznak.

Édesapák

Kezeikben rózsafüzér; A békéért! A családért!

Könyörgésük Istenhez ér.

Magasan fent Keresztek sorjáznak élen; Koszorút és Nyírfaágat Szellő lengeti szelíden.

S száll a Lélek… Kegyelem árad szerteszét. Szeretetet, Égi áldást Permetezi e földre szét.

E föld népe Oly sok szenvedést már megélt; Szent hitüket, Szülőföldet, Nem adták oda semmiért.

Kéz a kézben, Egymás nyomában lépkedünk, Örökségként Ezt a búcsút Hagyták ránk őseink nekünk.

Ne felejtsd el, Add tovább te is az imát! Unokádat Búcsúba vidd, S vigye a falu zászlaját!

Örömödet Szemeikben látod viszont, Hálaadást, Köszönetet, Hogy búcsúban lehetett ott.

Albert (Balázs) Jolán

KARCFALVI-CSíKJENŐFALVI KISÚJSÁG ■ 2023. MÁJUS

(folytatás az 1. oldalról)

Korunk problémáit látva megállapíthatjuk, hogy mennyire szükségünk van a Szentlélekre.

Sajnos sok keresztény ember életében hiányzik ez a vezérfonal, nem az Isten van az első helyen, sokaknál hátrébb van, sőt, egyeseknél már talán teljesen hiányzik. Mindez a közömbösségnek köszönhető, amikor mit sem törődünk Istennel, az ő akaratával, igazságával, úgy élnek egyesek mintha Isten nem is létezne. De mi nem akarunk ezek közé tartozni, azért vagyunk itt, hogy megmutassuk a világnak, szükségünk van Istenre, az Ő ajándékára. A Szentlélek nélkül nincsen Jézusunk, evangéliumunk, bűnbocsánatunk, egyházunk, közösségünk Istennel és egymás között. Mert nem mindegy, hogy mi

nok vagyunk. Buzgóságra ösztönöz minket, amikor lankad vallásosságunk. Megvilágosítja értelmünket hitünk igazságaival kapcsolatban, és megerősíti akaratunkat a jóra való törekvésben. Őszinte bűnbánatot ébreszt bennünk, és megadja a lelki újjászületést. Nagy Szent Vazul püspök írja a Szentlélekről: „Természete szerint elérhetetlen, de jósága miatt elnyerhető… Lényege szerint egyszerű, erőiben sokféle: minden egyes ember számára egészen jelen van, és teljesen van mindenütt, úgy osztja szét önmagát, hogy semmi kisebbedést nem szenved, mindnyájan úgy részesülünk benne, hogy ő maga ép marad. Úgy, mint a napsugár, amely jótékony erejével mintha csak egy személyre világítana, mégis beragyogja a földet, a tengert, és átjárja a levegőt. Ne legyünk feledékenyek: hagyjuk, hogy a Szentlélek világossága elárasszon bennünket, beragyogja életünket, hogy bevezessen minket Isten Igazságába, megismerésébe, aki életünk egyetlen Ura és célja. Fohászkodjunk hozzá gyakrabban, hogy vezessen, és segítségével megvalósítsuk a krisztusi tanítást, és így majd részesei is lehessünk az örök életnek, Isten boldogító színe látásának, életünk céljának.

Farkas Árpád, lelkiatya

A jó pásztor

Ferenc pápa háromnapos magyarországi látogatása nagy kegyelem volt a magyar nép, a magyar nemzet számára.

A jó pásztor meglátogatta nyáját, bizonyítva, hogy milyen fontosak vagyunk számára, elismerve történelmünk sok viharát, nehézségét, hogy e parányi nép mindig kitartott, de hitét nem adta fel. Kiemelte szentjeinket, különösen a határon túli testvéreinket, nagyon sok esetben magyarul is beszélt, lehajolt a szegényekhez, a betegekhez, a menekültekhez, megszólította a fiatalokat, hangsúlyozva „az ember nem attól lesz nagy, hogy felemelkedik, hanem attól, hogy másokhoz leereszkedik”.

Végig tudtuk követni a különböző állomásokat, ahol a Szentatya megjelent a médián keresztül, vagy élőben.

Ezek közül április 30-án, a vasárnapi Kossuth téri pápai szentmise volt a legkiemelkedőbb, ahol személyesen is részt tudtunk venni.

A Kossuth teret reggel 6 órakór nyitották meg a résztvevők előtt, ami nagyon hamar be is telt, mire odaértünk sajnos már a kapukat is lezárták. Nagy tömeg alakult ki a környező utcákban, és azt lehetett érezni, hogy itt, Budapest szívében valami nagy dolog történik felekezetre való tekintet nélkül, az emberek arcán a szeretet és öröm volt látható, kisgyermekes családok, idős emberek mankóval, fiatalok, iskolás csoportok, ki-ki a maga képességével igyekezett elfoglalni azt a helyet, ahonnan „hátha megláthatja a Szentatyát”

Nagyon sokan a kordonon kívül rekedtünk, de ez nem volt probléma, maga a tudat, hogy Jézus földi helytartója itt van, belengte az utcákat és a tereket, a kórus felemelő éneke Kodály nagy művéből visszarepített az időben.

És akkor történt a csoda, vagyis a Parlament jobb oldalán lévő kaput megnyitották, és még nagyon sok ember, többek között én is, bejutottunk egészen az Andrássy Gyula szoborig.

A pápát nem láthattuk innen sem, csak a kivetítőn, de ahol elhaladt áldását osztva, a tömeg ujjongása kísérte, amely minket is magával ragadott egy felemelő érzésnek tanújaként.

Nagyon sok székely zászlót lehetett látni, és ahogy a pápamobil elhaladt, megáldotta a székelyek csoportját is, közel fél órán keresztül időzött a tömegben.

Közvetlensége mindenkit meghatott, és a Jó Pásztor vasárnapján azt éreztük, hogy Isten meghívott, egybegyűjtött, az ő népe vagyunk, és a Jó Pásztor eljött, itt van közöttünk.

Prédikációjában megfogott, ahogy kihangsúlyozta, hogy ezt a szeretetet fogadjuk be, és adjuk tovább. Bár különbözőek vagyunk, de Isten ebben a szeretetben ölel minket, meggyógyítja sebeinket, segít a gyengeségeinkben.

„Jó Pásztorként jön, és nevünkön szólít minket, hogy elmondja, az ő szemében milyen értékesek vagyunk.”

A másik kép a kapu képe, amit kihangsúlyozott, hogy hagyjuk el a megszokott komfortos életünket, ne csak belépjünk a kapun, hanem ki is lépjünk, lássuk meg testvéreinket, senkit se zárjunk ki, és legyen bátorságunk eljutni az összes perifériára, ahol szükség van az evangélium világosságára.

Váljunk nyitott kapukká, mert önzőek vagyunk, elzárkózunk a mi

kis világunkba, közönyünk zárt kapui mögött ott vannak azok, akik idegenek, mások, szegények, és nem vesszük észre.

„Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál.” (Jn 10,9)

„Engedjük be szívünkbe az élet Urát, az ő igéjét, aki vigasztal és gyógyít, utána pedig lépjünk ki, és váljunk mi magunk is nyitott kapukká a társadalomban!”

A szentmise végével kifejezte háláját az egész magyar nép felé, a messziről jöttekért, a fogadtatásért és a szeretetért, amit megtapasztalt, így köszönve el magyarul:

Isten fizesse meg!”

Majd folytatta: „Forduljunk most a Szűzanyához. Őrá bízok minden magyart, a Magyarok Nagyasszonyára, akit királynőként és patrónaként hívtok segítségül. És innen, e nagyszerű városból és e nemes országból az ő szívére szeretném bízni az európai kontinens hitét és jövőjét, amelyre e napokban sokat gondoltam, különösképpen a béke ügyét.”

„Hálás vagyok nektek ezekért a napokért, a szívemben hordozlak benneteket, és kérlek, hogy imádkozzatok értem” – mondta, beszédét magyarul zárva: „Isten, áldd meg a magyart!”

A pápai szentmise után mindenki reménykedett, hogy a dunai rakparton fog lejönni a pápai konvoj, így a hívek az Országháztól délre a rakpart feletti Duna-parti sétányig vonultak. Én is ebben reménykedve jutottam el a József Attila szoborig, ahol sikerült meglátni az áldást osztó kezét az autón keresztül, és ahogy integetett. Leírhatatlan élmény volt, ahogy elhaladt az autóval, taps és örömujjongás fogadta.

Csak egy gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy én is részesülhettem ebben, hogy nekem is intett talán, hogy itt a dunai rakparton a ki nem mondott szava lehet, amit üzen, hogy váljunk élő kövekké!

És ahogy búcsúztunk a térben és időben megértettük, a kapu, amiről beszélt, számomra és sokak számára is megnyílt.

„köszönöm,

„Tartsd meg, Isten, szent atyánkat, Krisztusnak helytartóját!”

Albert (Balázs) Jolán

Boldogasszony hónapja

Amájusi litániákban Szűz Máriához imádkozunk, az Ő segítségét kérjük, hogy a megújuló természet gyümölcsöt hozzon majd, új életet teremjen a növény, az állat s az ember…

Húsvéthoz kapcsolódva pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik. A húsvéti időszak záró ünnepe, elnevezése a pentekosth („ötvenedik”) szóból ered, lévén pünkösd ünnepe, vagyis az isteni Szentlélek kiáradása húsvét után az ötvenedik napon teljesedett be.

A húsvét utáni ötvenedik napon, vagyis május 28án ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.

A pünkösdhöz nagyon sok szokás

eredetük a kereszténység előtti korba is visszavezethető a római �loráliákra, amelyek tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlórisz, azaz Zöldellő, Viruló.

PÜNKÖSDI NÉPSZOKÁSOK

• Talán a legismertebb hagyománya a pünkösdi ünnepkörnek a csíksomlyói búcsú. Eredete a 15. századba vezethető vissza az írásos emlékek alapján, amikor 1567-ben a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Ez a szokás máig élő hagyomány, és több tízezer magyar zarándokol Csíksomlyóra pünkösdkor. A csíksomlyói búcsút 2018-ban terjesztették a Hungarikum Bizottság elé az RMDSZ kezdeményezésére, az erdélyi ferences rend támogatásával. A csíksomlyói kegyhely már több mint tíz éve tagja annak az Európai Máriás Hálónak, amihez húsz európai ország huszonegy kegyhelye tartozik. Ez azért jelentős, mert Csíksomlyó így Európában is egyre ismertebb, sokan elzarándo-

kolnak ide távoli vidékekről, a kegyhely belekapcsolódott az európai Mária-kegyhelyek körfogásába.

• A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

• Többek között még említésre méltó a pünkösdi királyné-járás, ezt a népszokást a szomszéd településen, Csíkmadarason évről-évre megélik, újrajátsszák a lányok csoportosan. A legkisebbet és legszebbet kísérik körbe a faluban lánytársai, lába elé virágot szórnak, feje fölött fátylat tartanak a fehér ruhába öltöztetett, szalagokkal díszített, fejére virágból font koszorúval ékesített királynét. Bemennek a házak udvarába, énekelnek, mondókákat mondanak, és magasba emelik a királynét. Cserébe a házigazdáktól ajándékot kapnak.

köthető. Ezek főként a virággal, virágzással kapcsolatosak,

A lányok így énekelnek: (…) „Meghozta az Isten piros pünkösd napját, Mi is meghordozzuk királyné asszonykát.”(…)

A királyné a következő verset mondja:

„Én kicsike vagyok, szólni alig tudok, Mégis szólok néktek lebegős nyelvemmel, Bor, búza és gyümölcs bővetekben legyen, Házatok békesség, reménység, egészség, Szerencse kísérje, szívemből kívánom!”

Kézfogással, ringó mozgással, lassan haladnak körbe együtt, a következő dalt énekelve:

„Mi van ma? Mi van ma? Piros pünkösd napja, Holnap lesz, holnap lesz a második napja.

Jó legény, jól megfogd lovadnak kantárját, Hogy el ne tiporja a pünkösdi rózsát.”

Miközben magasba emelik a királynét, ezt kiabálják:

„Ekkora legyen a kendtek kendere! Ekkora legyen a kendtek búzája!”

PÜNKÖSDI JELKÉPEK

• Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.

• Fehér galamb: a templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon.

• Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket.

Tudja-e hogy

• A csíksomlyói templom legértékesebb része a Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor. (A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja.) A hársfából faragott alkotás 1515 és 1520 körül készülhetett reneszánsz stílusban. Alkotója nem ismert.

• A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak.

• a korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik.

1741-es lejegyzésből tudjuk:

• A szobor arca takarításra soha nem szorult. Más templomi szobrokat takarítanak, de a kegyszobrot sohasem.

• Nemzeti csapás idején a szobor arca elváltozott, a közelgő veszedelmet előre sejtette.

• Belháborúk alkalmával a mosolygós arc elszomorodott, ebből előre gyanították a közeledő veszedelmet. Így volt ez a Rákó-

czi-szabadságharc idején is.

• A szobornál számos imameghallgatás történt, melynek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak, táblácskák őrzik.

• A gyimesi emberek így imádkoznak (Babba Máriához)

Szép Szűz Máriához közelgő vihar esetén:

Babba Mária, Vidd el a nagy üdőt, Hol kutyák nem ugatnak, Kakasak nem szólnak, Kovásszal nem sütnek kenyeret.

Összeállította:

Kozma Anna (Forrás: világháló)

A szülőföld olyan lesz,

amilyenné tesszük, a karcfalviak pontosan

tudják ezt!

Büszkeség és jóérzés karcfalvinak lenni – ezekben az években különösen az.

Egy közösség erejét az mutatja meg a leginkább, hogy mit képes kezdeni a rá bízott javakkal: jó gazdája tud-e lenni a településének, a jövőt szemlélve dolgozik-e a mindennapokban.

Csíkkarcfalva az elmúlt évtizedben bámulatos változáson ment keresztül, és mindez az itt élőknek köszönhető. Mindazoknak, akik feladatot rónak a község elöljáróira, és azoknak a szorgos vezetőknek, vállalkozóknak, intézményvezetőknek, akik többet és jobbat akarnak a tegnapi napnál – és mert elszántan kitartanak az akaratuk mellett, olyan nagy dolgokat is elérnek, mint azt, hogy ez a csodálatos település egy világszínvonalú sportesemény helyszíne legyen.

A 2023-as Egyetemi Jégkorong Világkupa megrendezése bámulatos mozzanat Karcfalva életében, amihez ezúton is szeretnék gratulálni!

Az elmúlt bő két hónapban Erdély-szerte lezajlott egy kormányzati konzultáció is. Az itteni találkozó mellett további 319-et szerveztünk azért, hogy ismertessük azt a munkát, amit a magyarok bizalmából végezhetünk, és meghallgassuk a visszajelzéseket is.

Az RMDSZ 16. Kongresszusán, Temesváron, újabb négyéves munkára kaptam felhatalmazást a Szövetségtől. A megtiszteltetés mellett hatalmas felelősség is ez: annak felelőssége, hogy jobbá tegyük a romániai, erdélyi magyarok, így a karcfalviak életét is.

A szülőföld ugyanis olyan lesz, amilyenné mi teszszük, és itt, Csíkkarcfalván pontosan tudják ezt!

Végezetül, kívánok áldott pünkösdi ünnepet mindannyiuknak!

Kelemen Hunor

Temesvár 2023. április 29.

A 400 éves Mikó-vár

400 éves a Mikó-vár. A Csíki Székely Múzeum megalakulásának 93. évét ünnepelheti az idén, és büszkén állíthatom, hogy az intézménynek otthont adó épület a mi múzeumi családunknak mára a második otthonává vált. Érdekes lenne megvizsgálni kinek mit jelenthet ez az ódon épület?

Talán egy kastélyt, amely városunkat díszíti, egy olyan helyet, ahová elhozhatják külföldi barátaikat, ismerőseiket, hogy megismerjék a hely történetét? Az idősebb generációnak bizonyára fiatalkori tapasztalataik alapján egyéb, mára talán kissé feledésbe merült történetek is eszükbe juthatnak. Vannak köztük, akik a múzeum beköltözését, az akkori körülményeket említenék, vagy az itt működött traktoriskolát, esetleg a korábban kaszárnyaként működő épület történetéről mesélnének egy keveset.

Különböző generációk más-más történetet említhetnének, hisz annyi minden történt ezzel az épülettel, oly sok mindent jelentett egyik-másik korszak emberének. Éppen ezért úgy gondoltuk a Csíki Székely Múzeum dolgozóival közösen, hogy nem elegendő ez a hétvége egy ilyen patinás épület fennállásának megünneplésére, történetének megismertetésére. Szükség van egy egész évre, amely során a történelem iránt érdeklődők, a helyi lakósság megismerheti azokat a történeteket, amelyeket e falak megéltek, bizonyos módon megőriztek számunkra, a történészek, kutatók részére. Ma már mindenki hallott Mikó Ferencről, a vár építtetőjéről. Kevesebben vannak talán azok, akik tudják, hogy honnan indult ifjú nemesként, és miért éppen ide építette ezt a várat, mit jelenthetett számára az épület, illetve a korabeli lakosságnak. Mikó Ferenc saját históriájában olvashatjuk, hogy szegény ifjúként a Báthory Gábortól kapott ötven aranytallér jelentette vagyonának alapját, amelyet az évek során sikeresen gyarapított. Közben a fejedelem csíki alkapitánynak is kinevezte, amelyet talán mondanom sem kell, nem fogadták jól a helyi lakósok, hisz idegen személyt neveztek ki egy nagyon fontos pozícióba. Később ő lesz a főkapitány, és számos olyan történetet olvashatunk, amely Mikó Ferenc hatalmával való visz-

Mikó Ferenc Bethlen Gábor hűséges embereként politikai karriere is egyre feljebb ívelt, így mondhatni, hogy a vár építtetésének idejére már olyan anyagi háttérrel rendelkezett, amelynek köszönhetően Csíkban addig nem látott méreteket öltő családi kastélyt építtethetett.

szaélésére utal, viszont egyben indokolja is, hogy az addig birtokokkal nem rendelkező ifjú, hogyan vált az 1620-as évek elejére a szék egyik legnagyobb birtokosává. Bethlen Gábor hűséges embereként politikai karriere is egyre feljebb ívelt, így mondhatni, hogy a vár építtetésének idejére már olyan anyagi háttérrel rendelkezett, amelynek köszönhetően Csíkban addig nem látott méreteket öltő családi kastélyt építtethetett. A korábban feltett kérdésre válaszolva, hogy ez mit jelentett a helyi lakósságnak: Az egyértelmű, hogy nem a kedvenc vezetőjük volt Mikó, hisz idegenként, sokakat jobbágysorba kényszerítve, addigi szabad rangjuktól megfosztva kötelezte a ma is fennálló épület felépítésére. Ha arra a kérdésre akarnánk válaszolni, hogy miért éppen ilyen épületet szánt saját lakhelyéül, két dolgot mondhatnánk. A kor divatja, illetve a reprezentációs igény mindenképpen szempont lehetett a megrendelő számára, de nem elhanyagolandó, hogy e falak adott esetben a benne élőket megvédték az ellenségtől is, legyen az külső támadó, vagy a helyi elégedetlen lakosok tömege. Az idén megjelenő Útravaló sorozatban a vár négyszáz évét felölelő történetének bemutatására vállalkoztak a történészek és a múzeum munkatársai. A kötet nemcsak a vár építtetőjének életét mutatja be, hanem a későbbi korszakokra, a benne lakókra is részletes bepillantást enged, ez által több olyan történetet ismerhetünk meg, amelyet e falak között éltek meg különböző korok emberei, és az épület szomszédságában élő helyi lakosság. Ma a vár négyszáz évet felölelő történetét, és Erdély egyik legkiemelkedőbb műemlékének fennállását, kulturális kincsünket ünnepeljük.

Kívánom, hogy önök is legyenek részesei e gazdag történelem kavalkádnak, és az ünnepi évben találják meg azt a momentumot, amely lélekben összekötheti önöket és a mi Mikó várunkat.

Karda Markaly Aranka , a Csíki Székely Múzeum igazgatója

Szatmárnémetiben is kuruttyoltak a karcfalvi kisdiákok

Március elején értesültünk arról, hogy három év kihagyás után idén ismét megszervezik a Kurutty általános műveltségi vetélkedőt az elemi osztályosok számára, melyben a versenyzőknek tehetségüket, tudásukat és kreativitásukat kell bizonyítaniuk.

Mi is kedvet kaptunk a benevezéshez. Ez egynagyon összetett verseny, ahová anyanyelvből, angol nyelvből, tudományokból, matematikából, művészetekből kell készülni. Hosszas felkészülés előzte meg a körzeti szakaszt, ahol nagyon jó csapatmunkára volt szükség, úgy a gyerekek, mint a tanítók részéről.

Két csapattal neveztünk be. Mártonfarkasok csapatunkat Király Viktória, Mészáros Kristóf, Gidró Alpár, Sugár Anett tanulók képviselték. A Mártonfürgék csapatunk tagjai: Gidró Júlia, Szőcs Bálint, Király Tamás, Bács Bernadett. A felkészítésben szerepet vállaltak: Antal Etelka, Bálint Izabella, Gidró Klementina, Váncsa Éva tanítónők, illetve András Eszter rajztanárnő a díszlettervezésbe, Fekete Ottilia angol szakos tanárnő az idegennyelv jelenet összeállításába, Babos Darvas Annamária a történelmi ismeretek rendszerezésébe segítettek be. Nagyon ügyesen helytállt mindkét csapat a körzeti szakaszon, de a Mártonfürgék mehettek a megyei versenyre.

Petőfi Sándor volt a fő téma. Ez nagyon jó lehetőség volt arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk gyökereinknek, illetve gyerekeinkben megerősítsük a magyarságtudatot, felkeltsük az érdeklődésüket kulturális értékeink iránt. Környezetismeret témakörben nagyon sok kutatómunkával a hódokról készítettek lapbookot. Április 29–én Re-

metén nagy meglepetésünkre a 7 továbbjutó csapat között első díjat szereztek.

Ebből a sikerből töltekezve nagy lelkesedéssel készültünk az országos versenyre, Szatmárnémetibe. Az országos fordulóra már bővült a követelmények listája, a fő téma a hazaszeretet és honismeret volt. A gyerekeknek itt már el kellett mélyülniük a forradalmi eseményekben, Petőfi forradalmi és hazafias költészetében, illetve interjút is kellett készíteniük egy környékükön élő híres személyiséggel. Nagy lelkesedéssel és mellé egy népes szurkolói csapattal indultunk el május 12-én Szatmárnémetibe, ahol május 13-án, szombaton, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban még további nyolc romániai csapattal együtt „kuruttyoltunk”. A vetélkedő végeztével összeségében a legtöbb pontot a Mártonfürgék csapata szerezte meg. Hatalmas örömmel fogadtuk a zsűri döntését.

Úgy érezzük, hogy a sok munka, kitartás és lelkesedés meghozta gyümölcsét. A kiváló eredménynek köszönhetően a nyári vakáció egy részét tengerparti nyaralással töltheti majd a Mártonfürgék csapata, ugyanis ebben az értékes különdíjban részesültek a gyerekek.

Köszönjük a támogatást a Mártonffy György Általános Iskolának és a versenyző gyerekek szüleinek, valamint az anyagi támogatást a Mártonffy György Egyesületnek és a Latnamond Tanulóháznak.

Váncsa Éva, tanítónő

A karcfalvi csapatok és az őket felkészítő pedagógusok

Iskolánk sportéletéről

Nem sok tanulónak adatik meg az a lehetőség, hogy egy olyan iskolában tanuljon, mint a Mártonffy György Általános Iskola, ahol a testnevelés órákat és edzéseket a tornateremben, az iskola udvarában lévő sportpályán, a futballpályán és a jégpályán, korszerű helyiségekben tudják megtartani. Az elemi osztályos tanulók a csíkszeredai Csíki Csobbanó nevű uszodába járnak úszástechnikát elsajátítani, és biztosítva van a helyi jégpályán a korcsolya oktatása is számukra.

A testnevelő szakos kollégámmal, Vizi Botonddal igyekszünk, hogy a tanulók jól érezzék magukat a testnevelés órákon, hogy harmonikusan fejlődjenek, hogy tanulják meg a rendet és a pontosságot, és a csapatban való munkát is szokják meg. A testnevelés órákon kívül jégkorong és futballedzéseket is tartanak az iskola csapatainak, ugyanakkor kupákat és bajnokságokat szerveznek a különböző osztályos korcsoportoknak, de a más iskolák által szervezett tornákon is részt vesznek a diákok.

(folytatás a következő oldalon)

A Mártonfürgék a megyei szakaszon aratott győzelem után

Országos Kurutty bajnokaink

(Folytatás az előző oldalról)

A 2022-2023-as tanév sport eredményei sportáganként és osztályos korcsoportokként a következőképpen alakultak:

MINIFUTBALL:

- III. helyezés - a 0.-II. osztályosok Csík körzeti bajnokságán Csíkszeredában;

- I. helyezés - a III.-IV. osztályosok Felcsík körzeti bajnokságán Madéfalván. Ezen a tornán Gidró Dávid a legtechnikásabb játékos címet érdemelte ki;

- III. helyezés – a III.-IV. osztályosok Csík körzeti bajnokságán Csíkszeredában. Ezen a tornán Szentes Balázs a legjobb kapus címet érdemelte ki.

- I. helyezés - az V.-VI. osztályosok Felcsík körzeti bajnokságán Csíkszentdomokoson;

- II. helyezés - az V.-VI. osztályosok Csík körzeti bajnokságán Csíkszeredában;

- I. helyezés - az VII.-VIII. osztályosok Felcsík körzeti bajnokságán Csíkszentdomokoson;

JÉGKORONG:

- III. helyezés - a III.-V. osztályosok megyei döntőjén Karcfalván. Ezen a tornán Gidró Dávid a legtechnikásabb játékos címet érdemelte ki.

- I. helyezés - a VI.-VIII. osztályosok Felcsík körzeti bajnokságán, a Madicsa kupán, Karcfalván. Ezen a tornán Péter Dávid a legjobb kapus címet érdemelte ki.

- I. helyezés - a VI.-VIII. osztályosok Megyei döntőjén Gyergyószentmiklóson. Ezen a tornán Kopacz Bálint a legjobb kapus címet érdemelte ki.

Az iskola tanulói fontosnak tartják a sportolást, hogy bekerüljenek az iskola csapataiba, és a különböző sportágakban megszervezett tornákon nagyon jó eredményeket érjenek el.

Ép testben, ép lélek.

Gábor János, testnevelő szakos tanár

- I. helyezés - a IV.-V. osztályosoknak szervezett Madicsa kupán Karcfalván. Ezen a tornán Bartalis Csaba a gólkirály címet érdemelte ki.

- I. helyezés - a VI.-VIII. osztályosoknak szervezett Madicsa kupán Karcfalván. Ezen a tornán Gidró Gergő a gólkirály címet érdemelte ki.

A Madicsa kupa egyben a Felcsík körzet selejtezője volt a Buzánszky Jenő Focikupának, amit Csíkszentdomokoson rendeztek meg, így a karcfalvi Mártonffy Gyögy Általános Iskola csapatai képviselték a Felcsíki körzetet mind a két korosztályban, mivel első helyezést értek el.

- részvételi díj a IV.-V. osztályosok korcsoportjában a Buzánszky Jenő Erdélyi Focikupán Csíkszentdomokoson;

- III. helyezés a VI.-VIII. osztályosok korcsoportjában a Buzánszky Jenő Erdélyi Focikupán Csíkszentdomokoson. Ezen a tornán Péter Henrik a legjobb kapus címet érdemelte ki

A Buzánszky Jenő Erdélyi Focikupán négy megye legjobb 24 iskolás csapata vett részt a két korosztályban.

IN MEMORIAM MACALIK ERNŐ

„Akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok” Dán.12,3

A karcfalvi Márton�fy György Általános Iskola munkaközössége nevében szólok Önökhöz, tisztelt gyászolók. Megrendülve köszönünk el volt kollegánktól Macalik Ernőtől, a Tanár Úrtól.

Nincs szó, amely leírná, ki volt Ő nekünk, milyen volt Őt ismerni, vele dolgozni, kirándulni, hozzá betérni – tanácsot, útbaigazítást, segítséget kérni, vagy csak úgy, beszélgetni. A szavak helyett beszélnek a könnyes tekintetek, a némán lehajtott fejek és beszél a csend… beszélnek a temető fái és a madarak, amelyek oly sokszor tanúi voltak a szabadtéri óráinak.

1967 őszén, frissen végzett biológiatanárként érkeztél a községbe, ahol 40 éven keresztül következetesen, szeretettel tanítottad az ifjakat a teremtett világ ismeretére, szeretetére és tiszteletére.

Megelevenednek emlékezetünk-

ben a gyalogos kirándulások és vonatozások élményei. Életre kelnek az expedíciós történetek, a harmatos ösvények, a beázott sátrak, a gombák íze, a kiborított puding döbbenete, az üstben gőzölgő friss tea és gyógynövények illata...

Mindezeket féltett kincsként őrizzük emlékezetünkben.

Nagylelkű, önzetlen, embernek ismertünk, Ernő bácsi, aki egyaránt teret adtál az egyszerű embernek, a tudósnak, a jó barátnak, a kíváncsiskodó gyereknek. Felnéztünk rád, csodáltuk tudásodat, és tanultuk tőled, hogyan lehet alázattal a kiszolgáltatott ember segítségére lenni. Hálásak vagyunk a Jóistenek mindazért, amit tőled kaptunk.

Ez a búcsú most fáj, de nem végleges, odaát találkozunk. Isten Veled!

Kelemen Erzsébet, igazgatónő

SÍK SÁNDOR:

Téged Isten dicsérlek és hálát adok mindenért.

Hogy megvolt mindig a mindennapim és nem gyűjtöttem másnapra valót, hála legyen.

Hogy mindig jutott két garasom adni, és magamnak nem kellett kéregetnem, hála legyen...

Hogy értenem adatott másokat, és nem kellett sírnom, hogy megértsenek, hála legyen.

Hogy a sírókkal sírni jól esett, és nem nevettem minden nevetővel, hála legyen.

Hogy megmutattál mindent, ami szép és megmutattál mindent, ami rút, hála legyen.

TE DEUM

Hogy boldoggá tett minden, ami szép és ami rút, nem tett boldogtalanná, hála legyen.

Hogy sohasem féltem a szeretettől és szerethettem, akik nem szerettek, hála legyen.

Hogy akik szerettek, szépen szerettek, és hogy nem kellett nem szépen szeretnem, hála legyen.

Hogy amim nem volt, nem kívántam, és sohasem volt elég, aki voltam, hála legyen.

Hogy ember lehettem akkor is, mikor az emberek nem akartak emberek lenni, hála legyen.

Hogy megtarthattam a hitet, és megfuthattam a kicsik futását, és futva futhatok az Érkező elé [...]

Kortárstalálkozók

A 40 évesek kortárstalálkozójára május 6-án került sor községünkben. Az 1983-ban születettek névsora a következő:

Bara (Makrai) Katalin, Barabás László, Baróti László, Bartha Hajnalka, Biró Mária-Anna, Biró (Ferencz) Mária, Bogács Levente, Bőre (Bodó) Mónika, Birta Nándor, Biró Melinda, Deák (Gidró) Éva, Farkas Róbert, Farkas (Bodor) Réka, Gidró Levente, Gothár Beáta-Katalin, Gyenge (Mihály) Ibolya, Kába (Kajtár) Mária, Kató Lóránt, Kába Zoltán, Kedves Csaba, Kiss Adél, Kosza (Bács) Szende, Kovács Csaba, Lukács Mária Hajnal, Márton (Kovács) Piroska, Mákszem Lóránt, Mihály (Biró) Ildikó, Juhász Hajnal, Nagy Ágota, Nagy Éva, Péter Áron Csaba, Péter Enikő, Péter Tibor, Péter Szabolcs-István, Sinka Anna-Mária, Szabó Erika, Szekeres István, Szőcs Levente, Tánczos Róbert, Vízi (Karda) Gyöngyvér, Vencsel Imre.

Az 50 évesek kortárstalálkozója idén június 17-én kerül megrendezésre. Az 1973-ban születettek névsora a következő:

Ágoston Erika, Ágoston István, Ambrus Csaba, Antal Etelka, Babos Erzsébet, Bács (Szilvási) Erika Mária, Bálint Mária, Bálint Sándor, Barabás (Vaslabán) Katalin, Bartalis Attila, Bartalis Eszti, Bartalis Károly, Becze Antal, Both Levente, Cojocaru (Simon) Elena, Daczó Tibor, Farkas (Biró) Hajnal, Fazakas Hajni, Gegő Tibor (+), Gidró Ervin-Levente, Gidró (Ambrus) Ibolya, Gidró Tibor, Hajdú Zoltán, Jakab (Szász) Tünde Mária, Kába József (+), Kába László, Kába Teréz, Karda (Szőcs) Anna –Gabriella, Karda László, Karda (Juhos) Olga Krisztina, Karda Zsófia, Katona János, Kedves Attila, Kedves (Búzási) Éva, Kedves (Antal) Piroska, Kelemen (Czira) Ágnes, Koncz Judith, Kopacz Attila, Koszti (Boér) Gyöngyike, Kovács László, Lőrinczi Mátéfi Zoltán, Lukács Judith, Mákszem János, Márton László, Márton Zoltán, Mészáros Zoltán, Nagy Piroska, Péter Edit, Péter (Egyed) Erzsébet, Puskás (Biró) Éva, Sinka Árpád, Sinka Zoltán, Simon (Bálint) Piroska, Süket Ildikó, Szabó Rozália, Szabó Zoltán, Szécsi József, Székely (Lászlófy) Kinga, Székely László (+), Szentes (Albert) Gizella, Szopos (László) Aranka, Szopos Ibolya, Szopos Orsolya, Vízi Lóránd, Vízi (Lukács) Matild, Vízi Tibor (+), Zerkula (Straff) Aranka.

Kórustalálkozó

„A zene szárnyán felemelkedünk és elrugaszkodunk a hétköznapi valóságtól, mintegy az égi szférákba emelkedünk. Mondhatjuk nyugodtan, az éneklés boldoggá tesz” – hangsúlyozta Sebestyén Péter, Csíkszenttamás plébánosa az ünnepi szentmisén.

2023. április 29-én tartották a 26. Felcsíki Egyházi Kórustalálkozót, a vándorrendezvényt három év szünet után (oka: koronavírus-világjárvány) Csíkmadarason szervezték meg. Gyimesbükktől–Balánbányáig több mint 800 ember vett részt a rendezvényen, és mutatta be a lelkesen betanult egyházi műveket a csíkmadarasi Szent Péter és Pál római katolikus templomban. Községünk egyházi kórusa is képviselte magát, székely népviseletbe öltözve, Bálint Zoltán karnagy vezetésé-

vel, majdnem 30 kórustaggal. A legfiatalabb kórustagoknak felemelő érzés volt részt venni a rendezvényen, remekül érezték magukat a visszajelzések alapján, a karnagy úr biztosra veheti, hogy jövőre is támogatják jelenlétükkel.

Az ünnep szónoka, Sebestyén Péter, Csíkszenttamás plébánosa hangsúlyozta: „…a kórustalálkozó egyben közös hálaadás és Isten-dicsőítés.” Rámutatott: „minden éneklésnek köze van Istenhez, mert az ének enyhíti a fájdalmat, katarzist nyújt, Istenhez emel.”

A faluközösség nevében köszönjük a kórustagok és Bálint Zoltán karnagy munkáját.

Isten áldja mindannyiukat.

Nagy felelősség az övék…

Acsaládorvos az első személy, akihez betegség, egészségügyi panasz esetén fordulunk, hacsak nem sürgősségi ellátást igényel az esetünk. Ő az, aki felméri állapotunkat, kikérdez a panaszainkról, megvizsgál, ismeri a kórtörténetünket, legjobb tudása szerint arra törekszik, hogy meggyógyítson. Ha szükséges, gyógyszeres kezelést ír elő, beutalót állít ki a szakorvoshoz, javasolja a betegség otthoni kipihenését, és igazolást állít ki erről és arról is, ha teljesen egészségesek vagyunk.

Felsorolni is hosszú lenne, mennyi minden tartozik a feladatkörükbe, nagy felelősség az övék, köztudott, hogy ahol kevesebb a családorvos, ott a kórházi halálozás is magasabb, csökken a lakosság egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférése, és még több teher nehezedik a többi orvosi szakterületre.

Lehetőséget biztosítottunk az újonnan községünkbe érkezett családorvosnak, - aki dr. Waczel Attila családorvos-főorvos praxisát vette át - hogy beszéljen egy pár mondatban magáról, mutatkozzon be a község lakóinak, mert ha megismerjük, bizonyára még nagyobb bizalommal fordulunk majd hozzá a segítségét kérni mihamarabbi gyógyulásunk érdekében.

A továbbiakban a doktor úr bemutatkozását olvashatják:

A nevem Baróti Barna, családorvos szakorvos vagyok. Csíkszenttamáson születtem, és nőttem fel, középiskolámat a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban végeztem, természettudományok profilon. Már elemi iskolában különösen érdekelt a biológia, kiváltképpen az embertan, ezért is választottam ilyen profilú középiskolát, majd 2009-ben sikeresen felvételiztem a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre, amit 2015-ben végeztem el. Mivel már az 5. évben eldöntöttem, hogy családorvos szeretnék lenni, ezért a sikeres rezidensvizsga után elfoglaltam egy családorvosi pozíciót, amit a Hargita Megyei Mentőszolgálat kínált fel, ahol 2019-ben kezdtem el dolgozni mentőorvosként. 2022 nyarán egy

sajnálatos haláleset miatt családorvos nélkül maradt Csíkszentkirály községe, ahol lehetőséget kaptam, hogy családorvosként is elkezdjek tevékenykedni. 2022 decemberében értesítettek, hogy Dr. Waczel Attila főorvos, aki Csíkkarcfalván rendel nyugdíjba vonulását tervezi, így a pácienseit átadva kibővült a betegállományom egy csíkkarcfalvi munkaponttal is, és 2400 beteggel, ami egy felemelő érzés, de nagy felelősség is egyben. Amennyiben a mindenki által ismert régi rendelő felújítása kivitelezésre kerül, a polgármesteri hivatal támogatásával szeretnék hosszú távon, teljes programmal Csíkkarcfalván dolgozni, addig viszont csak az átvett betegállományt tudom vállalni, egyelőre további betegek átvételére nincs fizikai kapacitás (idő, energia). Reménykedjünk, hogy megoldódik közelebbről ez a családorvos hiány és mindenki a legjobb-leghatékonyabb ellátást kapja, amit minden ember egyformán megérdemel. Abban a pár hónapban amióta családorvosként (is) dolgozom megerősödött bennem az a tudat, hogy jól döntöttem, amikor ezt a szakmát választottam. Bár messze túlléptem az „ideális betegszámot”, igyekszem mindenkinek segíteni, aki hozzám fordul segítségért, cserébe én is kérek sok türelmet felém és az asszisztensnők felé is. Orvosi rendelés továbbra is kedden és csütörtökön délelőttönként van, továbbá egy asszisztensnő a segítségükre lesz a többi napokon is. Kérem, minden esetben kérjenek időpontot, nehéz megszervezni a munkát, és mindenkinek érdeke, hogy a lehető legkevesebbet kelljen várni a szükséges szolgáltatásért. Időpontot mindig munkaidőben kérjenek a 0745653764-es telefonszámon. Ha bármilyen változás van, én mindig előzetesen értesítem Önöket a Facebook csoportban, amit erre a célra hoztam létre.

Ezennel megköszönöm, hogy befogadtak a közösségükbe, igyekszem a közösség hasznos tagja maradni! Mindenkinek jó egészséget kívánok!

Világesemény házigazdája volt Felcsík

Nem mindennapi rendezvény zajlott április 14-19. között Karcfalván, a Felcsíki Műjégpályán. Itt került sor ugyanis az Egyetemi Jégkorong Világkupára, amelyhez fogható sportesemény a régióban korábban nem volt. Ezt mutatja a résztvevő országok névsora is. Székelyföldön versenyzett ugyanis Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Svédország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Romániai egyetemi válogatottja.

Feledhetetlen élmény részesei lehettek azok, akik április 14-19. között kilátogattak a Felcsíki Műjégpályára. Magas színvonalú meccseket nézhettek reggeltől estig a legnagyobb jégkorongos nemzetek főszereplésével.

A közönség ki is tett magáért, hiszen a mérkőzések nagy része komoly érdeklődés mellett zajlott. A hazai csapat találkozóira rendszeresen zsúfolásig megtelt a lelátó, akárcsak a döntőre. De volt, hogy a magyar válogatott játékosai is otthon érezhették magukat a sok néző, a lelkes bíztatás miatt.

A nagy érdeklődés a hazai együttesre is jó hatással volt, amely végül minden várakozást felülmúlva a torna negyedik helyén végzett úgy, hogy az első meccsen hosszabbításban legyőzte Kanadát, majd Csehországot rendes játékidőben múlta felül. Ekkor már minden esélye megvolt, hogy elődöntőbe jusson, így egy szoros meccsen kikapott Lengyelországtól.

Az elődöntőben a későbbi győztes Amerikai Egyesült Államokkal nézett szembe a túlnyomórészt székelyföldi fiatalokból álló gárda. A mieink szépen helyt álltak, de 3-2-re végül az USA jégkorongozói győzedelmeskedtek, így maradt a bronzmérkőzés, ahol Szlovákia bizonyult jobbnak.

A torna döntője egy igazi klasszikus mérkőzést hozott, ugyanis a két észak-amerikai hoki nagyhatalom lépett jégre az aranyéremért. Nem kellett csalódnia a sok száz helyszíni nézőnek, ugyanis egy ritkán látott magas színvonalú mérkőzésnek lehettek a tanúi, ahol szépen látszott a tengeren túli jégkorongos képzés minősége. Hihetetlenül gyors, technikás, látványos játék zajlott a jégen. Az összecsapást, ezáltal pedig a 2023-as Egyetemi Jégkorong Világkupát az Amerikai Egyesült

Államok csapata nyerte meg. A svéd Jens Brändström, Papp Szabolcs, Antal Zsombor és Bács Lóránt által vezetett romániai válogatott végül tehát a negyedik helyen végzett, ami nagy elismerést jelent a székely hokinak, és bizakodásra ad okot a jövőre nézve.

A torna nyolc csapata és a velük érkező küldöttségek mind a jégpálya közelében laktak. A sportkollégium mellett környező panziók, vendégházak adtak szállást a távolról érkező sportembereknek. Az esemény ebből a szempontból is fontos lökést adott a községnek, a Felcsík kistérségnek. Ugyanakkor az ismertségének is jót tett, hiszen külföldön az interneten keresztül lehetett követni az eseményeket, Romániában pedig a televízió is sugározta azokat.

Egy ilyen nagy, sok résztvevős rendezvényt természetesen nem lehet csak saját erőből megszervezni. Rengetegen tettek azért, hogy sikeres legyen a világkupa. A Székelyföldi Jégkorong Akadémia munkatársai mellett szükség volt rengeteg önkéntesre, külsős segítőre is.

Szintén elengedhetetlen volt a régióban és az ország más részein tevékenykedő vállalkozások anyagi támogatása. Rengeteg cég beállt a kezdeményezés mögé. Köszönet jár ezért a következő vállalkozásoknak, szervezeteknek: Profi, Vitalia, Heineken Romania, Benedek, Bertis, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Ifjúsági és Sportminisztérium, Merkúr, Bomilact, Harmopan, Tușnad, Gyermelyi, CCM, Secuiana, Tenrom.

A világkupa után minden küldöttség részéről nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett a szervezőkhöz. Az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben újra Egyetemi Jégkorong Világkupának adjon otthont Felcsík.

Székelyföldi Jégkorong Akadémia

VICCEK

Költözés

A fiatalasszony visszaköltözik az anyjához. Meséli, hogy amikor a lakásból eljövet a kapuhoz ért, lövést hallott.

- Most mit gondolsz, agyonlőtte magát, vagy pezsgőt bontott?

Haláleset

- Meghalt a nagyapám, ide tudnád adni a fekete öltönyödet?

- Persze, hogy odaadom, vidd csak.

Pár hét múlva kéri vissza az öltönyt a barátja.

- Hogy tudnám visszaadni, hisz nagyapámon van!

Ruhatárban

- Miért adtál a ruhatárosnak olyan sok pénzt? – kérdezi dühösen a feleség.

- Nem látod, milyen jó bőrkabátot adott?

Rádió

A riporter felkeresi a pásztorokat. Egyiküktől megkérdezi, hogy látott-e rádiót?

– Még ettem es – mondja az atyafi.

– Hát hogy? – kérdezi a riporter.

– Laska s rá dió – válaszolta a pásztor.

Vizsga

A maffiózó vizsgázó fiát várja az iskola előtt:

–Na hogy ment, fiam?

–Büszke lehetsz rám, apa, egy órán keresztül faggattak, de egy szót se tudtak kiszedni belőlem!

Határátkelőn

Nagy csomaggal megy a cigány a határátkelőhöz.

– Mit visz? – kérdezik a vámosok.

– Madáreledelt – feleli.

– Mutassa meg!

A vámosok nagy meglepetésére a csomag tele van lőszerrel.

–Hát ez lőszer! – kiáltanak fel.

–Eszi, nem eszi, nem kap mást – mondja nyugodtan a cigány.

Veszekedés

A férj meséli a haverjának:

–Tegnap összevesztem a feleségemmel, szóba se akar állni velem.

–Miért? – kérdezi a haver.

– Lementem lazítani, és utánam jött, mert elhúzódott a dolog.

– És ezért haragudott meg? – csodálkozik a haver.

– Nem, nem ezért. Amikor odajött hozzám, hogy menjek haza vele, azt mondtam neki: „Mindjárt bébi, csak felhívom a feleségem, és hazudok neki valamit.”

Névsorolvasás

A katonaságnál névsort olvasnak. A tiszt kiáltja: Drács Alajos. Senki nem felel.

A névsorolvasás után kérdezi:

– Van-e olyan, akit nem szólítottam?

Egy katona jelentkezik.

– Hogy hívják? – kérdezi a tiszt.

– Dr. Ács Alajos – válaszol a katona.

SKANDI

Szerkesztők: SZŐCS László, KOZMA Anna, SZABÓ Kázmér

E-mail: szocslaszlo86@yahoo.com, tel: 0745 217076

Arculatterv, tipográfia: ÁDÁM Gyula, TOP INVEST Nyomdai kivitelezés: TOP INVEST KFT.

A beküldött írásokat szerzőik előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, esetenként szerkesztett formában jelentetjük meg.

A lapszám megjelenését támogatta a Communitas Alapítvány

Fülöp László viccgyűjteményéből

Készítette: Benedek Enikő Megjelent a Hargita Népében