Boldogasszony hónapja

Amájusi litániákban Szűz Máriához imádkozunk, az Ő segítségét kérjük, hogy a megújuló természet gyümölcsöt hozzon majd, új életet teremjen a növény, az állat s az ember…

Húsvéthoz kapcsolódva pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik. A húsvéti időszak záró ünnepe, elnevezése a pentekosth („ötvenedik”) szóból ered, lévén pünkösd ünnepe, vagyis az isteni Szentlélek kiáradása húsvét után az ötvenedik napon teljesedett be.

A húsvét utáni ötvenedik napon, vagyis május 28án ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.

A pünkösdhöz nagyon sok szokás

eredetük a kereszténység előtti korba is visszavezethető a római �loráliákra, amelyek tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlórisz, azaz Zöldellő, Viruló.

P Nk Sdi N Pszok Sok

• Talán a legismertebb hagyománya a pünkösdi ünnepkörnek a csíksomlyói búcsú. Eredete a 15. századba vezethető vissza az írásos emlékek alapján, amikor 1567-ben a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Ez a szokás máig élő hagyomány, és több tízezer magyar zarándokol Csíksomlyóra pünkösdkor. A csíksomlyói búcsút 2018-ban terjesztették a Hungarikum Bizottság elé az RMDSZ kezdeményezésére, az erdélyi ferences rend támogatásával. A csíksomlyói kegyhely már több mint tíz éve tagja annak az Európai Máriás Hálónak, amihez húsz európai ország huszonegy kegyhelye tartozik. Ez azért jelentős, mert Csíksomlyó így Európában is egyre ismertebb, sokan elzarándo- kolnak ide távoli vidékekről, a kegyhely belekapcsolódott az európai Mária-kegyhelyek körfogásába.

• A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

• Többek között még említésre méltó a pünkösdi királyné-járás, ezt a népszokást a szomszéd településen, Csíkmadarason évről-évre megélik, újrajátsszák a lányok csoportosan. A legkisebbet és legszebbet kísérik körbe a faluban lánytársai, lába elé virágot szórnak, feje fölött fátylat tartanak a fehér ruhába öltöztetett, szalagokkal díszített, fejére virágból font koszorúval ékesített királynét. Bemennek a házak udvarába, énekelnek, mondókákat mondanak, és magasba emelik a királynét. Cserébe a házigazdáktól ajándékot kapnak.

A lányok így énekelnek: (…) „Meghozta az Isten piros pünkösd napját, Mi is meghordozzuk királyné asszonykát.”(…)

A királyné a következő verset mondja:

„Én kicsike vagyok, szólni alig tudok, Mégis szólok néktek lebegős nyelvemmel, Bor, búza és gyümölcs bővetekben legyen, Házatok békesség, reménység, egészség, Szerencse kísérje, szívemből kívánom!”

Kézfogással, ringó mozgással, lassan haladnak körbe együtt, a következő dalt énekelve:

„Mi van ma? Mi van ma? Piros pünkösd napja, Holnap lesz, holnap lesz a második napja.

Jó legény, jól megfogd lovadnak kantárját, Hogy el ne tiporja a pünkösdi rózsát.”

Miközben magasba emelik a királynét, ezt kiabálják:

„Ekkora legyen a kendtek kendere! Ekkora legyen a kendtek búzája!”

P Nk Sdi Jelk Pek

• Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.

• Fehér galamb: a templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon.

• Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket.