Humen Magazin 2018. 09. szám (november) by Humen Magazin

THE HUNGARIAN GAY MAGAZINE VI. évfolyam

9. szám

2018. NOBEMBER

FREE

7 éve az LMBTQ közösségért

WITH ENGLISH CONTENT

„KELLŐ ELKÖTELEZETTSÉGGEL MINDEN LEHETSÉGES” SAMUEL BÄLTER MR. GAY SWEDEN

16. OLASZ FILMFESZTIVÁL MITTELCINEMAFEST BUDAPEST PUSKIN MOZI, TABÁN MOZI 2018. NOVEMBER 6-16.

puskinmozi.hu | tabanartmozi.hu

NEMZETKÖZI EMBERI JOGI DOKUMENTUMFILM FESZTIVÁL

A VILÁG LEGFRISSEBB LENYOMATA 2018. november 6-11.

TOLDI MOZI / MŰVÉSZ MOZI / KINO CAFÉ MOZI / BLINKEN OSA / CEU / TRAFÓ bpfilm_205x147.indd 1

24/10/18 17:26

2 Útmutató

CÍMLAPSZTORI 06 „Kellő elkötelezettséggel minden lehetséges” – Interjú Samuel Bälterrel, a Mr. Gay Sweden verseny győztesével KULISSZA 10 „Csak elméletben vagyok nőgyűlölő” – A tribádok éjszakája a Pinceszínházban AKKORD 12 Amikor a tehetség és a nyitottság találkozik – Stanley Jordan, a kaméleon BETŰTÉSZTA 14 Olvassunk svédeket! – Négy friss magyar megjelenés MOZGÓKÉP 16 „Sokszor kaptam meg, hogy meleg vagyok” – Járai Máté színésszel beszélgettünk nyitottságról, elfogadásról, szakmáról TÁNCLÉPÉS 18 Táncolni kifulladásig, pihenő nélkül EMBERKÉP 20 „A magyarokban még rengeteg potenciál van” – Interjú Niclas Trouvé svéd nagykövettel

20 16

PSZICHOSAROK 24 Én rontottam el? – Önbizalomhiány, avagy a mumus az ágy alatt KRISTÓF VILÁGA 26 „Miért hívják a széket éppen széknek?” – Tényleg, miért? DRÁMAKIRÁLY 28 Reszpekt HERSTORY 30 John Lind és a drag queenek hajnala

VISSZAPILLANTÓ 32 „A hadseregben tisztelettel bánunk egymással, és a különbözőségeinket erősségnek tekintjük” – A svéd LMBTQ jogok útja a világháborútól napjainkig 34 „Nem tudok ma dolgozni, mert nagyon melegnek érzem magam” – A svéd melegjogi aktivisták küzdelme a homoszexualitás mentális betegségként való nyilvántartása ellen PINK TOPIK 38 Mi az ország bear DJ-jének a titkos fegyvere? – DJ Perfectóval beszélgettünk ALLYSHIP 40 A kisállatok társaságából a távozás a legnehezebb – A Noé Állatotthon péceli telephelyén jártunk KÜLCSÍNY 42 A svéd divaton innen és túl 44 Készítsünk szemüveget kedvenc bakelitlemezünkből! – A Tipton műhelyében Kylie Minogue-ból keret lett

VÉNY NÉLKÜL 46 Bezzeg régen még igazi férfi volt a férfi! – Sminktörténelem a szemét kihúzó egyiptomi harcosoktól a rizsporos parókákig ÉLET/STÍLUS 48 „Magyarországon kiemelkedően magas a fogékonyság és az érdeklődés a lakberendezés iránt” VÉNY NÉLKÜL 50 Lézerkard helyett lézerkezelés – Kipróbáltuk a frakcionált lézeres mélyhámlasztást 52 A kopaszodás nem visszafordíthatatlan ÚTLEVÉL 54 A hamisítatlan téli hangulat nyomában BOYONGO 56 Tajpej, Ázsia meleg fővárosa

GASZTROBLOG 60 A húsgolyó és ami mögötte van, avagy a svéd gasztronómia nyomában PROUD HUNGARY 62 „Hey, handsome Hungarian men! Please smile more!” – Interview with Mircea 64 Christmas Fairs in Budapest 66 Budapest Day&Night

DÖNTŐ 2018. november 17. 4PLAY LOUNGE BUDAPEST, LOVAG U. 5. HÁZIGAZDASSZONY:

LADY DÖMPER SHOW-MŰSOR:

EUPHORIA CABARET BŐVEBB INFO ÉS JEGYVÁSÁRLÁS:

mrgayhungary.hu

After Party

TESZTELD

MAGAD! QUIZ NIGHT

az AlterEgo Clubban

a támogatásával FŐDÍJ:

EGY KÉTSZEMÉLYES WELLNESS HÉTVÉGE

INGYENES

HIV-gyorsteszt a helyszínen 1066 Budapest, Dessewffy u. 33.

AIDS VILÁGNAPJA AZ

DECEMBER 1.

Kezdet 5

SAJNOS AZ ABBA ÉPP NEM ÉRT RÁ Novemberi számunk több szempontból is különleges. Idén Stockholm és Göteborg adott otthon az EuroPride fesztiválnak, ennek apropóján szerepel címlapunkon Samuel Bälter, a Mr. Gay Sweden verseny győztese. Az országban tapasztalható toleranciáról mesélt nekünk Niclas Trouvé, Svédország magyarországi nagykövete, aki annyira szívébe zárta hazánkat, hogy már kétszer is meghosszabbíttatta megbízatását. Ha pedig ezt a két svéd úriembert sikerült egy kissé megismerni, miért állnánk meg itt? Ez merült fel bennünk, így további érdekességeket kerestünk, ami izgalmas lehet számotokra a skandináv országból. Tudtátok például, hogy náluk a hetvenes években még betegségnek számított a homoszexualitás? Emiatt előfordult, hogy ezzel a szöveggel telefonáltak be az emberek a munkahelyükre: „Nem tudok ma dolgozni, mert nagyon melegnek érzem magam.” Ezen kívül hozunk egy csipetet a svéd divatból és egy falatot a gasztronómiából, ami messze nem csak a húsgolyókból áll. De nem ragadunk ám le egy témánál! Járai Mátéval egy induló sorozatról beszélgettünk, amiben meleg karaktert alakít, utazó bloggerünk meg sem állt Tajvanig, egy klinikai szakpszichológust pedig az LMBTQ közösség tagjainál tapasztalható önbizalomhiányról kérdeztünk. Tartsatok velünk ebben a hónapban is! Kocsis G. János

A VALÓ VILÁGON INNEN ÉS TÚL Legutóbbi utazásom alkalmával épp a sanghaji metrón tartottam a reptér felé és a telefonomat elő se vettem. Egyrészt nem volt miért, másrészt pedig a metrón a WiFi elég használhatatlan, így volt időm a közel egy órás út alatt kicsit gondolkodni és nézni az embereket. Amit láttam, az már számomra is elég „szörnyű” és elgondolkodtató volt. Nagyon kevés kivétellel mindenki a telefonját nyomkodta, még az idős emberek is. Azok is, akik egyébként egymással beszélgettek. Vajon hol lehet az a „normálisnak” nevezhető út, amivel nem válunk ennyire a technika, leginkább a telefon és applikációi rabjává, de mégis tudjuk élvezni a 21. század adta lehetőségeket és kényelmet? Vajon mennyire élvezhetjük az életet és a körülöttünk zajló dolgokat, ha közben egy képernyőn keresztül bámuljuk az elénk rakott mesterséges világot? Ahogy a metrón az emberek a saját kis virtuális világukba temetkezve zárják el maguk elől a való világot, úgy ez érvényes az emberi kapcsolatokra is. Hiszen sokszor a legkisebb dolgok miatt zárjuk el magunktól a másikat, és lehet, hogy adott esetben nem akarjuk meglátni benne azt, ami ő maga. De alakuljon bárhogyan is az ember élete, két dolgot sose felejtsünk el. Hogy az utunkat kikkel akarjuk megosztani és átélni azt, ami a képernyőn kívül van, továbbá hogy honnan és milyen emberként indultunk el.

IMPRESSZUM

• •

• • • •

Erdei Zsolt zsolt.erdei@humenmedia.com FŐSZERKESZTŐ: Kocsis G. János janos.kocsis@humenmedia.com Kanicsár Ádám András ONLINE- ÉS KÖZÖSSÉGI MÉDIA: Kocsis G. János, Waliduda Dániel Bali V. Gergő, Bernhardt Dániel, Csalár Bence, Erdei Zsolt, Kanicsár Ádám András, Kocsis G. János, Máthé Bence, Steiner Kristóf, Szij Barbara, Tegdes Péter, Tóth Eszter, Tóth Luca Rozália, Waliduda Dániel, Zsebedits Patrik KORREKTOR: Szij Barbara MŰVÉSZETI VEZETŐ: Karlovszki Ottó ÉRTÉKESÍTÉS: +36 70 234 5507 hungary@humenmedia.com SAJTÓKÖZLEMÉNYEK ÉS PROGRAMOK: info@humenmagazin.hu KIADJA A Humen Media Hungary Kft. H-1132 Budapest, Kresz Géza u. 16. fszt. 1/A NYOMDAI KIVITELEZÉS: Keskeny és Társai Nyomdaipari Kft. H-1158 Budapest, Rákospalotai határút 6. www.humenonline.hu ISSN 2064-101X

LAPIGAZGATÓ:

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: SZERZŐK:

•

• •

•

A Humen Magazin bejegyzett márkanév. A név vagy a logó bármilyen felhasználása kizárólag a Humen Media Hungary Kft. írásos engedélyével lehetséges. Engedély nélküli felhasználása jogi következményeket von maga után. A Humen magazinban megjelent cikkek, írások és fotók - egyedi esetektől eltekintve a Humen Media Hungary Kft. tulajdonát képezik. Bárminemű utánközléshez a kiadó írásbeli engedélye szükséges. A hirdetések tartalmáért a Humen Media Hungary Kft. nem vállal felelősséget. A lapban közölt olvasói írások és interjúk nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

CÍMLAPFOTÓ: Peter Knutsson

Erdei Zsolt

6 Címlapsztori

KELLŐ ELKÖTELEZETTSÉGGEL MINDEN LEHETSÉGES Interjú Samuel Bälterrel a Mr. Gay Sweden verseny győztesével

FOTÓK: PETER KNUTSSON

Címlapsztori 7

SZERZŐ: KANICSÁR ÁDÁM ANDRÁS @KANICSAR

Tíz év után ismét megválasztják Mr. Gay Hungaryt, aki jövőre Fokvárosban fogja képviselni a magyar meleg közösséget. A nagy esemény kapcsán megéri visszatekinteni kicsit a Mr. Gay World múltjára és megérteni filozófiáját. Sokak szerint ezek a rendezvények szépségversenyek, ám valójában messze nem csak a szépségről szólnak. És ha már a Humen Magazin jelenlegi számát Svédországnak szenteltük, miért ne mutathatnánk be nektek Mr. Gay Swedent is? Bár Miss Worldöt már 1951 óta megválasztják, a nemzetközi, meleg férfiakat megmérettető versenyt, a Mr. Gay Worldöt csak meglehetősen későn, 2009-ben rendezték meg először. Az ötlet 2008 júniusában született meg Eric Butter és Dean Nelson fejében, akik egy olyan rendezvényt akartak létrehozni, ami az egész világon arra inspirálja a meleg férfiakat, hogy álljanak ki a színpadra, és mutassák meg, hogy a meleg férfiközösségnek is mekkora spektruma van. A különböző országokból érkező férfiak ugyanis nemcsak másban tehetségesek, de mindegyikük máshogyan is szép. És kicsit mindegyik máshogy változtathatja meg a világot. Ugyanis koronájuk viselése közben ez a legfőbb dolguk. Nemcsak királyok ők, hanem a meleg férfiak közösségének nagykövetei. Úgy kell képviselniük a közösséget, hogy felhívják a figyelmet a problémákra, küzdjenek ellenük, és tanítsák meg a világnak, hogy mennyire fontosak a melegjogok. A cél az volt, hogy azzal, hogy ezek a (gyönyörű) emberek találkoznak egymással, megosztják a tapasztalataikat, és közösen állnak ki egy színpadra a világ elé, hogy együtt nyissák fel a világ szemét. Egy tökéletes világban minden országból látnánk egy-egy férfit a csapatban, azonban még mindig rengeteg nemzet van, ahol szóba se kerülhet az, hogy versenyzőt küldjön a megmérettetésre. Mivel ezeken a helyeken egyáltalán melegnek lenni is illegális, nem hogy versenyezni a hasonló irányultságú emberekkel. Ha így nézzük, a Mr. Gay Worldön valóban a részvét a fontos. (Jó, azért az is, hogy ki nyer.) De milyennek is kell lennie annak a meleg férfinak, aki a világ összes meleg

férfiját reprezentálja? A Mr. Gay World nyertesének meg kell mutatnia azt, hogy a belső szépség ugyanolyan fontos, mint a külső megjelenés, csakúgy, mint az önbizalom. Az ilyen fiúkra mondjuk, hogy „whole package.” Az első versenyt Kanadában, a WinterPRIDE-on rendezték meg. Bár 24 nevező volt, végül 20 fiú versenyzett, az első korona pedig az ír Max Krzyzanowskié lett. A verseny ezek után óriási iramban teljesítette céljait: vagyis azt, hogy megmutassa, mennyire színes közösség is a meleg férfiak világa. A második, Oslóban tartott versenyen 23 férfi versenyzett egymással, köztük a kínai Xiadoai (Andrew) Muyi, aki az ország egy erősen muszlim régiójából érkezett, ahol a vallás miatt sokkal erősebben elleneznek bármilyen homoszexuális tevékenységet. Egy muszlim versenyző a második rendezvényen azért erős kezdésnek számít, ugye? A Mr. Gay World hamar megmutatta, hogy a verseny nem csak a kockahasakról szól: a harmadik versenyen a résztvevők a Fülöp-szigeteki Manila szegénynegyedét újították fel. Soha nem láthattunk még ilyen szép munkásokat. De a Mr. Gay World már történelmet is írt: 2012-ben ez volt az első nagy nemzetközi meleg rendezvény az afrikai kontinensen, a Dél-afrikai Köztársaságban, Johannesburgban. Antwerpen és Róma után a rendezvény 2015-ben tért vissza Dél-Afrikába, ezúttal Fokvárosba- – ugyanoda, ahol a 2019-es Mr. Gay Worldöt rendezik, és ahol immár először magyar versenyző is indul. De ne csak a nagyvilágra koncentráljunk! Hiszen megannyi országnak van saját meleg királya is – és a megválasztást sok esetben előbb is kezdték el,

8 CĂmlapsztori

Címlapsztori 9 minthogy megszületett volna a Mr. Gay World cím. Ezek között van Magyarország is, ahol 2005 és 2008 között négy magyar meleg „szépségkirályt” is megkoronáztak. A korona aztán 10 évig nem került senkire – egészen idáig. A Humen Magazin 2018-ban ugyanis feléleszti a Mr. Gay Hungary versenyt. Vagyis ismét lesz egy férfit, aki Magyarország meleg közösségét fogja képviselni egy éven keresztül. Ismét lesz királyunk. Nem engedhettük tovább, hogy ne legyen. Ennél is régebb óta van meleg királya Svédországnak, ahol 1999 óta választják meg Mr. Gay Swedent Stockholmban. Bár idén elmaradt a választás, szerencsére a 2018-as király még boldogan hordja koronáját egy éven át. Ha azt gondolnád, hogy Mr. Gay Sweden egy fehér, szőke, kékszemű srác… Tévedsz, mert kicsit zöldes a szeme. De csak egy kicsit. Samuel Balterrel, a 27 éves regnáló uralkodóval címéről, a mögötte lévő egy évről, és a sportról beszélgettünk, de kaptunk néhány szépségtippet is tőle, na meg megtudtuk, mit üzen a jövőbeli Mr. Gay Hungarynek. Magyarországon 10 év után tartjuk meg újra a Mr. Gay Hungary versenyt. Te nyerted meg tavaly a Mr. Gay Swedent. Ha valaki, te tudod, hogy milyen egy ország meleg nagykövetének lenni. Oszd meg velünk az érzést! Először is szeretnék gratulálni, hogy újra megrendezitek a Mr. Gay Hungary versenyt, ez remek hír. Svédország meleg nagykövetének lenni óriási felelősség volt, de remek szórakozás is. Hogy telt el ez az év ebben a szerepben? Mik voltak a legértékesebb pillanatok és élmények? Rengeteg élmény várt rám 2018-ban, és nagyon sok szórakoztató embert ismerhettem meg a Mr. Gay Sweden versenyhez köthető programokon. Ezek közül a legszebb emlék mindenképpen az volt, mikor a megkoronázásomon egy színpadon állhattam Allyssa Edwards-szal a RuPaul’s Drag Race-ből. Mr. Gay Swedenként nehéz lehet

a magánélet... Vagy pont könynyebb? Képzeljük, milyen lehet, ha egy egész közönség imád. Hát... Ez vicces kérdés. Nem tudom, hogy valóban imád-e a közönség, de az biztos, hogy nagyon sok előnnyel jár a cím, amik könnyebbé teszik az életedet. Mennyire volt nehéz a verseny? A legtöbb ember úgy gondolja, hogy egy ilyen verseny a kinézetről szól, de valójában több van a háttérben. Nem mondanám sem azt, hogy könynyű volt, sem azt, hogy nehéz. Kellő elkötelezettséggel minden lehetséges. A versenyen nagyjából a külső megjelenés és a személyiség együttese a fontos. Mik voltak a terveid Mr. Gay Swedenként és mit értél el az egy év alatt? Részt vettem különböző jótékonysági rendezvényeken, ahol egyesületeknek gyűjtöttünk adományokat, emellett ott voltam meleg ismeretterjesztő csoportok programjain is. Leginkább olyan eseményeken jelentem meg, melyek az LMBTQ emberek számára nagyon kedveltek. Milyen most a melegek helyzete Svédországban? Svédország egy nagyon melegbarát ország, nagyon elfogadóak a közösséggel szemben. Szabadon megfoghatjuk egymás kezét az utcán, és szabadon kommunikálhatunk a szexuális irányultságunkról is. Eltelt egy év, és te még mindig Mr. Gay Sweden vagy, és még egy évig az is maradsz. Mi az oka annak, hogy 2018-ban nem tartják meg a versenyt és nem választják meg az utódodat? A Mr. Gay Sweden versenyt minden évben a Stockholm Pride alatt tartják meg, ám 2018-ban nálunk rendezték a EuroPride-ot, ami miatt a szervezők idén valami különlegeset akartak. Így a Mr. Gay Sweden lemondása mellett döntöttek. Azt viszont tudom, hogy a Mr. Gay Sweden 2019-et meg fogják tartani, nincs vége a versenynek. Én

pedig a koronát tarthatom meg, még egy éven át. Ez azért elég menő! Ha megnézzük az életedet Instagramon, láthatjuk, hogy a külsőd elég meghatározó tényező az életedben. De arról nem igazán kapunk képet, hogy ki van a jó test és a szép arc mögött. Szóval kicsoda is pontosan Samuel Bälter? Az Instagram csak egy módja annak, hogy kifejezd magad. Érdemes lehet rólam tudni, hogy jelenleg a Skandináv Főiskolán tanulok egy ﬁzioterápiához hasonló, izmokhoz kapcsolódó gyógyítási módszert Stockholmban. De amúgy csak élem a hétköznapi életemet a barátommal és a barátaimmal. Az is tisztán látszik, hogy a sport mennyire fontos szerepet játszik az életedben. Korábban hosszú évekig személyi edzőként és úszás-oktatóként dolgoztam, úgyhogy igen, nagy szenvedély számomra a sport. Mik a legfontosabb tanácsaid a sporttal és a szépségápolással kapcsolatban az olvasóinknak? Próbáljatok meg mindenképpen találni valamit, ami beválik. Én például szeretek konditerembe járni, a meleg nyári napokon pedig úszni egyet a tóban. Az a legfontosabb tippem, hogy próbáljatok meg minden nap sportolni valamit. Étkezzetek egészségesen és igyatok sok vizet. Igazából csupán ennyire van szükség. És végül mit üzensz a Mr. Gay Hungary versenyzőinek és persze a magyar meleg közösség jövőbeli nagykövetének? Mindig legyetek büszkék magatokra!

•

Samuelt Instagramon a @samuelbalter felhasználónéven találod meg. A Mr. Gay Sweden szervezője a Clean Group, akiket Instagramon a @cleangroupsweden néven követhetsz.

10 Kulissza

CSAK ELMÉLETBEN VAGYOK NŐGYŰLÖLŐ A tribádok éjszakája a Pinceszínházban

A svéd író, August Strindberg 1877-ben elveszi a finn származású nemeskisasszonyt, Siri von Essent. A lány színészi ambíciói és Strindberg szélsőséges személyisége azonban folyamatos szerelmi csörték mezejévé tette házasságukat – tizennégy év háború és egy grez-i ottlét hosszúra nyúlt éjszakája után, valamint Marie Caroline David megjelenésével a pár búcsút intett kapcsolatának; de mindez még sokáig kísértette az összes érintettet. August Strindberget művei híressé, habitusa és a nők iránt táplált “gyűlölete” viszont hírhedtté tették az európai kultúrkörökben. Javarészt ez vezetett mindhárom válásához is. Siri von Essen mindezt megelégelve a náluk vendégeskedő tribád (jelentése: leszbikus nő) Marie Daviddal gyengéd, bensőséges viszonyba bonyolódott, ami a férfi gyűlöletbe burkolt féltékenységét a végletekig feltüzelte, és évek múltán sem képes ezen túllépni. A Strindberg (Kaszás Gergő) ál-

tal tulajdonolt és Siri (Györgyi Anna) igazgatta Dagmar színházban próbák zajlanak. Az író Erősebb című darabját Viggo Schiwe (Gömöri András Máté) próbálja színpadra állítani, de ez nem olyan egyszerű a szerző jelenléte mellett. Főleg, hogy kiderül, von Essen kisasszony mellett Marie David (Juhász Réka), az ominózus éjszaka harmadik szereplője is játszani fog az előadásban. Per Olov Enquist darabja egy hatalmas szerelmi háború véghajrája,

a leszbikus Marie, Siri és Strindberg szerelmi háromszögében. Jóllehet, az ezernyolcszázas évek végére Európa-szerte lazulnak az LMBTQ közösséget sújtó törvények, a legtöbb országban például már csak a férfi homoszexualitást büntetik, a nőit nem (Oscar Wilde ül is börtönben emiatt). Egyre több helyen dekriminalizálják a homoszexualitást, de a kor társadalma – benne Strindberg is – nem tudja száz százalékosan kezelni a helyzetet, ha testközelbe kerül egy meleg párral.

Kulissza 11

SZERZŐ: BALI V. GERGŐ @TISZTAEGENSZIVARVANY

FOTÓK: HERBSZT-VÉNER ORSOLYA

Főleg, ha a pár egyik tagja a volt felesége. Az érzelmi viharban szinte minden emberi érzés előkerül, a féltékenységtől a tehetetlen dühön át egészen a belenyugvásig, hatalmas lelki amplitúdót járva be. Nyíltan és nyersen állít színre olyan, akkoriban végképp tabunak számító jelenségeket, mint a leszbikus vonzalom, a női alkoholizmus vagy a családon belüli erőszak. Megjelenik a vonzalom maga, a darab azt is feltárja, milyen egy kapcsolat, ha az nem elsősorban testiségen, hanem lelki alapokon nyugszik. Sokszor előfordul, hogy valaki, aki férfiakhoz is vonzódik, egy nőben találja meg az igazi szerelmet és a megnyugvást. A szeretet egy magasabb dimenziójában. A Női Egyenjogúság évében, 1975ben nagy port kavart Enquist darabja, hiszen köntörfalazás nélkül mondja el és ki a strindbergi véleményt, a nőkhöz fűződő viszonyát, mindemellett a női homoszexualitás témája is központi fonal. Ebben az évben újra robbant az

emancipációs hullám, Európa-szerte, de főleg Skandináviában mindenki a nők egyenjogúságáért harcolt, amikor Enquist előrukkolt a Tribádok éjszakájával. Ami Strindberg viselkedésén át bizonyos szempontból minősíthetetlen véleményt fogalmaz meg a nőkről és a felvilágosodott nők egyenjogúságáról. A történetírás szerint hatalmas botrány alakult belőle. Egy felvonásnyi élvebboncolás a színpadon, ami az emberi, családi kapcsolatokat és azok belső mivoltát szedi ízekre. A meg nem értettségből és féltékenységből fakadó düh a gyűlölet pongyolájába bújtatva, valamint a férfi-nő és két nő közötti viszonyok különbségei és sajátosságai mind-mind olyan jelenségek, amiket valamilyen módon mindannyian átéltünk már, de objektíven sosem volt alkalmunk vizsgálni. A groteszk humortól pezsgő előadás egyszerre nevettet és szórakoztat, valamint hátborzongató pontossággal tárja fel és bogozza ki az emberi viszonyok, a szeretet és a

szerelem lélektanát, az “odi et amo” (vagyis gyűlölni és szeretni) pompás példáin keresztül. Ebben az összetett és rafinált szerepjátékban mindenki próbál úgy sakkozni, hogy neki legyen igaza és neki jusson az utolsó szó, de vannak helyzetek, amikor egész egyszerűen nincsen jó megoldás. Strindberg és Siri házassága a darabban próbált előadással együtt bukik meg.

•

12 Basszus

AMIKOR A TEHETSÉG ÉS A NYITOTTSÁG TALÁLKOZIK STANLEY JORDAN, A KAMÉLEON Budapesten, a Müpában ad koncertet november 17-én az a hihetetlen tehetséggel megáldott amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, és akit a mérhetetlen tehetség mellett nyitottság, képzelőerő és sokoldalúság jellemez. Ő Stanley Jordan, a kaméleon, a virtuóz – ahogy sokan nevezik. Ám ha jobban megismerjük, talán a példakép szót sem érezzük túlzásnak.

Basszus 13 SZERZŐ: TÓTH ESZTER

„Ha a jazz arról szól, hogy ki is vagy, akkor tényleg foglalkoznod kell ezzel a kérdéssel. És ki vagyok én? Olyan sok válasz adható erre a kérdésre, olyan sok különböző nézőpontból. Hippi vagyok, házias srác vagyok, igazi csajszi vagyok, menő egyetemre jártam, „tech geek” vagyok. GQ vagyok, Vanity Fair vagyok. Sportoló, tanár, gyógyító vagyok. Ezek mind igazak rám. Klasszikus zenét, rockot és jazzt is játszottam már nagyon fiatalon. Én olyan időben nőttem fel, amikor a nyitottság természetes

volt, és azt láttam, hogy a zenében egyesülhetnek különböző stílusok és kultúrák. Úgy éreztem, a zene segítségével az egész világot meg tudom változtatni. Ezért kezdtem el játszani” – fogalmazta meg egy interjúban Stanley Jordan. A gitáros és zeneszerző pályája 1985-ben indult, azóta klasszikus művek merész feldolgozásai, popslágerek kapcsán tett felfedezések, vagy éppen a jazz határait feszegető, ultramodern improvizációk révén újra és újra lenyűgözi közönségét. Ennek mi is tanúi lehetünk november 17-én a Müpa Meeting Stanley Jordan című koncertjén. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a világsztár mellett színpadra lép még Christian Galvez basszusgitáros, valamint a tHUNder Duó – Horváth Kornél és Dörnyei Gábor – is. A két hazai ütőhangszeres művésznek már volt alkalma együtt zenélni Stanley Jordannel, amelyre az Európa-szerte az egyik legkeresettebb dobos szólistaként, sessionzenészként és tanárként is ismert Dörnyei Gábor így emlékezik vissza: „Stanley Jordan mellett soha nem lehet tudni, mi fog történni a következő percben. Mivel ő folyamatosan improvizál és a klaszszikus darabokat is átírja, ezért a koncert előtt két perccel sem lehet tudni, hogy mit fogunk játszani. Ő egy hihetetlenül szabad szellemű jazz-zenész.” És valóban. Stanley Jordan személyiségét és művészetét talán semmivel sem lehetne jobban leírni, mint azzal a szóval: szabadság. „Sokáig az volt az egyik legnagyobb gondom, hogy nem voltam képes meghatározni, milyen a zenei stílusom. (…) Rá kellett jönnöm és el kellett fogadnom, hogy nem illeszkedem semmilyen jól meghatározható kategóriába. Aztán arra is rájöttem, hogy a bátorság segíthet felismerni a személyiségem különböző aspektusait és legyőzni a félelmet” – mondta Stanley Jordan, akit nemcsak különleges játékstílusa különböztet meg a többi jazz-zenésztől, hanem az is, hogy

a műfaj rendkívül férfias keretei között is igyekszik felvállalni a zene és saját feminin oldalát is. „Nem tudok megfelelő szót találni magamra. Őszintén szólva, a legjobb címke talán az, hogy Stanley. És én nagyon elégedett vagyok ezzel a címkével. Mellesleg így hívják az egykori amerikai elnök, Obama édesanyját. Sokan nem tudják, de a Stanley női név is lehet.” „Hadd meséljek életem egyik legfontosabb pillanatáról: egy, az otthonomtól távoli helyen voltam, ahol eszembe jutott, hogy senki sem tudja, ki vagyok. Éppen egy női ruha-üzlet előtt álltam. Csak néztem a nagyszerű ruhákat és akkor megfogalmazódott bennem: »nézd azokat a cuccokat, amiket a nők viselnek!«. Az én öltözékem annyira unalmasnak hatott mellettük, hogy úgy döntöttem: jól van, bemegyek” – mesélte Stanley Jordan, akinek zenei tehetsége és pályafutása csak még inkább kiteljesedett azáltal, hogy megtalálta önmagát. – „Egy virágos brokátruhát választottam, és amikor a tükörbe néztem, azt éreztem: ez a legteljesebb kép, amelyet valaha életemben láttam magamról. És abban a pillanatban rájöttem, hogy a lelkem meghaladja a nememet.” Élete és pályafutása valóban példaértékű, zenei tehetségéről pedig ódákat lehetne zengeni. Már tízéves kora előtt elkezdett zongorázni, majd gitárra váltott, és idővel egyre komolyabban foglalkozott a zenével. Miután 1981-ben lediplomázott a Princeton Egyetemen, utcazenészként próbált szerencsét, ám hamar felfigyelt rá a Blue Note lemezkiadó producere, aki rögtön szerződést adott neki, így 1985ben meg is jelent első albuma, a Magic Touch. A lemez rakétaként tört be a Billboard jazzlistájának élére, ahol 49 hétig tartotta a helyét, Stanley Jordan neve pedig világszerte ismert lett és összeforrt azokkal a jelzőkkel, amelyeket nála jobban senki sem tud viselni: szabadság, nyitottság, sokoldalúság. Nos, az ő koncertje az, amelyet vétek lenne kihagyni!

•

14 Betűtészta

OLVASSUNK SVÉDEKET! NÉGY FRISS MAGYAR MEGJELENÉS

Az elmúlt években – sőt, lassan évtizedben – elárasztották a világ könyvpiacait a skandináv krimik. A meghasonlott, de az igazság kiderítéséért szinte bármire képes nyomozókat, velük szemben pedig kegyetlen és rafinált bűnözőket felvonultató sorozatok meghódították a világot. Habár a svédeket nem kifejezetten mogorva vagy sötét lelkű embereknek ismerjük, hazájuk ködös, esős világa egészen izgalmas szeletét termelte ki az irodalomnak. Azonban a svédek sem csak véres gyilkosságok krónikáiban tudnak gondolkodni – az alábbi listát a legfrissebb magyar megjelenésekből állítottuk össze, így a krimik közé befért egy thriller és egy hihetetlenül vicces kalandregény-féle is. Elisabeth Norebäck: Vér a véremből Animus Kiadó, 2018 Stella, a sikeres pszichoterapeuta boldog családi életet él annak ellenére, hogy húsz évvel ezelőtt tragikus esemény történt vele: egyéves kislánya egy tengerparti családi nyaraláson eltűnt. A rendőrség azt feltételezte, hogy a gyermeket elragadta egy hullám, és vízbe fulladt, ezért holttá nyilvánították. Egy napon egy Isabelle nevű fiatal nő toppan be Stella rendelőjébe, őt pedig elönti a bizonyosság: a lány az ő rég elvesztett gyermeke. Bár senki nem hisz neki, Stella mindenáron be akarja bizonyítani az igazát, és kideríteni, hogy mi történt valójában azon a végzetes napon. Egyszemélyes nyomozásba kezd, amelynek során lassanként az új páciens megszállottja lesz. Egyre különösebben viselkedik, sőt egy napon kijelenti, hogy valaki meg akarja ölni. Elkeseredésében még saját mentális épségében is kételkedni kezd: az őrület határára került, vagy bízhat az ösztöneiben? Egy történet kirekesztettségről, megszállottságról, gyászról, bűntudatról és arról, hogy meddig képes elmenni az ember, ha elveszítette a gyermekét.

•

Betűtészta 15 SZERZŐ: SZIJ BARBARA

Jonas Jonasson: A százegy éves ember, aki azon gondolkodott, hogy túl sokat gondolkodik Athenaeum Kiadó, 2018 Mi jöhet még Allan Karlsson életében? A jó öreg százévesnek, bizony, maradt néhány kaland a tarsolyában A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt eseményei után. Az egész egy hőlégballonos túrával és három üveg pezsgővel kezdődött. Allan és Julius a csodálatos látványért szálltak fel az égbe, de a kaland, szerencsétlenségükre, egy kényszerleszállással végződött – a tengeren. Naná, hogy az őket kimentő észak-koreai hajó kapitánya éppen hasadóanyagot csempészett haza Kim Dzsongunnak! Balesetükkel egy súlyos diplomáciai válság kellős közepébe csöppennek, az események sora pedig a világ vezetőinek társaságába sodorja hőseinket, itt van mindenki, aki számít, a svéd külügyminisztertől Angela Merkelen át egészen Trumpig. A kalamajka adott – ezt kell ép bőrrel megúsznia az immár százegy éves embernek.

•

Kerstin Ekman: A víznél történt Orpheusz Kiadó, 2018 Két gyilkosság húsz év különbséggel, ugyanazon a helyen. Egy északi tájba ágyazott település Svédországban, mely Csipkerózsika-álmát alussza. Mi mozgatja legbelül azokat, akik itt élnek? Miért az elhallgatás kultúrája az, ami összeköti őket, mint a vidéket behálózó vizek? Az északi táj nemcsak egzotikus kulisszája a regénynek, hanem együtt lélegzik a regény szereplőivel, személyiségük szerves része. A magyar olvasó előtt az ismeretlen Svédország rajzolódik ki a regényben. Az ötvenes-hatvanas évek világa, mikor a jóléti állam megszületett, az ezt megelőző nélkülözés fel-felvillanó képei, vagyis a nagy paradigmaváltás időszaka. Kerstin Ekman a svédek modern klasszikusa. Pályáját bűnügyi regényekkel kezdte, majd a lélekábrázolás és a társadalomrajz felé fordult. Műveit számos nyelvre fordítják. A víznél történt című regénye a mai svéd irodalom egyik kultikus alkotása.

Jonas Bonnier: Svédcsavar Animus Kiadó, 2018 Stockholm, 2009. Három rovott múltú jó barát a lehetetlenre vállalkozik: ki akarják rabolni a G4S készpénzlogisztikai cég szuperbiztonságos értéktárát. Mindenki úgy tartja, hogy az épület bevehetetlen, ezért annak, aki mégis behatol, borítékolható a világhírnév. Ráadásul a zsákmányolható töméntelen készpénz egy életre megoldja az anyagi gondjait. A fiatalemberek, akiknek kiterjedt kapcsolataik vannak a kelet-európai alvilágban, egyik tervet kovácsolják a másik után, míg végül kikristályosodik a megoldás: szerezniük kell egy helikoptert. A szerb rendőrség azonban gyanút fog, és erről értesíti svéd kollégáit is. Vajon sikerül a nagy dobás? Jonas Bonnier akciódús, sodró lendületű regénye valós eseményeken alapul.

•

16 Mozgókép FOTÓ: TÓTH ZOLTÁN

SOKSZOR KAPTAM MEG, HOGY MELEG VAGYOK Járai Máté színésszel beszélgettünk nyitottságról, elfogadásról, szakmáról Sokszor nézték már melegnek, de neki ezzel semmi baja nincs. Sőt, most éppen egy meleg karakter bőrébe bújt a Viasat3 legújabb sorozatában. Döntésében felesége is támogatta. Járai Máté Jászai Mari-díjas színész, pedig nincs színészi diplomája – ezért az egyik legtöbbet forgató magyar színésznő azonnal máshogy kezel-te. Elhivatottságát jellemzi, hogy A kripli szerepe miatt teljesen kifordult a csípője, és hónapokba került, mire gyógytornászok újra „összerakták”. Elfogadásról és nyitottságról is beszélgettünk a Győri Nemzeti Színház színészével. A Viasat3 200 első randi című új sorozatában Bencét alakítod, aki meleg. Nős férfiként ma Magyaror-szágon nem egy-

szerű elvállalni egy ilyen szerepet. Miért mondtál mégis igent rá? Színészként az is a feladatom, hogy a

másság elfogadását segítsem. A karakternek ugyanolyan problémái vannak, mint bármelyik szereplőnek, csak mellesleg meleg, egy fiúba szerelmes.

Mozgókép 17

SZERZŐ: ZSEBEDITS PATRIK @ZSPATRIK92

Egyébként pedig a leg-büszkébb a nyitottságomra és az elfogadásomra vagyok. A szüleim baráti körében több meleg is van, így úgy nőttem fel, hogy ez teljesen természetes. Amikor először láttam azonos nemű párt csókolózni, édes-anyám azt mondta, hogy ez ugyanolyan szerelem, mint egy fiú és egy lány között. Soha eszembe nem jutott senkit a szexuális vagy akár a vallási hovatartozása miatt elítélni. A családomból sokan élnek külföl-dön, Berlinben, Londonban, Koppenhágában – ők mindannyian arra vágytak, hogy egy olvasztótégelyben éljenek, ahol minél színesebb emberek veszik őket körül. Milyen érdekes, hogy ezt a kérdést nem tennéd fel, ha most egy sorozatgyilkost játszanék. Azért nem ugyanaz a kategória. És én azt tapasztalom, mintha egyszerre lenne több elfogadó ember és mégis lenne egy viszszalépés a témában itthon. A lágyságom, habitusom miatt többször játszom meleget. Azt tapasztalom, hogy ha komoly a szerep, nem szeretik, ha vígjáték, akkor imádják. Sztereotip meleg karakter esetén szétverik a házat a röhögéstől. Azonban amint komoly szerepet kell mutatni egy férfiszerelemben, akkor az rögtön elfogadhatatlan. A feleségeddel megbeszélted, mielőtt elfogadtad a szerepet? Igen. Azt mondta: nem mindegy, hogy egy szerep miatt néznek melegnek vagy csak úgy? Nem is erre a szerepre hívtak be eredetileg, de Bence karakterét fontosnak tartottam eljátszani, ezért vissza is adtam egy másik lehetőséget. Övé a „leghollywoodiasabb” szerelem a sorozatban. Egy korábbi interjúban mondtad, hogy mindig adnod kell magadból. Miért nem tudod azt mondani, hogy nem érdekel, most nem akarsz adni? Sok kudarc ért, ezért úgy érzem, hogy állandóan bizonyítanom kell. Mármint szakmai kudarcok. Hét siker-telen színművészetis felvételi után lettem Jászai Mari-díjas színész. Aki nem a főiskoláról jön, annak tíz-szer annyit

FOTÓ: VIASAT3 / UDVARDI ATTILA

kell bizonyítania. Még ma is a homlokomon érzem a bélyeget. Forgattam az egyik legfelkapot-tabb magyar színésznővel, aki odáig volt értem. Majd amikor megkérdezte, hogy kinek az osztályába jár-tam, és kiderült, hogy nem ott végeztem, egyből megváltozott a hozzáállása. Ez is egy bélyeg, mint a sze-xuális irányultság. Mivel törted meg végül a szakmai kudarcok sorát? A ranglétra legaljáról indultam. Jól mozgok, így táncosként kezdtem a Vígben, a József Attilában, a Tháli-ában. Aztán kaptam három mondatot, majd ötöt. Később három sort egy dalban. Szép lassan eljutottam odáig, hogy rám bíztak egy egész szerepet. Az első főszerepem a Szegedi Nemzeti Színházban volt. A Mechanikus narancsban Alex, egy nőket erőszakoló szörnyszülött szerepét osztották rám. A rendező meg-látta bennem a durvaság és lágyság kettősségét. Az évad legjobb alakítása díját is megkaptam érte. Áttörés volt, hogy nem én álltam a főszereplő mögött, hanem mögöttem álltak. Korábban elmondtad, hogy A kripli szerepe fizikailag hazavágott. Kifordult a csípőlapátod, gyógytor-nászok segítsé-

gével tudtad csak helyretenni. Megéri ez? Igen, csak így éri meg. Egyből lejön, ha nem csinálod száz százalékkal. A kripliben egy testi fogyatékos fiút alakítok. Megfigyeltem és kitaláltam, hogyan mozog egy ilyen fiú. Gyakorlatilag csípőficamom lett, elfer-dült az egész bal oldalam. Fél évbe telt meggyógyíttatni. De a Jászai Mari-díjat ennek köszönhettem, vala-mint a győri közönséget is sikerült megdöbbentenem, akik előtte csak könnyedebb szerepekben, vígjáté-kokban láttak. Most van álomszereped? Sok szerep megtalált, amit korábban el akartam játszani. Így nem tudok most konkrétumot mondani, de Törőcsik nagyanyám (a színész nagyapjának, Maár Gyulának volt a felesége Törőcsik Mari, így ő a színész mostoha nagyanyja – a szerk.) azt mondja mindig, ha már volt öt olyan szereped, amiért megérte csinálni ezt az egészet, az már jó.

•

Az interjú teljes változatát megtalálod a www.humenonline.hu oldalunkon.

18 Tánclépés

TÁNCOLNI KIFULLADÁSIG, PIHENŐ NÉLKÜL

FOTÓK: MÓNUS MÁRTON

Tabukkal szembemenő, vaskos, mégis finom, érzékeny humorú játék, előítélet-mentes, szabad, radikális testkutatás – ez jellemzi a Hód Adrienn vezetésével működő, többszörösen díjnyertes és nemzetközileg is jegyzett kortárstánc formációt, a Hodworks-öt, amelynek legújabb, SUNDAY című előadását december 4-én a Trafóban láthatja a közönség. A táncelőadásról Szabó-Székely Ármin dramaturg mesélt nekünk. „Az előadás a kortárstánc elméleti alapkérdéseiből indul ki, de mindenre a gyakorlatban reagál, velőtrázó fizikalitás formájában.” Ez a leírás nagyon erősen megragadja az

embert, de nehéz elképzelni, mit takar igazából. Miként kell elképzelnünk a SUNDAY című táncelőadást? Az előadás létrehozása és a felkészülési fázis során olyan témaköröket

érintettünk Hód Adrienn koreográfussal, amelyek a táncot mint jelenséget vizsgálják. Alkalmaztunk például egy történeti megközelítést, amelynek fókuszában a tiltások és a szabályok álltak. Melyik korban mit tekintettek

Tánclépés 19 SZERZŐ: TÓTH ESZTER

helyes és helytelen táncnak? Miért övezte és övezi annyi tabu a test bizonyos mozdulatait, míg mások engedélyezettek? Ez elvitt minket egy másik irányba, amely a táncra szinte transzcendens dologként tekint. A szakrális táncok különböző vallási szertartások, rítusok részei, ugyanakkor több korszakban kifejezetten tiltották a szabad táncot – a korhelységgel, a bujasággal, a bűnnel azonosították. A kultúrtörténetben tehát egyszerre közelítenek áhítatos tisztelettel és félelemmel a tánchoz. Azt az alapkérdést vittük tovább személyes síkon, hogy mitől tud a tánc ekkora hatással lenni az emberekre. A táncosokkal közösen gondolkoztunk azon, hogy számukra mit jelent a tánc mint műfaj, hivatás és mindennapi gyakorlat. Mit jelent az előadói helyzet, a koreográfus és a táncos viszonya, azok a művészeti struktúrák, amikben működnek? Ezekből a személyes és történeti refl exiókból kiindulva állt össze a SUNDAY háttéranyaga. Az előadás egy szöveges résszel indul, amely rövid bemutat(koz)ások formájában veti fel ezeket a témákat, majd következik egy masszív blokkokból felépülő, fizikálisan rendkívül intenzív koreográfi ai anyag. A felmerülő kérdésekre tehát gyakorlatban adunk választ. Miért a SUNDAY címet választottátok? Olyan címet kerestünk, ami újraértelmeződhet az előadás során. A vasárnap a kreáció utolsó napja, amikor az alkotó megpihen, és rátekint arra, amit létrehozott. Egy önrefl exív nap, ami valamiféle összegzésre ad lehetőséget. Ugyanakkor egy felborult hagyományt is jelent, egy rendszert, amelyhez már régóta nem igazodunk. Egyáltalán mit jelent a pihenés? Közös ebédet, sétát a parkban, vagy egy délutáni technóbulit? A SUNDAY fizikális tehertétel a táncosok számára, ez a szépsége és ereje is egyben. Kifulladásig táncolnak, pihenő nélkül. Tehát a vasárnap valami olyan megnyugvás is, amihez csak azután érhetünk el, hogy megmásztunk egy-két nagyon meredek hegyet.

Milyen hatást gyakorolhat az előadás a nézőkre? Azt reméljük, hogy zsigeri élményként hat rájuk. A felvetett kérdéseken gondolkodhatnak, de egyszersmind meg is tapasztalhatják a tánc felszabadító, átalakító és elsöprő erejét. A SUNDAY nemcsak vizuális világát, hanem zenei világát tekintve is különleges. Mit kell tudni erről a részéről? Gryllus Ábris, a SUNDAY zeneszerzője így fogalmazott a darab zenéjéről: a zene elsődleges célja egy olyan atmoszféra megteremtése volt, ami emelkedett, de egyúttal keserű és nyomasztó is. Ami fizikai, majdhogynem klubzene, de közben kíméletlen mind a táncosokkal, mind a nézőkkel szemben. Többek közt ezért kezdett el a darab zenei világa a közös improvizációk során elkanyarodni a gabber esztétikája felé. A gabber nem összekeverendő a technóval. Gyors, agresszív, könyörtelen, utcai és magasztos, zsigeri és fennkölt. Mint egy focihimnusz. A zenei alkotófolyamat része volt a műfaj elemzése és dekonstrukciója. Az így kapott alkotóelemeket önmagukban, repetitív módon használva áll össze a performansz meditatív, de mégis sokszor kényelmetlen, csontvázszerű atmoszférája.

A darab zenéje a mozgással szinergiában, élőben kerül előadásra. Milyen üzenetet szeretnétek megfogalmazni az előadással? A kortárs táncnak nagyon ritkán van „üzenete”. Általában olyan területeken mozog, amiket nehéz verbalizálni – éppen ezért alkalmas a test és a tánc a megfogalmazásukra. Tehát nem egy üzenet motiválta az előadás létrehozását, hanem az a hit, hogy a tánc olyan dolgokat képes közvetíteni a néző felé, amiket ismerni kell, és ezt a hétköznapi életünkben a társadalmi konvenciók nem biztos, hogy lehetővé teszik. A SUNDAY átélhetővé akarja tenni a tánc hatalmát, extremitását, veszélyességét és vonzerejét.

•

20 Emberkép

A MAGYAROKBAN MÉG RENGETEG POTENCIÁL VAN Interjú Niclas Trouvé svéd nagykövettel Annyira szereti az országot, hogy már kétszer is meghosszabbíttatta a megbízatását, komolynak, de őrült partiarcoknak is látja a magyarokat, és biztos benne, hogy egy nép nyitottsága együtt jár a fejlettségével is. Niclas Trouvéval, Svédország nagykövetével Magyarországról, Svédországról, sikerről, történelemről, és LMBTQ jogokról beszélgettünk. Ha megnézzük néhány fotóját, tisztán látszik, hogy nagyon nagy baráti köre lett itt, Magyarországon. A társaságban pedig van néhány olyan ember is, aki már a Humen Magazin címlapján is szerepelt, így valóban díszes társaságról beszélünk…

Igen, a drága magyar barátaimnak is köszönhető, hogy immár kétszer is meghosszabbítottam az ittlétemet. Egy külföldi kollégám nagyon meg volt lepve, amikor elmondtam neki, hogy hány magyar baráttal áldott meg a sors: „Komolyan? Vannak helyi barátaid? Én senkit sem ismerek privátban.” A barátaim által ismerhetem

meg a legjobban az országot és az aktuális helyzetet, ezen felül rengeteg szeretetet is adnak. És igen, néhány barátom az LMBTQ közösség tagja – nagyon büszke voltam, amikor láttam őket a címlapjaitokon. Mikor Magyarországra érkezett Svédország nagyköveteként,

Emberkép 21

SZERZŐ: KANICSÁR ÁDÁM ANDRÁS @KANICSAR

Magyarországban és a magyarokban még rengeteg potenciál van, aminek a kihasználása még mindig várat magát. A magyar kreatív és tehetséges nép. Mi a legfőbb különbség a magyar és svéd emberek között? Igazság szerint nem látok sok különbséget. Persze mindannyiunkra hatással volt a történelem és a minket körülvevő körülmények, de alapvetően nagyon hasonlítunk egymásra. Néha úgy érzem, hogy a magyarok egy árnyalattal formálisabbak és tradíciókövetőbbek. Emellett előnyükre írom azt is, hogy udvariasabbnak és türelmesebbnek tűnnek, mint a svédek, akik egy kicsit mindig be vannak zsongva. Például az iroda liftjében minden reggel kénytelen vagyok gyakorolni a magyartudásomat – mindenkit üdvözölni kell, aki kiszáll vagy beszáll, akkor is, ha nem is ismerem őket. Ilyen nem történne meg Svédországban. De ismételnem kell magam: a sztereotípiák sose jók. Hiszen sok példát tudnék mondani a most elhangzottak ellentétére is.

mik voltak az első benyomásai a városról és az emberekről? A sztereotípiák mindig veszélyesek, de arra emlékszem, hogy nagyon udvariasnak találtam a magyarokat és nagyon szépnek. Emellett feltűnt, hogy igencsak komolyak, óvatosan közelítenek meg dolgokat. De ahogy ezen túllépnek, főleg néhány pohár pálinka után, őrült partiarcok, akik szeretnek szórakozni. Ha pedig a fővárosról van szó, azt kell mondjam, hogy tényleg Budapestet tartom Európa egyik legszebb városának. Szeretem, ahogy a régi sármja keveredik valami újjal és trendivel. Emellett szeretem Buda és

Pest kettősségét. Mondják, hogy az ellentétek vonzzák egymást – ebben a kontextusban biztosan! Emellett kiemelném azt a sokszínűséget is, ami Budapestet annyira vonzóvá teszi mind a lakosok, mind a látogatók számára. És mit gondol most? Az első benyomásaim helyesek voltak, de azóta még többet tanultam, és számos rejtett kincsét találtam meg a városnak. A nagyköveti munka egyik előnye, hogy rengeteg érdekes helyre hívnak, ahol rengeteg inspiráló embert ismersz meg. Hiszem, hogy

Ön szerint mit kéne megtanulniuk a magyaroknak? Szeretnék a jelenleginél is több magabiztosságot és optimizmust látni a magyarokban, és talán azt, hogy fektessenek kicsit kevesebb hangsúlyt a problémákra. Emellett mivel nem ismerem jól a nyelvet, a magyar barátaim megtakaríthatnának egy kis időt, ha egyenesen kiállnának elém és a tárgyra térnének. Egyszerű fickó vagyok, néha túlcsordul az információ és túl sok szó lesz a fejemben. Vagyis, hogy konkrét legyek: a kevesebb néha több. Svédország egy igencsak nyitott ország, és többek között híres az olyan innovatív márkákról is, mint az IKEA, a H&M, vagy az Ericsson, amely vezető pozíciót foglal el a telekommunikációs piacon. Gondolja, hogy van bármilyen összefüggés egy nép nyitottsága és egy ország sikerei között? Nagyon is! Komolyan hiszek benne, hogy a siker és a nyitottság erősen összefüggnek egymással. Globalizált

22 Emberkép

világban élünk, ahol a kapcsolódás, a kooperáció, a networking és a sokszínűség kulcselemei annak, hogy valaki sikeressé váljon. Jól ismert tény, hogy a különböző fajta emberekből összeállított csapatok minden szinten jobban teljesítenek, mint a homogének. A sokszínűség erősíti a kreativitást. Svédország egy kiemelkedően sikeres ország – nem a nyitottsága ellenére, hanem a nyitottsága miatt. Bátorítjuk az embereket a változásra, és inkább meglovagoljuk a globalizáció hullámait, mint hogy ellenálljunk nekik, vagy megelőzzük őket – ami alapvetően hiábavaló való lépés lenne. Kihasználjuk a szabadkereskedelmet, a gazdasági versenyt és az átláthatóságot, és nagyra tartjuk a multikulturalizmust. Ennek pedig egyszerű oka van: biztosak vagyunk a gyökereinkben és a jövőnkben. És készek vagyunk ezeket megosztani más kultúrákkal, ahogy készek vagyunk tanulni is tőlük és gazdagabbá válni általuk. Kicsit térjünk vissza a gyökerekhez. Miért pont Magyar-

ország? Hogyan vált nagykövetté? És mivel foglalkozott előtte? Még 1992-ben kezdtem el dolgozni a svéd külügynél – kiszámolhatod, én egyfajta dinoszaurusz lehetek a Humen Magazin olvasói számára... Előtte katonatiszt voltam, és az egyetemi tanulmányaim után kicsit belekóstoltam a nemzetközi üzleti életbe is. Tanultam az USA-ban is, a karrierem során pedig olyan országokban éltem és dolgoztam, mint Finnország, Észtország, India, Irak, Afganisztán, Pakisztán és Magyarország. És ezeken kívül még számos más országban jártam utazásaim alkalmával. Ezen állomások között sok érdekes pozíciót foglalhattam el a minisztériumban. Amikor 2014-ben felkértek a budapesti nagyköveti pozícióra, boldog voltam és meglepett. Nem telt sok időbe, míg elfogadtam az ajánlatot. Azóta se bántam meg. Lehet, hogy naiv kérdés, de vannak olyan országok, ahol könnyű nagykövetnek lenni, és

olyanok, ahol nehéz? Manapság a világ tele van Magyarországról szóló hírekkel, ami lehet, hogy az Ön munkáját kicsit megnehezíti... Igaz, Magyarország mostanában a rivaldafényben van, és nem mindig a jó hírek miatt. Megértem, hogy ez egy nehéz szituáció. Nem titok, hogy jelenleg jogi és politikai eljárás folyik Magyarország ellen az Európai Unión belül, hogy felmérhessék a kormány tetteit és kijelentéseit a törvények betartása és a demokratikus értékek tekintetében. Emellett a saját hazám kormánya is kritikus volt a magyar kormány néhány lépésével kapcsolatban az elmúlt években, és mint nagykövet, kötelességem közvetíteni ezeket az üzeneteket. Mindig is nyíltan vállaltuk, hogy miben hiszünk. De hadd emeljem ki, hogy egy ország mindig többet jelent a kormányánál vagy az államánál. Éppen ezért szeretnénk a magyar társadalom minél több rétegét elérni és párbeszédet folytatni velük: az üzleti közösséggel, a tudományos közösséggel, a kulturális élet szereplő-

Emberkép 23 ivel, a civilekkel, a médiával, és persze az ellenzékkel is. Ezt párhuzamosan folytatjuk azzal, amit látni szeretnénk: egy folyamatos, konstruktív párbeszédet a megválasztott kormánnyal azokról az ügyekről, amelyekben egyetértünk, és azokról is, amelyekben nem értünk egyet. Magyarország hozzánk közel álló partner az Európai Unión belül, és szeretnénk, ha ez a jövőben is így maradna. Mit érdemes tudnunk Svédország és Magyarország közös történelméről? Ha meglátogatjuk Északnyugat-Magyarországon Romhányt, láthatunk egy emlékművet az 1720. január 22-ei romhányi csatáról. Ez áll rajta: „Svédország fiainak emlékére, akik az életüket adták Magyarország szabadságáért és együtt harcoltak a Rákóczi vezette magyar és lengyel hősökkel. Ezt az emlékművet hálás magyarok állították 1952-ben.” Emellett jól ismert tény, hogy a Svéd Nagykövetség korábbi munkatársai –közülük is kiemelném Raoul Wallenberget – több tízezer magyar ember életét mentették meg a biztos haláltól Budapesten 1944–45-ben a holokauszt idején. Nagyon büszkék vagyunk erre a hagyatékunkra, az ő hősies bátorságuk és cselekedeteik máig inspiráló erővel bírnak számunkra. 1956-ban pedig a svéd polgárok mélyen a zsebükbe nyúltak, hogy a svéd Vöröskereszt segítségével étellel, takarókkal és gyógyszerekkel segítsék a magyar menekülteket. Ezen felül Svédország később szállást és segély adott több ezer magyarnak, akiknek hosszútávú jövőt ajánlottunk fel országunkban. Sok-sok évvel később pedig talán Svédország volt az összes ország közül az, amelyik a leghangosabban támogatta az Európai Unió kibővítését és Magyarország felvételét. Büszkék vagyunk rá, hogy mindig a magyar barátaink mellett álltunk, amikor akadályozták őket a szabadságukban. Ez erős barátságot szült a két nép között. Beszéljünk kicsit Svédországról! Ez az év különösen fontos volt a svéd LMBTQ közösség

számára a EuroPride miatt. Hogyan kapta meg az ország a lehetőséget? Svédország ismert a nyitottságáról, hogy mennyire befogadó társadalom, és hogy zászlóvivőként biztosította az LMBTQ közösség számára az egyenlő jogokat és tiszteletet. Rendkívül büszke vagyok erre. A hazámban a miniszterelnök, a hadsereg főparancsnoka és a püspök is gyakran részt vesznek a pride-okon és támogatják azokat. Idén nagyjából 50.000 ember vonult a Stockholm Pride-on, és majdnem félmillió ember volt kint az utcán, hogy nézze és bátorítsa a résztvevőket. Ez a rendezvény a büszkeség és szórakozás igazi manifesztációja – és bizonyíték arra, hogy mennyire erős és demokratikus közösség vagyunk. Mesélne kicsit a EuroPride-ról? Idén július 27. és augusztus 19. között Svédország harmadszorra rendezhette meg a EuroPride-ot. Most először a fesztiválon két város osztozott: Stockholm – itt volt a pride –, és Göteborg – itt volt a West Pride –, aminek hála három teljes héten keresztül ünnepelhettünk és bulizhattunk. A szórakozáson felül szeretném hangsúlyozni a EuroPride mint nemzetközi fórum fontosságát, ami biztosította a kommunikációt az LMBTQ társadalmat érintő fő kérdésekről. Idén a kiemelt téma a transznemű emberek jogai voltak, ami valahogy még mindig tabunak bizonyul, ez pedig csak növeli a fontosságát. Számomra evidens és fontos, hogy minden embert megillet a jog, hogy döntsön egy olyan alapvető kérdésben, hogy ki is ő. Senkinek sincs joga arra, hogy ezt elvegye tőle. A EuroPride-nak emellett nagy a gazdasági értéke is, hiszen több tízezer külföldi látogatott el hozzánk ezen a különleges nyáron. Azt már nem is kell hangsúlyoznom, hogy ez milyen jó szolgálatot tesz Svédországnak. Budapesten pedig a nagykövetség a Humen Magazin partnereként népszerűsíthette a EuroPride-ot és Svédországot márciusban az Utazás kiállításon, a Pink Corner standján.

Svédországban 2009 óta van házassági egyenlőség, a párok pedig közösen is fogadhatnak örökbe gyereket. Milyen más fontos ügyei vannak még a közösségnek? Fontos, hogy az elért eredmények ellenére folytassuk a munkát az LMBTQ emberek jogaiért. A svéd LMBTQ ügyekben most vezető szerepet tölt be a családpolitika, az egészségügy, a beilleszkedés a civil társadalomba, a vallási szervezetekbe és a sportéletbe, valamint az LMBTQ menekültek befogadása és a segítség biztosítása számukra. A legalizáció természetesen kulcsfontosságú, de emellett van még helye fejlődésnek, ha a társadalom hozzáállását nézzük az LMBTQ emberek felé. És mindig szükség van arra, hogy még hatékonyabb finanszírozással biztosítsuk az LMBTQ jogok képviseletét. Magyarországon még mindig küzdünk ezekért a jogokért. Sőt, lehet, hogy mi még csupán a hozzájuk vezető út elején állunk. Van valami, amit szeretne üzenni a magyar LMBTQ közösségnek? Egy alapvető üzenetem van azok számára, akik az emberi jogokért küzdenek, bármilyen jogokról legyen is szó. A legfontosabb, hogy mindig emlékezzenek arra, hogy nincsenek egyedül. Ha az attitűdök megváltoztatásáért és az előítéletek lerombolásáért szállunk harcba, türelmesnek kell lennünk. Két gondolat is eszembe jutott. Az egyik a jól ismert szállóige: „Először megtűrnek téged, később nevetnek rajtad, aztán harcolnak ellened, majd győzöl.” A másik pedig egy bibliai idézet: „A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken való szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni. Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.”A keresztény értékeink a legegyszerűbb üzenetet tanítják nekünk: a szeretet mindenek felett áll.

•

24 Pszichosarok

ÉN RONTOTTAM EL? ÖNBIZALOMHIÁNY, AVAGY A MUMUS AZ ÁGY ALATT Lyukra futott ismerkedések, elbaltázott randevúk, drámai párkapcsolatok. Sokszor elgondolkodunk azon, vajon miért nem tudjuk helyre tenni a magánéletünket, találni valaki "normálisat", és megélni azt a boldogságot, amelyet gyerekkorunk óta elképzelünk magunknak. Boldogságunk gátja azonban sokszor nem a randipartnerünk vagy az ismerkedési szokásunk, hanem mi magunk. Lehet szép, okos és független, mégis önbizalomhiányban szenved a melegek többsége. Akár bevalljuk, akár nem, a valóság az, hogy sosem vagyunk elég magasak, elég izmosak, vagy épp elég jóképűek. A popkultúra tökéletességet diktál, a húspiacon pedig csak úgy kelhetünk el, ha foggal-körömmel küzdünk egy vonzó tükörképért. Bár utóbbi tornázhat némileg az egónkon, így aligha lehet felépíteni egy egészséges önbizalmat, pláne, ha egyéb pszichés okok is állnak a háttérben. Mint a legtöbb lelki gondunk, az önbizalomhiány is gyermekkorunkban gyökerezhet: ha nem kaptunk elég elismerést azoktól, akiket szeretünk, ritkán, vagy sosem adtak pozitív visszajelzést a környezetünkben. Gyerekként ugyanis fontosak a visszacsatolások, hiszen az is építi jellemünket és alakítja személyiségünket. Ha sok kritika ért minket otthon, az óvodában, vagy épp az iskolában,

azokat lelkünk mélyén a sírig cipelhetjük, és terápia híján az egész életünkre kihatással lehet. A mi dolgunkat az is nehezíti, hogy általában egész gyerek- és serdülőkorunkban bujkálnunk kell. Ha ugyanis való énünket mélyre kell elásnunk, hogy megfeleljünk a társadalmi normáknak, akkor lehetőséget sem adunk önmaguknak arra, hogy kifejlődjön az önbizalmunk. Én egészen 18 éves koromig szerepet játszottam. Senki sem ismert igazán, és senkinek sem mutathattam meg önmagam. Többek között ennek a böjtje, hogy bár jóképűnek, helyesnek mondanak, önbizalomhiánnyal küzdök. Bár szerető családban nőttem fel, édesapámtól kevés pozitív visszacsatolást kaptam, az iskolai években pedig minden fikarcnyi önbizalmamat a sárba tiporták. Én voltam a legutolsó a tornasorban, majd amikor váltottam a fogaimat, az új

Pszichosarok 25 SZERZŐ: MÁTHÉ BENCE

metszőfogaim hatalmasnak tűntek a még növésben lévő fejemhez képest. Így én lettem az osztály lófogú törpéje, akit azért is szekáltak, mert nem focizott jól, ellenben szépen olvasott és szavalt. Egy idő után inkább megbújtam, közben a szüleim elváltak, amiért sokáig önmagamat okoltam. Tizennégy évesen egy színjátszó szakkörön kezdtem újraépíteni a személyiségemet. Több-kevesebb sikerrel végre kezdtem jól érezni magam a bőrömben, ám az ismerkedések mégis balul sültek el. Talán sosem hittem el igazán, hogy valóban én kellek a másiknak. Édesapám csalfasága miatt pedig azt tanultam meg, hogy bármikor lecserélhető vagyok. Előfordult, hogy megelőzve egy esetleges későbbi csalódást, én adtam fel a kapcsolatot, a csalódások pedig tovább rombolták az önbizalmamat. Végül megtanultam: ahhoz, hogy igazán bízhassak magamban, és megélhessem a szerelmet, először önmagamat kell szeretnem. Egy betegség után döntöttem el, hogy életmódot váltok. Nem más, hanem magam miatt. Edzeni és úszni kezdtem, jobban figyeltem a laktózmentes diétámra és az alvásra. És bár a legutóbbi kapcsolatom szinte megsemmisítő hatással bírt az önbizalmamra, nem adtam fel. Még keményebben edzettem és több időt töltöttem a barátaimmal, akik emlékeztettek rá, miért is szerethetem önmagamat. Ha pedig idáig eljutunk, már nyugodtan gondolkodhatunk párkapcsolatban, hiszen ha az önbizalomhiány időnként felül is kerekedik, egy szerető társ mindig emlékeztet: te így vagy tökéletes.

•

SKULTÉTI SZABÓ KATALIN KLINIKAI SZAKPSZICHOLÓGUS VÁLASZOL: Az önbizalom magjai már csecsemőkorban kialakulnak attól függően, hogy édesanyánk mit sugároz felénk. A családi légkör, a közvetlen környezetünk alapozza meg az önbizalmunkat. Ha olyan környezetben szocializálódik valaki, ahol nem támogatják a törekvéseit, nem azt tükrözik neki, hogy erős és jó képességekkel bír, akkor nem fog hinni magában, hiszen a környezete sem hisz benne. Az LMBTQ közösség tagjainál még összetettebb a kérdés, ugyanis ők már óvodás korban érzékelhetik, hogy mások, az érzéssel viszont egyedül vannak. A társadalmi normák sulykolják a gyerekekbe a fiú-lány szerepeket, miközben az ő érzéseik ennek ellentmondanak. Ez hat a belső lelkiállapotra, a bizalom kialakulására, és az önbizalom fejlődésére.

Nehezebben nyitnak mások felé, ha pedig idővel családjuk sem fogadja el őket, az azt erősíti bennük, hogy nem elég jók, nem tudnak megfelelni. Ezt tetőzheti, ha valaki végigasszisztálja a szülei válását, amelynek során tudattalanul azt a generációs üzenetet kapja, hogy lecserélhető, és egy párkapcsolatban tartania kell attól, hogy nem elég jó a másiknak. Mindemellett a 21. század egyfajta torz ideált teremtett a meleg férfiak számára. Azt sugallja, hogy próbálj megfelelni egy idealizált elvárásnak, ha ugyanis nem elég jó a külső csomagolás, nem vagy elég izmos, magas és jóképű, akkor semmit sem érsz. Emiatt előbb-utóbb sokan nem kezdeményeznek ismerkedést, mert nem tudnak megfelelni a paramétereknek. A csalódások pedig megint csak nem tesznek jót az ön-

bizalomnak, ám ugyanakkor építőleg is hatnak, és visszajelzést adnak arra nézve, hogy legközelebb mit ne csináljunk.

•

26 Kristóf világa

„MIÉRT HÍVJÁK A SZÉKET ÉPPEN SZÉKNEK?” TÉNYLEG, MIÉRT?

Úgy fest, a svédek genetikailag boldogságra vannak kódolva – hiába van sötét és hideg az év java részében, valahogy (vagy talán éppen ezért) mindig megtalálják a módját annak, hogy élményt, élvezetet, életet csempésszenek a szürke hétköznapokba. Egészen kicsi korom óta szenvedélyesen rajongtam a svéd életérzésért, legyen szó a kék-sárga bútorbolt kínálatáról, a zenei felhozatalról, vagy egyszerűen csak az attitűdről, ahogyan a világ dolgaihoz állnak. Manapság, amikor a fél Föld bolygó megveszekedetten retteg a menekültektől, ők könnyed eleganciával és legnagyobb természetességgel teszik a társadalmuk részévé a migránsokat, és akármilyen őrület hatalmasodik el Európa többi részén, az ő életük olyan olajozottan működik, mint egy lapokra szedett szekrény összeszerelése. Édesanyám, Kata mama volt az, aki elsősorban felelős azért, hogy belebolondultam a svédekbe. Az „ikeázás” nekünk szent és sérthetetlen volt:

órákkal indulás előtt díszbe öltöztettem a szívem, és vallásos áhítattal jártuk végig az áruház összes termét, a „FYND” osztályon hosszasan böngésztük a kis-hibás termékeket, mintha csak a világ leghíresebb bolhapiacán lennénk, a svéd shopban feltankoltunk a fűszeres kréker kenyérből és áfonyaszószból, az étteremben pedig úgy éreztük: ez a fine dining netovábbja. A Svédország-mániámat tetézte, hogy nagyjából hatéves koromtól kezdve az őrületig rajongtam a Roxette együttesért – de olyannyira, hogy képes voltam egyes egyedül felülni egy buszra a Hősök terén, amely Stockholmban tett le, és tízéves gyerek létemre bejárni a kultikus videóklip-forgatások helyszíneit. A Roxette srác tagja, Per Gessle számomra a szexualitás és tehetség non-plusultrája volt, és szent meggyőződésem volt, hogy egy nap majd ő is ráébred: minket egymásnak teremtettek – addig pedig unokatesómmal, Szandrával napi rendszerességgel játszottuk,

hogy valójában mi magunk vagyunk a Roxette: ő Marie, én Per, és akárhova rángattak minket a szüleink, mindig úgy éreztük, épp turnézni indulunk. Aztán később, ahogy felső tagozatos lettem, és az Erasure nevű banda rávetette magát az Abba hagyatékára, megismertem az igazi svéd koronaékszert, Benny, Björn, Frida és Agneta tökéletes exportcikkét, amely egy életre emlékezteti a világot: nincs még egy olyan ország, mint Svédország. Az ABBA létezése önmagában bizonyíték arra, hogy a világnak ezen a részén fakad a tehetség valódi forrása: soha senki és semmi nem hasonlítható Super Trouper csapathoz. Mostanság, amikor a Mamma Mia-láz vonatára még Cher is felugrott, egyértelműen kijelenthetjük: ABBA-t feldolgozni, énekelni garantált siker, pusztán azért, mert oly tökéletesen vannak megkomponálva a dalok, hogy instant-módon táncra perdítenek, és feledtetik az élet minden búját-baját. Egy ideális világban minden második dal a rádióban

Kristóf világa 27

SZERZŐ: STEINER KRISTÓF @WHITECITYBOY

egy ABBA-szám lenne. Svédországgal karmikus viszonyom is van: legeslegjobb barátnőm, az „uncsitesó”, akivel együtt nőttem fel, itt kötött ki húszévesen, én pedig jó párszor meglátogattam az esztendők során. Eredetileg csak kalandozni ment ki, de idejekorán teherbe esett egy fess svéd vikingtől, és kint is maradt – tapasztalni, élni, boldogulni. A szemet gyönyörködtető színes házacskák, a csudaszép havas decemberek, a feledhetetlen shopping-mániás hétvégék, a cuki gyertyafényes kávézók, és a tömött bárok mennyei forralt borral mind arról győzködtek: ha nincs is mediterrán életérzés, valami más pótolja a napfényt, amelyhez saját választott otthonomban, Tel-Avivban hozzászoktam. Ez a valami pedig egy megfoghatatlan és meghatározhatatlan fényes sugár, amely az emberi szívekben-szellemekben lakozik Svédországban. A svédek azok, akik újraértelmezik a világ rendjét – mert nem kell kötelező jelleggel homokos

tengerpart és évi 300 napsütéses nap ahhoz, hogy boldogok legyenek. A svéd szupersiker titka éppen az, hogy ahelyett, hogy elszántan próbálnák majmolni mindazt, amitől „papíron” vidámak és felszabadultak vagyunk, ők megteremtik a saját világukat.

•

Britt G. Hallqvist: Miért? (svéd gyermekvers) Miért hívják a széket éppen széknek? Miért mondjuk a késre, hogy kés, és honnan tudjuk, hogy a boglya boglya? Ki adott nevet a dolgoknak először? Ki volt a Névadó? Ki mutatott rá mindenre: "Ez kő, ez fű, az fenyő"? Talán a dolgokat nem is így hívják igazában. Talán szomorúak is, hogy nem mondhatják: "Ne higgyetek a Névadónak Sokkal szebb nevünk van igazában!"

28 Drámakirály

FOTÓ: ZSIDEK TIBOR @TIBOR_ZSIDEK

RESZPEKT „Reszpekt”– mondta a férfi a Boráros téren hajnali ötkor, mikor meglátta, hogy a barátommal kézen fogva sétálunk a nap első HÉV-éhez, buli után, ittasan, fáradtan, boldogan. Ez a „Reszpekt” sokáig visszhangzott a fejemben. Egyrészt rádöbbentett, hogy én magam is tele vagyok előítéletekkel. Másrészt, a fenébe is, tényleg még mindig ezért érdemlünk tiszteletet? Az úr, aki tiszteletét fejezte ki nekünk, középkorú fehér férfi volt, talán kopasz is. De heteró férfi volt, akitől egy hozzám hasonló, gyenge férfi fél. Ezzel sokan vagyunk így. Eszünkbe jutnak a sértegetések, amiket kaptunk az iskolában a folyosón sétálva. Eszünk-

be jutnak az ismerősök és ismerősök ismerősei, akiket már vertek meg az utcán, mert látták, hogy meleg buliból mennek haza. Eszünkbe jutnak a buzi-viccek a társaságokban vagy a kommentek Facebookon a mocskos buzikról. Eszembe jut, amikor retteg-

tem, mert az egykori barátom képei kikerültek az internetre egy gyalázkodó oldalra, köztük egy képpel, amin együtt voltunk, együtt ültünk egy padon, és félnem kellett, hogy az ő vagy az én életemre törnek. Ezek az emlékek jutnak eszembe, és biztosan sok

Drámakirály 29

SZERZŐ: KANICSÁR ÁDÁM ANDRÁS @KANICSAR

más férfinak is. Így az utcán, a sötétben, még szerelmesen és boldogan is, inkább félünk a heteróktól. Nem akarjuk, hogy belénk kössenek, nem akarjuk, hogy kövessenek minket, nem akarunk menekülni, és nem akarjuk, hogy megüssenek minket. Márpedig egy fehér, középkorú, izmos, minden bizonnyal kopasz férfi pont ezt fogja csinálni. Legalábbis az én agyamban. Az én előítéletes agyamban. De ez a fehér, középkorú, izmos, talán kopasz férfi nem ezt csinálta. Ránk nézett, nyugtázta, hogy fogjuk egymás kezét, hogy melegek vagyunk és azt mondta, „Reszpekt”– majd nyugodt szívvel elsétált. Talán még mosolygott is. Mi pedig meg voltunk döbbenve. Ahogy meg volt döbbenve a baráti társaság is, akiknek később elmeséltük. Ők sem ezt várták volna. Szegény démonizált középkorú fehér férfi, aki talán kopasz is. Teljesen jószívű ember, mégis rosszat gondolnak miatta, csak a külseje miatt. Ezt nevezik sztereotípiának. Előítéletnek. Amit pedig mi csinálunk, ítélkezésnek. Amit velünk is csinálnak, így legalább nekünk nem kellene. Pont nekünk nem kellene. De a mi ítélkezésünk más. A mi ítélkezésünknek mély gyökere van. Ici-pici helyzetek, amik másnak lehetetlenek, számunkra viszont természetesek. Olyan dolgok hiánya, amik másnak természetesek, nekünk viszont lehetetlenek. Vagy legalábbis veszélyesek. Nem csoda, ha félünk a sötétben, amikor nappal is félnünk kell. Vagy legalábbis vigyáznunk. Ha Magyarországon az emberre rátalál a szerelem, rátalál egy másik dolog is. Sok másik dolog. Az örökös bujdosás. A titkolózás. A hátatok mögötti suttogások. A felnevetés. A jóindulatú, de lealacsonyító „de cuki” mondatok. Az egymástól elkapott kezek. Ha szerelmes vagy, érezni akarod a másikat. Néha meg akarod érinteni, meg akarod simogatni, meg akarod fogni a hátát, néha meg akarod csókolni. Szeretni akarod, mert szereted. De ez nem olyan egyszerű. Borzasztó unalmas, hogy 2018-ban még a táskámat alatt kell megfognom egy

percre a párom kezét, hogy ne lássa senki, hogy összeérnek az ujjaink. Hogy az a legfőbb intim érintkezésünk a buszon, hogy mikor fogjuk a kapaszkodót, néhány másodpercre összeér az ujjunk és cinkosan összemosolyogunk. Vagy ha egy teraszon ülünk, összeér a lábunk, összeér a kezünk, és a boldogságtól és pohár bortól elbódulva lebegünk, miközben összeköt minket a közös pokróc, hirtelen el kell távolodnunk egymástól, mert megjelenik egy másik (heteró) pár, akik ki tudja, beszólnak-e vagy sem. Aztán mi ülünk külön újra, a távolból szemlélve egymást, míg nekik nyugodtan ér össze a lábuk, nyugodtan ér össze a kezük, nyugodtan lebegnek a boldogságtól és a pohár bortól, és nyugodtan köti össze őket a közös pokróc is. És eszükbe sem jut, hogy ez kiváltság. „Ez safe space lesz” – mondtam, mikor elmentünk egy transznemű nőről szóló monodrámára és kiállításra. Egy idő után döbbentem rá erre, hogy ennek a rendezvénynek lesz egy ilyen aspektusa. Apró, de fontos gondolat. Ez egy safe space, a közösségről szól, aki erre elmegy, az nyitott, elfogadó, befogadó. Vagyis itt akár szabadon megfoghatjuk majd egymás kezét, bújhatunk néha egymáshoz. Szabadon lehetünk szerelmesek. Nagyon jó, hogy vannak ilyen fajta safe space-ek Magyarországon. De borzasztó igazságtalan, hogy az egész ország nem egy safe space. De az is lehet, hogy mi vagyunk túl félősek. Lehet, azért nem változik semmi sem ebben az országban, mert mi és a többi pár ilyenkor túl sokszor húzódunk el egymástól. Ezt szoktuk meg, ez a rossz szokásunk, és miközben ezt folytatjuk, még jobban rögzítjük ennek az attitűdnek a természetes voltát. Pedig lehet, ha nem engednénk el egymás kezét, ez a pár nem is foglalkozna velünk, sőt, lehet, hogy ők is annyit mondanának, hogy „Reszpekt.” Lehet, kockáztatni kéne. Lehet, többet kéne kockáztatni. Egészen addig, míg az a „Reszpekt” sem hangzik el. Jó dolog, ha tisztelik az embert, de már rég ott kellene tartani, hogy azért ne járjon tisztelet, ha megfogjuk egymás kezét a szerel-

münkkel. De ha folyamatosan elengedjük a kezünket és megtagadjuk magunktól azt, amit természetesnek érzünk, tovább fog élni a safe space fogalma, és továbbra is tiszteletet érdemel majd az, aki egyszerűen csak fogja egy másik ember kezét. Magyarországon nagyobb mértékű homofóbiát vizionálnak a melegek, mint amekkora valóban van, derült ki néhány éve egy kutatásból. Egy ország elfogadását úgy lehet mérni, ha megnézik, hány embernek van meleg ismerőse. Mivel akinek van LMBTQ ismerőse, az általában elfogadóvá válik a közösséggel szemben, még ha előtte antipatikusnak is tartotta azt. Ezért fontos a coming out. Ezért fontos minél több ember elé kiállni és vállalni önmagunkat. Magyarországon a társadalom homofóbiája akkor csökkent drasztikusan, amikor megjelent az első meleg szereplő a Barátok köztben Hoffer Misi személyében. Magyarországon fél másodperc alatt megszűnne a homofóbia, ha minden LMBTQ ember coming outolna, mondta nekem egyszer egy nagyon okos ember, aki a mindennapjait LMBTQ emberek jogi védelmével tölti. Ezek csak röpke, random, finoman összefüggő gondolatok, de mindegyikük egy irányba mutat: ha fontos a coming out, fontos az is, hogy ne engedjük el a másik kezét. Ha olyan környezetben vagyunk, ahol nincs potenciális veszély, akkor próbáljunk meg önmagunk lenni. Mutassuk meg, hogy nem mások vagyunk, hanem hétköznapiak. Egyszerű emberek. Minél több ember látja, hogy természetesnek vesszük azt, hogy mi is lehetünk hétköznapi emberek, minél több ember realizálja azt, hogy attól, hogy két kéz fogja egymást, még nem dől össze a világ, és annál többen fogják ők is természetesnek venni ezt. Nem csak néhány órára kell büszkének lenni egy évben. Hanem ott és akkor, amikor csak lehet. A coming outnál sosem áll meg a coming out. A coming outot nem csak magunkért tesszük, hanem a közösségért is. Sőt, az egész társadalomért. Az országért. A világért. Minden egyes emberért.

•

30 HerStory

JOHN LIND ÉS A DRAG QUEENEK HAJNALA A transzvesztita előadóművészetet sokan a modern kori szórakoztatóipar gyermekének tekintik, pedig ha máshonnan nem is, a HerStory rovatból már tudjuk, hogy gyökerei évezredekkel korábbra nyúlnak vissza. De ha ennyit nem is lapozunk most vissza a szivárványkrónikákban, egy századfordulón nemzetközi karriert befutó svéd fiatalember története mégis jó példa rá, mekkora hagyománya van a drag kultúrának. John Lindström egy alig 600 lelket számláló falucskában, Vissefjärdában született a Kyrksjön tavacska partján 1877-ben, majd a nem túl távoli, jóval nagyobb Karlskrona városban nőtt fel – utóbbi ma Svédország egyetlen barokk városaként ismert, és itt található az ország utolsó haditengerészeti bázisa is. Mindez azonban nem volt elég John boldogságához, akinek művészi vágyai hamar túlnőttek a város határain. A helyi színház igazgatója, Hildur Carlsberg hamar felismerte a benne lakozó tehetséget, és beprotezsálta egy stockholmi varietészínházba az akkor még csak alig 18 éves fiatalembert. John hamar a rivaldafényben találta magát. Balett-előadásai, amelyek során női dresszben lépett fel az előkelő

HerStory 31

SZERZŐ: WALIDUDA DÁNIEL @WALIDUDA

Kristály Szalonban, lenyűgözték közönségét, amelynek jelentős hányadát a helyben állomásozó flotta legénysége tette ki. Vajon tudták-e, hogy egy fiatal férfi kecses mozdulataiban, gyöngéd idomaiban gyönyörködnek, és egy velük azonos neműt halmoznak el virágokkal, apró ajándékokkal? Aligha. A fiatalember hamar nevet is változtatott. Elhagyta az édesapjától örökölt Lindströmöt, és egyszerűen John Lind lett, feltehetően kora ünnepelt svéd operaénekese, Jenny Lind tiszteletére. Hírneve hamarosan a Svéd Királyság határait is átlépte, és egyre többször hívták külföldre is fellépni: egy női kollégájával Fanny och John Lind (Fanny és John Lind) néven túrára indultak Finnországba és a cári Oroszországba, majd Kelet-Európát maga mögött hagyva John Hamburgba, később Berlinbe, Párizsba, majd Londonba költözött, ahol a London Pavilion ünnepelt táncosa és szoprán énekese lett ?Lind? című műsorával. Ekkor már ismét sminkben és női ruhában, kora legendás művésznőit (Pavlova, Cléo de Mérode, La Belle Otero, Lo�e Fuller, Isadora Duncan) megformálva csodálhatta a közönség. A Lind vezetéknév megtartása továbbra is a tisztelet jele volt, a kérdőjelek pedig egy jogos kérdést sugalltak: vajon férfi vagy nő az előadó? E darabbal szó szerint az egész világot bejárta. A századfordulót követő húsz évben fellépett többek között Nyugat-Európa számos színpadán, az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Amerikában és még Afrikában is. Ez idő alatt szülőhazájába – ahol a drag kultúra akkoriban még gyakorlatilag ismeretlen volt – mindössze egyszer jutott el. Későbbi feleségével, az orosz származású Stepha Kleinnel is ekkor, 1907-ben, az Egyesült Államokban ismerkedett meg. Stepha nemcsak szerető társa lett egy életre, de ő intézte férje fellépéseit, sőt, öltöztetéséből és ruhái varrásából is kivette a részét. Feleségének átlagosan 12 percbe telt ráadni a fűzőt, amelynek köszönhetően dereka 95 centiméterről 55 centiméterre zsugorodott. „Fűzőt feltenni művészet” – summázta egyszer. Test-

szőrére szigorúan ügyelt, arcát naponta kétszer borotválta, karján, lábán és mellkasán a szőrt pedig vegyszerek segítségével távolította el. A pár végül 1923-ban telepedett le John fiatalkorának városában, Karlskronában. Bár a férfi ezt követően is tagja maradt művészeti társaságoknak (például a nagy hírű amerikai Fehér Egereknek, amelynek valószínűleg a mai napig ő az egyetlen svéd tagja), színpadra többé nem lépett. A több mint húsz évnyi turnézás mind testileg, mind lelkileg kiszipolyozta az ekkor 46 éves férfit. John Lind utolsó évei javarészt szegénységben és létbizonytalanságban teltek. Cukorbetegséggel küzdött,

félretett pénzét pedig felemésztették a rossz befektetések és az 1933-as gazdasági világválság. 1940-es halálát követően megözvegyült felesége egészen 1973-ig, saját haláláig közös otthonukban élt, egy élet fellépéseinek emlékei között. E show-kellékek, poszterek és kosztümök később – a pár óhajának megfelelően – a Blekinge Läns Museumba kerültek, és többségük a mai napig is ott tekinthető meg. Érdekes és egyben szomorú, hogy John Lind nevét a mai napig viszonylagos ismeretlenség övezi Svédországban, míg a nemzetközi drag világban sokan nagy elődként, példaképként tekintenek a századforduló táncos királynőjére.

•

32 Visszapillantó

A HADSEREGBEN TISZTELETTEL BÁNUNK EGYMÁSSAL, ÉS A KÜLÖNBÖZŐSÉGEINKET ERŐSSÉGNEK TEKINTJÜK A SVÉD LMBTQ JOGOK ÚTJA A VILÁGHÁBORÚTÓL NAPJAINKIG

A Skandináv-félsziget államaira évtizedek óta irigykedve tekintenek Európa és a világ nemzetei. Óvó szociális ellátórendszer, józan politikai klíma és civilizált közélet, valamint a kisebbségek elfogadására és segítésére törekvés jellemzi őket. Ezen országok közül is kiemelkedik azonban Svédország, amely az LMBTQ jogok számos területén évekkel, sőt évtizedekkel megelőzte nemcsak közvetlen szomszédait, de a kontinens javát is. 1944-ben még bolygónk majdnem minden szegletében ropogtak a fegyverek, amikor a katonailag független Svédország törvényhozása már az azonos neműek között létesített szexuális kapcsolat dekriminalizációjáról döntött. A beleegyezési korhatárt 18 évben állapították meg, és a módosítás értelmében a svéd jog nem tiltotta többé két férfi vagy két nő testi szerelmét. Bár akad maroknyi ország (például Lengyelország is ide tartozik), amelynek büntető törvénykönyve soha nem is büntette az azonos neműek közötti aktusokat, Svédország az egyik első volt, amely egykori tiltó rendelkezése visszavonásáról döntött. Rá pár évre, 1950 októberében megalakult Európa egyik legrégebb óta műkö-

dő LMBTQ jogi szervezete, a ma Svédország 28 városában jelen lévő, 6000 tagot számláló Svéd Föderáció a Meleg, Leszbikus, Biszexuális és Transz Jogokért (RFSL - Riksförbundet för homosexuellas, bisexuellas, transpersoners och queeras rättigheter). Első volt a svéd nemzet, amikor 1972-ben a nemváltoztatás legalizációjáról döntött. Az új törvény értelmében a transznemű nőknek és férfiaknak joguk volt férfiról nőre, nőről férfira változtatni nemüket, valamint ingyenes hormonkezelést igénybe venni. Persze ehhez meg kellett felelni néhány kitételnek, ilyenek voltak a svéd állampolgárság, a betöltött 18. életév, az egyedülálló (vagy legalábbis nem

SZERZŐ: WALIDUDA DÁNIEL @WALIDUDA

Visszapillantó 33

házas) családi állapot, valamint az, hogy a jelnetkező minimum két éve az ellentétes nem képviselőjeként él. 2013ban a törvényt több ponton is módosították, például azóta nem feltétel a módosításhoz a svéd állampolgárság vagy a nemkorrekciós műtétek elvégeztetése. Maga a transzneműség 2017 óta nem tekintendő betegségnek – összehasonlításul: az Egészségügyi Világszervezetnek az idén kiadott, sorrendben 11. Betegségek Nemzetközi Osztályozása az első, amely nem tekinti mentális betegségnek a transzvesztitizmust és a transzneműséget. A hivatalosan bejelentett változatról 2019-ben fog szavazni a szervezet közgyűlése, ezt követően várhatóan 2022-ben léphet hatályba az új osztályozás. Ami a homoszexualitás egészségügyi besorolását illeti, a svéd szakemberek 1979-ben döntöttek úgy, hogy nem mentális betegség – ismét évekkel megelőzve számos kollégájukat a nemzetközi porondon. Bár a svédeknek ez sem volt elég korai: a döntést megelőző években egyre növekedett a társadalmi nyomás az elfogadásért, és úgy tiltakoztak a fennálló állapotok ellen, hogy beteget jelentettek a munkahelyükön, mondván aznap „kicsit melegnek” érzik magukat. Lábjegyzetben hozzáteszem, hogy az Egészségügyi Világszervezet csak 1990. május 17-ei közgyűlésén vette le a homoszexualitást a mentális betegségek listájáról – e nap azóta a Nemzetközi Meleg- és Transzfóbia Ellenes Világnap. Az első diszkrimináció-ellenes törvény 1987-ben lépett hatályba: ennek értelmében a vállalkozásoknak és kormányzati hivataloknak tilos szexuális orientáció alapján diszkriminálni. 1995-ben aztán – hat évvel a dánok után, Magyarországot 14 évvel megelőzve – elfogadták az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatáról szóló törvényt, amelyet sokan a házassági egyenlőség előszobájának tekintenek (mások pedig a politikusok kifogását arra, hogy utána 15-20 évig ne kelljen egyenlő házasságról beszélni, mondván, kaptak egyelőre elég jogot a melegek és

leszbikusok, érjék be azzal). A következő, 2003-ban életbe lépő, diszkriminációt tiltó rendelkezés már az alkotmányt is érintette: tiltotta a szexuális orientáción alapuló gyűlöletbeszédet. A módosításban nagy szerepet játszott, hogy négy évvel előtte, 1999-ben létrehozták a HomO ombudsman intézményét, amely – nem nehéz kitalálni – az LMBTQ közösség jogainak védelméért volt felelős. Ugyanebben az évben megnyitották az örökbefogadás lehetőségét az azonos nemű párok előtt, két évre rá pedig a mesterséges megtermékenyítést a leszbikus nők számára, még több szivárványcsaláddal ajándékozva meg a svéd nemzetet. 2009. április 1-jén a svéd parlament 261 igen és 22 nem szavazat mellett, minden kormánypárti és ellenzéki frakció támogatása mellett döntött a házassági egyenlőség bevezetéséről. Ezzel a skandináv állam lett a hetedik a világon, ahol ugyanazon jogok illetik a meleg és leszbikus, mint a heteroszexuális párokat. Sőt, ugyanannak az évnek az októberében a protestáns Svéd Egyház közgyűlése 176:62 arányban amellett döntött, hogy templomaiban azonos nemű párok is házasodhassanak. Hasonló elfogadás jellemző a svéd hadseregre is, amely az 1970-es évek kezdete óta szívesen látja soraiban a nyíltan meleg és leszbikus katonákat, ma pedig már deklaráltan bárkit az LMBTQ közösségen belül. A hadsereg különböző századainak katonái évek óta uniformisban vonulnak Stockholm, Malmö, Göteborg és a kisebb városok pride felvonulásain. „A hadseregben tisztelettel bánunk egymással, és a különbözőségeinket erősségnek tekintjük.” Végezetül fontos megemlíteni az RFSL elmúlt években kiemelkedően fontossá váló munkáját az LMBTQ menekültek integrálásában. Részükre svéd nyelvtanfolyamokat és számos további rendezvényt, országismereti kurzust szerveznek, hogy ők is tapasztalhassák: a svédek valóban mindenkit szeretettel látnak és elfogadnak.

•

34 Visszapillantó

TILTAKOZÓK AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS JÓLÉTI IGAZGATÓSÁG (SOCIALSTYRELSEN) LÉPCSŐHÁZÁBAN, KÖZÉPEN BARBRO WESTERHOLM ÁLL. STOCKHOLM, 1979

NEM TUDOK MA DOLGOZNI, MERT NAGYON MELEGNEK ÉRZEM MAGAM A SVÉD MELEGJOGI AKTIVISTÁK KÜZDELME A HOMOSZEXUALITÁS MENTÁLIS BETEGSÉGKÉNT VALÓ NYILVÁNTARTÁSA ELLEN A legtöbb országban csendben, az emberek megkérdezése nélkül döntöttek a homoszexualitás dekriminalizációjáról, és arról, hogy többé nem kezelik betegségként ezt a fajta szexuális orientációt. Ám Svédországban az LMBTQ közösség a kezébe vette az irányítást, és csodálatos összefogásról tett tanúbizonyságot egy nem mindennapi harc során.

NYITVA TARTÁS hétfőtől csütörtökig: 13:00 - 01:00 pénteken: 13:00 - 02:00 szombat: 13:00 - 04:00 vasárnap: 13:00 - 01:00 IX. KERÜLET, ANGYAL UTCA 2.

Visszapillantó 35

SZERZŐ: TÓTH LUCA ROZÁLIA @LUCAROZALIA

A LÉPCSŐHÁZBAN 37 ÉVVEL KÉSŐBB ELKÉSZÍTETTÉK UGYANAZT A KÉPET ÖT EGYKORI TILTAKOZÓVAL.

A szodómia fogalmát szinte mindenki ismeri. Ez a kifejezés eredetileg az önkielégítést, illetve a misszionárius póztól eltérő pozícióban való szeretkezést takarta, azonban a homoszexualitással kapcsolatos jogi rendeletekben természetesen az azonos nemű partnerek közötti szexuális kapcsolatra utal. Széles körben ismert tény, hogy a homoszexualitást még a 20. század derekán is börtönbüntetéssel, helyenként hormonkezeléssel sújtották, a Harmadik Birodalom fennállása alatt pedig melegek és leszbikusok ezreit gyilkolták meg a gázkamrákban. A történelem furcsa fi ntora, hogy a homoszexuális cselekedetek büntethetőségét cél-

zó törvények miatt a melegek ellen elkövetett kegyetlen kínzásokat és gyilkosságokat sokáig nem tartották „egyenrangúnak” a második világháborús népirtások többi áldozatának szenvedéseivel. Noha az 1950-es, 60-as évektől kezdve már több neves pszichiáter és melegjogi szervezet is ismerte és hasznosítani igyekezett a német Magnus Hirschfeld szexológus, orvos és LMBTQ aktivista munkásságát, aki – szembeszállva korának előítéleteivel – az 1890-es évektől harcolt a homoszexuális közösség jogaiért még a nácik hatalomra kerülése után is., Követői azonban nem érhettek el áttörő sikereket, mivel a homoszexualitás büntethetőségé-

BUDAPEST

nek egyik újkori alapját a homoszexualitás mentális betegségként való elkönyvelése jelentette, amivel a társadalom nagy része egyet is értett.. Amikor 1953-ban az Amerikai Pszichiátriai Társaság megalkotta az első mentális zavarokat és betegségeket rendszerező Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvet, a homoszexualitást a mentális zavarok közé sorolták. A kézikönyv megerősítette a már bevett eljárást, miszerint akit homoszexuális cselekedet miatt vesznek őrizetbe, azt börtönnel, vagy a börtönbüntetést kiváltó „gyógykezeléssel” bírságolják. A gyógykezelések többnyire hormonterápiát vagy elektrosokkot jelentettek – előbbinek vetette alá magát a brit matematikus,

KEDVENC SZAUNÁJA! www.gaysauna.hu

36 Visszapillantó Alan Turing, a modern számítógép atyja, akinek köszönhetően minimum két évvel rövidült le a II. világháború a hírhedt náci rejtjelező gép, az Enigma feltörése után. Turing 1954-ben, egy évnyi kínzó hormonkezelés után öngyilkos lett. Fentiek mellett a lobotómia is bevett eljárás volt: ennek során az agy elülső részét, a homloklebenyt egy jégcsákányra emlékeztető eszközzel a szemüregen keresztül eltávolítják; a procedúra teljes szellemi leépüléssel vagy halállal járt. A homoszexualitással kapcsolatos mélyrehatóbb kutatások az 1970-es években kezdődtek. Ezek eredménye az LMBTQ közösség történetének egyik legnagyobb mérföldköve lett, ugyanis 1973-ban az Amerikai Pszichiátriai Társaság törölte a mentális zavarok kategóriájából a homoszexualitást. Újabb áttörő sikernek számított, amikor a Világegészségügyi Szervezet (WHO) eltávolította a homoszexualitást a betegségek nemzetközi jegyzékéből 1990-ben. Fontos kiemelnünk, hogy annak ellenére, hogy a homoszexualitást sokáig mentális betegségként kezelték, a dekriminalizáció – a büntetőjogi üldöztetés megszüntetésének folyamata – azonban sokkal korábban, a mentális betegségek közé való besorolása után pár évtizeddel megkezdődött. Példaértékű, hogy egyes országok egészen meglepően korán – Belgium 1795-ben, Hollandia 1811ben – felhagytak az azonos nemű felek közötti szexuális kapcsolatok büntetésével, de a 20. században Magyarország is a világ élvonalába került az 1961-es dekriminalizálással. Angliában 1967-ben, az NSZKban 1969-ben, Romániában 1996ban szűnt meg a homoszexualitás büntethetősége. De mi történt Svédországban? Az előbb felsorolt történéseket természetesen az LMBTQ közösség legnagyobb „eredményeiként” tartjuk számon, mégis gyakran megfeledkezünk arról az eseményről, amely pár svéd melegjogi aktivista nevéhez köthető, akik kiállásukkal és bátorságukkal példát mutattak a többi országnak a homoszexuálisok

jogaiért folytatott küzdelemben. A homoszexualitást Svédországban még 1979-ben is betegségnek tartották. A dekriminalizáció egyedül a homoszexuális cselekedetek büntethetőségére irányult, és noha a folyamat kéz a kézben járt a liberalizációval , ebbe nem tartozott bele a homoszexualitás mentális zavarként, vagy „egyszerű” betegségként való elkönyvelésének eltörlése. A Svéd Szövetség a Leszbikus, Meleg és Transznemű Jogokért (rövidítve RFSL) hivatalosan 1952-ben alakult. A szervezet eredetileg az 1948-ban alapított Dán Szövetség (később LMBT Dánia) része volt 1950 óta. Svédországban a homoszexualitást 1944-ben dekriminalizálták, a beleegyezési korhatárt tizennyolc évnél húzták meg; ennek ellenére még 25 évvel később is betegségnek minősítették. Rengetegen kampányoltak a szabályozás eltörlése mellett, sokan még leveleket is küldtek az illetékes szerveknek. Az aktivisták és szervezetek mégsem értek el eredményeket, ezért 1979ben az RFSL úgy döntött, kezébe veszi az irányítást. Az RFSL 1979 nyarán azt tűzte ki céljául, hogy melegjogi aktivistákkal elfoglalják az Országos Egészségügyi és Jóléti Igazgatóság (Socialstyrelsen) betegségek osztályozásáért felelős kormányhivatalát. Körülbelül 30-40 aktivista szivárgott be folyamatosan az épületbe 1979. augusztus 29-én, két-három fős csoportokban, hogy ne keltsenek feltűnést. Köztük volt a híres, nyíltan homoszexuális regényíró , Jonas Gardell is, aki azóta boldog házasságban él férjével (leghíresebb műve a Don’t Ever Wipe Tears Without Gloves, azaz Sose töröld le a könynyeket kesztyű nélkül). Az elfoglalás alatt nem erőszakos behatolást kell érteni: az aktivisták leültek az épület főlépcsőjére, kibontották a magukkal hozott zászlókat, és szüntelenül énekeltek. A résztvevők száma folyamatosan nőtt, egyre többen csatlakoztak a békés demonstrációhoz. A tüntetők követeléseket fogalmaztak meg, és felszólították a szervezetet, hogy

engedjék beszélni őket a szociális bizottság új főigazgatójával, Barbro Westerholmmal , hogy meggyőzzék őt, vegye ki a homoszexualitást a betegségek jegyzékéből, különben egy teljes hétig nem hagyják el az épületet. A tüntetők többsége nem tudott szabadságot kivenni a megszállás idejére, ezért sokan betegségre hivatkozva próbáltak szabadsághoz, illetve társadalombiztosításhoz jutni. Több RFSL-tag is azzal a felkiáltással hívta fel a munkahelyét és a TB-ért felelős hivatalt, hogy sajnos nem tudnak dolgozni menni, mert nagyon melegnek érzik magukat. Állítólag egy leszbikus nőnek sikerült is TB-támogatáshoz jutnia a szexuális orientációjára hivatkozva. Az igazgatóságon dolgozók természetesen a rendőrség segítségét kérték a tüntetők eltávolításában, de mielőtt bárminemű vita alakulhatott volna ki a hatósági szerv és a demonstrálók között, Barbro Westerholm jelezte, egyetért a tiltakozókkal, és úgy látszott, hajlandó segíteni nekik. Ezt mi sem bizonyította jobban, mint hogy augusztus 29-én Westerholm személyesen jelent meg a tüntetők között, sokukkal hosszasan el is beszélgetett, és meglepettségét fejezte ki, mert nem volt tisztában azzal, hogy a homoszexualitást még mindig betegségként kezelték Svédországban. A nemzeti fórum tagjai nem fogadták kitörő lelkesedéssel Westerholm támogatását, és folyamatosan szabotálni próbálták a szabályozás eltörlésére tett kísérleteit, de 1979. október 19-én végül beleegyeztek abba, hogy megváltoztatják az álláspontjukat, és a homoszexualitást leveszik a betegségek listájáról. Október 19-ét követően a homoszexualitást már nem betegségként kezelték az országban. A svéd liberalizációs folyamat előrehaladását mi sem reprezentálja jobban, mint a 2017-ben bekövetkező változások: az Egészségügyi Világszervezet októberi döntését követően Svédország az első országok között volt, amelyek a transzneműséget nem tekintik többé mentális betegségnek.

•

FETISH – SM – TOYS 1085 Budapest Mária utca 9. Fsz. 8-9 /Passzázs ház Tel.: (1) 266 7485, (30) 956 9571 Nyitva tartás: K-P.: 12.00–20.00, Sz.: 12.00–17.00 www.blackdream.hu

38 Pink topik

MI AZ ORSZÁG BEAR DJ-JÉNEK A TITKOS FEGYVERE? DJ PERFECTÓVAL BESZÉLGETTÜNK

Pink topik 39

SZERZŐ: TEGDES PÉTER @PETERTEGDES

Szilágyi Ferenc, azaz DJ Perfecto nélkül nemcsak a hazai, de a külföldi bear partik is szinte elképzelhetetlenek. A lemezlovas Spanyolországtól Oroszországig szinte már mindenhol megfordult, feledhetetlen bulikat hagyva a háta mögött. A DJ-vel készített interjúból kiderül, melyik fellépésére a legbüszkébb, és az is, milyen zenét hallgat otthon. Magyarországon nem beszélhetünk annyira népes bear gay-társaságról. Eddigi tapasztalataid szerint mi a helyzet külföldön? Bizony, még az olyan országokban is, mint Ukrajna, egy egészen maszszív bear community él. A norvégoktól volna mit tanulnunk, ahogyan ők szervezkednek, az példaértékű. Persze, fontos tényező az internet, a társkereső appok is, hiszen ahol ezeket többen és gyakrabban használják, ott kevesebben járnak bulikba ismerkedés céljából. Hogyan indult számodra a DJ karrier? A ’90-es években kezdtem játszani Depeche Mode-kluboknak, persze mai szemmel nézve eléggé kezdetleges technikával. 2000 tájékán már próbáltam komolyabban foglalkozni a DJ-zéssel, fejembe vettem, hogy én akarok a „magyar bear DJ” lenni. Azt hiszem, ez sikerült is. Amikor egy bulin DJ-éskedsz, az munka vagy szórakozás számodra? Pénzt kapok érte, és komolyan is állok hozzá, tehát munka, viszont mivel magam is bulizok munka közben, naná, hogy ugyanakkor szórakozás is! Külföldön több helyen is felléptél már. Hol találkoztál a legjobb közönséggel? Londonban több alkalommal játszottam. Amikor ott több száz ember táncol a zenédre egy teremben, az leírhatatlan élmény. Sitgesben ugyanehhez a látványhoz és érzéshez ráadásként ott a tenger. Na,

ezeket a partikat nem felejti el az ember. Mennyi ideig tart, míg összeállítasz egy dallistát egy bulira? Mi alapján válogatod ki a számokat? A nagyobb bulikra természetesen készülök, mindig az adott ország ízlése határozza meg, hogy milyen stílust fogok játszani. Ebből a szempontból nagy eltérések vannak Európán belül. A német terület a techno uralma alatt van, a poszt-szovjet országokban a deep house a kedvenc. Dél-Európában pedig leginkább a circuit a sláger, most is egy ilyen szettet készítek elő. Mivel ritkán játszom ilyen stílusú zenéket, össze kell szednem magam, jobban fel kell készülnöm a bulira. Mindig konkrét dallistával állítasz be egy partiba, vagy van, hogy improvizálsz? Konkrét setlist nincs, de azért gyakran van a fejemben egy váza annak, hogy mit tervezek játszani az adott estén. Van olyan dal vagy előadó, akitől sosem játszanál zenét? És olyan előadó, akinek ha felcsendül a hangja, egyből dob egyet a hangulaton? Igazából csak olyan zenét játszom, ami nekem is tetszik, amire magam is buliznék. Whitney Houston I Wanna Dance With Somebody című számának The Cube Guys remixe a titkos fegyverem! Arra minden buli felpezsdül, szinte mindig pörgetem. Ha a meleg közösségről általánosságban beszélünk, me-

lyik országban tapasztaltad a legbulisabb, legösszetartóbb társaságot? A németek eléggé összetartanak, és az oroszok is szintén szorosan kötődnek egymáshoz. Bulizni pedig nyilvánvalóan a spanyolok tudnak a legjobban. Melyik bulidra vagy a legbüszkébb? Óriási dolog, hogy Izlandon a BearsOnIce-on játszhattam, de az, hogy Európa legnagyobb bear eseményén, a MadBearen zenélhettem, és vissza is hívtak, nos, azt hiszem, az mindent visz! Hol nem zenéltél még, de nagyon szeretnél? A válasz egyszerű: az USA! Melyik az éppen aktuális kedvenc számod? Itthon én is popzenét hallgatok. Gabrielle-től a Shine a nagy kedvenc, az év albuma pedig az új Years&Years CD-je, a Palo Sancto. Hol bulizhatunk a zenédre legközelebb? Idén még Madrid vár rám, aztán jövő februárban Oslóba, áprilisban Tallinnba, augusztusban pedig Moszkvába megyek.

•

Hallgasd DJ Perfecto számait a mixcloudon: www.mixcloud.com/perfecto1

40 AllyShip

A KISÁLLATOK TÁRSASÁGÁBÓL A TÁVOZÁS A LEGNEHEZEBB

A NOÉ ÁLLATOTTHON PÉCELI TELEPHELYÉN JÁRTUNK A Humen hasábjain sok példaértékű társadalmi kezdeményezésről lehetett már olvasni. Ezek mindegyike egytől egyig mind arról tanúskodott, hogy bármennyire is kegyetlennek gondoljuk ezt a világot, ahol szükség van rá, ott megmutatkozik az emberi jóság, nem is akármilyen mértékben. Most a Noé Állatotthont látogattuk meg, ahol olyan emberfeletti munkát és állatszeretet tapasztaltunk, hogy egy cikk kevés is lesz mindezt bemutatni. Az állatokat nagyon jó körülmények között tartják, látszik, hogy itt mindenki szeretettel gondozza őket. Bátran kijelenthetjük, hogy csak kedves emberekkel és kedves állatokkal találkozhatsz a Noé péceli telephelyén. A legnehezebb a távozás egy-egy látogatás alkalmával, ugyanis annyi szeretetet ad és kap vissza az ember pár óra alatt, amit a rideg belvárosi valóságban elképzelni sem tudunk.

A Noé gondozásában jelenleg is közel ezer lakó van, és ez a szám folyamatosan növekszik. Az állatok befogadásán túl az alapvető célkitűzés az állatok élethez való jogának bizto-

sítása, fajtól függetlenül. Ha állatmenhelyről beszélünk, legtöbb esetben kóbor kutyákra vagy macskákra gondolunk, viszont a Noé Állatotthon lakói ennél jóval változatosabb képet mu-

AllyShip 41

SZERZŐ: BERNHARDT DÁNIEL @JESUISDANIELBERNHARDT

tatnak. Ez valahol nagyon szomorú is, viszont mindenképp megmutatja azt, hogy mennyire igyekeznek minden állatnak biztonságos életet biztosítani az állatotthon létrehozói. Gondoznak itt malacokat, kecskéket, juhokat, struccokat, nyulakat, tengerimalacokat, csirkéket, kacsákat, libákat, pávákat, vaddisznókat, mosómedvéket, ormányos medvéket, borzokat, lovakat, pónikat, szamarakat, lámákat, díszmadarakat, galambokat, varjakat, teknősöket és szarvasmarhákat, 2012 tavaszától pedig főemlősöknek is segítenek. Az állatotthon egyik fő alapelve, hogy állatot csak olyan esetben altatnak el, ha sérülései vannak, és az ezekből fakadó szenvedése már viszszafordíthatatlan. Idős, sánta, látássérült, csúnya, vagy az eredeti otthonában „feleslegessé” vált állat nem kerül altatásra. Külön „Lelkibeteg Udvart” alakítottak ki azon kutyáknak, amelyek egy korábbi trauma (rendszeres bántalmazás, kínzás) miatt nem tudnak be- vagy visszailleszkedni a kutyatársak vagy az emberek közé. Az állatmentő szolgálat jelenti az otthon egyik fő tevékenységét: az utcára került, bántalmazott, balesetet szenvedett és magára hagyott állatokat eljuttatják egy állatorvoshoz, hogy megfelelő ellátást kapjanak. Kínzás, bántalmazás esetén az otthon dolgozóinak a feladata az elkövető elleni büntető eljárás megindítása. A Noé Állatotthon tagja az Állatvédelmi Katasztrófamentő Csoportnak, amelyből kifolyólag feladatuk a természeti vagy ipari katasztrófa esetén bajbajutott és megsérült állatok mentése is. Kiemelt céljuk az iskolások (de tulajdonképpen az egész társadalom) állatok iránti érzékenyítése és a felelős állattartásra nevelés, rendhagyó biológiaórák keretein belül mind az állatmenhelyen, mind pedig a programban részt venni kívánó iskolákban-osztályokban. 2004-től már az ebteleken elaltatásra szánt életek megmentésére is igyekeznek megoldást találni. Így jött létre a Minimenhely program, ahol teljesen önkéntes akció keretein belül hoztak létre kenneleket, amelyekben sintértelepekről származó kutyák sorsát igye-

keznek jobbá tenni. A kennelek száma az elmúlt években megtriplázódott: sokszor rossz állapotban, betegen kerülnek gondos kezek közé az állatok a gyepmesteri telepekről, így csak hoszszú rehabilitáció után lehetséges elhelyezésük a többi kutyatársuk között. A Noé lelkiismeretes csapatának tevékenysége a fajtamentésre is fókuszál, ahol igyekeznek a felelőtlen gazdák mellett a kegyetlen szaporítókkal is felvenni a harcot. A féktelen szaporítás következtében rengeteg sérült kutya kerül utcára. A bizonytalan állomány következménye, hogy sokuk genetikai betegségekben, gyógyíthatatlan és rengeteg kezelést igénylő állapotban élik le életüket. Ezeket az anyagi terheket nehezen tudja vállalni egy átlagos örökbefogadó, így sok állat nemcsak átmenetileg, hanem élete végéig a Noé gondozásában marad. Ha szeretnél örökbe fogadni, először is jól gondold végig, milyen felelősséggel jár egy állat nevelése. Ezután mérd fel a környezetedet, alkalmas-e az új lakó számára, és ha ezek mérlegelése után is alkalmasnak érzed magad az állattartásra, látogass el a szombatonként megrendezett nyílt napok egyikére, amikor a Noé önkéntesei megmutatják a szeretetgombócokat, és személyesen is felmérik a

rátermettséged. Ha segíteni szeretnél, hétfőtől szombatig délelőtt tíztől délután háromig, vasárnap délután kettőig tudod meglátogatni az állatotthont – ekkor tudod a tárgyi és élelmiszer-adományokat elhelyezni a gyűjtőkosarakban. Mivel jön a tél, a takarmányon túl különböző textíliákra is nagy szükség van. Ha egyéb formában szeretnéd támogatni az állatotthon lakóit, akkor utalni is tudsz a Noé Állatotthon Alapítvány számlájára: 11710002-20083777 Ha pedig külföldről szeretnéd támogatni az alapítvány tevékenységét, a www.noeallatotthon.hu oldalon találsz további információkat.

•

42 Külcsíny

A svéd divaton innen és túl Az emberek többsége a legtöbb esetben két dologra asszociál a svéd kultúrával, divattal kapcsolatban. Az egyik mindenképp az IKEA, amely az egész világot megtanította arra, hogy mi is az a letisztult skandináv lakberendezés és a legózás a bútorok szintjén, a másik pedig a fast fashion koronázatlan királya, az H&M. Utóbbi gyakorlatilag a világ egyik legismertebb divatmárkája és nincs olyan ember, akinek ne lenne vagy lett volna korábban egy darabja tőlük. Azonban az etikus divat térhódítása révén a fast fashion világa lassan kénytelen lesz alkalmazkodni a divat 21. századi szabályaihoz, amelyben a környezettudatosság mostanra alapvető tényező lett.

Sokan csak ezzel a két márkával azonosítják Svédországot, ráadásul a legutóbb említett brand sokkal inkább globálisan elfogadott trendeket követ, mintsem sajátos kulturális jegyeket. Pontosan ezért döntöttem úgy, hogy egy picit utánajárok, hogy mi is az igazán divatos, cool vagy épp népszerű a svédeknél, ha személyes önreprezentációról van szó. ACNE STUDIOS Emeljük egy kicsit a tétet és nézzük meg pontosan, hogy milyen is a high fashion arrafelé, amelynek egyik legékesebb példája az Acne Studios. Az 1997-es alapítású márka egészen új szintre emelte a svéd divat nemzetközi megjelenését, hiszen gyakorlatilag kultmárka lett belőle az utánozhatatlanul egyszerű, mégis zseniális szabászati megoldásokkal bíró kreációk által. Természetesen ezeket a darabokat nem lehet akármilyen enteriőrben prezentálni, így a márka üzletei leginkább egy óriási minimalista „tortaszeletnek” hatnak, amit ha az ember egyszer megkóstol, nincs visszaút.

Külcsíny 43 SZERZŐ: CSALÁR BENCE

COS Azt hiszem, hogy az H&M után a COS-t kell a legkevesebb olvasónak bemutatnom, hiszen az előbbi cégcsoportjába tartozó márka pár éve már meghódította Magyarországot is – az Andrássy úton található üzletük meglehetősen népszerű. Az H&M-hez képest egy picit magasabban pozicionált brandről van szó, amely egyúttal sokkal erőteljesebben képviseli a legendás minimalizmust és a letisztult vonalakat. Szakmai szempontból roppant érdekes számomra, hogy miképp lehet egyszerre valami ennyire egyszerű, mégis karakteres, de valahogy mindenképp működik és rám is hatással van. Abszolút hiánypótló!

WON HUNDRED Ha a legegyszerűbben kéne megfogalmaznom, hogy mitől különleges a 2004-ben indult Won Hundred márka, akkor mindenképp ott kezdeném, hogy két alapvetően nagyon különböző stílusirányzatot próbálnak ötvözni – úgy tűnik, sikerrel! A rock‘n’roll-életérzést és a letisztult skandináv stílusjegyeket vegyítő brand egyszerre tervez női, férfi, valamint uniszex ready-to-wear kollekciókat, amelyekben előszeretettel használnak úgymond nyers hatású részleteket, ezek pedig remek szubkulturális utalások is egyben, ráadásul a márka esszenciáját is meglehetősen erősen meghatározzák. Az alapító és tervező Nikolaj Nielsen célja, hogy a ruhák és kiegészítők sose veszítsék el relevanciájukat, sokkal inkább örök darabok legyenek.

TIGER OF SWEDEN Komolyodjunk meg egy kicsit! Elvégre a Tiger Of Sweden a kifinomult férfiakat szólítja meg elképesztően minőségi kínálatával. A svéd elegancia tökéletes szinonimájának is nevezhetnénk, ugyanis az 1903 óta zavartalanul működő márka gyakorlatilag egy nem mindennapi örökséget képvisel a piacon – bár mindezt nyilván meglehetősen borsos áron teszi. A termékek közül is kiemelkednek öltönyeik, amelyek irigylésre méltó alapossággal készülnek, így garantáltan mindenki megtalálja az alkattípusának megfelelő fazont. A téma iránt érdeklődőknek egyébként bátran ajánlom a márka honlapját, ahol gyönyörűen levezetik a Tiger Of Sweden történelmét, mérföldköveit és összetéveszthetetlen attribútumainak történetét. A svéd márkák összességében azért lehetnek sikeresek, mert még a kevésbé divatcentrikus közönség számára is sok esetben értelmezhetők, jól kombinálhatók, a divatrajongók számára pedig ez maga a Paradicsom (pláne egy mozgalmas fashion week-hónap alatt). A legtöbb brandre jellemző az újításokra, innovációkra való törekvés, mindemellett pedig a praktikum is, amelyek együttesen hozzák létre a tökéletes összhatást.

•

44 Külcsíny

KÉSZÍTSÜNK SZEMÜVEGET KEDVENC BAKELITLEMEZÜNKBŐL! A TIPTON MŰHELYÉBEN KYLIE MINOGUE BÓL KERET LETT

Lehet, hogy furcsán hangzik, de az elmúlt években többször megfordult a fejemben, hogy szeretnék szemüveget viselni. Nem egészségügyi okokból, hanem pusztán divatból. Gondolom, páran elcsodálkoztak ezen a mondaton, hogy mégis minek; örüljek, hogy nem kell viselnem. Én meg mégis akarom. ton üzletét. Naponta minimum kétszer elmegyek előttük, de sokáig fogalmam sem volt róla, hogy mitől is olyan egyedi és különleges a Tipton szemüveg. Aztán végül az interneten néztem utána kíváncsiságból, hogy mivel is foglalkozik pontosan a cég.

Azt gondolom, egy jó szemüveg igazán szexi tud lenni egy pasin, és nemcsak intelligensebbé teszi – nem mintha nekem erre szükségem lenne, ugyebár –, hanem egyszerűen teljesen más karaktert ad neki. Párszor felpróbáltam

már szemüvegeket, és igazából ennek hatására játszottam el a gondolattal, hogy lehetne egy nekem is. Ez a furcsa gondolat egy időre feledésbe merült – mindaddig, amíg az irodánkkal szemben nem pillantottam meg a Tip-

A magyar tulajdonú vállalkozás kézzel, egyedileg összeállított szemüvegkereteket gyárt, amelyeknek az alapja nem más, mint a jó öreg bakelitlemez. Az alapító-tulajdonos Zack az édesapja bakelitlemezein kezdett el kísérletezni, mígnem eljutott odáig, hogy megalkossa a tökéletes szemüveget, és ezzel együtt a Vinylyze kollekciót. De természetesen ezzel nem állt le a lendület, ugyanis újabb kollekciók fejlesztésén kezdtek el dolgozni, és így született meg egy olyan egyedi szemüveg, amelynek a keretében akár a kedvenc mozifilmünk filmszalagját is viszontláthatjuk – ez lett a Cinematiq kollekció. Az évek során tökéletesített szemüveget ma már a világ számos pontján értékesítik, és egyre

Külcsíny 45

SZERZŐ: ERDEI ZSOLT @EZSOLTEE

több énekes vagy filmszínész szemüvege készül a budapesti műhelyben. Talán az egyik legnehezebb feladatot a Tipton számára Sir Elton John születésnapi ajándéka jelentette, ugyanis neki olyan Cinematiq szemüveget kellett készíteni, aminek a keretében meleg tematikájú filmszalag van. De a feladat természetesen nem tűnt lehetetlennek, és a szemüveg el is készült az énekes születésnapjára. A zenénél maradva érdemes megemlíteni a Tipton és az AC/ DC zenekar közös projektjét. A zenekar egy saját kollekciót kapott, amelynek minden darabja egy AC/DC bakelitből készül, és egyedi dobozban, a lemezzel együtt – stílusosan egy szemüvegkeret alakú kivágással – kaphatjuk kézbe az új szemüvegünket. Egy másik érdekes kollekció a környezettudatosság jegyében született, ahol a keret nem másból, mint használt kávékapszulákból készül. Saját szemüveg a kedvenc előadódtól, a te kezedből A Vinylyze szemüvegek olyannyira személyre szabhatók, hogy amennyiben van egy kedvenc előadónk – már miért ne lenne –, és szeretnénk az egyik bakelitlemezét magunkon hordani, akkor arra is van lehetőség. Persze ez a gyártási időt nagyban meghosszabbítja, de azt gondolom, van, akinek megéri, hogy kedvenc előadóját ilyen formában hordhassa saját magán. Valami oknál fogva én sosem rajongtam igazán senkiért, nincsenek nagy pop-ikonjaim, akiknek minden lemezét megvettem, vagy minden koncertjén ott tomboltam volna. Az a furcsa, hogy igazából olyan sok koncerten nem is voltam még életemben. Ha viszont mondani kellene előadót, akkor egyértelműen Kylie Minogue és Jennifer Lopez neve szerepelne a listám elején. Ez a két énekesnő az, akik számomra abszolút favoritnak számítanak, és Kylie legutolsó Budapest Arénás koncertjére még el is mentem. Nem volt véletlen tehát, hogy rögtön Kylie-lemez után kutattam, és így találtam rá egy 30 éves I should be so lucky bakelitre. Pechemre viszont nem valósulhatott meg az egyedi Kylie-keret, ugyanis ahhoz, hogy kedvencünkből szemüveg legyen, a Tiptonba rögtön kettőt kell vinni belőle, ez pedig már nem bizonyult olyan

könnyű feladatnak. Ráadásul az időből is kicsúsztam, ugyanis választanom kellett: vagy szerzek még egy lemezt és várok, vagy pedig a Tipton workshop keretében én szerelem össze és alakítom ki a végleges keretemet. Természetesen az utóbbi mellett döntöttem, így életem első bakelitlemeze is egyben maradt, én pedig egy szombat délután megcsinálhattam életem első, kézműves szemüvegét. A Tipton rendszeresen szervez workshopot, ami egy kétórás szombati elfoglaltságot jelent, és ennek keretében egyrészt betekintést nyerhetünk a kulisszák mögé, másrészt pedig kipróbálhatjuk, hogy milyen is összeszerelni és készre gyártani egy ilyen szemüveget. Abszolút nem egyszerű munka, viszont annál érdekesebb volt megtanulni, hogyan is készül egy szemüveg. A Tipton szemüvegek a pécsi gyárból alkatrészenként és megmunkálatlanul, darabokban érkeznek a budapesti műhelybe, ahol megannyi munkafolyamaton átesve nyerik el végleges alakjukat. Ezeket a folyamatokat próbálhattam ki a saját szemüvegemet formálva – bár igazából tényleg csak belekóstoltam,

mert inkább mindig átadtam leendő szemüvegemet a szakértő kezeknek, hogy ők végezzék el az utolsó simításokat, én pedig nyugodtan viselhessem a tökéletesített darabot. A folyamat először a szár és a keret összecsavarozásával, a találkozási pont reszelésével, a forma tökéletesítésével, a márkajelzés „beleégetésével” kezdődött, majd jöttek a csiszolási, polírozási munkák, amikhez már félve fogtam hozzá. De élvezettel csináltam még úgy is, hogy közben minden másodpercben azon izgultam, hogy mikor csiszolom túl vagy éppen fogom rosszul a keretet és okozok benne maradandó károkat. Miután az utolsó finomhangolásokra is sor került, teljes megelégedettséggel és óriási örömmel tettem fel életem első szemüvegét, amit azóta is napi rendszerességgel viselek.

•

Tipton Budapest Bemutatóterem 1056 Budapest, Irányi utca 20. Telefon: (1) 786 1080 Honlap: tiptonbudapest.com

46 Vény nélkül

BEZZEG RÉGEN MÉG IGAZI FÉRFI VOLT A FÉRFI! SMINKTÖRTÉNELEM A SZEMÉT KIHÚZÓ EGYIPTOMI HARCOSOKTÓL A RIZSPOROS PARÓKÁKIG

Még ma is él az a szélsőségesen vaskalapos nézet, hogy az igazi férfinek nincs köze a sminkhez. Nemhogy a sminkhez, a kozmetikumokhoz se! A borotvahab és a dezodor mostanra polgárjogot nyert, de a kézkrém már gyanús. Szemránckrém, ajakápoló, netán alapozó? Csupa női holmi. Ugye, milyen unalmasak az ilyen vélemények? Hát még, amikor visszasírják a régi időket, amikor még bezzeg igazi férfi volt a férfi! Aztán tessék mondani, melyikre gondolunk? A szemét kihúzó egyiptomi harcosra, a teljes sminkben nyomuló Nagy Sándorra, vagy a rizsporos francia arisztokratákra?

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az emberiség történetét végigkíséri a férfiak szépségápolása, hiszen az soha sem csak a nők kiváltsága volt. Korszakonként eltérő mértékben és különböző okból, de számtalan példát találunk a férfisminkre is. Lássunk hát párat! Az ókori Egyiptomban a kozmetikumok nemcsak a nők, de a férfiak életének is szerves részét képezték. Illatosított olajokat használtak, hogy bőrük puhább legyen, olajokkal és krémekkel védekeztek a perzselő nap sugarai és a száraz, sivatagi szelek bőrkárosító hatásai ellen. A férfiak is gyakran festették okkerrel és hennával nem csak az ajkukat, de a körmüket és az arcukat is. A sivatagi és szubtrópusi népeknél sok helyen elterjedt módon a szemüket is festették. A festék a gyulladáscsökkentő hatása miatt a szembetegségektől és a káros napsugárzástól is védett. Eközben a Föld túloldalán, Kínában és Japánban i.e. 3000 táján a férfiak és a nők egyaránt festették a körmeiket, ezzel pedig a társadalomban elfoglalt helyzetüket jelezték. A korabeli szépség-sztenderdek szerint igencsak kívánatosnak számítottak a feminin vonású fiatalemberek, akik arcukat kifestették, hogy az még világo-

SZERZŐ: KOCSIS G. JÁNOS @KOCSISJAANOS

sabbnak és tökéletesebbnek tűnjön, az ajkak csillogásáért pedig különböző balzsamok feleltek. A feljegyzések szerint az ókor egyik neves kínai költője, Cao Cse például egyszer nem is volt hajlandó fogadni látogatóba érkezett ismerősét, amíg meg nem mosta az arcát és nem tett fel némi alapozót. De ugorjunk vissza Európába! A csatában legyőzhetetlen és az ókori világ legnagyobb birodalmát létrehozó, a (minden értelemben) hódító Nagy Sándor is sminket viselt. Itt feltétlenül meg kell említenünk, nem csak Nagy Sándort, de a kozmetikum szót is a görögöknek köszönhetjük. A görög "kosmetikos" képezi az alapját, ami a "jártasság az ékesítésben" jelentéssel bír. Rómában is magától értetődően nyúltak a férfiak kozmetikumokhoz, de a túlzott hiúságot illendő volt kerülni. Teljesen elfogadott volt viszont számukra a parfümök használata, vagy épp a szőrtelenítés is. Itt érdemes volt megtalálni az arany középutat: a túl kevés szőr viselőjét nőiesnek tartották, a túl sok szőr viselőjét viszont ápolatlannak. A korban a férfiak számára a hajfestés, pontosabban a szőkítés sem számított kirívó dolognak. A Nyugatrómai Birodalom bukásával – annyi mással egyetemben – a férfi kozmetikumoknak is leáldozott jó időre. Az egyház mindenre kiterjedő befolyása a szépségápolásra is hatott, a hiúság egyrészt komoly bűnnek számított, másrészt a luxuscikkeknek számító piperéket alig valaki lett volna képes megfizetni. Európában a reneszánszig tartó időszakot érdemes is átugornunk, mert nagyítóval is nehezen találnánk a férfismink nyomát. A reneszánsz kori Angliában aztán olyan iramban próbálták behozni több évszázados lemaradásukat a férfiak, hogy a divat terén "túlöltözték" a nőket is. A nemesség jelképe volt a világos arcbőr, amit sminkkel próbáltak elérni. A ráncok ellen tojás és méz keverékéből készült maszkot használtak, de kedveltnek számított a fehérre festett haj is. Kiütközött ugyanakkor a korábban felhalmozott tudás elvesztése, mert az ólom tartalmú szépítőszerek könnyen okozhattak akár halált is, a hajfehérítő lúg viszont csupán kopaszságot.

Ha hirtelen visszarepülhetnénk az 1700-as évekbe, a kor leghíresebb, leginkább macsó férfiúi között úgy érezhetnénk magunkat mai fejjel, mintha egy drag show kellős közepébe csöppentünk volna. A fejeken hoszszú, göndörített, rizsporos parókák, az arcok erősen, fehérre kifestve, az ajkakon rúzs, hozzá pedig selyemharisnyák. A társaság krémje, az európai társadalom legbefolyásosabb férfiúi bizony, így öltöztek. Közhelyes és klisés, de tényleg csak a szépségpötty hiányzik a tökéletes összképhez. De a folyton háborúzó, nőfaló XIV. Lajos sem érezte kevésbé férfinek magát ebben a szerelésben. Aztán jöttek a forradalmak (például az ipari és a francia), megkezdődött a polgárság, a középosztály, és a széles néptömegek felemelkedése – gazdasági értelemben is. Bár maga a folyamat hosszan tartó volt, a férfi szépségápolás divatban maradt, még ha kevésbé volt is látványos. A XIX. század derekára aztán meglehetősen visszaszorult például Angliában, ahol Viktória királynő a kozmetikumokat és a sminket nemes egyszerűséggel közönségesnek nyilvánította, olyasminek, amit csak a prostituáltak használnak. Amikor Viktória királynő 1901-ben elhunyt, már beköszöntött a 20. század, és a Lumière-fivérek jóvoltából már hat éve létezett a némafilm. 1911-ben megnyílt az első filmstúdió Hollywoodban, és innentől kezdve végérvényesen a sztárok diktálták a divatot, akik kényesen ügyeltek a megjelenésükre. A legendásan jól ápolt Cary Grant, Elvis Presley, David Bowie: a maguk korában mind formálták a közízlést, míg napjainkban Adam Lambert, vagy épp James Charles neve hallatán már újra természetesnek vesszük a sminket. Miért ne tennénk? Hiszen végigkísérte a történelmünket.

•

Ha kíváncsi vagy, milyen kozmetikai termékek készülnek kifejezetten férfiak számára, nézz körül a Galaxy Cosmetics honlapján!

WWW.GALAXY-COSMETICS.COM

Prémium férfi kozmetikumok, borotválkozási és szakállápolási termékek. Minden egy helyen! 1072 Budapest, Rákóczi út 42. 5/1. Galaxy Cosmetics Schiffer’s Choice galaxy_cosmetics_hungary

KOZMETIKA CSAK FÉRFIAKNAK! Arckezelések, gyantázás, manikűr, pedikűr thegroomingmonkey 1074 Budapest, Dob utca 11. 1052 Budapest, Haris köz 2. Üzleteinkben kizárólag professzionális, férfiak számára kifejlesztett termékekkel dolgozunk.

48 Élet/Stílus

MAGYARORSZÁGON KIEMELKEDŐEN MAGAS A FOGÉKONYSÁG ÉS AZ ÉRDEKLŐDÉS A LAKBERENDEZÉS IRÁNT Interjú Czigány Enikővel, a soroksári IKEA lakberendezőjével

Az idén 75 éve, Svédországban alapított IKEA napjainkban már rég nemcsak egy üzlet, hanem egy fogalom is, amely nemcsak a szép bútorokat és praktikus megoldásokat foglalja magába, de egy baráti programot, egy húsgolyóból álló ebédet, és az állandó inspirációt is. Mit csinálnak rosszul a magyarok otthonukban? Mik a jelenlegi trendek a lakberendezésben, és hogyan követhetjük őket, ha nem tudunk évente új bútorokat vásárolni? Czigány Enikővel, a soroksári IKEA lakberendezőjével a vállalat világáról és lakberendezési megoldásokról beszélgettünk. Az IKEA folyamatosan kutatja azt, hogyan élnek vásárlói az otthonukban, vagyis a cégnek elég világos képe van arról, hogy milyen is jelenleg a lakáskultúra Magyarországon. Tudnál erről mesélni? Az IKEA már négy, úgynevezett Élet Ott-

hon kutatást készített, amelyek az emberek reggeli rutinját, a konyhai és étkezési szokásait, és ezeknek a közérzetre gyakorolt hatását, az otthon fogalmát, valamint az emberek otthoni frusztrációit térképezte fel. Elmondható, hogy a világon minden ember, így a magyarok életére is leginkább a digitalizáció és a

városiasodás gyakorolja a legnagyobb hatást. A digitalizációnak köszönhetően megváltoznak társas kapcsolataink, illetve az, hogy milyen módon tartjuk a kapcsolatot szeretteinkkel, környezetünkkel, és ezzel együtt otthonunk e célra kijelölt terei is változnak. A városiasodásnak köszönhetően egyre kisebb helyen élünk, vagyis többfunkciós bútorokra és okos tárolási megoldásokra van szükségünk. Van itt még valami, mégpedig az ideális otthon fogalma. A nappali sokáig a tévé köré csoportosított kanapé és székek rendszere volt, a falon megvolt a helye a szekrénysornak, ahol könyvek, képek és személyes tárgyak utaltak az ott élők személyiségére. Manapság egy nappali lehet jógaterem, fotóstúdió, dolgozószoba – vagyis az otthon kényelmét kizárólag akkor éljük meg, ha annak funkciója teljes mértékben tükrözi az ott élők egyéniségét. Mit csinál jól az otthonában a magyar és mit rosszul?

Élet/Stílus 49

SZERZŐ: KANICSÁR ÁDÁM ANDRÁS @KANICSAR

Magyarországon kiemelkedően magas a fogékonyság és az érdeklődés a lakberendezés iránt. Sok időt töltünk otthon, ami gyakran színhelye baráti és családi összejöveteleknek; sokszor a hobbink is ideköt, de az otthon a csöndes elvonulás és a feltöltődés színhelye is. A legfontosabb lépés tehát az otthon kialakításánál a funkció megállapítása: kik és mire használják az egyes tereket. Ennek ismerete nélkül sosem leszünk elégedettek a végeredménnyel. Vagyis sok esetben nem egy újabb lámpát vagy étkezőasztalt keresünk, hanem inkább egy új funkciót: több fényt a munkához a nappaliba, vagy több vendég fogadásának lehetőségét. Így én csak megerősíteném, amit jól csinálunk: foglalkozzunk továbbra is sokat az otthonosság megteremtésével, de úgy, hogy a lakberendezési megoldások válaszoljanak azokra a frusztrációkra, amikkel otthonunkban küzdünk. Ha trendekről van szó, két irányt feltételezhetünk: van márka, ami követi őket, és van, amelyik teremti őket. Melyik jellemző az IKEA-ra? Van egészséges arany középút a két irányvonal között? Folyamatos törekvés a megújulásra, ez az IKEA egyik alapértéke már 75 éve – vagyis szeretünk inkább értéket teremteni, mint követni egy trendet. Így például már az első IKEA áruház nyitásától folyamatosan gyűjtjük a vásárlók visszajelzését, ami rengeteg, manapság már teljesen természetesnek tűnő, de akkor nagy újításnak számító fejlesztést eredményezett: a cserélhető kanapéhuzat, amelyet először a KLIPPAN esetében használtunk. De ilyen a lapraszerelt bútorok ötlete, ami egy IKEA munkatárstól származott, vagy napjainkban a PET palackból és faforgácsból készült konyhabútor, a 3D nyomtatással készült bútorok. Szeretünk élen járni és példát mutatni, hogy az emberek többségét segíteni tudjuk a szebb hétköznapok megteremtésében. Mik a jelenlegi globális trendek a lakberendezés terén? Ahogyan említettem, a városiasodás és a digitalizáció által meghatározott kulcstrendek a jellemzőek. Vagyis az, hogyan lehet egyre kisebb otthonban

megteremteni kényelmünket, illetve hogyan lehet megváltozott kapcsolattartási szokásainknak helyet teremteni, hogyan okosíthatjuk otthonunk. Fontos még, hogy a növényzet is egyre inkább beköltözik életterünkbe, hiszen elemi igényünk, hogy zöld vegyen körül minket és friss legyen a levegő még akkor is, ha otthonunkban kell egy kis erőfeszítés ennek a megteremtésére. A fenntartható élet szintén egyre fontosabbá válik. Mennyire követhetők ezek egy magyar háztartás számára? Nagy mértékben, hiszen a praktikus, többfunkciós bútorok nemcsak a hellyel, hanem a pénzünkkel is takarékoskodnak. A frusztrációkra adott lakberendezési megoldásokat pedig szeretnénk mindenki számára elérhetővé tenni, így azt gondolom, hogy a kínálatunkban, ami 9500 különféle termékből áll, melyből évente körülbelül 2500 megújul, mindenki talán olyat, ami szívesen helyezne el otthonában. Mennyire kell egyáltalán követni a trendeket? Vagy hogyan érdemes? Hiszen az ember könynyen váltogathatja otthonában a vázákat, de ülőgarnitúrát vagy konyhaszekrényt azért ritkábban vásárol... Ez így igaz. Gyakran előfordul, hogy az életünket alakítjuk a meglévő (készen kapott, örökölt vagy bérelt lakásunk) bútoraihoz. Aztán a frusztráció szüli az igényt a változtatásra, például: „minek ekkora konyha, ha nem is főzünk”, „vagy hová ültessük a vendégeinket?”, de sorolhatnám a felmerülő kérdéseket. A legfontosabb az adott tér funkciója: mire szeretném használni az otthon adott részét, és ott milyen mértékű „beavatkozásra” van szükség. Szeretnénk ugyanakkor azt is elérni, hogy a vásárlóink tudatosan vásároljanak tőlünk, vagyis a természet erőforrásaival ésszerűen bán-

va: tehát nem az a cél, hogy lecseréljük a teljes nappali, konyha vagy háló berendezését. De szezononként érdemes lehet átgondolni és felfrissíteni a textileket a lakásunkban, beruházni egy újabb edénykészletre, ha tudjuk, hogy sok időt töltünk főzéssel, vagy elgondolkozni a hangulatvilágításon. Ezek az apróságok jelentősen hozzá tudnak járulni az otthonosság érzésének megteremtéséhez. Bár a karácsony nyilván a csillogásról szól, de a kínálat itt is évről évre változik, színekben, stílusban és formákban... Mik a jelenlegi karácsonyi trendek az IKEA-ban? Hogyan lesz menő az otthonunk? A téli újdonságaink témája ezúttal a helyteremtés a játékhoz, játék a konvenciókkal, középpontban a nappalival. A kollekció hangulata merészen eklektikus, a színek élénkek és változatosak; főként a zöld, a kék és a vörös különféle árnyalatai tűnnek fel, némi nosztalgikus hangulattal fűszerezve. A látványos növénymotívumok és a kockás szövet mintái merészek, rendkívüliek, és megtalálhatók az új kanapé- és fotelhuzatokon, és más kisebb termékeken is. A jellemzően sötét árnyalatú textiljeink, a bársony különböző árnyalatai és a matt fafelületek fantasztikus hátteret biztosítanak a fényes arany és ezüst kiegészítőinknek. És újból a funkció az, ami az IKEA karácsonyi kollekcióját jellemzi: vannak, akik imádnak elmerülni a csomagolásban, nekik rengeteg kiegészítőt kínálunk ehhez. Sokan fogadnak ilyenkor vendéget, rendeznek lakásukban bulit, nekik főként praktikus otthoni és konyhai kiegészítőket kínálunk. Az ünnepek ugyanakkor a csendről, az elvonulásról, a külvilág kizárásáról és a meghitt ünnepi hangulat megteremtéséről is szólnak, ebben a hangulatvilágítás és az új textilek segítik vásárlóinkat.

•

Magazinunk weboldalán, a humenonline.hu-n elolvashatod az interjú kibővített verzióját, amelyből megtudhatod, mi jelenti a legnagyobb problémát, ha lakberendezésről van szó, megismerhetsz néhány részletet a tavaszi trendekről, és kiderül az is, mi Enikő személyes kedvence az IKEA kínálatából!

50 Vény nélkül

LÉZERKARD HELYETT LÉZERKEZELÉS KIPRÓBÁLTUK A FRAKCIONÁLT LÉZERES MÉLYHÁMLASZTÁST

Azon kevésbé szerencsések közé tartoztam, akiknek bőven kijutott a kamaszkori pattanásokból. Évekig hallgattam, hogy legyek csak türelemmel, hiszen majd elmúlnak. Nos, ez valóban így is történt, csakhogy nem távoztak nyom nélkül: mély hegeket hagytak maguk után. És nem csupán a bőrömön, de a lelkemben is. Egyszerűen annyira zavart ez az állapot, hogy visszahúzódóbb lettem, minimális önbizalommal. Erre persze megint megvolt a környezetem megoldása, hiszen csak fogadjam el önmagamat – vagy ha tényleg ennyire zavar, menjek el egy pszichológushoz, aki majd segít ebben. Mindez tíz éve történt. Egy idő után aztán fellázadt a józan paraszti eszem: hahó, nekem nem a lelkemmel, hanem a bőrömmel van bajom! Egy vidéki megyeszékhelyen élve elkezdtem felkeresni egymás után a neves bőrgyógyászokat és lelkesen járni a kozmetológusokhoz. Legnagyobb megdöbbenésemre mindenki ugyanazt a diagnózist állította fel: ez egy természetes állapot, a hegesedést genetikai hajlam okozta és nem lehet vele kezdeni semmit. És kimondva-kimondatlanul ott volt mellette egy bizonyos értetlenkedés is: mit akarok én tulajdonképpen férfiként, hiszen egy férfinek elég, ha egy fokkal szebb az ördögnél, úgyis el fog kelni.

Hát kérem, én legalább két és fél fokkal vagyok szebb, ettől függetlenül nem voltam hajlandó beletörődni. Hiszen a 21. században járunk, ahol hétköznapi lányokból és fiúkból faragnak a plasztikai sebészek Barbie- és Ken-babákat, nehogy már az én bőröm adja fel a leckét az orvostudománynak! Az orvostudomány pedig köszöni a bizalmat, tényleg nem kihívás számára a bőröm. Legalábbis ma már nem az. A megoldást ugyanis a frakcionált lézerkezelés jelentette, és a korábban semmi jóval nem kecsegtető bőrgyógyászok mentségére legyen mondva, viszonylag új technológiáról van szó. Bár korábban is létezett lézeres mélyhámlasztás, a módszer korlátai miatt a kezeléseket elhúzódó, több hétig, akár hónapokig tartó felgyógyulás követte, amit érthető okokból a mai rohanó világunkban tényleg csak az unatkozó, amerikai kertvárosi háziasszonyok engedhetnek meg

SZERZŐ: KOCSIS G. JÁNOS @KOCSISJAANOS

maguknak. Aztán 2004-ben megjelentek a frakcionált lézerek, és alapjaiban változtatták meg a szakorvosok munkáját. A beavatkozás lényege, hogy lézerrel apró, tűszúrásnyi lyukakat égetnek a bőrbe nagyon sűrűn. A kezelés során ezzel nem csak a bőrfelszín újul meg: a lényeg a felszín alatt zajlik. A bőr mélyebb rétegeiben beindul a kollagén és az elasztikus rostok termelődése, amik végül a bőr természetes feszesítését fogják elvégezni. Hogy hegek vagy apróbb ráncok? A kollagén szerencsére nem válogat, a kezelés jó hatással van az aknés – pattanásos – bőrre, képes eltüntetni a pigmentfoltokat, csökkenti a hegek mélységét, a pórusok méretét és a ráncok számát. Mivel lézerrel korábban legfeljebb a mozivásznon találkoztam fénykard formájában, nem voltak pontos elképzeléseim, mire készüljek, de ahol lézerrel lyukakat(!) égetnek(!) az ember arcbőrébe, ott még a legbátrabbak fejében is megfordul, tényleg ezt akarja-e. És én ezt akartam. Ha ettől lesz homogén a bőröm, akkor akár a poklok tüzét is megjárom. Nos, ez végül majdnem szó szerint sikerült is, mert elkövettem egy óriási hibát: mielőtt indultam a kezelésre, közvetlenül előtte alaposan megborotválkoztam. Öreg hiba, tanuljatok más kárából, a frissen borotvált arcbőr iszonyúan érzékeny a lézerre. Érdemes kihagyni. Ezt leszámítva hiába van valóságalapja a mondásnak, miszerint a szépségért szenvedni kell, itt azért valódi szenvedésről nem beszélhetünk. A kezelés előtt egy erősen bőrnyugtató krémet visznek fel az arcbőrre, amit 15-20 percig hagynak hatni. Csak ezt követően lép működésbe a lézer, és lépésenként haladva az éppen kezelt felületet azonnal jegelik is, a legvégén pedig ismét egy hűsítő és hidratáló maszkot kapunk. A rendelőből alig kipirult arccal fogunk kilépni, a napi feladatok pedig aznap még nyugodtan folytathatóak a szigorú bőrápolási rutin betartásával. És ezután kezdődik a csoda, amitől leesett az állam. Szó szerint, és hát nem csak az állam. A következő napokban olyan intenzív hámlásra készüljünk, amivel bármelyik zombifilmben azonnal kiemelt statisztaszerepet kapnánk, már ha vennénk a bátorságot, hogy kilépünk ebben az állapotban az utcára. Egyéni adottságoktól és a kezelés intenzitásától függ bőrünk regenerálódása, nálam a legerősebb kezelés után is maximum hat nappal egyenletesebb és szebb arcbőrrel folytathattam a mindennapokat, miközben elkezdődött a kollagén termelődése, ami lassan elkezdte kifejteni a hatását. A tökéletes eredmény érdekében érdemes három alkalommal, 4-6 hetes időközönként megismételni a folyamatot, valamint évente egyszer egy amolyan „emlékeztető” kezeléssel fenntartani az elért állapotot, ugyanis az eredmény több évig látható. Ezt pedig nem adnám semmiért. A mély hegeim elhalványodtak, egyenletesebb és homogénebb lett az arcbőröm, ma pedig már ennek köszönhetően sokkal magabiztosabb is vagyok.

BIZALOM • MEGBÍZHATÓSÁG TISZTELET • KEDVESSÉG

NEMIGYÓGYÁSZAT STD SZŰRÉS SEBÉSZET UROLÓGIA PROKTOLÓGIA BŐRGYÓGYÁSZAT FÜL-ORR-GÉGÉSZET ORVOSI KOZMETIKA ESZTÉTIKAI KEZELÉSEK ÉS BEAVATKOZÁSOK ULTRAHANG VIZSGÁLATOK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁS

•

Ha kipróbálnád a frakcionált lézerkezelést, a Belvárosi Orvosi Centrumban novemberben és decemberben 30% kedvezménnyel megteheted.

1053 Budapest, Ferenciek tere 7-8. III. lépcsőház 2. em. Telefon: +36 30 870 7427 +36 30 372 6832 info@boc.hu • www.boc.hu

52 Vény nélkül

A KOPASZODÁS

NEM VISSZAFORDÍTHATATLAN Szinte biztosan kijelenthetjük, hogy a hajhullás népbetegség. A kopaszodás kisebb-nagyobb mértékben a 35 éves magyar férfiak mintegy 40 százalékát érinti, de az ötvenes éveik elején járó férfiaknál ez az arány már 55 százalékra emelkedik. A férfiak jelentős része retteg attól, hogy haja idővel ritkulni kezd, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lenne megoldás a folyamat lassítására, vagy akár visszafordítására: külső szerek használata és a a legújabb regeneratív terápiák segíthetnek. A hajhullás természetes folyamat, napi 100-150 hajszál elvesztése teljesen normálisnak tekinthető, a haj természetes cserélődésének tudható be. Ennél nagyobb hajveszteség esetén azonban már valamilyen kezelendő probléma állhat a háttérben. A hajhullás akár egy apró változástól is megkezdődhet, mint például a rossz táplálkozásból adódó vitaminhiány, a dohányzás miatti vér- és oxigénellátás romlása, vagy a bőr felületi problémái. Okozhat hajvesztést a fejbőr sérülése, a testben fennálló tartós gyulladás, de akár bőrgomba is. Ha sikerül kideríteni, mi áll a háttérben, az átmeneti hajhullás sok esetben könnyen orvosolható, és a kezelést követően a haj visszaáll a normális növekedési és hullási időre. A férfiakat érintő hajhullás 90-95 százalékáért azonban nem valamilyen átmeneti rendellenesség okolható, hanem genetikai tényezők. Az ilyen, úgynevezett androgén hajhullás esetén az érintettek hajhagymái érzékenyek egy bizonyos nemi hormonra, a dihydrotesztoszteronra. A hormon jelenléte miatt először a hajszálak elvékonyodnak, majd a hajhagymák a végstádiumban már egyáltalán nem termelnek normális hajszálakat. A genetikai eredetű kopaszodás egyik legfőbb ismérve, hogy milyen formában indul meg a kopasz terüle-

tek térnyerése. Az egyik leghamarabb észrevehető jel, amikor a homlokvonal megindul felfelé, és egyre magasabban helyezkedik el. A genetikai eredetű kopaszodás másik biztos jele, amikor a fejtetőn indul el egy kör alakú részen a haj ritkulása, egy idő után pedig már csak pihés szálakat tapinthatunk az erős haj helyett. A folyamat végeredménye – ami az egyén hormonérzékenységétől is függ – gyakran mindössze egy, a tarkóhoz és a nyakhoz közeli patkó alakú hajas terület, ahol viszont megmarad a haj. Amennyiben beigazolódik, hogy hajunk ritkulása a génjeinkbe lett kódolva, akkor sem szabad kétségbe esni, hiszen megoldások erre is léteznek. A korai szakaszban kitolhatjuk a kopaszodás mértékének növekedését kifejezetten erre kifejlesztett, külsőleg használatos hajszeszek, samponok, vitaminok, illetve belső szerek alkalmazásával. A regeneratív terápiák lényege, hogy idegen anyagok felhasználása nélkül, a páciensek saját sejtjeit injektálják a fejbőrbe, amelyek részleges hajvisszaállításra is alkalmasak. Az androgén kopaszodás által okozott, előrehaladottabb állapotban lévő, kiterjedtebb hajveszteségre csak a megfelelően elvégzett hajbeültetés nyújt biztos és végleges megoldást.

•

54 Útlevél

A HAMISÍTATLAN TÉLI HANGULAT NYOMÁBAN

Útlevél 55

SZERZŐ: KOCSIS G. JÁNOS @KOCSISJAANOS

Kövér hópelyhek, ragyogóan fehér, havas táj. Amikor ezeket a sorokat írom, még javában tombol a november eleji kora nyár, és szinte hihetetlennek tűnik többek között a fehér karácsony. Vagy éppen a tény, hogy ha hóról van szó, akkor Németországban hagyományosan rengeteg van belőle. Hozzá több évszázados tapasztalat is, hogy mit lehet kezdeni benne, rajta, vele. Ha hamisítatlan téli hangulatra vágyunk, tucatnyi úti cél közül válogathatunk.

Mindjárt az első a Partnachklamm-szurdok, amit sokan Bajorország legszebb természeti csodájának tartanak. Az itt található, 80 méteres vízesés télen befagy, lenyűgöző jégfüggönyt képezve. Az esti túrák során hagyományosan fáklyákkal világítanak, amitől a hely még inkább varázslatosabbá válik. Az extrém sportok szerelmesei a Fekete-erdőben, Baiersbronnban megtalálják a számításukat. A számtalan sípályát és téli hegyi túrát kínáló településen egy mozgalmas nap után igazán pihentető élményben lehet részünk, ha beülünk az itt található, három Michelin-csillagos étterem egyikébe. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a szűken vett környéken összesen nyolcat számolhatunk össze ezekből a csillagokból. Ha decemberben utaznánk, induljunk is bármerre, garantáltan karácsonyi vásárba botlunk mindenhol. A városok főterei fényárban úsznak, a levegőben mézeskalács és forralt bor illata száll. Mondhatnák, hogy az ilyen vásárok mindenhol egyformák, ezért mi a kölnit ajánlanánk. Nem csak azért, mert maga a város is megéri a felfedezést, hanem mert a karácsonyi fények beragyogják a dómot is, ami hatalmas tömbjével az egyik legnagyobb szakrális építmény – a templomtorony a harmadik legmagasabb a világon. Ha már szóba kerültek a legek, a Zugspitze a maga 2962 méteres magasságával Németország legmagasabb hegycsúcsának számít. A német–osztrák határhegynek számító Zugspitze a bajor Kelet-Alpokban számos kisebb csúcs társaságában egész évben várja azokat, akik a téli sportoknak hódolnak. Legyen szó síelésről, vagy szánkóról, snowboardról, netán extrémebb kihívásokról, a környék ideális terep. De már csak a lélegzetelállító kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni. A legmagasabb után következzen a legöregebb: az időszámításunk előtti első században alapított Trier az ország legrégebbi városa. A luxemburgi határnál fekvő település egykor

még a római császárok székhelye is volt jó száz évig, nem véletlenül ez a római emlékekben leggazdagabb város az Alpoktól északra. Közülük (és a Mosel-folyóból) is kiemelkedik az a kőhíd, amit még a rómaiak építettek és már közel kétezer éve szolgálja a forgalmat. Akik a rómaiak helyett romantikára vágynak, azok számára Schönau am Königssee a tökéletes helyszín a téli andalgásra. A Bajor-Alpok által körülölelt, festői szépségű városka hosszú, keskeny tava a nyári csónakázás után átadja a terepet télre a korcsolyázóknak. Itt található a világ legrégebbi bobpályája is, a tó kristálytiszta vizének nincs párja az országban, az pedig külön érdekesség, hogy itt nőtt fel a Sissy-filmek színésznője, Romy Schneider is. Romantikus hangulatba kerülhetünk a belga határ közelében található Monschau városkában is, ahol szinte megállt az idő. A középkori hangulatot árasztó, gyönyörű településen egykori kávépörkölő műhelyt és malmot éppúgy találunk, mint a házak fölé magasodó várkastélyt. Amikor télen beborítja a hó a környező erdőket, Monschaut mesebeli atmoszféra lengi be. Szinte csak egy gőzmozdony hiányozna a tökéletességhez. Nos, az a Harz hegységben suhan egy nosztalgiavonat formájában, ami Wernigerode, Nordhausen és Quedlinburg városait köti össze. Bár még a helyi közlekedésben is játszik némi szerepet, de a havas tájon zakatolva igazi feladata ma már inkább az, hogy negédes Instagram-fotókon pózoljon – velünk együtt. Ezt a képzeletbeli képet már tényleg csak a hófödte Neuschwanstein-kastély tudná felülmúlni. Persze, ez nem is véletlen, hiszen a tündérmeséket idéző rezidenciát nem is építész, hanem egy színházi díszlettervező, Christian Jank tervezte 1869-ben – ez jól magyarázza az elkészült épület lenyűgöző természetét. Ötletét II. Lajos bajor király a középkori német legendákból és Wagner operáiból merítette, és egy meredek szikla csúcsát, egy korábbi várrom helyét jelölte ki számára. Téli utazásunkat Drezdában érdemes zárni egy nagy adag Christstollen társaságában. Ez a hagyományos karácsonyi péksütemény az egész országban kapható, de a legjobb mégiscsak ott kipróbálni, ahol egy egész fesztivált szentelnek neki. A leginkább a gyümölcskenyérhez és a különböző kalácsfélékhez hasonlító Stollent számtalan formában készítik, a mandulás, mákos, diós, túrós és tucatnyi egyéb fajta mellett a Dresdner Stollen képében még hivatalos drezdai verzió is létezik belőle.

•

56 BoyOnGo

TAJPEJ

ÁZSIA MELEG FŐVÁROSA Annyira azért nem borús a helyzet Ázsiában, mint ahogy mi azt innen, az öreg kontinensről szemléljük, ugyanis egyre több nagyvárosban elfogadó a közeg, és egyre nagyobb meleg élet van arrafelé. Ha csak azt nézzük, hogy Ázsia legnagyobb meleg bulija, az újévi White Party hány ezer embert vonz évről évre Bangkokban, akkor rá kell jönnünk, hogy néhol már jóval előttünk, magyarok előtt járnak. Hogy melyik ázsiai ország a legtoleránsabb és hol a legnagyobb a meleg élet? Szinte mindenkinek Bangkok vagy Phuket, vagyis Thaiföld jut eszébe. Pedig el se tudnánk képzelni – én legalábbis akkor szembesültem csak vele, amikor ott voltam –, hogy Tajvan mennyire nyitott és elfogadó ország az LMBTQ közösséggel, és a Taiwan Pride évről évre egyre több embert vonz a világ minden tájáról.

Azt hiszem, nem csak az enyémet, hanem az egész világ figyelmét felhívta magára ez az ázsiai szigetország, amikor több mint egy évvel ezelőtt bejelentették, hogy 2019 nyarától törvényessé válik az azonos neműek házassága. Idén nyáron pedig találkoztam Barcelonában tajvani fiúkkal, akik nagy büszkeséggel meséltek arról, hogy milyen nyitott országban élnek, és hogy a kontinens legnagyobb pride fesztiválja is náluk van. Én mindeközben örömmel konstatáltam azt is, hogy a tajvani fiúk milyen jól néznek ki – legalábbis az ízelítő, amit kaptam belőle, abszolút ezt bizonyította-, így az idei, már hagyománnyá vált őszi utam célpontjául Tajvant választottam. Tajpej nemzetközi repülőtere a legkönnyebben párizsi vagy amszterdami átszállással érhető el Budapest-

ről, de számos járat kínálkozik Bécs, Frankfurt vagy Isztambul repteréről is. A kötelező procedúrákat követően (útlevél-ellenőrzés és beléptetés) csupán pár perc séta a terminálon belül, és a reptéri vasútállomásról kb. 35 perc alatt a város központi pályaudvarára érkezünk (Taipei Main Station). Mikor beértem a Ximen negyedbe – ahol a melegnegyed is található –, kicsit furcsa volt számomra, hogy reggel 10 órakor még szinte minden zárva volt. Először azt hittem, hogy valamilyen ünnepnapra érkeztem, de később kiderült, hogy a város legnépszerűbb bevásárlónegyedében az élet később indul, és ennek megfelelően egészen késő éjszakáig – kb. 11 óráig – nyitva tartanak az üzletek. Azt hiszem, ez volt az első szimpatikus dolog, ami megfogott az országban, a nyüzsgő éjszakai élete.

BoyOnGo 57

SZERZŐ: ERDEI ZSOLT @EZSOLTEE

A városnézésben egy helyi idegenvezető fiú, Bendrick Chen (Facebook: BendrickChen) volt a segítségemre, aki nemrég indította el a Taipei Local Gay Tour szolgáltatását, és óriási örömmel kalauzolt a városban. Utunk először az Elefánt-hegyre vezetett. Metróval érkeztünk, amit kisebb séta után egy olyan kemény lépcsőzés követett, ami simán felért egy edzéssel felfelé és lefelé egyaránt. De abszolút megérte, hiszen csodálatos kilátás nyílik a hegyről a városra és a Taipei 101 nevű felhőkarcolóra, ami a következő programunk volt. Ben közben mesélt nekem Tajvan és Kína helyzetéről, a szigetország történelméről. Azt mindig is tudtam, hogy az országnak nagyon jó a gazdasági helyzete, amit a második világháborút követő évtizedekben ért el, és emelkedett az ázsiai kistigrisek közé. De azt például

nem tudtam eddig, hogy tajvani cégek gyártják a világ fogyasztói elektronikájának nagy részét. És közben meg is érkeztünk a Taipei 101 épületéhez, ami 2004-es átadásakor a világ legmagasabb épületének számított, de napjainkban, 14 év elteltével ez az 509 méteres magasság már „csak” egy ötödik helyre elegendő. A többszintes bevásárlóközpontnak és irodaháznak helyt adó épület 89. emeletére gyorslift visz fel minket (a belépő 600 tajvani dollár), a több mint 400 méteres magasságból csodálhatjuk Tajpej városát. Ha képeslapot szeretnénk küldeni valamelyik rokonunknak vagy barátunknak, akkor ezt is megtehetjük az ország legmagasabb épületének tetejéről. A 91. emeletre gyalogosan tudunk továbbmenni, és a szabadtéri kilátóból is rácsodálkozni a városra.

Gasztronómia turbó fokozatra kapcsolva Azt már többször leírtam, hogy kettő dolog van, amit nagyon szeretek: az egyik az utazás – nem véletlen az utazási blogom –, a másik pedig a gasztronómia. Ha pedig ez a kettő együtt van, akkor az számomra maga a menynyország. Egyelten utazásom során se maradhat ki a helyi gasztronómia felfedezése, ami az ázsiai országokban még különlegesebb, hiszen olyan ízeket és ételeket próbálhatunk ki, amelyeket azelőtt még soha. Ezért nem is volt kérdés számomra az éjszakai piacok felkeresése, amelyek közül a Shilin Night Market a leghíresebb, és a turisták által leglátogatottabb hely. Ezeken a piacokon általában három-négy típusú dolgot lehet megvásárolni. Az egyik a különböző street food ételek, a másik hagyományos szuvenírek és a

58 BoyOnGo helyi édességek, a harmadik pedig a talán szintén hagyományosnak mondható bóvlik. Amit mindenképpen ki kell próbálni és tényleg minden utcasarkon meg lehet vásárolni, az a bubble tea. Szerintem nincs olyan ember a városban, akinek ne láttam volna a kezében műanyag teás poharat, amiből szürcsölik Tajvan jellegzetes italát. Ázsia legnagyobb pride fesztiválja A Taiwan Pride évről évre nagyobb, mára az ázsiai kontinens legnagyobb pride-jaként tartják számon. Idén több mint 130.000 ember vonult végig és ünnepelt a főváros utcáin. A tajvani emberekről az biztosan elmondható, hogy erre nagyon is büszkék, és nem volt olyan helyi meleg fiú, aki ne hozta volna fel nekem már a beszélgetés elején, hogy hamarosan a kontinensen elsőként Tajvanon házasodhatnak az azonos nemű párok, és hogy bizony nekik van a legnagyobb pride-juk. Ez a büszkeség nem csak az LMBTQ közösség tagjain, hanem a heteroszexuális embereken is látszott. A pride menetében rengeteg kisgyerekes heteroszexuális pár is részt vett. Egy külön részen pedig kizárólag babakocsijukat toló apukák és anyukák vonultak, néhányan gyermekükre szivárványszínű kezdőt is adtak. A parádén túl, az utcán álló és fotózó emberek arcán is a nyitottság és

boldogság látszott, egyetlen tüntetővel sem találkoztunk a több mint kétórás utunk során. A Taiwan Pride azért is kiváló választás, mert az október végi esemény idején Európában már jóval hűvösebb az idő (általában), itt pedig kellemes nyári idő vár minket, amit az egzotikus tajvani fiúk csak tovább tetéznek – és teszik forróbbá a hangulatot. A pride idejére az ázsiai kontinens számos országából, de még Ausztráliából is érkeznek látogatók, így az ázsiai pasikínálat teljes repertoárját kínálja számunkra a fesztivál. Meleg éjszakai élet másképp A főváros meleg éjszakai élete igen színes, és számos bár és szórakozási lehetőség kínálkozik számunkra. A Red House melletti melegnegyedben, a két szinten található kisebb bárok talán azért is lehetnek érdekesek számunkra, mert itt az élet nem odabent, hanem kint a teraszon zajlik, ugyanis ezek a helyek inkább mondhatók szabadtéri bároknak. A város egyik legkedveltebb bárja, az Abrazo Bistro a Zhongxiao Dunhua metróállomástól pár perc sétára található. Vasárnap este látogattam el ide, és 10 óra körül már tele volt szórakozó ázsiai és ausztrál fiatalokkal. Életem első bulija volt, ahol ázsiai popzenére buliztam, ami egyszerre volt érdekes és vicces, de nagyon jól éreztem magam. Ami még meglepő volt

Tajvanon, az az italok árai a bárokban. Egy gin & tonic-ért – helytől függően – 180-200-250 tajvani dollárt kérnek, ami európai viszonylatban is jónak számít. Az alkohol mennyiségére pedig abszolút nem lehet panasza senkinek, ezért érdemes is vigyázni, hogy hány italra kalibráljuk magunkat az estére. A tajvani utam nagyon sok meglepetést, új kapcsolatokat és a régi barátokkal való találkozást hozta számomra, de talán az egyik legfontosabb, hogy sosem láttam még ennyire segítőkész és kedves embereket, akiknek az arcán mindig a boldogságot láttam és vadidegen emberektől se kaptam még életem során ennyi szeretetet, mint itt. Tajvan megtanította számomra, hogy mennyire fontosak az emberi kapcsolatok, és legyünk bármennyire is távol a másiktól, ha pár hónap múlva az élet ugyanoda sodor minket, akkor a találkozás olyan lehet számunkra, mintha csak tegnap láttuk volna egymást. Tajvan számomra így a találkozások és a szeretet országa.

•

KÖVESSÉTEK BOYONGO ÚTJAIT AZ INSTAGRAMON IS! @BOYONGOHU

HU/HIV/0018/18 Az anyag lezárásának dátuma: 2018.10.24. Az anyag a GlaxoSmithKline Kft. közreműködésével készült

60 Gasztroblog

A HÚSGOLYÓ ÉS AMI MÖGÖTTE VAN, AVAGY A SVÉD GASZTRONÓMIA NYOMÁBAN A svéd konyháról szerintem szinte mindenkinek a húsgolyók jutnak eszébe, pedig ennek az északi országnak a gasztronómiája ennél jóval többet tartogat számunkra. De tény, hogy a legismertebb ételük, a bútoráruházlánc éttermében és élelmiszerüzletében is kapható kötbullar, azaz húsgombóc. Kezdjük is rögtön ezzel a svéd konyha bemutatását!

Köttbullar, a kedvencünk Az egyik legnépszerűbb ételnek számító húsgolyó igazából talán az egyik legegyszerűbb étel is egyben, ha a svéd konyhát emlegetjük. Elkészítéséhez nem kellenek különleges konyhatechnikai ismeretek, és nem sokban különbözik

a magyar fasírttól. Hiszen alapjaiban ugyanúgy darált húst használnak, ami sertésből, borjúból vagy marhából is készülhet, továbbá fehér borsot, hagymát, tojást, tejet és zsemlemorzsát adnak hozzá. Egyedi íze a fűszerezésében rejlik, ugyanis különleges ízét a szerecsendió adja. Ami talán még különlegesebbé teszi, az a bogyós gyümölcsökből,

SZERZŐ: ERDEI ZSOLT @EZSOLTEE

Gasztroblog 61

ribizliből vagy áfonyából készülő szósz. Köretként héjában főtt krumplival vagy burgonyapürével tálalják, és sokszor nyers reszelt répa vagy ecetes uborka is kerül a tányérra. De nem ritka, hogy tésztaételekhez társítják a húsgolyókat. Halat hallal Tengeri országként furcsa is lenne, ha a svédek egyik nemzeti eledele ne valamilyen halféleség lenne. Ez pedig a hering. Gyerekként találkoztam először az ecetes heringgel, ami sokak számára annyira undort keltő, és nem hogy fogyasztani nem hajlandóak, de még a közelébe se mennek. Nem csoda, hiszen a nálunk ruszliként is ismert ételnek nem a legcsalogatóbb az illata. A svédek imádják a heringet, amit marinált, füstölt és sült formában is fogyasztanak, de a leghíresebb természetesen a savanyított változata (Surströmming), amit nyers hagymával, sajttal és burgonyával fogyasztanak, legtöbbször szendvics formájában, hideg tej vagy sör kíséretében. Elkészítésének hagyománya a XVI. századból ered. A kifejezetten érdekes, de nem túl kecsegtető eljárás során a heringet sózzák, de éppen csak annyira, hogy meg ne rohadjon, majd nem egészen fél évig érni hagyják egy lezárt edényben. Ezt követően egy lakott területtől távoli helyen – talán nem véletlenül –, szabad levegőn felbontják az edényt, s ha kicsit elült a nyomasztó záptojásra emlékeztető szag, akkor már fogyasztható a Surströmming, amit manapság már a boltokban is kapni konzerv formájában. A hering mellett a lazac és a rák is fontos eleme a svéd gasztronómiának. A lazacot többnyire Norvégiából importálják és citrommártással fogyasztják. A garnélarák a másik közkedvelt étele a svédeknek, amit nem csodálok, mert nekem is a kedvenceim közé tartozik. A svédek leginkább szendvics formájában fogyasztják a garnélát, amelynek alapja a híres svéd kenyér. A garnélás szendvics annyira nagy népszerűségnek örvend, hogy 2010 óta minden év október 14-én nemzeti rákszendvics-napot (Räkmackans dag) tartanak. A svédek kenyere Ahogy már említettem, a svéd kenyér különösen híres, bár bevallom őszintén, eddig még életemben nem hallottam róla. Pedig a több mint 500 éves hagyományokkal bíró pékáru igen jellegzetes kerek vagy háromszög formával bír, a közepén egy lyukkal készül, és egy fa botra felakasztva tárolták. A kenyér az egészségtudatos táplálkozók körében is népszerű, hiszen magas rosttartalommal bíró rizslisztből készül. Nem csoda, hogy a svéd konyha elengedhetetlen része, a már említett, híres heringes és lazacos szendvicsek alapja, és természetesen a svéd reggeliben is helye van ennek a sütéstől számítva akár egy évig is elálló kenyérnek. Terülj, terülj asztalkám svéd módra Amíg nem ástam bele magam jobban a svéd gasztronómiába, nem gondoltam volna, hogy a svédasztal kifejezés egy valóban létező dolog. Azt hittem, ugyanolyan magyarosított

kifejezés, mint a franciaágy vagy éppen a franciasaláta, ami nekünk, magyaroknak teljesen mást jelent. A svédasztal kifejezés a magyar gasztronómiában is elterjedt szó, bár manapság egyre többet helyettesítik a büfé kifejezéssel (pl. büféreggeli, büfévacsora), de mindannyian tudjuk, hogy a svédasztal alatt egy igazi, bőséges ételválasztékot értünk, ahol mindenkire kedvére válogathat a különböző hideg és meleg ételek közül. A svédek asztaláról (Smörgåsbord) természetesen a húsgolyók, a különböző szendvicsek, mint a már említett garnélarákos és heringes változat nem hiányozhatnak. Először a XIV. században jelent meg a különböző fogásokat kínáló állóbüfé a svéd gasztronómiában, a világ számára pedig a svédasztal az 1939-es New York-i világkiállításon debütált. A kezdetben rendszerint inkább hidegételeket tartalmazó svédasztalra később a meleg fogások is felkerültek, mint például a különféle halak, többek között szervíroznak füstölt angolnát, heringet és pácolt lazacot (gravlax), mellette megjelennek a különféle sültek, kenyerek, sajtok, rakott ételek, mint például a Janssons frestelse, a sokféleképp elkészített krumpli és egyéb köretek. A deszszertek sok esetben nem tartoznak a svédasztal kínálatához. Ha szombat, akkor édességnap A svédek életében annyira fontos szerepet játszik a gasztronómia és az étkezés, hogy több autentikus svéd ételnek külön napja van minden évben, az édesség fogyasztásnak pedig egyenesen ötvenkettő, hiszen náluk minden szombat édességnap (Lördagsgodis). Ez a hagyomány pedig elfogyasztott mennyiségben is elég jelentősnek mondható, ugyanis egy átlagos, négy fős svéd család körülbelül 1,2 kg édességet fogyaszt egy héten. Az 1950-es években az orvosok igazolták a túlzott édességfogyasztás és a fogszuvasodás közötti összefüggést, ezért azt javasolták a szülőknek, hogy hetente csak egyszer, szombaton adjanak édességet a gyerekeiknek. A Prinsesstårta nevű desszert se maradhatott ünnepnap nélkül, ráadásul ez a rózsaszín marcipánvirággal vagy szalaggal díszített, zöld marcipánköpenybe öltöztetett, tejszínnel, vaníliakrémmel és lekvárral töltött piskóta annyira fontos elemévé vált a svéd gasztronómiának, hogy egy egész hetet kapott az ünneplésre, és minden szeptember harmadik hetét ennek szentelik. Októberben sem kell desszertünnep nélkül maradni, ugyanis a leghíresebb süteményük, a kelt tésztából készülő, fahéjas cukorral töltött tekercsnek (Kanelbullens) a világnapja október 4-én van. Ezt a korántsem diétás fahéjas csigát karamellöntettel vagy különféle fűszerekkel elkevert, édesített krémsajttal kínálják. Azt hiszem, sikerült eloszlatnom mindenkiben azt a tévhitet, hogy a svéd konyha ne tartogatna érdekes ételeket és izgalmas ízeket számunkra, hiszen megannyi kiváló alapanyagot felhasználva, igen széles skálán mozogva alakították ki saját gasztronómiájukat. Az biztos számomra, hogy a svéd kenyeret és az abból készült híres szendvicseket meg fogom kóstolni, de a Prinsesstårta is legalább annyira kecsegtető számomra, hogy egy édességszombat alkalmával biztosan megkóstolom.

•

62 Proud Hungary

„HEY, HANDSOME HUNGARIAN MEN! PLEASE SMILE MORE!” Interview with Mircea

How was your life before moving to Budapest? Before moving here I had a similar lifestyle where I would go out regularly and have some hobbies on the side, but I mainly focused on my career. I’m the kind of person that keeps to oneself, an introvert, so I choose the time spent in other people’s company wisely. What I lacked back home in Bucharest was a proper work-life balance that I didn’t realize I missed until I moved here. I also had my family closer as well as a group of very close friends whom I miss a lot. Could you tell us a bit about your hometown? Bucharest is a very vibrant and busy city. I miss the nightlife the most from there. Besides that you can easily spend all your day just walking around and admire all the various architectural styles around the city. The city as well as the people living there are a very interesting mash-up of Balkan, western, and eastern influences. Also, if you’re a foodie you have to experience some of the local dishes. Another advantage is that it is no more than 2 hours away from the Carpathian Mountains or the seaside. Gay social life is also pleasantly varied: even though there is only one gay club and no dedicated saunas, there are gay friendly dress-

Mircea (29) has been living in Budapest for the past 3 years. After being brought up in a small provincial town of Romania, he lived in Bucharest and came to Budapest when he was offered a job opportunity here. Currently, he works in supply chain management in the energy industry. But there is much more to him than his job, so let's meet Mircea!

Proud Hungary 63 AUTHOR: BALI V. GERGŐ

up, alternative, pop or dance parties. I think it’s an interesting challenge not knowing if the guy you’re hitting on is queer or not. What did you know about Hungary before? Apart from the fact that we are neighbours, honestly, not that much. Of course Hungarians and Romanians have common history that you can read about but how Hungarians actually live and what is the soul of the nation is still a mystery to me. I knew the language was hard to learn, that the country has the highest number of porn actors per capita, and that some people still hold a grudge because of what happened after the Trianon treaty. What brought you to Budapest? I came here to work, through the company I was already employed at in Romania. At the time I was also considering moving somewhere else in Europe to gain international work experience, so I was happy when I got this job opportunity. What are your favourite things about living here? I really like the beauty of the city and the landscape, regardless of which side of the Danube you are on. There are some very nice restaurants and also the sauna and spa culture which is not something common at home. It is also a very relaxed city to live in as I rarely feel the rush. What are the things you really don’t like? About Budapest I don’t like that I don’t see that many green areas. There are entire boulevards that do not have any trees planted. The situation of the homeless people is very visible and that was a big shock for me when I moved here. That being said, I do not believe that the way the Government is handling the situation now is a good one. Have you had any cultural shock? YES! Back home we have a different

approach to doing stuff. I think the culture I was raised in is more straightforward but it's also prone to a bit of dark humour. However, people here smile less and are generally implying what they want to say and try to avoid confrontation. This coupled with the language barrier can make life difficult for an outsider. I also see people trying to compartmentalize their life into work, socializing and family time. There are very strict boundaries. What do you think is the main difference from your home country? Romanians of my generation have an attitude of general distrust in authority, of any kind. Because of that we like challenges and we love a debate. From my brief experience in Hungary, people are more resigned and wait for things to happen instead of making them happen. What do you think of gay life in Budapest? Do you take part in it? I go out sometimes, be it a club, a bar or a sauna, but I’m generally more of a homebody. I think it has variety but I also see the tendency of aforementioned compartmentalization in this community, too. For example, an EDM guy wouldn’t be caught dead in a pop party and so on. I think people should experiment before judging, and generally be more open to accepting each other’s differences. I also noticed there is quite a bit of shaming thrown around whether you use dating apps, have some kind of fetish, and I even heard of cases of stolen identities. People are also quick to label you. I remember one of my very first conversations with a guy after I moved here and I told him I am Romanian. His reaction was telling me that I’m not exotic enough and then turned round and left. Talk about a warm welcome! On another note, perhaps more programs to raise awareness about social stigma related to HIV status or trans people would be helpful. Also I wish more events were created having in mind also the international gay crowd living in Budapest.

How is gay life back in your hometown or in Romania? By the time I left I felt that there was a very big social stigma on the gay community in Romania. The country has very conservative views. There are organisations actively involved in raising awareness. Recently we had a referendum to limit the constitutional definition of marriage exclusively to a man and a woman instead of the gender neutral term ‘spouses’. Fortunately the referendum cannot be validated and that gives me new hope for the future of the community back home. I believe organising this referendum was one of the largest benefits for the gay community as it helped raise awareness that we couldn’t even imagine otherwise. And, due to our general distrust in authority, people chose not to show up and cast their vote, even when the priests in the church urged them to do so. What kind of hobbies do you have? I dance on a competitive level in my spare time, a sport I picked up when I was 6. Other than that I like to play video games, board games, card games, reading, binge watching series and traveling. What do you think of Hungarian men? I think most Hungarian men are handsome – here’s me, labelling you guys! I would like to see them smile more and stop comparing themselves or other people to others. But I think they are very caring. In bed, the most I met are well-endowed and have great stamina. Kudos! What do you miss the most from home? That’s easy. I miss my close friends and my family. After that, maybe the food, the social and nightlife, the theatre, the seaside and the mountains. Anything you would like to share with newcomers who are just arriving to Budapest? I think it’s hard to mingle with the local crowd. But that really shouldn’t stop you. In the meantime, my phone number is +3670 xxx xxxx :D

•

64 Proud Hungary

CHRISTMAS FAIRS IN BUDAPEST

As you are reluctantly dragging yourself out of the pumpkin spice-haze of autumn, you may discover that festive decorations are starting to appear on the streets in preparation for the upcoming holidays. The perfect way to immerse yourself in the Christmas spirit is none other than visiting at least one of Budapestâ&#x20AC;&#x2122;s many Christmas fairs â&#x20AC;&#x201C; below we are presenting two of the otherwise quite wide selection.

Proud Hungary 65 Advent and Christmas Fair on Vörösmarty Square The Budapest Advent and Christmas Fair awaits its visitors with a rich gastronomy selection, a jury-selected array of handicrafts and applied arts products, as well as festive events from 10 November to 31 December 2017 on Vörösmarty Square, one of the most beautiful main squares in the capital. The Budapest Advent and Christmas Fair on Vörösmarty Square, which is listed among the 10 most beautiful fairs in Europe, offers high-quality products and highly rated cultural and children’s programs. The event, which attracts 800 thousand tourists each year, is pleased to provide an opportunity for high-quality entertainment to guests from abroad and inhabitants of the city as well. The fair will feature objects of applied art and folk art, in both the traditional and a modern, re-thought format, as well as creations from various designers. The secret to excellent quality is that the highest-quality products are selected by a traditionally independent professional jury. These products, whether handicrafts, gifts or fashionable and sophisticated gastronomic specialties, can then be presented and sold at the event. Here, the selection of traditional Hungarian market cuisine is complemented by special, delicious dishes made from local, carefully selected ingredients, as well as hand-crafted sweets and drinks. On Vörösmarty Square, the sellers behind the counters have been acknowledged for decades in Hungary and abroad as well, so they represent the gastronomical and cultural values of the Carpathian Basin and the traditions surrounding the Christmas holiday cycle with mission consciousness and authenticity. Visitors can enjoy gastronomy shows and tastings in the fair’s “Hütte”. During the fair, topic-based gastronomy, which will last for several weeks, will tempt visitors with an attractive selection of dishes: goose, stuffed cabbage, wild game and fish, as well as not-to-miss dishes connected to Lent and Hanukkah. And you can taste all this! The matching drinks can also be selected from the offers of the Hungarian wine regions. Hungarian wine is authentic and accessible, so it is an exciting experience for foreign and Hungarian tourists to visit a Hungarian wine region – but during the fair, wine regions will pay a visit to Vörösmarty Square. In addition to the traditional kürtöskalács (chimney cake), oven-baked flat breads, and roast chestnuts, as well as artisanal chocolates and marzipan treats, the multi-layered “flódni”, beigli, strudel and ginger bread will also be

on sale. During the fair, guests can take part in nearly 160 high-quality programs. On the weekdays and during the weekend, the stage will host folk music, jazz, crossover, alternative, blues and soul concerts. On the weekends, children can enjoy puppet, dance and musical performances. Children with their families or in groups can prepare items for advent: Starting in early December, the handicrafts playhouse is open from Friday to Sunday, and later in the month all day on weekdays as well (in the morning and in the afternoon). It offers children a chance to try out candle-making, baking gingerbread, beading, felt-making and basket-weaving in a heated wooden house. The spirit of advent will be evoked by several other events as well: candles will be lit on the giant wreath within the framework of a festive ceremony, and visitors can learn about the secrets of various professions in open workshops. Advent festivities by the Basilica Be part of a miracle! St. Stephen’s Basilica in Budapest awaits visitors during the Advent season with the most elaborate and spectacular visual experience nationwide. Light-painting projections start every hour after dark. This year the square in front of St. Stephen’s Basilica will be transformed for the tenth time into the most spectacular and experience-filled meeting place of the Advent season. The opening ceremony will feature the lighting of the first candle, and this is when the decorative Christmas lights installed downtown will be turned on as well. At night the monumental façade of the Basilica will be covered in Christmas-themed light painting. For the first time, Zrínyi Street will host rows of booths selling hot and fragrant delicacies. The angels of the bazaar will distribute presents among the visitors, and neat gifts, an ice rink, entertainment, and charity events will help to get you in a festive mood. To the delight of kids, a 200-square-meter free ice rink and a giant Christmas tree decked out in lights will serve as the centerpiece of the market, just like in previous years. Weekend programs will include handcrafting workshops for the little ones. The festive lights of the square and downtown provide a magical backdrop for a winter walk: evoking images of the Alpine landscape, the Hütte awaits everyone looking for somewhere to get warm or relax for a while, while the light gate at the square’s entrance, which is more spectacular than ever, is the perfect spot for group photos and making new memories with friends and family. Visitors to the bazaar can browse among the wares of around 60 vendors: the high-quality handmade gifts, the most popular Christmas delicacies, spicy hot drinks, and new street-food creations. Along with the fairy-tale wooden houses of the square, Zrínyi Street also has steaming, delicious dishes and drinks in store for families and groups of friends. Everyone can get a little love and a gingerbread heart here; it is the place to experience the lovingly caring and attentive nature of the Advent period.

•

66 Proud Hungary

D AY & N I G H T

BUDAPEST

PUBS & BARS HABROLÓ CAFE & BAR Located in the heart of the downtown this bar hosts karaoke parties every Thursday and Sunday with a loungestyle space upstairs where you can feel free to stay for a chat, a drink or even a flirt. District V. Szép utca 1. near Ferenciek Tere M3 or Astoria M2 metro station. Open every day from 5pm to 5am. www.habrolo.uw.hu WHY NOT BISTRO Gay friendly restaurant directly on the bank of the Danube, its terrace offering an amazing view on the Gellért Hill. Good value for your money. Mixed clientele. District V. Belgrád rakpart 18. near Fővám tér M4 metro station or 2 and 47-49 tram stations. www.whynotbistro.hu WHY NOT? CAFÉ AND BAR Famous for its bustling crowd and its friendly, inviting atmosphere, Why Not? has a legendary status in Budapest and it is partially due to its amazing location overlooking Gellért Hill on the Danube. This bar is a very good place to start off your evening and to experience one of the major players in Budapest’s gay scene. District V. Belgrád rakpart 3-4. near Fővám tér M4 metro station or 47-49 tram station. www.whynotcafe.hu TUK TUK BAR If you are look for a stylish and gay friendly cocktail bar Tuk Tuk Bar is the perfect place to start your evening. Try our special Asian influenced cocktails in a friendly ambiance. On Wednes-

OPEN Monday to Thursday: 1:00 PM - 1:00 AM Friday 1:00 PM - 02:00 AM Saturday: 01:00 PM - 04:00 AM Sunday: 01:00 PM - 01:00 AM 1094 BUDAPEST, ANGYAL STREET 2.

Proud Hungary 67 days a jazz duo make your night even more special. If you prefer private events or cocktail classes don’t hesitate to contact us! Open every day from 4pm to 12pm. District VI. Paulay Ede utca 31. www.tuktukbar.hu

CLUBS & PARTIES ALTEREGO BAR & LOUNGE Slick, trendy club that serves as the essence of Budapest’s gay scene, while remaining a relaxed place to have a drink and dance into the early hours. We would recommend the Fri/Sat drag shows with brilliant performances by Lady Dömper and her troupe of fabulous drag artists followed by a late night chart hits party. Events schedule is available on the website. District VI. Dessewffy utca 33. near Oktogon M1 metro station or 4-6 tram station. www.alteregoclub.hu GARÇONS Garçons bills itself as “underground as well as glamorous” and offers “a new era in chic clubbing”. We agree. Appealing mostly to a younger crowd, the parties attract big name guest DJs and a busy crowd looking for a good time. www.facebook.com/garconsbudapest HELLO One of the coolest parties in town. A chic, young and fun-loving audience comes together to celebrate and dance however they want with whomever they want. Mostly pop music and chart hits. Keep an eye open for the club photographer and get yourself immortalized on the Facebook page. www.facebook.com/hellopartybp

OMOH OMOH is a small piece of Berlin in Budapest for technosexuals and house-loving queerdos. Absolutely no pop; muggy and dark beats dominate this serious clubbing zone. To add to the mystery, you can only enter Corvin Bar by elevator. District VIII. Blaha Lujza tér 1-2. www.facebook.com/OMOHbp VIBE Don’t be basic, feel the VIBE! New party in downtown Budapest for gays, lesbians, urban queers and their friends with a fresh approach. Come with us! www.facebook.com/vibebudapest

CRUISING BARS COXX MEN’S BAR Discreet and cool, beneath a plain entrance room lies a hall of pure testosterone and male energy. The cellar has three full bars and a labyrinth fully equipped with cages, slings, cabins, glory holes, a prison sector, wet rooms and even a car. Look out for themed parties like military and gang-bang amongst others. Open every day from 9pm to 4am, on Friday and Saturday until 5am. District VII. Dohány utca 38. near Blaha Lujza tér M2 metro station or 4-6 tram station. www.coxx.hu

labyrinth, gym, massage and free wifi. Sauna aufguss on Thursday at 5, 6 and 7 pm. Dark and naked party on Friday at 10 pm and Sunday at 5 pm. Open non-stop from Saturday 1 pm to Sunday midnight. Tickets include a towel, slippers and a condom and are valid for ten hours. District VIII. Csepreghy utca 2. near Corvin negyed M3 metro station. www.gaysaunabudapest.com SAUNA 69 A more conventional sauna. Finnish/ infra sauna and steam room, jacuzzi, massage service, sunbeds and private rooms await your arrival. Café and internet access available. Towel and slippers are included in the fee. District IX. Angyal utca 2. near Boráros tér 4-6 tram station. www.gaysauna.hu

SEX SHOPS BLACK DREAM The only fetish sex shop in the city where you can find everything from leather or rubber goodies to sportswear, underwear and toys as well. 8th district, Nr. 8-9 on the ground floor at 9 Mária Street, near Rákóczi tér 4-6 tram station www.blackdream.hu

SAUNAS MAGNUM Magnum is the largest sauna in Budapest and offers the following on two floors: jacuzzi, steam room, four kind of saunas, plunge pool, videos, cabins, sling, glory hole cabins, cruising

THE FAVOURITE

MORE INFORMATION: PINKBUDAPEST.COM EVENTS & PARTIES: HUMENONLINE.HU/PROGRAMOK

GAY SAUNA OF BUDAPEST www.gaysauna.hu