Férj és feleség

– Én igen.

– Tessék?

– Én elkövettem. Nem úgy, mint azok a férfiak. Az első házasságom. A szakítás.

Az én hibám volt.

– Mi volt a te hibád?

– A válás. A házasságunk felbomlása. Miattam történt. Én feküdtem le valaki mással.

Az ügyvédem hangosan felnevetett. – Harry, ember! Ez abszolúte lényegtelen!

Nem kell hűségesnek lenned a feleségedhez. Isten az égben, hisz ez az egész ország erről szól! – Ismét komollyá vált az arca. – De van valami, amit át kell gondolnod, úgy is, mint a legfontosabbat.

– Micsodát?

– Tedd fel magadnak a kérdést: mi történik, ha te nyersz?

– Az jó, nem? Ha valami, akkor az jó. Ha én nyerek, Pat az országban marad, Ginának nem lesz más választása. Épp ezt akarjuk elérni, nem igaz?

– Hát... hogyan fog érezni a volt feleséged, ha megakadályozod, hogy Amerikába menjen?

– Gondolom... gyűlölni fog. Szívből és engesztelhetetlenül.

Nem most először eszembe jutott Gina álma, hogy Japánban éljen: az esküvőnk napján elloptam tőle. És most ellopnám tőle azt az álmát, hogy Amerikában élhessen.

Meghiúsítanám mindkét, boldogságra tett kísérletét.

– Így van. Megakadályoznád, hogy ott élje az életét, ahol élni akarja. És ez nagy valószínűséggel a fiadra is kihatna. Sőt erre bizton számíthatsz. Nézzünk szembe a tényekkel: ha meggátolod, hogy elmenjen, ellened fordítja a fiad. Akadályokat gördít a látogatások útjába. Minden módon megnehezíti a dolgod. Általában ez a vége.

– Szóval szerinted hozzá kellene járulnom, hogy kivigye Patet az országból?

– Nem ezt mondtam. De egyvalamit érts meg a családjogról, Harry. Nem avatkozunk bele. Mármint mi, ügyvédek. Amíg a szülők egyetértenek, hagyjuk, hogy azt csináljanak, amit akarnak. Ha nem értenek egyet, akkor jövünk mi. És igen nehéz megszabadulni tőlünk.

Elképzeltem, milyen lesz az élet, ha Pat Amerikában lesz. Milyen üres.

Elképzeltem, milyen lesz az életem Cyddel és Peggyvel, ha Pat elmegy. Nekünk, hármunknak voltak nagyszerű pillanataink, és lesznek is még. Leginkább azok a bolondos dolgok jutottak eszembe, amikor Kylie-ra táncolunk, én Lucy babával idétlenkedem, és azok a nyugodt, csendes percek, amikor rácsuktuk az ajtót a világra, és még annak sem éreztük szükségét, hogy beszélgessünk. De ha Pat egy másik időzónában lesz, árnyék fog vetülni legszebb pillanatainkra is. Szerettem volna látni, amint Peggy felnő. Ugyanakkor az is foglalkoztatott, hogyan nevelhetem fel valaki más gyerekét, amikor a sajátomat nem tudom felnevelni. És elképzeltem, milyen lesz az életem, ha Gina és Pat itt marad. Gina gyűlölni fog, engem okol majd a férje derékba tört karrierjéért, engem hibáztat majd minden rosszért az életében.

Igyekeztem – nagyon igyekeztem – kitalálni, mi lenne a legjobb a fiamnak, de minden gondolatomat elhomályosította a tudat, hogy mennyire hiányozni fog nekem.

– Bármit teszek is, elveszítem – mondtam. – Nem győzhetek, igaz? Ha beleegyezem, ha nem, ugyanaz történik. Másodszor is el fogom veszíteni.