„meghökkentőtől a tudományokig” mindig megismerünk, tanulunk valami újat Nagy Katalin
Előadó:
Az Epreskert Budapest kevésbé ismert csodái közé tartozik, annak ellenére, hogy viszonylag frekventált helyen van, sétatávolságra a Városligettől és a Kodály köröndtől is. Az őspark és az itt található néhány épület 1921 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik. Ezért látni a kertjében különböző szobrokat, szobortöredékeket, installációkat.
K ÍVÁNCSI K ATA ismeretterjesztő sorozata
Mini előadás Epreskert –Budapest különleges, vadregényes szeglete
A Terézváros szívében levő nagy múltú, izgalmas történetű terület, az ősfás parkocska és a rajta található épületek ma a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartoznak. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő, Szobrász és Látványtervező Tanszékének műtermei, egyéb műhelyei, valamint kiállítóterme található itt.
A terézvárosi villák között megbújik egy titokzatos, időtlenségbe burkolózó, békés zöld sziget, amelynek épületeit, szobrait, szobormaradványait fák-bokrok védik a kíváncsi pillantások elől. A kertet a Szondi, a Bajza, a Kmety György és a Munkácsy utca veszi körbe.
Franz Weiss: A Valero selyemgyár Pesten -színezett litográfia
Az olasz származású Valero család az 1780-as években, a mai Király, Akácfa,Dob, Kürt utcák által határolt részen felépíttettek egy selyemgyárat, a környéket több száz eperfával fásították be. Későbbi, már sokkal tekintélyesebb gyáruk, mely Hild József tervei alapján készült el 1841-ben, a Honvéd utcában ma is áll. Az Epreskert fáin az 1770-es évektől kezdve évtizedekig, az üzem 1851-es bezárásáig a Valero-selyemgyár hernyói híztak. A lipótvárosi selyemgyár a szabadságharc bukása óta szálka volt Haynau és hivatalnokai szemében. Valero Antal, a tulajdonos korábban a "gyűlölt rebellió", a forradalom mellé állt, ám elégséges jogi alapot mégsem találtak az ellene lefolytatandó eljárásra; Bécs hivatalnokai ezért "jobb híján" vagyonában támadták meg őt.
Az eperfák ültetésének a másik oka a Rákos-patak menti homokpadok, -buckák voltak: innen a szél úgy hordta Pest utcáira a homokot, hogy rosszabb napokon szinte látni sem lehetett tőle. A város fásítással próbált védekezni ellene, az akácfa mellett szívesen ültették az eperfát is. Járulékos haszna volt még, hogy nem csak a selyemhernyók szerették, hanem a baromfi is, meg a pálinkafőző magyar emberek.A régi, XVIII. század végi telepítésű eperfák közül ma már nincsen meg egy sem .
A gyáros egy ideig küzdött jussáért, de csakhamar belátta, hogy az önkény ellen nem tehet semmit: fiaival együtt fájó szívvel odahagyták hazájukat, és Csehországban, Hoøiczban alapítottak üzemet.
Az Epreskert története összefügg az Andrássy út kialakításának és a környéke beépítésének történetével.
Az 1880-as évek közepétől népesült be újból a kert, amikor az állam átadta a területet a közeli Sugár, jelenleg Andrássy úton működő Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde számára, hogy akadémiai oktatást biztosító műteremházakat létesíthessen ott.
Az Epreskert a nevét a korábban a területen található eperfákról kapta. A gyár 1851-es szűnése után elvadult az eperfaliget, az Epreskertet már nem hasznosították.
Elsőként a müncheni művészeti akadémia oktatói állásából visszahívott Benczúr Gyula neoreneszánsz stílusú műteremháza épült fel testvére, Béla tervei alapján. Benczúr műterme is az épületben volt, hogy a diákok alkotás közben láthassák és tanulhassanak tőle. Benczúr műtermét egy technikai bravúr is különlegessé tette: a nagy méretű festmények elkészítését csigás szerkezet könnyítette meg, amellyel egyszerűen a kívánt mélységbe süllyeszthette a vásznat, hogy ne kelljen kényelmetlen állványokon dolgoznia.Epreskert,
Benczúr Gyula műteremháza a századforduló körül
Benczúr Gyula: Erzsébet királyné arcképe
Benczúr a kor legkiemelkedőbb portréfestője volt, rangot jelentett, ha valakit ő festett meg. Ebben a kiváltságban az uralkodói pár is részesült. A legenda szerint Sisi személyesen látogatta meg a festőóriást epreskerti műtermében, még az sem riasztotta vissza, hogy a festő fia éppen ragályos kórban szenvedett. Visszaemlékezések szerint a társalgás végig magyar nyelven folyt.
Előadó: Nagy Katalin
Előadó: Nagy Katalin A festőiskola másik vezetője Lotz Károly volt, akit elsősorban káprázatos falfestményei tettek ismertté. Benczúréhoz hasonlóan neoreneszánsz stílusú műteremháza 1897-re épült fel, itt tanítványai is segítették megrendelései elkészítésében,.
1879-ben kapott itt telket Huszár Adolf szobrászművész, mivel a Városliget rendezése miatt műterme elbontásra került, miközben fontos megbízáson dolgozott: Deák Ferenc szobrát kellett elkészítenie az 1876-ban elhunyt politikus Fiumei úti sírkertben létesített mauzóleumába. Miután Huszár Adolf beköltözött, felmerült egy művésztelep kialakításának gondolata, Stróbl Alajos vezetésével neki is láttak a terület rendezésének.
Deák Ferenc mauzóleuma, Budapest, VIII. ker., Fiumei úti Nemzeti Sírkert
Tanárok, diákok a Kálváriánál
A főváros átadott telekrészeket a Mintarajztanodának, amely a mai egyetem jogelődje. Két festészeti és egy szobrászati mesteriskolát hoztak létre itt. A tanárok, a kor nagy művészegyéniségei, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Feszty Árpád, Zichy Mihály és Székely Bertalan műtermet kaptak a területen. Az oktatók le is telepedtek a környéken, így élénk művészeti élet költözött az utcákba és a kertbe is. Voltak, akik az Epreskerten belül éltek, Stróbl Alajos az anekdoták szerint reggelente állítólag kürtszótól kísérve, lóháton hagyta el a kertet.
A környékre egymás után költöztek a művésztanárok. A Lendvay utcában a szobrászok, a Bajza utcában a festők kaptak helyet, a környéken vettek lakást is, míg a műtermeket a főváros biztosította számukra. Festői volt az élet minden értelemben, a művészek gyakran rendeztek jelmezes összejöveteleket, történelmi darabokat adtak elő, a kertben pávák és majmok laktak, sőt egy gólya is.
A mai Epreskert közelében áll a híres Jókai-Feszty villa. 1890ben, Jókai Mór Laborfalvy Róza halála után fogadott lányával, Jókai Rózával és annak férjével, Feszty Árpáddal közösen vásárolta meg a Bajza utcai telket. Feszty a velencei paloták mintájára építtette meg a villát, amelynek emeletén az idős író élt, a földszinten a Feszty-házaspár. Ma ez Feszty-ház néven az MKE egyik épülete. Jókai-Feszty villa, Bajza utca
Zala SchickedanzGyörgyAlbert
Az Epres kertben készültek a Hősök tere szobrai. 1886-ban a Lendvay utcai részen állította fel pavilonját Zala György szobrászművész, itt dolgoztak Schickedanz Alberttel együtt a honfoglalás ezeréves jubileumának emléket állító Hősök terei Millenniumi Emlékmű szobrain.
Az Epreskert legmeghatározóbb művészalakja a szobrász Strobl Alajos volt. A festőóriások műteremházától eltérő megjelenésű, antikizáló, oszlopcsarnokos szobrászati mesterműterme 1889-ben épült meg. StroblBenczúrhoz hasonlóan elismert és sűrűn foglalkoztatott művész volt, nevéhez díszítő Liszt-és Erkelszobrok, valamintArany János Nemzeti Múzeum előtt álló emlékműve is. Előadó: Nagy Katalin Strobl Alajos műteremháza
A műteremházba belépve a frízterembe jutunk, amelyet az athéni Parthenón híres frízéről neveztek el, annak másolata díszíti a termet. A Parthenón fríze a 19. század végén a historizmus etalonjának számított, ezért számos másolata készült, amelyeket múzeumokban, oktatási intézményekben, köztük a Szépművészeti Múzeumban helyeztek el. Stróbl különösen vonzódott az antik és a középkori művekhez, ezért igyekezett a kertben minél több ilyen műalkotást elhelyezni. A szobormásolatok felállítása igen népszerű volt ebben a korszakban, katalógusokból lehetett rendelni őket. Stróbl egyrészt saját örömére, másrészt a diákok okulására, inspirációforrásnak szerezte be a szobrokat. Tanítványai is több ókori mű másolatát készítették el, a műalkotásokat a kert növényeivel összhangban helyezték el. Az antik hangulatú Parthenón-fríz terem bejáratánál levő lószobor fogadja a látogatókat. Keletkezésének izgalmas története van. A Halászbástyára tervezett Szent István-szobor megbízásának odaítélésekor a bírálóbizottság részéről kétely merült fel, hogy tud-e lovat is kiváló minőségben faragni. Stróbl a hír hallatán kölcsönkértegy lovat a közeli Városligetben fellépő cirkusztól és annak alapján elkészítette a már említett lószobrot. Meg is győzte a megrendelőket, így elkészíthette első királyunk emlékszobrát.
Az eredeti Parthenon frízLondonban van, a British Museumban, de itt is megcsodálhatjuk a másolatát.
Stróbl a művészetpártolásán túl a különcségeiről is nevezetes volt. Például közeli otthonából gyakran érkezett lóháton, trombitaszóval. A gyönyörűen berendezett parkban bohém mulatságokat szervezett, és népes vendégseregével együtt gyakran jelmezbe bújt. Amikor az Epreskert a tolvajok kedvelt célpontjává vált, a kutyáját oroszlánjelmezbe öltöztette, hogy így riassza el őket, ezzel azonban a közelben lakók körében is pánikot keltett.
Kálvária szobor
Stróbl Alajos, a szobrász mesteriskola vezetője jócskán formálta a kert arculatát, többek között a műemlékek megmentésén keresztül. Az ókori művészetek mellett a Hunyadi-család és a középkori művészetek, a magyar reneszánsz hódolója is volt, ezért került az Epreskertbe a budai Várban álló Nagyboldogasszony-, azaz a Mátyás-templom eredeti kapuzata, amelyet kissé átépíttetett, és egy kápolnát is hozzátoldatott. Bár Stróbl halála után a szobrok egy részét elárverezték, az Epreskerta mai napig magán viseli a szobrászmester keze nyomát. A Kálvária, a bautzeni Hunyadi Mátyás-dombormű, a Nagyboldogasszony-templom
kapuja és számos máig fennmaradt szobor őrzi emlékét.
Itt helyeztette el Hunyadi János gyulafehérvári síremlékének másolatát, a kápolna falára pedig a bautzeni Mátyás király-dombormű másolata került. A legenda szerint Mátyás királyról ez a legélethűbb ábrázolás, mivel háromszor is megküldték a készülő dombormű fejábrázolását Mátyás udvarába ellenőrzésre, hogy a király mindenképp elégedett legyen az alkotással A bautzeni Hunyadi Mátyás-dombormű másolata Benczúr Gyula egykori műteremházának falán
A kert több történeti érdekességet is tartogat. A legfontosabb talán a közepén álló egykori józsefvárosi kálvária.Az épület egykor a mai Kálvária tér helyén, a Kálvária dombon volt. Mayerhoffer András tervei alapján épült 1744 és 1749 között. Kerek alaprajzú kálváriakápolna, amelyet 12 tengelyes vesz körül 10 lépcsőfokos, áttört kőkorlátos, kétkarú feljárattal. Teraszán eredetileg 3 kereszt állt.A legenda szerint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt idejártak buzgón imádkozni a környékbeli asszonyok. Budapest modernizációs törekvéseinek azonban útját állta a Kellett a hely a korszerű utak kiépítéséhez. Stróbl Alajos mentette meg az épületet, kezdeményezésére 1894-ben kövenként hordták át az Epreskertbe a Kálvária térről és felállították a kertben, ahol kilátóként működött. Napjainkban kiállítóhelyiségként működik. Az egykori józsefvárosi kálvária az Epreskertben
kápolna.
árkádsor
Az Epreskertben láthatjuk a Kolozsvári testvérek szintén Stróbl által megszerzett, a magyar reneszánsz legjelentősebb szobrának tartott Sárkányölő Szent Györgyének bronzmásolatát. Ferenc József három példányt készíttetett a prágai várnegyedben álló eredeti alapján, hogy az értékes műemlék Magyarországon is látható legyen. Egy a budai Várba, egy Kolozsvárra, a harmadik pedig Stróbl közbenjárására az Epreskertbe került. Az Epreskert napjainkban Szent György alakját már csak a másolat másolatában láthatjuk. Az eredeti példány a Kolozsvári testvérektől Prágában, a Hradzsinban áll.
Az Epreskert a 19. és a 20. század fordulóján élte virágkorát, és azóta is a művészeti oktatást szolgálja. Számtalan szobor került még a kertbe: félig kész próbaalkotások vagy elkészült művek, sőt olyanok is, amelyeket máshonnan eltávolítottak. Az Epreskert legértékesebb alkotása Sisi carrarai márványból készült egész alakos szobra, amely Szécsi Antal és Mayer Ede Hódolat I. Ferenc József és Erzsébet királyné előtt című, 1908-ban elkészült szoborcsoportjának része volt. 1950-ben eltávolították a Műegyetemről, és azzal a céllal szállították a kertbe, hogy az értékes márványt újrahasznosítsák. A mellékalakok és a császár szobra valóban véső alá került, de Erzsébet királynéé megmenekült, és egy fedél alá került Sztálin mellszobrával, a 150 éves Képzőművészeti Egyetem egykori rektorának, Pátzay Pálnak egyik itt megbújó alkotásával. Sisi szobra Sztálin büsztje
Előadó: Nagy Katalin 1921-től az Epreskertben működő iskolák azOrszágos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolába olvadtak. Az Epreskert nem közpark, a Képzőművészeti Egyetem hallgatói és munkatársai előtt áll nyitva. A nagyközönség szervezett programokon, illetve a kiállításokra látogatva léphet be.
Előadó: Nagy Katalin Az Epreskert 1915-ben, hadikórházként: háttérben a budavári Nagyboldogasszony-templom kapuzata és más műalkotások
Az Epreskert 1931-ben: kálvária, másolatok, folyondár (Forrás: Új Idők 1931. 677.oldal)
Előadó: Nagy Katalin Epreskert: alkotóhely ma is, ahol generációk nőttek és nőnek fel A szobrok és műalkotások egy jó része az itt folyó oktatást is szolgálta (és szolgálhatja ma is). Ebben a korban bevett gyakorlat volt a világ legnevesebb alkotásairól másolatokat készíteni, számos képzőművész ezzel kereste a kenyerét. (A Szépművészeti Múzeumnak is tekintélyes gyűjteménye van az efféle másolatokból.) Az Epreskertbe sok híres szobor mása került, az újabb generációk szobrászai ezeket is tanulmányozhatták.Idővel aztán a kert újabb és újabb nemzedékek szobraival telt meg, és bővül a mai napig is. Stílusok, korok, klasszikus és modern anyagok, régi és új művészeti felfogások keverednek itt, illetve állnak össze megkapó egységgé.
Előadó: Nagy Katalin
Előadó: Nagy Katalin VideóBejártuk az Epreskertet 4
https://www.youtube.com/watch?v=OlRvWPrheOsAhttps://www.youtube.com/watch?v=ubZcBLeAgzcEpreskerthttps://www.youtube.com/watch?v=JycDEOszk2Mperc3percművészbölcsője-Epreskert26perc
Köszönöm a figyelmet. Az előadás anyagát internetes források alapján összeállította: Nagy Katalin
