Henri Matisse kiállítás by HKSzalon

K ÍVÁNCSI K

ATA ismeretterjesztő sorozata

„meghökkentőtől a tudományokig” mindig megismerünk, tanulunk valami újat Beszámoló –2022.október29.

Henri Matisse (1869 – 1954) – A gondolatok színe

AkiállításcímeMatisseéletművének mindenmeghatározószakaszánvégigvezet, afauveperiódustólakéső gouachepapírkivágásokig. Művészeténekegyfontosaspektusárautal:azéletműegyikalapjaugyanisaszín keresése,aszínektisztaságánakfelmutatása.

Előadó:NagyKatalin

A franciafestőművész,ahuszadikszázadifestészetegyiklegjelentősebbalakja1869. december31-énszületett,és1954-benhunytel szívroham következtében.

„Haazeszközökúgymegkoptak,mintahuszadikszázadfestészetében,hogy kifejezőerejükkimerült,akkorvisszakelltérniazalapokhoz...Akkorképeink megtisztulnak...közvetlenülaszépkékkel,aszépvörössel,aszépsárgávalbeszélnek,az elemitartalmakkal,amelyekazemberilélekmélyétérintikmeg.Azafauvizmus kiindulópontja:Abátorság,hogyvisszataláljunkatisztaeszközökhöz."

AfauvizmusirányzatánakkétközpontialakjaMatisseésAndréDerainvolt.

Afauves-ok(„vadak")festészetimozgalma–azimpresszionizmusután–alegfontosabb lépésvoltamodernfestészettörténetében.Afauve-okaszínektérhatástkeltő tulajdonságaitkutatták.Lemondtakaperspektívaalkalmazásáról.Aképfelületén kétdimenziós,tisztaszínfoltokatalkalmaztak.

„Afauvizmusegyrövidpillanatvolt,amelybenúgygondoltuk,hogyazösszesszíntegy szintrekellemelnianélkül,hogyegyetisfeláldoznánkközülük..."

MatisseamodernfestészettörténetébenCézanneutánésPicassoelőttalegnagyobb hatásúfestővolt.

Jogidiplomátszerzett.Egygyomorműtét(1890)utánkezdettelfesteniésfestészetet tanulni.1903-banrésztvettazelsőŐsziSzalonon,képeivelgyakranfelháborodástkeltve.

1905nyarátMatisseCollioure-bantöltötteDerain-nel.AzezéviSalond'Automne-on Matisse,Derain,Friesz,Manguin,Marquet,Puy,Rounault,ValtatésVlaminckképeit együttállítottákki.Azeseményenjelenvolta"GilBlas"címűlapkritikusa:Louis

Vauxcelles–őnevezteőketírásábanirónikusan"Fauves"("vadak")–nak.Azelnevezés gyorsanelterjedt,az1906-osSalondesIndépendants-onmármindenkiígyhívtaőket.

BudapestenezazelsőMatisse-kiállítás.Atöbbmint100művetfelvonultatóanyagapárizsiCentrePompidou–Muséenational d’artmoderneremekműveireépül.

Matisse1869-benszületett Észak-Franciaországban, egyáltalánnemszámítottcsodagyereknek,mintkortársa,Picasso. Festék-ésgabonakereskedőszüleiúgygondolták,hogyfiukfolytatjamajdacsaládivállalkozást,dehamarkiderült,hogynem fogjatovábbvinniazüzletet.Ezért jogipályáraszánták.Az1920-asévekelejéndöntöttúgy,hogyaművészetfeléfordul.Nem voltzökkenőmentesazútja,elsőrenemvettékfelaképzőművészetifőiskolára,azÉcoledesBeauxArts-ra.Magánútonkezdett festészetettanulniaJulianAkadémián,ahováamagyarművészekközülissokanjártakannakidején.KésőbbGustaveMoreau műtermébekerült,ittmegismerkedhetettafranciaművészetiszíntérrel,éskereste,misegíthetihozzá,hogyelinduljona pályáján.EljártaLouvre-bamásolatokatkészíteni,festett,ésemellettszobrokatismintázott.ElőképeafestészetterénCezanne volt, Párizsban,AmbroiseVollardgalériájábanlátottegyképetamestertől,amitidővelmegisvásárolt.

ApárizsiCentrePompidou–Muséenationald’artmoderneépülete

1. Koraiévek,1895–1909

PályájánakkezdetérőlnyilatkozvaMatissebevallotta:márakkorérzékelte,nemúgyfest,mintatöbbiek,ésúgyéreztemagát „mintakiegyolyanországbaérkezett,aholnembeszélianyelvet”.ApárizsiEcoleNationaledesBeaux-Artshallgatójakéntés GustaveMoreautanítványakéntszorgalmasanlátogattaaLouvre-t,egyrészt,hogyelsajátítsaarégimesterekművészinyelvét, másrészt,hogyráleljenasajátjára.

Aszázadfordulónfestettegyikfőműve,az1900-as Önarckép(Autoportrait) jólmutatjaa(régi)mesterekhezfűződőösszetett viszonyát.Kétmeghatározóutazástkövetően–1904-benPaulSignacnáljártSaint-Tropez-ban,1905-benpedigAndré DerainnélCollioure-ban–Matissevégérvényesenaszínmellettkötelezteelmagát.Koraialkotóperiódusáta FényűzésI. (Le LuxeI,1907)címűképzárja,melybenösszefoglaltaavonallalésaszínnelkapcsolatoskutatásainakeredményeit.

Matisse-Olvasónő,1895

Afestményméghagyományosfelfogásbankészült,

Matisse–Önarckép,1900

Afestményemjólláthatóazútkeresésfázisa..Afestmény képleírásában akövetkezőtírták:„Aképennyugtalanságjelei isláthatók:afelületneklüktetéstadóhatározott ecsetvonásokkalésavisszafogotttónusokatélénkítő,harsány színekkelmegfestettportrénMatissezavarttekintettel,félig nyitottszájjalnézvisszaránk,minthamegrettennesaját művészielhatározásától.”

Matisse-PillantásaNotre-Dame-ról akésődélutániórákban,1902

Afestménysötétszíneiéskomorhangulataazt mutatjabe,amitMatissesötétkorszakának neveztek,amikorszemélyesnehézségekenment keresztül. Azegyikszemélyesnehézségazvolt, hogyMatissenemtudottsokvevőttalálni munkáira,amimegnehezítettecsaládja ellátását. Feleségénekruhaüzletetkellettnyitnia, hogysegítseneltartaniacsaládját. Ezeketa nehézségeketmégtetézték,amikorMatisse-tés feleségét,Amelie-tbűnbaknaktaláltákegy összeesküvésben,amelybenAmelieanyja,a Humbertcsaládházvezetőnőjeisrészt vett. Ameliekénytelenvoltbezárniaboltját, Matissepedigújraelláttaazegészcsaládját. Ez részbenmegmagyarázhatja,hogyMatisseezidő alatteladhatóbbvásznakravált.

Matisse–Csendéletcsokoládéskannával

1900-1902

Előadó:NagyKatalin Matisse–Bevilacquaarcképe,1903

Matisse–Nőkalappal,1905 Matissefeleségénekezzelaképéveltámadtaa hagyományosportrét. Ameliepózaésöltözködése jellemzőanapra,deMatissenagyjábólragyogószínt festettazarcán,akalapján,aruhájánésméga hátterénis. Ezsokkoltakortársait,amikorelküldtea képetaz1905-ösSalond'Automne-ba. LeoStein"a legcsúnyábbfestékfoltnak,amitvalahaláttam",deő ésGertrudeazértvásároltákmeg,merttudták,milyen fontosleszamodernfestészetszámára.

Matisse–FényűzésI.,1907-benkészültezatalányosalkotás.Affélenői aktokatláthatunk,neméppenBotticelliVénuszánakszépségében,mégis azjutelőszörazembereszébe.Hárommeztelenlánytesz-vesza tengerparton,azegyikáll,amásikegypokrócgyűrődéseiközöttkeres valamit,aharmadiknagylendülettelviszmagávalegyvirágcsokrot,hogy hováésmiért,aztnemtudhatjuk.Akorabelikritikakifogásoltaaformák elnagyoltságát,aműbenrejlőabsztrakciótésabefejezetlenséget.Mások viszontelismerőennyilatkoztakaképdekorativitásáról.Azújszerű felfogáshozazonbannemférhetkétség,hiszenaszázadelőnezaz alkotásakárpolgárpukkasztásislehetett.

Matisse–Csendéletzöldtálalón,1909

Azegészképmagaaminta,aminekatárgyakugyanúgyrészei,mintamotívumok.Színek,formákésanyagok.Nincsenekárnyékok, dimenziókvagysíkok.Akancsó,azüvegésagyümölcsöstálcsakszínbeliellenpontotadnakakékvászonnak,aformáikmegminthaa vászonmintáitreflektálnák.Igazábólmindegyiknekazalakjátvalahogyfelfedezzükazanyagmintázatábanis–akárazüvegnyakát,vagy agyümölcsöket,vagyakancsócsőrét.Illetveakétfélekompozícióisellenpontozzaegymást:atárgyakszigorúanegyenesenállócsoportja (annakellenére,hogynincssemmi,amistabilantartanáőket),szembenatextilörvényszerűenkavargó,organikusabbmintázatával.Olyan, minthakétfélevalóságlenne,amikegymásnakmegfeleltethetőek,deegybenegymássalszembeállíthatóakis–nembiztos,hogyazegyik azigazi,amásikmegcsakennekazárnyékavagytükre,lehet,hogymindkettőigazi…vagymindkettőcsakkép?Ebbenazegész kékségbenvanvalamihipnotikus.Matisseteljesenodavoltakülönféletextíliákért,szenvedélyesengyűjtötte őket.Ezértislehet,hogy képeinektémájaténylegmagaazanyag,ésnemcsakkompozícióselemkéntszerepel.Sokkalinkábbazanyagszíneibenésmintázatában rejlőharmóniánakakifejezésére,mintavalóságvisszaadásárakoncentrál.Ezafajtafelfogásrészeazáltalaalapítottmozgalom,a fauvizmusalapelveinek(magyarulVadak,köztükpl.CzóbelBélával,ésazegészNyolcakisebbenastílusbanalakult).Amozgalomfestői leginkábbarratörekedtek,hogykiiktassákaharmadikdimenziót, aperspektívát,ésharsány,egymástólélesenelkülönülőszíneketvitteka vászonra.Aszínekközöttiátmenetnekhelyenincs,mertmindenszíntegyenrangúvákellemelni,hogyígyteljességükben érvényesülhessenek.

Matisse–Algírinő,1909

AzAlgériábatett1906-osutazáslenyűgözteaművésztamuszlimkeleti lineárisdíszekiránt.IttmárfelfedezhetőaMatisse-rajellemző

dekorativitást,akeverésnélkülitisztaszínekhasználata.Aképegy stilizáltműalkotás,amely aszínekreépül.Afigura,azember felismerhető,denemportrészerűazábrázolás.Afej,azarcsematikus,a szemekcsakjelzésszerűenvannakmegfestve.Ezmárnemaklasszikus szépségideál,amiakkoribanmégbővenuraltaaműtárgypiacot.

CezannenyománhaladvaMatissevalamiújatakartalkotni,ezzela képpelelisindultvalamimásfelé.

Matisse–AugustePellerin 1916

Feketezakóban,feketeháttérelőttülafeketeszemű, őszülőbajuszúésszakállú,kopaszember.Akomoly

ábrázatúgazdaggyáros monumentálisformátöltaz arányokésakompozícióhelyesmegválasztásának

eredményeként.Afiguraszembőllátható,minden leegyszerűsödik,aformákkeményebbé,azelemek szinteabsztraktkarakterűvéválnakaképen.

Matisse–Afestőműtermében,1916-1917

Ismétazalkotóvanazalkotásánakkompozíciójában, megannyiasszociációtbeindítvaabefogadóban.Afestészet metaforájakéntazablakpozíciójábamagaakészülő festménykerült.Aképegy4részbőlállósorozatrésze. Matissemagátmozdulatlanul,nekünkháttalábrázolta.

ASzajnáranézőfranciaablakmelléhelyezteazalakját,két újabbvisszatérőmotívummellé.

Afestőállványmellettegyik kedvencmodellje ül,Lorette.

Aképenláthatózöldköntösösmodellésafestőaz alkotás folyamatáról gondolkoztatjaelanézőket.Mitlátazalkotóés mitjelenítmeg.Hogyanlátjaésmikéntadjaalátványtvissza aművész,hogyanszűriátasajátképzeletén,látásmódján, éshogyanláttatjasajátosszínkezelési,térkezelési technikáival.

Matisse,GretaProzorportréja1916

GretaProzor fiatalszínésznőről 1916-banelkészült absztraktportréja sok, nagyonlazaecsetvonásttartalmaz, demindengesztusnakmegvanacélja.

Azátfogókompozíciókontrasztothasználakiegészítő színekkelésgeometriaiformákkal. Ettőlafestménynagyon merésznekésstrukturáltnaktűnik. Azegyszerűformákat ismétalazábbecsetvonásokállítjákkontrasztba.

Avastagvállvonásokférfiaserőtadnakanőnek,mígkezei finomvonalainőiesebbnektűnnek. Hosszúfeketenyakaés eltolttekinteteaztsugallja,hogykissézaklatottvagyelszakadt avilágtól.

Előadó:NagyKatalin

Matisseegyikkedvenctémájaaszobabelsőablakkal. Aművésznélazablakokátjárókabelsőéskülsőtérközött,detérbennemválasztjákelazablakonbelüliésazablakontúli világot.Azablakontúlitárgyakat,épületeketsohanemfedihomály,nemelnagyoltak,ugyanolyankidolgozottak,mint amiketazelőtérbenlátni. Avilágablakoninnenéstúlegyegységetalkot.Azt,hogymégistöbbdimenziórólvanszó,élénk színekkelérzékelteti,amiket feketevonalakkalválasztel.

Matisse–Hegedűsazablaknál,1918

Anekünkháttalállóalakszinteköveteli,hogyközelebb lépjünkhozzá,éskiderítsük,kiiső.

Ezakép1918-bankészült,azután,hogyMatisse elhagytaPárizstésNizzábaköltözött.

AHegedűsazablaknálfestménytegynagyméretű szénrajztanulmányalapjánfestettemegafrancia festőművész.Voltaképpsajátmagátábrázoltaegy hegedűvelakezében.Anyitottablakelőttlévőember sziluettjeésmagaahangszerrelvalókifelénézés mindenkiben másfélegondolatokat,érzésekethívhatelő. Könnyedecsetvonásokatlátunk,világosabb,visszafogott színeket.Minthaazalakfejeazablakonkívüllévőtájjal egybeolvadna.

Előadó:NagyKatalin

Matisse–Enteriőr,akváriumaranyhalakkal,1914

1914-benMatissevisszaköltözöttaQuaiSaint-Michel-i stúdiójába.Visszatért aSzajnalátképéhezésaszámáraoly kedves műteremésablakmotívumhoz.Aszínekkelés

formákkalkísérletezőalkotóPárizsbanfestettemegezta lakásbelsőt.

ASzajnalátványátisújrafelfedezte.Azablakonkeresztüla műteremésakülvilág,atájegybemosódik,nehézeldönteni, hogyazablakakülsővilágranyit,vagyéppenegyképa képben.

Akompozícióközepénahalasakváriumáll,amiállítólag Matissemarokkóiutazásainakemlékétidézi.

Katalin

Előadó:Nagy

Törésekésablakok,1910–1917

Az1910-esévekbenkezdődöttMatissekísérletező

pályaszakasza,melyetafestőikifejezőeszközökradikális használatajellemez.Akiállításonegymásmellettláthatófő művek,az1914-es ÜvegajtóCollioure-ban ésa Fehérés rózsaszínfej, remekülszemléltetikaművészavantgárd kísérletezéseit,akiazelsővilágháborúalattgyakranmegfordult PabloPicasso,JuanGrisésGinoSeveriniműtermében, valamintaSectiond’Orfestőcsoporttagjainál.

ÜvegajtóCollioure-ban,1914

Matisse–Fehérésrózsaszínfej,1914

Matisseakubista-Művésztársaiishatottakmunkáira.Picasso-val eleintenemszerettékegymásképeit,dekölcsönösentiszteltékés figyeltékamásikmunkásságát.Azzalprovokáltákegymást,hogy többszörishasonlótémátválasztottakésugyanolyancímetadtakakész műveiknek.Aversengésellenére,amikorPicasso-naknemvoltak bevételei,Matisse–nagyvonalúgesztusként–alegfontosabbgyűjtőjét, egymoszkvaitextilmágnást,elvittPicassoműtermébebevásárolni.A halálukigtartóversengéskihatottarra,ahogymaamodern művészetekrőlazátlagembergondolkodik.A kubistakifejezésis közvetveMatisse-tólszármazik,akiPicassobarátjánakegyikmunkáját sértegetteazzal,hogy“hiszenezekcsakaprókockák”elnevezéssel próbáltaszabotálniakijutásátaz1908-asŐsziSzalonra.Eztnyilván nembóknakszánta,deközbenőisképesvolthasonlókatalkotni, leghíresebbpéldaerreaFehérésrózsaszínfejcíműfestménye.

3.Szobrok,1909–1930

„Afestészetbenazötleteimkidolgozásaérdekelt–ugyanezértkezdtemelszobrokatiskészíteni.Műfajtváltottam,agyaggal kezdtemeldolgozni,hogyszünetettartsakafestésben,mertúgyéreztem,abbanmármindentmegvalósítottam,amireakkoriban képesvoltam.”MatissePierreCourthionhozintézettelhíresültmegjegyzésébenvallottarról,hogymilyenfontosellenpontvolt művészetébenaszobrászat.Bártiszteletbentartottaaműfajhagyományait,azemberialakmegformálásábanváratlanésújútra tért.Egyikfőművén,az1909és1930közöttkészített Hát-sorozaton (Nudedos) amonumentalitásésstilizáltformaképzés merőbenújkoncepciójávaltalálkozhatunk.

Rodinegygenerációvalidősebbvolt, amikorMatissemegmutattanekiarajzait,őtúldurvának,kidolgozatlannaktartottaőket. EzMatisse-t inspirálta.Gyakranábrázoltakfejvagykarnélkülialakokat,mindkettenhittekabban,hogyegyérzéstvagy gondolatiságotnemcsakateljestestmegformálásávaltudnakmegmutatni.Matisse hittabban,hogy haegyembertszemből látunk,akkorazarcaelvonjaafigyelmetmindenmásról,ezinspiráltaagigantikus,4darabbólállóHát címűsorozatot.Ezek 1909és1930közöttkészültek,ugyanannakanőihátnakazegyretökéletesebb(Matisse-nálezaztjelenti,hogyvégletekig leegyszerűsített)változatai.

Akissédarabos, vaskos Kétnégernő címűbronzszobra teljesen

újszerűfelfogásbankészült.Az1907nyaránCollioure-ban

készítettszoborjólérzékelteti,hogyaművészmennyire

érdeklődötta„primitív”afrikaiplasztikák,valamintafiataltuareg nőktükörképszerűbeállításairánt.Aszoborvizuálisforrásaegy fotóvolt,amelya L’HumanitéFéminine címűetnográfiai

folyóiratbanjelentmeg.Azalkotásaztabenyomástkelti,mintha egyetlenalakotlátnánkegyszerreszembőléshátulról;akét, szinteazonostestfelcserélhetőnektűnik.Matissemindkétnőt egészalakbanjelenítettemeg,oldalnézetükbizonytalan körvonalazhatóságamégisszokatlanulmodernnéteszia szobrot.

FekvőaktI.(NucouchéI)Modell1907,öntés1908Bronz

Matisseegészpályájasoránszámosenteriőrképetkészített,ésezjellemziaz1920-as,Nizzábantöltöttévtizedetis,amikor festészeténekaddigitanulságaitésvívmányaitfolyamatosantovábbfejlesztette.

Különösenjópéldaerrea Vörösnadrágosodaliszk,egyiklegismertebbképe,amely 1921-benkészült. A festményena szobaigazimozgószínpadkéntjelenikmeg,melyetaművészfaliszőnyegekkelésdekoratívanyagokkaldíszített,samely DominiqueFourcadeköltőkifejezésévelélve,egyfajta„fénydobozként”működik.Nemezazegyetlenodaliszkábrázolása; keletiesruhákbaöltöztetettmodelljeitszívesenvettekörülszőnyegekkel,paravánokkal,amelyeketutazásaisoránés régiségboltokbanvásárolt.Hasonlóalkotások márIngresésDelacroixkezealóliskikerülteka19.századfolyamán.

Matisse-Vörösnadrágosodaliszk,1921

Matisse–Odaliszktörökszékkel,1928,stílus: expresszionizmus,orientalizmus

Alakokésenteriőrök,1918–1929

Matisse–Nizzaienteriőr,aszieszta,1922 Matisse–Gourgaudbárónőarcképe,1924

5.Modernistakísérletek,1930–1946

Matisse1930-asutazásaazAmerikaiEgyesültÁllamokba,majdTahitirealapjaibanváltoztattamegalkotómódszerét:azúj helyszínekenszerzettélményekigazimodernistafordulathozvezettekazéletműben.AkorszakbanMatisselegkedvesebb

múzsájaésmodelljeLydiaDelectorskayalett.EgyikelsőfestményeLydiáról,az Ülőrózsaszínakt, 1935–1936 jólmutatjaa művészmunkamódszerét.Atöbbszörösenátkarcolt,átkomponáltmódosítottvászonatörlésiésleegyszerűsítésiműveletek máigjóllátható nyomaitmagánviseliegészenavégsőállapotgeometriairadikalizálódásáig.Akecseskontúrúpóz(ennekegy változataaLeRêve-ben,akarokmégmindigazarcotkörülveszik),atiaraaranyosrészlete,ésmégazaktrózsaszínhúsais csakkísértetiesállapotbanmarad.Afrontálisankiegyenesítetttörzsetmostderékszögbenelzárjaegytestetlenkar,azarcpedig nagyüresoválissáredukálódik,amiamodellhiányánakmetaforája.EzavászonmégLeRêve-nélisjobbanösszevethetőa faunésanimfatémájávalfoglalkozónagykortársszénrajzokkal.volatilitás.

Matisse- Csendéletzöldmárványasztalon,1941

Matisse–Csendéletmagnóliával,1941

MatisseaII.világháborúéveitFranciaországbantöltötte. Azesetlegesnizzaibombázásokelől1943-banegyközeli kisvárosbaköltözött,Vence-ba.Aháborúalatt,illetveután készültképeiközülazegyiklegismertebba Csendélet magnóliával (1941)című.EzjólkifejeziMatisse-nakatiszta színekésasíkszerűábrázolásirántivonzalmát,amelybennem érvényesülatérhatás.

Előadó:NagyKatalin

Matisse–Fiatallányfehérben,vörösháttérelőtt, 1946

6.NizzátólVence-ig,1938–1948 Miutánletelepedettadél-franciaországiVence-ben,Matisseaz1940-esévekelejénarrólbeszélt,hogyművészeteújra „virágzik”.Ekijelentésénekfényébenértékelhetjüka„vence-ienteriőrök”mesterisorozatát,melynekkiemelkedődarabjaa kiállításonisbemutatott Sárgaéskékenteriőr ,1946).AfestményekismétlődőmotívumainkeresztülMatissenemcsupána színésavonalviszonyánakazegészéletművétvégigkísérőproblémájáthelyeztemásmegvilágításba,deújradefiniáltaaszín ésatérlehetségesösszefüggéseitis.Egyúttalezazidőszakatáblaképfestészettőlvalóbúcsúzástisjelentetteaművész számára.Afestményenszintemindenegysíkbanvan,legalábbisígyérzékeljük.Kétszíndominál,akrómsárgaésakék,a tárgyakszintelebegnekatérben,shatározottfeketeésbarnakontúrokveszikkörülőket

–Állóakt,1947

Matisse

7.Avence-iRózsafüzér-kápolna,1948–1951

1948-tólMatissemindenidejétutolsónagyszabásúfőművének,avence-idominikánuskápolnabefejezésénekszentelte, amelyet1951-benavattakfel.Adominikánusnővérekszámáraépítettvence-ikápolna Matisseelképzeléseialapjánvalósult meg.Őtervezteateljesbelsődekorációt,azüvegablakokat,abútorokat,aliturgikustárgyakatésöltözékeketegyaránt.A nyilvánosszakrálistérbenlétrehozhattaa„nagyművet”,amelybenarajz,aszínésafényösszhangjamonumentálisléptékben valósulhatottmeg.Aművetmakettekkel,rajzokkal,életnagyságútervekkelkészítetteelő,melyekhezgouachepapírkivágásokat ishasznált.Ígyszületettmegaszínesüvegablakokháromtervváltozata. Akiállításiszekcióbanbemutatott Halványkék üvegablakok akápolnadélifaláraszántablakokmásodik,életnagyságúterveittartalmazza.Azélénkszínű,ritmikus levélmotívumokMatisse1930-astahitiéspolinéziaiutazásánakemlékeit,alagúnákvilágátidézik.Azelképzelésugyanakkor formailagtúlösszetettnekbizonyult,üvegablakkénttechnikailagnemvoltkivitelezhető,ígyMatisseúj,az életfa témáját feldolgozótervetkészített,amelyvégülmegvalósulhatott. Kétévvelhalálaelőttéletművétezzeladekoratívalkotással koronáztameg,egyúttalújraértelmezveaműemlékrőlalkotottkorabelielképzeléseket.

Papírkivágásokéskésőiművek,1937–1954

KorábbanRodinisdolgozottpapírkivágásokkal, Matisse-nak1943-tóllettezafőésgyakorlatilagkizárólagostechnikája.A papírkivágás technikájajelentősújításvolt,ágyhozkötöttegészségügyiállapotábankerekesszékébőlistudottígydolgozni. Asszisztensnőjérebíztaapapírgouache-salvalóbefestését,melyből kivágtafiguráit,formáit,majdkollázstkészítettbelőlük. Matisseeztatechnikát"ollóvalvalórajzolás"-naknevezte.

Óceániaképtár

Aművek eredetilegúgykészültek,hogyMatisse párizsilakásánakfalátbézsszínűvászonnalborította be,éstahitiélményeialapjánerreszúrtafel gombostűvelazegetábrázolópapírkivágásokat,majd amerőlegesfalraatengertémájátdolgoztaki.

Polinézia-atenger,1946

AzelőrebefestettpapírlapokbólMatisseollóvalvágtaki aragyogószínűorganikusvagygeometrikusformákat, amelyeketszabadonhelyezettelakészülőműfelületén.

Matisse1941-benéletmentőműtétenesettát.Ahosszúlábadozásalattnagyszámúrajzotésillusztrációtkészített,rajzaibanis újatalkotott.Otthonosanmozgotta kroki műfajában,kedvelteagyorsvázlatkészítést,amikorcsakegyetlenvonallaldolgozikaz ember,nemtöröl,nemradíroz,hanemigyekszikelsőreeltalálnialátottjellegzetesformákat.Elsősorbanazemberialak érdekelte.Grafikaialkotásainisradikálisanleegyszerűsítetteaszokatlanpózokbanmegjelenítettnőiaktokat.Ezekagrafikáka SzépművészetiMúzeumtulajdonábanvannak,1913-banvásároltákmegapárizsiGalerieBernheim-Jeune-től.

Azárószekcióbanszemügyrevehetünkpapírkivágássalkészülttextilterveket,könyvborítókat,sőtegy Jazzcímű művészkönyvetis,amitaMatisse sajátkézírásúszövegéveladtakki-akáregyközépkorikódexmodernváltozatát.Emmanuel Tériadegörögkönyvkiadófelkérése1943-44-rekészültela20papírkivágásosképpel.Párizsbannyomtattákki,a könyv250 példánybanjelentmeg.