Issuu on Google+

Page 1

XI. ÉVFOLYAM

2011. AUGUSZTUS–SZEPTEMBER

11:32 AM

A KAPCSOLATOK

9/14/11

GAZDASÁGI TÜKÖRKÉP MAGAZIN XI. ÉVFOLYAM • 2011/ 6

GTM-boritok copy:56-64_oldal

MAGAZI NJA

690 Ft

NEMZETKÖZI OLAJ- ÉS GÁZKONFERENCIA SIÓFOKON MEGSZŰNŐ KÁT, CSILLAPÍTOTT ZÖLDHULLÁM MEGHŰLÉSSEL KÜSZKÖDIK AZ EGÉSZSÉGIPAR A HAZAI SPORTMENEDZSEREK CSILLOGÓ VILÁGA EURÓPA MÉG MINDIG JÓ BEFEKTETÉSI TEREP


GTM-boritok copy:56-64_oldal

9/14/11

11:32 AM

Page 2


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:28 AM

Page 1

TARTALOM

HÍRTÜKÖR ENERGETIKA A hazai energiaszektor jövőképe Hosszú távú magyar energiastratégia a japán atomkatasztrófa árnyékában

2

26

4

TURIZMUS Gyógyvízre épül az országimázs Krónikus meghűléssel bajlódik a hazai egészségturizmus

36 38

6

Elkészült a kormány új energiastratégiája, amely többféle forgatókönyvet vázol fel a magyar energiaipar jövőjéről, de preferenciákat is megjelöl. A tervezetben a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztéséről is szó esik, ezek kiaknázását azonban ma még jogi, műszaki akadályok is gátolják. Erről és az atomenergia hasznosításának magyarországi helyzetéről beszélgettünk Aszódi Attilával, a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának az elnökével.

Magyar–horvát olaj- és gázkonferencia

KÖRNYEZETVÉDELEM Megszűnő KÁT, csillapított zöldhullám



9

Tisztázandó, hogy kit mire kötelez a kormányzat új energiastratégiája. Átlátható, szelektív és normatív kompenzációs rendszert kellene bevezetni a megújuló energiatermelési módok támogatására. Emellett kormányzati ösztönzéssel háttéripart lenne érdemes kiépíteni a „zöldhullám” kihasználására. Többek között erről beszélgettünk Balogh Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnökével.

Még mindig csak ígéret a biomassza Szójaimport helyett algafarm Elgázosítják a mecseki feketeszenet A zöld találmányok nehezen törnek át Mindent megold az új termékdíjtörvény?

Az Új Széchenyi Terv hét kitörési pontot jelöl meg a magyar gazdaságban, ezek közül rögtön az első a Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program nevet viseli. A kormány gazdaságfejlesztési programja erősen számít különleges természeti adottságunkra, a gyógyvizekre, illetve az erre épülő gyógyturizmusra, amely egyre inkább összeolvad a wellness-iparral. Az elmúlt évtizedben százmilliárdok áramoltak be a fürdő- és szállodaiparba, a vendégforgalom viszont például a gyógyhotelekben növekedés helyett érezhetően csökkent. Körkép az egészségturizmus magyarországi helyzetéről.

EURÓPAI UNIÓ Az Európai Unió a válság után is vonzó befektetési célpont maradt

40

28 29 30 31 32

A hazai földgáz- és kőolaj-kitermelésről, a külföldi kutatásokról és a szeptember közepén megtartandó olaj- és gázkonferencia programjairól kérdeztük Holoda Attilát, a rendezvény és egyben a Magyar Bányászati Szövetség elnökét, az Országos Magyar Kohászati és Bányászati Egyesület alelnökét, aki „civilben” a Mol eurázsiai kutatás-termelési igazgatója.

Mélységi rekord a Makói-árokban Az igényes orosz piacon bizonyítanak Innovatív válaszok a kor kihívásaira Technológiaszerelés európai színvonalon Szolnoki olajosok – ománi tulajdonossal Saját fejlesztésű radiográfiai műszerek A geológiai szerviztől a kútvizsgálatig Anyagvizsgálat különleges minősítéssel Független és objektív minőségellenőrzés Szolnoki szakértők a legjobbak között Olaj- és gázipari tervezés 3D-ben Sikeres szolnoki tervezőiroda Csőgörényasztal: egyedi ökomegoldás Sikeres energetikai rendszerintegrátorok Minőségi acélcsövek szállítói Három nap, amely csak az energiáról szól

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

A környezetvédelmi termékdíjról szóló új törvény hosszú előkészítő fázis után két lépcsőben, 2011. szeptember 1-jén és 2012. január 1-jén lép hatályba. A szabályozás újdonságairól, várható hatásairól és eredményeiről dr. Rácz Andrást, a környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkárt kérdeztük.

Államosítják a hulladékgazdálkodást

34

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) éves befektetési jelentését Simai Mihály akadémikus, az UNCTAD tanácsadója ismertette Budapesten – a dokumentum genfi bemutatójával egy napon. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének kutató professzorát arról faggattuk, az EU jelenleg milyen szerepet tölt be a világ működőtőke-áramlásában.

SPORTGAZDASÁG A sportmenedzserek csillogó világa

42

ELŐZETES, INDEX

44

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

1


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:28 AM

Page 2

HÍRTÜKÖR

Fotovoltaikus Szolnok A szolnoki Agulhas-Solar Kft. az Észak-Alföldi, valamint a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból nyert 400 millió forintos támogatásból egy évi 30 MW kapacitású napelempanelt összeszerelő üzemet alakított ki. 2010 végén a napelemek beépített kapacitása hazánkban nem érte el az 1 MW-ot, de a legutóbbi hónapokban 76 új napelemes projekt indult el az országban. Ennek köszönhetően kilencszeresére növekszik a hazai fotovoltaikus kapacitás egy év leforgása alatt. A belső piac kiszolgálásához és a munkanélküliség csökkentéséhez viszont hazai gyártókapacitás is szükséges, erre jó példa az új szolnoki üzem, ahol 40 új munkahelyet hoztak létre.

Fokozódó panelszigor A Zöld Beruházási Rendszer keretében a panel lakóházak energiahatékonysági felújítási munkáit végző szakkivitelezőknek 2011 májusa óta kötelező minősítésnek kell megfelelniük. A minősítési rendszer bevezetését többek között a Panel Érdekképviseleti Egyesület, a Magyar Építőanyagipari Szövetség, az

ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozata, valamint a Magyar Ablakgyártók és Forgalmazók Egyesülete is támogatta. Az ÉMI Nonprofit Kft. eddig 160 társaságot minősített, közülük 41 kivitelezőt sorolt ’A’ és ’B’ kategóriába, további 102 építőipari vállalkozás vár minősítésre. Négy társaságot ugyanakkor elutasítottak szakszerűtlen kivitelezések, illetve a minősítő bizottság megtévesztése miatt.

2

Mikrovállalkozások multimilliárdjai Július 15-ig adhatták be pályázatukat a mikrovállalkozások, hogy támogatást igényeljenek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból (ÚMVP) cégük fejlesztésére. A pályázók több mint 24 milliárd forintot igényeltek, de csak 7 milliárd áll rendelkezésre. A keretből az ötezer fő alatti lakosságszámú és a legfeljebb 100 fő/km2 népsűrűségű településeken működő vagy induló vállalkozások kérhettek támogatást, cégenként legfeljebb 35 millió forintot. Országosan 1163 kérelem érkezett be, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből csaknem annyian igényeltek támogatást, mint a többi régióból összesen. A beérkezett kérelmekről legkésőbb december 20-ig döntenek.

hatóan 2012 őszére fejeződik be. Ugyancsak uniós forrás felhasználásával bővítik a pornóapáti, ikervári és felsődobszai erőműveket. A négy beruházás együttesen évente mintegy 11 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményez. Magyarország a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben 2020-ig 14,65%-os megújuló energia részarányt tűzött ki célként.

Ezer alvállalkozó Százhalombattán A GDF SUEZ csoportba tartozó, százhalombattai Dunamenti Erőműben új, 407 MW-os erőművi blokkot adtak át. A mintegy 50 milliárd forintos beruházás 1938 MW-ra növeli az erőmű teljesítményét. A 2009-ben megkezdett projekt az ország legnagyobb gázerőművé-

Termálvizes kórház A szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézet az Európai Unió 988 millió forintos támogatásával komplex energetikai fejlesztésbe kezd. A 2012 első felére megvalósuló projekt keretében a kórház területén egy hévíztermelő és egy visszasajtoló kutat fúrnak. A fűtési rendszerben az eddigi gőzfűtési hőcserélőket kiegészítik a termálvíz hasznosításához szükséges víz-víz üzemű hőcserélőkkel. A beruházás során átalakítják a jelenlegi földgáztüzelésű gőzkazánok hőenergiáját felhasználó épületfűtési és használati melegvíz-rendszert, lecserélik a rossz szigetelésű ablakokat, valamint hőszabályzó szelepekkel ellátott új radiátorokat szerelnek fel.

Vízi erőművekkel jutunk Európába Vízi erőmű épül Békésszentandráson, amely 2 MW teljesítményével az ország ötödik legnagyobb hasonló létesítménye lesz. Az erőmű a Hármas-Körös bal partján kialakítandó megkerülő csatornára épül, a szükséges duzzasztás már hetven év óta létezik. A beruházó egymilliárd forint KEOP-támogatást nyert el a fejlesztéshez, a teljes projektköltség több mint 2,5 milliárd forint. A beruházás vár-

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

nek teljes körű felújításába tartozik bele. A gőzturbina mellé egy magas hatásfokú gázturbinát és egy új hőhasznosító kazánt építettek be, ezáltal a blokk villamos hatásfoka 36 százalékról 57 százalékra nőtt. Számos hazai és külföldi nagyvállalat vett részt az egyedülálló felújítási projektben, több mint 1000 alvállalkozó is dolgozott a kivitelezésben, legtöbbjük Százhalombattáról és a város vonzáskörzetéből érkezett.


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:28 AM

Page 3

HÍRTÜKÖR

Polgári Jabil Az elektronikai alkatrészeket gyártó amerikai Jabil cég júliustól 4300 négyzetméternyi raktárt és 200 négyzetméternyi irodát bérel az M3-as mellett lévő Polgár Ipari Parkban. A világszerte 110 000 főt foglalkoztató multi az ingatlant raktárként fogja használni, míg a gyártás továbbra is a szomszédos tiszaújvárosi telephelyen folyik majd. Az új 613 millió forintos beruházás 297 millió forint uniós támogatással valósult meg, és 35 embernek jelent munkalehetőséget. A Jabil Tiszaújváros 276 milliárd forintos forgalmával a nemzetközi vállalatcsoport európai árbevételének a felét állította elő 2010-ben.

Magyar beszállítók és gyártók esélye

Forgószél után jól jön a forgóeszközhitel Még nyitott a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vis maior hitelkerete, amelynek a teljes összege 11 milliárd forint. A 2011. január eleje óta elérhető Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramban azok a mezőgazdasági termelő vállalkozások vehetnek részt, amelyek elháríthatatlan külső okok – árvíz, belvíz, fagykár, vihar – pusztítását igazolni tudják. Az MFB a Vidékfejlesztési Minisztérium közbenjárására még tavasszal megemelte az eredetileg 6 milliárdra tervezett hitelkeretet. A program 1 és 50 millió Ft közötti kedvezményes forgóeszközhitelt nyújt a kárt szenvedett gazdálkodóknak.

Törököt fogadtunk

Harmadik magyarországi szakáruházát nyitotta meg Maglódon, az M0-s mellett a németországi központú Bauhaus. A 8,5 milliárd forintos költséggel felépített áruház több mint 120 ezer terméket – köztük jelentős részben magyar árut – is kínál 20 ezer négyzetméteren. Közvetlenül 130 munkahelyet teremt, közvetve azonban beszállítókkal és partnerekkel ennek a sokszorosát. A vállalat szem előtt tartja az ország hagyományait és piaci adottságait, ami a terméklista összeállításánál és a beszállítók kiválasztásánál is fontos szerepet játszik. Ez pedig nemcsak a magyar kereskedők, hanem a gyártók számára is komoly lehetőséget kínál.

Júliustól rendszeres teherszállító (cargo) járat köti össze Budapestet Isztambullal. A Turkish Airlines cargo-cége egyelőre heti egyszer üzemelteti az Airbus A 310 típusú gépet, és alkalmanként mintegy negyven tonna árut szállít Magyarország és Törökország között. Az év első felében mintegy 30%-kal nőtt a Bu-

Bioban a legnagyobb

dapest Airport teherforgalma, és 7%-kal több új cargo-járat érkezett, mint tavaly. A repülőtér összesen 55 különféle teherszállító légitársaságot szolgál ki, köztük 13-an menetrendszerű járatokat üzemeltetnek a magyar fővárosba.

Beindult a próbaüzem Magyarország legnagyobb biogázerőművében, Szarvason. A kivitelezés pontosan egy évet vett igénybe. A 4,2 megawatt teljesítményű beruházás két és félszer akkora, mint az eddigi legnagyobb hazai bioerőmű. Az erőmű évente 132 ezer tonna, ártalmatlanításra váró szerves hulladékból előállított energiával megközelítőleg 1,5 millió köbméter földgázt vált ki, a berendezések egy 18-20 ezer lakosú város teljes energiaellátására alkalmasak. A termelt biogáz több mint nyolcvan százalékát a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. telephelyén használják fel a kapcsolt villamos-, hő- és hidegenergia hasznosításával.



ram iránt mutatkozik, amelyre eddig 3500 pályázat érkezett mintegy 61 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. Egyre több pályázat érkezik a Zöldgazdaság-fejlesztési Programra – elsősorban azokra a kiírásokra, amelyeken megújuló energiaforrásokkal történő helyi hő- és hűtési igény kielégítésére lehet támogatást elnyerni –, de mind népszerűbbek a Közlekedésfejlesztési Program kerékpárforgalmi hálózat fejlesztését célzó kiírásai is.

Vasúttal a jövőbe A MÁV-Gépészet Zrt. szolnoki járműjavító műhelyében megterveznek és létrehoznak két InterCity közlekedésre megfelelő személyszállító kocsit. A 200 km/h sebességre is alkalmas „IC+” jármű prototípusa a tervek szerint 2012-ben készül el. Az új kocsik jellemzői közé tartozik a korszerű, műanyag nagypaneles utastérburkolat, a vezeték nélküli internetszolgáltatás, a kocsi teljes légkondicionálása, a GPS-vezérelt fedélzeti és külső audiovizuális utastájékoztató rendszer. A kocsik részegységeinek és alkatrészeinek túlnyomó része hazai beszállítóktól érkezhet majd. A projekt célja, hogy versenyképes áron kínált termékkel vegyen részt a MÁV tervezett jármű-felújítási programjában, illetve 17 év szünet után újraindítsa a hazai vasúti járműgyártást.

Beregi fejlesztések

Felpörögnek a kkv-k Az Új Széchenyi Terv második szakaszában gyors ütemben bővül a beérkezett pályázatok száma, már elérte a 6200 darabot – ebből csaknem 4500-at a kkvszektorból nyújtottak be. A pályázatok támogatásigénye meghaladja a 744 milliárd forintot. A legnagyobb érdeklődés továbbra is a Vállalkozásfejlesztési Prog-

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnamény nagy fejlesztések előtt áll. Egyrészt hamarosan megkezdődik és körülbelül másfél éves építést követően befejeződik az M3-as autópálya városig tartó szakaszának építése, másrészt pedig új hidat húznak fel a Tiszán. A több mint hatvanéves és igen nagy forgalmú II. Rákóczi Ferenc híd rendkívül leromlott állapota miatt 2006-ban pályaszerkezet-cseréjét irányozták elő. Az elemzések alapján azonban a felújítás helyett egy új létesítmény megvalósításáról született döntés. A tervek szerint a hídon két forgalmi sávot alakítanak ki, az egyik oldalon járda, a másikon járda és kerékpárút épül. A térség mindennapi életét nagymértékben megkönnyítő beruházás értéke bruttó 5,3 milliárd forint. A munkálatok befejezése a jövő évben várható. Az új híd átadása után a kivitelező a régi szerkezetet elbontja.

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

3


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:28 AM

Page 4

ENERGETIKA

MAGYAR‒HORVÁT KÖZÖS RENDEZÉSŰ OLAJ- ÉS GÁZKONFERENCIA SIÓFOKON

A hazai energiaszektor jövőképe Nemhogy megoldani, de még csak összefoglalni sem könnyű azokat a feszítő problémákat, amelyek a magyar energiaszektort közép- és hosszú távon jellemzik. Márpedig ezek megoldása nem tűr halasztást: ha egyszer csak nem lesz elég (import) földgáz vagy kőolaj, netán kimarad az elektromosenergia-szolgáltatás, az napok alatt padlóra küldheti a teljes magyar gazdaságot – a lakosságról nem is szólva.

említsük. Ebből a vitából hazánk előkelő idegenként sajnos nem tudja magát kivonni, hiszen Magyarország energiaellátása jelenleg több mint kétharmad részben az orosz földgáz- és kőolajszállításokon alapul. Az elmúlt hetek százmilliárd forintokat megmozgató és egymástól valószínűleg nem teljesen független két eseményére

E

problémák mögött szinte eltörpül az a tény, hogy hazánk az Európai Unió tagjaként ígéretet tett arra, hogy 2020-ig 14,6 százalékra emeli a megújuló energiaforrásokra alapuló energiatermelés részesedését. Vagyis az átlagosnál nagyobb támogatást nyújt annak a szektornak, amely már eleve drágábban termeli meg az áramot, mint egyetlen atomreaktorunk vagy éppen az egyre-másra megújuló gázüzemű erőművek. A japán atomkatasztrófa pedig az egész világon súlyos döntés elé állítja a szakembereket és a politikusokat: leállítják-e az összes atomerőművüket, mint ahogy azt Németország fontolgatja, szigorúan felülvizsgálja és szelektálja-e őket, mint azt az USA és az EU ajánlja, vagy bízik abban, hogy az adott országban nem lesz olyan jellegű katasztrófa, mint Csernobilban és Fukusimában – mert anyagilag úgysem tudná pótolni a megbízhatóan és olcsón termelő atomreaktorait. Éppen ezért nem csoda, hogy a magyar kormány néhány hónapon belül két jelentős szakmai anyagot is elfogadott: a 2030-ig szóló Nemzeti Energiastratégiát és a 2010–2020 között érvényes Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Tervet. Az pedig még kevésbé meglepő, hogy az energiaszektor résztvevői – akár bevallják, akár nem – erőteljes lobbitevékenységet folytattak és folytatnak azért, hogy a jövőben (is) éppen az ő szektoruk kerüljön kitüntetett szerepbe – értelemszerűen a többiek kárára. Az atomerőművesek Paks üzemidejének a meghosszabbításában, sőt néhány új reaktorblokk felépítésében reménykednek, hiszen cáfolhatatlanul ők állítják elő a leggazdaságosabban az áramot. A földgázra épülő erőművek beruházói szintén megdönthetetlen érvekre hivatkoznak: ezek az erőműtípusok a leg-

4

rugalmasabbak, villámgyorsan tudnak reagálni az időszakonként megnövekedett áramellátási igényekre. A szenes és lignites erőművek arra mutatnak rá, hogy ezeket az energiahordozókat itthon termelik ki, tehát általuk csökken az energiafüggőségünk. A szélerőművesek, biomasszások, napenergiások és egyéb alternatívok pedig az EU-direktívák felé mutogatva azt bizonyítják be, hogy a magyar napra, szélre, és növényi és állati hulladékra alapozott energiatermelésnél környezetkímélőbb előállítási mód nem létezik. És mindegyiküknek igaza van. A maga módján. Persze, ne feledkezzünk meg arról az „apróságról”, hogy a viták és koncepciók mögött hihetetlen nagyságú pénzek mozognak. Ráadásul nehéz úgy írni a magyar energiaiparról és -ellátásról, hogy ne fussunk bele valami kényes, országos vagy éppen európai szintű aktuálpolitikai témába, márpedig kkv-ket támogató gazdasági magazin lévén ehhez sem kedvünk, sem kompetenciánk nincsen. Hogy csak a két konkurens földgázvezeték, az oroszok által támogatott Déli Áramlat, valamint az Európai Unió által preferált Nabucco szerteágazó történetét

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

is utalhatunk: a magyar kormány visszavásárolta az orosz Szurgutnyeftyegáztól a 21 százalékos Mol-részvénycsomagot, miközben Horvátországban erőteljes politikai, gazdasági, sőt büntetőjogi támadás indult a magyar „olajmulti” ellen, amely 47,2 százalékos (legnagyobb) tulajdonos a horvát olajtársaságban, az INA-ban. Mindezek fényében különösen értékelendő, hogy szeptember 14–16. között magyar és horvát szakemberek közösen tartják meg Siófokon az Első Közép- és Kelet-európai Nemzetközi Olaj- és Gázkonferencia és Kiállítás című rendezvényt. Korábban a magyar Mol és a horvát INA külön-külön szervezett konferenciát a térség olaj- és gázipari szakembereinek, ám a két rendezvény jellege és tematikája annyira hasonló volt, hogy közösen eldöntötték: az egyik évben Magyarországon, a másikban pedig Horvátországban rendezik meg a találkozót. A témákat, kiállítókat és az előadókat nézve joggal reménykedhetünk: nemcsak protokolleseményről lesz szó, a szakemberek néhány kollektív lépéssel talán közelebb kerülhetnek a térség energiaproblémáinak a megoldásához. B. Z.


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:28 AM

Page 5

ENERGETIKA



Húsz év az ipari méréstechnikában Az 1990-es évek elején alakult, magyar tulajdonú Component Kft. profilja az európai és más gyártók színvonalas magyarországi képviselete az ipari méréstechnikában. Fő tevékenységi területe a vegyipari, gyógyszeripari, olaj- és gázipari területeken alkalmazott terepi és laboratóriumi műszerek, leválasztók, kiegészítők forgalmazása a hazai piacon.

Terméktámogatás Mérnöki támogatás, konzultáció a műszerkiválasztásban. Méretezések, ellenőrző számítások, applikációk készítése. Üzembe helyezések, ellenőrző vizsgálatok, garanciális és azon túli szerviztevékenység elvégzése. ISO 9001:2009 minősítés. Akkreditált kalibráló laboratórium (MSZ EN ISO/IEC 17025:2005) Rugalmas mérőelemű, a nyomást közvetlenül jelző, analóg és digitális kijelzésű nyomásmérők laboratóriumi kalibrálása. Nyomás- és nyomáskülönbségtávadók laboratóriumi kalibrálása 0–600 bar nyomástartományban. Egyéb kiegészítő tevékenység Távadók, helyi mérőműszerek összeépítése nyomásközlővel közvetlenül vagy kapilláris közbeiktatásával. Műszerek raktárról, azonnal.

Component Kereskedelmi Kft. • 1191 Budapest, Bácsalmás u. 1-3. • Telefon: 463-0362 • Email: info@componentkft.hu • www.componentkft.hu

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

5


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:28 AM

Page 6

ENERGETIKA

NEHEZÍTI AZ ENERGETIKAI BERUHÁZÁSOKAT A JOGBIZTONSÁG HIÁNYA

Hosszú távú magyar energiastratégia a japán atomkatasztrófa árnyékában Elkészült a kormány új energiastratégiája, amely többféle forgatókönyvet vázol fel a magyar energiaipar jövőjéről, de preferenciákat is megjelöl. A tervezetben a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztéséről is szó esik, ezek kiaknázását azonban ma még jogi, műszaki akadályok is gátolják. Erről és az atomenergia hasznosításának magyarországi helyzetéről beszélgettünk Aszódi Attilával, a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának az elnökével.

– A kormány július közepén elfogadta az új nemzeti energiastratégiát, amely várhatóan ősszel kerül a parlament elé. Mi a véleménye a tervezetről?

– Az elmúlt tíz év során több stratégiát is készítettek az egymást követő kormányok. Ezen próbálkozások közül akad-

kor kétségtelen, hogy az egyik legjelentősebb ágazat a villamosenergia előállítása az ipar, a lakosság és a kommunális szektor számára. Országunkban az éghajlati adottságok miatt kiemelten fontos a fűtési célú energia megtermelése is, és nem feledkezhetünk el a szintén óriási felhasználási volument képviselő közlekedési ágazatról sem. Ezek a fő pillérei az energiaellátásnak, mindhárom területet fontos szegmensként kell kezelni. Úgy vélem, ezt a kormány is figyelembe vette a hosszú távú terv készítésekor. – Megfelelően súlyoz-e a szakmai anyag a hagyományos és a megújuló energiatermelési módok között?

tak gyengébben és jobban kidolgozottak, de volt olyan eset is, amikor nem a szakma, hanem a parlament kezdett hosszú távú energiapolitikai terveket alkotni. Ezért a szakmai közvélemény általában óvatosan kezeli ezeket a koncepciókat. Az új „elképzelésgyűjtemény” több lehetőséget vázol fel a magyar energetikai ágazat jövőjét illetően, s a különböző lehetőségekről részletes számítások, háttérelemzések, hatástanulmányok készültek. Így ez a mostani változat viszonylag átgondoltnak, jól körülbástyázott tervnek tűnik. – Miért kell ilyen nagy, több évtizedes távlatokban gondolkodni?

– Az iparág jövőjének a megtervezése azt a célt szolgálja, hogy egyensúlyba kerüljön az országban az energiatermelés és -fogyasztás. Az energetika nem kizárólag az áramtermelésről szól, ugyanak-

6

– Úgy vélem, a kormányzat által felvázolt terv nagyjából a helyén kezeli a különböző technológiákat. Az úgynevezett zöld energia-előállítási módok is helyet kapnak a stratégiában, bár a megújuló energiával működő áramtermelő egységek jövőbeni támogatásának új rendszere még nem egészen világos számomra. Márpedig a zöld áramtermelés a későbbiekben is központi támogatásra szorul majd, mivel az ilyen módon megtermelt áram ár tekintetében jelenleg nem versenyképes mondjuk a gázturbinákban vagy az atomerőművekben előállított árammal. Így a megújuló forrásokon – például nap, szél, biomassza – alapuló termelési módszerek alkalmazása esetén felvetődik a kérdés, mennyivel hajlandó többet fizetni a társadalom a megújuló forrásokból előállított energiáért. Erre persze nehéz választ adni. Emellett a megújulók esetében megjelenik egy másik probléma is, a rendszer-

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

Aszódi Attila

szabályozás kérdése. A villamos hálózat egyensúlyát ugyanis minden pillanatban fenn kell tartani. Nem kapcsolhatjuk ki a mosógépet, a televíziót vagy éppen a számítógépet amiatt, mert az adott időben nincs szél, vagy lenyugszik a nap, s emiatt a szél- és naperőművek működése is leáll. Ezért a jobbára időszakosan és ingadozó teljesítménnyel működő, megújuló energiát hasznosító áramtermelő egységek mögé úgynevezett tartalék erőműveket kell állítani, amelyek képesek azonnal átvenni az áramtermelést a hirtelen kieső nap-, illetve szélerőművektől. – Ettől valószínűleg nem lesz sokkal olcsóbb az áram…

– Ráadásul a tartalék általában fosszilis erőművek formájában áll rendelkezésre, ez pedig némileg megkérdőjelezi a szélerőművek alkalmazásának környezetbarát mivoltát is. Persze az is megoldás lehet, hogy több szabályozó blokkot építünk, amelyek szükség esetén képesek azonnal belépni a termelésbe. Ilyen termelők lehetnek például a szintén a zöld erőművek közé sorolt biomassza-blokkok is, miután ezeknél a tüzelőanyagot előre fel lehet halmozni, s az bármikor rendelkezésre áll. A kiegyenlítő funkcióra azonban a legalkalmasabbak a szivattyús-tározós vízerő-


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:28 AM

Page 7

ENERGETIKA

művek lennének, amelyek – ha a villamosenergia-rendszerben többlettermelés jelentkezik – egy magaslati tárolóba nyomják fel a vizet. Majd a csúcsidőszakban, amikor növekszik az áramszükséglet, a vízturbinákon keresztül leengedik a vizet, s közben áramot termelnek a hálózatra. A vízerőművek megépítésével szemben azonban Magyarországon nagy az ellenállás, a lakosság és a politika a bős–nagymarosi vízlépcsővita óta idegenkedik a vízenergia hasznosításától. Ezen persze lehetne változtatni, mint ahogy a megújuló energiahordozó alapú villamosenergia-termelés előtt is nagyobb tér nyílhatna hazánkban. – A Japánban történt atomerőművi katasztrófa számos európai országot is arra késztetett, hogy biztonsági okokból lemondjon a reaktorok jövőbeni használatáról. Németországban például a kormány azt jelentette be, hogy másfél évtizeden belül fokozatosan leállítják az atomerőműveket. Mi a véleménye erről?

– A fukusimai atomerőmű-baleset első látásra a létesítmény helyének nem megfelelő kiválasztására és extrém természeti csapásokra vezethető vissza. Ahhoz viszont még nem telt el elegendő idő, hogy pontosan ismertté váljon a katasztrófa körülményeinek valamennyi részlete, az események átfogó elemzéséhez több évre lehet szükség. Így hibás döntésnek tartom, hogy a történteket túlreagálva néhány európai ország – köztük a németek – nukleáris üzemeinek leállítása mellett döntött. Egyébként Németországban hagyománya van az atomenergia-ellenességnek, így ott jelentős politikai nyomás nehezedik a kormányzatra az ilyen erőművek működtetése miatt. Hozzáteszem, ha az ottani kabinet valóban lemond a nukleáris energiáról, Németországban rövid idő alatt ellátási bizonytalanság alakulhat ki. A német atomerőműveket ugyanis nem lehet majd teljes mértékben pótolni megújuló energiákat használó blokkokkal, szélerőművekkel, napelemekkel. – Emiatt pedig feltehetően újabb és újabb gáztüzelésű blokkokat kell majd építeni…

–…ami jelentősen növeli majd Németország földgázimport-függőségét, csakúgy, mint az ország szén-dioxidkibocsátását. Márpedig Európa elkötelezte magát a levegőszennyezés drasztikus csökkentése mellett. Emellett a németeknek áramot kell majd vásárolniuk más országok atomerőműveitől is, hogy kiszolgálják a saját igényeiket. Ez pedig egész Európa árampiacára, illetve a kialakuló

árakra is hatással lesz. Arról nem is szólva, hogy miután a kontinens ma már egységes áramellátási övezet, egyetlen ország hálózatának az összeomlása is magával ránthatja az egész európai rendszert. A bedőlt hálózatokat pedig keserves és költséges dolog újra talpra állítani. Mindezek miatt az egyébként jó műszaki állapotban lévő német atomerőművek teljes körű leállítását megalapozatlan és elhibázott lépésnek tartanám. – A magyar stratégia számol-e a paksi nukleáris üzem jövőbeni működtetésével?

– Számomra úgy tűnik, a kormányzat reálisan ítéli meg a helyzetet, és tisztában van azzal, hogy a hazai ellátási rendszer nem működne a paksi atomerőmű nélkül. Így a kormány a hosszú távú terveiben azzal számol, hogy megtörténik a reaktorok üzemidejének a meghosszabbítása, és csak 2032-től, fokozatosan lehet majd leállítani a négy blokkot. Emellett az is elfogadottnak tűnik, hogy elkerülhetetlen lesz Paks bővítése, igaz, az még kérdéses, mekkora teljesítményű reaktorral vagy reaktorokkal bővül az erőmű. Bár a most üzemelő reaktorok leállításának az időpontja ma még távolinak tűnik, az újak tervezését és a beruházás előkészítési munkálatait hamarosan el kellene kezdeni. Az elhatározástól számítva ugyanis 8–12 év is eltelik addig, amíg az új nukleáris erőműegységekben megindulhat az áramtermelés.



– Európában úgynevezett stressztesztnek vetik alá mind a 140 működő reaktort. Paksnak mekkora esélye van arra, hogy megfeleljen a szigorított biztonsági ellenőrzésnek?

– Úgy gondolom, a paksi atomerőmű minden nehézség nélkül képes teljesíteni a legszigorúbb biztonsági követelményeket is. Egyébként pedig szakmailag nem tartom helyesnek a „stresszteszt” elnevezést, sokkal inkább megfelelő a magyar meghatározás, a célzott biztonsági felülvizsgálat elnevezés. Ez pontosabban fejezi ki, hogy a cél az európai atomerőművek biztonságának a felülvizsgálata a fukusimai tapasztalatok alapján. – A hazai jogi környezet kedvez-e az energetikai beruházásoknak?

– Azt kell mondjam, hogy nem. Jószerivel állandósult idehaza a jogbizonytalanság: egyetlen biztos dolog van a jogrendszerben, ez pedig az állandó változás. A mostani kormány iparszerűen gyártja a jogszabályokat, amelyek sok esetben eltántorítják a befektetőket az itteni beruházásoktól. Egy-egy erőművi blokk megépítése ugyanis 7–15 év alatt térül meg, s a társaságok olyan helyen nem koc-

– Mennyibe kerülhet az új atomerőművi blokkok megépítése?

– Ezt ma még nem lehet pontosan megmondani, mivel nem tudjuk, milyen típusú és mekkora teljesítményű blokkok épülnének. Nemzetközi példák azonban a rendelkezésünkre állnak. Finnországban például most épül egy 1600 megawatt kapacitású atomerőmű, a szerződéses ár hárommilliárd euró volt, de most már nagyon úgy néz ki, hogy végül ötmilliárd euróba kerül. A Paksra tervezett 1000 megawatt körüli teljesítményű erőművekből több típus is van a piacon, ilyen blokkokat kínálnak eladásra amerikai, orosz és francia-japán cégek is. A pontos építési költségek majd akkor derülnek ki, ha a Magyar Villamos Művek Zrt. kiírta a tendert, és arra beérkeztek a különböző árajánlatok, de kétségkívül milliárdos összegről van szó – euróban. Az eddig elvégzett számítások eredményei viszont azt mutatják, hogy a mai és a jövőben várható villamosenergiaárak mellett elfogadható időn belül megtérül majd a beruházás.

káztatják meg az építkezést, ahol nincs meg a kellő jogi stabilitás. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy az erőműépítések zöme bankkölcsönből valósul meg. A pénzintézetek viszont csak akkor adnak hitelt, ha a befektetett összeg nagy valószínűséggel megtérül, az olyan országokban azonban, ahol a jogi viszonyok a kelleténél gyakrabban változnak, erre nincs biztosíték. Vagyis a helytelen törvényalkotási gyakorlat gátolhatja a fejlesztéseket. Ezért a mindenkori magyar kormánynak arra kellene törekednie, hogy csak akkor alkosson az erőművek engedélyezésével, beruházásával és működésével kapcsolatos új jogszabályokat, ha az valóban szükséges, és olyan rendelkezéseket léptessen életbe, amelyek nem lehetetlenítik el azoknak a cégeknek a működését, amelyek korábban beruháztak vagy éppen befektetést terveznek az országban.

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

Illés József

7


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:29 AM

Page 8


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:29 AM

Page 9

ENERGETIKA



KUTATÁS ÉS TECHNOLÓGIA KILENC NEMZETKÖZI SZEKCIÓBAN

Magyar–horvát olaj- és gázkonferencia A hazai földgáz- és kőolaj-kitermelésről, a külföldi kutatásokról és a szeptember közepén megtartandó olaj- és gázkonferencia programjairól kérdeztük Holoda Attilát, a rendezvény és egyben a Magyar Bányászati Szövetség elnökét, az Országos Magyar Kohászati és Bányászati Egyesület alelnökét, aki „civilben” a Mol eurázsiai kutatás-termelési igazgatója. – Szeptember 14–16. között tartják meg Siófokon az Első Közép- és Kelet-európai Nemzetközi Olaj- és Gázkonferencia és Kiállítás című rendezvényt. Honnan származik az ötlet, és milyen főbb témák kerülnek terítékre a találkozón?

rásokról (EOR), a nem-hagyományos szénhidrogének kutatásáról, a föld alatti gáztárolókról, a legfrissebb kutatási módszerekről és az új típusú kőolaj- és földgáz-kitermelési technológiákról.

– Korábban a Mol Nyrt. és más olajipari vállalkozások támogatásával háromévente megszerveztünk egy-egy konferenciát a térség és a világ olaj- és gázipari szakembereinek, cégeinek. Ugyanezt tette a Mol 47 százalékos tulajdonában lévő INA horvát olajtársaság is. A két rendezvény jellege és tematikája rendre annyira hasonló volt, hogy felmerült az ötlet: tartsunk közös „szakmai seregszemlét”. Így a horvát partnereinkkel, a HUNIG (Horvát

– Az átlagember nem sokat tud a hazai, illetve a horvát kőolaj- és földgázkitermelésről. Zajlik még egyáltalán érdemi szénhidrogénbányászat a két országban?

– Magyarországon a zalai olajmezők 1937-es feltárása óta szinte folyamatos az olaj- és a gázkészletek kutatása és kiaknázása. Évente még mindig 600-650 ezer tonna olajat hozunk felszínre a Dunántúlon, illetve Algyő, Hajdúszoboszló, Orosháza és Kiskunhalas térségében, a földgáztermelés nagysága pedig eléri az évi 2,2-2,5 milliárd köbmétert. Ez utóbbi az ország évi 11-14 milliárd köbméteres fogyasztásának 18-23 százalékát teszi ki. Az INA évente mintegy 500 ezer tonna olajat hoz felszínre, gázkitermelése pedig évi 1,82 milliárd köbmétert tesz ki. Ez az ottani gázigények közel 50 százalékát fedezi. – Idehaza keresnek-e még újabb olajmezőket?

Olajmérnökök és Geológusok Egyesülete) vezetőivel közösen eldöntöttük, hogy a jövőben együtt rendezzük meg a találkozót, egyik évben Magyarországon, a másik évben pedig Horvátországban. Azt is elhatároztuk, hogy – igazodva a Mol-csoport globális tevékenységéhez – erősítjük a tanácskozás nemzetközi jellegét. Ennek jegyében az eseményen számos élvonalbeli világvállalat és szakember vesz majd részt kiállítóként, illetve előadóként. Kilenc szekcióban több mint száz előadás hangzik majd el, s megvitatjuk szinte az összes olyan kérdést, amely az iparágban jelenleg aktuálisnak tekinthető. Így szó esik majd például a nehézolaj-termelésről, a harmadlagos kihozatalnövelő eljá-

– A kutatás szerintem még évtizedekig nem áll le, mert az energiahordozók iránti igény szinte folyamatosan növekszik, s egyre újabb és újabb „felderítési” módszerek fejlődnek ki. Jelenleg a Molnak 33 kutatási blokkja van az ország területén, ezzel a magyar olajtársaság a legnagyobb kutatóvállalat hazánkban. Évente 7-10 kutatófúrást végzünk, ami nem kevés. Manapság például Berettyóújfalu közelében történnek ígéretes feltárások, a nem-hagyományos szénhidrogénkutatás területén. Emellett van az INA céggel közös kutatási programunk is, a horvát társasággal Barcs–Vízvár– Zaláta térségében, a horvát–magyar határon kutatjuk – sikerrel – a szénhidrogén-lelőhelyeket.

Holoda Attila

– A közelmúltban már a bulvármédiában is sok szó esett a makói árokban rejlő óriási gázkészletekről. Hol tart a kitermelés előkészítése?

– A makóihoz hasonló lelőhelyekkel az a gond, hogy a készlet több ezer méter mélységben található, s a gázt egy különleges kőzetréteg zárja magába. Emiatt a hagyományos kitermelési módszerekkel lehetetlen kitermelni, új fúrási és kitermelési technológiákra van szükség. Ezek kifejlesztésén dolgozunk, méghozzá nemzetközi hírű szakmai partnerek segítségével. A munka jól halad, de még évekre lehet szükség a termelés megindításához. A „nem hagyományos” blokkokon az új megoldásokkal történő kutatófúrások egyébként is kétszer-háromszor annyiba kerülnek, mint a „régi típusú” mezőkön. – A két országon kívül hol keresnek még kőolajat és földgázt a világban?

– A Mol-csoport 15 országban folytat feltárási munkálatokat, Romániától kezdve Oroszországon át egészen a Közel-Keletig. Ebből hét országban – egyebek közt Pakisztánban és Egyiptomban – kitermelést is folytatunk. – Az olajban és földgázban gazdag országok jelentős hányada politikai, illetve katonai konfliktusok színtere. Ez nem lehetetleníti el a készletek feltárását?

– A világ gáz- és olajkincsének a 85 százaléka valóban feszültségekkel terhelt övezetekben található. A Mol társaság szakemberei azonban több évtizedes tapasztalatukkal képesek kezelni a kockázatos szituációkat. Ebben a szakmában nem szoktunk megrettenni a kisebb-nagyobb krízishelyzetektől.

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

I. J.

9


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:29 AM

Page 10

ENERGETIKA

ÚJ SZEMLÉLET SZÜKSÉGES A NEM HAGYOMÁNYOS GÁZKITERMELÉSHEZ

Mélységi rekord a Makói-árokban Úttörő módszerekkel, világszerte élvonalbelinek számító technológiával végez sikeres földgázkutatási és -termelési tevékenységet a Makói-árokban a Falcon Oil and Gas nevű nemzetközi olaj- és gázipari társaság. Az ország egyik legkiterjedtebb gázlelőhelyét környezetkímélő módon tervezi kiaknázni a cég. Erről és a szokatlanul mélyen fekvő gázvagyon felszínre hozatalának a nehézségeiről beszélgettünk dr. Szabó Györggyel, a Falcon Oil and Gas igazgatóságának az elnökével.

Dr. Szabó György

ség nyílik az együttműködésre. Emellett szakmai kutatópartnerünk a Mol is. – Mennyivel drágább a nem hagyományos lelőhelyek feltárása?

– Mikor fedezték fel a feltehetően óriási földgázmennyiséget rejtő, Makói-árok elnevezésű geológiai képződményt?

– Még az 1970-es években, ám az is rögtön világossá vált, hogy ezen a területen hagyományos módszerekkel nem kezdődhet meg a kitermelés, akkoriban pedig még nem is létezett megfelelő módszer a hasonló mezők kiaknázására. Így a mező feltáratlan maradt. A nehézséget az okozza, hogy ebben a régióban a szokásosnál kétszer mélyebben – 3500–6500 méteren – lelhető fel a gázkincs, s azt egy úgynevezett „nano-pórusméretű”, tömött kőzettípus zárja magába, amelyből nehéz „kipréselni” a gázmolekulákat. A lelőhely kiterjedése egyébként meglehetősen nagy. A Makói-árok hossza elérheti a 65 kilométert, a szélessége pedig megközelítőleg 25 kilométer. – Mikor derült ki, hogy mégis lehetséges lenne kiaknázni ezt a mélyben lévő gázvagyont?

– Az Amerikai Egyesült Államokban már a 70-es években elkezdtek kísérletezni a hasonló elhelyezkedésű gázkincs kiaknázásával. Még nukleáris robbantással is próbálkoztak, ám ezek a kísérletek nem hoztak eredményt. Később azonban új módszert vetettek be az ottani szakemberek, nagy nyomással folyadékot szivattyúztak a gázt rejtő kőzetrétegbe, s ennek következtében felszínre hozható lett a földgáz. Az ottani sikerek láttán indult meg világszerte a különleges lelőhelyek kutatása. Magyarországon 1998-ban kapott jogot a Falcon olaj- és gázipari társaság jogelődje a Makói-árok kutatására és az ott lévő gáz kitermelésére. – Hogyan haladnak a feltárási munkálatok?

– Már az előzetes vizsgálatokból is kiderült, hogy a makói térségben hasonló ge-

10

ológiai viszonyokkal találkozhatunk, mint amilyen az eddig egyedülálló módon sikeres kitermelési területeken, az Egyesült Államokban van. Hangsúlyozom: hasonlóval, nem ugyanolyannal. Minden lelőhelynek megvannak ugyanis a maga sajátosságai, így a kutatási, termelési módszereket át kell alakítani a helyi viszonyoknak megfelelően. Ez zajlik most a makói térségben is. Ezzel kapcsolatban egy dolgot mindenképpen megjegyeznék: úttörő módszerek és új technológiák kidolgozásáról van szó. Így azok a szakemberek semmiképpen sem boldogulnak a feladattal, akik hagyományos szemlélettel közelítik meg a jelentkező problémákat. Vagyis a mostani kihívások megoldásához új gondolkodási módra, szakmai hozzáállásra van szükség.

– A költségek szinte geológiai szerkezetenként eltérnek egymástól. Általánosságban azonban elmondható, hogy amíg a 2500 méteres fúrás lemélyítése hozzávetőleg hárommillió euróba kerül, addig egy 5-6 ezer méter mélyre lenyúló kút telepítése akár 30 millió eurót is elvihet. Vagyis az ilyen területeket csak óriási költségek befektetése árán lehet termelés alá vonni. A mi társaságunk eddig több mint 400 millió eurót költött a makói projektre.

– Eddig hány kitermelő kutat állítottak munkába?

– Mennyire környezetbarát az önök által alkalmazott termelési módszer?

– Mostanáig több mint tíz kutat sikerült lemélyíteni a területen, ebből hetet mi fúrtunk le. Az egyik fúrásunkkal hazai rekordot döntöttünk, a kút mélysége eléri a 6085 métert. A dolgunkat megnehezíti, hogy a lelőhelyen különösen magas hőmérsékleti és nyomásviszonyokkal találkoztunk. Dolgozunk a gondok megoldásán, és az eddigiek alapján bízom benne, hogy hamarosan sikerrel is járunk.

– Az általános gyakorlattal szemben sokkal környezetkímélőbb módon dolgozunk, amelyet egyébként az európai uniós direktívák és a hazai hatóságok is megkövetelnek. Minden tekintetben alatta maradunk az emissziós – zaj-, rezgés-, szén-dioxid-, nitrogén-oxid-, illetve egyéb kibocsátási – határértékeknek. A vegyianyag-forgalom pedig szigorú mérleg elszámolású, a technológia úgynevezett „nulla” kibocsátású.

– Milyen cégekkel és szervezetekkel működnek együtt a lelőhely feltárásában?

– Számos tudományos kutatóbázissal és a szakma legkülönbözőbb ágainak a képviselőivel tartjuk a kapcsolatot, egyebek mellett együttműködünk a Szegedi Egyetemmel is. Nemrégiben megállapodást kötöttünk a szerb NIS olajtársasággal feltáró fúrások mélyítésére. Nem kizárt ugyanis, hogy a gázmező átnyúlik Bácskába, szerb területekre is, így lehető-

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

– Megéri ennyi pénzt áldozni?

– A befektetés kockázatos, ám az eddigi nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ameddig a kőolajárak hordónkénti 80 dollár felett mozognak, még ilyen nagy ráfordítások esetén is számítani lehet nyereségre.

J. I.

TXM Olaj- és Gázkutató Kft. 1093 Budapest, Közraktár u. 30-32 Tel.: (1) 666-6700 • Fax: (1) 666-6776 E-mail: info@txm.hu


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:29 AM

Page 11

ENERGETIKA



GÁZ- ÉS OLAJIPARI ELZÁRÓSZERELVÉNYEKET TERVEZNEK ÉS GYÁRTANAK

Az igényes orosz piacon bizonyítanak Ipari elzárószerelvények tervezésével és gyártásával foglalkozik a lenti székhelyű Log Valve Kft. Főként orosz piacra állítják elő ezeket a termékeket, melyek gáz-, illetve olajkutak és vezetékek működését biztosítják. Új termékcsaládot is kifejlesztett a mindössze két és fél éve működő, ugyanakkor húszéves szakmai tapasztalattal rendelkező vállalkozás, amelynek ügyvezető igazgatója Kovács Imre.

– 2008 decemberében kezdte meg tevékenységét vállalkozásunk, azonban szakmai, piaci ismerete és kapcsolatrendszere már húszéves múltra tekint vissza. Ahogy növekedtek megrendeléseink, úgy emelkedett foglalkoztatottaink létszáma, 2009 novemberére a jelenlegi 51 főre. Gyártási rendszerünk rugalmas, amelyet a tervezés, fejlesztés, termelés és kereskedelem komplett egységére építettünk. A piacon megszerzett információk

követelményeket támaszt a szerelvények anyagaival szemben. Így ezek a termékek speciális anyagokat és magas szintű technológiai eljárásokat követelnek meg gyártásuk során. Ennek kapcsán fejlesztettük ki az LBX termékcsaládot, mely a próbaüzemet követően már élesben is bizonyított az orosz kitermelőhelyeken. Üzleti filozófiánkban fontos szempont az, hogy csak olyan termékekkel jelenjünk meg a piacon, melyek jól megfeleltek a próbateszteken. Úgy vélem, mindez megnyugtató jövőnkre nézve, hiszen a magas gyártási minőség, a folyamatos kontrolling, valamint a rövid határidőre történő vállalás cégünk továbbfejlődését biztosítja. Mindezt alátámasztja az is, hogy egyre gyarapodik megrendelésállományunk. 2010-ben 316 millió forintos árbevételt értünk el, amit idén várhatóan ötven százalékkal túlhaladunk. – Úgy tudom, más országokból is érkeznek megrendeléseik.

hasznosítása révén fejlesztettük ki azokat a termékcsaládokat, amelyeket – a felhasználói igények magas szintű teljesítésével – jelenleg kínálunk a piacon. – Milyen termékeket állítanak elő?

– Gáz- és olajipari elzárószerelvények tervezésével és gyártásával foglalkozunk. Egyebek mellett elzáró és visszacsapó szelepeket, tolózárakat és gömbcsapokat állítunk elő. Fő piacunk Oroszország, ahová úgynevezett kénhidrogénes közegre gyártjuk termékeinket. – Ez egyben technológiai kihívást is jelent?

– Igen, mivel a kitermelt gáznak igen magas a kénhidrogén- és szén-dioxidtartalma. Ráadásul különleges eljárásokkal tisztítják a gázt a kutaknál, ami újabb

– A saját gyártás mellett bérmunkában forgácsolási feladatokat végzünk kanadai, német és szlovák szakmabeli vállalatok számára. Angol és olasz cégekkel technológiai kooperációban működünk együtt. Továbbá a felszámolást követően a szintén önállóvá vált Log Oiltools Kft. termékeit is mi gyártjuk. Nagyon jó az együttműködésünk velük, ahogy valamennyi partnerünkkel. Mint említettem, a minőség fontos elvárás tevékenységünkben, melyet 2010 áprilisától az ISO 9001:2008 szerinti minőségirányítási rendszer szerint végzünk. Cégünk rendelkezik az API Q1 minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, a PED tanúsítvány megszerzésének előkészítésén pedig most dolgozunk. A magas minőséget, a megfelelő tanúsítványok meglétét beszállítóinktól is elvárjuk.

Kovács Imre

– Elsősorban tehát külföldre termelnek, a hazai piacban nem gondolkodnak?

– Dehogynem, hiszen szeretnénk a hazai piacon is megvetni a lábunkat. Biztató, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatunk magyarországi, valamint szlovák és horvát erőművekkel. Szlovákiába már ki is helyeztünk egy referenciaszerelvényt, amely jól bizonyít a tesztek során. Büszkék vagyunk arra, hogy jó munkával és tisztességes helytállással kivívtuk megrendelőink bizalmát, amit a jövőben is meg kívánunk tartani. – Terveznek-e kapacitásbővítést szolgáló fejlesztést?

– A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Programra adunk be egy pályázati projektet. Szeretnénk ugyanis bővíteni és új technológiai eszközparkkal ellátni festőműhelyünket. Emellett telephelyünk épületeiben energetikai korszerűsítést hajtanánk végre, ami fűtésrekonstrukciót, napkollektorok beállítását, szigetelést, valamint a nyílászárók cseréjét tartalmazza. Munkatársaink létszámát pedig tíz fővel bővítjük. További technológiai fejlesztésként 2012 első felében újabb gépeket szeretnénk vásárolni. Egyébiránt a telephely valamennyi épületét és berendezéseit kivásároltuk a korábbi cég felszámolása után, így a gyár cégünk tulajdonában van. Antal Lívia

Log Valve Kft. 8960 Lenti, Petőfi Sándor u. 37. Tel.: (92) 551-820 • Fax: (92) 551-825 E-mail: valve@log.hu Honlap: www.logvalve.hu

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

11


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:29 AM

Page 12

ENERGETIKA

NEMCSAK KARBANTARTÁSSAL, DE NANOTECHNOLÓGIÁVAL IS FOGLALKOZNAK

Innovatív válaszok a kor kihívásaira Ma már csak történelem, hogy a Békés megyei Tótkomlóson és Kardoskúton is otthon lévő Olajgép-Tec Kft., illetve szakmai elődei korábban integrált szervezetként, később leányvállalatként a Molhoz tartoztak. 2004 óta a teljes önállóságot élvező, magántulajdonban lévő cég a saját sikeres útját járja. A cég többségi tulajdonosa és operatív irányítója Farkas Pál.

A

cég fő profilja továbbra is az olaj-, gázés vegyipari karbantartások elvégzése. Száz-száztíz munkavállalót foglalkoztat, és legnagyobb üzleti partnerei között ott találjuk a Molt, az E.ON-t, a Péti Nitrogénműveket, a BorsodChemet, valamint a Tiszai Vegyi Kombinátot. Az iparági szakmunkák közül a forgógépes (kompresszor, gázmotor, szivattyú) szerelési és karbantartási feladatok jelentik a cég számára a fő tevékenységi kört. Az Olajgép-Tec Kft. többségi tulajdonosa és egyben a cég operatív irányítója, Farkas Pál lapunknak elmondta, hogy speciális szaktudással és komoly iparági tradíciókkal rendelkező vállalkozása kétfajta, mégis egymásra épülő választ adott a kor ismétlődő kihívásaira. Egyrészt OGT Group néven olyan cégcsoportot hozott létre, amelynek az Olajgép-Tec Kft. mellett tagja az olajipari szakiparban érdekelt Color Seven Éptec Kft., valamint az építésgépesítő feladatokat végző Komlós-Transz-Ép Kft. Az utóbbi két cég nélkülözhetetlen résztvevője az olaj- és gázipari kivitelezéseknek. Farkas Pál fő tulajdonosnak, valamint a cégek közti szoros együttműködésnek köszönhetően a cégcsoport tagjai kiválóan alkalmasak komplex kivitelezési munkák elvégzésére, ugyanakkor szolgáltatásaik összehangolásával a legkényesebb megrendelői igényeknek is megfelelnek. Másrészt az elmúlt években, a cégcsoportban felhalmozott szakmai tudásra építve, az Olajgép-Tec Kft. erőteljesen nyitott az innováció irányába. Ennek a folyamatnak volt egyik fontos állomása, hogy a Mol szakmai irányítása mellett részt vettek az „Originális hidrátképződést gátló inhibítor üzemi kísérletek előkészítése és lefolytatása” elnevezésű K+F programban. E korábbi kutatáshoz kap-

12

csolódva a Széchenyi terves nyertes pályázatuknak köszönhetően egyedülálló mobil laboratóriumot hoztak létre, amely helyben végzi el a kutak diagnosztizálását. A gazdasági válság érzékenyen érintette az Olajgép-Tec Kft.-t. Árbevételük jelentősen csökkent, mégis a cég erejét mutatja, hogy elbocsátásokra nem került sor. A cégben rejlő innovációs lehetőségeket bizonyítja, hogy erőteljes lépéseket tettek a megújuló energiatermelés irányába.

Német, angol, spanyol és magyar tagok alkotta konzorciummal az Olajgép-Tec Kft. egy közvetlenül Brüsszelhez benyújtott uniós pályázat keretében az algatenyésztésre épülő fotobioreaktor megalkotásában vesz részt. A cég a tudományos élet olyan szereplőivel működik együtt a megújuló energiákat érintő kutatásokban és azok gyakorlati alkalmazásában, mint a szegedi, a miskolci és a veszprémi egyetem, valamint a kecskeméti GAMF. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy cége számára kitörési pont lehet a megújuló energiák felhasználására irányuló kutatás és annak gyakorlati alkalmazása. Ezt bizonyítja, hogy a cég telephelyén próbaüzemi állapotba értek a saját fejlesztésű

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

Farkas Pál

termikus gázfejlesztő berendezés működtetésének előkészítő munkálatai. Szándékaik komolyságát jelzi, hogy Innoenergo-Tec Kft. néven olyan társaságot hoztak létre, amely a tudományos kutatásra képes mérnököket, kutatókat, kémikusokat és tervezőket gyűjti össze, akik a nanotechnológia hasznosításával keresik a megújuló energiatermelés eddig feltáratlan útjait. E kutatások gyakorlati felhasználását hivatott segíteni az Innoenergo-Tec klaszter, amely a térség energetikai piacának szereplőiből verbuválódott. Az Olajgép-Tec Kft. kutatási eredményeinek hasznosítása érdekében erőteljes keleti nyitást hajtott végre. Ennek része, hogy Ukrajnában és Törökországban az ottani partnereik bevonásával közös cégeket hoztak létre, és emellett együttműködnek ukrajnai olaj- és gázipari, valamint természettudományi egyetemekkel. Farkas Pál a csapatmunka sikerében hisz, vallja, hogy cége eredményeit munkatársai szakmai felkészültségének köszönheti. Ezenkívül hisz a magyar mérnökök innovatív képességeiben és a problémákat egyedülálló módon megközelítő szemléletmódjában is. A jobb gazdasági teljesítmény érdekében szükséges lenne változtatni azon, hogy száz diplomásból idehaza mindössze hat lesz mérnök, míg például Finnországban huszonnégy. B. P.

Olajgép-Tec Ipari Karbantartó, Szerelő és Kivitelező Kft. 5940 Tótkomlós, Vasvári Pál u. 15. Tel.: (68) 429-385 • Fax: (68) 429-220 E-mail: olajgeptec@olajgeptec.hu Honlap: www.olajgeptec.hu


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:29 AM

Page 13

ENERGETIKA



AZ ELSŐ TÍZ KÖZÖTT A MAGYARORSZÁGI GÁZ- ÉS OLAJIPARBAN

Technológiaszerelés európai színvonalon A Zala megyei Lovásziban működő Oiltech – Olajipari Technológia Szerelő és Vezetéképítő Kft. – fő tevékenységi köre a csővezetéképítés, de gyártanak tartályokat, hőcserélőket és különböző egyedi hegesztett-forgácsolt termékeket is. A cég átlagosan 130 főt foglalkoztat. Az Oiltech profiljáról, valamint a hazai olaj- és gáziparban betöltött szerepéről kérdeztük ifjabb és idősebb Ferecskó Zoltánt, az ügyvezetőt és édesapját, aki a cég fő tulajdonosa.

A

z Oiltech Kft. tizenhét éve létezik, az elmúlt években az iparágban tevékenykedő nyolcvan-száz cégből az első tíz közé küzdöttük fel magunkat – mondja idősebb Ferecskó Zoltán fő tulajdonos. – A fejlesztések révén az európai színvonalat is elérheti cégünk, de még sok munka kell, hogy a fejlett nyu-

– Az Oiltech gyakorlatilag egy hagyományos olajipari építés-szerelési cég volt, a későbbiek folyamán ráálltunk a készülékgyártásra is, az utóbbi időben pedig komplett olaj- és gázipari technológiákkal foglalkozunk. Így a terveztetéssel, a technológiák kialakításával, a készülékek és berendezések gyártásával, illetve ezek

– Mi a társaság fő bevételi forrása?

– A társaság tevékenységének meghatározó részét a hegesztési feladatok teszik ki, speciális lemezek és csövek megfelelő minőségű hegesztésére vagyunk képesek. A csővezeték-építéshez szükséges kiegészítő eszközök (szállítóeszközök, földmunkagépek, hegesztőtraktorok és csőfektető gépek) is rendelkezésünkre állnak. A hegesztési munkákon túl különböző berendezések (szivattyúállomások, kompresszorok, tartályok, hőcserélők, szeparátorok stb.) telepítését és üzembe helyezését végezzük el. A társaság tevékenységébe tartozik a gáz- és olajipari technológiákkal összefüggő kiegészítő elemek – tartályok, hőcserélők és különböző egyedi gyártmányok (hegesztett-forgácsolt termékek) – készítése, de építettünk már generálkivitelezőként komplett gázelőkészítő állomást is. Ennek során az előkészítő földmunkától a próbaüzemig minden feladatot a cégünk végzett el. A legújabb technológia, amit kifejlesztettünk: az aminos szén-dioxid-mentesítő technológia, amelyet mi terveztünk, kiviteleztünk és üzemeltünk be. – Hogyan látja a cég jövőjét?

gati technológiákat és irányítási mechanizmusokat is átvegyük, azonban jó irányban haladunk. Ebben sokat segít, hogy külföldi cégeknek is dolgozunk, tehát az Oiltechnek is követnie kell a nemzetközi gyakorlatot. – Az Oiltech Kft. a Molból történt kiválása óta száz százalékban magántulajdonú cég – veszi át a szót ifjabb Ferecskó Zoltán ügyvezető. – A mai napig édesapám a cég fő tulajdonosa és természetesen aktív szereplője, tehát nem vonult ki a vezetésből. Éppen ez az egyik nagy erősségünk: nem egy távoli tulajdonos által megnevezett ügyvezető irányítja a céget, három-ötévenkénti váltással, nálunk a megalakulás óta stabil a tulajdonosi háttér és a menedzsment. – Mennyit változott a cég profilja az utóbbi években?

helyszíni telepítésével és egészen a próbaüzemig történő kivitelezésével. Az utóbbi időszakban az Oiltech Kft. fővállalkozóként is megjelent a piacon, és már külföldi cégeknek is sokat dolgozunk. Elsősorban a hazai koncessziós területekkel rendelkező külföldi cégek a partnereink, de szállítunk Jemenbe és Tunéziába is.

– Semmiképpen sem lehet cél az, hogy kilóra adjunk el megszerelt vasat, inkább magasabb hozzáadott értékű rendszereket, üzemeket és berendezéseket kell értékesítenünk. Ennek érdekében nyolcszázmillió forintot ruháztunk be az elmúlt három évben: új csarnokokat és berendezéseket állítottunk üzembe, hegesztő, vágó, anyagmozgató rendszereket, festő, felület-előkészítő rendszereket fejlesztettünk. G. G.

– A világgazdasági válság milyen hatással volt a cég működésére?

– A válság szerencsére nem érintette túl mélyen az Oiltechet, folyamatosan tudtunk fejlődni ebben az időszakban is, sőt az egyik legmagasabb árbevételünket éppen 2009-ben értük el. A problémát igazán a magyarországi adórendszer és munkaerőpiac jelenti, mert ezekkel a fizetési kondíciókkal gyakorlatilag nem lehet megtartani a jó szakembereket, nagyon jelentős a külföld elszívó hatása.

Oiltech Olajipari Technológia Szerelő és Vezetéképítő Kft. 8878 Lovászi, Dr. Papp Simon ipartelep 14. Tel.: (92) 576-301 • Fax: (92) 376-088 E-mail: info@oiltech.hu Honlap: www.oiltech.hu

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

13


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:29 AM

Page 14

ENERGETIKA

AMERIKAI, KANADAI, NÉMET CÉGEK A MEGRENDELŐK KÖZÖTT

Szolnoki olajosok – ománi tulajdonossal Kevesen tudják, hogy Szolnok városa egy vékony „olajos” szálon kapcsolatba került egy szultanátussal, az Arab-félszigeten fekvő, hárommillió lakosú Ománnal. Az MB 2001 Olajipari Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója 2003 óta Remeczki Ferenc. Tőle érdeklődtünk erről az érdekes gazdasági együttműködésről, illetve a cég terveiről.

A

cég első emberét munkahelyén rendkívül nehéz elérni, hol a fővárosban, hol az ország más városában tárgyal, vagy éppen a tulajdonosnál, Mohammed Al Barwaninál tartózkodik Ománban. A megbeszéléseket természetesen angolul folytatja, de az angol nyelv szinte minden munkatársa számára mindennapi munkaeszköz, hogy „olajozottan” működjön a cég. Remeczki Ferenc és csapata a még mindig tartó gazdasági válság ellenére szívós kitartással dolgozik a már meglévő munkahelyek, munkalehetőségek fenntartásán, illetve újabbak feltérképezésén – a jelek szerint sikerrel. Az MB-csoport tulajdonosa és részben névadója egy ománi üzletember, Mohammed Al Barwani. A csoport három magyarországi cége – az MB Vagyonkezelő, az MB Gépészeti Kft. és az MB 2001 – mint egy kis holding működik, szolnoki székhellyel. A szolnoki központban az MB 2001 Kft. foglalkoztatottjainak száma 50. Együttes létszámuk mintegy 150 fő, ez részben függ a megrendelések nagyságától is. Árbevételük mintegy 1,2 Mrd forint volt a tavalyi évben, de eddigi csúcsárbevételük a válságot megelőzően, 2008-ban volt, megközelítette a 2 Mrd forintot. A szolnoki vállalkozás elődjének, de nem jogelődjének a 80-as évek végén fénykorát élő Kőolajkutató Vállalat tekinthető. Az 1990-ben alakult Mol-csoportba nem került be, folyamatos piacvesztést szenvedett. Többszöri sikertelen privatizáció után A kezdetben kis ománi szervizcégnek, az MB-nek (amelynek 2001-ben lett tagja az MB 2001) ma már a világ számos pontján van érdekeltsége, így többek között Németországban, Romániában, Jemenben, Szaúd-Arábiában, Kuvaitban, Ausztráliában, Indonéziában, Indiában, Új-Zélandon. A tulajdonos két olajmezővel is rendelkezik Ománban, ezen kívül van rézbányája, olajipari eszközöket gyártó cége is.

14

1997-ben az ománi Mohammed Al Barwani vásárolta meg a Kőolajkutató Rt.-t, amely a piac beszűkülése miatt egyre csak gyengélkedett, majd 2000-ben le is állt a magyarországi tevékenysége. A Kőolajkutató Vállalat és Kőolajkutató Rt. korábbi külföldi vállalkozásából 2001-ben jött létre az MB 2001 Olajipari Szolgáltató Kft., amely munkaerő-, illetve gépkölcsönzésre szakosodott. A korábban a Mol részeként működő Rotary Fúrási Zrt.-vel az MB 2001 2005-ben konzorciumot alakított, hogy különböző munkákra pályázatokat nyerhessen a Molnál. Az ügyvezető igazgató nagyon jónak minősítette az együttműködést a Rotaryval. Fő foglalkoztatási ügyfelüknek a Molt tekintik, amely a Rotaryn keresztül jut el az MB 2001-hez.

2006-ban megerősödött az MB 2001, a Rotaryval közösen megszerezte a „CT” (coiled tubing), a nitrogén- és a mentőszerszám-szolgáltatás jogát a Molnál, valamint ezek számára a műhelyháttér kialakítása vált a legfőbb tevékenységévé. Profilbővítésként berendezések felújítását is a tevékenységük részévé tették. Ide tartozik például az 50–500 tonnás fúróberendezések felújítása is, ezek zömét az 50–100 tonn��s gépek teszik ki. A megrendelő víz-, illetve olajfúró cégek között a magyaron kívül a német társcégek (EEW, Koller), valamint amerikai (Weatherford), kanadai (Simmons) olajcégek is megtalálhatók. A fúróberendezéseken kívül egyéb olajipari eszközök – szivattyúk, tartályok, rázósziták – felújítását is elvégzik. Az MB 2001 kiváló

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

Remeczki Ferenc

szakemberei arra is képesek, hogy akár évtizede használhatatlan, roncs berendezéseket az amerikai minőségi követelményeknek is maximálisan megfelelő munkaeszközökké javítsanak fel. A szeged-algyői fióktelep a munkagépes szolgáltatás – kompresszor, kazán, nagynyomású önjáró szivattyús egységek – műhelymunkálatait végzi. Olajkitermelési tapasztalatokra alapozva gyártanak különböző fúróberendezéseket, mentőszerszámokat, amiket bérbe is adnak.

A Mollal munkagépes szerződésük van, ennek keretén belül nagynyomású önjáró szivattyúkkal, kazánkocsikkal, kompresszorokkal vesznek részt a kútkiképzési és kútjavítási munkálatokban. Náluk található az ország legnagyobb kompresszora is: 100 bar nyomású és 30 m3/perc teljesítményű. Pozsonyi Tibor

MB 2001 Olajipari Szolgáltató Kft. 5000 Szolnok, Kőrösi út 43. Tel.: (56) 520-710 • Fax: (56) 420-399 E-mail: mb2001@mbrt.hu


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:29 AM

Page 15

ENERGETIKA



A TÖKÉLETES BIZTONSÁGOT IS SZEM ELŐTT KELL TARTANIUK

Saját fejlesztésű radiográfiai műszerek Hosszú idő óta tényező a hazai a piacon a KBFI-Unio Kft., amely nevét a Központi Bányászati Fejlesztési Intézettől eredezteti. A nyolcfős, vagyis létszámában kisvállalkozásnak mondható cég első embere, Skrek Mátyás ügyvezető arra számít, hogy a radiográfiai berendezések gyártásában, szervizelésében továbbra is piacvezetők tudnak maradni az országban.

A

z egykori Csepeli Vas- és Fémművek területén 1994 óta tevékenykedő vállalkozás egy parcellányi területről és egy első pillantásra jól felszerelt műhelyből, izotópszerelő helyiségből, mérőszobából szolgálja ki megrendelőit, amelyek általában a nagy csővezetékeket fektető, javító, karbantartó ipari cégek. Az óbudai intézet bányagépészeti osztályáról nem vezetett zökkenőmentes út a gyártelepre, de a rendszerváltás kezdetén bekövetkezett kényszerű költözés óta a hektikus megrendelésekkel működő piacon a vállalkozás a viszonylagos állandóságot képviseli. A cégnek nincs mindig olyan nagy megrendelése, mint amilyen a tavaly átadott, az ukrán határtól egészen Algyőig húzódó gázvezeték kiépítésénél adódott. A vezeték építésénél a KBFIUnio Kft. javította, karbantartotta a radiográfiai anyagvizsgáló eszközöket és a csőbenjáró berendezéseket, továbbá a sugárforrások cseréjét is elvégezte. Skrek Mátyás és kollégái fejlesztik és gyártják azokat a műszereket, eszközöket, amelyek az anyagvizsgáló vállalkozások számára nélkülözhetetlenek. A nagy pontosságot igénylő eszközök nemcsak azért érdekesek, mert hibátlanul kell vizsgálniuk az energiaforrásokat szállító csöveket, hanem – mivel sugárzó anyaggal dolgoznak – a biztonságot is szem előtt kell tartaniuk. A társaság rendelkezik is az összes szükséges minősítő tanúsítvánnyal, a szállítótartók és defektoszkópok gyártása, forgalmazása terén pedig a cég megfelel a legmagasabb hazai és nemzetközi követelményeknek és az ISO 3999 szabvány előírásainak is. A különböző hegesztések minőségét vizsgáló defektoszkópok többségét a munkatársak maguk fejlesztették ki, hogy valamennyi

speciális ellenőrzést a legprecízebben végezhessenek el. Nem mellékesen a KBFIUnio Kft. a kutatás-fejlesztést saját forrásból finanszírozza. Az ionizációs sugárzással végzett tevékenység nagy múltra tekint vissza a cég életében. Az ilyen jellegű munka még a bányászati, azon belül is a mélybányászati tevékenységből fejlődött ki. Ma már a radioizotópos anyagvizsgálatot elsősorban a csővezetékek vizsgálatakor használják. Gyártják és forgalmazzák a radioizotópos anyagvizsgálat végzésénél kötelező volfrámkollimátorokat is. A berendezések sugárárnyékolása ólomból, illetve volfrámból készült, hogy a sugárzás a legkevésbé se érhesse a vele dolgozókat. A sugárzásból adódó veszélyre – történjen akár baleset vagy üzemzavar – és a következmények elhárítására is fel vannak készülve a szakemberek, akiknek rendelkezésére állnak olyan mentő-

rudak, távfogók, különleges sugárvédő mentőtartók, amelyek lehetővé teszik a műszaki hibák számottevő sugárterhelés nélküli elhárítását. Az eszközök és a kollégák képzettsége azt is lehetővé teszi, hogy – felkérésre – a műszaki hiba vagy üzemzavar elhárítását a legrövidebb időn belül megkezdjék. A kutatás-fejlesztés egyik közelmúltbeli eredménye volt a csőre helyezhető filmrögzítő mágnes, amely a korábban alkalmazott és kevésbé stabil gumiszalagot váltotta fel. A stabil rögzítésnek azért van jelentősége, mert az izotópos vagy röntgen vizsgálófejjel pontos diagnosztikára alkalmas felvételt kell készíteni a csővezeték hegesztési varratairól. Skrek Mátyás úgy látja, hogy Magyarország az energiaszállítás és -elosztás területén máris egyfajta térségi központnak mondható, és ez a szerepe még továbbfejlődhet. A kőolajés gázszállítás vezetékeinek vizsgálata során a továbbiakban is nagy szerep hárulhat a KBFI-Unio Kft.-re. Bár kaptak ajánlatot arra, hogy forgalmazzák a – más környező országokban ismert – multicég műszereit, berendezéseit, az ügyvezető biztos abban, hogy vállalkozásuknak a többékevésbé folyamatos megrendelésekben rejlő lehetőséget kell kihasználnia. Megbízóik többségében eddig is a legnagyobb nevű ipari vállalkozások voltak, mint a TVK Nyrt., a Siemens Erőműtechnikai Kft., a Paksi Atomerőmű Zrt., a Nitrogénművek Zrt., a Mol Nyrt., a DKG-EAST Zrt., a BorsodChem Zrt., illetve az Uzsoki utcai kórház vagy az Országos Onkológiai Intézet. Nagy Ákos

KBFI-Unio Bányászati Technológiai Fejlesztési Kft. 1211 Budapest, Transzformátorgyár u. 3/b Tel.: (1) 278-2791 • Fax: (1) 420-4201 E-mail: kbfiunio@t-online.hu Honlap: www.kbfiunio.hu

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

15


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:29 AM

Page 16

ENERGETIKA

A SZOKÁSOSNÁL NAGYOBB KOCKÁZATÚ ORSZÁGOKBAN IS DOLGOZNAK

A geológiai szerviztől a kútvizsgálatig A szolnoki székhellyel működő Geoinform Kft.-t 1993-ban alapította a Mol, mely azóta is 100%-os tulajdonosa a cégnek. Ám régóta már nemcsak a Mol, hanem egyéb vállalatok számára is végeznek olajipari felméréseket. A cég tevékenységi területeiről Szakál Tamás ügyvezető igazgató tájékoztatta lapunkat. – Fő profilunk az olajipar, azon belül a kutatási és termelési fázisok során felmerülő információszerzési igények rugalmas, megbízható, precíz és értékteremtő kiszolgálása. Vállalatunk számára követendő cél az EBK (egészség, biztonság, környezetvédelem), a vevőközpontúság, a megbízható és minőségi szolgáltatás,

nak érdekében, hogy a kívánt termelvény képes legyen beáramolni a kútba, és így ki lehessen termelni. Mi az ehhez szükséges speciális eszközökkel és tudással rendelkezünk. A második az úgynevezett geológiai szerviz. Ennek során folyamatos információval látjuk el a fúrási, illetve operátor cégeket a fúrás fontos és aktuális paramétereiről. Harmadik alaptevékenységünk a kútvizsgálat, legyen szó mélységi vagy felszíni mérésekről. Képesek vagyunk a nyomást és hőmérsékletet, valamint a termelvényt mérni, és ez utóbbiban különválasztani a gázt a folyadéktól. A bizalmasan kezelt eredményeket jegyzőkönyv formájában adjuk át a megrendelőinknek, de ez érvényes a másik két szolgáltatásunk során végzett mérésekre is. – A technológia mellett az eszközöket is önök adják?

valamint a fenntartható fejlődés. Cégünk információkat szerez a kutakban, akár fúrás, akár termelés közben. Megrendelőinknek nagy szükségük van a fúrás közbeni tájékozódásra, valamint a termelés közben nyert mérési eredményekre, hogy a mélyben lévő viszonyokkal tisztában legyenek. Az általunk használt technológiák és eszközök egységesen alkalmazhatók, akár olaj- vagy gázkútról, netán termálvízről van szó. – Csak Magyarországon dolgoznak, vagy külföldön is?

– Magyarországon kívül sikerrel zárultak projektjeink Tunéziában, Szíriában, jelenleg pedig Romániában, Szlovéniában és Irak kurdisztáni részén dolgozunk. Ez utóbbi lehetőség a Mol ottani kutatási projektje révén nyílt meg, melyet egy nyilvános tenderen nyertünk el, így a három fő tevékenységünkből kettőt el tudunk ott látni. Első ezek közül a legnagyobb árbevételt jelentő geofizikai szolgáltatás és az ehhez kapcsolódó perforálás. A lefúrt kútba beépített béléscsövet perforálni kell an-

16

– Világszerte használatos, külföldi fejlesztésű eszközeink vannak, amelyek a legújabb technológiát képviselik. Minden évben komoly pénzeket fordítunk eszközparkunk fejlesztésére. Vállalkozásunk jó nyereséggel dolgozik, emellett a Mol is biztos anyagi – megrendelői – hátteret jelent. Optimálisan sikerültek eszköz- és infrastrukturális beruházásaink, ezen felül az utóbbi években egy-egy konkrét projektre fókuszálva is befektettünk új eszközökbe. – A világválság hogyan befolyásolta az önök mozgásterét?

– Bizonytalanabbá és kockázatosabbá vált a megrendelői oldal. Annak ellenére, hogy az olaj- és az energiaszektor a válság egyik legnagyobb túlélője volt, a termelést végző operátor vállalatok a krízis közepette a szervizszolgáltatásokat csak nyomott áron tudták igénybe venni. Szervizoldalról a piac nem változott, sokan vagyunk jelen, a konkurenciaharcban meg kellett találnunk az optimális árat a termelők felé. Ez egyfelől csökkentést

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

Szakál Tamás

jelentett, hogy a megrendelések ne maradjanak el, másfelől a termelők is tartalékolták pénzeiket a válság utáni időszakra. Összességében komolyabb megrázkódtatás és létszámleépítések nélkül vészeltük át ezt az időszakot az ipar számára nélkülözhetetlen szolgáltatásainknak köszönhetően. – Az észak-afrikai és közel-keleti politikai változások hogyan változtatták meg az önök mozgásterét?

– Az ideális területet értelemszerűen a kockázatmentes fejlett nyugati világban találnánk meg, ám ismert, hogy a világ kőolajvagyona jórészt nem a legcivilizáltabb, legnyugodtabb helyeken található, másrészt a Geoinform nem áll úgy eszköz, ember és árképzés terén, hogy „lehalászhasson” komolyabb európai vagy amerikai projekteket. Kénytelenek vagyunk tehát a szokásosnál nagyobb kockázatú országokba menni. A kurdisztáni Erbilben bejegyzett cégünk van, de az állandó személyzetünk természetesen kint a fúrásponton dolgozik. Tisztában vagyunk azzal, hogy mi nem egy Halliburton, Schlumberger vagy egy Baker méretű világcég vagyunk, de a jelenlegi létszámmal és eszközparkkal a lehető legjobbat hozzuk ki a lehetőségeinkből. Meggyőződésem, hogy ha jól csináljuk, akkor odafigyelnek ránk. M. K.

Geoinform Kft. 5002 Szolnok, Kőrösi út 43. Tel.: (56) 520-610 • Fax: (56) 520-615 E-mail: info@geoinform.hu Honlap: www.geoinform.hu


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:29 AM

Page 17

ENERGETIKA



FIATAL, JÓL KÉPZETT, INNOVATÍV CSAPAT VÁRJA A MEGRENDELÉSEKET

Anyagvizsgálat különleges minősítéssel A százhalombattai Olvex Kft. 2003-ban alakult. Szolgáltatásaikat kezdetben elsősorban a Mol-csoport megrendeléseire alapozták. Fő profiljuk az anyagvizsgálói és mérnöki szaktanácsadói munka, nyomástartó rendszerek vizsgálata és felügyelete, valamint tartályvizsgálatok elvégzése. A fiatal munkatársakra építő, lendületes cég ügyvezető és műszaki igazgatóját, Füzesséry Eriket kérdeztük a részletekről.

– Magam is fiatalon kerültem az Olvexhez, s azóta is elvünk a fiatalos szemléletmód és a sokoldalúság. Ennek bizonyítéka, hogy legtöbben nem csupán egy diplomával a zsebünkben kezdtük a szakmát. Céljaink kezdeti meghatározásakor jól láttuk, hogy az energetika, az olajipar, a vegyipar az EU-s csatlakozás után igényelni fogja a 97/23-as irányelv szerinti PED terméktanúsításokat. Hosszas előkészítő munka után idén április 4-én Brüsszelben is bejegyzésre került az Olvex Kft. Ennek következtében a Nemzetgazdasági Minisztériumtól megkaptuk a Notified Body számot és a CE jel használatának jogát. Szakterületünkön mi vagyunk az egyetlen teljesen magyar cég, amelyik rendelkezik ezekkel. Ennek előnyét akkor élvezhetjük leginkább, mikor külföldi megrendelővel találkozunk. Az amerikai, ír és szlovák megrendelőink után kaptunk már ajánlatot távol-keletiektől is. A PED kapcsán egy teljes laboratóriumot kellett létrehozni, termékellenőrzési és anyagvizsgálati részleggel. Anyagvizsgáló laborunk önmagában is életképes, de igyekszünk minden, a szokványostól eltérő igényt is kielégíteni. Nyitottak vagyunk a legújabb technológiák felé is, s némelyiket sikerrel honosítottuk meg Magyarországon.

pontja jól elérhető, akár a Paksi Atomerőmű, akár a budapesti gyógyszergyárak megrendelését kell kielégítenünk.

– Van-e annak jelentősége, hogy telephelyük az egykori Dunai Kőolajipari Vállalat százhalombattai területén található?

– Ez már egyfajta innovációt is jelent a szoftverhasználat terén.

– Eredetileg a Mol megrendeléseire dolgoztunk, és bár azóta másfelé is nyitottunk, azon a helyen már berendezkedtünk. Munkáinknak mintegy 60%-át most is a Mol-csoport adja, de már nemcsak a kőolajfinomító, hanem a vállalat logisztikai, beruházási, kutatás-fejlesztési ágazatai is. Százhalombatta kitűnő hely azért is, mert innen az ország minden

– Milyen területről kapják a legtöbb megrendelést?

– Munkáink többségét a hagyományos anyagvizsgálatok teszik ki: a mágnesezhető poros, a vizuális és a vákuumboxos. Újabban a tartályfenekek vizsgálata lépett előtérbe, különösen a falvastagságfogyás mérése miatt. A szakmai köznyelv által szkennelésnek hívott eljárást egy angol géppel végezzük. A fejlesztő-gyártó és forgalmazó céggel olyan jó kapcsolatot alakítottunk ki, hogy amikor megrendelést kaptunk a hazai kőolajtermék-készletező társaságoktól, az ő műszerükkel és szoftverükkel végeztük el a diagnosztikai feladatot. Mi több, az angolok az egyik szoftverfejlesztési ötletünket be is építették a műszerükbe, és azóta más országokba ezt is kínálják. Nagy számban végzünk hélium jelzőgázas spektrometriás tömörségvizsgálatot, a hazai iparban ezt a laborműszert mi kezdtük el kiterjedten, napi rutinnal különböző feladatokra alkalmazni. Tapasztalataink alapján visszacsatolást adtunk a fejlesztő cég felé, miben kell fejleszteni, erősíteni műszereit, hogy az általunk végzett feladatok során még kiválóbban teljesítsenek.

Füzesséry Erik

jó ötleteik vannak. Sokféle területet kapcsolunk össze a gyakorlatban, nagyon gyakran éppen a munkaterületen jut eszünkbe valami addig nem ismert megoldás. Manapság a büdzsé szűkössége kényszerít rá az ötletes megoldások keresésére. A piac nyomott áron – már-már keleti árszinten – kéri a szolgáltatást, viszont ugyanazon a technikai színvonalon, mint a fejlett Nyugaton. – Egy ilyen innovatív cégnél látható a jövőbeli irány?

– Amikor kitört a gazdasági válság, sokat gondolkodtunk, hogyan menekülhetnénk előre. Minden felszabaduló erőforrásunkat, pénzünket és időnket ügyesen használtuk fel például oktatásra vagy az energetikai ipar perifériának számító területein. Most a bioetanol üzletágban vagyunk jelen egy tervezési feladattal. A nyomástartó rendszerek minden elemére és életpályájának minden szakaszára van megfelelő jogosultságunk, amellyel a jövőben élni is kívánunk. Ehhez elengedhetetlen a folyamatos fejlődés, fejlesztés, melyhez a kínálkozó európai uniós támogatási rendszer lehetőségeit kívánjuk kihasználni. Ebből egy jövőbeli új telephelyet szeretnénk létrehozni és jelentős eszközberuházást megvalósítani. Matykó Károly

– Kollégáink kiválasztásakor az innovativitás is szempont. Jól képzettek és

Olvex Olaj- Vegyipari Karbantartó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2440 Százhalombatta, Vörösmarty út 2. Tel.: (23) 552-337 (30) 743-7753 Fax: (23) 552-337, E-mail: efuzessery@olvex.hu Honlap: www.olvex.hu 2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

17


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:29 AM

Page 18

ENERGETIKA

AZ ÖSSZES OLAJIPARI TERMÉK VIZSGÁLATÁRA ÉRVÉNYES AZ AKKREDITÁCIÓJUK

Független és objektív minőségellenőrzés A jogelődjeit is ideszámítva az ÁMEI az 1880-as évek óta létezik. A volt Magyar Királyi Technológiai és Anyagvizsgáló Iparmúzeum helyén működő kereskedelmi minőségellenőrző vállalatok sorában találjuk a kezdetben állati zsírokat és növényi olajokat, később kőolajokat vizsgáló céget, melyből az Ásványolaj Minőségellenőrző Iroda (ÁMEI) lett a háború után. Ez később az OKGT egyik kutatóintézetének főosztályaként működött. Mikor az OKGT-ből Mol lett, az ÁMEI-t is privatizálták. Dr. Kása Zoltán szerint a piac is igényelte az olajtársaságtól független, objektívnek elfogadott minőségellenőrző céget hazánkban. A jelenleg a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség, illetve egy leányvállalata által tulajdonolt cég vezérigazgatója válaszolt lapunk kérdéseire.

A

piacon jelen lévő minden olajtársasággal van kapcsolata az ÁMEI-nek, amely egyedüli független olajipari laboratóriumként létezik a magyar piacon. A laboratórium rendelkezik a Nemzeti Akkreditáló Testület általi, szinte az összes olajipari termék vizsgálatára szóló akkreditációval. Emellett működtetünk egy terméktanúsító szervezetet is, amely a vonatkozó rendeletek alapján végzi munkáját. 2004-es EU-csatlakozásunkból adódóan országunknak olyan kötelezettségei is adódtak, hogy a forgalmazott üzemanyag minőségét évente jelentenünk kell az Uniónak. Ezt a feladatot mi látjuk el, jelenleg a NFM megbízásából. A gazdasági válság következtében érzékelhetőek bizonyos változások. A forgalmazó cégeket olajipari különadó sújtja, emiatt költséghatékonyabban gazdálkodnak, egyre kisebb mértékben veszik igénybe a mi szolgáltatásainkat, főként minőségi reklamációk esetén jelentkeznek. A tulajdonosi körből adódóan az ÁMEI végzi a stratégiai kőolaj- és kőolajtermék-készletek minőségellenőrzését is. Ezeket a termékeket nagy volumenben akár évekig is tárolhatják. Fontos, hogy megállapítsuk, nem következett-e be ez idő alatt olyan változás, amely az azonnali felhasználásukat lehetetlenné tenné. Szakértői feladatokat is ellátunk bizonyos esetekben, amikor a hatóságok kérnek fel erre. Mivel függetlenek vagyunk, és szakmailag korrekt állásfoglalást adunk, ezért igazságügyi eljárásokban a véleményünket mindig elfogadják.

18

Dr. Kása Zoltán

lönbség nem nagyon lehet a különböző eredetű termékek között. Az egyéb termékek közül a propán-bután fűtőgáz importja nagyobb volumenű, a fűtőolajimport pedig visszaesett, s az erőművek is inkább földgázt használnak nehéz fűtőolaj helyett Ezen kívül speciális termékek, mint például a kenőanyagok, bitumenek vizsgálatát végezzük. – Nőni fog-e a jövőben a megrendeléseik száma, volumene?

– A kilencvenes években megugrott a Magyarországon töltőállomásokat üzemeltető cégek száma. Ez milyen pluszfeladatot jelentett az ÁMEI számára?

– A töltőállomások nagy része úgynevezett „fehér” kút volt, nem pedig valamelyik ismert olajtársaság tulajdona. Számuk mára jóval kevesebb. Az olajszőkített áruk forgalmazását részben ezek a kutak végezték. A piac mára letisztult. Egyrészt gazdasági okokból kivonultak azok a cégek Magyarországról, amelyeknek kevés töltőállomásuk volt, például a BP, a Total, az Aral, az ESSO. Jelenleg mindössze a Mol, a Shell, az ÖMV, az Agip és a Lukoil van itt nagyobb kútszámmal jelen. Másrészt az ellenőrzés megszigorodása, illetve a jövedéki törvény által a rossz minőség miatt kiszabható büntetés kiszorította a gyenge minőségű árut a piacról. – A hazai cégek nagy mennyiségben importálnak kőolajipari termékeket. Ezeket is önök ellenőrzik?

– Ezen a téren meghatározó az üzemanyagimport, itt az EU-n belüli szabványok azonossága miatt minőségi kü-

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

– A hagyományos területeken nem várható bővülés. Nehézséget jelent az, hogy speciális műszereink vannak, melyek csak az olajipari termékkör vizsgálatára alkalmasak. A külföldi megbízás kevés. Egyrészt a nagy nemzetközi tanúsító cégek, mint az SGS, a BSI, Intertek uralják a piacot, amelyek a saját hálózatukhoz tartozó laborokat veszik igénybe. Másrészt pedig azért, mert ezen a területen gyors vizsgálati eredmények szükségesek, ezért nem jöhet számításba egy külföldi országból származó minta elemzésének felvállalása. Összehasonlító vizsgálatok, referenciamérések természetesen szóba jöhetnek, de ezek nem jelentenek rendszeres megbízásokat. Keressük az új területeket, ahol a laborkapacitásunkat ki tudjuk használni. K. M.

ÁMEI Ásványolajtermék Minőségellenőrzési Zrt. 2040 Budaörs, Gyár u. 2. Tel.: (23) 889-830 • Fax: (23) 889-838 E-mail: iroda@amei.hu Honlap: www.amei.hu


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:29 AM

Page 19

ENERGETIKA



NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK ELLENŐRZÉSE, TERVEZÉSE

Szolnoki szakértők a legjobbak között A szolnoki székhelyű, tíz éve alapított PressControl Kft. fő területe: bányászati célú nyomástartó edények és berendezések szakértői vizsgálata. Tevékenységi körük kiegészül még a fenti területhez kapcsolódó tervezési munkák végzésével, az edények javítási, felállítási és engedélyezési terveinek elvégzésével, illetve a nyomástartó berendezések gyártási terveinek elkészítésével. A cég ügyvezető igazgatója Zsitnyánszki Zoltán.

A

cég vezetője a nyolcvanas években, frissiben végzett mérnökként került „olajos pályára”, majd vezető tervező lett. Az ágazat különböző fúziói, átalakulásai, kiszervezése után 1998-ban önálló tervező cég létrehozásának részesévé vált, műszaki vezetővé választották. 2001-ben alapította meg önálló cégét, a PressControl Kft.-t, amely azóta mikrovállalkozásként működik, állandó létszámuk nem haladja meg a tíz főt. A kft. minőségi munkáját a Mérnöki Kamaratagság, továbbá az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerinti minőségügyi rendszer alkalmazása biztosítja. Vezető ágazatuk legkiemelkedőbb partnere a Mol Nyrt. Kutatás-Termelés Divízió karbantartó szervezete, illetve maga a Mol Nyrt. beruházási szervezete. Konkrét feladatuk: az időszakos és az eseti szakértői vizsgálat. A kft. tervezési szakterülete elsősorban az olajipari gépészeti technológiát foglalja magában: nyomástartó berendezések és az ezeket összekötő csövek tervezése, ellenőrzése. Az iparban a berendezéseket két nagy csoportba oszthatjuk, atmoszférikus üzemű tartályokra vagy nyomás alatt működő nyomástartó edényekre. Az adott olaj- és gázipari terület üzemelte-

tője a nyomástartó edények előírás szerinti időszakos vizsgálatát ötévenként saját szakembereivel végezteti el. A minden harmadik, azaz a 15 éves ciklusban sorra kerülő igen alapos és részletes vizsgálatot csak független külső szakértő végezheti. A berendezések vizsgálatának munkafázisai: nyomástalanítás, közeg eltávolítása, szénhidrogén-mentesítés, tisztítás vízzel, gőzzel, vegyszeresen, jég- vagy homokszórással, majd következik maga a vizsgálat. Hőszigetelt berendezésnél az előkészítés kiegészül jó állag esetén a részleges szigetelőlemez-megbontással, ha viszont a hőszigetelő elhasználódott, sérült, akkor a szigetelést eltávolítják. Ezt követi a berendezés falvastagság-mérési pontjainak ultrahangos vizsgálata. A fenti folyamat abban az esetben alkalmazható, ha a nyomástartó berendezésbe bele tud bújni a vizsgálatot végző személy, kisebb nyílással rendelkező „tartály” esetében vizuálisan, endoszkóp segítségével egészítik ki az ellenőrzést. Szemrevételezéses vizsgálat minden esetben történik, melynek során a tapasztalt szakember az adott berendezés állagát külsőségek alapján is tudja értékelni, minősíteni, s az esetlegesen szükségessé váló javításokat behatárolni. A PressControl Kft. tervezői munkát végzett az utóbbi időben többek között a Moltól kiszervezett gáztároló vállalatnak, az EON. Földgáz Storage Zrt.-nek, illetve a BorsodChem Zrt.-nek, és sok tervezői munkát végzett a Molnak is a Petrolszolg Kft. szervizcégén keresztül. A cég a több lábon állás miatt újabb és újabb partnereket keres mérnöktervezői kapacitásának kihasználása érdekében. Munkakapcsolatba kerültek több „fúrós” céggel is, a kft. végezte külföldi gyártású

Zsitnyánszki Zoltán

fúróberendezéseik nyomástartó edényeinek hazai használatba vételi, engedélyezési eljárását. A kapcsolat tovább folytatódik a Falcon TXM Kft.-vel is a makói térségben, illetve az ománi érdekeltségű hazai MB 2001 Kft.-vel. Ugyancsak tevékeny kapcsolatba kerültek a Kecskemét közeli Óballán található kisrepülőgép-gyártóval, a Corvus Aircraft Kft.-vel légtartályok és autoklávok vizsgálatával, használatbavételi engedélyezésük lefolytatásával kapcsolatban. A szőregi biztonsági gáztározóban felállított összes nyomástároló edény használatbavételi engedélyezési munkáját is a PressControl Kft. végezte el. A cég stratégiai partnere többek között még a CHPlussz 2000 Kft., a Ganzair Kft., a Petrolszolg Kft., de korábbi partnerei között megtaláljuk a Bachl Kft.-t, a Shell-Gas Hungary Zrt.-t, a Borg-Warner Turbo System Kft.-t, a Electrolux-Lehel Kft.-t és az MMBF Zrt.-t is. Zsitnyánszki Zoltán cégvezető tervei között fontos helyet foglal el egy speciális tervezői szoftver beszerzése, ugyanis a megrendelői kör bővítését, a potenciális partnerek meggyőzését csak a legmodernebb technikai eszközök segítségével lehet elérni. P. T.

PressControl Mérnöki Iroda Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 5008 Szolnok, Gátőr u. 59. Tel.: (56) 526-119 • Fax: (56) 413-922 E-mail: presscontrol@t-online.hu Honlap: www.presscontrol.hu

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

19


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:29 AM

Page 20

ENERGETIKA

FIATAL, DINAMIKUS, TÖBBDIPLOMÁS GÁRDA VÉGZI A FELADATOKAT

Olaj- és gázipari tervezés 3D-ben Az olaj- és gáziparban ismert és elismert Petrolterv Kft. már több mint negyvenéves szakmai múltra tekint vissza. 1967-ben az olajiparhoz kapcsolódó tervezési és szakértői feladatok elvégzésére hozták létre az Olajterv Szegedi Főosztályát. Ennek alapjain alakult meg 1995-ben a Petrolterv Kft. A társaság döntő tulajdoni hányadával Juratovics Aladár ügyvezető rendelkezik.

A

cég igazgatója okleveles olajmérnök – a családjában öröklődik a szakma szeretete, hiszen édesapja az algyői üzem vezetője volt, a fia pedig olaj- és környezetmérnökként dolgozik a vállalatnál. A Petrolterv Kft. fő tevékenysége a magas színvonalú műszaki tervezés, szakértői tevékenység, illetve mérnöki szolgáltatások nyújtása elsősorban az olaj- és gázipari szegmensben. Emellett az utóbbi években dolgoztak a vegyiparban, továbbá víz- és szennyvíz-, valamint távközlési rendszerek létesítésének előkészítésén is.

A Petrolterv Kft. tervezői kapacitásának döntő részét a Mol Nyrt. köti le, amelynek részére elsősorban gáz- és olajmezők termelését segítő berendezések, létesítmények tervezését és engedélyeztetését, valamint szakértői tevékenységet végeznek. Jelentős megbízóik továbbá a Magyar Horizont Energia Kft. és az E.ON Földgáz Storage Zrt., ugyanakkor egyre gyakoribb a külföldről érkező felkérés, megrendelés is. Elsődleges tervezői szakterületeik a technológia, a technológiai gépészet, az irányítástechnika, a villamosenergia-ellátás, az építés és a statika mellett a nyomvonal- és műtárgytervezés.

20

A vállalkozás jelenleg majdnem húsz szakmérnököt foglalkoztat. A fiatal szakemberek kiválasztására, elméleti és gyakorlati képzésére, a műszaki feladatokhoz kapcsolódó továbbképzésére nagy figyelmet fordítanak. Ennek eredményeként az utóbbi évek során a tervezőgárda megfiatalodott. Ma már a munkatársaknak több mint a fele harminc év körüli, zömében többdiplomás szakember, ami jól jellemzi a vállalkozás dinamizmusát. Tervezőik és szakértőik szerepelnek a Magyar Mérnöki Kamara szakmai nyilvántartásában, képesítésük alapján megfelelnek a szénhidrogének kitermelése, szállítása, tárolása és elosztása terén elvárt követelményeknek. A tervezők közül többen vezető tisztséget töltenek be az országos, illetve a megyei kamarák olaj- és gázipari tagozatánál. Tevékenységüket 1996 óta az ISO 9001 szabványnak megfelelően kidolgozott – azóta többször átdolgozott – és alkalmazott minőségirányítási rendszer alapján végzik. A vállalkozás legfőbb célja a megrendelők magas szintű kiszolgálása, a műszaki tervezés mesterfokú megvalósítása a megbízók igényei alapján. A munkatársakkal szemben nemcsak a kiváló minőségű munka a követelmény, hanem az új eljárások iránt való fogékonyság, a folyamatos fejlődés is. – Természetesen ma már nem pauszpapíron, csőtollal és vonalzóval folyik a tervezés, mint a hőskorszakban, hanem korszerű számítógépes rendszerek segítségével – mondja Juratovics Aladár. Kizárólag jogtiszta programok alkalmazása megengedett a vállalatnál. Gépészeti munkák esetén AutoCad tervező programot, villamos rendszerek tervezésekor EPLAN szoftvert használnak, míg a nyomástartó berendezések méretezésére az OhmTech-VVD-t veszik igénybe. Legújabb

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

Juratovics Aladár

fejlesztésük a háromdimenziós létesítménytervezés bevezetése és alkalmazása. – Ezzel valódi mérföldkőhöz érkeztünk – jelenti ki az ügyvezető igazgató. A program háromdimenziós, valós méreteket tartalmazó modellek elkészítésére alkalmas. Számos előnye mellett az egyik legfontosabb, hogy meggyorsítja és pontosítja a munka menetét. A megrendelő az interneten keresztül – akár a világ túlsó végéről is – figyelemmel követheti a tervezési folyamatot, és menet közben is ellenőrizheti a munkát, 3D-s környezetben. Ez költségcsökkentő megoldás, hiszen nincs szükség utazásokra, találkozókra és megbeszélésekre, miközben a kapcsolattartás folyamatos. A megrendelő a saját számítógépére eljuttatott modell alapján dönthet a tervező által ajánlott műszaki megoldásokról. Az elfogadást követően a program „elkészíti” a teljes rajzi dokumentációt, amihez az előzetesen feltöltött adatbázist – szabványok, csőosztályok, rajzelemek – használja fel a szoftver. A nézetek és a metszetek elkészítése mellett a rendszer automatikus önellenőrzést és ütközésvizsgálatot is végez. A Petrolterv Kft. szeptemberben, a siófoki olaj- és gázkonferencián mutatja be a háromdimenziós tervezéssel kapcsolatos műszaki eljárásait és eredményeit a szakmai közönségnek. M. F.

Petrolterv Fővállalkozó és Tervező Kft. 6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 47. Tel.: (62) 558-680 E-mail: petrolterv@petrolterv.hu Honlap: www.petrolterv.hu


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:29 AM

Page 21

ENERGETIKA



KICSIKÉNT IS ERŐSEK, AKÁR KÜLFÖLDÖN IS VÁLLALNAK MUNKÁT

Sikeres szolnoki tervezőiroda Nagyon speciális területeken, korszerű tervezőprogrammal, de szinte mindent elvállalva dolgozik a szolnoki Szolterv Kft. Ipari és Szénhidrogénipari Tervező és Szolgáltató Mérnöki Iroda. A cég ügyvezető igazgatóját, Szabóné Tari Ibolyát kérdeztük jelenlegi helyzetükről és hosszú távú terveikről. – Az elmúlt két évben elegendő munkánk volt, mostanában azonban a jövőt illetően már nem vagyok ennyire optimista. Fő megbízónk, a Mol Nyrt. ugyanis visszafogta fejlesztéseit a hazai területeken, miután végrehajtotta telephelyein az energetikai fejlesztéseket, valamint megépült Szőregen a nagy föld alatti, stratégiai gáztárolójuk. A kutatások eredményeként van néhány új kútjuk, ahol akad ugyan a termelésbe állítással kapcsolatos tervezési feladat, de ezekre a munkákra, s általában a Mol tervezési területére, nagyon sok a pályázó.

Szabóné Tari Ibolya

– Ezen belül specializálódtak valamire?

– Profilunk az olajmérnöki tervezés, ami a kőolaj- és földgázbányászathoz, a kőolajtermékek szállításához, feldolgozásához, tárolásához szükséges építmények, technológiai berendezések és vezetékhálózatok tervezését jelenti. Ezen belül többek között kompresszorok, felszíni létesítmények, nyomástartó edények, tárolótartályok tervezését végezzük. Főként gépészeti, nyomvonalas, építészeti tervezéssel foglalkozunk a szénhidrogéniparágon belül. Az ehhez kapcsolódó műszeres, rendszertechnikai, villamos és ka-

Annyira alacsonyat, hogy a két-három évvel ezelőtti nyereségünk alkalmanként akár a felére is csökkenhet, csak így tudunk megrendelőt, munkát szerezni. Másik fontos dolog, hogy megfelelő számítógépes programokkal rendelkezzünk a munkánkhoz. Most van folyamatban egy háromdimenziós program számítógépre való telepítése, ezzel látványosabb terveket tudunk készíteni. Megfelelő ISO-minősítésünk, tervezői felelősségbiztosításunk van. A Mol pályázatot hirdetett eseti megbízásokra, ami azt jelenti, hogy az országhatáron kívülre is adhat munkákat. Erre is pályáztunk. A nyelvtudás hiánya sem akadály a külföldi tervezési munkáknál, munkatársaink nyelvvizsgákkal is rendelkeznek. – Az, hogy kis cég az önöké, előnyt vagy hátrányt jelent?

– Gondolom, nem a véletlen műve ez az erős kötődés a Molhoz…

tódvédelmi munkákat a Mol Nyrt. által elfogadott alvállalkozókkal végeztetjük el.

– Tervezőirodánk 1999. január 1-jén alakult meg 11 akkori molos munkavállaló kiválásával, akik a kft. törzstagjai lettek. Most kilencen vagyunk. Jómagam kettős feladatkört látok el, gépészmérnöki végzettséggel 2004 óta a cég vezetése mellett műszaki vezető is vagyok. Egyfajta „kényszervállalkozásként” kezdtünk, hiszen a Mol Nyrt. Alföldi Műszaki Tervezési Osztályaként a kiválást a nagyvállalat költségcsökkentése indokolta. Kötődésünk a nagy céghez törvényszerű, hiszen speciális, szűk a tervezési szakterületünk, kimondottan a szénhidrogénipar területére van érvényes mérnökkamarai tervezői engedélyszámunk.

– Gyorsan beletanultak a vállalkozásba?

– Kicsit nehezen, de rávitt bennünket a kényszer. Induláskor még teljes egészében a Mol megrendeléseiből tartottuk fenn magunkat. Később, amikor a magyar állam is megnyitotta a kutatási jogot a külföldi érdekeltségű cégek számára, bővült a megrendelőink köre az E.ON Földgáz Storage Zrt.-vel, a Magyar Horizont Energia Kft.-vel. Jelentős munkákat végeztünk már mindkét cégnek.

– Az Új Széchenyi Terv pályázati feltételei például kisvállalkozásként több ponton is hátrányosan érintenek bennünket. Ingatlanfedezetet kérnek ugyanis a pályázóktól, illetve kilenc főnél húzták meg a statisztikai létszámot. Mivel saját ingatlanunk nincs – bérleményben dolgozunk –, és a tavalyi létszámunk tíz fő volt, így nem indulhattunk a pályázaton. Ezért az említett modern számítógépes tervezői programot is önerőből kellett megvennünk. Sajnos a kis- és közepes vállalkozások számára nincs olyan kiírás, ahol kimondottan tervezői programokra lehetne pályázni. S. Cs. J.

– Hogyan tudnak versenyképesek maradni a nagy konkurenciaharcban?

Szolterv Kft. Ipari és Szénhidrogénipari Tervező és Szolgáltató Mérnöki Iroda

– Egy-egy pályázaton a műszaki tartalmat pontosan kell megfogalmazni, és a lehető legalacsonyabb árat kell megadni.

5001 Szolnok, Ságvári krt. 4. Pf. 201 Tel./fax: (56) 421-815 Mobil: (20) 954-8124 E-mail: szolterv@szolterv.hu

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

21


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:29 AM

Page 22

ENERGETIKA

ÉVEKIG TART A FEJLESZTÉS ÉS A KÍSÉRLETEZGETÉS, DE MEGÉRI

Csőgörényasztal: egyedi ökomegoldás A kecskeméti Dextron Kft. gépipari berkekben arról ismert, hogy nem ijed meg az egyedi kihívásoktól. A megrendelők speciális kívánságait minden esetben úgy valósítják meg, hogy mind a végtermékkel, mind annak árával maximális elégedettséget váltsanak ki. A cég ügyvezetője, Rudasi Zoltán most egy olajipari fejlesztésükről számolt be lapunknak.

A

mai felgyorsult és maximálisan profitorientált világban ritkaságnak számító műhelymunka folyik a Dextron Kft. kecskeméti telephelyén, mivel a vállalkozás alapítója, Rudasi Zoltán nem retten meg az évekig tartó fejlesztésektől és kísérletezéstől. A folyamatot befektetésnek tekinti, amiben maximálisan igaza is van, hiszen ezzel a hozzáállással már több vasúti és olajipari cég speciális problémáit sikerült megoldania. Legutóbbi fejlesztése egy sokoldalú csőgörényasztal.

A szerkezet gyártásához a Mol Nyrt. igénye adta az ihletet, meghibásodott csőgörények és a hozzájuk tartozó asztalok javításával bízták meg ugyanis a kecskeméti szakembereket. A munka ideje alatt előkerültek a berendezéssel kapcsolatos funkcionális hiányosságok, a megbeszélések pedig világossá tették, hogy a jelenleg piacon lévő csőgörényasztalok nem képesek alkalmazkodni a felhasználók egyedi igényeihez, használatuk állandó kompromisszumkötéssel jár. Rudasi Zoltán „manufaktúrája” nekilátott a fejlesztésnek. Két év elteltével – és a Mol szakembereivel folytatott folyamatos egyeztetések után – elkészült a termék. A fejlesztésre felfigyelt a szlovák Transpetrol is. Az ő megrendelésükre készült csőgörényasztal immár két éve teljesít hibátlanul szolgálatot az olajipari cégnél. Az új fejlesztés gyakorlatilag csak alapfunkcióját tekintve hasonlítható a piacon lévő, statikus berendezéshez. A szak-

22

emberekkel folytatott megbeszélések világossá tették a Dextron mérnökei számára, hogy egy felhasználóbarát asztalnak nem elég elbírnia a csőgörényt. Állítható magasságúnak, könnyen szállíthatónak, terhelhetőnek, szikramentesnek és környezetbarátnak kell lennie úgy, hogy az árérték arány, a szállítási idő és a garanciális feltételek is megfelelőek legyenek. A kecskeméti gyártmány mindezen elvárásoknak megfelel. A testreszabott megoldás ára ráadásul bőven alatta van a piacon kapható berendezésekének. A legyártás ideje körülbelül 6-8 hét, ami a sztenderd berendezések szállítási idejénél is rövidebb. A gyártó két év teljes körű garanciát vállal az asztalokra alkatrészlistával és az adott megrendelő nyelvén írott használati utasítással. A Dextron természetesen a megrendelő országban alkalmazott szabványoknak megfelelő berendezést szállít az ottani mértékegységeknek megfelelően.

Rudasi Zoltán

Az asztalok rögzítése az egyenként állítható lábak segítségével történik, amiket igény szerint kerekekkel is felszerel a gyártó. Meghajtásuk lehet manuális, hidraulikus, pneumatikus vagy elektromos. Mivel nem minden munkaterület van ellátva elektromos árammal, a Transpetrol is manuális meghajtásút vásárolt. A megtisztított csőszakasz végén megérkező csőgörény kiemelése rendkívül piszkos munka. A salakanyag mennyiségétől függően akár el is áraszthatja a környezetet az olajos, iszapos lé. A csőgörényt pedig általában gépi, de van, hogy kézi erővel húzzák ki a csőből, és targoncával, daruval emelik a szállítóeszközre. Ezzel szemben a kecskeméti asztal kontrollált körülmények között biztosítja a görény ki- és behelyezését is. Úgy fogadja a szakasz végén megérkező csőgörényt, hogy fogadóterület van rajta kialakítva a salakanyagnak, a zárt rendszerben pedig elválasztódik a folyékony és szilárd hulladék. Ha a folyékony hulladék mennyisége meghaladja a tárolókapacitást, lehetőség van szivattyúzásra is. A Dextron Kft., mint látható, nyitott a gépipar egyedi problémáinak megoldására, ezért várják a nem megfelelő eszközök és szerszámok miatt bosszús szakemberek jelentkezését. Emellett termékeik – kiemelten a csőgörényasztal – számára forgalmazókkal is felvennék a kapcsolatot. G. Z.

A Dextron asztalait a meglévő tisztítóberendezésekhez igazítja. A legkisebbtől a legnagyobb átmérőjű csövek kiszolgálására alkalmasak. Magasságuk állítható, így 40 cm-től akár másfél méteres magasságig tudják eljuttatni a csőgörényt a tisztítandó gáz- vagy olajvezetékek nyílásaihoz. Hosszúságuk igény szerint lehet egy- vagy kétmodulos. Működtetésükhöz minden esetben elég egy ember.

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

Dextron Kft. 6000 Kecskemét, Szent Isván város 15/A Tel.: (76) 508-484 • Fax: (76) 508-485 E-mail: dextron@dextron.hu Honlap: www.dextron.hu


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:29 AM

Page 23

ENERGETIKA



ÖSSZESZOKOTT CSAPAT, NEMZETKÖZI MEGRENDELŐI KÖRREL

Sikeres energetikai rendszerintegrátorok Igazi cégóriások tartoznak az I.T.O. Engineering Kft. ügyfelei közé. A folyamatirányító, üzemi információs, illetve üzemi erőforrás menedzsment rendszerek tervezésével, kiépítésével és működtetésével foglalkozó cég nem méretével, hanem a szakemberek felhalmozott tudásával, tapasztalatával vívott ki magának pozíciókat az energetikai piacon. Arany László ügyvezető igazgató nemcsak az eddigi eredményekről, de a jövő lehetőségeiről is beszélt.

– Kérem, mutassa be néhány szóval a cégét.

– A kft.-t 1996-ban alapítottuk. Száz százalékban magyar tulajdonban volt és van jelenleg is, függetlenül attól, hogy 2008-ban az Olajterv-csoport 75 százalékos tulajdonrészt vásárolt benne. Ez nem jelentett nagy változást az életünkben, hiszen az „alapító atyák” olajtervesek voltak, voltunk, tervező mérnökökként. Ez azt is jelenti, hogy az energetikai piacon nagyjából tudjuk, mire van a megrendelőnek szüksége. Nagy segítséget jelentett például a Mol Nyrt. esetében is, hogy nem az „utcáról estünk be”. Gondolom, azt sem sok hazai vállalkozás mondhatja el magáról, hogy több mint tíz éve nem volt fluktuáció, a létszámunk csak bővült. Mindez a jó csapatmunka eredménye. – Milyen területeken tevékenykednek?

– Mint mérnöki cég az olaj-, gáz- és vegyipar, valamint a villamosenergia- és kommunikációs ipar területén végzünk rendszerintegrátori tevékenységet. Rendszerintegrálás alatt azt kell érteni, hogy igyekszünk kiválasztani az ár-érték arányban legmegfelelőbb konstrukciót, rendszert, rendszerelemeket a megbízóink számára. Természetesen több lábon állunk. Kezdetben a DCS, illetve SCADA folyamatirányító rendszerek, automatizálási megoldások szerepeltek a portfóliónkban. Ezenkívül talán egyedüliként a magyarországi technológiai rendszerintegrátorok közül az informatika területére is betörtünk, s üzemi vezetői információs, illetve karbantartást támogató rendszerekkel is foglalkozunk. Tevékenységünk felöleli a tervezést, a számítógépes alkalmazási szoftverek fejlesztését, a rendszerintegrá-

lást, kivitelezést, üzembe helyezést, karbantartást, rendszertámogatást, üzemeltetést. Végigkísérjük a teljes termékpályát. A megrendelő eldöntheti, hogy ebből mely elemeket kívánja igénybe venni. – Úgy tudom, nemzetközi nagyvállalatok is a partnereik közé tartoznak…

– A folyamatirányításban, a SCADA rendszereknél az Antenna Hungária Nyrt.-nél van az egyik legnagyobb rendszerünk, az Országos Műsorszóró Távfelügyeleti Rendszer. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. katódvédelmi állomásai országos hálózatának távfelügyeleti rendszerét is mi szállítottuk. Ugyancsak ügyfelünk a Richter Gedeon Nyrt., amelynek budapesti és dorogi gyárába a villamos alállomások felügyeleti rendszerének számítógépes elemeit szállítottuk. Végül, de nem utolsósorban, a bonyolultabb, nagyobb megbízhatóságú, úgynevezett DCS osztott intelligenciájú rendszerek kialakítására a Mol-csoporttól kaptunk számos megbízást. Az Algyő Gázüzemnél, a korábban szintén molos, de ma már az E.ON Földgáz Storage Zrt. tulajdonában lévő Zsanai Földalatti Gáztárolóban, de a többségi Mol-tulajdonban lévő MMBF Földgáztároló Zrt. nemrégen átadott szőregi stratégiai gáztárolójában is dolgoztunk. Jelenleg részt veszünk az algyői NF kompresszortelep korszerűsítésében is rendszerintegrátorként, illetve szoftverfejlesztőként. – Milyen stratégiával igyekeznek a versenyben pozíciókat szerezni?

– Specializálódtunk a sok kis alrendszerből felépülő nagyobb rendszerekre, már csak azért is, mert ezen a területen

Arany László

rendelkeztünk tapasztalatokkal. Az üzemi vezetői információs rendszerhez nagyon sok rendszer kapcsolódik. Ez minden jelentős cégnél hasonló sémára épül, de például a Mol különlegességét az olaj-gáz technológia termeléselszámolása adja. A gáz azért bonyolult terület, mert a több komponens elszámolása különleges feladat. Említhetem a villamosenergia-ipart is, ahol a termelési ütemezés figyelése ad izgalmas feladatot. Az alkalmazott üzemi információs rendszer, vagyis a PI rendszer, ami az amerikai OSIsoft cég terméke, alapvetően fontos eleme a tevékenységünknek, 1997 óta vagyunk e terület rendszerintegrátorai. A Mol százhalombattai finomítójához szállítottuk az első PI rendszert. Ma már egyebek mellett a Dunamenti Erőmű Zrt.-nél, az MMBF szőregi földgáztárolójában és az MVMnél, valamint jó néhány kisebb erőműnél is alkalmazzák ezt a rendszert. Említésre méltó a Sigmafine termeléselszámolási rendszer, amely ugyancsak a PI-ra épül. A Mol dunai és a Slovnaft pozsonyi finomítójában is használják. A Molnál nemrég fejeztük be a gázüzletág teljes termeléselszámolási rendszerének kiépítését. Üzemeltetést és karbantartást támogató rendszert szállítottunk az FGSZ Zrt.-nek és az MMBF Földgáztároló Zrt.-nek, de a megoldásaink elemeit használják a Mol dunai finomítójában és a Slovnaftnál is. Bihari Tamás

I.T.O. Engineering Kft. 1117 Budapest, Galvani u. 44. Tel.: (1) 555-1900 • Fax: (1) 555-1902 E-mail: ito@ito.hu Honlap: www.ito.hu

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

23


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:30 AM

Page 24

ENERGETIKA

ALAPOS TERMÉK- ÉS PIACISMERET SEGÍT KIEMELKEDNI AZ ÁTLAGBÓL

Minőségi acélcsövek szállítói Az 1996-ban alapított Argento Kereskedelmi Kft. fő tevékenységét a különböző ipari beruházásokhoz szükséges acéltermékek szállítása képezi. Ezen belül is elsősorban a nagy- és középnyomású csővezetékek építéséhez használt szigetelt vezetékcsövek, illetve a technológiai szerelésekhez szükséges szénacél, ötvözött szénacél és rozsdamentes acélok importjával foglalkoznak. A cég ügyvezető igazgatója Strausz Mónika.

– Hogyan alakult az Argento piaci helyzete az elmúlt 15 évben? ‒ Alapításkor az a felismerés vezérelt

minket, hogy Magyarországon a csepeli csőgyár és a dunaújvárosi spirálcsőgyár bezárásával nagy igény jelentkezett a minőségi acélcső importjára. A változatos felhasználású acélcsövek területén korán specializálódtunk, elsősorban a szénhidrogéniparban jelentkező technológiai szerelésekhez, illetve a közép- és magasnyomású csővezetékrendszerekhez való anyagellátásra fókuszáltunk. Egy erőművi berendezés, kompresszorállomás vagy egyéb gépészeti létesítmény izometriájának megvalósíthatóságához az acélcsövek mellett kötőelemekre – ívek, szűkítők, Tidomok, karimák stb. – is szükség van, így ezeket is bevettük a forgalmazási körbe. A 15 év alatt nem szélesítettük jelentős mértékben a termékpalettát, inkább annak vertikumában törekedtünk a fejlesztésre: alaposabb termék- és piacismeretre tettünk szert, mélyítettük kapcsolatainkat mind a beszállítói, mind a vevői oldalon. – Úgy tudom, komoly szakmai sikert értek el, amikor a cégük által immár tíz éve képviselt gyártó, a Tenaris Csoport és a Mol között hosszú távú beszállítói megállapodás jött létre. ‒ A számos acélcsőgyárat, szervizköz-

évtől működő hosszú távú keretmegállapodás, amelynek célja, hogy a kölcsönös előnyök alapján a Mol optimálisan elégíthesse ki beszerzési igényeit. Az utóbbi közel egy-két évben a világszerte megnövekedett fúrási tevékenység az olajbányászati acélcső keresletének fellendülését vonta maga után, ami a piacon áremelkedést, szűkös gyártási kapacitásokat és extrém hosszú szállítási határidőket okozott. Ezek kiküszöbölésére igen alkalmas egy olyan együttműködési modell, mely mindezt „kordában tudja tartani”. Az Argento Kft. feladata, hogy műszaki és kereskedelmi szaktudásának és tapasztalatának birtokában magas szinten támogassa a Tenaris és a Mol együttműködését. – Egy nagyon nem szakmai kérdés: ha szinte mindenki ugyanazokat a termékeket forgalmazza a piacon, miért választják éppen önöket? ‒ A műbizonylattal ellátott szabvá-

nyos termékek minőségi követelménye mindenki számára egységes, mi a szolgáltatásaink színvonalával tudunk többet nyújtani. Szaktudásunk segítségével vevőink minden kereskedelmi és műszaki információt megkaphatnak tőlünk az optimális választáshoz. Árképzésünk rugal-

pontot és kereskedelmi irodát működtető multinacionális cég évi kb. 3,1 millió tonna varrat nélküli acélcső gyártó kapacitásával a világ élvonalába tartozik. A hazai szénhidrogén-kutatási és termelési tevékenység olajbányászati csővel való biztonságos ellátása stratégiai fontosságú feladat. A Mol kiemelkedően magas minőségű acélcsövek és prémium menetek beszerzésére törekszik, ezért is épülhetett ki egy szorosabb együttműködés a két cég között. Ennek fontos mérföldköve az idei

24

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

Strausz Mónika

mas és mindig egyedi. Egyfajta „package supplier” cég vagyunk, például a Borsodchem MDI üzembővítéséhez másfél hónap alatt szállítottunk le egy olyan csomagot, amely mintegy 400 különféle tételt tartalmazott, 15 szállítótól beszerezve. Egy ilyen projekt koordinációja a szerződéskötéstől az áruátadásig komoly szakmai felkészültséget, hatékony kommunikációt és kiemelkedő szervezőkészséget igényel. Tudjuk, hogy kitől mit, hogyan, milyen feltételekkel lehet úgy megvásárolni, hogy a végén az egy „ütőképes” csomagot eredményezzen. – A logisztika mennyire hangsúlyos az önök tevékenységében? ‒ Fontos eleme a szolgáltatásunknak.

Jól ismerjük az acélcsövek szállítására és mozgatására vonatkozó speciális feltételeket. Azt is tudjuk, hogy szállítmányozási feladatok elvégzése és raktározási háttér nélkül nem tudnánk eleget tenni vevőink igényeinek. Nemcsak tranzitáru fogadására, minőségellenőrzésre, komissiózásra és tárolásra alkalmas dél-budai bérelt raktárunk, hanem a legjáratosabb minőségű és méretű kazáncsöveket és fittingeket is készletezzük. A 2009-ben elindított, jelenleg kb. 60 millió forint értékű saját készletünkkel tovább bővítettük szolgáltatásainkat, illetve növeltük versenyképességünket. K. M.

Argento Kereskedelmi Kft. 1119 Budapest, Csurgói út 30./I. fszt.12. Tel.: (1) 204-7760 • Fax: (1) 204-7761 E-mail: mail@argento.hu Honlap: www.argento.hu


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:30 AM

Page 25

ENERGETIKA



KILENCEDIK ALKALOMMAL RENDEZIK MEG DEBRECENBEN AZ ENERGOEXPÓT

Három nap, amely csak az energiáról szól A debreceni Kölcsey Konferencia Központban 2011. szeptember 27–29. között immár kilencedik alkalommal szervezzük meg az ország egyik legnagyobb energetikai konferenciáját és szakkiállítását, az ENERGOexpót. A rendezvény szakmai szervezője a legnagyobb energetikai civil egyesület, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE).

A

z idei rendezvény fővédnöke Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, a konferenciát pedig Kósa Lajos, Debrecen polgármestere nyitja meg. A nyitóelőadást Bencsik János klímaés energiaügyért felelős államtitkár tartja, aki nemzeti energiastratégiai kérdésekkel foglalkozik majd, de természetesen aktuális kérdésekről is tájékoztatja az ország energetikai szakembereit. A szakma tehát tájékozódhat a kormány energiastratégiai terveiről, az aktuális energetikai kérdésekről, rendeleti változásokról, valamint a közelmúltban bekövetkezett japán reaktorbaleset reális megítéléséről, a helyes jövőkép kialakításáról.

A kiállítók között a magyar energetikai ágazat képviselői mellett szlovák, francia, német cégek is részt vesznek a rendezvényen. A rendezvény nemzetközi jellegét tovább erősíti a szeptember 28-án délelőtt tartandó ukrán–román– lengyel üzletember-találkozó, amelyen a kiállító cégek vehetnek részt, illetve új partnerkapcsolatokat is köthetnek a szomszédos országokból ide érkező energetikai cégvezetőkkel. Második alkalommal kerül sor az Áramárverésre, ahol a hagyományos árverésekkel ellentétben az árak lefelé mennek. Az Áramárveréssel egy olyan fórumot szeretnénk teremteni, ahol az

energiakereskedőknek, illetve az érdeklődő cégeknek lehetőségük nyílik az áramárverés utáni megegyezésre. A licit azonban nem kötelező érvényű, csak lehetőség egy sikeres üzletkötésre. A kiállítást kísérőrendezvények színesítik. Harmadik alkalommal tartjuk Debrecen egyetemi város fiataljai számára a „Jövő energetikája a jövő generációjának” szekcióban a megújuló energia alkalmazásával kapcsolatos előadásokat. A debreceni ATOMKI-ban dolgozó FINE- (Fiatalok a Nukleáris Energetikáért) tagok tartanak érdekes bemutatót: ködkamrakísérletet, illetve alfa-részecskés kísérletet. A Debreceni Egyetem Műszaki Kar csapata által készített alternatív hajtású autót is bemutatjuk, amelyet a látogatók is kipróbálhatnak az első két napon. Bővebb információ: V-Trade Kiállítások Kft. Debrecen, Füredi út 76. Tel./Fax: (52) 436-011 E-mail: energoexpo@energoexpo.hu Honlap: www.energoexpo.hu

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

25


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:30 AM

Page 26

KÖRNYEZETVÉDELEM

GAZDASÁGI FELLENDÜLÉST HOZHATNA HAZÁNKBAN A ZÖLD IPARÁG KIÉPÍTÉSE

Megszűnő KÁT, csillapított zöldhullám Tisztázandó, hogy kit mire kötelez a kormányzat új energiastratégiája. Átlátható, szelektív és normatív kompenzációs rendszert kellene bevezetni a megújuló energiatermelési módok támogatására. Emellett kormányzati ösztönzéssel háttéripart lenne érdemes kiépíteni a „zöldhullám” kihasználására. Többek között erről beszélgettünk Balogh Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnökével.

– Ön szerint mennyire tekinthető „kőbe vésettnek” a kormányzat most elfogadott hosszú távú energiastratégiája?

– Teljesen tisztázatlan az ilyen tervezetek közjogi státusza. Az elmúlt 20 évben elkészített hasonló jellegű koncepciók szinte egyike sem valósult meg. Hozzáteszem: ez nem is feltétlenül baj, miután egyes tervezetek jórészt nélkülözték a szakmai alapokat, nem voltak eléggé kidolgozottak, fontos részletek hiányoztak belőlük. Az ilyen dokumentumok semmire sem kötelezik a kormányokat, végrehajtásuk nem kérhető számon, márpedig egy-egy ilyen stratégia értékét az mutatja meg, hogy mennyi valósítható meg belőle a hétköznapokban. A most elfogadott elképzelések többnyire irányelveket tartalmaznak – ami persze önmagában még nem baj –, de nem látjuk a teendők kijelölését, a végrehajtás feltételeit. Mindezek mellett sajátosnak tartom a kormányzat jogalkotási gyakorlatát. Vagyis azt, hogy ma – némi túlzással – úgy működik a rendeletek „gyártása”, hogy reggel felébred egy kormánypárti képviselő, és estére már meg is született egy jogszabály, gyakran a legcsekélyebb szakmai egyeztetés nélkül. Méghozzá úgy, hogy a kormánypárti képviselő törvénymódosító indítványa ellentmond az államtitkár elképzeléseinek. Így kerülhetnek bele azután a törvényszövegekbe olyan szakmailag értelmezhetetlen meghatározások, amelyeket később egy újabb – szintén egyeztetés nélkül elfogadott – jogszabályban kell kiigazítani. – Ugyanakkor ezek a rendelkezések időnként ellentmondanak az Európai Unió direktíváinak is – csakúgy, mint az idehaza hatályos más törvényeknek, előírásoknak.

– Vagyis jogi káosz tapasztalható az energetikai törvényalkotásban. Ez pedig

26

nem kedvez az energetikai célú befektetéseknek, akár zöld energiáról van szó, akár hagyományos erőművekről. A jogalkotási zavarok ma már a mindennapokban is érezhető problémákat okoznak. Egy konkrét példa: egy átgondolatlan jogszabálytervezet miatt bezártak egy újonnan épített biomassza-erőművet, a beruházáshoz hitelt nyújtó pénzintézet ugyanis a villamosenergia-törvény megváltoztatásának a szándéka miatt ma már nem látja gazdaságosnak az erőmű működtetését, ezért egyelőre felfüggesztette a finanszírozást. – Mi az, amit még hiányol a kormányzati tervből?

– Az egyes szakterületek összehangolásának igényét és a végrehajtás biztosítékait. A stratégia évtizedekre előre meghatározza az irányvonalat, de emellé le kellene tenni egy pontos „útitervet”, amely lépésről lépésre meghatározza például az egyes tárcák teendőit, a parlament, a jogalkotás és a jogalkalmazás feladatait. Példaként említeném: Németországban először meghatározták a hosszú távú „energiamixet”. A következő lépésben kormányzati támogatással kiépítették a nap-, szél-, biogáz- és biomassza-energiát hasznosító berendezések gyártásának a háttériparát. Ezt követően pedig az ilyen berendezések felhasználóit kezdték el támogatni, méghozzá normatív és átlátható módon. Ennek következtében a németeknél elterjedtebbek és hatékonyabban működnek az újratermelődő forrásokat hasznosító rendszerek, mint nálunk. Ezért az évtizedek óta ismert, jól működő, bevált német példát lenne ajánlatos követnünk idehaza is ahhoz, hogy szélesebb körben hasznosítsuk a megújuló forrásainkat, és az iparágban termelődő nyereség ne jusson ilyen mérték-

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

Balogh László

ben külföldre. Nem akarok erre bővebben kitérni, de igen fontos lenne a vízenergia hasznosítását nem politikai, hanem szakmai alapon kezelni. Ennek hiánya miatt, illetve a bősi szlovák–magyar erőművita következtében másfél évtized óta mintegy 60-70 milliárd forint értékű villamos energia marad évente a szlovákoknál, ami pedig bennünket illetne. – Kellő súllyal szerepel az új koncepcióban az újratermelődő energiák kiaknázása?

– Ebből a tervezetből kevésbé látható, hogy a kormányzat végül is milyen „energiamixet” képzel el a jövőben. Vagyis nem tudni pontosan, milyen lesz a későbbiekben az egyes energiafajták – atom, szén, földgáz, kőolaj, illetve a megújuló típusok, szél, nap, víz, biomassza, geotermális – tényleges aránya a hazai energiaiparban. Bár az igazság kedvéért azt is hozzá kell tennünk, hogy a „Magyarország Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terve 2010–2020” ez utóbbira nézve ad információt. Ettől függetlenül arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy az ilyen hosszabb időre szóló tervezeteknél fontos a transzparencia és a normativitás elve. Vagyis átláthatónak és mindenkire vonatkozónak kell lennie az előírásoknak. Fontos lenne látni, hogy az adott stratégiai elképzelés alapján készülő jogszabályok ténylegesen milyen elvek alapján születnek meg. Félő ugyanis, hogy egy-egy törvénycikkely nem az


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:30 AM

Page 27

KÖRNYEZETVÉDELEM

ország hosszú távú gazdasági érdekei, hanem valamilyen rövid távú politikai vagy lobbiérdek miatt jön létre – mint ahogyan az elmúlt 20 évben ez több alkalommal is megtörtént. – A kormányzat elképzelései szerint 2020-ra idehaza az ország energiaszükségletének a 14,6 százalékát biztosítják majd az újratermelődő energiaforrások. Elérhetőnek tartja ezt a célt?

– Úgy vélem, megvalósítható és támogatandó ez a célkitűzés. Ehhez azonban – amint az imént hangsúlyoztam – a mostaninál lényegesen körültekintőbb jogszabályalkotásra lenne szükség. Emellett végre ki kellene alakítani egy olyan támogatási rendszert, amely tényleg azokat segítené, akik valóban zöld energiát – legyen az áram vagy távhő – termelnek. Eddig ugyanis a kötelező áramátvételi rendszeren keresztül évente mintegy 50 milliárd forint jutott az olyan nagy gáztüzelésű erőművekhez, amelyek áramot és hőt termelnek egyszerre, és hozzávetőleg csak ennek harmadát kapták meg azok a termelők, amelyek ténylegesen zöld, újratermelődő forrásokat aknáztak ki.

– Apropó: mi a véleménye a KÁT megszüntetéséről?

– Itt jön be a képbe a normativitás és a differenciált támogatások elve, amire az előbb utaltam. A környezetkímélő energiatermelési módoknak ugyanis objektív műszaki, gazdasági elveken alapuló szelektív támogatást kellene adni, amint az a nemzetközi gyakorlatban is látható. Tévedés ne essék: az átláthatatlan jogalkotás miatt kialakuló bizonytalanság nemcsak a megújuló energia hasznosítására alapozó szektor fejlődését, hanem az egész magyar gazdaság jövőjét befolyásolja. Ha a befektetők nem biztosak abban, hogy megtérül a ráfordításuk, akkor nem valósulnak meg munkahelyteremtő beruházások, például nem épülnek napelemet vagy napkollektort, biomasszahasznosító eszközöket gyártó üzemek, illetve maguk az energetikai létesítmények sem valósulnak meg. – A tervezetet olvasva melyik megújuló forrást tartja a jövőben leginkább kiaknázhatónak?

– Változatlanul úgy gondolom, hogy országunkban a biomassza, a biogáz és a geotermális energia felhasználása előtt áll a legnagyobb lehetőség, ugyanakkor adottságaink lehetővé teszik a szél és a nap energiájának meghatározott mértékű kihasználását is. Mindez persze igényelné a befektetések ösztönzését az állam részéről. A geotermális energia, azon belül a föld mélyéről feltörő meleg víz felhasználásának elterjedéséhez pedig sz��kség lenne a jogszabályok újragondolására. A geotermális források ugyanis egyes célok esetében visszasajtolás nélkül alkalmazhatók, míg más célokra csak akkor vehetők igénybe, ha a hő kinyerése után visszasajtolják a vizet ugyanabba a talajrétegbe. Ez a technológia pedig egyes területeken olyan költséges lenne, hogy nem is éri meg a felszínre hozni a forró vizet. Ebben a szektorban csupán arra lenne szükség, hogy ne automatikusan alkalmazandó szabályokat vegyenek figyelembe, hanem szelektíven, a víz összetételétől függően állapítsák meg a visszasajtolás szükségességét. A visszapumpálási kényszert az szabja meg, hogy a szóban forgó termálvíz milyen összetételű, tartalmaz-e a felszíni vizek, az élővilág számára veszélyes összetevőket. Azaz a termálvizek esetében egyedi körülmények alapján kellene dönteni a hasznosításról. Évtizedek óta jól működik például az a szentesi fóliakultúra, ahol a felszíni vizekbe en-



gedik a termálvizet, mindenfajta természetkárosodás nélkül. Ennek a termelési módnak a megszűnése, felszámolása következhet be a technikailag és környezetvédelmileg kevésbé megalapozott intézkedések miatt. – Lehet-e versenyképes ára belátható időn belül országunkban a „zöld áramnak”?

– Ma még az újratermelődő forrásokkal működő energia-előállító eszközök viszonylag drágábbak, ezért az általuk előállított energia ára is magasabb a jelenlegi – egyébként igen torz, az úgynevezett externáliák (kapcsolódó költségek) figyelembevétele nélküli – gazdasági rendszerben. Emellett a hagyományos energetika is igen jelentős, bújtatott támogatásokat kap, ami igen torzító hatású. Ám az eszközök gyártása egyre olcsóbbá válik. Különösen akkor lehetne áresésre számítani, ha Magyarországon nagy tömegben állítanák elő az ilyen berendezéseket. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyártási technológia a világban rohamléptekkel fejlődik, növekszik a rendszerek hatékonysága, s ezért egyre inkább megéri majd ilyen eszközöket beszerezni, mind a háztartásoknak, mind a termelő szektornak. Mindehhez hozzáadódik, hogy a fosszilis energiahordozók – főleg a gáz és a kőolaj – egyre drágulnak. Emiatt ami ma még nem versenyképes termelési módszer, az holnapra azzá válhat. – Milyen kitörési pontot lát még a környezetkímélő energia hazai piacán?

– Ha például együttműködés alakulna ki a nemzetgazdasági, a vidékfejlesztési és a honvédelmi minisztérium között. A honvédségnek például – miután jelentős energiafelhasználó – érdekében áll mind az energiaracionalizálás, mind az olyan eszközök, berendezések alkalmazása, amelyek önálló energiaforrásként bárhol használhatók. Ezeket az újításokat pedig át lehetne ültetni a civil szférába is, így a befektetett pénz könnyebben megtérülhetne, mind a nemzetgazdaság, mind az egyéni felhasználók számára – ezt a megoldást látjuk más EU-országokban is. A Magyar Megújuló Energia Szövetség tagjainak meggyőződése, hogy a támogatások összehangolásában jelentős költségcsökkentési potenciál rejtőzik nemzetgazdasági szinten. De úgy látjuk, ez a támogatásokat harmonizáló gondolkodás a kormányzat részéről egyelőre sajnos hiányzik.

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

Illés József

27


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:30 AM

Page 28

KÖRNYEZETVÉDELEM

NAGY LEHETŐSÉG REJLIK A SZENNYVÍZ HASZNOSÍTÁSÁBAN

Még mindig csak ígéret a biomassza A biomassza-erőművek jelentősebb hazai elterjedését elsősorban a szemléletváltás segítené, ma még ugyanis sokan ellenzik a mezőgazdasági területek energianövény-termesztésre való hasznosítását. Még akkor is, ha az adott földdarabon nem állítható elő megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszernövény. Jelentős gazdasági hasznot hozhatna a szennyvíz felhasználása is az energetikai célú növénytermesztésben. Mindezt Ligetvári Ferenc, a Biomassza Termékpálya Szövetség elnöke mondta el lapunknak. állítani a fát, nádat, füvet, szalmát, illetve biogázt és egyéb szerves anyagot felhasználó erőművek?

– Úgy vélem, hogy az új koncepció pártolja a zöld energia minél szélesebb körű használatát. A legfontosabbnak azonban azt tartom, hogy végre született egy elhatározás arról, milyen irányba tartson az ország energetikai iparága. A kormány meghatározta, hogy milyen energiafajták használatát mekkora arányban tartja kívánatosnak. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy manapság egyes, magukat környezetvédőnek feltüntető szervezetek a Japánban bekövetkezett atomerőmű-katasztrófa okozta rémületet meglovagolva igyekeznek fellépni a nukleáris energia kiaknázása ellen.

– Abban az esetben, ha a jelenlegi ütemben fejlődik a technológiai háttér, és a mezőgazdaság, illetve az energianövénytermesztés képes lesz lépést tartani az igényekkel, akkor hamarosan olyan áron tudják majd előállítani az energiát a „zöld” blokkokban, hogy azt a fogyasztók megfizethetőnek tartsák. Ehhez azonban még sok mindennek meg kellene valósulnia.

sítanánk. A megfelelő módon kezelt szennyvíz két módon is segíthetné a növénytermesztést: egyrészt tápanyagot juttatna a talajba, másrészt öntözővízként segíthetné az energianövények fejlődését. Magyarországon azonban nem az ilyen források biológiai hasznosítására, hanem a kémiai szennyvíztisztításra helyezik a hangsúlyt.

– Mi a legfőbb akadálya az előrelépésnek?

– Ön szerint milyen növényfajták hasznosításának van jövője?

– Éppen egy „biomasszás” védi az atomerőműveket?

– A valóság az, hogy idehaza eddig nagyon jól bevált a paksi atomreaktor. Ezek a blokkok biztosítják az ország áramigényének csaknem a 40 százalékát, biztonsággal termelik az áramot, és jelentős szerepet játszanak abban, hogy nem növekedett az ország szén-dioxidkibocsátása. Ezzel azt szeretném hangsúlyozni, hogy magam is szükségesnek tartom a nukleáris energia további hasznosítását, még akkor is, ha egyértelműen a biomassza-erőművek jövőbeni térnyerése mellett állok. Ez csak látszólagos ellentmondás, mert más a szerepe az atomerőműnek, és megint más a biomasszablokkoknak. A reaktoroknak úgynevezett alaperőműként olcsó áramot termelve kell működniük, a biomassza tüzelésű erőműveknek pedig kiegészítő funkciójuk van a hő- és áramtermelésben. – Képesek lesznek-e belátható időn belül versenyképes árú hő- és villamos energiát elő-

28

Ligetvári Ferenc

– Segíti-e a kormányzat új energiastratégiája a biomassza-erőművek hazai elterjedését?

– Elsősorban szemléletváltásra lenne szükség mind az energiaszektorban, mind a mezőgazdaságban. Egy biomassza-erőmű ugyanis csak akkor működhet hatékonyan, ha folyamatos a tüzelőanyag-ellátása. Ahhoz pedig megfelelő mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási háttérrel kellene rendelkeznie. Vagyis ütemezett, tervezett módon kell történnie az energianövények termesztésének. Ez azonban mindaddig nem valósulhat meg, amíg az a nézet uralkodik, hogy a mezőgazdasági területeken nem szabad energianövényeket termelni, hanem minden körülmények között élelmiszert kell előállítani. Magyarországon másfél millió hektárt lehetne energetikai célú növényzet telepítésére használni, mert nem vagy csak korlátozott mértékben alkalmasak a hagyományos növénykultúrák termesztésére. Mindmáig azonban csupán minimális területen folyik energianövény-termesztés. – Miközben szennyvíztisztítás jelszó alatt óriási mennyiségű szerves anyagot pazarolunk el, amelyet energiatermelésre lehetne használni…

– Így igaz, a településeken keletkező szennyvizeket drágán megtisztítjuk, ahelyett hogy a fejlett gazdaságok példáját követve az energiaültetvényeken haszno-

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

– A szalma elégetése csak törpe erőművekben gazdaságos, az energianád és az energiafű termesztésében az utóbbi években nem történt előrelépés. Az erdei fahulladék, illetve a tűzifa használata viszont már nagyobb lehetőségeket kínál, mivel minden kivágott fa 50 százaléka csak ilyen célra hasznosítható. A legnagyobb lehetőséget azonban a különböző fűz- és nyárfélék nagy mennyiségű telepítése rejti magában, az ilyen fás szárú növények termesztésére a világban ugyanis már megvannak a megfelelő technológiák és gépek. Ezeket a rendszereket már csak honosítani kellene. – Mi a véleménye a zöld energiatermelési módokat eddig támogató úgynevezett kötelező áramátvételi rendszer megszüntetéséről?

– Mondjuk ki: ez a kompenzációs módszer nem működött tökéletesen. A megszüntetése után azonban valamilyen új megoldást mindenképpen találni kell, mert – úgy vélem – az energiatermelési szektort nem hagyhatja magára a kormány. Ebben az ágazatban még a túlszabályozás is jobb, mint ha szabadjára engedik a piac szereplőit. I. J.


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:30 AM

Page 29

KÖRNYEZETVÉDELEM



ÚJ IRÁNYT VEHET A MAGYARORSZÁGI TAKARMÁNYOZÁS

Szójaimport helyett algafarm Az alga mezőgazdasági hasznosíthatóságára irányította rá a figyelmet a Debreceni Egyetem Agrár Gazdálkodástudományok Centruma (DE-AGTC) és a Monergo Energiatermelő és Szolgáltató Kft. közelmúltban lezárult hároméves projektje. Vaszkó Gábor, a Monergo ügyvezetője szerint a hazai termelésű algával akár az évi 80 milliárd forintos teljes szójaimport is kiváltható lenne.

A

Baross Gábor Program keretében vállalati innovációs pályázaton nyert forrást a Monergo Kft. és a DEAGTC, a projekt elsődleges célja biodízel előállítása volt, ehhez kerestek magas biomassza-hozamú növényt. Több energianövényt is szemügyre vettek, de végül mintegy 20 faj közül találták meg azt a 2-3 algafajt, amely a legnagyobb hozamot tudja produkálni. Kezdetben kizárólag la-

boratóriumi környezetben folyt a munka, de később szabadtéri tározókban vizsgálták a hazai vizekből és génbankból egyaránt beszerzett fajokat, hogyan reagálnak az eltérő környezeti hatásokra. Fontos szempont volt tehát az ellenállóság és a A Monergo Kft. egy családi vállalatcsoport tagjaként működik, az alapítás óta az innovatív technológiákkal, a megújuló energiaforrások használatával foglalkozik. Jelenleg folyamatban van egy másik projektjük is, amelyben monostorpályi telephelyükön bioüzemelésű erőművet építenének, elképzeléseik szerint három éven belül.

növekedési potenciál. A projekt során nem új fajokat kívántak kitenyészteni, hanem a „meglévő természeti kincseket” kihasználni, és az eddig csak szakirodalomban ismert eljárásokat igyekeztek a gyakorlatba átültetni. A 2010-es FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításon külön fórumon is próbálták felhívni a figyelmet az alga nyújtotta lehetőségekre. A 50 millió forintos összköltségű, 75 százalékban uniós forrásból finanszírozott kutatás során a figyelem részben más irányba terelődött, rájöttek, hogy a takarmányozás területe is nagy lehetőségeket kínál. A projektben így a hangsúly később az olaj előállításának szempontjairól a fehérje-összetételre tolódott. Rájöttek arra, hogy a világban fellépő takarmányfehérje-hiányra az alga választ tudna adni, a magyarországi szójaimportot pedig akár teljes egészében kiválthatná – mutatott rá Vaszkó Gábor, hozzátéve, hogy az utóbbi fehérjenövény behozatalára jelenleg évi 80 milliárd forintot költenek itthon. Az alga tehát egy helyettesítő termék lehetne, ami elsősorban a sertés- és a baromfiágazatra lenne kedvező hatással. Mint a cégvezető elmondta, keresik a pénzügyi forrást egy egyedülálló algafarm létrehozására. Ennek a termékét először saját sertésfarmjukon hasznosítanák, és innen lehetne továbblépni a nagyüzemi termelés irányába. A szójaimport mintegy fele például ezerhektárnyi, halastavakhoz hasonló rendszerrel

Vaszkó Gábor

kiváltható lenne. Vaszkó Gábor szerint nemzetgazdasági szempontból is előnyös lenne, ha egy hazai előállítású termékkel ki tudnának váltani importtakarmányt, ami összességében javítaná a fizetési és a külkereskedelmi mérleget. Az algatermelő tavak kialakítása több praktikus vízgazdálkodási megoldást is magával hozhatna, például a Tisza vízszabályozásával együtt létrehozhatók lennének ilyen tavak. Nemcsak az ehhez szükséges földmunkák és az infrastruktúra telepítése, de a folyamatos üzemeltetés is több száz vagy akár több ezer munkahelyet teremthetne az ügyvezető szerint. Az algáknak a takarmányozás mellett természetesen számos területen jó a hasznosíthatósága: ilyen a gyógyszeripar, az energetika – a már említett olajtermelés – vagy a kozmetikai ipar. A Debreceni Egyetem részéről is fontos hozadéka volt a hároméves projektnek, hiszen a komoly kutatómunka elismerésre méltó szakirodalmat is eredményezett, az egyetem immár saját referenciával rendelkezik ezen a téren. Az oktatásnak jelenleg nem része az alga kutatása, de a folyamatosan fejlődő kutatási háttér és az esetlegesen meginduló nagyüzemi termelés már olyan szakembergárdát igényelne, amire lehetne képzést építeni. T. Zs.

Monergo Kft. 4032 Debrecen, Füredi út 76. Tel.: (52) 436-011 • Fax: (52) 436-012 E-mail: vaszko.gabor@monergo.hu

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

29


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:30 AM

Page 30

KÖRNYEZETVÉDELEM

HATÉKONY TECHNOLÓGIA CSÖKKENTHETI AZ ENERGIAFÜGGŐSÉGÜNKET

Elgázosítják a mecseki feketeszenet Az urán mellett már a szénvagyon feltárására irányuló kutatásokba is kezdett a Mecsekben a WildHorse UCG Kft. Alvállalkozóik az engedélyek birtokában geofizikai méréseket, később pedig kutatófúrásokat végeznek a Mecseknádasd környéki feketekőszén-vagyon vizsgálatára. Johan Brand, a cég műszaki igazgatója szerint, ha minden a terveik szerint alakul, akkor 2014-ben megnyílhat az első gáztelepük.

– Magyarországon a bányák zömét gazdaságossági okok miatt az elmúlt két évtizedben bezárták. Mi alapján hiszi a WildHorse, hogy érdemes a mecseki szénvagyont kitermelni?

– Mert mi egészen más technológiát alkalmazunk. A hagyományos magyarországi bányászat arról szólt, hogy néhány száz méteres mélységből hozták a felszínre a szenet. De minél mélyebben volt ez a szén, és minél vékonyabb volt a szénréteg, annál többe került a kitermelés. A mi technológiánk, az underground coal gasification, azaz a szén felszín alatti elgázosítása nem igényel tárnákat, hatalmas felszíni beruházásokat. A szingáz-technológiának is nevezett módszer lényege, hogy a négyszáz métertől ezerhatszáz méteres mélységig húzódó szénrétegekbe egy csövön keresztül vízgőz és oxigén keverékét juttatjuk le, majd az egész elegyet begyújtjuk. A megfelelően beállított körülmények között a szén tökéletlenül ég el. A tökéletlen égés során keletkező gázokat – szén-dioxid, szén-monoxid, hidrogén, metán – felszínre hozzuk, majd megtisztítjuk. A termikus hasznosításra alkalmatlan gázokat és szennyezéseket – például a mecseki szénben átlagosan négyszázalékos mennyiségben előforduló ként – kivonjuk, majd a „tiszta” gázt elvezetjük egy hőerőműbe, ahol a gáz elégetésével gőzt termelünk. A turbinákra eresztett gőzzel villamos energia állítható elő. Ez a módszer a leghatékonyabb az elektromos energia előállítására.

30

tonnás salakhegyek állnak. A technológia nem jelent veszélyt a felszín alatti vizekre, és a mélyben sem rombol. Az 1600 Celsius-fokon zajló égés üvegszerű anyaggá olvasztja a szénben gazdag réteget. – Miért éppen Magyarországot választották e technológia meghonosítására?

– Számos indok szólt a mecseki helyszín mellett. A Mecsekben 1753-tól a kétezres évek elejéig folyt szén-, az 1950-es évek végétől 1997-ig uránbányászat. Ezalatt volt időszak, amikor a szénbányákban 11 ezer, az uránbányában nyolcezer ember dolgozott. A helyiek tehát hozzászoktak, ismerik, elfogadják a bányászkodást. További indok, hogy ebben a térségben nagyjából egymilliárd tonna kiváló minőségű szén hasznosítható az előbb említett technológiával. Számításaink szerint az UCG-technológiával tíz százalékkal csökkenthető Magyarország gázimportja, tehát jelentősen csökkenthető az ország gázfüggősége. Jelenleg a felhasznált gáz 78 százaléka érkezik külföldről, ami nagyjából megegyezik a szomszédos országok importarányával. A szingáz-technológia egyébként részben ismert Magyarországon, hiszen az évtizedeken át használt városi gázt hasonló eljárással állították elő. – Hol működik ilyen rendszer?

Johan Brand

a WildHorse ennek pontos nagyságára, mélységére és elhelyezkedésére kíváncsi. Amíg pontos adataink nincsenek, természetesen korai lenne még bármiféle bányanyitásról beszélni, de ha minden a terveik szerint alakul, 2014-ben megnyílhat az első gáztelepünk.

– Mennyibe kerül egy ilyen szingáztelep kiépítése?

–Egy kétszáz megawattos hőerőművet kiszolgáló telep megépítése nagyjából százmillió euróba. – Lesz, aki megveszi az Önök gázát?

– Biztató tárgyalásokat folytatunk a lehetséges felhasználókkal, de konkrét megállapodást nem kötöttünk, nem is köthettünk, hiszen ahhoz ismernünk kellene a lehetséges telephely valamenynyi paraméterét, így az előállítás pontos költségét is.

– Ausztráliában és a Dél-afrikai Köztársaságban több üzemünk is működik, de a korábbi Szovjetunió területén is találni ilyen üzemet.

– Milyen hatással lehet ez a program a környezetre?

– Mennyit költenek erre a programra, és mikorra tervezik az első szingázüzem megnyitását?

– Az előnyök között kell említeni, hogy a szén kinyeréséhez nem kell bányát nyitni, nagy felszíni létesítményeket építeni. A szén elégetése után nem keletkezik salak – márpedig a hagyományos szenes erőművek területén millió

– A projektre kétmilliárd forintot költünk. Tavaly szeptember óta folynak a kutatófúrások Mecseknádasd közelében. A szakemberek már az 1970-es években tudtak arról, hogy a föld jelentős szénkészletet rejt a település közelében,

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

Cs. Z.

WildHorse UCG Kft. 1118 Budapest, Rétköz u. 5. Tel.: (1) 472-3100 • Fax: (1) 472-3109 E-mail: wildhorse@wildhorse.hu Honlap: www.wildhorse.com.au


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:30 AM

Page 31

KÖRNYEZETVÉDELEM



CÉL A MEGÚJULÓ ENERGIATERMELŐ BERENDEZÉSEK HATÉKONYSÁGNÖVELÉSE.

A zöld találmányok nehezen törnek át Magyarország egyik nagy lehetősége lehetne a hazai szellemi tőke olyan jellegű kiaknázása, ami nemcsak konkrét személyek, hanem az egész ország érdekeit szolgálja – állítja Komjáthy Miklós, a Windkom ügyvezető igazgatója, akivel a cég találmányairól és az energiafelhasználás racionalizálásának alternatíváiról beszélgettünk. – Szülei építészirodát alapítottak, Ön idővel mégis elsősorban a megújuló energiák felé fordította a figyelmét. Mi ihlette a váltást?

– Szüleim megszállott műemlékvédők voltak, később a család egy ingatlanfejlesztő vállalkozás felé fordult, én pedig az energiaforrásokban kiaknázható lehetőségekben láttam a jövőt. Az viszonylag hamar kiderült, hogy ezen a területen nem egy-egy konkrét épületben érdemes gondolkodni, hanem nagyobb blokkokban, például kiserőművekben. Az első biogázerőművünk Dömsödön valósult meg – a beruházás előkészítését végeztük el mint tulajdonosok –, és az ott fellépő problémák számos olyan megoldás megszületéséhez vezettek, amelyeket a jövőben akár más területen is képesek leszünk alkalmazni.

pen lehet ellenőrizni, hogy elektronikus probléma akadályozza-e a szolgáltatást, vagy a lámpatest sérült meg. Ugyancsak nagy előrelépésnek tartjuk a vízszintesen és függőlegesen egyaránt működtethető szélgenerátor kifejlesztését is, melyet kéményben, szellőzőkürtőben vagy alagútban is lehet hasznosítani. A szélgenerátoraink levitációs rendszer beépítése nélkül és a méretcsökkentés ellenére is 50%-kal hatékonyabbak a jelenleg megvásárolható berendezéseknél. Emellett kísérletekbe kezdtünk olyan zászlóanyaggal is, ami áramot termel. – Egyszerű ötletek, hasznos kivitelezés. Minden ilyen könnyen megy ezen a területen?

– Valóban szimpla alapötletekről beszélünk, azonban a kitalálás pillanatát technikai nehézségek sora követi. El kell végezni számos hatásfokvizsgálatot, ki kell deríteni az anyaghasználat előnyeit, és figyelmet kell fordítani az újrahasznosítás lehetőségére is, ami rengeteg időt és energiát jelent. Volt olyan ötletünk, amiről azt gondoltuk: hat hónap alatt kifejleszthető. Ehhez képest másfél éve dolgozunk rajta, és még mindig nem zártuk le a projektet. Bármennyire is másképp tűnik, rendkívül nehéz a magyar feltalálók élete: egyszerre kell fejleszteni és menedzselni is a fejlesztéseket.

– Ezek milyen találmányok voltak?

– Véleménye szerint miképp lehetne segíteni a hazai feltalálókat?

– Kutatásaink az energiafelhasználás racionalizálására koncentrálnak. Kiserőművi fejlesztéseink során például kiderült: az önkormányzatok bizonyos cégeknek a nátriumgőz és fénycsöves energiatakarékos előtétes lámpák beszereléséért cserébe átalánydíjban fizetik a közvilágítást. Csapatunknak olyan szoftveres rendszert sikerült kialakítania, ami újabb jelentős, közel 30 százalékos fogyasztáscsökkentést eredményezett, és mérhetővé tette a tényleges fogyasztást. A jövőben a számítógé-

– Az elmúlt évek egyértelműen megmutatták, szellemi potenciálban nincsen hiány hazánkban, de a finanszírozás területén már komoly problémák akadnak. A legtöbb szabadalom gyártása különböző okok miatt, de előbb-utóbb külföldön valósul meg. Magyarország egyik nagy lehetősége lehetne a hazai szellemi tőke olyan jellegű kiaknázása, ami nemcsak konkrét személyek, hanem az egész ország érdekeit szolgálja. Például remek ösztönző erő lenne, ha uniós pályázato-

Komjáthy Miklós

kon, bizonyos közbeszerzések esetében pluszpontnak számítana, ha a kivitelezők magyar találmányokat hasznosítanának. Cserébe a találmányokból a magyar állam tulajdonrészesedést szerezne, ami előnyt jelentene az országnak, és a feltalálók végre nem az asztalfióknak vagy a külföldnek dolgoznának. – Úgy tudom, Önök már megtették a kezdő lépéseket…

– Többedmagunkkal megalapítottunk egy klasztert a környezettudatos fejlődésért, a Szent István Egyetem szarvasi Víz- és Környezetgazdálkodási Karával, egy pirolízisfejlesztő céggel, önkormányzati részvétellel, energetikai szoftverfejlesztőkkel, formatervezőkkel, illetve egy földhőenergia-berendezéseket gyártó és fejlesztő cég bevonásával. Társaságunk a környezettudatos életmód oktatását, a hulladékfeldolgozó, -újrahasznosító technológiák, a zöldenergia-termelő technológiák gyakorlati bemutatását, fejlesztését és a fejlesztések által létrehozott üzemek, berendezések üzemeltetési oktatását, szakemberek képzését tűzte ki megvalósítandó alapcéloknak. A klaszter működtetését az EnvyronOil Kft. végzi, ahol egy szinte mindent átölelő zöldenergia-park megvalósítását indítottuk el. Bencze Áron

Windkom Energetikai Technológiai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. 1093 Budapest, Lónyay utca 29. Tel.: (1) 216-8686 E-mail: windkom@windkom.hu Honlap: www.windkom.com

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

31


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:30 AM

Page 32

KÖRNYEZETVÉDELEM

SZEPTEMBERRE FELÁLL AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ÜGYNÖKSÉG

Mindent megold az új termékdíjtörvény? A környezetvédelmi termékdíjról szóló új törvény hosszú előkészítő fázis után két lépcsőben, 2011. szeptember 1-jén és 2012. január 1-jén lép hatályba. A szabályozás újdonságairól, várható hatásairól és eredményeiről dr. Rácz Andrást, a környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkárt kérdeztük. – Az EU-csatlakozás után állt fel az új, koordináló szervezetekre alapuló rendszer. Miért kell ezt felszámolni, ha a kibocsátott termékdíjas anyagokból visszagyűjtöttük és hasznosítottuk az uniós normáknak megfelelő mennyiséget?

– A korábbi, koordináló szervezetekre épülő termékdíjas szabályozás hibája a megfelelő motiváltság hiányában rejlett. A mentesség feltételrendszere – együttesen a kötelezettek által megalakított koordináló szervezetekkel – egy olyan rendszer kialakulását eredményezte, amely a költségminimum melletti teljesítésre, azaz a minimumszintek teljesítésére törekedett. Az Unió által hosszú távon elvárt, egyre magasabb begyűjtési és hasznosítási kvóták teljesítésére a rendszer önállóan, a piaci mechanizmusok által nem alkalmas. A mentesség miatti kieső források következtében pedig nem volt lehetőség egy olyan háttéripar központi megteremtésére, amely magasabb szintű hulladékgazdálkodási teljesítményre alkalmas. Mindezek mellett – mivel a valós adatokkal egyedül a koordináló szervezetek rendelkeztek – a rendszer ellenőrizhetetlennek, nehezen nyomon követhetőnek bizo-

nyult, az átláthatóságban ugyanis egyik piaci szereplő sem volt érdekelt. – Hogyan lehet jogszerűen megszüntetni a koordináló szervezeteket, hiszen ezek nem állami cégek.

– Az új szabályozás nem szünteti meg a koordináló cégeket a törvény erejénél fogva, egyes olyan területeken, amelyek külön, megfelelő specifikus irányítási feladatokat igényelnek, továbbra is lesznek koordináló szervezetek. Mindamellett a törvény a rendszer irányításának feladatait egy állami nonprofit kft.-re ruházza rá, ezáltal az új szabályozás nem támogatja a koordináló szervezetek működését. – A törvény két lépcsőben, 2011. szeptember 1-jén és 2012. január 1-jén lép hatályba. Miért volt szükség erre a megosztásra?

– Az új rendszer működéséhez szükséges, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség felálljon, és az operatív feladatokra időben felkészüljön. A jól működő ellenőrzési és nyilvántartási rendszer felállításához szükséges feladatok szintén a törvény hatályba lépését megelőző, szeptember és január közötti előkészítő időszakra vannak beütemezve.

Dr. Rácz András

Ilyenek például a 2012-től érvényes pályázatok lebonyolítása, a begyűjtési és hasznosítási kvóták megállapítása. – 2009 óta nincs országos hulladékstratégia, az új hulladékgazdálkodási törvény sem készült még el. Nem lett volna célszerűbb először ezeket megalkotni, és csak azután a termékdíjtörvényt?

– Az előzőekben elmondottak alapján a termékdíjtörvény megalkotása és hatályba lépése nem tűrt halasztást, az EU-s követelmények teljesítése miatt sem halogatható az új szabályozás életbe lépése. A hulladékgazdálkodási és a termékdíjtörvény közös alapelveit már korábban lefektettük, ezeknek megfelelően készült el a termékdíjas szabályozás és a termékdíjtörvény. – Nem lesznek túl magasak az új termékdíjak?

– A fogyasztási termékek árainak egyéb piaci okok miatti szórása jóval magasabb egy-egy termékcsoporton belül, mint amennyit az új termékdíjak miatt növekedni fognak. – Hogyan lehet megháromszorozni a bevételeket, és mire fordítják majd ezeket az öszszegeket?

– A bevételek növekedése elsősorban a mentesség megszüntetésével, a potyautasok rendszerbe integrálásával érhető el. A befolyó forrásokkal egy magasabb szintű begyűjtési és hasznosítási teljesítmény alapját fogjuk megteremteni, azaz a hulladékgazdálkodási háttéripar fejlesztésére, valamint környezetvédelmi tudatformálásra fordítjuk majd. – A régi rendszer megszüntetése és az új felállítása közötti időszakban a környezettudatos lakosság nem szenved majd hátrányt?

– Nem, a lakosság az új rendszerre való átállás kapcsán semmilyen szokatlant nem fog érzékelni, a gyűjtői és hasznosítói oldalt nem érintik a változások. K. Z.

32

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:30 AM

Page 33


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:30 AM

Page 34

KÖRNYEZETVÉDELEM

MINÉL ELŐBB MEG KELLENE ISMERNI A RÉSZLETES SZABÁLYOZÁST

Államosítják a hulladékgazdálkodást Az 1995-ben született első termékdíjtörvény helyett idén júniusban egy újat fogadott el a parlament, amelynek deklarált célja az ágazat teljes megújítása, a többször felhasználható termékek elterjedésének előmozdítása, valamint a hulladékhasznosítás mértékének jelentős növelése. Jövő január elsejétől tehát új korszak köszönt a hulladékgazdálkodásra. De mit szól ehhez az egyik leginkább érintett szervezet, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége – erről Farkas Hildát, a szövetség ügyvezető igazgatóhelyettesét kérdeztük. – Mi volt a gond az 1995-ös termékdíjtörvénnyel?

– A hivatalos indoklás szerint a legfőbb problémát az jelentette, hogy az állam az iparágon belül kontroll nélkül engedte érvényesülni a piaci versenyt. A rendszer fenntarthatatlanságát jelzi, hogy a különböző anyagok hasznosítási arányában stagnálás, nagyon alacsony mértékű fejlődés volt megfigyelhető. A szövetség is egyetért azzal, hogy módosítani kellett az 1995-ös jogszabályt, de nem egészen úgy, ahogy az történt.

– Nem egyszerű ez a kötelezettség, hiszen hazánkban meglehetősen alacsony a polgárok szelektív hulladékgyűjtési hajlandósága.

– Régóta fizetjük, mégis keveset tudunk a termékdíjról. Mi szükség van rá?

– A termékdíjra sokan azt mondják, hogy adó típusú szabályozó, de ez nem igaz. Az adó az, amit be kell fizetni, és nincs választási lehetőség. Itt volt választási lehetőség, hiszen a termékdíjas szabályozás alapkoncepciója az volt, hogy a termékdíjat ne fizessék be, hanem helyette inkább az érintettek finanszírozzák a hulladék begyűjtését és hasznosítását. Termékdíjat annak kellett fizetni, aki nem teljesítette ezt a hulladékgazdálkodási kötelezettségét. A termékdíj egyébként elvileg mindig magasabb, mint a hulladékgazdálkodás költsége – ezzel próbálták befolyásolni az érintetteket. Fontos alapelv a gyártói felelősség, amely alapján a hulladékért való felelősség a fogyasztótól a gyártóhoz kerül át, így a termékdíjat mindig a gyártó fizeti. A gyártó abban érdekelt, hogy csökkentse a hulladékgazdálkodási költségeit, ezért már a gyártáskor alkalmazhat hulladékcsökkentő megoldásokat, illetve olyan alapanyagokat választhat, amelyek jobban hasznosíthatók. A fogyasztó is választhat a kevesebb hulladékot ered-

34

– Uniós előírás például, hogy a csomagolóanyagok hatvan százalékát kell hasznosítani, de az ipari, kereskedelmi szektorból a hulladéknak mindössze negyven százaléka teremthető elő. A hatvanszázalékos arány elérése érdekében fokozni kellett tehát a lakossági hulladékgyűjtést. Ugyanakkor a jelenlegi rendszerben, ha ezt teljesíti, nincs további kötelezettsége. Ez a rendszer nem ösztönözi a gyártókat a nagyobb arányú begyűjtésre, mivel a maradék negyven százalék begyűjtése alól mentességet lehetett kapni, azzal a logikával, hogy ezt a negyvenszázaléknyi mennyiséget elvileg a lakosság közvetlenül a szemétbe dobja – amiért a szemétdíjon keresztül fizeti meg a kezelési költséget. Az új törvényben ez a negyvenszázalékos mentesség megszűnik. Ezt a mentességet szerintünk is mindenképpen fel kellett számolni, és a gyártót a minél nagyobb visszagyűjtésre kell ösztönözni.

Farkas Hilda

ményező termékek közül, de ő csak azt tudja megvenni, amit az üzletekben kínálnak neki. – Milyen eredményeket hozott az 1995-ös jogszabály?

– Az Európai Unió számos előírást fogalmazott meg az adott hulladékfajták visszagyűjtése és hasznosítása érdekében. A legnagyobb tömegben keletkező hulladékból, a csomagolóanyagból évente 800-900 ezer tonna termelődik az országban, míg elektronikai hulladékból 130 ezer, gumihulladékból 60 ezer tonna. Azokat a hulladékokat sokkal könnyebb visszagyűjteni, amelyek koncentráltan keletkeznek – például az iparban, kereskedelmi egységekben. A lakossági hulladék begyűjtése már sokkal több problémát jelent, mert szétszórva keletkezik, nagy a szállítási költség. 2004–2005 táján érkeztünk el oda, hogy a koncentráltan keletkező hulladékot szinte teljes egészében sikerült visszagyűjteni. – Ekkor már az Európai Unió tagjai voltunk…

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

– Nem mondanám alacsonynak, inkább fejlődőnek, hiszen magának a gyűjtési infrastruktúrának a kiépítése is csak néhány éve kezdődött. Körülbelül négy éve jelentek meg nagyobb számban a szelektív gyűjtőkonténerek az utcákon. A szokások megváltoztatása pedig ennél lényegesen több időt vesz igénybe. – Hogyan oldották meg a gyártók a visszagyűjtést?

– A gyártó egyénileg teljesíthette a rá kirótt kötelezettséget, de úgy is dönthetett, hogy más gyártókkal összefogva koordináló szervezeteket hoz létre. Ez a szervezet járt el a gyártók nevében. A koordináló szervezetek piaci alapon működtek, és az volt az érdekük, hogy minél alacsonyabb költséggel végezzék el a begyűjtést és hasznosítást. Az elmúlt években ugyanarra a hulladékféleségre egyébként egyre több koordináló szervezet jött létre, ami a hasznosítás költségeinek folyamatos csökkenésével járt. Éppen a finanszírozhatóság határáig mentek le, emiatt viszont egyre kevesebb pénz jutott a fejlesztésre. Ilyen nyomott árak mellett érthetően elsősorban a könnyen begyűjthető hulladékért folyt nagy verseny.


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:30 AM

Page 35

KÖRNYEZETVÉDELEM

– Mi lett a begyűjtött anyagokkal?

– A válság ezen a területen is hatott. 2007-ig Kína például nagy mennyiségben vitt ki műanyag és más hulladékot. A válság azonban visszafogta a keresletet, átmenetileg megszűnt a hulladékból előállítható másodnyersanyag piaca. A koordináló szervezeteknek azonban a megkötött szerződéseik alapján be kellett fogadniuk és tárolniuk kellett a szelektált hulladékot, ezért a kereslet hiánya miatt a lakossági szelektív hulladékgyűjtés nem állt le. A válság megmutatta, hogy az államnak különböző gazdasági szabályozó eszközökkel még sokkal határozottabban elő kellene segítenie a hulladékból nyert másodlagos haszonanyagok piacának bővü-

legfőbb elvárás, hogy a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási ipar átlátható módon alakuljon át. A törvény szerint az OHÜ nem hatóság, ezért nincsenek hatósági feladatai és jogkörei. Ezeket a funkciókat továbbra is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a környezetvédelmi felügyelőségek látják el az iparágon belül. – Önök tehát elvileg egyetértenek a törvénnyel?

– Az előbb ismertetett alapelvekkel mi is egyetértünk, ugyanakkor kíváncsian várjuk, hogy állami irányítással miként működik majd a rendszer. A szövetség azt szerette volna, ha marad a piaci alapon szervezett rendszer, de a korábbinál sok-



– Az új törvény új díjakat is hoz.

– A díjszabás mértéke a kötelezetteket terhelő jelenlegi összesített költséghez viszonyítva 10–30 százalékkal emelkedik, néhány kivétellel. A kereskedelmi csomagolások esetében a terhelés összesített mértéke kissé, 5–15 százalékban növekedik, az italoskarton kivételével, amelynek csökken az összesített terhelése. A gumiabroncs esetében 45 százalékos növekedés az előirányzat. – Ebből az következik, hogy drágulnak a termékek?

– Ez elkerülhetetlen. – A törvényalkotók munkahelyeket ígérnek, illetve azt is, hogy több pénz jut szemléletformálásra.

– A törvény a lakossági tudatformálásra fordítható költségeket a jelenlegi öt százalékról hét százalékra emeli. A tudatformálásra egységes, koncentrált, a társadalmat jobban megszólítani képes megoldást ígérnek. Az is az indoklásban szerepel, hogy az új szabályozási környezetnek köszönhetően a gyűjtők, szállítók, kezelők, hasznosítók az EU által is szorgalmazott, egyre növekvő mértékű hulladékhasznosításnak köszönhetően növekvő mennyiségű munkához juthatnak. A reális forgatókönyvek szerint 2-3 ezer új munkahely megteremtése várható. Ez a szövetség tagjainak biztató hír, az lenne a jó, ha minél több megvalósulna ebből. lését. Az állami megrendeléseknél előnyt kellene élveznie például a zöldközbeszerzés gyakorlatának. Kötelezően elő kellene írni például, hogy az állami beruházások során meghatározott arányú építési, bontási hulladékot használjanak föl. Másik eszköz lehet a hulladékból előállított termékek kedvezményes adóztatása. A harmadik eszközként meg kellene tiltani vagy drágává kellene tenni a hasznosítható hulladékok lerakását. – Tehát megérett a helyzet a termékdíjas törvény újrafogalmazására. Részt vettek az előkészítésben?

– Nem. A szövetség ennek ellenére maximálisan egyetért a korábbi mentességek megszüntetésével. Számunkra ugyanakkor kérdéses a jövő. Az új törvény megszüntette a koordináló szervezeteket, s helyettük létrehozta az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget (OHÜ), amelynek feladata a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos begyűjtési és hasznosítási feladatok koordinálása. Az új rendszerrel szemben a

kal szigorúbb állami kontrollal. Azt reméljük, hogy a szövetséghez tartozó szervezeteknek a jövőben is meglesz a szerepük, a feladatuk a visszagyűjtésben és a hasznosításban. Az őszig elkészülő két végrehajtási rendeletből derül ki, hogy az ügynökség milyen szempontok szerint szerződik a begyűjtő és hasznosító szervezetekkel. Egy új rendszer kiépülése azonban buktatókkal is járhat. – A mentesség megszűnik, de ebből az is következik, hogy pillanatok alatt elérjük a százszázalékos begyűjtést?

– Erről nincs szó. Bizonyos határok fölött exponenciálisan nőnek a begyűjtési költségek. A papírnál jelenleg nyolcvanszázalékos a visszagyűjtési arány, de a műanyag hulladéknál ez az érték mindössze 22 százalék. Utóbbinál 45 százalékos visszagyűjtés felett olyan óriási költségek jelentkeznek, hogy meg kell gondolni, érdemes-e tovább fokozni a begyűjtést. Nem biztos, hogy a társadalom elviseli ezeket az extra költségeket, miközben a környezeti haszon nem nő ezzel arányosan.

– A törvény bírálói szerint ez a jogszabály nem környezetvédelmi, hanem kincstári érdekeket szolgál. Egyetért ezzel a felvetéssel?

– A matematika az matematika. Az első évben nehezen hiszem, hogy nő a teljesítmény, ugyanakkor nagyjából 13 milliárd forinttal több bevétellel számolnak. Termékdíjból az elmúlt években 19-20 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, további 15-16 milliárd forintba került a rendszer finanszírozása. Ez öszszesen 34-36 milliárd forint. A törvény ugyanakkor közel 50 milliárd forint bevétellel számol. – Mi lesz itt január elsejétől?

– A rendszer működőképessége érdekében a szereplőknek mielőbb meg kell ismerniük a végrehajtás részletes szabályait. Ami pedig a közreműködő hulladékkezelő vállalkozásokat illeti, azzal kell szembenézniük, hogy az eddig kialakult, évek óta működő kapcsolati, szerződési háló most szétbomlik, majd januárban újraszerveződik. Nagy kérdés, ki hogyan találja majd meg benne a helyét.

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

Csongrádi Zoltán

35


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:30 AM

Page 36

TURIZMUS

TOVÁBB KELL ERŐSÍTENI AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST A TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓKKAL

Gyógyvízre épül az országimázs Egy évtizede jobbára a Széchenyi Tervnek köszönhetően indultak fejlődésnek a magyarországi gyógyfürdők és szállók. Nem meglepő tehát, hogy a jelenlegi kormányzat Magyarország egyik fő húzóágazataként tartja számon a hazai egészségturizmust, a gyógy- és wellnessfürdők, illetve hotelek szolgáltatásait. A magyar turisztikai ágazatnak az elmúlt években – a világon átsöprő gazdasági válság ellenére – sikerült többé-kevésbé a felszínen maradnia, sőt fejlődnie. Horváth Gergelyt, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük a szakma helyzetéről, illetve nagyszabású terveiről.

– Az országimázs szempontjából is nagyon fontosak a hazai gyógyfürdők és gyógyszállók szolgáltatásai. Nemzetközi összehasonlításban hogyan állunk ezen a téren?

– A WHO előrejelzése szerint 2022-re a turizmus és az egészségipar együttesen a világ egyik meghatározó gazdasági ágazatává válik, éppen ezért a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) a fogyasztói igényekre alapozva kívánja hosszú távú stratégiai pozícióját felépíteni. Magyarország a világ első öt, termálvízben leggazdagabb országa közé tartozik. A gyógyvizek változatos összetétele, gyógyhatásuk sokfélesége, a gyógyvízzel történő egészségmegőrzés, a gyógyítás és rehabilitáció területén szerzett tapasztalat és szaktudás komoly versenyelőnyt jelent. A gyógy- és termálforrások az ország területének 80 százalékát lefedik, fürdőink kulturális és földrajzi értelemben egyaránt széles területet fognak át, lehetőséget kínálva a kulturális, vallási, bor- és gasztronómiai, illetve az aktív és ökoturizmus megjelenítésére. Magyarország piaci sikerének záloga tehát márkapozíciójának következetes kommunikációja, amelynek üzenete hazánk egyedi termékelőnye: a felszín alatti vizek és a hozzájuk kapcsolódó élmények. – Terveznek-e összehangolt lépéseket az ágazatban érdekelt szállodákkal és fürdőkkel?

– Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az éves marketingtervet széles körű szakmai fórumon egyeztessük az ágazat szereplőivel. Az MT Zrt. az egészségturizmus fókuszba állítása mellett belföldön folytatja a hagyományos turisztikai termékek – kulturális turizmus, bor és gasztronómia, aktív turizmus stb. – nép-

36

szerűsítését is. Cégünk szervezésében – együttműködve a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkárságával, valamint a Magyar Országgyűlés Sport- és Turizmus Bizottságával – 2010 szeptemberében zajlott le a turizmus aktuális kérdéseit, fejlesztési lehetőségeit érintő szakmai rendezvénysorozat. A konzultációk keretén belül a turizmus állami irányításának képviselői és a Magyar Turizmus Zrt. vezetői ismertették a jövőt érintő szakmai elképzeléseiket, az MT Zrt. marketingstratégiáját, valamint a turizmus helyi vezető szakemberei osztották meg tapasztalataikat a résztvevőkkel. A 2012. évi marketingterv előkészítése érdekében az MT Zrt. kutatási csoportja felvázolta a tervkészítés menetét, javaslatot tett az ütemezésre, a marketingterv felépítésére, és előzetes helyzetfelmérést végzett. Ennek alapján Regionális Marketing Igazgatóságaink (RMI) 2011 júniusában megkezdték a jövő évi marketingterv előkészítését. Ennek a munkának a keretében kerül sor minden régióban szakmai egyeztetésre a turisztikai szolgáltatók és az RMI-k között, bevonva a már megalakult Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezeteket is. – Miként tudnak a Magyar Turizmus Zrt. által szervezett programokhoz csatlakozni az ágazat kis- és középvállalkozói?

– Az MT Zrt. 2011. évi marketingterve alapján nagyobb hangsúlyt fektet a szolgáltatókkal való szorosabb együttműködésre. Ez a marketingterv, valamint az egyes célpiacok projektekre lebontott értékesítési tevékenysége, amelyekhez a

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

Horváth Gergely

nemzeti turisztikai marketingszervezet csatlakozási lehetőséget kínál, letölthető a Magyar Turizmus Zrt. www.itthon.hu címen elérhető honlapján. Ezen kívül a szolgáltatóknak központi, regionális és külképviseleti felhívásokon keresztül is csatlakozási lehetőséget biztosítunk az egyes marketingakciókhoz. – Milyen új kezdeményezéseik vannak annak érdekében, hogy az idelátogató külföldiek meghosszabbítsák az itt-tartózkodásukat?

– A Magyar Turizmus Zrt. magyar kongresszusi igazgatósága 2011-ben újraindította a Sportnagyköveti Programot, melynek célja nemzetközi sportesemények Magyarországra hozatala, ezzel jelentős bevételi forrást biztosítva a turisztikai szakma számára. Az idei évben 3-5 nemzetközi sportesemény rendezési jogának elnyerése a célunk. E programba minden nemzetközi vállalat és sportszövetség hazai szervezetét partnerként várja a nemzeti turisztikai marketingszervezet. A Sportnagyköveti Programra 2011 első hat hónapjában 17 pályázat érkezett be, melyek közül 11 pályázat pozitív elbírálásban részesült. 2004-ben indítottuk el Konferencia Nagyköveti Programunkat, amelynek legfőbb célja a nemzetközi beutazó hivatásturizmus ösztönzése és nö-


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:30 AM

Page 37

TURIZMUS



velése. A program keretében a nemzeti turisztikai marketingszervezet hazai szakmai szövetségekkel, illetve szervezetekkel működik együtt annak érdekében, hogy az adott nemzetközi szövetség éves ülését vagy konferenciáját Magyarországon rendezze meg. A 2011 első félévében a program keretében beérkezett mind a nyolc pályázat pozitív elbírálásban részesült. – Az irodáik mennyire naprakészek a gyógy- és wellness-szállók és a fürdők kínálatáról, akcióiról és kihasználtságáról?

– Magyarország több mint 140 településén várják a külföldi és belföldi utazókat a Tourinform irodák. Regionális Marketing Igazgatóságaink (RMI) az adott régió turisztikai szolgáltatóival folyamatosan tartják a kapcsolatot, így naprakész információjuk áll rendelkezésre a szolgáltatók kínálatáról és akcióiról. A tíz éve működő regionális marketingigazgatóságok munkája 2011-től elsősorban belföldre koncentrál; értékesítésösztönző tevékenységük erősödik. A tervezett kampányokon túl továbbra is megtartják régiós „szakmai motor” szerepüket: a turisztikai szektor szereplőit összefogva a térséget, illetve a szolgáltatók ajánlatait együttesen népszerűsítik. – Hogyan tudnak információkat eljuttatni a belföldi és a külföldi érdeklődőkhöz?

– A Magyar Turizmus Zrt. internetes tevékenysége az általános kommunikáció részeként nem országok, hanem célcsoportok szerint válik külön 2011-ben. Cégünk jelenleg 46 honlapot üzemeltet és tart karban a világ 25 országában, 27 nyelvi változatban. Az első félévben köz-

ponti honlapjainkat (www.itthon.hu és www.hungary.com) mintegy 540 000 egyedi látogató közel 670000 alkalommal látogatta meg, majdnem 1,9 millió oldalletöltést generálva. A nemzetközi internetes trenddel lépést tartva folyamatosan jelen vagyunk a közösségi oldalakon. A társaság Facebookon üzemeltetett Fesztiválok Éve 2010, Hungary Tourism, valamint Élmény itthon oldalak feliratkozóinak száma 2011 első félévében meghaladta az 7000 főt, míg az általunk közzétett üzeneteket több mint 1,8 millió alkalommal látták. A Youtube csatornáira feltöltött videóinkat 2011 első félévében közel 115 000 alkalommal tekintették meg. Az MT Zrt. pdf-formában elérhető kiadványait újabb csatornán, a scribd.com dokumentum-megosztó portálon is terjesztjük.

– És akik nem interneten keresik önöket?

– A hazánkba érkező vendégek informálására szolgál a Magyar Turizmus Zrt. éjjel-nappal működő automata telefonos információs vonala, a Non-Stop Telefonos Szolgálat (Call Center) – 06 80 630 800 –, amelyen a telefonálók általános tájékoztatást kaphatnak a beutazási tudnivalókról, szálláshelyekről, közlekedésről, programokról, turisztikai kártyákról. Külföldről – 7 országból – ingyenesen hívható a 00 800 36 000 000-s szám. A fenti számokon az MT Zrt. munkatársai a nap 24 órájában látják el információval a telefonálókat. A legtöbb hívás program, szórakozási lehetőség, szálláshely és közlekedés témákban érkezik. A kollégák a bajba jutott turistáknak is tudnak segíteni, elsősorban fordítással, tolmácsolással.

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

B. Molnár László

37


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:30 AM

Page 38

TURIZMUS

ÓRIÁSI BEFEKTETÉSEK, SZOLID EREDMÉNYEK AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN

Krónikus meghűléssel bajlódik a hazai egészségturizmus Az Új Széchenyi Terv hét kitörési pontot jelöl meg a magyar gazdaságban, ezek közül rögtön az első a Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program nevet viseli. A kormány gazdaságfejlesztési programja erősen számít különleges természeti adottságunkra, a gyógyvizekre, illetve az erre épülő gyógyturizmusra, amely egyre inkább összeolvad a wellness-iparral. Az elmúlt évtizedben százmilliárdok áramoltak be a fürdő- és szállodaiparba, a vendégforgalom viszont például a gyógyhotelekben növekedés helyett érezhetően csökkent. Körkép az egészségturizmus magyarországi helyzetéről.

B

ármennyire is hihetetlen, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát még 2005-ben készítették el az illetékesek, és azóta sem történt meg a korrekciója. A Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) idén tavasszal egy átfogó nyilatkozatot adott ki. Ebben megfogalmazta a véleményét a stratégiáról, amely a 2005–2013 közötti időszakra irányozza elő a feladatokat. A szervezet általánosságban megállapította, hogy az anyagban megfogalmazott stratégiai célokkal ma is egyet tud érteni, de a stratégiák zöme 5-6 évvel korábban készült, azaz nem vehette figyelembe az utána elkészült projekteket. Pedig az eltelt idő alatt jelentős infrastrukturális fejlesztések valósultak meg az országban, beleértve a turizmus területét – autópályák, fürdőrekonstrukciók és -bővítések, szállodai fejlesztések –, de emellett a gazdasági, a piaci környezet is olyan változásokon ment keresztül, melyek szükségessé tennék a turizmusstratégiák felülvizsgálatát. A szakmai érdekképviselet egyebek mellett attrakciófejlesztést és minőségjavítást sürget, ugyanakkor óva int az egészségturisztikai kapacitások túlfejlesztésétől. Teljesíthetetlen elvárásnak tartja például, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2013-ban 3 százalékra növelje részarányát a GDP-ben, hiszen a 2002-es 1,7%-hoz képest 2008ban 0,1%-kal még tovább csökkent ez az arány. Hasonló a helyzet az MSZSZ szerint a vendégéjszakák számával: itt az

38

elvárás 2013-ra 24 millió, ám a 2003-as (18,6 millió) és a 2010-es (18,7 millió) adatok között gyakorlatilag nem tapasztalható semmilyen növekedés. Az előző kabinet által elfogadott Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a vidékfejlesztési előirányzattal együtt több mint 316 milliárd forint állt rendelkezésre turisztikai célú fejlesztésekre,

amelyből több mint 300 projekt valósulhatott volna meg. Ugyanis az akkori, egészségturizmussal foglalkozó elképzelések alapján Magyarország 2015-re Európa egyik legnagyobb kínálatú országa lehetett volna, hiszen termálvízvagyonát figyelembe véve hazánk a világon Izland után a második. Ezekből az összegekből valóban nagy volumenű fejlesztések valósultak meg: fürdőrekonstrukciók és -bővítések többek között Hévízen, Sárváron, Bükfürdőn, Hajdúszoboszlón, Zalakaroson, Budapesten, illetve ugrásszerűen megnőtt a wellnesshotelek kapacitása is. Jelentős kapacitásnövelés és párhuzamosan a lehetőségek kihasználatlansága jellemző egyelőre az egészségturizmus területére. A gyógyszállodák szobakapacitása a 2006. évi 6439 szobáról 2010-re 6914 szobára – 7,4%-kal – nőtt, míg a wellness-szállodák szobaszáma 3628 szobáról 7267 szobára, gyakorlatilag a duplájára emelkedett. A jelentős fejlesztések ellenére ugyanakkor a gyógyszállodákban eltöltött összes vendégéjszakák száma 2,5%-kal, a külföldieké pedig 7,4%-kal csökkent 2006 és 2010 között. A wellness-szállodákban ugyanakkor 84% volt a vendégéjszakák növekedése az említett időszakban, de ez sem tartott lépést a fentiekben jelzett 100%-os ka-

Gyógy- és wellness-szállodai LEGek A legnagyobb vízfelülettel – 1000 m2 – rendelkező gyógyszálloda: Naturmed Hotel Carbona, Hévíz A legnagyobb vízfelülettel – 22 medence, 1281 m2 – rendelkező wellness-szálloda: Spirit Hotel Thermal Spa, Sárvár A legtöbb gyógy- és wellness-szolgáltatással – 678 db/nap – rendelkező szálloda: Danubius Health Spa Resort Margitsziget A legtöbb sportolási lehetőséget – 30 sportág – kínáló szálloda: Sport Hotel Debrecen A legtöbb gyermekprogramot és -szolgáltatást kínáló szálloda: Kolping Hotel Spa & Family Resort, Alsópáhok Az ország leghosszabb – a szegedi Hunguest Hotel Forráshoz 272 méteres – csúszdája: kapcsolódó Napfény Fürdő Az első szálloda, ahol a szobákban jelzőrendszert alakítottak ki a hallássérült vendégek számára: Ibis Budapest Centrum Az ország egyetlen szállodája, amely közvetlen összeköttetésben van egy gyógybarlanggal: Hunguest Hotel Pelion Tapolca

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:30 AM

Page 39

TURIZMUS

Sárvár mindenkit vár A sárvári gyógy- és élményfürdő továbbfejlesztését a korábbi kormányzat kiemelten kezelte, pályázat nélkül nyújtott az uniós alapból 899 millió forintos támogatást a projekthez. A Sárváron zajló, 2010 tavaszán kezdődött, hárommilliárd forint értékű gyógyfürdőfejlesztéstől – 1235 négyzetméternyi új vízfelület és 4574 négyzetméternyi fedett létesítmény – évente százezer új vendéget és 250 millió forint többletbevételt remélnek. Vancsura Miklós, a Sárvári Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: egy olyan többgenerációs fürdő- és egészségturisztikai központot hoztak létre, ahol a különböző korosztályok egymástól elkülönülve tudnak pihenni, regenerálódni, feltöltődni. Az igazgató szerint a fedett rész bővítése 450 fővel megnöveli a fürdő befogadóképességét, ez pedig lehetővé teszi, hogy az évi 570 ezer vendég helyett akár 750-800 ezer vendéget is fogadjanak. A fürdő kihasználtsága egyébként jelenleg 80 százalékos, az újabb látogatók megnyerését szolgáltatásaik bővítésével szeretnék elérni.



négycsillagos, illetve a wellness-szállodák vendégforgalma volt meghatározó – a belföldi vendégek száma összességében 1, a külföldi vendégeké 8%-kal emelkedett. Az év első öt hónapja közül áprilisban volt a legdinamikusabb növekedés, de a legnagyobb vendégforgalmat és bevételt májusban regisztrálták a szálláshelyek. A vizsgált időszakban 1 millió 193 ezer külföldi vendég 3 millió 169 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldi vendégforgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van: az olasz és német vendégek száma csökkent, miközben Ausztriából, az Egyesült Királyságból, továbbá Oroszországból, Romániából, Franciaországból, Csehországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkező vendégek száma nőtt. A hazai vendégek körében közkedvelt panzióknál az év eleji igen alacsony vendégforgalom következtében a vendégéjszakák száma 23%-kal csökkent, a belföldi vendégszám visszaesése a kilenc Hazánkban jelenleg 863 szálloda működik 51 ezer szobával, amihez hozzájárul még a 908 panzió 10 ezer szobája. A magyarországi szállodákban a szobafoglaltság 53,9 százalékos volt 2011 első öt hónapjában, a nettó átlag szobaár 59,2 eurót tett ki.

pacitásbővüléssel. Emiatt a gyógyszállodák kihasználtsága a 2005. évi 61%-ról 2010-re 56%-ra, míg a wellness-szállodák kihasználtsága a 2005. évi 48%-ról 44%-ra csökkent. A tavalyi esztendőben a gyógyszállodák vendégeinek 59,3%-a volt belföldi, az átlagos tartózkodási idő 3,4 éjszakát tett ki. A külföldi vendégek átlagosan 4,2 éjszakát, a belföldi vendégek pedig 2,9 éjszakát töltöttek a magyarországi gyógyszállodákban. Többek között éppen a túlzott kapacitásbővülés okozza, hogy a gyógy- és wellness-szállodák árszínvonala is messze elmarad a kívánatostól. 2010ben a bruttó átlag szobaár a hazai gyógyszállodákban 13 500 Ft, a wellness-szállodákban 14 300 Ft volt. Ez a 2010. évi országos 14 200 Ft átlagos szobaárnál a gyógyszállodák esetében 5,1%-kal alacsonyabb, a wellness-szállodák esetében pedig mindössze 0,9%kal magasabb. Ez azért is problematikus, mert a gyógy- és wellness-szállodák üzemeltetése lényegesen költségigényesebb, mint egy átlag szállodáé.

A wellness-szállodák jelentősége folyamatosan nő: 2010-ben az összes szállodai vendég 16,6%-a választott wellnessszállodát. Egyre inkább a belföldi forgalom dominál a wellness-szállodákban: a vendégéjszakák 72%-a belföldről származott. A külföldi vendégek átlagosan 3, a belföldiek pedig átlagosan 2,3 éjszakát töltöttek a hazai wellness-szállodákban. Az idei esztendő első öt hónapja meglehetősen vegyes képet mutat, ugyanis hazánk uniós elnöksége miatt a szállodák – és azon belül az általunk leginkább vizsgált, az egészségturizmushoz kapcsolható szálláshelyek – vendégforgalma ugyan nőtt, de ez leginkább csak a magasabb kategóriájú szállodák esetében igaz. 2011. január 1-jétől fél éven keresztül a négy-, illetve ötcsillagos konferenciaszállodákban a külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma 16, illetve 15%-kal emelkedett. 2011. január–májusban a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 4%-kal haladta meg az előző évi szintet, ebben a

turisztikai régióból ötöt érintett. A megfigyelt időszakban a gyógyszállodák szobáinak igénybevétele viszont átlagon felüli volt: 48%-os. A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 7,5%-kal emelkedett 2010 azonos időszakához képest. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 950, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel 5726 forint volt. Ugyanakkor félő, hogy a 2011-es esztendő második felében nem lesz hasonló növekedés. Egyrészt az időjárás sem kedvező – mindössze talán két hét idézte az elmúlt évek nyarait –, másrészt pedig elmaradni látszik a külföldiek várt rohama. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elemzéséből kiderül, hogy Magyarország szállodái a kelet-közép-európai régióban vizsgált öt állam – Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – között az egy kiadható szobára jutó bevétel nagysága alapján továbbra is csak a negyedik helyen szerepeltek májusban.

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

M. L.

39


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:30 AM

Page 40

EURÓPAI UNIÓ

A NAGY KIÁBRÁNDULÁS UTÁN KEZDENEK FELÉLEDNI A NEMZETKÖZI PIACOK

Az Európai Unió a válság után is vonzó befektetési célpont maradt Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) éves befektetési jelentését Simai Mihály akadémikus, az UNCTAD tanácsadója ismertette Budapesten – a dokumentum genfi bemutatójával egy napon. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének kutató professzorát arról faggattuk, az EU jelenleg milyen szerepet tölt be a világ működőtőke-áramlásában.

– A globális működőtőke-áramlásban az EU részaránya visszaesett az elmúlt években. Tartós folyamatról van-e szó?

– A nemzetközi működőtőke-befektetések egyik legjelentősebb célja a piacszerzés. Európa és benne az Európai Unió, az Egyesült Államok után továbbra is a világ második legnagyobb piaca, viszont meglehetősen telített. Azok a társaságok, amelyek emiatt már nem tudnak megfelelő lehetőségeket találni Európában, olyan térségek felé fordulnak, ahol a piac rendkívül gyorsan bővül. Ilyen térség Ázsia, mindenekelőtt Kína és bizonyos fokig Latin-Amerika is. A befektetni kívánó társaságok másik típusa olcsó munkaerőt keres. Ezek is elhagyják Európát. A fejlődő világ számos térségében egyébként az elmúlt évtizedekben jelentősen fejlődött az oktatás és szakképzés, a munkaerő pedig lényegesen olcsóbb. India és Kína évente annyi mérnököt és technikust képez ki, mint az USA és EU együttvéve. Más társaságoknak, vállalatoknak olcsó nyersanyagokra és energiahordozókra van szükségük. Ezek sem Európában fognak befektetni. – Érdekel még egyáltalán valakit az öreg kontinens?

– Szerencsére vannak viszont olyan társaságok is, amelyek számára Európa, az EU kifejezetten vonzó. Bár a globális tőkebefektetésekből az EU részaránya valóban csökkenő, részesedése a globális tőkeállományban még mindig magas. Vagyis az időközben jelentősen kibővült Európai Unió vonzó befektetési célpont és nagyon jelentős célterület maradt, akár az európai társaságok egymás közötti befektetéseit, akár az Európán kívülről érkező befekte-

40

téseket tekintjük. Ez utóbbi befektetői körök szerepe az elmúlt években számottevően nőtt. Az 500 milliós uniós piac mágnesként vonzza a japán, kínai, indiai és latin-amerikai társaságok befektetéseit. Nem beszélhetünk tehát egy olyan határozott, lezárult folyamatról, amely radikális romlást hozott volna. – Milyen negatívumok csökkentik Európa vonzerejét?

– A negatív tényezők között említhetjük, hogy Európában rendkívül magasak a munkabérekre rakódó közterhek. E tekintetben a kontinens nem elég versenyképes. Másik ilyen negatív tényező, hogy az európai térség meglehetősen zsúfolt. Nagyon nehéz az EU-ban és főként annak nyugati felén zöldmezős beruházásokhoz területet találni. Ez az egyik oka annak, hogy az Unióban hosszú ideje túlsúlyban vannak a „barnamezős”: fúziós és akvizí-

ciós befektetések. További hátrány, hogy az EU szabályai, különösen a versenyszabályok nem nagyon vonzóak sok Európán kívüli társaság számára. Ráadásul erősek a szakszervezetek, miközben a munka termelékenysége nem nőtt eléggé. – Az Unión belül is jelentős verseny van a befektetésekért, sőt az új tagok is versenyeznek egymással. Ezért is nem lelkesedünk az uniós adóharmonizációs törekvésekért?

– Az adóharmonizáció azt jelentené, hogy az államok közötti adóverseny megszűnne. Több uniós ország – köztük van hazánk is – nem kíván lemondani arról a lehetőségről, amelyet az alacsony adók vonzereje jelenthet. Európa azonban nem csupán az EU-t jelenti, adva van egy hatalmas térség az Uniótól keletre: Ukrajna, a volt szovjet köztársaságok egy

Befektetési világkörkép, 2010 Tavaly, ha szerény mértékben is, de globális szinten már nőtt a külföldi közvetlen tőkeberuházások (Foreign Direct Investment, FDI) értéke, a 2007-es csúcshoz képest viszont még csaknem 40%-os az elmaradás. A World Investment Report 2011 szerint a befelé irányuló FDI értéke világszinten 1244 milliárd dollárt, a kifelé irányuló működő tőke pedig 1323 milliárd dollárt tett ki 2010-ben. Céltérségek szerint a fejlett országokba 601 milliárd dollárnyi, míg a fejlődő, feltörekvő országokba 722 milliárd dollár külföldi tőke áramlott. Az Európai Unió egészébe 305 milliárd dollárnyi működőtőke-beruházás érkezett. Tovább csökkent Afrika aránya, 24%-kal nőttek viszont a Délkelet-Ázsiába irányuló befektetések. Az ázsiai befektetők a világ elektronikai iparában növelték jelenlétüket. A Közel-Keletre irányuló befektetések 2010-ben 12%-kal csökkentek. Számottevően nőttek azonban az e térségből érkező külföldi beruházások. A LatinAmerikába irányuló befektetések 13%-kal nőttek, különösen Kínából és Indiából kiindulva. Csökkent a szolgáltatásokba irányuló külföldi befektetések aránya. A legnagyobb esést a pénzügyi szektor könyvelhette el. A feldolgozóiparba áramlott az összes beruházás közel fele, ezen belül bővültek az autóipari, vegyipari, gyógyszeripari, élelmiszeripari és textilipari befektetések, viszont csökkent a fémipari és elektronikai befektetések súlya. A világ 100 legnagyobb ipari társasága közül már hét került ki a feltörekvő országokból: két-két kínai és dél-koreai, egy-egy brazil, malajziai és mexikói.

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:30 AM

Page 41

EURÓPAI UNIÓ

része, Oroszország. Ezek az országok ugyancsak nagyon vonzóvá váltak a külföldi befektetők számára. Oroszország gazdasági konszolidációjának hatására rendkívül gyorsan nőnek az oda irányuló befektetések. Ezek részben az orosz piac megszerzésére, másrészt a képzett orosz munkaerő alkalmazására, harmadrészt az Oroszország területén lévő nyersanyagforrások megszerzésére és bevonására irányulnak. – És akkor egy másik középhatalmat még ki is hagytunk a felsorolásból...

– A közép-kelet-európai térségben a legnagyobb piacot egyértelműen Lengyelország képviseli. A lengyel gazdaság rendkívül nyitott, közel van a fő piacokhoz, ráadásul tengerrel rendelkező ország, jelentős szállítási infrastruktúrával. A szakképzett munkaerő megléte, az ál-



– És a magyar mezőgazdaság?

– Sajnos a magyar agrárium gyengén teljesít, nem vonzza az élelmiszeripari befektetéseket. A termelési háttér – összehasonlítva a térség más országaival –nem különösen jó. – Maradnak nekünk a call centerek?

– A szolgáltatások területén a térség a jól képzett, de nem nagyon drága munkaerőt igénylő területeket vonzza. Fontos tényező továbbá a centrális elhelyezkedés, a jól működő modern kommunikációs infrastruktúra. Magyarország az elsők között kapcsolódott be a nemzetközi infokommunikációs hálózatokba, ezért tervező, nyilvántartási és könyvelési központokat tudnak a nagy társaságok idehozni. Romániában és Bulgáriában a kifejezetten olcsó, fegyelmezett, viszonylag jól képzett munkaerő a vonzó. Nem lehet tehát

A legnagyobb céltérségek és országok 2010-ben (milliárd dollárban): Fejlett országok Fejlődő országok Európai Unió USA Kína+ Hongkong Belgium Brazília Németország Anglia Oroszország Szingapúr Franciaország ...Magyarország

601 722 305 228 175 62 48 46 46 41 39 34 2

ágak betelepülését. Egyébként a környezeti politika is olyan terület, ahol az EU azért jelentősen beleszólhat a befektetők tevékenységébe. Az országok számára az igazi kérdés az, hogy milyen típusú befektetéseket vonzzanak, és ezek milyen feltételek mellett működjenek. – Számomra nagy meglepetés a kis Belgium előkelő helyezése a befektetési listán...

lami gazdaságpolitika kiszámíthatósága miatt is Lengyelországnak van a legerősebb tőkevonzó képessége a térségben. Csehország és Szlovákia esetében a nagy piacok közelsége, a magasan képzett, de nem nagyon drága munkaerő, valamint az állami gazdaságpolitikáknak a nemzetközi társaságok számára kedvező volta és kiszámíthatósága a döntő tényező. Az EU közepesen fejlett részéről van szó, ezért elsősorban az jármű- és autógyártás idetelepítése a jellemző, ami megfelel a közepesnél valamivel fejlettebb státusnak is. Ebben az Európán kívüli társaságok is aktívak. További két célterület az elektronika, mindenekelőtt a fogyasztói elektronika, valamint az élelmiszeripar. A térségben az élelmiszeripari befektetések területén is Lengyelország viszi a prímet, mert mezőgazdasága jó minőséget termel, és szerződéses termeltetéssel bevonhatók nagyon jelentős termelők. Jó befektetési lehetőséget kínál az olcsó szlovák mezőgazdaság is.

arról beszélni, hogy a térség egységesen milyen lehetőségekkel rendelkezik, milyen problémákkal küzd, és merre fejlődhetnek a befektetések. – Beszélhetünk-e egyáltalán befektetésösztönző uniós irányelvekről, netán politikáról?

– Az uniós versenypolitika az egyik leglényegesebb eszköze a külföldi befektetések befolyásolásának. Más lehetősége viszont szinte nincs. Az Unióban ugyanis nincs egységes adópolitika, nincs adóharmonizáció, hiányzik az egységes és egyértelmű iparpolitika. De nincs érdemi, egységes politikája az oktatás és a szakképzés területén sem, ami szintén lényeges a külföldi befektetők számára. A jövőben valószínűleg ez változni fog. A világgazdasági válság nyomán ugyanis egyes országokban az ipari, illetve a gazdasági szerkezet alakítását – a gazdaságpolitika segítségével – megpróbálják nagyobb mértékben az adott országok szükségleteihez és lehetőségeihez igazítani. Hosszú távon kizárják például a környezetromboló ipar-

– Bár a belga belpolitika kiszámíthatatlan – jelenleg is ügyvezető kormány irányítja –, az ország gazdaságpolitikája stabilnak mondható. A nyitott gazdaságú Belgiumban működik néhány hatalmas nemzetközi társaság, főként a gyógyszeriparban és a vegyiparban. Ez a két iparág a válság ellenére is nagymértékben vonzotta a külföldi befektetéseket. Másrészt a belga gazdaság már korábban rendkívüli mértékben bekapcsolódott a nemzetközi tőkeáramlások vérkeringésébe. Az ország egyébként nemcsak saját jogán vonzza a befektetéseket, a Belgiumba irányuló külföldi befektetések 70%-a más uniós országokból érkezik. Ezek nem egyszerűen Belgiumot veszik célba, hanem onnan kiindulva – a belga vállalatok sokrétű és sokoldalú nemzetközi hálózatát kihasználva – Afrikát, Ázsiát és Latin-Amerikát. E kiemelt státusban igen jelentős szerepet játszanak azok a belga pénzintézetek is, amelyek szorosan össze vannak fonódva a luxemburgi pénzintézetekkel. Mindez főleg a pénzügyi szolgáltatásokba irányuló befektetések számára különlegesen előnyös lehetőségeket kínál. Ezen felül az EU székhelye és központi szervei is az országban működnek, ami további hátteret adhat a különböző befektetésekhez.

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

V. Pap Zsófia

41


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:30 AM

Page 42

SPORTGAZDASÁG

A KULISSZÁK MÖGÖTT KEMÉNY ÉS SZERVEZETT MUNKA FOLYIK

A sportmenedzserek csillogó világa Drága autók, divatos ruhák, márkás órák – ki ne irigyelné azokat az üzletembereket, akik sportolók menedzseléséből élnek. A csillogás sokaknak feltűnik, ám arról már kevesebben tudnak, hogy a magyarországi sportmenedzserek legjobbjainak is milyen keményen kell dolgozniuk védenceik nyugodt anyagi és szakmai hátteréért. Hazánk talán két legsikeresebb sportmenedzsere, Rácz Félix és Stefano Favaro segítségével mutatjuk be ezt a titokzatos világot.

R

ácz Félix, aki tavaly elnyerte hazánkban a 2010. év sportmenedzsere díjat, a profi ökölvívásban alapozta meg hírnevét, míg jelenleg több sportágban, számos, remek eredményt elérő sportembernek próbál biztos anyagi hátteret nyújtani. – Egy sportmenedzsernek elsősorban a sportolóira kell odafigyelnie, de természetesen rajtuk keresztül az egész sportágra vagy sportágakra, az esetleges változásokra, illetve a folyamatosan futó versenyekre és eseményekre is. A sportmenedzselés éppen ezért eléggé összetett műfaj, ezért vettük körbe magunkat olyan kiváló szakemberekkel, mint például a teniszben Temesvári Andrea, a futballban Vincze Ottó, a vízi sportokban Bíró Áron, a sakkban Marti György vagy éppen a küzdősportokban Bertók Róbert – árulta el Rácz Félix. A szakember úgy véli, legelőször a sportolónak kell bizonyítania, aki akkor válik igazán eladhatóvá, ha profi a mentalitása, és vannak már mögötte megfelelő eredmények is. Ahogy Rácz fogalmaz, utána már „csak” egy jó menedzserre, egy mobilra, egy laptopra és nagy elszántságra van szükség. „Ha az első kettő nincs meg, az pont olyan, mintha a világ legjobb szakácsa víz nélkül akarna levest főzni.” Rácz Félix szerint örömteli, hogy a kormányzat megpróbál valamit tenni azért, hogy a sportot, a versenyzőket támogatni akarókat érdekeltté tegye a szponzorációban, de ennél azért tovább is lehetne menni. – Hogy egy francia barátomat idézzem: van Magyarország, ahol másképp, és van a világ többi országa, ahol ugyanúgy gondolkodnak. Még szerencse, hogy utóbbi időben azt látom, tapasztalom, hogy

42

a jelenlegi kormány tesz erőfeszítéseket a sport népszerűsítése érdekében, és ez alatt nem csak anyagiakra gondolok – folytatta Rácz Félix. – A hazai cégek – és ebbe a nagy halmazba az itt székelő multikat is belevehetjük – sajnos nem feltétlenül sportorientáltak, a vállalatok nagy része még nem ismerte fel a sportban rejlő lehetőségeket. A környező országokban, mint például Horvátországban, Romániában és Csehországban már érezhető elmozdulást láthatunk ebbe az irányba. Nálunk sajnos még mindig inkább az úgymond celebek élveznek prioritást a reklámarcok keresése terén. Pedig ha szeretnénk magunkat a nagyokkal egy lapon említeni, akkor az értékteremtés és a minőség felé kellene haladnunk, és ennek érdekében hiteles, példaértékű arcokat kellene használnunk. És a sportolók ilyenek! Ráadásul az sem lenne baj, ha a kis- és középvállalkozásokat is érdekeltté lehetne tenni abban, hogy sportolókat támogassanak. Persze ahhoz, hogy ezt elérjék, elsősorban éppen nekik kell eljutniuk odáig, hogy felismerjék: csak annyit ígérjenek, amennyit vállalni is tudnak, de azt minden körülmények között tartsák is be. – Az lenne az ideális, hogy a kis- és középvállalkozások azon vezetői, akik szponzorálni szeretnének sportolókat, azok ne „egóból” támogassanak csapatokat vagy egyéneket. Ezalatt azt értem, hogy – már elnézést a kifejezésért, de – ne vásároljanak olyan ruhát, ami két mérettel nagyobb, mint ami jó rájuk, aztán amikor rájönnek, hogy nem nőnek tovább, egyszerűen leveszik, és eldobják. Találkoztam már nem egy ilyen vállalkozóval, és az ilyen döntések miatt sajnos több sportoló pályafutása is megtorpant már, mivel a beígért támogatás gazdasági

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

Rácz Félix

okokra hivatkozva elmaradt. Ilyenkor a versenyzők nem indulhatnak azokon a nemzetközi versenyeken, amelyek feltétlenül szükségesek lennének a teljesítményük fokozatos fejlődéséhez – elemezte az általa vázolt helyzetet Rácz Félix. A menedzser úgy véli, egyelőre Magyarországon a sportolók vagy az egyesületek sem hozzák meg mindig a zökkenőmentes közös munkához szükséges áldozatot. – Nem csak azt kell várni, hogy utaljanak, mert egyszer megunhatják, a bevételek egy bizonyos százalékát át kellene engedniük a támogatóknak, amivel szinte befektetőnek neveznék ki őket. Külföldön ezt már régóta csinálják, Magyarországon sajnos a sporttal kapcsolatos merchandise szinte ismeretlen fogalom – állítja a szakember. Sok mindenben egyetért kollégájával az immár több mint egy évtizede hazánkban élő, 47 éves, olasz származású Stefano Favaro. Sportmenedzseri hírnevét a gyorsasági motorsportban Talmácsi Gábor világbajnoki címe (2007) alapozta meg, míg manapság a legtehetségesebbnek tartott, a GP3-ban versenyző és már egy futamot megnyerő Kiss Pál Tamás ügyeit intézi.


GTM 2011-6v:2011-02

9/14/11

11:30 AM

Page 43

SPORTGAZDASÁG

– Teljesen más ma már a munkám, mint amilyen 2001-ben volt, amikor Talmácsi Gábor ügyeit elkezdtem intézni. A sportmenedzser feladata rendkívül összetetté vált, hiszen ő köti az összes szerződést, neki kell minden logisztikai faladatot megoldania – utazás, szállás, tesztek, edzések –, személyesen tárgyal az esetleges támogatókkal, valamint ő tartja a kapcsolatot a csapatokkal, szervezőkkel, mérnökökkel is. Ha ez még nem lenne elég, mára már a PR és a kommunikáció terén is bőven akad feladat a menedzsernek, amit egyedül már nem is lehet bírni. Éppen ezért kellett létrehoznom egy ezzel foglalkozó ügynökséget, így a háttérben már egy válogatott csapat segíti a munkámat – foglalta össze a korábbi és jelenlegi teendői közötti különbségeket a szakember. Az autó- és motorsportban a menedzser szerint Magyarországon érdemes a legtehetségesebbeket támogatni, ugyanis itthon nagyon kevesen képesek odakerülni az elitbe. Márpedig ha valaki a médiaérdeklődés középpontjában lévő sportágakba – Forma-1 és a hozzá kapcsolódó sorozatok, a MotoGP, valamint a túraautóvilágbajnokság – képes bekerülni, akkor, ha valamelyik sorozatról írnak, biztos, hogy a magyar résztvevő is szóba kerül. Persze, ez még nem elegendő ahhoz, hogy egy cég támogasson egy tehetséget. – Éppen ezért mi mindig minden vállalkozásnak, legyen az multi vagy kis- és középvállalkozó, egy komplett

Stefano Favaro

együttműködési lehetőséget ajánlunk, amelyben nemcsak az szerepel, hogy a korábban divatban lévő matricákat hová helyezzük el az autón, motoron, ruhán, hanem a pénzéért mit kap vissza imidzs, promóció, reklám, illetve kereskedelmi szempontból a leendő támogató” – árulta el Stefano Favaro.



Látványsportok előnyben 2011. június 27-én – majd egyéves előkészítést követően – az Országgyűlés elfogadta a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosítását. Ezek alapján társaságiadó-kedvezményt kaphatnak az öt látványcsapatsport valamelyikét támogató vállalkozások, ezek közé tartozik a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong. A sportolók és edzőik is választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást, egyes esetekben magasabb (50, illetve 100 millió forintos) összeghatárt határoz meg a jogszabály. Az elfogadott szabályozás alapján egyrészt az amatőr és a hivatásos sportszervezetek vagy az azokat támogató közhasznú alapítványok, valamint egyes sportköztestületek (így a Magyar Olimpiai Bizottság) és a látvány-csapatsportágak sportszövetségei is támogathatóvá váltak. A cégek által biztosított támogatás felhasználható például utánpótlásnevelésre, a csapatok működési jellegű ráfordításaira, infrastruktúra-fejlesztésre. A törvény azon rendelkezései, amelyek a profi csapatok támogatására vonatkoznak, az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lépnének hatályba, ám a profik állami pénzből való támogatását köztudottan nem pártolja az EB, és ezt korábban már a kormány tudomására is hozta. Éppen ezért amolyan „magyaros” megoldásokra számíthatunk. Ha az élsport vagy másképpen nevezve a profi sport nem játszik, a klubok majd az utánpótlás részére kérik a támogatást, de házon belül átirányítják a pénzt. Kérdés, hogy mit szól majd mindehhez az Unió…

Számára nem a cég nagysága és a támogatás összege, hanem az a fontos, hogy a lehetséges partner mit szeretne elérni a közös munkával. Ha ebben megegyeznek, csak akkor jöhet az anyagi háttér megoldása. – Ha egy sportoló már sikeres, természetesen sokkal könnyebb támogatókat szerezni mellé, így volt ez nálunk 2007 után, amikor Talmácsi Gábor megnyerte a világbajnoki címét. Ám sosem szabad arról elfeledkezni, hogy a nemzetközi élvonalba el is kell jutnia a sportolónak, így mára már a szerződéseknek csak egy része eredményfüggő, azaz a támogatások egy része fix összeg, amit mindenképpen átutal a szponzor. Ugyanakkor ma már a médiaértékeket is bele kell foglalni a megállapodásba, ugyanis a sportolóról szóló hírek, információk, fotók, különböző megjelenések mind-mind értéket képviselnek a szponzorok, támogatók számára – jelentette ki a menedzser.

Stefano Favaro nem titkolja, az új, a látványsportok támogatásáról szóló törvény miatt lát esélyt a magyar sport felemelkedésére, ám azt elhibázottnak tartja, hogy különböző sportágak között különbséget tesznek, az olimpiai eredményességben sokkal jobb sportágak, mint a kajak-kenu, vívás és sportlövészet vagy a hatalmas tömegeket vonzó technikai sportágak kimaradtak belőle. – Nem titkolom, a jövőben éppen a tiszta jogviszonyok miatt szeretnék a magyar labdarúgásban is szerepet vállalni. Úgy látom, nagyon jó az itteni alapanyag, de az anyagi háttér és a szakszerű menedzselés eddig hiányzott a hazai csapatok mögül. Azt kellene elérni, hogy a legtehetségesebb fiatalok ne rohanjanak ki külföldre, csak azért, mert ott rendezettek a viszonyok hanem itt is kapják meg a megfelelő lehetőségeket – mondta zárásképpen a szakember.

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

B. Molnár László

43


GTM 2011-6v:2011-02



9/14/11

11:30 AM

Page 44

ELŐZETES

Felelős kiadó GTM Kiadói Kft. Ügyvezető igazgató Balla Ágnes  www.gazdasagitukorkep.hu  www.gtm.hu Felelős szerkesztő Bogdán Zoltán  tukorkep@tukorkep.hu

Közép-Dunántúl, a „királyi régió” A Közép-dunántúli Régió Magyarország történelmi központjában terül el, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye, ezen belül 26 kistérség alkotja. A régió sokkal jelentősebb szerepet játszik Magyarország gazdasági és turisztikai életében, mint amit területe (11 117 négyzetkilométer) és lakossága (1,1 millió fő) mutat. Székesfehérvár, Komárom, Tatabánya, Veszprém, Dunaújváros üzemei és ipari parkjai, a három „királyi város” (Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém) szakrális öröksége, illetve a Balaton és a Balaton-felvidék különleges szépsége teszi fontossá és egyedivé ezt a tájegységet. Nagyon sok turista keresi fel a régiót, az utóbbi időben számos idegenforgalmi nevezetességgel gyarapodott a térség, és nagyon sok helyen végeztek rekonstrukciót. A fejlesztések zömmel az egészségturizmus feltételeinek javítására és a történelmi örökség méltó bemutatására irányultak. A vendégforgalom növekedése alapján 2010-ben hazánk legdinamikusabban fejlődő régiója lett Közép-Dunántúl, s 2011 első négy hónapjában további 15 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma. Ez a régió a magyar államiság bölcsője. Székesfehérvár belvárosában felújított műemlék épületben nyílt meg a négycsillagos Hotel Magyar Király, amely akár több száz fős esküvők, vacsorák, konferenciák megrendezésére is alkalmas. Veszprémben a Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében elnevezésű projekt keretében a Séd patak mentén egy három és fél kilométeres túraútvonal készült el. A sétaút mentén rekonstruálták a középkori apácakolostor romjait, a Jezsuita-templomot és a Margit-romokat. Fehérvárcsurgón is a végéhez közeledik a Károlyi-kastély rekonstrukciója, és a nádasdladányi kastély is megújult. A Velencei-tó környékén sok a fejlesztés. Megújult és nagyon kedveltté vált például az agárdi termálfürdő. A szállodaberuházások eredményeként az elmúlt években négy új négycsillagos hotellel is gyarapodott a Középdunántúli Régió, ebből kettő a Velencei-tó partján található. Pákozdon, a Mészeg-hegyen van a Katonai Emlékpark, ide is sokan ellátogatnak, hogy megnézzék a hadtörténeti és katonai kiállításokat. Összeállításunkban többek között arra keressük a választ, hogyan találja meg a helyét a régió a válság utáni időkben, eléri-e a régi szintet az ipar, számíthatnak-e a helyiek a turizmus felfutására.



Szerkesztőség 1146 Budapest, Dózsa György út 17.  (1) 388-8175  (1) 439-0395  tukorkep@tukorkep.hu Nyomdai előkészítés Blaskó János Korrektúra Csák Lilla Címlapkép Abuczki Attila ‒ Geofor Kft. Nyomda Demax Művek Ügyvezető igazgató Tábori Szabolcs ISSN HU 1587-639X

Lapunkat rendszeresen szemlézi az

INDEX

ÁMEI Zrt. Argento Kft. Component Kft. Dextron Kft. Geofor Kft. Geoinform Kft. I.T.O. Engineering Kft. KBFI-Unio Kft. Log Valve Kft. MB 2001 Kft. Monergo Kft.

44

Irodavezető (titkárság, pénzügy) Nuridsány Yvette  (1) 388-8175  (1) 439-0395  titkarsag@tukorkep.hu Munkatársak Győr Sándor, Kovács István, Markocsán Sándor, Péterffy Ágnes

18 24 5 22 5 16 23 15 11 14 29

Oiltech Kft. Olajgép-Tec Kft. Olvex Kft. OVIT Zrt. Petrolterv Kft. PressControl Kft. Szolterv Kft. TXM Kft. Vawex Kft. WildHorse UCG Kft. Windkom Kft.

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

13 12 17 B2 20 19 21 10 B4 30 31

Magyarország legnagyobb médiafigyelője. 1084 Budapest, Auróra u. 11.

A Gazdasági Tükörkép Magazin előfizethető a www.gtm.hu honlapon vagy a szerkesztőségben a (06-1) 388-8175-ös számon.


GTM-boritok copy:56-64_oldal

9/14/11

11:32 AM

Page 2


Page 1

XI. ÉVFOLYAM

2011. AUGUSZTUS–SZEPTEMBER

11:32 AM

A KAPCSOLATOK

9/14/11

GAZDASÁGI TÜKÖRKÉP MAGAZIN XI. ÉVFOLYAM • 2011/ 6

GTM-boritok copy:56-64_oldal

MAGAZI NJA

690 Ft

NEMZETKÖZI OLAJ- ÉS GÁZKONFERENCIA SIÓFOKON MEGSZŰNŐ KÁT, CSILLAPÍTOTT ZÖLDHULLÁM MEGHŰLÉSSEL KÜSZKÖDIK AZ EGÉSZSÉGIPAR A HAZAI SPORTMENEDZSEREK CSILLOGÓ VILÁGA EURÓPA MÉG MINDIG JÓ BEFEKTETÉSI TEREP


GTM Magazin 2011. augusztus-szeptember