GTM Magazin 2011. november by GTM Online

XI. ÉVFOLYAM

2011. NOVEMBER

3700 Kazincbarcika, Tardonai út 1. Postacím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117 Telefon: 06/48-514-500 Telefax: 06/48-514-582 Honlap: www.ervzrt.hu E-mail: info@ervzrt.hu

A KAPCSOLATOK

GAZDASÁGI TÜKÖRKÉP MAGAZIN XI. ÉVFOLYAM • 2011/8

Északmagyarországi Regionális Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság

MAGAZI NJA

690 Ft

GTM-borito.indd 1

A KÖRNYEZETIPAR SIKEREI ÉS PROBLÉMÁI VÁLTÓÁLLÍTÁS ELŐTT A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ENERGIASTRATÉGIA VAGY ENERGIATAKTIKA? A KOKILLÁS ÖNTÉSZET ÉS A SZÁMÍTÓGÉP NEM RÓZSASZÍNŰ A HAZAI FESTÉKIPAR JÖVŐJE

2011.11.09. 17:13

HASZNÁLT ELEM JÓ HELYEN! Társaságunk 2005 óta igyekszik a piacon teljes körű szolgáltatást nyújtani partnerei számára. A használt elemek és akkumulátorok INGYENES gyűjtése az erre a célra speciálisan kifejlesztett gyűjtőedényekben több mint 25 000 gyűjtőponton lehetővé teszi a hordozható áramforrások biztonságos elhelyezését és újrahasznosítását. A hulladékgazdálkodásban teljes körű megoldásokat nyújtunk a szelektív hulladékbegyűjtésre partnereink részére. Az irodai szelektív hulladékgyűjtésre külön egyénre szabott megoldásokkal és egyedi gyűjtőedények kihelyezésével komplex szolgáltatást nyújtunk.

Szolgáltatásaink

›

Felvesszük a kapcsolatot a gyűjtőpontokkal, tanácsadással látjuk el Ügyfeleinket, majd ingyenesen kihelyezzük gyűjtőedényeinket. Ezt követően ingyenesen begyűjtjük a használt elemeket, akkumulátorokat, a hulladék útjának nyomon követésével.

›

Veszélyes és nem veszélyes hulladékok begyűjtése engedélyeinknek megfelelően, egyedi ajánlat alapján (papír, karton, toner, tintapatron, elektronikai hulladék, akkumulátor, PET palack).

› ›

ADR szakmai tanácsadás, engedélyezési eljárások kivitelezése.

› › ›

Áruszállítás, fuvarozás egyedi ajánlatok alapján.

Hulladék-nyilvántartási, adatszolgáltatást segítő ügyviteli program értékesítése.

Selejt áruk szállítása. Irodai szelektív hulladékbegyűjtés.

FoReGo Magyarország Kft. 2092 Budakeszi, Kagyló u. 1-3. | Tel.: (23) 457-151 | Fax: (23) 454-879 | E-mail: info@forego.hu | Honlap: www.forego.hu

GTM-borito.indd 2

2011.11.09. 17:13

TARTALOM

2 HÍRTÜKÖR

A különleges festékek specialistái

A nyereség hetven százalékát minden évben visszaforgatják

4 ÖKOINDUSTRIA

Hulladékgazdálkodás A környezetipar sikerei és problémái

A hulladékkezeléstől a fenntartható energiagazdálkodásig

22 IPAR Modernizálódó magyar öntészet

Számítógépek nélkül ma már elképzelhetetlen egy versenyképes öntöde

A Köztisztasági Egyesülés véleménye az új hulladékgazdálkodási törvényről

Szimulációs labor, öntészeti csúcstechnológia

A lakosságra hárul majd a legnagyobb teher

Versenyben a leghíresebb külföldi egyetemekkel

Elfogadás előtt az új hulladékgazdálkodási törvény

Modern alumíniumöntöde Cegléden Az új hulladéktörvény megvalósítása a települési szilárdhulladék-gazdálkodásban az EU-támogatások szemszögéből

Nagy világcégeknek szállít a száz százalékig magyar tulajdonú vállalkozás

Ismét kevesebb lett a veszélyes hulladék Békéscsabán

Sikeres nagytakarítástól a hulladékgazdálkodási törvényig

25 INNOVÁCIÓ Péti Nitrogénművek: nyolcvanéves a legenda

Folyamatos fejlődés a szolgáltatások és a környezettudatosság terén

Vízminőség Egyedi szennyvíztisztító küzdelmek

A konkurenciaharc háttérbe szorítja a közös célt

Nanovassal a talajvíz-szennyeződések ellen

Nem csak szavakban kellene csökkenteni az ország energiafüggőségét

30 DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ „Túlárazott projekteket, giga- vagy luxusberuházásokat nem támogatunk”

Növekszik a Dél-Alföld turisztikai vonzereje

Csak minőségi szolgáltatásokkal lehet átvészelni a válságot

16 A magyar mezőgazdaság mintarégiója

Csökkenő teljesítmény az állattenyésztésben is

HungaroCoat-HungaroCorr az ELTE lágymányosi épületében

34 SPORT Fantáziadús csapatépítés az erdei kalandparkokban

Felnőtt játszótér a szabadban, jó levegőn, fák között

Óriási a verseny a hazai festékpiacon

18 Rászámoltak a hazai profi ökölvívásra

Visszaesett a kereslet, folyamatosan drágul az alapanyag

Véget ért a Kokó–Erdei–Kótai-féle aranykorszak

A korrózió hű kísérője az emberiségnek

19 38 EURÓPAI UNIÓ Kína tényleg „felvásárolja” Európát?

A harc nem nyerhető meg, csak a folyamat sebessége csökkenthető

A pekingi stratégák inkább Amerikára koncentrálnak

Nanobevonatok és UV-lakkok a kínálatban A cég fő profilja az ipari festékek és lakkok gyártása

20 40 ELŐZETES

A mediterrán múzeumokban gyakran találhatjuk magunkat szembe két-három ezer éves csillogó festékekkel, hiszen a szépség és az épség akkor igen fontos dolog volt. Hazai városainkat járva viszont húsz-harminc éves bágyadt festéknyomokra bukkanhatunk, jelezve, hogy ezekben az időkben valahogy nem volt döntő szempont a minőség és a tartósság. Összeállításunkban a milliárdos értékeket védő és sok tízezer embernek munkát adó hazai festékipar és korrózióvédelem aktuális helyzetét és kitörési pontjait tekintjük át.

A míniumtól a lazúrokig, a krómozástól a tűzihorganyzásig

A szakma legszínesebb konferenciája

28 KÖZLEKEDÉS Nemzeti Közlekedési Stratégia: a gombhoz keressük a kabátot?

A tanács csak előszűrő, közvetlen döntést nem hozhat

A FŐGÁZ átadta Budapest első CNG-töltőállomását

16 VEGYIPAR Tízezer éves a felületkezelt világ

Nagyszabású közlekedési konferencián vitáztak a szakemberek

A környezetkímélő energiatermelési módokat kellene támogatni

Sűrített földgázt az autóba!

FREE – szabad pálya a kutatási eredmények hasznosításához Technológiatranszfer-nap Brüsszelben

Energia

Nem lehet üzleti alapon kezelni a globális levegőszennyezést

Hazai szellemi műhely tervezi, gyártja és telepíti őket

Úttörő technológia kétharmadrészt európai uniós támogatásból

Globális szinten folyik a verseny az energiaforrások megszerzéséért

Világszínvonalú neutronkutató eszközök

Szinte napra pontosan két évvel a nagy sikerű 2009-es rendezvény után, 2011. november 16– 18. között a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége ismét megrendezi az Ökoindustria Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítást a fővárosi SYMA Sport- és Rendezvényközpontban. Összeállításunkban részben mi is kapcsolódunk a kiállítás tematikájához, igyekezve jobban megvilágítani egyes ágazatok hátterét, sikereit, problémáit.

Magyarországon mintegy 125 öntöde van, mintegy 10 százalékuk tekinthető nagyvállalatnak, a többi kis- és középvállalkozás. Ezek a cégek döntően külföldi vevőknek gyártanak öntvényeket. Az ágazat árbevétele több mint 300 millió euró volt 2010-ben, ami azt is jelenti, hogy az öntödék nagyrészt túljutottak a 2008–2009-es évek sokkján. Az ágazat helyzetéről dr. Hatala Pállal, a Magyar Öntészeti Szövetség ügyvezetőjével beszélgettünk.

www.gtm.hu

HÍRTÜKÖR

www.gtm.hu

Induló Széchenyi Programirodák Októbertől tájékoztató, szakmai konferenciasorozaton informálódhatnak az érintettek az Új Széchenyi Terv keretein belül meghirdetett közel 2000 milliárdos uniós pályázati forrás aktualitásairól. Az ÚSZT pályázatait koordináló Széchenyi Programiroda rendezvényeinek célja, hogy a pályázókat megismertesse az igénybe vehető támogatási lehetőségekkel, és személyre szabott tanácsadással segítse őket. A programsorozat többek között elérhető önkormányzatok, mikro-, kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára. A Széchenyi Programirodák munkájában országszerte összesen 152 tanácsadó vesz részt. A teljes pályázati folyamat alatt, helyi szinten orvosolják a pályázók, kedvezményezettek projektjei kapcsán felmerülő problémákat.

Elektromos autópálya Budapest–Bécs között Az E.ON Hungária Zrt. még az idén megkezdi a Budapestet Béccsel összekötő út elektromos töltőállomásokkal való felszerelését. A program első lépéseként átadták a Kempinski Hotel Corvinus által megren-

A Liszt Ferenc újabb díjat kapott A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér új épülete, a SkyCourt újabb nemzetközi díjban részesült. Az European Steel Design Award kitüntetést az ECCS (European Convention for Constructional Steelwork) nemzetközi zsűrije kétévente osztja ki azzal a céllal, hogy támogassa az acélszerkezetek kreatív és kimagasló felhasználását az építőiparban.

delt első magyarországi E.ON elektromos töltőpontot. A szálloda előtt két gyorstöltő kap helyet, amelyek egy e-autót akár 1,5 óra alatt feltöltenek, a garázsban pedig három darab lassútöltőt helyeztek el. Az állomásokat mostantól bárki használhatja, aki elektromos járművel – e-autóval, e-robogóval és e-kerékpárral – járja az utakat.

Tehenekkel Európába A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. nagyszentjánosi telepén három év alatt, 2,5 milliárd forintból – felerészben pályázati forrásból – megvalósított bővítés részeként olyan

Baranyai szalmapower Mintegy 150 embernek ad munkát jövő évtől a Pannonpower Holding Zrt. épülő szalmatüzelésű erőműve, miközben 3,5 milliárd forintot költ el tüzelőanyagra. Ennek legnagyobb részét a régióban, olyan mezőgazdasági termelőknél, akik felesleges szalmájukat értékesítik az erőmű számára. A blokk üzemeltetéséhez évente mintegy 240 ezer tonna mezőgazdasági melléktermék szükséges.

technológiát építettek ki, amely európai szinten is versenyképes, és megfelel a legmagasabb környezetvédelmi elvárásoknak. Három szarvasmarhatelepen bevezették a pihenőbokszos tartási technológiát, a hígtrágyarendszert, és szigetelt trágyatárolókat építettek. A keletkező biomasszára alapozva létrehoztak két 0,5 megawatt elektromos teljesítményű biogázüzemet. Ritkaság, hogy a társaság árbevételének hatvan százalékát a tejtermeléshez kapcsolódó tételek alkotják, a háromezer hektáros terület kétharmadán pedig a szarvasmarháknak szánt takarmányt termelik. A cég évente 18-20 millió liter tejet értékesít.

GYSEV-korridor A GYSEV Zrt. uniós támogatással, 48,6 milliárd forint összköltséggel, két év alatt felújította a Sopron és Szentgotthárd közötti 116 kilométeres vasúti pályát. Ezzel befejeződött a Bécs–Sopron–Szombathely–Szentgotthárd–Graz korridor teljes magyarországi szakaszának modernizációja. A beruházás eredményeként a dízelmozdonyok helyett villamos vontatású járművek közlekednek a vonalon, maximum 120 km/órás sebességgel. A projekt a soproni aluljáró és a szombathelyi felüljáró megépítésével és négy darab villamos motorvonat beszerzésével folytatódik.

350 milliárd zöld forint Még 350 milliárd forint szabad forrás áll rendelkezésre környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi fejlesztésekre, amit 2014-ig fel kell használni – jelen-

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

HÍRTÜKÖR

www.gtm.hu

tette ki Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára. A jelenlegi uniós költségvetési ciklusban eddig 50 milliárd forintot használtunk fel ilyen célokra a Magyarországnak jutó 400 milliárdból.

Napelemes rendszer Zemplénben Sátoraljaújhelyen, a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál egy közüzemi hálózatra visszatápláló, 24 kW névleges teljesítményű fotovoltaikus (napelemes) rendszert építettek ki. A kivitelezés mintegy négy hónap alatt valósult meg, 14 millió forintos európai uniós támogatás segítségével.

Édes jövőkép A cukorrépa-termelő hazai gazdák annak ellenére megkapják az idei évre szánt majd kétmilliárd forintos támogatást, hogy a kormány 800 milliót zárolt a keretből. A termelés biztonságának fenntartása érdekében ugyanis a kaposvári székhelyű Magyar Cukor Zrt. kifizette a gazdáknak a hiányzó 800 millió forintot. A tárca és a cukorgyár megállapodott abban, hogy a jövő évi költségvetésből a cukorgyár már februárban megkapja a gazdáknak most átutalt összeget. 2012-ben tehát 800 millió forinttal több, 2,78 milliárd forint lesz a cukorrépa-termelőknek szánt támogatás.

Tatai aranybánya A tatai Öreg-tavat tápláló Által-ér vízgyűjtőjén található szennyvíztisztító telepek 2,8 milliárd forintból újulhatnak meg, melyből 2,2 milliárdot az Európai Unió és a magyar állam finanszíroz. A tatai és tatabányai szennyvíztisztító összesen 110 ezer ember napi szennyvizét kezeli, s mindkettő a tatai Öreg-tó vízgyűjtő területéhez tartozik. A szennyvízkezelési beruházásokat párhuzamosan valósítják meg az Általér vízgyűjtő-rehabilitációs munkálataival, mely ugyancsak az Európai Unió és a magyar állam közös finanszírozásával, közel 1,3 milliárd forint felhasználásával valósul meg. A beruházás a térség árvízi biztonságát is növelni fogja. Az Által-ér partján épül meg a két várost összekötő 7 km hosszú kerékpárút is, melynek 480 milliós beruházásához 380 millió forint uniós és hazai forrás társul.

Vasutas Mercedes Átadták Kecskeméten az új Mercedes autógyárat és a Cegléd–Szeged vasúti fővonalat összekötő vágányt, mivel a német autógyár környezettudatosan végzi tevékenységét, és fontosnak tartja, hogy a gyártáshoz szükséges nyersanyagok és a gyártott termékek nagy részét vasúton szállítsák. A Mercedes-Benz üzemhez vezető 907 méter hosszú vágány jelentőségét

az adja, hogy kapcsolatot teremt a vasútvonal és a belső vasúthálózat között, így az alkatrészek közvetlenül érkezhetnek a termelési csarnokokba. A fejlesztés mintegy 450 millió forintba került.

Szlovák gázvezeték Magyar–szlovák nagynyomású földgázszállító vezeték építése kezdődik el hamarosan. A stratégiai jelentőségű vezeték a tervezett észak–dél energiafolyosó részeként növeli a szállítási útvonalak diverzifikációját, és jelentősen hozzájárul Közép-Európa, ezen belül Magyarország energiabiztonságának erősítéséhez. A fejlesztést az Európai Unió kiemelt fontosságú projektként kezeli. Ha minden a tervek szerint történik, a vezetéket 2015. januárban üzembe helyezhetik. Korábban már megépült a magyar–román és a magyar – horvát gázösszeköttetés is.

Debreceni MAG Ház Közel egymilliárd forintos beruházással, uniós támogatással, alig több mint másfél év alatt építették fel az Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ (MAG Ház) épületét Debrecenben. Az intézmény elsősorban agrár felnőttképzési, szaktanácsadási fel-

adatokat lát majd el. Az épületben 2600 négyzetméternyi területen alakítottak ki korszerű infrastruktúrával felszerelt előadó- és szemináriumi termeket és közösségi tereket. A központ évente 3500 továbbképzésben és felnőttképzésben részt vevő hallgató számára nyújt modern oktatási körülményeket.

Agrárkárkezelés Az agrárkárok kezelésére a Vidékfejlesztési Minisztérium új rendszer bevezetését javasolja 2012. január 1-jétől. A tervek szerint az új kárenyhítési rendszerhez azok a termelők csatlakozhatnak, akik egységes támogatási kérelmük alapján támogatást kapnak, és a termőföldjük nagysága meghaladja szántóföldi művelési ágban a 10 hektárt, szántóföldi zöldségtermelésnél az 5 hektárt, ültetvényeknél az 1 hektárt. A befizetések mértéke a tervezet szerint szántóföldi növénytermesztésnél évente 1000 Ft/ha, szántóföldi zöldségek, valamint szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvényeknél 3000 Ft/ha. A termelői befizetések elérhetik a 4 milliárd forintot évente. A termelői befizetésekből összegyűlt összeget az állam a központi költségvetésből ugyanannyival kiegészíti. A termelők a biztosítás díjához 65%-os, uniós és hazai költségvetési forrásokat is tartalmazó támogatást vehetnek igénybe.

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

ÖKOINDUSTRIA

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

www.gtm.hu

A HULLADÉKKEZELÉSTŐL A FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁSIG

A környezetipar sikerei és problémái Szinte napra pontosan két évvel a nagy sikerű 2009-es rendezvény után, 2011. november 16–18. között a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége ismét megrendezi az Ökoindustria Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítást a fővárosi SYMA Sport- és Rendezvényközpontban. Összeállításunkban részben mi is kapcsolódunk a kiállítás tematikájához, igyekezve jobban megvilágítani egyes ágazatok hátterét, sikereit, problémáit.

z elnevezésben is szereplő három szakterület közül valószínűleg az „energiahatékonyság” okozza a legkisebb izgalmat a szakemberek és a látogatók között, hiszen a családi házak szigetelése vagy a közintézmények energetikai korszerűsítése látszólag nem tartalmaz olyan technikai bravúrokat, amelyekért lelkesedni lehetne. Viszont ha összevonjuk a „megújuló energiaforrások” témakörével, akkor már teljesen más a helyzet. A bio hajtóanyagok, a biogáz, a biomassza, a nap, a szél, a földhő, a geotermális energia vagy éppen a vízenergia mind olyan terület, amely átvezet bennünket az energiaszegény XXI. század

innovációs vidékeire. A kiállításon az ezzel kapcsolatos tudást és technológiát a „Fenntartható energiagazdálkodás – megvalósult és tervezett fejlesztési projektek élhető környezetünkért” elnevezésű konferencia és szakmai dialógus foglalja össze, lapunk öszszeállításában pedig Vajda György akadémikus és Büki Gergely egyetemi tanár mondja el véleményét a magyar energiapolitikáról. A világszerte divatba jött „környezetipar”, ha lehet, még az energiatermelésnél és -felhasználásnál is szerteágazóbb terület, hiszen ide tartozik a biotechnológiától a hulladékkezelésig, a levegőtisztaságtól az egyedi szennyvíztisztítókig rengeteg minden. „Le-

bomló műanyagok megújuló természeti erőforrásból” címmel kapott helyet egy konferencia a nyitó nap programjában, míg az egyedi szennyvízkezelés hazai gyakorlatáról szakmai napot rendez a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége. A legizgalmasabb és a legnagyobb közérdeklődésre számot tartó konferencia minden bizonnyal az a pénteki lesz, amely „A hulladékgazdálkodás aktuális kérdései” címet viseli. Az érintett szakma ugyanis már 2011 tavasza óta „törvényre várakozó” állapotban van. Ekkor jelentette be ugyanis Illés Zoltán államtitkár, hogy 2012 januárjában életbe lép az új hulladékgazdálkodási törvény. A várhatóan heteken belül elfogadott jogszabály olyan újdonságokat és változásokat tartalmaz majd, amelyek érzékenyen érintik a teljes szakmát. A konferencián számos hazai és külföldi előadó elemzi majd a várható hatásokat, míg lapunk alább olvasható összeállításában egy szakmai szövetség és több vállalkozás fejti ki ugyanerről a véleményét.

A Köztisztasági Egyesülés véleménye az új hulladékgazdálkodási törvényről A Köztisztasági Egyesülés

Előzmények A hatályos hulladékgazdálkodásról szóló törvényt az előző polgári kormányzati időszakban, hosszabb előkészítést és egyeztetést követően fogadta el az Országgyűlés. A törvény alapvetően kiállta az idő próbáját, az elmúlt egy évtizedben kialakult és megszilárdult a hulladékgazdálkodás rendszere. Különösen fontos eredményeket ért el az ország a települési szilárd hulladék kezelésének terén, gyakorlatilag a teljes lakosság ellátásáról gondoskodik 352 közszolgáltató. A közszolgáltatók tulajdonosi helyzete nagy szórást mutat, a tisztán önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoktól egészen a tisztán hazai kis- vagy középvállalkozói tulajdoni formáig minden jelen van.

Mi indokolja a törvény módosítását? A hatályos szabályozás módosítását feltehetően két tényező determinálja: a) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló,

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

A Köztisztasági Egyesülés a magyarországi települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltató szervezeteket és az e tevékenységhez kapcsolódó gyártó és forgalmazó cégeket tömöríti. A szervezetnek 88 tagja van, ebből 38 vállalkozás százszázalékos vagy többségi magántulajdonban van. Az egyesülés tagszervezetei 2020 magyarországi település 7 780 000 lakosának települési szilárd hulladékát kezelik a hatályos jogszabályok, valamint a települési önkormányzatok rendeletében előírtaknak megfelelően. A települések 65 százalékán tevékenykednek százszázalékos vagy többségi magántulajdonban lévő cégek.

2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek való jogharmonizációs megfelelés, b) az elmúlt egy évtized tapasztalatainak és a kapcsolódó új szabályozási elképzeléseknek a beépítése. Az első tényező a komolyabb indok, hiszen az irányelv jogharmonizációjára nyitva álló határidő lassan egy éve letelt (2010. december 12.), ami hazánkra nézve kedvezőtlen következményekkel is járhat.

A második tényezővel kapcsolatban rendkívül hézagos információval rendelkezik a hulladékgazdálkodási szakma, nincs tudomásunk szakmai vizsgálatok, koncepciók előkészítéséről, illetve előzetes jogszabályi hatásvizsgálat elvégzéséről. Így az is kétséges, hogy erre az új, önálló hulladéktörvényre szükség van-e, vagy célszerűbb és előnyösebb lenne a hatályos hulladékgazdálkodási törvényt jogharmonizációs célból módosítani, és a későbbi időszakban visszatérni az átfogó újraszabályozásra.

www.gtm.hu

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A hulladékgazdálkodás globális nemzetgazdasági hozzájárulása pontosan nem mért, de becslések szerint ez a komplex ágazat több százmilliárd forintot és több tízezer munkahelyet jelent. A települési hulladékgazdálkodási szektorban a nemzetgazdasági hozzájárulás mértéke nagyjából objektíven mérhető. A települési szilárdhulladék-kezelést ellátó közszolgáltatók esetében alapvetően a lakosság felé végzett szolgáltatás számszerűsítve legalább 85 Mrd Ft/év, és az e szektorban közvetlenül, illetve közvetetten foglalkoztatottak aránya kb. 15 000 fő.

b) A közszolgáltatás megszervezésének feladata és felelőssége

Milyen hatása lehet a módosításnak? A Vidékfejlesztési Minisztérium által egyeztetésre bocsátott tervezet elfogadása a települési szilárdhulladék-kezelést ellátó közszolgáltatásban – különösen az alábbiak miatt – komoly gondokat okozhat: a) Igénybevételi járulék bevezetése Az igénybevételi járulék minden lerakott (nem hasznosított) hulladék után fizetendő 6000 Ft/tonnás összeggel történő bevezetése hazánk jelenlegi felkészültsége és a korábbi EU-finanszírozású projektek szempontjából rendkívül hátrányosan érinti Magyarországot és közvetlenül a lakosságot. Az eddigi EU által finanszírozott projektek esetében (ISPA, Kohéziós Alap, KEOP) ez projektenként – a CBA (Cost-Benefit Analysis) áttervezése miatt – átlagosan kb. egymilliárd Ft visszafizetését eredményezheti az EU Bizottság felé. Az igénybevételi járulék közvetlen teherviselője a lakosság, hiszen a háztartásokban képződő hulladék az, ami elsősorban és nagy mennyiségben lerakásra kerül. A lakossági hulladékkezelési közszolgáltatási díjat (népszerű nevén: szemétdíjat) a fenti összeg eltérő mértékben, de jelentősen növelni fogja. Mértéke a jelenlegi díjhoz képest – a különböző közszolgáltatók között történő felmérés adatai alapján – 15–60% között mozog. Ez, különösen a hátrányos helyzetű vidéki régiókban, elviselhetetlen mértékű többletteher, ami ráadásul ellentétes miniszterelnök úr parlamenti bejelentésével. A lakossági terhek növekedése egyben az illegális szemétlerakás növekedéséhez fog vezetni, az erdők, elhagyott mezőgazdasági területek, bányák ellenőrizhetetlen hulladékterhelése nagyságrendekkel fog növekedni, ezek felszámolása már ingatlantulajdonosi vagy állami felelősség.

A települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás megszervezése és fenntartása a települési önkormányzatok feladata az EU szinte valamennyi tagállamában. A meglévő rendszeren megfelelő átmeneti idő biztosítása nélkül változtatni – pontosan a zavartalan feladatellátás miatt – nem célszerű. A módosítás a lakosság közegészségügyi helyzetére roppant káros, és Magyarország nemzetközi megítélését is kedvezőtlenül befolyásolja. A másik ok, ami miatt ezen a feladatellátási renden változtatni indokolatlan, az a megkötött szerződések érvényességi ideje és a felmondás várható jogkövetkezményei. Ráadásul itt két szerződésfajtával találkozhatunk: egyrészt az EU-val kötött támogatási szerződések, illetve az azok nyomán kötött vállalkozási szerződések, másfelől a közbeszerzési törvény alapján, hosszabb távra kötött települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatási szerződések. Mindkét esetben a 2013. január 1. napjával történő felmondás – pontosabban jogi lehetetlenülés – prognosztizálhatóan több tízmilliárd forintos kártérítési vagy kisajátítási kártalanítási (többletkártalanítási) igényt keletkeztet az egyébként is forráshiányos települési önkormányzatok, illetve Magyarország (annak központi költségvetése) felé. c) A közszolgáltatói státus elnyerése A települési hulladékgazdálkodás többségi állami vagy önkormányzati szervek által történő elvégeztetése lehet stratégiai cél, és ez jellemzi az EU számos országát. Emellett azonban a nemzeti tőke, a hazai közép- vagy kisvállalkozások is szinte mindenhol meghatározó szerepet játszanak a települési közszolgáltatás ellátásában. A 2013. január 1. napjától javasolt többségi önkormányzati, állami tulajdon előírása a közszolgáltató esetében több szempontból is aggályos lehet: – 2012-ben nem ösztönzi azokat a közszolgáltatókat a hatékonyabb feladatellátásra, akik kikerülnek a rendszerből, ezzel viszont a környezetvédelmi termékdíj költségvetési bevételi oldalának a teljesülése is megnehezül; – 2012 végével a közszolgáltatási rendszerből kikerülők a jövő év során jelentős mértékű tőkekivonást (tőkekimentést) fognak folytatni, ami a későbbi feladatellátást nehezíti; – növekedni fog a lakossági kintlévőség (díjhátralék) behajtására vezetett eljárások száma, ami a lakossági terheket tovább növeli;

ÖKOINDUSTRIA

– a foglalkoztatottak számát minimálisra csökkentik a rendszerből kikerülők, ami a munkanélküliség mutatóiban fog kedvezőtlen folyamatokat generálni; – bírósági eljárások megindítása prognosztizálható (hazai és Európai Bíróság előtti). A fenti lépések negatív összhatása szintén milliárdos költségvetési bevételcsökkenésben és kiadásnövekedésben mérhető.

Milyen megoldási javaslatok jöhetnek számításba? A települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátásának a zavartalanságához, a kormányzati stratégiai célok eléréséhez az alábbi javaslatok fogalmazhatóak meg: 1. A jogharmonizációs kötelezettségek teljesítéséhez elegendő a hatályos hulladékgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeleteinek közepes terjedelmű módosítása. A jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatást szinte egyáltalán nem érinti, ezért javasolható annak változatlan formában történő megtartása. 2. A lerakási járulék bevezetésére csak későbbi időpontban vagy fokozatosan kerüljön sor, a jobb környezeti teljesítményt nyújtó közszolgáltatók esetében a járulékkedvezmény, illetve -mentesség bevezetése is indokolt lehet. 3. A települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás továbbra is a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata maradjon, de a szabályozás erősítse meg – figyelemmel a közelség elvének érvényesítésére – az optimális méretű társulások (pl. járási szinten történő) létrehozását. 4. A települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatók tulajdonosi szerkezetében történő változtatás előkészítésére alakuljon munkabizottság. Ez az ad hoc bizottság 2012 első felében az átalakítás gondos mérlegelésével a központi költségvetés legkisebb terhelésével járó javaslatot fogalmazzon meg a szabályozásra. 5. Amennyiben mégis új hulladéktörvény elfogadására kerülne sor az idei év során, abba a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatásra vonatkozó, hatályos törvényben szereplő rendelkezések – kisebb technikai módosításokkal – változatlanul kerüljenek át. Nagy György igazgató

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

ÖKOINDUSTRIA

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

www.gtm.hu

ELFOGADÁS ELŐTT AZ ÚJ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNY

A lakosságra hárul majd a legnagyobb teher Kevés egyeztetés után, a szakma javaslatai nélkül jelent meg a hulladékgazdálkodási törvénytervezet. A kormány elképzelései sok pozitív elemet tartalmaznak, de sok bennük a bizonytalanság is. Ráadásul átmenet nélkül, jelentős mértékben növelheti a lakosság terheit – véli Hartdégen József, az osztrák tulajdonú AVE Magyarország Hulladékgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója.

Milyennek értékeli a hulladékgazdálkodási törvénytervezetet? – Nagyon vártuk már ezt a jogszabályt, hiszen az Európai Unió is kötelezővé tette, hogy minden tagország alkossa meg a 2008-as direktíváknak megfelelő hulladékgazdálkodási törvényt. A törvénytervezet szakmailag is sok nyitott kérdést tartalmaz, amelynek érdemi vitájába szerencsés lett volna a privát szférát is bevonni. A legfőbb gond szerintem a hulladéklerakói adó mértéke és bevezetésének tervezett időpontja. A hulladéklerakók megadóztatása egyébként szakmailag örvendetes, és megfelel az uniós előírásoknak, hiszen el kell téríteni a hulladékot a hulladéklerakástól a hulladékhasznosítás, újrafelhasználás felé. Mekkora az a mérték, amely már érzékenyen érintheti a lakosságot? – A tervezetben tonnánként 6 ezer forintos hulladéklerakói adó szerepel, 2013-tól pedig 12 ezer. Ez a mi jelenlegi díjainkat alapul véve 20-50 százalékos díjnövekedést okozhat 2012 januárjától a lakossági közszolgáltatásban, pedig már a mostani díjakat sem tudjuk mindenhol és mindenkitől beszedni. Ahol például a szemétdíj évente nettó 11 ezer forint, ott az adóemelés okozta díjemelkedés 50 százalékos lesz. A lakosság terhei átlagosan 30 százalékkal emelkednek majd. Ezt az adót, még ha akarnák sem nyelhetnék le a cégek, mert törvény írja elő, mit kell tartalmaznia a közszolgáltatásnak, s ebben tételesen szerepel, hogy az adónak meg kell jelennie a díjakban. Ezért én ennek az adónak bevezetésénél a fokozatosságot javasolnám. A jogos költségeket el kell ismerni a díjban, de sok önkormányzat, érthető szociális okokból, a lakosságra tekintettel alacsonyabb összeget állapított meg. Helyes, hogy az állam a díjmegállapítással és a tulajdonosi jogosítványaival átveszi a felelősséget a kinnlevőségek behajtásáért, hiszen van olyan térség, ahol a nem fizetők aránya eléri a 20-25 százalékot.

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

Lát egyéb problémás pontokat is a törvényjavaslatban? – A hulladéktörvény szerint 2013 januárjától csak állami vagy önkormányzati többségi tulajdonú cég láthat el közszolgáltatást, vagyis vélhetően hulladékgyűjtést, -szállítást, szelektív- és zöldhulladékgyűjtést, esetleg -kezelést. A jelenlegi díjak, számok azt mutatják, hogy ott hatékonyabb – és ezáltal olcsóbb is – a közszolgáltatás, ahol azt nem önkormányzati

cégek végzik, figyelembe véve a közvetlen önkormányzati támogatásokat is. Nagyon jelentős fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy a hulladékot valóban el lehessen téríteni a lerakóktól. Nehéz elképzelni, honnan lesz pénz az új önkormányzati, állami többségi tulajdonú cégek felállításához, valamint a hozzá tartozó infrastruktúra megteremtéséhez, amelyek együttes összege elérheti a 100 milliárdos nagyságrendet. Hogyan reagálhatnak a külföldi többségi tulajdonú cégek a törvény elfogadására? – Nehéz erről általánosságban beszélni, nyilván minden vállalkozásnak meglesz a saját válaszlépése. Egy nemzetközi cégnek alapvető érdeke a többségi tulajdonlás, mert csak így veheti be a leányvállalatait a konszolidált mérlegébe, és csak így jelenhetnek meg a befekte-

Hartdégen József ügyvezető igazgató

tései a cégértékben, az árbevételben és az eredményben. Ezek a leányvállalatok egyébként csak részben foglalkoznak közszolgáltatással, nálunk is van olyan leányvállalat, ahol ez az érték nem éri el a 20 százalékot. Jelenleg a közszolgáltatást végzők 60 százaléka külföldi vagy hazai magánvállalkozás többségi tulajdonában van. Várhatóan lesznek olyanok, akik ezt a tevékenységet befejezik Magyarországon, de olyanok is, akik alkalmazkodni fognak az új helyzethez. A jogszabály – nem csak ezen a területen – a befektetői bizalom jelentős csökkenését hozhatja magával. Várhatóan lesz valamilyen EU-s reagálás is? – Nem ismerek olyan országot Európában, ahol ilyen korlátozó törvényt fogadtak volna el, ezért a törvénytervezet jelen formájában akár uniós normákba is ütközhet. Az AVE csoport mindenesetre bízik benne, hogy a parlamenti vitában tovább finomodik a törvénytervezet, és olyan megoldás születik majd, ami hosszú, illetve rövid távon az országban élők és dolgozók érdekeit szolgálja – így a mi cégcsoportunkét is. B. T.

AVE Magyarország Hulladékgazdálkodási Kft. 2800 Tatabánya Erdész u. E. Tel.: 06-34-512-150 • Fax: 06-34-512-159 E-mail: info@ave.hu Honlap: www.ave.hu

www.gtm.hu

ÖKOINDUSTRIA

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Az új hulladéktörvény megvalósítása a települési szilárdhulladék-gazdálkodásban az EU-támogatások szemszögéből A hulladékgazdálkodásról szóló törvény (Hgt.) tervezete kapcsán megkíséreljük összefoglalni, hogy a települési szilárdhulladék-gazdálkodásban a megvalósítás során milyen kérdésekre kell választ keresni, a megvalósításnak milyen kulcspontjai lehetnek. A változások szükségessége, a megvalósítás sikerkritériuma A települési szilárdhulladék-gazdálkodásban mindenképp szükségessé vált a változás. A kialakult jelenlegi helyzet meghatározó nehézsége, hogy igen jelentős fejlesztésekkel létrejöttek nagy hulladékkezelési kapacitások, azonban e kapacitások térbeli elosztása nem igazán hatékony, a települések részvétele esetleges, a társulások, konzorciumok tagjai gyakran változnak. A kapacitások sok esetben túltervezettek (sok esetben előfordult, hogy az adott projekt területén magánberuházásban párhuzamos kapacitások kerültek kiépítésre). A hasznosítási lánc minden szükséges eleme önellátó területi egységenként, de országosan sem alakult ki. Mindezekből következik, hogy a várható díjak magasak. Mindezek ellenére a már üzemelő, illetve kialakulóban lévő létesítmények működtetésével a tervezett hasznosítási arányokat, az országos EU-kötelezettségek teljesítését nem lehet elérni. A korábbi időszak kritikus szabályozási, végrehajtási hiányossága volt, hogy a jogszabályi háttér és a kapcsolódó intézményi háttér nem biztosította az országos szintű célkitűzések területi szinten meghatározott, hatékony, konkrét elérendő célokként való megjelenését, megvalósulását. Így ebben a környezetben mindössze két ösztönző működött, ami az országos célok elérését segítette. A kisebb hatású termékdíj mellett a jelenlegi helyzet kialakulásában lényeges szerepet játszó ösztönző a támogatási rendszer volt (címzett és céltámogatások, környezetvédelmi alap célelőirányzat, 2000–2006 ISPA, KA, 2004–2006 KIOP, 2007–2013 KEOP, valamint az önkormányzatok központi költségvetési támogatása). A nyújtott támogatások összesen több száz milliárd Ft-ot tettek ki. Azonban ezek sem tudták az EU-célkitűzések elérését biztosítani, mivel a fejlesztési támogatá-

sok projektszerűen kerültek felhasználásra, amely nem alapult egy erős területi, hatékonysági szempontok szerinti hulladékgazdálkodási célmeghatározáson, optimalizált kapacitástervezésen.

A megvalósítás kulcspontjai • Területileg hatékony célok meghatározása és a végrehajtást szolgáló eszközés intézményrendszer Az országos célkitűzések területileg, hatékonysági alapon kerüljenek meghatározásra. Ehhez kapcsolódjon a létesítmények hatékony megosztása is. A betartatást sokrétű eszközrendszer szolgálja: legyenek világosak a hatáskörök, a finanszírozás, a be nem tartás legyen szankcionált, az intézményrendszer legyen alkalmas a nyomonkövetésre és beavatkozásra. • EU-támogatási szabályoknak való megfelelés, átlátható finanszírozás Az EU-szabályok szempontjából a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül, így be kell tartani a rá vonatkozó szabályozást, különös tekintettel a 2005/842/EK bizottsági határozatra. Ennek előírásai szerint az ellentételezés mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek biztosításával összefüggő költségeket és az ésszerű nyereséget. Az ellentételezés összege minden állami jellegű támogatást, kedvezményt tartalmaz. Az ellentételezéseket évente ki kell mutatni, a túlkompenzációt vissza kell fizetni. Ezen szabályozás betartása egyben azt is jelenti, hogy a támogatásból létrejövő eszközök megtérülése csak a saját forrás mértékéig indokolható. • Igazodás az eddigi támogatások feltételeihez A megvalósulás alatt álló, vagy már megvalósult, de még a kötelező fenntartási időszakban járó projektek esetében a

Hgt.-tervezet végrehajtásánál különös figyelmet kell fordítani arra, hogy lehetőség szerint támogatás visszavonására ne kerüljön sor. A közszolgáltatási szerződések megszűnését, a közszolgáltató személyének esetleges megváltoztatását erre különös tekintettel kell végrehajtani. • A jövőbeli támogatások alapja a stratégia legyen Területileg meghatározott, hatékony stratégia alapján történjen a támogatások nyújtása. • Jogi-pénzügyi rendezés, intézményi kérdések rendezése A Hgt. tervezete szerinti szerződéses környezet, jogszabályi környezet, feladatmegosztás változása kapcsán a végrehajtási szabályok részletezettek, átláthatók legyenek, időben ismertté váljanak, hogy az átmenet zökkenőmentesen történhessen meg, szolgáltatások elmaradásához, költségnövekedéshez, támogatás-visszavonáshoz ne vezessen. • A díjak csak a szükséges mértékig emelkedjenek A hatékony, az EU-kötelezettséget teljesíteni képes, túlkompenzációt nem eredményező rendszer biztosítaná azt, hogy a díjak csak a szükséges mértékben emelkedjenek, a lakosság fizetőképességi határán belül maradjanak. A hulladékgazdálkodás területén működő meglévő és új szereplők együttműködése révén, az új Hgt. keretei között, ha ezekben a kérdésekben megnyugtató intézkedések történnek, akkor a hulladékgazdálkodás megfelelő irányba fejlődhet. Dócsné Balogh Zsuzsanna igazgató, COWI Magyarország Kft.

COWI Magyarország Tanácsadó és Tervező Kft. Capital Square Irodaház, V–VI. torony 1133 Budapest, Váci út 76. Tel.: 06-1-237-1450 • Fax: 06-1-237-1451 E-mail: cowi@cowi.hu Honlap: www.cowi.hu

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

ÖKOINDUSTRIA

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

www.gtm.hu

SIKERES NAGYTAKARÍTÁSTÓL A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYIG

Ismét kevesebb lett a veszélyes hulladék Békéscsabán Hatodik éve bonyolítják le Békéscsabán tavasszal és ősszel a városi nagytakarítási akciót, amelynek keretében a helyiek személyenként tíz kiló veszélyes hulladékot adhatnak le díjmentesen. A Fecó-Ferr-Fém Bt. az őszi megmozdulást október 1-je és 15-e között szervezte meg, amihez hathatós segítséget nyújtott a Békéscsabai Városi Polgárőrség Egyesület, valamint a békéscsabai önkormányzat Városüzemeltetési Osztálya és közterület-felügyelete – mondta el lapunknak Sóvári Ferenc, a békéscsabai Fecó-Ferr-Fém Bt. vezetője.

korábbi évek gyakorlatának megfelelően ezúttal is a békési megyeszékhely három pontjára szállíthatták a helybeliek a háztartásban feleslegessé váló veszélyes hulladékokat: a Fecó-Ferr-Fém Bt. Gyár utca 2. szám alatt található telephelyére, a Kolozsvári utcai orvosi rendelő melletti parkolóba és a Gőzmalom térre. A helyi polgárőrök és a közterület-felügyelők bevoná-

sa már csak azért is indokolt volt (hasonlóan az elmúlt évek gyakorlatához), mert guberálók és szervezetten megjelenő illegális fémgyűjtők is felbukkantak a gyűjtőpontokon és azok közelében. Mindez veszélyeztette az akció sikerességét, és ami talán még ennél is fontosabb: a hatékonyságát. Az őszi nagytakarítás ismét eredményes volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a gyűjtési akciót magában foglaló három hétvégén hozzávetőleg 1400 békéscsabai és környékbeli tartotta fontosnak, hogy a feleslegessé vált elektronikai berendezéseit, akkumulátorait és az egyéb környezetre veszélyes eszközöket, tárgyakat a megfelelő helyre szállítsa – derül ki Makszim Andrásnak, a közterület-felügyelők vezetőjének összegzéséből.

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

A számok nyelvére lefordítva, az akció statisztikája a következőképpen írható le: közel 300 tévét, 123 monitort, 60 számítógépet, 51 hűtőt és fagyasztót, 48 mikrohullámú sütőt, 1022 kg (!) számítógépalkatrészt, 74 rádiót, 23 akkumulátort, 80 videó- és DVD-lejátszót, 2253 kg festéket és lakkot, 156 kg növényvédő szert, 194 fénycsövet, közel 600 szárazelemet, 560 kg olajat és zsírt és 440 gépkocsi-abroncsot adtak le a békéscsabaiak. A felsorolás korántsem teljes, de reprezentálja a begyűjtés legfontosabb tételeit. Az imponáló eredmények mellett a békéscsabai őszi városi nagytakarítási akcióért szakmailag felelős helyi Fecó-FerrFém Bt. vezetője emlékeztetett arra, hogy hamarosan elfogadják az új hulladékgazdálkodási törvényt, amely egy sor fontos

ponton alapvetően módosítja a szakterület szabályozását. Sóvári Ferenc szerint azonban meglehetősen sok gondot okoz az a tény, hogy az említett törvénynek értelemszerűen még nem jelenhetett meg a végrehajtási utasítása, miközben 2012. január elsején már hatályba is lép. Ilyenformán sok a nyitva hagyott kérdés, ami komoly fejtörést okoz a veszélyes anyagok begyűjtésével, feldolgozásával és tárolásával foglalkozó cégeknek.

Szelíd, mégis határozott kritikájában a cég vezetője úgy véli, hogy kevés érdemi információ jutott el az új törvényről az ágazat szereplőihez, így kissé gondterhelten néznek a törvény életbelépését jelentő – igen közeli – dátum elé. A hulladékgazdálkodási szakember példaként megemlítette, hogy a jövőben valószínűleg pályázni kell a leszállítandó veszélyes

hulladék mennyiségére, amelyet a leszerződött mennyiség után finanszíroznak a beszállító cégeknek. Ám egyelőre nincs válasz arra a kérdésre: juthatnak-e pótlólagos pályázati forráshoz a vállalt mennyiségen felüli összegyűjtött hulladékért a szerződött cégek. Sóvári Ferenc nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy a cégek előzetesen hitelt érdemlően lesznek képesek megbecsülni annak a veszélyes hulladéknak a mennyiségét, amelynek begyűjtésére vállalkoznak. B. P.

Fecó-Ferr-Fém Bt. 5600 Békéscsaba, Gyár u. 2. Tel.: 06-20-942-8392 Tel./fax: 06-66-435-266

www.gtm.hu

ÖKOINDUSTRIA

VÍZMINŐSÉG

A KONKURENCIAHARC HÁTTÉRBE SZORÍTJA A KÖZÖS CÉLT

Egyedi szennyvíztisztító küzdelmek Amióta ömlenek hazánkba az uniós pénzek, szinte minden város és falu csatornázni akar, de legalábbis terveket készít. A számításokból persze gyakran kiderül, hogy bizonyos lélekszám alatt iszonyatos a költség, reménytelen a megtérülés. Marad tehát a jól bevált emésztő-szippantó páros, vagy akad egyéb civilizált megoldás is? Mint az alábbiakból kiderül, nemcsak egyedi szennyvíztisztító berendezésből, de kínos konkurenciaharcból is nagy a választék.

ivel Magyarország, mondhatni, a befolyó vizek országa, és általában igen magas a talajvíz szintje, kevesen tudják, de a hazai szennyvizes jogszabályok jóval szigorúbbak, mint az Európai Unióban érvényesek. Erre a szigorúságra a hazai szakemberek is rátettek egy lapáttal, amikor évtizedeken át azt tartották, hogy a zárt tartály és a szippantó az egyetlen biztos megoldás. Aztán persze az élet és a pénztelenség alaposan felülírta ezeket az íróasztal mellett született elképzeléseket. Emberek tízezrei

ütötték ki az emésztőgödrök oldalát, vagy éjszakánként kiszivattyúzták a terméket a laposra meg a patakpartra – vagy éppen a szippantós kocsi állt meg egy negyedórára az erdő szélén. Megtörtént olyan eset is, hogy az egyik város szélén az igen magas talajvízszint ellenére építési engedélyeket adtak ki, sőt még azt is megengedték az embereknek, hogy pincét építsenek. Csatornázás persze nem volt, az emésztőket pedig amúgy magyar módra „kezelték”, néhány év múlva meg is jelent a pincékben a szennyvíz. Elkezdték szivattyúzni, amire egyre gyorsuló ütemben jött az áldás. Az internetet böngészve szereztek tudomást arról, hogy nemcsak Németországban vagy Franciaországban létezik már ilyen-olyan egyedi szennyvíztisztító berendezés, hanem Magyarországon is, és ráadásul nem is megfizethetetlen az ára. Megkeresték az egyik hazai cé-

get, azóta már túl vannak a nehezén. És ami még nagyon fontos: ismét lett ára a lakásuknak, hiszen egy szennyvízzel teli pince gyakorlatilag forgalomképtelenné teszi az ingatlant. Ma már tehát szerencsére nemcsak Nyugat-Európában léteznek használható és viszonylag olcsó egyedi szennyvíztisztító

megoldások, hanem Magyarországon is. Egy-egy isten háta mögötti családi háznak, erdő közepén létesített biopanziónak vagy a téeszes időkből itt maradt falu széli vágóhídnak nem kell vagyonokat költenie a szippantós hadműveletre, mert már van civilizált megoldás a problémáikra. Hamarosan már minden csatornázást nélkülöző háztulajdonos dönthet úgy, hogy valóságosan vagy virtuálisan meglátogatja a szomszéd faluban lévő ismerősét, akinél már működik egy ilyen egyedi szennyvízkezelési rendszer, és számolni kezd. Ha marad a „kreatív” megoldásnál, előbb-utóbb eléri a pincét meg az ásott kutat a szennyvíz, a másik esetben viszont kiderülhet, hogy két-három, sőt akár egy-másfél év alatt is megtérülhet a befektetés. Lelke rajta, aki az első változat mellett dönt. Hogy melyek ezek a megoldások? A naiv újságíró azt gondolta, hogy ezen az enyhén szagos, de békésnek tűnő terepen nem érhetik meglepetések: némi tájékozódás után csendesen leírja majd, hogy van ilyen meg olyan berendezés. Az egyik ezért jó, a másik azért, az egyik

ennyibe kerül, a másik meg annyiba, de hát nem is ez a lényeg, hanem a közös cél: környezetünk megóvása a szörnyű szennyvizektől, ha már egyszer a csatornázás nem jöhet szóba. Amikor viszont már a negyedik szakember bizonygatta neki vehemensen, hogy csakis az ő berendezéseik felelnek meg mindenféle európai normának, szabványnak és előírásnak, a másik táboréi pedig még csak véletlenül sem, kicsit elcsodálkozott. Aztán még jobban, amikor kiderült, hogy az a másik berendezés drága és megbízhatatlan, illetve olcsó és megbízhatatlan, mindenesetre elég komoly gazdasági és politikai lobbik állnak az ellenérdekű tábor háta mögött, de ennél többet nem is szeretnének mondani, de talán ennyi is elég. Ekkor a naiv újságíró arra gondolt, hogy mégiscsak jobb lett volna békésebb iparágakról tudósítani, mondjuk egy taxistüntetésről vagy olajszőkítésről, semmint eldönteni, hogy kinek van itt igaza. Annak, aki az egyedi, biológiai szennyvíztisztító kisberendezéseket vagy aki az egyedi, biológiai szennyvíztisztító kislétesítmé-

nyeket preferálja. Hogy jól járt-e az a Balaton-felvidéki falu az egyikkel és rosszul a másikkal, Mari néni tudja-e kezelni a berendezést, vagy mérhető-e a másik megoldás hatékonysága. Ráadásul minden jel arra mutat, hogy a két tábor közti küzdelem hevessége nemhogy csökkenne, de hamarosan új erőre kap, ugyanis az Európai Unió minden bizonnyal megváltoztatja a jogszabályi hátteret, és a kétezer lakosnál kisebb települések is kaphatnak majd direkt támogatást. Vagyis az eddigi állami-önkormányzati pénzek helyett európai forrásokból fejleszthetik majd ezeket a berendezéseket. Nem jönnek unalmas idők, az biztos. B. Z.

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

ÖKOINDUSTRIA

VÍZMINŐSÉG

www.gtm.hu

Házi szennyvíztisztító, amely nem igényel energiát! Ha nincs közcsatornája, illetve nem kívánja a szippantás kellemetlenségeit és költségeit viselni, de szeretne egy korszerű szennyvízkezelési megoldást, mi több, energiaköltség nélkül, úgy figyelmébe ajánljuk az alábbiakat. Sok évtizede alkalmazzák Európában a biológiai szennyvíztisztítók külső energiaforrást nem igénylő, működésük során kizárólag „megújuló energiát” – azaz gravitációt – felhasználó, korszerű egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény típusát, vagy a ma érvényes elnevezés szerint: tisztítómezővel ellátott, oldómedencés létesítményeket. E magasan piacvezető, gépészet nélküli, korszerű típusból Európában már több mint hárommillió példány üzemel, bizonyítva ezzel kiemelkedő üzembiztonságát és kiváló tisztítási hatásfokát. Ez irányú tizenhat éves tevékenységünk eredményeként hazánkban már közel 1500 rendszer működik teljes megelégedésre, a legnagyobb francia polietilén extrudáló-fújó cég, a Sotralentz Kft. által szabadalmaztatott és európai uniós CE minősítéssel ellátott Plastepur®-Epurbloc® gravitációs típusból. A technológia mellőzi a kemikáliákat, csak baktériumtörzsekkel, enzimekkel és vitaminokkal végezteti el a munkát. Kapacitása az 1-2 fős rendszertől elérheti akár a szennyvízágankénti napi 20 köbmétert is. Nagy előnye, hogy telepítéséhez nem kell utat, járdát bontani és helyreállítani magas költséggel. Havi üzemeltetési költsége például egy 4 fős házra vetítve nem éri el a bruttó 400 forintot, és a keletkezett iszapot, ami csak 2 köbmétert tesz ki, elegendő 3-5 évente elszállíttatni. Egy ilyen rendszer, azaz az oldómedence, annak kiszellőztetése és a gyökérzónás szikkasztómező kulcsrakész telepítése átlagos telekadottságok mellett két nap alatt elkészíthető és azonnal használható is. Önkormányzatoknak pályázati lehetőségek! Kovácsházy László

1065 Budapest, Podmaniczky utca 5. Tel.: 06-1-769-0569; Fax: 06-70-901-8496 Mobil: 06-30-922-1486 E-mail: primmo.ks@vodafone.hu Web: www.primmo-ks-kft.hu, www.szennyviztisztitok.hu

ügyvezető igazgató

Az élelmiszeripari előtisztítók specialistái A Vitecqua Kft. székhelye a Csepel-sziget egyik csöndes kis falujában található, de szűkebb szakmájukban – az egyedi élelmiszeripari szennyvíz-előtisztítók terén – az ország öt legjelentősebb vállalkozása közé tartoznak. A cég jelenéről és jövőjéről Matics István ügyvezető igazgatóval beszélgettünk. A kft. kistelepülési kommunális szennyvíztisztítással is foglalkozik, de igazából az élelmiszeripar különböző területein – állattartó telepek, vágóhidak, húsfeldolgozók, tejipar – beépítendő egyedi szennyvíz-előtisztító művek specialistáinak számítanak. Ha egy évtizedekkel ezelőtt létesített vágóhíd tulajdonosa úgy dönt, nem fizeti tovább a felárat és a horribilis büntetést a csatornába engedett, előtisztítás nélküli szennyvízért, felkeresi a Vitecquát, hogy közösen találják meg az egyedi és optimális megoldást. – Mi teljes körű szolgáltatást nyújtunk a megrendelőinknek – mondja az ügyvezető –, a tervezéstől és laborvizsgálatoktól kezdve az engedélyezési procedúrákon át a kulcsrakész befejezésig mindent vállalunk, sőt még abban is segítünk, hogy a megrendelő uniós pénzekre pályázhasson. Talán mondanom sem kell, hogy mindebből a saját fontosságát bizonygató bürokráciával való hadakozás a legnehezebb feladat, a két-három éves átfutás nagy része értelmetlen papírmunkával megy el. A vállalkozás szoros kapcsolatot alakított ki a német Bacs & Söhne GbR céggel, gyakorlatilag rajtuk keresztül szerzik be a technológiát és a berendezéseket. Azért nem Magyarországról, mert csak első osztályú minőséget hajlandóak beépíteni, a speciális feladatokhoz szükséges szivattyú és elektronika pedig nem szerezhető be a hazai piacon. A kompromisszummentes technológiának – például a kizárólag rozsdamentes berendezéseknek – persze ára van. Szerencsére akadnak olyan hazai és külföldi megrendelőik is, akik hosszú távra terveznek, és kiszámolják a több tíz- vagy akár több százmilliós beruházás megtérülési rátáját. A mind ez idáig legnagyobb megrendelésük – egy 600 m3/nap teljesítményű tisztító felépítése az ottani Fornetti üzemnél – például éppen Romániából, Temesvárról érkezett. Vitecqua Fővállalkozó és Szolgáltató Kft. 2309 Lórév, Kossuth L. u. 97. • Tel.: 06-20-994-6406 • Fax: 06-1-999-1734 E-mail: vitecqua@vitecqua.hu • Honlap: www.vitecqua.hu

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

www.gtm.hu

ÖKOINDUSTRIA

VÍZMINŐSÉG

ÚTTÖRŐ TECHNOLÓGIA KÉTHARMADRÉSZT EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSBÓL

Nanovassal a talajvíz-szennyeződések ellen A sikeres technológiai fejlesztést és ígéretes teszteredményeket követően lépett a nyilvánosság elé a nanovasat gyártó Auro-Science Consulting Kft. Magyarországon több száz, vegyipari tevékenység miatt szennyezett terület megtisztítására nyújthat megoldást a nanovas, amellyel a korábbi módszerekhez képest gazdaságosabban és gyorsabban kármentesíthető a talaj és a talajvíz.

hazánkban korábban működő vegyi üzemek több helyen klórozott szénhidrogénnel szennyezték a talajt, amely idővel a talajvízbe is beszivárgott. Ezeknek a területeknek a megtisztítására, semlegesítésére alkalmas a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének munkatársai által kifejlesztett nanovas, amelyet az Auro-Science Consulting Kft. gyárt. Dr. Soós Miklós, a kft. ügyvezetője szeretné eloszlatni azokat az aggályokat, amelyek a nanotechnológiától féltik a környezetet. Mint mondja, a nanovassal kezelt, erősen szennyezett földterületben csupán nem veszélyes vegyületek és egy kis rozsdafolt marad a beavatkozás

elő, ami az adott koncentrációban ártalmatlanítja a talajba vagy talajvízbe került szénhidrogén-vegyületet. A talajvízbe juttatva a nanovas a szerves szennyező anyagokat egészségre és a környezetre ártalmatlan vegyületekké alakítja. A nanoméret biztosítja, hogy az anyag a talajvíz közvetítésével érje el a szennyezett területeket. Ezzel a helyben alkalmazott technológiával olyan területek kármentesítésére is sor kerülhet, amelyek eddig a hagyományos technológiákkal nem voltak megtisztíthatók.

Nanoezüst, nanocső A húsz éve működő, kezdetben tudományos műszerek forgalmazásával foglalkozó, 17 munkatárssal dolgozó Auro-Science Consulting Kft. tevékenységi körében mára az alkalmazott kutatás is jelentős szerepet játszik. A fertőtlenítőszerként alkalmazható, nanoezüst tartalmú Nanosept, az egyebek mellett víz- és piszoktaszító anyagok és rétegek kialakítására használható titanát nanocső után most itt a legújabb fejlesztés, a szerves szennyező anyagok talajból, vízből való eltávolításának korábbi módszereknél gazdaságosabb és gyorsabb megoldást kínáló módja, a nanovasprojekt.

után. A technológiát Magyarországon még nem alkalmazták, sőt Európában is úttörőnek számít. Amennyiben a módszer beválik – az eddigi gyakorlati eredmények ígéretesek –, áttörést hozhat a talajvízszennyezések kezelésében. Az uniós támogatásból megvalósult nanovasprojekt célja egy olyan helyszíni talajvíz-tisztítási technológia kifejlesztése, amely ipari méretekben is alkalmazható, környezetbarát, és az eddig alkalmazott technológiáknál gazdaságosabb alternatívát jelent a vegyi eredetű talaj- és talajvízszennyezések semlegesítésére. A fejlesztések eredményeképpen a projekt résztvevői olyan anyagot állítottak elő, amelyben néhány nanométer átmérőjű vas nanorészecskék találhatók. A nanovas részecskéket vassóból állítják

A nanovasprojekt összesen 340 millió forintból, az Európai Unió 220 millió forintos támogatásával valósult meg. A támo-

A szakemberek Magyarországon több százra teszik azoknak a területeknek a számát, ahol jelentős talaj- és talajvíz-szennyeződés fertőzi a környezetet. Ezek jellemzően vegyipari tevékenység következtében jöttek létre. A szennyeződések az ott élő lakosságot közvetlenül veszélyeztetik, amenynyiben a szennyezett kutakból származó vizet ivó-, itató- vagy akár csak locsolóvízként használják. De ezek a fertőzött területek a környező tiszta talajvízre is környezeti kockázatot jelentenek. Míg az általánosan alkalmazott, vízkitermeléssel járó technológiákkal akár évtizedekig is eltart egy-egy terület megtisztítása, addig a nanovassal sokkal gyorsabban és gazdaságosabban tehető ugyanez. Ráadásul ezzel az új módszerrel a szennyezett talaj és a talajvíz egyszerre, egy időben kármentesíthető.

gatásból finanszírozza az Auro-Science Consulting Kft. a törökszentmiklósi terepi teszteket is, amelyeket a Golder Associates (Magyarország) Zrt. végez. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei városban a több évtizeden keresztül itt működő vegyipari vállalatok 12 hektárnyi szennyezett területet és mintegy 300 ezer m3 szennyezett talajvizet hagytak örökül. A kármentesítés vezetője szerint a biztató teszteredmények után a kármentesítés nagyobb léptékben is megindítható. H. M.

Auro-Science Consulting Kft. 1031 Budapest, Drótos u. 1. Tel.: 06-1-242-1390 • Fax: 06-1-242-1391 E-mail: soos@auroscience.hu Honlap: www.auroscience.hu

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

ÖKOINDUSTRIA

ENERGIA

www.gtm.hu

NEM CSAK SZAVAKBAN KELLENE CSÖKKENTENI AZ ORSZÁG ENERGIAFÜGGŐSÉGÉT

Globális szinten folyik a verseny az energiaforrások megszerzéséért A nemrégiben elfogadott kormányzati energiastratégia több jó elképzelést, de túlzottan kevés konkrétumot tartalmaz, és félő, hogy a tervezethez megalkotandó jogszabályok nem az eredeti célokat szolgálják majd. Az atomenergia hasznosítására idehaza a jövőben is szükség lesz, a zöld energiák elterjedését viszont egyes környezetvédelmi mozgalmak hátráltatják. Egyebek mellett ezekről a témákról beszélgettünk Vajda György akadémikussal, Magyarország egyik legnagyobb energetikai szaktekintélyével.

Mi a véleménye az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott új nemzeti energiastratégiáról? – Számos támogatható célkitűzést, több jó elképzelést tartalmaz a dokumentum, ám a készítői túl általánosan fogalmaztak, túlzottan sok benne a pontatlanul körülírt kitétel. Emellett nehezíti a véleményalkotást, hogy még nem jelentek meg a tervezet végrehajtását előíró részletes szabályok, márpedig az ördög itt is a részletekben rejlik. Sajnos, régi tapasztalatom, hogy megszületnek a nemes célkitűzések, a végrehajtásra azonban gyakorta a célokkal ellentétes hatású jogszabályok készülnek. Így végül a különböző tervezetek csak szavakban valósulnak meg. Félő, hogy ezúttal is hasonló történik majd. Mondana egy példát? – A földgázszektor esete tipikusan ilyen. A kormányzat folyamatosan azt hangoztatja, hogy túlzottan nagy az ország földgázfüggősége, mivel a gáz az energiafogyasztásunknak ma már hozzávetőleg 40 százalékát teszi ki. Ennek ellenére a kabinet rendre olyan szabályokat alkot, amelyek arra ösztönzik a lakossági és az ipari fogyasztókat, illetve az erőműépítő társaságokat, hogy a gázt részesítsék előnyben. Ezt igazolja például az a tény, hogy Magyarországon az utóbbi időben két nagyobb teljesítményű erőmű épült, s mindkettő földgázt használ tüzelőanyagnak. Hozzáteszem: egy olyan országban, mint Hollandia vagy Oroszország, ahol hatalmas gázkészletek vannak, ez akár még rendben is lenne. Hazánk azonban mintegy 80 százalékban import gázra szorul, ez pedig túlzottan kockázatos mind ellátásbiztonsági, mind gazdasági, mind pedig társadalompolitikai szempontból.

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

Egymás után látnak napvilágot az olyan nemzetközi földgázhálózat-építési tervek, mint az uniós Nabucco, az orosz Déli Áramlat, a nemrégen tervbe vett AGRI, illetve a brit BP vezeték. Ezek a csővezetékek mind a Kaszpi-tenger térségéből szállítanának gázt Európába. Mi a realitása annak, hogy ezek a projektek mind megvalósulnak? – Úgy látom, hogy a legtöbb csak terv marad. A legnagyobb esélye a Déli Áramlatnak van arra, hogy megépüljön, a többi csőrendszer kiépítését ugyanis számos gazdasági, politikai, illetve katonai ok hátráltatja. Milyen energiahordozókra kellene alapozni a hazai energiaellátást? – Minél több lábra állunk, annál nagyobb lesz a biztonság. Úgy vélem, a gáz és az olaj felhasználása mellett teret kellene engedni a hazai lignitvagyon kiaknázásának is, bár most éppen úgy tűnik, hogy a lignittüzelésű Mátrai Erőmű jövője kérdésessé válik. Vagyis ebben az esetben is az történik, amit az imént említettem: a kormányzat a hazai források minél nagyobb arányú igénybevételét fogalmazta meg az energiastratégiában, a valóság viszont éppen ennek az ellenkezőjét mutatja. A Japánban bekövetkezett atomerőműkatasztrófát követően Németországban, Svájcban és több más európai országban is úgy döntöttek, hogy néhány éven belül bezárják a nukleáris üzemeiket. Magyarországon mi lenne a jó döntés? – Jelenleg az ország áramigényének hozzávetőleg 40 százalékát a paksi atomerőmű biztosítja, méghozzá sokkal olcsóbban, megközelítőleg fele áron, mint a többi erő-

Vajda György akadémikus

mű. Így ezt az energiát aligha nélkülözheti az ország. Ezen felül arról sem feledkezhetünk meg, hogy az atomenergia felhasználásakor nem történik sem levegő-, sem egyéb környezetszennyezés. Ezért abban az esetben, ha teljesíteni kívánjuk az Európai Unióval szemben vállalt szén-dioxidkibocsátás-csökkentési kötelezettségeinket, továbbra is használnunk kell az atomenergiát. Mindezek mellett a nukleáris blokkok működtetése ellátás-biztonsági szempontból is fontos, miután viszonylag kis területen több évre elegendő fűtőelemet lehet betárolni. Így kevésbé kitett az ország a nemzetközi energiapiacon végbemenő kedvezőtlen folyamatoknak. Az egymást váltó kormányok – úgy tűnik – felismerték ennek a jelentőségét, és a paksi atomerőmű élettartamának a húsz évvel történő meghosszabbítása mellett döntöttek. Ez pedig azt jelenti, hogy a paksi reaktorokat csak 2032-2038 között kell majd leállítani, amivel időt nyer az ország, hogy megtervezze és felépítse az új paksi atomerőműblokkokat. Abban is bízom, hogy néhány éven belül csillapodik a manapság világszerte tapasztalható atomenergia-ellenesség. Milyen szerep juthat idehaza az úgynevezett zöld energiatermelésnek? – Az ország adottságai nem igazán előnyösek bizonyos megújuló energiafajták – például a nap, a szél, a víz – hasznosítására. Ugyanakkor az ilyen típusú termelési módok terjedését az is lassítja, hogy nincs megfelelő szabályozó erőművünk, amely kiegyenlítené a fogyasztás és a termelés közötti különbségeket az országos villamosenergia-hálózaton. Ez pedig azt jelenti, hogy sok esetben az olcsón termelő paksi atomerőmű teljesítményét kell csökkenteni, ha mondjuk például valamelyik

www.gtm.hu

ENERGIA

drágán áramot előállító szélerőműpark bekapcsolódik a termelésbe. Ez tarthatatlan megoldás, ezért egy szivattyús-tározós erőműre lenne szükség, amely a többlet áramtermelés időszakában egy magaslatra szivattyúzná fel a vizet, csúcsterhelés esetén pedig leengedné azt a turbinákon keresztül, s ezzel áramot termelne a hálózatra. Az ilyen létesítmények és általában az összes vízi erőmű megépítését azonban hevesen ellenzik az úgynevezett környezetvédők. Emiatt mindaddig nem kerülhet szóba egy ilyen létesítmény kialakítása, ameddig a zöld mozgalmak nem hajlandók tudomásul venni, hogy a vízenergia hasznosítása nem egyenlő a környezetrombolással. Mi több, éppen a nehezen szabályozható nap- és szélenergia használatának az elterjedését segítené elő egy szabályozó vízerőmű megépítése.

toznak meg a zöld energiákra vonatkozó jogszabályok, illetve nem kapnak további óriási támogatásokat a környezetbarát módon energiát előállító blokkok.

Képes lesz-e teljesíteni az ország az EU-val szembeni vállalását, amely szerint 2020-ra 14 százalék fölé emeljük a megújuló energiák részesedését az öszszes energiatermelésben? – Vannak kételyeim ezzel kapcsolatban. Most ugyanis az össztermelésnek mintegy hét százalékát adják a „zöld” blokkok. Az így előállított energiának viszont a 80 százaléka az úgynevezett biomassza-erőművekből származik, ahol gyakorlatilag az erdők kitermeléséből származó faanyagot égetik el. Ilyen paraméterek mellett pedig nehéz elképzelni, hogy megvalósulnak a kormányzat ambiciózus célkitűzései. Hacsak nem kezdődik meg az erdők mostaninál is intenzívebb irtása, vagy nem vál-

Az év közepén a kormány megszüntette a „zöld” erőműveket támogató kötelező áramátvételi rendszert (KÁT), s azt ígérte, hogy helyébe lép az új, METÁR néven emlegetett kompenzációs rend. Az új módszer kidolgozását azonban csak a jövő év közepére várja szakma. Milyen támogatási módszert tartana elfogadhatónak? – Szembe kell néznünk azzal a ténynyel, hogy a megújuló energiák, illetve a környezetkímélő termelési módok zöme jelenleg nem versenyképes. Vagyis sokkal drágább, mint a „hagyományos” erőművekben előállított hő és áram. Emiatt a „zöld” blokkok támogatásra szorulnak. Az azonban nem megoldás, hogy egyes termelési módokat a fogyasztók, illetve az adófizetők zsebéből túlfinanszírozunk, másokat pedig agyonadóztatunk. Meg kell találni az egyensúlyt. Azt elképzelhetőnek tartom, hogy a „zöld” erőművek mindaddig valamilyen módon kompenzációhoz jussanak, ameddig a beruházás nem térült meg. Ám ezeket a szubvenciókat csak alapos megfontolás után, a társadalom számára valóban fontos fejlesztések esetén lehetne kiosztani. A végső célnak azonban annak kellene lennie, hogy a zöld energiatermelési rendszerek versenyképes áron állítsanak elő energiát. A kormányzat tavaly óta évi 70 milliárd forint erejéig különadóval sújtja a hazai

ÖKOINDUSTRIA

energiacégeket. Ezt az extra adót azonban végső soron a fogyasztók, illetve az adózók fizetik meg. Meddig tartható fenn ez a többletadóztatás és az ehhez párosuló energia-áremelési stop? – A kormányzat beavatkozhat piacidegen módszerekkel, rendeletekkel, külön adók kivetésével az egyes gazdasági ágazatok működésébe. Ennek a következményeit azonban minden esetben a társadalom fizeti meg, vagy előbb, vagy utóbb. A legtöbbször az utólag megfizetett ár magasabb, mint az, amelyet a kellő időben végrehajtott árkorrekció esetén fizettek volna meg a felhasználók. A nemzetközi piaci folyamatokkal szemben ugyanis tehetetlen a kormány, az árak szabályozásán keresztül végrehajtott beavatkozások pedig torzítják a versenyt, ami szintén vissza szokott ütni. Ezért nem az a megoldás, hogy az energiaszektort többletadóval terheli meg a kormány, majd látszólag befagyasztja az árakat. Hanem az, hogy tudomásul veszi a piaci folyamatokat, biztosítja a verseny kibontakozásának a feltételeit, a szociálisan rászorulókat pedig támogatásban részesíti. Lehetőségük van-e a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak arra, hogy teret nyerjenek az energiaszektorban? – A régebbi típusú erőművek létesítése óriási tervezési, beruházási, illetve finanszírozási kapacitásokat igényel. Így az ilyen projektekben legfeljebb beszállítóként, kisebb részegységek gyártóiként működhetnek közre a hazai kisvállalkozók. A megújuló, illetve a környezetbarát termelési módok esetén viszont a magyar vállalatoknak is lehetőségük van arra, hogy maguk álljanak elő valamilyen termelési rendszerrel, s azt értékesítsék a piacon. Globális szinten már ma is óriási verseny zajlik az energiaforrások megszerzéséért. Milyen fejlemények várhatók ezen a téren az elkövetkező időszakban? – Arra lehet számítani, hogy a gyorsan fejlődő gazdaságok – Kína, India – egyre erősebben jelennek majd meg a nemzetközi energiapiacon mint felvásárlók. Ez a világpiaci olaj- és gázpiaci jegyzésárak emelkedéséhez, az ellátás szűküléséhez vezethet. Emellett már most látni lehet, hogy egyre több energiavezeték nem nyugati, hanem keleti irányban épül ki az lelőhelyekben gazdag Oroszországból, illetve a közép-ázsiai térségből. Úgy vélem, az előttünk álló évek a forrásokért zajló verseny kiélesedését hozhatják. Illés József

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

ÖKOINDUSTRIA

ENERGIA

www.gtm.hu

A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ ENERGIATERMELÉSI MÓDOKAT KELLENE TÁMOGATNI

Nem lehet üzleti alapon kezelni a globális levegőszennyezést Évtizedek óta először van elfogadott energiastratégiája az országnak. A tervezet főként célkitűzéseket, irányelveket tartalmaz. A dokumentumban hangsúlyosan szerepel a megújuló energiatípusok kiaknázása is. Egyebek mellett erről és a levegőszennyezés mostaninál szigorúbb korlátozásának a szükségességéről beszélgettünk Büki Gergely profeszszorral, a műszaki tudományok doktorával.

Számos kritika éri az új kormányzati energiastratégiát amiatt, hogy nem tartalmaz részleteket, ezért „üres”. Ön szerint is? – Én nem így látom. Úgy vélem, a most elfogadott energiastratégia a legjobb azok közül, amelyek az elmúlt évek során napvilágot láttak. Egy ilyen tervezetnek nem kell minden részletre kiterjedő szabályozást tartalmaznia. Az efféle dokumentumok esetében hosszú távú, több évtizedet felölelő koncepciókról van szó, nem végrehajtási rendeletekről. Ez a terv megfelelő célkitűzéseket tartalmaz az ország energiaellátására vonatkozóan, a célok elérését szolgáló rendelkezéseket pedig „menet közben” kell majd megalkotni. A lényeg az, hogy végre van egy olyan stratégia, amelyet követni lehet, s amely átfogóan foglalkozik a hazai energiaszektorral. Tulajdonképpen ki készítette ezt az anyagot: a szakma vagy a politika? – A stratégia tervezetét a kormányzat fogalmazta meg (nem bizottságok), majd a dokumentum elkészítése közben széles körű szakmai egyeztetést folytatott, amire nem volt példa az előző évek során. Az elhangzott szakmai érveket meghallgatták, azokat beépítették a tervezetbe, s ezek javították a végeredményt. Az sem mellékes, hogy ehhez a 2030-ig érvényes tervhez kapcsolódik egy cselekvési terv is, amely a megújuló energiatípusok kiaknázásának a lehetőségeit tartalmazza, később pedig további cselekvési tervek készülnek majd. Ezáltal viszonylag komplex képet kaphatunk arról, milyen változások várhatók, és milyen teendők akadnak a következő évtizedekben Magyarországon a megújuló és a többi energia-iparágban. Megfelelő hangsúly jut az újratermelődő energiafajtáknak az új koncepcióban? – A dokumentumban valamennyi megújuló energia hasznosításáról szó esik.

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

A szél- és a napenergia kiaknázása elsősorban az áramtermelés területén lehet majd gyümölcsöző, míg a biomassza a hőt, illetve a hő- és villamos energiát kapcsoltan előállító helyi és központos berendezések tüzelőanyaga lehet. A tervezet megfelelő súllyal foglalkozik a föld hőjének és a termálvíznek közvetlen és hőszivattyús hasznosításával is. A folyók vízenergiájának a hasznosítása azonban alig került szóba. Úgy tűnik, ez a bős–nagymarosi magyar–szlovák vízlépcsővita kirobbanása óta még ma is tabutéma. Emiatt országunk – bármekkora szükségünk is lenne a vízenergia hasznosítására, illetve egy úgynevezett szabályozó, szivattyús-tározós vízerőműre – egyelőre lemond a víz erejének felhasználásáról az energiatermelésben. Megváltozik a környezetkímélő energiatermelés támogatása, azt azonban még nem tudni pontosan, miként. Milyen alapelveket kellene alkalmazni az új kompenzációs rendszer kidolgozásakor? – A legfontosabb szempont az, hogy a kormányzat ne az egyes lobbikat, üzleti érdekcsoportokat támogassa, hanem valóban az energiatakarékosságot és a hatékonyságnövelést, a „zöld” energiatermelési módszereket. A hangsúlyt a hatékonyság növelésére és a takarékosság ösztönzésére kellene fektetni. Elsősorban a nagy hatásfokú blokkok létesítését, és nem egyes termelő egységek folyamatos támogatását kellene preferálni. Vagyis az új, energiahatékony energiatermelő létesítmények üzembe helyezését kell elősegíteni, és csak addig kellene kompenzációt nyújtani, ameddig meg nem térül az adott beruházás. Azt követően a támogatott energetikai létesítményeknek önállóan kellene megállniuk a lábukon. A másik fontos alapelv az, hogy a kapcsolt – áramot és hőt együtt előállító – erőművek esetében a kielégítendő hőigény alapján kellene folyósítani a támogatást, nem az áramtermelési kapacitás

Büki Gergely

szerint, mert a kapcsolt energiatermelést a hő teszi lehetővé. Vagyis az ilyen blokkok esetében a hőellátást és nem az áramtermelést kellene pénzügyi eszközökkel segíteni. Ugyanakkor olyan megoldások alkalmazására van szükség, amelyek révén csökkenthető a károsanyag-, elsősorban a szén-dioxidkibocsátás is. A megújuló energiák kellő figyelmet kapnak a stratégiában, de hogyan kezeli a többi primer energiaforrást? – Az energiastratégia egyik fontos érdeme, hogy a realitásokkal számol minden energiaforrásunk kapcsán – ide értve az energiaimportunkat és az energiafüggőségünket is. A megújulók részesedése 2020–2030 táján 15 százalék lesz az összes energiatermelésben, ez jelentős előrelépés, ám fontosabb a hagyományos 85 százalék biztosítása. Számol a dráguló földgáz hatékony helyettesítésével, főleg a hőellátásban, de legalább olyan súllyal a beszerzésével is. Az atomenergiát Fukusima után sok bírálat éri, ám a stratégia szükségesnek tartja a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbítását, és nem mond le új atomerőmű létesítéséről sem. Nem számol ugyan konkrét szénerőmű-építéssel, de jelentős szénkészletünket biztonsági tartalékként értékeli. Többen úgy vélik, hogy az Európában, illetve a világban bevezetett szén-dioxidkvótarendszer működése nem eléggé hatékony. – Vannak ügyek, amelyeket üzleti alapon lehet és kell kezelni. A globális légszenynyezés azonban – szerintem – nem tartozik ezek közé. Így a mostani, pénzügyi alapokon nyugvó kvótarendszer nem működőképes. Ebben a kérdésben a nemzetek összefogására és a kormányok határozott és szigorú fellépésére lenne szükség. Az ilyen horderejű társadalmi kérdésekben nem a pénzügyi motivációt kellene előtérbe helyezni, kemény törvények és erőteljes szankciók szükségesek ahhoz, hogy világszerte határozottan mérséklődjön a levegőszennyezés. Illés József

www.gtm.hu

ÖKOINDUSTRIA

ENERGIA

A FŐGÁZ ÁTADTA BUDAPEST ELSŐ CNG-TÖLTŐÁLLOMÁSÁT

Sűrített földgázt az autóba! A nagy üzemanyag-áremelkedések közepette egy jó hír a fővárosi autósoknak: a FŐGÁZ október végén megnyitotta első nyilvános, sűrített földgázt értékesítő töltőállomását a Kőbányai úton. Ezáltal egy a környezetet kevésbé szennyező, ráadásul olcsóbb lehetőséggel bővül a hajtóanyag-paletta.

A CNG-technológia elterjesztésének területén elért FŐGÁZ-eredményeket a 2009-es Greenexpo kiállításon a „Greenexpo Innováció” díj odaítélésével is elismerték. Az elismerés olyan környezetbarát újítás, termék vagy technológia bemutatásáért adható, amely a mindennapokban is megvalósítható fejlesztéssel járul hozzá a környezetvédelemhez. A CNG elterjesztését célzó kezdeményezéshez 2009-ben hat budapesti vállalat is csatlakozott, vállalva, hogy gépjárműbeszerzéseiknél előnyben részesítik a CNG-t, így járulva hozzá Budapest levegőjének tisztaságához.

az előremutató technológiák megismerését, elterjesztését, az általuk biztosított környezetvédelmi előnyök kiaknázását. A földgáz üzemanyag népszerűsítésében is az élen jár, már 2008-ban tesztrendszerrel üzembe helyezett egy saját használatú földgáz üzemanyagtöltő berendezést, illetve flottájába állított néhány földgázüzemű gépjárművet. A továbblépéshez a cég együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel a földgázalapú közlekedés biztonságát és hatékonyságát növelő módszerek kidolgozására. A CNG-hajtású gépjárművek üzemeltetése során szerzett pozitív tapasztalatok alapján döntött úgy a társaság, hogy további lépéseket tesz a CNG elterjesztése érdekében. A FŐGÁZ 2011 januárjában szerződést kötött egy ásványolaj-forgalmazó társasággal, aminek értelmében a FŐGÁZ CNG-kutat telepít egy meglévő üzemanyagtöltő állomásra. Ezzel megteremti a gépjárművek töltéséhez szükséges infrastruktúrát, így a fővárosban sokak számára elérhetővé teszi a CNG felhasználásának lehetőségét. A tervezés,

Kevesen tudják, hogy a földgáz Magyarországon sem teljesen ismeretlen hajtóanyag. Két vidéki nagyvárosban, Szegeden és Győrben is üzemel egy-egy nyilvános töltőállomás, emellett léteznek üzemi töltőállomásként működő CNG-kutak is. Most óriási előrelépés történt e témában Budapesten: a FŐGÁZ október végén adta át az első nyilvános CNG-töltő berendezését egy hagyományos üzemanyagtöltő állomáson, a Kőbányai úton. Az átadott kút esetében a hangsúly egyértelműen a gyorsaságon van, hiszen egy-egy autó feltöltése nem vesz igénybe 2-3 percnél többet, vagyis összemérhető egy átlagos tankolással. A kútoszlop képes kiszolgálni személyautókat, teherautókat és buszokat is. A most befejezett fejlesztésnek természetesen évekre visszamenő előzménye van. A FŐGÁZ mindig is szem előtt tartotta

építés és az engedélyezési eljárás mintegy négy hónapig tartott. 2011 szeptemberében a FŐGÁZ megkapta a használatbavételi engedélyt, majd 2011. október 27-én átadta Budapest első CNG töltőállomását. A CNG, azaz a földgáz üzemanyag egyik legnyilvánvalóbb előnye az ára, jelenleg 339 forintba kerül egy kilogramm, ami – hasonló kategóriájú és teljesítményű, hagyományos meghajtású személygépko-

Európa gazdagabb, nyugati felén már régóta hódít a CNG, azaz a sűrített földgáz (Compressed Natural Gas), ugyanis egyértelmű, hogy az üzemanyagok közül ezzel lehet a leggazdaságosabban autózni. Példaként Németországot és Olaszországot lehet említeni, ahol már évtizedes múltra tekint vissza a földgáz üzemanyagként történő alkalmazása.

Innovációs díj

csikkal összehasonlítva – annyit tesz, mint ha egy liter benzin 240, egy liter gázolaj pedig 304 forintba kerülne. A CNG hajtóanyag, amellett, hogy olcsó, a környezetet és az egészséget is óvja, hiszen csökkentett károsanyag-kibocsátásának köszönhetően hozzájárul a levegő finompor-koncentrációjának mérsékléséhez. A tiszta földgázmotor környezetvédelmi paraméterei ugyanis messze megelőzik a hagyományos üzemanyagokkal hajtott motorok emissziós értékeit. A CNG-hajtású járművek elterjedését elősegíti az a körülmény is, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 2011. október 6-án életbe lépett módosításának köszönhetően egyre több mélygarázsban parkolhatnak földgáz üzemanyagú járművek. A CNG-s gépjárművek további előnye, hogy szmogriadó esetén is szabadon közlekedhetnek. K. T.

További információk: E-mail: fogazcng@fogaz.hu Honlap: www.fogaz.hu

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

VEGYIPAR

www.gtm.hu

A MÍNIUMTÓL A LAZÚROKIG, A KRÓMOZÁSTÓL A TŰZIHORGANYZÁSIG

Tízezer éves a felületkezelt világ A mediterrán múzeumokban gyakran találhatjuk magunkat szembe kéthárom ezer éves csillogó festékekkel, hiszen a szépség és az épség akkor igen fontos dolog volt. Hazai városainkat járva viszont húsz-harminc éves bágyadt festéknyomokra bukkanhatunk, jelezve, hogy ezekben az időkben valahogy nem volt döntő szempont a minőség és a tartósság. Összeállításunkban a milliárdos értékeket védő és sok tízezer embernek munkát adó hazai festékipar és korrózióvédelem aktuális helyzetét és kitörési pontjait tekintjük át. ogy mennyire fontos a felületkezelés, azt még az átlagembernek sem kell sokáig magyarázni. Ha kint hagyja a vasszerszámot az esőben, kétsége sem lehet afelől, hogy pár hét múlva az eszköz egy igen festői vas-oxid fedőréteggel gyarapszik, amit nevezhetünk egyszerűen rozsdának is. Ez a barnás bevonat pedig ritkán tesz jót az adott eszköz állagának. Az emberiség a bronz- és vaskortól eltelt tízezer év alatt a korrózió elleni védekezés számos megoldására rábukkant az ötvözéstől a zománcozásig, a különböző festékektől az ezüstözésig és aranyozá-

sig, de a kollektív tapasztalat azt sugallta, hogy a természet hosszú távon ezen a téren is erősebb, mint a Homo sapiens. Az elmúlt két évszázadban – különösen az elektromosság felfedezése óta – a régóta gyakorolt passzív védekezést kiegészítette az aktív védekezés, a katódok, anódok, ionok és elektródok átláthatatlan világa, amelyből a hétköznapi ember oly keveset ért, ám oly sokat fölhasznál. A míniumtól a lazúrokig, a krómozástól a tűzihorganyzásig – a sort persze a végtelenségig lehetne folytatni –, sokszor nem is tudatosul bennünk, hogy az általunk használt hétköznapi eszközök túlnyomó

többsége valami felületkezelő anyaggal van bevonva, hiszen anélkül igen természetes és „bio” lenne, de rövid időn belül ki lehetne dobni. A gyártó és forgalmazó szakemberek egy „árnyalattal” többet tudnak a festékipar és a korrózióvédelem tudományos hátteréről, illetve arról a hihetetlen technológiai fejlődésről, amely az elmúlt évtizedekben ezt az iparágat is jellemezte. A legújabb tudományos eredmények igen gyorsan beépülnek a gyártási folyamatokba, hiszen a világban egyre kevesebb és egyre drágább a nyersanyag, nem lenne célszerű a már legyártott termékeket a nagy étvágyú enyészetre hagyni. A magyar festékipar és korrózióvédelem nem tartozik a világ legszűkebb élvonalába, de – a magas színvonalú hazai egyetemi vegyészképzéssel a háttérben – megpróbál lépést tartani a nemzetközi tendenciákkal, alkalmazni az előrevivő technológiai újdonságokat. Többnyire sikerrel. K. T.

Több mint két évtized a korrózió elleni védelemben A jelenleg 16 alkalmazottat foglalkoztató Vertikor-Alpin Kft. 1990-ben alakult, és főként ipari acél- és vasbetonszerkezetek korrózió elleni védelmére specializálódott. A társaság működése első évtizedében főleg az olajiparban, üzemanyag-tároló telepek felújításában, illetve a távközlési iparban, adótornyok felújításán tevékenykedett. A Vertikor-Alpin Kft. kezdettől fogva olyan speciális építőipari munkát végez, amilyet semmilyen iskolában nem tanítanak. Bátran állítható, hogy két egyforma munkájuk még sosem akadt, így sok esetben volt szükség egyedi megoldásokra és ötletekre a feladatok megoldásához. A cégtulajdonosok mindig szem előtt tartották az új piacok keresését és az új technológiák alkalmazását. Legnagyobb megrendelőjük jelenleg a MÁV Csoportba tartozó MÁVGÉP Kft. A társaságnak több száz olyan tégla- és kőboltozatú hídja van a vasúti fővonalakon, amelyek egy része még az 1800-as évek végén épült. A boltozatos hídszerkezet egy különálló, mára már ritkán alkalmazott szerkezeti forma, a meglévők állapotának a stabilizálása viszont forgalombiztonsági és gazdaságossági szempontból nagyon fontos. Egy átfogó diagnosztikai vizsgálatsorozattal minden, a forgalombiztonság szempontjából jelentős hiba vagy későbbi veszélyforrás feltérképezhető a hídszerkezeteken. Ennek érdekében – a Vertikor-Alpin Kft. javaslatára – a MÁV Zrt. elfogadott és 2007 óta alkalmaz egy irányelvet, amely a tégla-, kő- és vasbeton boltozatú hidak rehabilitációjára vonatkozik. A Vertikor-Alpin másik fő érdekeltségi területe az ipari acélszerkezetek korrózió elleni védelme, a társaság 10-15 évvel ezelőtt gyártott olajipari tartályok felújításában is részt vesz. Korábban a tartályok korrózió elleni védőbevonatát a régi bevonat teljes eltávolításával és korszerűbb epoxi-poliuretán rétegrendű bevonatrendszer kialakításával végezték. Mivel a korszerű alapozó anyagok megfelelően védik a szerkezetet, azok eltávolítására ma már nincs szükség. Megfelelő előkészítés után – ami alatt minimum 500 bar nyomású vízsugaras tisztítás értendő – szükség esetén egy közbenső, majd egy fedőbevonat felhordásával további 10-15 évre biztosítható a műtárgy korrózió elleni védettsége és nem utolsósorban esztétikus megjelenése.

Vasúti boltozatos híd felújítása

Olajipari tartály korrózióvédelmi bevonatrendszerének felújítása

VERTICOR-ALPIN Korrózióvédelmi és Általános Vállalkozási Kft. 7634 Pécs, Rácvárosi út 70/1. | Tel.: 06-72-253-616, 253-147 | Fax: 06-72-253-616 | E-mail: valpin@t-online.hu | Honlap: www.orisoft.pmmf.hu/vertikor

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

VEGYIPAR

www.gtm.hu

HUNGAROCOAT-HUNGAROCORR AZ ELTE LÁGYMÁNYOSI ÉPÜLETÉBEN

A szakma legszínesebb konferenciája November 29–30-án rendezik meg a hazai festékipar és korrózióvédelmi szakma legnagyobb eseményét, a VII. Festékipari és Korrózióvédelmi Kiállítást és Konferenciát (HungaroCoat-HungaroCorr). Az ELTE lágymányosi épületébe szervezett eseményen közel száz cég mutatkozik be a várhatóan több száz érdeklődőnek. Van miről beszélni, hiszen az előző, két évvel ezelőtt rendezett konferencia óta számos fejlesztés, új technológia jelent meg ebben a dinamikusan fejlődő ágazatban.

modern festékipar különleges szektora a vegyiparnak, de általában az iparágak között is kitüntetett helyet foglal el. Festéket ugyanis – közhelyszerűen fogalmazva – mindenki, minden iparág, sőt majd’ minden magánember is használ. Éppen ezért hatalmas a felelőssége a gyártóknak, hogy milyen festékkel látják el a piacot – a fejlesztések egyértelműen arra irányulnak, hogy minél kevésbé szennyezzék ezek az anyagok a környezetet. Ezek az erőfeszítések a vegyipar „zöldítését”, az ágazat társadalmi elfogadottságát is erősítik. Egy ország fejlettségét az egy főre eső festékfelhasználással is szokás jellemezni. A fejlettebb Európában ez a szám évente és fejenként 16-20 kg. Magyarországon és a környező országokban azonban mindössze 12-13 kg. A többkilónyi eltérés azt mutatja, hogy fejlődhetünk ezen a téren is.

Mit kínál a kiállítás? Nem titkoltan kereskedelmi célú bemutatkozási, kapcsolatépítési lehetőséget. Bognár János szerint a rendezvény két napja alatt a mintegy 250-300 látogató közel 100 cég termékeit, ajánlatait ismerheti meg. A kiállítók egyik fele a festékiparból érkezik, másik része a korrózióvédelemben érdekelt. A HungaroCoat kiállítási részben a festékipari alapanyagok és félkész termékek (kötőanyagok, oldószerek, pigmentek, töltőanyagok, adalékok), a gyártó berendezések és gépek, a mérő- és vizsgáló készülékek, a környezetvédelem és ipari biztonságtechnika, illetve a fejlesztéssel, szakértéssel és minőségellenőrzéssel foglalkozó szolgáltatások mutatkoznak be. A HungaroCorron a felület-előkészítés és -előkezelés, az átmeneti korrózióvédelem, a galvanizálás, anódos oxidálás,

Bognár János a szervezőbizottság elnöke

ként, változatos tematikával húsz előadás hangzik el. Valamennyi látogató szabadon válogathat a széles választékból. Bognár János szerint az előadások témája öt csoportba osztható: - a festékek formulázási kérdései, köztük új típusú gyanták, adalékok, pigmentek bemutatása, - vizsgálatok, új vizsgálati módszerek értékelése, - alkalmazástechnikai, bevonástechnológiai eljárások bemutatása, - felület-előkészítés, felületkezelés, korszerű korrózióvédelem, - a környezetvédelem tervezett, illetve bevezetésre kerülő legújabb hazai és európai jogszabályi előírásai.

A kémia nemzetközi éve Azért lett éppen 2011 a kémia nemzetközi éve, mert száz évvel ezelőtt, 1911-ben Marie Curie-t tüntették ki a kémiai Nobel-díjjal. Ezt a díjat akkor ő egyedül kapta, de nyolc évvel korábban, 1903-ban férje, Pierre Curie és Henri Becquerel társaságában fizikai Nobel-díjat is kapott. Ezzel Marie Curie két rekordot is tart: ő az egyetlen nő, aki két Nobel-díjat kapott, és az egyedüli tudós, akit kémiai és fizikai Nobel-díjjal is kitüntettek. A magyar származású kémikusok is többször megmutatták magukat a világnak. Zsigmondy Richárd a kolloid oldatok terén végzett kutatásaiért 1925-ben, Hevesy György az izotópos nyomjelzésért 1943-ban kapott Nobel-díjat, Oláh György pedig 1994-ben, petrolkémiai munkáiért nyerte el az elismerést.

„A hazai festékipar hagyományos rendezvényét minden második évben, késő ősszel rendezzük – immár negyedik alkalommal a korrózióvédelemmel foglalkozó szakemberekkel közösen” – tájékoztatta magazinunkat Bognár János, a szervezőbizottság elnöke, aki „civilben” a Festékipari Kutató Kft. igazgatója. A program házigazdája a Magyar Kémikusok Egyesülete, társrendezője a Festékipari Kutató Kft. és a HUNKOR Magyar Korróziós Szövetség.

tűzihorganyzás, fémszórás, a katódos védelem, illetve a korrózióvédelemmel kapcsolatos anyagok, berendezések és műszaki szolgáltatások legújabb fejlesztései láthatók. A kínálatból kitűnik, hogy az ágazat minden szegmense megjelenik a bemutatón. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ultramodern lágymányosi épületének aulájában megrendezésre kerülő kiállítással egy légtérben folynak a szakmai konferencia előadásai. Huszonöt percen-

A konferencia programjain a látogatók díjmentesen vehetnek részt. A konferencia és a kiállítás rendezési költségét a szervezők teljes egészében a kiállító cégek, a kereskedelmi és állami szponzorok befizetéséből, illetve támogatásából fedezik. Kiemelkedő hangsúlyt ad az idei festékes fórumnak, hogy a kémia nemzetközi éve alkalmából a Magyar Kémikusok Egyesülete a HungaroCoat-HungaroCorr kiállítás helyszínén sajtótájékoztató keretében számol be az év legrangosabb kémiai tárgyú eseményeiről, a nemzetközi vonatkozású rendezvényekről. Bognár János mindenkit arra biztat, hogy látogasson el a festékipar legszínesebb összejövetelére, hiszen a kiállításon és a kapcsolódó konferencián való részvétel hatékony lehetőség a műszaki kérdések, problémák tisztázására, plusz kiváló alkalom új üzleti kapcsolatok kialakítására, régi kapcsolatok felújítására. Cs. Z.

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

VEGYIPAR

www.gtm.hu

VISSZAESETT A KERESLET, FOLYAMATOSAN DRÁGUL AZ ALAPANYAG

Óriási a verseny a hazai festékpiacon Magyarországon jelenleg húsz jelentősebb gyártó készít festéket, nagyjából 500 embernek adva munkát – tájékoztatta magazinunkat Söptei Csaba, a Magyar Festékgyártók Országos Szövetségének (Mafeosz) elnöke, a Trilak Kft. termelési igazgatója. Az 1999-ben alakult érdekvédelmi szervezet elnökétől tudjuk, hogy hazánkban a dekoratív festékek piaca három éve csökken, a visszaesés ez idő alatt elérte a 35 százalékot, tehát a korábbi 120-135 ezer tonnás éves festékfelhasználás bőven 100 ezer tonna alá szorult. hazai gyártók termékei 80-85 százalékban a magyar piacon kelnek el. Ami exportra kerül, azt döntően a környező országokban tudják eladni – a tapasztalatok azt mutatják, hogy a régióban kissé jobb a gazdasági helyzet, ezért ott viszonylag több festék fogy. A hazai gyártók a belső felhasználás 60 százalékát állítják elő, a többi értelemszerűen külföldről jön. A beszállító országok között kell említeni Németországot, Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát, Lengyelországot és Romániát. Söptei Csaba szerint hazánkban a dekoratív festékek piaca három éve folyamatosan csökken, a festékfelhasználás 35-40 ezer tonnával visszaesett. A hazai építőipar hanyatlását a festékipar is megérzi, de mégsem csökkent olyan mértékben ez az ágazat, mint az építőipar. Ennek oka, hogy festékre nemcsak az új házak elkészítése-

Dekoratív festék A dekoratív festék fogalmába gyakorlatilag minden olyan festékanyag beletartozik, amit egy épületre és annak környezetére szánnak – az ajtók, ablakok, falak festésén túl a lábazat, kerítés és a hőszigetelés festékanyagát is ideértik. Ezek a festékek lehetnek átlátszók, félig átlátszók (lazúrok), illetve átlátszatlanok.

kor, hanem a régiek felújításakor is szükség van. Lakásvásárláskor is általában kétszer festenek – először az eladók, hogy szebbé tegyék a portékát, majd a vevők, hogy a saját ízlésüknek feleljen meg az új otthon. A gazdasági válság kezdetekor az ipari festékek felhasználása drámaian lecsökkent, de most úgy tűnik, hogy az ipari termelés emelkedésével ez a terület több terméket tud értékesíteni, mint 2009-ben. Az autóipar fellendülése sokat segíthet ezen a téren.

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

A kereslet és a termelés visszaesése mellett az ágazat egyik legnagyobb problémája az alapanyagok folyamatos drágulása. A csomagolóanyag-árak tízszázalékos emelkedése szinte elenyésző az egyik legfontosabb alapanyag, a titándioxid elmúlt három évben tapasztalt 3060 százalékos áremelkedéséhez képest. A titán-dioxid a legnagyobb volumenben használt pigment – ennek segítségével

lehet fehér és átmeneti színeket kikeverni. Söptei Csaba szerint a pigment ára jövőre tovább emelkedik, aminek következtében 2012-ben kétszer annyiba kerül majd, mint 2008-ban. Az áremelést a gyártók kénytelenek továbbhárítani a fogyasztókra, ami szintén csökkenti a forgalmat. Noha jelentősen visszaesett a globális kereslet, ennek ellenére alapanyaghiány is tapasztalható volt a világpiacon. Ennek magyarázata, hogy Kína és India elképesztő mennyiségű festéket használ fel, és igen jelentős mennyiséget éppen az európai beszerzési forrásoktól von el, továbbá a gyártók a recesszió hatására racionalizálták termelésüket (gyárakat zártak be). Ennek következményeként a magyar gyártóknak új forrásokat kellett találniuk, mindamellett ez is segíti az ágazat megújulását. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a racionalizálás nem járhat a környezetvédelmi és a kémiai biztonsági előírások betartásának lazulásával. És nem is jár, mert erre fokozottan ügyelnek a gyártók.

Söptei Csaba

A válsággal összefüggésben a szakember pozitív folyamatokat is lát. Szerinte a válság felszabadít olyan energiákat, amelyek normál működés során nem kerülnének felszínre. A cégek új termékekkel próbálkoznak – ilyen irány például a készre kevert színek palettájának növekedése. Erősebb és hatékonyabb marketinggel próbálkoznak. A szűkös időkben a fejlesztések mellett a termék-előállítás racionalizálására is figyelnek – ami nem fogy vagy túl drága, és emiatt nem veszik az emberek, azt nem gyártják tovább. Az egyértelmű, hogy nagyon nagy a verseny a piacon. Ez a verseny az árra és a minőségre egyaránt vonatkozik. A magyar gyártású festék minőségben semmivel sem marad el az osztrák és a német minőségtől. A szakember tapasztalatai szerint a kevéssé tehetős hazai régiókban egyre többen vásárolnak olcsó, névtelen gyártóktól származó festékeket. Megérti ezt a folyamatot, ugyanakkor a festékre is igaz az a tétel, hogy olcsó húsnak híg a leve. Hosszú távon többe kerül az első körös olcsóság, mert hamarább kell újrafesteni a felületeket, mint a minőségi termékek esetén. A hazai festékipar bízik a jövőben. Söptei Csaba szerint a tulajdonosok annak ellenére sem tervezik újabb gyárak bezárását, hogy a festékfelhasználás jövőre várhatóan még tovább csökken. Nagy reményeket fűznek viszont a szén-dioxid-kvóták eladásából befolyó pénzhez. Hazánk adott mennyiségű szén-dioxidot bocsáthat ki, ha ennél kevesebb jut a légkörbe, akkor a fel nem használt mennyiséget értékesítheti. Kormányzati tervek szerint ugyanis ebből a pénzből a panelfelújításokat támogatnák, ami jelentős megrendelést hozhat az ágazat számára. Cs. Z.

VEGYIPAR

www.gtm.hu

A HARC NEM NYERHETŐ MEG, CSAK A FOLYAMAT SEBESSÉGE CSÖKKENTHETŐ

A korrózió hű kísérője az emberiségnek A korrózió elleni harc hazai helyzetéről, illetve annak szakmai képviseletéről beszélgettünk a Magyar Korróziós Szövetség (HUNKOR) elnökével, dr. Telegdi Judittal, az MTA Kémiai Kutatóközpont tudományos tanácsadójával.

Dr. Telegdi Judit MTA Kémiai Kutatóközpont tudományos tanácsadó

gyes becslések szerint a világ fémtermelésének évente körülbelül egynegyede megy veszendőbe a korrózió miatt. A közvetlen károk (a fémtárgyak időszakos vagy végleges használhatatlanná válása, illetve az ennek következtében felmerülő anyag-, energia- és munkaveszteség) mellett a közvetett károk nagysága is jelentős. „A korrózió elleni harcot teljesen sosem nyerhetjük meg, mindössze a folyamat sebességét tudjuk nagymértékben lecsökkenteni” – hívta fel a figyelmünket Telegdi Judit. „Az ilyen jellegű nem kívánt folyamat

dr. Kálmán Erika professzor asszony erőfeszítésének köszönhetően megalakult a Magyar Korróziós Szövetség (HUNKOR), amelynek első elnöke dr. Berecz Endre professzor, első főtitkára pedig Kálmán Erika volt, a szervezet székhelye a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutatóközpontban van. A HUNKOR célja, hogy a különböző szervezetekben és munkahelyeken a korrózióvédelem széles területén addig egymástól függetlenül tevékenykedő magyar korróziós szakembereket egyetlen szervezetbe tömörítse. A szövetség szorosan együttműködik

Nemcsak a fém, a beton is A korrózióról már általános iskolás kémiaórán hallhattunk, de valószínűleg nem igazán emlékszünk arra, hogy pontosan mit is takar ez a fogalom. Attól a pillanattól kezdve, hogy az ember felfedezte a fém előállítását, állandó harcban áll a természettel, ugyanis megfelelő kezelés nélkül a fémeszközök nagy része – a természet „hívó szavának” engedelmeskedve – igyekszik visszatérni az alacsonyabb energiaszintű állapotába, tehát ismét fémvegyületté alakulni. Vagyis megindul a nemkívánatos korrózió. Tágabb értelemben korróziónak nevezzük nemcsak fémek, hanem más anyagok – beton, műanyag stb. – környezeti hatásokra bekövetkező károsodását is.

megelőzhető például megfelelő szerkezeti anyagok, ötvöző komponensek kiválasztásával, bevonatok (szerves, szervetlen és fémes) segítségével, illetve helyesen megválasztott adalékanyagok, inhibítorok alkalmazásával. A korróziós inhibítorok a korrozív közegbe keverve már nagyon kis koncentráció esetén is jelentősen lecsökkentik a korróziós folyamatok sebességét, anélkül hogy a közeg agresszivitását jelentősen megváltoztatnák. Magyarországon igen sok szakember foglalkozik a korrózió elleni védelemmel. Egy részük a kutatás, ipari alkalmazás területén keres megoldást a korrózió folyamatának minél tökéletesebb visszaszorítására, mások az oktatás segítségével igyekeznek egyre jobb szakembereket képezni. A korrózióvédelmi szakemberek korábban többféle szervezetbe csoportosultak (Magyar Kémikusok Egyesülete, valamint a Gépipari Tudományos Egyesület Korróziós Szakosztálya stb.). 1992-ben

más társszervezetekkel, mint pl. a Lakk- és Festékipari Szakosztállyal vagy a Veszprémben működő Vekorral. A HUNKOR több nemzetközi szervezet aktív tagja, például a World Corrosion Councilnak, a European Federation of Corrosionnak, az International Council of Corrosionnak és a NACE Internationalnek. A HUNKOR néhány évvel ezelőtt létrehozta a háromévente kiosztásra kerülő Kurt Schwabe nemzetközi díjat, amelyet 35 év alatti, a korróziós kutatás területén komoly eredményt elért szakembereknek ítél oda egy nemzetközi bizottság. A HUNKOR szakértői testülete felvállalja szakvélemények és tanulmányok készítését, szabványok korszerűsítését, valamint hazai és nemzetközi konferenciák, tanfolyamok, kiállítások szervezését is. A Magyar Korróziós Szövetség már több alkalommal szervezte meg Magyarországon az Európai Korróziós Szövetség éves fórumát, az Eurocorr nevű, széles körű nemzetközi

konferenciát. A szervezetet, amelynek főtitkára dr. Török Tamás és ügyvezető főtitkára Lakatosné dr. Varsányi Magda, egy választott vezetőség irányítja. A HUNKOR legfőbb szerve a közgyűlés, a munkát kilenc munkabizottság segíti. „A korrózióvédelem oktatása az elmúlt évtizedekben folyamatosan visszaszorult, mára pedig gyakorlatilag meg is szűnt a korróziós szakmérnökök képzése” – jegyezte meg a HUNKOR elnöke, aki szerint rendkívül fontos volna a változtatás ezen a helyzeten. Hozzátette: éppen ez a terület lehetne a korrózió elleni harc kitörési pontja. A Magyar Korróziós Szövetség

aktív tagjai már elindították ezt a harcot, és új programterv összeállításával, illetve lobbitevékenységgel próbálják újjáéleszteni a szakemberképzést. A szakma képviselői már azt is előrelépésnek tekintenék, ha nem is önálló szakként, de posztgraduális képzésen ismét lehetővé válna a fiatalok számára a megfelelő tudásanyag elsajátítása. A szakterület helyzetét természetesen a gazdasági válság is nehezíti. Az elmúlt években egyre kevesebb pénz jutott a minőségi alapanyagok és bevonatok kiválasztására, holott mindenkinek érdeke, hogy a legmegfelelőbb alkalmazással éljen, amit a nagyon jó szakértő gárda segíthet. Bencze Áron

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

VEGYIPAR

www.gtm.hu

A CÉG FŐ PROFILJA AZ IPARI FESTÉKEK ÉS LAKKOK GYÁRTÁSA

Nanobevonatok és UV-lakkok a kínálatban A Magyar-Lakk Festékgyártó és Kereskedelmi Kft. 1994 óta van jelen a hazai piacon. A cég, alkalmazkodva a felhasználó technológiájához, speciálisan vevőire szabva fejleszti ki bevonatrendszereit – fogalmazta meg a cég ars poeticáját a két ügyvezető igazgató, Szabó András és Kiss György. A száz százalékban magyar tulajdonban lévő vállalkozás innovatív kutatásai mellett is maximálisan elkötelezett a környezetvédelem iránt.

cég nem a privatizációnak köszönhetően alakult, önmagunk építettük fel, szinte a nulláról – hangsúlyozta Szabó András. Helyzeti előnyt mindössze az jelentett, hogy a tulajdonosok és a dolgozók jelentős része korábban is a magyar festékiparban tevékenykedett. Az első években elsősorban a kelet-európai országokba irányuló export alapozta meg a cég fejlődését. Mint megtudtuk, a megalakulás óta minden évben nyereséges MagyarLakk már 1997-re elérte az éves 1,5 milliárd forintos forgalmat. Közvetlen dolgozói létszáma jelenleg 30 fő, azonban tulajdonosi érdekeltségi körében lévő társcégein keresztül ez a szám eléri a 100 főt. „A cég fő profilja az ipari festékek és lakkok gyártása” – hívta fel a figyelmet Szabó András, hozzáfűzve: bár a cég portfóliójában szerepel a lakossági és építőipari termékek köre, további fejlesztésüket nem preferálják. Ezzel szemben gyártmányaik között megjelentek olyan speciális festékanyagok, amelyekkel a cég fémipari felhasználói köre mellett a műanyag- és üvegipar részére is kínálnak dekoratív, sokcélú bevonatokat. „Új készítményeinkkel többek között a jármű-, a híradástechnikai és a háztartásipar beszállítóit tudjuk különböző festékanyagokkal ellátni” – hangsúlyozta Szabó. A paletta leginkább keresett termékei között megtalálhatók a hagyományos

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

és vízzel hígítható, ezen belül a levegőn száradó, hőre keményedő és többkomponensű festékanyagok is. „A Mobilux, az Akvapur, a Solvacryl és az Aquatronics már évek óta vezető termékeink közé tartozik” – fűzte hozzá Kiss György. Szinte már a kezdetektől alapvető stratégiai célként határozták meg, hogy – a vevői igényeket figyelembe véve – az adott felhasználási területre a legrövidebb időn belül megfelelő típusú terméket legyenek képesek kidolgozni. Ennek érdekében jelentős erőforrásokat csoportosítottak egy saját kutató-fejlesztő laboratóriumi bázis létrehozására, amelyet 1998 végén avattak fel Dunakeszin. Az elmúlt évek során külön üzletág alakult ki a felületkezelésre. Kiss György ügyvezető kifejtette: a lajosmizsei és marcali üzemekben a cégnek robotos technológia alkalmazásával lehetősége van elsősorban műanyagipari termékek dekoratív célú és felületvédő anyaggal való ellátására. Ezek a festősorok egyaránt alkalmasak saját és más festékgyártók termékeinek használatára. A technológiák megléte az innovációt is támogatja, hiszen közvetlen tesztelési lehetőséget biztosít legújabb fejlesztésű termékeik kipróbálására és öszszetételük optimalizálására. Az utóbbi néhány évben a cég 15 fős fejlesztő csoportjának közreműködésével több új termékcsoport született, amelyek kiaknázzák az UV- és a nanotechnológia által nyújtott előnyöket. Szabó András kifejtette: „A nanobevonatok speciális összetételüknek köszönhetően jóval tartósabbak a hagyományos bevonatokhoz képest. Jellemezheti őket magas karcállóság, extrém időjárásállóság vagy akár öngyógyító tulajdonság is.” A Magyar-Lakk komoly fejlesztéseket valósított meg az UV-festékek területén is. A festékanyagok megfelelő formulázásával és az UV-fény koncentrált energiájának igénybevételével olyan rendszereket állítanak elő, amelyek néhány másodperc alatt szárazak, és

ez idő alatt kémiai reakciójuk is befejeződött. „Az UV-lakkok ötvözik a gyorsaságot a nanotechnológiában is tapasztalt előnyökkel, a speciális 3D technika és inert gáz atmoszféra esetén pedig arra is lehetőség nyílt, hogy bonyolult geometriájú tárgyak is hatékonyan UV-festhetőek legyenek” – jegyezte meg Szabó. A cég gyártási háttere lehetővé teszi a vevői igények optimális kiszolgálását, lehetőség van néhány kilogrammos vagy akár többtonnás tételek legyártására is. A Magyar-Lakk Kft. tanúsított minőségi (1998) és környezetirányítási (2003) rendszerrel rendelkezik. Kiss György ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezetvédelem a kezdetektől fogva preferált területe volt a vezetőségnek. „Elkötelezettek vagyunk a környezetvédelem iránt, fejlesztéseink minden téren abba az irányba mutatnak, hogy termékeink minél kevesebb illékony és káros anyagot tartalmazzanak” – szögezte le. B. Á.

Magyar-Lakk Festékgyártó és Kereskedelmi Kft. 2120 Dunakeszi, Székesdűlő sor 135. Tel.: 06-27-541-200 E-mail: info@magyarlakk.hu Honlap: www.magyarlakk.hu

VEGYIPAR

www.gtm.hu

A NYERESÉG HETVEN SZÁZALÉKÁT MINDEN ÉVBEN VISSZAFORGATJÁK

A különleges festékek specialistái Az Egrokorr Festékipari Zrt. 1990. december 31-én alakult, fő tevékenysége a festék- és bevonóanyag-gyártás. Eredményét tekintve a harmadik legnagyobb hazai festékgyártó. Elődjét a Müller testvérek alapították 1874-ben. A profilról, a termékekről Egry Csaba vezérigazgatót kérdeztük.

Egry Csaba vezérigazgató

z Egrokorr Zrt. ipari területen porlakkot, oldószermentes, hőre keményedő festékeket, valamint a vízzel hígítható és vizes diszperziós ipari festékek teljes skáláját gyártja. Ezen a területen oldószeres festéket csak különleges rendeltetésű, nehéz korróziós igénybevételre kínálunk (hidak, zsilipek, víz alatti műtárgyak védelmére szolgáló festékek, pl. Katepox, Epokorr, Epamin). Cégünk egy festékspecialitásokból álló szeletét gyártja a hazai festékkínálatnak. Szinte kizárólag olyan termékeket állít elő és forgalmaz, melyeket a többi hazai gyártó nem kínál a vevőknek. Palettáján általában nagy értékű speciális

festékek szerepelnek, mint a Dunaplaszt (DPL) termékcsalád tagjai. Az Egrokorr alapítói és munkatársai több évtizedes festékgyártói múlttal rendelkeznek, és fontosnak tartják a termékek, szolgáltatások folyamatos fejlesztését. Termékeinket ipari és lakossági felhasználóknak egyaránt ajánljuk. Mennyire elfogadottak a vásárlók körében az oldószermentes, víz alapú festékek? – Az európai előírásoknak megfelelően, amellett, hogy cégünk csökkenti a festékek szervesoldószer-tartalmát, minden festéktípusból és alkalmazási körre vízzel hígítható változatot is kínál, pl.: úszómedence-festék: Izofix – Izofix Aqua; rézutánzatú festék könnyűfémre és horganyra: DPL Csatornafesték – DPL Csatornafesték Aqua;

mázolófesték: DPL Kerítésfesték – DPL Kerítésfesték Aqua; könnyűfémfesték: Alvikorr – Alvikorr Aqua. A felhasználók sajnos még idegenkednek a vízzel hígítható termékektől, de általában csak addig, míg ki nem próbálják őket. Elmondhatjuk ugyanis, hogy a vizes bázisú festékek műszaki paramétereiket tekintve egyenértékűek oldószeres alternatívájukkal. Vannak-e saját fejlesztéseik, és ha igen, milyen irányba mutatnak ezek? – Az Egrokorr Zrt. magyar tulajdonú vállalkozás, ahol a tulajdonosok a nyereség 70%-át minden évben berendezésekre és

üzemfejlesztésre fordítják. A cég, alkalmazottainak létszámához képest, aránytalanul nagy fejlesztőgárdával dolgozik, mivel meggyőződése, hogy ez a versenyképesség feltétele. Amennyiben általunk addig még nem kiszolgált területre fejlesztünk festéket, az csak vizes bázisú lehet: pl. DPL Konvektorfesték, DPL Radiátorfesték, Dunaplaszt Palafesték, Dunaplaszt Teraszfesték, Dunaplaszt PVC- és gumifesték, Dunaplaszt Vastag- és Vékonylazúr. Mivel számolnak, az EU-ban szigorodhatnak-e úgy a szabályzók, hogy a magánvásárlók is rákényszerüljenek a korszerű festékekre és egyéb termékekre? – Ez egy olyan fejlesztési irányzat, amelyet az a tény is ösztönöz, hogy az EUban kiszámítható időn belül tilos lesz a

lakossági szektorban oldószeres festéket forgalmazni. Cégünk különös hangsúlyt fektet a lakosság festési kultúrájának fejlesztésére, felvilágosító előadásokat is tart. Úgy tudom, nevezetes épületek állományvédelméhez is szállítottak különleges anyagokat. – Cégünk különleges kívánságokat is teljesít, amennyiben valamilyen nagy értékű restauráláshoz vagy építkezéshez szükséges. Ilyenek például a budapesti Dohány utcai zsinagóga falának védőlakkja és aranyozása, a New York-palota kültéri szobrai, a Művészetek Palotájában a Bartók Béla koncerttermet borító színes gipszreliefek, a Klotild-palota aranyozása és a Corvinus Egyetem falán található Jovánovics-térplasztika korrózióvédelme. Milyen a jövőképük, merre terjeszkednek? – Fejlesztéseinket esetenként együtt végezzük a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóintézetével vagy gyártó cégekkel, különleges igényeiket teljesítve. A General Electrickel végzett közös fejlesztés eredményeképpen még Kínába is exportálunk hőre keményedő matt lakkot. Két vegyesvállalatunk működik Romániában és Szerbiában, a Dunalakk Color SRL és az Egrokorr Trade a recesszió ellenére is növelni tudta forgalmát az utóbbi két évben. D. Z.

Egrokorr Festékipari Zrt. 2030 Érd, Fehérvári út 63–65. Tel.: 06-23-521-270 • Fax: 06-23-521-275 E-mail: egrokorr@egrokorr.hu Honlap: www.egrokorr.hu

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

NEHÉZIPAR

www.gtm.hu

SZÁMÍTÓGÉPEK NÉLKÜL MA MÁR ELKÉPZELHETETLEN EGY VERSENYKÉPES ÖNTÖDE

Modernizálódó magyar öntészet Magyarországon mintegy 125 öntöde van, mintegy 10 százalékuk tekinthető nagyvállalatnak, a többi kis- és középvállalkozás. Ezek a cégek döntően külföldi vevőknek gyártanak öntvényeket. Az ágazat árbevétele több mint 300 millió euró volt 2010-ben, ami azt is jelenti, hogy az öntödék nagyrészt túljutottak a 2008–2009-es évek sokkján. Az ágazat helyzetéről dr. Hatala Pállal, a Magyar Öntészeti Szövetség ügyvezetőjével beszélgettünk.

szakember maga is szokott szakcikkeket írni, így tisztában van vele, hogy az ágazatuk nincs az általános érdeklődés középpontjában: „A lakosság 99%-ának fogalma sincs, mi is az öntészet, az átlagember valami nagyon meleg, poros és füstös dologra gondol – de fogalma sincs arról, hogy a saját háztartásában ő maga is nagyszámú öntvénnyel él együtt. Öntvény a számítógép háza, a derékszíj és a cipő csatja, gyakran a szemüveg szára, a szerszámgép teste, de még az ujján lévő karikagyűrű is. Ebből kiindulva honnan is sejtené, hogy a saját gépkocsijában is sok száz olyan alkatrész található, amelyeket öntödékben állítottak elő – a komplett motorblokktól a biztonsági öv csatjáig.” A hazai öntödék között sok kisméretű található, ahol csak tíz-húsz ember dolgozik, sőt akad olyan családi vállalkozás is, ahol mindössze hárman öntik a dísztárgyakat, viszont kifogástalan minőségben. A piac teljesen elégedett a gyártmányaikkal, és ők is elégedettek a saját helyzetükkel. A másik véglet a külföldi nagyvállalatok világa, amelyek közül négy fönt van a legnagyobb nyereségű cégek HVG által

összeállított 2011. évi ötszázas listáján: a Fémalk Zrt., a Le Bélier Zrt., a Prec-Cast Kft. és a Wescast Zrt. A két véglet között találhatók a közepes nagyságú magyar öntödék, amelyek megpróbálnak lépést tartani a világ élvonalával, helyt állni az óriási konkurenciaharcban. Az ügyvezető természetesen végigkísérte az iparág elmúlt 3-4 hányattatott évét is: „A válság ezt az iparágat is érzékenyen érintette, néhány cég bizony tönkrement, mások átalakultak. A többség rákényszerült a tartalékok felélésére is. Szerencsére még mielőtt a teljes ágazat ellehetetlenült volna, számos szakterületen ismét lendületbe jött a német ipar – ez még napjainkban is tart –, ami a hazai öntödék jelentős részét kihúzta a bajból. Különösen a járműiparnak gyártó alumíniumöntödéket, amelyek termelésének 80-85%-a exportra kerül. Mindez arra elég, hogy elfeledhessék a szörnyű 2008–2009-es éveket, de a 2007es utolsó »békeév« termelését várhatóan még az idén sem érik el. A vas-acél öntödék még nehezebben találnak magukra: ők jellemzően a gépiparnak, a nehézgépjármű-iparnak, az építőiparnak szállítanak, azok pedig egész Európában még mindig

Öntőnapok Győrben A Magyar Öntészeti Szövetség és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Öntészeti Szakosztálya október közepén Győrben rendezte meg 21. alkalommal a Magyar Öntőnapokat. Régen látott létszámban jelentek meg a szakemberek (a régióban tanuló mintegy 100 diák, 213 regisztrált résztvevő, 33 külföldi), hogy meghallgassák a plenáris és a szakmai előadások előadóit, illetve a doktoranduszok kutatási eredményeit. Ez utóbbi esemény olyan sikeres volt, hogy a társaság harmadának még csak szék sem jutott: az iparágban ma igen nagy szükség van a fiatal, jól képzett szakemberekre. A konferencia keretei között több mint hetven fő tett látogatást a Busch Hungária Kft. korszerű vasöntödéjében és a Nemak Győr Kft. szintén győri alumíniumöntödéjében.

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

Dr. Hatala Pál

rossz állapotban vannak. Ezen a szakterületen a tényleges kilábalás még akár több évet is igénybe vehet.” Az ágazatban az elmúlt egy-két évtizedben óriási, mondhatni meghatározó változások történtek, amelyek két legfontosabb területét úgy lehet tömören összefoglalni, hogy öntészeti szimuláció és robotizáció. A számítógépek nélkül ma már szó szerint elképzelhetetlen egy gyorsan teljesítő és kifogástalan minőséget előállító, modern öntöde. És itt nemcsak a folyamatirányításra kell gondolni, hanem az egyre fejlettebb és megbízhatóbb, akár 3D-s szimulációkra is, amelyek hihetetlen mennyiségű időt, energiát, anyagot és ennek következtében pénzt takarítanak meg. Ezeknek a számítógépes folyamatoknak az egyik fontos kiegészítője a robotizálás. Ha ma egy öntöde sok tízezres darabszámú öntvényt akar gyártani versenyképes áron, kiváló és kiszámítható minőségben, gyakorlatilag selejt nélkül, akkor előbb-utóbb robotokat vagy robotrendszereket kell üzembe állítania. Ilyen nagy sorozatszámú öntvénygyártás esetén a minőség-ellenőrzés folyamatában videokamerás ellenőrző rendszerekkel váltják ki az embert, hiszen megállás nélkül, a pillanat törtrésze alatt kell ellenőrizni a termék meghatározó paramétereit, s ha bármiféle eltérést mutatnak a műszerek, gyors és azonnali lehet az automatikus beavatkozás is. T. K.

NEHÉZIPAR

www.gtm.hu

VERSENYBEN A LEGHÍRESEBB KÜLFÖLDI EGYETEMEKKEL

Szimulációs labor, öntészeti csúcstechnológia A Kiváló Egyetem kitüntető címet tavaly elnyerő Miskolci Egyetemen belül létszámát tekintve a Műszaki Anyagtudományi Kar a legkisebb, de – sértődjenek meg bár a jogászok, bölcsészek és a közgazdászok – a legnagyobb hírű is. A kar Metallurgiai és Öntészeti Intézete különösen büszke a közel 300 éves „selmeci hagyományokra”, de a hazai köztudatban inkább úgy szerepelnek, mint a negyven évig létező Nehézipari Műszaki Egyetem, a maga kohómérnöki képzésével. A karon folyó öntészeti oktatási és kutatási tevékenységről dr. Dúl Jenő tanszékvezetőt kérdeztük.

z öntészeti tanszék egyedülálló helyzetben van Magyarországon, hiszen nincs olyan felsőoktatási intézmény, amelyen hasonló jellegű, anyagmérnöki, illetve kohómérnöki képzés folyna – ráadásul BSc és MSc szinten. Amikor megemlítem Dúl Jenőnek, hogy könnyű úgy a legjobbnak lenni, ha egyetlen vetélytárs sincs az országban, jót mosolyog, majd komolyan válaszol: – Ez igaz, csakhogy nekünk egyre inkább nem a hazai, hanem a külföldi felsőoktatási intézményekkel kell versenyeznünk – mint például Freiberg, Aalen, Ostrava, Leoben és így tovább. Mert ha az egyik legnagyobb hazai öntöde tulajdonosa – név nélküli, de konkrét példa – olyan munkatársat keres, aki nemcsak otthonos a legújabb fejlesztésekben és technológiai megoldásokban, de németül is felsőfokon beszél – hiszen az ő cégének a megrendelői jobbára németek –, akkor ne azt mondja, hogy kiküld Freibergbe vagy Aalenbe egy fiatalt tanulni. Inkább nézzen körül a mi egyetemün-

kön, mert biztosan fog találni olyan hallgatót vagy doktoranduszt, aki mindezeket a feltételeket teljesíteni tudja. A karon, illetve a tanszéken – a közvélekedéssel ellentétben – évek óta elegendő hallgató van, sőt jóval többen szeretnének bejutni az öntészet szakirányra, mint amennyi hely rendelkezésre áll. A megnövekedett érdeklődésnek a munkahelykínálat és az ipari ösztöndíjak mellett a legfontosabb oka, hogy magában a szakmában történtek olyan hatalmas változások, amelyek elhalványították a hozzá tapadó évtizedes, évszázados előítéleteket. Persze az sem tesz rosszat a hallgatók tudásának és lelkivilágának, hogy itt még működik a hagyományos kiscsoportos szakirányos képzés. – Nálunk teljesen más a hallgató-oktató viszony, mint más óriás egyetemeken vagy tanszékeken, itt mindenki személyesen ismeri a másikat, nem csak a teszteken keresztül. Így azután én is naprakészen tudom, hol tart a tehetséges doktoranduszom, vagy talált-e magának megfelelő munkahelyet az a hallgatónk, aki a BSc-képzés után nem akarja folytatni a tanulást. Arról nem is szólva, hogy ilyen létszám mellett mindenkire elég idő jut a laborokban. Kiemelt jelentőségű beszállítóipari ágazat az öntvénygyártás, amely igen bonyolult fémalkatrészeket állít elő. A jármű- és gépipari csúcstechnológiákhoz öntészeti csúcstechnológiákat kell illeszteni, de az egyetemi oktatásnak is lépést kell tartania a felgyorsult technikai fejlődéssel. És lépést is tart: az elmúlt évek célirányos fejlesztéseinek következtében megújult az öntészeti oktató-kutató laboratórium, és az ország legfejlettebb szimulációs laboratóriumában virtuálisan töltődnek folyékony fémmel az öntőformák és használható gyakorlati tudással a diákok. Ezek a sok tízmillió forintért a partneröntödék támogatásából és a pályázati pro-

Dr. Dúl Jenő tanszékvezető

jektekből berendezett laborok egyébként olyannyira nem „oktatási segédletnek” számítanak, hogy a Magyarországon dolgozó legnagyobb öntödék egyike-másika nem is tart fenn önálló szimulációs labort, hanem szerződést köt a tanszékkel: évente tucatnál is több projektet végeznek el az oktatók és a doktoranduszok a megrendelő teljes megelégedésére. A virtuális szimuláció mellett természetesen megtalálhatók az „igazi” laboratóriumok is korszerű műszerekkel, vas- és acélolvasztó kemencével és klasszikus formakészítéssel, nyomásos öntőgéppel, elvégre nem lehet minden hallgatónak garantálni, hogy a legmodernebb precíziós vagy könnyűfémnyomásos öntödében talál majd munkát, ismerniük kell a hagyományos homok- és kokillaöntést is. Dúl Jenő némi nosztalgiával gondol ugyan a régi időkre, de teljes mellszélességgel kiáll az új világ mellett: – Néha még humornak szánva megemlítem a hallgatóimnak, hogy mi még igazi analóg világban nőttünk föl, és nemcsak ismertük az olyan múzeumi tárgyakat, mint a logarléc, de igen gyakran használtuk is. Ma már digitális a világ, brutális teljesítményű számítógépek segítik például a szimulációs laborban a munkát, virtuálisan be tudjuk mutatni az egész öntészeti folyamatot, anélkül hogy milliókat kellene az öntvénykonstrukció vagy a gyártóeszközök javítására utólag fordítani. Mindazonáltal ne felejtsük el, hogy a lényeg azért évtizedek, évszázadok óta változatlan: a jövő mérnökeinek olyan öntvényeket kell majd gyártaniuk a munkahelyükön, amelyek megfelelnek például a csúcstechnológiához tartozó járműipar igényeinek. A visszajelzések alapján mi éppen arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy a Miskolci Egyetemet olyan hallgatók hagyják el, akik megállják a helyüket a legmagasabb követelményeket támasztó munkahelyeken is. K. T.

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

NEHÉZIPAR

www.gtm.hu

NAGY VILÁGCÉGEKNEK SZÁLLÍT A SZÁZ SZÁZALÉKIG MAGYAR TULAJDONÚ VÁLLALKOZÁS

Modern alumíniumöntöde Cegléden Az Ecseri Alumínium Öntöde Kft. elődje egyéni vállalkozásként autóalkatrész-kereskedelemmel foglalkozott, majd 1986-ban tevékenységi köre kibővült a gyártással és megmunkálással, többek között a volt szovjet piacra szállítottak különböző autóalkatrészeket. A későbbiekben megcélozták az alumíniumból készült termékek gyártását, és ez prosperitást hozott a ceglédi vállalat életébe. A részletekről Kuttor György ügyvezető igazgatót kérdeztük.

z ezredforduló utolsó évének utolsó hónapjában megalakult az Ecseri Kft. Fő profilja az alumíniumból készült öntvények nagynyomásos technológiával történő gyártása, illetve megmunkálása lett. A kezdetben csak néhány főt foglalkoztató cég 2011-re több mint kétszáz embernek munkát adó, stabil középvállalkozássá vált. „A vállalat teljes egészében magyar tulajdonban van. Döntően exportra termelünk, neves multinacionális cégek világszinten ismert és elismert termékeihez szállítunk alkatrészeket. Termékkínálatunk jellemzően autóipari, gépipari- és elektromos ipari alkatrészeket tartalmaz, amelyeket alumíniumból nyomásos öntészeti technológiával gyártunk a vevőinknek” – mondja az ügyvezető igazgató.

Győr–Budapest–Cegléd A 43 éves Kuttor György kohómérnök – aki fiatalkorában aktívan kosárlabdázott – az akkor még Horváth Ede vezette győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban kezdte pályafutását, és 2008-tól dolgozik ügyvezető igazgatóként Cegléden.

„Cégünk fontosnak tartja – ezért tesz is érte –, hogy folyamatosan nyissunk az új technológiák, eljárások felé, mert meggyőződésünk, hogy ezek segítik vállalatunkat a mind komplexebb termékek előállításában, végső soron a hosszú távú fejlődésben” – teszi hozzá. Jól tükrözi a „Kossuth városában” működő vállalkozás fejlődését az euróban kimutatott éves árbevétel. A 2000-ben regisztrált 0,8 millió euró 2003-ra megnégyszereződött, újabb nagy ugrás a 2006. év, amikor túljutnak a hétmillión, hogy azután a 2007 és 2009 közötti szinten tartás után 2010-ben tízmillió euró fölé tornászszák magukat. Ahogy Kuttor György jelez-

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

te, az idén tovább javul ez a mutató, miután az év vége előtt két hónappal 3,4-3,6 milliárd forint közötti bevételt kalkulálnak. S ha már jövőről esik szó, Kuttor György beavat azon vállalati elképzelésbe, miszerint az Ecseri Kft. 2012-ben egy újabb telephely építését tervezi a Ceglédtől 30 kilométerre lévő Szolnok ipari parkjába, olyan neves cégek közé, mint a svájci vonatgyártó Stadler vagy a kanadai autóipari beszállító Eagle Ottawa. A telket már megvették, az építési tervek készek... A jelenlegi megrendelői kört teljes joggal sorolhatja büszkén az Ecseri Kft. Az autóiparban a Valeo, a Continental, a Bosch, az SMR és a Haldex, a gépiparban az EBMPapst, a Bosch és a Hilti, míg az elektronikai iparban a General Electric, a Swarco, az EMTC, a Phoenix, a Mecano és a Zollner beszállítói. A hazai vállalatok közül szintén jelentős megrendelésekre számítanak a Szarvasi Vas-Fémipari Zrt.-től. „Megrendeléseink többek között azért is növekednek, mert része vagyunk annak az üzleti folyamatnak, hogy egyre több nagy cég fordít hátat Kínának” – jegyezte meg az ügyvezető igazgató. Ami a cég külső megjelenítését illeti: a vállalati stratégiát követve 2010-re megépült az új, több mint 3000 négyzetméteres öntőcsarnok. Ebben kaptak helyet a jelenlegi és a beruházás keretében megvásárolt öntödei gyártó- és az ehhez kapcsolódó felületkezelési berendezések. A beruházás megvalósítása már a növekvő vevői igények kielégítése jegyében fogant. Az üzem jellemzője, hogy önálló levegőellátó, vízhűtő és vízlágyító rendszerekkel rendelkezik. A megmunkáló üzemet idén februárban telepítették át a régi, felújított öntödei csarnok területére. A berendezések elhelyezése ezen a helyen már a legoptimálisabb folyamat-kialakítás szerint történt. A gyártott termékek súlya a 7,5 gramm és 11,6 kilogramm közötti tartományban van.

Kuttor György

Kuttor György nem kis büszkeséggel említi, hogy cégük saját szerszámgyártó és karbantartó műhellyel rendelkezik, és ezt kevés öntöde mondhatja el magáról. A folyamatos szerszámkarbantartás mellett az elmúlt években számos új szerszám gyártása történt az üzemben. A műhely feladatkörébe tartozik a megmunkáló és mérőkészülékek gyártása is, és jövőbeni terveik között szerepel egy célgépgyártó részleg elindítása. Az ügyvezető arra a bulváros kérdésre, miszerint hány emberéért fájna igazán a szíve, ha felmondanának, azt feleli: mindenkiért, de kétségkívül van 40-50 fő, akik a foglalkoztatottak krémjét jelentik. Ennek kapcsán megjegyzi, azért jobban örülnének, ha nem maguknak kellene önerőből képezni a szakembereket az alumíniumöntéshez, megtehetné ezt az állam közpénzből, a szakmunkásképzés keretei között, de ha már muszáj, ezt is elbírják. Mint ahogy belefér az is, hogy ápolják a kapcsolatot a ceglédi önkormányzattal, és támogatják az NB I-es női kosárlabdacsapatot.

Ecseri Alumínium Öntöde Kft. 2700 Cegléd, Bercsényi u. 15. Tel.: 06-53-500-630 • Fax: 06-53-500-631 E-mail: info@ecserikft.hu Honlap: www.ecserikft.hu

INNOVÁCIÓ

www.gtm.hu

FOLYAMATOS FEJLŐDÉS A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG TERÉN Mi az a pétisó?

Péti Nitrogénművek: nyolcvanéves a legenda A patinás múltra visszatekintő, termékei révén idehaza és a világban hamar ismertté vált Nitrogénművek Zrt. jogelődjeit 1931-ben alapították, a nitrogénalapú műtrágyát előállító cég kezdetben jelentős hadianyaggyártó is volt. Fejlődésének utolsó két évtizede jól mutatja, sikerült megtalálniuk azt az utat, amelyen járva folyamatosan biztosíthatják meghatározó piaci szerepüket. Dr. Blazsek István vezérigazgató segítségével mutatjuk be a gyár múltját, jelenét, jövőképét.

Mióta fogalom a „pétisó” Magyarországon? – A pétisó valóban évtizedekig egyet jelentett a műtrágyával. A hazai piacon a harmincas években megjelent, jó minőségű termék hamar közkedvelt lett, termelése néhány év alatt felfutott, távoli országokba is eljutott. A háborúig folyamatos fejlődés, rendezett körülmények jellemezték a gyárat, amely magas szintű műszaki, szociális kultúrát teremtett, dolgozóinak korszerű munkás- és tisztviselőtelepet épített. Megtiszteltetés volt álláshoz jutni a nitrogénműtrágya-gyárban. Azután jött a front és a szocialista átalakulás… – 1944-ben az angolszászok szőnyegbombázást hajtottak itt végre, találatok érték az ammóniaüzemet, a termelés csak a háború után állt helyre. A következő évtizedekben a Péti Nitrogénművek termelőkapacitása fokozatosan növekedett, termékskálája bővült. Kezdetben a hazai önellátásra irányuló gazdaságpolitika, később a saját kutatás-fejlesztés és részben a KGST-kooperációra épülő termelési szer-

kezet kialakulása volt a jellemző. Üzemeink több ütemben készültek, egyre korszerűbb technológiai megoldásokkal. Mi változott a rendszerváltás óta? – A rendszerváltás után a műtrágya- és vegyianyag-értékesítési lehetőségeink jelentősen visszaestek, ami számos szervezési és költségracionalizálási intézkedés meghozatalára inspirált bennünket. Veszteséges egységeinket leállítottuk, a létszámot csökkentettünk, felállítottuk a gazdaságos működés alapjaira épülő új stratégiát. Húsz év alatt társaságunk minden tekintetben továbbfejlődött. A részvények ma egy magyar család tulajdonában vannak, 2002 óta ők irányítják a vállalat stratégiáját. Alapvetően átalakítottuk a kereskedelmet, exportunk támogatására létrehoztuk külföldön működő leányvállalatainkat, a hazai piacon a magas színvonalú szaktanácsadást nyújtó Genezispartnerhálózatot s egy műtrágya-kereskedő hálózatot. A 90-es évek közepe óta idehaza egyedüliként gyártunk nitrogén hatóanyagú műtrágyákat. Termékeink 55%-át uniós országokban, 45%-át itthon értékesítjük. Az utóbbi években sem álltak le a fejlesztésekkel… – 2005 és 2007 között 100 millió eurós beruházással kiváltottunk két, régi üzemet, új salétromsav- és műtrágya-granuláló üzemeket építettünk, új, korszerű termékcsomagoló üzemmel együtt. Ezen utóbbi beruházás eredményeként a termékminőség-megőrzés

Az eljárás a szénhidrogénekben lévő hidrogénforrásra és a levegő nitrogéntartalmára alapozva hozza létre az ammóniát, amelyből oxidációval salétromsav keletkezik. A salétromsav és az ammónia egyesítésével képződik az ammónium-nitrát, amely kémiailag egy só, amit tovább alakítva jön létre a mész-ammon-salétrom összetételű műtrágya. Ez a pétisó.

és a környezetvédelem lényegesen magasabb színvonalú lett. Ma a régió egyik legversenyképesebb műtrágyagyártója vagyunk, pozíciónk egyre javul. A Veszprém megyei vállalatok toplistáján a 2010. évi eredményünk alapján az első helyre kerültünk! Mit tesznek a környezetvédelemért? – Idén egymilliárd forintot költöttünk az ömlesztett műtrágyát tároló raktárak korszerűsítésére és két új csomagolórendszer kiépítésére. Folyamatosan törekszünk a lehető legkevesebb szennyezést juttatni az elfolyó vizekbe, a levegőbe. Az új salétromsavüzem beállításával világszínvonalú véggáz-megsemmisítő rendszert építettünk ki, a veszélyes gázok koncentrációját a korábbi érték 0–5%-ára leszorítva. Folyamatos a talajszennyezés rehabilitációja, kizárólag saját forrásokból végezzük el ezen feladatainkat. A műtrágyaipar a következő évtizedre az egyik legtisztább iparág lesz környezetvédelmi szempontból, s európai viszonylatban vállalatunk egyre jobb pozícióba kerül. Mit nyújt ma dolgozóinak a gyár? – Lényegesen többet a hazai vegyipari átlagnál. Magas színvonalú a cafeteria rendszerünk, ezen belül kiemelkedő az egészség- és nyugdíjbiztosítás, de támogatjuk településünkön, régiónkban és alkalmanként országos szinten is a sportot, a kultúrát, az oktatást, a biztonságtechnikai és katasztrófavédelmi fejlesztéseket is. Benkő Péter

Nitrogénművek Vegyipari Zrt. 8105 Pétfürdő, Hősök tere 14. Tel.: 06-88-620-100 • Fax: 06-88-620-181 E-mail: info@nitrogen.hu Honlap: www.nitrogen.hu

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

INNOVÁCIÓ

www.gtm.hu

HAZAI SZELLEMI MŰHELY TERVEZI, GYÁRTJA ÉS TELEPÍTI ŐKET

Világszínvonalú neutronkutató eszközök Magyarországnak a kutatás-fejlesztésben való nemzetközi jelenlét jelentheti az egyik kitörési lehetőséget a gazdasági recesszióból – állítja a neutronkutatásban fejlesztéssel, tervezéssel, gyártással, telepítéssel a nemzetközi piacon szereplő Mirrotron Kft. ügyvezetője, Kaszás György.

agyarország nagyon közel állt ahhoz, hogy Debrecen helyszínnel otthont adjon az Európai Neutronkutató Központnak (ESS). Viszont más európai kutatási nagyberuházásokban és persze a végül Svédországban létesülő ESS-ben még érdekeltek lehetnek hazai neutronfizikával foglalkozó kutatócsoportok, valamint az ezzel a terü-

lehetőségektől. Ezzel pedig nem csupán és nem elsősorban a neutronfizikával foglalkozó kutatók, fejlesztők és gyártó cégek veszítenek, hanem az egész magyar gazdaság is. Egy ország versenyképessége, így a magyar tudomány és K+F fejlődése szempontjából is kulcsfontosságú az európai kutatási infrastruktúrák fejlesztési projektjeihez való

Világszínvonalú fejlesztések – itthon A Mirrotron Kft. neutronfizikai kutatóműszereket és eszközöket fejleszt és gyárt. Ezen kívül neutronoptikai berendezések fejlesztésére és gyártására kutatólaboratóriumot és gyártókapacitást alakított ki telephelyén, az egykori Központi Fizikai Kutatóintézet budapesti bázisán. A harminc munkatárssal és közel száz beszállítóval dolgozó kisvállalkozás tevékenysége a világon egyedülállóan széles palettán mozog: a cég fizikusai, kutatómérnökei a fejlesztési, tervezési, gyártási, telepítési és karbantartási feladatokat is ellátják. A megrendelők szinte mindig új, egyedi megoldásokat igényelnek, ez folyamatos fejlesztést, kutatómunkát, innovációt feltételező, akár extrém megbízásokat is teljesíteni képes tevékenységet jelent. Pl. az atomi méretpontosságú, több ezer fémrétegből álló, úgynevezett szupertükrök (hazai találmány, hazai gyártás) a neutronkutatás megkerülhetetlen eszközei. A húsz évvel ezelőtt alakult Mirrotron Kft. a világ szinte valamennyi neutronkutató központjának szállított már neutronoptikai eszközöket és műszereket. Berlintől Los Alamosig, Norvégiától Japánig, Franciaországtól Ausztráliáig ismerik és elismerik kutatóik teljesítményét. Ázsia az a terület, ahol jelenleg – a gazdaság több más szegmenséhez hasonlóan – a neutronkutatás kiemelkedő támogatást élvez, amelyet jelentős összegekkel fejlesztenek. A kft. Kínában (lásd a fenti képet) már megépített három kulcsrakész nagyberendezést, reményeik szerint Indiában is hasonló nagyságú megbízásokat teljesíthetnek majd.

lettel kapcsolatos műszereket, berendezéseket fejlesztő és gyártó cégek. Mint például a szegmensben világviszonylatban is vezető Mirrotron Kft. Ehhez mindössze annyi kellene, hogy a politikai döntéshozók, a gazdasági erőforrások felett rendelkezők belássák, nem kidobott pénz részt venni a nemzetközi kutatás-fejlesztésben. Ha Magyarország most nem száll be a közeljövőben induló nagy európai kutatási infrastruktúra-fejlesztési projektekbe, lemarad, és elesik a jövőbeni beszállítói

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

csatlakozás. Magyarország alapvető érdeke, hogy ebbe bekapcsolódhasson. A magyar költségvetés évente hárommilliárd forint tagdíjat fizet be különböző európai tudományos infrastrukturális intézmények üzemeltetésére. Ennek szakemberek szerint mintegy fele kiváltható lenne természetbeni beszállítással. Az elmúlt évek tapasztalata alapján az újonnan létesítendő nagyberendezések építése, illetve a meglévő létesítmények fejlesztése a jövőben döntően természet-

Magyar ötlet Az Európai Neutronkutató Központ (ESS) befogadására sokáig eséllyel pályázó Debrecen lemaradt vetélytársa mögött, de Magyarország neve tovább kíséri a Svédországban megvalósuló projektet. Az ESS a neutronforrások új generációját képezi, a világ legnagyobb ilyen kutató nagyberendezése lesz. Koncepcióját Mezei Ferenc akadémikus, a neutronkutatás legelismertebb tudósa dolgozta ki, aki jelenleg a lundi projekt egyik fő irányítója.

beni (in-kind) szolgáltatás- és műszerbeszállítások révén történik majd. Ebben a formában Magyarország is ott lehetne a világ élvonalában. Ez hasznot hozna, munkahelyet teremtene, és erősítené a hazai kisvállalkozásokat is. A neutronfizikai kutatóműszerek területén nemzetközi elismertségnek örvendő Mirrotron Kft. ügyvezető igazgatója szerint a tudományos és gazdasági haszon mellett politikai nyeresége is lehetne annak, ha a világ jelenlegi tudományos életét rendkívül izgató tudományos kutatási nagyberuházásokban Magyarország tevékeny részt vállalna. Ehhez olyan pályázati lehetőségek kellenének, amelyek hozzásegíthetik a hazai vállalkozásokat a – kötelezően itthon elköltendő – EU strukturális alapokból is biztosítható pénzügyi forrásokhoz. Így az in-kind beszállítás ezen a csatornán is finanszírozható lehetne. Pl. a most induló másfél milliárd eurós ESS projekt is az inkind sémára épít, így az ebben való részvétel modellértékű lehet a hazai beszállítói gazdaságpolitika kialakításában. H. M.

Mirrotron Kft. 1121 Budapest, Konkoly Thege M. u. 29–33. Tel.: 06-1-392-2642 • Fax: 06-1-392-2282 E-mail: info@mirrotron.hu Honlap: www.mirrotron.hu

INNOVÁCIÓ

www.gtm.hu

TECHNOLÓGIATRANSZFER-NAP BRÜSSZELBEN

FREE – szabad pálya a kutatási eredmények hasznosításához Négy ország hét régiója vett részt a Central Europe program által támogatott „From Research to Enterprise” (FREE) projektben, amely azzal a céllal jött létre, hogy az innováció ösztönzésén keresztül hozzájáruljon a közép-európai régiók fejlődéséhez. A Debreceni Egyetem koordinálásával megvalósuló együttműködés során nemzetközi tapasztalatcserével dolgoztak ki olyan módszereket és eszközöket, amelyek az ipar számára elérhetővé teszik az egyes régiók innovációs eredményeit.

hogyan címe is sugallja, a projekt tervezésekor a fő elképzelés olyan tevékenységek megvalósítása volt, amelyek az egyetemek és kutatóintézetek kutatás-fejlesztési munkáját a vállalkozói szféra igényeinek mentén ösztönzik, és el is juttatják azt főként a kis- és középvállalkozásokhoz – mondta dr. Mátyus László, a Debreceni Egyetem innovációs ügyekért felelős rektori biztosa.

A 2008 novemberében indult projekt keretében létrejött transzregionális online adatbázisban kutatásfejlesztéssel és innovációközvetítéssel foglalkozó szervezetek, az innovációs potenciállal rendelkező kutatási területek és a gazdasági szférában hasznosítható eredmények lelhetők fel (www.researchdirectory.eu). Ehhez bármely K+F+I-vel foglalkozó intézmény csatlakozhat. Bár hasonló nemzeti adatbázisok korábban is léteztek, a Research Directory fő előnye, hogy angol nyelvű, és nemzetközi jellegével segíti a határokon átívelő kutatási együttműködések kialakulását. Az innovációval foglalkozó szakembereknek nyújt eligazítást az a két gyakorlati

kézikönyv, amelyek nemzeti és regionális innovációs rendszereket, szolgáltatásokat és technológiatranszfer-modelleket mutatnak be magyar és angol nyelven. Az egyes régiók innovációközvetítéssel foglalkozó szervezetei az online kutatási katalógusban is kereshetők. Számos sikeres rendezvény és képzés is megvalósult a projektben. Az egyik legfontosabb esemény a 2011. május 12-én Brüsszelben megrendezett „Technológia Transzfer Nap” nemzetközi konferencia volt, amelyen az Európai Bizottság szakértőit hallgathatták meg az érdeklődők az EU innovációs és szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos politikájáról, és ahol bemutatták a FREE projekt legfontosabb eredményeit. Ugyancsak 2011 májusában a Debreceni Egyetemen rendezett Élettudományi Technológiai Napok több mint 200 résztvevője ismerhette meg a kutatók és vállalkozások fejlesztéseit a régió egyik legjelentősebb K+F szektorában. Országszerte pozitív visszhangot váltott ki a Debreceni Egyetem által szervezett technológiatranszfer kurzus, amelyen a hazai technológiatranszfer irodák vezetői és munkatársai vettek részt. A kétnapos képzés során neves amerikai és európai technológiatranszfer-szakértők interaktív szemináriumok keretében osztották meg tapasztalataikat a magyar kollégákkal. A rektori biztos szerint Magyarország és a Debreceni Egyetem számára az együttműködés legjelentősebb hozadéka, hogy kapcsolatba kerültek olyan közép-európai

Dr. Mátyus László

egyetemekkel és K+F+I szervezetekkel, amelyektől jó gyakorlatokat lehet átvenni. A projekt keretében bemutatott jó gyakorlatok közül a Maribori Egyetem TechnoCenter technológiatranszfer irodája által 2006 óta folyamatosan meghirdetett „Legjobb kutató versenyt” tervezik meghonosítani az intézményben. A versenyen az egyetemmel K+F területen együttműködő cégek pontozzák azokat a kutatókat, akikkel együtt dolgoznak. Minden egyes pont egységesen előre meghatározott pénzösszeget ér, így a cégek hozzájárulásaiból kutatási tevékenységre fordítható alap jön létre, amelyet aztán a legtöbb pontot szerző kutató kap meg. Habár a FREE projekt 2011 októberében lezárult, a befejezést követően is fejleszteni és folytatni kívánják a projektben elkezdett tevékenységet. Dr. Mátyus László ezek közül kiemelte az imént említett adatbázist, amely korlátlanul bővíthető. – Célunk, hogy minél több felsőoktatási intézmény, kutatóintézet és vállalkozás csatlakozzon – fűzte hozzá. A projekt eredményei elérhetők és letölthetők a http://free.unideb.hu honlapról. A projekt a Central Europe program keretében az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósult meg.

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

NAGYSZABÁSÚ KÖZLEKEDÉSI KONFERENCIÁN VITÁZTAK A SZAKEMBEREK

Nemzeti Közlekedési Stratégia: a gombhoz keressük a kabátot? Készül a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS). A kormány 2013 közepén be szeretné fejezni, hogy legyen idő tárgyalni az Unióval az ahhoz rendelt forrásokról még a 2014-től megnyíló hétéves költségvetési ciklus kezdete előtt. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint azonban a már megálmodott projektekhez igazítanák a stratégiát, vagyis hiányolják a célok kijelölését, és azt is, hogy az egyes közlekedési ágak kívánságlistája már most bőségesen kimeríti a Magyarország számára e célra nyújtható hétéves uniós forrást. Az NKS támogatói és kritikusai a II. Nemzeti Közlekedési Napok siófoki rendezvényén „csaptak össze”, 2011. október 25-én.

zűcs Lajos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Infrastruktúra Főosztályának vezetője szerint az NKS megalkotását az indokolja, hogy 2011-ben megszületett az EU új közlekedéspolitikai fehér könyve, másrészt a tervezett transzeurópai közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési hálózat (TEN-T) felülvizsgálata is folyamatban van. Harmadrészt a 2014–2020-as uniós pénzügyi keret javaslata a kohéziós források és tagállami plafonok csökkenését, a kötelezettségek szigorodását tartalmazza, míg a forráselosztás tekintetében a nagyvárosokat összekötő törzshálózatokra koncentrál. A tervezett NKS közép-, hosszú és nagytávú elemeket is tartalmazna, vagyis 2020-ig, 2030-ig, illetve 2050-ig terjedő időszakokra szól. Az NKS-hez kapcsolódva a kormány idén nyáron jóváhagyta a „Gyorsforgalmi és főúthálózat 2040-ig terjedő távlati tervét és hosszú távú programját”, ami 2500 kilométer gyorsforgalmi út megépítését, 3100 km főút fejlesztését és 750 km településelkerülő út kivitelezését irányozza elő, 6813 milliárd forintból. Az NKS-hez kapcsolódik a 2011 júniusában elfogadott Légügyi Stratégia is. Az NKS tematikája és módszertana október közepére elkészült, magának a végleges stratégiának a tervek szerint 2013. első félév végére kell összeállnia, hogy legyen idő a 2014-től induló új uniós költségvetési keretből pénzt lehívni. A stratégia hangsúlyos elemét képezné az évek óta előkészített Országos Vasútfejlesztési Koncepció (OVK), mely önálló munkaként valósul meg. A fejlesztési tárca a stratégia készítésével a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot bízta meg,

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

a tematikát a BMGE Közlekedésüzemi Tanszéke készíti. Az előrehaladás nyomon követésére és a vitás kérdések eldöntésére a szaktárca egy 22 tagú irányító bizottságot hozott létre, és folyamatosan egyeztetnek civil és szakmai szervezetekkel. Ez utóbbiak véleményének összegyűjtésére egy konzultációs testületet terveznek összehozni. Az NKS finanszírozása az EU Közlekedési Operatív Programja technikai segítségnyújtás keretének terhére történne. Köller László, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ főosztályvezetője, az OVK egyik fő projekteleméről, a fővárost tehermentesítő „V0” tervezetéről elmond-

ta: a Komárom–Székesfehérvár–Szolnok vasúti nyomvonal elsősorban az árufuvarozástól mentesítené a fővárosba irányuló sugárirányú fővonalakat. Egy másik, az „S-Bahn” koncepció szerint a fővároson belüli vasúti forgalomnak a részben meglévő Körvasút elemeire kellene koncentrálnia, és a Körvasút bezárása a budai oldalon vasúti alagút építésével sokat segíthetne a közösségi közlekedésen. Ruppert László, a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) delegáltja (a Közlekedéstudományi Intézet nyugalmazott igazgatója) arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzeti fejlesztési, közlekedési stratégiát tipikusan trendfordulók idején készítettek az egyes országok. Utalt arra, hogy George Herbert Walker Bush, az USA korábbi elnöke az 1990-es évek elején elkészíttette az „Amerika Mozgásban” Nemzeti Közlekedéspolitikát, amely részben reagálás volt az Európai Unió jelentette gazdasági kihívásra. Az Unió erre adott válasza az EU első közlekedéspolitikájának megalkotása volt. Emlékeztetett arra is, hogy az USA jelenlegi elnöke Barack Obama pár évvel ezelőtt, megválasztásakor úgy nyilatko-

Államtitkári megnyitó Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára, a konferencia nyitó előadásában kiemelte: az NKS-ben többek között hangsúlyt kapnak a biztonságosabb közlekedésre nevelés és a biztonságot szolgáló közlekedési fejlesztések is. Emlékeztetett arra, hogy a nyáron kormányhatározatban közzétett hosszú távú közútfejlesztési program tervezhető jövőképet kínál a magyarországi településfejlesztés és a közlekedési kapcsolatokra építő gazdasági szereplők számára. A fejlesztési program beruházásainak listáját hamarosan az Országgyűlés erősítheti meg az autópálya-törvény tervezett módosításának elfogadásával. A hosszú távú terv része a meglévő gyorsforgalmi úthálózat és a főúthálózat 2020-ig tartó (kapacitásbővítéssel nem járó) felújítási programja is, amelynek kidolgozása és a vasúti fejlesztések hasonló ütemezésének szakmai előkészítése egyaránt folyamatban van. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Belügyminisztériummal közösen elfogadta a három évre szóló Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramot, melynek része az ÉLET ÚTON program. A szaktárca első alkalommal különített el uniós eredetű célzott forrást a személysérüléses balesetek megelőzését elősegítő infrastruktúrafejlesztésekre, közlekedésbiztonsági beavatkozásokra az Új Széchenyi Tervben. A vasúttársaságok és közútkezelők javaslatai alapján rangsorolt beruházások megvalósítására szánt 50 milliárd forintból sosem látott mértékű országos közlekedésbiztonsági program indítható – fejtette ki az államtitkár.

KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

zott, hogy „egy világszínvonalú közlekedési rendszer létrehozása fontos eleme szuperhatalmunk megőrzésének”. 2011. szeptember 8-án pedig így fakadt ki: „És mi most karba tett kézzel ülünk, és nézzük, hogy Kína új repülőtereket és gyorsvasutakat épít? Akkor, amikor munka nélküli építőmunkások milliói mindezeket Amerikában építhetnék?” Siim Kallas, az EU közlekedési biztosa szerint: „A közlekedés ismét olyan fontos az európai gazdaságnak, az egységes piacnak, mint az 1950-es években volt.” Ruppert László az NKS időszerűsége mellett érvelve kiemelte: hét évvel az EUtagság elnyerése után, egy világgazdasági válság és technológiai váltás idején kivételes lehetőség nyílik a közlekedési szakma egésze előtt egy új, „jövőképet” alkotó Nemzeti Közlekedési Stratégia készítésére. Bár ijesztő, de tekintettel a közlekedési létesítmények élettartamára (járművek 10–50 év, pályák 50–200 év) projekt szinten sem tekinthetünk el a nagytávú tervezéstől, a rendszerszemlélettől. Lukács András, a Levegő Munkacsoport (LM) elnöke szerint az NKS-ben szét kell választani a stratégiát és a cselekvési tervet. A tematikának tartalmaznia kell a közlekedés társadalmi mérlegét, azaz a közlekedéssel kapcsolatos összes kiadást és bevételt, beleértve a környezeti és egészségi károk költségeit, valamint egyéb piactorzító tényezőket. Ennek alapján pedig a stratégiának elő kell irányoznia a közlekedés összes költségének a beépítését az érintett közlekedési mód áraiba. Ez alól csak a közszolgáltatásnak tekintendő közösségi közlekedés lehet kivétel, azonban e kivétel mértékét is szigorúan meg kell határozni. Szerinte amennyiben ez nem történik meg, akkor folytatódik az a tendencia, amelyet az EU 2001-ben megjelent közlekedéspolitikai fehér könyve így határoz meg: „az aránytalanságok és hiányosságok egyik legfontosabb oka, hogy a közle-

kedőket nem sikerült megfelelően szembesíteni tevékenységük költségével. Mivel az árak nem fejezik ki a közlekedés teljes társadalmi költségét, a kereslet rendellenesen nagyra növekedett.” Ez pedig súlyos zavarokat okoz a közlekedésben és a gazdaságban egyaránt, azaz a közlekedési stratégia nem alapozhat arra, hogy a közlekedés résztvevői továbbra sem fizetik meg az általuk okozott költségeket. Az LM elnöke kifogásolta, hogy a tematikában nem találhatók meg a „gyalogos” és „kerékpáros” szavak, holott szerinte az NKS fontos részét kellene képeznie e két közlekedő csoport érdekeinek is. Hiányolta azt is, hogy a tematikában szintén nem fordulnak elő a „kutatás-fejlesztés”, az „oktatás-képzés” szavak. Ez utóbbi fontosságát aláhúzva megemlítette, hogy a közúti fuvarozásban a balesetek 25-30 százaléka a rakomány helytelen rögzítése miatt következik be, míg a fuvarozók kárára elkövetett, az utóbbi időben megszaporodott bűncselekmények nagyrészt a fuvarozók hiányos jogi és egyéb képzettségének a számlájára írhatók. Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke szerint az NKS-ből hiányzik a célok meghatározása, amit az Európai Unió képviselői is mindig kifogásolnak, amikor Magyarországon járnak. A célok kijelölése alapvetően politikai, gazdaság- és társadalompolitikai feladat, amelyet adatszolgáltatásként kell közölni a majd közbeszerzési pályázaton kiválasztandó stratégiakészítőkkel. Nekik a feladatuk bemutatni, hogy a kitűzött célok milyen eszközökkel érhetők el, melyeket lehet majd projektesíteni. Számára ugyanis elfogadhatatlan, hogy megint a projektekhez akarnak nemzeti közlekedési stratégiát kitalálni, pedig fordítva kellene. Ez a veszély fennáll a 2014– 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban, mivel több közlekedési ágazatban elméletben már „elköltötték” ezt az ígért

forrást. Példaként említette, hogy már van külön légügyi és gyorsforgalmiúthálózatfejlesztési stratégia, de készül a vasúti stratégia is. A helyi és elővárosi közösségi közlekedéssel, amely a közösségi közlekedési teljesítmény 90 százalékát jelenti országosan, viszont nem foglalkozik senki. „Olyan célokat kellene kitűznünk – az EU fehér könyvéhez hasonlóan –, amelyek azt mutatják meg, milyen Magyarországot képzelünk el, és abban mi lenne a közlekedési ágazat feladata. Ilyenek lehetnek a károsanyag-kibocsátás szintje, az áruszállítási munkamegosztás alakulása az egyes közlekedési ágazatok között, az eljutási idők csökkentése, továbbá a közösségi közlekedés szerepe. Mindezekhez forrásigényt is kellene társítani” – emelte ki a VEKE elnöke. Az imént elmondottakra rímelt Tömpe István, a MÁV Zrt. fejlesztési igazgatójának hozzászólása, aki szerint helytelen, hogy sokan a szakmából azt várják, hogy „az égből leszáll egy angyal, és megmondja, hogy a következő ötven évben mi legyen a kormány elképzelése a közlekedésről”. Szerinte bár a vízió fontos, de nem lehet elvárni egy kormánytól, hogy elmondja, mi lesz húsz év múlva a közlekedésben. „Ahol az EU-ban jól működő közlekedési rendszerek vannak (például Svédországban, Dániában, Németországban), azok mögött stabil, fizetőképes polgárság áll, és a minőségi közlekedési szolgáltatásokkal akár szavazatokat is lehet nyerni. Hazánkban is csak akkor lesz előrelépés e téren, ha megerősödik a középosztály, és az beépül a közlekedési szakmába” – mutatott rá a MÁV fejlesztési igazgatója. Véleménye szerint a MÁV a piacon húsz éve vesztésre áll, lobbiképessége gyenge, és szinte csak uniós pénzből finanszírozzák a hálózatfejlesztést, felújítást. Ám ezek mellett is csak évi 50-60 kilométer pályát tudnak felújítani, pedig a szerelvények átlagsebessége, a temérdek sebességkorlátozás miatt, mindössze 60 kilométer/óra. „A jelenlegi megszorított pénzügyi helyzetben a szakmának a fejlesztések terén szerénynek illene lennie, és nem annak kellene lennie a jelszónak, hogy ha már csinálunk valamit, az minőségi legyen. Mert így a 4000 kilométeres vasúthálózatot csak több ezer milliárd forintért lehetne felújítani, és nem a rendelkezésre álló 150 milliárdból. Meg kell találni a lehetőségek és az igények közötti optimumot, és nem kell minden hálózatot alkalmassá tenni a 160 kilométer/órás sebességre” – hangsúlyozta Tömpe István. Strbik László

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ

www.gtm.hu

A TANÁCS CSAK ELŐSZŰRŐ, KÖZVETLEN DÖNTÉST NEM HOZHAT

„Túlárazott projekteket, giga- vagy luxusberuházásokat nem támogatunk” Kaotikus állapotokat és leapasztott kasszát örökölt elődeitől a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2010 nyarán megválasztott új elnöke, Font Sándor fideszes országgyűlési képviselő. A tanács új vezetése a következő két év alatt mindössze a maradék harmincszázaléknyi közösségi támogatás felhasználásáról dönthet, de ezt legalább ésszerűen szeretnék felhasználni. Többek között erről beszélt lapunknak a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke.

Önt bő egy évvel ezelőtt választották meg a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnökének. Mindent rendben találtak, vagy irányt kellett váltani? – A tanács titkárságánál szinte minden terület gazdátlan volt, kezdve a munkavédelemtől az aláírási jogon át a kiadmányozásig. Ezeket 2010 végére sikerült rendbe tenni. Az elmúlt időszak jó része a szervezeti struktúra újjáépítésével zajlott, az elődökkel történt átadás-átvétel után ugyanis komoly hiányosságokra bukkantunk, például a pénzügyi elszámolásokban. Sem a 2009-es, sem – az átadás-átvételig – a 2010-es év nem volt rendesen elszámolva. Ezért komoly gondot okozott, hogy az elődeink által korábban kifizetett számlákat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem hagyta jóvá, mert hiányos volt a kifizetések jogcíme. Ezt átcsoportosításokkal végül nekünk kellett pótolnunk a saját költségvetésünkből, ami több millió forintos veszteséget okozott. Ez idő alatt hogyan alakult a pályázatok sorsa? – Az első fél év a pályázati rendszer átfogó elemzésével is telt. Az előző ciklusbeli pályázókkal újra fel kellett vennünk a kapcsolatot, hiszen időközben a gazdasági környezet is megváltozott, de a viszszajelzések alapján a jelentkezők helyzete, illetve a projektek tartalma is módosításra szorult. Miután ezek megtörténtek, elindítottuk a projekteket, megkötöttük a módosított szerződéseket, hiszen egyetlen önkormányzatot vagy vállalkozást sem szeretnénk kizárni, sem a korábbi, sem a mostani jelentkezők közül. Mikor kerülhet sor a kifizetésekre? – Mivel az európai uniós támogatások utófinanszírozásúak, a pályázatok utólagos el-

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

számolása és kifizetése 2011. november tájékán kezdődhet, kifizetésüket ugyanis még a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek is jóvá kell hagynia. Mi csak az előszűrők vagyunk, a végső döntést az NFÜ hozza meg. A valódi kapcsolatot azonban mi tartjuk a pályázókkal. De hangsúlyozom, ezek még mindig az előző ciklusból megörökölt igénylések, 2010 második félévében csak arra volt lehetőség, hogy újra áttekintsük őket a már említett változások, módosítások miatt. Az előkészítés a zavaros múlt tisztázása miatt nagyon sok munkát és időt vett igénybe. Eközben módosult a pályázati rendszer, a kétfordulós eljárást az egyfordulós váltotta fel. Mikor tudták immár a saját pályázati csomagjaikat összeállítani, illetve kiírni? – Az új összetételű és vezetésű tanács projektjeit 2011 februárjától jegyezzük, az első, tehát az idén február-márciusban kiírt tenderek július-augusztusban zárultak, véleményezésük a különböző szakértői csoportokban jelenleg is zajlik. Az ő javaslataik vélhetően november tájékán összegződnek, majd az NFÜ-höz kerülnek, ahol döntenek. Az utófinanszírozás pedig – a projektektől függően – legkorábban 2012 első félévében történhet meg. Az újabb és újabb pályázati csomagok nagyjából három-négyhavonta indulnak. Mostanáig tehát összesen három kvázi kiscikluson vagyunk túl, már ami a kiírási intenzitást illeti. Továbbra is az a célunk, hogy az érintettek számára elérhetőek legyenek a pályázati források. És ami fontos, hogy a 2013-ig szóló kiírásainkkal leképezzük a kormányzati szándékokat s prioritásokat. A vállalkozások esetében ezért elsősorban és leghangsúlyosabban a turisztikai fejlesztéseket támogatjuk, mint a gazdaságélénkítés, ezáltal pedig a munkahelyteremtés egyik húzóágazatát.

Font Sándor

És ami a másik szférát, az önkormányzatokat illeti? – Az ő esetükben pedig főként a köz- és a kerékpárút-építéseket, az óvodák és az iskolák bővítését, fejlesztését részesítjük előnyben. Remélem, sok település fordul hozzánk forrásokért saját alsóbbrendű vagy belterületi közútjainak rendbetétele érdekében, s lendületet kaphat a települési és az azokat összekötő bicikliút-hálózat építése is. Ugyanakkor vannak olyan nagyprojektek, amelyek természetesen csak térségi, azaz a három érintett, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye összefogásával képzelhetők el. Ilyen a 4-es és az 5-ös számú főutak felújítása, ez kiemelt és régóta megoldandó feladat. Az új összetételű tanács összességében mennyi pályázati pénzről dönthet saját szempontjai – tehát nem az elődöktől örököltek – alapján 2013 végéig? – Mint említettem, a tanács közvetlen döntést nem hoz, az előkészítésben, a konzultációkban segíti a kiírást és a pályázókat. Nem túl sok forrás maradt.

DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ

www.gtm.hu

A 2007–2013-as időszakra rendelkezésre álló 220 milliárd forintból elődeink mintegy 150 milliárdot kötöttek le. Így tehát eléggé beszűkültek a lehetőségek, miközben még bő két év van hátra az EU-s ciklusból. Már csak ezért sem lehet elsődleges célunk, hogy nemtermelő projektre adjunk pénzt. A hátralévő két évben arra valószínűleg már nem nagyon lesz lehetőség, hogy az említett célokon kívül más igényeket is kielégítsünk, azaz változtassunk a már elhatározott kiírási feltételeken. Ezért akad olyan pályázó, aki inkább pénzt keres az általa fontosnak tartott fejlesztéshez, és azt megpróbálja belegyömöszölni egy nem pont arra a célra kiírt pályázatba. Nos, ezeket az aspiránsokat ki kell zárnunk. Az ilyen fejlesztésre máshonnan kell forrást keresni. A szabálytalan pályázatokat a döntés-előkészítőknek ki kell venniük a támogatandók közül. Mivel véleményezési jogunk van, ezeket a jelentkezőket már fel sem terjesztjük a döntéshozónak, azaz a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek. Van-e olyan célkitűzése a tanácsnak vagy személy szerint önnek, amit még ebből az egyharmadnyi ciklusösszegből mindenképpen szeretne elérni? – Ezt a pénzt a leghatékonyabban kell elkölteni a régió és az egyes települések érdekében. Éppen ezért egyvalamit

biztosan tudok: a hátralévő időszakban egyetlen túlárazott projektet, giga- vagy luxusberuházást sem fogunk támogatni. Milliárdos fejlesztésekre ugyanis nincsen pénz, ha lesznek is ilyenek, azok kizárólag a turisztikai ágazatban s kormányzati támogatással valósulhatnak meg. Az ilyen ötletek nem a céljaik, hanem a költségük miatt nem mehetnek át a mi szűrőnkön. Ígéretes terv például Békéscsabán egy Kolbászfalu kialakítása. A város egy egész utcát szeretne átalakítani, amely nem szólna másról, mint kizárólag egyetlen témáról, a kolbászról, kezdve az állattartástól a húsfeldolgozásig bezárólag. Ez egy remek, idegenforgalmi vonzerőt jelentő ötlet, remélem támogatható pályázatot nyújtanak majd be. Persze kevés ilyen léptékű projektet lehet majd támogatni, az ismert forráshiány miatt. Nálunk a néhány tízmillió forintos támogatásnak is nagyon tud örülni egy kis- vagy középvállalkozás, de ennél nagyobb összegekre kevesebb az igény. Az Új Széchenyi Tervből becsatornázható-e bármilyen forrás a tanács hatáskörébe? – Természetesen nem, mivel az EU már rögzítette a mi forrásainkat. A Széchenyi Terv annyiban kapcsolódik hozzánk, hogy igyekszünk az abban foglalt prioritásokat leképezni, és a tervben foglaltakat teljesíteni.

Szerényen csökkenő munkanélküliség Október végén publikálták legfrissebb, szeptemberi foglalkoztatási adataikat a munkaügyi központok, amelyek október elsejétől ismét megyei szinten, a területileg illetékes kormányhivatalok felügyelete mellett működnek. A Dél-Alföld régiót alkotó Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye adatait a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat is összegezte, eszerint a térségben szeptember végén 75 152 nyilvántartott álláskereső volt, ez az előző havihoz képest 3,9, míg az előző év azonos időszakához képest 3,2 százalékos csökkenés. A legtöbb, mintegy harminc és fél ezer munkanélküli Bács-Kiskun megyében van, Békésben valamivel több mint 25 ezer, Csongrád megyében pedig megközelíti a 19 és fél ezer embert. Mindez Bács-Kiskunban 6, Csongrádban 5,4 százalékos csökkenést, míg Békésben 2,3 százalékos növekedést jelent a múlt év óta. Ami a részleteket illeti, Bács-Kiskun megye a nyilvántartott álláskeresők aránya alapján a megyék sorrendjében a tizedik helyen áll. Szeptemberben csaknem 9 és fél százalékkal volt több a bejelentett új álláshelyek száma augusztushoz képest, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva a számuk 2,3-szeresére emelkedett. Csongrád megyében is nőtt a regisztrációs mozgás szeptemberben, az előző hónappal összevetve 6,6 százalékkal többen kérték nyilvántartásba vételüket a megye hét kirendeltségének valamelyikén. A KSH felmérése alapján a második negyedévben a megye 15–74 éves népességének 54 százaléka, mintegy 176 ezer ember volt jelen a munkaerőpiacon. Békés megyében a legnagyobb számú álláskereső – a megyében regisztráltak csaknem negyede – továbbra is Békéscsaba vonzáskörzetében található, a legkevesebb pedig Szarvas és Gyomaendrőd térségében. A megye aktivitási és foglalkoztatási aránya az országosnál és a régió másik két megyéjénél is alacsonyabb, a munkanélküliségé viszont magasabb.

Mórahalom

A Dél-Alföld régiót hová helyezné egy képzeletbeli rangsorban? – Nos, az kétségtelen, hogy van hová fejlődnünk. Urbanisztikai, makrogazdasági adataink gyengébbek a nyugat-magyarországi mutatóknál, ugyanakkor több vonatkozásban is megelőzzük például az észak-magyarországi térséget. Ehhez nagyban hozzájárulnak húzóvárosaink, mint például Kecskemét, Szeged vagy a már említett Békéscsaba. A Dunától keletre fekvő régiók közül mi pályáztunk a legjobban, mi hívtuk le a legtöbb pénzt. És amiben bizonyára élen járunk, az a határon túli kapcsolataink elindítása Románia és a Vajdaság felé. Nyugat felé nem nyitnak? – Jelenleg is dolgozunk Olaszországgal közösen egy EU által finanszírozott borászati projekten. Pontosabban Itália lesz annak a konzorciumnak a vezetője, amelyben hazánkkal együtt 3-4 kelet-európai ország vesz részt. Mindez a borászati ágazat hatásaiban rejlő, komoly feltárásra ad majd lehetőséget. Régiónk elismert kutatóbázisai, egyetemei bevonásával azt fogjuk megvizsgálni, a borászat hogyan tudja biztosítani a részt vevő térségek jövőjét. És amit külön szeretnék megemlíteni: két kollégánk révén egyedüliként a mi régiónk végezte el annak a tudományos feltárását, elemzését, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek (LHH) hogyan használták ki – vagy éppen miért nem használták ki – az eddigi pályázati lehetőségeket. Nagyon komoly elemzést kaptunk, számos pozitív és negatív példával. A dokumentumot tanulságképpen elküldtük az érintett minisztériumba, hogy a későbbi kiírásoknál ezeket az információkat fel tudják használni. Kálmán Attila

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ

www.gtm.hu

CSAK MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSOKKAL LEHET ÁTVÉSZELNI A VÁLSÁGOT

Növekszik a Dél-Alföld turisztikai vonzereje A Dél-Alföld régió az összes magyarországi térség közül a legjobb mutatókat tudja felmutatni a külföldi vendégéjszakák vonatkozásában. A Magyar Turizmus Zrt. Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának marketingvezetője, Gulyás Péter abban reménykedik, hogy a válság ellenére jövőre is javítani tudják az idei, reménykeltő turisztikai mutatókat.

Egyes prognózisok szerint lassan belecsúszunk a gazdasági válság második szakaszába. Ilyen gazdasági környezetben milyen évet tudhat maga mögött turisztikai szempontból Dél-Alföld? – Miközben általánosságban elmondható, hogy sem a korábbi, sem az újabb recesszió nem kedvez az idegenforgalomnak s az ágazatban működő vállalkozásoknak, ennek ellenére térségünk a külföldi vendégéjszakák tekintetében összességében a legjobb mutatókat tudja felmutatni az év első nyolc hónapjában. Miközben 2009-ben a vendégéjszakák száma csaknem kilenc százalékkal csökkent, tavaly a tendencia nem folytatódott, további

nálaton és attrakciókon múlik, hanem a hazai fizetőképes kereslet drasztikus visszaesésén. Az összes vendégszám esetében egyébként a hazai régiók közül – Észak-Magyarország után – a másodikak vagyunk, míg a külföldi vendégéjszakákéban az elsők. Azt hiszem, a mostani gazdaságipénzügyi helyzetben erre méltán lehetünk büszkék, különösen, hogy a tavalyi eredményeinkkel csak a hatodik helyet foglaltuk el a kilenc turisztikai régió között. Gulyás Péter

Mi a térség fő turisztikai vonzereje? – Elsőként a gazdag termálvízkincset s az erre épülő gyógy- és termálfürdőket említhetném. Emellett gazdag kínálatunk

Szeged

csökkenést nem tapasztalhattunk. Idén sikerült némi javulást elérni, ami komoly erőfeszítéseket követelt, nemcsak tőlünk, hanem az ágazat összes szereplőjétől. Hallhatnánk néhány konkrét számot is? – Az augusztusig lezárt adataink alapján az összes vendégszám 4,3 százalékkal nőtt 2010-hez képest, ezen belül a külföldi vendégéjszakák száma idén kiugróan, mintegy 23 százalékkal volt több. Sajnos ugyanez a mutató a belföldiek esetében 0,8 százalékos csökkenést mutat. A külföldiekével összehasonlítva ez persze elsősorban nem a dél-alföldi turisztikai vállalkozásokon, kí-

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

van kulturális örökségből és történelmi hangulatú városokból, amelyekben színes programokkal várják a vendégeket, köztük számos gasztronómiai rendezvénnyel. Ezek sok látogatót vonzanak, csakúgy, mint a több helyen is érintetlenül hagyott természeti környezet és a nemzeti parkok. Milyen fejlesztéseket tartana még szükségesnek a régióban? – Nemcsak a nagy projektek fontosak, mint például a régió kiemelt attrakciójának, az Ópusztaszeri Nemzeti Parknak újabb, turisztikai célú, európai színvonalú fejlesztése; ugyanezeket meg kell lépni a

kis- és középvállalkozások szintjén is. Tény ugyanis, hogy a minőségi szolgáltatások kevésbé sínylették meg a válságot. Bár az árérzékenység miatt a turisták valóban keresik az olcsó lehetőségeket, de az elavult, ’70-es, ’80-as éveket idéző színvonalra már nem kíváncsiak. Jövőre is főleg a szerbiai beutazókra számítanak? – Az egyik fő célkitűzésünk valóban az, hogy még többen látogassanak át a határ innenső oldalára. Nemcsak a földrajzi közelség bátorít erre, törekvéseinket az idei adataink is megalapozzák. Szerbiából az év első hat hónapjában csaknem megduplázódott a vendégek száma, ami egyfelől a vízummentességnek köszönhető, másrészt pedig az adatok alapján úgy tűnik, eredményesen sűrítettük, tettük még vonzóbbá régiónk turisztikai kínálatának megjelenítéseit, reklámjait. Ezt a kampányt jövőre is folytatjuk, remélem, kellő eredménnyel. A külföldiek rangsorát tehát már déli szomszédaink vezetik? – Nem, a vendégeink közül továbbra is őrzik első helyüket a németek, őket a románok követik, akik egyébként 10 százalékkal többen érkeztek hozzánk az év első nyolc hónapjában. A szerbek pedig most már stabilan bronzérmesek, őket követik az osztrákok, a lengyelek és a csehek. K. A.

DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ

www.gtm.hu

CSÖKKENŐ TELJESÍTMÉNY AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN IS

A magyar mezőgazdaság mintarégiója A Dél-Alföld mezőgazdasági mutatói alapján továbbra is az ország egyik mintarégiója, de a válság ezt a térséget sem kímélte. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye a legnagyobb méretű régió, 20 százaléknyit „hasít ki” az ország területéből, melynek nagyjából a kétharmadát hasznosítják mezőgazdasági célra. Ez jelentősen meghaladja a mintegy 60 százalékos országos átlagot.

hegy és domb nélküli dél-alföldi térségnek van talán a legerősebb és legmeghatározóbb mezőgazdasági jellege Magyarországon, a hazai agrárGDP-nek mintegy negyedét állítják elő ezen a csaknem 18,4 ezer négyzetkilométernyi területen. A régió növénytermesztési mutatói hagyományosan jónak számítanak az országos összehasonlításban. Ez a kedvező, mediterrán hatású éghajlatnak, a jó

Déli hungarikum Az úgynevezett mikrokörzet-szintű tájtermelés eredményeképp a régió számos hungarikummal is rendelkezik. Ilyen például a kalocsai és szegedi fűszerpaprika-őrlemény, a Szentesen termesztett zöldség, a makói vöröshagyma és fokhagyma, a szatymazi őszibarack, a szőregi rózsa, a kecskeméti „fütyülős” barackpálinka, az izsáki Sárfehér bor, a békési szilvapálinka, a bácskai hurka, a csabai és a gyulai kolbász, a kiskunfélegyházi libamáj vagy épp a Pick szalámi, csak hogy a legismertebbeket említsük.

talajadottságoknak s a szántóföldek kiemelkedően magas arányának is köszönhető. A gabonafélék termésterülete itt a legnagyobb, országosan itt termesztik a legtöbb búzát, de a régiónak az országos zöldségtermesztésben is kiemelkedő szerepe van: az összes zöldségféle csaknem 40 százaléka származik a Dél-Alföldről. Mindezt annak ellenére érik el, hogy az ágazati szerkezetet a mezőgazdaság szétaprózottsága, a kisüzemek viszonylag magas aránya jellemzi. A Dél-Alföld növénytermesztését sem kímélte meg a recesszió, bár a learatott gabonafélék hozama és minősége – a csökkenő vetésterület ellenére – kedvezőbb volt a tavalyinál. Az augusztusi adatok szerint összesen 111 ezer hektáron csaknem 442 ezer tonna terményt takarítottak be. A Dél-Alföld állattenyésztésben is évtizedek óta ott van az élmezőnyben: sertéságazata országos viszonylatban is

jelentős, baromfiállománya pedig a legnagyobb. Szarvasmarhából ebben a régióban található a második legtöbb. A válságot a régió állattenyésztése igencsak megsínylette. A 2011. júniusi állatösszeírás alapján a régióban leginkább a tyúkfélék száma fogyatkozott meg, az országos állomány csaknem négy és fél százalékos csökkenésével szemben nagyjából 11 százalékkal lett alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. A szarvasmarhák sem úszták meg a „létszámcsökkenést”, igaz, az országos négy százalékkal szemben a három megyét átölelő térségben csak 2,7 százalékkal lettek kevesebben; csupán a juhállomány gyarapodott, 3,2 százalékkal. Békés megyében a fontosabb állatfajok közül a szarvasmarha- és a sertésállomány – hasonlóan az országos tendenciához – tovább csökkent, előbbié kétezer egyeddel, 54 ezerre, utóbbié négyezerrel, 306 ezerre. Eközben a juhállomány jelentősebben bővült: 11 ezer állattal 79 ezerre. Az állatállomány – a változatlanul 59 ezer szarvasmarha kivételével – Bács-Kiskunban is tovább szűkült. A sertések száma például hat százalékkal, mindössze 309 ezerre, ami az országos egyedszám alig egytizedét teszi ki. A megye juhállománya 2,3 százalékkal 208 ezerre csökkent, leginkább azonban a tyúkfélék száma fogyatkozott meg: csaknem 19 százalékkal lett kevesebb, 3,4 millióra zsugorodott. Csongrád megyében is tovább csökkent az állatállomány. A négy legfontosabb állatfajta közül csak a juhok száma növekedett öt százalékkal, 64 ezerre. Csakhogy nagyjából ugyanennyivel csökkent a szarvasmarha-állomány 34, a sertéseké 198 ezerre, a tyúkféléké pedig 1,7 millióra.

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

SPORT

www.gtm.hu

FELNŐTT JÁTSZÓTÉR A SZABADBAN, JÓ LEVEGŐN, FÁK KÖZÖTT

Fantáziadús csapatépítés az erdei kalandparkokban A kalandparkok az utóbbi évtizedben jelentek meg Magyarországon. A vidámpark és a sportpálya lehetőségeit ötvözik, a szabadidő aktív eltöltésére, mozgásra ösztönöznek, és szórakozást nyújtanak az egész családnak. Manapság egyre több cég éppen csapatépítés szempontjából ide szervezi munkatársainak közös programjait. Mit kínálnak a hazai kalandparkok? Ennek néztünk utána.

alandpark, kalandtúrapark, kalandkert, élménypark: a szóhasználat még ingadozó, de mindegyik azt a külföldön már az 1990-es években megjelenő sajátos új létesítményt jelenti, amely természetes környezetben teremt lehetőséget a mozgásra és a szórakozásra. A vidámpark és a sportpálya ötvözete: hatalmas játszótér a szabadban, jó levegőn, fák között. Elterjedésük minden bizonnyal összefügg az egészségtudatosság fokozatos erősödésével és a cégeken belüli csapatépítés előtérbe kerülésével. A mai ember számára igencsak fantáziamozgató, ha megtapasztalhatja, milyen is lehetett mondjuk Robin Hood élete a sherwoodi erdőben. Ráadásul egyre népszerűbb, ha a fentieket éjjel, teljes sötétségben az éjjeli erdő hangjai és vadjai között kell végrehajtani. Csapatépítés szempontjából sem utolsó, amikor a pályára érkező cégek munkatársai bejárják az erdőt kötélen, nyeregben, kapaszkodva, hintázva, csúszkálva. Sokszor vannak egymásra utalva, a feladatok teljesítése rejtett énjüket is kihozza, és a tapasztalatokat azután a munkahelyen is kamatoztatni lehet. Persze nemcsak az emberi ügyesség próbatételéül szolgálnak a kalandparkok. Sok esetben a hozzájuk kapcsolódó szálláshelyekkel és oktatóközpontokkal – például a pécsi Erdészeti Központ a Mecsextrém mellett – kiváló helyszínei az erdei iskoláknak és az osztálykirándulásoknak is. Szinte mindegyik helyszín változatos, akár többnapos programokat kínál a 6–18 éves korosztálynak (sportolási lehetőségek, kerékpáros, vízi és gyalogtúrák, környezetvédelmi és természetismereti előadások). Éppen ezért a kalandparkok munkatársai rendszerint képzett hegymászók vagy testnevelők, és a táborozó gyerekek csak az ő felügyeletükkel – könnyebb pályák esetében tanári felügyelettel – használhatják a

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

pályákat, és csakis azokat, amelyek életkoruknak, erőnlétüknek és testmagasságuknak megfelelnek. Természetesen azonban csak a diákokra építeni egy ilyen kalandparkot nem célszerű, éppen ezért valamennyi Magyarországon megtalálható, hasonló intézmény szélesre tárta a kapuit a szórakozni vágyók előtt, akik egyénileg vagy csapatostul bizonyíthatják ügyességüket. Az erdős hegyvidék az ideális terep a kalandparkok alapítása, megépítése és üzemeltetése számára, hiszen az alapszolgáltatásukként megismert erdei kötélpályák felállításához legalább 40 cm átmérőjű fák szükségesek. Éppen ezért Magyarország domborzati adottságaiból következően elsősorban a dunántúli középhegységekben – Budai-hegység: Challangeland; Pilis: Canopy Fun Extrem

Park; Bakony: Serpa Kalandpark; Mecsek: Mecsextrém; Kőszegi-hegység-Alpokalja: Holdfényliget – és Észak-Magyarországon, a Mátrában (Oxygen Adrenalin Park) és a Bükkben telepedtek meg. De mit is kínálnak konkrétan ezek a kalandparkok? Nos, valamennyi kalandparkban alapkínálat az erdei kötélpálya, de ennek az úgynevezett canopy, vagy csúszópályának nevezett változatával is több parkban találkozhatnak az izgalomra vágyók. Ez nem más, mint egy speciális drótkötélpálya – prototípusát Közép-Amerikában, a Costa Rica-i Monteverde Cloud Forest Nemzeti

Mint a mókus fenn a fán… Csillebércen nem is olyan régen még a Kádár-rendszer ifjú úttörői élték mindennapjaikat a nyári táborokban, ma a Challengeland Kalandpálya jelenti a kihívást. „Az itt található egyéni pályák olyan szórakoztató, ügyességi és több nehézségi fokozatú létesítmények, melyeket fákra és fák közé telepítünk – tájékoztatott Németh Tímea marketingvezető. A vendégek az egyik fáról a másikra különböző akadályokon jutnak át, mint például lecsúszók, függőhidak, Tarzanátlendülés. Az egyéni pályákat – hasonlóan a sípályákhoz – különböző színekkel jelöltük, nehézség és magasság szerint. A magasságkategóriák betartása kötelező, hogy mindenki stabilan elérje a biztosító drótkötelet. A másik korábbi nagy úttörőközpont, Zánka sem lett az enyészeté, itt is egy fantasztikus létesítményt talál az arra járó. A Zánkaland kalandpályán természetes környezetben, 10 hektáron több mint 100 akadály várja, hogy próbára tegye magát a kalandokra vágyó vendég. Itt is a magasság alapján lehet pályát választani. Ha a jelentkező magassága 140 cm alatt van, az alacsonyabbra épített pályán próbálhatja ki az erejét, ügyességét. 140 cm felett viszont mindenki kedve szerint válogathat a kisebb vagy nagyobb kihívást jelentő, 4-6 m magasban futó pályák között.

SPORT

www.gtm.hu

Parkban hozták létre az esőerdők tanulmányozására –, amelyen a fák lombkoronája fölött, speciális csigák segítségével, hegymászó beülőben, teljes biztonságban, a helyi adottságokat, a talaj lejtését kihasználva, oszloptól oszlopig suhanhat bárki, igen nagy sebességgel. Az erdei kötélpályák kivétel nélkül akadálypályák, amelyek a hegymászás és az erdőjárás örömeit, szépségeit és nehézségeit egyesítik. Az akadálypályákat – fél métertől 9 méteres magasságig – hegymászó felszerelésben, végig drótkötélhez rögzítve kell leküzdeni függeszkedve, kapaszkodva, függő- és kötélhidakon, rönkökön vagy mászófalakon. Utóbbi éppen a kalandparkok másik leggyakoribb attrakciója, 4-5 különböző nehézségű mászóúttal. Kedvező adottságú terepen, például az Eger melletti,

szarvaskői Öko-Parkban akár természetes sziklafalon is teljesíthetjük az akadály leküzdését. A legtöbb helyen a gyermekek számára is kialakítanak aránylag könnyen teljesíthető mászóutakat. A kalandparkok közel felében megismerkedhetünk az íjászat fortélyaival (Balatonfűzfő, Gyöngyösfalu, Szilvásvárad, Szentlélek), és erdei túrán vagy ügyességi pályán kipróbálhatjuk a négykerekű terepmotorokat, a quadokat (Sástón már 6, Gyöngyösfaluban csak 16 éves kortól), illetve a Mecsextrémben például

Tavasztól őrület a Hungaroringen Hazánk legismertebb versenypályája, a Hungaroring is meglátta a kalandparkokban rejlő lehetőséget. Sőt, továbbgondolva az eredeti koncepciót, a mogyoródi pályán 2012 tavaszára a közönség számára is átadásra szánt Adventure Parkban nemcsak a megszokott kalandok várják a látogatókat. Itt a fákon való suhanás mellett a fák közötti száguldást is kipróbálhatja majd mindenki. „Az Adventure Park a tapasztalt programvezetők révén ideális helyszín lehet céges csapatépítő élmény- és kalandprogramok, tréningek, illetve egyéni vagy kisebb-nagyobb baráti társaságok outdoor programjainak megszervezésére” – mondta Szalay Balázs, a Hungaroring Sport Zrt. üzletfejlesztési igazgatója. „A résztvevők biztonságos körülmények között, egyedi és természetközeli környezetben tölthetnek el egy kellemes, hasznos, különleges élményekkel teli napot. Nevéből adódóan a Hungaroring Adventure Park nemcsak autós, hanem egyéb kalandokat is tartogat majd: megfér egymás mellett a terepjárós vezetéstechnikai tanpálya, a quad, a gokart, a mountain bike, enduro, amely mind-mind feledhetetlen szórakozást nyújthat az egész család számára.”

zorbolásra is van lehetőség, azaz egy óriási, felfújt műanyag gömbbe szíjazva lehet legurulni egy 100 m hosszú lejtőn. Miután itthon is egyre nőtt a kalandparkok száma az elmúlt években, így a szolgáltatások is egyre bővültek, és mára már a legtöbb egész napos programot kínál a családok, munkatársak számára. Ugyanis amíg a bátrabbak suhannak, másznak, kapaszkodnak az akadályok felett, addig a kevésbé bátrak, illetve a gyermekek számára is van bőven látnivaló: állatsimogatók, légvárak, játszóterek. A gyöngyösfalui Holdfényliget egyedi kínálata az erdei kisvasút, fa játszótér, mezítlábas élményösvény, csúszó korongpálya és a mókuskertnek nevezett, fákra épített bújócska-játszóhely a 6–10 éveseknek. Fogyatékkal élők, elsősorban mozgássérültek fogadására egyedül a Mecsextrém vállalkozik. A kalandparkok nagy része csak áprilistól novemberig tart nyitva – kivéve a budai Challangelandet, az Orczy Kalandparkot, a Holdfényligetet és az Oxygen Adrenalin Parkot. Az Orczy Kalandpark különlegesség a maga nemében, hiszen Budapest belső kerületében, az Orczy kertben üzemel egyre nagyobb sikerrel. „Szeptember közepén volt egyéves a parkunk, melyet a 25 éve alakult Liget Sportegyesülettel közösen kezdtünk el működtetni. Fokozatosan alakítottuk ki az akadályainkat, és mára már közel 100 pályán próbálhatják ki az ügyességüket és a bátorságukat a hozzánk látogatók” – fogalmazott Balog Dorina, az Orczy Kalandpark kommunikációs vezetője.

Mint elmondta, nem szeretnék, hogy a hozzájuk látogatók úgynevezett „heringfeeling” érzéssel távozzanak tőlük, céljuk az, hogy felkészült trénereik és animátoraik nyugodt körülmények között mindenkiből kihozzák, ami bennük van. Ügyfeleikkel mindig előre tisztázzák, milyen kéréseik vannak, milyen célt szeretnének a csapatépítésen belül elérni, és az akadályok leküzdése mellett még milyen szolgáltatást vennének igénybe. „Egyre több cég és vállalat keres fel bennünket, és a kéréseiket figyelembe véve állítjuk össze a minimum háromórás programjukat. A napi megújuláshoz új, erősebb élményekre s egyben új környezetre van szükségük. A kalandpark elsődleges célja, hogy a résztvevők különleges feladatokon keresztül érezzék át a csapatépítés fontosságát. Természetesen más feladatokat adunk mondjuk a magyar jégkorong-válogatott tagjainak, és megint mást egy vállalat könyvelőinek, ahol az a cél, hogy a vezető és a beosztottai jobban megismerjék egymást. A feladatokat úgy állítjuk össze, hogy azok sikeres végrehajtásakor az intenzív csapatmunka mellett az egyéni teljesítmények is kidomborodhassanak, szükségessé váljon a hatékony kommunikáció és a gyors problémamegoldó képesség. A bátortalanabbakra is gondoltunk, számukra a földi akadályok leküzdése már megfelelő töltetet adhat. A trénereink folyamatosan biztatják a résztvevőket, hiszen azt szeretnénk, hogy mindenki rájöjjön akár a levegőben úszva, akár a mászófalon szenvedve, hogy valójában mire képes.” B. Molnár László

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

SPORT

www.gtm.hu

VÉGET ÉRT A KOKÓ–ERDEI–KÓTAI-FÉLE ARANYKORSZAK

Rászámoltak a hazai profi ökölvívásra Csordultig telt sportcsarnokok, zúgó arénák, csillogás, címek, övek, diadalok – ezek jellemezték tíz esztendővel ezelőtt a magyar profi ökölvívást. Kovács Kokó István, Erdei Zsolt, Balzsay Károly, Kótai Mihály, Nagy Csonttörő János, Csábi Bettina és Miló Viktória – valamennyien profi ökölvívó-világbajnokok voltak, akik kedvéért milliók ültek le a képernyők elé. Amikor ők a csúcson voltak, nem gondoltuk volna, hogy a magyar profi ökölvívás villámgyorsan lezuhanhat onnan, ahova ezek a csodálatos sportemberek eljuttatták. ovács Kokó István és Erdei Zsolt elképesztő amatőr pályafutás után a profik között is a csúcsra ért – Madár két súlycsoportban is –, és ezzel megérdemelten lettek gyerekek tízezreinek a példaképei. Akárcsak a többiek. Ma közülük Erdei maradt az egyetlen eladható „termék”, aki ráadásul éppen az amerikai piacot hódítja meg amerikai menedzsment és német edző segítségével. Balzsay Károly történelmi tettként egy elveszített világbajnoki cím után – a WBO nagyközépsúlyú legjobbja volt – nagyon mélyről visszajőve a másik nagy szervezetnél, a WBA-nál szerezte meg a bajnoki övet, ő egy német klubban örmény edzővel készül. A többiek? A sportkommentátorként is dolgozó Kokón kívül már teljesen elszakadtak szeretett sportáguktól, amit a magyar profi ökölvívás nehezen, mondhatni, egyáltalán nem tudott kiheverni. Csötönyi Sándor, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke szerint a magyar profi boksz akkor került le a jó pályáról, amikor az egyetlen igazi hazai promóter, Rácz Félix 2006-ban kiszállt a sportágból. „Kokó és Erdei extraklasszisok voltak, és az ő ragyogó profi karrierjükhöz nemcsak a valóban fényes amatőr múltjuk, hanem a német Universum és a magyar RTL Klub menedzselése is kellett. Ilyen háttér nélkül ugyanis egyetlen magyar bunyósnak sincs esélye a kitörésre, legyen bármilyen tehetséges. Amikor Félix 2006-ban kiszállt az ökölvívásból, senki sem tudott a helyére lépni, mert senkinek sem voltak meg ugyanazok a kapcsolatai. A bokszolók pedig a megélhetésükért kénytelenek voltak „tölteléknek” elmenni különböző külföldi gálákra. A honi szövetség első embere úgy véli, az ökölvívás önhibáján kívül került ki a közvetített sportágak közül, ráadásként ma, a gazdasági válság és a recesszió miatt egy bajnok felépítéséhez szükséges rengeteg pénz és hatalmas médiatámogatás már nincs meg.

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

„A Kokóék után jövő, szintén fantasztikusan tehetséges Balzsay Karcsi és a két Bedák is már ennek esett áldozatul, az ő profi karrierjüket szinte majdnem tönkretette az Universum anyagi lehetőségeinek behatárolódása” – közölte Csötönyi. Rácz Félix viszont leszögezi, nem véletlenül tért vissza tavaly ősszel, bízik a hazai profi bunyó feltámadásában, illetve feltámasztásában. A Félix Promotion tulajdonosa biztos abban, hogy 2013-ra ismét ott fog tartani, ahol 2006-ban. „Igenis hiszem, hogy vissza lehet hozni a régi szép időket. Egy évvel ezelőtt újra belevágtam, de kis híján az elejéről kellett mindent kezdenem. Tudtam, csak akkor lehetek újra eredményes, ha nem hiszem el magamról, hogy képes vagyok olyan magasságban folytatni, mint ahol 2006-ban abbahagytam. Most 1500-2000 fős sportcsarnokokban tudunk telt házas gálákat rendezni, és a sikerhez nélkülözhetetlen televíziókat majd akkor fogom megkeresni, ha a bunyósaim olyan szintre érnek, hogy tényleg eladhatók.” És Rácz Félix bizony kimondta a varázsszót: televíziós támogatás. Ugyanis ma már enélkül elképzelhetetlen, hogy bárkiből piacképes bunyós váljon, bármilyen tehetséges legyen is. Az „aranykorban” a hazai profi ökölvívás két televíziós bázisa az RTL Klub és a Rácz Félix-féle gálákat közvetítő TV2 volt.

Az előbbi sportfőszerkesztője, Héder Barna egyértelműen cáfolja, hogy a kereskedelmi csatorna felépített volna bárkit is a sportág számára. „Az Universum és német televíziós partnere, a ZDF nélkül mi sem tudtuk volna így felépíteni Kovács Istvánt és Erdei Zsoltot. Amikor elkezdtük közvetíteni Kokó meccseit, ő már nagy sztár volt, és mellette el lehetett adni Erdei felhozó meccseit is. A profi ökölvívás és annak televíziós körítése újdonságként hatott Magyarországon, így az ő sikerük garancia volt a képernyős sikerekre is. Ugyanezt a módszert már nem tudtuk megtenni Balzsay Károllyal, holott a felhozó meccseit Madár címmérkőzései előtt láthatták a nézők. Szegény Bedák fivérek igazi felépítésére pedig már egyáltalán nem maradt időnk, hiába jutott el Zsolt vb-címmeccsig, rá nem lehetett alapozni.” A TV2 Rácz Félix 2006-os visszavonulása után végleg kiszállt a sportágból, jelenleg a Sport TV az a csatorna, amely komoly amerikai és európai gálákat sugároz, mégpedig jónak mondható nézettséggel. Annak idején Kótai Mihály pályafutását építgették két éven keresztül, ám Misit – miután a megszerzett világbajnoki címével elért egy szintet – a továbblépése érdekében elvitte az RTL Klub. Máté Pál főszerkesztő szerint a sportcsatorna amerikai tulajdonosai pontosan tudják, milyen sportágakra van szükségük, és a profi ökölvívás – főleg, ha magyar bunyós is szerepel a képernyőn – a futball után a második legnézettebb sportág. „Most több amerikai és európai gálát közvetítünk élőben, majd többször leadjuk ismétlésben, és nagyon jók a nézettségi adatok. A 18–49-es férfi korosztály mintegy 5-7 százaléka ott ül a képernyő előtt, de ez a szám, mondjuk Madár esetében, elérte a 20 százalékot is” – árulta el a televíziós.

Fotó: Szalmás Péter

SPORT

www.gtm.hu

Ahogy a főszereplők látják Kovács Kokó István Korábbi amatőr olimpiai, világ- és Európa-bajnok, a profik között 2001-ben a WBO világbajnoki övét megszerző Kovács István úgy érzi, a magyar piac ma nem tud eltartani egy valóban világszínvonalú profi bokszolót, és a számára rendezendő gálákat csak veszteséggel lehetne megrendezni. „Úgy érzem, hogy a hazai profi bunyó mára sajnos visszakerült oda, ahol az igazi helye van. Jelenleg nincsenek olyan versenyzőink, akik mind amatőrként, mind pedig profiként a világ élvonalába tartoztak, de Madár és én sem érhettük volna el ezeket az eredményeket az Universum nélkül. Ráadásul a mi időszakunkra jellemző médiaérdeklődés sincs már meg, és ennek talán egyik oka az, hogy sajnos ma nincs egyetlenegy olyan profi bunyósunk sem, akit példaképként oda lehetne állítani a tömegek elé” – fogalmazott a WBO alelnökeként is dolgozó Kokó.

Fotó: Szalmás Péter

A hazai profi bunyó sokak szerint egyértelműen Rácz Félix tevékenysége miatt került ennyire középpontba. Máté szerint a menedzser azzal, hogy tető alá hozta minden idők legnézettebb bokszmeccsét – ami Nagy Csonttörő János és a Kokót kiütő argentin Chacon között zajlott –, bebizonyította, képes nagyot alkotni. Mostani visszatérése is sokat sejtet. „Noha a pillanatnyi büdzsé dönt arról, hogy mire költünk, azért Rácz Félixnek hajlamosak lennénk elhinni, hogy újabb igazgyöngyre bukkant, aki érdemes a médiatámogatásunkra” – jelentette ki Máté Pál. Bertók Róbert, az egyik legismertebb hazai mérkőzésszervező szerint Erdei Zsolton kívül valóban eltűntek a magyar bokszolók a televíziók képernyőjéről, és ez bajba sodorta a sportágat. „De az is érdekes és izgalmas kérdés, vajon miért nincsenek képernyőn? Hiszen Vető Gábor vagy Kelemen Balázs nagyon jó bokszolók, de mivel ők nem kaptak olyan menedzselést, mint amit mondjuk az Universum tudott adni például Bedákéknak, őket alig vagy egyáltalán nem ismeri az átlagos magyar néző” – vélekedett a promóter. A legtöbb profi ökölvívó világbajnoki övvel rendelkező Belinszky Krisztina – három súlycsoportban hat bajnoki cím – nemrég visszavonult, többek között éppen a médiatámogatás hiánya miatt. Trénere, Kiss Zoltán elképesztőnek tartja, hogy amíg leghíresebb tanítványa az amerikai piacon vagy Japánban abszolút

Balzsay Károly Sokak szerint éppen az okozza a magyar profi ökölvívás nehézségeit, hogy jelenleg mindössze egy világbajnokunk van Balzsay Károly személyében. A WBA nagyközépsúlyú bajnoka szerint – aki Erdei Zsolton kívül talán az egyetlen jelenlegi eladható magyar bunyós – igenis visszatérnek a szép idők a magyar profi bokszba. „Bízom a fellendülésben, küldetéstudatommá vált a magyar profi boksz újbóli felvirágoztatása. Világbajnokként talán elérem, hogy ismét képernyőre kerüljön a profi boksz, és ha ez így lesz, akkor megint lesz pénz magas színvonalú hazai gálákat rendezni” – vélekedett Balzsay, aki szerint a televíziók másként is segíthetnek eladhatóvá tenni a hazai bunyósokat. „Ha az éppen nem mérkőző bunyósokat szakkommentátorként alkalmazzák, akkor benn maradnak a köztudatban, sőt, egy újabb oldalukról mutatkozhatnak be a nézőknek” – tette hozzá világbajnokunk. Kótai Mihály A visszavonult versenyző, aki korábban két szervezet nagyváltósúlyú világbajnoka is volt, úgy véli, nézőpont kérdése, hogy a magyar profi boksz válságban van-e. „Én inkább azt mondanám, Erdei Zsolton és Balzsay Kareszen kívül most nincsenek olyan bunyósaink, mint 2000 és 2006 között, akik tűzbe tudnák hozni a közönséget. De bizakodó vagyok a jövőt illetőleg, hiszen az amatőrök között több nagyon nagy tehetség van, például a tavaly Moszkvában Európa-bajnoki címet szerző Bacskai Balázs. Az ő, illetőleg Madár és Balzsay újabb sikerei visszahozhatják a média támogatását.”

Fotó: Szalmás Péter

sztárnak számított, addig itthon szinte alig ismerték. „Ez a rákfenéje az egésznek. Ha a három súlycsoportban világbajnok Kriszta levetkőzött volna bizonyos műsorokban, minden bizonnyal sokkal eladhatóbb lett volna itthon. De ő nem akart celeb lenni. Nevetséges, hogy egy ilyen tudású bokszoló, csak azért, mert nem egy nagy nyugati klub versenyzője, egyszerűen nem kerülhet képernyőre” – háborgott a 14 profi bunyóssal dolgozó klubtulajdonos. Kiss Zoltán úgy látja, amíg nem lesz több pénz a sportágban, addig a magyar klubok csak a kisebb szervezetek címmeccseit tudják nagy nehezen megfizetni, ráadásul a köréjük szervezet gálák tőkeerős támogatók nélkül egyszerűen nem lehetnek nyereségesek. „Pedig mi arra is hajlandóak voltunk többször, hogy fizessünk kisebb kábeltelevízióknak azért, hogy a bokszolóink meccsét közvetítsék. De a nagyobb csatornákat mi nem tudjuk megfizetni” – tette hozzá. B. Molnár László

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

EURÓPAI UNIÓ

www.gtm.hu

A PEKINGI STRATÉGÁK INKÁBB AMERIKÁRA KONCENTRÁLNAK

Kína tényleg „felvásárolja” Európát? 2010-re – az Egyesült Államokat megelőzve – Európa lett Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelem értéke 395 milliárd euró, az uniós kereskedelmi deficit pedig 169 milliárd euró volt. Ezek után szinte költői a kérdés: vajon mennyire fontos Kína számára Európa (benne Magyarországgal) és fordítva. Dr. Bernek Ágnes, a Zsigmond Király Főiskola Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője adott átfogó elemzést a korántsem egyszerű kapcsolatrendszerről.

Tartani kell-e attól, hogy Kína úgymond „felvásárolja” Európát? – Kína számára nem képviselnek elsődleges célterületet az európai országok. A kontinens egészét pedig biztosan nem fenyegeti a kínai felvásárlás, bár Peking számára egyes európai országok esetében nagyon fontosak a működőtőke-befektetések. Kína államkötvények vásárlásába is kezdett Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban. Becslések szerint Kína jelenleg az eurózóna teljes adósságállományának mintegy 7%-át birtokolja. Persze befektetései nem jótékonysági akciók, hanem a hatalmas ország érdekei diktálják. Ennek ellenére a kínai tőkebefektetések elnyerésében Európának erős versenytársai vannak. Pekingnek kiemelkedő pénzügyi és működőtőke-érdekeltségei vannak az amerikai kontinensen, Délkelet-Ázsiában, de az afrikai és a közel-keleti térségben is. Az Európában jelen lévő kínai működő tőke mértéke mondjuk az Egyesült Államokhoz viszonyítva igen szerénynek mondható.

Kína globális partnernek tekinti az EU-t? – Bizonyos szinten igen, nem véletlen, hogy az Unióhoz saját stratégiát dolgozott ki. Kínának sokkal inkább van Európa-politikája tehát, mint fordítva. Így van ez még annak ellenére is, hogy Peking számára elsődlegesen az USA-val való kapcsolat a fontos, és ezért indokolt nem G20-ról, hanem inkább G2-ről beszélni. A hatalmas ország számára megítélésem szerint nem elsődlegesen fontos az Európai Unió, a kínai stratégák sokkal inkább az amerikai kontinensre és Délkelet-Ázsiára koncentrálnak. És az EU hogyan tekint Kínára? – Az Európai Uniónak máig nincs egységes Kína-politikája, ami bizony nagy probléma. Sőt legtöbbször a Kínával való kapcsolat csak negatív értelemben jelenik meg, például abban merül ki, hogy az Unió milyen kvótákat akar szabni a kínai árukra. Az EU-nak az egységes szakpolitikák terén egyébként is igen nagy lemaradásai van-

Dr. Bernek Ágnes

nak. Az egyik legfájdalmasabb elmaradás az egységes energiapolitika hiánya. Gondoljunk csak a Nabucco földgázvezetékre, ami a mai napig csak papíron létezik. Világhatalom már Kína? – A világ legnépesebb országára sokan már most úgy tekintenek, mint világgazdasági nagyhatalomra, Peking viszont a világpolitika színpadán sokszor úgy viselkedik, mintha csak egy regionális hatalom lenne. Kína még nem elég erős ahhoz, hogy világpolitikailag vezető hatalom legyen. Hiába mondják, hogy néhány éven belül a kínai gazdaság megelőzi az amerikait. Lehet, hogy a nemzetgazdasági teljesítmény alapján igen, de az Egyesült Államoknak szinte behozhatatlan előnye van például a technikai fejlődés területén. Bár sokan szeretnék az amerikai dollár trónfosztását is, a mai napig ez a világ abszolút kulcsvalutája. Milyen problémák terhelik az EU és Kína kapcsolatait? – Az EU és Kína viszonyát terhelő jelenlegi problémák az euróövezet válságából erednek, abból például, hogy Kínának milyen szerepe lehet a jövőben ennek megoldásában. Persze sok más kényes kérdés is van: például az illegális bevándorlás, a kínai árukra kivetett uniós kvóták, a hamisítás elleni fellépés, a szellemi tulajdon védelme. Az azonban, hogy milyen lesz Kína és az Unió kapcsolata a jövőben – geopolitikai nyelven szólva –, a nagy stratégiák-

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

EURÓPAI UNIÓ

www.gtm.hu

tól függ. Például attól, hogy milyen lesz Kína viszonya az USA-hoz, Oroszországhoz, vagy hogy Kína hogyan tudja még tovább terjeszteni gazdasági érdekeltségeit a délkelet-ázsiai országokban, az afrikai kontinensen vagy Latin-Amerikában. Fő kérdés magának az Uniónak a jövője. Sokan azt mondják, hogy a 21. század gazdasági központja a következő néhány évtizedben áttevődik a csendes-óceáni erőtérre, és ez az egész Európai Unió számára félelmetes mértékű kihívás lesz. Miért érdeke Kínának, hogy részt vegyen az euróövezet stabilizálásában? – Megítélésem szerint azért, mert Kínának az a legfőbb érdeke, hogy maga a világgazdasági rendszer legyen stabil, mert ebben a világgazdasági rendszerben még jobban megerősödhet. Kína európai gazdasági és politikai befolyása kétségkívül jelentősen nőni fog az elkövetkező években. A kínai devizatartalékok diverzifikálása nem csupán Kínának az USA-tól való függőségét csökkenti, hanem erősíti az eurót, és közvetve továbbépíti azt a sokpólusú világot is, melyben Kína mellett az EU is inkább érdekelt. Miért jelent problémát a kínai gazdaság piacgazdaságként való elismerése? – Mert a legnagyobb működő tőkét befektető vállalatai 100%-ban állami tulajdonúak. Ilyen például a kőolaj-kitermeléssel foglalkozó China National Petroleum Corporation nevű vállalatóriás, amely majdnem mindenütt megjelenik a világban, ahol kőolajat tárnak fel, és azonnal befektet. Nemcsak az a kérdés, hogy mennyiben van szó piacgazdasági rendszerről, hanem az is, hogy milyen az állam piacgazdasági szerepe. Egyébként Oroszországgal ellentétben Kína már idestova tíz éve a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO tagja. A már létrejött megállapodás alapján 2016-ban elvben automatikusan elismerik piacgazdaságként. 2016 azonban még igen messze van. A világgazdaságban manapság már senki nem mer prognózist készíteni akár csak a jövő évre sem. Tehát neoliberális szemmel Kína nem igazi piacgazdaság, de az lehet? – Az a neoliberális piacgazdasági modell, amiben még mindig sokan hisznek, hogy az állam éjjeliőr szerepet játszik, és a piac láthatatlan keze mindent megold, szinte már az Egyesült Államokban sem létezik, miután Barack Obama elnök is hatalmas lépéseket tett, hogy átalakítsa az amerikai gazdaságot. Kína sokkal inkább egy

2011-ben Kína lett a világ legnagyobb exportőre és a második legnagyobb nemzetgazdasága, mintegy 11%-ban részesedik a világkereskedelemből. A kínai vállalatok ma már szinte minden infrastrukturális pályázaton jelen vannak Európában. Lengyelországban autópálya-tendert nyertek, olasz és görög tengeri kikötő és egy olasz légikikötő építésére kötöttek megállapodásokat. Az EU bár kinyilvánította, hogy egységes és nyitott piacán szívesen látja Kína beruházóit, előfordul, hogy a helyi vállalati, iparági érdekeket sértő vagy veszélyeztető kínai konkurensek adminisztratív falakba, sőt mennyiségi kvótákba ütköznek. Mivel az Európai Unió nem ismeri el, hogy Kína valódi piacgazdaság lenne, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai szerint még alkalmazhatnak dömpingeljárásokat ellene.

államilag irányított piacgazdaság. A 21. században minden megváltozik, az állam szerepét is újra kell értelmezni. Kína, a világ legnépesebb országa, úgy tűnik, gazdaságilag egyelőre nem kívánja a nyugati demokráciák mintáját követni. Politikailag és emberjogilag sem… – Nagyon nagy kérdés, hogy Kínában lesz-e a közeljövőben társadalmi átrende-

ződés. Zbigniew Brzezinski, a világ egyik legnagyobb tekintélyű geostratégája még a 90-es évek végén írt, A nagy sakktábla című könyvében a 2000-es évekre prognosztizálta, hogy Kínában társadalmi átalakulás lesz. Ez azóta sem következett be. A világ máig nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy Kínában meddig marad ilyen a politikai rendszer, és lesz-e ott demokratizálódási hullám, vagy nem. Ez persze nem csak Kína esetében kérdéses… – A nyugati országok egyik fő problémája ma, világszerte hogyan alakul a demokráciáknak és a diktatórikus rezsimeknek a viszonyrendszere, a demokráciára való törekvés hol és mit fog előidézni a jövőben. Természetesen Oroszország esetében is feltehetjük ezt a kérdést. Ha

egy gazdasági fejlődési folyamat a társadalmi rétegek közötti végletes szakadékkal jár együtt, akkor egy olyan félelmetes jellegű krízistényező keletkezik, amikor már nem lehet megjósolni, hogy milyen fejlemények lesznek. A világ egyik legfontosabb kérdése, amit egyelőre senki nem mer megválaszolni, hogy Kínában mikor lesz olyan társadalmi változás, amely, ha nem is kérdőjelezi meg a kínai gazdasági növekedést, de mindenképpen hatással lesz rá. Csak mi érezzük úgy, hogy Magyarországra fokozott figyelem irányul kínai részről? – Minden Kína-szakértő azt mondja, hogy Peking kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a magyar kapcsolatnak, a korábbi magyar nagykövetek is úgy vélekednek, hogy Magyarország lesz Kína európai kapuja, a kínai „selyemút” vége. Ha viszont objektívek akarunk lenni, akkor látnunk kell, hogy komoly versenyhelyzet van a visegrádi országok között, Kína a többi három országgal is intenzív kapcsolatot ápol. Ráadásul Románia is nagyon érezhető lépéseket tesz annak érdekében, hogy Kína Romániát tekintse Európa kapujának. Ez egy nagy és többoldalú játszma, aminek még messze nincs vége. Az viszont biztos, hogy Magyarországnak még a jelenleginél is sokkal intenzívebb Kína-politikát kellene kifejtenie. Akkor már abban sem lehetünk biztosak, hogy mi leszünk Kína legnagyobb logisztikai partnere? – Korábban valóban volt arról szó, hogy Kína kiemelt logisztikai központja Magyarországon lesz, a legújabb hírek szerint viszont már Szlovákia az erre kiszemelt hely. De más „legendát” is el kell oszlatnunk: míg korábban számos esetben elhangzott, hogy Magyarországon folyamatosan növekvő kínai népesség talál otthonra, mára kiderült, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a hazánkban élő kínaiak száma. V. Pap Zsófia

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

ELŐZETES

www.gtm.hu

Felelős kiadó GTM Kiadói Kft. Ügyvezető igazgató Balla Ágnes www.gazdasagitukorkep.hu www.gtm.hu Felelős szerkesztő Bogdán Zoltán tukorkep@tukorkep.hu

A kockázat el van vetve Az egyszeri magyar kisvállalkozó nem is tudja, hogy az Enterprise Risk Management (ERM) mennyire a mindennapjai részévé vált. ERM reggel, ERM délután és talán még a hétvégén is. Hogy mi az az Enterprise Risk Management (ERM)? Vállalati kockázatmenedzsmentként fordítják, de úgy nem anynyira elegáns. Elméletileg nagyvállalatokra találták ki, ahol jellemzően elkülönül egymástól a tulajdonosi, vállalatirányítási, menedzsmenti és alkalmazotti réteg, viszont a kockázat közös, és a cél is ugyanaz: hogy másnap és egy év múlva is legyen mindenkinek munkahelye és fizetése. Az ERM célja nagy vonalakban, hogy meghatározza azokat a lehetséges eseményeket és kockázatokat, amelyek hatással lehetnek a szervezetre, kezelje ezeket a kockázatot, hogy a szervezet meg tudja valósítani a célkitűzéseit. A kisvállalkozásoknál természetesen nincsen arra külön osztály vagy ember, aki az ERM-mel foglalkozik. Illetve van, úgy hívják, hogy ügyvezető vagy tulajdonos. Ők azután igen jól tudják – mert a saját bőrükön megtapasztalták – az ERM alapvetéseit. Miszerint a vállalatirányítás nem más, mint döntések sorozata. Minden egyes döntés meghozatala előtt információkat kell gyűjteni, rendszerezni és elemezni, majd ezek segítségével meg kell próbálni előre jelezni a várható hatásokat és eredményeket. A döntéshozatal után folyamatosan mérni és értékelni kell az eredményeket, szükség esetén pedig be kell avatkozni. A magyar kisvállalkozó mindezt persze nem ERM-tudatosan, hanem ösztönösen teszi, mert a kockázatok reális felmérése nélkül hamarosan nem ügyvezető igazgató, hanem bukott vállalkozó lesz. A magyar kkv-k paradox módon általában akkor szoktak megrogyni, amikor sikeressé válva el kellene hagyniuk a családi méreteket, a 10-20 fős, átlátható kereteket. Ekkor kiderül, hogy az üzleti kapcsolatok fejlődésével már olyan szerteágazóbb viszonyok jönnek létre, amelyeket egy ember már nem tud átlátni. A növekedéssel párhuzamosan egyre több tényező alakulásától függ a siker, az üzleti terv teljesülése. Egyre nehezebb jó döntést hozni, hiszen folyamatosan változik a gazdasági, a jogi környezet, amelyhez a külföldi és hazai versenytársak is próbálnak igazodni, illetve a vevők is újabb és újabb igényekkel állnak elő, fizetni pedig nem szeretnének. A kockázatok fokozódása átgondolt, körültekintő stratégiát kívánna meg, amely képes úrrá lenni az esetlegesen bekövetkező, nem kívánt fordulatokon, válságokon is. Ilyenkor dönt a magyar kisvállalkozó úgy, hogy szép dolog a növekedés meg az ERM, de ő inkább megmaradna kicsinek, mert azt legalább átlátja, ott biztos terepen mozog. Az Enterprise Risk Managementet pedig hagyja a nagyoknak, azok úgyis jobban beszélnek angolul…

Irodavezető (titkárság, pénzügy) Nuridsány Yvette 06-1-388-8175 (1) 439-0395 titkarsag@tukorkep.hu Munkatársak Kovács István, Markocsán Sándor, Orsó Gabriella, Péterffy Ágnes Szerkesztőség 1146 Budapest, Dózsa György út 17. (1) 388-8175 (1) 439-0395 tukorkep@tukorkep.hu Nyomdai előkészítés Blaskó János Korrektúra Csák Lilla Nyomda Demax Művek Ügyvezető igazgató Tábori Szabolcs ISSN HU 1587-639X

Lapunkat rendszeresen szemlézi az

Index Auro-Science Consulting Kft. AVE Magyarország Kft. COWI Magyarország Kft. Debreceni Egyetem Ecseri Kft. Egrokorr Zrt. Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. Fecó-Ferr-Fém Bt.

11 6 7 27 24 21 B2 8

2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

FoReGo Magyarország Kft. Fővárosi Gázművek Zrt. Magyar-Lakk Kft. Mirrotron Kft. Nitrogénművek Zrt. Primmo KS Kft. Vertikor-Alpin Kft. Vitecqua Kft.

B3 15 20 26 25 10 16 10

Magyarország legnagyobb médiafigyelője. 1084 Budapest, Auróra u. 11.

A Gazdasági Tükörkép Magazin előfizethető a www.gtm.hu honlapon vagy a szerkesztőségben a (06-1) 388-8175-ös számon.

Szolgáltatásaink

›

Veszélyes és nem veszélyes hulladékok begyűjtése engedélyeinknek megfelelően, egyedi ajánlat alapján (papír, karton, toner, tintapatron, elektronikai hulladék, akkumulátor, PET palack).

› ›

ADR szakmai tanácsadás, engedélyezési eljárások kivitelezése.

› › ›

Áruszállítás, fuvarozás egyedi ajánlatok alapján.

Hulladék-nyilvántartási, adatszolgáltatást segítő ügyviteli program értékesítése.

Selejt áruk szállítása. Irodai szelektív hulladékbegyűjtés.

FoReGo Magyarország Kft. 2092 Budakeszi, Kagyló u. 1-3. | Tel.: (23) 457-151 | Fax: (23) 454-879 | E-mail: info@forego.hu | Honlap: www.forego.hu

Északmagyarországi Regionális Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3700 Kazincbarcika, Tardonai út 1. Postacím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117 Telefon: 06/48-514-500 Telefax: 06/48-514-582 Honlap: www.ervzrt.hu E-mail: info@ervzrt.hu