Issuu on Google+

MAGAZI NJA

690 Ft

GTM-borito copy.indd 1

2011. DECEMBER

Fotó: Balog Zsolt A KAPCSOLATOK

GAZDASÁGI TÜKÖRKÉP MAGAZIN XI. ÉVFOLYAM • 2011/9

XI. ÉVFOLYAM

A PIAC MINDIG KIKÉNYSZERÍTI A MINŐSÉGET? TAKARÉK ÜZEMMÓDBAN A MEZŐGÉPGYÁRTÁS AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VESZTESEI LEHETÜNK FEJLESZTÉSEK A XXI. SZÁZAD VASÚTJÁÉRT SZAPORODÓ GONDOK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

2011.12.14. 16:41


GTM-borito copy.indd 2

2011.12.14. 16:41


TARTALOM 2 HÍRTÜKÖR

24 KÖZLEKEDÉS Specifikus minőség rejlik a sínek alatt

4 MINŐSÉG A piac mindig kikényszeríti a minőséget?

24

A pályaműködtetés terén nincs egységes európai gyakorlat

4 Regionális vasútvállalat lett a GYSEV

A tömegek számára még ma sem érkezett el a fogyasztói Kánaán

26

Ötvenmilliárdos fejlesztéssel a minőségi szolgáltatásokért

Újszerűen védik a fogyasztók érdekeit

5

Az alkotó értelmiség és a menedzserréteg nem eléggé „szabadalomtudatos”

6

A hamis áruk a fogyasztók biztonságára és egészségére is veszélyt jelenthetnek

2012-ben a mikro- és kisvállalkozások is fizethetik az innovációs járulékot

Halovány fény a magyar alagút végén 8

A Magyar Innovációs Szövetség nyílt levelet intézett a képviselőkhöz

Marad-e minőség a hazai felsőoktatásban?

A mezőgazdasági gépek piaca is megsínylette a válságot, a támogatások elmaradását. 2010-ben különösen jelentős mértékben esett vissza az értékesítés. Erről és a következő időszak lehetőségeiről is beszélgettünk Nagy Miklóssal, a Mezőgazdasági Eszközés Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) elnökével, a szegedi Szegána Kft. ügyvezetőjével.

19

A számonkérés mellett az ösztönzés lehetőségeit is keresik

Stratégiai fontosságúnak tekintik a minőségügyi követelmények teljesítését 10

28

A Magyar Alagútépítő Egyesület kitüntetéseket adott át

29

Megfelelően szakképzett, elégedett dolgozók kellenek

Az eredeti tervekkel ellentétben lesznek kutatóegyetemek is

Ismét Debrecenbe került a büszke díj

11

A folyamatos és eredményes minőségfejlesztésért

CHEMIKUT projekt a Debreceni Egyetemen

30 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ Sokasodnak a gondok Észak-Magyarországon 30 Kevesebb lett az adminisztráció, és rövidültek a határidők

12

A kamarák ereje kevés a kilábaláshoz

32

Alapvetően átalakítják a szakképzés rendszerét

Felsőoktatás – innováció – minőség

16 Tíz felnőttképzési tanfolyam 2011-ben

Az ipar igényeit az eddiginél hatékonyabban kell figyelembe venni

Minőséggel a nukleáris biztonságért

17 35 KÖNYVAJÁNLÓ

A biztonságnövelő intézkedések általában komplex feladatot képeznek

18 MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÁS A kispesti Dutrától a Landini Mistralig

36 PÉNZÜGY Ez a faktoring nem az a faktoring 18

A piac negyedét fedik le a hazai mezőgazdasági gépgyártók

Takarékos üzemmódban a mezőgéppiac

34

Egyedül rendelkeznek felnőttképzési intézményi akkreditációval

Súlyosan érintette a válság a legfejletlenebb magyar régiót, az észak-magyarországit. Az uniós pályázatok és az új beruházások ellenére Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében kevesebb a munkahely, növekszik a munkanélküliség és az elvándorlás. Mit tehet ilyenkor a megyei és régiós politika? – kérdeztük Becsó Zsolt parlamenti képviselőt, az Észak-magyarországi Fejlesztési Tanács elnökét.

30

36

A kkv-szektor negyedét rövid távon már a faktoráló cégek finanszírozzák

19

2010 volt a forgalmazók fekete éve, azóta konszolidálódott a helyzet

38 EURÓPAI UNIÓ A 2014–2020 közötti uniós költségvetés egyik nagy vesztese lehet Magyarország

38

Kapósak a kopóalkatrészek

20 A kérdés már csak az: húsz vagy negyven százalékkal kapunk-e kevesebbet

Minőség és tartalom a mezőgazdasági gépgyártásban

A mezőgazdasági gépforgalmazás élvonalában

21

A gépek mellett a nyújtott szolgáltatás is egyre fontosabb

Válságban is születhet sikertörténet

22

A nyereség négyötödét visszaforgatják a termelésbe

39

Érezhetően fel kell gyorsítani a jelenlegi források felhasználását

40 AUTÓ- MOTOR SPORT Csinos amazonok a száguldás világából

40

Betonon és vízen is bizonyítanak a gyengébb nem képviselői

Világszínvonalú betakarító adapterek A békési mezőgazdasági gépgyártó a külpiacokon erősít

23 44 ELŐZETES

Nagyon hátrányosan érintheti hazánkat, ha az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament változatlan formában elfogadja az Európai Bizottság által benyújtott, 2014–2020 közötti időszakra szóló költségvetési tervezetet. A Bizottság javaslata alapján Magyarország elveszítené jelenlegi felzárkóztatási támogatásainak több mint 20%-át. A Lisszaboni Szerződés több új kötelezettséget határozott meg az Unió számára, emiatt a tervezet szerint csökkennek a tagállamoknak szánt kifizetések.

38

A szegény országok eddig több forráshoz jutottak hozzá

www.gtm.hu 2011. DECEMBER – 9. SZÁM

GTM_2011-9 rendez.indd 1

1

2011.12.14. 15:18


GTM_2011-9 rendez.indd 2

2011.12.14. 15:18


GTM_2011-9 rendez.indd 3

2011.12.14. 15:18


MINŐSÉG

www.gtm.hu

A TÖMEGEK SZÁMÁRA MÉG MA SEM ÉRKEZETT EL A FOGYASZTÓI KÁNAÁN

A piac mindig kikényszeríti a minőséget? Alapvetően jó ötletnek tűnt a hazai fogyasztó szemszögéből megvizsgálni, mit is takarnak az olyan fogalmak, mint termékminőség, szolgáltatásminőség. Mit tesznek és mit tehetnének a cégek termékeik magas színvonaláért? Van-e elég olyan szervezet, amely elfogultság nélkül megítéli egyes cikkek és cégek kvalitását, illetve intézmény, ahol ilyen szakembereket képeznek? A minőségi díjaknak van-e igazi rangjuk, és azokat valóban a legjobbak kapják-e? A nagyközönség az ár mellett odafigyel-e valami másra is? A sok-sok kérdés körbejárása után egyetlen határozott szóba tudjuk sűríteni a válaszunkat: hát...

mikor 1979-ben a legendás, hazai gyártású Trapper farmer díjat nyert a Kiváló Áruk Fórumán, egy ország mosolygott a Magyar Minőségen. Akkor még nem volt sem piac, sem konkurencia, az igazi minőséget nem kényszerítette ki semmiféle gazdasági folyamat. A kínai piacok vagy a diszkontláncok árukínálatát látva megállapíthatjuk, hogy a nagy tömegek számára még ma sem érkezett el a fogyasztói Kánaán. És nem is fog. Az igazi minőség ugyanis minőségi alapanyagot és minőségi munkát feltételez, ennek pedig ára van. Nagyon magas ára. Hiába tudom én, hogy a kézzel gyártott Bentley coupé az igazi minőség, ha százmillió forintba kerül, a robotsorok által gyártott tömegautó meg csak háromba, vajon melyiket veszem meg? Gyaníthatóan ez utóbbit, de ettől függetlenül azért nagyon nem szeretném, ha vészhelyzetben nem fogna a fék, a kanyarban pedig elbitangolna az egyik kerék. A fejlett (és legális) piac tehát a maga eszközeivel (ipari szabványok, minőségbiztosítás, garancia, fogyasztóvédelem stb.) bizonyos szintig garantálja a termékek színvonalát, ezen felül viszont a globális konkurenciaharc tehet a legtöbbet a minőségért. ISO 9000, TQM, Lean, GMP, CSR, CAF, EFQM, EOQ, benchmarking, projektmenedzsment – röpködnek az interneten a minőségre vonatkozó angol fogalmak és rövidítések, de a hétkönapi halandó (újságíró) akkor sem kerül sokkal közelebb a nagy titok megfejtéséhez, ha olyan magyar kifejezésekkel bombázzák, mint

A

4

GTM_2011-9 rendez.indd 4

minőségfejlesztés, kockázattervezés, akkreditálás vagy MSZ EN 45011 szabvány. Ahogy a következő oldalakon látható, olyan kiemelkedő állami cégek első számú vezetői adtak (első szóra) interjút magazinunknak, mint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, de az információbázisnak szánt „minőségi” kis és közepes szakmai szervezetekkel jóval nehezebb volt zöldágra vergődni. Általában ugyanis az „egy titkárnő – egy elnök” felállásban dolgoznak, pénz nélkül, másodállásban, lelkesedésből, távmunkában. Még a tíz évvel ezelőtt fejlesztett honlapokat is saját kezűleg töltögetik föl, érthető, hogy kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy értelmetlen kérdéseken gondolkozzanak. Persze, ha válaszolnak, abból sem derülnek ki szívderítő dolgok. Szinte kiapadtak ugyanis az állami források, megszűntek a jól bevált pályázati lehetőségek. Ennek következtében szakadozóban vannak a nemzetközi kapcsolatok, a kis és közepes cégeknek pedig a mindennapi túlélésre kell a pénz, nem arra, hogy minőségi díjakra pályázzanak, vagy tanfolyamokon vegyenek részt. A kkv-szektor tagjai a nemzetközi elismertséget garantáló fejtágítókon is csak elvétve fordulnak elő, egyszerűen nem képesek kifizetni a 60-70 ezer forintos díjat. Utoljára 6-7 évvel ezelőtt volt arra példa, hogy pályázni lehetett ilyesfajta központi pénzekre, akkor viszont csak 10-15 ezer forintot kértek a kkv-któl. Óriási siker volt, kétszer annyian jelentkeztek, mint amennyi hely akadt.

Merthogy azt a kis cégek is belátják, hogy egy-egy ilyen papírnak kézzelfogható haszna is lehet. Például ha beszállítóként akarnak szerepelni egy multivállalat listáján, akkor bizony megkérdezhetik tőlük, hogy hol van a minőségtanúsítási oklevél. De ugyanez a helyzet azoknál is, akik mondjuk tőlünk nyugatabbra szeretnének munkát vállalni. A magyar vállalkozó értelemszerűen jóval olcsóbban elvállalná az adott munkát, mint az osztrák vagy a német, de ott védik a minőséget és a hazai érdekeket, ezért megkövetelik az ilyesfajta oklevelet. A hazai intézmények által osztogatott minőségdíjak, logók és védjegyek sem sokat segítenek az eligazodásban, hiszen egyrészt rengeteg van belőlük, másrészt pedig általában fizetni kell a kandidálásért. Mindössze féltucatnyi olyan hazai díjat, kitüntetést lehet felsorolni, amelyet a szakma is komolyan vesz, és többé-kevésbé a fogyasztók is ismernek. A Magyar Termék Nagydíjat már 14 éve támogatják különböző minisztériumok és hatóságok, az idén 39 nyertes pályázó vehette át a kisplasztikát az Országház Felsőházi Termében. A Magyar Innovációs Nagydíj igazi súlyát az adja meg, hogy évente csak egy darabot adnak ki belőle. A Nemzeti Minőségi Díjat egy időben a miniszterelnök adta át, két év óta viszont ki sem írták. A Superbrands, Business Superbrands, MagyarBrands kitüntetések mögé felsorakozott a szakma, a fogyasztók viszont még kevésbé ismerik és értik. A Kiváló Magyar Élelmiszer, a Magyar Termék és a többi megkülönböztető védjegy néhány éve még hatásos volt, de ma már szinte minden termék „magyar”, és piros-fehér-zöld színekben pompázik. Az ipar és a mezőgazdaság mellett körülnéztünk a felsőoktatásban is, hiszen egyértelmű, hogy versenyképes minőséget csak kiváló szakemberek tudnak előállítani – de itt sem tapasztaltunk sok szívderítő dolgot. Bizonytalanság, pénzhiány, a hallgatók és az oktatás színvonalának állandó csökkenése jellemzi egyetemeinket. Ehhez csak egy adalék: kutatás-fejlesztés terén a 27 uniós állam közül a 22. helyen állunk. Van tehát honnan felkapaszkodnunk… B. Z.

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

2011.12.14. 15:18


MINŐSÉG

www.gtm.hu

A SZÁMONKÉRÉS MELLETT AZ ÖSZTÖNZÉS LEHETŐSÉGEIT IS KERESIK

Újszerűen védik a fogyasztók érdekeit A hatóságot sokan a vállalkozások ellenségének tekintették, azonban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szakítani kíván ezzel a képpel – hangsúlyozta a lapunknak adott interjújában Pintér István főigazgató, akit a változás részleteiről faggattunk.

Idén húszéves az NFH. Melyek voltak a mérföldkövek, a legnagyobb kihívások a hivatal életében? – Minden időszaknak megvannak a maga feladatai, a fogyasztóvédelem területe pedig – válaszolva a kor követelményeire – folyamatosan igényli a megújulást. A klasszikus értelemben vett fogyasztóvédelem intézményrendszerének kialakulása a rendszerváltozás időszakához köthető, akkor a korábbi, hiánygazdasággal küzdő, tervutasításos rendszert felváltotta a piacgazdasági környezet, ehhez a fogyasztói jogok szélesebb körű védelmének szükségessége párosult. Az uniós csatlakozás előtti időszak szintén mérföldkőnek tekinthető: ekkor a teljes joganyagot át kellett tekinteni, és harmonizálni az európai normákkal. A legutóbbi kormányváltást követő legnagyobb kihívást az jelentette, hogy szakítsunk azzal a képpel, amely a hatóságot a vállalkozások ellenségének tekintette: alapvető célunk volt, hogy a „puszta” ellenőrzés és szankcionálás mellett keressük és találjuk meg az olyan alternatív eszközöket, amelyek nem csupán a számonkérés, hanem a valódi ösztönzés lehetőségeit is magukban rejtik. Nemrégiben egy jelentős hazai konferencián tartott előadást. Mikre hívta fel a figyelmet? – A felszólalás az említett hatósági szemléletváltás bemutatásából indult ki, abból az új jogalkalmazási gyakorlatból, amely szerint az ellenőrzések célja a jogkövető magatartás biztosítása, ennek pedig csupán egyik lehetséges eszköze a szankcionálás. A konferencián bemutattuk, hogy a pozitív példák kiemelése – legyen szó pozitív listáról, Magyar Termék Nagydíjról (ahol az NFH tagja a Kiírók Tanácsának) vagy az újonnan bevezetett Nemzeti Fogyasztói Termékkosárról – nemcsak a fogyasztóknak ad pozitív előjelű információkat, hanem a vállalkozások szempontjából is újfajta versenyhelyzetet teremt. A változás lé-

nyege, hogy a hatóság a jogszabályokat mindenben követő, illetve a kimagasló minőséget produkáló teljesítményeket is be kívánja mutatni, a vállalkozásoknak pedig nemcsak azért érdemes betartani a vonatkozó előírásokat, mert akkor elkerülhetik a szankciót, hanem azért is, mert a tisztességes vállalkozásokat a hatóság közvetlenül is elismeri. Az NFH az új éra alatt érezhetően a vállalkozók felé nyit. A visszajelzések alapján érzi-e a pozitív visszacsatolást: jó-e, hogy nem a bírságolásra, hanem a figyelmeztetésekre terelődött a hangsúly? – A visszajelzések egyértelműen pozitívak, és nem azért, mert a hatóság nem büntetett olyanért, amiért büntetni kellett volna. A vállalkozások örülnek az olyan hatósági munkának és értékelésnek, amelyből tanulhatnak. Sok esetben tapasztaljuk, hogy az adott cég nem azért követi el a jogszabálysértést, mert rosszat akart tenni, vagy ártani akart valakinek, hanem mert nem volt tisztában az előírásokkal. Ugyanakkor azt is tudják a vállalkozások, hogy a figyelmeztetésnek vagy a bírság nélküli kötelezésnek ugyanolyan kötelező ereje van, és az ismételt jogsértés – ami már minősülhet az új jogalkalmazási politikával való viszszaélésnek – egyértelműen pénzbírságot von maga után. Az elmúlt években számos megállapodást kötöttek különböző külföldi és belföldi civil szervezetekkel, hatóságokkal, érdekképviseletekkel. Miért volt ezekre szükség?

– Az együttműködés célja mindenekelőtt az, hogy segítsük a partnereket, legyen szó állami, szakmai vagy civil szervezetről. A hatóságok közötti együttműködés több területen jogszabályi kötelezettség, ugyanakkor szükséges annak érdekében is, hogy mindenki pontosan lássa a hatásköri határokat, az ellenőrzések összehangolásának eredményeképpen pedig egy jól működő munkamegosztáson alapuló (költség)hatékony ellenőrzési rendszert alakítsunk ki. A vállalkozói érdekképviseletekkel való megállapodások hivatottak biztosítani azt, hogy a szervezetek tisztában legyenek a hatósági elvárásokkal, és tagságukat megfelelő tudás birtokában tudják tájékoztatni a jogszabályi előírásokról és a hatósági tapasztalatokról. A civil szervezetek vonatkozásában a közös munka elsősorban a tájékoztatás és az oktatás területére koncentrálódik, de az együttműködések teszik lehetővé egyes problémás témakörökben az együttes fellépés lehetőségét is. A határon túli fogyasztóvédelmi szervezetekkel való együttgondolkodás pedig jellemzően a tapasztalatok kicseréléséről szól: egy-egy jó példa átvétele a másik országban esetleg még meg nem oldott problémák megfelelő kezelését eredményezheti, a napi szintű együttműködés pedig a határon átnyúló jogviták hatékony orvoslását teszi lehetővé. Ebbe a sorba illeszkedik bele a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával kötött együttműködési megállapodás is? – A megállapodás célja a fogyasztói tudatosság és tájékozottság növelése a fogyasztóvédelmi és a szellemitulajdon-védelmi ismeretek terén, különös tekintettel a hamisított termékek megvásárlásával együtt járó veszélyekre való közös figyelemfelhívásra. Az NFH tagja az SZTNH égisze alatt működő Hamisítás Elleni Nemzeti Testületnek, a megállapodás többek között része volt az e területen végzett közös munka kiszélesítésének. Mindemellett arra is szüksége volt az NFH-nak, hogy a jövő esztendőben elindítani tervezett Fogyasztóbarát Embléma bevezetéséhez az SZTNH szakmai segítséget adjon. Bencze Áron

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

GTM_2011-9 rendez.indd 5

5

2011.12.14. 15:18


MINŐSÉG

www.gtm.hu

A HAMIS ÁRUK A FOGYASZTÓK BIZTONSÁGÁRA ÉS EGÉSZSÉGÉRE IS VESZÉLYT JELENTHETNEK

Az alkotó értelmiség és a menedzserréteg nem eléggé „szabadalomtudatos” Beszélgetés dr. Bendzsel Miklóssal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökével

Az interneten kutakodva feltűnt, hogy a hivatal, illetve az Ön neve a szűken vett szakmai témák mellett gyakran merül föl a különböző hamisítások elleni kampányokban és minőségi díjak környezetében is… – Ez valószínűleg onnan ered, hogy a hamisítások évente 600-900 milliárd forintos kárt okoznak a nemzetgazdaságnak. Egyébként a hamisítások elleni küzdelem évek, évtizedek óta az egyik szívügyem, a magam eszközeivel igyekszem mindent megtenni, hogy létrejöjjön egy széles körű társadalmi-szakmai összefogás a hamisítás és a kalózkodás ellen. Hamasitasellen.hu címen még egy külön honlapot is fenntart erre a célra a hivatal… – Ez a HENT (Hamisítás Elleni Nemzeti Testület) honlapja. A 21 tagú – hivatalunkra támaszkodva működtetett – testület már 2008 óta tevékenykedik, igyekszik megvalósítani a Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célkitűzéseket. Különböző kutatásokat végzünk, konferenciákat, kiállításokat szervezünk, megpróbáljuk elmagyarázni például az egyetemistáknak és a középiskolásoknak, hogy a különböző fájlcserélő, P2P és torrentoldalak használata, kalózszoftverek adásvétele szellemi tulajdonhoz fűződő jogokba ütközhet, de jelentős erőfeszítésbe kerül akár a hamis gyógyszerek kereskedelmének térfoglalása elleni küzdelem is. Tehát egyfajta tudományos ismeretterjesztést folytatnak? – Tulajdonképpen így is fogalmazhatnánk. Nemcsak felsőoktatási intézményekben, hanem különböző szakmai szövetségekben, kamarákban is tartunk előadásokat, sőt még a rendőrök, ügyészek, bírák, vámosok továbbképzésében is részt veszünk. Ezeken a területeken főleg a „virtuális” termékekre, a szoftverekre, képekre, filmekre koncentrálunk, hiszen mondjuk egy hamisított Gucci

6

GTM_2011-9 rendez.indd 6

táskát a jól képzett bűnüldöző szakember tíz méterről is felismer, de egy szoftvert? Amely ráadásul bitről bitre tökéletes másolata az eredetinek? Nem könnyű. Ugyanebből a célból kötöttünk együttműködési megállapodást a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, hiszen a hamisítás elleni küzdelem közös ügyünk. Ugyanis a szellemitulajdon-jogokat sértő hamis áruk, amellett hogy megtévesztik a fogyasztókat, a legtöbb esetben gyenge minőségűek, a fogyasztók biztonságára és egészségére is veszélyt jelenthetnek. Itt már áteveztünk a fogyasztói minőség oldalára. Ön a Superbrands program szakértői bizottságának az elnöke. Miért tartja fontosnak az itteni részvételt? – A Superbrands egy 18 éve folyó nemzetközi mozgalom, amely hét éve már Magyarországot is partnerévé fogadta. Ez egy nagyszerű kezdeményezés, igen sokat tesz a minőség elismertetéséért, az igazán magas színvonalon termelő cégek megismertetéséért. Én egyrészt az elvek miatt veszek részt a bizottság munkájában, a legutóbbi években már a fogyasztói javakat elbíráló bizottság elnökeként, másrészt pedig azért, mert a Superbrands Szövetség éppen a mi hivatalunk publikus adatbázisait használja fel arra, hogy a jelentkezőket megszűrje, hiszen ez a rendszer mintegy 180 ezer releváns adatot tárol. Hogyan lett a Superbrandsból MagyarBrands? – Az elmúlt években egy kicsit tovább léptünk: létrehoztuk az úgynevezett MagyarBrands márkát. Mert szép dolog a nemzetközi hírnév, a világsiker, de tudomásul kell venni, hogy nem lehet minden vállalkozásból Microsoft vagy Coca-Cola, ha valaki csak Magyarországon vagy Közép-Európában közkedvelt, de ott nagyon, az a cég azért már elért valamit, megérdemli az elismeréseket, amit ezzel a díjjal is szeretnénk kifejezni.

A márkaépítésre nemcsak egyes cégeknek, hanem a „Magyarország” nevű terméknek is igen nagy szüksége lenne… – Nekem személy szerint is szívügyem Magyarország imázsának vagy márkájának a megteremtése, látja még megfelelő szavunk sincs az angol „nation branding” kifejezésre. Nem hozhat igazi eredményt, ha az egyik szervezet pulikutyával, a másik gémeskúttal, a harmadik pedig Bartók vagy Kodály képével próbálja Magyarországot a külföld tudatába vésni. Ez persze tudom, hogy nagyrészt a turisztikai, vendéglátói ágazat problémaköre, de ha komoly országmárkát akarunk kiépíteni, itt is szükség lehet a szellemi tulajdonvédelemhez értő szakemberek segítségére. Ha például azt szeretnénk, hogy a boraink feljebb kerüljenek a külföldi boltok legalsó polcairól, akkor egyrészt a borászainknak állandó jó minőséget kellene produkálniuk, másrészt pedig valami különlegességgel kellene kirukkolni. Nem biztos, hogy csak a nagy nemzetközi szőlőfajták termesztésével lehet jó eredményeket elérni: van elég oltalom alatt álló tradicionális magyar szőlőfajta, 22 borvidékünk egyre

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

2011.12.14. 15:18


GTM_2011-9 rendez.indd 7

2011.12.14. 15:18


MINŐSÉG

www.gtm.hu

A MAGYAR INNOVÁCIÓS SZÖVETSÉG NYÍLT LEVELET INTÉZETT A KÉPVISELŐKHÖZ

2012-ben a mikro- és kisvállalkozások is fizethetik az innovációs járulékot Jövőre számos ponton változhatnak a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó hazai jogszabályok. A csomag hátrányosan érinthet bizonyos cégeket, hiszen eleshetnek az eddig megszokott kedvezményektől. A szakértők szerint a források emelkedése nélkül is hatékonyabb lehetne a hazai kutatás-fejlesztési ráfordítás. A Magyar Innovációs Szövetség nyílt levélben tette közzé ellenvéleményét.

dén tavasszal a Nemzeti Reform Programban hirdette meg a kormányzat, hogy 2020-ra a hazai kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítás eléri a GDP 1,8 százalékát. A célkitűzés igen nagyra törő, hiszen az évek óta a GDP 1 százaléka körül mozgó hazai K+F ráfordítás közel dupláját vetíti előre – 2010-ben ez az arány egészen pontosan 1,14 százalék volt –, ám még így is messze elmarad a GDP 3 százalékától, amely az EU szerint az ideális ráfordítási arány lenne. (Az EU országaiban 2009-ben átlagosan a GDP 1,9 százalékát költötték kutatásra és fejlesztésre.) Szakértők szerint a vállalati K+F ráfordítások dinamikus növekedése nélkül azonban az 1,8 százalék sem érhető el. Az eddig ismertté vált, 2012-re tervezett adótörvény-javaslatok tükrében nem egyértelmű, hogy a K+F adókedvezmények rendszerének átalakítása támogatja-e ezeket a célkitűzéseket. Azzal nagyjából mindenki egyetért, hogy ha a kutatás-fejlesztési uniós rangsor 22. helyéről előrébb szeretnénk lépni, mindenképpen korszerűsíteni kell a támogatási és pályázati rendszerünket. Ugyanakkor, ha a GDP egy százalékát elérő összeget hatékonyabban költenénk el, több eredményt érnénk el, még ha abszolút értelemben a ráfordítások nem is növekednének. Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke a közelmúltban jelentette be annak a fehér könyvnek az elkészítését, amely a 2002–10 között kutatásra, fejlesztésre, innovációra fordított nyolcszázmilliárd forint felhasználásának hatékonyságát elemzi. Mészáros szerint ebben az időszakban is születtek sikeres kezdeményezések, de sokkal előrébb tartanánk, ha ezt a hatalmas összeget hatékonyabban használtuk volna fel.

I

8

GTM_2011-9 rendez.indd 8

Az innovációs járulék, illetve az abból táplálkozó Innovációs Alap eredeti filozófiája még úgy szólt, hogy ahány forintot az üzleti szféra bead az alapba, annyi költségvetési forrással egészíti ki a kormány a kasszát, így megduplázva az innovációra fordítható pénzt. Az ígéret a valóságban soha nem teljesült, de az tény, hogy 2010-ben az állam még mintegy 15 milliárddal toldotta meg az innovációs adóból beszedett pénzeket. A 2004-től bevezetett innovációs járulékot a mikro- és kisvállalatok kivételével lényegében minden cégnek fizetnie kell. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapba befolyt pénzt pályázati úton osztották szét kutatás-fejlesztést, innovációt végző szervezetek, alapítványok, kutatók, kutatóintézetek, egyetemek, cégek között. Ha azonban egy cég megbíz egy egyetemet, alapítványt vagy egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó nonprofit céget azzal, hogy az végezzen számára kutatás-fejlesztést, akkor a megbízási díjjal csökkentheti az állam felé fizetendő innovációs járulék összegét. A járulékot akkor is lehet mérsékelni, ha a járulékfizetésre kötelezett cég házon belül végzett valamilyen kutatást. A járulékcsökkentő lehetőségek felkínálása mögött az a megfontolás húzódott meg, hogy a gazdaságban így végül is ugyanannyi pénzt fordítanak innovációra, de az elosztás kevésbé központosított. A rendszer egyik pozitívuma volt, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított összeg folyamatosan növekedett. A KSH adatai szerint évente 20-30 milliárd forinttal több jutott kutatás-fejlesztésre, így 2010-re már 310 milliárd forint áramlott erre a területre, GDP-arányosan pedig a költés a kilencvenes évek 0,7 százalék körüli szintjéről 2010-re az előbb említett 1,14 százalékra hízott. Ebben kétségkívül szerepe volt a 2004-től bevezetett innovációs járuléknak.

Az utólagos tapasztalatokat felhasználva az Orbán-kormány modernizálni akarja a támogatási rendszert, hogy a rendelkezésre álló források jobban hasznosuljanak. A 2012-re tervezett módosítások között vannak egyértelműen pozitív irányba mutató változtatások. Az eddig különböző törvényekben megtalálható K+F definíciókat az adótörvénymódosítások egyetlen törvényben, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényben vonják össze. Ezzel párhuzamosan az újonnan definiált K+F szabályok néhány esetben bővebbek lesznek a jelenlegieknél, így például K+F-nek (azon belül kísérleti fejlesztésnek) minősülhet a kereskedelmi felhasználásig nem jutó prototípus elkészítése is. A törvényjavaslat meghatározza a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységet is, ami a társasági adóban alapjául szolgálhat az adózás előtti eredmény csökkentésének. Pozitív irányba hathat az is, hogy a nehezen megítélhető tevékenységek K+F jellegének meghatározására a törvényjavaslat egy olyan „hivatalos” minősítési rendszert vezetne be, amelynek megállapításai az adóhatóságot is köthetik, nagyobb kiszámíthatóságot és jobb tervezhetőséget nyújtva ezzel a cégeknek. (A minősítőnek is oda kell figyelnie, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal [NAV] egy ellenőrzés során a K+F témakörben megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenységet minősítő szakértő intézményt.) A tervek szerint a jövőben egységesen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának feladata lesz a kutatást végző szervezetek minősítése. A kiadott minősítés az iránymutató az adott kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban igénybe vehető valamennyi adókedvezmény esetében. Jelenleg az innovációs járulék, a társasági adó és az osztalékadó, az iparűzési adó és a gyógyszeripari befizetések vonatkozásában vehető igénybe kedvezmény. A hivatal minősítése felhasználható lesz az K+F pályázatok esetén előírandó kötelező minősítésre is. Fontos változás lehet az is, hogy a törvényekből kikerül az OECD-országokban

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

2011.12.14. 15:18


GTM_2011-9 rendez.indd 9

2011.12.14. 15:18


GTM_2011-9 rendez.indd 10

2011.12.14. 15:18


MINŐSÉG

www.gtm.hu

A FOLYAMATOS ÉS EREDMÉNYES MINŐSÉGFEJLESZTÉSÉRT

Ismét Debrecenbe került a büszke díj A Felsőoktatási Minőségi Díjat 2011-ben szervezeti egység kategóriában a Debreceni Egyetem Műszaki Kara kapta, stratégiai jellegű minőségfejlesztéséért, egyedi képzéseiért. A rendezvényt idén az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) „Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” kiemelt programja szervezte, ugyanis az elismerés ennek a programnak a keretében újult meg.

z éves díjról, a pályázatok értékeléséről először Bángi-Magyar Attilát, az OFI Felsőoktatási Minőségfejlesztési Programirodájának vezetőjét kérdeztük.: – A díjjal a mindenkori kormány azon felsőoktatási intézményeket ismeri el, amelyekben folyamatos és eredményes a stratégiai jellegű minőségfejlesztés. Az elismerésre saját elhatározásukból, azaz nem kötelező jelleggel nevezhetnek az intézmények, a karok – és kisebb kategóriákban az egyéb szolgálati részlegek, például a tanulmányi osztályok vagy a könyvtárak. A résztvevők idén is azért pályáztak a díjra, mert büszkék az eredményeikre. A pályázatok értékelése idén is több szinten történt. A helyezésekről Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a független bizottság javaslatait elfogadva hozta meg döntését. A szakértők mindig figyelembe veszik, hogy az eredmények mennyire és miként szolgálják az oktatáskutatást. Ez azért fontos, mert a díjat azzal a céllal hívták életre, hogy az eredményeket a hasonló úton járó intézmények átvehessék egymástól, átültethessék saját programjaikba, terveikbe. Ennek érdekében a legjobbak pályamunkáit az interneten közzéteszik. A nyertesekkel szemben elvárás, hogy figyelemmel kísérjék és értékeljék a szolgáltatásaikat igénybe vevő munkaerő-piaci szereplők elégedettségét, s támogassák az önértékelésen alapuló minőségfejlesztést. A sikeres megoldások átadásáért a pályázatok nyerteseinek nem jár pénzjutalom, a későbbi pályázatok elbírálásánál viszont meghatározó, ha egy intézmény vagy kar elnyerte már a Felsőoktatási Minőségi Díjat. A Debreceni Egyetem 2007-ben intézményként volt a legeredményesebb, míg 2011-ben műszaki kara nyerte el az elismerést. Mindkét esetben dr. Szűcs Edit készítette a pályázatot. A DE Műszaki Kar dékánját és egyben az egyetem minőségbiztosítási rektori biztosát az elért eredmények hátteréről kérdeztük.

A

– 2007-ben a Felsőoktatási Minőségi Díj volt a legnagyobb elismerés, amelyet egy intézmény elnyerhetett. Akkor még nem volt szobor, amelyet idén már a megtisztelő díjjal együtt hazavihettünk. A mostani nevezés előtt megkérdeztem a többi kart, hogy akarnak-e jelentkezni, de végül

mérnök mesterszakra, egyedül nekünk van Magyarországon mechatronikai mérnök alapszak épületmechatronikai szakirányunk is. Építészmérnöki, épületgépészeti, épületmérnöki képzés a régióban szintén csak nálunk található. Ezt az irányunkat a jövőben is erősíteni szeretnénk. Mindemellett fontosak számunkra a munkaerő-piaci mérések, amelyeket folyamatosan végzünk. Volt olyan szak, amelyet úgy indítottunk el, hogy körbejártuk a nagy cégeket, milyen szakemberekre lenne szükségük. Csodálkoztak, de örültek a megkeresésünknek. Hiszem, hogy ez a jó út. Meggyőződésünk, hogy mérnököt

Dr. Szűcs Edit

csak mi nyújtottuk be a pályázatunkat. A kar vezetése 2007 óta változatlan, az évek alatt tudatos volt a fejlődésünk. Elértük, hogy immár nem főiskola, hanem egyetemi kar vagyunk, olyan akkreditált mesterszakokkal, amelyek a Dunától keletre csak nálunk találhatók meg. Nagy szerepet vállalunk kutatásokban, pályázatokban, amit az is bizonyít, hogy például kutatóegyetemi pályázatban is van már kutatócsoportunk. Karunkon különböző menedzsment módszereket alkalmazunk: szervezeti önértékelést, stratégiai tervet készítünk, amelyeket, hallgatókkal kiegészülve, félévente felülvizsgál a tanszékvezetői kör. A fejlődés érdekében karunk műszaki tudományi karrá szeretne válni, de ez akkor lehetséges, ha lesz doktori iskolánk is. A régió tudásközpontjává műszaki területen kívánunk válni. Éppen emiatt azokat a képzéseket erősítjük, amelyek korábban nem voltak az országban. Elsőként nálunk lehetett például jelentkezni létesítmény-

csak mérnökökkel lehet képezni. Hiszem, hogy az oktatásunkba csak olyan, tapasztalattal rendelkező mérnököket célszerű meghívni, akik az iparban tevékenyednek. Például a mi karunkon csak olyan szakember korrigálhat építészrajzokat, akinek megvalósult, saját tervek alapján készített épületei is vannak. Ezek a megkötések fontosak a szakma szempontjából. A dékán asszonyt az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban is kérdeztük. – Vannak benne olyan részek, amelyek miatt nagyon nehéz idők várnak a fejlődésnek indult karokra. Tudjuk, hogy a jövőben mi közel ugyanannyi diákot vehetünk fel, mint korábban, egy egyetemet azonban összességében kell nézni. Szolidárisak vagyunk egymással, így ha egy kar nehéz helyzetbe kerül, a többi megpróbál segíteni. Természetesen féltem azokat az eredményeket, amelyeket elértünk, annak ellenére, hogy a jövőnk láthatóan biztos alapokon áll. N. A.

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

GTM_2011-9 rendez.indd 11

11

2011.12.14. 15:18


MINŐSÉG

www.gtm.hu

CHEMIKUT projekt a Debreceni Egyetemen TÁMOP-4.2.2-08/1-2008-0012 Kémiai és biotechnológiai alapkutatások vízzáró rétegek és talajvizek halogénezett szénhidrogén szennyezőinek eltávolítására: CHEMIKUT projekt. A CHEMIKUT projekt, amely mintegy 340 millió forintot fordított a megvalósításra, 2009 júliusában indult. Fő célja – az egyes szakterületek multi- és interdiszciplináris együttműködésére alapozva – klórozott szénhidrogén környezeti szennyezők lebontására szolgáló új eljárások kémiai és biológiai alapjainak kidolgozása volt, az elért eredmények gyakorlati alkalmazási lehetőségének szem előtt tartásával. A klórozott szénhidrogének környezeti vonatkozású kutatására hat tematikus csoportból álló innovatív kutatói team jött létre. A csoportok eredményeit a következő hat cikk tartalmazza. A TÁMOP-4.2.2-08/1-2008-0012 projekt keretében végzett kutatómunka ezzel nem fejeződik be, a megalakult csoportok folytatják a munkát a gyakorlati alkalmazás irányában, és eredményeiket az egyetemi oktatásban is kamatoztatják.

1. A triklór-etilén lebontása kémiai módszerekkel 2011. szeptember 28-án az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi ügynöksége közel két évtizedes eljárás lezárásaként rákkeltő anyagnak minősítette a triklór-etilén nevű anyagot (összegképlete C2Cl3H, molekulaképlete az ábrán látható,

angol nevéből származó, nagyon széles körben elterjedt rövidítése TCE). Ez a molekula a kémikusok számára nagyon egyszerűnek tűnik, mindösszesen hat atomból áll. Eredetileg orvosi felhasználásokra (műtéteknél az altatásra és érzéstelenítésre) alkalmazták, de erre a célra találtak nála kedvezőbb anyagokat; később az iparban viszont nagy mennyiségben használták, elsősorban fémalkatrészek zsírmentesítéséhez. Olyannyira elterjedt vegyületté vált a világban, hogy a rákkeltővé minősítés miatt az Amerikai Egyesült Államok 761 ipari telephelyén kell majd új biztonsági rendszabályokat bevezetni. A triklór-etilén nemcsak az Atlanti-óceán amerikai partján okoz problémákat, ezért a Debreceni Egyetem Kémiai Intézetében a CHEMIKUT projekt keretében egy horvát, lengyel, magyar és szerb tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport a triklóretilénnel szennyezett természetes vizek kémiai kezelési lehetőségeit vizsgálta két éven

12

GTM_2011-9 rendez.indd 12

át. Az alapkutatás jellegű munka során három vegyület is alkalmasnak bizonyult a szennyezőanyag lebontására: ezek az ózon (O3), a hidrogénperoxid (H2O2) és az Oxon márkanevű, kicsit összetettebb vegyület (kémiai képlete: 2KHSO5·KHSO4·K2SO4). Az ózonos eljárás nagy előnye a rendkívüli gyorsaság: a vízben lévő szennyezőt néhány perc alatt ártalmatlan bomlástermékekké alakítja. Hátrány viszont az a tény, hogy az ózon a közhiedelemmel ellentétben mérgező, viszonylag költségesen előállítható és nehezen tárolható anyag. A hidrogén-peroxid és az Oxon nagy tömegben is csekély költséggel hozzáférhető és hosszú ideig tárolható anyagok. A hidrogén-peroxid esetében a kémiai lebontáshoz viszont még egy anyag, katalizátor hozzáadására van szükség, amely bonyolítja és költségesebbé teszi az eljárást. Többféle anyag is használható ilyen célra: a kutatócsoport ötvegyértékű vanádiumvegyületeket és az ábrán látható, vasat nagy szerves vegyületben kötve tar-

talmazó ftalocianinszármzékot is sikerrel alkalmazta. Ez utóbbi vegyület festékmolekula, amely kémiai szerkezetét tekintve hasonló a vérben az oxigén szállítását végző hemoglobinhoz. Az Oxon használatával bizonyult a leglassabbnak az oxidációs folyamat, amely jó néhány órát is igénybe vehet, de más anyagok hozzáadása nélkül is lezajlik. Ebben az esetben az alapkutatások a folyamat egy nagyon különleges tulajdonságára is rámutattak: a reakció autokatalitikus, vagyis a reakció sebessége az idő előrehaladtával igen jelentősen növekszik. Részletes vizsgálatok azt mutatták, hogy ezért a különleges hatásért a folyamat közben keletkező, vízben oldott klórgáz felelős. Ebből az a meglepő következtetés vonható le, hogy a triklór-etilén klórmentesítése az ivóvizek fertőtlenítésénél is használt klór hozzáadásával elősegíthető.

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

2011.12.14. 15:18


MINŐSÉG

www.gtm.hu

2. Szerves halogénszármazékok dehalogénezése reduktív módszerekkel A vizsgált reduktív módszerek köre magában foglalta a homogénkatalitikus és heterogénkatalitikus hidrogénezést mind hidrogéngáz, mind hangyasav és formiátsók mint hidrogéndonorok alkalmazásával, továbbá a nanoméretű vasrészecskéket tartalmazó szuszpenziók, mint nem-katalitikus redukálószerek felhasználását. A klórozott szénhidrogének reduktív dehalogénezését modellvegyületek (kloroform, ciklohexil-, benzil- és aromás halogenidek) reakcióiban vizsgáltuk. 1) A homogén katalízis céljára új típusú, vízben oldható ligandumokat (N-heterociklusos karbén-származékok, valamint szulfonált szalán) és ezek palládium(II), nikkel(II), ródium(III) és arany(I) komplexeit szintetizáltunk. Ezek a komplexek csak nagyobb (5–10 atm) hidrogénnyomás alatt hasították a szén-klór kötést, és ilyenkor gyakran fém vált ki. (Ezek a vegyületek ugyanakkor sikeresen katalizáltak más reakciókat, úgymint acetilének hidratálását ketonokká, illetve allilalkoholok redox izomerizációját 2-oxo-vegyületekké.) A kísérletes vizsgá-

Polivinilpirrolidonnal stabilizált Ni-, Rh- és eltérő fémtartalmú Pd-katalizátorok

latokat elméleti kémiai (DFT) számításokkal egészítettük ki a reakciók végbemenetelének megismerése céljából. 2) A heterogén katalizátorok körében kifejezetten aktívnak bizonyult a polivinilpirrolidonnal (PVP) stabilizált nano méretű fém palládium. Elsőként valósítottuk meg ennek az egyébként könnyen diszpergálható anyagnak a heterogenizálását. Az ún. szól-gél módszerrel nyert üvegbe zárt katalizátor is jelentős hidrogénező aktivitást mutatott. A heterogenizálás módjának szisztematikus változtatásával gyakorlatban is használható aktív és stabilis hidrodehalogénező katalizátor előállítását is lehetségesnek tartjuk.

3) A klórozott szénhidrogének lebontására ismert módszer a finom eloszlású elemi vassal történő redukció, amelynek hátránya, hogy a kolloid, illetve nano méretű vas szuszpenziók levegőn könynyen oxidálódnak. Előzetes vizsgálataink szerint statisztikusan metilezett β-ciklodextrin (RAMEB) hatására az ilyen szuszpenziók reaktivitása és stabilitása növelhető. Ez történhet azáltal, hogy a ciklodextrin adszorbeálódik a részecskék felületén, másrészt a RAMEB és a benzilklorid kölcsönhatása megnöveli utóbbinak az oldékonyságát a vizes fázisban és koncentrációját közvetlenül a vasrészecskék felületén.

3. A fémkomplexek szerepe a klórozott szénhidrogének lebontásában

A fémionok mindennapi környezetünk részei, benne vannak a talajban (vas, kalcium, magnézium), ivóvizeinkben (ők adják az ásványvizek üdítő ízét), szervezetünkben az enzimek is fémionokat tartalmaznak, de az ember tevékenysége következtében szennyezésként is jelen vannak a környezetünkben. Részei a mindennapi „laboratóriumi életünknek” is, hiszen ha egy kémiai folyamatot megfelelő sebességgel végre akarunk hajtani, akkor a fémionok komplex

vegyületeihez nyúlunk katalizátorként. A katalitikus reakciók természetüknél fogva soklépéses, bonyolult folyamatok. Ismeretük hatékony eszköz a kémikus kezében a valódi, nem szlogen szintű környezetvédelemben, nemismeretük a környezetszenynyezés egyik súlyos okozója is lehet. A teljes projekten belül a csoport munkája a triklóretilén hidrogén-peroxiddal történő oxidatív lebontása fémkomplexekkel való katalízisének vizsgálata volt. Fémionként a vanádiumot választottuk, mert annak koordinációs kémiája igen jól ismert. Megállapítottuk, hogy olyan könnyen hozzáférhető ligandumok, mint a borkősav, borostyánkősav, citromsav, pikolinsav vanádiumkomplexei katalizálják a TCE oxidációját. Multinukleáris NMR vizsgálatokkal (a képen látható a készülék) a reakció részleteit is tisztáztuk, és megállapítottuk, hogy epoxidon keresztül

hangyasav és foszgén, majd széndioxid és klorid-ion képződik. A reakcióban valószínűleg a két pikolinsav ligandumot tartalmazó monoperoxo-komplex bomlásából keletkező oxigéngyökök aktívak. Természetes eredetű poli-γ-glutaminsav platformra hidrofób karakterű csoportot és vanádium-peroxorészecskéket kötő ligandumot vittünk rá, így olyan nanoméretű vanádiumkomplexeket állítottunk elő, amelyek elképzeléseink szerint megvalósíthatják a katalizátor, a TCE és az oxidálószer összegyűjtését egy makromolekulában. Ezt a reakciótípust dendritikus katalízisnek nevezik, nevét a dendrimer típusú makromolekulákról kapta. A valódi dendrimer komplexek és az új komplex hatását is megvizsgáltuk, gyorsítást igen, de jelentős sebességnövekedést nem észleltünk. A vizsgálataink egyértelműen azt mutatják, hogy a hidrogén-peroxid eredményes alkalmazásának alapvető feltétele a fémionokkal való kölcsönhatásának ismerete, mert a képződő komplexek gyorsíthatják a hatást, de – hasznos reakció nélkül – el is bonthatják a hidrogén-peroxidot.

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

GTM_2011-9 rendez.indd 13

13

2011.12.14. 15:18


MINŐSÉG

www.gtm.hu

4. SPME dúsítási eljárások kidolgozása klórozott szénhidrogének GC-MS módszerrel történő meghatározására Az Analitika munkacsoport a CHEMIKUT projekten belül azt a feladatot vállalta, hogy kidolgoz és optimál egy megbízható eljárást, klórozott szénhidrogének vizekből történő nyomnyi mennyiségű meghatározására, különös tekintettel a

triklór-etilénre (TCE). Erre a célra GC-MS detektálással összekötött szilárd-fázisú mikroextrakciós (GC-MS-SPME) technikát dolgoztunk ki, amely segítségével a mentesítő eljárások után visszamaradó μg/L koncentrációtartományba eső TCE is mennyiségileg meghatározható. A forgalomban lévő SPME szálak közül irodalmi adatok alapján poli-dimetil-sziloxán és karboxil adszorbens réteggel ellátott SPME szálakat használtunk. Kidolgoztuk a legmegfelelőbb minta-előkészítési el-

Laboratóriumi manuális SPME szál száltartóval

járást, optimáltuk a GC fűtési programot, és kalibráló egyenes segítségével meghatároztuk a Toxikológiai munkacsoport által Pseudomonas putida F1 baktériummal kezelt mintákban a még megmaradt triklór-etilén koncentrációját. A mérés bizonytalansága 7% alatt van, ami megfelel a kis koncentrációjú klórozott szénhidrogénekkel szemben támasztott kö-

vetelményeknek. A referenciamérésekből nyert adatokból arra a következtetésre jutottunk, hogy a mikrobiológiai kezelés, illetve a minta-előkészítés során a párolgásból eredő mintaveszteség elhanyagolható. A TCE koncentráció csökkenése a folyamat hatékonyságának köszönhető. A kezdetben triklór-etilént 20 mmol/L (2 670 000 μg/L) koncentrációban tartalmazó toluolos oldat triklór-etilén tartalma a folyamat végén 0,45 μg/L koncentrációra csökken, ami a mérés bizonytalanságát is figyelembe véve a hatályban lévő, felszíni, illetve felszín alatti ivóvizekre vonatkozó maximális megengedett koncentráció (10 μg/L) alatt van, több mint egy nagyságrenddel. Megvizsgáltuk továbbá, hogy a metabolizmus során milyen bomlástermékek képződnek. Megállapítható, hogy a folyamat végén a maradék triklór-etilén mellett legnagyobb mennyiségben triklórmetán (kloroform), illetve hosszú szénláncú, egyes pozícióban klóratommal monoszubsztituált alkánszármazékok vannak jelen. Elvégeztük továbbá a lebontás során keletkezett közti- és végtermékek minőségi analízisét, valamint megállapítottuk az SPME módszer kimutatási határát, ami triklór-etilén esetében 50 ng/L-nek bizonyult.

5. A triklór-etilén (TCE) mikrobiológiai lebontásának vizsgálata A biotechnológia egyik legdinamilül a triklór-etilén (TCE) hasznosítására, és kusabban fejlődő területe a biológiai ezen keresztül történő közömbösítésére. remediáció, vagyis élőlények (elsősorban Kutatásaink alanya a Pseudomonas putida mikroorganizmusok) felhasznáF1 baktériumtörzs volt. A szaklása olyan anyagok lebontására, irodalom alapján a törzs genetiamelyek fizikai és kémiai úton kailag alkalmas a monoaromás csak nagyon nehezen (drágán) szénhidrogének (benzol, toluol, közömbösíthetők. A legintenetil-benzol, xilolok), illetve a hazívebb bioremediációs stralogénezett szénhidrogének (pl. tégia, az ún. bioaugmentáció TCE) degradációjára. Előbbieket során speciális degradációs szén- és energiaforrásként haszPseudomonas putida F1 kémiai reakciók kivitelezésére nosítja, utóbbiakat az ún. kobaktérium tenyészet képes, laboratóriumban kifejmetabolizmus eredményeként lesztett mikroorganizmusokat degradálja. Ez azt jelenti, hogy juttatunk a szennyezés környezetébe. A ugyan a baktériumnak praktikusan semmi CHEMIKUT projekt keretében végzett haszna nincs belőle, de az aromás szénhidmunkánk során olyan baktériumtörzset rogéneket bontó enzimek széles szubsztrátpróbáltunk meg kifejleszteni, amely alkalspecificitása miatt a halogénezett vegyülemas a klórozott szénhidrogének, ezen betek is „beleesnek a szórásba”.

14

GTM_2011-9 rendez.indd 14

A TCE ko-metabolikus degradációját P. putida F1-ben leghatékonyabban a toluollal lehet kiváltani, amely maga is toxikus, vagyis a környezetbe nem juttatható ki. Munkánk legfontosabb eredménye az volt, hogy a toluolt kiváltottuk egy olyan környezetbarát induktorral, melynek jelenlétében minden fontos biológiai paraméter (sejtnövekedés, TCE-bontó enzimrendszer megjelenése és maga a TCEdegradáció rátája) jobb lett, vagy változatlan maradt. A kezünkben van tehát egy laboratóriumi léptékű aerob biotechnológia a TCE degradációjára, mely nem tartalmaz a környezetre nézve káros komponenseket, viszonylag olcsó és robusztus, vagyis valószínűleg terepen, valós körülmények között is alkalmazható.

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

2011.12.14. 15:18


GTM_2011-9 rendez.indd 15

2011.12.14. 15:18


GTM_2011-9 rendez.indd 16

2011.12.14. 15:18


GTM_2011-9 rendez.indd 17

2011.12.14. 15:19


MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÁS

www.gtm.hu

A PIAC NEGYEDÉT FEDIK LE A HAZAI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÓK

A kispesti Dutrától a Landini Mistralig A magyar gazdasági újságíróknak az utóbbi időben nem sokat kell gondolkodniuk a cikkek indításán. „A válság miatt nehéz helyzetben van az ágazat” – kezdődhet bármelyik dolgozat. Nincs ez másképp a mezőgazdasági gépgyártásnál sem, azzal a kiegészítéssel, hogy ezt az ágazatot már a rendszerváltás és a 2004-es EU-csatlakozás is jócskán megtépázta.

ol vannak már azok az idők, amikor a hazai szántóföldeken a kispesti Vörös Csillag Traktorgyár Dutrái kerülgették a győri Rába-Steigereket, megelőzve a csehszlovák Zetorokat és a szovjet MTZket! Amerre nézünk, ma már Lamborghini, Landini, Claas, John Deere, New Holland, és ki tudja még, milyen világmárkák csillognak a barázdákban. Ha magyar terméket keresünk, akkor jobb lesz, ha a munkagépek, adapterek, kopóalkatrészek és egyéb kiegészítő berendezések között kutakodunk, hiszen már sem traktort, sem kombájnt nem gyárt a magyar ipar. Összehasonlításképpen: jelenleg több mint százezer gépet és mezőgazdasági eszközt kínálnak a magyar piacon, és ennek csak

H

18

GTM_2011-9 rendez.indd 18

néhány százalékát teszik ki a hazai cégek termékei. Az egyik szakmai szervezet vezetője szerint a magyar gyártók értékben a hazai mezőgépipar 20-25 százalékát adhatják – ha a kombájn- és traktorgyártást nem számítjuk bele. A jó nevű magyar cégek egy része is jobbára nyugat-európai bérmunkákból él, míg a többiek megpróbálják a lehetetlent: felvenni a harcot az amerikai, angol, német, francia és egyéb nagy nevű gyártókkal. Néha meglepő sikerrel. Összeállításunk erről is szól: a nagy magyar panaszáradatban, a kétségkívül drámai gazdasági helyzetben is akad néhány cég, amely nem adja föl, magas technikai színvonalú, de olcsóbb gyártmányaival megpróbál konkurenciát támasztani a multiknak a

magyar, román, szerb, horvát, ukrán vagy éppen osztrák piacon. Ebben a pillanatonként változó (romló) helyzetben is hosszú távra terveznek, a bevételeik nagy részét visszaforgatják a termelésbe, és ha nem kapnak hitelt (persze, hogy nem kapnak), akkor igyekeznek saját erőből vagy a kis cégek megmentőiként működő faktorházak segítségével felpörgetni a gyártást. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a gépek legnagyobb vásárlói, a hazai gazdák még hitelképesnek számítanak, ugyanis csőd esetén a mezőgazdasági gép – ellentétben például az ingatlannal – jól eladható, a lízingcég könnyebben és gyorsabban juthat a pénzéhez. A mezőgazdasági gépgyártók sikeresen túlélték a katasztrofális 2010-es évet, örömmel nyugtázták, hogy 2011-ben valami megmozdult, és reménykednek benne, hogy a 2012-es év sem lesz rosszabb az előzőnél. Már ha az időjárás is úgy akarja – de vele még senkinek sem sikerült hosszú távú szerződést kötni… B. Z.

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

2011.12.14. 15:19


MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÁS

www.gtm.hu

2010 VOLT A FORGALMAZÓK FEKETE ÉVE, AZÓTA KONSZOLIDÁLÓDOTT A HELYZET

Takarékos üzemmódban a mezőgéppiac A mezőgazdasági gépek piaca is megsínylette a válságot, a támogatások elmaradását. 2010-ben különösen jelentős mértékben esett vissza az értékesítés. Erről és a következő időszak lehetőségeiről is beszélgettünk Nagy Miklóssal, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) elnökével, a szegedi Szegána Kft. ügyvezetőjével.

Milyen évet zárt a mezőgazdasági gépforgalmazási ágazat 2011-ben? – Mielőtt a jelenről beszélnék, ki kell térjek a tavalyi esztendő folyamataira is. 2010-et a forgalmazók fekete évének is nevezhetném, katasztrofális mélypontot jelentett a szakmának. Minden korábbi válságos időszakhoz képest is nagyon kevés kombájn, traktor és egyéb eszköz talált gazdára. Mekkora szerepe volt ebben az uniós és nemzeti gépvásárlási támogatási programok kifutásának?

– Természetesen ez is közrejátszott a kedvezőtlen folyamatok kialakulásában, hiszen 2009-ben még sokan kihasználták a támogatási lehetőségeket, és „bevásároltak” – de a probléma ennél összetettebb. Az időjárásnak is nagy szerep jutott a vásárlási kedv csökkenésében, hiszen ha visszaemlékszünk rá, 2010-ben dúltak a nagy, országos ár- és belvizek. Rossz volt a termés, s ez a gazdák bevételein is meglátszott. 2011-ben az hozott némi forgalomnövekedést, hogy a technológiai sorban működő berendezések közül sokat le kellett már cserélni. Ráadásul ebben az évben viszonylag jó volt a gabonatermés, és az árak sem a „földön jártak”, jó néhány gazdaság rendelkezett a géppark fejlesztéséhez elengedhetetlen forrásokkal. A válság okozta sokk is mintha kissé alábbhagyott volna. A termelők azzal szembesülhettek, hogy ha van be-

vételük – és az idén volt –, akkor ki tudják fizetni a hiteleiket, vagy akár újabbat is fölvehetnek. Ha kapnak. Egyre inkább kiszáradnak ugyanis a banki hitelforrások. Honnan jutottak, juthatnak hitelhez a mezőgazdasági termelők? – A mezőgazdasági gépek piacán főleg a lízingkonstrukciókat veszik igénybe a gazdák. Márpedig 2011-ben is nagyon aktívak voltak a lízingcégek, hiszen nekik is alapvetően fontos a bevétel. A legtöbb lízingcég mögött azonban mégiscsak bankok állnak, s azok mostanában sem a magán-, sem a vállalkozói szférában nemigen „osztogatják” a hiteleket. Honnan hát ez az aktivitás a mezőgazdasági gépek piacán? – Ennek egyik magyarázata, hogy ez egy stabil piac, a mezőgazdasági berendezések pedig jó fedezetnek számítanak. Ha mégis bedőlne a gazda, akkor a mezőgazdasági gép, ellentétben például az ingatlannal, jól eladható, a lízingcég könnyebben és gyorsabban juthat a pénzéhez. A lízingcégek számára az is vonzó a mezőgazdaságban, hogy nem néhány nagy ügyféllel állnak kapcsolatban, hanem az ország számos pontján sok kis termelővel. Ez csökkenti a kockázatot. Annál is inkább, mert ezek a gazdák rendkívül fontosnak tartják, hogy időben és korrektül fizessék a törlesztőrészletüket. Mindezek ismeretében 2011-re a 2010-es forgalomhoz képest mintegy 30-40 százalékos növekedés várható. A hazai piacon mekkora a magyarországi gyártók részesedése? – A hazai mezőgépipar még ma is igen jelentős, bár ennek egy részét a nagy nemzetközi cégek itteni leányvállalatai adják. Ezek között vannak olyan cégek, amelyek itteni vállalatokat vettek meg, és fejlesztették tovább a termékeket – és vannak zöldmezős beruházások. Akad-

nak ezenkívül teljesen magyar tulajdonú cégek is. Közülük jó néhány nem tudott igazán profitálni a géptámogatási hullámból, mert képtelen volt a hirtelen megnövekedett igényeket kielégíteni. Az viszont minden tulajdonosi szerkezetű vállalkozásra igaz, hogy kizárólag a magyar piacból nem lehet megélni. Aki nem tud exportálni, az nem nagyon tud talpon maradni. A magyar gyártók, ha a kombájn- és traktorgyártást nem számítom ide, a hazai mezőgépgyártás 20-25 százalékát adhatják. Ez az arány még növekedhet is, ha a kisebb gépek, adapterek iránti kereslet bővül. Már most is igen keresettek a műtrágyaszóró, növényvédelmi gépek, a magágy-előkészítők. A korábbi években a géptámogatásokat igénylő gazdák gyakran „túlvásárolták” magukat, vagyis nem a gazdaságuk üzemméretéhez szabták a traktorok és egyéb berendezések teljesítményét. Változtak a vásárlási szokások? – Az utóbbi időszakban azt tapasztaljuk, hogy a termelők sokkal célszerűbben, átgondoltabban szerzik be az eszközeiket, csak a valóban szükséges berendezéseket veszik meg. Ezzel párhuzamosan egyre többen ismerik fel, hogy a gazdaságos, versenyképes termeléshez korszerű gépek, eszközök kellenek. Az időjárást ugyan egyetlen berendezéssel sem lehet átalakítani, de az esetleges káros hatásait mérsékelni igen. Milyen várakozásokkal tekint 2012-re? – Nagyjából az idei év forgalmát várom, mert viszonylag jó finanszírozási alappal indul az ágazat. Nem osztja meg a piacot, hogy egy időben rendez mezőgép-kiállítást a két ágazati szakmai szervezet? – Ez egy szerencsétlen véletlen. Bihari Tamás

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

GTM_2011-9 rendez.indd 19

19

2011.12.14. 15:19


GTM_2011-9 rendez.indd 20

2011.12.14. 15:19


MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÁS

www.gtm.hu

A GÉPEK MELLETT A NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁS IS EGYRE FONTOSABB

A mezőgazdasági gépforgalmazás élvonalában A bajai székhelyű Axiál Kft. 1991-ben alakult, tehát nemrégiben volt húszéves. Két külföldi leányvállalatával és tizenöt hazai telephelyével az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági, építőipari és anyagmozgató gépeket forgalmazó cégének számít. Az eddig megtett útról és a várható jövőről Harsányi Zsolt ügyvezető igazgatót kérdeztük.

Hogyan sikerült egy kis alkatrész-kereskedő bt.-ből Magyarország egyik legnagyobb forgalmazójává válniuk? – Nagyon keményen kellett dolgozni, és kell még ma is. A szakértelem mellett nagyon fontos volt, hogy annak idején jó irányba indultunk el, és mindig alkalmazkodni tudtunk a változásokhoz. Már 15 telephelyük van szerte az országban. Terveznek még újabbakat nyitni – esetleg az országhatáron túlra terjeszkedni? – A 15. telephelyünket 2011-ben nyitottuk meg Békéscsabán. A 2011-es Axiál Szakmai Napokon jelentettük be, hogy egy másfél milliárdos fejlesztési terv keretében bővítjük telephelyeink számát, valamint a már meglévők közül négy városban új telephelyet építünk, két vidéki központunkat pedig felújítjuk. Dombóváron és Pécsen teljesen új, zöldmezős beruházásokba kezdtünk. A dombóvári telephely közel hét hónap alatt fel is épült, december 2-án adtuk át a nagyközönségnek, Pécsen pedig 2012. január 18-án lesz az ünnepélyes átadó. Csornán új, kétszintes fejépületet építettünk, Miskolcon pedig felújítottuk a már meglévőt. Mindkét épületben nagyobb alapterületű lett az alkatrész-kiszolgáló tér, ami ügyfeleink kényelmét szolgálja. Zalaegerszegen és Szolnokon a fejlesztések 2012-ben kezdődnek és várhatóan abban az évben le is zárulnak. Az Axiál Kft.-nek már van egy-egy leányvállalata Szlovákiában és Romániában. A szlovákiai Hriadel hat telephellyel, a romániai Munax pedig tizenegy telephelylyel működik, jelenleg a tevékenységeket próbáljuk meg optimalizálni, működésük finomításán dolgozunk. A mezőgazdasági gépgyártásba nem szándékoznak bekapcsolódni? – Mezőgazdasági gépészmérnökként mindig is az volt az álmom, hogy mezőgazdasági gépgyártással tudjak foglalkozni, csak sajnos sosem jutottam el

odáig, hogy ez az álmom valóra is váljon. Ehhez tudni kell, hogy a kis mezőgazdasági gépgyártó cégek a piacon nem tudnak versenyképesen helytállni, hiszen a multicégek a kereslet nagy részét lefedik. Az Önök által forgalmazott gépek és alkatrészek hány százaléka hazai termék? – Nehéz ezt pontosan meghatározni. Magyarországon ugyanis számos mezőgazdasági gépgyártó nyugat-európai vállalatoknak gyárt alkatrészeket. A termékeket aztán kiszállítják Nyugat-Európába, ahonnan már mint eredeti gyári alkatrészek érkeznek vissza. Nincsenek pontos adataink arra vonatkozóan, hogy mennyi alkatrészt szállítanak ki, és hogy abból hány százalék érkezik vissza. A Claas Hungária Kft. például komplett vágóasztalokat gyárt Magyarországon, amihez azonban Németországból is szállítanak alkatrészeket. Magyar cég gyártja azokat a törőhengereket is, amelyek Nyugat-Európából aztán mint eredeti alkatrészek jönnek vissza. A világcégek mellett milyen hazai gyártókkal alakítottak ki jó üzleti kapcsolatot? – Számos hazai céggel állunk kapcsolatban, amelyek jó minőségű eredeti és utángyártott alkatrészeket szállítanak. Magyar cégeknek adunk megrendelést, amelyek magyar munkavállalókat foglalkoztatnak. A talajművelő eszközök szegmensében például a hazai Framest Kft. által gyártott eszközöket forgalmazzuk. Mennyire tartják fontosnak a „zöld” és az energiatakarékos szempontokat? – Olyan talajművelő technológián alapuló eszközöket ajánlunk például a termelőknek, amelyek használatával kevesebb lépésben lehet megművelni a talajt, és így kisebb mennyiségű üzemanyagot kell felhasználni. Emellett GPS alapú művelőeszközöket is forgalmazunk, amelyek segítségével a talajművelést 2-3 cm-es pontossággal tudjuk végezni. Nem

Harsányi Zsolt tulajdonos- ügyvezető

maradnak ki 20-30 centiméteres sávok a termőföldön, így nem kell többször végigmenni a területen, kevesebb vegyszert kell kijuttatni, és kevesebb üzemanyagot is fogyaszt a gép. A mezőgazdasági gépek motorjainak meg kell felelniük a TIER 4-es európai normának, mi is csak ilyen gépeket forgalmazunk. Az általunk forgalmazott önjáró silózó gépek pedig energiaerdők betakarítására is alkalmasak. Hogyan érintette Önöket a válság? – Nem szeretem ezt a szót. Ne beszéljünk válságról. Változó környezeti feltételek mellett kell dolgoznunk és helytállnunk. Az úgynevezett válság ellenére 2010–2011-ben megháromszoroztuk újkombájn-eladásunkat. Ez még mindig csak a harmada a korábbinak, de úgy gondolom, hogy jó eredményeket értünk el. A 2011-es év időjárása a talajművelő gépeket nagyon igénybe vette, ezért a kopóalkatrészek forgalma volt jelentős. Hogyan látják a hazai mezőgazdasági gépgyártás és -forgalmazás jövőjét? – A magyar mezőgazdasági gépgyártás egyértelműen a nyugat-európai mezőgazdasági gépgyártás kiszolgálására rendezkedett be. Részegységeket gyártanak, amelyek összeszerelése Nyugat-Európában történik. Közép-Európában Magyarország egyike a legnagyobb mezőgazdaságigép-részegységet gyártó országoknak. A mezőgazdaságigép-forgalmazással kapcsolatban elmondható, hogy a gépek egyre komplikáltabbak lesznek, ezeket már csak jól felszerelt műhelyekben lehet javítani. A szervizszolgáltatás mellett az alkatrészellátásra is nagy hangsúlyt kell fektetni. Úgy gondolom, a mezőgazdaságigép-forgalmazásban a gépek mellé nyújtott szolgáltatás egyre fontosabbá fog válni a jövőben. K. T.

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

GTM_2011-9 rendez.indd 21

21

2011.12.14. 15:19


GTM_2011-9 rendez.indd 22

2011.12.14. 15:19


GTM_2011-9 rendez.indd 23

2011.12.14. 15:19


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

A PÁLYAMŰKÖDTETÉS TERÉN NINCS EGYSÉGES EURÓPAI GYAKORLAT

Specifikus minőség rejlik a sínek alatt A biztonság, a menetrendszerűség, a gazdaságos működés és a megbízható infrastruktúra jelentik a hazai pályaműködtető minőségpolitikai nyilatkozatának legfontosabb elemeit, amelyeket a nemzetközi standardoknak megfelelően működtetett menedzsmentrendszer támogat – mondta el Virág Tamás, a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágának minőségirányítási vezetője.

nnak érdekében, hogy valóban működést támogató és fejlesztő rendszer alakuljon ki – tette hozzá a szakember –, a folyamatalapú szabályzórendszer és belső kontroll meghonosítására, a beszállítói lánc hatékonyabb ellenőrzésére és a megrendelői igényekből kiinduló szolgáltatás minőségjavítására van szükség. ” A MÁV-nál elsőként a MÁV Szolnoki Járműjavító Kft. szerzett ISO 9001 szabvány szerinti tanúsítványt, 1996-ban. A hazai pályaműködtetőnél, a MÁV Pályavasúti Üzletágnál a 2000-es évek elején a pályalétesítményi szakterület több szervezeti egységénél vezettek be először tanúsított minőségirányítási rendszereket. Ezeket integrálva 2006-ban a teljes üzletágra és annak valamennyi szervezetére kiterjesztették. Idén májusban volt a hatodik sikeres MSZ EN ISO 9001:2009 szerinti külső auditjuk. „Ahhoz, hogy a MÁV pályavasúti üzletágának minőségügyi rendszerét és az ezzel kapcsolatos nehézségeket megértsük, vissza kell menni az időben 2005ig, amikor kialakult a teherfuvarozási, a személyszállítási és a pályavasúti üzletág. Azt megelőzően ugyanis a karbantartási, felújítási, beruházási tevékenységeket a MÁV-on belüli üzemegységek maguk végezték. Azután viszont e tevékenységeket már alvállalkozókkal látták el. Ezzel pedig együtt járt az, hogy a kivitelezések minősége erőteljesen felhígult” – mutatott rá Virág Tamás. A minőségügyi szakember szerint az ISO 9001-es minőségirányítási szabvány a különböző piaci szektoroktól függetlenül megfelelő iránymutatásokat ad bármely szervezet számára, vagyis a fakivágástól az atomerőművi tevékenységig ugyanúgy érvényes. Azonban hol maradnak a vasút specifikus minőségi követelményei? Hogyan lehet a közbeszerzési törvény előírásait a jogosan elvárt szakmaspecifikus szempontokkal kibékíteni?

A

24

GTM_2011-9 rendez.indd 24

„Hadd hozzak példát az autóiparból, ahol a beszállítói többletkövetelmény-szabványok (ISO TS 16949, a VDA 6.1 vagy a QS 9000) világszerte elfogadottak. A vasútnál egyetlen nemzetközileg általánosan elfogadott beszállítói minőségügyi szabvány létezik, az IRIS, ám jelenleg az is csak a „gördülő állomány” gyártóira és azok beszállítóira érvényes. Vannak ugyan az Unióban kötelezően alkalmazandó műszaki előírások, ezek az úgynevezett TSI-k (Műszaki specifikáció az interoperabilitáshoz) vagy magyarul ÁME-k (Átjárhatósági Műszaki Előírás), amelyek több témakörben, például az infrastruktúra, forgalomirányítás, energiaellátás vagy a telematika alrendszereire léptetnek elő hivatkozásaikkal kötelező érvényűvé jó néhány EN európai szabványt, azonban hatályuk jelenleg a TEN-T hálózatra érvényes csak. Vagyis, summa summarum, a pályavasúti területre vonatkozóan nemzetközileg elfogadott, általános beszállítói minőségügyi többletkövetelmények nem léteznek, bármilyen hihetetlennek is tűnik ez a kijelentés. Pályaműködtetés terén tehát

Virág Tamás A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágának minőségirányítási vezetője

nincs egységes európai gyakorlat, vállalati szabványként az angol pályaműködtető, a Network Rail alkalmaz a mi minősítő rendszerünkhöz hasonlót” – emelte ki a MÁV szakembere. Az Európai Unió ugyan törekszik a pályavasúttal kapcsolatos általános minőségügyi előírások kidolgozására, egységesítésére, de ez az elképzelés egyelőre még gyerekcipőben jár. „A Pályavasúti Üzletág a beszállítóival hosszú távú és kölcsönösen előnyös partneri viszonyt kíván kialakítani. Ennek érdekében hatékony beszállító-menedzsment kialakítását tűztük ki célul, melynek keretében szervezeti egységeink kizárólag az üzletágunk által minősített beszállítókkal köthetnek szerződést. Minősítési eljárásunk az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerint tanúsított minőségirányítási rendszerünkben leírtaknak megfelelően, kérdőíves módszerrel, valamint a társaság fontosabb munkáit bemutató referenciák vizsgálatával kezdődik. Annak érdekében, hogy a vasúti

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

2011.12.14. 15:19


GTM_2011-9 rendez.indd 25

2011.12.14. 15:19


GTM_2011-9 rendez.indd 26

2011.12.14. 15:19


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

A kivitelezési munkákat egyébként a Thales Austria GmbH és a SAVARIA 2009 Konzorcium (konzorciumvezető a Swietelsky Vasúttechnika Kft.) végezte kiváló minőségben, határidőre. Az építőkkel szembeni kihívás nagyságrendjére jellemző, hogy a teljes Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vasúti rekonstrukció során összesen mintegy 154 km-nyi sín, 125 ezer betonalj lefektetését kellett megoldani, több mint 300 ezer tonna zúzott kő elterítését követően. A Szom-

bathely–Szentgotthárd közötti szakasz villamosításához pedig 500 felsővezetéktartóoszlopot kellett a helyére állítani. Pál László szólt még arról is, hogy az új villamosított vonalak miatt szükséges négy villamos motorvonat beszerzése is, aminek első tendere a forrásaikat meghaladó ajánlatok miatt meghiúsult, ám a következő meghirdetése már folyamatban van, és reménye szerint két év múlva a szerelvények már üzembe állhatnak.

„A Budapest–Sopron-vonalon utazók igénye és elvárása miatt a szerelvényen ingyenes vezeték nélküli mobilinternetszolgáltatást nyújtunk GSM hálózaton keresztül. A közbeszerzési eljáráson nyertes Telenor korlátlan adatforgalmú, a hálózaton elérhető legmagasabb adatátviteli sebességgel megvalósuló internetszolgáltatást nyújt” – emelte ki Pál László. A már említett beruházások azt is lehetővé teszik, hogy a Bécs–Sopron–Szombathely–Szentgotthárd–Graz oda-vissza viszonylatban beindulhasson a menetrendszerű Railjet közlekedés. Pál László elmondta: a felújított vonalak állomásain a közeljövőben P+R, B+R rendszereket, korszerű utastájékoztatókat építenek ki, és felújítják az állomásépületeket is. A Szombathely–Szentgotthárd-vonal kilenc állomásán már folyamatban van 535 kerékpártároló, 187 gépkocsiparkoló, valamint buszfordulók, buszöblök, buszvárók építésének előkészítése, amelyek jövő ilyenkorra elkészülhetnek. Körmend állomáson a vasútállomás mellett új autóbusz-állomást, gépkocsiparkolót és fedett kerékpártárolót is építtetnek, továbbá a Vasi Volánnal közösen új utastájékoztató és jegykiadó rendszert alakítanak ki a jövő év végéig. Strbik László

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

GTM_2011-9 rendez.indd 27

27

2011.12.14. 15:19


GTM_2011-9 rendez.indd 28

2011.12.14. 15:19


GTM_2011-9 rendez.indd 29

2011.12.14. 15:19


ÉSZAKMAGYARORSZÁG RÉGIÓ

www.gtm.hu

KEVESEBB LETT AZ ADMINISZTRÁCIÓ, ÉS RÖVIDÜLTEK A HATÁRIDŐK

Sokasodnak a gondok Észak-Magyarországon Súlyosan érintette a válság a legfejletlenebb magyar régiót, az északmagyarországit. Az uniós pályázatok és az új beruházások ellenére Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében kevesebb a munkahely, növekszik a munkanélküliség és az elvándorlás. Mit tehet ilyenkor a megyei és régiós politika? – kérdeztük Becsó Zsolt parlamenti képviselőt, az Észak-magyarországi Fejlesztési Tanács elnökét.

régió helyzetét értékelve elöljáróban arról beszélt Becsó Zsolt – aki egyben a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke is –, hogy Észak-Magyarország régió mindhárom megyéjében csökkent a lakosság létszáma a válság harmadik évében. A fogyásban szerepet játszik a gazdasági teljesítmények kedvezőtlenebb változása más, fejlettebb régiókhoz képest. A gazdasági mutatók visszaesése miatt a foglalkoztatási lehetőségek is szűkebbek a szerencsésebb vidékekhez képest, ami nagyban hozzájárul a migrációhoz. Örvendetes azonban, hogy az Északmagyarországi Operatív Programban (ÉMOP) több mint négyszeresére gyorsult a kifizetés a kormányváltás óta, illetve a szerződött projektek száma is növekedett: 2007 januárja és 2010 júniusa között hetente átlagosan 4,4 támogatói szerződést kötöttek, ez az elmúlt egy esztendőben 6,1-re emelkedett. Az Új Széchenyi Terv pályázati rendszere is kevesebb adminisztrációval jár és rövidebb határidőkkel működik. Amíg a kormány-

A

váltás előtt hetente átlagosan 196 millió forintot fizettek ki a nyerteseknek, addig 2010 júniusa és 2011 novembere között a támogatások heti átlagos kifizetése 805 millió forintra emelkedett. Az Új Széchenyi Terv keretében 2011 januárjától országosan 1100 milliárd forintnyi támogatásra pályázhattak a vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek. A programmal a kormány egységes stratégiai szemléletmód mentén, célzottabban és hatékonyabban használja fel a rendelkezésre álló uniós forrásokat – nyilatkozta Becsó. Az Új Széchenyi Terv elindult pályázatai komoly lendületet adnak a folyamatban lévő beruházásoknak. Ez például Nógrádban is arra ösztönzi a pályázókat, hogy saját életképes, hosszú távon fenntartható üzleti terveik és ne a pályázatok terhére elszámolható költségek alapján pályázzanak. Észak-Magyarország régióban 16 pályázatot hirdettek meg, csaknem 50 milliárd forintos keretösszeggel vállalkozás- és közlekedésfejlesztésre, egészségipari prog-

Miskolctapolca

30

GTM_2011-9 rendez.indd 30

ramok megvalósítására, illetve egyéb, elsősorban árvízvédelmi célok megvalósítására. Különösen sikeresnek mondható a turisztikai szolgáltatások fejlesztését célzó pályázat, amelynek keretében 22 kis- és középvállalkozás közel 900 millió forintnyi támogatáshoz jutott az első bírálati szakaszban. A turisztikai pályázat teljes kerete 2 milliárd forint, a 22 nyertes 40 pályázóból került ki. Ezt a pénzt még kiegészíti az Európai Unió és a magyar állam támogatása, így a régióban 1,35 milliárd forint összköltségű turisztikai fejlesztés valósul majd meg. A megpályázható összeg alsó határa 5 millió forint, a felső 50 millió. A támogatás mértéke középvállalkozásoknál legfeljebb 60, egyéni, mikro- és kisvállalkozásoknál 70 százalék. Az első körben nyertes pályázatok esetében az egy pályázatra jutó átlagos támogatás 40,8 millió forint, az átlagos támogatási intenzitás pedig 67,6 százalék. A nyertes pályázatok közül 11 projekt Borsod-Abaúj-Zemplén, 9 Heves, 2 pedig Nógrád megyéhez kapcsolódik. A program során többek között vadasparkot alakítanak ki Sátoraljaújhelyen, fejlesztik a lovasturizmust Görömbölyön és Salgótarjánban, és megvalósul a korhű török-magyar gasztronómiai szolgáltatásfejlesztés az egri várban. A hatmilliárd forintot is meghaladja az az összeg, amelyből pályázat útján juthatnak támogatáshoz Észak-Magyarország régió vállalkozói, társaságai és önkormányzatai, a pályázatokat októberben már kiírta a Norda Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség – mondta Becsó Zsolt. A Borsod-Abaúj-Zemplén,

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

2011.12.14. 15:19


GTM_2011-9 rendez.indd 31

2011.12.14. 15:19


ÉSZAKMAGYARORSZÁG RÉGIÓ

www.gtm.hu

ALAPVETŐEN ÁTALAKÍTJÁK A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉT

A kamarák ereje kevés a kilábaláshoz A gazdasági válság miatt a nagyobb cégek is megtorpantak a régióban, a mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős része pedig igen sanyarú helyzetbe jutott. A kilábalás esélyeiről kérdeztük a három kereskedelmi és iparkamara elnökét. A klaszterekben lehet bízni – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2007ig töretlen volt a fejlődés – emlékszik vissza a régi szép időkre Bihall Tamás, a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnöke.

Bihall Tamás

ban azonnal hasznosítható tudásra, kreatív munkavégzésre, csapatmunkára van szükség. Ezért is nagy jelentőségű az a folyamat, amelynek során a Magyar Kereskedelmi Kamara a kormánnyal kötött megállapodás értelmében 125 szakmában átalakítja a szakképzési rendszert, megvalósítja a duális képzést, ahol az elméleti oktatás az iskolában, a gyakorlati ismeretek elsajátítása pedig a vállalati képzőhelyeken valósul meg.

a BOKIK elnöke

Harc a képzett munkaerőért

Akkoriban a nettó árbevétel, ezen belül az export és belföldi értékesítés növekedési üteme is meghaladta az országos átlagot, és a jövedelmezőség is kedvezően alakult. A válság viszont alapvető változásokat hozott a megye gazdasági életébe. 2010 elején a BOKIK – több ezer vállalkozás, illetve a civil szféra véleményének meghallgatása után – elkészítette azt a gazdaságfejlesztési stratégiai javaslatot, amelyben megfogalmazta a legfontosabb célokat, az ezek eléréséhez szükséges feladatokat és eszközöket. Különválasztotta mindezek közül a kormányzati, illetve a helyi kompetenciákhoz tartozó tételeket. A gépiparban a nagy multinacionális cégek mellett egyre több kis- és középvállalkozás nő fel a beszállítói pozíciók elnyeréséhez. Mintegy 70 gépipari, öntödei, kovácsoló és műanyagipari vállalkozás működik együtt az Észak-magyarországi Autóipari Beszállítói Klaszterben, amelynek menedzsmenti feladatait a BOKIK látja el. Miközben a Bosch-cégek és a Jabil Circuit fejlesztései mind a foglalkoztatás, mind a hozzáadott érték eredményeit jelentősen javítják, hozzájárulnak a felsőfokú oktatás és a szakképzés színvonalának emeléséhez is. A vállalatok fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele a szakképzett munkaerő. Szakmunkástól a mérnökig a gyakorlat-

32

GTM_2011-9 rendez.indd 32

– A megyék rangsorában Heves a gazdasági mutatók tekintetében a 12–14. helyet foglalja el – tájékoztatta lapunkat Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.

igazodó iskolarendszer, ezen belül a beiskolázási keretszámok vállalkozói, munkaadói szempontok szerinti befolyásolása, az elvándorlás csökkentése például lakástámogatási programokkal, illetve a nagy létszámú alulképzett réteg képzésbe történő bevonása. Jelenleg sajnos a jogokkal, pénzügyi eszközökkel, információval rendelkező szervezetek alapvetően izoláltan működnek, így az egyébként mikro- vagy lokális érdekeket szolgáló kezdeményezések sok esetben nem találkoznak, vagy párhuzamosak. Jó (rossz) példa erre az, hogy az utca egyik végén lévő iskolát fejlesztik, míg a másik üresedik. Hasznos dolognak tartanák, ha szervezett módon kerülnének bemutatásra a helyi kezdeményezések, hogy találkozzanak az állami, önkormányzati, civil és gazdasági szereplők érdekei. Szeretnék a kamara által szervezett fórumokhoz illeszteni az ilyen jellegű, megyei szintű fejlesztési konferenciákat – hangoztatta Fülöp Gábor.

„Hangosabb” zsugorodás

Fülöp Gábor a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára

A megyében 2011. június 30-án 50 683 gazdasági szervezetet regisztráltak, 1,7%kal többet, mint az előző év azonos időpontjában. A gazdasági szervezetek 92%-a (46 600 db) vállalkozásnak minősül, a többi pedig költségvetési és társadalombiztosítási szerv, nonprofit, illetve MRP-szervezet. Noha az átlagosnál gyengébb a gazdasági-fogyasztói potenciál, az országos átlaghoz képest erős ipar működik a megyében – például az egri, a hatvani, a gyöngyösi vagy a bélapátfalvai ipari parkban. Meghatározó a külföldi tulajdon, domináns a nagyvállalkozások szerepe, ezek döntő része világszínvonalú termékeket gyárt. A kamara megítélése szerint – közel 1000 tagvállalkozással a hátterében – a legsürgetőbb beavatkozási területek a következők: a munkaerő-piaci igényekhez

– Az egy lakosra jutó GDP Nógrádban nem éri el a hazai átlag felét sem, amelylyel az utolsó helyet foglalja el a megyék rangsorában – ad lehangoló látleletet a térségről Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Összehasonlításképpen: a főváros egy lakosára jutó bruttó hazai termék több mint ötszö-

Tordai Péter a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

röse, Győr-Moson-Sopron megye fajlagos mutatója pedig közel két és félszerese a nógrádinak. A megyében található négy ipari parkban (Salgótarján, Balassagyarmat, Bátonyterenye, Rétság) letelepült cégek sem a termelés mennyiségével, sem a foglalkoztatottak számával nem tudnak kellő gazdasági vonzerőt felmutatni. A gazdasági feltételekkel összhangban éppen ezért a munkaerő-piaci viszonyok

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

2011.12.14. 15:19


GTM_2011-9 rendez.indd 33

2011.12.14. 15:19


GTM_2011-9 rendez.indd 34

2011.12.14. 15:19


GTM_2011-9 rendez.indd 35

2011.12.14. 15:19


GTM_2011-9 rendez.indd 36

2011.12.14. 15:19


GTM_2011-9 rendez.indd 37

2011.12.14. 15:19


EURÓPAI UNIÓ

www.gtm.hu

A SZEGÉNY ORSZÁGOK EDDIG TÖBB FORRÁSHOZ JUTOTTAK HOZZÁ

A 2014–2020 közötti uniós költségvetés egyik nagy vesztese lehet Magyarország Nagyon hátrányosan érintheti hazánkat, ha az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament változatlan formában elfogadja az Európai Bizottság által benyújtott, 2014–2020 közötti időszakra szóló költségvetési tervezetet. A Bizottság javaslata alapján Magyarország elveszítené jelenlegi felzárkóztatási támogatásainak több mint 20%-át. A Lisszaboni Szerződés több új kötelezettséget határozott meg az Unió számára, emiatt a tervezet szerint csökkennek a tagállamoknak szánt kifizetések.

következő hétéves költségvetés egyik nagy vesztese lehetünk – mutatott rá Hetényi Géza, a Külügyminisztérium főosztályvezetője az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) EU Akadémia rendezvénysorozatának kerekasztal-beszélgetésén. Magyarország támogatáscsökkenésének legjelentősebb eleme, hogy a Bizottság javaslata a közösségi támogatások összegét az egyes tagállamok GDP-jének 2,5%-ában maximalizálná – mutatott rá. A jelenlegi rendszerben 2013-ig a felső határ többlépcsős, a szegényebbek százalékosan több forráshoz juthatnak. (Magyarország a jelenlegi hétéves időszakban GDP-jének maximum 3,6%-a körül hívhat le forrásokat.) Hátrányosan érintené hazánkat a tervezetben szereplő új régiós felosztás is. A jelenlegi költségvetés szerint a kevésbé fejlett régiókba azok tartoznak, amelyek egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított GDP-je nem éri el az EU átlagának 75%-át. A hazai területek közül egyedül Közép-Magyarország (Pest megye és Budapest) tartozik a fejlett régiók közé, míg az ország többi régiója kevésbé fejlett terület. Az elképzelés szerint a támogatandó konvergencia-régió státusból kikerülő, de továbbra is nehéz helyzetű területekre harmadikként, egy új kategóriát, az úgynevezett átmeneti régiót vezetnék be. Ide azok a területek tartoznának, ahol az egy főre jutó GDP az EU-átlag 75–90%-a közé esik. Az átmeneti régiók 2014–2020 között is megkapnák a konvergencia-időszakban nekik juttatott támogatás kétharmadát. Hazánknak nincs olyan területe, mely ehhez az átmeneti kategóriához tartozna – hívta fel a figyelmet Hetényi Géza.

A

38

GTM_2011-9 rendez.indd 38

A jelenlegi válság nem kedvez a középtávú tervezésnek – mutatott rá a 2014–2020 közötti költségvetés tervezetét ismertetve Philippe Bertrand, az Európai Bizottság Költségvetési Főigazgatóságának főosztályvezetője. A költségvetést hétéves időszakra határozzák

meg. Az egyes közbenső években kevés mozgástér van a tételsorok átalakítására – tájékoztatta a kerekasztal résztvevőit a jelenleg is folyó munka részleteiről a büdzsé legfőbb bizottsági felelőse. Emlékeztetett rá, hogy a forrásoknak fedezetet kell nyújtaniuk a kifizetésekre, vagyis hitel nem vehető igénybe az uniós büdzsé finanszírozásához. A kötelezettségvállalások tekintetében a tervezet 1025 milliárd eurós összeggel, a kifizetések terén pedig több mint 972 milliárd euróval számol. Rámutatott, hogy realista, ám ennek ellenére ambiciózus költségvetés készül. A legnagyobb kiadási tételben, a közös agrárpolitika területén, a korábbi nominá-

lis értéken határozták meg a keretet, vagyis az infláció következtében csökkenni fog a valós ráfordítás. A különböző adminisztratív kiadásoknál is az infláció alatt maradó stabilizáció szerepel. Az uniós alkalmazottak létszámát 5%-kal csökkentik. A hatékonyság érdekében, bérkiigazítás nélkül 2,5 órával megnövelik a heti munkaidőt. Többek között ettől remélik, hogy több jut az Unió versenyképességére, a kutatásra, innovációra és az infrastruktúrára. Ami az uniós költségvetés finanszírozásának újdonságait illeti, a Bizottság a saját források rendszerének reformjára tesz javaslatot, amely a jelenlegi hozzáadottértékadóalapú saját források megszüntetésére, valamint két új saját forrás bevezetésére épül. Ennek egyik lényeges alapját az újonnan bevezetendő pénzügyi tranzakciós adóból származó bevételek jelentenék. A cél az, hogy a tagállami költségvetésekből származó közvetlen hozzájárulás csökkentése révén segítsék a tagállamok költségvetési konszolidációs erőfeszítéseit. A tagországoknak 2012 végéig dűlőre kellene jutniuk annak érdekében, hogy a következő pénzügyi perspektíva megfelelő jogi és technikai előkészítésére elegendő idő álljon rendelkezésre. Szemlér Tamás, a BGF tanszékvezetője szerint a pénzügyi perspektíva körüli vitának most is meghatározó eleme lesz az országok nettó pozíciója. Minden ország – ha saját közvetlen érdekét tekintjük, teljesen logikusan – szeretné optimalizálni a közös költségvetésbe történő befizetéseinek, illetve az abból való részesedésének egyenlegét. Ez a szemlélet háttérbe szoríthatja a valódi integrációs célkitűzéseket. Nem tudni, a gazdasági válság, illetve az eurózóna válsága rákényszeríti-e az EU tagországait e szemlélet megváltoztatására. A jelenleg formálódó többéves pénzügyi keretet magyar nézőpontból értékelve, több résztvevő sem tartotta reménytelennek a 2,5%-os támogatási felső határ módosítását, bár a költségvetési megszorítások kényszere miatt több tagállam befagyasztaná, sőt csökkentené a következő hét év kiadásait. V. Pap Zsófia

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

2011.12.14. 15:19


EURÓPAI UNIÓ

www.gtm.hu

ÉREZHETŐEN FEL KELL GYORSÍTANI A JELENLEGI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁT

A kérdés már csak az: húsz vagy negyven százalékkal kapunk-e kevesebbet A Gazdasági Tükörkép Magazin Essősy Zsombort, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatóját kérte fel, hogy gyakorlati nézőpontból értékelje az EU jelenleg formálódó többéves pénzügyi keretét.

Valóban hét szűk esztendőt vetít előre Magyarország számára a következő hétéves költségvetési tervezet? – Megindult a küzdelem a következő hétéves pénzügyi keret fő számainak meghatározása körül. A másfél éves vita során Magyarország számára is fontos, a közösségi és a hazai gazdaságfejlesztés finanszírozását érintő kérdések dőlnek el. Az Unió keretei ezenközben korlátosabbak, mint valaha. Már kitapintható, hogy a mostani keretekből legalább 20-40%-ot akarnak lefaragni. A maximális támogatási szint csökkentése és a differenciálás megszüntetése mellett a legfőbb érv a nem megfelelő abszorpció mellett az, hogy az utolsóként csatlakozott két ország: Románia és Bulgária forrásigénye szétfeszítené a büdzsét, ha mindenkinek felemelnék a lehívható támogatások szintjét. A küzdelem tehát arról szól, hogy 20 vagy 40%-kal kapjunk-e kevesebbet. Milyen teendőink vannak a „régi” költségvetési pénzek felhasználása terén? – Érezhetően fel kell gyorsítani a jelenlegi források felhasználását. A csatlakozásunk utáni első három évben 100%-ban le tudtuk hívni a pénzeket, igaz, az relatíve kis összeg is volt a mostanihoz képest. 2007–2013 között mintegy 8000 milliárd Ft ez a keret, eddig ebből csak mintegy 2000 milliárdot (20-25%) fizettünk ki. A háttérben nyilván azon megy az alkudozás, hogy ha ilyen alacsony a lehívási arányunk, akkor a jövőben kevesebb is elég lenne. A hosszú évek óta kiéheztetett, pénzhiánynyal küzdő magyar gazdaság számára talán az utolsó nagy lehetőség a mintegy 6000 milliárd Ft uniós fejlesztési forrás hatékony felhasználása, ami a GDP évi 6%-át teheti ki. Ez már olyan tétel, amivel ki lehetne mozdítani, sőt meg lehetne menteni a magyar gazdaságot. Ennek eléréséhez azonban gyors és következetes lépésekre lesz szükség. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor a miniszterek „fővesztését” helyezte kilátásba,

amennyiben a Magyarország rendelkezésére bocsátott uniós források legalább 95%-át nem tudnánk felhasználni. A helyzetet súlyosbítja, hogy nemcsak az abszolút számokat kell teljesítenünk, hanem a finanszírozási ütemet is tartanunk kell, különben már 2012-ben és 2013-ban is elveszíthetjük a források egy részét. Az európai infrastruktúra-fejlesztés részét képező nagyprojektek kikerülhetnek a tagállami hatáskörből? – Már a nyáron megjelent első tervezet előszavában szerepelt egy kitétel, miszerint a jövőben minden igénylést egyértelműen kötni kell a közösen elfogadott célokhoz, prioritásokhoz. A szöveg utalt arra, hogy adott esetben a regionális projektek elbírálásakor is számon kérik majd az uniós prioritás teljesülését. Ugyanakkor több helyen is szerepel, hogy a nagy, az európai infrastruktúra-fejlesztés részét képező projektek kikerülnek a tagállami hatáskörből. Az Európai Összekapcsolódási Eszköz (Connecting Europe) olyan új alap, amely előre meghatározott, összeurópai érdekeket képviselő, kiemelt közlekedési, energetikai és infokommunikációs infrastruktúrák létrehozásához nyújt támogatást. Ez azt jelzi, hogy megvonni tervezik a korábban tagországi hatáskörbe tartozó döntési jogkörök egy részét, kevesebb önállóságot szánnak a tagországoknak a pénzek elosztásában. 20-40 százalékot szeretnének központilag elosztani. Jó-e, hogy a bizonytalan pénzügyi környezetben nagyobb hangsúly lesz az innovatív pénzügyi eszközökön? – Most tartom csak ezt igazán helyesnek, mivel a bankoknak – Magyarországon is – igen kicsi a hajlandóságuk a vállalkozói hitelnyújtásra. Inkább a tőke-megfelelési mutatóik emelésére törekszenek. A pénzügyi instrumentumok segítségével viszont hitelhez jutnának a vállalkozások.

Lát-e esélyt a régiós felülvizsgálatra? – A már korábban is mostohán kezelt Közép-Magyarország régió besorolása valóban problémákat vet fel. Az átmeneti régiók 2014–2020 között is megkapnák a konvergencia-időszakban nekik juttatott támogatás kétharmadát. Pest megye jóval fejletlenebb, bekerülhetne az átmeneti kategóriába, de ehhez Budapestet külön kellene kezelni. Régi törekvés Budapest és Pest megye szétválasztása, de ez mindenképpen politikai döntést igényelne. Uniós szinten ennek nem lenne akadálya, hiszen Írország esetében már volt példa a régiós felosztás módosítására, és több tagállami főváros is rendelkezik önálló státussal. Lesz egyáltalán forrásunk a nemzeti önrész előteremtésére? – Végzetes hiba lenne, ha a költségvetés állapota miatt erre nem tudnánk pénzt biztosítani, mert az uniós források jelentik az egyetlen lehetőséget a magyar gazdaság megmozdítására. A beruházások növelésére jelenleg csak az uniós pénzekből van esély. Nagy a tétje, hogy milyen lesz a következő hétéves uniós költségvetés, de még inkább kulcskérdés, hogy a jelen pénzügyi helyzetben 2013ig hogyan alakulnak a lehívások. Ezért is örvendetes, hogy az Unió a krízis miatt hat országnak, köztük Magyarországnak felajánlotta a nemzeti önrész ideiglenes, 10%-os csökkentését. V. P. Zs.

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

GTM_2011-9 rendez.indd 39

39

2011.12.14. 15:20


GTM_2011-9 rendez.indd 40

2011.12.14. 15:20


AUTÓ MOTORSPORT

www.gtm.hu

Fotó: Vámosi-Nagy Gergely

Fotó: Vámosi-Nagy Gergely

Festő és driftkirálynő Ha valaki meglátja Szántó Nikit, biztosan nem az lesz az első gondolata, hogy itt az egyedüli nő a Földön, aki futamot tudott nyerni a drift kegyetlen világában. Mégpedig éjszakait, ami a sportág csúcsának számít. A drift lényege, hogy az autó hátulját a kanyarokban csúszásban, sodródásban kell tartani – minél látványosabban és elegánsabban. A drift értelemszerűen a hátsó kerékmeghajtású autók és nagy technikai tudású vezetők sportága. Niki egyébként végzett restaurátor, fest – képeiből nemrég nyílt kiállítás –, ám igazán akkor érzi jól magát, ha beülhet a volán mögé, és elképesztő sebességgel gyűri a kanyarokat az aszfalton. Nem is akárhogyan, hiszen a három éve pro licensszel rendelkező versenyzőnő szinte mindent tud már a „szakmáról”, amit csak egy driftes tudhat. Benzingőzös élete egyébként gyorsulási versenyekkel indult, majd utána fedezte fel a driftezés szépségeit. Alapítóként vett részt a Magyar Driftszövetség születésében, majd immár négy esztendeje versenyzőként keseríti a férfiak életét. Utcai autóját nyúzta a futamokon, ám sikerein felbuzdulva a családja mögé állt, és építettek neki

egy versenyautót. Nem is maradtak el az eredmények: 2009-ben ötödik lett a sportág Európa-bajnokságának számító King of Europe-on, majd tavaly a magyar bajnokságban övé lett az összetett harmadik hely, míg idén a már említett éjszakai futamgyőzelem. Niki hűséges típus, ugyanis a BMW-vel kezdett annak idején, és azóta is ezzel a márkával versenyez. Viszont továbbra sem nyugszik, hiszen az autóversenyzés legújabb őrületében, a Gymkhanában is próbálgatja a szárnyait. Az új sportágban a résztvevők képességei, ügyessége számít, ha akadályokat, kihívásokat kell legyőzni. A Gymkhana a világ legkoncentráltabb motorsportja: a gyorsulás, a drift és a szlalom akrobatikai látványosságainak legjava egy szinkronpályára sűrítve, melyben a hátramenet is követelmény. „Tavaly már Németországban kipróbáltam a Gymkhanát, és nagyon megtetszett, mert technikás, koncentrált versenyzést jelent, ráadásul driftben kell megoldani! Jó hogy időre megy, így kevésbé szubjektív. Persze ez nem jelenti azt, hogy váltok, nálam mindig a drift áll az első helyen” – fogalmazott Niki, aki a kondíciójának élesben tartása érdekében egyre gyakrabban fordul elő a TRX edzéseken.

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

GTM_2011-9 rendez.indd 41

41

2011.12.14. 15:20


AUTÓ MOTORSPORT

Kovács Niki sorsa vélhetőleg már a születése előtt eldőlt, szinte mindegy is volt, hogy fiúként vagy lányként látja meg a napvilágot. Kovács Nikolett ugyanis raliversenyzők gyermekeként született, így a benzingőzt már egészen apró babaként magába szívta. Azután a kislányból nagyon csinos hölgy lett, aki ma azzal dicsekedhet, hogy hazánk egyetlen nemzetközileg elismert gyorsasági motorversenyzője. „Édesanyámék a Főtaxi versenyzői voltak, 1978-ban megnyerték az országos bajnokságot az 1600 cm³-es kategóriában. Talán ezért nem volt annyira furcsa mások számára, hogy lány létemre az első ruhámon egy Forma 1-es versenyautó képe volt, alig párnaposan pedig már egy Porsche autó volt a kezemben. Mindezek mellett már én sem mehettem el szótlanul, gondolom, ezért is volt az első szavam a „motoj”. Ezen még a családom is csodálkozott egy kicsit, de végül másfél éves koromban megkaptam a MOTORT, mely egy elektromos Vespa volt, háromévesen pedig egy elektromos BMW-t. Hát így kezdődött” – ecsetelte a motorozás világa felé tett első lépéseket a most 28 éves versenyző. A végső lökést a versenymotorozás felé az adta meg, amikor édesanyja befejezte az autóversenyzést, és a világon elsőként létrehozta a gyorsasági gyermekmotorsportot, „minimotor” néven. Arra persze a család mindig odafigyelt, hogy a motorozás sose menjen a tanulás rovására: végig kitűnő tanuló volt, és nem elégedett meg a sportsikerekkel, diplomát szerzett. „Elvégeztem a Budapesti Gazdasá-

gi Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karát, a Széchenyi István Egyetem marketing szakirányán a tanulmányaimat már befejeztem, de a szakdolgozat megírása még várat magára. Mivel pontosan tudom, hogy a mai világban minél több lábon kell állni, ezért elvégeztem a Komlósi Oktatási Stúdiót is, ahol televíziózást és újságírást tanultam” – sorolta Niki. „1997 szeptemberében kaptam egy 125 kcm-es Honda RS motorkerékpárt, amelylyel egy hazai versenyen álltam rajthoz életemben először. A versenyt értékelhetően befejeztem, így a 80 kcm-es motorommal és az ezzel elért eredményemmel a MAMS Gyorsasági Országos Bajnokság 125 GP kategória 9. helyét szereztem meg. És ekkor bekövetkezett az a baleset, amelyben három csigolyám eltört, és kis híján a pályafutásom is félbeszakadt. Nyolc hónapos kihagyás után, 2001 tavaszán ültem vissza a motorra. Mivel nem éreztem félelmet, úgy döntöttem, folytatom a versenyzést” – elevenítette fel élete talán legnehezebb korszakát a csinos versenyző. Szépen, fokozatosan egyre jobb eredményeket ért el, és 2003-ban a nemzetközi mezőnyben is kipróbálhatta magát: a rijekai Eb-futamon végül a 20. lett, ami egy újonctól és egy hölgytől megsüvegelendő teljesítmény volt az akkori mamutmezőnyben. Állandó résztvevője lett az Alpok-Adria sorozatnak – 2005-ben első magyar nőként már dobogóra is állhatott –, majd megszerezte az első Európa-bajnoki pontjait is. Aztán teljesült az igazi nagy álom is. „2004 óta próbáltam világbajnoki szabadkártyához, wild cardhoz jutni, hiszen, Fotó: Vámosi-Nagy Gergely

42

GTM_2011-9 rendez.indd 42

Fotó: Vámosi-Nagy Gergely

Az első szava is a „motoj” volt

www.gtm.hu

mint minden motorversenyzőnek, nekem is egy vb-futam volt az álmom. 2007-ben aztán megtört a jég, a török szövetség lehetőséget adott a bemutatkozásra Isztambulban, így első magyar nőként világbajnoki futamra utazhattam, ahol sajnos nem tudtam kvalifikálni magam a versenyre.. A sikertelenség nem megtörte, hanem megerősítette a fiatal hölgyet, és a sors kegyes volt hozzá. A Yamaha Citynek köszönhetően egy R6-os nyergében részt vehetett a 2008as női Európa-bajnokságon. Noha ezt az esztendőt tanulóévnek szánták, azonnal fényes sikert aratott Niki, hiszen egy második, egy negyedik és egy hatodik helyének köszönhetően az év végi összesítésben végül a 3. helyen végzett. Ekkor mindenki azt hitte, Niki egyenesbe került, és innentől kezdve egyre-másra jönnek majd az eredmények. Azonban a gazdasági világválság közbeszólt. „Sajnos az anyagi támogatók száma minimálisra csökkent, így csupán Magyarországon volt lehetőségem motorozni, ráadásul szerelő nélkül kezdtem meg a szezont. Azonban még ilyen körülmények között is a 3. helyen végeztem hazánkban a fiúk között a Superstock 600-as kategóriában, míg a lányok versengésében első lettem. A nyári Alpok-Adria bajnoki futamon pedig tizedikként intettek le a 30 férfit számláló nemzetközi mezőnyben” – folytatta a motorversenyzőnő. Időközben a Hungaroringen és a Pannónia-ringen is kiváló időt futott, az előbbin 1:56.914-es, az utóbbin 2:00.416-es idővel tartja a női pályacsúcsot. Az idei esztendő végén ismét nagy megtiszteltetés érte. A katari szervezők meghívták, hogy legyen tagja az Endurance világbajnokság zárófutamán indulási lehetőséget kapó női csapatnak. Niki és két társa végül nem vallott szégyent, hiszen összetettben a hatodik helyen végeztek.

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

2011.12.14. 15:20


AUTÓ MOTORSPORT

www.gtm.hu

Kis lány a Kawasakin A női gyorsasági motoros szakág másik tehetséges versenyzője, a 19 éves Kis Viktória Kecskemétről indulva néhány éven belül a világbajnoki mezőny tagja akar lenni. Ha nem látom leszállni Kawasakijáról, el sem hiszem, hogy Ön az aszfalt női ördöge. Gondolom, már kislányként is inkább Ken motorjával játszott a Barbie helyett … – A babák sosem vonzottak, a fiúk társasága annál inkább. Ken motorja helyett a bátyám robogója volt rám olyan hatással, hogy azóta sem tudok tőle szabadulni. Igaz, nem is akarok. Aztán három évvel a nagy szerelem kezdetét követően jött a 250-es Kawasaki, Papp László márkakereskedő és egyben versenyző meglátta bennem a lehetőséget. Kivitt egy gokartpályára, és az ott mutatott teljesítményem nyomán tanítványává fogadott. Hogy kapott egy ilyen pici lány jogosítványt? – Sehogy. Tavaly augusztusban szereztem meg a jogsit, addig papír helyett ésszel közlekedtem. Amikor az egyik barátom 2009-ben balesetben meghalt, elhatároztam, megszerzem a jogosítványt.

nagy álmom, hogy bekerüljek a világbajnoki mezőnybe. Egy ideig menedzsere volt Stefano Favaro, aki például Talmácsi Gábort világbajnoki címig segítette. Ön lesz a következő világbajnokunk? – Nagyon nagyra tartom, hogy Stefano látott bennem fantáziát. Közös célunk, volt, hogy néhány év múlva, ha nem is világbajnok, de világbajnoki induló lehessek. Ezen kívül van még egy nagy vágyam: szeretnék végre két percen belüli köridőt teljesíteni a Hungaroringen. 19 évesen már a jövőjével is foglalkoznia kell. Mihez kezd majd, ha már nem motorozik? – Tavaly jól sikerült az érettségim, aztán a motoros karrierem miatt egy évre csak a sport került előtérbe. Most felvettek a TF sportmenedzseri szakára. A tanulás és az élsport szerintem megfér egymás mellett.

Sellő Dunavarsányból

sére sikerült megnyernie a novice slalom lady futamát. 2006-ban Éva immár benevezhetett a zártpályás kategóriába, ahol egyszerre több gép versenyez egymás ellen a kanyarokat jelző bóják között. Már ebben az évben felfigyelt rá Czeller Béla, a szövetség elnöke, aki felajánlotta neki, hogy induljon el a 2006-os, Monacóban rendezett női világbajnokságon. Noha ott még nem ért el számottevő eredményt – ugyan a 11. hely egy 15 éves lánytól igencsak megsüvegelendő teljesítmény –, ám innentől viharos gyorsasággal emelkedett Éva a ranglistákon. A profik között 2007-ben indult el először a superstock kategóriában, és rögtön a harmadik helyet szerezte meg összetettben, míg a vb-n már a legjobb tízben végzett. „2008-ban jött a nagy áttörés, versenygépet váltottunk, és a Kawasaki ultra 250X igencsak beváltotta a reményeinket. Előbb ezüstérmet szereztem a női Európa-bajnokságon, majd világbajnok lettem a női és a férfi superstock kategóriában” – fogalmazott a sportág csúcsára többFotó: Hellerteam

Szülei miként fogadták, hogy egyetlen lányuk motoron száguldozik? – Szerencsére laza és jó fej szüleim vannak, ráadásul apu korábban motorozott

Fotó: Fastersmanagement

is. Amikor kiderült, tehetséges vagyok, és versenyezni fogok, áldásukat adták a döntésemre. Tavaly a férfiak mezőnyében sem vallott szégyent, összetettben harmadik lett. – Sőt, ha nem esem el a záró versenyen, a Hungaroringen az ötödik körben, talán még futamgyőzelmem is lenne. Számomra egyébként egyáltalán nem gond, ha férfiak az ellenfeleim, hiszen célom és

Aki látja a törékeny lányt, egyszerűen nem hiszi el róla, hogy Heller Éva jetskiben már szinte mindent elért, amit el lehetett: kétszeres világbajnok, Európa-bajnok, a férfiak számára rendezett kontinensviadalon bronzérmes, az év versenyzője. Másnak ehhez egy élet is kevés, Heller Évi viszont még mindössze 20 éves. „Gyerekkorom óta rajongok a sebességért, hatévesen már motoroztam, nagyjából nyolcéves lehettem, amikor megismerkedtem a jet-skivel – elevenítette fel a kezdeteket Éva. A versenyzésbe 2004-ben csöppent bele, amikor az országos bajnokság 4. fordulóját Dunavarsányban rendezték meg. A 13 éves kislány próbaképpen benevezett a versenybe. Korkedvezménnyel engedték indulni, és mindenki meglepeté-

szörösen felért versenyző, aki nem sokkal ezután a kontinenselsőséget és a magyar bajnoki címet is megszerezte. 2009-ben tönkrement a versenyeken használt jet-ski kompresszora, ezért átmeneti megoldásokkal tudta csak teljesíteni a szezont. Ennek ellenére megvédte Európabajnoki címét, míg a világbajnoki mezőnyben ezúttal a dobogó legalsó fokán végzett, akárcsak a Formula 1-es kategóriában. „A tavalyi évem a fejlesztés és a tesztelés éve volt, a Formula 1-ben a második helyet sikerült megszereznem. Ám utolért a balszerencse, az idei szezonban szinte végig súlyos technikai gondokkal küszködtem, ezért alig tudtam részt venni a versenyeken. Remélem, már magam mögött tudhatom a pechszériámat, és jövőre ismét a legjobbak közé kerülhetek”. B. Molnár László

2011. DECEMBER – 9. SZÁM

GTM_2011-9 rendez.indd 43

43

2011.12.14. 15:20


GTM_2011-9 rendez.indd 44

2011.12.14. 15:20


GTM-borito copy.indd 2

2011.12.14. 16:41


MAGAZI NJA

690 Ft

GTM-borito copy.indd 1

2011. DECEMBER

Fotó: Balog Zsolt A KAPCSOLATOK

GAZDASÁGI TÜKÖRKÉP MAGAZIN XI. ÉVFOLYAM • 2011/9

XI. ÉVFOLYAM

A PIAC MINDIG KIKÉNYSZERÍTI A MINŐSÉGET? TAKARÉK ÜZEMMÓDBAN A MEZŐGÉPGYÁRTÁS AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VESZTESEI LEHETÜNK FEJLESZTÉSEK A XXI. SZÁZAD VASÚTJÁÉRT SZAPORODÓ GONDOK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

2011.12.14. 16:41


GTM Magazin 2011. december