Page 1

2011. OKTÓBER

A KAPCSOLATOK

GAZDASÁGI TÜKÖRKÉP MAGAZIN XI. ÉVFOLYAM • 2011/6

XI. ÉVFOLYAM

MAGAZI NJA

690 Ft

GTM-boritok copy 2.indd 1

NAGYSZABÁSÚ KONFERENCIA A KÖZLEKEDÉSRŐL KIUTAT KERES A VÁLSÁGBÓL AZ ÉPÍTÉSTUDOMÁNY SÚLYOS KIHÍVÁSOK ELŐTT ÁLL A CSOMAGOLÓIPAR MAGYAR MOTOROSOK A VILÁG ÉLMEZŐNYÉBEN KÖZÉP-DUNÁNTÚL, A HÍRES „KIRÁLYI RÉGIÓ” 2011.10.13. 16:19


GTM-boritok copy 2.indd 2

2011.10.13. 16:19


TARTALOM

2 HÍRTÜKÖR

26 JUBILEUM 10 évesek vagyunk!

26

Az ÜZENET ereje

27

4 KÖZLEKEDÉS Diagnosztikus orvostechnika

Hat évtizedes jászsági sikertörténet

28

A mezőgazdaságból nőtte ki magát a cégcsoport

Nagyszabású közlekedési konferencia

4

II. Nemzeti Közlekedési Napok

A Maros-part legvirágosabb fürdővárosa

29

Minden fejlesztés a munkahelyteremtést szolgálja Makón

A közlekedési terület súlyos problémái nem orvosolhatók egyik pillanatról a másikra

6

Az évtizedes alulfinanszírozottság következményei

Közel tíz kilométeres Zöld Nyíl

8

30 LOGISZTIKA – CSOMAGOLÁSTECHNIKA Csapás csapás hátán a csomagolóiparban: válság után jön a termékdíjemelés 30 Nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét az iparág

Jelentősen javul Miskolc tömegközlekedése

Nyomdaipar: vihar után, vihar előtt Szeged lesz a legmodernebb

9

32

Teljesen megújul a város tömegközlekedési hálózata

Gyorsan lebomló kukoricapalack A villamost és a trolibuszt preferálják

10

A környezetvédelmi termékdíjtáblázat még nem ismeri az újdonságot

11

Nagy siker volt a kilencedik Energoexpo

Új vonalat építenek Debrecenben, a régieket felújítják

Tükör által sikeresen Európa legmodernebb visszapillantó-gyára Mátészalkán

Konferencia az új vasútépítési technológiákról

33

35

Klímavédelem, kapcsolt áramtermelés, reaktorbaleset, vízi energia

12

A magyarországi alépítmény-építés tele van problémákkal

Mercedes-gyár és Szalajka-völgy

Már a hétköznapi munkába járók is érzik, hogy rengeteg gond halmozódott föl a magyar közlekedési ágazatban, a szakemberek pedig mindennek a hátterét is ismerik. Október 24–26. között egy siófoki konferencián nyílik lehetőség arra, hogy a résztvevők egy időben, egy helyen hallgathassák meg a minisztérium illetékeseit, illetve a közlekedési ágak vezetőit, elismert szakértőit.

4

A zsugorodó piachoz képest egyértelmű túlkínálat van

13

36 KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ Közép-Dunántúl, a „királyi régió”

36

A járműipar és a turisztika a két vezető iparág

Győri cég építi a kecskeméti Mercedes-gyár vágányhálózatát

Korszakos tíz év a vasútvillamosításban

14

A legmélyebb válság idején sem voltak elbocsátások

Másfél évtized a sínhegesztés élvonalában

16

18

Az M0 déli szakasza már nem bírja el a megnövekedett forgalmat

Egyre keresettebb az aszfalt-recycling

42 EURÓPAI UNIÓ Nobel-díjas professzor budapesti előadása az eurózóna megmentéséről

42

Monetáris unió nem működhet költségvetési fegyelem nélkül

Debreceni Egyetem

44

Nem csak oktatnak, nevelnek is

47

20

A hazai előírásokhoz igazított aszfaltújrahasznosítási technológia

Ahol soha nem a víz az úr

40

Kulturális lehetőségek a hátrányos helyzetű vidéki térségekben

Az acélt néhány helyen már felváltják a polimer kompozitok

Két évtized után szélesedő Duna-hidak

SY_CULTour – a kultúra és a turizmus hatékony nemzetközi együttműködése

Országos Egyházi Térségi Integrált Szakképzési Központ

21

Hatásos svájci talajstabilizációs rendszer

48 MOTORSPORT Motoros kisvállalkozók az elitben

48

A siker záloga: jó versenyző, jó motor és rengeteg pénz

22 ÉPÍTŐIPAR Mély válság és tudományos emelkedettség

22

Talmácsi Gábor: világbajnok körön kívül

48

Adrenalin Team: irány az élmezőny!

49

A legnagyobb probléma, hogy nincs semmiféle beruházás

Betonbiztos jövőkép Monoron

24

Megkezdődött egy profi csapat felépítése

A válság ellenére is lehet fejleszteni az építőiparban

A Team Hungary Toth a legjobbak között Túlnyomás alatt is sikeresen működnek

25

Az ország egész területén végeznek épületgépész kivitelezési munkákat

Magyar csapat, nemzetközi gondokkal

52 ELŐZETES

50

Amikor 2001 őszén elindítottuk a lapot, még csak nem is sejtettük, hogy a nyomtatott sajtó akkoriban éli a virágkorát. Magától értetődő volt, hogy a kis- és középvállalkozások olyan gazdasági magazinokban adnak hírt magukról, mint a Gazdasági Tükörkép Magazin, hiszen a tévéhirdetés elérhetetlenül drága volt, a háttérben készülődő (33 Kbites, betárcsázós) internet még inkább csak jópofaságnak tűnt, semmint mindent legázoló médiafenevadnak.

26

www.gtm.hu


HÍRTÜKÖR

www.gtm.hu

Állami hulladék Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) megalakulásával immár egyetlen állami szervezet irányítja a díjköteles termékek hulladékainak gyűjtését, hasznosítását. Az új termékdíj-szabályozás célja, hogy minél nagyobb arányban gyűjtsék vissza a hulladékot, növekedjen az anyagában történő újrahasznosítás, és a kibocsátót érdekeltté tegyék a hulladékcsökkentésben. Az OHÜ 2012-ben aludobozból az idei 16%os begyűjtési arányhoz képest 20% fölötti szintet szeretne elérni, üvegből a 32%-hoz képest 60%-os szintet vár, műanyagból pedig a jelenlegi 22%-os értéket 30%-ra növelné. Az E+E hulladékoknál az elektromos háztartási nagygépek terén várható jelentős növekedés, a jelenlegi 35% körüli begyűjtési szintről akár 50%-ig is el lehet jutni.

Vizesek a Belügyben A vidékfejlesztési tárcától a Belügyminisztérium irányítása alá kerül a 12 területi vízügyi igazgatóság. A szervezeti átalakítás célja, hogy a közmunkaprogram valamennyi eleme egy kézben összpontosuljon. A kormányzatnak az a szándéka, hogy jelentősen csökkenjen a víziköz-

mű-szolgáltatók száma. A rendszerváltást megelőzően mindössze 33 vállalat látta el az ivóvíz-szolgáltatási és szennyvízkezelési feladatokat, ma 400 társaság működik. Ez pedig a hatékony működés rovására ment. A várhatóan 2012. január elsején életbe lépő új víziközmű-törvény szerint csak azok az önkormányzatok válhatnak a hálózatok tulajdonosaivá, akiket ivóvízellátási kötelezettség terhel. Ily módon csökkenhet a szolgáltatók száma, és ezzel együtt a vízdíjak nagysága is.

Biotechnológia made in China Budapesten hozza létre közép-európai központját Ázsia vezető biotechnológiai kutatóintézete, a dél-kínai BGI. A vállalat székhelye a kilencmillió lakosú Shenzhen (Sencsen), a világ egyik leggyorsabban fejlődő városa. A BGI egész Ázsia vezető biotechnológiai kutatóintézete, amely már kinőtte Shenzhen és Kína kereteit, országos és világhálózatot épít. A kutatóintézet legnagyobb sikereit a humán gén feltérképezésében érte el, napjainkra már a világ vezető tudományos és kormányzati intézeteivel, biotechnológiai és gyógyszeripari vállalataival alakított ki partneri kapcsolatokat.

Forradalmi Pokol Klinikailag tesztelt hatású, természetes összetevőkkel – matéteával és teobrominnal – készülő, „forradalmian új” terméket dobott piacra október 1-jétől a piacvezető magyar Hell Energy. Az új energiaital élénkítő hatása szinte megegyezik a régi termékkel, azonban a ter-

mészetes összetevőknek köszönhetően egészségesebb. A legnagyobb előnye persze abban rejlik, hogy nem kell utána megfizetni azt a literenkénti 250 forintos „chipsadót”, amely a koffeintartalmú energiaitalokat sújtja 2011. szeptember 1. óta.

Agrár Széchenyi Az OTP és a Volksbank szeptember 1-jétől meghirdette az Agrár Széchenyi Kártyát, hogy az agrárgazdaság szereplői könnyebben juthassanak finanszírozási forrásokhoz. A kormány tulajdonképpen a Széchenyi Kártya Programot terjesztette ki az őstermelőkre, a családi gazdaságokra, az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással foglalkozó kis- és középvállalkozásokra. Az 1–3 éves lejáratú folyószámlahitel minimális öszszege 500 ezer, felső határa 25 millió forint. A konstrukcióhoz a magyar állam 2% kamattámogatást és kezességvállalási díjtámogatást biztosít. A kérelmeket a KA-VOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara irodáiban lehet benyújtani.

Lefogyott a Coca-Cola A Coca-Cola Magyarország évente 730 tonnával kevesebb műanyagot használ fel PET palackjainak előállításához, mint egy évvel korábban, így 8 százalékkal sikerült csökkentenie hulladékkibocsátását. A nyersanyag-megtakarítás évente 20 millió palack súlyával egyenértékű. A csökkenést a palackok karcsúsításával és a kupakok zsugorításával sikerült elérni. A 2 literes „üvegek” 4,3 grammot adtak le a súlyukból, míg a NaturAqua palackjai hozzávetőleg 1 grammot fogytak. A karcsúbb palackok ugyanolyan szilárdak és tartósak, mint elődjeik. Az alacsonyabb nyersanyag-felhasználás értelemszerűen kevesebb hulladékot és kisebb környezetterhelést jelent.

Barna- helyett tisztaszén Némi biztatót is mondott a szakembereknek a bányásznapon Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár, hiszen kiemelte, hogy a hazai fosszilis energiahordozó készletek hozzájárulhatnak Magyarország energiafüggőségének mérsékléséhez, sőt távlati felszámolásához. A hazai, iparilag is hasznosítható szénvagyon ugyanis eléri a 3,3 milliárd tonnát, ami elméletileg 300-400 évre elegendő tartalékot jelenthet. Ez azonban nem vonja maga után új bányák megnyitását, az ásványvagyont csak az úgynevezett tisztaszén-technológiákkal (például mélységi elgázosítással) lehet felhasználni.

2

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM


HÍRTÜKÖR

www.gtm.hu

Légi tudásközpont

Acéltornácos az Év háza

Öt hónap alatt épült fel szerkezetkészre a HungaroControl új légiforgalmi irányító központja. Az új épület lehetővé teszi, hogy a társaság egy helyre telepítse már működő nemzetközi oktatási, szimulációs és K+F vállalkozásait, és ezzel létrehozza a térség egyetlen légiforgalmi tudásközpontját. Az új, közel tízezer négyzetméteres, háromemeletes központba 2012 végén költözhetnek be a légiforgalmi irányítók, addig ugyanis a teljes informatikai és kommunikációs rendszert is meg kell újítani. Felgyorsul a HungaroControl saját igényeinek megfelelően kialakított légi navigációs rendszer, a MATIAS fejlesztése is, amely a legmodernebb kommunikációt teszi majd lehetővé a légiforgalmi irányítók és a repülőgépek között.

A pályázat kuratóriuma és a Magyar Építőművészek Szövetsége díját, azaz az Év háza 2011 elismerést Földes László és Balogh Csaba Nagykovácsiban épült, Acéltornácos ház névre keresztelt családi háza nyerte el. A zsűri a finom, egyszerű,

szenzációkeresés kényszere nélküli magas minőséget honorálta. Szép arányú terek, sok természetes fény, jó minőségű anyagok, a klasszikus átmeneti tér, a tornác újszerű alkalmazása jellemzi az első helyezett pályamunkát.

Uniós Szentkirályi Technológiai fejlesztésre nyert uniós támogatást a sokszoros díjnyertes Szentkirályi ásványvíz gyártója; a nettó 205 millió forintos beruházásra 82 millió forintot kaptak. A Bács-Kiskun megyei családi vállalkozás az utóbbi években már nemcsak különböző ásvány- és ízesített vizeket gyártott, de úgynevezett jégteákat, jégvizeket, limonádékat és gyerekpezsgőket is, sőt portfólióbővítés gyanánt belekóstolt a női kozmetikumok gyártásába is.

Génkártalanítás Szeptember 1-jén lépett hatályba az a kormányhatározat, amelynek alapján a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett vetőmagok miatt károsult magyar gazdák hektáronként 360 ezer forint kártérítést kapnak az államtól. A kabinet 4 milliárd forintot különített el a kárrendezésre. A gazdák szeptember 30ig nyújthatják be kártérítési igényeiket a megyei kormányhivatalokhoz. A termelők legkésőbb december közepéig megkapják a kártérítést.

Édes évek Közel húsz százalékkal növeli kapacitását 2012 tavaszára az izocukrot, alkoholt, keményítőt és takarmányt előállító Hungrana Kft. A fejlesztés a napokban kezdődött az osztrák–angol–amerikai tu-

lajdonban lévő cég szabadegyházi gyárában. Európa legnagyobb izocukorgyártó vállalata azért döntött a bővítés mellett, mert a kontinensen évek óta nagyobb a lakosság és az élelmiszeripar cukorfelhasználása, mint amennyi cukrot elő tudnak állítani a földrész cukorgyárai. A kontinens legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata kizárólag magyar alapanyagokból állítja elő a természetes cukrot, termékeinek kétharmadát az Európai Unió piacain értékesíti.

Támogatott borászok A hazai termelők mintegy 12 milliárd forint támogatást kaphatnak a következő két évben a szőlőültetvények szerkezetátalakítására. Az EU-forrásból finanszírozott programra az idén 22,5, jövőre 22 millió euró áll rendelkezésre. A 2011/2012, valamint a 2012/2013-as borpiaci évekre egyéni tervet kell készíteni a támogatás igénybevételéhez. A kkv-k is kaphatnak borászati fejlesztésekre támogatást, amelynek mértéke mikro-, kis- és középvállalkozások esetében a vásárolt gépek nettó értékének a 40, míg nagyvállalatoknál a 20 százaléka. Az igényelt összegnek meg kell haladnia az 1 millió forintot, de nem lehet több 100 millió forintnál.

Fordított agráráfa Várhatóan a gabonafélék és az olajos növények kerülhetnek be abba a körbe, amely után fordított áfát kell fizetniük a felvásárlóknak. A gabonaágazaton belül ugyanis mintegy 30 százalékra becsülik a feketegazdaság arányát. Az általános forgalmi adó csökkentésére a gazdasági helyzet miatt jelenleg nincs lehetőség, ezért a kormány áfa-technikai megoldásban gondolkodik. Az új rendszer lényege, hogy a vevő által kifizetett áfa nem az eladóhoz, hanem közvetlenül az államhoz kerül. Az új adózási lehetőség bevezetéséhez még szükség van az EU jóváhagyására is.

Metró kontra BKV A kormány nemrégiben újabb, 9 milliárd forintos állami támogatást nyújtott a BKV-nak a fővárosi közlekedés zavartalan működtetéséhez. Tavaly novemberben a közlekedési vállalat már részesült 10 milliárd forintos gyorssegélyben. A mostani állami támogatás átcsoportosítással, a 4-es metróvonal építésének az idei költségvetésben meghatározott támogatása terhére valósult meg.

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

3


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

II. NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOK

Szerző: B. Z.

Nagyszabású közlekedési konferencia Már a hétköznapi munkába járók is érzik, hogy rengeteg gond halmozódott föl a magyar közlekedési ágazatban, a szakemberek pedig mindennek a hátterét is ismerik. Október 24–26. között egy siófoki konferencián nyílik lehetőség arra, hogy a résztvevők egy időben, egy helyen hallgathassák meg a minisztérium illetékeseit, illetve a közlekedési ágak vezetőit, elismert szakértőit.

H

a csak felsorolnánk a közlekedési ágazat főbb problémaköreit, valószínűleg az is megtöltené ezt az oldalt, de akár egyetlen szóba is sűríthetnénk a lényeget. Ez a szó pedig – nem nehéz kitalálni – a PÉNZ. Számtalan szakmai érvet lehet felhozni például amellett, hogy az európai integrációnk felgyorsítása érdekében minél előbb szükség lenne új autópályákra az ukrán és a román határ felé, nem is szólva a Magyarországot Magyarországgal összekötő M8-as, M9-es sztrádákról, az egyéb gyorsforgalmi utak kiszélesítéséről és az alsóbbrendű utak felújításáról. Elméletileg talán még azzal sem lehetne vitatkozni, hogy minden magyar nagyvárost autópálya kössön össze egymással – csak hát ehhez hiányzik néhány tízmilliárd euró. A vasúti közlekedés elszánt hívei ugyanilyen érvrendszerrel és vehemenciával tudják védeni a saját igazukat: a vasúti közlekedés az egész világon a reneszánszát éli, gyors és hipergyors vonalakat adnak át Németországtól Japánig, Svédországtól Kínáig, amelyek egyébként nemcsak iszonyatosan gyorsak, hanem környezetkímélők és energiahatékonyak is. Miért nem fejlesztjük nagyobb ütemben a magyar hálózatot, miért nem kapcsolódunk be a fejlett Európa gyorsvasúthálózatába, amelyben már 15 ország vesz részt, köztük a szomszédos Ausztria és a kis Szlovénia? És akkor még nem szóltunk a mellékvonalak tarthatatlan állapotáról vagy a MÁV helyzetéről. A szakemberek mindezzel persze sokkal jobban tisztában vannak, de azzal is, hogy minderre belátható időn belül nem lesz pénz. A vízi közlekedésre sem szabad legyinteni, a szakemberek nagyon jól tudják, hogy a folyami áruszállításban nagyon komoly jövő rejlik, nem véletlenül fejlesztik nagy erőkkel Nyugat-Európában az árukikötőket, konténerátrakókat. Magyarország jelenleg még csak csökkentett üzemmódban vesz részt az Északi- és a Fe-

4

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

kete-tengert összekötő áruszállító útvonal, a „kék autósztráda” kihasználásában, pedig ennél olcsóbb szállítási módot még nem talált ki a logisztikai szakma. Persze a dunai szállításhoz kikötő kellene, meg hajóflotta, ahhoz pedig, mint tudjuk, pénz. A magyar légi közlekedés jelenlegi helyzetéről sajnálatos módon elsősorban nem a szakmai hírekből, hanem a bulvár és bűnügyi tudósításokból érte-

Ezért is van kiemelten nagy szükség az olyasfajta rendezvényekre, mint a II. Nemzeti Közlekedési Napok, ahol több száz szakember tárgyalja meg három napon keresztül a legfontosabb problémaköröket. Érdemes teljes egészében idézni Schváb Zoltán közlekedésért felelős államtitkár köszöntőjét a rendezvény honlapjáról: „A hagyományteremtő szándékkal tavaly útjára indított Nemzeti Közlekedési Napok első nekirugaszkodásra is értékes rendezvénynek, hasznos találkozási alkalomnak bizonyult. Az azonnali elfogadás látványos mutatószáma a 670 – összesen ennyi résztvevő szentelt egy-két-három napot az idejéből a konferenciára 2010-ben. Az ágazat jövőjéért tenni tudó és akaró állami intézmények,

sülhetünk. A Budapest Airport privatizációja, a taxishelyzet, a névváltozás plusz a vidéki repterek sanyarú sorsa és a Malév áldatlan helyzete eltakarja azt a tényt, hogy Budapestre azért évente sok millió ember és sok millió tonna áru érkezik légi úton. Hogy aztán a csodaszép fővárosunkban landoló utasok rögtön az első percekben zavarba jöjjenek: hol van a más városokban magától értetődő metró vagy a gyorsvasút, ami a belvárosba viszi őket – vagy legalább az autópálya az airport-busszal? Helyette tudjuk ajánlani a harmincéves 93-as Ikarus buszt és a Ferihegyi „gyorsforgalmi” utat. A válasz itt is egyértelmű: pénzhiány. Még hosszasan folytathatnánk a sort a BKV reménytelennek tűnő helyzetével, a soha el nem készülő 4-es metróval, az átlagban 15 éves Volán-buszokkal, a hazai járműgyártás megszűnésével és a kerékpárutak hiányával, de valószínűleg fölöslegesen: a közlekedési szakembereknek ennél sokkal hosszabb és sokkal részletesebb listájuk van.

szakhatóságok, közlekedési társaságok, tudományos intézetek vezetőikkel és kiváló szakértőikkel mind képviseltették magukat. A plenáris ülés tartalmas előadásait a szekciók élénk, érdemi eszmecseréje követte. A széles kört – lehetőség szerint minden érintettet – bevonó, tartalmas és előremutató együttműködés a közlekedési kormányzat működési alapelve. E területen is számos olyan feladat előtt állunk, amely nem teljesíthető sikeresen az elgondolások alapos szakmai-társadalmi megvitatása nélkül. A Nemzeti Közlekedési Napok e folyamatok intézményesített részévé válhat – akár ötletbörzeként, akár a stratégiai alapvetések szűkebb körű megtárgyalásának fórumaként. A magyar közlekedési szakma csúcstalálkozója a problémák felvetéséhez, azonosításához és a megoldások kereséséhez kínál alkalmas terepet az idei évben is. A rendezvénysorozat bemutatkozó darabjának minden kedves résztvevőjét viszszavárjuk az őszi folytatásra!”


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

AZ ÉVTIZEDES ALULFINANSZÍROZOTTSÁG KÖVETKEZMÉNYEI

Szerző: K. T.

A közlekedési terület súlyos problémái nem orvosolhatók egyik pillanatról a másikra Az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve háttérintézménye, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ október végén rendezi meg a II. Nemzeti Közlekedési Napokat, hogy a résztvevők egy időben, egy helyen hallgathassák meg a minisztérium illetékeseit, illetve a közlekedési ágak vezetőit, elismert szakértőit. Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár is a felkért előadók között lesz, lapunk néhány héttel korábban kérdezte a szakembert többek között az elmúlt egy év eredményeiről, a távlati tervekről, a közösségi közlekedésről és a közlekedésbiztonságról. Mi történt a közlekedési ágazatban a mögöttünk álló egy évben? – Az elmúlt több mint egy év során „viszszaállamosítottuk” a közlekedési ágazat kormányzati döntéshozatalát. Olyan felelős vezetőket neveztünk ki, akik a közlekedési szakmát belülről is jól ismerik, gyakorlott, felkészült szakemberek. A kormányváltással ismét a szakmaiság nyert teret. A közlekedési terület éveken át halmozott, legsúlyosabb problémái azonban nem orvosolhatók egyik pillanatról a másikra. Az évtizedes alulfinanszírozottság következményei még hosszú ideig érzékelhetők lesznek. Korábban az út-, híd-, vasútipálya-karbantartások elmaradtak, a társaságok hitelfelvételre kényszerültek, intézményfejlesztés helyett leépítések sora következett be. Új, szakmai alapokra kellett helyezni a közlekedési ágazat irányítását. A hazai közvagyon jelentős részét kezelő közlekedési ágazat az egyik leginkább meghatározó szektor Magyarország vagyongazdálkodása szempontjából. A közlekedési vagyonelemek értékvesztésének megakadályozásában évtizedes adósságokat kell ledolgoznunk. Megfelelő-e a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztás? – Határozott szándékom, hogy jelentősen javítsunk a közlekedési alágazatok összehangoltságán, tudatosabban tervezett legyen közöttük a munkamegosztás. Ezért a készülő Nemzeti Közlekedési Stratégia négy stratégiát: a vasútit, a közútit, a légi és a vízi közlekedésit foglalja majd egységes szerkezetbe. Vezetésemmel, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ irányítása mellett, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi Tanszéke gondozásá-

6

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

ban készül a Nemzeti Közlekedési Stratégia tematikája és módszertana. Az NFM a feladat jelentőségének tudatában szorosan együttműködik a szakmai felügyeletet biztosító Irányító Bizottsággal és a civil szervezetek érdekeit képviselő frissen felállított konzultációs testülettel. Milyen tervek, kezdeményezések foglalkoztatják jelenleg az államtitkárságot? – Az üzemanyagárak és a környezeti terhelés emelkedésére válaszul keressük és aktívan támogatjuk az energiahatékony és környezetkímélő megoldások egyéni és közösségi közlekedésben való elterjedését, alkalmazását. Tavaly év végén törvényben, március óta pedig annak végrehajtási rendeletében írjuk elő a közúti járművek környezeti és energetikai jellemzőinek kötelező figyelembevételét a közbeszerzéseken és a közlekedési közszolgáltatók beszerzésein. Idén szeptemberben is megszerveztük az Európai Mobilitási Hét magyarországi eseményeit. Az önkormányzatok korábban sosem látott számban csatlakoztak a környezetkímélő közlekedési módokat népszerűsítő kezdeményezéshez. Magyarországon 105 településen vehettek részt az érdeklődők a rendezvénysorozat programjain, ezzel hazánk a negyedik helyen végzett az európai összehasonlításban. Ehhez kapcsolódóan a Közlekedéstudományi Intézettel közösen megszerveztük a Közúti Környezetvédelmi Akciót, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, energiatakarékos autózás fontosságára. Az illetékes megyei közlekedési felügyeletek 12 közúti környezetvédelmi ellenőrzésekre alkalmas gépkocsival a hatályos környezetvédelmi előírások szerinti mérést végeztek

Schváb Zoltán

el, a megfelelő környezetvédelmi állapotú gépkocsik vezetői jelképes ajándékot kaptak. A kirívóan rossz állapotú gépkocsival közlekedők bírságolásra számíthattak. A közlekedésbiztonság javítása alapvetően állami feladat. Milyen intézkedéseket valósítottak meg az elmúlt időszakban, és milyen terveik vannak a jövőt illetően? – Tárcánk működésében erősen hangsúlyos a közlekedésbiztonsági intézkedések szerepe. Elkészítettük a 2011–2013. évekre vonatkozó Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramot is, amely végre a hazai és térségi sajátosságokat egyaránt kezelő, európai színvonalú és biztonsági szemlélet központú magyarországi közlekedési rendszert hoz létre. Elindítottuk az Élet Úton programot, amiben az egységes rendszerben kezelt közlekedésre nevelés és járművezetőképzés, -vizsgáztatás egészül ki felnőttkori közlekedési információs és tájékoztató, továbbképző munkával. Az érintett állami szervezetek között személyesen koordinálom az együttműködést, hogy minden korábbinál hatékonyabb közös munkát tegyünk lehetővé azzal, hogy pontos, a programba illeszkedő felelősségi és hatásköröket rendelünk az egyes szervezetekhez. Meggyőződésem, hogy már kicsi kortól tudatosítani kell a gyerekekben a közlekedési szabályok betartását, ezért erre alapozva nevelési programot indí-


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

tunk. Központi szerepet szánok a szemléletformálásban a korszerű képzési formák, elsősorban a fejlett országokban már jól bevált e-learning alkalmazásának. Meggyőződésem, hogy a magas színvonalú, naplózott elektronikus távoktatás alacsonyabb elméleti képzési költségekkel jár együtt, ezzel hozzáférhetőbbé, elérhetőbbé teszi az elmélyült tudást. Az új lehetőség azonban nemcsak kényelmi, hanem esélyegyenlőségi szempontból is fontos. A megfelelő utak megépítése önmagában is erősítheti a közlekedésbiztonságot… – Az infrastruktúra fejlesztése is hatékonyan szolgálhatja a közlekedésbiztonsági törekvéseket. Az M15-ös és M70-es autóutakon a nyáron történt tragikus közlekedési balesetek miatt munkacsoportot alakítottam az autóutak közlekedésbiztonsági helyzetének felülvizsgálatára. Állásfoglalásunk figyelembevételével, azzal egyetértve döntött a nemzeti fejlesztési miniszter az azonnali forgalombiztonsági beavatkozásokról. A tárca a 2x2 sávos bővítéshez szükséges tervezési feladatok elindítását rendelte el az M70-es autóút baleseti helyzetének javítása érdekében. A kétirányú járműforgalmat függőleges műanyag terelőelemekkel is elválasztjuk, figyelmeztető akusztikus burkolati jeleket helyezünk el, a közlekedésbiztonsági kockázatokra négynyelvű (magyar, angol, román, szlovén) táblákon figyelmeztetjük az autósokat, tehergépjármű- és buszvezetőket. Hol a helyünk Európában? – Magyarország tevékeny szerepet vállal az európai közlekedésbiztonság javításában. Az elmúlt időszak tragikus magyarországi közlekedési balesetei is igazolják, hogy a magyar elnökség alapos okkal tartotta közlekedésbiztonsági szempontból is vizsgálatra érdemesnek a közúti tranzitforgalom kérdését. Felkérésemre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv Közlekedés Operatív Program (KözOP) részeként a közútkezelők és vasúttársaságok bevonásával önálló közlekedésbiztonsági projektjavaslatot dolgozott ki. Az általuk összeállított, balesetmegelőző fejlesztési csomag sosem látott mértékű országos közúti közlekedésbiztonsági program indítására nyit lehetőséget, közel 50 milliárd forint értékben. Mindezek mellett Magyarország képviseletében aláírtam az európai egységes vészhívó rendszer létrehozásáról szóló eCall Egyetértési Megállapodást június-

ban, mellyel kifejeztük elkötelezettségünket az intelligens közlekedési rendszerek területén megkezdett átfogó európai munka folytatására. Közúton már jártunk, de milyen a helyzet a levegőben? – A légi közlekedésről az elmúlt években méltatlanul kevés szó esett, az ágazatot egyebek mellett a szakmai intézményrendszer megerősítésével, a szabályozás érdemi egyszerűsítésével segítjük abban, hogy valóra váltsa lehetőségeit. A hazai légi közlekedés infrastruktúráját közel tízezer négyzetméteres, új irányító központtal és az abban alkalmazott legmodernebb technológiákkal fejlesztjük. Ennek

különlegessége többek közt az, hogy a régió egyetlen olyan centruma, ahol valós adatok alapján az irányítóteremmel azonos technológiai környezetben modellezhető bármilyen légtérbeli esemény. A vízi közlekedésben is akadnak újdonságok? – A vízi közlekedés biztonságáért szabályozóként és az infrastruktúrafejlesztésekkel is teszünk. Kiemelten támogatjuk a folyami információs szolgáltatások elterjedését, amelyek kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszik a vízi közlekedést és áruszállítást. Idén ősztől ún. AIS- (automatikus azonosító rendszer) működtetési és használati kötelezettséget vezettünk be a nagyhajókra, a jelentős folyók magyarországi szakaszain csak adókészülékkel felszerelt nagyhajók és kompok közlekedhetnek. A berendezés földi bázisállomásokon keresztül tartja a kap-

csolatot a többi hajóval, a hatóságokkal és a kikötőkkel. A hajó személyzete többek közt az aktuális vízállásról, a hajózási korlátozásokról kap információt, a kikötő pedig tudja, hogy mikor várható a hajó érkezése, és elektronikus úton megkapja a szállítólevelét is. Uniós pályázat keretében elektronikus hajózási térképpel kívánjuk kiegészíteni a rendszert. Milyen beruházások várhatóak az Új Széchenyi Terv keretein belül? – Az új kormány egy teljesen kaotikus, minden stratégiát nélkülöző fejlesztéspolitikai rendszert örökölt. A nemzeti programokban megtalálhatók a következő két esztendő meghatározó jelentőségű közlekedésfejlesztési beruházásai is. Számos projekt előkészítése zajlik, több már a végrehajtási fázisban van. Még ebben az uniós ciklusban terveztük a 6-os számú főút megerősítését, az M2es autóút Budapest és Vác közötti szakaszának négysávossá bővítését, több helyszínen is elkerülők megépítését. Két új Ipoly-híd épül Ráróspuszta–Rárós és Pösténypuszta–Pető között, várhatóan további négy új híd épülhet az Ipolyon, összekötve az embereket, térségeket. Az M8-as és M9–M47-es gyűrű fokozatosan épül ki. Tervben van több közös vasúti és autóbusz-pályaudvar építése, többek közt Kaposváron, Kecskeméten és Pécsett. Növelnünk kell a közösségi közlekedés arányát az egyénivel szemben, ehhez a két meghatározó versenyképességi tényező a közlekedési közszolgáltatások ára és színvonala. Európai szintű kényelmi szolgáltatást vezetünk be a vasúti személyszállításban, többek között korszerű infokommunikációs alkalmazásokat. A fejlesztésekkel létező igényt szolgálunk ki úgy, hogy azzal – véleményem szerint – az egyéni közlekedés aligha versenyezhet: ilyen például a gyors, állandó és díjmentes internetkapcsolat. Hogyan látja a hazai kerékpározás helyzetét? – A kerékpározást a rövid távú közlekedés egyik legalkalmasabb módjának tartom. Örömmel tapasztalom, hogy ez a közlekedési mód egyre szélesebb körben terjed, reneszánszát éli, amit a Bringázz a Munkába! kampány sikerei és több tízezer résztvevője is bizonyít. A biciklizéssel kapcsolatosan végrehajtandó kormányzati feladat többek között a kerékpáros országos hálózat megtervezése, a Duna menti szakasz megépítése és a balatoni körút befejezése is.

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

7


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

JELENTŐSEN JAVUL MISKOLC TÖMEGKÖZLEKEDÉSE

Szerző: Dudás Zoltán

Közel tíz kilométeres Zöld Nyíl A Miskolc Városi Közlekedési Zrt. új fejezetet nyit a település történetében a Zöld Nyíl fantázianevű villamosprojekttel. A felújított pálya csendesebb, biztonságosabb és energiatakarékosabb is lesz. Borsos Attila vezérigazgatót kérdeztük a részletekről.

Borsos Attila vezérigazgató

Milyen volt Miskolc villamoshálózata a felújítás kezdete előtt? – A városi közösségi közlekedés hálózata a tömegközlekedés súlypontját hordozó kelet–nyugati villamosközlekedés tengelyére épül. A felújítás megkezdése előtt a burkolt vályúsínes vágányszakaszokon a több mint húszéves használat nyomai már észlelhetők voltak, amelyeket leginkább a merev, négytengelyes, ún. FVV házi csuklós villamos járművek okoztak. Több helyen a kispanel pályaburkolat is rossz állapotban volt, tekintettel arra, hogy azt a közúti járművek is használták útpályaként. A szabványoknak nem meg-

felelő és az esélyegyenlőséget sem biztosító keskeny megállóhelyi peronok – ahol az utasok nem voltak elválasztva a közúti közlekedéstől – szintén megújulnak. Biztonsági szempontból mennyire időszerű a projekt elindítása? – Sebességkorlátozásra volt szükség a pálya több szakaszán, több villamos is kisiklott a felújítást megelőző időszakban, gyakran kellett a síneket hegeszteni a pálya rossz

állapota miatt. Ha nem indítjuk el a régi pálya rekonstrukcióját, előfordulhatott volna, hogy a villamosközlekedést le kell állítani. A nyilvánvaló technikai szükségszerűségek mellett még miért volt fontos a projekt az üzemeltető szempontjából? – Azon túl, hogy modern, új pályával rendelkezik majd Miskolc, a nagyprojekt számos egyéb olyan fejlesztési elemet tartalmaz, amely a cég fejlődése szempontjából kulcsfontosságú. Korszerű, energiatakarékos, környezetbarát, magas szolgáltatási színvonalú közösségi közlekedés kialakítására van lehetőség az új villamosok alkalmazásával. A költséghatékonyság miatt pedig hosszú távon nem fenntartható a villamos és az autóbuszok párhuzamos közlekedése. Mekkora rész jut a város közösségi közlekedésében a villamosvonalaknak? – Miskolc közösségi közlekedésében a villamos meghatározó jelentőségű a város kelet–nyugati irányú forgalmi tengelyében. Százalékosan megadva 25%-ot jelent a városi közösségi közlekedésben. A Tiszai pályaudvar és a diósgyőri végállomás közötti kétvágányú, 10 km hosszú szakaszon (1-es villamos) és a Tiszai pályaudvar – Vasgyár végállomás közötti közel 8,3 km hoszszú szakaszon (2-es villamos) naponta két irányban átlagosan 90 ezren utaznak. Ez – figyelembe véve a városban a napi közel 400 ezer közösségi közlekedést igénybe

vevő utazást (busz és villamos) – jelentősnek mondható. Ehhez adandó az 1,4 kilométeres új pályaszakasz Felső-Majláthig. Mi változik az új pálya átadása után? – Az Újgyőri főtér után a régi zúzott köves pálya helyett aszfaltburkolatot kap a villamospálya Felső-Majláthig. A gömbsüvegsor is új elem a miskolci pálya esetében. Az utasok gyorsabban elérik majd céljukat, csökken a zaj- és rezgéskibocsátás a korszerűsített új pályán, megvalósul az esélyegyenlőség az alacsonypadlós villamosok üzembeállításával és az új peronok átalakításával. Fejlesztjük a cég utastájékoztatási rendszerét, illetve megújul a villamosjavító bázis. Harmincegy darab, 100%-ban alacsonypadlós új jármű szolgálja majd az utasokat. Mindez megteremti a feltételeit annak, hogy megtartsuk az utasokat, sőt reményeink szerint még többen veszik majd igénybe a közösségi közlekedést a városban, ahol a beruházás révén még a levegőszennyezés is csökken majd a párhuzamos buszjáratok kiváltásával.

Erdős Tamás projektvezető, Colas-Alterra Zrt.: Az idei pályabejárások alkalmával szorosabb együttműködés alakult ki a kivitelező Miskolci Zöld Nyíl 2009 Konzorcium, a ColasAlterra Zrt., valamint a város és az MVK Zrt. között, amelynek egyik látványos eredménye volt a tanévkezdésre átadott Tiszai pu.–Tüzér utca és a Thököly utca–Diósgyőri Gimnázium közötti, mintegy 4 kilométeres új pályaszakasz. Ezáltal a Tiszai pályaudvar–Diósgyőri Gimnázium közötti 8 kilométeres felújított pályán folyamatossá vált a villamosközlekedés. A konzorcium szinte erőn felül teljesített, de az átadott szakasz próbaüzeme azt igazolta, hogy a megújult, magas színvonalú pályaszakaszon a villamosok halkabban, az utasok pedig biztonságosabban tudnak közlekedni.

8

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

MVK Zrt. 3527 Miskolc, Szondi György u. 1. Tel.: 06-46-514-900 Honlap: www.mvkzrt.hu • www.zoldnyil.hu


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

TELJESEN MEGÚJUL A VÁROS TÖMEGKÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATA

Szeged lesz a legmodernebb Az Európai Unió és a magyar állam közel 30 milliárd forintos támogatásával 2013-ig teljesen megújul Szeged elektromos közösségi közlekedése. A fejlesztések befejezése után gyorsabban és kényelmesebben lehet majd utazni a villamosokon és a trolibuszokon, környezetbarát körülmények között.

A

2013-ban záruló, az EU és a magyar állam támogatásával 29,5 milliárd forintból megvalósuló, „Szeged elektromos tömegközlekedés fejlesztése” nevű projektnek köszönhetően szinte teljesen megújul a város villamos- és trolibuszhálózata. Ennek a komplex, majdnem minden részterületet érintő fejlesztésnek az eredményeként az ország legmodernebb – és Budapest után a legkiterjedtebb – tömegközlekedési hálózata jön létre.

körforgalom, amelyen két villamosvonal is áthalad. A hárommilliárd forint értékű projektelem részeként meghosszabbították a 8-as trolibusz vonalát, megépült az új 10-es trolivonal, valamint korszerűsítették a teljes áramellátó rendszert. A kerékpáros közlekedés elősegítésére bővítették a kerékpárutakat, illetve a 8-as és 10-es trolik vonalán új biciklisávokat alakítottak ki. Idén befejeződött a 3-as és 3F-es villamosvonal 2 milliárd forint értékű felújítása,

Az új Swing Szeged villamos

A szegedi projekt számokban Összesen 4,8 kilométer új villamospályát fektetnek le a városban, és 18,9 kilométeres meglévő vonal fiatalodik meg. A trolihálózat 3,7 kilométerrel gyarapodik. Hat csomópont épül át. Kilenc vadonatúj alacsonypadlós villamos és 13 korszerű, ugyancsak alacsonypadlós trolibusz áll hadrendbe. A jegyértékesítő rendszer előreláthatólag 15 átszállóhelyen bővül. A buszokat felváltó új villamosvonal révén egyedül a forgalmas Rókusi körúton 723 tonnával csökken évente a levegőbe jutó káros anyagok mennyisége.

A terepmunkák 2008 nyarán a villamoshálózat szempontjából kulcsfontosságú Anna-kúti csomópont 693 millió forintos korszerűsítésével indultak el, ahol az országban egyedülálló, intelligens kereszteződés épült. 2009-ben 611 millió forintból újították fel és bővítették a trolibusz-járműtelepet. 2010-ben 2,3 milliárd forintból valósult meg a villamosremíz teljes felújítása és bővítése. Elkészült a projekt egyik legmeghatározóbb beruházásának első két üteme: az 1-es villamosvonal összesen 4,9 milliárd forint értékű rekonstrukciójának két szakasza, valamint megépült egy hagyományos körforgalom és az országban egyedülálló többsávos jelzőlámpás

a belvárosi szakaszon környezetbarát füves vágány épült. Átadták a 4-es villamosvonal 2,35 milliárd forintból megújult szakaszát. A megújult villamosvonalakon – ahogyan a felújítás során mindenütt – új, akadálymentes peronokat alakítottak ki, rámpák, taktilis sávok segítik a közlekedést. Befejeződött a Belvárosi híd újszegedi hídfőjénél a tömegközlekedési csomópont 244 millió forintos korszerűsítése. A háttérben folyik a kiszolgáló célgépek beszerzése összesen 350 millió forintból. 2011. október 5-én átadták a nemzetközi tendert nyert lengyel cég, a PESA Bydgoszcz SA cég gyárából származó alacsonypadlós, klímás SWING Szeged

villamos prototípusát; a 4,5 milliárd forint értékű flotta 8 további járműve jövő tavasszal várható. A vidéki nagyvárosokban ez lesz az első alacsonypadlós villamos. Előreláthatólag októberben elkészül az új rókusi 2-es villamosvonal 2,1 milliárd forint értékben. A tervek szerint az év végéig befejeződik az 1-es villamosvonal rekonstrukciója. Ezzel a projekt nagy építkezései véget érnek. Lezárul az áramellátó rendszer modernizálása. 2013 folyamán érkezik meg a tervek szerint az a 13 alacsonypadlós, csuklós, klimatizált trolibusz, amelyek közbeszerzési eljárása már lezárult. A flotta 2,9 milliárd forintba kerül. A végállomásokon B+R rendszerű kerékpártárolók létesülnek, és kiépül a korszerű utastájékoztató rendszer is.

Projektirányító szervezet:

Kedvezményezett:

Kedvezményezett:

Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. 6720 Szeged, Széchenyi tér 5. Tel.: 06-62-553-600 • Fax: 06-62-553-601 E-mail: info@szegedpolus.hu Honlap: www.ujpalyan.hu • www.szegedpolus.hu

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 6720 Szeged, Széchenyi tér 10–11. Tel.: 06-62-564-364 • Fax: 06-62-564-341 E-mail: info@szegedvaros.hu Honlap: www.szegedvaros.hu

Szegedi Közlekedési Kft. 6720 Szeged, Zrínyi utca 4–8. Tel.: 06-62-592-250 E-mail: szkt@szkt.hu Honlap: www.szkt.hu

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

9


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

ÚJ VONALAT ÉPÍTENEK DEBRECENBEN, A RÉGIEKET FELÚJÍTJÁK

A villamost és a trolibuszt preferálják Társaságunk, a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. mint jogutód már több mint 125 éves múlttal rendelkezik a közösségi közlekedés területén, a városi személyszállítási tevékenységben. A közösségi közlekedési ágak fejlesztése során az ökológiai értékek és az egészséges lakókörnyezet megőrzése szempontjából fontosnak ítéljük az elektromos hajtás (villamos, trolibusz) preferálását. Jelenleg két, az Európai Unió által támogatott projekt kivitelezése is zajlik a városban a közösségi közlekedés fejlesztése érdekében.

A

Debrecen városi villamoshálózat fejlesztése (2-es vonal) tárgyú nagyprojekt hazai kormányzati támogatási szerződését 2008. szeptember 11-én írták alá, 2008. december 19-én pedig az Európai Bizottság – elsőként a magyar nagyprojektek közül – jóváhagyta a 2-es villamosvonal kiépítésének uniós támogatását. Ezt követően a debreceni önkormányzat 18 darab villamos beszerzésére írt ki közbeszerzési pályázatot. A járműveket a 2011. július 29-én kihirdetett nyertes ajánlattevő, a spanyol Construcciones y Auxiliar de Ferrocarriles S. A. (CAF) szállítja. Az új villamospálya, valamint az 1-es villamossal közös szakasz átépítésén túl a társaságunk telephelye is megújul. A megnövekedett igényeknek megfelelően minden olyan átalakítást szükséges elvégezni, amely az új járművek fogadását és üzemeltetését zökkenőmentesen biztosítja. A meglévő kocsiszín, vágányok, kitérők és felsővezeték-hálózat elbontása után új kocsiszín, tárolócsarnok, kocsimosó, valamint új vágány- és felsővezeték-hálózat létesül. Mindezek mellett a műhelyépületeket átalakítjuk és felújítjuk, a közművek is megújulnak. A telephelyen egy közel 300 m2-es új áramátalakító gépház is épül. A telephelyi munkálatok várhatóan jövő év elejére fejeződnek be. A másik jelenleg is zajló fejlesztés a Debreceni közösségi közlekedés szol-

gáltatási színvonalának fejlesztése című projekt. Az ÉAOP-3.1.4/A-09-2009-0001 azonosító számú projekt elszámolható költsége nettó 438 111 830 Ft. A támogatás mértéke az elszámolható költségek 85%-a, a fennmaradó 15%-ot a DKV Zrt. biztosítja saját forrásként. A projekt keretében többek között korszerűsítjük a trolibuszfelsővezeték-hálózatunkat. A fejlesztés lehetővé teszi a gyorsabb trolibusz-közlekedést. Debrecen két forgalmas kereszteződésében a trolibusz felsővezeték-tartó és térvilágítást is biztosító oszlopok statikai állapotvizsgálat után szükségessé vált cseréje történik. A korszerűsítés során hat szintén forgalmas helyszínen az adott viszonylatnak megfelelően szoftver által – rövid hatótávolságú antenna segítségével – vezérelt összesen hét darab gyorsváltó beépítése történik. Az oszlopcserék és a gyorsváltók beépítésének környezetében, összességében 2000 méter hosszúságban a munkavezeték cseréje is szükséges. A projekt részeként modernizáljuk a már meglévő utastájékoztató rendszerünket is. A beruházás keretén belül 22 villamosmegállóban kerül sor a megállóhelyi utastájékoztató rendszer korszerűsítésére, nagy fényerejű LCD típusú kijelzők beépítésével. A támogatás segítségével több nagy utasforgalmú megállóhelyen összesen öt utastájékoztató rendszer ki-

Új forgalomirányító épület a Segner téren

építése valósul meg, amelyek hasonlóak lesznek a már meglévő digitális megállóhelyi utastájékoztatókhoz. A támogatás segítségével ezen felül lehetőségünk nyílik a trolibuszokon és a villamosokon a belső és külső kijelzőket korszerűsíteni, valamint a rendszer működését biztosító fedélzeti számítógépeket feljavítani. A fejlesztések során a közösségi közlekedési rendszerünkben csomópontnak és átszállási pontnak számító Segner téren új, a modern kor követelményeinek megfelelő forgalomirányító épület épült. A közel 180 m2-es beépített alapterületű épületben helyet kap egy állandó, valamint egy időszakos bérletpénztár, valamint a munkavállalóink számára egy pihenő-étkező helyiség. A zavartalan és gördülékeny forgalomlebonyolítás érdekében pedig egy komfortos forgalomirányító helyiséget is kialakítanak. Az épület várhatóan 2011. október második felében készül el. A korlátozott lehetőségeken belül társaságunk igyekszik szolgáltatásait szinten tartani és fejleszteni. Olyan utasorientált közösségi szolgáltatást kívánunk nyújtani, amely alkalmas a város közlekedési feladatainak ellátására, és egyben az egyéni közlekedés versenytársává válhat.

Épülő villamoskocsiszín, Salétrom utca

DKV Debreceni Közlekedési Zrt. 4025 Debrecen, Salétrom u. 3. Tel.: 06-52-502-640 • Fax: 06-52-502-641 E-mail: titkarsag@dkv.hu Honlap: www.dkv.hu

10

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

EURÓPA LEGMODERNEBB VISSZAPILLANTÓ-GYÁRA MÁTÉSZALKÁN

Szerző: K. T.

Tükör által sikeresen A német Flabeg Holding új, 3520 m2 alapterületű tükörgyártó csarnokot épít a Mátészalkai Ipari Park területén – a két évvel ezelőtt leégett régi helyett. A beruházás összköltsége eléri a hétmillió eurót, s ezzel Európa legmodernebb autótükörgyára jön létre. A részletekről Nagy Tamás ügyvezető igazgatót kérdeztük. Milyen helyet foglal el az anyacég Európában az üvegmegmunkálás területén? – A Flabeg Holding GmbH a külső visszapillantó tükrök gyártásának területén Európában piacvezető, a csoporton belül pedig a mátészalkai üzem lesz a legkorszerűbb és legnagyobb kapacitású tükörgyártó csarnok. A Flabeg életében az eddigi legnagyobb volumenű beruházásról van szó. Hogyan kezdődött ez a sikertörténet? – A cég története 11 évvel ezelőtt indult, amikor a későbbi tulajdonos Schott Desag AG csapata úgy döntött, hogy a külső viszszapillantó tükrök nagy hagyományokra visszatekintő gyártását Magyarországon is kipróbálják. Egy rövid előkészítést követően a gyártást néhány használt gép és pár Németországban betanított operátor segítségével kezdték el 2000-ben Mátészalkán, egy bérelt csarnokban. A próba olyan jól sikerült, hogy 2001 elején megkezdődött, majd még ugyanazon év végén be is fejeződött az akkori időkben nagyon korszerűnek számító 3500 négyzetméteres gyártócsarnok felépítése. Az új csarnokot a német anyavállalat gépeivel töltötték fel, de ezzel egy időben megindult a magyarországi csapat kiválasztása és betanítása Németországban, illetve Magyarországon. Miképpen alakult a termelés az elmúlt évtizedben? – 2000-ben néhány tucat dolgozó még csak pár százezer tükröt gyártott, ez a szám egy év múlva 120 dolgozóra és kétmillió tükörre emelkedett – már az új csarnokban. 2003-ban nagy változás történt a cég életében: a jelenlegi tulajdonos, a Flabeg Holding felvásárolta a Schott Desag AG teljes autótükör üzletágát, aminek hatására a fejlődés még nagyobb lendületet vett. Mondhatni nem volt olyan év, amikor ne történt volna valamilyen pozitív változás a cég életében. 2008-ban már 280 dolgozó, 12 millió gyártott tükör, 2 millió műszerfalüveg és ehhez 19 millió eurós árbevétel fémjelezte a céget.

Mennyire érintette Önöket a gazdasági válság, illetve a 2009-es tűzeset? – A gazdasági világválság mintegy 30%os visszaesést okozott, amin túllendülve, egy közel egymillió eurós technológiai beruházási projekt átadását követően, a teljes kapacitáson futó gyár 2009. szeptember 13-án porig égett. A dolgozók és a menedzsment egy emberként állt helyt, és már másnap azon dolgozott a teljes létszám, hogy a kilátástalan helyzet elle-

nére egy bérelt irodában megteremtse a vevők számára a zavartalan kiszolgálást. Válságstáb működött a Flabeg Holding főhadiszállásán, és elkezdődött a kb. 700 különféle tükör áttelepítése, gyártása a többi leányvállalatnál. Az azt követő hónapok túlórákkal, a magyar stáb külföldre utazásával és nagyon sok keserűséggel telt, a dolgozói létszám a felére csökkent. A kitartó munka eredményeként ma már ismét 240 dolgozót foglalkoztatunk a bérelt üzemcsarnokban, és éves szinten hatmillió tükröt gyártunk. Miért tartja szükségesnek az anyacég, hogy éppen Mátészalkán hajtson végre egy hétmillió eurós fejlesztést? – A gyárunk mindig is a legjobb teljesítményt nyújtotta a csoporton belül, az

elmúlt 11 évben elért eredményeink, rugalmasságunk és szorgalmunk feltehetően komoly érvet jelentett az újjáépítés mellett. A mátészalkai gyár a Flabeg számára a Kelet kapuja, 2012 végétől pedig elér hozzánk az autópálya, így az összes kelet- és nyugateurópai országot könnyedén el lehet érni. Milyen eredményt várnak ettől a fejlesztéstől technológiailag és a darabszámot tekintve? – Az elvárás természetesen a beruházás méretével azonos, vagyis az európai piacvezető pozíció megtartása és megerősítése. 12-15 millió tükör/év a tervezett kapacitás az első ütemben. A második ütemben szeretnénk a csarnokot 2000 négyzetméterrel bővíteni, amelyet két éven belül szándéko-

zunk feltölteni kapacitással. Mikorra lesz kész az új üzemcsarnok, és hány új munkahelyet teremtenek? – 2012. február a használatbavétel kezdő dátuma. Első lépcsőben az aktuális létszám (240–270 fő) megtartása és stabil munkaellátottsága lehet a célunk, bővítésre majd csak azután gondolhatunk.

Flabeg Kft. 4700 Mátészalka, Ernst Abbe u. 1–2. Telefon: 06-44-502-310 • Fax: 06-44-502-330 E-mail: flabegkft@flabeg.com Honlap: www. flabeg.com

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

11


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

A MAGYARORSZÁGI ALÉPÍTMÉNY-ÉPÍTÉS TELE VAN PROBLÉMÁKKAL

Szerző: T. K.

Konferencia az új vasútépítési technológiákról A Swietelsky Vasúttechnika Kft. a hazai vasútépítési piac vezető vállalkozása, de ez a rang nem teszi elégedetté a céget, mindenképpen szeretné meghonosítani a legmodernebb és legfejlettebb technológiákat Magyarországon. Többek között ezt a célt szolgálta az általuk megrendezett vasúti alépítmény-javítási konferencia is, amelyet nemrégiben tartottak Kápolnásnyéken.

A

konferenciát dr. Hinfner Miklós levezető elnök, a szervező Közlekedéstudományi Egyesület ügyvezetője nyitotta meg, aki köszöntő beszédében röviden megfogalmazta a konferencia szakmai célját is: olyan pályákat alkotni, ahol 10-15 év múlva nem lesznek ahhoz hasonló sebességkorlátozások, mint amilyenekkel manapság találkozhatunk a MÁV honlapján. Homlok Zsolt, a kft. ügyvezető igazgatója már régóta szószólója a szakmai megújulásnak, és most sem rejtette véka alá a mondanivalóját. „A magyarországi alépítményépítés tele van problémákkal” – jellemezte a vasútépítési ágazat jelenlegi állapotát. Erdődi László, a MÁV Zrt. Híd és Alépítményi Osztályának vezetője is csatlakozott az előtte szólókhoz: „a frissen felújított alépítmények állapota kritikán aluli”, éppen ezért szemléletváltásra van szükség. A geotechnikai tervezésben például nem biztos, hogy továbbra is megfelelőek azok a módszerek, amelyek 20-30 évvel ezelőtt élenjáróknak számítottak. Molnár Richárd, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. régióvezetője felsorolta, hol tartanak időben és pénzben az egyes vonalszakaszok felújításában, és mi várható a jövőben. Megemlített néhány problémás vonalszakaszt is, amelyeket már a legmodernebb, nagygépes technológiával kellene felújítani.

A külföldi és magyar felszólalók természetesen részletekbe menően elemezték az alépítmény-tervezés, -javítás és -építés múltját, jelenét és jövőjét, de a nem szakmabeliek számára valószínűleg néhány gondolatébresztő megállapítás is elegendő a problémakör körvonalazásához. Ezek közül az egyik legfontosabb: a tervezők egy része egyáltalán nem ismeri az új, világszínvonalú kivitelezési technológiákat, illetve azok alkalmazásának előnyeit. Ha nem ismeri, nem is írja elő a tervben, mivel pedig a kivitelező csak a tervek alapján dolgozhat, marad az évtizedes, „jól bevált” technika, ami tovább konzerválja az elmaradottságot. Még ennél is jelentősebb problémakör, hogy ma mintegy 300 milliárd forintnyi uniós forrás áll rendelkezésre vasúti pályaépítésre, amit 2015. december végéig fel kell használni. Mivel három-négy év szükséges a kivitelezéshez, azok a projektek, melyek 2012 júniusáig kiviteli terv szinten nem készülnek el, nagy valószínűséggel nem fognak megvalósulni 2015 végéig. Ez óriási felelősséget jelent a döntéshozók, a tervezők és kivitelezők számára, hiszen egy ilyen soha vissza nem térő lehetőséget igen nagy hiba lenne kihagyni.

A Swietelsky Vasúttechnika Kft. további fórumokat szándékozik szervezni, ahol a szakemberek megismerkedhetnek a legkorszerűbb technológiákkal, felfedezhetik az abban rejlő lehetőségeket, átadhatják szakmai tudásukat egymásnak és a fiatal szakembereknek. Olyan szakmai műhelyt szeretnének, ahol szinte minden tudás hozzáférhető lesz a kivitelezéssel, beruházással foglalkozó szakemberek számára. Segítséget akarnak nyújtani a magyar vasútépítésben részt vevő személyek és intézmények részére egy olyan gondolkodásmód és koncepció megteremtéséhez, amellyel megvalósulhat a vasúti közlekedés biztonságos, költséghatékony fejlesztése és üzemeltetése.

12

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

Hogy a Swietelsky Vasúttechnika Kft. segítsen kitörni ebből az ördögi körből, a konferencián részt vevő tervezők és kivitelezők számára egy bemutatót is szervezett a nagygépes alépítmény-javítási technológiákról, konkrétan az Eurailpool német cég PM 1000-URM elnevezésű gépláncáról. Szilágyi Andor, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. technológiai és minőségbiztosítási igazgatója ismertette a gépláncnak a gyakorlati bemutatón látható technikai eszközeit, a gépcsoport összeállítását és az egyes részegységek munkafázisait. A 270 méter hosszú, ezertonnás szerkezet úgy képes óránként 120 méter alépítményt tökéletesen felújítani, hogy a mellette lévő vágányon akadálytalanul haladhatnak a szerelvények. Vagyis gyorsan, kis emberi erőforrással, zárt technológiai láncban tudnak első osztályú minőséget nyújtani. Mindez teljes mértékben megfelel a Eurocode-szabvány előírásainak és szellemiségének, végső soron pedig annak a szakmai kívánalomnak, hogy a hazai vasútépítés tartson lépést az európai élvonallal.

Swietelsky Vasúttechnika Kft. 9500 Celldömölk, Nagy Sándor tér 14. Tel.: 06-95-420-026 • Fax: 06-95-420-067 E-mail: info@vasuttechnika.hu Honlap: www.vasuttechnika.hu


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

GYŐRI CÉG ÉPÍTI A KECSKEMÉTI MERCEDES-GYÁR VÁGÁNYHÁLÓZATÁT

Szerző: Halmai László

Mercedes-gyár és Szalajka-völgy A győri Vasútépítők Kft. az elmúlt egy év során két jelentős megbízást is elnyert. 2010. november közepén többfordulós versenytárgyalás győzteseként kapott megrendelést a Mercedes Benz Manufacturing Hungary Kft.-től az új, épülő kecskeméti autógyár kiszolgálására hivatott vágányhálózat megépítésére. Ezen kívül a szilvásváradi Szalajka-völgyben is befejeztek egy vasútállomás-átalakítási projektet.

Kecskemét

Szalajka-völgyi kisvasút

A Mercedes-gyárban a feladatunk a közel 450 hektáros építési telken belül létesítendő vágányhálózat megépítése volt, ami 900 méter kivételével az összes új nyomvonalat tartalmazta. A hiányzó 900 méter a vontatóvágány elején található, így ez nemcsak a hálózat teljességéből, de a folyamatos vasúti kapcsolatból is nagyon hiányzott. A kivitelezés legnagyobb kihívása ezáltal az lett, hogy a felépítmény-építési munkákat – a 2011. augusztus 21-i véghatáridő betartása miatt – végig vasúti kapcsolat nélkül kellett elvégezni. Társaságunk minden nehezítő körülmény ellenére, a megrendelő igényeit maximálisan szem előtt tartva, 2011. augusztus 15-én a teljes iparvágány-hálózattal és a kiszolgáló létesítményekkel elkészült. A gyáron belül 7512 m hosszú iparvágány 20 km/h sebességre épült, míg a közel 1,6 km hosszú, a telekhatár és a fogadó-indító vágánycsoport közötti vágányszakasz 40 km/h sebességre lesz alkalmas, a 48-as rendszerű, hézagnélküli közvetett leerősítésű vasbetonaljas felépítményével. A kis sugarú ívek oldalirányú ágyazat-ellenállása német technológiát alkalmazva, gépi ágyazatragasztással lett biztosítva. A fogadó-indító vágánycsoportba beépítendő 10 csoportkitérő S49 rendszerű, ezek beépítésével kitérők tekintetében is liberalizálódott a magyar vasútépítési piac. A vágányzáró bakok, illetve a járműfelvezető rámpák Rawie gyártmányúak. Jelenleg a három hónapos próbaüzem zajlik.

Társaságunk elnyerte a Szilvásváradi Erdei Vasút Szalajka-Fátyolvízesés állomá-

sának átalakítási munkálatait. A projekt az ÉMOK keretén belül meghívásos közbeszerzésen valósult meg, közel 29,6 millió forint értékben. Az előkészületi munkák 2011. július 7-én kezdődtek meg, és augusztus 15-én zárultak le, ezután az „igazi” kivitelezés kapott főszerepet. A projekt keretén belül kialakítottunk egy új kitérőkapcsolatot két „i” rendszerű kitérővel, beépítettünk három kitérőt és ehhez csatlakozóan 110 vm új vágányt. Ezzel a műszaki megoldással az állomás vonatfogadó képessége megnövekedett, így az állomáson

egy időben két szerelvény tartózkodhat. A beruházás keretében az erdészeti átjárót kétvágányúsítottuk, valamint megépítettünk két sk+15 magasságú új peront 45-45 méter hosszban, amelyek ideiglenesen mészkő burkolatot kaptak. A peronok végleges kialakítása után díszkő burkolat fedi majd a peront, de ez egy későbbi tender keretében valósul majd meg. A turistaforgalom zavarása nélkül, illetve a természeti örökség megóvása miatti nehézségek ellenére a kivitelezés zökkenőmentesen, a 2011. szeptember 30-i befejezési határidő előtt két nappal, sikeres műszaki átadás-átvétel keretében befejeződött. Az olajozott kivitelezés nagyban köszönhető a beruházó Eger Erdő Zrt. korrekt hozzáállásának, illetve segítségnyújtásának.

Vasútépítők Pályatervező, Kivitelező és Iparvágányfenntartó Kft. 9023 Győr, Csaba u. 9. Tel.: 06-96-529-590 • Fax: 06-96-529-594 E-mail: vasutepitok@vasutepitok-gyor.hu Honlap: vasutepitok.hu

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

13


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

A LEGMÉLYEBB VÁLSÁG IDEJÉN SEM VOLTAK ELBOCSÁTÁSOK

Szerző: Dudás Zoltán

Korszakos tíz év a vasútvillamosításban Mozgalmasra sikerült a cseh többségi tulajdonú, de budapesti székhelyű Vasútvill Kft. életének utolsó dekádja, sőt talán a legizgalmasabb évtizede volt a 62 éve alapított, villamos felsővezetékek építésével és karbantartásával foglalkozó vállalatnak. A jelenleg még 625 főt foglalkoztató cég dolgozóinak létszáma 2012-től 130-ra csökken, miután a MÁV az évekkel ezelőtt kiszervezett felsővezeték-karbantartást és a feladattal együtt a korábban átadott dolgozóit is visszaveszi. A cég három vezetőjével elevenítettük fel a közelmúltat.

A

cégvezető igazgató, Uhrinyák László, valamint Dancsi József, az építési munkákért felelős termelési igazgató és Vass István, a karbantartási munkákért felelős igazgató segítségével tekintünk vissza a cég életének utóbbi tíz évére. Abban mindhárman egyetértenek, hogy egyfajta aranykorszak zárult le 2001-ben, az ezt követő évtized viszont nagyon mozgalmas és fordulatokban gazdag időszak volt. A gazdasági környezet egyetlen percre sem hagyta őket elkényelmesedni, folyton azon kellett törni a fejüket, miként felelhetnek meg a korszak kihívásainak. Jóleső érzéssel nyugtázták, hogy nem maradtak le: minden évben sikerült elérniük a kitűzött célokat és az ennek megfelelő reális nyereséget. Uhrinyák úr külön büszke arra, hogy meg tudták védeni dolgozóikat akkor is, amikor nagyon ínséges időket éltek. Náluk

14

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

a legmélyebb válság idején sem került sor tömeges elbocsátásra, de egyenkéntire sem. Mindenkit megtartottak. A legsötétebb időszak az volt, amikor a dolgozóik jelentős részét két hónapos kényszerszabadságra kellett küldeni, 60 százalékos bérrel. A vezetők felelőssége volt úgy kitalálni a stratégiájukat, hogy még mielőtt késő lett volna, szerezzenek olyan megbízásokat, amelyekhez végre mozgósíthatják minden dolgozójukat. Visszaugorva tíz évet: a nagy munka a három koncesszióban (a ma PPP-ként ismert beruházási mód elődje) készült vonal, a Balatonszentgyörgy–Nagykanizsa–Murakeresztúr-, a Rákospalota–Újpest–Vácrátót-, valamint a Székesfehérvár–Szombathely-szakasz elektromos felsővezetékének építése volt. A MÁV-nál ezután hét évig nem volt új villamosítás, de a GYSEV kezelésébe került rövidebb vonalakon építhettek.

Ilyen volt a Sopron és Szombathely közötti és a Fertő tó melletti. Ez utóbbi, a Fertőszentmiklós–Neusiedler am Seevonal átnyúlt a határon, fővállalkozóként villamosítottak 60 kilométernyi hosszan. – Lett volna még építendő szakasz a MÁV fennhatósága alatt is – tette hozzá Dancsi József. – A MÁV megfogalmazta, mely vonalait szeretné még villamosítani, azaz melyek felelnek meg annak a követelményrendszernek, ahol gazdaságilag van értelme a villamosításnak. Csak pénz nem volt rá. Többféle ötletet talált ki a magyar vasúttársaság, hogy saját beruházásként el tudja indítani, de ezek valamiért mindig csak tervek maradtak. 2007-ig tehát átépítési munkákat vállaltak, amelyek EU-finanszírozásúak voltak. Ilyen volt Cegléd–Kecskemét- és a Város-


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

A tulajdonosi kör

föld–Kiskunfélegyháza-, valamint Cegléd– Abony–Szolnok-vonal. Utóbbinál a régi lebontása után új vezeték építése várt rájuk, de a régi nyomvonal mentén. Ha kevesebb munka is akadt, mégis lényeges előnye volt a Vasútvillnek a múltjából eredő vezető szerep, ami még abból eredt, hogy „előző életében” a MÁV része volt a cég mint felsővezeték-építési főnökség, ami a rendszerváltás után került át a magánszférába. Mellettük kisebb bt.-ket, kft.ket alapítottak volt MÁV-os kollégáik, de méretüknél fogva ezek nem jelentettek komoly konkurenciát. A megbízatások új korszakát a 2004-es év hozta meg, amikor a MÁV kiszervezte tevékenységeinek zömét. Így a felsőveze-

– Az igazgatóság nemcsak irányított, hanem innen szervezték a munkákhoz szükséges anyagok beszerzését és a szükséges járművek biztosítását – mondta Uhrinyák László. – A karbantartáshoz szükséges vasúti járműveket a kiszervezéssel együtt megkaptuk ugyan, de a tulajdonukat nem. Minket terhelt a járművek karbantartása, és még bérleti díjat is fizettünk a

ték-hálózat karbantartását is megpályáztatták országrészenként. A nyertesnek a tevékenységgel együtt a dolgozókat is át kellett vennie. Négy pályázó közül a Vasútvill a keleti és a nyugati országrész karbantartását nyerte el, ami 5000 kilométer hálózatot jelentett. Jól jött az ínségesebb évek után, de az új tevékenység komoly feladatot rótt a cégvezetésre. Ide tartozik az is, hogy az addigi kis céghez át kellett venni 470 főt, ami a szakmai kihívások mellett a dolgozóik sorsa iránti új, komoly felelősséget is jelentett. 2005-től át is kellett szervezni a céget a területi szétszórtság miatt. Régiókra osztották fel a társaságot, ami a karbantartás szempontjából területhez is kötődött, de az építési régió amolyan vándorló csoport maradt, amely értelemszerűen követte az adott feladatokat. Ezek a régiók önállóan gazdálkodtak, meghatározott keretek között. Amolyan önálló elszámolási egységek voltak, amelyek fölött igazgatóságként állt a központ, a Jászberényi úton.

MÁV-nak. Ugyanúgy voltunk az egyes ingatlanokkal is, amikért szintén használati díjat fizettünk. A felsorolásból nem lehet kihagyni a 2007-ben történt nagy visszatérést, ami a Boba–Bajánsenye-szakasz építése volt. Ez a terület egy Szlovéniába átnyúló új kiépítés, ami három évig tartott, és díszbetűkkel írva került a 10 év képzeletbeli naplójába. Az igazgatók hangján érződik a csalódottság a MÁV döntése miatt, hogy viszszaveszi a kiszervezett tevékenységeket. „Sikerült jól felépíteni ezt a rendszert, úgy, hogy mindenkinek jó legyen. Most kezdett igazán jól működni, amikor ki kell szállnunk” – mondják némi keserűséggel. A visszaszervezés egyébként már el is kezdődött, és 2011. december 31-én kell befejeződnie. Az őszi hónapok azzal telnek, hogy a bérleményeket és a dolgozókat is átadják, vagy jobban mondva, visszaadják. Mondhatni minőségi a csere, hiszen a most visszakerülő dolgozóknak korábban meg kellett szokniuk a keményebb munkát,

A tíz év alatt a tulajdonosi szerkezet is változott. A főtulajdonos Elektrizace železnic Praha mellett 20 százaléka volt a cégben a GYSEV-nek is, de ez gazdát cserélt, és a Prolan Zrt. vette meg, amelynek fő profilja irányítástechnikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása, komplex rendszerek szállítása. Több magántulajdonosnak is volt üzletrésze, de közülük már csak hárman szerepelnek a cégiratokban.

vagyis egy pörgősebb tempóhoz szokott csapatot adnak vissza. A Vasútvillnél marad 130 fő, de ennyi szakember nem lesz elég, ezért 2012 elején felvesznek még legalább 20 embert, ami azt sejteti, hogy tudják, mivel kezdik majd az újabb tíz évet. Talán külföldi munkákra számítanak? A főtulajdonosuk próbálkozott Franciaországban, de ott csak anyagbeszállító tudott lenni, viszont Horvátországban, Montenegróban és Szerbiában vannak érdekeltségeik. Észtországban is nyertek egy nagy pályázatot, de sajnos a magyaroknak ebben nem lesz szerepük. A külföldi piacon hátrányban vannak, mert a szerelőknek nincs megfelelő nyelvtudásuk, ami pedig alapvető elvárás. Uhrinyák úr szerint azonban találnak lehetőségeket Magyarországon is. Most indul például a Tárnok–Kelenföld közti felújítás, amiben szeretnének részt venni. A legnagyobb tétel pedig a Szajol–Püspökladány-vonal átépítése. Utóbbi kivitelezése 2011. október elején kezdődik, amiben egy pályaépítő konzorcium részeként alvállalkozóként, de az erősáramú munkák kivitelezését tekintve fővállalkozóként vesznek részt. Ezek a projektek évekig tartanak, ami megnyugtató a Vasútvill Kft. vezetői számára. Ettől függetlenül pályáznak kisebb feladatokra is, méghozzá a városi közlekedés fejlesztési munkáiban. Befejeződött Szegeden a 2-es villamos építése, Debrecenben a trolihálózat fejlesztésében vesznek részt. Később a budapesti 1-es, 3-as villamos fejlesztési munkáiért szállnak harcba, ami – mint mondják – nagy küzdelem lesz. Ezek sikeréről viszont majd csak a következő tíz év összefoglalójában szólunk...

Vasútvill Kft. 1106 Budapest, Jászberényi út 90. Tel.: 06-1-260-0850 E-mail: info@vasutvill.hu Honlap: www.vasutvill.hu

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

15


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

AZ ACÉLT NÉHÁNY HELYEN MÁR FELVÁLTJÁK A POLIMER KOMPOZITOK

Szerző: K. T.

Másfél évtized a sínhegesztés élvonalában A MÁV-Thermit Hegesztő Kft. Magyarország első sínhegesztő vállalatának számít, a munkatársak a cég megalakulása óta eltelt 16 év alatt több mint százezer hegesztést hajtottak végre a hazai vasúti pálya vonalain. Lőkös László ügyvezető igazgatót kérdeztük a sikeres múltról és az elengedhetetlen technológiai fejlesztésekről. Magyar Államvasutak Részvénytársaság és a Goldschmidt-Thermit©csoport 1995-ben alapította a céget. A németországi székhelyű, azonban a világ minden részén leányvállalataival képviselt társaság vezető pozíciót tölt be a sínhegesztési piacon. A magyar társaság elsősorban a nagyvasúti és kötött pályás közlekedési vállalatok számára kínálja szolgáltatásait. Partnereik között első helyen áll a MÁV Zrt., de a GYSEV Zrt., valamint a városi közlekedési vállalatok – például a budapesti, debreceni, szegedi és miskolci – megrendeléseire is számíthatnak.

A

még ma is alkalmazzák a legnagyobb sebességű pályákon. A cég által alkalmazott legújabb technológia, a SoW–5 eljárás egyesíti a korábbi normál és rövid előmelegítésű hegesztések előnyeit. Nagy előrelépést jelentett a cég életében, hogy nemrégiben átálltak az Eurotégely2 rendszerre, illetve meghonosították Magyarországon az MTH-P és MTH-S kötéseket is. A társaság tevékenyen részt vesz a MÁV kutatás-fejlesztési programjaiban, és élen jár új technológiák és termékek magyarországi bevezetésében is, ame-

1997 óta a MÁV teljes hálózatán a társaság végzi a karbantartási és felújítási tevékenységhez tartozó aluminotermikus hegesztéseket, a feltöltő hegesztést, a helyszíni ragasztott szigetelt illesztések beépítését, a sínkenők karbantartását, a görgős csúcssínemelő berendezések beépítését. Mivel a korszerű hegesztések ma már nélkülözhetetlen elemei a hézagnélküli vasúti pályáknak, a MÁV-Thermit is halad a korral, és a legmodernebb technológiákat alkalmazza. Az úgynevezett aluminotermikus hegesztés az anyacég alapítójának több mint százéves találmánya, de

lyek elsősorban a „zöld pályát” támogatják. A cég nevéhez fűződik az új sínszékbe épített görgős csúcssínemelő, amely feleslegessé teszi a kitérők sínszékeinek kenését, illetve az elektromos vezérlésű sínkenő berendezés, amely jelentősen meghosszabbítja a pályában fekvő sínek élettartamát. Talán meglepő, de a MÁV-Thermit háza táján a vas és az acél termékek mellett egyre gyakrabban tűnnek fel a legmodernebb műanyagok, a polimer kompozitok. Ezek legalább annyira erősek, mint az acél, viszont gyakran könnyebbek, és

Lőkös László ügyvezető igazgató

jobban ellenállnak a korróziónak, a savas és lúgos behatásoknak. A cég képviseli és forgalmazza például a Green Track környezetvédelmi gyűjtőtálca- és csurgalékelvezető rendszert, amely többek között környezetbarát módon teszi lehetővé a vasúti kocsik tisztítását, az elcsurgó anyagok összegyűjtését. A Green Bridge termékek a vasúti hidak zaj- és rezgéscsökkentését segítik elő. Budapesten a Lágymányosi hídnál alkalmazták ezt a technológiát először, megoldva a Nemzeti Színház zajvédelmét, de ugyanúgy beépíthető vasbeton és faszerkezetekbe is. Ugyancsak polimer kompozitból készülnek az MTH-AP kábelcsatorna-elemek, amelyek a vasúti pályákon és műtárgyakon segítik elő a különböző méretű és rendeltetésű kábelek biztonságos átvezetését. Az ügyvezető igazgató még egy dolgot tart nagyon fontosnak: – A MÁV-Thermit soha nem engedett a minőségből. A technológiai fejlesztések mellett legalább ekkora hangsúlyt fektettünk arra, hogy meghonosítsuk a legújabb minőségbiztosítási rendszereket. A cég jelenleg az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány alapján dolgozik, de maradéktalanul betartjuk a MÁV Zrt. PÜ PLF VMR v3.1 szerinti követelményeket is.

MÁV-Thermit Hegesztő Kft. 2030 Érd, Tolmács u. 18. Tel.: 06-23-251-450 • Fax: 06-23-251-460 E-mail: mth@mav-thermit.hu Honlap: www.mav-thermit.hu


Profimaster, az emelőspecialista

Egyedi vasúti járműemelők tervezése és gyártása vevői igények szerint Magyarországon.

Oszlop teherbírás 8-40 tonnáig. Oszlopok együttfutási eltérése 3 mm. PLC vezérelt oszlopok száma az emelendő járműnek megfelelően összeállítva. Túlterhelés elleni védelem, anya kopás és szakadás figyelése, érintő fogás meglétének ellenőrzése, oszlopok vezérlése akár rádiókapcsolaton keresztül, vezeték nélkül (bluetooth) is. Színes érintő képernyős kijelzés. 9495 Kópháza, Keresztúri út 907/36. 06-99-531-008 • 06-30-743-2578 Fax: (99) 357-212 E-mail: info@profimaster.hu Honlap: www.profimaster.hu

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

17


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

AZ M0 DÉLI SZAKASZA MÁR NEM BÍRJA EL A MEGNÖVEKEDETT FORGALMAT

Szerző: M0 déli ág II. Konzorcium

Két évtized után szélesedő Duna-hidak Több mint húsz évvel ezelőtt, 1990 őszén helyezték forgalomba az M0 autópálya 1/B szakaszát, a 6-os számú főút és az M5-ös autópálya között. A szakaszon két Duna-híd is épült, az egyik a Hárosi híd a folyó főága felett, a másik a Soroksári Duna-ág híd, a Duna mellékágai és ártere felett. A 2x2 sávos autóutat most 2x3 sávos autópályává alakítja a pályázatnyertes M0 déli ág II. Konzorcium.

A

két évtizeddel ezelőtti forgalomnagyság nem indokolta a tervekben szereplő 2×3 sávos autópálya megépítését, ezért először csak a 2×3 forgalmi sávos távlati kiépítéshez igazodó 2×2 forgalmi sávos autóút (félautópálya) került kivitelezésre. Az átadás utáni időszak szállingózó járműveket mutató forgalmi képe mára jelentősen megváltozott. Az M0 útgyűrű déli szektorán – miután megépültek a csatlakozó szakaszok, a keleti és északi részek – mindennapos a túlzsúfoltság, állandóak a dugók, a folyamatos balesetveszély miatt elodázhatatlanná vált a pálya kapacitásának bővítése. Az M0 útgyűrű déli szektora M6-os autópálya és 51. sz. főút közötti szakaszának bővítésére kiírt közbeszerzési pályázat 2009 decemberében kihirdetett nyertese az M0 déli ág II. Konzorcium (vezető: A-Híd Építő Zrt., tagok: Közgép Zrt., Strabag-MML Kft., Magyar Aszfalt Kft., Colas Hungária Kft. A megrendelő megbízásából a Mérnök az Utiber Kft. és

Metróber Kft. alkotta M0 Déli Szektor Mérnöki Konzorcium). A beruházás az Európai Unió támogatásával valósul meg, a Közlekedési Operatív Program keretében. A beruházás során a szakaszon a meglévő 2x2 sávos autóút a forgalom folyamatos fenntartása mellett 2×3 sávos autópályává bővül, leállósávval. A tervezett pályaburkolat hézagaiban vasalt, 26 cm vastagságú betonburkolat. A fejlesztés tartalmaz 3 csomópont-átépítést, 11 műtárgylétesítést, melyek közül kettő folyami nagyhíd: a Hárosi híd és a Soroksári Dunaág híd, valamint véderdő telepítését és zajvédő fal építését. Továbbá a beruházás része az M0 déli szektor és Budapest XXII. kerület közúti kapcsolatának fejlesztése is.

Soroksári Duna-ág híd A Soroksári Duna-ág híd három részből áll. 1. Jobb parti ártéri híd: az 1. hídfőtől a 13. közös támaszig. 2. Mederhíd: a 13. közös támasztól a 16. közös támaszig. 3. Bal parti ártéri híd: az 1. hídfőtől a 13. közös

támaszig. A híd pályabeosztása: 18 m széles kocsipálya, belső oldalt 1,5 méter, külső oldalt 1,9 méter üzemi gyalogjárdával. A 2010-es év jórészt az előkészületekkel telt el (kiviteli tervek készítése, hatósági engedélyek beszerzése, az előzetes állapotfelvételek, monitoring vizsgálatok, lőszermentesítés). 2011 áprilisában a híd építése új lendületet vett. Elkészült az összes alépítmény, és a felszerkezet is mintegy 50%os készültségen áll. A felszerkezet építése szabadon betonozott technológiával épül, zsaluzókocsik segítségével. A szabadon betonozott építési technológia legérzékenyebb, legnehezebb része a konzolosan épülő hídágak terv szerinti alakjának elérése. Az egymás mellé épülő elemek alakját folyamatosan befolyásolja a zsaluzókocsik mozgása, a zsaluzókocsiba kerülő terhek, a zsaluzókocsi alakváltozása a belekerülő beton súlyának hatására, a feszítésből adódó terhek, valamint a hőmérséklet-változások miatt kialakuló alakváltozások. Mindezen tényezők figyelembevételével kell az egyes elempárok építése során a zsaluzatot úgy beállítani, hogy a betonozás, feszítés, illetve a csatlakozó elemek megépítését követően azok a végső állapotukban a terv szerinti helyükre kerüljenek. Az elkészült híd elemeinek, a zsaluzat lehajlásának folyamatos geodéziai mérésével, a mért adatok tervezővel történő közös feldolgozásával sikerült elérni, hogy az idáig elkészült híd alakja az előzetes számításokhoz képest mindössze 1-1,5 cm körüli hibát tartalmaz.

Hárosi híd A Hárosi híd egy 3x73,5 m nyílású jobb parti öszvér, egy 3x108,5 m nyílású ortotróp lemezes acél és egy 3x73,5 m nyílású bal parti öszvér hídszerkezetből áll. A felszerkezetek szekrény keresztmetszetűek.

18

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

A hídfők (1,10-es támasz) a háttöltések tetejéről réselt dobozos kialakítású, két szinten födémekkel, falakkal határolt vasbeton szerkezetek, kezelő helyiségekkel. A 10-es jelű hídfő az áprilisi állapotában maradt, azaz kész a dobozszerkezet réselése, valamint a hídfő szerkezeti gerendája. Itt idén nem is készül további szerkezeti rész, mivel a meder és a bal ártéri felszerkezet acélrészét a hídfő „feje” fölött tolják ki a segédcsőr segítségével, ami miatt a továbbépítés jövőre tolódik át. Az 1-es jelű hídfő a háttöltés és a mögötte levő úttöltés elkészültére vár. Itt a szerkezetet véglegesen ki lehet majd alakítani. A 2., 3., 8., 9. jelű jobb és bal parti ártéri pillérek kivitelezése a vége felé tart. A 4-es partéli pillér kivételével, ahol a felmenőfal kivitelezése folyik, a szerkezetek a saruzsámolyok alsó síkjáig elkészültek. Nehézséget okozott a fejgerendák tervezése, mivel a 1,8x 2 m-es, „íróasztal” nagyságú felső síkjukon kellett elhelyezni egy, a híd tolásához megfelelő fogadóképességű szerkezetet, valamint az új földrengés-biztonsági elveknek megfelelő sarut, a hozzá tartozó bekötő csapolással. Mivel így is szűkös a rendelkezésre álló terület, a fejgerendákhoz hozzáfeszített betontömbökkel növelik a toláshoz szükséges felületet. A három

mederpillér közül októberben befejeződik a 6-os, 7-es pillér építése, ahol a 6-os pillérről már leemelték az őrfalakat, hogy a hasonló geometriai kialakítású 5-ös pillér építését is megkezdhessék, a vizet kizárhassák. Itt a víz alatti és kiegyenlítő beton elkészítésén vannak túl, és megkezdődött a cölöpök visszavésése. A 10-es hídfő mögött az úttöltésen öszszehegesztettek 5 egységnyi mederfelszerkezeti darabot (17 m hosszúak), aminek az „elejére” a segédcsőrt felhelyezték. A szerkezetet kitolták, és megállították a 9-es pillér előtt. Jelenleg segédjármokat alakítanak ki a támaszok közében. A jobb parton kialakult a szerelőtér, ahol az elemeket bakokra

helyezik, és ott hegesztik majd össze teljes szekrény keresztmetszetté (17 m hosszú hídelemekké), amiket egy 400 tonnás daruval helyeznek föl állványokra. A keresztmetszettoldás itt történik majd.

A-Híd Építő Zrt. 1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20. Tel.: 06-1-465-2200 E-mail: info@hid.hu Honlap: www.hidepito.hu

Negyedik generációs aszfaltok

STRAVIA

A modern kor életünk minden területén új feladatok elé állít bennünket. Nem képez ez alól kivételt az útépítés és -fenntartás sem. A Stravia Kft. ennek szolgálatában évek óta igyekszik megismertetni a magyarországi útépítési piacot az aszfaltok negyedik generációját képviselő, különleges termékeivel. Ezen innovatív termékek teljes mértékben lehetővé teszik a „do it yourself” bedolgozást, emellett minőségüket és környezetbarát tulajdonságukat tekintve új fejezetet nyitnak az útépítésben. Az új aszfaltgenerációt képviselő termékek környezetbarát anyagok, mert: oldószermentesek újra felhasználhatók természetes alapanyagokból készülnek hidegbedolgozásúak kötési folyamatuk víz hatására veszi kezdetét A Stravia új generációs, különleges anyagai fagy- és hőállóak, így egész évben felhasználhatók aszfalt, beton és öntött aszfalt felületen. Mivel az elkészült felület – a gyors beépítést és tömörítést követően – azonnal átadható a forgalomnak, minimális a forgalom akadályoztatása. A felhasználás széles palettája a kátyúzástól az útpályák javításáig, a ház körüli és kertben történő alkalmazástól a színes felületek kialakításáig terjed, tartós és erőteljes igénybevételnek is ellenálló megoldást garantálva. Bővebb információ: Stravia Emulziógyártó és Útfenntartó Kft. 6400 Kiskunhalas, Olajbányász u. 2. • Tel.: 06-77-525-222 • Fax: 06-77-425-118 • E-mail: info@stravia.hu • www.stravia.hu

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

19


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

A HAZAI ELŐÍRÁSOKHOZ IGAZÍTOTT ASZFALT-ÚJRAHASZNOSÍTÁSI TECHNOLÓGIA

Egyre keresettebb az aszfalt-recycling Az ország aszfaltkeverő telepeit az utóbbi években sorra bővítik recycling aszfaltadagoló rendszerekkel, amelyekkel mintegy 25%-os részarányban dolgozható fel a visszanyert aszfalt. Ezzel a technológiával hazánk és a Föld ásványkincseit is kímélhetjük, és egyben végre határozottabb léptekkel folytatjuk utunkat az aszfalt teljes újrahasznosítása felé. A német Benninghoven cég évtizedek óta kínál különböző megoldásokat aszfaltgyártó és útépítő cégek számára az aszfalt valamilyen mértékű újrahasznosítására.

A

z építőipari vállalatok a mai nehéz körülmények között a racionalizálás és optimalizálás, olykor leépítés útját járják az üzemi, személyzeti és termelési költségek csökkentése végett. Mégis léteznek olyan lehetőségek, melyek nem vissza-, hanem inkább előrelépést jelentenek. Manapság egyre gyakrabban beszélünk a környezetünk elégtelen védelméről, a nem megújuló erőforrásokról és a műanyag, üveg vagy papír újrahasznosításáról (recycling/RC). Tény, hogy az aszfalt is 100%-ban újrahasznosítható! Magyarországon is egyre érdekesebbé válik ez a téma, mivel az útépítési projekteknél gyakran a végső ajánlati/pályázati ár a mérvadó. Ezáltal azok az építőipari vállalatok, amelyek az aszfalt újrahasznosítá-

sával tudnak termelni, döntő előnyt élvezhetnek. Cégünkhöz évente egyre növekvő számú megkeresés érkezik RC-aszfalt adagoló berendezésekre – vagy komplett új aszfaltkeverő telephez kapcsolódóan, vagy a már meglévő keverőtelep bővítéseként. Miután a hazai útügyi műszaki előírások jelenleg jellemzően legfeljebb 25%-ban engedélyezik a martaszfalt felhasználását új keverékekben, így ügyfeleink között a leginkább az RC-aszfalt hidegen történő beadására kifejlesztett technológia vált hatékony megoldási lehetőséggé. A keverőteknőbe történő RC-beadagolással 25% részarányig adagolható az RC-aszfalt a normál keverési folyamatban, ami a magyar szabályozások tekintetében éppen megfelelő, emellett költségtakaré-

kos, és technológiai szempontból is jó kihasználtságot eredményez. Az RC-anyagot a frekvenciaszabályzóval ellátott speciális adagolókból letakart szalagok és szükség szerint RC-elevátor szállítja a keverőszintre, ahol szalagmérlegen történő mérlegelés után az anyag egy surrantón keresztül a keverőteknőbe kerül. Természetesen az egész folyamat a keverőtelep vezérlésébe van integrálva, amely precíz mérlegelést, adagolást és ezáltal kiváló minőségű végterméket eredményez. A keverés alatt a keverőben keletkező gőzt egy elszívó csatorna vezeti a porleválasztóhoz. A keverőtelep irányító rendszere felügyeli a hőmérsékleteket, a keverési ciklust és a gőzelszívást. Az adagolórendszer helytakarékos és egyszerűen alkalmazható, köszönhetően a két képernyős grafikus ábrázolásnak, illetve a felhasználóbarát számítógépes kezelőfelületnek. Ez a megoldás jelenleg a hazai igényekhez legjobban illeszkedő és legcélszerűbb technológia. Ezt a rendszert legutóbb 2011 márciusában építettük ki egyik ügyfelünk Miskolcon található, Benninghoven TBA 3000 UC típusú keverőjénél. Az általános és sztenderd megoldásokon kívül ügyfeleink speciális igényei esetén is megoldással tudunk szolgálni, mivel moduláris felépítésű keverőink legtöbbje RC-rendszerrel utólag is többféle módon bővíthető. Ezen felül rendszerünket más keverőgyártók telepein is ki tudjuk építeni. Örülünk, hogy hazánkban is egyre nagyobb teret hódít ezen értékes építőanyag újrahasznosítása, és bízunk benne, hogy a jövőben még további keverőket bővíthetünk RC-rendszerrel. Egyúttal bizakodva tekintünk azon tárgyalás alatt lévő projektjeinkre, amelyek sikere esetén ügyfeleink szintén ezzel a jövőbe mutató technológiával egészíthetik ki meglévő aszfaltkeverőiket.

Benninghoven Hungária Kft. 1158 Budapest, Késmárk u. 7/b Tel.: 06-1-416-0453 • Fax: 06-1-414-0008 E-mail: benninghoven.hungaria@gmail.com Honlap: www.benninghoven.com

20

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM


KÖZLEKEDÉS

www.gtm.hu

HATÁSOS SVÁJCI TALAJSTABILIZÁCIÓS RENDSZER

Szerző: Bencze Áron

Ahol soha nem a víz az úr A svájci Consolid talajstabilizáló és szigetelő rendszer hazai kivitelezéseivel az elmúlt húsz esztendőben egyetlen alkalommal sem akadt probléma – hívta fel a figyelmet Csáki Tibor, a váci Consolid Kft. ügyvezető igazgatója, aki szabadidejében a Várkapitány pincészetben különleges somlói borok készítésével foglalkozik. Az elmúlt évben a Dombóvár–Hőgyész– Az alkalmazott technológia lényege, vonalszakaszon egy nagyobb esőzés hogy a helyi talajba előzetes bevizsgálás alapján kétféle adalékszert keverünk, egy után az árvíz elpusztította a vasutat, folyadékot (C444) és egy porszerű anyagot még az alépítményeket is. Mennyiben (Solidry). A talajkeverés minimális mélysége változott a helyzet a Consolid rendszer 50 cm, majd a keverés után a talaj tömörítébeépítésével? se, profilírozása történik. A technológiai fo– Ez a 250 méteres szakasz attól speciályamatok elvégzése után pedig egy teherbílis, hogy egy olyan völgyben helyezkedik ró, stabil, vízzáró és víztaszító felület (k=10-8 el, ahol hangsúlyozottan ki van téve az -10-11 m/s) alakul ki. A talajstabiév folyamán több alkalommal lizációs eljárás kivitelezése saját is lezúduló víztömegnek. 2010 tulajdonú géplánccal történik, utolsó hónapjaiban állítottuk ez ugyanúgy alkalmas a cemenhelyre a pusztítást, azonban a tes, illetve meszes stabilizáció víz első támadása nem váratott készítésére is. A víz kizárásával sokáig magára. Idén kétszer és az ebből eredő teherbírókéis hatalmas esőzés volt ezen pesség-növekedéssel maximáa területen, és a felgyülemlő lisan megfelel a vasútnál előírt csapadék megtámadta az emigényeknek, ám a Consolid allített pályaszakaszt, a töltésről kalmazható a közutak, vasutak sikerült ugyan lemosnia az építésén túl mezőgazdasági ágyazatot, egészen a földmű utak, kis forgalmú (önkormánykoronájáig, azonban a szigezati) utak kialakításánál – kopótelés kiállta a próbát, és megAz özönvíz után az 50 cm réteggel vagy anélkül –, javított védte az alépítményeket. Az vastag Consolid réteg földútként vagy későbbi aszfalágyazatot a szántásig vitte a hibátlan állapotban tozás esetén annak alaprétegevíz, mi pedig nemrég vettük fel ként. A rendszer nagy előnye, hogy alkalmaa jegyzőkönyvet, amely szerint a szigetezásával tartós a stabilizáció, vízzáró útfelület lés jelenleg is olyan állapotban van, mint biztosítható, ezzel egy időben az alépítmény amikor felépítettük. Ez a szakasz egyértéliesítését is megoldjuk, jelentős költség tatelmű bizonyítéka annak, hogy a húsz karítható meg a tavaszi munkakezdéseknél. éve használt svájci technológia extrém körülmények között is megállja a helyét. A technológia ugyancsak hasznosítható A MÁV-nak egyébként az elmúlt évek során környezetvédelmi beruházásoknál, hullatöbb vonalán is dolgoztunk: a Mezőtúr– déklerakók aljzatszigeteléseként is. Ennek Mezőberény-szakaszon mindkét vágány megfelelően kapcsolati körünk ma már kiesetében végeztünk munkákat, ahogy a terjed a hulladéklerakók műszaki védelméKápolnásnyék–Martonvásár-szakaszon is. hez szükséges valamennyi anyag forgalmazási jogára (HDPE fólia, felületi szivárgó, szigetelést ellenőrző monitoring rendszer Mitől ennyire hatásos ez a svájci talajstb.). A Consolid segítségével megkíméljük stabilizációs rendszer? a környezetünket attól, hogy „tájseb” keletkezzen azokon a helyeken, ahol egyébként az agyagkitermelés folyna. A Consolid Kft. a Magyarországon épített szinte valamennyi hulladéklerakó kivitelezésében részt vállalt, és nemsokára elindul Pusztazámor második üteme…

– Reményeink szerint részt veszünk ebben a projektben, hiszen mi valósítottuk meg Európa legnagyobb komplett hulladéklerakó depóját, az első ütemet, ahol 230 ezer négyzetméter felületen alkalmaztuk a Consolid technológiát, valamint

Vasúti ágyazat a szántóföldön

a GSE szigetelőlemezt. Napjainkban közel 50 méteres hulladékoszlop tornyosul rajta minden probléma nélkül. Rendelkeznek egy szigetelést ellenőrző monitoring rendszerrel is. Ez milyen előnyökkel jár? – A szigetelést ellenőrző rendszer lehetővé teszi a kommunális, ipari vagy veszélyes hulladékot tároló telepek, medencék, tartályok, szennyezéstől mentesítő felületek és más hasonló létesítmények különféle építményeknél szigetelő fóliákban keletkezett szivárgások kimutatását. A szigetelő fólia tömörségének ellenőrzése a természetesen és mesterségesen kiváltott elektromos erőtér jellemzőinek mérésén alapszik. Ebből kifolyólag a szigetelő fólia tömörségének megállapításához nem szükséges a meghibásodott helyen kijutó szennyező anyagok mérése. A szennyező anyag fólián keresztül történő áramlásának mérését az elektromos áram áramlásának mérése váltja fel. A fólia tömörségének meghibásodása így még azelőtt kimutatható, mielőtt az egy ökológiai havária forrásává válna.

Consolid Talajstabilizáló és Szolgáltató Kft. 2600 Vác, Derecske dűlő 1. Tel.: 06-27-510-390 • Fax: 06-27-510-391 E-mail: consolidkft@consolid.hu Honlap: www.consolid.hu

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

21


ÉPÍTŐIPAR

www.gtm.hu

A LEGNAGYOBB PROBLÉMA, HOGY NINCS SEMMIFÉLE BERUHÁZÁS

Szerző: Nagy Ákos

Mély válság és tudományos emelkedettség Szakadék van az építőipar hazai helyzete és a tudományos igényesség között, mégis fontosnak tartják az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) vezetői az idén október 28-ára megszervezett, immár szokásos őszi konferenciát, amely most a Fejlődési lehetőségek az építőipar területén címet viseli. Hajdu Miklóssal, az ÉTE társelnökével és egyben a Széchenyi István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara dékánhelyettesével, illetve Sényi Gáborral, az ÉTE főtitkárával beszélgettünk.

A

konferencia előadóinak 85 százaléka egyetemi oktató lesz, akik ugyan sokat járnak külföldre előadni, de viszonylag ritkán jönnek össze hasonló alkalomból. Ezért Hajdu Miklós fontosnak tartja, hogy egymás előtt is elmondják, mivel foglalkoznak.

Mitől sikeres egy konferencia? ÉTE-társelnökként Hajdu akkor tekinti majd sikeresnek az immár harmadik alkalommal megszervezett konferenciát, ha a rendezvény nyereséges lesz, oktatóként viszont azt várja, hogy érdekes előadások hallgatója lehessen. Már a tavalyi konferencián is számos különleges, színvonalas előadás hangzott el. Ilyen volt a pécsi tudományos központ épületének dr. Bachmann Bálint által felvázolt megvalósítása, a Hulladékból passzívházat! jelszót kiadó Margaréta program vagy éppen az azóta átadott, különleges szerkezetű Móra híd bemutatása. Az idén is számít hasonlókra Hajdu Miklós, aki – egyebek mellett – a nyitrai hídhoz kapcsolódó előadás esetében vár az átlagosnál többet az A-Híd Zrt. előadóitól, de nagyon széles a paletta a hőtechnika, az energetika, az új technológiák, a földrengés-biztosítás, a korszerű nyílászárók, az építésmenedzsment, illetve a projektek vizuális megjelenítése terén. A társelnökkel együtt a konferencia szervezői már tavaly gondolkodtak azon, hogy a magyar helyett az angol legyen a tanácskozás nyelve. Ennek ellenére még az idén sem változtattak ezen a területen – anyagi okokból –, de jövőre szeretnék, ha a feltételek teljesülésével kétnyelvűvé tehetnék a konferenciát. Nem mindegy, mit nyer és mit veszít a szakmai összejövetel azzal, hogy az egyik vagy másik hallgatóságot kizárja soraiból. A szinkrontolmács alkalmazását a szakmai kérdések miatt vetették el, mivel nem lehet olyan jól fordítani a legújabb szakmai eredményeket,

22

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

hogy azok mindkét nyelv használói számára egyformán érthetőek legyenek. Tavaly nagyon sok építész-, építőmérnök- és építési műszaki menedzser-hallgató jött el a rendezvényre. Hajdu Miklós tanítványai például azt a feladatot kapták, hogy egy-egy témát járjanak körül, mélyüljenek el benne. A társelnök részben ennek tudja be azt, hogy az elmúlt évben két olyan OTDK-győztes akadt, aki az itt elhangzott előadásokra építette szakmai anyagát. Hajdu Miklós szerint érdemes ezt a vonalat az idén is továbbvinni. A konferenciák eddigi színvonalát jónak tartják a szervezők, viszont a kreditpontok tekintetében még volna hová fejlődniük, bár az is igaz, hogy itt többségében olyan témák hangzanak el, amelyek nem fordíthatók le kreditpontokra.

Hajdu Miklós

Hétköznapi problémák Az ÉTE elnöke azok közé tartozik, akik szeretnék, ha a szakmai szervezetek több beleszólást, véleményezési lehetőséget kapnának a mindenkori szakpolitika alakításába, véleményezésébe. A legjelentősebbnek az ágazat strukturális problémáját érzi, a piacgazdaságban egyszeriben kialakuló mintegy


ÉPÍTŐIPAR

www.gtm.hu

százezer építőipari vállalkozás alapvetően még mindig a rendszerváltás előtti keretekben dolgozik, annak folyamatos foldozgatása történik. A törvényhozási kapkodás a rendszerváltás óta tart: egy keletkező problémát igyekeznek megoldani, de azzal gyakorta két újabbat hoznak létre. A társelnök szerint koncepcionálisan kellene kezelni a helyzetet, de most sajnos nincs idő a koncepcióalkotásra, pedig ebben adhatnának támogatást a lobbiérdekektől mentes szakmaitudományos szervezetek, mind pl. az ÉTE. Rendszeresen előfordult az elmúlt években, hogy kormányzati körökből érkezett kérdés az ÉTE felé, hogy dolgozzák ki a javaslataikat, de azt is hozzátették, hogy három nap múlva küldjék is el. Ennyi idő alatt pedig nem lehet reagálni, ezt nem lehet tényleges bevonási szándékként értékelni. Az építő- és építészmérnöki, illetve az építőipari szakemberek képzése is sürgős reformálásra szorul. Egyetemi oktatóként Hajdu Miklós a saját bőrén érzi azt, hogy szinte jobb volt, amikor erősen korlátozták a bejutó építő- és építészmérnök-hallgatók számát, mert most már több mérnök végez, mint szakmunkás. Ráadásul az egyetem rá van kényszerítve arra, hogy a felvetteket bent tartsa az intézményben, mert fejkvóta alapján kap támogatást az oktatási kormányzattól, így gyakran olyan hallgatókat is a rendszerben tartanak, akik nem valók egyetemre. A kérdés megoldása persze nem választható el a teljes felsőoktatás megreformálásától.

A mindennapi valóság Nagy kérdés, hogy nincs-e túl nagy szakadék a tudományos igénnyel megszerkesztett előadássorozat és az építőipar hazai helyzete között. Sényi Gábor szerint messzire vezetne ennek a vizsgálata, de annyit előrebocsát, hogy a tudományos szervezetnek nincsen sem ráhatása, sem tehetsége arra, hogy országos súlyú gondot megoldjon. Attól, hogy az építőipar valamennyi szegmense a fennmaradásért küzd, az iparban pedig a legrosszabb pozíciókat foglalja el, attól még működik. Akik elkötelezettek a tudományos fejlesztés területén, azok is tevékenykednek: – Megkérdezhetjük ugyan magunktól, fejlődhet-e igazán a tudomány, amikor az ágazat adatai a mélyponton vannak, de ha nem bíznánk abban, hogy egyszer kikerülünk ebből az elhúzódó, W alakú válságból, akkor biztosan nem szerveznénk ilyen konferenciát. Aki okosan gaz-

Mitől különleges az ÉTE? Az építőiparban számos olyan lobbiszövetség van, amely a szakmáért dolgozik, de a tudományért szinte csak egy áll ki. Az ÉTE nem is egyszerűen a gyökerekhez tért viszsza, hanem elsősorban az 1949-ben felvett nevéhez, azzal, hogy a tudomány mellett kötelezte el magát. Az ÉTE ugyanis két évvel ezelőtt megújította elnökségét, és szinte valamennyi tag a tudomány világát képviseli a szervezet legmagasabb szintű választmányában. Bár egy év nem nagy idő egy szervezet életében, a vezetők úgy látják, szakmailag jó döntés volt ebbe az irányba lépni. Gazdasági szempontból már vitatható ez a döntés, mert közel sem lehet annyira jól lobbizni, mint ha pénz is állna a háttérben. Az ÉTE magas színvonalú működéséhez nem biztos, hogy ez a megfelelő út, de a „nomen est omen”hez való kötődést ennek ellenére is fontosnak, követendő útnak tartják. Az ÉTE azért különleges egyesület, mert – a számtalan különböző építőipari szegmens (klíma, építőanyag, szigetelés, vállalkozók, hőtechnológia, gépészet) területén működő egyéb érdekvédelmi és szakmai szervezet mellett – saját maga és konferenciája révén integráló intézmény lehet, hiszen az ágazat valamennyi területét lefedi.

Sényi Gábor

dálkodik, az a legrosszabb pillanatban is megpróbál akkumulálni bizonyos erőket – a mi esetünkben tudást –, és az később kifizetődhet. A KSH szeptemberi gyorsjelentése újabb mélypontot mutat az ágazatban. Ezzel szinte azonos időben a szakmai szervezetek már a miniszterelnökhöz fordultak, hogy tegyen valamit a vegetáló építőipar érdekében, de a tudomány területén dolgozók is átérzik a helyzet komolyságát. Sényi Gábor szerint is kell tenni az áron aluli vállalás, a rezsiórabér figyelmen kívül hagyása, a fizetési kötelezettséggel való szembeszállás, vagyis a lánctartozás, sőt csődbe menekülés ellen. A főtitkár viszont azzal is tisztában van, hogy nem az ő szervezetük az, amelyik ilyen konkrét esetekben igazán tenni képes valamit. Arra viszont jogosultnak érzik magukat, hogy a törvényalkotók és a végrehajtás területén dolgozók felé jelezzék, mennyi probléma van a szakmában:

– Az egyik legnagyobb gond, hogy szinte nincs sem központi, sem magán jellegű beruházás; nincsen forrás arra, hogy fejlesszenek. Látható, hogy az országos szintű adóbevételek, amelyek az állami beruházásokhoz lennének szükségesek ezen a területen, nem elégségesek. A startvonalon áll a tervezőktől kezdve a beruházásokat lebonyolítókon, az anyaggyártókon át a beszállítókon keresztül a kivitelezőkig mindenki. Viszont fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet: ameddig nem lesznek normálisak a viszonyok, addig lesz trükközés, rossz rezsiórabér és csődbe menekülés. És nem azért, mert a vállalkozók ilyennek születtek, hanem mert a gyengébb jelleműeket a kisebb ellenállás felé sodorja a kényszer. A tisztességes piaci magatartáshoz jóval nagyobb piacra volna szükség, és akkor már ki is lehetne szorítani a piacról az erkölcsteleneket. Hajdu Miklós szerint a helyzet fokozatosan romlott : – Az építőipar hazai válsága már azelőtt jelezhető volt, mielőtt még kitört volna Amerikában az ingatlanválság. Magyarországon 15 éven keresztül nem épültek autópályák, majd egyszer csak beindult a nagy ívű közútfejlesztési program. Ha az elmúlt húsz év alatt folyamatosan épültek volna a sztrádák, az sokkal olcsóbb lett volna, mert így egyszerre kellett kialakítani a tízszeres kapacitást, ami először megdrágította a költségeket, majd a végén fölöslegessé tette a beszerzett eszközöket. A lakásépítésben is hasonló tendenciák voltak megfigyelhetők, s ezek a tények azt mutatják, hogy az elmaradások, hiányok rohamtempóban történő pótlása újabb tovagyűrűző problémákat tud teremteni.

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

23


ÉPÍTŐIPAR

www.gtm.hu

A VÁLSÁG ELLENÉRE IS LEHET FEJLESZTENI AZ ÉPÍTŐIPARBAN

Szerző: N. Á.

Betonbiztos jövőkép Monoron Új gyártócsarnokot avatott a monori központú AGM Beton Zrt. A háromezer négyzetméteres beruházás 680 millió forintból valósult meg, ebből 423 millió a saját forrás, 130 millió a banki hitel. Komplex beruházásfejlesztési és telephely-fejlesztési pályázat keretében 115 millió forintos uniós pályázati pénzhez, továbbá 12 millió forintos gépvásárlási támogatáshoz is hozzájutott a társaság.

24

frissen elkészült gyártócsarnokot a tulajdonos, egyben vezérigazgató Szilágyi Gábor gépészmérnök, vízellátás-csatornázás-egészségügyi szakmérnök mutatta be, aki nem kevesebb mint 40 éve dolgozik a mélyépítés területén. Elsősorban a ROCLA techno-

A

nagy előnyt jelent azoknak, akik például a csatornacsövek fektetésével, sajtolásával dolgoznak. Vannak olyan cégek, amelyek már nem is hajlandók más gyártó termékeivel dolgozni. A partnerek a nagy szakértelemmel rendelkező, saját állományban lévő munkatársak, a munkaszervezés

lógiájú, nagy átmérőjű vasbeton csövek, illetve a víztározó medencék, a szennyvíztárolók és egyéb mélyépítési műtárgyak elemeinek gyártása képezi a szakterületét. A cég most jutott abba a helyzetbe, hogy a gyártáshoz közvetlenül nem kapcsolódó munkákat, az út, az iroda- és szociális épület, a parkoló, a csapadékcsatorna és az épület körüli parkosított terület rendezését is be tudták fejezni. Némileg meglepő, de az építőipar válságát nem nagyon érezte meg az AGM Beton. A cég már tavaly elérte az egymilliárd forintos forgalmat, ami 26 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A magyarázat? A vezetés meggyőződése szerint a mélyépítés területén a legmagasabb minőségű termékeket a monori cég gyártja, és ez a kivitelezések során

és a saját gyártású beépített anyagok minősége miatt választják az AGM Betont. Szilágyi Gábor vezérigazgató egyike volt azoknak, akik feltalálták az úgynevezett AQUA-SEAL építési rendszert. Ennek az előregyártott műtárgyépítési rendszernek a legnagyobb előnye, hogy az építési idő lerövidül, és időjárástól, illetve évszaktól függetlenül lehet végezni a kivitelezést. A monolit alaplemez készítése és az elemgyártás időben átlapolható folyamatok, vagyis egy időben, párhuzamosan végezhetők, ezáltal még rövidebbé tehető a kivitelezési idő. A műtárgyak minősége az előre gyártás miatt kivételesen magas. A panelek anyagukban vízzáróak, ezért általában nem igényelnek további felületi kezelést. A rendszer segítségével építhetők ivóvíz, tűzivíz, szennyvíz, ipari víz és csapadékvíz tárolására alkalmas műtár-

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

gyak, szennyvíztisztító telepek technológiai folyamatainak befogadására alkalmas műtárgyak, sőt akár úszómedencék is. A rendszer alkalmas továbbá olyan épületek vagy alépítmények kialakítására, amelyek feladata a talajvíz kizárása. A nagy átmérőjű vasbeton csatornacsövek és a belőlük készülő átemelők továbbfejlesztett változata az AGM Beton Zrt. és a Budaplast Zrt. által közösen kifejlesztett úgynevezett POLIBET cső, azaz a vasbeton cső és egy üvegszálas poliészter béléscső összeépítéséből megvalósuló termék. Fő alkalmazási területei azon szennyvízátemelők, ahol adottak a biogén kénsav keletkezésének feltételei, így a vasbeton aknák gyorsan tönkremennek. Az üvegszálas poliészter bélelésű aknák magas műszaki értékű megoldást jelentenek erre a problémára. A szilárdságot és az állékonyságot a ROCLA cső biztosítja, a poliészter béléscső pedig 1–14-es pHtartományon belül akár savaknak, akár lúgoknak ellenáll. A beton és a poliészter összeépítése pedig úgy történik, hogy 50 Celsius-fokos hőmérséklet-ingadozásnál sem változik meg a cső tulajdonsága. Szilágyi Krisztina marketingigazgató szerint mindezeken túl a jó árképzés meghatározó. Ezt segítette elő a saját tulajdonú székhely és gyártócsarnok kiépítése, ami jelentős költségmegtakarítást eredményez a korábbi állapothoz képest. A kapacitás megnövekedésének egyik jele, hogy a korábban 40 fő körüli létszám jelenleg 100, azonban ennek a fele Németországban dolgozik. A hazai terepen foglalkoztatottak száma is nőtt néhány fővel, ám a legnagyobb változás az, hogy a telephely költöztetése miatt kizárólag a környékről érkeztek új munkatársak, ami nemcsak nekik, de a kistérségnek is kifejezetten jól jött.

AGM Beton Zrt. Cím: 2200 Monor, Gombai út, hrsz. 0100/8 Tel.: 06-29-610-460 • Fax: 06-29-610-461 E-mail: info@agmbeton.hu Honlap: www.agmbeton.hu


www.gtm.hu

ÉPÍTŐIPAR

AZ ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉN VÉGEZNEK ÉPÜLETGÉPÉSZ KIVITELEZÉSI MUNKÁKAT

Szerző: K. T.

Túlnyomás alatt is sikeresen működnek A Fehér T. és Társa Kft. fő profilja az energetikai iparhoz kapcsolódik, főleg kazánházak, kazánok és nyomástartó edények tervezésére, kivitelezésére és üzembe helyezésére szakosodtak, de vállalkoznak különböző fűtési, szellőzési, klimatizálási és tüzeléskezelési projektek elvégzésére is. A válság őket is megtépázta, de sikerült stabilizálni a gazdasági helyzetüket. A részletekről Fehér Tibor ügyvezetőt kérdeztük. Mióta működik a cég? – A betéti társaság megalapítása 1995 júniusában történt. A már jól prosperáló cég 1996. szeptember elsején alakult át kft.-vé, ugyanis a cég árbevétele nőtt, partneri köre kibővült. A vállalkozási forma változásával profiltisztításra, illetve profilváltásra nem került sor, de az új cégformával olyan munkákon is el tudtunk indulni, amire a bt. nem adott lehetőséget.

Önök szegediek, de úgy tudom, nem csak Csongrádban tevékenykednek… – Kft.-nk az egész ország területén vállal munkát. A régióban nem adódik annyi gépészeti feladat, hogy csak a Dél-Alföldön maradhassunk, így Sopronkőhidától Budapestig, Pécstől Hajdúszoboszlóig az ország egész területén képesek vagyunk épületgépész kivitelezési munkákat végezni. A kivitelezési tevékenységen kívül olyan gépészeti épületkomplexumok komplett üzemeltetését is vállalja a cég, mint például a Baranya Megyei Kórház, a budapesti Szent László Kórház, illetve különböző büntetés-végrehajtó intézetek. Úgy gondolom, a cég a legkisebb munkát is körültekintéssel és odafigyeléssel végzi el. Voltak a cég életében egymilliárdos beruházások is, természetesen erre is nagyon büszkék vagyunk, de nem az árbevétel nagysága a döntő ebben, hanem a megrendelő megelégedettsége.

Mint épületgépészettel régóta foglalkozó szakember hogyan látja a szűkebb szakma technológiai helyzetét? – Kissé leegyszerűsítve: az energetikai hatékonyság a lehető legoptimálisabb energiafelhasználás irányába mozdul el, a tőkeerős cégek olyan berendezéseket építhetnek be, amelyek hatásfoka meghaladja a 90%-ot. Bár ezek a berendezések igen drágák, az 5-10 éves megtérülési idő nagyon kecsegtető. Ezek a berendezések már kevesebb szén-dioxid-kibocsátással üzemelnek, így környezetkímélőbb üzemmódúak. Vannak-e kapcsolódási pontjaik a megújuló energiatermeléshez? – A megújuló, illetve zöld energia felhasználása Magyarországon még gyermekcipőben jár, ennek egyik oka, hogy a geotermikus, illetve napkollektoros beruházásoknak a megtérülési ideje több mint 10 év. A fapellettüzelésnek ugyan volna jövője, de ipari méretekben ezek a berendezések még nem kiforrottak. A passzív házak a tervezési szakaszban dőlnek el, tudomásom szerint pedig kevés olyan szakember van, aki ilyen házakat tervez. Ráadásul ezeknek a házaknak a kivitelezése jelentősen drágább a hagyományosnál. Cégem szívesen bekapcsolódna a megújuló energiafelhasználásba, de sajnos ilyen irányú konkrét megkeresés ez idáig nem volt. Hogyan érintette Önöket a válság? – A beruházások csökkenésével cégem árbevétele is körülbelül a felére esett viszsza, így a valamikor 57 fős létszámmal dolgozó kft. ma 12 embert alkalmaz. Dolgozói létszámunk mérnököt, technikusokat, épületgépészeket foglal magában, de alvállalkozóként foglalkoztatunk különböző mérnöki irodákat is. Hosszú évek óta standard alvállalkozókkal dolgozunk, akik magas szinten jártasak az épületgépészetben. A válság ellenére stabilizálni tudtam a cég gazdasági helyzetét, remél-

Fehér Tibor ügyvezető

hetőleg a jelenlegi helyzet nem romlik tovább. A meglévő beszűkült piac következtében nagy reményt nem fűzök ahhoz, hogy az épületgépészet nagy lendületet vesz az elkövetkezendő években, hiszen a beruházások visszafogásával az épületgépészeti kivitelezési munkák szinte megszűnőben vannak. Csak azok a cégek tudnak talpon maradni, amelyek kis létszámmal, rugalmasan tudnak a piaci igényeknek eleget tenni, és fejlesztenek is. A cégem a technológiai fejlődéssel lépést tartva új szerszámgépeket, berendezéseket, laptopokat vásárolt, hogy az automata üzemmódú kazánházakat szervizelni, illetve javítani tudja. Úgy tudom, a nehezedő gazdasági helyzetben sem szakítottak a magyar sport támogatásával… – A cégem fennállása óta szponzorál olyan sportágakat, illetve sportolókat, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a saját sportágukban. Savanya Norbert búvárúszó világbajnok után kvadriatlon versenyzőket támogattam Vecseri Lajos, illetve Warvasovszky János személyében. A cég új felfedezettje Liszkai Krisztina, a YOKO Kickbox Team fiatal versenyzője, aki csodálatos eredményeket ér el mind a hazai, mind a nemzetközi mezőnyben, amellett köztársasági kitüntetést kapott: a Magyar Köztársaság Jó Tanulója és Jó Sportolója címet.

Fehér T. és Társa Kft. 6724 Szeged, Körtöltés utca 29. Tel.: 06-62-470-087 • Fax: 06-62-541-190 E-mail: fehert@vnet.hu Honlap: www.fehertestarsa.hu

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

25


JUBILEUM

www.gtm.hu

10 évesek vagyunk! Amikor 2001 őszén elindítottuk a lapot, még csak nem is sejtettük, hogy a nyomtatott sajtó akkoriban éli a virágkorát. Magától értetődő volt, hogy a kis- és középvállalkozások olyan gazdasági magazinokban adnak hírt magukról, mint a Gazdasági Tükörkép Magazin, hiszen a tévéhirdetés elérhetetlenül drága volt, a háttérben készülődő (33 Kbites, betárcsázós) internet még inkább csak jópofaságnak tűnt, semmint mindent legázoló médiafenevadnak.

A

z első számunk 2001 októberének első napjaiban jelent meg, máig változatlan, elegáns, A4-es formátumban, kartonborítóval, 64 oldalon. Jellemző az akkori gazdasági és médiapiaci helyzetre, illetve az üzletkötő kollégák ügyességére, hogy a senki által nem ismert induló lapba 40 oldal hirdetést és szponzorált cikket sikerült összegyűjteni – ami azért még abban az internet nélküli világban is kiemelkedő teljesítménynek számított. A lap akkori ára 680 forint volt, s hogy mennyire nem galoppíroztuk el magunkat, azt a jelenlegi ár is bizonyítja: 690 forint, tehát 10 év alatt sikerült 10 forintot emelni az áron. Egy év, egy forint, mínusz infláció. Az akkori főszerkesztő beköszöntő gondolatai ma is felvállalhatók: „Fontos értéknek tartjuk, hogy lapunk független, mert hazánk gazdasági helyzete,

26

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

Igaz, ezek a cégek már nem teljesen azok a cégek: az internetes keresők szerint az akkor megjelent 48 vállalkozásnak ma már csak kevesebb mint a fele létezik (például a kisvállalkozásnak nehezen nevezhető Paksi Atomerőmű, Dunaferr Lőrinci Hengermű, Transelektro, Material Plastic Kft. stb.), egynegyedük átalakult

A háttérben pedig… A világ akkoriban az USA-t ért terrortámadás (2001. szeptember 11.) rövid és hosszú távú következményein töprengett, és már akkor sokan sejtették, ami később bizonyossággá vált: a világ már soha nem lesz olyan, mint 9/11 előtt volt. Európában ez idő tájt még nem euróval fizettek, a kontinens csak néhány hónap múlva (2002. január 1.) vett könnyes búcsút a márkától, schillingtől, franktól és lírától. Mi, magyarok pedig szentül meg voltunk róla győződve, hogy öt éven belül szintén lecserélhetjük fáradt forintjainkat. Azóta is cseréljük. Szinte egész Magyarország nagy reményekkel várta, hogy a NATO után végre-valahára az Európai Unió befogadjon bennünket, de a konkrét időpontot még nem tudtuk. A magyar politikát akkoriban (is) a Fidesz irányította. A gazdaság mai szemmel nézve döbbenetes iramban dübörgött, a kedvezményes lakáskölcsön-konstrukciók családok tízezrei előtt villantották fel a saját lakás alternatíváját. Fogytak az autók, a külföldi utak, a kis- és középvállalkozók az olcsó (forint) hitelekre építve bővítették vállalkozásaikat. Akkoriban nem is sejtettük, hogy milyen jó dolgunk van. És milyen rossz lesz.

eredményeink és gondjaink minden egyes magyar állampolgárt érintenek – ha nem is azonos módon. Ebből következik egy másik fontos összetevő: a gazdaság alkotóelemeinek, a döntéshozóknak, a vállalkozóknak és a vállalkozásoknak a bemutatása – egymásnak. Nem kívánunk többet, mint lapunkkal hozzájárulni a párbeszédhez és ezen keresztül a pozitív üzleti, gazdasági kapcsolatok kialakításához és továbbfejlesztéséhez.” Az első számban hat kiemelt rovat kapott helyet: környezetvédelem, mezőgazdaság, közlekedés, energetika, építőipar, logisztikacsomagolástechnika. 2011-es számainkban ez a hat rovat, illetve a rovatban megjelenő cégek ugyanolyan kiemelt helyet kapnak, mint tíz évvel ezelőtt. Tehát az akkori, kiinduló koncepciónk helyesnek bizonyult: a reálgazdaság „frontvonalán” küzdő kis- és középvállalkozások bemutatása ma is éppen annyira időszerű, mint egy évtizeddel korábban.

és nevet változtatott, míg a fennmaradók sorsát valószínűleg csak a cégbíróság tudná kideríteni. Ha beleolvasunk a cikkekbe, érdekes időutazáson vehetünk részt: néhány akkori technikai probléma és vágyálom ma már megmosolyogtatónak tűnik, míg a gondok másik, jelentős része azóta sem oldódott meg, sőt mintha még szorítóbbak lennének. A cikkek jelentős részében burkoltan vagy direktben megjelenik a remény: az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után minden könnyebb lesz. Azóta már tudjuk, hogy sok minden tényleg könnyebb lett, de a hazai kis- és középvállalkozások helyzete nem tartozik ebbe a körbe – a nagy többségnek éppen hogy rosszabb lett a helyzete az óriási európai konkurencia miatt. Ami pedig a jövőt illeti. A feledhetetlenül kerek évfordulót nem tortával és tűzijátékkal, hanem szorgos klikkeléssel ünnepeltük: több hónapos kemény munka után elindítottuk a teljesen megújult Gazdasági Tükörkép Magazin online portált, amely a már megszokott www.gtm. hu címen érhető el. Kellemes böngészést kívánunk a nyomtatott magazinban és az online felületen egyaránt – legalább újabb tíz évig.


JUBILEUM

www.gtm.hu

DIAGNOSZTIKUS ORVOSTECHNIKA

Szerző: Dr. Szekeres György

Az ÜZENET ereje Egy 17 éves kisvállalkozás, a Hisztopatológia Kft. és egy hatéves klaszter, a Biotechnológiai Innovációs Bázis vállalkozásai köszöntik a 10 éves Gazdasági Tükörkép Magazint, és egyben szeretnének köszönetet mondani a közös munkáért és a megjelenésért, amelyet a magazin biztosított számukra. Felismerve a kommunikáció fontosságát, a gazdaságfejlesztés kihívásait, nagyon hasznos fórumnak tartjuk a folyóiratot, amely a publikálás és ismeretterjesztés szempontjából az egyik legjobb útja a biotechnológia és a hozzá kapcsolódó innováció megismertetésének.

A

mai világban a kkv-k számára egyre nehezebb ÜZENETeik eljuttatása a célközönséghez. Ebben hasznos partner a Gazdasági Tükörkép Magazin, kiváló lehetőséget nyújtva a különböző szakági cikkek megjelentetéséhez. Legyen szó akár energetikáról, területfejlesztésről, oktatásról vagy esetünkben épp az orvosi biotechnológiai innovációról, minden esetben példás módon jut el az olvasókhoz a hír. Tökéletes lehetőséget nyújt a szakágak megismeréséhez, különböző problémák feltárásához, kérdések megvitatásához és vélemények publikálásához. A Biotechnológiai Innovációs Bázis Kft., a Roche Kft., a Hisztopatológia Kft. és partnereik is ezt a remek lehetőséget használják ki az in vitro diagnosztikus orvostechnikai eszközök fejlesztésének, gyártásának és forgalmazásának bemutatásához. ÜZENETeink az elmúlt években a folyóirat hasábjain elsősorban arról szóltak, hogy a vállalkozások kutatás-fejlesztési innovatív eredményeinek versenyképes hasznosítását klaszterszinten is elsősorban a piac határozza meg. További ÜZENETek szóltak

magáról a klaszterszintű együttműködés fontosságáról, elsősorban a kkv szektor életében betöltött szerepéről. A mi esetünk-

ben ez több szinten is megvalósult. A közös, legalább 2-3 vállalkozás részvételével történő fejlesztések a klaszter megalakulása előtti időkben is gyakoriak voltak. Egyre több úgynevezett spin-off és projektcéget hoztunk létre, jelentősebb közös tevékenységeink menedzselése céljából. A klaszter és tagvállalatai elsősorban az orvosi biotechnológia, a gyógyszeripar és az agroalimentáris szektor számára fejlesztenek, gyártanak és forgalmaznak termékeket és szolgáltatásokat. A termékek egymás közti szinergiája is optimálisabb (pl. laboratóriumi műszer és a működéséhez szükséges reagensek összehangolása). Valamennyi célpiac egységes megszólítása eleve nehéz. Jelentős ÜZENETnek érezzük a klaszterek közötti, úgynevezett inter-cluster együttműködések és a regionális szerveződések bemutatását. A világpiacon megjelenni csak stratégiai együttműködés segítségével lehet. Nem elhanyagolható a tágabb környezettel, egyetemi-akadémiai kutatóhelyekkel, önkormányzatokkal, köztestületekkel, civil szervezetekkel ápolt kapcsolat sem. Az ÜZENET akkor jó, ha a pozitív eredmények mellett az esetleges hiányosságokat, nehézségeket, még meglévő kihívásokat is tartalmazza. A gazdasági környezet és az emberi tényező, nem kis mértékben

pedig a kommunikációs nehézségek okoznak meglepetéseket a legalaposabban megtervezett program során is. Az ÜZENET önmagában nem ér sokat, azt el is kell juttatni az olvasókhoz. Ez pedig klaszterünk egyik külső kommunikációs fórumának, a Gazdasági Tükörkép Magazinnak köszönhetően megvalósult. Nem könnyű a hatékonyság felmérése, ugyanis ne szerénykedjünk, a mi ÜZENETeink nem öncélúak, nem csak azért íródtak, hogy szűkebb rokonságunk nyomtatásban lássa nevünket, hanem kendőzetlenül a gazdasági haszon reményében. A klaszter és cégeink az ÜZENETek megjelenésének köszönhetően ismertebbé váltak, és a hazai piaci eredmények növekedésének egyik tényezőjeként mindenképpen számba veendő ez a publikációs aktivitás.

Hisztopatológia Kft. 7632 Pécs, Akác u. 8. Tel.: 06-72-516-490 E-mail: histopat@histopat.hu Honlap: www.histopat.hu • www.bibnet.hu

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

27


JUBILEUM

www.gtm.hu

A MEZŐGAZDASÁGBÓL NŐTTE KI MAGÁT A CÉGCSOPORT

Szerző: S. Cs. J.

Hat évtizedes jászsági sikertörténet Országos viszonylatban is nagyon következetes gazdálkodás, eredményes cégvezetés jellemzi Jász-Nagykun-Szolnok megye legnagyobb mezőgazdasági vállalkozását, a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt.-t. Lóczi Miklós elnök-vezérigazgatót kérdeztük az elmúlt évtized eredményeiről és az előttük álló kihívásokról. Úgy tudjuk, az utóbbi időben komoly változások történtek a részvénytársaság életében… – A 62 éves múltra visszatekintő cégünk az élet hozta komoly átalakuláson van túl: cégcsoport lettünk. Főként állattenyésztéssel, növénytermesztéssel foglalkozó cégek tartoznak hozzánk. Többségi tulajdonosa vagyunk a Jásztej Zrt.-nek. A Jász-Tész Kft.-n keresztül megvásároltuk a nagyrédei hűtőházat, valamint a borászatot, de vannak kisebb cégeink is, amelyek különféle vállalkozással, könyveléssel, építészettel foglalkoznak. Cégcsoportunk árbevétele 16-17 milliárd forint körül van, és csaknem 650 fő a foglalkoztatottak létszáma. Jászapátin, Nagyrédén, Törökszentmiklóson és Hevesen is dolgoznak munkatársaink. A folyton változó gazdasági környezetben mi jelenti ma a legnehezebb feladatot? – Mint minden lendületesen fejlődő cégnek, nekünk is adódnak finanszírozási gondjaink, hiszen a fejlesztésekhez pénz kell. A gazdasági válság kezdete, 2008 óta kissé megtorpant a hitelezés. Igaz, korábban talán nagyon könnyen folyósítottak a bankok hitelt, ma azonban nehezen, körülményesen adnak még a jól működő vállalkozásoknak is. Eddig még át tudtuk hidalni ezt a problémát, mert a cégcsoport minden tagja nyereséges, cégeink nincsenek túlhitelezve. Pedig kell a hitel

Nagyréde hűtőház

28

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

Biogáz üzem

a mintegy 22 ezer hektár területen működő integrációs tevékenységünkhöz is. A termelőket meghitelezzük, amit a végtermékkel fizetnek vissza. A borászat, hűtőház ágazatunk is hiteligényes, az alapanyagot előre kell megvásárolnunk. Nagy készletekkel dolgozunk, de biztos hitel- és kamatfizetők vagyunk. A vállalkozás a folyamatos, sikeres fejlesztéseiről is közismert. Új hizlalda, biogázüzem építéséről szóltak a céghírek a közelmúltban. – Valóban sokat fejlesztettünk. Állattartó-, sertéstelepeket, istállókat, biogázüzemet építettünk. 2005-ben nagyon bíztunk benne, hogy javul majd az állattenyésztés helyzete, de sajnos nem történt igazi áttörés. A fejlesztésekkel jobbak lettek az állattartás feltételei, hatékonyabbak vagyunk, tovább várjuk a jobb piaci helyzetet. A cégvásárlásokkal működő vagy felszámolás alatt álló cégeket vettünk. Ezeknél arra törekszünk, hogy ne csak az alaptevékenységet végezzük, a feldolgozóiparban is minél nagyobb szeletet hasítsunk ki magunknak. Ez biztosítja a rentabilitást és a munkahelyek megőrzését. Összetett tevékenységet végzünk. A növénytermesztés, állattenyésztés kiegészül a termeltetési integrációval, ahol csaknem 400 partnerrel dolgozunk együtt. Fejlesztéseink zöme a

válság éveire esett, ennek ellenére állítom, talán a mezőgazdaságban lenne leginkább érdemes most fejleszteni. Visszatekintve, mennyire volt küzdelmes, illetve sikeres az utóbbi évtized? – Nem volt könnyű dolgozni a folyamatos átalakulás közben. Az uniós tagsággal megváltozott a jogszabályi környezet, és összetalálkoztunk a miénknél jóval hatékonyabb nyugat-európai piaccal. Versenyhelyzetbe kerültünk, ami számunkra szinte ismeretlen volt, de mára eljutottunk az egy-két milliárdos árbevételtől a 16-17 milliárdig, ez azt jelenti, hogy sikeresen dolgoztunk eddig is. Bízom benne, hogy cégünk menedzsmentje, a sok fiatal diplomás szakember ezeket a nehézségeket hosszú távon is legyőzi majd. A jövőt illetően mire számít? Egyáltalán, lehet-e tervezni előre? – Cégünknél nem szokás tevékenységet feladni. A cégcsoportnál mindig van egy nehezebben működő ágazat, de mindig van egy másik, amelyik kihúzza a bajból. Extra nyereségünk nincs, de talán extra veszteségtől sem kell tartanunk. Hosszú távon viszonylag jól lehet így működni, de a fejlesztésekről továbbra sem szabad lemondani. A jövőben elsősorban a termékskálát, termékeket kell fejleszteni, olyanokat, amelyek újak a piacon. Ezekkel lehet kicsivel jobb eredményt elérni. A tej- és a borászati ágazatban hamarosan újabb termékkel jelentkezünk. Tervezni előre igazán csak az akaratot lehet, az eredményekért keményen meg kell dolgozni. Ha utódaink is így tesznek majd, akkor hosszú távon is biztos munkahelye, jövedelme lesz 650-700 jászsági embernek.

Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. 5130 Jászapáti, Velemi Endre út 4–6. Tel.: 06-57-440-516 • Fax: 06-57-540-620 E-mail: info@jaszapatimgzrt.hu Honlap: www.jaszapatimgzrt.hu


JUBILEUM

www.gtm.hu

MINDEN FEJLESZTÉS A MUNKAHELYTEREMTÉST SZOLGÁLJA MAKÓN

Szerző: Sarnyai Tibor

A Maros-part legvirágosabb fürdővárosa Másfél évtizede kezdett, összehangolt fejlesztési terv valósul meg ezekben a hónapokban a dél-alföldi Makón. A település fürdővárosként, illetve befektetőbarát településként kerül fel újra Magyarország térképére. Makó mostani, dinamikus fejlődése Buzás Péter polgármester szerint főleg az autópályával és a munkahelyteremtést szolgáló fejlesztésekkel magyarázható. öbb mint egy évvel ezelőtt írtuk (GTM, 2010. június), hogy nagy lehetőség kapujában áll Makó. Az akkori tervek azóta nagyrészt valósággá váltak. – Immár Makóig lehet autózni az elkészült és átadott M43-as autópályán – mondja Buzás Péter polgármester. Az akkor még bizalmasan kezelt befektető kiléte sem titok már: a svájci Givaudan közel 40 milliárd forintért építi a makói ipari parkban Középés Kelet-Európát kiszolgáló, nyitáskor több mint 300 munkavállalót alkalmazó üzemét.

T

18,5 milliárd forintot fordíthatott a település fejlesztésére. Az ipari parkban keletkező új munkahelyek mellett a turizmus mint új iparág meghonosításával kíván stabil megélhetést nyújtani a helyieknek. A fejlesztések célja így egyértelmű: modern, európai színvonalú, virágos fürdővárossá válni. – Az ország legszebb fürdője lesz a makói, amelynek terveit még Makovecz Imre készítette el – mondja a polgármester. Egyedi látványán túl szolgáltatásaival is kuriózumnak számít a hazai fürdőhelyek

Az ipari parkban most több mint 1500 embernek munkát adó vállalkozások mellé a svájci élelmiszeripari óriáson túl még két cég települ, amelyek további makói családoknak kínálnak munkát. A 87 hektáros, félmilliárdos uniós pályázattal megújított ipari parkban van kiadó hely, ugyanakkor az autópályának köszönhetően az érdeklődés is megélénkült. A város egyedi munkahelyteremtő támogatással bátorítja ipari parkjába a potenciális befektetőket. Buzás Péter kiemelte: Makó az elmúlt években a Dél-Alföld régió harmadik legeredményesebben pályázó városa volt. Így

között. A fejlesztések zászlóshajójának számító fürdő mellett a turizmust szolgálja a többi európai uniós beruházás is. A fürdővel párhuzamosan készül el a belváros több mint 1,2 milliárd forintba kerülő rekonstrukciója. Ugyanígy befejezés előtt áll a fürdő energiaköltségeit mérséklő, a távfűtött lakásokban élő makóiak számára is megtakarítást jelentő, szintén milliárdos nagyságrendű termálprojekt. A turizmus érdekében fejlesztette a város páratlan természeti kincsét, a Maros-partot is, ahol a folyó fölött átívelő drótkötélpálya, akadálypálya, hangulatos csónak-

Buzás Péter polgármester

kikötő várja a kikapcsolódni vágyókat. Szintén vonzerő a folyó hivatalosan is gyógyító hatásúnak minősített iszapja. Makón kívül mindössze öt helyen található ilyen iszap Magyarországon. – A városban megjelenő vendégek igényei makói munkahelyeket hoznak létre – hangsúlyozza Buzás Péter. – Az új fürdő több mint száz alkalmazottján kívül várhatóan legalább négyszáz embernek lesz állása a szolgáltató szektorban. A következő időszak feladata az, hogy a városban minőségi szálláshelyek is legyenek, ennek érdekében offenzív stratégiát dolgozott ki Makó. Többek között a város fontolgatja a patinás Korona Szálló elegáns hotellé alakítását is. Buzás Péter hangsúlyozza: minden makói fejlesztés a munkahelyteremtést, a megélhetés biztonságát, a fiatalok helyben marasztalását szolgálja. A virágos fürdővárost az állandóság és a változás egyensúlya alakítja. Fontos a meglévő értékek, hagyományok megtartása és ápolása, de ugyanígy fontos az új fejlesztésekből fakadó, turistaszerető, vendégváró szemlélet meghonosodása is. Így lehet Makó a világban zajló gazdasági átrendeződés egyik nyertese, és így válhat minden korosztálynak élhető, otthont adó településsé.

Makó Város Önkormányzati Képviselőtestületének Polgármesteri Hivatala 6900 Makó, Széchenyi tér 22. Tel.: 06-62-511-800 • Fax: 06-62-511-801 E-mail: info@mako.hu Honlap: www.mako.hu

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

29


LOGISZTIKA – CSOMAGOLÁSTECHNIKA

www.gtm.hu

NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN IS MEGÁLLJA A HELYÉT AZ IPARÁG

Szerző: Illés József

Csapás csapás hátán a csomagolóiparban: válság után jön a termékdíjemelés Megviselte a világméretű gazdasági válság a hazai csomagolási iparágat is, de a hazai vállalatok már kezdik a talpraállás jeleit mutatni. A magyar csomagolóipari cégeknek azonban jövőre ismét a létükért kell küzdeniük, a parlament ugyanis elfogadta azt az új termékdíjtörvényt, amely a jelenleginél sokkal nagyobb terheket ró a csomagolószerek gyártóira, és a „különadót” is hamarabb kell majd befizetni. A magas közterhek a termékek fogyasztói árában is megjelenhetnek majd. Többek között erről beszélgettünk Nagy Miklóssal, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkárával. Hogyan hatott a gazdasági válság a csomagolóiparra? – A világméretű krízis ezt az ágazatot is visszavetette. Szerencsére a visszaesés nem volt olyan mértékű, mint az ipari termelésben általában. A csomagolási szakterület teljesítménye a válság első teljes évében, vagyis 2009-ben mintegy 13 százalékkal esett vissza az előző évihez képest. 2010-ben viszont megindult a növekedés, és míg az ipari termelés volumene 10,5 százalékkal lett magasabb, addig a csomagoló szakág gyarapodása 16,3 százalék volt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezekből a számokból is kitűnik, hogy a tavalyi bővülés meghaladta az egy évvel korábbi visszaesést. Ám az ágazat produktuma még így sem éri el a válság előtti – 2007-es évben mért – szintet. Értékben vagy tömegben kell érteni? – Ha a termelés tömegben mért mutatóit elemezzük, azt láthatjuk, hogy 2010-ben a 2008-ban előállított termékmennyiségnek a 92 százalékát produkálta az ágazat. Ez a szám szintén azt mutatja, hogy a csomagolási szakma viszonylag hamar képes volt úrrá lenni a válságon, de még nincs minden rendben. Amikor a válság kibontakozott, értelemszerűen csökkent a lakosság vásárlóereje. A fogyasztók továbbra is megvették a számukra szükséges termékeket, csak éppen az olcsóbb, helyettesítő árut választották. A drága sampon helyett jobban fogyott az olcsó tusfürdő, ezek a cikkek viszont lényegében hasonló csomagolásban kerülnek piacra, mint a drágább termékek. Így történhetett, hogy a csomagolószerek iránti igény csökkenése alatta maradt az általános visszaesésnek.

30

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

Voltak-e nagy vesztesei vagy nagy nyertesei az elmúlt években kialakult krízisnek? – Az autóipari beszállítók az első időkben egyértelműen kárát látták a világgazdasági folyamatoknak idehaza is. Az alkatrészek, részegységek csomagolásának a piaca jelentősen zsugorodott. A napi fogyasztási cikkek forgalmában viszont lényegesen kisebb volt a visszaesés. Ez is azt mutatja, hogy a vásárlóközönség a jövedelme csökkenése esetén az olcsóbb közszükségleti termékek iránt kezd inkább érdeklődni. Mutatkoznak-e már a kilábalás jelei? – Ezt egyelőre nehéz megítélni, a számok azonban bizonyos tekintetben azt mutatják, hogy lassan magához tér az ágazat. A 2011. év első két hónapjában a papír csomagolószerek iránti kereslet 7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A többi csomagolóanyag-típus szintén jobban fogyott: a fánál 7, a fémnél 24, az üvegnél pedig 42 százalékos volt a piaci bővülés. A műanyagok forgalma viszont csak 96 százaléka volt a 2010-esnek. Ezen adatok – ha az év további részében is folytatódik a tendencia – azt engedik sejteni, hogy a szakág hamarosan talpra áll, és ismét képes lesz olyan mutatókat produkálni, mint a válság előtt. A kép azonban csalóka. A szektor ugyanis idehaza óriási változások előtt áll. A kormány ugyanis megváltoztatta a csomagolásra kivetett „különadó”, vagyis a termékdíj rendszerét. Azt tudjuk, mikor és milyen módosítások várhatóak a termékdíjas szabályozásban, de azt nem, hogy ez mit is jelent a csomagolóipar számára…

Nagy Miklós

– Az új termékdíjtörvényt júniusban fogadták el, majd júliusban már módosították is, és ősszel várható az újabb kiigazítása. A jogszabály legtöbb rendelkezése 2012. januárban lép majd életbe, és több, a szakágra, illetve a vásárlókra nézve egyaránt hátrányos változást tartalmaz. Talán a legjelentősebb változás, hogy megszűnik az úgynevezett mentességi rendszer. Eddig azon vállalkozások, amelyek gondoskodtak a hulladékká vált csomagolások szelektív visszagyűjtéséről és újrahasznosításáról, hulladékkezelési díj (más néven licencdíj) megfizetésével mentesültek a termékdíj alól. A hasznosítási díjakat a tényleges költségek alapján határozták meg, a termékdíj viszont szankcionáló célzatú, így ez utóbbi lényegesen magasabb. Gondolom, nagy számolgatás folyik a szakmán belül… – Láttunk egy olyan vállalati belső kalkulációt, amely szerint a licencdíj helyett fizetendő termékdíj 82 százalékkal fogja megnövelni annak a társaságnak ez irányú költségeit. Az államkasszába eddig évente hozzávetőleg 20-25 milliárd forint termékdíj folyt be – nemcsak a csomagolásból, hanem az összes termékdíjköteles cikk után együttesen. A korábban említett


LOGISZTIKA – CSOMAGOLÁSTECHNIKA

www.gtm.hu

licencdíjak további 10-15 milliárd forint kiadással jártak. A jövő évben azonban már minimum 49 milliárd bevételt tervez a kormányzat, de a legfrissebb hírek szerint a terv már 60 milliárd forintra emelkedhet. Mindez csak úgy teljesülhet, ha bővül a „díjköteles” termékek köre, vagy növekednek a díjtételek. Emellett megváltozik a csoma-

zetbarátabb” csomagolóanyagok kerülnek a piacra. Ezek az anyagok nem veszítenek a praktikusságukból, megőrzik a mutatósságukat, és az egyik alapvető funkciójuknak, az áruk védelmének is hatékonyan eleget tesznek. Az egységrakományok rögzítésére szolgáló úgynevezett nyújtható fólia – amelyet a háztar-

golószereket terhelő termékdíjak beszedésének időbeli rendje is, emiatt a jelenleginél korábban kell majd befizetni ezt a közterhet. Ezáltal növekszik az időtartam, ami a díj befizetése és a gyártó, illetve forgalmazó bevételének a beérkezése között eltelik. Egyszóval hamarabb és sokkal magasabb összeget kell majd befizetni a társaságoknak. Így az előző kérdésére visszatérve: nem a jövő év lesz idehaza a kilábalás éve, s azt sem lehet megjósolni, hogy mikor kezdődik majd fellendülés.

tásokban használatos műanyag fóliához lehetne hasonlítani – például egyre vékonyabb. Így a korábbi 28 mikron helyett ma már kilenc mikron vastagságú előnyújtott fóliával történik a rakományok rögzítése, ami óriási előrelépés. Jelentős haladás történt a fém csomagolószerek fejlesztése terén is, amelyek falvastagságát már hosszabb ideje csökkentik a gyártók, ami pedig hatással van a gyártás során jelentkező szén-dioxid-kibocsátásra is. Arról is szót kell ejteni, hogy idehaza komoly fejlesztések zajlanak az egyik legújabb csomagolóanyag-típus, a könnyen lebomló politejsav felhasználása terén is. Ügyelni kell ugyanakkor arra, hogy a hagyományos műanyagok és az új technológiával gyártott bioműanyagok elkülönülten kerüljenek gyűjtésre, az újrahasznosítás során ugyanis nem keverhető össze a kétféle típus, mert az az új termék minőségét rontaná.

A fogyasztókat hogyan érinti a jogszabályváltozás? – Attól tartok, hogy a csomagolószerekre kirótt többletdíj mértéke olyan magas lesz, hogy azt a gyártók és a forgalmazók nem tudják majd „lenyelni”, vagyis nem lesznek majd képesek kigazdálkodni a saját forrásaikból. Ez pedig azt jelenti, hogy az új termékdíjak beépülnek a fogyasztói árakba. Így a vevők észrevehető mértékű árnövekedéssel szembesülnek majd szinte minden terméktípus esetében, ami viszont a fogyasztás visszaeséséhez vezethet. Emiatt kérdéses, hogy az újonnan bevezetendő termékdíjrendszer összességében pozitív hatással lesz-e a kereskedelemre. A termékdíjak kiszabásának az egyik célja, hogy az áruk csomagolása egyre környezetkímélőbb legyen. Tapasztalható-e ezen a téren fejlődés az iparágban? – A csomagolási szakmában is folyamatos a technológiai megújulás. Ennek jegyében egyre könnyebb és „környe-

Milyen színvonalú a magyar csomagolóipar nemzetközi összehasonlításban? – A Magyarországon használt technológiák és gépek megállják a helyüket, akár az európai, akár a világszínvonalhoz mérjük magunkat. Idehaza ma már a legtöbb cég élvonalbeli gépekkel dolgozik, s ezek között vannak magyar gyártmányok is. Egyebek mellett ennek is köszönhetően a nemzetközi szakmai versenyeken a hazai csomagolóipar képviselői rendre jelentős sikereket aratnak. Az elmúlt évek során volt olyan év, hogy a világ egyik legnagyobb szakmai seregszemléjéről, a World

Star csomagolási világversenyről nyolc trófeát hoztak el a magyar cégek. Tavaly pedig négy díjat kaptak a hazai gyártók. Idehaza szerveznek-e szakmai megmérettetéseket? – Ebben az évben 28. alkalommal rendeztük meg a Hungaropack magyar csomagolási versenyt, amelyre 38 vállalattól 61 nevezés érkezett. A pályamunkák közül 53 nevezés a fogyasztói és gyűjtőcsomagolás, 8 pedig a szállítási csomagolás kategóriába volt sorolható. Örvendetes, hogy idén nemcsak a nevezési szám haladta meg a tavalyi értéket, hanem a megmérettetésüket vállaló vállalkozások száma is emelkedett. A pályázatok szakterület szerinti besorolását tekintve: 41 élelmiszeripari, 7 kozmetikai-vegyipari és 13 egyéb kategóriába sorolható nevezés érkezett. E számok továbbra is azt mutatják, hogy az élelmiszeripar jelenti még mindig a csomagolószerek legnagyobb felvevő piacát. A díjnyertesek bemutatására a 2011. november 9–11. között a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban megrendezendő Budatranspack Szakkiállítás keretében kerül sor. A világon egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy a termékek jellemzőit ismertető címkék mind több információt tartalmazzanak. A hazai csomagoló iparág lépést tud tartani ezekkel az elvárásokkal? – Ma már olyan berendezések is a rendelkezésünkre állnak, amelyek leporellószerűen készítik el a termékismertetőket, így akár több nyelvű tájékoztatókat is tartalmazhatnak. A csomagolóanyaggyártók manapság a címkézés terén is minden igény kielégítésére felkészültek. Megjelentek a kétdimenziós vagy QR kódok is a csomagolásokon, amelyek soha nem tapasztalt információhoz képesek juttatni a fogyasztót, még a vásárlás ideje alatt. Ehhez az kell, hogy a gyártó a termékről közölni kívánt adatokat egy adatbázisba feltöltse, a fogyasztó pedig interneten keresztül az okostelefonjával letöltse ezeket az információkat. Van-e olyan csomagolóanyag, amelynek előállításában kiemelkedő teljesítményt értek el a hazai gyártók? – A kartondobozaink például kifejezetten piacképesek, a gyártásuk rendkívül magas színvonalon történik. Az aeroszolos palackok gyártása is a legújabb technológia alapján zajlik, de nem vagyunk lemaradva a többi csomagolási megoldás tekintetében sem.

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

31


LOGISZTIKA – CSOMAGOLÁSTECHNIKA

www.gtm.hu

A ZSUGORODÓ PIACHOZ KÉPEST EGYÉRTELMŰ TÚLKÍNÁLAT VAN

Szerző: B. T.

Nyomdaipar: vihar után, vihar előtt A válság természetesen nem kerülte el a hazai papír- és nyomdaszektort sem. Kevés a megrendelés, alacsonyak az árak, sok nyomda pedig svájci frank, illetve euró alapú hitelből korszerűsített, bővített. Ezek a cégek most ugyanolyan bajban vannak, mint az eladósodott magánemberek, csak őket senki nem akarja megsegíteni. Ezenkívül drasztikusan emelkedik a környezetvédelmi termékdíj is. Peller Katalinnal, a Nyomda- és Papíripari Szövetség főtitkárával a szakma korántsem rózsás helyzetéről beszélgettünk. vetkező többlet bérköltség, a forintgyengülés pedig megdrágította a hiteltörlesztést és az importanyagok beszerzését. Korai lenne még éves mérleget vonni, mert az ágazat ciklikussága miatt az utolsó negyedév szokott a legerősebb lenni, de a várakozásaink borúsak. Különösen 2012-re vonatkozóan, ugyanis jövőre a környezetvédelmi termékdíj 100 százalékkal fog emelkedni, és ez érint szinte minden nyomdai terméket. Ráadásul a korábbiakkal ellentétben a fizetésre kötelezett kör az ágazatunk lesz – a reklámhordozóktól a papír alapú csomagolásig. Ezt a költségnövekedést pedig a nyomdák nem tudják továbbhárítani.

Hány tagja van a szövetségnek? – A legutóbbi adatok szerint 82. A nyomdaipari ágazat éves árbevétele 160-170 milliárd forint, ebből a mi tagjaink mintegy 110 milliárd forinttal részesednek. Számarányunkat tekintve nem, de az árbevételt tekintve a piac legjelentősebb szereplői vagyunk. A hazai papír- és nyomdaipart milyen helyzetben érte a válság? – A szektor, különösen a mából visszatekintve, 2003–2008 között az aranykorát élte. Napjainkban nehéz elképzelni, de a 10-15 százalékos árbevétel-arányos beruházás volt a jellemző. Kicsit talán leegyszerűsítve: a korábbi használtgépkorszakról átálltunk az újgép-korszakra. Jelentős technológiai és ezzel párhuzamosan minőségi ugrás jellemezte a szakmát, túlzás nélkül mondhatom, hogy európai szintű lett a hazai nyomdaipar. Egyetlen „kis” probléma volt: ezeknek a beruházásoknak a meghatározó része deviza alapú hitelből valósult meg. Mint tagjaink mérlegadataiból is kiderül, ez a vállalkozói kör mára alaposan eladósodott. Mikor jött a megtorpanás? – Az iparág már 2008 szeptemberében megérezte a világválság első hullámait. Addig a befektetésekre elköltött összegeket ellentételezte a piac folyamatos bővülése, a növekvő árbevétel. Köztudott, hogy ha kezd visszaesni a jövedelem, az emberek először nem az élelmiszereken, hanem például az újságokon takarékoskodnak, és a cégek is a reklámmarketing költségeiket kezdik lefaragni. A 2009-es szerződések tárgyalásakor drámai kereslet- és árzuhanást hozott az ősz, átlagosan 15 százalékos volt a viszszaesés. A csomagolási szegmensben ez kisebb volt, de például a könyveknél a 25 százalékot is elérte.

32

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

Peller Katalin

Voltak elbocsátások a válság miatt? – Nem csak amiatt. A korszerűsítések, a világháló belépése csökkentette az élőmunka-igényt. A nyomdák többsége igyekezett részmunkaidős foglalkoztatással, műszakszámcsökkentéssel megtartani a dolgozóit. 2010-ben azért volt már némi növekedés… – Tavaly kétségkívül elkönyvelhettünk némi megrendelésbővülést, de az árak továbbra is nyomottak maradtak. Különösen a digitális nyomtatás tért magához. Igaz, alacsonyabb bázisról fejlődött, és ez lényegesen olcsóbb technológia a hagyományosnak nevezhetőkhöz képest. A csomagolóanyagosok is kicsit jobb évet zártak. Megjelent viszont a szakmára addig nem jellemző körbetartozás. Az idei év sem szűkölködött gazdasági válságjelenségekben. Milyen esélyei vannak az ágazatnak? – Az első félévben 10 százalékos rendelésállomány-csökkenést tapasztalhattunk. Ehhez járult még az szja-módosításból kö-

Milyen kiutat lát a szakma számára? – A zsugorodó piachoz képest egyértelmű túlkínálat van, túlzott kapacitások halmozódtak fel, éppen a korszerűsítések nyomán. Rajtunk a magyar gazdaság motorja, a kivitel sem segíthet, mert a nyomdaipar sajátossága – és nem csak itthon –, hogy alapvetően belföldi piacra dolgozik. Az export aránya mindössze 8-10 százalék. A cégek piaci és pénzügyi nehézségekkel szembesülnek idén és jövőre is, de a helyzet nem reménytelen. A nyomdáknak fel kell ismerniük, hogy az óriás példányszámú, nagy mennyiségű nyomtatványok kora lejárt, meg kell keresni és találni a piaci réseket. A csomagolás terén sem a tömeggyártás lehet a kiút, sokkal inkább a valódi hozzáadott értéket jelentő szolgáltatások, mint például bizonyos fajta csomagolások biztonságvédelme. Ha kis mértékű is az export, azért a hagyományos európai piacok mellett több cég is keresi az afrikai, arab kapcsolatokat. Ennél is fontosabb az integráció. A nyomdáknak előbb-utóbb be kell látniuk, hogy míg eddig mindenki a maga erejéből, ügyességéből élt meg, ez a jövőben egyre nehezebb lesz. Együtt kell működni, össze kell hangolni a tevékenységüket.


LOGISZTIKA – CSOMAGOLÁSTECHNIKA

www.gtm.hu

A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJTÁBLÁZAT MÉG NEM ISMERI AZ ÚJDONSÁGOT

Gyorsan lebomló kukoricapalack Bomlik a környezetért, kanyarodik a játék kedvéért a magyar fejlesztésű, PLA (Polylactyd Acid) biopolimerből készült palack. Az Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter PLA fejlesztését Dobronyi Tamás címzetes egyetemi docens, klasztermenedzser ismerteti.

T

öbb száz év, mire a Föld képes egyegy hagyományos műanyag palackot feldolgozni, ennek ellenére a modern kori ember mindennapi élete során tömegesen termeli az efféle műanyag hulladékot. A csomagolóanyagok tudatos használatával és az alapanyagok környezettudatos megválasztásával azonban megkönnyíthető a lebomlás folyamata. A speciális, színes PLA palackok alapanyaga a kukoricából, búzából vagy cukorcirokból készülő, természetes biopolimer,

egy olyan biovegyület, ami teljes mértékben környezetkímélő, és a komposztálódás során pár héten belül, akár egy vajas kenyér sebességével is lebomolhat. Dobronyi Tamás PhD, klasztermenedzser, címzetes egyetemi docens, az MTA köztestületének tagja 1979-ben született Budapesten. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Főiskolán kezdte 1998-ban. 2003-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem menedzser szakán MBA fokozatot szerzett. Abszolválta az ELTE Európa-tanulmányok posztgraduális képzését is. A Newport International University PhD in Business administration végzettségét követően elvégezte a Harvard Egyetem Kennedy School of Government – Strategic Frameworks for Nonprofit Organizations felsővezetői programját is. Számos gazdasági és csomagolástechnikai szakcikk szerzője. Az Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter menedzsere. Az Óbudai Egyetem óraadó oktatója és címzetes egyetemi docense.

Így lehet a kukoricából újra kukorica. A komposztálódás folyamata úgy indul meg, hogy a szemétbe kidobott ételeket megtámadó baktériumok a palackra is átterjednek, és rövidesen eltüntetik azt. A magyar fejlesztők a környezettudatosság szempontján kívül a játékosságot is szem előtt tartották. A palackok összenyomhatók, kanyaríthatók, és egymásba lehet őket illeszteni. Nem technológiai, hanem társadalmigazdasági probléma, hogy a PLA alapanyagból gyártott (nem műanyag) termékek környezetvédelmi termékdíját az

illetékesek még mindig a műanyagéhoz (PET) sorolják, amivel az újabb és eleve drágább technológia piaci térnyerését nehezítik. Az uniós irányelveket figyelembe véve elengedhetetlennek tartjuk, hogy a komposztálható bioanyagokból készült csomagolóanyagok és eszközök termékdíja nulla legyen. A klaszter egyébként nemcsak a PLA csomagolóanyagok fejlesztésével foglalkozik, legfontosabb célkitűzései közé tartozik a különböző nanoméretű töltőanyagokkal módosított politejsav (bio-polimer) fólia és egyéb műanyagot helyettesítő bio csomagolóanyagok jellemzőinek és gyárthatósági lehetőségeinek vizsgálata is.

Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter 1141 Budapest, Tarsoly u. 9. Tel.: 06-1-384-2122 E-mail: info@omnipack.hu Honlap: www.omnipack.hu

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

33


LOGISZTIKA – CSOMAGOLÁSTECHNIKA

www.gtm.hu

Ipari park és logisztikai központ Nagykanizsán

Kisvállalkozások a General Electric mellett Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2000-ben hozta létre az Ipari Park és Logisztikai Központot, amely a Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. irányítása alatt működik. Az ipari park versenyelőnye a többi ipari parkkal szemben elsősorban egyedi földrajzi fekvésének köszönhető, hiszen az V. és V/B számú európai közlekedési korridor, vagyis az M7-es autópálya mentén terül el, mintegy 100 hektáron. A logisztika által kínált lehetőségek, valamint a modern üzleti és pénzügyi infrastruktúra vonzó környezetet biztosít a már betelepült, illetve a területen vállalkozni kívánók számára egyaránt. A Nagykanizsai Ipari Parkban rejlő lehetőségeket mi sem bizonyítja jobban, mint olyan világhírű cégek jelenléte, mint a General Electric vagy a Ruget. A világszerte közismert cégek mellett nem elhanyagolható a helyi kis- és középvállalkozások szerepvállalása sem, hiszen a területen működő, a szolgáltatások színes skáláját felvonultató közel száz vállalkozás több száz embernek munkahelyet biztosítva hozzájárul Nagykanizsa gazdasági versenyképességének növeléséhez. Az ipari park területén a földterületek irányára 4000 HUF/m2, amelyből jelentős kedvezmény kapható a beruházás értékétől és a foglalkoztatottak számától függően. A zrt. kisebb és nagyobb vállalkozások számára egyaránt kínál befektetési területeket, hiszen a parkban 15 000 m2 -től egészen 120 000 m2-ig terjedő nagyságú ingatlanok vásárolhatók. Az ipari övezet területén található Inkubátorház és Innovációs Központ neve mára ismerősen cseng nemcsak a vállalkozni kívánók, de a laikusok számára is, hiszen rendkívül kedvező, 900 HUF/m2 áron kínál irodát és műhelyt kezdő vállalkozások számára, lerövidítve ezzel piacra jutásuk időtartamát. A Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. versenyképes környezettel és kedvező telekárakkal várja Önt és vállalkozását.

Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. 8800 Nagykanizsa, Garay u. 21. • Tel.: (93) 311-241, (93) 536-365 • Fax: (93) 314-382 • E-mail: iki@intezmeny.nagykanizsa.hu • Honlap: www.nkvg.hu

Várjuk a Bajai Ipari Parkban! A Bajai Ipari Parkban közel száz kis- és közepes vállalkozás működik. Az ipari park menedzsmentfeladatait ellátó, száz százalékban önkormányzati tulajdonú Baja Vagyon Zrt. a város és a térség gazdaságfejlesztésének szolgálatába kívánja állítani; elsősorban innovatív befektetőket várnak az új, eddig betelepítésre váró közel 25 hektáros összközművesített területre, mondta Zsíros Menyhért Gábor vezérigazgató. Milyen feltételekkel várják a befektetőket, mit kínál Baja városa és a zrt.? – Többféle támogatást nyújt az idetelepülő vállalkozásoknak. Elsőként, a bajai önkormányzat rendelete alapján, a beruházás és a munkahelyteremtés mértékétől függően kedvezményt kaphatnak a vállalkozások az ipari telkek megvételét követően. Az ipari park menedzsmentjét is ellátó Baja Vagyon Zrt. digitális közműadat-szolgáltatást nyújt. Hozzánk lehet fordulni minden területi, beépíthetőségi adatért, gyorsan tudunk információt adni mindarról, ami az engedélyezési eljáráshoz szükséges. Segítséget adunk azoknak, akik fejlesztési elképzeléseikhez a pályázati lehetőségeket igénybe kívánják venni. Mennyit javított Baja pozícióján logisztikai szempontból az M6-os autópálya? – Jelentősen. Eddig körülbelül száz kilométerre voltunk az M5-östől, most 10-15 perc alatt elérhető Baja az M6-os autópályától. Az ipari terület közvetlenül Baja elkerülő útja mellett van. Ki kell emelni, hogy Baja intermodális logisztikai központ, ahol a vízi út, a vasút és a közút találkozik. A bajai kikötő a legnagyobb forgalmú dunai kikötők egyike az országban. Mely iparágakban számítanak leginkább vállalkozásokra? – Nincs megkötés, várjuk a gazdasági szféra azon szereplőit, akiknek konkrét, hosszú távú és pénzügyileg megalapozott elképzeléseik vannak. Mi projektekben gondolkozunk, stabilitásban, az ipari parki területek értékesítése nem cél, hanem a gazdasági fejlesztés eszköze.

Baja Vagyon Zrt. 6500 Baja, Árpád tér 1. • Tel./fax: (79) 950-471 E-mail: bajavagyonzrt@gmail.com • Honlap: iparipark@ipariparkbaja.hu

34

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM


LOGISZTIKA – CSOMAGOLÁSTECHNIKA

www.gtm.hu

KLÍMAVÉDELEM, KAPCSOLT ÁRAMTERMELÉS, REAKTORBALESET, VÍZI ENERGIA

Szerző: V. J.

Nagy siker volt a kilencedik Energoexpo A V-Trade Kiállítások Kft. – az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Hajdú-Bihar megyei csoportja és a MTESZ együttműködésével – 2011. szeptember 27–29. között kilencedik alkalommal rendezte meg az Energoexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítást és Konferenciát. A rendezvénynek a debreceni Kölcsey Konferencia Központ adott otthont. 23 cég közel 600 m2-en várta az energetika iránt érdeklődő látogatókat, a konferencián pedig közel 60 előadást hallgathattak meg a résztvevők. Az alábbiakban a rendezők foglalják össze a három nap történéseit.

A

kiállítás kilenc éve mutat irányt a magyar energetikában érintettek számára, merre fejlődik a világ és benne mikrokörnyezetünk. Mára a rendezvény az energetikai szakma fő találkozóhelyévé vált, a résztvevők pedig meggyőződhettek róla, hogy érdemes nyitott szemmel és füllel befogadni a kiállítók üzenetét, plusz sok szakmai kapcsolatot építeni. A kiállításon jelen lévő cégek az energetikai szektor több területét képviselték, így az érdeklődők a konferencián elhangzó elméleti tudást a kiállítói standokon gyakorlati ismeretekkel egészíthették ki – többek között az energetikai háttéripar, alternatív energiaforrások, energiabeszerzés és -felhasználás, környezetvédelem területén. A cégeknek a szakmai egyesületek standján lehetőségük volt egymással, a konferencián résztvevőkkel és a látogatókkal kötetlen formában találkozni, üzleti kapcsolatokat kiépíteni, információkat és tapasztalatokat cserélni. Nagy öröm számunkra, hogy a szakma szinte teljes keresztmetszetének szervezhettünk konferenciát és kiállítást. Az idén azonban jelentősen eltértünk a korábbi gyakorlattól, hiszen az eseményen a szakmapolitika legfelsőbb szintje is képviseltette magát. Dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter úr a konferenciára fővédnökséget vállalt, a nyitó előadást pedig

Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár úr tartotta, aki a közelmúltban született energiastratégiát prezentálta naprakészen a résztvevőknek. Fontos esemény volt a Kereskedelmi és Iparkamara

elnökének, dr. Parragh László úrnak az előadása is, amely képet nyújtott az energetika és munkaerőpiac közti összefüggésekről. Legnagyobb energetikai cégünk, a Magyar Villamos Művek Csoport részletesen, több előadással ismertette középtávú tervét a Nemzeti Energiastratégia tükrében, a rendszerirányítás és a fejlesztés szempontjából.

Áramárverés Idén második alkalommal rendeztük meg az Áramárverést, amelyen lehetőséget teremtettünk a fogyasztóknak és az energiakereskedőknek a megismerkedésre, kapcsolatok kiépítésére. A kereskedők hasznos tanácsokat is tudtak adni az érdeklődő cégeknek. Erre a kötelezettség nélküli, fogyasztók számára költséghatékony programra a teljes fogyasztói szegmensből jelentkeztek cégek. Az idei áramárverésen 9 fogyasztóért 7 energiakereskedő versenyzett. Fogyasztói oldalról a legkülönbözőbb nagyságú vállalkozások jelentek meg: a 70 000 kWh/év villamosenergia-fogyasztású cégtől a 30 000 000 kWh/év fogyasztással rendelkező cégig képviseltették magukat az árverésen. A cégek teljes piaci képet kaptak a villamos energia aktuális kereskedelmi áráról. Az árverést követően a fogyasztók és kereskedők tovább folytathatják a tárgyalást a sikeres szerződéskötés érdekében.

A konferencia foglalkozott a klímavédelemmel, illetve a kapcsolt energiatermelés problémájával, valamint az ehhez tartozó közgazdasági kérdésekkel, de a gázturbinás erőművek üzemeltetési tapasztalatairól és a fejlesztés irányairól is hallhattak előadásokat. Ugyancsak napirendre került az energetikai szektort és mindannyiunkat megdöbbentő japán földrengés, hiszen a reaktorbaleset következményeiből leszűrt tennivalók úgyszólván a világ összes atomerőművét érintik. Már szinte hagyomány a rendezvényen, így most is nagy súlyt helyeztünk

a megújuló energiákra, egy teljes napon keresztül. A harmadik napon a vízi energiáról is hallottak az érdeklődők szakmai előadásokat. Kilencedik alkalommal adott helyet az Energoexpo az évente több mint 150 résztvevőt vonzó Villanyszerelő Fórumnak. Az előadások számos aktuális kérdést, problémát érintettek, elsősorban a regisztrált szerelői rendszer tapasztalataival és kérdéseivel kapcsolatban. A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az Enterprise Europe Network szakmai támogatásával biztosítottunk lehetőséget a kiállítóknak, konferencia-résztvevőknek a külföldi partnerekkel történő kapcsolatfelvételre, üzleti lehetőséget kínálva így mindkét félnek. A konferencia szabadon választható szakmai továbbképzésnek minősült, ennek értelmében a Magyar Mérnöki Kamara az Energoexpo előadói és résztvevői számára kreditpontot adott.

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

35


KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ

www.gtm.hu

A JÁRMŰIPAR ÉS A TURISZTIKA A KÉT VEZETŐ IPARÁG

Szerző: V. Z.

Közép-Dunántúl, a „királyi régió” A Közép-Dunántúl régió Magyarország történelmi központjában terül el, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye, ezen belül 26 kistérség alkotja. A régió sokkal jelentősebb szerepet játszik Magyarország gazdasági és turisztikai életében, mint amit területe (11 117 négyzetkilométer) és lakossága (1,1 millió fő) mutat. Székesfehérvár, Komárom, Tatabánya, Veszprém, Dunaújváros üzemei és ipari parkjai, a három „királyi város” (Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém) szakrális öröksége, illetve a Balaton és a Balaton-felvidék különleges szépsége teszi fontossá és egyedivé ezt a tájegységet. A három megye gazdasági és turisztikai szakembereit kérdeztük a válság hatásairól, illetve a kilábalás irányairól. Dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Hogyan érintette a válság a megyét? – Nehéz erre általános választ adni – vagy úgy is mondhatnám: ágazatspecifikusan. A legjobb példa erre a gépipar, a járműbeszállítás, a járműelektronika. 2008– 2009-ben becslések szerint 30-40%-os visszaesést mutatott fel ez az iparág, ami igencsak megdöbbentő volt. 2010-ben azután beindult a fejlődés, és ma már az ágazat mintegy 20%-kal felülmúlja a válság előtti teljesítményét. A megyére jellemző másik iparágra, a vegyiparra sem mondható el, hogy a válság tönkretette volna, úgy gondolom, itt az egyébként is jellemző ciklikusság folytatódott tovább, két rossz után egy jó évvel. Gondolom, a saját szakmájára, az építőiparra és az ingatlanpiacra azért már nem sok pozitív dolgot tud mondani… – Az építőipar helyzete egyértelműen és túlzás nélkül tragikusnak mondható – immár az ötödik vagy a hatodik éve. Ebben nemcsak az a borzasztó, hogy kis és közepes magyar vállalkozások tömege ment vagy megy tönkre, hanem az is, hogy az építőipar a legjobb indikátor: ha pörög az építőipar, hamarosan pörögni fog a gazdaság is. Ennek most a jelét sem tapasztalom, vagyis ebből a szemszögből nem igazán látom a gazdaság kilábalását. Kereskedelem? – Azt szinte már nem is érdemes megemlíteni: az embereknek elfogyott a pénzük, tehát nem tudnak vagy nem mernek vásárolni. Ki a hitelét szeretné visszafizetni, ki csak a rezsit szeretné kiegyenlíteni. Akinek meg még ezek után is marad egy kis pénze, az sem költi el, elteszi még nehezebb időkre,.

36

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

A városok helyzete között van valami különbség? – Veszprém megye egy kicsit mindig is el volt maradva a régió másik két megyéjéhez képest, mint ahogy Veszprém város is egy kicsit háttérbe szorult Székesfehérvár és Tatabánya mögött. Ennek egyértelmű oka, hogy az ipar évtizedekkel korábban sem volt olyan fejlett, mint a másik két megyében, a városnak pedig óriási hátrányt jelentett, jelent, hogy nincs ipari parkja. Van ugyan egy reptere, de ott is inkább perek vannak, és nem befektetők, enélkül pedig elég nehéz letelepíteni a nemzetközi cégeket. Várpalotának van ugyan két ipari parkja is, csak a befektető kevés. Hogy ne csak a negatívumokról szóljak: a pápai ipari park eléggé jól megy, az ajkai pedig mondhatni, kiválóan. Tihany

Dr. Markovszky György

Mit tehet ilyenkor a kamara? – Én írogatok mindenfelé, küldöm a javaslataimat, amikre vagy kapok választ, vagy nem. Többnyire nem. Valószínűleg nem tartanak könnyű embernek, de hát én nem is azért vagyok a kamara elnöke, hogy kellemesen elbeszélgessek mindenkivel, hanem hogy segítsek a vállalkozóknak. Ameddig tudom, illetve ameddig engedik, csinálom. Engem szinte egyhangúlag választottak meg, ami nem kis szó errefelé. Soha egyetlen fillért a kamarától nem kaptam, nem vettem ki, és nem is fogok, van saját cégem, abból élek.


KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ

www.gtm.hu

A honlapjukon azért látom, hogy folyik a munka… – A kamara a saját eszközeivel természetesen próbál segíteni a megye vállalkozóin. Nem együtt sírunk velük, mert azzal sokra nem mennének, hanem konkrét segítséget szeretnénk adni. Megpróbáljuk piacra segíteni az arra érdemes vállalkozókat. Nem azokat, akik csak a csodát várják, hanem akik tesznek is érte. Megértetjük velük: helyettük mi nem tudjuk megoldani a problémákat, de együtt talán közelebb kerülünk a megoldáshoz. Ehhez minden információt összegyűjtünk, működtetjük a beszállítói klubot, az innovációs klasztert, szervezünk fórumokat, meghívunk külföldi előadókat, gazdasági szakembereket. Működik az érdekvédelmi funkciójuk is? – Az egyik legfontosabb tevékenységi körünk jellemző módon a különböző ellenőrző hatóságok, közegek elburjánzott és egyértelműen pénzbehajtási célú akcióinak a kordában tartása. A különböző adóhatósági, munkavédelmi, munkaügyi, fogyasztóvédelmi, tűzvédelmi, állategészségügyi és még ki tudja, milyen szervek a megítélésünk szerint igen gyakran átlépik a korrektség határát. Szinte mindenért horribilis büntetéseket szabnak ki, nem törődve azzal, hogy ezzel egyik-másik vállalkozást a megszűnés határára lökik. A kamara nem azt mondja, hogy a csaló, slendrián vállalkozásokat ne büntessék meg, de ne is éreztessék azt, hogy nekik mindent szabad, a vállalkozó meg csak egy dolgot tehet: fizet. Ez az ország azért mégiscsak a vállalkozókból él – legyenek azok multik vagy kkv-k. Akik között, gondolom, itt a megyében sincs túl nagy egyetértés… – Szerintem ez a multi–kkv ellentét mondvacsinált dolog, igenis szükség van a multikra, az általuk behozott tudásra, munkafegyelemre, piacismeretre. Felszínes ismeretei vannak a gazdaságról annak, aki az hiszi, ha a magyar kisvállalkozásnak adunk hitelt meg állami pénzt, az rögtön jó helyzetbe kerül a piacon. Itthon még csak-csak elboldogulhat, de külföldön azonnal meghal. Ha viszont valaki úgy kezdi, hogy beszállít egy nemzetközi cégnek, majd kellőképpen integrálódik a rendszerbe, az 2-3-5 év múlva már elég tőkét és bátorságot gyűjthet ahhoz, hogy egyedül is megmérettesse magát a nemzetközi piacon.

Juhász József, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: Milyen területeken számolhat be fejlődésről a megyében az elmúlt egy évben? – Komárom-Esztergom megye az ország legkisebb területű és második legsűrűbben lakott megyéje. Földrajzi adottságai révén és a rendszerváltás előtti időkről öröklött gazdasági szerkezetének sikeres átalakításával Magyarország egyik legfejlettebb és legdinamikusabban fejlődő térsége. A világcégek közül is számos létesített jelentős gyártási kapacitást nálunk, elég, ha csak a Nokiára gondolunk. A 2008-as válság után – amely a megyét igen érzékenyen érintette – 2010ben megállt a munkanélküliek számának növekedése, sőt idén már 10% alá csökkent az arányuk. Számos kis- és középvállalkozás jelenleg már a válság előtti szinten termel

Mi a megye erőssége? – Jók az adottságaink, és sikeresen hajtottuk végre a gazdasági szerkezet átalakítását. A megyében 11 ipari park működik. A gazdasági fejlődés személyi alapfeltétele is adott: nálunk nagy számú és magasan képzett szakmunkás- és mérnöki gárda áll rendelkezésre. Országosan ugyan nem előnyös, de ebben szerepet játszik az is, hogy jelentős a szakemberbevándorlás ide az ország fejletlenebb régióiból, és a határon túlról jellemző a napi bejárás is. Tagjainkat hírlevelünkön és honlapunkon keresztül értesítjük a vállalkozókat érintő eseményekről. Általában jó partneri együttműködésben és sikeres gazdaságpolitikával, infrastruktúra-fejlesztéssel az önkormányzatok megteremtették és elősegítik a megye további fejlődését. Melyek a kamara legsürgetőbb feladatai? – A kamara jelenlegi jogosítványai szűkösek, az új kamarai törvény alapvető változást hozhat, amellyel bővülnek jogosítványaink és remélhetően személyi és anyagi feltételeink is. Elkezdtük a kötelező kamarai tagsággal járó feladatbővülésre való felkészülést.

Juhász József

– elsősorban a multik beszállítói –, sőt új piacokat is szereztek, a hosszú távú versenyképesség fenntartása érdekében technológiai fejlesztéseket is kezdtek. Ezt jelzi, hogy egyes szakmákban nőtt a munkaerő-kereslet, és ezzel emelkedett az iskolarendszerű és felnőtt szakképzési igény is. A kkv-k esetében történtek-e előrelépések? – A fejlődés elsősorban az autóipari és elektronikai cégek beszállítóinál érzékelhető. Megállapítható, hogy azok fejlődnek, akik nem elégszenek meg a pillanatnyi piaci, technikai, jövedelmezőségi helyzettel, hanem hosszabb távú stratégiában gondolkodnak, cselekednek, fejlesztenek, saját erejüket kiegészítik pályázati forrásokkal, és keresik az innovációt célzó együttműködéseket. Ennek érdekében fémipari klasztert alapítottunk, kézikönyvet adtunk ki angol és magyar nyelven a beszállítóvá válás elősegítésére.

A kamara hogyan tudja segíteni a megye vállalkozóit? – Mivel az információ hatalom, ezért igen fontos, hogy tanácsadásokon, fórumok szervezésén, a kamarai honlapon keresztül is megadjunk minden olyan információt, információs forrást, amelyre a vállalkozónak az üzleti sikerességhez szüksége lehet. A kamaráknál elérhető a Széchenyi Kártya, beruházási és forgóeszközhitel, amelyek révén a pótlólagos fejlesztési és forgóeszközigény kielégíthető. Pályázati tanácsadást, előminősítést végzünk, megkímélve a vállalkozókat a felesleges idő- és pénzpocsékolástól. Nem közvetlenül, hanem áttételesen a vállalkozói érdekeket érvényesítjük a szakképzés korszerűsítésében, a kormány és minisztériumai, a jogszabálytervezeteknek a hatóságok felé történő véleményezésében, a gazdaságot negatívan befolyásoló anomáliák jelzésében. Klubokat működtetünk a sok vegyesvállalat miatt. Beindítottunk egy angol– magyar vállalkozási klubot, ezen kívül a könyvelők, a kereskedők és a gázszerelők klubja működik. A vállalkozókat elsősorban a saját forrás kiegészítésének feltárásában, piaci, pályázati lehetőségek ajánlásában segítjük.

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

37


KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ

Milyen terveik vannak a továbblépés érdekében? – Mindenekelőtt az eddigi feladatainkat szeretnénk mind magasabb színvonalon ellátni. A későbbiek során azt a maximális célt igyekszünk megvalósítani, hogy minden egyes – akár egyedi – valós gazdasági, gazdálkodási, jogi, pénzügyi, adózási kérdésben segíteni tudjunk a hozzánk fordulóknak. Ez persze nem jelenti azt, hogy eljárunk he-

www.gtm.hu

macsoportok, helyi, országos és nemzetközi adatainak tárházából közgazdasági, pénzügyi elemzéseket készíthetünk, melyekből a vállalkozások számára hasznosítható következtetésekre juthatunk. Az eddigi szavakon túl, effektíve elkezdhetjük a feketegazdaság kifehérítését, a kóklerek kiszűrését. Bízunk abban, hogy a köztestületi kamarák hazánkban is mielőbb olyan jogosítványokkal fognak rendelkezni, mint

Esztergom

lyettük a hatóságoknál, netán könyvelünk, tervezünk és dolgozunk helyettük. A kamara kiemelten foglalkozik a szakmunkástanulók képzésével és elhelyezkedésével is. Az új lehetőségeknek köszönhetően mostantól a tanulók több időt fognak tölteni a szakmai gyakorlatokon: a megye, illetve az egész magyar gazdaság érdeke az, hogy magasan képzett, önállóan dolgozni képes szakmunkásaink legyenek. Kamaránk egyébként rendszeresen ellenőrzi a tanulószerződéses diákokat, illetve az őket foglalkoztató cégeket, annak érdekében, hogy párbeszéd legyen a cégek és a szervezet között. Szükségszerű az önkormányzatokkal, a társszervekkel való hatékonyabb, szorosabb együttműködés. Hogyan vélekednek a kötelező kamarai tagságról? – Alapvetően fontosnak tartjuk a kötelező kamarai tagságot: a cégek legyenek a kamara látókörében – hiszen ilyen módon a nyilvántartásból kiderül, melyik vállalkozás hol és milyen tevékenységet folytat. Így elkezdhetjük kontrollálni, minősíteni és szervezni az egyes szakmák, szakmacsoportok tevékenységét, átláthatjuk gondjaikat, problémáikat. Az egyes szak-

38

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

is. Ez azt is mutatja, hogy a munkaerőképzés nem volt rendben az elmúlt években hazánkban. Nem az átképzéssel, hanem az alapképzéssel és az előrelátással kell a gazdasági folyamatokat elősegíteni. Nagyon fontosnak tartom, hogy kormányzati intézkedések alapján a szakképzés jelentősen átalakult. Ebben a kamara fontos szerepet kapott, és várhatóan egy-két éven belül megjelenik a hatása: a munkaerő-piaci igényekhez jobban alkalmazkodó, magasabb szintű és a hiányszakmákat pótló szakképzés fog elindulni. Fontosnak tartjuk, hogy a szakképző helyek minőségi képzést nyújtsanak, illetve a vállalati gyakorlati képzőhelyek nagyobb számban jöjjenek létre. Milyen területeken várható hangsúlyosabb előrelépés, és a kamara miként kívánja segíteni mindezt? – Kiváló a földrajzi fekvésünk, a logisztika fejlesztése tehát fontos feladat. Erősítenünk kell az alternatív energia iparág területén is. A kamarán belül eredményesen működő energiaklubunk nagyon sok vállalkozásnak adott már ötletet, keresett forrást. Régóta mondjuk, hogy struktúraváltásra van szükség, hiszen korábbi erősségeink – buszgyártás, elektronika – mellett új prioritások

a gazdaságilag sikeresebb országokban. A jogosítványokkal élve azon igyekszünk, hogy minél előbb pozitívan érezzék a vállalkozások a kötelező tagság kamarai előnyeit, és ne egy újabb adónemnek, bürokratikus tehernek minősítsék.

Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: Vannak-e biztató jelek a megyében, így, a válság után? – Fejér megye számára az európai gazdaságban történő pozitív jelek rögtön megjelennek, hiszen a jelen lévő multinacionális cégek beszállítói köre jelentősen tud fejlődni. A fejlődést illetően a megyében kettős helyzet alakult ki; a multik beszállítói oldala valamennyit javult, azonban a magyar gazdaság stagnálása miatt az itt lévő kkv-k, a mezőgazdasági élelmiszergyártók továbbra sem tudtak lendületbe jönni. Milyen a helyzet a munkaerőpiacon? – Fejér megyében egyidejűleg tapasztalható munkanélküliség – ami az átlagosnál a korábbi évekhez képest magasabb –, ugyanakkor jelen van a munkaerőhiány

Radetzky Jenő

jelentek meg. A székesfehérvári Cerbona sorsának szerencsétlen alakulása kapcsán jegyzem meg, hogy a megye nem mondhat le a speciális élelmiszeripari termelésről sem. Az élelmiszer világszerte fontos kérdés marad, a mezőföldi adottságokra minél több speciális élelmiszer-termelési tevékenységet kell kiépíteni. A kamara erősíteni kívánja azt a szakmai munkát, amely a különböző területek tagozatba való tömörülését segíti. A közelmúltban alakult meg az építőipari tagozat, és már készülődik a lakóközösségek, üzemeltetői vállalko-


KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ

www.gtm.hu

Csökkenő munkanélküliség A Közép-Dunántúl régióban nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya (11,6%) továbbra is a harmadik legjobb a régiók sorában, és az országos értéknél 2,2 százalékponttal alacsonyabb. Fejér megye relatív mutatója (12,8%) 1,2% százalékponttal, Veszprém megyéé pedig (11,7%) 0,1 százalékponttal magasabb a régió átlagánál. Komárom-Esztergom megyében ugyanakkor a régiós középértéknél 1,6 százalékponttal alacsonyabb értéken (10,0%-on) realizálódott az állásnélküliség relatív színvonala.

zások fóruma. A kamara sokat tud tenni az információkkal való ellátásban, a pályázati folyamatokban történő segítéssel, a kisvállalkozások egymásra találásában. A májusban Móron megrendezett kárpát-medencei gazdasági fórumon Ön azt javasolta, hogy az új térségi gazdaságpolitika elindítását szolgáló tervet Wekerle Sándorról, Magyarország egykori miniszterelnökéről nevezzék el, aki egyébként Móron született. – Azt gondolom, hogy a Kárpát-medencében lévő országoknak óriási esélyük van, hogy az átalakuló európai gazdaság motorjává váljanak, hiszen a térségben rendkívül nagy lehetőségek rejlenek. Mindez összefügg azzal, hogy a kontinens déli, délnyugati sávja elveszítette korábbi lendületét, s a Baltikumtól a Fekete-tengerig és az Adriáig terjedő terület válhat az Európai Unió fejlődésének igazi előmozdítójává. Én úgy gondolom, hogy Magyarország jelentős szerepet vállalhat, illetve kell, hogy vállaljon a kárpát-medencei gazdasági fejlesztések terén. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara élére állt ennek a gazdaságfejlesztési programnak, amely találkozott a kormányzati szándékkal.

Bodrogai László, a Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója: – Ebben a régióban minden megtalálható, ami a tartalmas kikapcsolódáshoz kell. Nagyon sok turista keresi fel a ré-

Fehérvárcsurgó

Bodrogai László

giót, ám vendégszámban és a vendégéjszakák számában Budapest és a Balaton megelőz bennünket. A pályázati lehetőségeknek köszönhetően számos idegenforgalmi nevezetességgel gyarapodott a régió, és nagyon sok helyen tudtunk rekonstrukciót végezni. A fejlesztések zömmel az egészségturizmus feltételeinek javítására és a történelmi örökség méltó bemutatására irányultak. A vendégforgalom növekedése alapján 2010ben hazánk legdinamikusabban fejlődő régiója lett Közép-Dunántúl, s 2011 első négy hónapjában további 15 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma. Mennyiben alapoznak arra a szerencsés történelmi tényre, hogy „királyi régió” várja az ide látogatókat?

– Nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy a magyar államiság bölcsőjében élünk, természetesen mindenki próbál ebbe az irányba elmozdulni. Székesfehérvár belvárosában felújított műemléképületben nyílt meg a négycsillagos Hotel Magyar Király, amely akár több száz fős esküvők, vacsorák, konferenciák megrendezésére alkalmas. Fehérvár egyébként az elmúlt fejlesztési időszak nyertese. Megalakult a turisztikai desztinációs menedzsment, amely összefogja a lehetőségeket. Veszprémben a Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében elnevezésű projekt keretében a Séd patak mentén egy három és fél kilométeres túraútvonal készült el, amely a veszprémi várat köti össze az állatkerttel. A sétaút mentén rekonstruálták a középkori apácakolostor romjait, a Jezsuita templomot és a Margit-romokat. További szép példája a felújítási sorozatnak a sümegi vár, július utolsó péntekjén volt az átadás. Fehérvárcsurgón is a végéhez közeledik a Károlyi-kastély rekonstrukciója, és a nádasdladányi kastély is megújult. Ha a Balatont és a Velencei-tavat nem számítjuk ide, a régiót az átmenő turizmus jellemzi. Változott-e ez a helyzet az utóbbi években? – Utakkal jól ellátott vidék a miénk, igazi tranzitrégió. Jelenleg csak 2,6 nap a turisták átlagos tartózkodási ideje, ezen kulturális és egyéb programokkal igyekszünk változtatni. A Velencei-tó környékén például döbbenetes mennyiségű fejlesztésről számolhatok be. Mindez természetesen a tóparti önkormányzatoknak is köszönhető, hiszen nagyon odafigyelnek a településükre. Megújult és nagyon kedveltté vált például az agárdi termálfürdő. A szállodaberuházások eredményeként az elmúlt években négy új négycsillagos hotellel is gyarapodott a Közép-Dunántúl régió, ebből kettő a Velencei-tó partján található. Pákozdon, a Mészeg-hegyen van a Katonai Emlékpark, ide is sokan ellátogatnak, hogy megnézzék a hadtörténeti és katonai kiállításokat. A pákozdi arborétum is kedvelt célpont. A sümegi Hotel Kapitány wellness- és konferenciaszállodában a tavalyi nagyberuházások eredményeként wellnessrészleg, negyven új szoba, valamint szekcionálható konferenciaterem létesült. Az etyeki Korda Filmstúdióhoz kapcsolva a közelmúltban nyitották meg azt a különleges látogatói központot, ahol a filmkészítés világával ismerkedhetnek meg a látogatók, de az etyeki vagy a móri borvidék is vonzó, mint ahogy a régióban található többi történelmi borvidék is.

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

39


KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ

www.gtm.hu

KULTURÁLIS LEHETŐSÉGEK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ VIDÉKI TÉRSÉGEKBEN

Szerző: T. K.

SY_CULTour – a kultúra és a turizmus hatékony nemzetközi együttműködése A turisztikai és kulturális értékekben gazdag Közép-Dunántúl régió számára elengedhetetlen, hogy adottságait a mainál hatékonyabban hasznosítsa. Ennek egyik lehetősége, hogy nemzetközi együttműködések keretében olyan innovatív megoldásokat fejleszt és alkalmaz, amelyek hozzájárulnak a régió érték alapú fejlődéséhez.

E

bből a megfontolásból a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (KDRIÜ) az elmúlt évben egy nemzetközi partnerség keretében sikeres pályázatot nyújtott be az INTERREG South East Europe Programme keretén belül a SY_CULTour (Synergy of culture and tourism: utilization of cultural potentials

vének keretein belül. Mindezt az érintett szereplők lehető legszélesebb körének bevonásával.

in less favoured rural regions) projekt megvalósítására. Az együttműködés célja a turisztikai értékekben gazdag, de hátrányos helyzetű régiók támogatása – emelte ki Tóth Viktória, a projekt felelőse, a KDRIÜ szenior menedzsere.

közös módszertan alapjául szolgálnak. A közös modell fogja meghatározni, hogy milyen módon lehet a feltárt kulturális értékeket a falusi turizmus szolgálatába állítani. A módszertanhoz kapcsolódóan olyan útmutatók is rendelkezésre állnak majd, amelyek a kulturális értékek azonosítását, a jó gyakorlatok átvételét és az érdekelt felek sikeres együttműködését segítik elő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kulturális értékekkel rendelkező, de azt jelenleg nem hasznosító térségek számára kézzel fogható megoldások lesznek elérhetők. Továbbá a régióban a Művészetek Völgyén mint konkrét mintaterületen keresztül teszteljük az új eszközöket.

Mire terjed ki a SY_CULTour kezdeményezés? – A SY_CULTour kreatív és innovatív módon kívánja a gazdasági-turisztikai szempontból kevésbé frekventált, azonban kulturális értékekben gazdag vidéki térségeket támogatni, illetve a területi és kulturális tőkét a jövőbeli regionális fejlődés motorjává tenni a fenntarthatóság el-

40

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

Milyen konkrét tevékenységek kapcsolódnak a projekthez? – A projekt keretén belül kísérleti akciók valósulnak meg, amelyek egy végső,

Milyen eredményeket várnak a munka végén? – A kezdeményezés legfőbb célja tulajdonképpen a munkahelyteremtés és a jövedelmek növelése a kísérleti területeken, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy az adott régió megőrizze értékeit. A partnerek törekszenek arra, hogy minél több helyi, regionális és nemzeti szakértőt bevonjanak a projekt megvalósításába. Számítanak a turisztikai szervezetek, tanácsadók támogatására is, akik tovább erősíthetik a közvetlen térségfejlesztő hatásokat. Milyen innovatív elemeket tartalmaz a projekt? – A szakértők közreműködésével egy „virtuális kamara” jön majd létre. Ez tulajdonképpen tanácsadó szervként fog működni egy internetes felület segítségével. Ezáltal a kísérleti területek képviselői között könnyebben valósul meg a tapasztalatcsere, valamint a jó gyakorlatok átvétele is egyszerűbbé válik. A partnerek és helyi résztvevők hatékonyabb együttműködése céljából gyakorlati tréningek is létrejönnek majd. Újdonságként a képzési modulok kidolgozásánál minden esetben az adott területi igényeknek megfelelően fogják kialakítani a tananyagot. Fontos elem, hogy a partner régiók képviselői tanulmányutak keretében ismerhetik meg a részt vevő régiók ilyen irányú eredményeit. Ennek részeként a projektpartnerek elsőként a közép-dunántúli mintaterületet ismerhették meg személyesen, 2011 szeptemberében.

Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 113. Tel.: 06-22-514-111 • E-mail: viktoria.toth@kdriu.hu Honlap: www.kdriu.hu


EURÓPAI UNIÓ

www.gtm.hu

MONETÁRIS UNIÓ NEM MŰKÖDHET KÖLTSÉGVETÉSI FEGYELEM NÉLKÜL

Szerző: V. Pap Zsófia

Nobel-díjas professzor budapesti előadása az eurózóna megmentéséről Felelős nemzetállami gazdálkodás, megfelelő likviditást biztosító mechanizmus és az integráltabb Európa felé való elmozdulás mentheti meg az eurózónát. Ebben a három feltételben foglalhatók össze Robert Mundell Nobel-díjas professzornak a legutóbbi budapesti látogatásán elhangzott útmutatásai. A világhírű közgazdász – aki 1999-ben, az egységes európai pénz, az euró megszületésének évében kapott Nobel-díjat – a Budapesti Gazdasági Főiskolán tartott előadást.

A

2008-ban kezdődött válságnak még messze nincs vége. Bizonyos jelek szerint egy második lassulási szakasz kezdődik, és még egy „W” alakú válság sem kizárt, de ez még nem dőlt el – írta le a helyzetet sajtótájékoztatóján a professzor. A Columbia Egyetem és a Chinese University of Hong Kong professzora szerint az USA-ban a gazdaságpolitikai döntéseket a jövő novemberi elnökválasztás is befolyásolja. Robert Mundellre az optimális valutaövezetek elméletének kidolgozása okán az euró (egyik) atyjaként is tekintenek. Arra a kérdésre, hogy ma is büszke-e erre a címre, elmondta: két éve, amikor az eurózóna 10. évfordulóját ünnepelték, mindenki óriási sikernek nevezte. A problémák ellenére a mai napig osztja ezt a véleményt. Egyben azt is hangsúlyozta: ahhoz, hogy bármilyen valutaunió jól működjön, fiskális stabilitás szükséges, különösen a jelentős államadósságú országok esetében. Mundell szerint az eladósodottság részben abból eredt, hogy az eurózóna létrehozásakor nem nézték kellő szigorral a belépő országok gazdasági hátterét. Másrészt a belépést követően egyes országok, mint például – az egy főre eső német GDP alig egyharmadával rendelkező – Görögország vagy Portugália rendkívüli módon megemelték a szociális kiadásokat. Reményét fejezte ki, hogy mára mindenki levonta a tanulságot: monetáris unió nem működhet költségvetési fegyelem nélkül. Vagy az egyes államok maguk figyelnek erőteljesen az államháztartás alakulására, vagy a tagországok feladják fiskális önállóságukat, mint számos föderális berendezkedésű országban. Ez utóbbira az EU-ban jelenleg nincs esély, mert a tagállamok nem hajlandók lemondani az önálló költségvetési politikáról.

42

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

Az eurózónával az a probléma, hogy egyik megoldás mellett sem tette le egyértelműen a voksát, a stabilitási és növekedési paktum pedig nem hozott eredményt. Az egész eddigi munkássága alapján innovatív és nonkonformista módon gondolkodó közgazdász úgy vélekedett, hogy az euróövezet fennmaradása érdekében három intézkedéscsomagra mindenképpen szükség van. Az első: az eurózóna hosszú távú működőképessége érdekében számos tagállamban költségvetési kiigazító programokra van szükség. Nem lehet ugyanis elvárni, hogy a gazdagabb országok mindig kisegítsék a problémákkal küzdőket. Halaszthatatlannak nevezte a nyugdíjrendszer és egyéb szociális ellátórendszerek átalakítását is, amelyek hosszú távon nem fenntarthatók. A második: mindenképpen el kell kerülni a fizetésképtelenséget. A fizetőképesség garantálására Mundell szerint egy nagy pénzügyi alapot kell létrehozni és működtetni, mert nem lehet megengedni, hogy Olaszország is csőd közeli helyzetbe jusson. Kell egy hatóság is, amelyik ellenőrzi az országokat, mielőtt bizonyos alapokhoz hozzájutnak. Bár elég komoly a veszélye annak, hogy egyes országok fizetésképtelenné váljanak, ami a bankok megrohamozásával járna. Ha például Görögország mint a leggyengébb láncszem fizetésképtelenné válna, akkor az ebből eredő bajok nagyobbak lennének, mint a 2008-as bankroham esetében. Komoly probléma – mutatott rá Mundell –, hogy nincs elég dollár a világgazdaságban. Szerinte az amerikai és az európai központi banknak a közeljövőben hatalmas, ezermilliárd dolláros nagyságrendű dollár–euró cserét kell véghezvinnie, hogy a fellépő dollárhiányt orvosolni lehessen. Emlékeztetett: 2008. III. negyedévében az EU-ban szintén nagy hiány volt

Robert Mundell

dollárból, ezért a dollár árfolyama nagyon megugrott, és szerinte részben ez is okozta a válságot. Senki sem akarhatja, hogy ez újra megtörténjen. A harmadik dolog, hogy úgy kellene kialakítaniuk a pénzügyi rendszert, hogy az EU hosszú távú jövőjébe illeszkedjen. Az Európai Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek úgy kellene együttműködnie, hogy az egy integráltabb Európa felé mutasson. Kiemelte, hogy Görögország számára nem lenne megoldás az eurózónából való kilépés, ami igen komoly kockázatokkal járna a zóna egészére is. Görögországnak hatalmas adóssága van, amelynek visszafizetésére még akkor sem állna rendelkezésére elég erőforrás, ha visszatérnének a drahmához, és azt leértékelnék. A drachma esetleges újrabevezetése során az emberek megrohannák a görög bankokat, a betéteket tömegesen kivennék, a bankrendszer összeomlana. A görög kilépés híre a professzor szerint más dél-európai országokban is hasonló reakciókat váltana ki, és az adósságválságot csak súlyosbítaná ez a forgatókönyv. Mundell bízik abban, hogy az eurózóna túléli az elmúlt évek pénzügyi krízisét. A megoldást az euró és a dollár összekapaszkodásában látja. A dollár és az euró közötti, általa javasolt árfolyampaktumban egy eurót az 1,3-1,4 dolláros sávban jegyeznének.


EURÓPAI UNIÓ

www.gtm.hu

Robert Mundell munkásságáról Lőrincné Istvánffy Hajnát, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének egyetemi tanárát kérdeztük, aki a professzor elméletének jó ismerője, és számos konferencián cseréltek véleményt. Sokak szerint Robert Mundell előre látta a jövőt… – Robert Mundell az optimális valutaövezetről szóló elméletét az 50-es évek legvégén megjelent cikkével indította útjára. Elmélete szerint nemcsak az jelent valutauniót, ha a részt vevő országok ugyanazt a közös pénzt használják, hanem már az is, ha végérvényesen rögzítik a nemzeti valuták közötti árfolyamot. Azt vizsgálta, hogy a II. világháború után kialakított nemzetközi valutarendszer, a Bretton Woods-i rendszer, amely erre a rögzített árfolyamrendszerre alapoz, reális és helyes döntés volt-e. Azt is kutatta, hogy milyen feltételei vannak a rögzített árfolyamrendszer jó működésének, de igazán nem foglalkoztatta egy ilyen közös valutára épülő rendszer európai lehetősége. Később vált nyilvánvalóvá, hogy minél szorosabban összefonódnak a gazdaságok, annál inkább felmerül a valutaunió létrehozásának szükségessége. 1999-ben, amikor visszanyúltak ehhez a mundelli elmélethez, az annak idején korát megelőző, pusztán elméleti felvetésből gyakorlati megvalósulás lett. Igazolta az élet az elméletet? Az euróválságnak az az oka, hogy ennek az optimális valutaövezetnek nem voltak meg a feltételei az EU-ban? – Mundell szerint nincs más út Európa előtt, mint a valutaunió fenntartása. Ugyanis ilyen szervesen összefonódó gazdaságok esetében teljesen értelmetlen lenne különböző nemzeti valutákat fenntartani. Szerinte az euróövezet valóban bizonyos kritériumokra kell, hogy épüljön, és ebből nem minden állt és ma sem áll fenn az Európai Unió esetében. Hangsúlyozta, hogy a legkritikusabb feltétel az úgynevezett tényezőmobilitás, vagyis hogy a nemzetgazdaságok között a termelési tényezők, mint a munka és a tőke teljesen szabadon áramolhasson. Leginkább a munkaerő mobilitása okoz gondot a mai napig, mert az EU tagállamai között nem egészen rugalmasan áramlik át a munkaerőtúlkínálat. A nemzetközi valutarendszernek Mundell szerint a minél egységesebb valutahasználatra kellene épülnie. Ebből fakad, hogy szinte ő az egyetlen, aki a rögzített árfolyamok szükségességét hangsúlyozza, úgy az eurózónában, mint a világgazda-

ságban. Ezzel a spekulációnak is kihúzná a méregfogát. Többször utalt arra, hogy egy olyan túlliberalizált rendszer jött létre, amikor a legkisebb rossz vagy jó hír olyan hullámokat tud generálni a devizapiaci keresletben és kínálatban, amelyek beláthatatlan árfolyammozgásokat keltenek. Mundell szerint bajok forrása, hogy nincs aranyfedezet, ezért vissza akar nyúlni a régi aranyparitásos rendszerhez, mert csak abban lehet egy nemzetközi rendszert stabilan működtetni, akár dollárral, akár euróval. Ennek a másik feltétele, hogy a legfontosabb, vezető valuták közötti árfolyam-ingadozásokat ki kell küszöbölni. Vajon ezek a gyengeségek miért maradtak több mint tíz évig rejtve? – Mundell szerint az euró nem csodaszer, hanem egy kemény erőfeszítésekkel létrehozott mesterséges pénz, amely mögött is nemzetgazdaságok állnak. Az euró is – mint bármely valuta – a gazdasági alapok mozgása következtében időnként erősödik vagy gyengül. Nem abban látja a bajok okát, hogy ez az euró-konstrukció rossz, hanem abban, hogy az Unió nem volt képes folyamatosan rászorítani a tagállamokat, hogy az államadóssággal ne menjenek azon szint fölé, ami már nemzetközi bizalomvesztést generál, aminek az euró issza meg a levét. A pénzügypolitika három eszközéből kettőt már uniós szintre emeltek az eurózónában, vagyis nemzeti szinten nincs monetáris döntés, nincs árfolyamdöntés. A harmadik elem, a költségvetési politika, a nemzeti szuverenitás utolsó bástyája viszont megmaradt a nemzeti kormányok kezében. Mit üzen Mundell a mának, a mai Magyarországnak? – Semmit nem oldana meg, ha Görögországot engednék elbukni, ha szétesne az eurózóna. Bármi is történjen a gazdaságban, rövid távon határozott fiskális kiigazító lépésekre van szükség. Például áfa-emeléssel, a kiadások lefaragásával és a szociális rendszer újragondolásával nagyon hatékony deficitcsökkentést kell elérni. Hosszabb távon viszont azt vallja, hogy a kínálatot kell fellendíteni, amire az adócsökkentést tartja fontosnak. Az euróhoz való csatlakozás – a megfelelő belépési kritériumok teljesítése esetén – Magyarország számára kedvező lehet. Egy kis gazdaság ugyanis nem engedheti meg magának, hogy ki legyen téve a saját valuta és a fő piacain használatos valuta közötti árfolyamingadozásnak – vélekedett a mostani előadásán is. A belépési kritériumok teljesítése

mindenképpen hosszabb időt igényel, arra néhány éven belül nem lát esélyt. Különösen fontos, hogy az euróövezet működése addigra visszatérjen a normális mederbe. A professzor a rögzített árfolyamrendszer híve, ebben is igazolja őt az idő? – Ebben jelenik leginkább Mundell bátor, következetes, de sokak szerint vitatható közgazdasági felfogásrendszere. Miközben az országok többsége azt vallja, hogy nem szabad adminisztratívan beavatkozni az árfolyamokba, majd a piac elintézi, Mundell az ár ellen úszva – és bizonyos ellentmondásokkal – a rögzített árfolyam mellett foglal állást. Vesszőparipája, hogy az amerikai és európai jegybanknak le kell ülnie, és meg kell állapodniuk egy fix árfolyamban, és mindkét félnek kötelessége ebben az általa 1,3-1,4 körülire javasolt sávban tartani az árfolyamot. A mundelli logika arra épül, hogy egy árfolyamesés erős inflációs nyomást indít el, és ez megzavarja a konjunktúrát. Az árfolyam-emelkedés viszont deflációs hatást vált ki. Különösen a mai világban, amikor nyitott gazdaságok vannak, és a GDP igen magas hányada külföldi piacokra megy, vagy onnan jön. Tehát az árfolyamon keresztül a hazai gazdaság olyan ársokkot kell, hogy elszenvedjen, ami a recessziós ingadozások egyik legfőbb oka. Bírálja a Nemzetközi Valutaalapot, mert ha indirekt módon is, de nagy biztatást adott a világ országainak, hogy merjék felvállalni a lebegő árfolyamrendszert. Ehelyett inkább a stabil árfolyamrendszer kialakítására kellett volna törekednie. Ennek ellenére elismeri az IMF létjogosultságát és működésének jelentőségét a szabályozásban, illetve a visszaszabályozásban. Mi a tudós munkásságának tanulsága a magyar közgazdászhallgatók számára? – 1959–61 között írt tanulmányokért, majdnem fél évszázaddal később, 1999-ben kapott Nobel-díjat. Ezért mondom a hallgatóimnak, hogy érdemes nem divatos témákkal is foglalkozni, soha nem tudhatjuk, mikor érik be a munkánk gyümölcse. Számomra nagyon imponáló a jövőre 80 éves tudósnak az a bátorsága, hogy nem kell mindig fejet hajtani a többség véleménye előtt. Saját logikai rendszerben, következetesen gondolkodva, de merjünk időnként szembefordulni a fő áramlattal. Nem tudjuk, kit fog igazolni a jövő, de az biztos, hogy a mai pénzügyi rendszer hihetetlenül szeszélyes. Egyeseknél hatalmas nyereségek, másoknál nagy veszteségek jelentkeznek, és a kockázatok olyan drámai mértékűek, hogy az hosszú távon nem elviselhető.

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

43


EURÓPAI UNIÓ

www.gtm.hu

TÖBBSZÖRÖS VOLT A TÚLJELENTKEZÉS

Új tanszék nagy távlatokkal Két hónappal ezelőtt alakult meg a Természettudományi és Technológiai Kar, egyben a Debreceni Egyetem legfiatalabb tanszéke, a Biomérnöki Tanszék.

E

nnek oka, hogy örvendetesen megnőtt az igény a biomérnökképzés iránt. Sokáig csupán a fővárosban, a Budapesti Műszaki Egyetemen indult ez a szak, a BME egyik legsikeresebb, legjobb elhelyezkedési mutatókkal rendelkező képzése. Sikeres, mert pontosan behatárolt munkaerő-piaci igényt elégít ki a biotechnológiai és a gyógyszeripar terén. Bár mostanra már Szegeden, Veszprémben és a Corvinus Egyetemen is lehet biomérnöki alapszakon tanulni, a mesterképzést csak Debrecenben sikerült akkreditálni – mondja büszkén a legfiatalabb tanszék vezetője, Karaffa Levente.

A Biomérnöki Tanszéken négy oktató és egy emeritus professzor vesz részt a több mint 200 hallgató alap- és mesterszintű oktatásában. Idén többszörös volt a túljelentkezés, magas volt a bejutási ponthatár, annyira, hogy a TTK legmagasabb felvételi pontszámú alapszakja a biomérnöki volt. – Bár az egyetem elsődleges feladata az oktatás, a rendszer akkor működik eredményesen, ha emellett hangsúlyos szerepet kap az alapkutatás, a fejlesztés és az innováció, mégpedig olyan komplex rendszerben, amelybe a hallgatókat is be lehet vonni. A kutatási eredmények egyrészt beépülhetnek a tananyagba, másrészt a hazai vegyipar, azon belül is a biotechnológiai ipar érdeklődik az alkalmazható újdonságok iránt – fogalmazta meg a feladatokat a tanszékvezető. Mindehhez elengedhetetlen a megfelelő anyagi forrás, amelyet – többek

Karaffa Levente tanszékvezető

között – a Tudás és Technológia-transzfer Iroda által menedzselt TÁMOP 4.2.1.08/1-2008-0003 pályázat támogatásából biztosítanak. Ennek keretében alakítják ki a PAT (Process Analytical Technology) elnevezésű minőségbiztosítási rendszert a Biomérnöki Tanszéken, illetve a szakmai felügyeletük alatt álló bioinkubátor központban. A központ a Debreceni Egyetem egyik sikeres, mintegy félmilliárdos pályázata segítségével jött létre. Célja egy olyan szolgáltató laboratórium kialakítása volt, ami alkalmas az inkubátorház-funkció ellátására, illetve oktató, kutató és szolgáltató laboratóriumként is működik.

KLINIKAILAG TESZTELT TERMÉKEK

Kölestorta és gluténmentes lepcsánka Hortobágyi gyógynövényeket tartalmazó kecskesajt, emelt szelén- és kalciumtartalmú juhtúró, lila kukoricából készített tea, puffasztott cirok, kölessel készült sütemény és a legújabb finomság, az „5 perces” hús egyaránt megtalálható a Debreceni Egyetem I-Boltjában, amely a tudomány és hagyomány ötvözésével előállított, klinikailag tesztelt termékeket kínál.

A

z I-bolt az akkreditált Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter új, funkcionális élelmiszertermékeire, a Debreceni Egyetem fejlesztéseire alapozott kereskedelmi rendszer, amelynek célja az új és klinikai kísérletekkel bizonyítottan hatásos élelmiszerek kipróbálása, vizsgálata és értékesítése, és amely a Tudás és Technológia-transzfer Iroda által menedzselt TÁMOP 4.2.1.08/1-2008-0003 pályázat támogatásával valósul meg. Prokisch József, az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Bio- és Környezetenergetikai Intézetének egyetemi docense szerint az alig egy éve működő bolt az egyetemi fejlesztések „kirakata”, amely alkalmas arra, hogy a friss fejlesztések piac-

44

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

ra kerüljenek, és a kutatók, fejlesztők azonnali visszajelzést kapjanak termékeikről. A kezdeti 20-30 helyett mára 80 körüli a forgalmazott élelmiszer-újdonságok száma. Szinte hetente kerül új cikk az üzlet polcaira. Az idei, augusztusi Farmer Expón mutatkozott be az úgynevezett „5 perces hús”, ami egy több évtizedes francia hagyományon alapul, vákuummal elősütve készül. Az expó slágere volt Pardi Judit táplálkozástudomány szakos hallgató diplomamunkája, a kölessel készült sütemény, ami egyébként idén augusztus 20-án az ország tortájának is alapanyaga volt. Kedvelt az egyetemi hallgatók körében a puffasztott cirok és a ciroklisztből készült, elősütött lepcsánka, ami mikrohullámú sütőben megmelegítve azonnal

tálalható. Ebből a termékből már elkészült a gluténmentes változat is, amit a lisztérzékenyek is fogyaszthatnak. Az I-Bolt növekvő népszerűségét mutatja, hogy beszállítói köre mára már túlnőtt az egyetem keretein: sorra jelentkeznek a kisfejlesztők, beszállítók. A tervek között szerepel, hogy országos piacra kerüljenek az innovatív élelmiszerek.

www.unideb.hu facebook.com/debrecenuniversity


EURÓPAI UNIÓ

www.gtm.hu

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ IPARI CÉGEKKEL

Az alapkutatások haszna Beke Dezső

A Debreceni Egyetemen végzett kutatásnak köszönhető, ha kevésbé zajosan zakatol majd alattunk a vonatszerelvény. Mindez egy olyan alap- és alkalmazott kutatásnak köszönhető, amelyet Beke Dezső professzor és kutatócsoportja, valamint a Metalelektro Kft. végzett a Szilárdtest Fizika Tanszéken.

A

Debreceni Egyetem is elnyert egy TÁMOP 4.2.1.-08/1-2008-0003 pályázatot, amelynek keretében számos kiemelkedő kutatócsoport kapott támogatást. – A kutatócsoportomra és a tanszéken működő kollégákra is jellemző, hogy az alapkutatási eredmények gyakorlati alkalmazását is fontosnak tartjuk, és erre is figyelmet fordítunk. Több évtizedes munkánk során rendszeresen voltak olyan megbízásaink, ahol ipari cégekkel vagy vállalkozásokkal együttműködve konkrét gyakorlati alkalmazásokra vagy termékfejlesztésekre is használtuk azt a tudást, amit az alapkutatásokban megszereztünk – mondta Beke Dezső.

A hazai támogatási rendszeren azonban lehetne tovább finomítani – véli a professzor –, aki szerint azok az országok, ahol sikeres, magas szintű a technológiafejlesztés, ott erős a kapcsolat az alapkutatások és a fejlesztések között. Japánban például kifejezetten az innováción van a hangsúly. Erre a nagyvállalatok saját fejlesztési forrásból igen sokat költenek, mert a nemzetközi versenyben csak így tudnak élen maradni. A támogatást is a cégek kapják, amelyek így finanszírozzák az alapkutatást is. – Úgy vélem, Magyarországon a legsikeresebb menedzselési megoldás az a programtanácsokkal vezérelt kutatás-fejlesztési koncepció volt, ahol kiemelt támogatást

professzor

kaptak az országosan fejlesztendőnek tartott területek. Ezekhez írtak ki pályázatokat, amelyek talán egy kicsit közelebb voltak az alapkutatás-fejlesztés-innováció láncolaton belül az alapkutatás-fejlesztéshez. Mára szétforgácsolódott a támogatási forrás. Beke professzor szerint megoldás lehetne, ha első körben, a pályázatok mintegy negyedében egy évre adnának támogatást úgynevezett „nagy kockázatú” projektekre. Ez idő alatt kisebb lenne a vállalati hozzájárulás, és el kellene dönteni: adható-e további forrás újabb két évre. Ha igen, akkor ebben a második szakaszban már a cégeknek nagyobb (a jelenlegi pályázati rendszerben elvárt) hányadot kellene vállalniuk a költségekből.

FÉL ÉV ALATT ELVÉGEZHETŐ

Távoktatás szabadalmaztatva Szabadon választható tantárgyként immár három esztendeje online képzésben részesíti a Debreceni Egyetem hallgatóit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – régebben Magyar Szabadalmi Hivatal.

A

kurzus keretében a hallgatók megismerkedhetnek az iparjogvédelmi formákkal (többek között szabadalom, védjegy, formatervezési mintaoltalom), illetve betekintést nyerhetnek a szerzői jogi szabályozás alapvető rendelkezéseibe is. Bár a Debreceni Egyetem és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) közötti együttműködés több mint ötéves múltra tekint vissza, az oktatás csak később kezdődött. A 2008–2009-ben indult kurzus lényege, hogy az SZTNH által kidolgozott tananyag elérhető a Debreceni Egyetem hallgatói számára is, szabadon választható tantárgyként. – Mindez távoktatási formában valósul meg, a hallgatóknak mindössze egy tantermi előadásuk van kurzusindítóként, illetve

tavaly vezettük be azt a rendszert, amit nagyon szeretnek, hogy a szemeszter közepén elhívjuk a hivatal egyik munkatársát, aki kutatási gyakorlatot tart – nyújt bővebb információt dr. Bene Tamás jogi szakértő. A Tudás- és Technológia-transzfer Iroda (TTI) igazgatóhelyettese szerint egyre több kar van, ahol kötelezően bevezetik ezt a tantárgyat. Elsősorban villamosmérnökök, de jellemzően a műszaki, az orvostudományi és a természettudományokkal foglalkozó karok hallgatói vesznek részt ezeken a képzéseken. A létszám folyamatosan emelkedett az elmúlt években, mostanra elérte a 100 fős „álomhatárt”. A kurzus egy félév alatt elvégezhető, vizsgával zárul, ekkor a hallgatók egy számítógépteremben, felügyelet mellett adnak számot tudásukról.

Bene Tamás jogi szakértő

Ugyancsak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával kötött együttműködés kapcsán minden évben diplomamunkapályázatot hirdet végzős hallgatóknak a TÁMOP 4.2.1.-08/1-2008-0003 pályázat támogatásával működő TTI. A kiírás szerint a készülő szakdolgozathoz egy 8-10 oldalas iparjogvédelmi kiegészítést kell írni az SZTNH által kijelölt mentor felügyelete alatt. Amennyiben a benyújtott pályaművet a hivatal elfogadja, akkor egyszeri 100 ezer forintos ösztöndíj a jutalom.

www.unideb.hu facebook.com/debrecenuniversity

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

45


EURÓPAI UNIÓ

www.gtm.hu

AUTOCOM partner az utastájékoztatásban Komplex állomási és járműi utastájékoztató rendszerek, diszpécserrendszerek tervezése, gyártása, kivitelezése

audionális utastájékoztató rendszer, állomási, pályaudvari hangosítás, amely nem zavarja a lakókörnyezetet vizuális utastájékoztatás, AEG|MIS LCD és AUTOCOM LED kijelzőkkel segélykérő, információkérő rendszerek helyi üzemi hangosbeszélő (intercom) rendszer, pénztár-átbeszélő térfigyelő rendszer állomási felügyelet, erősáramú hálózat és vasútbiztosító berendezés jelzéseinek illesztése, feldolgozása vagyonvédelmi riasztórendszer, beléptető rendszer tűzjelző rendszer a felsorolt rendszerek felügyeletét, vezérlését ellátó felügyeleti rendszer, központi diszpécserrendszerek a megrendelő által definiált felhasználói programok készítése, meglévő felhasználói programokhoz való illesztése

AUTOCOM Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2096 Üröm, Rókahegyi út 20. • Telefon: +36 26 55-00-75 • Fax: +36 26 55-00-74 E-mail: info@autocom.hu • Honlap: www.autocom.hu

Nem csak szalmaláng a zöld távhő

Szalmatüzelésű blokk a pécsi erőműben Félidejéhez érkezett a Pannonpower Holding Zrt. újabb nagyszabású zöldenergetikai beruházása, amelynek keretében egy új, 35 MW-os szalmatüzelésű blokkal egészül ki a cég pécsi erőműve. Az átadást követően a baranyai nagyváros lesz az ország első, teljesen megújuló energiatermelésen alapuló távfűtési rendszerrel rendelkező megyeszékhelye. A korábbi, földgázzal működő erőműhöz képest a biofűtőanyagra való átállás számos kedvező következménnyel jár. Az építkezés és az üzemeltetés nagymértékben hozzájárul a régió gazdaságának élénkítéséhez. Az új, szalmatüzelésű blokk jelentős többletjövedelmet termel, csak az iparűzési adó növekménye eléri a 130 millió forintot évente, s ehhez további milliók járulnak az egyéb adókból és a beszállítók által megtermelt jövedelem közterheiből. A mintegy 24 milliárd forint értékű beruházás egyúttal csaknem 150 munkahelyet teremt, illetve őriz meg, részben közvetlenül az erőműben, részben közvetetten, a zömében hátrányos helyzetű térségekben működő beszállítóknál. Fontos szempont, hogy a környezetvédelmi előírásokat a legmesszemenőbbig szem előtt tartó beruházás révén csökken a szén-dioxidkibocsátás mennyisége. Mivel az eltüzelt szalma csak azt a szén-dioxid-mennyiséget bocsátja ki, amennyit a növekedése során megkötött, így a légkörbe nem juttat többlet-szén-dioxidot. Ez azt jelenti, hogy a földgáztüzeléshez képest megközelítőleg évi százezer tonnával kisebb mennyiségű üvegházhatású gáz kerül ki az erőmű kéményeiből. Csökkenni fog az erőmű földgázigénye is, így a régióból beszerezhető tüzelőanyagra épülő szalmatüzelésű blokk hozzájárul az ország energiafüggőségének csökkentéséhez. – A beruházás sikerének egyik kulcsa a megfelelő minőségű tüzelőanyag folyamatos biztosítása – nyilatkozta Farkas Lászlóné, a tüzelőanyag-beszerzéssel foglalkozó társaság ügyvezetője. – Az ellátásbiztonság érdekében a Pannon Biomassza Kft. hosszú távú szerződéseket kötött a régió mezőgazdasági termelőivel. A már megkötött és jelenleg előkészítés alatt álló kontraktusok lefedik a blokk teljes tüzelőanyag-igényét, ami évente csaknem 240 ezer tonna. A gazdák számára a hosszú távú együttműködés biztonságot jelent, és egy melléktermékből kiegészítő jövedelemhez jutnak. A régióban megtermelt mezőgazdasági melléktermékeknek ugyanis csak mintegy fele hasznosul az agráriumban, a többit eddig jellemzően elégették vagy beszántották. Pannonpower Holding Zrt. 7630 Pécs, Edison u. 1. • Tel.: 06-72-534-200 • Fax: 06-72-534-205 • www.pannonpower.hu

46

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM


EURÓPAI UNIÓ

www.gtm.hu

ORSZÁGOS EGYHÁZI TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT

Szerző: Nagy Ákos

Nem csak oktatnak, nevelnek is Amióta jelentősen – és nem előnyére – megváltozott a szakképzés helyzete Magyarországon, egyre nagyobb gondot jelent, hol és hogyan szerzik meg azokat az ismereteket a diákok, amelyek segítségével jó szakmai tudáshoz, az újdonságok befogadására alkalmas képességekhez juthatnak. A történelmi egyházak három évvel ezelőtt úgy érezték, kötelességük lépni ezen a téren is.

S

zámos – korábban a szakképzésben komolyan részt vevő, a gyakorlati képzéshez sok segítséget nyújtó – cég megszűnése nyomán nehezebb helyzetbe kerültek a szakközépiskolák, szakképző intézmények is. Ezeket az állapotokat igyekeznek kisebb-nagyobb sikerekkel orvosolni a közelmúltban megalakult TISZK-ek, vagyis a térségi integrált szakképző központok. A sikeres kezdeményezések között található a keresztény történelmi egyházak által létrehozott Országos Egyházi TISZK, amely kazincbarcikai székhellyel tevékenykedik, és több szakképző iskolát fog össze. A 2008-ban alakult, kiemelten közhasznú intézmény az ország hét régiójából hatban van jelen. A folyamatosan bővülő szervezetnek jelenleg 32 tagiskolája van, ezekben hatezer gyermek tanul. Az OE TISZK egységes rendszere nem pusztán formai előnyöket nyújt, például azzal,

Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Középiskola és Kollégium

hogy a tagintézmények szakképzési hozzájárulást, informatikai rendszert vagy az oktatásban jól használható óriási méretű adatbázist kaphatnak. Az egyik legfontosabb elem, hogy a különböző oktatási intézmények egységes nevelési elvek alapján képezik a diákokat, akiket viszont differenciáltan, egyénre szabott képzés keretén belül oktatnak, nevelnek. Komoly előnyt jelent az Országos Egyházi TISZK számára, hogy fejlesztéseit össze tudja hangolni, és így a tagintézményeknek nem maguknak kell pályázniuk, hanem

után, a nonprofit kft. önfenntartóvá válhat. A TISZK vezetői a későbbiek során is figyelemmel kísérik majd a pályázati lehetőségeket, meg kívánják szerezni az elérhető szakképzési támogatásokat. A képzéshez fontos vállalati kapcsolati háló kiépítésére is nagy gondot fordítanak. Az oktatási intézmény vezetői rendkívül fontosnak tartják, hogy az egyes intézményekben végzett diákok a munkaerőpiacon jól alkalmazható, versenyképes tudáshoz jussanak, ezért kiemelt feladatnak tartják a piaci igények folyamatos szem előtt tartását. Az itt dolgozó nevelők nem csak a tantárgyi képzésből veszik ki a részüket. Rendszerbe kívánják foglalni az életvezetési és az életmód-tanácsadást, és ezt hatékonyan kívánják működtetni. Pályakövetési rendszert alakítanak ki, így kiderülhet, mely szakmákban hová tudnak eljutni

Sikeres volt az a TIOP-3.1.1-09/1-2009-0022 pályázat is, amelynek támogatója a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A nyertes pályázat teljesítésével megvalósulhat az Egyházi TISZK központi képzőhelyein a kiemelten támogatott képzések tanműhelyeinek, tantermeinek korszerű eszközökkel való felszerelése és az eszközbeszerzéshez kapcsolódó épületfelújítás is. Az EU-s forrást is magában foglaló projekt 2012. február végén jár le, és a TISZK-hez tartozó öt intézményt érint. A több mint 686 millió forintos összegből 10 százalék önrészt vállalt a pályázó.

komplex fejlesztési lehetőség kínálkozik az egész rendszeren belül. Az idén zárul le például az a projekt, amelyhez több mint 351 millió forintos támogatást nyert el az intézményhálózat: A TÁMOP pályázaton történt sikeres részvétel lehetővé tette, hogy a vezetés önerő nélkül vágjon bele a fejlesztésbe. Ennek révén megtörténhetett az OE TISZK szervezet működési mechanizmusának kidolgozása, szakmai munkacsoportokat hozhattak létre, az intézményvezetők pedig menedzsment típusú ismereteket szerezhettek. Az oktatók a moduláris rendszerű képzés bevezetéséhez szükséges képzéseken vehettek részt, illetve felkészülhettek a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára nyújtható nevelési programokból, például a szociális életmód-tanácsadás vagy a pályakövetés területén. Ugyanebből a keretből valósul meg a mentorhálózat kialakítása is. Az elnyert TÁMOP projekt nemcsak egyszeri fejlesztéshez nyújtott segédkezet. Felhasználásával, a projekt lezárulta

majd az itt végzett diákok, és ezek a visszajelzések később felhasználhatók lesznek az oktatásban. A vezetők fontos célként fogalmazták meg, hogy a diákok lemorzsolódása csökkenjen; a rendszerből kikerültek idővel vissza is térhessenek a képzésbe. TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0006

Országos Egyházi TISZK 3700 Kazincbarcika, Május 1. út 11. Tel.: 06-1-479-3013 • Fax: 06-1-479-3031 E-mail: ugyvezeto@egyhazitiszk.hu Honlap: www.egyhazitiszk.hu

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

47


MOTORSPORT

www.gtm.hu

A SIKER ZÁLOGA: JÓ VERSENYZŐ, JÓ MOTOR ÉS RENGETEG PÉNZ

Szerző: B. Molnár László

Motoros kisvállalkozók az elitben Azt mindenki sejti, hogy a gyorsasági motorsport nagyon költséges történet lehet. Azt viszont már kevesebben, hogy ha egy team a világbajnokságon pontszerző akar lenni, annak bizony súlyos eurószázezreket kell egy esztendőben elköltenie – magyar pénzben ez az összeg elérheti, sőt jócskán meg is haladhatja a 100 millió forintot. A nagy istállók költségvetése ennek persze a sokszorosa – de mi csak maradjunk a földön, tehát a magyar csapatoknál. A Superbike világbajnokság keretein belül jelenleg három versenyzőnk is húzza a gázt – a színtiszta magyar gárda, a Team Hungary Toth ráadásul állandó pontszerző is. Ezen kívül néhány hete alakult meg a Moto GP első (félig) magyar tulajdonú csapata. Nézzük meg, miként próbálnak helytállni a magyar érdekeltségű istállók az óriási nemzetközi versenyben – szakmailag és pénzügyileg.

Talmácsi Gábor: világbajnok körön kívül Az ország egyetlen gyorsasági motorsport világbajnoka, Talmácsi Gábor jelen pillanatban versenyzőként inaktív, de már keresi a viszszatérés lehetőségét, illetve azokat a tehetségeket, akiknek a pályafutását egyengetni tudja majd.

T

almácsi négyéves korában kezdett versenyezni apja által készített mini motoron, 14 évesen már a felnőttek között indult, és 18 évesen mind a magyar bajnokságon, mind pedig az Alpok-Adria sorozatban első lett. 2000-ben a brnói futamon mutatkozott be a gyorsasági motoros világbajnokság 125-ös géposztályában, és a következő, élete első teljes évadában már 34 pontot is szerzett a rendkívül erős mezőnyben. És innen egyértelműen felfelé vezetett az útja. 2005-ben a KTM gyári csapat színeiben megszerezte első futamgyőzelmét – sőt Mugellóban, Assenben és Katarban is nyert –, az év végén pedig összetettben a harmadik helyen végzett. 2007-ben Talmácsi Gábor világbajnok lett a MotoGP 125 cm³-es kategóriájában. 2007. december 3-án jelentették be, hogy szinte egybehangzó döntéssel Talmácsi Gábor kapta a motorsport „Oscar-díját”, a Casci D’Orót, magyarul Aranysisakot. Ugyanebben az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült. A következő évben ismét harmadik lett az összetettben, majd 2009-ben bekerült a királykategóriába: a Moto GP-ben eltöltött időszaka alatt 19 világbajnoki pontot szerzett. Tavaly a Moto2-ben összetettben a 6. lett, ám idén a csapata anyagi csődje miatt

48

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

már nem indult. Tervezi a visszatérését – a Moto2 vagy a Supersport 600-as kategóriában –, ám belekezdett már a tehetséggondozásba is, egyik ifjú tanítványa például már a saját csapata színeiben pontokat is szerzett az Alpok-Adria sorozatban. Hol tart jelenleg a magyar motorsport? – Úgy érzem, eléggé szenved, de tudatos lépésekkel sokat lehetne lendíteni rajta. És lenne is miért, hiszen rengeteg kiváló motorversenyző akad ma is hazánkban. Rengeteg pénz szükséges egy csapat eredményes működtetéséhez. Lát-e arra esélyt, hogy egy magyar gárda versenyképes legyen a nemzetközi mezőnyben? – A Team Tóth révén már van magyar csapat a nemzetközi mezőnyben, sőt, idén egyre jobban szerepelnek, amihez szívből gratulálok. Nem tudom, mekkora a költségvetésük, találgatni pedig nem szeretnék. Mindenesetre technikai sportról beszélünk, tehát a versenyképességhez biztos anyagi háttérrel kell rendelkezniük. Ha valaki, hát Ön biztosan tudja, hogy a magyar vállalkozások, cégek mennyire érdeklődnek a motorsport iránt. – A gazdasági válság erősen érezteti hatását ezen a téren is, a cégek legin-

Talmácsi Gábor magyar szponzorai – Green Power E85 Kft. – Observer Médiafigyelő Kft. – Global Web Design Kft. – Dreher Sörgyárak Zrt.

kább a marketingre szánt pénzeket fogják vissza. Alacsonyabb szinten a baráti támogatások a jellemzőek, de nagyobb szponzoráció tőlük nem várható, és itt kezdődnek a nehézségek. Egy versenyző szerződtetésénél mekkora a tehetség, illetve a pénz szerepe? – Erre sincs fix képlet, hogy 50-50 vagy 70-30 százalék. Nyilván sokkal könnyebb menedzselni egy tehetséges versenyzőt, de a válság miatt sajnos erősen dominálnak az anyagiak. Mennyire érezhető összefogás a magyar versenyzők között? – Nem érzem túlságosan, hogy lenne ilyen. Mindez persze abból is adódik, hogy nem olyan klasszikus csapatsportról van szó, mint a foci vagy a kosárlabda, mi főként egyéni versenyzők vagyunk. Augusztus 20-án a Honda-Talmácsi napon egyébként én már próbáltam nyitni ebbe az irányba, és meglepően jól sikerült a dolog. Kiváló érzés volt a többi magyar versenyzővel együtt motorozni. A hosszú távú elképzeléseim között is mindenképpen szerepel, hogy segítsem a magyar motorversenyzőket, amiben csak tudom.


MOTORSPORT

www.gtm.hu

MEGKEZDŐDÖTT EGY PROFI CSAPAT FELÉPÍTÉSE

Szerző: B. M. L.

Adrenalin Team: irány az élmezőny! A 125 köbcentisek között 2007-ben Győrfi Alennek hívták az Európabajnokot. A legtöbb szakember úgy vélekedett, hogy tehetsége alapján rövidesen ő fog Talmácsi Gábor örökébe lépni. Aztán nem így lett, sőt, a fiatalember kis híján még a sportágból is eltűnt. A család azonban a most 21 éves motoros mögé állt, ráadásul egy olyan menedzsert szerződtettek mellé, aki két év alatt visszavezette a nemzetközi mezőnybe.

K

elemen Krisztián legelső és legfontosabb feladata az volt, hogy a pályafutása mélypontján lévő versenyzőnek megfelelő sorozatot válasszanak ki, illetve meg kellett találni azokat a támogatókat is, akik nem azonnali eredményt várnak el cserébe a pénzükért. – Szerencsénk volt, hiszen olyan cégekkel sikerült szerződést kötnünk, akik hoszszabb távon is megbíztak a korábban már

egyértelműen bizonyító Alenben. Miután a Moto GP irdatlan pénzekbe kerül, ezért egyértelműen a négyütemű motorok felé fordultunk, hiszen a rendelkezésünkre álló mintegy 30-35 ezer euró segítségével egy olyan sorozatban akartunk indulni, ahol Alen akár azonnal eredményt tud felmutatni. A 2010-es évben éppen ezért a Superstock 600-ba nevezett a formálódó csapatunk, és ebből az összegből a magyar bajnoki futamokon és az Alpok-Adria bajnokságban is el tudtunk indulni. Mindkét sorozatban második lett Alen, ami ragyogó alapot jelentett a folytatáshoz és az akkor formálódó szponzori tárgyalásokhoz – elevenítette fel a kezdeteket a menedzser. 2011-ben tehát már komplex feladat várt Kelemen Krisztiánra. Egyrészt a formálódó csapatukhoz meg kellett találni a továbblépéshez szükséges megfelelő szakembergárdát, illetve a biztos anyagi háttér megteremtéséhez az újabb támogatókat. Ráadásul mindehhez egy nemzetközi sorozatban való indulást is biztosítania kellett védencének, hogy az azon való részvétel is vonzó legyen a cégek számára.

A választás a nemzetközi motorsport második legnagyobb és népszerűségben a Moto GP-vel vetekedő sorozatára, a Superbike világbajnokságra esett, amelynek keretein belül – egyben feljebb lépve – a Superstock 1000-es bajnokságba neveztek be. – Az anyagiak figyelembevételével váltottunk kategóriát, a döntésünk illeszkedett a hosszabb távú terveinkbe, amelyhez a korábbi támogatói kört sikerült bővíteni. Ez tette lehetővé, hogy már az év elején aláírt szerződésekkel tudtunk nekifutni a szezonkezdetnek. A kiadások tekintetében ez már egy teljesen más történet, ugyanis csak az egész évre szóló versenylicenc 24 ezer euró, amiben az indulási jogok mellett csak a versenyeken használt abroncsok vannak benne – árulta el az idő közben megalapított Adrenalin H-Moto Team csapatfőnöke.

Megkezdődött tehát egy profi csapat felépítése, illetve folytatódott a meglévő technika fejlesztése. Megközelítőleg 9095 ezer eurót költenek el összesen ebben az évben, ám értelemszerűen jóval előrébb tartanának, ha 20-30 ezer euróval több jutna például tesztekre. – Folyamatosan fejlesztettük a csapatot, és technikailag is előbbre léptünk, sőt a csapat

Az Adrenalin H-Moto Team magyar szponzorai: Adrenalin Energiaital Kft. Serco Informatika Variens Kft. 3 Smart Kft. Trade Art Tisztaszoba.hu Euromotor Group Interex 91 Kft. Live point S&T Honda Dream Syba Controll Kft. e-szerviz Sign Factory Mellow Mood hotels&hostel Observer Médiafigyelő Kft.

médiás szereplését is sűríteni kellett, ugyanis ez a tényező is jelentősen meghatározza, mennyire vagyunk képesek megnövelni a pénzügyi támogatásunkat. Erre azért van szükség, mert egyértelmű célunk, hogy a megfelelő tapasztalatok megszerzése után a Superbike-ban indítsuk el a csapatot a világbajnokságon. És azt már pontosan tudjuk, hogy a 2013-as, 2014-es álmaink megvalósításához meg kell ötszörözni-hatszorozni a jelenlegi büdzsénket – vázolta fel a menedzser a jelen és a jövő lehetőségeit. Bár eddig csak nagy összegekről esett szó, Kelemen Krisztián azt vallja, nem csak azok a cégek fontosak a csapat számára, amelyek súlyos milliókkal tudják támogatni őket a céljaik elérésében. – A cégek számára, legyen az kis- vagy középvállalkozás, összeállítunk egy testre szabott együttműködési javaslatot. Ebben természetesen messzemenően megpróbálunk olyan ajánlatot tenni, hogy a leendő partner érezze, mennyire fontos a számunkra. A motoron és a versenyző ruházatán kívül még számos megjelenési lehetőséget biztosítunk a partnerünk számára, ráadásul minden olyan projektben részt tudunk és akarunk venni, ami a szponzorunk üzleti érdekeit erősíti, mint például a reklámok vagy kampányok segítése. Ráadásul egy olyan versenysorozat résztvevői vagyunk, amelyik állandóan képernyőn van, hiszen az Eurosport élőben közvetíti a futamokat.

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

49


MOTORSPORT

www.gtm.hu

MAGYAR CSAPAT, NEMZETKÖZI GONDOKKAL

Szerző: B. Molnár László

A Team Hungary Toth a legjobbak között Jó egy évtizeddel ezelőtt Tóth Imre számos motorversenyt és bemutatót rendezett Magyarországon. Ezzel párhuzamosan látta, hogy fia, ifjabb Tóth Imre egyre sikeresebb versenyzővé cseperedik, ezért az akkor 16 éves fiatalembert egyszerűen befizette a gyorsasági motoros világbajnokság egyik 125 köbcentis csapatához. Azután elgondolkodott.

A

50

mikor meghallottam, hogy mennyi az annyi, azt mondtam magamban, rendben van, a fiam miatt kifizetem ezt a több tízezer eurót, ám azonnal elkezdtem szervezkedni, gondolván, ennyi pénzből egy saját istállóval is elindulhatok a világbajnoki sorozatban – emlékezett vissza a kezdetekre Tóth Imre csapattulajdonos, aki 2003-ban végre is hajtotta az álmát. A Team Toth egy motorral és egy versenyzővel a sorozat teljes jogú csapata lett. Persze a Dorna Sports SL, a kereskedelmi és televíziós jogok tulajdonosa nem arról híres, hogy bárkinek, akinek pénze van, csapatalapítási engedélyt ad ki, mert ahhoz bizony komoly motoros múltra van szükség. Márpedig az jelen esetben megvolt, és az újonnan alapított magyar istálló ettől kezdve egyik évben sem hiányzott valamelyik világbajnoki sorozatról. Ráadásul már a 2004-es szezonban ifjabb Tóth megszerezte a csapat első világbajnoki pontjait is.

Azért egy volt világbajnok sem tud egy közepes motoron, ugyanakkor tele zsebbel futamokat nyerni vagy dobogón végezni… – Ez így van, és mivel a szponzorok immár felfedeztek maguknak, így az Aprilia szerződést kötött velünk, és a 250-es kategóriában Locatelli, míg a 125-ben Imi is egy félgyári motorral állhatott rajthoz. Ez minőségi változást hozott, és amíg Imi egyre többször végzett a pontszerző helyeken, addig az olasz valamennyi futamon a legjobb hétben végzett, és több dobogós helyezést is hozott a csapat számára. Ezzel aztán végleg felkeltettük a cégek figyelmét, de sajnos, leginkább külföldön. Aztán a következő évben leigazoltuk a spanyol Hector Barberát, akivel együtt több spanyol szponzor is érkezett hozzánk, így Imi is fellépett a 250-esek közé, immár két gyári Apriliával mehettünk a vb-sorozatban.

A kezdeti sikerek után először két versenyzővel járta a futamokat, majd 2006-ban jött az igazi áttörés, egy korábbi világbajnok, az olasz Roberto Locatelli szerződött a csapatukhoz. Ez nem jelentett szinte elviselhetetlen anyagi terheket? – Ha előrébb akartunk kerülni a világbajnoki sorrendben, akkor bírnunk kellett. Ráadásul ismét bebizonyosodott, ha jönnek az eredmények, jönnek a szponzorok is. Magyarországon sajnos azt tapasztaltam már akkoriban is, hogy csak az számít eredménynek, ha a dobogón vagy, annak is a közepén. Ha csak pontszerző vagy, tehát kis magyar alakulatként azért sikerrel küzdesz az eurómilliókat elköltő gyári csapatok ellen, arra az a válasz érkezett, jó-jó, de mikor fogtok nyerni? Egyébként Locatelli idejében a nemzetközi és a hazai motorosvilág azért felkapta a fejét, így ettől kezdve a mi büdzsénk is több százezer eurósra duzzadt. Magyar cégek is jöttek, és Locatelli szponzorai sem hagytak minket magunkra.

Ez mennyivel növelte meg a költségeket? – Nos, nem titok, amikor Barbera folyamatosan az élmezőnyben motorozott, akkor a költségeink nekünk is hét

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

A Team Hungary Toth magyar szponzorai Pénzügyi partnerek: Szatmári Ferro Press Kft. Magyar Gépész Kft. Proinvest Kft. Szido Kft. Élményváros Kft. Progress Üzleti Csoport Kft. Verestransz Kft. Technikai partnerek: Wilker Honda Observer Médiafigyelő Kft. Segafredo Kft. Berik Kft. W2 Boots

számjegyűek voltak. Euróban. Ebben persze már nemcsak a motorok és a versenyzők voltak benne, hanem a csapat kamionja, motorhome-ja, a két motoros szerelőcsapata, valamint az egész éves fejlesztés is, ha ott akartunk maradni a közvetlen élmezőnyben. Aztán Barbera után jött egy másik olasz, Mattia Pasini, aki azután 2009-ben az első futamgyőzelmet is megszerezte a Team Tothnak. Akkor az összetettben az 5. helyen végeztünk a csapatok között, és a francia nagydíjon Pasini mellett már Imi is bekerült a tíz közé.


MOTORSPORT

www.gtm.hu

Ettől kezdve akár sínre is kerülhetett volna a csapata, hiszen a szponzorok által elvárt győzelem és dobogós helyek megvoltak. Ehelyett jött a búcsú, és a 2010-es szezonban már nem a 250 köbcentit felváltó Moto2-ben láthattuk viszont a Team Tothot, hanem a rivális sorozat, a Superbike világbajnokság küzdelmeiben. – A Dorna nem fogadta el a nevezésünket az új sorozatra, holott a már említett eredmények alapján talán jogos volt az igényünk az indulásra. Miután a csapat az asseni futamtól becsatlakozott a Superbike Világbajnokság, Supersport 600 kategóriájához, azonnal tudtam, kezdhetjük elölről az építkezést. Holott a Supersport 600 világbajnokság egy szintén erős mezőnyű és hasonló nézettségű, rangos és elismert világverseny, mint a MotoGP. Ráadásul a Magyarországon már szinte minden háztartásban elérhető Eurosport élőben közvetíti a futamokat. Szerencsére a magyar támogatóim mellettünk maradtak, még úgy is, hogy Imi egy meglehetősen gyenge négyütemű Hondával küzdötte végig az évet úgy, hogy 8-10 másodpercre voltunk az élmezőnytől. Ám így is lett vb-pontunk az év végére, így idén egy színmagyar csapattal vágtunk neki az újabb esztendőnek. Magyar versenyzők – Imi és Németh Balázs –, magyar szerelők, magyar szponzorok. És nevet is váltottunk: Team Hungary Toth. Egy színtiszta magyar csapat két versenyzővel meddig bírja a sorozat által megkövetelt anyagi terheket? – A teljes év nyugodt működést biztosító költségvetése öt-hatszázezer euró, melynek nagy részét három fő támogatónk adja össze. Ez a pénz ebben a sorozatban arra elég – és ezt eddig bizonyítjuk is –, hogy versenyzőink állandó pontszerzőként zárják a futamokat, sőt most már háromszor a legjobb tíz között is végeztünk. Természetesen sokkal könnyebb helyzetben lennénk, ha további szponzorok csatlakoznának hozzánk. Ugyanis még egy fő támogató esetében, ami kétszázezer eurót jelentene, többször tudnánk tesztelni, és kéthárom, a további javuláshoz elengedhetetlen alkatrészt kipróbálhatnánk és legyártathatnánk. Az eddigi eredményeik tehát nem elég csalogatóak a sportághoz vagy legalábbis a motorozáshoz kapcsolódó cégeknek?

Olasz-magyar csapat a Moto GP-ben Amikor 2010 novemberében elváltak Talmácsi Gábor és Stefano Favaro útjai, többen megjósolták: a menedzser hamarosan visszatér a gyorsasági motoros világbajnokság vérkeringésébe. Úgy is lett. Másfél évvel ezelőtt kezdett bele a Sherco MR3 GP11 elnevezésű projektbe, amelyben Franco Moro olasz mérnökkel együtt kifejlesztettek egy új Moto3 kategóriájú motort. Stefano Favaro projektvezetőként nem elégedett meg csupán a motor kifejlesztésével. Továbblépett, és Eros Carettával, a Caretta Technology Racing Team névadó szponzorával karöltve létrehozták a MotoGP legújabb csapatát, amely félig magyar alakulatként kapott zöld utat a MotoGP-t rendező Dorna Sportstól, azaz részt vehet a jövő évi gyorsasági motoros világbajnokságon. A félig olasz, félig magyar team a pilóták kiválasztásában is megmaradt ennél a felállásnál, így jövőre az olasz Alessio Cappella és a magyar Sebestyén Péter versenyezhet az új motorral. A Sherco már kiállta a próbát, ugyanis a 17 éves olasz motoros ezzel versenyezte végig és nyerte kategóriájában az Alpok-Adriát. A csapat magyar pilótája, Sebestyén Péter az elképzelések alapján novemberben, szintén versenykörülmények között próbálhatja ki az új gépet a spanyol bajnokságban. Ám ekkor még nem dőlhetnek hátra a csapatvezetők, hiszen a költségek euróban számolva is milliós nagyságrendűek, és a folyamatos fejlesztés miatt további szponzorokra van szükség.

– Vannak folyamatban lévő tárgyalásaink, amelyek meghozhatják a várt áttörést. De volt olyan cég, amely kijelentette, szívesen beállnak mögénk, de előbb legyünk elsők a sorozatban. Most erre mit mondjak?! Látszik, hogy a tárgyaló partnernek fogalma sincs a sportágról, nem tudja, hogy már az is csoda, hogy a gyári nagycsapatokkal ilyen szinten képesek vagyunk felvenni a versenyt. Noha például Assenben, a motorozás fellegvárában Imi lett a legjobb hondás a mezőnyben, egyelőre a gyár nem támogat bennünket. Persze ha továbbra is hozzuk az eredményeket, akkor ez a helyzet megváltozhat. Elárulna néhány részletet arról, milyen kiadásokkal jár például a Supersport 600-as világbajnoki sorozat? – Az év elején minden csapatnak be kell fizetni a nevezési díjat – a két versenyző után összesen 30 ezer euró –, valamint az úgynevezett gumidíjat a versenyeken használt abroncsokért, ami megint 54 ezer euró a két motorra. Ehhez jön még hozzá versenyenként a szállítási és a csapatköltség, ami igen változó, hiszen a futamok más és más helyeken vannak. Az idénynyitó ausztrál verseny például összesen 30 ezer eurót emésztett fel, ugyanakkor Assen 10, míg például a közelben lévő Brno esetében csak 4-5 ezer euró a kiadásunk. Említette, hogy az évközi tesztekre is költeniük kellene a minél jobb eredményekért cserébe. Hogy mennyit hoz egy ilyen gyakorlás, az ugye később derül ki, ám az, hogy mennyit visz el, az rögtön kiderül, mert fizetni azonnal kell.

– A brnói pályáért egy napra 4-5 ezer eurót kellene fizetnünk versenyzőként, amelyért cserébe egy bokszot, pályamunkásokat és egy mentőt kapunk. Ha komolyan szeretnénk tesztelni, akkor legalább 5-6 szett gumit kell motoronként elhasználnunk. Nos, egy garnitúra abroncs 110 000 forint. És akkor még nem beszéltem a blokkok beállításáról, ami megint nem két fillér. Ám az persze tagadhatatlan, hogy az ott nyert tapasztalatok a sok kiadás ellenére is megtérülhetnek egy esetleges jó eredménnyel a versenyeken. Másfél évvel ezelőtt, amikor indult a Moto2, még minden követ megmozgatott, hogy visszakerüljenek a gyorsasági motoros világbajnokság mezőnyébe. Még mindig ez a helyzet? – Most azt mondom, nagyon jól érezzük magunkat ott, ahol vagyunk, így egyáltalán nem érzem azt a vágyat, hogy visszatérjünk a MotoGP-be. Egyrészt a költségvetés itt feleakkora, másrészt ez a sorozat is állandóan képernyőn van, és legalább annyira népszerű a világban, mint a másik, bizonyítja ezt a versenyeken nem ritka 75-100 ezres nézőszám is. Inkább akkor már a Superbike vb a cél, igaz egy szezonhoz itt is legalább egymillió euróra lenne szükség. Éppen ezért nem értem, hogy a technikai sportokban induló magyar csapatként miért nem tudunk itthon több támogatást kapni. A sportra most sokat költ a kormány. Pályáztak állami támogatásra is? – Természetesen ezt is megpróbáltuk, de egyelőre csak negatív választ kaptunk.

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

51


ELŐZETES

www.gtm.hu

Felelős kiadó GTM Kiadói Kft. Ügyvezető igazgató Balla Ágnes www.gazdasagitukorkep.hu www.gtm.hu Felelős szerkesztő Bogdán Zoltán tukorkep@tukorkep.hu

Felületkezelt világ Hogy mennyire fontos a felületkezelés, azt még az átlagembernek sem kell sokáig magyarázni. Ha kint hagyja a vasvillát vagy a vaskombájnt az esőben, kétsége sem lehet afelől, hogy pár hét múlva a szerszám egy igen festői vas-oxid fedőréteggel gyarapszik, amit nevezhetünk egyszerűen rozsdának is. Ezt a barnás kabátot igen jól lehet fényképezni, de ritkán tesz jót az adott eszköz állagának. Az emberiség a bronz- és vaskortól eltelt tízezer év alatt a korrózió elleni védekezés számos megoldására rábukkant az ötvözéstől a zománcozásig, a különböző festékektől az ezüstözésig és aranyozásig, de a kollektív tapasztalat azt sugallta, hogy a természet hosszú távon ezen a téren is erősebb, mint a Homo sapiens. Az elmúlt két évszázadban – különösen az elektromosság felfedezése óta – a régóta gyakorolt passzív védekezést kiegészítette az aktív védekezés, a katódok, anódok, ionok és elektródok átláthatatlan világa, amelyből a hétköznapi ember oly keveset ért, ám oly sokat fölhasznál. A sort persze a végtelenségig lehetne sorolni a míniumtól a lazúrokig, a krómozástól a tűzihorganyzásig – sokszor nem is tudatosul bennünk, hogy az általunk használt hétköznapi eszközök túlnyomó többsége valami felületkezelő anyaggal van bevonva, hiszen anélkül igen természetes és „bio” lenne, de rövid időn belül ki lehetne dobni őket. A gyártó és forgalmazó szakemberek egy „árnyalattal” többet tudnak a festékipar és a korrózióvédelem tudományos hátteréről, illetve arról a hihetetlen technológiai fejlődésről, amely az elmúlt évtizedekben ezt az iparágat is jellemezte. A legújabb tudományos eredmények igen gyorsan beépülnek a gyártási folyamatokba, hiszen a világban egyre kevesebb és egyre drágább a nyersanyag, nem lenne célszerű a már legyártott termékeket a nagy étvágyú enyészetre hagyni. A magyar festékipar és korrózióvédelem nem tartozik a világ legszűkebb élvonalába, de – a magas színvonalú hazai egyetemi vegyészképzéssel a háttérben – megpróbál lépést tartani a nemzetközi tendenciákkal, alkalmazni az előrevivő technológiai újdonságokat. Többnyire sikerrel. Összeállításunkban e milliárdos értékeket védő és sok tízezer embernek munkát adó ágazat aktuális helyzetét és kitörési pontjait tekintjük át.

Irodavezető (titkárság, pénzügy) Nuridsány Yvette 06-1-388-8175 (1) 439-0395 titkarsag@tukorkep.hu Munkatársak Győr Sándor, Kovács István, Markocsán Sándor, Péterffy Ágnes Szerkesztőség 1146 Budapest, Dózsa György út 17. (1) 388-8175 (1) 439-0395 tukorkep@tukorkep.hu Nyomdai előkészítés Blaskó János Korrektúra Csák Lilla Nyomda Demax Művek Ügyvezető igazgató Tábori Szabolcs

Index ISSN HU 1587-639X AGM Beton Zrt. A-Híd Építő Zrt. Autocom Kft. Baja Vagyon Zrt. Benninghoven Hungária Kft. Biotechnológiai Innovációs Bázis Kft. CLB Packaging Csomagolástechnikai Kft. Consolid Kft. Debreceni Egyetem DKV Debreceni Közlekedési Zrt. Fehér T. és Társa Kft. Flabeg Kft. Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt.

52

24 18 46 34 20 27 33 21 44 10 25 11 28

2011. OKTÓBER – 7. SZÁM

Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 36 Makó Város Önkormányzata 29 MÁV-Thermit Hegesztő Kft. 16 Miskolci Városi Közlekedési Zrt. 8 Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. 34 Országos Egyházi TISZK Nonprofit Kft. 47 Pannon Power Holding Zrt. 46 Profimaster Kft. 17 PublicPress Kft. 8 Stravia Kft. 19 Swietelsky Vasúttechnika Kft. B4 Szegedi Közlekedési Kft. 9 Vasútépítők Kft. 13 Vasútvill Kft. 14–15

Lapunkat rendszeresen szemlézi az

Magyarország legnagyobb médiafigyelője. 1084 Budapest, Auróra u. 11.

A Gazdasági Tükörkép Magazin előfizethető a www.gtm.hu honlapon vagy a szerkesztőségben a (06-1) 388-8175-ös számon.


GTM-boritok copy 2.indd 2

2011.10.13. 16:19


2011. OKTÓBER

A KAPCSOLATOK

GAZDASÁGI TÜKÖRKÉP MAGAZIN XI. ÉVFOLYAM • 2011/6

XI. ÉVFOLYAM

MAGAZI NJA

690 Ft

GTM-boritok copy 2.indd 1

NAGYSZABÁSÚ KONFERENCIA A KÖZLEKEDÉSRŐL KIUTAT KERES A VÁLSÁGBÓL AZ ÉPÍTÉSTUDOMÁNY SÚLYOS KIHÍVÁSOK ELŐTT ÁLL A CSOMAGOLÓIPAR MAGYAR MOTOROSOK A VILÁG ÉLMEZŐNYÉBEN KÖZÉP-DUNÁNTÚL, A HÍRES „KIRÁLYI RÉGIÓ” 2011.10.13. 16:19

GTM Magazin 2011. október  

NAGYSZABÁSÚ KONFERENCIA A KÖZLEKEDÉSRŐL || KIUTAT KERES A VÁLSÁGBÓL AZ ÉPÍTÉSTUDOMÁNY || SÚLYOS KIHÍVÁSOK ELŐTT ÁLL A CS...

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you