Page 1

2006•2

Az üzleti kommunikáció lapja

A befektetések jogi keretei Horvátországban Célkeresztben Oroszország

www.feliciter.hu


3

Az üzleti kommunikáció lapja

Tisztelt Olvasó!

IV. évfolyam 2. szám

Kiadja: a Feliciter Kiadó Kft. Felelôs kiadó: dr. Kováts Judit Fôszerkesztô: Kováts Dénes Elérhetôségeink: H–4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 3., II. em. (Arany Sas Irodaház) Telefon: (36-42) 506-824, 500-475, 500-474, 400-940, 506-823 Tel./fax: (36-42)504-930 E-mail: info@feliciter.axelero.net Web: www.feliciter.hu Munkatársak: Duljánszki Gábor Márton Istvánné Nagy Csilla Együttmûködô partnereink: > Gazdasági és Közlekedési Minisztérium > Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) > Külügyminisztérium > Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Arculat: Graphasel Bt. Nyomdai munkálatok: Grafit Nyomda „R” Kft.

Minden jog fenntartva! A kiadvány egészének vagy részleteinek utánközlése a kiadó engedélye nélkül tilos! A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a kiadó felelôsséget nem vállal.

A híd az üzleti kommunikáció és az export-érdekelt cégek lapja az új szerkesztési elvnek megfelelôen ezúttal is kiemelten és részletesen foglalkozik egy országgal, most az Orosz Föderációé a fôszerep. Nem véletlenül, hiszen Putyin elnök február végi látogatása – a szó jó értelmében véve – erôteljesen demonstrálta, hogy nem csak jelene, de jövôje is van a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak. Amelyek az elmúlt néhány évben megélénkültek, hiszen évi átlag 30% körüli növekedés volt megfigyelhetô az árucsere-forgalomban úgy, hogy a magyar export volumene is növekedett. Az elnöki látogatáshoz kapcsolódóan több megállapodás aláírására került sor, ezekrôl részletesen olvashat a híd-ban, egyebek között a Gilyán György államtitkárral, a keleti kapcsolatokért felelôs kormánybiztossal készült interjúban. Az orosz kapcsolatok iránti érdeklôdést mutatja, hogy a márciusi magyar-orosz-belorusz konferencián, valamint a Vologda megyei delegáció fôvárosi és miskolci programján is sokan vettek részt. Ugyancsak az orosz viszonylathoz tartozó hír, hogy a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) megnyitotta moszkvai irodáját. Miért jó ez? – errôl tájékozódhat, ha elolvassa a Szakács Tibor vezérigazgatóval folytatott beszélgetést. Elôzô lapszámunkban a horvát-magyar gazdasági kapcsolatokról szóltunk részletesen, ezt a tájékoztatót most újabb tudnivalókkal egészítjük ki dr. Sült Tibor segítségével. A híd e lapszámában romániai és svájci információkat is közzé teszünk, s felhívjuk figyelmét több olyan külföldi kiállításra, melyeken érdemes részt venni. Meghirdették az idei Kereskedelemfejlesztési Célelôirányzat pályázatait – a tavalyinál nagyobb összeg áll rendelkezésre – ezekrôl is informálódhat lapunkból. Végül, de nem utolsó sorban arra hívom fel szíves figyelmét, hogy a kapcsolatteremtés és jövôbeni együttmûködés szándékával most is számos vállalkozás mutatja be termékeit és szolgáltatásait. Tanulmányozza át a kínálatot, mert lehet, hogy jó üzleti lehetôségre bukkan! Ne feledje: a híd, az üzleti kommunikáció lapja közvetít, informál, segíti a partnerkeresést. Ha kíváncsi a külgazdaság híreire, ha biztosan meg szeretné kapni 2006-ban a híd minden lapszámát, legyen elôfizetônk! Ha további tudnivalókra szeretne lelni, keresse fel rendszeresen honlapunkat: www.feliciter.hu. Kováts Dénes fôszerkesztô


Oroszország

4

Élénk orosz kapcsolatok Dinamikusan növekvô áruforgalomjlesztési programok, rövid és hosszú távú tervek az együttmûködésre

Gilyán Györggyel, a keleti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelôs kormánybiztossal, a Gazdasági Minisztérium államtitkárával a gazdasági együttmûködés meglévô és új útjait tekintettük át.

Egyforma megítélés

Vlagyimir Putyin orosz elnök magyarországi látogatása újabb áttörést jelenthet a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban. Erre utal az orosz elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jónéhány, a parlamenti sajtótájékoztatón elhangzott kijelentése, valamint több aláírt egyezmény is.

– Az elmúlt két-három év történéseinek megítélése valóban kifejezetten egyforma volt a két vezetô részérôl – erôsítette meg felvetésünket az államtitkár –, pozitívnak és elôremutatónak értékelték. Putyin elnök külön kiemelte, hogy a térségben Magyarország abszolút gyakorlatias, pragmatikus módon azt keresi, hogyan lehet üzletet kötni, miképp lehet egymást elôítéletek nélkül, jobban megismerni, jobbá tenni a két ország lakóinak életét. Ezért kész az Orosz Föderáció nagy, közös projektekben is gondolkozni, mert érzik a magyar részrôl irányukba megnyilvánuló bizalmi légkört. – A szó jó értelmében demonstratívnak érzékelhetô összhang vajon mennyire nyilvánul meg a gazdasági együttmûködés fokozódásában? Mennyire töltôdik majd meg tartalommal az a – gazdasági együttmûködés középtávra szóló fô irányairól szóló – memorandum, melyet Kóka János gazdasági miniszter (mint az orosz-magyar kormányközi bizottság egyik társelnöke) és Leonyid D. Rejman informatikai és hírközlési miniszter (mint a másik társelnök) írtak alá? – Elöljáróban fontosnak tartom kiemelni, hogy ilyen megállapodása egyik országnak sincs mással, ilyen csak az Orosz Föderáció és a Magyar Köztársaság között létezik. Amikor másfél évvel ezelôtt ezt felvetettük, kicsit rá is csodálkoztak orosz partnereink, hogy mi a szándékunk? Mi elmondtuk, hogy a magyar cégeket megkérdezve alakultak ki azok a kérdéskörök, melyekkel kapcsolatban a megállapodás tovább segíthetné és élénkíthetné a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat. Arról kérdeztük meg a cégeket, hogy mit látnak perspektívikusnak, amit a kormányoknak is jó tudni, amiket támogatni érdemes. Nem mûvi, a partvonalról tett felvetésekrôl van tehát szó, hanem az üzleti életbôl merített tevékenységi körökrôl. A memorandumban a felek kinyilvánítják, hogy a korszerû piaci követelményeknek megfelelôen a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokat tovább kell fejleszteni, alapul véve az üzleti körök konkrét kezdeményezéseit, amelyeket a kölcsönös tôkebefektetések, az exporthitelezés és biztosítás, a tendereztetés és más elôremutató együttmûködési formák révén valósítanak meg. Tizenhat témakörben fogalmaztuk meg az együttmûködés irányait. – Ezek mennyire új felvetések? – Részben folyamatban lévô, illetve nemrégen elkezdôdött dolgok éppúgy vannak köztük, mint olyanok, melyek gyakorlati kidolgozása még elôttünk áll – összegzett Gilyán György. – Az energia kérdésköre hangsúlyozottan megjelenik, hiszen ami jó, azt tovább kell folytatni (olaj, gáz, atomenergetika), a hosszú távú építkezést szem elôtt tartva fontos a stabilitás és a megbízhatóság is. Lehetnek további, új együttmûködési formák is, a Mol például máshol is termelhet ki olajat, illetve más kereskedelmi típusú együttmûködések is elképzelhetôek. A hosszú távú együttmûködéseket erôsíteni kell, ebben egyet értettek a felek. Az orosz elnök külön hangsúlyozta: soha, a legnehezebb idôszakban sem fordult elô, hogy Oroszország ne tett volna eleget szerzôdéses kötelezettségeinek a gázszállításban, és senkinek nincs oka feltételezni, hogy valaha is megbízhatatlanná válik. Új felvetés orosz részrôl, hogy építettek egy nagy kapacitású gázvezetéket a Fekete-tenger mélyén, amely Törökország irányába megy, s ezt meghosszabbítanák Dél-Európa felé. Itt, Magyarországon lenne a végpontja. A részletek és lehetôségek kidolgozását meg kell kezdeni, hiszen ha a tervek valóra válnak, mi szerepünk erôsödne, s az ellátás biztonsága is növekedne. Ettôl persze még mi a többi elgondolást sem dobjuk félre, gondolok itt a horvátokkal elkezdett tárgyalásokra. Az oroszokkal magyarországi gáztározók építése is szóba került. A keletnyugat irányú vasútvonal fejlesztése is téma volt, ami nem csak mint

szállítási eszköz lehet érdekes számunkra. Szolgáltatás és logisztika települhet rá a transzkontinentális folyosón, s ebben magyar cégek is érdekeltek lehetnek, hiszen rajtunk keresztül menne az áru az Európai Unióba. Ez természetesen egy hosszú távú dolog, amihez Záhony komplex bôvítése, korszerûsítése elengedhetetlen. Mégpedig az ukránokkal szoros és hatékony együttmûködésben. Ha a tervek valóra válnak, a következô idôszak közlekedési és logisztikai fejlesztési programjához kapcsolódva az Ázsiába, Délkelet-Ázsiába leágazásokkal rendelkezô transzszibériai vasútvonal európai csatlakozási és elosztó központja Magyarországon lehet.

Fejlesztési programok – A magyar cégek hogyan kapcsolódhatnak az oroszországi fejlesztési programokba? – Valóban sok fejlesztési program indult el Oroszországban, melyekhez kapcsolódhatnának magyarországi vállalatok, vállalkozások is. Putyin elnök úr 2005 szeptemberében meghirdette a Nemzeti Fejlesztési Programot, melynek háttere és fedezete az olajdollárokon keletkezô adóbevételi többlet, ez jelenti a finanszírozás alapját. Az orosz elnök – mint Budapesten is kifejtette –, üdvözölné magyar cégek részvételét, ez a memorandumban is tematikusan megjelenik. Gondolunk itt például a szociális lakásépítési projektekre, vagy az egészségügyi fejlesztésekre, melyekben üzleti alapon ott lehetnek a magyarországi gyógyszergyárak és orvosi mûszert gyártók is. A közepes és kis magyar cégeknek is lehet esélye a „szürkeállománnyal”, diagnosztikai, vér- és vizeletvizsgáló, EKG és egyéb eszközökkel, hiszen ahogy Oroszországban fogalmaznak, a „gyógyító magyarok” ott vannak a piac élvonalában. Az orosz nemzeti program kiterjed az agráriumra is. A készáru exportunk 250 millió dollár, ami nem kevés, de a jövôbeli lehetôségek még nagyobbak. Lehetôség nyílhat például magyar kidolgozású termelési rendszerek oroszországi meghonosítására orosz partnerrel közös vállalkozásban, technológia, vetômag, tenyészállatok beruházás-jellegû kivitelével. A memorandum kitér az infokommunikációs társadalom kérdéskörére is, az együttmûködés kiterjedhet elektronikus piacterek, az e-közigazgatás, e-kereskedelem, távoktatás területeire is. Itt a rendszer export, a szoftverek területén lehetségesek kölcsönös befektetések. A nanotechnológia területe külön téma volt, mint lehetôség az együttmûködésre, a memorandumban határidôvel, felelôssel rögzítettük a tennivalókat: mi szükséges ahhoz, hogy a kedvezô infrastrukturális és általános háttér meglegyen az üzleti együttmûködés létrehozásához. A cél, hogy jöjjön létre Miskolcon a nanotechnológiai innovációs központ, kezdetben állami finanszírozással, ahol elkezdôdnek a kutatások, majd idôvel üzleti alapokra helyezhetô a tevékenység. Ehhez persze kellô tôke, bázis, épület, infrastruktúra és személyi háttér kell. Mindkét fél hozzájárulna, a találmányokat pedig üzleti alapon lehetne hasznosítani. A létrejövô kutatás-fejlesztési központ késôbb a jövô iparát meghatározó gyárakat vonzhat. A jelenleginél három nagyságrenddel kisebb méretû termékeket elôállító elektronikai berendezésekrôl van szó, és ebben az iparágban Miskolc olyan központtá válhat, mint egykoron a vaskohászatban. Két regionális együttmûködési keret megállapodást is aláírtak az orosz elnök látogatásakor, Szverdlovszk és Cseljabinszk megyékkel. Mindkét megye jellegzetessége, hogy ott a „Mengyelejev-tábla” minden eleme megtalálható, azaz ásványkincsekben igen gazdag területek, a bányászat, az ásványi anyagokra épülô feldolgozóipar minden ága jelen van


5 ott. A fémfeldolgozó és egyéb gépipar termékei a világ számos helyén versenyképesek. Sok mindent elmond a tény, hogy az orosz GDP megteremtésében az elsô tíz között van mindkét megye, tehát van kellô anyagi hátterük. Ôk gazdasági-együttmûködési megállapodást, mint az orosz föderáció részei köthetnek, (politikait nem), magyar részrôl a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a partner a megállapodásban. – Mit hozhat a jövô? – Mindenképpen a jó ütemben fejlôdô gazdasági kapcsolatok erôsödését várom. Összességében ki lehet jelenteni, hogy a termelési együttmûködéseké a jövô, ezek tartósabbak és hatékonyabbak lehetnek, mint az „egyszerû” árucsere kapcsolatok. Putyin elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy a kölcsönös befektetéseknek nincs akadálya, üdvözlik ezeket. Nemrég átadtunk egy csomagot a magyarországi befektetési lehetôségekrôl az orosz kis- és középvállalkozások részre. Mi örülünk, hogy az orosz cégek részt akarnak venni a metróépítésben, szerepet vállalni a paksi erômûben, a magyarok versenyképesnek tartják az orosz cégeket.

Állami segítség

Az aláírt megállapodások

1., Együttmûködési megállapodás a Magyar Telekom Rt. és az orosz MTT Rt. között nemzetközi technikai összeköttetés szolgáltatásáról. 2., Együttmûködési memorandum a Magyar Villamos Mûvek és a JeEsz–Oroszország Rt. között. 3., Jegyzôkönyv az Oroszországi Föderáció Oktatási és Tudományügyi Minisztériuma és a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma között, a 2006-2008. évek során az oktatás terén megvalósuló együttmûködésrôl. 4., Egyetértési nyilatkozat a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala, valamint az Oroszországi Föderáció Szövetségi Migrációs Szolgálata közötti a migráció területén megvalósuló együttmûködésrôl. 5., Megállapodás a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma és az Oroszországi Föderáció Cseljabinszk megyéjének kormánya között a gazdasági együttmûködésrôl. 6., Megállapodás a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma és az Oroszországi Föderáció Szverdlovszk megyéjének kormánya között a gazdasági együttmûködésrôl fejlesztésérôl. 7., A magyar–orosz nanotechnológiai együttmûködés programja. 8., Memorandum az Oroszországi Föderáció és a Magyar Köztársaság közötti gazdasági együttmûködés középtávra szóló irányairól.

9., Levélváltás a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Magyar Köztársaság köszött fennállt kölcsönös államadóságok 1994. 04. 01-tôl való törlesztésérôl szóló, az Oroszországi Föderáció és a Magyar Köztársaság között létrejött kormányközi megállapodás módosításának életbe lépésérôl. 10., Megállapodás a Magyar Köztársaság kormánya és az Oroszországi Föderáció kormánya között, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista KözOroszország

Oroszország

– Az együttgondolkodás mellett azért hangsúlyozni szeretném – jelentette ki Gilyán György –, hogy a gazdasági kapcsolatok sikere elsôsorban a vállalkozásokon múlik, együttmûködésük hatékonyságán. Természetesen kormányzati oldalról minden segítséget igyekszünk megadni, ennek érdekében például a kormányközi bizottság, ha vannak az üzleti szféra részérôl jelzések, hogy ez vagy az akadálya a kap-

csolatoknak, akkor megvizsgálja, mit lehet tenni, hogy elháruljanak az akadályok. Megemlíteném, hogy az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank) vagy a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) különbözô hitel és biztosítási konstrukciókkal segítik a magyar cégek külpiacra jutását, adott esetben ott maradását. A Mehib az élénkülô kapcsolatok és jelentôs üzletkötési szándékok miatt nyitotta meg a Gilyán György közelmúltban moszkvai irodáját. Az sem véletlen, hogy Putyin elnök budapesti látogatásának köszönhetôen megsokasodtak az orosz megyei szintû üzleti delegációk látogatásai Magyarországon. Ezek a látogatások konkrét eredményeket hozhatnak a helyi és központi finanszírozású oroszországi beruházások terén megvalósuló együttmûködésben. A március végén itt járt Vologda megyei delegációval folytatott tárgyaláson kiderült: az orosz vállalatok egyebek között a kommunális rekonstrukció, a közlekedés és infrastruktúra területén várnak magyar partnereket az orosz vállalatok a régióban. Vologda megye kormányzója az orvosi mûszerszállítások területén való együttmûködés lehetôségét emelte ki, de egy 32 millió eurós beruházás keretében épülô megyei sportcsarnok felszerelésére kiírt pályázaton is esélye van magyar cégnek.

társaságok Szövetségének kormánya közötti, 1979. július 13-án létrejött, a Szovjetunióból a Magyar Népköztársaságba szállítandó gépek, berendezések, mûszerek kiszolgálását elôsegítô szovjet mûszaki központok, bemutatótermek és lakóházak magyarországi építése céljára földterületek biztosításáról és ezen létesítmények építésének feltételeirôl szóló megállapodás, valamint a fenti Megállapodáshoz csatolt 2000. március 24-i Jegyzôkönyv módosításáról.

Uljanovszk megye

A 37.300 km2 kiterjedésû régió a Volga-menti Szövetségi Körzetben helyezkedik el. 1,4 millió fôs lakosságából több mint egymillió ember városban él. Az azonos nevû, mintegy 650 ezer lakosú megyeszékhely Moszkvától 900 km-re, délkeletre fekszik. Nagyobb város még a 140 ezer lélekszámú Dimitrovgrád. A megye lakosságának 73%-a orosz, 12%-a tatár, 8%-a csuvas, alig 4%-a mordvin, 1%-a ukrán nemzetiségû. Uljanovszk megye gazdaságának jelentôsebb ágazatai a regionális GDP-n belüli arányokkal kifejezve: ipar 26%, mezôgazdaság 11%, építôipar 5%, közlekedés-szállítás 11%, kereskedelem és szolgáltatások 16%. Az ipari termelés szerkezete: gépipar, repülôgépgyártás és fémfeldolgozás 56% (autóipar, szerszámgépgyártás), élelmiszeripar 14% (malomipar, vajgyártás, húsipar), elektromos energetika 13%, építôanyag-ipar 5% (cementgyártás, szigetelôanyagok), könnyûipar 4% (textilipar, kötöttáru, szônyeg) fûtôanyag ter-

melés 2%. Az Oroszországban évente gyártott autóbuszok 28%-a és a teherautók 10%-a készül itt. A megye fejlett mezôgazdasággal rendelkezik, területének 60%-a mûvelésbe bevont terület, amelynek mintegy 46% legelô. Szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés egyaránt megtalálható a megyében. A növénytermesztésen belül az ipari célú növények, a burgonya a cukorrépa és a gabonafélék termesztése meghatározó. A megyében három jelentôs húsfeldolgozó üzem és egy jelentôs kapacitású cukorgyár mûködik. 2005-ben az ipari termelés 6,8%-kal, a mezôgazdaság 1,4%-al, az építôipar 4%-kal a külkereskedelmi forgalom 6,2%-kal bôvült (értéke 310 millió dollár). 47 millió dollár összegû külföldi tôkebeáramlást regisztráltak, a befektetések perspektivikus területeként a repülôgépipart, a gépjármûgyártást, a kôolaj-kitermelést, az üveggyártást, az élelmiszeripart, a fafeldolgozást és az építôanyag gyártást tartják számon.


6 Oroszország

A memorandumban a Magyar-Orosz Gazdasági Együttmûködési Kormányközi Bizottság nemzeti tagozatainak elnökei – a magyar és az orosz kormányfô 2005. február 17-i találkozóján létrejött azon megállapodásnak a végrehajtásaként, amely a MagyarOrosz Gazdasági Együttmûködési Kormányközi A Kóka János gazdasági miniszter Bizottság keretében elôirányozza a kétoldalú (mint az orosz-magyar kormányközi bigazdasági együttmûködés fô irányairól szóló zottság egyik társelnöke) és Leonyid D. dokumentum egyeztetését, Rejman informatikai és hírközlési mi– kifejezve azt, hogy hozzá kívánnak járulni niszter (mint a másik társelnök) által az Oroszország-EU 2005. május 10-i, moszkaláírt memorandum rögzíti a Magyar vai csúcstalálkozón elfogadott, az Egységes Köztársaság és az Oroszországi FödeGazdasági Térség megteremtését célzó „Útiráció közötti gazdasági együttmûköterv” gazdasági vonatkozásainak megvalósídés középtávra szóló fô irányait. tásához, – megerôsítve, hogy jelentôs együttmûködési tartalékok rejlenek Magyarország és Vlagyimir Putyin az Oroszorszá¡gi Föderáció közötti regionális szintû gazdasági kapcsolaés Gyurcsány Ferenc tokban, – kiindulva az orosz kormányfô 2005. szeptember 20-i, magyarországi látogatásakor létrejött megállapodásokból, valamint a Magyar-Orosz Gazdasági Együttmûködési Kormányközi Bizottságnak a miniszterelnöki találkozót megelôzô elsô ülésén elfogadott határozataiból, kinyilvánítják, hogy a korszerû piaci követelményeknek megfelelôen a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokat tovább kell fejleszteni, alapul véve az üzleti körök konkrét kezdeményezéseit, amelyeket a kölcsönös tôkebefektetések, az exporthitelezés és biztosítás, a tendereztetés és más elôremutató együttmûködési formák révén valósítanak meg, a magyarorosz gazdasági együttmûködés középtávú fô irányait a következôkben jelölik meg:

A memorandum

(A 16 együttmûködési feladatsornak most terjedelmi okokból csak részleteit tesszük közzé – a szerkesztô.) 1., Informatikai és távközlési együttmûködés – az e-Magyarország valamint az Elektronikus Oroszország programok megvalósítása során szerzett tapasztalatok kicserélése, valamint az e programokkal összhangban lévô kölcsönös részvétel a információs társadalom fejlesztését célzó projektekben, – magyar bekapcsolódás az Oroszország területén átvezetô eurázsiai telekommunikációs tranzitforgalom kiépítésébe, – a magyar-orosz gazdasági együttmûködésrôl szóló tájékoztatókat is tartalmazó egységes magyar-orosz informatika portál létrehozása + további együttmûködési formák 2., Mûszaki-tudományos és innovációs együttmûködés 3., Regionális együttmûködés – a regionális gazdasági együttmûködést és a közös projektek megvalósítását elômozdító szerzôdéses keretek további bôvítése – regionális képviseletek létrehozása + további együttmûködési formák 4., Együttmûködés a közbeszerzések terén 5., Együttmûködés az energetikában – együttmûködés az energiaellátás biztonságának és stabilitásának megôrzésében, a kôolaj és földgáz export-import és tranzit hatékonyságának növelésében, hangsúlyozva az érintett magyar és orosz szervezetek között a kôolaj és földgáz szállítására és csôvezetéki továbbítására megkötött hosszú távú szerzôdések teljesítésének fontosságát. – a magyar cégek folytatják a kôolaj-kitermelést az oroszországi Föderációban – kölcsönösen elônyös kooperáció folytatása a nukleáris energetikában + további együttmûködési formák 6., Együttmûködés az orvosi berendezés- és mûszergyártásban, a gyógyszergyártásban valamint a finomvegyiparban 7., Magyar és orosz cégek kooperációja közlekedési eszközök gyártásában. 8., Befektetési együttmûködés – közös adatbázis létrehozása a befektetési lehetôségekrôl és a potenciális befektetôk körérôl – magyar és orosz cégek együttmûködése befektetési projektek megvalósításában, többek között harmadik ország piacán + további együttmûködési formák 9., Közlekedés és logisztika – együttmûködés az európai és az ázsia-csendes-óceáni térség országai közötti transzkontinentális közlekedési folyosó fejlesztésében, beleértve a teherszállítási logisztikai központok létrehozását. + további együttmûködési formák

10., Építôipar – a 2003. szeptember 8-án aláírt közös Memorandum szerint lakóházak és lakónegyedek építése az orosz lakásépítési program keretében – magyar vállalatok részvételének bôvítése az oroszországi közösségi, sport, kulturális, egészségügyi és más létesítményének építésében és rekonstrukciójában + további együttmûködési formák 11., Agráripari ágazat – együttmûködés tenyészállatok tenyésztésében, beleértve az állattenyésztô gazdaságok részére magas termelékenységû tenyészállatok és korszerû berendezések szállítását – együttmûködés a növénytermesztésben, a mezôgazdasági kultúrák nemesítésében és a szaporító anyagok cseréjében – együttmûködés komplex növénytermesztési és állattenyésztési rendszerek létrehozásában és üzembe helyezésében + további együttmûködési formák 12., Idegenforgalom 13., Környezetvédelem – környezetvédelmi technológiák szállítása, környezetvédelmi célú létesítmények építése, többek között hulladékhasznosító-mû létrehozása Moszkva város körzetében + további együttmûködési formák 14., Haditechnikai együttmûködés 15., Bankközi együttmûködés 16., Együttmûködés a vállalkozói és szakmai érdekképviseleti szervek között A Magyar-Orosz Gazdasági Együttmûködési Kormányközi Bizottság figyelemmel kíséri a Memorandumban foglaltak végrehajtását, döntéseket hoz, valamint ajánlásokat tesz a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció közötti gazdasági együttmûködés középtávú fô irányaival kapcsolatos feladatok teljesítésére.


Oroszország

7

Az orosz gazdaság

Oroszország

Az elmúlt két évben felgyorsult a gazdasági szabályozás korszerûsítésének folyamata. Oroszország WTO belépésének elôkészítése elôsegíti a világpiaci normákhoz való közelítést. A gazdaságirányítás korszerûsítését jelzi az új adókódex kidolgozása, a bank-és pénzügyi rendszer átalakítása, a kis-és középvállalkozásokat akadályozó adminisztratív akadályok csökkentése. A gazdasági szerkezet átalakítását szolgáló mechanizmusokat mûködtetnek, így különleges gazdasági övezetek jöttek létre, javult a befektetési klíma, Oroszország közelgô WTO csatlakozása ösztönzô hatást gyakorolhat a külföldi befektetôkre. A pénzügyi politikára jellemzô, hogy a többletbevételek felhasználását illetôen erôsödött a központi elosztás mértéke, a pénzügyi stabilitás és a gazdaság tôkevonzásának növekedése mellett. Csökkent a külsô adóság, tovább javult az ország hitelbesorolása, nôtt a stabilizációs alap bevétele. 2005-ben a makrogazdasági mutatók valamelyest romlottak, a legnagyobb gondot a 12,7%-os infláció okozza, amit az élelmiszerárak, a lakás- és a kommunális szolgáltatási díjak, valamint az üzemanyagárak emelkedése gerjesztett. A gazdagági növekedést döntôen a belföldi kereslet – mindenek elôtt a lakossági fogyasztás – emelkedése idézte elô. Jelentô-

sen nôtt a központi költségvetés bevétele, a deviza és az aranytartalékok összege, a rubel felértékelôdött. A külkereskedelmi termékforgalom 340 milliárd dollárt tett ki, az export 241,3 milliárd dollár (+32,9%), az import 98,5 milliárd dollár (+30,4%) volt. Oroszország belépése a WTO-ba 2006-ban várható, de a tárgyalások még elhúzódhatnak, s ha átmeneti idôszakot követôen is, az importvámok csökkenek. Az innovációs középtávú gazdasági terv megvalósításának keretében Befektetési Alapot hoztak létre 70 milliárd rubel induló tôkével nagy infrastrukturális projektek meg-

Az orosz gazdaság az utóbbi hét évben lendületesen és folyamatosan fejlôdik. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy az 1998. évi pénzügyi válság következtében a rubel mintegy kétharmaddal leértékelôdött, ezért a belföldi termelés versenyképessé vált az importtal szemben. Kedvezôen alakult tovább Oroszország számára a külpiaci konjunktúra, elsôsorban a kôolaj ára.

valósítására, amelyek átfutási ideje 5 évet meghaladó. Megkezdôdött négy nemzeti projekt megvalósításának elôkészítése. A gazdasági folyamatok tervezésénél a GDP további bôvülésével, a rubel erôsödésével, az infláció fékezésével számolnak.

AZ OROSZ GAZDASÁG FONTOSABB MUTATÓI (A MEGELÔZÔ ÉV %-ÁBAN) 1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005

GDP

105,4

108,3

103,8

104,3

107,3

107,1

106,4

Ipari termelés

111,0

112,0

105,0

104,0

107,0

106,1

104,0

Mezôgazdasági termelés

104,1

107,7

107,5

101,5

101,5

101,6

102,0

Beruházások

105,3

117,4

110,0

102,6

112,5

101,6

102,0

Külföldi befektetés

9,5

10,9

14,2

19,7

29,7

40,5

16,5*

Import Mrd USD

30,2

33,4

41,5

46,2

57,3

75,6

98,5

Export Mrd USD

72,9

103,1

100,0

106,7

133,7

181,5

241,3

*2005. I. féléves adat

Forrás: OF Goszkomszat

szélesebb körû gyártási kooperáció, a szolgáltatások exportja és a magyar fôvállalkozási tevékenység az Orosz Föderációban. Az utóbbi idôkben a magyar üzleti körök érdeklôdése és aktivitása is megnôtt Oroszország irányában, ezzel párhuzamosan – az állami kereskedelem-fejlesztési intézetek révén – javult az exportfinanszírozás és a tôkekivitel pénzügyi feltételei. Felélénkült a párbeszéd a két ország pénzügyi körei között: egy éven belül két bankközi konferenciára került sor több tucat orosz és magyar pénzintézet részvételével. Több mint 10 éves szünet után találkoztak a két ország központi bankjának vezetôi is. 2005-ben több kiemelt kereskedelemfejlesztési rendezvényre került sor Oroszországban: májusban Moszkvában önálló magyar nemzeti kiállítás, júniusban a 9. Szentpétervári Gazdasági Fórumon a magyar kormány, a törvényhozás és az üzleti körök vezetôinek részvételével. A kétoldalú kapcsolatok fellendülését segíti az is, hogy 2005. novemberében megnyílt Jekatyerinburgban a Moszkvai Kereskedelmi Képviselet irodája, melynek kapcsán a Kereskedelmi Képviselet és az ITDH üzleti találkozót szervezett. E találkozó jelentôs elôrelépést hozott Szverdlovszk és Cseljabinszk megyékkel való kereskedelmi kapcsolatainkban többek között a magyar vállalatok oroszországi építôipari beruházásokban való részvételében. Napjainkban igen komoly konkurenciával kell számolniuk a magyar cégeknek. A vezetô európai és tengerentúli vállalatok egyre nagyobb mértékben nyernek teret az oroszországi régiókban és sikeres beruházásaiknak köszönhetôen mind fontosabb szerepet töltenek be. Az Oroszországban fennálló államigazgatási és gazdaságirányítási rendszerekben a külkereskedelmet is befolyásoló érdemi döntések túlnyomó része helyben születnek, a régiók kormányának – a saját költségvetésbôl megvalósított beszerzéseken és fejlesztési programokon túlmenôen – döntô befolyása van

Üzleti kapcsolataink

Az utóbbi négy évben – nem utolsó sorban a felélénkült felsôszintû párbeszédnek köszönhetôen – kedvezô fordulat következett be a magyar-orosz gazdasági együttmûködésben. Gazdasági kapcsolatainkat nem terhelik nyitott kérdések. Megoldódtak azok a problémák (kölcsönös piacvédelmi intézkedések, Magyarországgal szemben fennálló orosz államadósság), amelyek korábban nehezítették a gazdasági együttmûködést.

Kereskedelmi forgalmunkat erôsödô dinamika jellemzi: a 2002-ben még 2,7 milliárd dollárt kitevô áruforgalom 2005. végén már meghaladta a 6 milliárd dollár. Az elmúlt három esztendôben bekövetkezett gyors és egyenletes exportnövekedés (évi kb. 35%) eredményeként a magyar kivitel a piaci típusú magyar–orosz gazdasági kapcsolatok történetében elôször 2005-ben haladta meg az egymilliárd dollárt (1.170 millió dollár – 29% növekedés). Importunk az energiahordozó árak gyors növekedése miatt kivitelüknél is nagyobb mértékben, 44%-al bôvült tavaly és elérte a 4,875 millió dollárt. A magyar kivitel struktúrája korszerûsödött, több, mint háromnegyedét feldolgozott termékek és gépek teszik ki. Legdinamikusabban a magasan feldolgozott termékek (gyógyszerek és gyógyászati készítmények, számítástechnikai eszközök, mobiltelefonok, jármûipari termékek) körében bôvül a magyar export. Örvendetes, hogy a hagyományos magyar agrárkivitel is közel egyharmaddal nôtt. Mivel az importunk 85-90%-át kievô energiahordozók (kôolaj, földgáz) árai az elmúlt idôszakban meredeken emelkedtek, ezért az áruforgalom passzívuma igen magas, 2005-ben mintegy 3,7 milliárd dollárt tett ki. Ezt a kereskedelmi mérleghiányt még az export jelenlegi gyors növekedési üteme sem képes ellentétezni. A kedvezô tendenciák kialakulásában közrejátszik, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakításában a hangsúly a korszerû együttmûködési formákra helyezôdött: erôsödik a magyar tôkekihelyezés, a minél

A MAGYAR -OROSZ KÜLKERESKEDELMI FORGALOM ALAKULÁSA Export (millió USD)

Import (millió USD)

2004

2005

2005/’04

2004

2005

Élelmiszerek, italok, dohány

193,9

247,2

127,40%

1,0

0,6

57,80%

Nyersanyagok

25,4

15,6

61,60%

147

182,2

123,70%

Energiahordozók

2005/’04

0,6

7,5

Feldolgozott termékek

520,2

690,2

1316,20% 2716,8 4344,7 159,90% 132,70%

407,7

244,3

59,90%

Gépek és szállítóeszközök

168,7

210,4

124,70%

112,2

102,9

91,80%

Összesen

908,8 1170,9 128,80% 3385,0 4874,7 144,00%


8

Oroszország

a helyi üzleti körök tevékenységére. A szerzôdéses kapcsolatok megújítása folytatódik. 2005. februárjában a miniszterelnöki látogatás során került aláírásra az új gazdasági együttmûködési megállapodás. Az abban foglaltak szerint alakult meg a Magyar-Orosz Gazdasági Együttmûködési Kormányközi Bizottság, melynek elsô ülése 2005. szeptemberében, Budapesten volt. A bizottsági munka a létrehozott ágazati (ipari, energetikai, befektetési, építôipari, hírközlési, és az információs technológiák, regionális, agrár, haditechnika) munkacsoportokban folytatódik, melyekhez kapcsolódóan kétoldalú megállapodások is születtek. Putyin elnök február végén tett hivatalos magyarországi látogatása alkalmával gazdasági és egyéb megállapodások aláírására került sor. (Errôl külön szólunk – a szerkesztô.) Ezen kívül olyan potenciális üzleti lehetôségeket kínáló orosz régiókkal került aláírásra együttmûködési megállapodás, mint Csuvasföld, Szverdlovszk, Cseljabinszk és Moszkva

megye; ezek közül az utóbbival, 2006. március 7-én. Befektetési kapcsolatainkra jellemzô, hogy a tôkeigényes nagyobb projektekre csak a nagyobb tôkeerejû cégek képesek (pl. MOL, Richter, Pannonplast). Az oroszországi magyar befektetések fô területei a kitermelô ágazatok, a gyógyszeripar, a szolgáltató szektor és a mezôgazdaság. Az eddigi kihelyezett magyar tôke ismereteink szerint 4-500 millió dollárra becsülhetô. Mindemellett több magyar–orosz vegyes vállalat Oroszországban elsôsorban kereskedelemmel, szállítmányozással foglalkozik. A kétoldalú befektetési kapcsolatok tekintetében Magyarország elsôsorban az EU-csatlakozás okán, vélhetôleg felértékelôdik az orosz cégek számára. Jelenleg azonban az Orosz Föderáció, amely a világ 21. legjelentôsebb befektetôje hazánkban a befektetett tôke alapján csak a 38. helyet foglalja el. Az orosz cégek változó érdeklôdést tanúsítanak a magyarországi befektetési lehetôségek, beruházási és együttmûködési projektek iránt.

Lehetôségek Vologda megyében

Vologda megyei képviselôi Vjacseszlav Pozgaljov kormányzó vezetésével március végén Budapesten és Miskolcon vettek részt üzleti megbeszéléseken. A kormányzó a magyar fôvárosban élénk érdeklôdés mellett zajlott találkozó után egyebek között az orvosi mûszerszállítások területén való együttmûködés lehetôségét emelte ki. Vologda megyében gyermekkórház és egy radiológiai klinika építésében és mûszerekkel való ellátásában mûködtek közre magyar vállalatok, kórházi mûszereek szállításában szintén részt vesznek magyar cégek. A beruházások értéke eléri a 30 millió eurót – ismertette. Jelenleg egy 32 millió eurós beruházás keretében épülô megyei sportcsarnok felszerelésére írtak ki pályázatot, amelynek valószínûleg szintén magyar társaság lesz a nyertese – tette hozzá.

Putyin elnök budapesti látogatásának köszönhetôen megsokasodtak az orosz megyei szintû üzleti delegációk látogatásai Magyarországon. Ezek a látogatások konkrét eredményeket hozhatnak a helyi és központi finanszírozású oroszországi beruházások terén történô együttmûködésben.

jelentôs a mûtrágyagyártás 10,8% és a lenvászongyártás 11,4% aránya is. A megye a teljes orosz fakitermelésbôl 12,1%-kal részesedik. Vologda megye nettó költségvetési befizetô, szaldója pozitív, bevételei nagy részben (58,7%) nyereségadókból származnak. 2004ben költségvetési bevétele mintegy 120 milliárd forint nagyságrendû.

Kína, Ukrajna, Franciaország, Kanada, Franciaország, Belgium, Dánia, Csehország, Ausztria és Magyarország. A megye vezetô külkereskedelmi vállalatai: Severstal Rt., Ammofosz Rt., Cserepoveci AZOT, Severgal zRt., AGRO- Cserepovec, Cserepoveci bútorgyár, Fehér Patak zRt., Csagodosenszkij Üveggyár, stb.

A megyérôl

Külkereskedelem

Külföldi befektetések

Vologda megye több mint másfél Magyarországnyi, fôként erdô (73%) borította területen 145.700 km2-en fekszik. Földrajzilag igen kedvezô helyen, hiszen elérhetô közelségben vannak a legfejlettebb közép-, illetve északnyugati orosz, valamint az észak-európai piacok. A megye székhelye Vologda város, mely Moszkvától 450 kilométerre, északi irányban fekszik, alapításának éve megegyezik Moszkva alapításával (1147). Vologda megyében 28 közigazgatási egység, 344 település található, a négy legjelentôsebb városa: Vologda, Cserepovec, Szokol, Velikij Usztjug, mely az utóbbi orosz Mikulás, Gyed Moroz hazája. Lakosainak száma: 1.245.500 fô, ez Oroszország összlakosságának 0,9%-a. Az erôs iparral rendelkezô megye vezetô termelô ágazatai a kohászat (acél, drót, kábel) és a vegyipar (ammónia, kénsav, mûtrágya, sztirol). A megyében található Oroszország legnagyobb fémkombinátja a Szeversztal Rt., mely 2004-ben mintegy 10,5 millió tonna acélt állított elô. A megye gazdaságában további fontos szerepet játszik a gépipar (csapágy, feldolgozó gépek, kôolaj szivattyúk), a faipar (kitermelés és feldolgozás), a mezôgazdaság (hús, tej, len termelés) valamint a könnyûipar. A megye termelô ágazatai az oroszországi teljes termeléshez a hengerelt áruk esetében 17%-al, acéltermelést tekintve 16%-al, a csapágy gyártás alapján 14,5%-al járulnak hozzá. Emellett

Vologda megye külkereskedelme folyamatosan bôvül. 2004-ben a teljes külkereskedelmi forgalom meghaladta a 3 milliárd dollárt. Kivitelében a legnagyobb részben, 75%-kal a vas- és acélipari termékek (2 milliárd dollár), illetve 14,7%-kal a vegyipari termékek (402 millió dollár, és a fa- faipari termékek 7%-kal (195 millió dollár) szerepeltek. Behozatala is figyelemre méltóan növekedett (+78%), mely fôként a gépipari termékek importjának (213 millió dollár) tudható be. A 2004. évi statisztikai kimutatások szerint a megye 93 országgal folytatott külkereskedelmi tevékenységet, melyek közül legfontosabb partnerei USA, Németország, Észtország, Olaszország, Törökország, Nagy -Britannia, Finnország, Irán, Irán, Mexikó, Svájc, Litvánia,

Vologda az Oroszországi Gazdaságfejlesztési Minisztérium felmérése alapján 2004-ben a 8. legvonzóbb befektetôi célpont volt az Orosz Föderációban, maga mögött hagyva ezzel pl. Tyumeny megyét. A külföldi befektetések jelentôs része a vas- és acéliparba irányultak. A legnagyobb befektetôk: az USA, Nagy-Britannia, Finnország és Németország cégei voltak. Vologda regionális szinten is intenzíven ápolja külkapcsolatait az USA-val, Finnországgal, Svédországgal, Norvégiával, Ausztriával, Szlovákiával, Olaszországgal, Spanyolországgal, Csehországgal, s végül, de nem utolsó sorban hazánkban Borsod-Abaúj-Zemplén megyével. További információ a megyérôl: www.vologda-oblast.ru

VOLOGDA MEGYE KÜLKERESKEDELME TERMÉK SZERINTI BONTÁSBAN Termékek

Export (M USD)

Aránya a teljes Aránya a teljes Import (M USD exportból (%) importból (%)

Vas -acél, színesfém termékek

2059

75,1

32

9,5

Vegyiipari termékek

402

14,7

29

8,4

Fa-, faipari, fûrészáru

195

7,1

2

0,6

Energiahordozók

25

0,9

2

0,5

Gépipari termékek

14

0,5

213

62,6

5

0,2

9

2,6

0,04

0

0,2

0,05

Élelmiszer, élelmiszeripari nyersanyagok Könnyûipari termékek (ruha, cipô) Egyéb termékek Összesen

42

1,5

54

15,8

5741

100

340

100


Oroszország

9

Közös fejlesztések

Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára, a keleti piacokért felelôs kormánybiztos és Szergej Morozov, Uljanovszk megye kormányzója május 3án Budapesten tárgyalásokat folytatott a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról, és aláírta a GKM és Uljanovszk megye közötti gazdasági és együttmûködési megállapodást.

Az aláírást követô sajtótájékoztatón Gilyán György hangsúlyozta: a magyar-orosz gazdasági együttmûködésben egyre inkább elôtérbe kerül a régiókkal való kapcsolatépítés. Szergej Morozov magyar know-how-nak nevezte, hogy orosz viszonylatban közvetlenül a régiókkal tárgyalnak a kapcsolatépítésrôl.

Küldöttségek sora Az orosz delegációban a megyei adminisztráció vezetôi mellett a helyi kamara alelnöke, valamint számos uljanovszki cég képviselôi kaptak helyet. Az uljanovszki kormányzót a GKM

Oroszország

– Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fontos vám- és Magyarország legkeletibb megyéje szállítási kapu Kelet és Nyugat között – utalt az Szabolcs-Szatmár-Bereg. Ukrajnával elônyös földrajzi fekvésre Gazda László. – Az határos, de az ukrán mellett komoly ukrán, elsôsorban kárpátaljai kapcsolatok mellett orosz gazdasági kapcsolatokat is ápol, különbözô megállapodások kötik össze megyénilletve fejleszt. Gazda Lászlóval, a meket több oroszországi régióval is, így Moszkva gyei közgyûlés elnökével a folyamatmegyével, Moszkva városával, Tyumeny, Perm és ban lévô és tervezett együttmûköSzverdlovszk megyékkel. Közülük Moszkva medésekrôl beszélgettünk. Gazda László gye az egyik kiemelten fontos partner, hiszen az ottani vállalatok mûtrágyát, közlekedési eszközöket, alkatrészeket, gumiipari termékeket, villamoserômûvi berendezése- – A logisztika is az együttmûködés egy fontos területét jelentheket és fûrészárut szállítanak Magyarországra. Innen zöldség-gyümölcs kon- ti. E téren milyen elképzelések vannak? zerveket, tejipari termékeket, gyógyszereket, táptakarmány készítménye- – Az orosz partner különös figyelmet fordított az egyeztetés során a ket, papír, karton, mûanyag és mûanyag termékeket vásároltak. 2005. záhonyi térségre, ahol befektetôként is megjelenhetnek, de ugyanmárciusában Nyíregyházán hivatalos megállapodás aláírására került sor csak fontos a tervezett Moszkva környéki magyar logisztikai és rakMoszkva megyével a gazdasági-kereskedelmi, tudományos-technikai és tárbázis megvalósítása is. Záhonyt illetôen az is feladatunk, hogy öszkulturális együttmûködésrôl, majd a célok realizálása érdekében 2006. ja- tönözzük az orosz vállalatokat szállítási útvonaluk erre irányítására, nuárjában három évre szóló konkrét programot írtunk alá Moszkvában. hiszen ekkor lehet az itteni tervezett logisztikai és raktárbázist igazán Számunkra ezt azért is fontos, mert a Moszkvában és vonzáskörzetében kihasználni, hatékonyan és gazdaságosan üzemeltetni. Természeteélô sokmilliós lakosság hatalmas piaci lehetôséget jelent. Az együttmûkö- sen a sikerhez az is szükséges, hogy hasonló fejlesztések valósuljanak dési program, mely nem csak megyei, hanem régiós, mi több, országos meg Csapon, a határ túloldalán, az ukrajnai területen. Reményeink kapcsolatrendszert és érdekeltségeket is érint, kiterjed például az ipari koo- szerint a tervezett – a határ mindkét oldalát érintô – fejlesztésekben peráció erôsítésére, és a kereskedelemfejlesztésre. magyar, ukrán és orosz városok, megyék, régiók is részt vesznek, fe– Közös projektek létrehozása, orosz befektetôk bevonása is a lismerve ennek nagy jelentôségét. Örömteli, hogy magyarországi látervek között szerepel. Mit jelent ez konkrétan? togatásán Putyin elnök úr kifejezte az orosz fél együttmûködési, be– Közös, és az orosz kormány által meghirdetett projektekben is szó le- fektetési készségét. Egy másik, jelentôs beruházás lehet a mi mehet az együttmûködésrôl. Az utóbbi idôk folyamatait és az orosz szán- gyénkben, Nyírbátor térségében egy komoly üzem és raktárbázis kidékot tekintve ez az együttmûködés más, mint korábban, hiszen nem alakítása is. csak és nem elsôsorban áruszállításról van szó. Oroszországban az egyik Szeretném még hozzátenni – fogalmazott Gazda László –, hogy mi bícél a mezôgazdaságot illetôen az önellátás megteremtése, ennek érde- zunk abban, és készek is vagyunk arra, hogy fokozzuk a magyar-ukránkében gépek, technológiák, vetômagok vagy tenyészállatok beszerzésé- orosz gazdasági kapcsolatokat a kölcsönös elônyök jegyében. Nagy leben érdekelt, támaszkodva a magyar szakmai tudásra és tapasztalato- hetôségeket látok a logisztika mellett az integrált mezôgazdasági terkra. A magyar – köztük a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei – vállalkozá- melésben, a megújuló energia hasznosításában, de az oktatásban, képsok közös cégek létrehozásával lehetnek jelen az orosz piacon, haté- zésben is lehetnek kifejezetten hasznos együttmûködések. Fontosnak kony munkamegosztásra épülô, komplex együttmûködéseket kidolgoz- tartjuk továbbá, hogy a magyar kis- és középvállalkozások is megtalálják va. Így a magyarországi cégek, vállalkozások tevékeny részesei lehetnek a helyüket a Moszkva megyével és a többi orosz régióval alakuló együttaz oroszországi mezôgazdaság fejlesztésének. Hasonló együttmûködé- mûködésünkben. Várjuk az orosz beruházókat Szabolcs-Szatmár-Bereg sek, közös vállalatok jelenthetik a jövô útját az ipar területén és más megye ipari parkjaiba is. A lehetôségek adottak, közös feladatunk, hogy ágazatokban is. az elképzeléseket tartalommal töltsük meg.

Újabb tárgyalások

közigazgatási államtitkárán kívül fogadta Benedek Fülöp, az FVM államtitkára, és tárgyalásokra került sor az EXIMBANK Zrt., az Ikarus Holding, valamint számos magyar agrár és élelmiszeripari cég képviselôivel. Putyin elnök februári magyarországi látogatását követôen felélénkültek a regionális kapcsolatok is, azóta Vologda megye, a sztavropoli terület, és most Uljanovszk megye kormányzója látogatott Magyarországra. Az elmúlt idôszakban számos megállapodást írt alá a GKM az Oroszországi Föderáció régióival: a Csuvas Köztársasággal, Szverdlovszk és Cseljabinszk megyékkel, valamint Moszkva városával. A magyar-uljanovszki kapcsolatok a kialakulás stádiumában vannak. Az elmúlt három évben a megyébe irányuló magyar export nem volt számottevô, a magyar import pedig néhány százezer dollárt tett ki. Orosz statisztikai adatok szerint Magyarország a megye exportjában a 13. helyen áll.

Gilyán György elmondta, hogy a most aláírt dokumentum keretjellegû, tartalmazza mindazokat a szempontokat, hogy miként kívánják a felek elôsegíteni a kétoldalú kapcsolatok erôsítését. Az államtitkár jelezte, hogy szeptember elején magyar üzletemberek utaznak Uljanovszk megye több városába, hogy a helyi vállalkozókkal felmérjék az együttmûködés konkrét lehetôségeit. Úgy vélekedett, hogy magyar viszonylatban a tudományos együttmûködésre is lehetne építeni, egyetemeik, fôiskoláik részt vehetnének tapasztalatcserében.

Kapcsolatok Szergej Morozov emlékeztetett arra, hogy megyéjüknek korábban szoros kapcsolata volt Veszprém megyével. Szándékaik szerint ezt szeretnék feléleszteni, illetve más megyékkel is testvéri kapcsolat létesítésére törekednek.


Oroszország

10

Közelebb az ügyfelekhez

A további okokról és a Mehib tevékenységérôl Szakács Tibor vezérigazgató tájékoztatta lapunkat. A hatékony jelenlét azt jelenti – összegzett elöljáróban –, hogy közelebb legyünk az ügyfelekhez, gyorsabban cserélhessünk információkat és reagálhassunk az orosz partnerekkel kapcsolatos kérdésekre, tennivalókra.

Milliárdos lehetôségek – Nem csak konkrét üzletek bonyolításáról van szó – részletezte a vezérigazgató –, de meg kell ismerni és érteni az orosz piacot, az ott zajló folyamatokat, hogy a kockázatvállalást illetôen rugalmasan tudjunk reagálni. Célunk továbbá, hogy pontosan megismerjük azt az orosz szabályzórendszert, ami meghatározza az üzletkötések hátterét. Jó, ha tisztában vagyunk a kereskedelmi kapcsolatokkal és költségvetési viszonyokkal, amelyek alapján az orosz régiók, önkormányzatok mûködnek. Az állandó jelenléttel azt is demonstrálni szeretnénk, hogy nyitottak és készek vagyunk a különbözô üzleti konstrukciókra Oroszországban. – Miért pont most került sor az iroda megnyitására? – Partnereink piaci aktivitása mára elérte azt a szintet, ami megalapozottá tette, hogy folyamatos és állandó jelenlétünk legyen Oroszországban. Az orosz piacon folyamatban lévô komolyabb ügyletek, amelyeknek részesei vagyunk, elérik az egymilliárd amerikai dollár értéket, ezek között a néhány millióstól a százmilliósig széles a skála. Szakács Tibor beszélgetésünk során utalt arra is, hogy hihetetlen fellendülés jellemzi most az orosz piacot a beruházások tekintetében, s ebben a magyar cégek is részt kívánnak venni, mint azt a példák mutatják. Látszik az is, hogy az Orosz Föderációban nagy az igény a külföldi finanszírozású beruházások, üzletkötések iránt. A magyar partnerek mellett szóló érv, hogy a magyar pénzintézetek olyan kamatszinteket kínálnak ügyfeleiknek, (az alapkamat 4-6%, a magyar agráripari termékek orosz piacra jutása esetén az alsó határ a jellemzô), amelyek keresetté teszik ezeket a finanszírozási konstrukciókat. Ez a kamatszint pedig úgy valósítható meg, ha a Mehib hitelbiztosítása is vele jár, hiszen kevés olyan bank van, amelyik saját kockázatra ad hiteleket ezen a piacon. Ezeknek a lépéseknek köszönhetô az, hogy rövid-, közép és hosszú lejáratú ügyletek valósulhatnak meg, a remények és kilátások szerint mind nagyobb számban. – Milyen jellegû ügyletek a jellemzôek? – Elsôsorban olyanokról van szó, amelyekben a magyar mellett a másik fél oroszországi önkormányzati vagy régiós kötelezettségvállalás mellett jelenik meg. A jellemzô területek közé tartozik az egészségügy, az energetikai projektek, az infrastrukturális fejlesztések és a szociális lakásépítési program. Az utóbbi terén a magyarok úttörô szerepet játszanak, hiszen az elsô ilyen típusú projekt magyar beruházó révén, magyar banki háttérrel, a Mehib hitelbiztosítása mellett valósult meg.

Márciusban Moszkvában megnyitotta irodáját a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib). Célja: hatékony és állandó jelenlétet biztosítani a Mehibnek, hiszen számos, az orosz piacot érintô export ügylet részese.

A jôvô útja – Mi a továbblépés iránya, hogyan fokozható a magyar cégek oroszországi jelenléte, párhuzamosan a Mehib szerepvállalásával? – Napjaink jellemzôje, hogy a hagyományos áruexport felôl, illetve a mellett a figyelem a projekt-finanszírozási ügyletek, illetve a befektetés jellegû konstrukciók felé irányul. A magyar cégek is befektethetnek – és be is fektetnek! – Oroszországban, ott üzemeltethetik a vagyont, illetve orosz partnerükkel közösen mûködtethetik beruházásukat. Kimondhatom, hiszen Putyin elnök úr magyarországi látogatása során is kijelentette: az orosz fél el is várja, hogy a magyar beruházó tulajdonosi kockázatot is vállalva garantálja a beruházás sikeres mûködését. A mi küldetésünk – értem ez alatt a moszkvai irodánk tevékenységét is –, hogy ha a magyar cég megtalálta orosz partnerét, az általuk kötött szerzôdés fizetési feltételeit javítsuk, a vevôkockázatokat kezeljük. Ennél persze többrôl is szó van. Hiszen ha kialakítunk egy jó pénzügyi konstrukciót, az újabb ügyleteket generál. Erre jó példa, hogy már több orosz partner megkeresett bennünket, hogy magyar partnert találjunk számukra, akik mi közremûködésünkkel valósítják meg az üzleteket, beruházásokat. A jövôben még hatásosabbak szeretnénk lenni – tette hozzá Szakács Tibor –, ami azt jelenti, hogy a szokásostól eltérô tevékenységként mi magunk is mozdulunk az ügyfelek felé. Például beminôsítünk (ratingelünk) orosz piaci partnereket, ezzel a vállalati biztosítási háttérrel pedig a magyar cégek is hatékonyabban tudnak üzletet kötni. A folyamatos jelenlét mindenkinek igen fontos, ezért a moszkvai irodánk révén olyan csapat kialakítása a cél, melynek tagjai jól ismerik a helyi piaci viszonyokat és szabályzókat, alkalmasak a lehetôségek közvetítésére, az orosz partnerekkel való együttmûködésre.

Együtt másokkal – Moszkvában kihez fordulhatnak az érdeklôdôk? – Réthi Sándor az iroda vezetôje, aki jól ismeri Oroszországot, az ottani gazdasági folyamatokat, s már évek óta együttmûködô partnere, tanácsadója, a Mehibnek. Hiszen például kutatásokat végzett, illetve szakembereinkkel járta Oroszországot és segített kialakítani sikeres konstrukciókat. A képviselet megnyitása lehetôséget ad arra, hogy társintézményeink is építhessenek rá, például. az Eximbank az ex-

Szakács Tibor

portügyletek finanszírozásával, vagy a Corvinus Befektetési Rt. a melynek ugyancsak célja, hogy a külpiacokon izgalmas magyar projekteket generáljon tôkebefektetésekkel. Természetesen, miként eddig, ezután is hatékony együttmûködésre törekszünk a magyar képviseletekkel, így a moszkvai és jekatyerinburgi kereskedelmi képviselettel, a nagykövetséggel, a gazdasági attasékkal. Végezetül szeretném megjegyezni, hogy a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tervei között szerepel, hogy a közeljövôben Ukrajnában fokozza tevékenységét. Ez majd egy következô beszélgetés témája lehet a HÍD olvasói számára.

A Mehib képviseleti irodája elérhetségei: Képviseletvezetô: Réthi Sándor 123242 Moszkva, Krasznaja Presznya u. 1-7. Telefon: 00-7-495-252-5450 Fax: 00-7-495-255-1050 E-mail: mehib1@hungary.ru, mehib2@hungary.ru

Következô számunkból • Célkeresztben Románia • Fehérorosz kapcsolatok • Az orosz kamara Magyarországon • Vásári visszapillantók • és még sok hasznos információ…


11

MOMENTÁN VÁMÜGYNÖKSÉG H– 4400 Nyíregyháza, Lujza u. 11. Tel.: (+36-42) 460-084. Fax: (+36-42) 506-212 Internet: www.momentan.hu • Spedíció • Komplex vámügyintézés • Engedélykérelmek • Utólagos eljárások • Kezességvállalás • Reexpediálás • OTP-vámpénztár • Engedélyezett címzett/feladói tevékenység • Közvámraktározás, vámtanácsadás • Reexpediálás Belföldi, közvám, és áfaraktárunkban vállaljuk Ukrajna, Románia irányába – kisebb tételekben – exportra kerülô áruk raktározását, helyi vámkezelését (este és hétvégén is), továbbítását, a tulajdonos rendelkezései alapján.

SunInWest Inc. H–1053 Budapest Ferenciek tere 7–8., 3. lh., 2/11. Telefon: (36-1) 486-0540 Fax: (36-1) 486-0541 E-mail: office@suninwest.com Web: www.suninwest.com


12

Service on Time

H–3104 Salgótarján, Park út 12. Te l . : ( + 3 6 - 3 2 ) 5 1 3 - 6 2 5

Nemzetközi szállítmányozás és logisztika

Hirdessen a Híd-ban! info@feliciter.axelero.net


13


14 

Megrendelôszelvény Megrendelem a HÍD címû lapot a 2006 évre. A 6 lapszám elôfizetési díja 1980 Ft+áfa*. A cég neve:

..............................................................................................

Ügyintézô:

..............................................................................................

Postacím:

..............................................................................................

..............................................................................................

Számlázási cím:

..............................................................................................

Példányszám:

..............................................................................................

Telefon/fax:

..............................................................................................

Dátum / aláírás:

..............................................................................................

* Az ár tartalmazza a postaköltséget. Kérjük, a kitöltött megrendelôt a (06-42) 504-930-as fax számra küldje vissza.


Itthon

15

Rétfalvi György vezérigazgató 2005. május 2. óta vezeti az ITDH-t. Az eltelt egy évben regionális alapokra helyezte az addig megyei alapon mûködô irodahálózatot, racionalizálta és piaci modell alapján átalakította a központi részlegeket. Az így kialakult üzletági szervezet számos újszerû, proaktív projektet, befektetésösztönzési módszert tudott vezetésével hatékonyan alkalmazni, valamint az ügynökség hagyományos kereskedelemfejlesztési tevékenységébe szelektív, nagyobb és kisebb vállalkozások számára egyaránt alkalmazható újféle megközelítést vezethetett be. Az elmúlt egy év történéseirôl és az aktualitásokról beszélgettünk.

Hazánk elismerése – Önt a közelmúltban a WAIPA, (a befektetés-ösztönzési ügynökségek nemzetközi szervezete elnökségi tagjává és egyben a Közép-Kelet Európai régió igazgatójává választották. Mit jelent ez a tisztség? – A WAIPA elnökségi tagság mindenek elôtt Magyarországnak szóló elismerés, kellett persze ehhez exponáltság, azaz az ITDH eredményei. Ez a kinevezés Magyarország elismerése a befektetés-ösztönzésben. Személy szerint nekem az elismerés mellett egyrészt jóval több munkát jelent majd, másrészt lehetôséget arra, hogy regionális igazgatóként megtaláljam a közös pontokat a helyenként konkurens helyenként együttmûködô ügynökségekkel való kapcsolattartásban. Minden nemzetközi megbízás reflektorfényben létet is biztosít, a trendek elemzéséhez hivatalból is közelebb kerülök. A konferenciákon, elôadásokon – hiszen az érdeklôdôk oda mennek –, kiváló lehetôség teremtôdik kapcsolatok felvételére és szélesítésére. – Beszélgetésünk napja évforduló is, hiszen pontosan egy éve lett az ITDH vezérigazgatója. Nem mondhatni, hogy nyugalmi állapot jellemezte akkor a szervezetet… – Valóban, meglehetôsen turbulens viszonyok jellemezték a kht. szakmai megítélését. A kritika szerint nem elég professzionális és nem elég hatékony mûködés jellemezte az ITDH-t, a rendelkezésre álló összeg túl nagy részét élte fel mûködésre, belterjesség jellemezte, egyszóval az ügyfelek keveset profitáltak az ITDH-ra fordított pénzbôl. Hatékonyabb gazdálkodást kell folytatni, ez nyilvánvaló volt. Azóta radikális, de pozitív változások történtek. Ügyfél-orientáltabb lett a szervezet, költségstruktúrában és szervezetében is átalakítottuk. Minôségi cserék és a belsô tartalékok feltárása révén a szervezetség, a hozzáállás, a szakmai professzionalizmus is jelentôsen javult. Ennek következtében a szakmai közvélemény igen pozitívan tekint ránk, bár egy év rövid idô a mûködési kultúra-váltásban, különösen a külpiaci szervezetet illetôen.

Egy év mérlege

Az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) háttérintézménye. Kapcsolatokat teremt a belföldi vállalkozók, az állami és regionális közigazgatási intézmények és a külföldi partnerek között. Az elmúlt évek során kiépült, államigazgatáshoz és a piaci szereplôkhöz fûzôdô formális és informális kapcsolataival, a megszerzett gazdasági és piaci ismereteivel egyedülálló szolgáltatást nyújt.

Két cég egyben – A piaci igényekhez igazodva határoztunk szervezeti és létszámkeretünk módosításáról – avatott a részletekbe Rétfalvi György. – Az adminisztratív kiadások csökkentése érdekében racionalizáltuk a belföldi hálózatunkat. Kevesebben, de reményeink szerint még hatékonyabban dolgozunk. Ma gyakorlatilag két cég mûködik az ügynökségen belül. A társaság egyik része a magyarországi befektetések ösztönzését végzi, segíti a külföldi cégek letelepedését, bôvülésüket. A másik cégünk fôleg a magyar kis- és középvállalatok külpiacokra jutását támogatja, azaz külpiaci szempontból vett kereskedelmi- és üzletfejlesztéssel foglalkozik. Igyekszünk még jobban az egyedi vállalati igényekre koncentrálni. Az exportra törekvô, ezen a téren kezdô hazai cégeknek inkubátorprogramot indítottunk, a konkrét piaci viszonyokhoz igazodó üzleti tervet készítünk számukra. Kialakítottunk az export-elôminôsítô rendszert, amelynek keretében kiszûrjük a külföldi piacra jutásra legesélyesebb cégeket. Nekik fejlesztési, oktatási programjaink révén az eddiginél hatékonyabb segítséget adha-

tunk. Szakma-specifikus egyeztetéseken tájékozódunk arról, mit érdemes és mit tudunk tenni a magyar cégek érdekében. Az ITDH mára a céges versenyszféra kultúrájának irányába mozdult el. Számokkal jelezve míg korábban a céges és állami jelleg aránya 20-80% volt, mára 60-40%-ra alakult a pozíciónk. Mûködésünkben továbbra is a cégszerûség felé törekszünk. – A profit-orientált mûködés megoldás lenne? – Ezt így nem mondanám. A befektetés-ösztönzés többnyire minden országban térítésmentes, mert a kiemelt ágazatoknak állami promóciós segítség kell. A kereskedelemfejlesztési tevékenység viszont szinte kivétel nélkül minden konszolidált OECD országban térítéses alapon zajlik. Az alapszolgáltatás ingyenes, a magasabb hozzáadott érték, a tanácsadás térítéses alapon történik, hozzájárulva az ügynökség finanszírozásához. Van, ahol az állam megpályáztatja a tevékenységet, állami megbízást ad, szerzôdéses alapon. Évente átlagosan 350 befektetési projektet kezelünk, ebbôl nagyságrendileg hatvan-hetven valósul meg, profit-orientáltan körülbelül száz megkereséssel foglalkoznánk, s körülbelül 45 valósulna meg. Mi azonban nem tanácsadó ügynökség vagyunk, ami több országban kutat fel lehetôséget a megbízónak, a mi feladatunk, hogy a lehetô legjobb színben tüntessük fel hazánkat a befektetôk, a mûködôtôke idevonzása érdekében. Nekünk Magyarországot kell promotálni.

Több pénz jut – Ha visszatekint az elmúlt esztendôre, mi volt a legnehezebb, s mit tart kiemelkedô eredménynek? – A legnehezebb az elsô 2-3 hónap volt, hogy a nehézségtömegbôl élhetô, jól mûködô céget

A közelmúltban Kóka János gazdasági miniszter (balról) a Magyar Gazdaságért kitüntetéssel ismerte el Rétfalvi György munkáját.


16 alakítsak ki. Az éves tervet el kellett készíteni, a szervezetet átalakítani. Egy hónap alatt azonban megszületett a támogatási szerzôdésünk és a jóváhagyott költségvetésünk. Amit a legpozitívabbnak mondanék, az az átszervezés gyorsasága úgy, hogy tulajdonképpen a kísérleti nyúl szerepét játszottuk, de nem lehetett kétesélyes a kimenetele. Úgy sikerült át- és újjászervezni az ITDH-t, hogy akár példaként is állítható az államigazgatás elé. Errôl az alapról indulva most már a további szakmai fejlôdésen és bôvítésen gondolkodunk. Az üzleti szférában is rendszeresen meg kell újítani, vagy átszervezni a cégeket a talpon maradás, illetve a versenyképesség megtartása, vagy további növelése miatt. Nincs ez másként a mi esetünkben sem. – Nem csak az ITDH szervezete alakult át, de változott a magyar vállalkozások külföldi kiállításon való részvételének támogatása is. Kevesebb az úgynevezett elsô kategóriás kiállítás, ahol kollektív megjelenésre van lehetôség, talán több a régi második kategóriások száma. – E területen is tükrözôdnek a piaci- és cégigények Ahol a nagy generális kiállítások iránti magyar érdeklôdés és a kollektív megjelenés

igénye, ott így történik. Elsôsorban Romániában és Szerbia-Montenegróban van erre példa. De ahogy Nyugat-Európában és másutt is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szakkiállítások a általános jellegûekkel szemben, úgy a magyar cégek is egyre inkább szakma specifikusan gondolkoznak. Egy cég azért megy ki, sok pénzt áldozva egy külföldi vására, hogy bemutatkozzon és üzleti kapcsolatokat építsen, ez pedig a szakma specifikus kiállítások irányába viszi el a megjelenéseket, hiszen ott jobban, célzottabban lehet kapcsolatokat építeni, s nemcsak a konkurenciával de leendô partnerekkel is találkozni. Mi alkalmazkodunk az igényeknek, ha valahová nagyobb számban kívánnak menni a magyar vállalatok, van lehetôség a támogatott megjelenésre. A múlt évihez képest 15 százalékkal több, 460 millió forintból tudjuk támogatni a kereskedelemfejlesztés különféle eszközeit. Ehhez hozzátenném még, hogy soha ennyi rendezvényt, bemutatót, szakmai fórumot nem szerveztünk, mint ahányat idén tervezünk. Mindezt úgy, hogy a tavalyihoz hasonlóan, idén is négymilliárd forintból gazdálkodunk. Az átszervezésnek köszönhetôen azonban idén több pénz jut konkrét kereskedelemfejlesztési és befektetés-ösztönzési szolgáltatásokra, mint korábban.

A WAIPA A befektetésösztönzési ügynökségek nemzetközi szervezete, a WAIPA (The World Association of Investment Promotion Agencies) elnökségi taggá és egyben a Közép-Kelet Európai régió igazgatójává választotta Rétfalvi Györgyöt, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatóját. Rétfalvi György megbízatása 2 évre szól, így 2006. márciusától 2008. márciusáig látja el a két poszttal járó feladatokat. A WAIPA-t 1995-ben, Genfben alapították. A nemzeti befektetésösztönzési ügynökségeket – összesen 186 ügynökséget, 147 országból – tömörítô szervezet célja fejleszteni az együttmûködést a nemzeti ügynökségek között regionális és globális szinten egyaránt, javítani az információáramlást a tagok között, segíteni a külföldi mûködôtôke (FDI) áramlást, ösztönözni az országok és régiók tapasztalatcseréjét valamint konkrét technikai segítséget, képzési lehetôséget nyújtani. A befektetési ügynökségek természetes partnerei egymásnak, hiszen a tôkekihelyezések tekintetében is eljáró szervezetek, mindkét oldalról támogatják a mûködôtôke globális áramlását.

Névjegy 2005. május 2-ától Rétfalvi György az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatója. Rétfalvi György a Partners J. Walter Thompson reklámügynökségtôl érkezett az ITDH élére. Korábban Magyarországon és külföldön szerzett vezetôi, értékesítési és marketingtapasztalatokat: 1991 és 1999 között a Unilevernél dolgozott különbözô beosztásokban, majd 1999 és 2003 között a Zwack Unicum Rt. vezérigazgatójaként tevékenykedett.

Vásárajánló Mac-Line Kft.

ROMÁNIA: 1. Construct-Ambient, Bukarest, május 17–21. Nemzetközi Belsôépítészeti és Lakberendezési Szakkiállítás) 2. Csíkexpo, Csíkszereda, május 31. – június 02. Általános Vásár 3. Brassó Expo, Brassó, augusztus 30. – szeptember 2. Regionális vásár szakmai napokkal

SZERBIA-MONTENEGRÓ

Tisztelt Partnereink! A MAC-LINE Kft. az alábbiakban ajánlja a 2006. évre azon kereskedelemfejlesztési rendezvényeit, amely Önök számára kül- és belföldön egyaránt kedvezô lehetôséget jelenthetnek termékeik, szolgáltatásaik bemutatására, új üzleti partnerek, együttmûködések felkutatására. Érdeklôdésüket a (06-62) 430-861 telefon és fax vagy a (06-62) 430430-as telefon számon, vagy a macline@ekopark.hu e-mail címen várjuk. Weboldalunk: www.macline.hu.

Itthon

Elérhetôségek: ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. 1061 Budapest, Andrássy út 12. Telefon: 06-1-472-8100 Fax: 06-1-472-8101 E-mail: info@itd.hu Internet: www.itd.hu

1. Interfest, Újvidék, június 02–04. Nemzetközi Bor Fesztivál 2. Topolya Expo és III. Bácska-Land, Bácstopolya, szeptember 07–10. Általános Vásár és Mezôgazdasági-élelmiszeripari Szakkiállítás

BULGÁRIA 1. Printcom, Plovdiv, június 06–10. Nemzetközi Nyomdaipari Szakkiállítás 2. Nemzetközi Technikai Kiállítás + Jármûkiállítás, Plovdiv, szeptember 25–30. A vásár 10 szakkiállítás gyûjtôrendezvénye

Kereskedelemfejlesztési pályázat

Meghirdették az idei Kereskedelemfejlesztési Pályázatot. A pályázat célja, hogy a kereskedelemfejlesztési tevékenység támogatásával megkönnyítse a pályázók külpiaci megjelenését, elôsegítse a magyar termékek nemzetközi elfogadtatását. E célok érdekében vissza nem térítendô támogatás igényelhetô többek között egyes marketing-eszközök meghatározott költségeihez.

Támogatási jogcímek: * Hirdetések megjelentetése külföldi szakfolyóiratokban: Maximum három szakfolyóiratban, évente háromszori megjelentetés költségeihez lehet hozzájárulást kérni, melynek mértéke 50% lehet, egymillió forint értékhatárig.

A Feliciter Kiadó ajánlja ügyfelei részére hirdetés megjelentetésére a PUNTEA c. román nyelvû és a MOCT c. orosz nyelvû lapjait. A PUNTEA nyolc éve Románia egész területén megjelenô gazdasági-üzleti szaklap, a MOCT Ukrajna teljes területén, valamint Oroszország hazánk szempontjából kiemelt régióinak üzleti köreihez eljutó gazdasági-üzleti szaklap.


Svájc

17

Hazánk befektetési célpont

A gazdasági fórumot Svájc második legnagyobb bankjának konferenciaközpontjában rendezték meg az ITDH zürichi irodája, a berni Magyar Nagykövetség, a Svájci-Közép-Európai Kereskedelmi Kamara valamint a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara szervezésében. A rendezvényen jelen volt Marc-André Salamin, Svájc budapesti nagykövete valamint Boros Jenô, a Magyar Köztársaság berni nagykövete is. Urs P. Gauch, a Credit Suisse vállalati kapcsolatokért valamint a nagyvállalati ügyfelekért felelôs vezetôje köszöntôjében pozitívan értékelte a magyar gazdaság fejlôdését valamint a hazánkban uralkodó vállalkozóbarát környezetet.

Kóka János és Marco F. Foglia

Németország

Boros Jenô nagykövet köszöntôje során a szoros bilaterális kapcsolatok hangsúlyozása mellett az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójáról emlékezett meg. Különlegesen ünnepélyes hangulatot kölcsönzött a rendezvénynek Marco P. Foglia, a Phoenix Mecano egykori svájci vezetôjének a kitüntetése. Foglia úrnak, aki a stein am rhein-i alkatrész- és mûszerdoboz gyártó Phoenix Mecano számára épített fel üzemet Kecskeméten, Kóka miniszter úr felolvasta Magyarország Miniszterelnökének köszönetét és átadta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. A Phoenix Mecano 1993 óta jelentôs és sikeres befektetéseket hajtott végre magyarországi leányvállalatánál, mely a kezdetekben 44 fôt alkalmazott és 1,5 millió eurós forgalmat ter-

A magyar gazdasági miniszter Magyarországot mint befektetési célországot népszerûsítette Svájc gazdasági központjában. Dr. Kóka János februárban több svájci nagyvállalattal folytatott bilaterális megbeszélése után Magyarország telephely elônyeirôl tartott elôadást Zürichben számos, fôként a kisés közepes svájci vállalati szférát képviselô vendég elôtt.

melt. Ma 1017 fô dolgozik ugyanezen a telephelyen 88 millió eurós forgalmat generálva. Errôl az óriási fejlôdésrôl és a helyi tapasztalatokról beszélt meggyôzôen Benedikt Goldkamp, a Phoenix Mecano jelenlegi vezetôje. Ezen évek alatt a svájci cég több mint 40 millió eurót fektetett be Magyarországon, amellyel a kecskeméti üzem a Phoenix Mecano legnagyobb termelési telephelyévé, Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb munkaadójává és adófizetôjévé vált. Az üzemben mûanyag- és alumínium dobozokat, villanymotorokat, transzformátorokat, vezérlôrendszereket valamint fóliatasztatúrákat gyártanak. A Zürich központjában megtartott gazdasági fórum legfontosabb eseménye azonban természetesen a magyar gazdasági miniszter „Why Hungary” (Miért Magyarország?) címû elôadása volt, mellyel nagy sikert és elismerést aratott a svájci vállalati vezetôk körében. „A berlini fal Budapesten dôlt össze“ mondta a miniszter, utalva ezzel Magyarország úttörô szerepére a vasfüggöny lebontásában, valamint a demokrácia és a piacgazdaság elsôként történô bevezetésében. Magyarország kedvezô geográfiai fekvése, kelet és nyugat kapujában való elhelyezkedése bázist biztosíthat a Balkán felé a svájci cégek termelés-kihelyezései során. A magyarországi telephelyek erôsségei között – a jó makroökonómiai keretfeltételek és a 4,2%-os gazdasági növekedés mellett – három jellegzetességet emelt ki a miniszter: a megbízható infrastruktúrát illetve a folyamatos autópálya építést, a jól képzett munkaerô produktivitását és a versenyt támogató

Vásárajánló Z 2006 – Die Zuliefermesse

Immáron hetedik alkalommal kerülnek a Zuliefermesse során a beszállítók a középpontba június 20-22. között. A Lipcsei Vásár a kiállítás + szakmai rendezvények + üzletember-találkozók kombinációval Németországban egyedülálló lehetôségeket biztosít Önnek, mint beszállítónak. A Z 2006 fókuszában az autóipar mellett a berendezésekhez, a gép- és szerszámgyártáshoz történô beszállítások állnak, ugyanakkor fontos termékcsoport az elektroni-

ka, fémmegmunkálás, mûanyag- és gumifeldolgozás is. A már hagyományokkal rendelkezô „Einkäufertage” – Beszerzôi Napok alkalmával a kiállítók ingyenesen folytathatnak tárgyalásokat beszállítókat keresô nemzetközi vállalatokkal. További partnerkeresési lehetôség a „CONTACT” - Beszállítók beszállítókkal találkoznak – program, melyen a kiállítók szintén ingyenesen vehetnek részt. A kiállítás ideje alatt szin-

keretfeltételeket. Dr. Kóka János beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország már nem akar az olcsó telephelyek közé tartozni. Erôssége a produktivitás, amelyen keresztül a külföldi vállalatok is sikeresen termelnek Magyarországon. Ezt a tényt a régió országai közül, a hazánkban legnagyobb egy fôre esô befektetési érték bizonyítja legjobban. Ehhez a kormány elônyös adózási rendszer felállításával járul hozzá, pl. a kutatás-fejlesztés területén hazánk az adózási kedvezmények tekintetében a világ vezetô országai között helyezkedik el. Néhány ágazatot a kormány célzottan is támogat, így az elektronikát, az informatikát és a telekommunikációt, a biotechnológiát, az autógyártást, a logisztikát és szolgáltató központok (pl. a regionális call centerek) felépítését. Másik kiemelt fontosságú terület a magyar kis- és közepes vállalatok támogatása, többek között hitelgarancia nyújtásán és egyéb kedvezô kamatkondíciójú lehetôségeken keresztül, hozzájárulva ezáltal, hogy a magyar kis- és közepes vállalatok a külföldi befektetôk megbízható beszállítóivá válhassanak. A svájci vállalatok számára magyarországi befektetéseik során további elônnyel jár a rendelkezésre álló uniós támogatási lehetôségek esetleges felhasználása. A nagy érdeklôdésre számot tartó zürichi rendezvény is bizonyítja, hogy Magyarország számára Svájc, mint tôkeexportôr egyre fontosabbá válik. 2004 végéig a svájci mûködôtôke befektetések állománya elérte a 450 millió eurót. Egyedül 2004-ben a Helvét Államszövetségbôl 42,8 millió euró (2005. elsô három negyedévében pedig már 63,2 millió euró) mûködôtôke érkezett, mellyel Svájc a 7. legjelentôsebb befektetô volt hazánkban. További programunk 2006-ban a magyar vállalatok számára Svájcban: Swisstech 2006 – Basel (http://www.swisstech2006.com/ca/cc/ss/) Szmetana Mónika

tén lehetôségük nyílik a MicroCar 2006 jármûkiállítás megtekintésére, a 10. Jármûipari Beszállítói Konferencián való részvételre, továbbá a Porsche és a BMW gyárak meglátogatására. Az érintett szakmai szövetségekkel, valamint a regionális kereskedelmi kamarákkal karöltve az Interpress Kiállítások Kft. kollektív magyar stand keretében megszervezi kiállítói részvételüket. További felvilágosítással Sziráky László kiállítás-szervezô (1/302-7525/112-es mellék) áll szíves rendelkezésükre, ill. további általános információt a www.zuliefermesse.de internetes honlapon találhatnak. A lipcsei vásárokkal kapcsolatos egyéb kérdésekben Seifert Ibolya vásárképviselô áll szíves rendelkezésükre. (1/302-7525/120-as mellék) A kiállításon ott lesz a Feliciter Kiadó Brücke c. német nyelvû üzleti kommunikációs lapja.


Horvátország

18

Befektetések jogi keretei Elôzô lapszámunkban részletesen szóltunk a déli szomszédunkkal való gazdasági kapcsolatainkról, a horvát gazdaságról, Horvátország külkereskedelmérôl. Most újabb hasznos információkat teszünk közzé.

dr. Sült Tibor

Összeállításunk elkészítésében hazánk zágrábi nagykövetségérôl dr. Sült Tibor vezetô külgazdasági szakdiplomata volt segítségünkre.

Alkotmányos és törvényi garanciák A Horvát Alkotmány garantálja a tulajdonhoz való jogot beleértve a külföldiek tulajdonszerzését, továbbá a vállalkozói szabadságot piacgazdasági alapon. Tiltja monopóliumok létrehozását és garanciákat ad a külföldi beruházóknak. Ezek szerint a tôkebefektetéskor szerzett jogot nem lehet törvényes, vagy jogi úton szûkíteni, a külföldi befektetôk részére garantált a befektetett tôke és a profit kivihetôsége, vagyoni kárpótláskor pedig a piaci értéket kell alapul venni. Külföldi cégek és magánszemélyek tôkéjének befektetése többféleképpen történhet: – a kereskedelmi társaságokról szóló törvény alapján kereskedelmi társaságba való tôkebefektetéssel, – a bankokról és takarékszövetkezetekrôl szóló törvény alapján, takarékszövetkezetet mintegy 0,5 millió eurónak, bankfiókot 1,25 millió eurónak, bankot 2,5 millió eurónak, nemzetközi mûveletekre felhatalmazott bankot 7,5 millió eurónak megfelelô tôkével lehet alapítani, – a kisvállalkozókra vonatkozó törvény alapján egyéni vállalkozóként, – a koncessziókra vonatkozó törvény alapján koncesszió megszerzésével. Külföldiek tulajdonszerzése Külföldi jogi, vagy természetes személy – ha el akarja kerülni a problémákat - legegyszerûbben úgy szerezhet ingatlant, koncessziót, vagy tulajdont, ha céget alapít Horvátországban, és ennek nevére vásárol, mivel a kereskedelmi társaságokról szóló törvény szerint az ilyen cég hazai jogi személynek tekintendô. Külföldi természetes, vagy jogi személyek saját nevükre akkor szerezhetnek ingatlant, ha a két ország közt reciprocitás érvényesül. Magyar jogi és természetes személyek esetében ugyan ez fennáll, de az engedélyezés több évig is elhúzódhat, elutasítás esetén elveszhet a foglaló, az ingatlan legális bérbeadása pedig csak egyéni vállalkozóként történô bejelentkezéssel – bonyolult és költséges módon – történhet. Koncesszió A koncessziós törvény” (Zakon o koncesijama, Narodne novine 89/92) szerint a stratégiai célú természeti kincsek (nyersanyagok, tengerpart) tartós állami tulajdont képeznek, és nem idegeníthetôek el, gazdasági kihasználásuk kizárólag koncesszió alapján történhet. Koncesszió nyilvános felhívás, vagy pályázat alapján, hazai és külföldi jogi, vagy természetes személyeknek egyaránt adható. A megyei önkormányzat 12, a kormány 33, a Szábor 99 évre adhat koncessziót, a korlátozásokat specifikus törvények – például a kommunális szolgáltatásokról szóló törvény, vagy a bányászati törvény – szabályozzák. Cégalapítás, társasági formák, képviselet A kereskedelmi társaságokról szóló törvény (Zakon o trgovačkim društvima, Narodne novine 111/93, 1993.12.15., illetve 34/99, 52/00 és 118/03 módosításai) szabályozza a létrehozható társaságok formáit és a külföldi tulajdonosokra vonatkozó alapvetô feltételeket. A törvény szerint külföldiek társaságokat kizárólagos tulajdonnal is alapíthatnak. A cégalapítás a Kereskedelmi Bíróság (Trgovački Sud) cégjegyzékébe történô bejegyzéssel történik. Lényeges, hogy a külföldi cég, mielôtt bármi módon – például vállalkozási szerzôdés alapján – megkezdi tevékenysé-

gét Horvátországban társaságot, legalább fiókot köteles bejegyeztetni. A leggyakoribb társasági formák az alábbiak: Részvénytársaság (d.d.) alapításakor a minimálisan szükséges tôke mintegy 27 ezer eurónak megfelelô kuna összeg . Korlátolt felelôsségû társaság (d.o.o.) mindössze 2,7 ezer eurónak megfelelô kuna alaptôkével alapítható. Az alapítási költségek elszámolhatók a társaságra. Társaság, illetve egyéni vállalkozás Horvátországban 2005-tôl több nagyvárosban (Zágráb, Split, Rijeka, Eszék stb.) egyablakos rendszerben is bejegyeztethetô. Az eljárás menete a www.hitro.hr honlapon angol nyelven is megtalálható, illetve a formanyomtatványok, valamint befizetési szelvények letölthetôk. Azon külföldiek, akiknek hazájukban bejegyzett telephelyük van – mielôtt sok kötelezettséggel járó céget alapítanának Horvátországban – a cégbíróságon fiókot, vagy a Gazdasági Minisztériumban képviseleti irodát jegyezhetnek be. A fiókvállalat az anyacég nevében járhat el. A képviseleti iroda nem jogi személy, nem köthet szerzôdéseket és bevételekre sem tehet szert. Horvátországban a külföldi természetes személyek részére megengedett az egyéni vállalkozóként történô mûködés, ehhez kereskedôi engedélyt kell szerezni, és a Kereskedelmi Bíróságon regisztráció szükséges. Adórendszer, társadalombiztosítás A nyereségadó mértéke 20%. A 2004. évi nyereségadó és SZJA törvények megszüntették az osztalékadót. (Mindössze a 2005. január 1. elôtt keletkezett nyereségbôl származó osztalék után kell megfizetni az addigi 15 % forrásadót.) A személyi jövedelemadó 2005-ben havi 1.600 kunáig (kb. 210 euró) 0%, 3.200 kunáig 15%, 8.000 kunáig 25%, 22.400 kunáig 35%, e felett 45%. Helyi adót a települések az SZJA 30%-ának mértékéig vethetnek ki. A 22%-os általános ÁFA kulcs mellett a kenyérre, tejre, anyatejpótlóra, gyógyszerekre, egyes egészségügyi eszközökre és könyvekre 0% a forgalmi adó. 22% ÁFA terheli a szolgáltatásokat is, kivéve a külföldi turisták szervezett nyaralását, amelyre a kulcs 0%. Tervezik az ÁFA csökkentését, az EU társulás megköveteli a 0%-os kulcs megszüntetését. Fogyasztási adót kôolajszármazékokra, dohánytermékekre, sörre, szeszes italokra, üdítô italokra, kávéra, repülôgépekre, vízi jármûvekre, személy- és egyéb gépkocsira kell fizetni. Ingatlanvásárlás esetén 5% ingatlanforgalmi adó fizetendô. Egyes környezetszennyezô tevékenységek után környezetvédelmi adót kell fizetni. 2003. január 1-tôl változatlanul a munkaadó a bruttó bér után összesen 17,2%, a munkavállaló pedig 20,0% nyugdíj-, baleset- és egészségbiztosítási, illetve foglalkoztatási járulékot fizet. 2002. óta magán nyugdíjpénztárakra is építô nyugdíjbiztosítási rendszer van életben. Befektetések ösztönzése A 2000. évi 73/00 sz. Befektetés ösztönzési törvény, a 2004. évi 127/04 sz. Nyereségadó törvény, és a 2004. évi 127/04 sz. SZJA törvény különféle, de igen korlátozott kedvezményeket határoznak meg: A 4, 10, 20 és 60 millió kuna (kb. 0,5, 1,3, 2,7 és 8,0 millió euró) értéket meghaladó, legalább 10, 30, 50, illetve 75 új munkahelyet létrehozó beruházásokra 10 évig 10%, 7%, 3%, illetve 0% kedvezményes nyereségadó kulcsot, a termelôeszköz apportra vámmentességet, más területen pedig foglakoztatási hozzájárulást, telkek és infrastruktúra akár ingyenes juttatását biztosítja. E kedvezményeket kizárólag újonnan alapított cégek vehetik igénybe, ugyanakkor a törvény nem határozza meg, hogy mit jelent az „új cég” fogalma, így – mivel az ingatlan bejegyzése, vagy az építési engedély megszerzése több évig is eltarthat – kétségessé válik a kedvezmények igénybevehetôsége. Az adókedvezmény összege nem haladhatja meg a befektetés értékét. Apportként bevitt telkek, 1 évnél régebbi épületek, és használt munkaeszközök sem számíthatók be a befektetési összegbe. A gazdaságilag elmaradott, területeken, hegyvidéken mûködô cégek – ha több mint 5 állandó munkaviszonyban lévô, legalább 9 hónapja ott élô alkalmazottat foglalkoztatnak, akik legalább fele különlegesen kezelt területen lakik – a zónától függôen a nyereségadó 25, 50 vagy 75%-át fizetik. Vukovár városára teljes nyereségadó-mentesség van ér-


19 szágban, akár egyénileg, akár bejegyzett cég alkalmazottjaként, ideértve az ügyvezetô igazgatókat is, munkavállalási vagy üzleti engedélyt kötelesek szerezni. Munkavállalási engedély nélkül a tulajdonos, az ügyvezetô, az igazgatóság és a felügyelô bizottság tagja akkor tevékenykedhet, ha nincs munkaviszonyban a cégnél, és munkavégzése nem haladja meg az évi összesen 3 hónapot. Hasonlóan nem kell munkavállalási engedély – aláírt megállapodás alapján – a helyieket betanító, vagy továbbképzô külföldi A szabadkereskedelmi zónáknak nevezett ipari park jellegû területe- cég alkalmazottjainak, ha megszakítás nélkül legfeljebb 3 hónapot dolken „A vámszabad zónákról szóló törvény” (Zakon o slobodnim zonama, goznak, továbbá a leszállított gépek és berendezések szerelôinek alkalNarodne novine 44/1996) és a Nyereségadó törvény szerint a szabadke- mankéntlegfeljebb 30 nap, összesen évi 3 hónap munkavégzés esetén. reskedelmi zónákban mûködô cégek a nyereségadó 50%-át fizetik. Üzleti engedélyt (poslovna dozvola) kérhet az egyéni vállalkozó, illetve A szabadkereskedelmi zónában 1 millió kunát (kb. 135 ezer euró) megha- a cég többségi tulajdonosa ügyvezetési, felügyeleti feladatok végzésére. ladó építkezés esetén a társaság az elsô 5 évben teljes nyereségadó-men- Munkavállalási engedélyt (radna dozvola) kell szerezni a Horvátországban tességet élvez. A kormány nagyobb kedvezményekrôl is határozhat. bejegyzett cégnél alkalmazandó külföldi dolgozók részére, ami rendkívül A kutatási-fejlesztési tevékenységre bejegyzett nehéz. A kiadható engedélyek számát tevékenyadóalanyok teljes egészében mentesülnek a ségenként és megyénként kvótákhoz kötik. Az nyereségadó megfizetése alól. További információk: évente meghatározott kvóták a már meglévô Magyar Köztársaság engedély meghosszabbítására elegendô, illetve Munkavállalási engedély Zágrábi Nagykövetsége néhány hiányszakmákra (pl. hajóépítô, oktatási, A „Külföldiekrôl szóló” törvény (Zakon o 10000 Zagreb, Pantovcak 128, egészségügyi, idegenforgalmi szakmákra) vostrancima, Narodne novine 109/03) szerint Tel: +385-1-4822-055, natkozik. A cégek kulcsfeladatait végzô szemékülföldi természetes személyek, ha bármilyen Fax: +385-1-4822-051 lyek – egyedi elbírálással – kvótán kívül kaphatmódon munkát kívánnak végezni Horvátornak engedélyt.

A zágrábi külgazdasági szakembereink tapasztalatai alapján a legkritikusabb területek az ingatlanokkal kapcsolatosak. Felsorolunk néhányat:

Ingatlanvásárlás engedélyezése Annak, aki nem jegyez be horvát céget, hanem magyar jogi, vagy természetes személyként – viszonossági alapon – kíván ingatlant vásárolni, súlyos kockázatokkal kell szembenéznie. A horvát Külügyminisztérium nem adja meg a hozzájárulást, ha rendezetlenek a tulajdonviszonyok, illetve ha engedély nélkül épített ingatlanról van szó. Mivel a közigazgatási hivataloknak, helyi gazdasági érdekekre hivatkozva, Magyarországon is joga van megtagadni a hozzájárulást külföldiek ingatlanvásárlásához, e lehetôséget – a viszonosság elve miatt – Horvátországban sem lehet kizárni. A hozzájárulás nélkül az adás-vételnek nincs jogi érvénye, elveszhet a foglaló. Telekkönyvi bejegyzés Horvátországban még mindig két nyilvántartás létezik: telekkönyv és kataszter. Folyamatban van az ingatlan nyilvántartás digitalizálása, a restanciák feldolgozása, az „elektronikus földkönyv“ Interneten már részlegesen hozzáférhetô (www.pravosudje.hr digitalne zemljis-

> Körbetartozások. Bár javul a helyzet, számolni kell egyes horvát cégek rossz fizetôképességével. Óvatosság szükséges, mivel a jól mûködôk mellett több ezer horvát cég van csôd közeli helyzetben. > Utazás. Horvátországba új személyigazolvánnyal, útlevél nélkül is be lehet lépni. A vámosok belépéskor napi 100 euró, illetve szállásfoglalás esetén napi 50 euró bemutatását kérhetik. Legegyszerûbb személygépkocsival utazni, de jó lehetôségeket kínálnak a MALÉV naponta indított Zágráb-Budapest, illetve a nyári idôszakban közlekedô spliti, dubrovniki járatai. Rendszeres belföldi légi járatok a fôváros Pula, Zadar, Split és Dubrovnik között közlekednek. A szigeteket hajójáratok kötik össze,

Horvátország

vényben 2014-ig. A fejletlen területeken a dolgozók személyi jövedelemadó kedvezményt élveznek, szélesebb az adóalap adómentes sávja. Ingatlanforgalmi adó nem fizetendô, amennyiben az új tulajdonos folytatja az ingatlanban az addig folytatott tevékenységet. A felújításhoz és korszerûsítéshez szükséges berendezések és alkatrészek – az évente meghatározott kontingensek erejéig – vámmentesek, ilyenkor importengedélyt kell kérni.

Ingatlan ügyek ne knjige). Az ingatlanszerzést – amíg az egységesítés folyik – mindkét helyen be kell jegyezni. Mivel a két nyilvántartás eltérhet, vásárlás elôtt helyi szakértôkkel (ügyvéd, ingatlanközvetítô) célszerû az ellenôrzést, illetve a bejegyzést intéztetni. A bejegyzés feltétele a külügyminisztériumi engedély és az ingatlanforgalmi adó megfizetése.

délyeket sokszor informális szempontok szerint bírálják el. Nagyobb beruházásoknál környezetvédelmi hatástanulmányt is kell készíteni, a terveket 30 napra nyilvánosan kifüggesztik, és az észrevételeket bizottságok, hatóságok mérlegelik. Fontos ezért a beruházás helyszínének megfelelô kiválasztása, ahol az önkormányzat együttmûködô.

Építési engedélyek Rendkívül hosszadalmas és bonyolult, több évig is elhúzódhat az építési, felújítási engedélyek kijárása. A 2004. évi Területrendezési törvény és a „Védett tengerpart menti terület rendezésérôl és védelmérôl szóló rendelet” most dolgozták át az országos, megyei és önkormányzati területrendezési terveket. Különösen megszigorították az Adria partján történô építkezés feltételeit, védettnek nyilvánítva a szigetek teljes területét, a szárazföld partvonaltól számított 1000 méteres, továbbá a tenger 300 méteres sávját. Precedensként leromboltak néhány engedély nélkül épült családi házat, nyaralót. Az elvi és a kivitelezési enge-

Ingatlan hasznosítás Csalódhatnak azok, aki bérbeadás céljára vásárolnak saját nevükre ingatlant. A Vendéglátói tevékenységrôl szóló törvény szerint vendéglátói tevékenységet (étel készítése, felszolgálása, szálláshelynyújtás) csak kereskedelmi társaságok, egyesületek és egyéni vállalkozók (obrtnik), magánszemélyként pedig kizárólag horvát állampolgárok folytathatnak. Külföldi személy saját ingatlanját kizárólag úgy adhatja bérbe, ha az illetékes fôvárosi, illetve megyei közigazgatási hivatalnál egyéni vállalkozóként regisztráltatja magát, vagy saját céget jegyeztet be!

Sorokban Krk és Pag szigetekre hídon is át lehet hajtani. A Horvátországba érkezô külföldi – ha nem szállodában, vagy fizetô vendégszolgálatnál lakik – azonnal köteles bejelentkezni a rendôrségen, tiltott a vadkempingezés. A kuna középárfolyama 7,3–7,5 HRK/EUR körül mozog, a szállodák, éttermek és az élelmiszerüzletek a magyarországinál esetenként 20–30% drágábbak, a benzin ára hasonló, mint nálunk, a diesel üzemanyag némileg olcsóbb.

> Munkaszüneti napok. Január 6. – Három Királyok Ünnepe; május 1.- Munka Ünnepe; június 22. - Fasizmus Elleni Harc Napja; június 25. - Államiság Napja; augusztus 5. - a Gyôzelem és Hazafias Hála Napja; október 8. Függetlenség napja; továbbá Húsvét Hétfô, Úrnapja (június 15.), Nagyboldogasszony (augusztus 15.), Halottak Napja (november 1.), Karácsony és Újév. > Jó tudni. Az üzleti kapcsolatfelvétel során érdemes tekintettel lenni arra, hogy a horvátok döntô többsége katolikus, érzelmi elemek is megjelennek a szerb, bosnyák, vagy szlovén kapcsolatok értékelésében, érzékenyek a szerb, a horvát és a bosnyák nyelv közti különbségekre.


20

Románia

Horvátország

A célokról, a kamara szolgáltatásairól és tagságáról Almási-Gátai Éva, az MKIK MagyarHorvát-Bosnyák Tagozatának titkára adott tájékoztatást lapunknak. – A 2006. tavaszán Zágrábban megalakuló Magyar-Horvát Kamara általános célja a Magyarország és Horvátország közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok ápolása, tagjai gazdasági érdekeinek elômozdítása összegezte a lényeget. További célja, hogy a HorvátországA közös kormányülésen is szó esett artovábbítsa azokat a helyi és a magyarországi ban mûködô magyar tulajdonú cégek, illetve a ról, hogy – a Magyar Kereskedelmi és gazdasági-, kereskedelmi-, politikai helyzetMagyarország iránt érdeklôdô vagy magyar céIparkamara (MKIK) kezdeményezésére rôl, úgy nyomtatott, mint elektronikus formágekkel kapcsolatban lévô horvátországi cégek megalakuló – Magyar–Horvát Kamara ban. Mindezeken túl rendezvények, szakmai számára szolgáltatásaival szakmai támogatást létrejötte további lendületet adhatna a szemináriumok szervezése, illetve az adott nyújtson. A kamara ugyanakkor a kis- és kögazdasági együttmûködésnek, elôsegíországba irányuló gazdasági delegáció prozépvállalkozások számára is értékes informátene konkrét, a közös célokat szolgáló gramjának koordinálása is a kamarai szolgálciókkal szolgál a két ország gazdaságáról, üzleintézkedéseket. tatás részét képezi. Az adott ország vonatkoti szokásairól és aktívan hozzájárul a partnerzásában meglévô értékesítési, beszerzési és kapcsolatok fejlesztéséhez. beruházási lehetôségek nyilvántartása, az ér– Ki lehet a kamara tagja? dekeltek felé történô továbbítása, adatbázis kialakítása ugyancsak a – A Magyar-Horvát Kamara tagja lehet horvátországi bejegyzésû, ma- tagság érdekeit és hasznát szolgálja. gyar tulajdonosi háttérrel rendelkezô cég, magyarországi gazdasági A Magyar-Horvát Kamara multilaterális, bilaterális, illetve regionális kapcsolatok iránt érdeklôdô horvát cég, illetve a horvátországi gazdasá- szinten együttmûködési és kooperációs projekteket kezdeményez gi kapcsolatok iránt érdeklôdô magyarországi vállalat. A kamarában majd, illetve ilyeneket támogat európai uniós forrásokra támaszkodva, tagságot a tagsági díj megfizetésével lehet szerezni. ezzel is hozzájárulva a két ország vállalkozói gazdasági és mûszaki kap– Milyen szolgáltatásokat vehet igénybe a tagság? csolatainak fejlesztéséhez. – A kamara szolgáltatásai közé tartozik üzleti kapcsolatok elôsegítése a Magyarország és Horvátország cégei számára tehát a kamara testre két ország vállalatai között, tehát közvetít, kapcsolatokat ápol és toszabott információkkal, szolgáltatásokkal kíván segítséget nyújtani, a vábbfejleszti azokat. Lehetôség nyílik egyéni igények teljesítésére is, így gazdasági kapcsolatok további fejlesztését szem elôtt tartva – mondta például az érdeklôdô vállalkozások számára megfelelô partnercégek befejezésül Almási-Gátai Éva. felkutatására, címlisták biztosítására. Mindezek segítésére internetes szolgáltatás bevezetése is a tervek között szerepel. Fontos feladat, hogy a Magyar-Horvát Kamara képviseli a gazdasági kapcsolatokban résztveTovábbi információ a témáról: vô tagok érdekeit a horvátországi és a magyar kormányzati szervek, hatóságok és egyéb intézmények elôtt. A kamara beruházási és értékesíAlmási-Gátai Éva tési tanácsadást nyújt, támogatást ad a tagvállalkozások számára az Pécs-Baranyai Kereskedelmi adott piacon történô megjelenéshez, tanácsokkal szolgál a piaci stratéés Iparkamara gia felépítéséhez, az optimális értékesítési lehetôségek kialakításához. – A kellô információk birtoklása komoly elônyöket jelent egyH-7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. egy üzletember számára. Hírekkel, tudnivalókkal is szolgál a kaTelefon: +36-72-507-126, mara a tagjainak? Fax: +36-72-507-122 – Természetesen az alap feladatok közé tartozik, hogy a MagyarE-mail: almasi@pbkik.hu Horvát Kamara aktuális gazdasági információkat nyújtson, gyûjtse és

Magyar-horvát kamara alakul

Megalakult a Román-Magyar Kereskedelmi Kamara Kolozsváron. Az intézmény céljairól, létrehozásának körülményeirôl Radetzky Jenôt, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökét, a vegyes kamara ötletének kigondolóját és megvalósítóját kérdeztük.

Új kamara

– Miért született meg a közös kamara létrehozásának ötlete? Miért volt idôszerû éppen most létrehozni ezt az intézményt? – Testületi döntés volt. Most láttuk elérkezettnek az idôt, hogy elkezdjük annak az országhatárokon túli kamarai hálózatnak a kiépítését, amilyen már a németeknek, franciáknak vagy az angoloknak van, akik a legfontosabb partnerországokban, az ottani vállalkozókkal együtt vegyes kamarákat hoztak létre. A magyar gazdaság most érett meg erre a helyzetre. Természetesen oka van, hogy pont Románia felé nyitottunk elôször. Hiszen ez az ország az egyik legfontosabb kereskedelmi partnerünk, s ugyanakkor kiemelkedô jelentôségû célpont a magyar tôkebefektetôk számára is. Románia közelgô uniós csatlakozása még inkább szükségessé teszi jelenlétünk megerôsítését a térségben. A vegyes kamara létrehozása egyike azon kevés gazdaságpolitikai döntésnek, amelyet egyik irányból sem lehet támadni. – Véleménye szerint hogyan érvényesülhet a régiós alapelv a Kárpát–medencé-

Radetzky Jenô

ben? Hogyan tudja kihasználni térségünk az ebben rejlô lehetôségeket?

– A kolozsvári kamaraalapítón az elôadások nagy része arról szól, hogy ha összefogunk, egy multikulturális rendszerben lehetôségünk nyílik rá, hogy jelentôs gazdasági fejlôdést indítsunk el ebben a régióban. A most alakult vegyes kamara ennek a gazdaságpolitikának egyik hirdetôje lesz. A magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyébként a Szülôföld programmal együtt ezt az alapelvet képviseli. – Miért éppen Kolozsvárra esett a választás? – Fontos szempont volt, hogy a város Bukarestbôl és Budapestrôl egyaránt gyorsan megközelíthetô legyen. Ezzel párhuzamosan azért a román fôvárosban is létrehozzuk a vegyes kamara egyik irodáját. Ugyanakkor fontos motívum volt az is, hogy a vállalkozók fôleg ebbôl a térségbôl keresik a kapcsolatokat egymással. – Kikre számít a kamara, amikor a tagokat keresi? Elsôsorban nagyvállalkozókra, vagy a kis- és középvállalkozói rétegre is?


21

Románia

– Az ajtónk nyitva áll mindenki elôtt, aki a két ország gazdasági együttmûködésében érdekelt. A Román-Magyar Vegyes Kamara mintegy 20-25 alapító taggal indul, akik különleges jogokkal is bírnak, de további csatlakozókat is várunk. Az alapítók elsôsorban román és magyar nagyvállalatokból állnak. A kamara létrehozására elvi, erkölcsi támogatást kaptunk a két kormánytól, a magyar kormány pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán keresztül a rendezvényeink támogatásáról is biztosított, sôt anyagi támogatást kapunk az információs hálózat kiépítésére is. A vegyes kamara, önkéntes tagságú intézmény, amelyet azonos célú vállalatok hoznak létre, és amely igyekszik az európai és magyar

kamarákra támaszkodva, speciálisan a két ország gazdasági kapcsolataiban felmerülô problémákat megoldani. Ez nem csak egy üzleti közösség, hanem határozottan lobbi-szervezet, amely konkrét fejlesztési célokkal rendelkezik, forrásokat tud felmutatni és információkat adni, tehát az összes olyan jellemvonással rendelkezik, mint a kamarák általában. – A mindenkori magyar kormányok hosszú távú terveiben mennyire kapott helyet a határon túli magyar vállalkozókkal történô együttmûködés? – Úgy vélem, ez mindig fontos kérdés volt. Azonban most elôször történt ez politikamentesen. Kolozsváron minden magyar és román politikai erô képviseltette magát, s mindenki az

együttmûködés tartós és jövôbeli támogatásáról nyilatkozott. Ritkán adódik olyan gazdaságpolitikai döntés, amely ilyen támogatottsággal bír, mint ez. – Hogyan tudja a most alakult kamara elôsegíteni az amúgy dinamikusan fejlôdô gazdasági kapcsolatok további fejlesztését? – Segíteni fogjuk a tôke, a piac vállalati szinten történô egymásra találását. A román jogi státuszunkat arra szeretnénk felhasználni, hogy a magyar befektetôk érdekeit a törvényeknek megfelelôen képviseljük. Ezzel kapcsolatban Bukaresten keresztül lobbi tevékenységet is végzünk. Polgárdi Erika

A kamarai tagozat

Tevékenységükrôl Rák János Zoltán, a tagozat A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara zet felmérése, elemzése ezekrôl, tagjainknak titkára adott tájékoztatást lapunknak. (MKIK) által 1999-ben létrehozott Matájékoztatás nyújtása, tájékoztatás a szom– A 2000. november óta bevezetett önkéntes gyar–Román Tagozat célja a külgazdaszédos országban érvényes kereskedelmi kamarai tagsági rendszer bevezetése után a sággal összefüggô közfeladatok ellátá(vám illetékek, egészségügyi, származási és kamarai tagozatok is újra szervezôdtek. Mûsa a két ország közötti vállalkozások minôségi bizonylatokról) elôírásokról és üzleti ködését a Békés Megyei Kereskedelmi és gazdasági együttmûködéseinek elôselehetôségekrôl. Vegyes vállalatok létrehozáIparkamara (mint gesztor kamara) biztosítja. gítése a kölcsönös elônyökön alapuló sának, a tagvállalatok versenyképességének, A tagozat tagja lehet bármely kereskedelmi kereskedelmi és üzleti kapcsolatok feja megtartása és fokozása, a változó piaci köés iparkamara tagja és pártoló tagja, valamint lesztése érdekében. rülményekhez való alkalmazkodásának az bármely gazdálkodó szervezet, jogi vagy terelôsegítése. Kapcsolattartás a partner ország mészetes személy, amennyiben egyetért a Taterületi-külön felhatalmazás alapján – országozat céljaival, vállalja a tagsággal járó jogokat, kötelezettségeket és gos kamarai szervezetekkel, képviseletekkel. Tagjainknak a partner belépési szándékát írásban is bejelenti. ország vásárain és kiállításain való részvételének elôsegítése, támogaFeladatunk a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése, nemcsak a tása és összehangolása. határmenti magyar és román, hanem a két ország egész területén lévô – Ebben az évben milyen programok kapcsolódnak a tagozathoz? vállalkozások között. Ezt a tényt alátámasztja a tagozati tagjaink lét- – Számos rendezvényen veszünk részt, így többek között a sepsiszentszáma és területi megoszlása, hiszen a közel 200 tagból csak negyede györgyi, aradi, csíki, brassói, nagyváradi és bukaresti kiállításokon. Békés megyei. A tagozat összekötô láncszemként mûködik az MKIK il- A Csaba Expón és békéscsabai Kolbászfesztiválon magyar-román szakletve a területi kamarák között, egy széles körû országos információs mai konferenciát és üzletember-találkozót szervezünk. adatbázisra támaszkodva. – Melyek a további feladatok? Polgárdi Erika – Európai modellként, kereskedelmi és gazdasági információk, tanácsadás-marketing és üzleti kapcsolatok felkutatása, létrehozásuk elôsegítése és ösztönzése, konferenciák és üzletember találkozók szerA Tagozat 2006. évre tervezett programjai. vezése és új piacok feltárása. Tagjainknak a partner ország vásárain és kiállításain való részvételének elôsegítése, támogatása és össze• Sepsiszentgyörgy, Szentgyörgy Napi Vásár április 27–30. hangolása. A mikro,- kis- és középvállalatok külkereskedelmi kapcso– kiállítási stand + üzletember találkozó latainak elômozdítása, az export növelésének és a gazdasági koope• Arad, Confort Instal & Protect & Tehnic, május 25–28. rációk létrehozásának segítése. A határmenti területeken a piaci hely– kiállítási stand • Brassó, Expo Brasov, augusztus 30. – szeptember 2. • Arad, Agromalim & Smart Pack, szeptember 7–10. Elérhetôségek: – kiállítási stand MKIK MAGYAR–ROMÁN TAGOZAT • Nagyvárad, Varadinum Expo, szeptember 28. – október 1. 5600 Békéscsaba, Penza ltp. 5. – kiállítási stand Tel./Fax: +36-66 451-775, ill. 324-976, • Bukarest, TIB 2006, október 3–7. E-mail: bmkik@bmkik.hu, janos.rak@bmkik. hu, – külgazdasági konferencia és üzletember-találkozó Web: www.bmkik.hu • Békéscsaba, Csabai Kolbászfesztivál, október 20. A tagozat elnöke: Orosz Tivadar – „EURORÉGIÓ” külgazdasági fórum és üzletemberTitkára: Rák János Zoltán találkozó

KÖRÖS-TRADE Kft.

Vásárajánló

Tisztelt Partnereink! A Körös-Trade Kft. az alábbiakban ajánlja a 2006. évre azon kereskedelemfejlesztési rendezvényeit, amely Önök számára kül- és belföldön egyaránt kedvezô lehetôséget jelenthetnek termékeik, szolgáltatásaik bemutatására,

új üzleti partnerek, együttmûködések felkutatására. Érdeklûdésüket a 06-66-449-050, 442-089 telefon és fax számon, vagy az info@korostrade.hu e-mail címen várják. Weboldaluk: www.korostrade.hu.

– The Western Gate Expo, Temesvár, június 1–4. Általános kiállítás és vásár Románia 2. legnagyobb városában – Szabadkai Nemzetközi Vásár, Szabadka, június 1–4. Nemzetközi általános kiállítás és vásár Vajdaság kereskedelmi központjában, immár tizedszer. – Maros Expo, Marosvásárhely, június 21–25. Általános kiállítás Erdély központjában.


22

Segít az iroda Kovászna megye megközelítôleg Románia középpontjában, és az itt összefutó nemzeti jelentôségû közlekedési csomópontok közvetlen közelében helyezkedik el. Kedvezô fekvése Románia bármely vidékének jó megközelíthetôségét teszi lehetôvé. Földrajzi elhelyezkedése a romániai piacok nagyon jó elérhetôségét teszi lehetôvé: a két óra alatt elérhetô piacok 3,4 milliós lakossággal rendelkeznek, a négy óra alatt elérhetô piacok 12,6 millió fogyasztót tesznek ki, beleértve a fôvárost is. A megadott régióban a következô tevékenységeket látja el az ITDH irodája:

Kereskedelem-fejlesztés – Export lehetôségek felkutatása és közvetítése magyar vállalatoknak – Üzleti partnerkeresés és -közvetítés – Tájékoztatás, tanácsadás külkereskedelemtechnikai, vámügyi, jogi, adózási, valamint a különféle állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos kérdésekben – Üzletember-találkozók szervezése a közvetlen informálódás és kapcsolatfelvétel érdekében – Regionális vállalati és projekt-specifikus adatbázisok mûködtetése

A sepsiszentgyörgy-i ITD iroda Kovászna, Brassó és Bákó megyék képviseletét látja el Romániában. Sepsiszentgyörgy Kovászna megye székhelye. Kovászna megye a 7-es számú közigazgatási régióhoz tartozik.

Tôkebehozatal ösztönzése – Egyablakos rendszer mûködtetése, mely leegyszerûsíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetôségeket illetôen, és felgyorsítja a potenciális befektetôk döntési folyamatait – Információk nyújtása a román befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetrôl – Információ nyújtása a kormány befektetést támogató programjáról – A barna- és zöldmezôs, valamint a vegyesvállalati befektetések döntés-elôkészítô munkájának menedzselése – Telephely-keresés, javaslat a befektetési helyszín kiválasztására – Cégadatbázisok készítése – Regionális projektek menedzselése

– Az önkormányzatok felkészítése a befektetôk fogadására – A külföldi befektetôk számára hasznos információkkal (támogatások, vállalatalapítás, pénzügyi és számviteli szabályozások) foglalkozó, több nyelvû, elektronikus és nyomtatott kiadványok megjelentetése, amelyeket az ITDH a honlapján, az irodahálózaton, és az általa szervezett rendezvényeken keresztül terjeszt. Elérhetôségeink: 520009 Sepsiszentgyörgy, Martinovics u.2 Deák Gyöngyvér Tel:+40-267-318-877 Mobil:+40-722-248-557 E-mail: deak-gy@freemail.hu (átmenetileg használható szerver áttelepítés miatt)


23


Hid 2006 2  
Advertisement