Adásidő 2023/2

Ferenc pápa

„A szegények és a rászorulók állnak az evangélium középpontjában.”

IMPRESSZUM

ADÁSIDŐ - A Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezetének lapja

Kiadja: Katolikus Karitász

A szerkesztőség címe: 1519 Budapest Pf.: 239

Telefon: 06/1/372-0910

Fax: 06/1/372-0914

E-mail: adasido@caritas.org.hu

Honlap: www.karitasz.hu

Felelős kiadó: Écsy Gábor, Katolikus Karitász országos igazgató

Szerkesztő: Dauner Bálint, Megyeri

Márta, Varga Mónika, Zagyva Richárd

Arculat, layout: Kohán József

Tördelés, nyomdai előkészítés: Kohán

József, kohan.jozsi67@gmail.com

Címlap fotó: Turjányi Tuzson / Magyar Kurír

Fotók: Suha Tamás, Szabó Csaba, Vermes Tibor, Wágner Csapó József, karitász önkéntesek

Nyomda: VIRTUÓZ Kft.

ISSN: 2062-6584

A kiadvány a Belügyminisztérium támogatásával jelenik meg.

4.

22.

Magyarul köszöntötte delegációnkat Ferenc pápa Rómában

Amit szeretettel gondozunk, az csodává válik

Ferenc pápa Magyarországon

18.

Áldott légy! Teremtésvédelmi kertet avattak Egyházashetyén

Köszöntő

Ferenc pápa gondolatai a tevékeny szeretetről

A tevékeny szeretet, a jótékonykodás azt jelenti, hogy van bátorságunk az emberek szemébe nézni! Nem tudsz segíteni a másiknak, ha elfordítod a tekinteted. A tevékeny szeretet azt a bátorságot igényli, hogy megérintsük a másikat: nem teheted meg, hogy távolról odadobsz pár fillért, és nem érinted meg a másikat! Meg kell érinteni a másikat, rá kell nézni a másikra! És így, az érintéssel és a ránézéssel elindulsz egy úton, egy közös úton azzal a rászorulóval, mely ráébreszt arra, hogy te magad mennyire rászoruló vagy, mennyire rászorulsz az Úr tekintetére és kezére.

Testvéreim, arra bátorítalak benneteket, hogy mindig a szeretet nyelvén beszéljetek. Szent Erzsébet életének egyik epizódjában az Úr rózsává változtatta azt a kenyeret, amelyet ő a rászorulóknak vitt. Így van ez veletek is: amikor vállalkoztok arra, hogy kenyeret vigyetek az éhezőknek, az Úr kivirágoztatja az örömöt, és az általatok nyújtott szeretettel illatosítja be életeteket. Testvéreim és Nővéreim, kívánom, hogy az Egyházban és a hazátokban mindig hordozzátok a szeretet illatát, és arra kérlek titeket, hogy továbbra is imádkozzatok értem.

2023. április 29., Budapest, Rózsák tere

Ferenc pápa

Hírek

Amit szeretettel

gondozunk, az csodává válik

A Katolikus Karitász támogatásával a Szent Erzsébet Karitász Központ 2023-ban is elindította a népszerű Zöldellő kertek programot. A kezdeményezés keretein belül olyan nehéz helyzetbe került családoknak segítünk, akiknek problémát okoz a napi betevő előteremtése, viszont a megtermeléséhez megvannak az eszközeik.

Április 14-én Hummelné Oláh Éva meghívására Bajnán tettünk látogatást Szabó Csaba kollégámmal, hogy a vetőmagok átadásában segítsünk, és felmérjük, hogy milyen körülmények között élő családok kapják az előkészített csomagokat.

A faluba érve, a fő úton egyszerű, de rendezett portákat láttunk, ahol a helyi kisnyugdíjasok és nagycsaládok élik mindennapjaikat. Nagy örömmel fogadtak minket és látszott a szemükben, hogy hálásak a figyelmességért és törődésért, amit irányukban kimutattunk.

Egyik támogatottunk a papírok kitöltése és a magok átvétele után lelkesen körbevezetett bennünket birtokán: az előkertet szívmelengető virágillat lengte körbe mindenhol. A telek végében kialakított veteményesben már rendezett sorokban nőttek a palánták, amelyeket szerény jövedelméből ültetett. A most kapott vetőmag-adománnyal együtt, így egész évre biztosítva van a számára szükséges termények mennyisége.

Az esztergomi Boldog Ceferino Roma Misszió egyik támogatottjának otthonába is ellátogattunk. A falusi idillből egy roma telepre csöppentünk, ahol a kőkemény valósággal találkoztunk: omladozó téglaházak, lyukas tetők. Beszélgetés közben kiderült, hogy esetenként 8-10 fő lakik egy-egy ilyen épületben. A helyiek alkalmi munkákkal próbálják biztosítani a napi betevőt. Sok esetben a gyerekek is munkára kényszerülnek az iskolába járás helyett. Hummelné Oláh Éva ezen családokat is segíti. A felnőtteket munkakeresésre és tanulásra ösztönzi. A fiataloknak táncházat, táborokat és egyéb programokat szervez, ezzel szebbé téve a gyerekkorukat. A legfontosabb mégis az, hogy a környékbeli roma gyerekeknek pozitív jövőképet jelent mindaz, amit ő véghez visz.

Véleményem szerint, ez a program a tenni akarás jelképe is lehetne, hiszen amit elvetünk és szeretettel gondozunk az egy csodás dologgá növi ki magát.

Szabó Tímea, programkoordinátor Esztegom-Budapesti Főegyházmegyi Szent Erzsébet Karitász Központ

Húszezer palánta költözik a családok kertjeibe

A Zöldellő kertek program keretében 1.791 család kapott vetőmagot az Egri Karitász Központtól, hogy családi házak udvarán konyhakerti növényeket termesszenek. A vetőmag-adományozás ötlete a támogatott családoktól származik. Tíz évvel ezelőtt felvetették, hogy ha kapnak vetőmagot, szívesen elültetik a kertjeikbe. Az első évben 300 család jelentkezett a programra, azóta a legnépszerűbb segélyakciónkká vált. Idén május közepén húszezer palántát osztottunk ki a családok között, háztartásonként 10-10 paradicsom és paprika palántát.

Bár a segélyprogram közel 8 millió forintos beszerzési költséget jelent, ez a befektetés megsokszorozódik, ha azon zöldségek árára tekintünk, amelyek a kertekbe ültetve megteremnek. Emellett egy fontos küldetést is teljesít a segélyprogram: megszeretteti és újratanítja a kertművelést a családoknak és a gyermekeknek is.

Főegyházmegyei Karitász Központ Eger

Bicskei képzés az önkéntesek számára

A Székesfehérvári Egyházmegyében szolgáló Karitász-önkéntesek számára tartottak szakmai napot április 22-én, Bicskén. A rendezvény az önkéntesek lelki és szolgálatbeli elköteleződésének megerősödését célozta.

A képzési napot Burbela Gergely bicskei plébános nyitotta meg. Köszöntőjében Kalkuttai Teréz anyát állította követendő példának, aki kezének érintésével mindig vigaszt tudott nyújtani és imájában kérte a Szentlélek segítségét, hogy a bennünk lakó jó általa kiteljesedhessék.

Ezt követően Sinkovicsné Máté Hortenzia a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, nyitott szívet és értelmet kívánva az információk befogadásához és elraktározásához.

Besenczi Zsolt a Pécsi Egyházmegyei Karitász igazgatója előadásában beszélt a Karitász lelkiségéről, alapelvekről,

majd a csoportok működési elveiről, tagságról, közösségi alkalmakról, esetleges konfliktusokról és azok kezeléséről. A nyolc tevékenységi területből a családok és az idősek megsegítése kiemelt szerepet kapott. Szó volt továbbá az országos programokról, valamint a szociális munka jellegzetességeiről is.

A jelenlevők szituációs játékok segítségével mélyíthették az előadáson elhangzottakat, és a problematikus pontok megvitatására is volt lehetőség. Őszintén reméljük, hogy bő termést hoz a bicskei képzési nap.

Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász

Csapatépítés és szakmai fejlődés a Karitász felzárkózó településein

Vidám hangulatú csapatépítő- és szakmai napra gyűltek össze 2023. május 15-én Drávaiványiban a Karitász Felzárkózó települések programjában dolgozó munkatársak. A Baranya megye 11 hátrányos helyzetű településén és az országos központban dolgozó kollégák egy rendkívül jó hangulatú alkalmat töltöttek együtt sok-sok játékkal és nevetéssel. A szakmai nap célja az volt, hogy a résztvevők együtt tudják feloldani a szociális munkában, és a projekt megvalósítása közben rájuk nehezedő terheket, megerősödjenek az egy közösséghez való tartozás érzésében és gyakorlatban bővítsék játékmódszertani eszköztárukat.

Decsi-Bíró Adrienn felzárkóztatási projektkoordinátor Katolikus Karitász

Németországi támogatóink látogatása

Németországi vendégeket fogadott a Váci Egyházmegyei Karitász április 27-én. Filesch Zsuzsanna és az Ascheim 85609hilft e.v. Egyesület 20 fős csapata éppen a pápalátogatás előtti napon érkezett Magyarországra.

A Váci Egyházmegyei Karitászt évek óta támogató csoport már több ízben juttatott el értékes adományokat Vácra. Ascheimből az ukrajnai háború kitörése óta már két alkalommal érkezett nagyobb segélyszállítmány, amelynek nagy része a Magyarországon és Kárpátalján befogadott menekültek támogatását szolgálta.

A hosszú élet titkát

csak a Jóisten tudja

Az áprilisi találkozón a vendégek megismerkedtek a Váci Egyházmegyei Karitász munkatársaival és tevékenységével, bejárták az épületet, érintve az adományboltot is.

A RÉV Szenvedélybeteg-Segítő Központban Kovács Gábor egyházmegyei igazgató képes prezentációval mutatta be a Németországból érkezett adományok Kárpátaljára, illetve Ukrajna különböző pontjaira való eljutásának munkafolyamatát.

Nehéz helyzetű embertársaink nevében, ezúton is köszönjük támogatóink áldozatos, karitatív szolgálatát; a szegényeknek gyűjtött rengeteg adományt és a logisztikai szervezést, hogy minden célba érjen.

Váci Egyházmegyei Karitász

Tavaly ősszel kerültem a szegedi Szent Gellért Plébánia karitász csoportjába. Karácsony előtt a csoportvezető megkérdezte, elvállalnám-e egy idős néni látogatását. Természetesen elvállaltam. Megtisztelőnek éreztem a feladatot annál is inkább, mivel Erzsike néni februárban tölti be a 100. életévét. Mint megtudtam tőle, 1979-ben költözött Budáról Szegedre. Két gyermeke közül már csak az egyik él, és ő is messze, külföldön. Erzsike néni betegsége miatt már 2009 óta nem tud lejönni 5. emeleti lakásából. Egyik karitász önkéntesünk, dr. Farsang Andrea 2017 óta látogatta. Elmesélte, hogy Andreával beszélgettek könyvekről, utazásról, a munkájáról, főzésről. Andrea virágot is hozott neki a kertjéből, hogy szebbé tegye a mindennapokat. Ezt a nagyon bensőséges kapcsolatot próbálom pótolni Andrea elhunyta után.

Február 28-án ünnepeltük meg Erzsike néni 100. születésnapját. A plébániáról ott volt dr. Benyik György plébános atya, Vassné Anikó áldoztató, aki tortát is sütött neki. A helyi napilap újságírója interjút is készített Erzsike nénivel, ami fotóval együtt megjelent a másnapi lapszámban. Jó hangulatú ünnepség kerekedett. Arra a kérdésre, mi a hosszú élet titka, Erzsike néni azt felelte, hogy azt a Jóisten tudja csak.

Szénási Ferencné, önkéntes Szeged Szent Gellért Plébánia Karitász Csoport Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász

Visszatekintő

A legkisebbekért

Nagy örömünkre szolgált, hogy 2023. év elején immár 13. alkalommal hirdethettük meg a Szent Erzsébet Karitász Központ karitászcsoportjai felé a pelenkatámogatási programot. A dm-drogerie markt nagylelkű felajánlásának köszönhetően éves szinten, rendszerint kb. 650 doboz pelenkát tudunk eljuttatni rászoruló, sokgyermekes családokhoz.

Programunk idén a megszokottnál is intenzívebben indult el: köszönhető ez karitászcsoportjaink aktivitásának, továbbá annak a szomorú ténynek, hogy az energia- és élelmiszerárak megnövekedése miatt egyre több család megélhetése válik nehezebbé. Megajándékozottjaink között számos, a háború miatt Kárpátaljáról hazánkba menekült kisgyermekes család is van, akik szintén új célcsoportot alkotnak.

Igen sokféle nehézséggel, méltánylandó körülménynyel találkozunk a kérelmezők körében. Sok közöttük a mélyszegénységben, jócskán létminimum alatt élő család, gyermekeit egyedül nevelő, vagy átmeneti otthonba kényszerülő szülő. Olyan gyermekeket is ellátunk pelenkával, akik nagyon súlyos betegséggel vagy rendellenességgel, magatehetetlenül, ágyhoz kötve élnek, és ezért nem tudtak szobatisztává válni. Akiket pedig a pelenkatámogatás révén megismerünk, és egyéb nehézségekkel

élnek, be tudjuk vonni más programjainkba, vagy akár a plébániai csoport által a közösségbe is.

A program hivatalos neve nem véletlenül „Együtt a babákért”, hiszen az adományok célba juttatása sokak közös munkájának az eredménye. A Karitász munkatársain és önkéntesein túl a védőnői, családsegítő szolgálattól is kérünk ajánlást, s így sokszor még hatékonyabb együttműködés alakul ki a szervezetek között a családok eredményes segítése érdekében.

Szabó Csaba, programfelelős Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitász Központ

Isten mégsem felejtett el Személyes köszönet a

Szép Otthonok programért

A Győri Egyházmegyei Karitász immár negyedik éve segít lakhatási nehézségekkel küzdő családoknak a Katolikus Karitász Szép Otthonok programja keretében. 2022ben öt család vállalta, hogy szervezetünk támogatásával rendbe teszi lakhelyét és környékét. Egyikük a program megvalósítása után szívhez szóló üzenetben köszönte meg segítségünket.

„Nem is tudom, hogy hogyan köszönjem meg, hogy bekerültünk a Szép Otthonok 2022-es programjába. Reményt adott, és feléledt bennem a hit, hogy Isten mégsem felejtett el, mégis gondja van ránk. Listát írtam arról, amit cserélni és javítani kellene... mint később kiderült, szakemberben nem tudtak segíteni, de az, amit tudtak adni, azt túlszárnyalja az elképzeléseim. Utána lett munkám is, igaz, hogy csak 4 órás meg takarítás, de lett... A hit aztán hozta magával a dolgokat, a gyermekeim apja kifizette a fél házamat, amit így bele tudtunk forgatni ebbe a házba, így már meglett a tető is. Mindez lehetetlennek tűnt abban a munkanélküli és reményvesztett állapotomban, amikor te beajánlottál bennünket a karitászos programba. KÖSZÖNÖM! A Jó Isten áldása legyen életeden és a karitász áldásos munkáján!”

A család egy, a megyeszékhelyhez közeli településen komoly felújítási munkákhoz kérte szervezetünk segítségét még 2021-ben. A nagyméretű háztelek rendezése lehetőséget adott kertrendezésre és a veteményeskert bővítésére, a program keretében kapott építőanyagok és szerszámok segítségével pedig megújult két hálószoba, a konyha és az előszoba. Hála és köszönet a megvalósításban komoly részt vállaló (s az üzenetben megszólított) helyi karitász-csoportunknak!

Győri Egyházmegyei Karitász

Csoportvezetői közösségépítés

Közös képzésen vettek részt a Váci Egyházmegyei karitászcsoportok vezetői március 24-én. A találkozó célja a közösségfejlesztés, a jó gyakorlatok megosztása, az éves programok áttekintése, és a közös tervezés volt. A műhelynek, amelyen 25 fő volt jelen, a kisváci Regőczi kápolna adott otthont.

Az idei évben az egyházmegyei Karitász saját közösségeinek fejlesztését helyezi a fókuszba, hiszen ahhoz, hogy egy csoport a küldetését megfelelően el tudja látni, belső egységre, erősödésre van szükség. A találkozó során a jógyakorlatok megosztására is jutott idő. „Vannak olyan közösségek, amelyek nemrég indultak, és sok az új önkéntes. Egy ilyen találkozó azért is hasznos, mert a régi, rutinos önkéntesek megoszthatják a tapasztalataikat az újabbakkal, így az önkéntesek segítik egymást” – mesélte Kovács Gábor, a Váci Egyházmegyei Karitász igazgatója.

Egyházmegyénkben jelenleg több mint 900 önkéntes vesz részt a Karitász tevékenységeiben, 120 csoportba szerveződve. A csoportok aktivitása változó; van olyan település, ahol folyamatosan végeznek önkéntes tevékenységet, máshol egy-egy akcióba csatlakoznak be a segítők. Kovács Gábor elmondta, hogy az éves programok átbeszélésére is lehetőséget ad a képzés. „Már szervezzük a karitászos nyári táborokat, melyek minden évben nagy felkészülést igényelnek, hiszen önkénteseink több mint 600 gyerek táboroztatását vállalják.”

A találkozóra az egyházmegye különböző területeiről érkeznek önkéntesek. „Van olyan csoportunk, amely Budapest agglomerációjában, városias környezetben működik, míg más csoportok önkéntesei szegényebb, kisebb településekről érkeznek. Ez fontos, hiszen így a fejlettebb területen élő önkéntesek első kézből kapnak információt arról, hogy az ország egy másik pontján milyen jellegű problémákkal küzdenek az emberek.” Kovács Gábor elmondta, öröm számára, hogy az egyházmegyében élő Karitász közösség kezd kialakulni. Az önkéntesek egyre jobban ismerik egymást, és ez a közös munkát is elősegíti.

„A háború kitörésekor sok önkéntesünk ment a határhoz szolgálni, akik, mivel a közös képzések révén már ismerték egymást, tudtak csapatként együttműködni, és ez hasznosnak bizonyult ebben a szorult helyzetben.”

Váci Egyházmegye

Nyugodj békében Károly atya!

Nagyszerdán a mezőkövesdi Szent László templomban vettek búcsút Jéger Károlytól az egri karitász korábbi igazgatójától. A szentmisét dr. Ternyák Csaba egri érsek mutatta be. Beszédében a főcelebráns arra emlékezett, hogy Károly atya életét két dolog különösen is meghatározta: Mezőkövesd és a Karitász. „Igazi lokálpatrióta volt, aki sokat tett a településért és a közösségért. Másfél évtizedig végzett kiemelkedő szeretetszolgálati tevékenységét a Karitász tagjainak és vezetőinek jelenléte is igazolja.”

Árvai Ferenc az Egri Főegyházmegyei Karitász Központ igazgatója búcsúbeszédében Károly atya szeretetszolgálati munkásságát összefoglalva kiemelte, hogy a rendszerváltást követő időszakban fontos szerepe volt a Karitász újjászervezésében és fejlesztésében. Károly atya külföldi kapcsolatokat épített, adományokat szervezett, igazgatása alatt jött létre az egri RÉV - Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat és a Nagyiváni Idősotthon is. A katasztrófahelyzetekben is nagy lelkesedéssel és óriási energiával igyekezett segítséget nyújtani: az 1998 évi kárpátaljai árvíznél például nyolcvan kamion segélyszállítmányt szervezett meg az egyházmegyéből. Érdemeit és a vele kapcsolatos emlékeket sorolva a gyászmisén résztvevők együtt bizonyosodhattak meg arról, hogy Károly atya az általa vezetett és rábízott közösségek építését, támogatását különlegesen elhivatott módon végezte. Az elhunytat a mezőkövesdi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Jéger Károly Kompolton született, 1933. május 29én, és 1956. június 17-én szentelték pappá. 1956-tól Bélapátfalván, 1958-ban Görbeházán és Kápolnán, majd Sajószentpéteren, 1961-től pedig Nyíregyházán volt káplán. 1964-től Tiszanagyfalun, 1976-tól Rakamazon, 1990 és 2008 között pedig Mezőkövesden szolgált plébánosként. Közben 1994-től 2008-ig kerületi esperes és a Főegyházmegyei Karitász Központ igazgatója volt egészen nyugállományba vonulásáig. Szolgálatát 1980-ban címzetes esperesi, 1986-ban tiszteletbeli kanonoki, 1998ban címzetes apáti, majd 2006-ban pápai prelátusi címekkel ismerték el.

Fotó: mezőkövesd.hu Zagyva Richárd, országos igazgatóhelyettes Katolikus Karitász

Ferenc 2023

Ferenc pápa Magyarországon

Ferenc pápa április 29-én, apostoli látogatásának második napján rászorulókkal, menekültekkel, valamint a karitatív szervezetek munkatársaival és önkénteseivel találkozott a budapesti Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban. A Katolikus Karitász közel 450 fős delegációval érkezett az eseményre, az ország minden pontjáról. A találkozásra rövid élménybeszámolókkal emlékezünk.

A templom felé közeledve, a piros, „Caritas Hungarica” feliratú mellények sokasága világított az ünneplőbe öltözött, sűrűsödő tömegben. Olyan örömteli, boldog várakozás volt ez, mint Jézus jeruzsálemi bevonulása idején. Mindenki a Szentatya elé vitte azt a legszebb és legértékesebb dolgot, amit adni tudott: szeretetét, énekét, tanúságtételét. A várakozók között szeretetteljes béke honolt. Majd a Pápa autója, a kis hétköznapi Fiat 500 hamarosan begördült a templomkertbe. A pápa a sofőr mellett ülve, úgy utazott, ahogy mi is tennénk. Nem királyként és nem úrként akart közénk megérkezni. A társunk, a barátunk akart lenni, mindannyiunkat magához ölelni. Sugárzott belőle az őszinte szeretet, mely átragadt a teljes környezetére, hallgatóságára. Az igazi hit kényelmetlen, kockáztat, azaz kilép a világba. Nehéz feladatot kaptunk, de ezt mindig is tudtuk.

Puskás család, Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Mindig is hittem és most is hiszek a Jóistenben, április 29-én pedig igazán közel éreztem a szívemhez. Szinte megérintett és átölelte a lelkemet. Kis csoportunkkal hajnal öt órakor keltünk útra Budapestre, hogy találkozhassunk a Pápával. Amikor megérkeztünk, ámulatba ejtett a látvány; majd megszakadt a szívem a gyönyörűségtől! Mintha egy másik világba léptem volna, ahol nincs fájdalom és körülölel mindenkit a jó Isten szeretete! Egy olyan egyszerű asszonynak, mint én vagyok, ez felér egy igazi csodával! Ferenc pápa méltósággal és nagy szeretettel érkezett: mindnyájan álló tapssal fogadtuk. Majd az egész templom elcsendesült és egy emberként hallgattuk hozzánk intézett szavait. Lelkierőt és békét sugárzott, megerősítette a hitünket. Hálát adok a jó Istennek, a főnökasszonyunknak és a Karitásznak, hogy eljuthattunk erre a gyönyörű helyre.

Berki Mária, Karancsság, Váci Egyházmegye

A hála szavai járnak most is táncot ajkaimon, miközben emlékeimben felidézem annak a reggelnek a történéseit amikor Csordás Gábor atya felhívott, hogy lenne-e kedvünk találkozni Ferenc pápával. Imádságos készületünk minden percét mély várakozás járta át. Bár sokan voltunk, mégis mindenki rendkívül türelmes és segítőkész volt. Lehet, valami megváltozott ebben a rohanó világban? Az órák, mint néhány perc teltek el, és máris érkezik a Szentatya! Derűsen mosolyog, integet, áldást oszt, kezet fog – mint mindig. De most rám és mélyen a szemembe néz… Zeng a hatalmas templom a fennkölt énektől, forróság járja át a szíveket, lelkeket! Ezen a napon csodás gazdagságra, kincsre tehettünk szert valamennyien rászorulók, betegek, menekültek, cigányok, és nem utolsó sorban mi, segítők. Ennek a kincsnek a neve: szeretet.

Tóth Tiborné Veronika, Tuzsér, Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Nagy kegyelem és megtiszteltetés volt számomra a Rózsák-terén találkozni a Szentatyával. Alábbi gondolata magával ragadott, és lelkesített. „Az igazi hit kényelmetlen, kockáztat és kilép a világba. Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy nehéz megélni hitünket, és nem beszéljük egymással a szeretet nyelvét. Aki viszont Istennel tart, annak megnyílik szíve és elfogadóvá, befogadóvá válik szegény, rászoruló testvéreivel szemben. Kinyílik egy kapu a lelkében és egy út, amin Krisztussal együtt járhatunk. Az Ő segítségével érdemes csak élni és szolgálni rászoruló embertársainkat.”

A Szentatya jelenléte megerősített abban, hogy a hétköznapok apró cselekedetein keresztül megnyílt szívvel tudjam embertársaimat szolgálni.

Varga Lászlóné Tóth Erika Márta, Mezőkeresztes, Eger

Frissítő tavaszi eső, ami a már meglévő növényeket felfrissíti, lemossa és táplálja: bennem ez a kép jön elő, amikor Ferenc pápa apostoli látogatására gondolok. Tanításával felfrissítette az eddigi munkánkat: jó volt hallani azt, hogy a Szentatya megköszönte a segítő szolgálatainkat!

Megerősített bennünket abban, hogy jó úton jártunk eddig, és emberi gyengeségünk ellenére is jól tettük a jót. Lemosta a hétköznapi kudarcok porát, ami a segítő munkánk során megtapasztalható. Nem mindig kapunk köszönetet, hanem sokszor elégedetlenséggel és további követelőző hangokkal is találkozunk. Táplált is bennünket Ferenc pápa tanítása, mint a hűs forrás a megfáradt vándort, mert bizony a segítőmunka a Karitászban sokszor nehéz: az „igazi hit kényelmetlen, amely kockáztat, amely kilép a világba, hogy találkozzon a szegényekkel” – tanította a Szentatya, és mivel mi is emberből vagyunk, bizony elfáradunk olykor. Köszönjük a Szentléleknek, hogy Ferenc pápa emberségével és tanításával megerősített minnyájunkat a Karitászban.

Ft. Árvai Ferenc, igazgató Egri Főegyházmegyei Karitász

Megható, megindító volt találkozni a Szentatyával, látva, milyen közvetlen az emberekkel. Nem távolról osztott áldást, hanem közénk jött valódi szeretettel. Szinte mindenki szívét megnyitotta. Azt hiszem mindenkinek külön-külön egyedi megerősítés volt vele találkozni.

dr. Oláh Tamás, igazgató Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász

Felemelő érzés volt a társszolgálatokkal együtt – például a Máltai Szeretetszolgálattal, az Ökumenikus Segélyszervezettel és Kalkuttai Szent Teréz nővéreivel – részese lenni a csodálatos eseménynek. Érzékelhető volt a szerető Isten jelenléte. Ferenc pápa beszéde sok mindenben megerősített és egyben feladatot is adott, hogy közösen kell mennünk ezen az úton, és meg kell látni azokat a lehetőségeket, amikor a krisztusi szeretetet tudjuk gyakorolni.

A Szentatya azt is elmondta, hogy a szeretet az a nyelv, amit minden nemzetnek beszélnie kellene és ehhez nem kell semmilyen nyelvismeret. Ezt kell szem előtt tartani a szolgálatunk mindennapjaiban. Lenyűgöző volt a Szentatya közvetlensége, és különösen jól esett, hogy a karitász védőszentjét, Árpád-házi Szent Erzsébet méltatta és állította elénk példaként.

Lőrincz Attila, igazgató Győri Egyházmegyei Karitász

Nagy élmény volt ilyen közelről látni őt. Abban a szektorban álltam, amelyik a Szentatyát fogadta kint a téren, ott gurult el mellettünk az autója, integetett nekünk, és azt éreztük, hogy Jézus képviselője közöttünk volt. A beszédéből azt viszem magammal, hogy mindig-mindig megújulva kell képviselni a Jóisten jelenlétét az emberek között, nem szabad belefáradni. Ő 86 éves, lelkesedése és fiatalsága erőt is ad, egyben példamutatás is.

Pappné Szerencsi Marietta, önkéntes Győri Egyházmegyei Karitász

Kegyelemnek és áldásnak éltük meg a részvétel lehetőségét. Míg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson kivetítőn láttuk Ferenc pápát, most nagyjából öt méterre ment el mellettünk. Amit a legfontosabbnak tartok, hogy a szeretetet ne csak elméleti szinten éljük meg. Jobban lépjünk ki a hétköznapokból, jobban vegyük észre a rászoruló embertársunkat. Ne csak a testi szükségletekben, hanem a lelkiekben is, ne legyünk személyválogatóak. A közönnyel és a személyválogatással szemben a szeretet álljon.

Csizmazia Tamásné Bálint Laura, Győri Egyházmegyei Karitász

A Szent Kristóf Ház Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye hat fős csoporttal érkezett a templomba, hogy zenei műsort adjon. Megkérdeztük őket, hogy a fantasztikus zenei produkció előadása és a Szentatyával való találkozás milyen élményként él tovább bennük.

„Jól éreztem magam. A legjobb az volt, hogy közösen zenéltünk, a sok ember is jó volt.” Magyar Laura

„Nekem nagyon tetszett a Rózsák terén az, amikor kiálltunk zenélni. Meg a végén a nagy taps! De még az is jó volt, amikor a romák zenéltek a pápának és amikor közrefogták és áldást adtak neki a végén. Meg még a közös imádság!” Asztalos János

„Legjobb volt a Pápával találkozni, meg legjobb volt, hogy a sok karitászos ember ott volt, jó volt együtt énekelni. Nagyon-nagyon vártuk a Pápát. Szívesen elmegyek máskor is, annyira jól éreztem magam!” Molnár Attila

„Nagyon szeretem a Pápát! Örülök, hogy ott voltam. Éreztem a nagy szeretetet.” Fodor Zsófia

„Egy fantasztikus élmény volt ott lenni. Hogy találkozhattam a Pápával. Nem izgultam.” Pázmándi Nikoletta

„Nagyon jó volt, hogy láthattuk a Pápát és közösen énekeltünk és imádkoztunk. Nem izgultam ám!” Ács Zita Pappné Márta, a fiatalokat felkészítő terápiás munkatárs is beszámolt az élményeiről: „Nekem azért volt nagy élmény, mert egyrészt nagy szeretettel fogadott minket mindenki, másrészt jó volt a sok segítő ember között lenni, akik ott együtt voltak. Izgalom tényleg nem volt bennünk, mert jól felkészültünk, meg is beszéltük, hogy nem történik akkor sem semmi, ha esetleg eltévesztjük. Inkább amiatt izgultunk, hogy sokáig kell várakozni, de ezt is profin csinálta a csapat, nagyon ügyesek voltak. A legfontosabb dolog, amit megbeszéltünk, hogy mosolyogjanak, az is sikerült! Bárhogy sikerül a produkció, mindenképpen mosolyogva szerettük volna ezt előadni… Számomra az volt a legnagyobb élmény, hogy ők ezt élvezték!”

Nagyon büszkék vagyunk a lelkes, tehetséges, és most már híres fiataljainkra, sok szeretettel gratulálunk nekik!

Borbélyné Somogyi Szilvia Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász

Hálatelt szívvel gondolok vissza erre a napra. Felemelő érzés volt szinte testközelből látni a Szentatyát, megélni szeretetét – amivel a kisgyermekek, fiatalok és rászoruló embertársaink felé fordult –, figyelni beszédére, mellyel a tevékeny szeretetet közvetítette. Megható volt hallgatni a tanúságtételeket, a hála szavát, mely dal, harangjáték és énekek formájában hangzott el.

Veszprémi Egyházmegyei Karitász

Katolikusként nőttem fel. Szüleim a lelkembe ültették a szolgáló szeretetet: nevezetesen, hogy a rászorulóban a szenvedő Krisztus Jézust lássam meg. Nagy-nagy örömmel vettem, hogy személyesen is találkozhatok Ferenc pápával, akiért még a pápaválasztás előtt sokat imádkoztam. S imádkozok a mai napig is rendszeresen.

Áldása megerősített a hitemben, a szolgáló szeretetben, a kitartó imádságban és Szent Erzsébet példája révén az alázatos, csendes szeretetszolgálatban. Köszönöm a lehetőséget a Katolikus Karitásznak, hogy ott lehettem.

Danis Ildikó, Bácsalmás, Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyei Karitász

Tanúságtételek meghallgatása mellett közösen imádkozva, énekelve hallgathattuk Ferenc pápa tanítását a szegények szolgálatról, aki beszédében így fogalmazott: „… az általunk vallott hit ne legyen egy életidegen szekta foglya, és ne váljon áldozatává egyfajta »lelki egoizmusnak«, vagyis egy olyan lelkiségnek, amelyet a saját belső nyugalmam és elégedettségem érdekében alakítok ki. Az igazi hit ezzel szemben az, amely kényelmetlen, amely kockáztat, amely kilép a világba…” Ha szeretném átadni, hogy ez hogyan jött meg a szívünkbe, amiről beszélt Ferenc pápa, akkor igazán a találkozó végén történtek kapcsán történt meg ez a csoda. Ekkor ugyanis a szendrőládi cigányok teljesen spontán elénekelték a Szentatyának az Ároni áldást, aki nagyon meghatottan fogadta ezt a gesztust. És ekkor az egész templom egy szívként dobogott, mindenki együtt énekelt, és teljesen megszűnt a különbség rászoruló és segítő, pap és civil, püspök és menekült, hajléktalan és szolgálattévő, cigány és magyar, fogyatékos és biztonsági ember, újságíró és szenvedélybeteg között. Ez az a szeretet, amiről a segítő munkánkban mindig beszélünk, és ez itt megtörténhetett.

Besenczi Zsolt, igazgató Pécsi Egyházmegyei Katolikus Karitász

Útravaló

Ferenc pápa 10 fontos üzenete a Karitászban segítőknek

Ferenc pápa a szegények és a segítők számára mondott beszédéből

1.A szegények és a rászorulók állnak – ezt soha ne feledjük! – az evangélium középpontjában: Jézus ugyanis azért jött, hogy „örömhírt vigyen a szegényeknek” (Lk 4,18). Ez izgalmas kihívás elé állít bennünket, hogy az általunk vallott hit ne legyen egy életidegen szekta foglya, és ne váljon áldozatává egyfajta „lelki egoizmusnak”, vagyis egy olyan lelkiségnek, amelyet a saját belső nyugalmam és elégedettségem érdekében alakítok ki. Az igazi hit ezzel szemben az, amely kényelmetlen, amely kockáztat, amely kilép a világba, hogy találkozzon a szegényekkel, és képessé tesz arra, hogy saját életünkkel a szeretet nyelvét beszéljük. Ahogy Szent Pál mondja, szólhatunk bár nyelveken, bírhatunk bölcsességgel és gazdagsággal, ha nincs bennünk szeretet, semmink sincs, és semmik vagyunk (vö. 1Kor 13,1–13).

2.Aki „Istenhez köti magát”, mint Assisi Szent Ferenc, akinek életéből Erzsébet ihletet merített, az megnyílik a szegények iránti szeretetre, mert, ha „valaki azt

állítja, hogy: »Szeretem az Istent«, de testvérét gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát” (1Jn 4,20).

3.Ő, aki meghallja a szegények kiáltását, „az elnyomottaknak igazságot szolgáltat, az éhezőknek kenyeret osztogat”, és „fölemeli a megalázottakat” (Zsolt 146,7–8), aligha úgy érkezik, hogy a magasból megoldja a problémáinkat, hanem gyöngédségének ölelésével közeledik, együttérzést ébresztve a testvérekben, akik észreveszik a szükséget, és nem maradnak közömbösek.

4.Az együttérzés latinul compassio, de ez a szó nemcsak együttérzést, hanem együtt-szenvedést is jelent! Olyan Egyházra van szükségünk, amely folyékonyan beszéli a tevékeny szeretet nyelvét, egy olyan egyetemes nyelvet, amelyet mindenki meghall és megért, még a legtávolabb állók is, még azok is, akik nem hisznek.

5.Köszönetemet fejezem ki a Magyar Egyháznak a tevékeny szeretet melletti elkötelezettségéért, odaadottságáért: létrehoztatok egy olyan hálót, amely összeköti a sok lelkipásztori munkatársat, a sok önkéntest, a plébániai és egyházmegyei karitászokat, de az imacsoportokat, a hívők közösségeit, a más felekezetekhez tartozó szervezeteket is, egyesítve őket abban az ökumenikus közösségben, amely éppen a szeretetből fakad.

6.A szeretet emléke, amelyben részesültünk, feléleszti a reményt, és az élet új útjaira ösztönöz. Az ember még a fájdalomban és a szenvedésben is bátorságra talál a továbblépéshez, ha megkapta a szeretet balzsamát: ez az az erő, amely segít elhinnünk, hogy nincs minden veszve és lehetséges egy más jövő. A szeretet, amelyet Jézus

nekünk ajándékoz és amelynek megélésére hív minket, hozzájárul ahhoz, hogy a társadalomból, a városokból és a szűkebb környezetünkből kiírtsuk a közöny és az önzés ártalmát – a közöny csapását! –, és újra feléleszti a reményét egy új, igazságosabb és testvériesebb emberiségnek, amelyben mindenki otthon érezheti magát.

7.Nem elég csak kenyeret adni, ami a gyomrot táplálja, hanem az ember szívét is táplálni kell! A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segítségnyújtás, hanem az egész emberre figyel, és Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani: olyan szeretet, amely segít visszanyerni szépségünket és méltóságunkat.

8.A tevékeny szeretet, a jótékonykodás azt jelenti, hogy van bátorságunk az emberek szemébe nézni! Nem tudsz segíteni a másiknak, ha elfordítod a tekinteted. A tevékeny szeretet azt a bátorságot igényli, hogy megérintsük a másikat: nem teheted meg, hogy távolról odadobsz pár fillért, és nem érinted meg a másikat! Meg

Gondolatok a „ferenc 2023” kapcsán

A Ferenc pápával történt találkozás nekünk, karitászosoknak is életre szóló élmény. Ahogy az Egyház látható feje tervezte: felejthetetlen áldozatot hozva, eljött hozzánk, és rendkívül gondos, sok-sok energiát igénylő fáradságos előkészítés után ott volt köztünk, néhány száz ember között, hordszéken. Már megjelenésében is sorsközösséget vállalt az idősekkel, mozgásukban korlátozottakkal, segítő és biztonsági kezekre szorultakkal. Nem kellett vezényelni hozzá: mindenki állva fogadta és egészen közelről láttuk, milyen nagyszerű példa ez. Megérintett egy hordszékben lévő hölgyet és mindazokat, akiket elérhetett. Majd meghallgatta a szeretetkapcsolatában összetört roma asszony és lányai nehézségeit, örömeit és az ukrán menekült család tanúságtételét. Azokat, akik szükséget szenvedtek és irgalmas szeretetet tapasztaltak. Csak ezek után szólt a Szentatya Jézus evangéliumáról és az általa adott szeretet nyelvezetéről. Emlékeztetett Szent Erzsébetünk rózsáira, Krisztust követő áldozatára.

kell érinteni a másikat, rá kell nézni a másikra! És így, az érintéssel és a ránézéssel elindulsz egy úton, egy közös úton azzal a rászorulóval, mely ráébreszt arra, hogy te magad mennyire rászoruló vagy, mennyire rászorulsz az Úr tekintetére és kezére.

9.Arra bátorítalak benneteket, hogy mindig a szeretet nyelvén beszéljetek. Szent Erzsébet életének egyik epizódjában az Úr rózsává változtatta azt a kenyeret, amelyet ő a rászorulóknak vitt. Így van ez veletek is: amikor vállalkoztok arra, hogy kenyeret vigyetek az éhezőknek. Az Úr kivirágoztatja az örömöt, és az általatok nyújtott szeretettel illatosítja be életeteket.

10.Az Egyházban és a hazátokban mindig hordozzátok a szeretet illatát, és arra kérlek titeket, hogy továbbra is imádkozzatok értem.

Ft. Árvai Ferenc, igazgató Egri Főegyházmegyei Karitász

Hitelesen, halk szóval hirdette nekünk, ma élő keresztényeknek, hogy „Jézus, az élő Ige éppen a szívüket és a kapcsolataikat gyógyítja, hiszen az ember belülről épülhet újjá” (Ferenc pápa beszédéből). A Vatikán első embere úgy tanított az Oroszország és Ukrajna háborús erőterében, a testi gyötrelmek szorításában, hogy az egész Egyháznak – de benne különösen számunkra – nagyon nehéz feladatot adott. „Nem elég kenyeret adni, ami a gyomrot táplálja, hanem az ember szívét is táplálni kell. A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segítségnyújtás, hanem az egész emberre figyel, és Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani: olyan szeretet, amely segít visszanyerni szépségünket és méltóságunkat.” (Ferenc pápa beszédéből). A gyomor és szív elválaszthatatlansága ősi képpel fejezi ki az ember szükségét és éltetésének módját. Többször halljuk „nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igéjével amely Isten ajkáról való” (vö: Lk. 4,4.). De újból és újból figyelmeztetni kell minket és példát adni, bátorítani bennünket. A segítő szeretet gyakorlásának ez az útja. Jól tudjuk, hogy ennek közösségi megvalósítása mennyi nehézséget és töredékességet jelent, de ez a küldetésünk. Ehhez kaptunk megbízást. Az ebben való részvétel ad nekünk is új életet.

Lőrincz Pál OSB, igazgató Pannonhalmai Főapátság Karitász Szervezete

Ezerarcú szeretet

A jó önkéntes is holtig tanul

2023 áprilisában megrendezésre került a Kaposvári Egyházmegyei Karitász három napos önkéntes képzése és lelkigyakorlata. Rendezvényünknek a Porta Pacis Lelkigyakorlatos Ház adott otthont, Bárdudvarnokon. Bár a résztvevők közül sokan már „régi motorosok”, a képzésről mindannyian új ötletekkel, felfrissített szaktudással és szívből jövő lelkesedéssel távoztunk.

Árvai Ferenc atya, az egri Karitász igazgatója előadásaiban mély és tartalmas gondolatokkal, jól elhelyezett humorral hívta fel figyelmünket a karitász munka szakmai fogásaira, szépségeire és nehézségeire. Ötleteket gyűjthettünk szolgálatunk és csoportjaink megújításához is. Az elmúlt évek hozta megpróbáltatások átformálhatták érzelmi határainkat, és Feri atya biztató szavai: „a Karitász az, ahol jó jónak lenni”, sokunk számára új erőforrássá váltak.

Szombaton délután a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányságról Dr. Jávorszkyné dr. Molnár Magdolna rendőralezredes volt a vendégünk, aki az internetes csalások széles tárházát mutatta be. Előadásában felhívta figyelmünket az apróbb jelekre, amelyeket észrevehetünk egy-egy eset kapcsán.

A feszes tempót minden nap közös játékkal enyhítettük. Lehetőséget teremtettünk a beszélgetésekre, tapasztalatcserére. Hogy kapcsolatainkat ne csak egymás között, hanem „Munkaadónkkal”, az Úristennel is mélyíthessük, szentségimádáson és Varga László püspök atya által bemutatott szentmisén vettünk részt.

A három nap alatt szerzett szakmai tudás, a közösségi élmények és a lelki felhangolódás új erővel töltöttek fel minden résztvevőt. A szegények szolgálata stabilitást, kitartást, álhatatosságot, szeretetet és rengeteg türelmet igényel, ezért szükségünk van arra, hogy mi is meríthessünk valahonnan. Az ilyen alkalmak teret és biztonságot adnak ahhoz, hogy ezt megtehessük.

Kaposvári Egyházmegyei Karitász

Irgalmasság cselekedetei önkénteseink által

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében a tavalyi év nagy kihívás elé állította a Karitász önkénteseit. Az ukrajnai háború kitörése után szinte minden településen megjelentek a szükséget szenvedő, menekülő családok. Önkénteseink örömmel, idejüket nem kímélve mindenben a segítségükre siettek. Azóta a családok többsége már tartósan megállapodott, itt együtt élhet mindkét szülő a gyermekekkel, bár lelki traumákkal. Nem tétlenek: többen a Karitásznál önkéntes munkát vállalnak. A háborús időszak az egyházmegyénkben élő hátrányos helyzetű családokat, egyedülállókat, betegeket, fogyatékkal élőket sem kímélte, meglévő jövedelmükből sokszor napról-napra élnek. Nagy segítség számukra a Karitász jóvoltából az évente tavasszal érkező adomány. Nagycsaládosoknak a pelenka, betegeknek és fogyatékkal élőknek a Béres Csepp, és öngondoskodásra képes családoknak, egyedülállóknak a vetőmag adomány. Húsvét előtt nagy mennyiségű tartós élelmiszerrel támogattuk az egyházmegye rászorultjait, hogy a feltámadás ünnepére azoknak is legyen betevő falat az asztalon, akik a hétköznapok során megvonják maguktól az ételt, hogy lakhatásuk biztosított legyen. Karitász önkénteseink minden adomány átadásához személyesen keresik fel a rászorulókat, betegeket, fontosnak tartják, hogy a szükséget szenvedőt meghallgassák, a lehetőségeket felmérve segítik őket, és legfontosabb céljuk a testi táplálék mellett, hogy Krisztus szeretetét, örömhírét elvigyék hozzájuk.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász

A szeretet szigetei vagyunk

Május 6-án Pécsett gyűltek össze a Pécsi Egyházmegyei Karitász önkéntesei és munkatársai, akiknek tartalmas és lelkileg megerősítő találkozásban volt részük, Felföldi László megyéspüspök vezetésével. A Pécsi Egyházmegye mintegy 20 településéről érkezett plébániai önkéntes csoportok képviselői reggel közös szentmisével kezdték a napot a székesegyházban, melyet az Egyház szeretetszolgálatáért ajánlottak fel. A homíliában Felföldi László a Karitász szolgálattevőinek lelki megerősítését helyezte a középpontba. Elmondta, hogy az otthontalanság megtapasztalása nem csak a menekültekre vonatkozhat, hanem ránk is: arra, hogy nem vagyunk Isten közelében és az Ő jelenlétében. Jézus azt akarja, hogy találjuk meg az otthont, és segít abban, hogy erre az útra a rászorulókat is el tudjuk vezetni. A főcelebráns beszédében a fizikai adományozás mellett a Karitász feladatának nevezte a lelki ajándékok továbbadását is. „Nézzetek Jézusra, nézzetek az Atyára, és azokat a csodálatos tetteket kell folytatni, amiket Jézus tett! Lehajolni, felemelni, közel menni, megérinteni, és hittel, örömmel, szeretettel, szép emberi életet élni abban az életben, amit az Atyától kaptunk, és amiben külön-külön otthonra kell találjunk. Mert ha otthon vagyunk a sorsunkban, akkor lesz igazi szeretettel és keresztény örömmel átitatott életünk” – fogalmazott Felföldi László püspök. A délelőtt programja a Dóm Kőtárban előadásokkal folytatódott. Először Besenczi Zsolt egyházmegyei karitászigazgató köszöntötte a vendégeket, aki beszámolt a Szentatyával történő találkozásról. A tanúságtétel után

Felföldi László előadása következett a szeretetről és a szolgálatról, aki nagyon sok személyes támpontot tudott adni a munkavégzéshez. A fiatalokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a „szeretet az, amiben mindenki otthon érezheti magát”. Ha megtapasztalják a szeretetszolgálat kapcsán ezt a jó érzést, akkor szívesen jönnek önkénteskedni, és ez a karitászcsoportok fiatalításában is egy nagy esély lehet. Püspök atya bíztatta a csoportokat, hogy befogadó közösségek legyenek, mert minél színesebb, minél nagyobb egy közösség, annál jobban gazdagodik majd a plébániák élete.

A program további részében az önkéntesek tehettek fel kérdéseket, vagy oszthatták meg a többiekkel megtapasztalásaikat, élményeiket. Többen is éltek ezzel a lehetőséggel, aminek kapcsán nagyon színes, és mély gondolatokkal gazdagodhattak a résztvevők, mely nagyban segítette, hogy ez a nap a szolgálattévőknek ne a munkáról, hanem a feltöltődésről szóljon.

Besenczi Zsolt, igazgató Pécsi Egyházmegyei Katolikus Karitász

Áldott légy!

Teremtésvédelmi kertet avattak Egyházashetyén

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitászon belül működő Szent Jakab Szociális Központ kertjébe őshonos magyar fafajtákat és bokrokat ültettek. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a természet védelmére és szeretetére, kiemelve a kereszténység egyik alapelvét, mely szerint a világ Isten alkotása.

2018-ban cseresznye, szilva, alma, meggy, sárga- és őszibarack fákat már ültettek a kertbe. Ezek mára megnőttek, éppen most virágoznak. A templom mellett azonban még jókora terület állt üresen. Ide most 40 darab batul és húsvéti rozmaring fajtájú almafákat és Szomolyai fekete fajtájú cseresznyefákat ültettek, a kerítés mellett pedig körbe 40 darab vadrózsát, azaz csipkebogyót.

Tuczainé Régvári Marietta a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász igazgatója a martinus.hu-nak elmondta: a Karitász a teremtésvédelemi programjait tulajdonképpen már 2010-ben elkezdte. Ekkor indult a szervezet részéről a vidéki plébániák felújítása, a plébániakertek hasznosítása. A mostani telepítés folytatása a korábban megkezdett munkának és kapcsolódik Ferenc pápa Laudato si’ – Áldott légy! enciklikájának, a világunk megóvására tett felhívásához.

Az április 12-i felavató esemény szentmisével kezdődött, amelyet Balasi István gércei plébános celebrált. Déri Péter jánosházi plébános a szentmise után megáldotta a kertet, majd az ültetés következett. Majthényi László, a Vas vármegyei Közgyűlés elnöke szakszerű útmutatást adott a telepítést megelőző gyökérmetszési tudnivalókról, illetve az ültetés megfelelő irányáról.

Hazánkban valamennyi egyházmegyében, így a Szombathelyi Egyházmegyében is alakult Teremtésvédelmi Bizottság, amely feladatául azt tűzte ki, hogy jógyakorlatok átvételével segítse a természet védelmét, kiegészítve azzal a keresztény gondolattal, amely rámutat a világban meglévő és abból kiolvasható isteni rendre. A teremtésvédelem így többről szól, mint a nővényekről, állatokról: a bolygót helyezi középpontba. Kiemeli az ember szerepét és felelősségét az egymás iránti magatartásban és a körülöttünk lévő világgal való kapcsolatban, mondta a martinus.hunak Aigner Géza, a bizottság vezető-helyettese. Isten az Édenkertbe helyezte az embert: éltető, tápláló kertbe. Ez a mi Földünk és itt kell nekünk továbbvinnünk és megvalósítanunk azt a tervet, amivel Isten a világot megalkotta és az ember gondjaira bízta. Itt a kertben mi is tanulunk a természettől: mi az, aminek jövője van, ami elősegíti a növekedést, és mi az, ami megőrzi, ami megóvja. A realitásérzékünk is kiteljesedik, hiszen látjuk mi az, aminek helye van a világban. És így együtt szerepel az ember munkája és az Isten áldása. Ez az összetartozás a mindennapokban a lelki életünkben is ott kell, hogy legyen.

A kert által megtanulhatjuk, hogy mit kell elvégeznünk, amikor növényt ültetünk, termesztünk, valamint azt is, hogy miként dolgozzuk fel a gyümölcsöket, miként lesz ezekből pl. lekvár. Ez közösségépítő tevékenység is, hiszen összehozza az embereket. Az itt szerezett tapasztalatokat pedig mások is hasznosíthatják maguk és közösségeik számára.

A kert az Áldott légy! nevet kapta. 2015-ben jelent meg Ferenc pápa azonos nevű enciklikája, amelyben a Földünk sorsát érintő kérdésekről fejtette ki véleményét, párbeszédre és cselekvésre szólítva fel az emberiséget, az ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében.

Molnár Péter Szombathelyi Egyházmegye

Szeretet, szolgálat, szeretetszolgálat

Bevallom, kezdtem kétségbeesni, amikor még az ún. intézményi megállapodás leadási határideje előtti héten sem tudtam, hogy hova megyek szakmai gyakorlatra. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociálpedagógia szakos hallgatójaként félévente kötelező százhúsz órát eltölteni egy szociális tevékenységet ellátó intézményben. Tartottam attól, hogy idén ezt nem fogom tudni teljesíteni. Aztán szinte a semmiből – mint egy égi áldás – pottyant az ölembe egy olyan lehetőség, amely valójában mindvégig a

szemem előtt volt, csak átsiklottam felette. Hogy ez puszta szerencse vagy az isteni gondviselés… nos, visszatekintve azt gondolom, hogy az utóbbi. Február tizenharmadika, hétfő volt, én pedig feszengve álltam a Szentendrei út 69-71 szám alatt található Szent Erzsébet Karitász Központ masszív téglaépülete előtt. Új hely, idegen emberek, elvárások, feladatok, megfelelés. Mindezek a gyomorszorongató gondolatok persze csupán addig tartottak, amíg a központi irodavezető, s egyben (a gyakorlat alatt) tereptanárom Márton Andrea szociológus, szakmai irodavezető körbevezetett az iroda helyiségeiben, én pedig találkozhattam a Karitász-programok mögött álló, és a segítségnyújtás iránt elköteleződött munkatársakkal. Meleg szívvel fogadtak, a legtöbben azonnal megkértek, hogy tegeződjünk, nekem pedig olyan érzésem támadt ettől, mintha leendő kollégaként tekintenének rám. Akkor még nem sejtettem, milyen mozgalmas százhúsz óra áll előttem. Habár az egyetemi szemináriumok és a munka mellett sokszor nehéz volt elindulni egy-egy programra, minden percét élveztem a Karitásznál töltött időnek. A találkozások, beszélgetések lelkileg feltöltöttek, és szinte minden alkalommal több energiával tértem haza, mint amennyivel útnak indultam.

Andrea – szokásos teendői mellett – tereptanári feladatait is maradéktalanul ellátta. Határozott elvárásai voltak a gyakorlattal kapcsolatban, s világosan közölte is ezeket, továbbá programtervet állított össze, amit szerencsésen sikerült beillesztenem a mindennapjaimba. Így vált majd másfél hónapig a hétköznapok részévé a ruha-, illetve ételosztás a rászorulóknak, a szenvedélybetegek segítése, vagy a Karitász-miséken való részvétel.

Jártam a Lujza utcai Szociális Központban is, ahol Gyöngyi mindig jó szóval várja a betévedőket, érdeklődik azok iránt, akiket személyesen, régebb óta ismer. A Havanna lakótelep egyik panelháza tövében megbújó kis helyiségben Kati, pontosabban Katik, merthogy többen vannak, tevékenykednek a rászorulókért; a Szenvedélybeteg-segítő

Lelki Központban pedig Böbe és Gizella nyitnak ajtót, ha csöngetnek, és tárt karokkal várják az érkezőt. Elutaztam Pesthidegkútra a „Mozgássérült lakótelepre”, voltam Káposztásmegyeren, Kispesten, sőt, még Esztergomban, Tokodon és Leányváron is.

Az emberek, segítséget kérők jöttek-mentek mindenhol, mégis, a Karitász munkatársak és önkéntesek odaadóan, a szolgáló szeretet szellemében fordultak kivétel nélkül mindenki felé, legyen az ismerős vagy ismeretlen. Sosem éreztem, hogy felesleges feladat, vagy teher lennék. Tevékenyen részt vehettem a Szent Erzsébet Karitász Központ életében, s eközben személyiségben és hitben is sikerült épülnöm.

Megértettem, hogy a segítés, a rászorulók szolgálata szeretet nélkül mit sem ér, és hogy a szeretet akkor az igazi, ha tettekben is megnyilvánul. E kettő ötvöződik és megvalósul a Karitászban; így tölthettem én is a szakmai gyakorlatomat a tevékeny szeretet, a Karitász nevében.

Szécsi Kata, szociálpedagógus hallgató

Az örömteli tanulás

új útjai

A Katolikus Karitász munkatársai nemrég egy különleges versenyre hívták a Felzárkózó településeken élő gyermekeket: több fordulóból álló környezettudatossági vetélkedőt hirdettek meg, melynek alapvető célja az volt, hogy a gyermekekben tudatosítsák, milyen fontos a természet védelme, a szemét csökkentése, a tiszta és rendezett környezet kialakítása és megőrzése. A verseny gyakorlati és elméleti részből állt, a szervezők a program összeállításánál ügyeltek arra, hogy minden feladat helyben elvégezhető legyen, csökkentve ezzel az üzemanyagok fölösleges felhasználását. A versenyre, ami három kötelező, és egy választható feladatból állt tíz Baranya megyei FETE-település nevezett.

A csapatok nagy örömmel fogtak bele a műanyag kupakokból való kreatív alkotásba. Tésenyben, Drávaiványiban csodaszép plakátok készültek, Piskón dobozként vagy akár virágkaspóként is hasznosítható formában, Kisszentmártonban asztali tolltartó díszeként, Somogyhatvanban malom táblán, Vejtiben pedig Bingo játékként láttuk újjászületni a kupakokat. A résztvevők más-más technikát választva készítették el szebbnél szebb uzsonnás zsákjaikat: maradék anyagok felhasználásával vagy patchwork-varrással, zsinórral összehúzható és kihajtható formában. Majd folytatásként egy izgalmas online vetélkedőn mérhették össze környezetvédelemmel kapcsolatos tudásukat a fiatalok. A Kahoot nevű online kvízjátékra nyolc FETE-település gyermekei csatlakoztak, akik nagy lelkesedéssel és bámulatos gyorsasággal válaszoltak a hulladékgyűjtésről, védett állatokról, ehető és mérgező gombákról, trópusi esőerdőkről és a szemetelés csökkentéséről szóló kérdésekre. A verseny online fordulóját Somogyhatvan település csapata nyerte, alig lemaradva tőlük Kisszentmárton végzett, Drávaiványi pedig harmadik helyezést ért el. A többfordulós vetélkedő összesített győztesei a sósvertikei gyerekek lettek, akiknek fődíja egy buszos kirándulás volt, melynek során a Pécs-Kökényi Regionális Hulladékkezelő Központba látogattak el. Gratulálunk minden szervezőnek és résztvevőnek!

Decsi-Bíró Adrienn felzárkóztatási projektkoordinátor Katolikus Karitász

Határtalan SZERETET

A testvéri együttműködés új útjai

2023. május 11-17 között került megrendezésre a Nemzetközi Karitász 22. közgyűlése Rómában. A négyévente szervezett rendezvényen közel 150 ország Karitász szervezete képviselte nemzetét, köztük a magyar Katolikus Karitász is.

Az eseményen Ferenc pápa üzenetet intézett a Karitászhoz, megválasztásra került a Caritas Internationalis új vezetősége és elfogadták a hálózat új stratégiáját is. Minden földrészről érkeztek a nemzeti Karitász szervezetek delegációi, és munkacsoportokba szerveződve a Karitász szervezetek közötti testvéri együttműködés módjairól, a stratégiai tervekről zajlottak az egyeztetések. A közgyűlés során a féléves ideiglenes vezetés után a küldöttek megszavazták a Caritas Internationalis teljes új vezetőségét a következő négy évre. Az új elnök Tarsisio Isa Kikuchi (S.V.D) japán érsek, az elnökhelyettes az ausztrál Kristy Robertson, míg az új főtitkár a skót Alistair Dutton lett. A közgyűlés hangulata és az új vezetőség összetétele is tükrözte a szervezet sokszínű mivoltát és azt az egységet, amellyel az egész világon a rászorulók és a periférián élők szociális és lelki segítését végzi a Karitász hálózata. Bízunk benne, hogy az új vezetés és az új stratégia a világszervezet további fejlődését és a legelesettebek még szakszerűbb és krisztusi támogatását szolgálja majd.

Katolikus Karitász

Ferenc pápa gondolatai a Nemzetközi Karitász hálózatához

Ferenc pápa május 11-én Vatikánban fogadta a Caritas Internationalis közgyűlésének közel 400 résztvevőjét, köztük a magyar Katolikus Karitász képviselőit is. A világ összes országában működő Karitász-szervezethez címzett üzenetében Ferenc pápa kiemelte, hogy a Karitásznál dolgozók arra hivatottak, hogy tanúskodjanak a szeretetről a világban és legyenek misszionárius tanítványok, kövessék Krisztust!

Ferenc pápa Szent Pál híres Szeretethimnuszára emlékeztetve mindenekelőtt kiemelte, hogy egyetlen erőfeszítés és jó cselekedet sem „teljes” a valódi szeretet nélkül. „Az apostol rámutat, hogy a szeretet hiánya hogyan üresíti ki minden cselekedet tartalmát: a külső forma megmarad, de a valóság nem. Még a legrendkívülibb tettek, a leghősiesebb nagylelkűség, vagy az, ha az ember minden vagyonát is szétosztja az éhezők között (1Kor 13,3) sem érnek semmit szeretet nélkül.” Ebben az értelemben a szívből jövő személyes szeretetből fakadó jótékonykodás elvezet a viszonzás, az Isten iránti hála nemes formájához is: „Beléphetünk a »viszonzás«, a hálás és elismerő emlékezés örömteli és mindent felülmúló misztériumába, amely arra ösztönöz bennünket, hogy hálánkat Isten felé ezzel fejezzük ki: tekintetünket a szenvedő testvérünk felé fordítjuk, aki gondozásra szorul, akinek segítségünkre van szüksége, hogy újra megtalálja emberi, azaz istengyermeki méltóságát. Nincs jobb módja annak, hogy megmutassuk Istennek, hogy megértettük az Eucharisztia jelentését, mint ha átadjuk másoknak, amit mi magunk kaptunk.”

A Szentatya arra kérte a Caritas Internationalis tagjait, hogy alkossanak egységet a sokféleségben, váljanak igazi misszionárius tanítványokká. „A Karitásznál dolgozók arra hivatottak, hogy tanúskodjanak erről a szeretetről a világban. Legyetek tanítványok, kövessétek Krisztust! Az egységre buzdítalak benneteket. A Caritas Internationalis sokféle identitásból áll: a sokszínűséget értékként, a pluralitást erőforrásként éljétek meg.”

A pápa felhívta a figyelmet arra, hogy az érett és tudatos világi hívek szerepe különösen értékes. „Arra kaptatok meghívást, hogy kísérjétek el a helyi egyházakat a lelkipásztori szeretet iránti tevékeny elkötelezettségükben. Ügyeljetek arra, hogy hozzáértő szakembereket képezzetek, akik képesek elvinni az Egyház üzenetét a politikai és társadalmi életbe. A tudatos és érett világi hívekkel kapcsolatos kihívás aktuálisabb, mint valaha, mert jelenlétük kiterjed mindazon területekre, amelyek közvetlenül érintik a szegények életét. Ők azok, akik kreatív szabadsággal kifejezésre juttathatják az Egyház anyai szívét és a társadalmi igazságosság iránti törődését, elkötelezve magukat az igazságtalan társadalmi struktúrák megváltoztatásának és a személy boldogsága előmozdításának nehéz feladatára.”

Vatikáni Rádió

Tarcisio Isao Kikuchi

érsek a Caritas Internationalis új elnöke

Tarcisius Isao Kikuchit, Tokió érsekét választották a Caritas Internationalis 13. elnökévé május 13-án a szervezet 22. nemzetközi gyűlésén. Az új elnök négy évre szóló megbízást kap a 162 katolikus segélyszervezetből, és további szociális intézményekből álló konföderáció élén.

A Caritas a világ több mint 200 országában működik, és egy jobb világ építésére törekszik, különösen a szegények és elnyomottak számára.

Tarcisio Isao Kikuchi 1958. november 1-jén született Iwatéban. 1985. márciusában a Divine Word Missionary rendben tett fogadalmat, majd 1986. március 15-én pappá szentelték. Ezt követően misszionáriusként Ghánában tevékenykedett, ahol 8 évig volt plébános egy vidéki településen. 2004-től Niigata püspökeként, 2017-es kinevezése óta pedig Tokió érsekeként szolgál.

A Caritas konföderációval 1995 óta áll kapcsolatban, amikor önkéntesként egy menekülttáborban kezdett dolgozni a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Bukavuban. 1999 és 2004 között a Caritas Japán ügyvezető igazgatója volt, majd 2007 és 2022 között a Caritas Japán elnöke. Emellett 2011 és 2019 között a Caritas Asia elnöke, 1999 és 2004 között a Caritas Internationalis Végrehajtó Bizottságának tagja, 2011 és 2019 között pedig a Képviselői Tanács tagja is volt.

Megválasztása után a Vatican Newsnak adott interjújában megosztotta az új küldetésével kapcsolatos reményeit, valamint üzent a számtalan önkéntesnek, akik Isten szeretetét a szolgálat konkrét cselekedeteiben nyilvánítják ki. Kikuchi érsek szerint a Caritas többet ad a segítségnyújtásnál: arra törekszik, hogy tagjai Isten szeretetének tanúi legyenek; hogy megmutassák az embereknek, hogy Isten mindenkit így szeret. Az elnök kiemelte, hogy a Caritas működésének alapvető elemei az önkéntesek. Ők világszerte a katolikus egyház jótékonyságának arcai, különösen azok számára, akik a konfliktusoktól sújtott

területeken szenvednek, de a világ többi része megfeledkezik róluk. „Szakszerű segítséget nyújtunk, de ugyanakkor azt is el akarjuk mondani nekik, hogy mindig velük vagyunk” - mondta Kikuchi érsek. „Mindig velük dolgozunk; mindig emlékezünk rájuk. Senkit sem zárunk ki; senkit sem felejtünk el. Ez a Caritas igazi küldetése: segíteni az embereknek, hogy tudják, nincsenek elfelejtve.”

Vatican News

Fordította: Geszti Gyula Péter

Magyarul köszöntötte delegációnkat

Ferenc pápa Rómában

Alig 10 nappal a Szentatya magyarországi látogatása után Ferenc pápa a Vatikánban fogadta a Karitász nemzetközi közösségét, akik a világ minden tájáról érkeztek a Caritas Internationalis közgyűlésére. A fogadás végén a magyar delegációnak is lehetősége volt a Szentatyával találkozni. Écsy Gábor atya a Katolikus Karitász igazgatója egy személyes ajándékot adott át a pápának, amely a magyar Karitász életét mutatja be képekben. Meglepő és egyben nagy élmény volt, amikor a Szentatya magyarul szólalt meg, amikor a kezébe vette a könyvet: „Isten hozta”. Miután belelapozott a könyvbe Zagyva Richárd, igazgatóhelyetteshez is intézett néhány szót, amely úgy érezzük az egész magyar karitász közösségnek is szólt: „Isten éltesse”. Kedvesség és derű áradt a tekintetéből, pillanatok alatt felidézve a magyarországi emlékeit és a Magyarországon tanult ősi köszöntéseket. Ferenc pápa Karitászhoz intézett szavai és üzenetei nagy erőt adnak a további munkánkhoz! Isten éltesse Ferenc pápát is, imádkozzunk érte, hogy még sokáig taníthasson, bátoríthasson és vezessen bennünket!

Katolikus Karitász

Láthatatlan árvák

Könyvbemutató az egri Karitász RÉV

Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatának szervezésében

„Attól, hogy rákérdez valaki, csak egy valamitől félsz jobban, hogy nem kérdez rá senki…” (Hoffmann Kata)

A Főegyházmegyei Karitász Központ RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálata 2022 novemberében indította el Egerben az „Apa Anya Pia” csoportját. A program tíz héten keresztül támogatta a szenvedélybeteg családokban felnőtt résztvevők gyermekkori traumáinak, sérüléseinek feldolgozását, csoportos formában.

A kezdeményezést országosan a Máltai Szeretetszolgálat indította útjára, ehhez csatlakozott az egri RÉV Szolgálat, amely a szenvedélybetegségre már a kezdetektől családi problémaként tekint.

Ma Magyarországon körülbelül 400 ezer gyermek él szenvedélybeteg családban, akiknek traumáival, nehézségeivel gyakran csak akkor szembesülünk amikor komoly magatartási vagy pszichiátriai problémákkal kell szembenézniük.

Az egri RÉV Szolgálat 1998-ban indított először csoportfoglalkozásokat és egyéb szabadidős programokat szenvedélybeteg-családban felnövő gyermekek részére. A szenvedélybeteg szülők gyermekeinek gyorsabban „kell” felnőniük, mint az átlag családban élő társaiknak, és gyakran kénytelenek felnőtt terheket, felnőtt szerepeket felvállalni az életükben. A gyerekekkel való munkánk

Jó tudni

legfontosabb célja az volt, hogy olyan gondtalan világot teremtsünk számukra, amelyben ők is gyerekek lehetnek, kiszakadva az otthoni nehézségek közül.

A Kormos Piroskával és Frankó Andrással történő együttműködésünk eredményeképpen 2022 őszén először vállalkoztunk arra, hogy szenvedélybeteg családban nevelkedett felnőttek számára csoportfoglalkozást indítunk, és lehetőséget, teret adunk ahhoz, hogy feldolgozzák gyermekkoruk nehézségeit.

Ennek a munkának a része, hogy a 2022-ben megjelent „Láthatatlan Árvák” című könyvet május 19-én Egerben is bemutattuk. A könyvben szereplő novellák szerzői maguk is szenvedélybeteg családban nőttek fel, a novellák utáni pszichológiai értelmezés pedig érthetővé teszi az ilyen családban felnövő gyermekek félelmeit, nehézségeit és elakadásait.

A könyvbemutatón a novellákból részletek felolvasása mellett Hoffmann Kata pszichológus és a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai beszélgettek. A résztvevők között érintettek és szakemberek egyaránt jelen voltak. A rendezvény legfontosabb célja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szenvedélybetegség olyan betegség, amely a család minden tagját érinti, és hogy a szenvedélybeteg családokban élő gyerekek kiszolgáltatottak és támogatásra, segítségre van szükségük. Az egri RÉV Szolgálat úgy látja, hogy a szenvedélybeteg családok problémáinak kezelése intézményi együttműködések keretében a leghatékonyabb, melynek szép példája a Máltai Szeretetszolgálattal való együttműködés, folyamatos tapasztalatcsere és a jógyakorlatok egymástól történő tanulása, átvétele.

Főegyházmegyei Karitász Központ RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Eger

Orvosmisszió a határon túli rászorulókért

60 MISSIÓS ÚT

28 TELEPÜLÉS

9000 VIZSGÁLAT

A Katolikus Karitász 2017 őszén indította el Orvosmisszióját. A határon túli prevenciós szűrések alkalmával a gyermek szemészeti, fogászati és ortopédiai vizsgálaton vesznek részt, míg a felnőttek számára vércukor, vérnyomásmérés, EKG vizsgálat, valamint nőgyógyászati vizsgálat és rákszűrés biztosított. Az eddig megvalósult 60 missziós út során 28 településen, több mint 9000 vizsgálatot végeztek el. Az Orvosmisszió vizsgálatait évente megismétli és szükség szerint cseréli a szemüvegeket és gyógyászati segédeszközöket.

Társalgó

Interjú Fodor Barbarával, a Katolikus Karitász lúzsoki Jelenlét Pontjának munkatársával.

A Felzárkózó Települések program keretében Lúzsok településen elindult egy úgynevezett RO-MA identitáserősítő projekt, ami a helyi fiatalokat és közösségeket segíti. Miről szól ez a program?

A programelemmel, amely Piskó településen is párhuzamosan zajlik Csikai Adél kolléganőm vezetésével, egy hiánypótló szolgáltatást akartunk elindítani. Olyan lehetőséget, ami még nem volt a többi kilenc, FETE programban résztvevő faluban, és ami azokat a településen élő gyerekeinket, fiataljainkat szólítja meg, akikkel kapcsolatban állunk. A foglalkozás elnevezésében nagybetűvel írjuk a MA szót, mert ezzel utalni szeretnénk a romák mai helyzetére. Színes a repertoár: foglalkozunk a cigányság eredettörténetével az eredetmondákon keresztül; tehát a cél az, hogy átfogó képet kapjanak a cigányságról. Ez alapvetően egy identitáserősítő foglalkozás, de szeretnénk azt is elérni, hogy ha a gyerekek kikerülnek a településről és előítéletekkel találkoznak, akkor ne értetlenül, idegenként álljanak egy-egy helyzet előtt. Ebben nagyon fontosnak tartjuk a személyes példák behozását, feldolgozását. Szeretnénk felkészíteni őket arra, hogy mi várhatja őket a falutábla mögötti világban.

Milyen személyes példákat hoznak be a gyerekek, amiket feldolgoztok?

Sajnos gyakori, hogy pejoratív értelemben, sértésként kapják a megjegyzést, hogy „Te cigány!”. Ezeket és ehhez hasonló előítéleteket folyamatosan hoznak be a gyerekek.

Mit tehet a segítő egy-egy ilyen esetben?

Sajnos engem is értek már az életemben ilyen és ehhez hasonló sértések, bántások. Meg kell tanulni ezeket helyén kezelni: azt kell megerősíteni magunkban, amit képvise-

lünk, hogy értékesek vagyunk. Hogy ezzel engem valaki bánt, az nem az én szegénységi bizonyítványom. Ezt kell a gyerekekben is erősíteni.

Hányan vesznek részt ezen a foglalkozáson?

Öt-hat fő vesz részt rajta a falu fiataljai közül. Általában azokkal kezdünk el foglalkozni, akik a középiskola előtt álló korosztály és kikerülnek a falu világából.

Hogyan zajlik egy-egy ilyen foglalkozás?

A foglalkozások mindig egy meghatározott tematika szerint zajlanak. Általában ráhangolódással, bemelegítéssel kezdünk, majd az aktuális téma feldolgozásával haladunk tovább. Például a legutóbbi foglalkozástémánk az előítélet volt. Egy cigány mesét néztünk meg ezzel kapcsolatban, majd ezen keresztül hoztuk be és dolgoztuk fel a témát. A feldogozott mesefilm, a „Nyócker” is jól mutatja, hogy a húsz év alatt sem sokat változott a cigányság helyzete, valamint az előítéletek és a sztereotípiák. A feldolgozás során úsznak be a gyerekek személyes tapasztalatai is.

Az előbb említetted, hogy neked is van személyes érintettséged, és fontos, hogy ezt a tapasztalatot be tudod hozni a foglalkozásba. Szívesen megosztanál ebből valamennyit?

Persze. De azt fontos kiemelni, hogy nem volt rengeteg ilyen az életemben. Ezzel együtt azért akadtak olyanok is, amelyek mélyen nyomot hagytak bennem és belém égtek. Amikor 20 évesen már főiskolára jártam, a buszon utazva a buszsofőrtől kértem egy diákjegyet, aki elkérte a diákigazolványomat. Mielőtt figyelmesen elolvasta volna, tett egy megjegyzést, hogy hányszor buktam meg, hogy húsz évesen még mindig diákigazolványom van. Én megvártam a pillanatot, hogy megfordítsa az igazolványt, és elolvassa a főiskola nevét. Akkor láttam rajta a teljes sokkot, és belátást, hogy nem kellett volna kimondania ezt a

„Szeretnénk felkészíteni őket arra, hogy mi várhatja őket a falutábla mögötti világban.”

megjegyzést. Mindezt mosolyogva nyugtáztam. De például volt egy olyan eset is, amikor 14 évesen orvoshoz kellett mennem és szükség volt egy ultrahangra. Miközben édesanyámmal várakoztunk, megkérdezték tőlünk, hogy azért jöttünk-e ultrahangra, mert terhes vagyok. Erre édesanyám egy kicsit nyomatékosabban kérdezett vissza, hogy csak az jöhet-e ultrahangra, aki terhes, illetve, hogy az meg sem fordul senkinek a fejében, hogy valami belső szervvel kapcsolatos probléma lehet. Szóval ezzel is csak azt akarom kifejezni, hogy ezek a sztereotípiák erősen élnek, jelen vannak és engem is értek.

Gondolom számodra is nehézséget okozhatott, hogy feldolgozd és helyre tedd magadban ezeket, és óriási segítség lehet a fiataloknak, hogy ezt a személyes vonalat be tudod hozni. Hogyan kerültél te a segítő pályára?

Azt mindig tudtam, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni. De messziről jövök: dolgoztam én árufeltöltőként, szőlőben idénymunkásként, de tudtam, hogy ezek nem igazán fekszenek nekem. A pécsi Gandhi Gimnáziumban volt egy nagyon jó nevelőm, aki időközben a Katolikus Karitász ormánsági Felzárkóztató programjába került. És ő keresett meg engem, hogy nincs-e kedvem ide jönni dolgozni. Kipróbáltam magam először egy utazó játszóbuszos programelemben, amikor a településeket jártuk: gyerekekkel foglalkoztunk, kríziskezeléseket végeztünk… nagyon-nagyon széleskörű volt mindaz, amit akkor csináltunk.

Mondtad az előbb a személyes példán keresztül, hogy a buszsofőr megrökönyödött, hogy főiskolai bélyegző volt a diákigazolványodban. Milyen tanulmányokat folytattál?

A pécsi Gandhi Gimnáziumban érettségiztem, aztán elkezdtem egy főiskolát Budapesten, amit nem fejeztem be.

A segítő munka során fontosnak tartottam, hogy elméletben is elmélyítsem a tudásomat, így ettől az évtől elkezdtem felsőfokú szociális tanulmányaimat. Pécsen szociális munkásként tanulok.

Lúzsok településen dolgozol a Felzárkózó települések programban. Mióta vagy a településen?

2022. június 1-től vagyok a településen, lassan már egy éve.

A Katolikus Karitász részt vesz a Felzárkózó Települések program végrehajtásában Lúzsok településen is. Mi zajlik ebben a programban és Lúzsok településen?

Most már elértük azt, hogy a Katolikus Karitász egy nagyon fontos szereplőként van jelen a településen. Volt egy tartás eleinte mindenkiben. De emlékszem arra, amikor először érkeztem a településre, és egy helyi lakos cigány nyelven mondta, hogy mennyire örül annak, hogy egy roma munkatárs is dolgozik a programban. Azon még inkább meglepődött, hogy értettem, amit mondott. Úgy éreztem, hogy engem jobban elfogadtak segítőként a származásom miatt. A települési program hétköznapjai nagyon színesek. A szociális ügyfélfogadáson, hivatalos kérelmek írásán át, a telefonos ügyintézésig állunk rendelkezésre a Jelenlét Ponton. De a programok kapcsán leginkább a gyerekekre helyezzük a hangsúlyt, hiszen ők jelentik a jövőt, és a gyerekek létszáma is magas. A kicsit több, mint 200 fős településen, majdnem 60 gyermek van. Legfőképpen őket célozzuk meg sportprogramokkal, fociedzéssel, tanoda jellegű programokkal: tantárgyi felkészítéssel és fejlesztéssel. De természetesen a szülők munkaerőpiaci helyzetével is foglalkozunk, hiszen a településen elég magas a munkanélküliség is. A munkaerőpiaci mentorral közösen igyekszünk minél több embert elindítani a nyílt munkaerőpiacon, hogy lássák azt, hogy a közmunka programon, valamint az alkalmi munkákon túl is van élet.

Mit kell tudni Lúzsokról: hol van, hányan lakják…?

Miért került a Felzárkózó Települések programba?

Baranya megyében, az Ormánságban található. Kb. 220 fő lakja, és sajnos ezen a településen nem sok lehetőség van. A bolt is szakaszosan van csak nyitva. Nincsenek, vagy messze érhetőek el olyan szolgáltatások, amelyek a városban adottak. Az emberek nagyon nehezen tudják megoldani a közlekedésüket, ami a munkaerőpiaci aktivitásban is leképeződik. Az iskolai végzettségben is a 8 általános iskolai osztály a legjellemzőbb. Sajnos a település is elég konfliktusos, amiben nem egyszerű segítőként mozogni.

Elég sokrétű tevékenységet végez a településen a szervezet és ti. Mégis melyek a legjellemzőbb problémák, amivel hozzátok fordulnak a helyi lakosok?

Leginkább valamilyen alapvető szükségleti hiánnyal jelentkeznek hozzánk. Segítettünk már gyógyászati segédeszközzel, kerekesszékkel időseknek. De éppen ezért működik egy eszközkölcsönző programunk, ahol a rászoruló családok háztartási gépeket kölcsönözhetnek. Így segítettünk már nagy, sokgyermekes családoknak mosógéppel. De ez egyben nehézséget is okoz, mert a kevés mosógépre sok család jelentkezik és ilyenkor mérlegelnünk kell közöttük. Sokszor van olyan is, hogy nem tudnak ételt tenni az asztalra és ilyenkor élelmiszercsomaggal segítünk.

Említetted, hogy sok fiatallal és gyerekkel foglalkoztok a programokon keresztül. Milyen esélyei vannak egy lúzsoki fiatalnak arra, hogy eljusson a felsőoktatásba, a nyílt munkaerőpiacra?

Azt látom, hogy sok nagyon ígéretes gyermek van, akik ha jó irányba vannak terelve, mentorként valaki ott áll mellettük, jó esélyekkel indulnak az életben. Például a 7. és 8. osztályos gyerekeknek pályaorientációs foglalkozásokat tartunk, ahol megmutatjuk nekik az elérhető lehetőségeket, intézménylátogatásokra is megyünk. Megmutatjuk mindazt a tanulmányi lehetőséget, támogatást, ösztöndíjat, amit igénybe vehetnek. A szegénység, rászorultság ne legyen kizáró. Sokszor mondjuk, hogy Sellyén és Szentlőrincen túl is lehet gondolkodni. Minden nyílt napra elvisszük őket, mert sokszor a szülőknek erre nincsen lehetőségük.

Mi lenne, ha a Katolikus Karitász nem lenne jelen a településen?

A gyermekfoglalkozások által időnként bejönnek szülők és elmondják azt, hogyha nem lenne a Katolikus Karitász, akkor nem lenne és nem történne a településen semmi. Sokszor jelzik vissza a szülők, hogy csak az történik a településen, ami a Jelenlét Ponton zajlik. Ezért tartjuk kiemelten fontosnak a délután négy órától hatig zajló időszakot, hogy a gyerekek iskola után bejöhetnek beszélgetni, játszani, tanulni. Hiszen a településen egy játszótér sincsen, így azokon a játékokon kívül, amit a Katolikus Karitász biztosít, nem elérhető más. A szervezet jelenlétén keresztül érezheti meg a közösség, hogy van egy biztos pont.

Jól érezhető, hogy a felemerülő szükségletekre való reagáláson túl, hosszútávú fejlesztőprogramokkal, készségés képességfejlesztéssel is foglalkozik a szervezet. Sok mindent említettél, de mi az, amit még kiemelnél a fejlesztő foglalkozások közül?

Van egy pilot programunk: a Nők egymás között, amit most indítottuk el. Ez azoknak az anyukáknak szól, akik jelenleg gyermekekkel otthon vannak, de lassan aktuális, hogy az intézményi ellátásba, óvodába megy a gyermek. Ez a program nekik és róluk szól. Szeretnénk megerősíteni őket abban, hogy nemcsak az a szerepük, hogy otthon üljenek, hanem igenis fontosak, értékes emberek, vissza tudnak menni dolgozni. De tényleg minden korosztály mellé oda kívánunk állni fejlesztő és támogató szolgáltatásokkal: van fejlesztőpedagógusunk, gyógytornát biztosítunk az idősek számára, de van 10 db biciklink is, amelyek hosszútávú kölcsönzésével támogatjuk a munkába ingázókat. Ezek a Budapesten használt és leselejtezett, majd felújított régebbi MOL Bubi biciklik, amelyek a Felzárkózó települések programban kerülnek újrahasznosításra és a helyi mobilitást segítik.

Említetted, hogy roma nyelven köszöntek rád a településen. Ez mennyire jellemző, hogy használják a nyelvet? Itt az országnak ezen a részén már csak az idősebbek. A fiatalabbak már nem nagyon használják.

Visszatérve a RO-MA programelemhez említetted, hogy a cigány identitásnak a megerősítése és elmélyítése is történik ebben. Ezt, hogyan kell elképzelni a programban résztvevő gyermekeknél?

Sok gyermek már abszolút nem beszéli a nyelvet, és nem tudja, hogy melyik csoporthoz tartozik. Csak a családnevét tudja, meg azt, hogy barna a bőre. Így nagyon a nulláról kezdjük velük.

Milyen cigány csoportok vannak?

Beás, lóvári (oláh), illetve a romungrók. A beások archaikus román nyelvet beszélnek és főként Somogy, Tolna és Baranya megyében élnek. Az oláh cigányok a lóvári nyelvet beszélik, ami egy teljesen más nyelv, mint a beás. Ők főként északon élnek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és környékén. A romungrók azok, akik legrégebben érkeztek Magyarországra és mára már szinte teljesen elhagyták a kultúrájukat.

Te valamit megőriztél a roma hagyományokból a mindennapjaidban?

Sajnos már én sem annyira őrzöm. Én egy nem cigány településről származom és anyukám akkor beszélt cigány nyelven, amikor azt akarta, hogy ne értsük. De azért igyekszem természetesen nem teljesen elhagyni. Tavalyi év során csináltam beás nyelvből emelt érettségit. A nyelvet igyekszem őrizni és a gyerekeknek is igyekszem átadni egy-két mondókával, vagy népdallal.

Lúzsokon már lassan egy éve ott vagy. Hogyan képzeled el a települést egy év múlva?

A településen élő középiskola előtt álló fiatalokat mindenképpen valami középiskolában képzelem el. És van 5-6 olyan álláskereső, aki bejár hozzánk a Jelenlét Pontra fejlesztő foglalkozásra, vagy a munkaerőpiaci mentorhoz, őket mindenképpen valami fix munkahelyen képzelem el. Egy olyan munkahelyen, ami nem éhbérre elég.

József Imre szociális szolgáltatási csoport ágazati vezető Katolikus Karitász

odaadással végezzük munkánkat

Beszélgetés Fejes Máriával a nagyszénási Casciai Szent Rita karitász csoport vezetőjével.

Hogyan és mikor kerültél kapcsolatba a Karitásszal?

Vallását gyakorló családban nőttem fel, édesanyám is Karitász önkéntes volt. Sokat tevékenykedett az egyház szolgálatában, ezért részben kötelességemnek is éreztem, hogy beálljak a sorba, másrészt figyeltem a csoport tevékenységét. Kb. 10 éve vagyok tag és 4 éve vezető.

Hogyan éled meg a rászorulók szolgálatát?

Szeretem ezt a sokrétű feladatot és úgy érzem kiaknázok minden lehetőséget, hogy segítsem a rászorulókat. Nagy öröm, amikor egy-egy váratlan helyzettel találkozva azonnal azt tudom mondani, hogy tudunk segíteni. Ez történt, amikor egy családnál felmerült, hogy egyetlen kályha nem elég a házuk befűtésére. Pont ekkor futott a Kandalló program, amelynek köszönhetően új kályhát kaptak. Szívem csücskei a nagycsaládok, boldogsággal tölt el látni a gyermekek szemében az örömöt. Így szívesen bekapcsolódok az Angyalbatyu készítésbe, illetve követem, hogy hol hogyan alakul a gyermekek fejlődése. Próbáljuk a rászorulókat nem csak anyagi, tárgyi javakkal ellátni, hanem szeretettel terelni, állandó kapcsolatot tartani velük és jó szóval lenni.

Mit jelent számodra, hogy néhány éve csoportvezető vagy? Az idősödő kis csapatot össze kell tartani, megtalálni a személyre szóló feladatot, hisz mindenki másban jó! Emellett fontosnak tartom, hogy ne csak a munkában találkozzunk. Jól érzem magam vezetőként is köztük, úgy gondolom, hogy szívesen dolgozunk együtt. Nagy szeretettel odaadással végezzük munkánkat.

Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász

Isten megad mindent ahhoz, hogy tovább haladjak az ő útján

Beszélgetés Frank Tiborral, Apor-műhelyünk munkatársával.

Frank Tibor megváltozott munkaképességűként immár három éve a Győri Egyházmegyei Karitász Apor Vilmos-műhelyében dolgozik. Közösségünkben talált rá a hitre, nemrég pedig elsőáldozó lett és találkozhatott Ferenc pápával is. Vele beszélgettünk gyökereiről, krimi-könyvekről és Isten átalakító kegyelméről.

Először is mesélj magadról néhány mondatot!

Tősgyökeres gyárvárosi vagyok, itt nőttem fel. Nehéz családi körülmények miatt édesapám nevelt bennünket nővéremmel. Ma is itt lakom a közelben; nem csupán a gyerekkor, hanem a rokonok, barátok és a munkahelyem is ideköt.

nincs kedvem a bűnesetekkel teli nyomozós történetekhez, helyette vallásos könyveket kölcsönzök rendszeresen a könyvtárból.

Hogyan zajlott a készület a Jézussal való találkozásra? Tavaly ősszel ébredt fel bennem a gondolat, hogy szeretnék elsőáldozó lenni, miután az egyik szentmisén a pap szelíden felvilágosított ennek lehetőségéről. Megérintett Zakeus evangéliumi története, aki a fügefára felmászva akart közelebb kerülni Jézushoz. Én is ugyanígy éreztem: vágytam arra, hogy magamhoz vehessem Krisztus testét. Végül a győr-gyárvárosi Jézus Szíve-templomban jelentkeztem az elsőáldozásra. Győri Imre plébános atya nagyon kedvesen fogadott, az egyházközségi munkatársak pedig ingyen adtak tankönyveket. Ezután hetente egyszer, csütörtökönként jártam az előkészítőre: házi feladatot kaptam, és ha hibáztam, Imre atya türelmesen elmagyarázta a jó megoldást. Olyan lelkesen tanulmányoztam a tananyagot, hogy az egyik kölcsönkapott hittankönyv széthullott. Mivel nem akartam szégyenben maradni, elvittem a könyvkötőhöz megjavíttatni. Rokonaim is nagyon sokat segítettek előrehaladásomban.

Milyen volt a húsvétvasárnapi elsőáldozási mise?

Kis izgalommal kezdődött, hiszen hirtelen nem tudtam, mit kell tennem a szertartás során, de ez gyorsan elmúlt.

Mikor csatlakoztál a Győri Egyházmegyei Karitász közösségéhez?

Egy barátom biztatására jelentkeztem a Karitászhoz 2020 májusában. A megváltozott munkaképességűek műhelyébe való felvételem után az első, ami meglepett, a reggeli imádság volt. Azelőtt nem voltam vallásos, szüleim csupán megkereszteltek. Az ima megnyugtató élmény volt; külön örültem, hogy társaimnak fel is olvashattam a bibliai igék napi magyarázatát. Ezután igazgató úr és egyik kollégánk invitálására elmentem a székesegyházi szentségimádásra, ami annyira különleges élményt adott, hogy az előtte megtartott szentmisére is elkezdtem járni.

Hogy érzed, miként épült benned a Jóisten kegyelme? Az Úr igéje egyre inkább átjárt, és ez a kapcsolataimon is meglátszott: úgy érzem, munkatársaimmal is sokkal barátságosabbá és közvetlenebbé váltam. Azelőtt sok krimit néztem és olvastam szabadidőmben, most viszont már

A liturgia rendje adta magát, a hívő közösség és a családom nagyon örült nekem. Nővéremmel, sógorommal és unokahúgommal együtt készült a családi fotó. Úgy érzem azóta, hogy a helyemen vagyok: Isten megad mindent ahhoz, hogy tovább haladjak az ő útján. A felkészítés ugyanis még nem ért véget, hiszen idén szeretnék bérmálkozni.

A győri karitász-küldöttség tagjaként április végén Te is találkozhattál Ferenc pápával a Szentatya budapesti látogatásakor. Milyen emlékeket őrzöl erről? Lenyűgöző és örömteli volt, hogy láthattam a Szentatyát. Hatalmas megtiszteltetés volt, hogy jelen lehettem és találkozhattam vele. Nagyon közvetlen volt mindenkivel! Jó érzés volt hallgatni a tanúságtevőket, mély benyomást tettek rám. A Szentatya nagyon mély dolgokat mondott, ami meghatotta az embereket, szívhez szóló volt a beszéde.

Szöveg és fotó: Paksa Balázs Győri Egyházmegyei Karitász

Egy önkéntesünk szolgálatának története

Plébániai karitász csoportunk egyik fontos szolgálata az idősek látogatása. Ebben példamutató odaadást tanúsított önkéntesünk, dr. Farsang Andrea. Édesanyja (akit testvérével felváltva otthonában gondozott) halála után jelentkezett a csoportba azzal az óhajjal, hogy ezután egy idős embert szeretne rendszeresen látogatni. Így került kapcsolatba Erzsike nénivel, akit hetente felkeresett lakásában. Három gyermekes anyaként egyetemi tanszék-

vezetői munkája mellett is talált erre időt, és nagy szeretettel törődött vele. Családja is támogatta az önkéntes munkában: egy alkalommal a család férfi tagjai segítségével lehozták Erzsike nénit az 5. emeletről, és tettek vele egy sétát a szabadban. Ez nagy örömöt okozott neki a sok éves bezártság után. Kapcsolatuk egy eseményéről Andrea rövid novella keretében számolt be, amit a Katolikus Karitász jubileumi kiadványába szánt. A megjelenését már nem érhette meg, ugyanis múlt év decemberében súlyos betegségben elhunyt. Hiányát mindannyian fájlaljuk. A novella alább olvasható.

dr. Miseta Mária csoportvezető Szeged Szent Gellért Plébánia Karitász Csoport Szeged-Csanádi Egyházmegye

novella

A Katolikus Karitász keretében immár három éve látogatok rendszeresen egy 97 éves idős asszonyt, Erzsike nénit, aki betegsége miatt már 7 éve nem tudott kimozdulni a 40 m 2-es kis lakásából. Látogatásaim alkalmával sokat beszélgetünk, imádkozunk.

„Fent felejtődtem” (mondja Erzsike néni, mert jó humora van) Szeged egy panelházak alkotta városrészében a negyedik emeleten. 15 éve özvegy, gyermekei, akik már szintén 70 felett járnak, távoli városokban élnek. Kis nyugdíjából él, körülményei ellenére derűs, vidám, erős hitű asszony, aki sosem panaszkodik. Erzsike néni számára a teljes életteret másfél szobás kis lakása jelenti, ahol a négy évszak változását, az idő múlását az ablakáig felérő hársfák lombkoronájának változásán követi nyomon. Mivel csak járókerettel tud mozogni, s a házban nincs lift, 7 éve nem volt a szabadban. Ő úgy véli, én segítek neki a látogatásaimmal, én úgy gondolom, hogy az ő bölcsessége, még mindig meglévő belső lelki ereje segít sokat és ad példát nekem. Sosem enged el üres kézzel, azt adja, ami a kis lakásban fellelhető: hol a reklámújságok kivágott receptjeit gyűjti össze és adja ajándékba, hol pedig régi formás dunsztos üvegeket, amik még dísznek is jók lehetnek, vagy éppen a féltve őrzött, a Don kanyarban munkaszolgálaton levő férjétől kapott tábori lapot… Szeret adni, örömet szerezni apróságokkal. Egyik alkalommal, mikor épp távozni készültem tőle, egy zacskó finom csokoládét nyújtott felém. Meglepődve néztem. „A lányom volt itthon Svájcból, s hozott egy csomó csokoládét. Fogadja el Andrea, ez sok nekem. Nem szeretem, ha valamiből sok van nekem…!”

Napokig gondolkodtam ezen… „Nem szeretem, ha valamiből sok van…” Ez a gondolat is valahogy ottrekedt Erzsike nénivel a hét évvel ezelőtt bezáródott negyedik emeleti lakásban. Azon az ajtón kívüli világban igen kevés ember gondolja ezt ugyanígy.

Sokat gondolkodtam, mivel viszonozhatom e sok apró kedvességet. Mikulás nap előtt is jártam nála, amikor is apró csoki Mikulásokkal a zsebemben érkeztem. Míg Erzsike néni a járókerettel bebotorkált a beszélgetős helyünkre, mögötte haladva a kis lakás számtalan pontjára leültettem az addig a zsebemben lapuló kis Mikulás figurákat. Távozásom után Mikulás ült a hűtőn, a mosogatón, a varrógépen, a párnáján, a fürdőben a csap felett a tükör előtt… Erzsike néni ebből a kis csalafintaságból semmit sem vett észre. Távozásom után egész este kellemes öröm járt át, elképzeltem, ahogy a Erzsike néni itt is, ott is szembe találkozik lakásában a kis Mikulásokkal.

Később Erzsike néni azt mesélte, gyerekkora óta nem volt ilyen boldog Mikulás napja. A második csoki Mikulás felfedezése után már gyerekes örömmel kutatta a lakást, hova bújtak el a társai. „S mind rám nézett” mesélte.

S talán évek óta először azt is érezte, hogy aznap este nem volt egyedül…

Örömöt szerezni tehát nagyon könnyű, s ahogy idősödünk, és egyre világosabban látjuk az emberi boldogság korláta it, úgy ébredünk rá arra, hogy az egyetlen valóságos, tartós öröm az életben az, ha másoknak örömöt szerzünk.

Dr. Farsang Andrea †

egyetemi tanár, karitász önkéntes Szeged- Csanádi Egyházmegyei Karitász

„Szobafogság”

VÍZSZINTES: 1. Szalézi Szent Ferenc beküldendő gondolatának első része. 13. Példa nélküli. 14. Viselkedéstan. 15. Becézett férfinév. 17. Matrózok itala. 18. E helyen. 19. Amerikai magánegyetem. 20. Szenvedélybeteg-segítő szolgálat. 22. Lengyel légitársaság. 23. Dublőr egyneműi. 24. Alpesi legelő németül, fordítva. 25. Rámás. 27. Zavart rab! 28. Szádelő szomszédja. 29. Gyermek fejlődését elősegíteni. 30. Indonéziai és angol autók jelzése. 31. Teljes más szóval fordítva. 33. Német névelő. 34. Azonos betűk. 36. Befejezetlen terv! 37. Angol tonna. 39. Asztácium vegyjele. 40. A távolabbit. 42. Róma folyója. 44. Félszeg, ügyetlen. 45. Hordozzák. 46. Üres kör! 47. Kazlakban áll! 48. Archaikust. 49. Huszonnégy órán belül. 50. Gólem hangzói. 51. Győri sportegyesület. 52. Diszprózium és kálium vegyjele. 53. Árpád-kori falu volt Budapest Kőérberek-Tóváros településrészében. 55. Azonos betűk. 57. Kevert kár! 59. Pedagógus. 60. Szent József végezte. 63. A dzsungel könyve fekete párduca. 64. Resznek szomszédjából származó.

FÜGGŐLEGES: 1. Határtalan hegyalja. 2. Erkel Ferenc szülővárosa. 3. Nyereg közepe! 4. Gadolínium és jód vegyjele. 5. Népiesen sír. 6. Metró eleje! 7. Páratlan motor! 8. Angol fizikusnak tulajdonított érdem kifejezése. 9. Eső jelzője. 10. Síkság Észak-Olaszországban. 11. Magas ember: …meszelő. 12. Istentisztelet végzésének rendje. 13. A beküldendő gondolat második, befejező része. 16. Hívat. 20. Ráüt más szóval, fordítva. 21. Régi kerékpár. 25. Égtáj. 26. Robbanóanyag. 27. Vetíthető állókép, fordítva. 29. Végtelen snitt! 32. Dönt. 35. Burnótos dobozka. 37. Hízik, gömbölyödik. 38. Fordított kín! 41. Tat betűi. 42. Nemzetközi kamionjelzés. 43. Galamb nyelőcsőtágulata. 45. A Rábaköz fővárosa. 46. Társas madár. 48. Személyét. 49. Rögeszmés elmebetegség. 53. Kálium, ezüst és fluor vegyjele. 54. Mátka. 56. Norvég és szenegáli autójelzések. 57. Fekete István kisrókájának neve fordítva. 58. Ják betűi. 59. Takáts Gyula Kossuth-díjas költő szülővárosa. 61. Mád határai! 62. Azonosak! 63. Angol légicég rövidítése.

Megfejtés: ..........................................................................................................................

A megfejtéseket névvel és címmel ellátva augusztus 7-ig várjuk az adasido@caritas.org.hu e-mail címre, vagy a 1519 Budapest, Pf.: 239-es címre!

Az Adásidő legutóbbi számának megfejtői közül a nyertesek postán kapták meg a nyereményüket. Gratulálunk!

EGYHÁZMEGYEI CÍMLISTA

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász

4405 Nyíregyháza, Tábor utca 1/E

Tel.: (30) 116-5737

Vezető: Ft. Csordás Gábor igazgató

e-mail: karitasz@dnyem.hu

honlap: www.keletkaritasz.hu

Egri Főegyházmegyei Karitász

3300 Eger, Aradi u. 6.

Tel./Fax: (36) 518-602

Vezető: Ft. Árvai Ferenc igazgató

e-mail: eger.caritas@gmail.com

honlap: karitaszeger.hu

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Szent Erzsébet Karitászközpont

Központi iroda: 1033 Budapest, Szentendrei út 69.

Székhely: 1071 Budapest, Damjanich utca 48.

Tel.: (1) 351-1977, Fax: (1) 478-0896

Vezető: Csorba Gábor igazgató

e-mail: szenterzsebet@karitaszkozpont.hu

honlap: www.karitaszkozpont.hu

Győri Egyházmegyei Karitász

9025 Győr, Kandó Kálmán u. 10.

Tel.: (96) 283-038

Vezető: Lőrincz Attila igazgató

e-mail: info@gyorikaritasz.hu

honlap: www.gyorikaritasz.hu

Hajdúdorogi Főegyházmegyei Karitász

4025 Debrecen, Petőfi tér 8.

Tel.: (30) 4485-328

Vezető: Ft. Jaczkó Dániel igazgató e-mail: karitasz@hd.gorogkatolikus.hu

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyei Karitász

6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1.

Tel.: (78) 462-166

Vezető: Cselik Beatrix igazgató e-mail: karitasz@asztrik.hu

Kaposvári Egyházmegyei Karitász

7400 Kaposvár, Füredi u. 65-67.

Tel.: (30) 353-8008

Vezető: Feketéné Szabó Márta igazgató e-mail: kaposvarikaritasz@gmail.com

Miskolci Egyházmegyei Karitász

3526 Miskolc Szeles u. 59.

Vezető: Ft. Csejoszki Szabolcs igazgató e-mail: karitasz@mi.gorogkatolikus.hu

Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász 4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 5.

Vezető: dr. Oláh Tamás igazgató e-mail: karitasz@nyirgorkat.hu

Pannonhalma Egyházmegyei Karitász 9090 Pannonhalma, Vár u. 1.

Tel./Fax: (96) 470-072, (20) 205-9211

Vezető: Ft. Lőrincz Pál osb igazgató e-mail: karitasz@osb.hu

Pécsi Egyházmegyei Karitász 7621 Pécs, Janus Pannonius u. 4.

Tel./Fax: (72) 532-207

Vezető: Besenczi Zsolt igazgató

e-mail: karitasz@pecs.egyhazmegye.hu

honlap: www.pecsi-karitasz.hu

Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász 6723 Szeged, Csongor tér 8.

Tel.: (20) 823-3779

Vezető: Ancsa-Molnár Hajnalka irodavezető

e-mail: szegedikaritasz@gmail.com

honlap: www.szegedcsanadikaritasz.hu

Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász 8000 Székesfehérvár, Lövölde út 28/a

Tel.: (22) 506-828, Fax: (22) 506-829

Vezető: dr. Sinkovicsné Máté Hortenzia igazgató

e-mail: iroda@karitaszszekesfehervar.hu

honlap: www.karitaszszekesfehervar.hu

Szombathelyi Egyházmegyei Karitász 9700 Szombathely, Hollán E. u. 14.

Tel./Fax: (94) 318-560

Vezető: Tuczainé Régvári Marietta igazgató e-mail: szombathelyikaritasz@gmail.com

honlap: www.karitaszszombathely.hu

Váci Egyházmegyei Karitász

2600 Vác, Hattyú u. 1.

Tel./Fax: (27) 814-174

Vezető: Kovács Gábor igazgató

e-mail: caritas@vaciegyhazmegye.hu

honlap: http://caritas.vaciegyhazmegye.hu

Veszprém-Főegyházmegyei Karitász

8200 Veszprém, Damjanich János u. 3/A

Tel.: (88) 428-638

Vezető: Ft. Szijártó László igazgató

e-mail: iroda@karitaszveszprem.hu

honlap: www.karitaszveszprem.hu

A TANÉV UTÁN 10 HÉT ALATT TÖBB EZER GYERMEK

NYARAL INGYEN A KARITÁSZ TÁBORAINKBAN.

Támogassa Ön is munkánkat, hogy minél több családnak segíthessünk közösen a nyár hasznos eltöltésében és a pihenésben.

HÍVJA A 1356 ADOMÁNYVONALAT! Egy hívás 500 Ft támogatást jelent. Vagy küldjön támogatást online a www.karitasz.hu oldalon keresztül!