Adásidő 2022/4

IMPRESSZUM

ADÁSIDŐ - A Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezetének lapja Kiadja: Katolikus Karitász A szerkesztőség címe: 1519 Budapest Pf.: 239 Telefon: 06/1/372-0910 Fax: 06/1/372-0914

E-mail: adasido@caritas.org.hu Honlap: www.karitasz.hu

Felelős kiadó: Écsy Gábor, Katolikus Karitász országos igazgató Szerkesztő: Dauner Bálint, Megyeri Márta, Wittmer-Besze Erika, Zagyva Richárd Tördelés, nyomdai előkészítés: eSCom Kft., www.escom.hu Arculat, layout: Kohán József Címlap fotó: Vermes Tibor Fotók: Büki László, Lambert Attila, Merényi Zita, Unger Tamás, Vermes Tibor, karitász önkéntesek Nyomda: VIRTUÓZ Kft. ISSN: 2062-6584

A kiadvány az EMMI támogatásával jelenik meg.

AJÁNLÓ

Köszöntő

Legyen mindenkinek embere

Közel kétezer évvel ezelőtt történt egy érdekes eset Jeru zsálemben a Bethesda fürdőnél, amelyet János evangé liumából ismerünk (Jn 5, 1-18). Amikor Jézus elment a fürdőhöz, ahol sokan vártak a gyógyulásra, megszólított egy férfit, aki régóta beteg volt és szeretett volna a fürdőbe lépni, de nem tudott. A férfi panasza szomorú volt: „Uram – válaszolta a beteg –, nincs emberem, aki bevinne a tóba”. Ha valaki kiszolgáltatott helyzetbe kerül, mások segítségé re szorul. A mi segítségünkre, akiknek Jézus megmutatta a helyes utat, akiknek felelőssége és kötelessége a bajba ju tott ember mellé állni. Sokszor azonban nem vesszük ész re, hogy ki van igazán nehéz helyzetben. Előfordul, hogy a magunk baja mellett már nem látjuk a másik emberét. Esetleg elhomályosítja valami a tisztán látásunkat és sokan „ember nélkül” maradnak.

Kedves Olvasók! Az idei évben különlegesen nagy kihí vással nézünk szembe. Mi mindannyian. A szomszédunk ban zajló háború, az energiaárak növekedése és az infláció valamilyen módon mindenkit érint. A Karitász országos, egyházmegyei és plébániai munkatársai és önkéntesei a háború kitörésétől kezdve ott állnak a menekülők mel lett a hívek és támogatók adományainak segítségével.

Ott vannak a határmenti és budapesti segítőpontokon, szálláshelyeken és ételt adnak, az utazásukat, szállásukat szervezik, vagy a hivatali ügyintézésben segítenek. Kár pátaljára adományokat visznek, a hazánkban letelepedni kívánó menekülteket szociális munkájukkal, lakhatási és megélhetési támogatásokkal segítik és támogatják őket a beilleszkedésben.

De ez a helyzet nem csak a háború elől menekülőket sújt ja, hazánkban is egyre több család kerül nehéz helyzetbe. A körülöttünk lévő válság, az árak növekedése minden kit érint, de a legszegényebbek életét sokszor ellehetetle níti. Sok családban kérdéses, lesz-e fűtés, miből fizetik a rezsi költségeit és mi kerül a boltban a kosárba. Családok ezrei kerülhetnek kilátástalan helyzetbe az idei télen. Ne hagyjuk őket egyedül! Most különösen is szükségük van arra, hogy „legyen emberük”. A hitünk és a közössé günk ereje életeket ment, meleget, ételt és gyógyszert, de legfőképpen reményt ad!

A téli időszakban és adventben is nyújtsunk segítő kezet, ebben a számunkra is megterhelő évben se lankadjon a szívünkben a szeretet! Jézus a szeretetet kéri tőlünk min den helyzetben. „Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket.” (Jn 15, 12)

Zagyva Richárd országos igazgatóhelyettes Katolikus Karitász

Hírek

Új karitász csoport

Szatmárcsekén

A Szatmárcsekei Plébánián alakult meg a Debrecen-Nyír egyházi Egyházmegye legújabb karitász csoportja. Do bai Barna Ottó plébános és a plébániához tartozó hívek eddig is igyekeztek segíteni a környékbeli rászorulókat, most már a Karitász közösségében és annak segítségével, a Szatmár-Beregi Karitász Csoportban folytatják ezt. Az ország legkeletibb csücskében még több a nehéz sorsú ember, mint máshol, mind földrajzilag, mind társadalmi lag igazi periféria ez a vidék, de talán éppen ezért él az emberekben a másik iránti érzékenység és szolidaritás. A helyi keresztény közösségnek igazi evangéliumi feladata a felebaráti szeretet gyakorlása, hiszen a Mennyei Atya sze mében nincsen másodrangú ember. Az újonnan alakult csoport tizenkét tagja a plébániához tartozó községekben fog közös erővel, egymást támogatva segíteni.

Ft. Csordás Gábor karitászigazgató Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász

Caritas Junior Veszprémi Főegyházmegyében is

Dr. Udvardy György érsek megbízásából Szijártó László, a Veszprémi Főegyházmegyei Karitász igazgatója meg kezdte egyházmegyénkben is a Caritas Junior és Young csoportok megalakítását, létrehozását. A Caritas Junior a Katolikus Karitász – evangéliumi alapokra épülő – gyer mek- és ifjúsági mozgalma, jellemformáló és közösségte remtő erő karitatív céllal. Játékos, szórakoztató módon, korosztályos programokkal és feladatokkal, rendszeres csoportéletet élve teszik a jót és vesznek részt a foglal kozásokon. Első lépésként koordinátorokat, csoport vezetőket képeztek Balatonalmádiban. Az Egri Főegy házmegye karitászigazgatója, Árvai Ferenc atya tartotta a képzést, aki tíz évvel ezelőtt saját egyházmegyéjében létrehozta ezt az ifjúsági mozgalmat. A program népsze rűségét mi sem bizonyíthatja jobban, hogy határainkon

túl is vannak már csoportok, például Felvidéken olyan iskolákban is, ahol egyáltalán nem beszélik, és már nem ismerik a magyar nyelvet. Ilyen iskolákban is, plébániai közösségeken is elindul és gyümölcsözően működik a mozgalom.

A Balatonalmádiban tartott tájékoztató második lépé seként a Veszprémi Érsekség Gizella termében a Főegy házmegye katolikus iskoláiból vettek részt pedagógu sok, akik nyitottak az ifjúsági program beindítására. A katolikus iskola remek táptalaja lehet az evangéliumra épülő ifjúsági mozgalom beindításának, így a VeszprémiFőegyházmegyei Karitász igazgatója, ft. Szijártó László bízik benne, hogy rövidesen több plébánián és iskolában a gyermekek is átélhetik az adományozás, a segítés és a közösségben való lét örömét.

Forrás: Veszprémi Érsekség

Gyarapodva a szeretet szolgálatában

Önkéntes csoportjainak vezetői számára rendezett szak mai napot a Győri Egyházmegyei Karitász központjában, azzal a céllal, hogy szakmai segítség nyújtásával megerő sítse küldetésükben az egyházmegye területén tevékeny kedő csoportokat. Aznap összesen 27 résztvevő érkezett hozzánk egyházme gyénk 21 csoportjából. A kezdéskor velük együtt imád kozva újítottuk meg karitász önkéntesi fogadalmunkat. Lőrincz Attila igazgató köszöntő szavai után elsőként a Katolikus Karitász évenként visszatérő segélyakcióinak

aktualitásait tekintettük át. A Szép Otthonok-, a LAK6és az Együtt a babákért programok részletes ismertetése után az előttünk álló idő teendői következtek, érintve a közelmúltban lezajlott akciókat is (nyári táborozás, is kolakezdési támogatás). Ezután Lőrincz Attila igazgató beszélt a karitász keretek közötti rendszeres élelmiszer mentés lehetőségeiről, szóba került az Élelmiszerbank Egyesülettel közös tartósélelmiszer-gyűjtés, az Angyal batyu- és a Gyerekek karácsonya-kezdeményezés, vala mint a nyári táborozásokat segítő Játszóbusz-projekt egy aránt. A közös meleg ebéd, valamint a szakmai előadások közti szünetek alkalmat adtak arra, hogy a hallottakról hasznos tapasztalatcsere alakulhasson ki kollégáink és a csoportvezetők között, akik koradélután még meghall gathattak egy-egy előadást a karitász kommunikációjá ról, illetve a karitász-szolgálat módszertani alapvetéseiről. Csoportvezetőink búcsúzást követően remélhetőleg mind szakmai, mind lelki értelemben gazdagodva térhettek haza, hogy saját egyházközségükben alkalmazzák tovább a megismerteket.

Szöveg és fotó: Győri Egyházmegyei Karitász

Éneklő segítség az ukrán menekülteknek

A Vox Mirabilis Kamarakórus 2020-ban Értékteremtő Közösségekért díjat kapott, amely arra kötelezi az együt test, hogy különleges helyzetekben is megmutassa a kö zösség erejét. A kórus a sikeres hangversenybérlete és a két önálló fesztiválja mellett számos jótékonysági fellé pést vállal, gyakran rendeznek ingyenes koncerteket is, hogy a rászorulók térítésmentesen élvezzék a zenei kul túrát, emellett rendszeresen bekapcsolódnak a Krisztus Király Karitász Csoport munkájába is.

A háború kitörésekor az elsők között mozdult meg az énekkar: egy egész kisteherautónyi tartós élelmiszert, háztartási és babatermékeket, matracokat, takarókat gyűjtöttek barátaikkal együtt, és juttatták el a háború sújtotta területre. Két hónappal a háború kitörése után a kórustagok ismét keresték a lehetőséget, hogyan tudnak aktívan segítséget nyújtani: áprilisi koncertjük egyben jótékonysági koncert is volt, lehetőséget adva a közön ségnek is, hogy segítsenek. Elhatároztuk, hogy a koncerten befolyó összeget a kó rus megduplázza. Fantasztikus közönségünk van, mert a kórussal együtt 250.000 Ft-ért vásároltunk háztartási és babaápolási termékeket, amiket az Székesfehérvári Egyházmegyei Karitászon keresztül Sinkovicsné Máté Hortenzia igazgatóhelyettes segítségével juttatunk el az ukrajnai menekülteknek. Köszönet és hála a hangver senylátogatók nagylelkűségért!

Zemlényi Katica Székesfehérvár-Almássy telep, Krisztus Király Karitász Csoport Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász

Kazincbarcika Civil

Életéért díjat kapott a karitász csoport

Hosszú éveken át tartó közösségi munkájukért a Kazinc barcika Város Civil Életéért kitüntető díjban részesült a Kazincbarcikai Római Katolikus Egyházközség Karitász csoportja. A díjat Tran Si Nghi Ferenc szalézi atya, ka zincbarcikai plébános és a csoport vezetője, Begov Ferenc né Katalin vették át Szitka Péter polgármestertől október 3-án, az idősek világnapja alkalmából megtartott ünnepi rendezvényen. A kazincbarcikai Római Katolikus Egyház község Karitász csoportja 1996-ban alakult meg. Ebben az évben 26. éve működik, 35 fővel. A Karitász csoport fontos feladata a betegek látogatása, segítése, lelki gondozása. Ez részben a betegek otthoni látogatásával történik, nagyob bik hányada a kórházi beteglátogatásban nyilvánul meg. Hétről-hétre látogatják a kórházi betegeket, különösen az un. elfekvőben lévőket. A koronavírus megjelenésére na gyon gyorsan reagáltak. Az első héten az igazán rászoruló és veszélyeztetett idős, egyedülállóknak vitték az önerőből elkészített élelmiszercsomagot. A krízishelyzet alatt, ösz szességében 1.500.000 Ft értékben osztottak szét adomá nyokat, melyből 500 család részesült.

Forrás: szaleziak.hu

Pillanatok a gerendási Karitász Csoport életéből

A gerendási Szent Gertrúd Karitász Csoportnál több éves hagyomány, hogy részt vesz a falunapként tartott Hársfa Fesztivál főzőversenyén. Idén pulyka húsból készítettünk finom pörköltet, melyhez saját készítésű galuskát és ubor kasalátát tálaltunk. Buzgalmunk nem volt hiába való, mert a zsűri emléklappal jutalmazta étkünket. Az igazi elisme rés az volt viszont, hogy a méretes bogrács hamar kiürült. Nagyon jól éreztük magunkat és örültünk, hogy másokkal is megoszthattuk munkánk gyümölcsét. Azért is tartjuk fontosnak, hogy részt vegyünk ezen a rendezvényen, mert így a községünk lakossága jobban megismerheti tevékeny ségünket. Csoportunk az egyházmegyei Karitász pályázata kere tében levestésztát és száraztésztát készített. Nyújtottuk és aprítottuk a támogatott családokkal közösen. A szép számban összegyűlt háziasszonyok szorgos keze munkája nyomán egyre szaporodott az aranysárga tészta az abro szokon. 1-2 napos száradás után dobozokba és tasakokba tettük a levesbetétet, és száraztésztát. Ezek túlnyomó ré szét a tésztakészítésben résztvevők családjai között osztot tuk szét. Mindenki nagyon örült a házi finomságoknak.

Többen most először vettek részt ilyen munkában. A cso port életében ez a fajta öngondoskodásra nevelés már hosz szú évek hagyománya, volt már „Csalafinta csalamádé”, „Almásvarázs”, „Paradicsomi együttlét” stb. Ezek az alkal mak több tekintetben is fontosak: a rászorulók megkap ják adományként, amit együtt elkészítettek, megtanulják, hogyan készítsék el ezeket legközelebb az otthonukban, és közösséget is építünk. Nekünk, karitász önkénteseknek is nagy öröm volt a közös munka, és az együtt hasznosan el töltött idő.

Ratár Tiborné Marika csoportvezető Szent Gertrúd Karitász Csoport, Gerendás Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász

Öt éves az Orvosmisszió

Több mint 200 gyermeket és felnőttet vizsgált a délvidé ki Csantavéren a Katolikus Karitász Orvosmissziója. Az önkéntes orvosok és segítőik első alkalommal végeztek szűrővizsgálatokat ezen a szinte teljesen magyarok által lakott településen. A gyerekek fogászati, szemészeti és ortopédiai vizsgálata mellett nagyon nagy volt az érdek lődés a nőgyógyászati rákszűrés és tanácsadás, továbbá a vérnyomás és vércukormérés iránt is.

Öt évvel ezelőtt szeptemberben, a kárpátaljai Gyertyán ligeten kezdte meg munkáját az Orvosmisszió és ösz szesen 54 alkalommal, Kárpátalja, Délvidék és Erdély 24 településének óvodáiba, iskoláiba, gyermekotthonai ba jutott el. A Karitász orvos és medikus önkéntesei az öt esztendő alatt több mint 5000 óvodás, kisiskolás sze mészeti, fogászati és ortopédiai és több mint 3000 fel nőtt EKG, vércukor és vérnyomás vizsgálatát, továbbá több mint 1200 nőgyógyászati vizsgálatot és rákszűrést végeztek el. A vizsgálatok eredményeképpen a Karitász közel ezer szemüveget és 1200 lúdtalpbetétet juttatott el a gyermekeknek. A Karitász orvosai ott végzik vizsgála taikat, ahol a magyarság a legnehezebb helyzetben van.

A tevékenység súlypontja ezért Kárpátalja és a Délvidék, elsősorban a szórványban élő és megmaradásukban leg veszélyeztetettebb közösségek. Az Orvosmisszió szűrő vizsgálataival, kiegészíti a Katolikus Karitász 2015. óta működő kárpátaljai kórházmisszióját, melynek keretében az elmúlt években kórházak és rendelők több tízmillió fo rint értékben kaptak gyógyszereket, fertőtlenítőt, műtéti eszközöket, kórházi berendezéseket, gyógyászati segéd eszközöket. 2017-es gyertyánligeti indulása óta az Orvos misszió vizsgálatait évente ismétli és a gyermekeket támo gató „alap” szűrővizsgálatokon túl (fogászat, ortopédia, szemészet) az édesanyáknak kismamaszűrést és tanács adást, az idősebbeknek pedig vércukor, vérnyomásmérést, valamint EKG vizsgálatot biztosít. A misszió szükség sze rint cseréli a szemüvegeket és a talpbetéteket. Hiánypótló a Karitász 2019-ben elindult nőgyógyászati rákszűrése és a fogyatékossággal élő gyermekeket nevelőknek adott konduktori támogatás is.

Kecskés László orvosmissziós programkoordinátor Katolikus Karitász

Szervezetközi összefogással a munkához jutásért

Drávaiványi egy kicsinyke község az Ormánság nyugati részén. Az alig 170 lakost számláló falu Magyarország egyik leginkább rászoruló települése: a nagyvárosoktól való elszigeteltség, az itt élő lakosok többségének alacsony iskolai végzettsége és jövedelme, lakhatási nehézségek, az itt élő sok-sok kisgyermek – mind olyan tényezők, melyek arra utalnak, hogy a településnek komplex segítségnyúj tásra van szüksége. A Katolikus Karitász a Felzárkózó települések program keretében két éve hozott itt létre Je lenlét Pontot azzal a céllal, hogy nap mint nap támogatni tudjuk az itt élő gyermekek és felnőttek életkörülményei nek javulását. A Máltai Szeretetszolgálattal együttműkö désben megvalósuló programon belül a szervezetek nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ne csupán közösségépítő programokkal, fejlesztő foglalkozásokkal és krízistámo gatásokkal segítse az itt élőket, hanem olyan hosszútávú, munkaszocializációs programokkal is, amelyek révén a rászoruló személyek önmaguk válnak képessé arra, hogy nehézségeikből kilábaljanak, hátrányaikat leküzdve, saját erejükből javíthassanak élethelyzetükön.

A kicsiny településen s a térségben a legjellemzőbb fog lalkoztatási mód a közfoglalkoztatás. Főként a nyári idő szakban gyakori a mezőgazdasági napszám is, de sajnos kevesen vannak azok, akik állandó, bejelentett munka hellyel rendelkeznek, s ezáltal biztos megélhetést tud nak teremteni önmaguknak és családjuknak. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkaerőpiaci mentor szakem berével, Szegedi Norberttel együttműködve a Karitász helyi munkatársai, Mátics Alexa és Varga Nikolett nap mint nap azon munkálkodnak, hogy a településen se gítséget nyújtsanak mindazoknak, akiknek támogatásra van szükségük életük valamely területén. A munkaerő piaci mentor az elmúlt hónapokban számos olyan, a tér ségben működő vállalattal vette fel a kapcsolatot, ahol munkaerőhiánnyal küzdenek. A Jelenlét Pontok hirdető felületein szinte hétről hétre jelennek meg olyan mun kalehetőségek, amelyek jellemzően speciális képzettség nélkül is elláthatók, s amelyek új jövőképet adhatnak az arra vállalkozóknak. Fontos tudni azonban, hogy egy ilyen kis településről nem olyan könnyű eljutni a munka világába: a helyközi járatok ritkasága, az ismeretlentől, az esetleges elutasítástól vagy megbélyegzéstől való félelem, a munkáltatók gyakran ijesztőnek tűnő elvárásai könnyen elvehetik a bátorságát azoknak, akik pedig alkalmasak lennének egy-egy munkakör betöltésére. Ezt felismerve és tudatosítva a segélyszervezetek munkatársai nem csak az önéletrajz írásban és jelentkezésben készek segíteni az itt élőknek, hanem a jelentkezőket folyamatosan kísérik és támogatják a munka világába való belépés első szaka szában mindaddig, amíg ez szükséges: elkísérik a jelöl teket egy-egy interjúra vagy próbanapra, munkavállalói „kezdőcsomaggal” támogatják a felvételt nyerteket, vagy akár segítenek a munkáltatókkal egyeztetni egy-egy cé ges buszjárat indításáról; minden egyes esetben egyénre szabva a támogatás módját. Néhány nappal ezelőtt, egy napsütéses őszi reggelen a ki csiny baranyai faluból a Karitász mikrobuszával 8 helyi lakos indult el a Kométa húsüzembe felvételizni. A kivá lasztási folyamat első szakaszában, melyre a munkaerőpi aci mentor is elkísérte a jelentkezőket, egy munkaalkal massági tesztet kellett kitölteni. A tesztet mind a nyolcan sikeresen teljesítették, így bizakodva várhatják a második kört, mely reményeink szerint valódi változást hozhat majd mindennapjaikba.

Decsi-Bíró Adrienn felzárkóztatási projektkoordinátor Katolikus Karitász

Ezerarcú szeretet

Összefogással segítve jobb életkörülményeket teremtettünk

A Katolikus Karitász öngondoskodást elősegítő program mal támogatja a saját tulajdonú ingatlannal rendelkező rászoruló családokat. A szakmai ajánlás és helyi környe zettanulmány alapján a Szép Otthonok programba bevont családok tárgyi eszköz támogatásokat kapnak - úgymint kerti eszközök, tisztítószerek, festékek, s úgynevezett sza bad keretből speciálisan a támogatott család részére szük séges tárgyi adományokat. Vállalják, hogy mindezeket az otthonukba építik be, felhasználják. Így részt vállalnak és tesznek azért, hogy saját maguk és családjuk számára él hetőbb életkörülményeket biztosítsanak.

Az idei évi márciustól októberig tartó megvalósítási idő szakra Pannonhalmáról négy család került be a program ba. Egy pannonhalmi család esetében a segítség nagyobb mértékű összefogást kívánt meg, aminek megvalósulása által a támogatás is példaértékűvé vált. Erzsike beteg fi ával él együtt, őt ápolja, aki jelenleg dolgozni nem tud. Mindent megtesz, hogy régi, felújításra szoruló otthonuk minél élhetőbbé, egészségesebbé váljon. Lakószobájuk hátsó tömésfala omladozott, amit falvédővel fogtak fel, hogy ne a beteg ágyára hulljon le a vakolat. A felújítás ége tő feladattá vált, mire a programba be tudtuk venni őket. Betegsége előtt fia kőműves segédként dolgozott. Egykori munkaadója azonnal segítségét ajánlotta, amint a Katoli kus Karitász támogatásából Pál atya vakolóanyagot szál lított részükre. A munkálatokat elkezdték. A rossz bel ső-hátsó fal azonban rövid időn belül a szobába beomlott. Azonnali megoldás, újrafalazás vált szükségesé, amely a régi, nedves vályog és kisméretű tömörtéglákból már nem lett volna megoldható. Új Porotherm téglára, szigete lőanyagra lett szükség, amit a Ravazdi Erdészet fuvarosa gyors segítséggel leszállított. A díját is megelőlegezte en nek, a Pannonhalmi Karitász kérésére. A család önerőből nem tudta volna kifizetni a felújítás ily módon megnöve kedett többletköltségeit. Az anyagdíjban a Pannonhalmi Plébánia is támogatást nyújtott. A kőműves vállalkozó és munkatársai újrarakták és bevakolták a kidőlt hátsó szobafalat. Ennek munkadíját, költségét a család rendezte.

A beteg férfi egykori munkaadója nagymértékben támo gatásból, emberségből segítve oldotta meg gyorsan a szük séghelyzetet. Szintén a Programból kapott mész alapú festékkel már a szoba, konyha, és előszoba festése is meg történt. Így összefogással, közös támogatással valósult meg a felújítás, az életkörülmények minőségi javulása.

Pannonhalmi Karitász

A Napkori Szent Erzsébet Karitász csoportunk már má sodik alkalommal kapcsolódott be a Katolikus Karitász Szép Otthonok programjába. Öt rászoruló családot si került bevonnunk. Ez a többlépcsős, mintegy fél éven át tartó akció rendkívüli helytállást igényel az önkéntesek részéről. A bevont családok környezetét és otthonát sike rült szebbé és lakhatóbbá tennünk. Óriási segítséget jelent ez a támogatás azon családoknak, akik mindent megtesz nek környezetük tisztántartásáért, de a szükséges szerszá mok és alapanyagok beszerzése anyagi nehézséget jelent számukra. Karitász csoportunk bekapcsolódott a LAK6 programba is. Egy rászoruló nyugdíjas család gáz hátralé kát tudtuk kifizetni, és egy másik több gyermekes család fürdőszobájának használhatóvá tételében segítettünk. Az önkéntesek munkája mindig nehéz, jól tudja ezt a nyá ron 80. születésnapját ünneplő id. Török Józsefné Marika néni. Alapító tagként 27 éve nagy lelkesedéssel vállal, és végez el minden olyan munkát, ami a csoportban adódik. Nagy odafigyeléssel segít másokon. A csoportunk egyik legaktívabb tagja, rendszeresen érdeklődik, hogy miben tud segíteni. Kitartóan imádkozik a karitász önkéntese kért, betegekért és az elhunytakért egyaránt. Kérjük Ma rika nénire Isten áldását, erőt, egészséget, hogy még éve kig tudja gazdagítani és színesíteni a karitász csoportunk tevékenységét!

Balogh Erika csoportvezető, napkori Szent Erzsébet Karitász Csoport Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász

Borné

Hét éve mentenek élelmiszert

Pécsett, és Pécs kistérségében a Pécsi Egyházmegyei Ka ritász immár 7. éve végzi élelmiszermentő tevékenységét szervezett formában, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület koordinálásával. Szolgálatunkat a hét minden napján vé gezzük a rászorulók érdekében, hogy a családokhoz eljut hassanak azok a pékáruk, zöldségek, gyümölcsök, ame lyeket az élelmiszer áruházak felajánlanak. Naponta Pécs más-más kerületébe visszük el a lejárat előtt álló, de kiváló minőségű termékeket, ahol a karitász önkéntesei készíte nek belőle csomagokat, és átadják a rászorulóknak. Ebben a programban is megvalósul az a küldetés, ami a karitász hálózatának fontos missziója, hogy az önkéntesek szemé lyes szeretete jusson el a rászorulókhoz. Amikor ételt, élel miszert osztunk, akkor nem csupán egy tárgyi adomány átadása történik, kapcsolatokról, az odafordulásról, köl csönös megismerésről is szól ez a program. Közelebbről is megismerjük a rászorulókat, a mindennapjaik nehéz ségeit, megküzdéseit, de sokszor örömeiket is elmondják nekünk. Ekkor megtudhatjuk azokat a dolgokat is, amik fontosak, és amikkel talán jobban tudunk segíteni részük re. Több más karitász program is bekapcsolódhat ilyen megismerések után a segítségnyújtási folyamatba, amik kel még hatékonyabban segíthetjük a bajbajutottakat, rá szorulókat.

A Pécsi Egyházmegyei Katolikus Karitász az élelmiszer mentő program kapcsán már 7 éve a Tesco partnere Pé csett, ahol az egyik szupermarketjükből szállítjuk el az élelmiszert. Az évek alatt több száz tonna mennyiséget ajánlottak már fel, és adtak át munkatársainknak a Pécs Kincses Tesco áruházból. Az üzletlánc nagyon fontosnak találja a szociális szerepvállalást, ezért több segítő prog ramot is végeznek. A Tesco Közösségi Napok rendezvény keretében lehetőség nyílt arra, hogy a szociális partnerek jobban megismerjék egymást, bemutassák az áruházuk működését, valamint megünnepeljük közösen az Élelmi szerbank egyik helyi partnerével a Pécsi Egyházmegyei Katolikus Karitásszal való együttműködést.

Az áruháznak a helyi jó ügyek érdekében végzett mun kájuk, élelmiszer-adományozási programjuk, valamint „Ön választ, mi segítünk” pályázati kezdeményezésük jó példái annak, hogyan tesznek napról napra többet a közösségekért. A rendezvényen Besenczi Zsolt pécsi ka ritászigazgató beszélt az élelmiszermentés fontosságáról, az együttműködésről, megköszönve a Tesco szerepválla lását, és munkatársainak nagyon készséges és hatékony együttműködését.

A karitász szolgálat sok-sok örömet, de kihívásokat is tartalmaz. Nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, de élelmi szerre szükség van, és nagy szükség is lesz a következő időkben is. Jó lenne, ha ezt a tudatosságot tovább lehetne vinni, és további partnerek is csatlakoznának az ado mány felajánlók közé.

Tudjuk, hogy amit teszünk, az egy csepp a tengerben, de anélkül a csepp nélkül sekélyebb lenne a tenger (Kalkuttai Szent Teréz):

• Magyarországon évente 1,8 millió tonna élel miszerfelesleg keletkezik.

• Az élelmiszermentés egy nagyon fontos, élel miszerpazarlást csökkentő program.

• A program szereplői: Magyar Élelmiszerbank Egyesület (koordinálja, szervezi a folyamato kat), Adományt felajánló partner (400 üzlet Magyarországon), Karitatív szervezetek

• Hogy működik? A feleslegessé vált, vagy kö zeli lejárati határidős élelmiszert az Áruházak becsomagolják, és átadják a karitatív szerve zetnek, akik elszállítják, és kiosztják a rászo rulóknak.

• Miért jó? Több ezer rászoruló ember (család) jut élelemhez. Csökken a környezetterhelés, növekszik a környezettudatosság. Szociális fel adatvállalás az áruház részéről.

Besenczi Zsolt karitászigazgató Pécsi Egyházmegyei Karitász

együttműködés Egyeken

Egész életünk Isten ajándéka. Az is, ha magunkból adha tunk másoknak, hogy Isten másoknak adhasson minket. Gyakoroljuk az irgalmas szeretetet, a karitász szolgála tot! Ki a rászoruló? Miért lett rászoruló? Mielőtt tovább sorolnánk a kérdéseket, könnyítsünk a helyzet súlyán segítségnyújtással. Először is nyitott szemmel, szívvel járva igyekezzünk felismerni a szűkölködő embertársa inkat! Hogyan segíthetünk? Merjünk lépni! Mire van szüksége? Az első a szeretet. Ami tehát szeretetből szár mazik, legyen az egy tekintet, egy mosoly, egy érintés, egy meghallgatás, egy jó szó, egy tollvonás, élelem, vagy tárgy… amely jókor és jóhelyre érkezik, a megfelelő pil lanatban életmentő is lehet. Működjünk együtt a másik emberért. Az egyeki Szent Ferenc Karitász Csoport tag jai és a többi helyi munkacsoport mindegyike közösen erős biztonsági hálót, segítő hátteret alakítanak az arra rászorulóknak. Minden láncszem hozzáadja tudását a saját területén, és ettől gördülékeny a dolgok alakulása. Például a karitász a tél beállta előtt fabrikettel és kály hával támogatja az egyházmegye területén élő rászoruló családokat. Egyeken két családot is megörvendeztethe tünk a meleget adó vaskályhával. Ám mire a rászorulók otthonába kerül a kályha… Kell, hogy legyen nagylelkű felajánló adományozó; az országos központban munka társak, akik koordinálják; megyei karitász, akik tovább osztják; helyi karitász önkéntesek, akik a helyi szociális háló alkotóival együtt megtalálják a hiányban szenvedő ket. Felmérik, és megállapítják a rászorultságot. A hiva tott szervektől, illetve a Plébánostól javasló támogatást kérnek, igényelve az ő munkájukat. Megírják a kérelmet, és a szükséges dokumentumokkal együtt elküldik azt a megyei karitászhoz, akik elbírálják a jogosultságot, majd rendelkezésre bocsájtják a kályhát. A hazaszállításhoz szállító járműre, sofőrre, és erős férfi kezekre is szük ség van, ebben is segítenek az Önkormányzat dolgozói. A rászoruló megkapja a kályhát, amit a helyére állítva, szabályosan bekötve használatba vehet. Így biztosított számára a fűtés lehetősége. A szívvel adott kályha egy darabkája a segítségnyújtás sokféle lehetőségének. Így a szív tüze tovább loboghat a kályha melegében. „Az, aki nagylelkűen segíti a rászorulókat, szorosan együttműkö dik Istennel. Isten ezt úgy tekinti, mintha személyesen neki adna kölcsön.” (Pél 19,17).

Pappné Fekete Mónika, csoportvezető egyeki Szent Ferenc Karitász Csoport Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász

Van mit tanulnunk kárpátaljai testvéreinktől

A dél-budai espereskerülethez tartozó Albertfalván lévő plébániai közösségünk a Szent Erzsébet Karitász Központ felhívásához csatlakozva a háború miatt nél külözőknek ajánlotta fel az idei nagyböjti tartós élelmi szergyűjtésben összegyűjtött adományok nagy részét. Nemcsak a határmenti befogadópontokon és a BOK csarnokban megpihenő vagy hazánkban menedékre lelő menekülteknek jutott belőle, de Kárpátaljára is. Plébáni ai karitász csoportunk is részt vett a segélyek eljuttatásá ban. Első utunkon két kisbusznyi adománnyal járultunk hozzá, melyeket a budai Szent Imre Gimnázium csapata, az Emericus SE és egy albertfalvi család ajánlottak fel. Az előkészítés során rengeteg papírt kellett beszerez ni. Izgultunk is egy kicsit, mindent elintéztünk-e, mert bármilyen formai hiba a küldetés sikerét veszélyeztette. Olyan követelményekkel szembesültünk, amikre nem is gondoltunk.

Az indulás előtti napon felpakoltuk a raktárban az autókat és a Szent István Bazilika elé álltunk velük. Cserháti Fe renc püspök atya szentmisét mutatott be, majd megáldot ta az autókat és az önkénteseket. Másnap hajnalban indult a konvoj. Reggel fél hatkor találkoztunk az M3 bevezető jénél, közös ima és kávézás után indultunk kilenc kisbusz szal a határhoz. Eredeti terveink szerint a beregsurányi határ átlépése után minden autó külön ment volna a saját célállomására, de az utunkról tudósító híradós stáb kéré sére változtatnunk kellett. Három csoportra oszlottunk (mint a népmesékben). Az első csoport déli irányban, Be nére és környékére tartott. A második csoport Munkácsra ment. Mi a harmadik csoporttal északi irányba indul tunk, Kászony, Rát és Bakos településekre. Mindenhol óriási szeretettel fogadtak minket, de sajnos alig tudtunk velük beszélgetni, időt tölteni, mert rohanásban voltunk. Rádöbbentünk, hogy nemcsak az adományok jelentenek

segítséget: önmagában a jelenlétünk, ottlétünk is erővel, reménnyel töltötte el őket, segített enyhíteni a háborús helyzet, a gazdasági nehézségek, a kisebbségi lét miatt mindent átható kilátástalanság-érzést. Az egyik helyen annyira meghatódtak érkezésünkön a házigazdák, hogy elpityeredtek. Ezt látva nekünk is nehéz volt visszatarta nunk könnyeinket. Sajnáltuk, hogy nem maradhattunk többet beszélgetni, meghallgatni, vigasztalni, bátorítani. Ráton egy gyermekotthonba vittük az adományokat. A gyerekek az udvaron játszottak, virágképeket készítettek. Mielőtt kipakoltuk volna az autókat, adtunk nekik egy marék csokit. Igazságosan elosztották egymás között, az tán nagy zsibongás közepette kb. 5 másodperc alatt eltün tették. A pakolás után a kocsihoz visszaérve ott várt már a teljes gyerekcsapat. Összevissza szaladgálva, csillogó szemmel, csokitól maszatos képpel azt kiabálták: „Kalitá szos bácsi! Kalitászos bácsi! Ezt magának csináltuk!” Az aznap készült műalkotásokat, a virágokból készült csoda szép képeket lobogtatták, azokat adták ajándékba. Régi olasz filmekben láttam ilyen jeleneteket. Ott túlzásnak tűnt. Ráton megható volt. Hazafelé a határon megpihentünk, megvacsoráztunk, megosztottuk egymással élményeinket. Forgács Balázs atya tábori szentmisét mutatott be. Így adtunk hálát a biztonságos és tartalmas útért. Itt talán be is fejeződhetne a cikk, de pár hétre rá jött a telefon, hogy megint indul

egy konvoj, várják a felajánlásokat. Így hát egy hónappal első utunkat követően ismét kocsiba ültünk. Ezúttal hat furgon ment Kárpátaljára, melyből három Albertfalváról indult. Rutinosan intéztük a papírokat. A szokott helyen a szokott időben találkoztunk. Rutinosan mentünk át a határon. Itt kiderült, hogy az ukrán vámosok nem fo gadják el a szállítóleveleinket, mert legutóbbi utunk óta új formanyomtatványt vezettek be. Ezen ugyanazok az adatok szerepelnek, mint az előzőn, de új nyomtatványt kell kitölteni. Rendkívül korrektek és rugalmasak voltak, mert azt is elfogadták, hogy magyarul töltjük ki az ukrán nyelvű formanyomtatványt. Végül csak átjutottunk a ha táron. Második utunkon már arra törekedtünk, hogy sze mélyesen is jelen legyünk, találkozzunk, beszélgessünk az ottaniakkal. Minden autó más településre indult. Mi Macsolára mentünk, a másik két albertfalvi kocsi Bakosra, és Ardóra. Mindenhol ebéddel vártak bennünket. Tulaj donképpen nem is segélyt vittünk, hanem vendégségbe mentünk, ahova illendően bőkezű ajándékot hoztunk. Harmadik utunkon Beregszászig, a Pásztor Ferenc Közös ségi Házig utaztunk együtt, itt vált szét a csapat. Itt éppen nagy sürgés-forgás volt, egy másik karitászos konvojt lát tak vendégül. Minket is kínáltak ínycsiklandó gulyással, ami ott főtt az udvaron felállított hatalmas bográcsban. Innen Benére és Orosziba mentünk tovább. Benén szend viccsel és helyi kézműves szörppel vártak. Hosszas un szolásra leültünk falatozni, de időközben jött egy telefon, hogy menjünk tovább, mert a szomszédos oroszi plébáni án ebéddel vár minket a plébános, siessünk, mert kihűl a leves. Így esett meg, hogy bár mi vittünk segélyt, de há romszor ebédeltünk aznap. Nem a bőség tobzódása volt ez. Mindenhol abból a kevésből láttak minket vendégül, amilyük volt. Az utak során megismertük a vendéglátó közösségeket, helyzetüket, örömeiket, nehézségeiket. Nehéz magyar ként élni Kárpátalján, az elmúlt időkben mindig is nehéz volt. Másrészről pedig nagyon szép és értékes dolog ma gyarként élni Kárpátalján. Rengeteg dolog van, amit mi magától értetődőnek tartunk itt Budapesten. Úgy érezzük, hogy ez mind jár nekünk. Természetesnek tartjuk, hogy az anyanyelvünkön tanulhatunk, dolgozhatunk, úgy in tézhetjük dolgainkat. Azt is, hogy ugyanabban a szakmá ban ugyanazt a fizetést kapjuk, mint a más nemzetiségű ek. Nem kell aggódnunk azért, hogy elmenekül a férjünk (fiunk, unokánk) és széthullik a családunk, vagy pedig lelövik a fronton a szeretteinket. Kárpátalján a maguk valóságában mutatkoznak meg azok az értékek, amikről mi nem is veszünk tudomást. Ehhez társul az a szeretet teljes összetartás, ami az ottani közösségekben mutat kozik. Van mit tanulnunk az ottani testvéreinktől! Bár több tonna adományt vittünk az autókban Kárpátaljára, mégis úgy éreztük, hogy mi sokkal több értéket hoztunk haza magunkkal a szívünkben. Alig várjuk, hogy vissza térjünk, de ha lehet, akkor ezúttal tényleg csak egyszerű vendégként!

Bene Lajos, csoportvezető Kalkuttai Szent Teréz Karitász Csoport Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitász

Visszatekintő

Összefogás az iskolás gyermekekért

Idén is 10.000 gyermek támogatását tűztük ki célul, s több alkalommal is volt sajtónyilvános átadás. Az országos át adók közül a budapestin a Katolikus Karitász Integrációs Központjának támogatott – ukrán és kárpátaljai magyar – családjai kaptak segítséget. Az eseményen a Katolikus Karitász új jószolgálati nagy követe, Herczegh Anita, Áder János volt köztársasági el nök felesége átvette megbízó levelét Veres András győri püspöktől, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökétől. Veres András emlékeztetett, „János evangéliumából tudjuk, hogy Isten a szeretet. XVI. Bene dek pápa külön enciklikát szentelt annak a gondolatnak, hogy aki ismeri Istent, az megismerte a szeretetet”. Aki Istenhez tartozik, az Ő gyermekének vallja magát, sze retetben él – folytatta a püspök. – Mi mindnyájan, akik igyekszünk Jézus követői lenni, törekszünk arra, hogy növekedjünk a szeretetben. Az említett enciklikában is olvashatjuk, „aki szereti Krisztust, szereti az Egyházat és azt akarja, hogy az Egyház egyre inkább Krisztus szerete tének kifejeződése legyen”. Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Katoli kus Karitász elnöke a rendezvényen arról beszélt, hogy az evangélium – amelyben Jézus történetét olvassuk –, jóhírt, örömhírt jelent, s ahol békesség, szeretet van, ott tudják ezt az örömhírt befogadni az emberek, hogy formálja és alakítsa az életüket. A katolikus ember számára a tevékeny szeretet nem választható, hanem kötelező parancs, senki nem vonhatja ki magát alóla. Közös feladatunk, hogy a jó tettek által megújítsuk a világot, és szabadítsuk fel Jézus akarata szerint. Kovásszá kell válnunk a világban, s a Ka tolikus Karitász jót cselekedve hitelesen tesz tanúságot az evangéliumról, amelyet próbálunk megélni mindannyi an – fogalmazott a püspök. Fontos, hogy a világ felismerje, van, akihez odafordulhat, ahol segítségre, szeretetre talál, van olyan hely, ahol fontos az ő baja, panasza, keserűsége, szomorúsága. Ezért kell, hogy a Karitász a világ elé lépjen, megmutassa magát. Meg kell erősödjünk abban, hogy tu datosan akarjuk formálni a világot, vállalva a keresztény ségünket – mondta Spányi Antal.

A Katolikus Karitász elnökének beszéde után Veres And rás az MKPK nevében átadta a jószolgálati nagyköveti megbízólevelet Herczegh Anitának, a következő szavak kal: „Egy nagy család édesanyjává válik, legyen számuk ra példakép.” A következőkben Écsy Gábor, a Katolikus

Karitász országos igazgatója Anita asszonynak átnyújtott egy karitászöltözetet, mint mondta, a szolgálat „munka ruháját”.

Herczegh Anita rövid beszédében megköszönte a felké rést, s elmondta, a nagykövetek rendszerint egy országot képviselnek a nemzetek nagy közösségében, s a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete is ezt teszi: a szeretet, a szolidaritás, az egymásra figyelés országát képviseli. „Jöj jön el a te országod – imádkozzuk nap mint nap, ez a cél le beg a szemünk előtt.” Anita asszony az előbbiekhez hozzá tette: „Az élet úgy hozta, hogy Mádl Dalma asszonyt régóta ismerhettem, kétszer lehettem utóda: egyszer mint a férje után a későbbiekben következő köztársasági elnök hitvese, s most mint a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete.” Herczegh Anita megemlékezett Dalma asszonyról, aki, mint mondta, szeretetteljes, másokra figyelő ember volt, „gondoskodó nagymama”, aki így vallott önmagáról: „egy asszony vagyok a sok közül”. Korzenszky Richárd ben cés szerzetes mondta róla: „Nem lehajolt az elesettekhez, hanem felemelte őket, és nem irgalmat gyakorolt, hanem szeretetet sugárzott.” Büszke vagyok, hogy Dalma asszony

utóda lehetek, és azon fogok munkálkodni, hogy hasznos segítség legyek jószolgálati nagykövetként – zárta beszé dét Herczegh Anita.

Nyíregyházán már nemcsak menekült gyermekek kap tak iskolakezdési segítséget. Két egyházmegyei Karitász székhely városában, közös ünnepen kapott támogatást 45 gyermek. Az eseményen jelen volt a segélyakció idei arca, Dolhai Attila Jászai Mari-díjas, érdemes művész. Dolhai Attila elmondta, kisvárdai születésűként ismeri a Szabolcs megyei gyerekek sorsát. Ő az első iskolatáskáját a bátyjaitól örökölte, így az elég lestrapált állapotú volt. Mivel az édes anyja Kistarcsán a helyi karitász alapítója, az „anyatejjel szívta magába” a segítő hozzáállást, így örömmel fogadta a Katolikus Karitász felkérését most ugyanúgy, mint az An gyalbatyu akcióban is. „Bízom bennetek, ti vagytok a jövő, és imádkozzatok azokért, akik veletek vannak, és akiktől ezeket az ajándékokat kaptátok!” – kérte végül a fiatalokat. Sok hasonló élmény lehetett csoportjainknál, mint a Szent Kereszt Felmagasztalása Karitász Csoportnál Pócspetri ben. „Találkozás másnap az adományozott tanuló édes anyjával. Az ő számára akkora öröm volt, hogy leányát megsegítettük, nem tudta, hogy fejezze ki örömét. Csak sírt, sírt és sírt. Részemről hatalmas megdöbbenés, pró báltam átélni, mit érez, mit szeretne. Jeleztem felé, sajnos nem tudtunk többet, most erre volt lehetőségünk.... ő rám nézett, könnyek között csak annyit tudott közölni: „Tud játok ti mit tettetek velünk? Ezek örömkönnyek! Egy pilla nat összeszedem magam.” Aztán megerősített a sajnálatos nehéz helyzetükről. „Családom megérzi minden évben az iskolakezdést, annak ellenére, hogy az egyedül nevelt gyer mekkel együtt az egész nyári szünidőt munkával töltöttük.” Amikor jót teszünk, segítünk másokon, hatalmas belső öröm tölt el minket. A Gondviselő Isten adja a mi kezünkbe, szívünkbe a segítő szándékot, a lehetőséget. Azért kapjuk, hogy a Gondviselésnek eszközei lehessünk Általa. Harmat nyi csepp, amit mi hozzáadunk Isten szeretetének tengeré hez, de igyekszünk szívünk szeretetéből adni a jövőben is.”

Forrás: Kőrössy László/Magyar Kurír Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír Szent Kereszt Felmagasztalása Karitász Csoport

Fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír Merényi Zita/Magyar Kurír

Köszönet és hála

Nemrég levél koppant levelezőládánkban – a bádogban és az elektronikusban is. Legtöbb esetben kitöltött ki osztási ívek, elszámolási dokumentumok vagy remegő kézzel írt kérvények érkeznek, ezúttal azonban nem ilyesmiről volt szó. A közelmúltban ketten is úgy érezték, írásban kell megköszönniük mindazt, amit ügyük érde kében a Karitász tett: egy idős úr és egy költöző család örvendeztetett meg minket soraival. A tavaly nyár óta működő Szent Katalin idősgondozá si programunk keretében négy időskorúnak segítünk mindennapi teendőikben, s az egyéni gondozás mel lett nemrég közös klubdélutánra hívtuk őket. Egyikük köszönetképpen a következőket írta egyházmegyénk főpásztorának: „Tisztelt Püspök Úr! Ezúton szeretném megköszönni a Győri Katolikus Karitász munkáját. 94 éves nyugdíjas testnevelő tanár vagyok. Egy balesetből kifolyólag mozgásomban korlátozott lettem. Az Önöktől kapott segítséggel életem könnyebbé vált Fehér Ágnes sze mélyében. Szerény, dolgos, munkájával sokat segít nekem. A házimunka mellett orvosaimmal kapcsolatot tart, be vásárol, és ha kell, az orvoshoz is elkísér. Egyéb személyes ügyeimet intézi. Hálásan köszönöm! Imádságos szeretet tel: (aláírás)”

Egy három gyermekes anyuka, akinek lakhatásában egy alkalmi, költöztető fuvarral segítettünk, támogatásunk után ezekkel a szavakkal fordult hozzánk: „Köszönjük a segítséget, a bátorító szavakat, az időt, az energiát. Óri ási segítség volt, és mérhetetlen hálával tartozom érte. A fuvar időtartama alatt nagyon sokat beszélgettünk, és az is nagyon sok erőt és hitet adott. Köszönjük szépen még egyszer, és minden szépet és jót kívánok: (aláírás)”

A sorokat olvasva csak annyit tudunk hozzátenni: a há laadás a mi kedves kötelességünk, a dicsőség azonban az Úré.

Győri Egyházmegyei Karitász

Nemzetközi Karitász Konferencia Sárospatakon

Szlovák, ukrán és magyar karitászvezetők találkozója volt 2022. október 7-én Sárospatakon, ahol a határokon átnyúló együttműködésről tanácskoztak a karitász ve zetői. Másnap, október 8-án pedig a Charita Slovenska 500 munkatársa és önkéntese közösen zarándokolt el Ár pád-házi Szent Erzsébet szülővárosában.

A konferencia 21 résztvevői között ott voltak a Szlovák Karitász országos és egyházmegyei vezetői, a munkácsi és az ungvári karitász igazgatója és magyar részről a karitász országos vezetői, valamit a szlovák országhatárral rendel kező egyházmegyei igazgatók.

A konferencia résztvevőit Miroslav Dzurech, a Charita Slovenska országos titkára köszöntötte, majd a szlovák és a magyar egyházmegyei karitászok bemutatkoztak. Ezt követően a határon szomszédos magyar és szlovák egy házmegyei karitászok együttműködéséről volt szó, ami nek példájaként a két éve már együttműködő szepesi és egri karitászok közös munkája szolgált. A szlovák és a magyar karitászok országos vezetői bemu tatták a karitász működését, segélyezési elveiket, program jaikat. A Caritas Slovakia - tíz egyházmegyei karitászban és az országos karitász központjával - elsősorban intézmé nyeket működtet, amiben hajléktalan ellátást, bentlaká sos gyermekotthont, hospice házat, szociális otthonokat és házi betegellátást működtet. Több külföldi projektjük is van, amiben például Afrikában kutakat fúrnak ivóvíz biztosítása céljából és oktatási intézményeket hoztak létre, aminek a működtetését folyamatosan támogatják. Écsy Gábor atya országos igazgató a magyarországi ka ritászt, működését, a segítségnyújtás elveit és projektjeit ismertette, amikből több öngondoskodó projekt és a ka ritász önkéntesek nagy száma felkeltette a konferencia résztvevőinek figyelmét.

A munkácsi és az ungvári karitászigazgatók is bemutat ták egyházmegyei karitászuk működését, majd a háborús helyzetben végzett munkáikról is beszámoltak. Fehér Ferenc, a kárpátaljai Szent Márton Karitász igaz gatója elmondta: az ukrajnai háborúval feladataik szinte megduplázódtak. Kiemelte, a magyar és szlovák támoga tások nélkül nem tudtak volna segíteni a rászorulókon.

A háború miatt érkező menekülteket üres plébániákban, üres kollégiumokban és óvodákban szállásolták el, az érkező humanitárius segélyeket pedig elosztották a rá szorulók között. A segélyek körülbelül hetven százalékát Kelet-Ukrajnába küldték, harminc százalékukat pedig helyben a menekültek és a szegények között osztották szét. Aggodalmának adott hangot a közelgő tél miatt, mond ván, saját szociális intézményeikben is keresik a megoldá sokat, hogyan biztosíthatnák a fűtést.

A Miroslav Rusin, az ukrajnai ungvári görögkatolikus egyházmegye igazgatója az Ukrajnában élő emberek há ború miatti szenvedéséről és félelmeiről beszélt. Megkö szönte a humanitárius segítséget, az önkéntesek munkáját és a szeretetet, amelyet a magyar és szlovák karitásztól kaptak.

Ezt követően az Ukrajnában zajló háború okozta humani tárius válsággal kapcsolatos segítő munkákról számoltak be a szlovák és a magyar karitász vezetői. Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese elmond ta, hogy a karitász több segélyprogramot indított a háború első napjától. Segítőpontot állítottak fel Barabáson a határ mentén és a Keleti pályaudvaron és több egyházmegyé ben, ezenkívül ideiglenes szállásokat is biztosítottak a me nekülőknek. Jelenleg több mint hatszáz rászorulónak ad nak szállást, május végén pedig egy integrációs központot létesítettek Budapesten, ahol információs, jogi és lelki se gítségnyújtás mellett megélhetési és lakhatási támogatást is igényelhetnek a menekültek. Több mint 250 tonna élel miszert, illetve tárgyi eszközt juttattak el Kárpátaljára, és nyolc gépjárművel is segítették az ottani segélyszervezetek működését. Emellett négy segélyszállítmányt szerveztek a belső-ukrajnai területekre is.

A konferencia végén Miroslav Dzurech a Szlovák Katoli kus Karitász nevében köszönetet mondott a nemzetközi kapcsolatok építésének lehetőségéért a szervezőknek. Azt mondta, hisz abban, hogy a karitászszervezetek együtt működésével sok olyan lehetőség valósítható meg, mellyel segíteni tudnak. Hozzátette, külön öröm, hogy a találko zón két ukrán karitászigazgató is részt vett

A konferenciát szentmise zárta a sárospataki bazilikában, amit Écsy Gábor atya mutatott be a szlovák és magyar karitászigazgató atyákkal koncelebrálva. A homíliában Árvai Ferenc atya a világunkból érkező jelekről beszélt, amire az Istentől küldött jelekben találjuk meg a megoldá sokat, csak észre kell venni azokat. Rózsafüzér Királynője ünnepén a Szűzanya példa ebben számunkra. Végezetül Ferenc pápa üzenetével erősítette a karitász munkatársait, amit Michael Czerny bíboros tolmácsolt a Barabási kari tász bázison: Amit most tesztek, az az evangélium.

Szilvay Jerne CJ Egri Karitász Központ

Útravaló

Jelek

Életünk zarándokútján a körü löttünk levő világtól különböző, olykor örömteli, máskor ag gasztó történéseket tapaszta lunk. Ezek nem mások, mint JE LEK. Jelei, jelzései a körülöttünk történő eseményeknek.

Ezek a jelek manapság egyre félelme tesebbek: háború zajlik a szomszéd ságunkban egy olyan korban, amikor azt hittük, hogy már soha többé nem lesz háború. Gazdasági válság terhe alatt kezdenek görnyedni a családok, akiket senki sem kérdezett meg arról, hogy akarnak-e magas energiaárat, amik az élelmiszerek árát is felverték. Néma elszenvedői lettünk az olyan ideológiáknak, amik befészkelik ma gukat az életünkbe annak ellenére, hogy mi szeretnénk az otthonainkon kívül hagyni őket. Arról ábrándo zunk, hogy a világ mai aggasztó JE LEI csupán rossz álmok, amikből fel ébredve semmivé válnak. De sajnos felébredve is itt maradnak… Ezekre a JELEKRE mindenkinek va lahogyan válaszolni kell, nem kerül hetjük ki őket, mert állásfoglalásra késztetnek. Sokan először kivárnak, hátha megoldódnak a gondok ma guktól, majd nem kicsit kétségbeesve keresik a jó választ: - Mit is tegyek? Hogyan reagáljak a körülöttünk tör ténő eseményekre? Hogyan éljem át jól ezeket az eseményeket?

Karácsonyra készülünk, ami arra figyelmeztet bennünket, hogy az IS TEN IS AD NEKÜNK JELET, ami az életünk gondjaira megadja a vá laszt. A betlehemi Kisjézust könnyű észrevenni, de az üzenetét, már nem. Kódolt JELET küld az Isten, - amivel sokan nem tudnak mit kezdeni. Szent József, amikor szembesül azzal, hogy jegyese gyermeket vár, borzasztó teherként éli meg. Mit te gyen? - ez a kérdés motoszkál a gon dolataiban. Hogyan válaszoljon erre a JEL-re? „Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak neve zel, mert ő váltja meg népét bűneitől. Mindez pedig azért történt, hogy be teljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Íme, a Szűz gyermeket fo gan és fiút szül, és az Emmánuel nevet adják neki, ami azt jelenti: Velünk az Isten. Amikor József felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala megparancsolta neki. Magához vette feleségét.” (Mt 1,20-24)

Szent József Istenre hangolt életet élt, ezért értette meg az angyal szavát. Ahhoz, hogy mi is megértsük Isten jeleit a mai világban, nekünk is Is tenre kel hangolódnunk. Így érthető és hallható meg az az Égi Jel, amit nekünk küld személyesen az Isten, hogy magánéleti és a világban hoz zánk nőtt JELEKRE a megfelelő vá laszt tudjuk megadni.

Karácsonykor az Éjféli mise evangé liumban majd halljuk, hogy a betle hemi pásztorok is JELET kaptak: „Az angyal így szólt hozzájuk: Ne féljetek! Íme, jó hírt hozok nektek, amely nagy öröm lesz az egész nép nek. Ma megszületett a Megváltótok, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz nektek a jel: Kisdedet találtok pólyába takarva és jászolba fektetve. Az angyalt hirtelen nagy mennyei sereg vette körül. Istent dicsőítve ezt zengték: Dicsőség a magasságban Is tennek, és békesség a földön a jóaka ratú embereknek!” (Lk 2,9-14) Ha nem találjuk a megoldást életünk, világunk JELEIRE, vagy a karitász ban olyan feladattal szembesülünk, amit nem tudunk emberi erőnkkel megoldani, akkor bátran „küldjük ezeket az Égbe”, és Isten megadja hozzá a megfelelő JELET, a megol dást, az erőt.

Az idei karácsony üzenete: Ne félj! Velünk az Isten! Ez lesz nektek a jel: Kisdedet találtok pólyába takarva és jászolba fektetve. Békesség a földön a jóakaratú embereknek! Adventi utunkon keressük meg a JELET, amit Isten adott nekünk, amint a napkeleti bölcsek is követték az Égi JELET, ami elvezette őket Jézushoz.

Ft. Árvai Ferenc karitászigazgató Egri Főegyházmegyei Karitász

Határtalan SZERETET

Caritas Christi urget nos!

A szlovák karitász zarándoklata Sárospatakon

Az október 8-án megrendezett zarándoklatot pénteken egy nemzetközi konferencia előzte meg, amelyen szlovákiai, magyarországi és ukrajnai (kárpátaljai) karitászszervezetek vezetői vettek részt. Szombatra a mintegy 25 fős szakmai találkozó népes zarándoklattá bővült.

A zarándoklat a Szent Erzsébet erek lye ünnepélyes kihelyezésével és szentségimádással kezdődött. Az ünnepi szentmise elején Dr. Ter nyák Csaba egri érsek köszöntöt te a zarándokokat szlovák nyelven is. Örömmel elevenítette fel a test véri kapcsolat legutóbbi megnyilvá nulását, amikor is az Egri Főegyház megye és a Szepesi Egyházmegyei karitász szervezeti együttműködést írtak alá, a püspökök aláírásával. Szent Erzsébetet példaként állította valamennyi hívő elé, mondván, hogy ő a magyar és a szlovák karitásznak is védőszentje és inspirál bennünket, hogy a szeretet konkrét cselekedetét végrehajtsuk. Ezt a lelkületet kíván ta a találkozó résztvevőinek. Mons. Ján Orosch nagyszombati ér sek homíliájában néhány életrajzi adatot emelt ki Szent Erzsébet életé ből, majd magyarul is szólt a jelenlé vőkhöz. Rámutatott, hogy Szent Er zsébet a szolgáló szeretet példaképe, akit hívőknek, köztük a papoknak is

követni kell. Erzsébet számára min den rászoruló, minden beteg maga Jézus volt. Nemcsak a testi bajaik ra keresett enyhülést, hanem a lelki szenvedéseiket is gyógyítani akarta. Papok számára is követendő példa ő, hogy kilépjenek az utolsó vacsora terméből és igaz szeretettel fordul janak a rászorulók felé. Ez a zarán doklat erősítse meg hivatásukban a karitász munkatársakat és lelkesít sen, hogy mindig Krisztust követők legyünk.

A két éve indult el az együttműkö dés és a közös munka a jövőben is folytatódik. – hangzott el a püspö kök és karitász igazgatók által tar tott sajtótájékoztatón.

Écsy Gábor, a Magyar Katolikus Ka ritász igazgatója rámutatott, hogy Szent Erzsébet üzenete mindenki számára ugyanaz: „Tegyétek jobbá az embereket! Gondoskodjatok a be tegekről, rászorulókról! Ez a keresz tény ember valódi küldetése.” Miroslav Dzurech, a szlovák kari

tász országos főtitkára elmondta, hogy konkretizálták az együttmű ködési lehetőségeket, és a két ország néhány héten belül közös segélyszál lítmányt indít Ukrajnába.

Pavol Vilček, a Szepesi Egyházme gyei Karitász igazgatója köszönetet mondott munkatársainak, a lelki pásztoroknak és az Egri Főegyház megyének az együttműködésért.

A zarándoklaton előadás hangzott el Szent Erzsébet életéről, majd ki tüntették a szlovák karitász azon munkatársait, akik fáradhatatla nul munkálkodnak a rászorulók megsegítésében.

A találkozó a Szent Erzsébet litá nia elimádkozásával zárult, majd a zarándoklat résztvevői személye sen is találkozhattak Szent Erzsébet ereklyéjével, amihez rózsafüzéreiket hozzáérintve imaszándék cédulákat is hagytak közbenjárást kérve.

Pap Ildikó Szent István Rádió, Eger

Csoki bácsit hamarosan megkereszteli a püspök

Csoki bácsi nincs, mégis van, és a gyerekek nagyon szeretik. Befocizta magát a szívükbe a Szombathelyi Egyházmegyei Ka ritász táborában. Huszonkét éve Magyarországon, három éve Szombathelyen él.

Ahmed Hassan Sami bemutatkozik: repülőmérnök, Dél-Szudánból szár mazik, ahol egyszer csak világra jött a falujában, otthon, már iskolás volt, amikor először orvost látott. Akkor állapították meg, hogy hatéves lehet, az anyukája emlékezetből mondta, hogy 1975. május 3-án született, az alapján kapott születési anyaköny vi kivonatot, amint mondja, ennyi re fejletlenek a szudáni közigazgatá si viszonyok.

A Szombathelyi Egyházmegyei Ka ritász nardai táborában már tavaly is feltűnt egy-két alkalommal, idén pedig már naponta segítette az ellátó munkát, a foglalkozásokat, szívesen játszik a gyerekekkel, ők nevezték el Csoki bácsinak.

Sami huszonkét éve él Magyarorszá gon, az itt töltött idő alatt megtanult magyarul, a Szombathelyi Egyház megyei Karitász befogadta, szeret itt lenni, szereti az embereket, akik kö rülveszik, jósággal, barátsággal for dulnak felé.

Dél-Szudánban törzsi háborúk dúl tak, dúlnak, Sami nem akart beleke veredni ezekbe. Ahogy meséli, repü lőmérnökként tovább akart tanulni, ezért jött át Afrikából Európába, Moszkvába. De Oroszországban nem tudta fizetni a külföldieknek szabott magas tandíjat, átment Uk rajnába, ahol anyagilag kedvezőbb volt számára a felsőoktatás. 3,5 évet tanult Odesszában a technológiai egyetemen, ahol aztán a társai bíz tatták, hogy jöjjön velük nyugatabb ra egy jobb élet reményében. Sami előbb Moldovába, majd Romániá ba ment, Temesváron embercsem pészekkel találkozott, akik ígérgeté sekkel és megfélemlítéssel kicsalták és elvették tőle az iratait. Sami ekkor Magyarországon kért menedékjogot,

meg is kapta, és itt egy szudáni vál lalkozóval kezdett együtt dolgozni. Ez egy darabig ment is, évente meg újította a tartózkodási engedélyét, mígnem 2015-ben megszigorodtak a magyar törvények a migráns-vál ság miatt. Az idegenrendészet szem pontjából „nem volt együttműködő”, mikor nem jelent meg a behívásuk ra, aztán megpróbálták kitoloncolni Magyarországról Szudánba, de a ha zája nem fogadta, mert nem találták a személyazonosságát. Így itt maradt, ráadásul megbün tették közel egymillió forintra. Ezt a Szombathelyi Egyházmegye és a karitász fizette ki, mert ő hivatalo san nem dolgozhat, nincs keresete. Most két-három havonta kell az ide genrendészetre mennie, hogy meg hosszabbítsák az ideiglenes személyi igazolványát. Szombathelyre kerülése előtt – az idegenrendészeti incidens után –egy évet lakott Beer Miklós nyu galmazott váci püspöknél. Egy szo ciális testvér segítette tovább a Szombathelyi Egyházmegyébe 2019ben, először Püspökmolnáriban la kott a plébánián, aztán a szombat helyi Annunciáta Rendházba került, önkéntesként segíti az ukrán mene kültek itteni életét.

Csoki bácsi nem csak otthonra talált a Szombathelyi Egyházmegyei Kari tásznál, de a hitét is megerősítették, most készítik fel őt a keresztelésre, tanul imádkozni. A Miatyánkot sor ról sorra veszik át vele, hogy ponto san megértse, miről is van szó, na gyon tetszik neki a bölcs szöveg. Dr. Székely János megyés püspök fogja keresztelni, keresztlevele már bizto san lesz. A kérdésre, hogy felveszi-e a keresztségben egy magyar szent nevét, elmosolyodik, és azt mondja:

Fekete Laci vagyok. Azért kapta ezt a nevet, mert afrikai, és mert a kari tásznál sok Laci nevű dolgozik, így rá is ragasztottak egy Lacit. Sami új hazára lelt Magyarországon, Szombathelyen, 47 éves, már nem akar menni sehová. Szeretne ma gyar állampolgár lenni, munkavál lalási engedélyt kapni, a karitásznál szeretne dolgozni, ahol barátai van nak, ahol őt elfogadták, befogadták. Rohrer Marcell, a karitász mene kültekért felelős munkatársa azt mondja, mindent megtesznek Cso ki bácsiért, hogy itt maradhasson velük. Két ügyvéddel vannak kap csolatban, hogy a helyzetét rendez zék. A kiutasítási papír öt év után elavult, úgyhogy újra nekifutottak a személyazonosításnak. Egy buda pesti ügyvéd, aki jártas ezekben az ügyekben, elindított egy folyama tot (ingyen és bérmentve, karitatív szándékkal) az idegenrendészeten keresztül. Három ország, Szudán, Oroszország és Ukrajna külügymi nisztériumaitól várnak válaszokat, hogy Sami valóban ott járt, de most meg háború van, lehet, hogy ezért nem jön tőlük visszajelzés.

Szöveg: Merklin Tímea Szombathelyi Egyházmegyei Karitász

Fotó: Unger Tamás/Szombathelyi Egyházmegyei Karitász

A szeretet szolgálatában

Átformálni a szíveket és a világot

Avilai Nagy Szent Teréz liturgikus emléknapján, október 15-én, szombaton délelőtt koncelebrált ünnepi szent misét mutatott be az újbudai Magyar Szentek Templo mában Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök. A szertartást követően került sor az idei Caritas Hungarica díjak átadására. Az evangélium Szent Lukács könyvéből hangzott el (12,8–10). A püspök ennek kapcsán kifejtette, hogy a bűntől sebzett emberiség, vagyis mi mindannyian – a világtörténelem kezdetétől fogva – hordozzuk aggodal mainkat, félelmeinket; mindig találunk valamit, ami miatt szorongunk, félünk. Attól, mit hoz a jövő; ami att, hogy úgy érezzük, soha nem halad úgy az életünk, ahogyan azt elgondoljuk. Ezért nem olyan különleges a jelenlegi, feszült helyzet, ami eluralkodott a világban, különösen Európában – fejtette ki gondolatait Spányi Antal. Egész Európa fél a téltől, szorong, lesz-e elég fény, meleg az otthonokban, nem következik-e be valami bor zalom akár a háború, akár valamiféle járvány következ tében, ami még keserűbbé teszi a valóságot. Persze a baj ban Istenhez fordulunk, de ha csak ilyenkor találjuk meg Őt, akkor ez a kapcsolat nem lesz mély, erőt adó, csupán formális odafordulás. A székesfehérvári főpásztor meg említett egy hívőt, buzgó templomba járó asszonyt, aki a napokban panaszkodott neki, miért hagyja szenvedni őt Isten, miért nem segíti jobban, miért nézi tétlenül az egyén és a világ kínlódásait. Milyen Isten az ilyen? – tet te fel a kérdést. A püspök szerint kétségtelen, hogy ennek az asszonynak sok baja van, de rosszul ítéli meg Istent. Spányi Antal felidézte, hogy ezen a héten emlékeztek meg Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök születé sének 164. évfordulójáról. – Száz évvel ezelőtt is viharos idők jártak, és ez a boldog emlékezetű főpásztor egyik beszédében figyelmeztetett: minden azon múlik, hogy befogadjuk-e a szívünkbe Krisztust. Ha nem, akkor szo morú jövő vár ránk. A lényeget tekintve ő már akkor ki mondta azt, amit évtizedekkel később az Európai Unió alapító atyái úgy fogalmaztak meg: a jövő Európája ke resztény lesz, vagy nem lesz. Néhai Antall József, a rend szerváltozás miniszterelnöke pedig azt mondta a halálos ágyán: „Keresztény Magyarországot akartam, mert an nak van jövője” – emlékeztetett a szónok.

Hozzátette, Európa ma már megtagadta Krisztust, pedig a gyökerei – akárcsak Magyarországnak – Krisztushoz kapcsolják. Erről azonban nem akar tudomást venni. A püspök megdöbbentőnek nevezte, hogy egy 164 év vel ezelőtt született ember tudta a válaszokat azokra a kérdésekre, amelyekkel mi itt és most szembesülünk és küszködünk. Azért volt ez lehetséges, mert Prohászka Ottokár Istennel töltekezett, Istent hordta a szívében és a lelkében, és amiről beszélt, az mindig az evangélium ból, Krisztusból forrásozott, és ezt a tanítást adta tovább hallgatóinak. Ezért mindig időszerű.

A Katolikus Karitász elnöke, leszögezte: a Karitász mun katársainak is az evangéliumot hirdető Egyház tanítását kell befogadniuk. „Ezt kell képviselnünk a világban, erre a sajátos küldetésre van meghívásunk. Mindig, minden kor töltekezzünk Krisztussal, lelkünkben Krisztus szerete tét vigyük és adjuk az arra rászoruló embertársainknak.” Az evangéliumok arról beszélnek, hogy aki Krisztussal találkozik, újjászületik. A jók még jobbak lesznek, a gyarlók pozitív irányba változnak. Az adószedő Léviből Máté lesz, tanítvány, a vámos Zakeus megvendégeli Jé zust és tanítványait, vagyona felét a szegényeknek ado mányozza, és négyszeresét adja vissza azoknak, akiket megkárosított. A bűnbánó asszonyból szent lesz. Adja Isten, hogy mindazok, akik velünk találkoznak, érezzék úgy, mintha Krisztussal találkoznának – zárta szentbe szédét Spányi Antal székesfehérvári püspök.

A szentmisét követően Zagyva Richárd, a Karitász or szágos igazgatóhelyettese köszöntötte a díjazottakat: az elismerést kiérdemlő önkéntesek a Karitász tevékeny sége során kiemelkedő módon és rendszeresen segítik embertársaikat. „A karitatív munkának sok oldala van. És ők minden oldalát önkéntesen vállalták és töretlenül végzik évek, sokszor évtizedek óta. Szakítanak idejükből a családok meglátogatására, szociális helyzetük felméré sére is, hogy a legjobb helyre jusson a segítség. Betegeket, magányos időseket látogatnak és fizikai, valamint lelki tá mogatással nyújtanak segítséget számukra. Szembesülnek az emberek kétségbe esésével, fájdalmával és türelemmel, reményt nyújtva ott állnak mellettük.”

Zagyva Richárd beszédét követően Spányi Antal püs pök, a Katolikus Karitász elnöke; Écsy Gábor országos igazgató; valamint az egyházmegyei igazgatók átadták a Caritas Hungarica-Díjakat.

DÍJAZOTTAK EGYHÁZMEGYÉNKÉNT

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Szakács Ágnes

Tóth Tiborné

Egri Főegyházmegye

Kallóné Szilvási Zita

Porga Lászlóné

Varga Lászlóné Tóth Erika Márta

Esztergom–Budapesti Főegyházmegye

Mátyásy Mária

Rajna Lászlóné

Wágner Endréné

Győri Egyházmegye

Dr. Borbély Margit Ignácz Miklósné

Kalocsa–Kecskeméti Főegyházmegye Sánta Ferencné Sere Ágnes Sztancsné Kulcsár Éva

A kitüntetések átadása után a díjazottak nevében Lehel né Szentjóby Ildikó szólt a jelenlévőkhöz. A zsoltárost idézte: „Szolgáljatok az Úrnak örömmel!” (102). Elmond ta, vallásos családban nőtt fel, ahol megtapasztalhatta, hogy jót tenni jó. Másokon segíteni neki is örömet jelent. Megerősödött benne az érzés, hogy Krisztust elsősorban a másik emberben tudjuk szolgálni. „Nem elég Krisztust szeretni. Meg kell találnunk a helyünket, hogy Isten mun katársai lehessünk. Sugározni az Ő szeretetét, és ezzel át formálni a szíveket és a világot.”

Forrás: Bodnár Dániel/Magyar Kurír Fotó: Merényi Zita/Magyar Kurír

Kaposvári Egyházmegye Merényi Vanda Tóth Péter Vajda Attiláné

Miskolci Főegyházmegye Kozma László

Nyíregyházi Egyházmegye Szécsiné Kristóf Júlia

Pécs Egyházmegye Both Bélnáné Krémer Ernő Tanner Attiláné

Szeged–Csanádi Egyházmegye Róka Rudolfné Szíjgyártó Andrásné Tapasztó Béláné

Székesfehérvári Egyházmegye dr. Lehelné Szentjóby Ildikó Pill Józsefné Marlok Ferencné

Szombathelyi Egyházmegye Horváth Gáborné Horváth Józsefné Seper Péterné

Váci Egyházmegye Bakó Józsefné Szajbert Istvánné Vida Sándorné

Veszprémi Főegyházmegye Fister Ferencné Meszes Ferencné Vámosi Gusztávné

Szent Fausztina társaságában

Balatonkeresztúron

Szent Fausztina nővérnek, az Isteni irgalmasság hirdetőjé nek, már egészen kicsi kora óta kirajzolódott engedelmes sége, segítőkészsége, szegények iránti érzékenysége. Ezek az erények sok ember számára példát adhatnak, de külö nösen fontos, hogy karitász munkatársaink, önkénteseink rendelkezzenek vele, illetve törekedjenek ezek tökéletesí tésére. Ezt szem előtt tartva szervezett lelkinapot karitász csoportunk, tagjainak és vendégeik lelki gyarapítására Balatonkeresztúron. A programról, annak létrejöttéről kérdeztük Müller Istvánné Ildikót, a csoport egyik tagját.

Honnan, miből merítettéték az ötletet a lelki nap létre jöttéhez?

A Karitász, az irgalmasság cselekedeteinek megvalósítója az Egyházban, ezért Szent Fausztina emléknapjához kö tődően arra gondoltunk, hogy hagyományt teremtünk összejövetelünkkel. Immár második alkalommal szervez tük meg ezt a programot. Templomunkban az irgalmas ság oltárában, ereklyét is őrzünk a Szenttől.

Kiket szerettetek volna megszólítani ezzel a lehetőséggel?

Természetesen mindenkinek szólt a meghívás. Idén már sokkal többen voltunk, mint az előző alkalommal. Vendé geink többsége a templomba járó híveink voltak, de részt vettek bencés testvéreink közül is néhányan, illetve a záró szentmisén és az azt követő agapén, többen ott voltak vá rosunk lakói közül is.

Kiss Zsolt atya a plébánosotok. Mit szólt ehhez a kezde ményezéshez?

Zsolt atya az első pillanattól kezdve támogatta a prog ramot. Segített a szervezésben, atyákat hívott a gyónta táshoz.

Milyen programokkal töltöttétek meg ezt a lelki dél utánt?

A köszöntő után, amelyet idén a Kaposvári Egyházmegyei Karitász igazgatója mondott, az isteni Irgalmasság órá ja következett. Közösen imádkoztuk a rózsafüzért és az irgalmasság litániáját. Ezt követően Arányi Zoltán atya, Lengyeltóti plébánosa „Mária az irgalmasság anyja” cím mel tartott építő, lélekemelő tanítást. Majd egy rövidke szünet következett. Azonban ez sem telt tétlenül, hiszen a lelki megtisztulásra vágyó testvéreinket fogadták a gyón tatásra felkért atyák. Különösen nagy öröm volt számunk ra, hogy idén ez a nap, Magyarok Nagyasszonya ünnepére esett, így a Szűzanya támogatását, pártfogását is kérhettük a záró szentmisében. Nagyon fontosnak tartjuk az „Égiek” közbenjárását életünk és szolgálatunk alakulásához.

És a „földiek” hogyan viszonyulnak az új kezdeménye zéshez?

Egyre több az érdeklődő. Voltak, aki a teljes programon részt vettek. Voltak, akik csak a záró misére látogattak el. Az eseményt egy kis agapéval zártuk. Sok-sok finomság került az asztalra híveink segítségével. Jó kedélyű, vidám társalgással zártuk a napot. Magyarok Nagyasszonya főünnepén, a Szűzanya magya rokat oltalmazó pártfogásáról szólt a prédikáció. Itt a bala tonkeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása templomban minden hívő megérezhette ezen a napon, milyen csodá latos Szentjeink társaságában lenni, hozzájuk imádkozva, már itt a földön is.

Feketéné Szabó Márta karitászigazgató

Kaposvári Egyházmegyei Karitász

Szegedi találkozások

A Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) rendez vényének idén szeptember 22-től-25-ig Szeged adott otthont. A program napjain változatos előadások, könyvbemutatók, kiállítások váltották egymást. Az Egyházmegye intézményeinek, közösségeinek bemutat kozása szombaton a Dóm téri forgatagon történt párhu zamosan a Szent Gellért Ifjúsági Fesztivállal, ezen vett részt az Egyházmegyei Karitász is. Védőszentünk, Szent Gellért püspök tiszteletére bemutatott szentmisével kez dődött, majd a színpadon színes programokkal várták a fiatalokat, a fellépők között láthattuk a katolikus iskolák csoportjait, valamint fellépett még a Liget társulat, a Ma ros táncegyüttes és Csernik Szende mesemondó. A helyi karitász önkéntesei kézműves foglalkozásokkal várták a gyermekeket. Az oda látogatók megtekinthették a pavi lonban a Karitász rendezvényeit, munkájukat képekben. Nagyszerű alkalom nyílt arra, hogy a fiatalok betekin tést nyerjenek az önkéntes munka végzésébe. A nap zá rása a koncert volt, melynek fellépői Tóth Gabi és Ákos, fergeteges hangulatot varázsoltak a szegedi Dóm térre.

Szeged-Csanád Egyházmegyei Karitász

Karitász napon járt az Egri Karitász Beregszászon

A Beregszászi Szent Anna Karitász „Miért jó jónak lenni” címmel karitász napra hívta az munkatársait szeptember végén. Vendég előadónak Árvai Ferenc atyát, az Egri Ka ritász Központ igazgatóját invitálták, aki természetesen nem ment üres kézzel, egy teherautónyi adományt vitt Kárpátaljára, tartós élelmiszert és meleg takarókat. A program reggel szentmisével kezdődött, majd a bereg szászi Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban az előadóterem zsúfolásig megtelt. Az első előadás a kari tász munka evangéliumi alapjairól szól, vagyis arról, ami a nap mottója, hogy miért jó jónak lenni. Az előadó rámutatott, hogy a Karitász nem egy humanitárius se gélyszervezet, hanem az egyház nevében és az evangé lium szellemében teszi a jót. Az evangéliumi felebaráti szeretet motivál bennünket és a jótékonykodó szentek példái pedig segítenek, köztük nekünk a legfontosabb példa Árpád-házi Szent Erzsébet. A második előadásban a karitász munka szakmai alapja iról esett szó, hiszen a jó szándék mellé elengedhetetlenül fontos, hogy jól tudjunk segíteni. Ezt követte a plébániai karitász élet bemutatása, amiben a közösség fontosságá ra hívta fel Ferenc atya a figyelmet. Zárásként a Caritas Junior és Young Caritas ifjúsági szervezetet mutatta be, amit nagy érdeklődéssel hallgattak az előadáson megje lent középiskolások is, többen jelezték is, hogy szeretnék, ha a mozgalom Kárpátalján is zászlót bontana. Harapkó Marianna, a Beregszászi Szent Anna Karitász Alapítvány vezetője, így nyilatkozott a nap végén: „Mi vel a háború kezdete óta nagy tempóban dolgozunk, a karitász barabási központjában ismerkedtem meg Árvai Ferenc atyával, aki már eddig is sok segítséget nyújtott számunkra, ezért hívtuk meg előadónak a mai napra. A mi önkénteseinknek is fontos, hogy gyakorlati képzésben kapjanak egy kis bíztatást, mert nagyon megerőltető és

nagyon nehéz ez a fél év számunkra. Ferenc atya min dig jókedvű és mindig bátorít mindenkit, ez pedig most nagyon ránk fér. Egyházmegyénkben gyakran szerveznek lelki napokat. Ezeken nem gyakorlati témákat vitatunk meg, hanem inkább közösen imádkozunk. Most viszont úgy gondoltuk, hogy a sok megoldásra váró, feladat elvég zése közepette nagy segítség lenne, ha egy olyan személyt hívnánk meg, aki nemcsak lelkiekben, de a tevékenysé günkben is támaszunk lehetne. Erre nem is lehetett vol na megfelelőbb személy, mint Árvai Ferenc atya, akitől sok mindent tanulhatunk. Az atya arra biztatott minket, hogy hozzunk létre karitász csoportokat, és vonjuk be a fiatalokat. Ezért az alkalomra gyerekeket is meghívtunk a Bethlen Gábor Líceumból, hogy hallgassák meg az előa dásokat, és ha úgy gondolják, csatlakozzanak hozzánk. A képzésnek még lesz folytatása, hiszen az Aknaszlatinai Karitász már meg is hívott bennünket, legközelebb ők lesznek a házigazdái az önkéntesek képzésének és talál kozójának.”

Szilvay Jerne CJ Egri Karitász Központ

TÁRSALGÓ

Mi voltunk a kovász

Interjú Kisné Lovasi Marikával, a kislődi Markója László Karitász Csoport vezetőjével

Hogyan kerültél a szociális területre, illetve hogyan kerültél kapcsolatba a Karitásszal?

Egészségügyi szakközépiskolába jártam. Édesanyám engem és két testvéremet özvegyen nevelt, és nem volt esélyem arra, hogy utána nappali tagozaton tovább tanuljak. 1973-ban a veszprémi kórházban kezdtem dol gozni, ahová a kórházigazgató, aki tanított a szakközépiskolában bel gyógyászatra, így ismerte a képes ségeimet, felvett szociális nővérnek. Azt szerette volna, ha azokkal az idősekkel, akikkel senki nem törődik, azokkal „valamit csináljak”. Mond hatjuk, hogy így lettem Magyaror szág első kórházi szociális munkása. Nagyon szerettem, minden nap új „problémákat” kellett megoldani. Ez alatt a hat év alatt kiépült egy szak mai kapcsolatrendszerem. Az akkori városi főorvos keresett meg 1978-ban, hogy az egy meglévő 60 fős idősek

napközi otthonát vezessem. Negyven év alatt sikerült kiépíteni az idősek ellátórendszerét: nappali intézmé nyekkel, bentlakásos intézmények kel, alapszolgáltatásokkal: étkeztetés, házi gondozás, jelzőrendszer. Az én feladatom lett a fogyatékkal élők nappali intézményének, illetve a haj léktalanellátás beindítása, de ezek ké sőbb önálló egységgé alakultak. Köz ben pedig megkerestek a főiskoláról és a szakképzésből is, hogy tanítsak. A hallgatók többségével nagyon jó kapcsolatom lett. Többek között a veszprémi Karitász későbbi igazga tója, Zagyva Richárd is a hallgatóm volt. Ő először a hajléktalan ellátás ban dolgozott, és többször keresett meg szakmai kérdésekkel az idősek hajléktalan ellátásával kapcsolat ban. Miután pedig karitász igazga tó lett, továbbra is megmaradt ez a kapcsolat, hiszen a Karitásznak is van kapcsolata a különféle szociális

intézményekkel. Többször kérdezte, hogy nem szeretnék-e karitászozni, de mondtam, hogy ha majd nyugdí jas leszek. Ezt az ígéretemet aztán „be is hajtotta” rajtam. Így a veszprémi karitász segítségével 2013-ban ka rácsonyán be is indítottuk Kislődön a plébániai karitász csoportot 10 fő önkéntessel (jelenleg 14 fő). Előtte Kislődön sosem volt karitász csoport. Névválasztásunk nem véletlen, amit nagyon fontosnak tartok. Karitász csoportunk névadója Markója Lász ló plébános, aki a település utolsó helyben lakó plébánosa volt 33 évig. Nagyon kemény, következetes, elvhű lelkipásztor volt, egy igazi kovászem ber. Az ő „örökségét” szerettük volna tovább vinni. Olyan programokat indítottunk újra, ami még az Ő ide jében „szokás” volt. Többek között az elsőáldozók agapéja, advent egyik vasárnapján karácsonyváró program, különböző közösségi programok.

Kislődön több éve hagyomány a jó tékonysági disznóvágás. Hogyan jött az ötlet, hogyan valósítjátok meg a „programot”, mi lesz a sorsa az ott feldolgozott húsnak?

A környékben szinte minden telepü lésen van egy ún. közösségi disznó vágás, csak Kislődön nem. A telepü lés volt polgármesterével egy közös római nyaralás alkalmával döntöttük el, hogy a mi településünkön is meg szervezzük. Ezt miután hazajöttünk, igyekeztem „kihangosítani”. Az első felajánlás egyből maga a feldolgozan dó disznó lett. A felajánló azzal a „ki kötéssel” adta, hogy ezt egybekötjük egy sváb bállal, hiszen Kislőd sváb település. Ezek után mindenkit, akit megkerestem, hogy tudna-e segíteni, első szóra jött. Mindenképpen sze rettük volna összekötni a jótékony sággal, hiszen a Karitász szervezi. Összeírtuk azokat a nagycsaládoso kat, egyedül élő időseket, fogyatékkal élőket, akik disznóölési kóstolót kap nak. Minden évben kb. száz adagot

tartotta hívő ember lévén, hogy ká polna is legyen, így azt is építtetett. Ezen kívül Ő az egyik rendszeres kiemelt támogatónk, segítőnk, nagy vonalú, önzetlen. A kápolna, bár fel lett szentelve, egy-két alkalommal volt is szentmise, de aztán valahogy nem lett ez rendszeres. Néhány éve gondoltuk, hogy ha már van egy szép kápolnánk, akkor legyenek benne szentmisék is. Megkerestem a veszp rémi karitász igazgatóját ezzel a ké réssel, és ő maximálisan támogatja, s azóta évente egyszer szentmisét tart a kalandparki kápolnában. Évről évre egyre többen vannak.

Hogyan tudod aktivizálni az önkén teseket, adományozókat? Egy kis településen könnyebb a hely zet mind az önkéntesek, mind az adományozók megszólításánál, hi szen itt tudjuk, hogy ki miben tud és hajlandó is segíteni. Első alkalom mal természetesen mindenkit szemé lyesen keresünk/kerestünk meg, de

megkaptam a Jószolgálati Életműdí jat is. Aktív koromban is több kitün tetést kaptam, de amikor nyugdíjas koromban a karitász munkámért kapok díjat, az nagyon megható. Szá momra ez a szolgálat olyan termé szetes, mint egy falat kenyér. De sose tekintettem ezt a magam kitüntetésé nek, én „csak” átvettem, ez a csoport elismerése.

Van-e olyan pozitív történet, amely a csoport életében meghatározó, em lékezetes?

Ami azt gondolom, az egész település, csoport életében meghatározó, az egy beteg kislány támogatása volt. 6 éves korában, mielőtt elkezdte volna az első osztályt, elsőáldozásra készülve derült ki, hogy leukémiás. Elsőál dozás napján gyűjtöttünk számára először, majd egy éven át különböző jótékonysági programokat szervez tünk: futóverseny, bicikliverseny, ruhabörzék, kézilabda mez licitálása. Nem csak a településen élők fogtak

hordtunk ki. A disznó „másik felét” pedig este a sváb bálon fogyasztottuk el. Sajnos az elmúlt két évben a pan démia nem tette lehetővé a disznóö lést, de januárra ismét tervezzük.

Különleges helyen, a Sóbri Jóska Ka landparkban van egy kápolna, s pár éve minden évben erdei szentmisét tart itt Szijártó László atya, a mos tani veszprémi karitász igazgató. Ez hogyan alakult?

Kislődön a Sóbri Jóska Kalandpark tulajdonosa egy gombászása alkal mával találta meg a kalandpark he lyét. Először csak tavat szeretett vol na, de végül kalandpark lett a „vége”. A kalandpark építésekor fontosnak

második alkalommal már elég egy telefonhívás. Aztán persze híre megy. Az önkénteseink nagy része közép korú és nyugdíjas. A fiatalabbakat a gyerekeink, unokáink teszik ki, akik bár már nem a településen élnek, de ilyenkor hazajönnek. Most a telepü lésen sok a beköltöző család, de őket még nem tudjuk igazán elérni a kari tász önkénteskedéssel.

2021-ben a Veszprém-Főegyházme gyei Karitász javaslatára megkap tad a Caritas Hungarica díjat. Mit szóltál hozzá?

Bár nekem nem ez az első díjam, többek között a Katolikus Karitász országos központjának javaslatára

érte össze, hanem a környékbeli em berek, rokonok, ismerősök, ismeret lenek. A futóversenyre volt egy kü lönleges felajánlás. A kislány ezekben az időkben kórházban volt, de erre a napra kiengedték. Természetesen a tömegbe nem mehetett, de a felajánló segítségével egy oldalkocsis motor kerékpárral körbemehetett a faluba, és láthatta, hogy mi történik érte. Ez nem kizárólagosan a Karitász ér deme volt, ebbe mindenki, „aki élt és mozgott” részt vett. Mi voltunk a kovász. A kislány ma már 12 éves, és gyógyult.

Timkó Beáta

Veszprém Főegyházmegyei Karitász

Jó tudni

Őszi és téli programok a budapesti RÉV-ben

A budapesti RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat mun katársai különböző végzettséggel rendelkeznek. Dolgo zik intézményünkben szociális munkás, szociálpeda gógus, pszichológus, pszichiáter, gyászcsoport-vezető, pár- és családterapeuta. Mindannyian a segítő hivatást választottuk, de mindannyian más módszerrel, más technikával segítünk. A végzettségek és módszerek kü lönbözősége teszi lehetővé, hogy a hozzánk fordulók azt az ellátást kapják meg, amire szükségük van. Van, aki nek a családterápia hoz változást az életébe. Más a segítő beszélgetés eredményeként talál az útjára. Van, akinek a pszichiáterrel való konzultációra van szüksége vagy, akit a pszichológus figyelme segít át a nehézségeken. Van, aki az egyéni beszélgetésben érzi biztonságban magát, és van, aki csoportban tud kiteljesedni. Mindenkivel ott kezdjük a munkát, ahol éppen tart.

A RÉV-ben dolgozó munkatársakban közös az a szem lélet, mely szerint minden ember, bármilyen életet is él, önmagában értékes. Ebből kiindulva elfogadunk min denkit úgy, ahogyan van, függetlenül attól, hogy mit tesz, hogyan gondolkodik.

Nagy hangsúlyt fektetünk a hozzátartozókkal végzett munkára. Őket nem csak a szenvedélybeteg kísérőinek tartjuk, hanem olyan önálló személyeknek, akiknek jo guk van a saját jóllétükért segítséget kérni, ugyanakkor a szerettükért is sokat tehetnek. A függőség családi be tegség. Amennyiben a szenvedélybeteg környezete nem változik, a függő embernek nagyon nehéz kijózanodni és józannak maradni. Hogy mit érdemes tenni, és mit érdemes elkerülni, ennek megtalálásában segít a hoz zátartozói csoportunk. De egyéni konzultációra is van lehetőség, ha valaki úgy érzi, könnyebben nyílik meg négyszemközt a segítővel. A különböző tiltott, vagy legális szerek nagy veszélyt je lentenek a fiatalokra, hiszen ők még keresik a saját ha táraikat, kísérleteznek és kipróbálnak olyan dolgokat is, melyek rossz hatással vannak rájuk. Minél fiatalabb kor ban találkozik valaki a drogokkal, annál nagyobb esély van arra, hogy később szenvedélybeteggé váljon. Az ő érdekükben indítottuk el a Kapcsolj! Klubot, amely min den héten várja a tizenhat évet betöltött fiatalokat közös játékra, beszélgetésre.

Azoknak a jobbára fiatal embereknek, akik kipróbáltak valamilyen tiltott szert és ezért hatósági eljárás indult el lenük, az ügyészség vagy a bíróság felajánlhatja, hogy el engedi a büntetésüket, ha részt vesznek egy huszonnégy alkalmas konzultáció sorozaton valamelyik szenvedély beteg-ellátó intézményben. Ezt a köznyelvben elterelés nek hívják, és az a célja, hogy megelőzze a további szer használatot, illetve felvilágosítsa a fiatalt a szerhasználat káros következményeiről. Intézményünk is vállalja ezt a feladatot, segítünk a hozzánk fordulóknak önmaguk jobb megismerésében és támogatjuk őket a józan, szer mentes élet vállalásában.

Ha a szülőben felmerül a gyanú, hogy gyermeke valami lyen drogot használ, érdemes szakemberhez fordulnia. A szülőkonzultáció során segítséget nyújtunk abban, hogy hogyan tud legjobban segíteni gyermekének.

Az idős embereket is fenyegeti a szenvedélybetegség, viszont az aktív időtöltés, a társasági élet és a mentális jóllét védelmet nyújthat az addikciók kialakulásával szemben. Szeretettel várjuk a nyugdíjas csoportokat a „Mentális változások – hogyan tudjuk megőrizni agyunk fiatalságát” – című előadásra, mely után memóriafejlesz tő társasjátékot játszunk.

Komoly probléma az internet és a szerencsejáték függő ség. Fontosnak tartjuk, hogy minél többen átélhessék a függőség nélküli, jó hangulatú játékot egy olyan közös ségben, ahol egymást támogató, egymásra odafigyelő emberek vannak. Ősszel indul a Társasjáték klubunk, amelyet a DélUtán Alapítvánnyal közösen szervezünk. Szintén a DélUtán Alapítvánnyal közösen indítjuk el a számítógép és okostelefon használatát oktató progra munkat, mely ezen eszközök helyes használatát tanítja meg. Ez a foglalkozás arra is felkészíti a résztvevőket,

hogy hogyan lehet elkerülni az addikciót kiváltó játéko kat és alkalmazásokat, hogyan lehet elkerülni, hogy az interneten csalók áldozataivá váljanak, és hogyan lehet függőség nélkül, biztonságosan az online világba lépni. Ezen az őszön elindul ismeretterjesztő előadás soroza tunk. Olyan témákról beszélünk, melyek valamilyen módon kapcsolódnak a szenvedélybetegségek kialakulá sához. Az előadások után beszélgetést tartunk, ahol vá laszolunk a felmerülő kérdésekre, és mindenki elmond hatja a saját tapasztalatait, véleményét. Minden szolgáltatásunk ingyenes, a részletes progra mokról a Karitász honlapján és a Facebook oldalunkon lehet tájékozódni, illetve telefonon adunk információt.

Tóth Balázs intézményvezető

RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat, Budapest

nemzetközi partnertalálkozója a szervezetek bemutat kozásával kezdődött. A projekt célcsoportja a felépülés ben lévő szenvedélybetegek, a cél az ő reszocializációjuk, reintegrációjuk támogatása. A rehabilitációs programok ban szeretnének számukra több, a munkaerőpiacra törté nő belépéshez szükséges ismeretet biztosítani, közösségi szemléletű csoportprogramokat szervezni. A felépülő szenvedélybetegekkel folytatott segítő munka általában egyéni vagy csoportos formában valósul meg. Ezek ál talában működnek is, de a módszertani repertoár bőví tése, színesítése hatékonyabb lehetőségeket biztosíthat a kezelésben. A projekten belül esettanulmányokat, jó gyakorlatokat gyűjtenek, mellyel a meglévő segítő mun kát hatékonyabbá tehetik. A partnerek belső képzéseket tartanak alkotó-fejlesztő meseterápia (alapok) (Antropos Mentálhigiénés Egyesület), a kiégés megelőzése (Székesfe hérvári Egyházmegyei Karitász-RÉV), a Portage-módszer (alapok) (Bonus Pastor Alapítvány) témákban.

Nemzetközi szakmai találkozó Székesfehérváron

A Székesfehérvári RÉV Szenvedélybeteg-segítő Am bulancia nemzetközi projektbe kezdett. Az ÁTJÁRÓK projekt (2022-1-HU01-KA210-ADU-000083157) első

A nemzetközi találkozó keretében két téma feldolgozása is megkezdődött: Család- és párterápia a szenvedélybe teg-ellátásban (Farnas István Géza), valamint Mi az a job coaching? A munkaerőpiaci (re)integráció lehetősé gei szenvedélybeteg és egyéb, akadályokkal küzdők tá mogatásában (Pósa Kornél).

Farnas István Géza intézményvezető

RÉV Szenvedélybeteg-segítő Ambulancia Székesfehérvár

Ifjú szívvel

5 nap, ami életünk végéig 6

Július negyedikét írunk, 5 órát üt a vekker… Felkelek 5 óra alvás után kedvetlenül és magamban megkérdőjelezve azt, hogy ezt én mégis minek csinálom, miért akarok most 7 óra 30 perc előtt be érni, miért akarom az érettségi miatt amúgy is rövid nyaramból egy hetet olyan gyerekkekkel tölteni, akiket nem ismerek. Erre ez a hét nem egy választ adott számomra: miért éri meg, és hogy lehet az, amikor úgy tűnik, te adsz a gyerekeknek sokat, de közben ők sokkal többet adnak neked úgy, hogy te észre sem veszed és még egy köszönöm szó sem hagyja el a szádat…

Még azért ne szaladjunk ennyire előre, még be sem mutatkoztam a kedves olvasónak. A nevem Csizmadia Ágoston és engem ért az a megtiszteltetés, hogy idén az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitász Központjának a napközis táborát megszervez zem rászoruló gyermekek számára. Az előkészületek hó napokon át tartottak, hogy minél tökéletesebb élményt tudjunk a gyerekeknek nyújtani.

Az első nap többnyire az ismerkedésről szólt, amire nagy szükség volt, mert a gyerekek még nem találkoztak egy mással semennyire, úgyhogy 4-5 fős csapatokba lettek osztva. Az ismerkedést egy mise követte majd az egész csapat elindult a Margitsziget felé, ahol játékok várták őket. 10 passz, foci, frizbi, kidobó és még sorolhatnám. Itt a sok játék közben, és a sport utáni fagyizás miatt na gyon elszállt az idő, úgy, hogy észre sem vettük. 3 óra 58 perckor értünk vissza a tábornak bázist adó Szent Kinga Otthonba sok új ismerőssel és fáradtan.

A második nap egy nehézséggel indult: az előrejelzések szerint eső volt várható. Ez nem lett volna akkora prob léma, ha nem aznapra szervezzük a kirándulást. Egy hirtelen döntést követően úgy döntöttünk, menjünk el a

Millenárisra az Álmok Álmodói című kiállításra a gye rekekkel. Mindenki nagyon élvezte a kiállítást és itt nem csak a 18 éven aluliakra gondolok, hanem a segítők is néha leragadtak egy-egy szobában. Többen ezt a napot említették az egyik legjobbnak program szempontjából.

A szerdai nap programja a Normafa és az Erzsébet-kilátó meghódítása lett. A kb. 5 kilométeres utat a gyerekek na gyon könnyedén vették, ami nekem nagyon nagy meg lepetés volt. A kis túra után a gyerekek jutalomból, hogy ennyire jól bírták a túrát, egy rétest kaptak fejenként. Így teli hassal és fáradt lábakkal indultunk meg lefele a 21-es busszal, ahol a gyerekek egymás vállára dőlve pihentet ték szemüket.

A következő nap programja összetett volt. Kis reggeli kéz műveskedés és játék után a gyerekekkel egy hajókirándulá son vettünk részt. A nap összetettségét az okozta, hogy két nagy csoportban kellett nagyon összehangoltan kézmű veskedni, vagy játszani velük és emellett az is nehezítette a feladatunkat, hogy több gyermek nem beszélt magya rul, csak spanyolul. Szerencsére ennek ellenére élvezték a játékot. Délután hajókáztunk, ami tetszett a gyerekeknek, mert kicsit már kifáradtak a sok játéknak köszönhetően.

A könnyes búcsú napja, azaz a pénteki nap program ja nem volt nagyon feszített. Egyetlen konkrét program volt a Budapest - Belvárosi Nagyboldogasszony templom megtekintése, ahol Ft. Osztie Zoltán esperes, plébános atya fogadta a csoportot. A nap nagyrészében a helyszí nen voltunk, ahol játszottunk a gyerekekkel. A nap végén pedig eljött a búcsúzás ideje, reméljük nem örökre, hanem csak egy időre. Írásom kezdetén hosszasan ecseteltem, mennyire nem volt kedvem elkezdeni a tábort, és hogy ez mennyire meg változott. A héten annyi pozitív impulzus ért, hogy egy idő után észre sem vettem, hogy már az épületben vagyok 10 - 11 órája. Ebben az volt a szép, hogy senki nem kény szerített rá, hanem a saját elhatározásomból maradtam, és mentem korán mindennap. Úgy éreztem, hogy nekem ez kell, és a gyerekeknek minél tökéletesebb tábort kell ’összerakni’. Ez az érzés életem végéig el fog kísérni. A szülői és a segítői visszajelzések alapján nemcsak nekem volt felejthetetlen élmény. Arra gondoltam, párat magam is megosztok a kedves olvasóval. „Nekem hatalmas élményt jelentett a Karitász táborában segíteni. A gyerekek arcán a lelkesedés, az új barátságok szövődése, a sok szeretet és hála, amit tőlük kaptam, el feledtette velem a napi fáradtságot, nehézségeket és erőt adott ahhoz, hogy még több energiával és figyelemmel for dulhassak feléjük.” - írta Greschik Márta az egyik segítő. „Egy másik tábor után, mindössze 1 nap pihenővel, kissé fáradtan, de lelkesen érkeztem a napközis táborba. Bár szinte kívülállónak számítottam, hiszen először vettem részt karitászos táborban, a segítőkkel hamar megtaláltuk a közös hangot. A gyerekek minden várakozásomat felül múlták: fegyelmezettek, kíváncsiak és befogadók voltak; az öt nap alatt alig volt olyan eset, hogy többször el kellett mondani valamit nekik. Azt gondolom, hasznos tapasz talatokkal és kiváló emberi kapcsolatokkal gazdagodtam a táborban. Ha időm engedi, jövőre is jövök.” – írta Kiss Levente Louis kispap. Ezekből a visszajelzésekből szerintem teljes mértékben lehet arra választ adni, hogy miért is „éri meg” felkelni 5-kor és miért „éri meg” teljesen ismeretlen gyerekekre egy hetet szánni az érettségi utáni nyaradból. Válasz: mert életre szóló élmény!!! Azok a pillanatok, amikor egy olyan kisfiú fut oda hozzád csillogó szemekkel és ölel meg min den ok nélkül, akit egy héttel ezelőtt nem is ismertél és még közös nyelvet sem beszéltek. Ezek szerintem azok a csodálatos emlékek, amikre 70-80 év múlva visszatekint ve is el fogok mosolyodni.

Az írásom vége felé közeledve szeretném megköszönni minden kedves segítőnek, karitász munkatársnak és ön kéntesnek azt, hogy ennyit segítettek nekem és hogy nél külük ez a tábor nem jöhetett volna létre. A legnagyobb köszönet viszont a Budapesti Főegyházmegye Szent Er zsébet Karitász Központjának jár, hogy megbízott benn nem, hogy megszervezzem ezt a csodás 5 napot és remé lem jövőre is megadatik az esélyem megtartani.

Csizmadia Ágoston, önkéntes Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitász

VÍZSZINTES: 1. Árpád-házi Szent Erzsébet beküldendő gondolatának első része. 13. Furcsa. 14. Lapszerkesztőség. 15. Csaknem ozmium! 17. Kocsonyás anyag. 18. Férfi fehérnemű. 19. Lutécium, oxigén és vanádium vegyjelei. 20. Házikó. 22. Középen ugrál! 23. Páratlan ölyv! 24. Dezoxiribonukleinsav. 25. Fordított kerékpártartozék névelővel. 27. Orvosegyetem Sport Club. 28. Csecsemősírás. 29. Befejezetlen kazántér! 30. Megjegyzés jelzője lehet. 31. Megszentelő. 33. A rabság jelképe. 34. Gaál Ferenc. 36. Varjú mondja. 37. Ezüst és bór vegyjelei. 39. Igerag. 40. Idegen levegő. 42 Erkölcsös. 44. Deka betűi. 45. A hidrogén radioaktív izotópja. 46. Szintén. 48. Zavart ere! 49. Gerlefajta. 50. Nás betűi. 51. Néma Lót! 52. Kopoltyús állat. 53. Hangszermárka. 54. Goneril apja. 55. Összevissza lel! 57. Kevert rím! 59. Bányajárat. 60. A helyi adók egyik fajtája. 63. Izmael édesanyja.

FÜGGŐLEGES: 1. Mustárspenót, Japánban immunerősítő saláták része. 2. Keménykötésű. 3. Hiszékeny. 4. Rúd betűi. 5. Papírra vet. 6. Képalkotó egészségügyi vizsgálat elnevezésének rövidítése. 7. A föld szó fordított előtagja. 8. Vendégségben van! 9. Erre fakadnak a nótás kedvűek. 10. Thaly Kálmán. 11. Becézett női név fordítva. 12. Elsőrendű. 13. A beküldendő gondolat második, befejező része. 16. Lel. 20. Vitát befejez. 21. Pintyféle madár. 25. A tarokk-kárt ya legkisebb lapja. 26. Biztonságban van! 27. Középen kopik! 29. Európai sport trófea. 32. Lövegei. 35. Fő is lehet ilyen. 37. Anion a végén keverve! 38. Lengyel származású magyar szabadságharcos, titulusa: apó. 41. Elővárosi vasút Párizs ban. 42. Meg- előtag németül. 43. Kiejtett betűk fordítva. 45. Jutalmazás része! 46. Verdi operájának fordított címe. 47. Ábrahám egyik felesége, Izsák anyja. 49. E növény szentelése virágvasárnapi szokás. 50. Káreset fordított része. 54. Teniszben egyenlő értékű fordítva. 56. Elnök rövidítése. 58. Nem oda. 59. Ajtót teljesen kinyit. 61. Német tojás. 62. Ólom végei! 63. Hete határai!

Megfejtés:

A megfejtéseket névvel és címmel ellátva február 1-ig várjuk az adasido@caritas.org.hu e-mail címre, vagy a 1519 Budapest, Pf.: 239-es címre! Az Adásidő

EGYHÁZMEGYEI CÍMLISTA

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász 4405 Nyíregyháza, Tábor utca 1/E Tel.: (30) 116-5737

Vezető: Ft. Csordás Gábor igazgató e-mail: karitasz@dnyem.hu honlap: www.keletkaritasz.hu

Egri Főegyházmegyei Karitász 3300 Eger, Szaicz Leó út 7. Tel./Fax: (36) 518-602

Vezető: Ft. Árvai Ferenc igazgató e-mail: eger.caritas@gmail.com honlap: karitaszeger.hu

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitászközpont Központi iroda: 1033 Budapest, Szentendrei út 69. Székhely: 1071 Budapest, Damjanich utca 48. Tel.: (1) 351-1977, Fax: (1) 478-0896

Vezető: Csorba Gábor igazgató e-mail: szenterzsebet@karitaszkozpont.hu honlap: www.karitaszkozpont.hu

Győri Egyházmegyei Karitász 9025 Győr, Kandó Kálmán u. 10. Tel.: (96) 283-038

Vezető: Lőrincz Attila igazgató e-mail: gyorcaritas@gmail.com honlap: www.gyorikaritasz.hu

Hajdúdorogi Főegyházmegyei Karitász 4025 Debrecen, Petőfi tér 8. Tel.: (30) 4485-328

Vezető: Ft. Jaczkó Dániel igazgató e-mail: karitasz@hd.gorogkatolikus.hu

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyei Karitász 6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1. Tel.: (78) 462-166

Vezető: Cselik Beatrix igazgató e-mail: karitasz@asztrik.hu

Kaposvári Egyházmegyei Karitász 7400 Kaposvár, Füredi u. 65-67. Tel.: (30) 353-8008

Vezető: Feketéné Szabó Márta igazgató e-mail: kaposvarikaritasz@gmail.com

Miskolci Egyházmegyei Karitász 3526 Miskolc Szeles u. 59.

Vezető: Ft. Csejoszki Szabolcs igazgató e-mail: karitasz@mi.gorogkatolikus.hu

Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász 4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 5. Vezető: dr. Oláh Tamás igazgató e-mail: karitasz@nyirgorkat.hu

Pannonhalma Egyházmegyei Karitász 9090 Pannonhalma, Vár u. 1. Tel./Fax: (96) 470-072, (20) 205-9211

Vezető: Ft. Lőrincz Pál osb igazgató e-mail: karitasz@osb.hu

Pécsi Egyházmegyei Karitász 7621 Pécs, Janus Pannonius u. 4. Tel./Fax: (72) 532-207

Vezető: Besenczi Zsolt igazgató e-mail: karitasz@pecs.egyhazmegye.hu honlap: www.pecsi-karitasz.hu

Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász 6723 Szeged, Csongor tér 8. Tel.: (20) 823-3779

Vezető: Ancsa-Molnár Hajnalka irodavezető e-mail: szegedikaritasz@gmail.com honlap: www.szegedcsanadikaritasz.hu

Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász 8000 Székesfehérvár, Lövölde út 28/a Tel.: (22) 506-828, Fax: (22) 506-829

Vezető: Nagy Lajosné Krisztina igazgató e-mail: iroda@karitaszszekesfehervar.hu honlap: www.karitaszszekesfehervar.hu

Szombathelyi Egyházmegyei Karitász 9700 Szombathely, Hollán E. u. 14. Tel./Fax: (94) 318-560

Vezető: Tuczainé Régvári Marietta igazgató e-mail: szombathelyikaritasz@gmail.com honlap: www.karitaszszombathely.hu

Váci Egyházmegyei Karitász 2600 Vác, Hattyú u. 1. Tel./Fax: (27) 814-174

Vezető: Kovács Gábor igazgató e-mail: caritas@vaciegyhazmegye.hu honlap: http://caritas.vaciegyhazmegye.hu

Veszprém-Főegyházmegyei Karitász 8200 Veszprém, Damjanich János u. 3/A Tel.: (88) 428-638

Vezető: Ft. Szijártó László igazgató e-mail: iroda@karitaszveszprem.hu honlap: www.karitaszveszprem.hu