Tankönyv a 7. osztály számára
Ez a tankönyv az Oktatási Minisztérium tulajdona.
Ez a tankönyv az Oktatási Minisztérium OM 3393/28.02.2017 rendeletével engedélyezett tanterv szerint készült.
119 – országos egységes segélyhívószám gyermekek bántalmazása esetén 116.111 – a gyermek-segítő szolgálat telefonszáma
A tankönyvet a Oktatási Minisztérium 6169/22.08.2024 számú rendelete hagyta jóvá.
A tankönyvet a diákok ingyenesen kapják meg nyomtatott és digitális formában, és a 2024 2025 ös tanévtől kezdődően négy tanévig átruházható.
Tanfelügyelőség
Iskola/Kollégium/Líceum
A TANKÖNYVET HASZNÁLTA:
ÉV DIÁK NEVE
OSZTÁLYTANÉV A TANKÖNYV ÁLLAPOTA* ÁTVÉTELKORLEADÁSKOR 1 2 3 4
* A tankönyv állapotának leírására a következő minősítések egyikét használjuk: új, jó, gondozott, elhanyagolt, rongált.
• A tanárok ellenőrzik, hogy helyesek e a fenti táblázatban szereplő adatok.
• Tilos a tankönyvbe beleírni.
Történelem. Tankönyv a 7. osztály számára
Maria Mariana Gheorghe, Irina Ema Săvuță, Aurel Constantin Soare
Tudományos értékelés: dr. Florentina Nitu, a Bukaresti Egyetem Történelem Tanszékének előadótanára dr. Mihai Manea előadótanár, Spiru Haret Nemzeti Kollégium, Bukarest
Copyright © 2024 Grup Media Litera Minden jog fenntartva.
Fordította: Csaba Balassy
Editura Litera
tel.: 0374 82 66 35; 021 319 63 90; 031 425 16 19 e ‑mail: contact@litera.ro www.litera.ro
Felelős kiadó: Vidrașcu és fiai
Szerkesztő: Emanuel Alboiu, Adriana Perciu
Tördelés és prepress: Marin Popa, Codruț Radu
Korrektor: Váradi Izabella
Tördelőszerkesztő és borító: Lorena Ionică Fényképek forrása: Litera archívum, Shutterstock
A borító illusztrációja: Shutterstock
Deşteaptă‑te, române, din somnul cel de moarte, În care te‑adânciră barbarii de tirani!
Acum ori niciodată, croieşte‑ți altă soarte, La care să se‑nchine şi cruzii tăi duşmani.
Acum ori niciodată să dăm dovezi la lume
Că‑n aste mâni mai curge un sânge de roman, Şi că‑n a noastre piepturi păstrăm cu fală‑un nume Triumfător în lupte, un nume de Traian!
Priviți, mărețe umbre, Mihai, Ştefan, Corvine, Româna națiune, ai voştri strănepoți, Cu brațele armate, cu focul vostru‑n vine, „Viața‑n libertate ori moarte!” strigă toți.
Preoți, cu crucea‑n frunte! căci oastea e creştină, Deviza‑i libertate şi scopul ei preasfânt. Murim mai bine‑n luptă, cu glorie deplină, Decât să fim sclavi iarăşi în vechiul nost’ pământ!
1. Tanegység A világ a 19. század végén és a 20. század elején ........................................ 13
1. Lecke A világ fő politikai katonai szövetségei 14
2 . Lecke Az első világháború. A szövetségek alakulása. Hadszínterek ...................................... 20
• ESETTANULMÁNY. Az ipari forradalom és a háború. Az új fegyverek és azok áldozatai .... 24
• ESETTANULMÁNY. Élet a lövészárkokban és a hátországi fronton .................................... 26
• ESETTANULMÁNY. Románia az első világháborúban
3. Lecke A békeszerződések. Európa új térképe ..............................................................
2 . Tanegység A két világháború közötti időszak: egy változó világ 41
1. Lecke A mindennapi élet: a városszerveződés, a vidék, a találmányok és a háztartási élet, a szórakozás, az egészség, a kultúra .................... 42
• ESETTANULMÁNY. Nők a közéletben 46
• ESETTANULMÁNY. A mozi: művészet és ipar 48
• ESETTANULMÁNY. A gazdasági válságok ........ 50
2. Lecke Állampolgár és állam a demokráciában és az önkényuralomban ...... 54
• ESETTANULMÁNY. Egy demokratikus modell: az USA 58
• ESETTANULMÁNY. A kommunizmus. A nácizmus
3. Tanegység Egy háborúban álló világ .............. 67
1. Lecke A nemzetközi kapcsolatok. Az totalitárius államok háborús politikája ................................................
2. Lecke A második világháború: katonai szövetségek és hadszínterek (1939–1945), Románia és a második világháború, a békekonferencia ............................................... 74
ESETTANULMÁNY. A tömegpusztítás új eszközei
ESETTANULMÁNY. Élet a fronton és a hátországi fronton
4. Tanegység A háború utáni világ ...................... 89
1. Lecke Az újjáépítés és a gazdasági fejlődés modelljei. A mindennapi élet: a háborús drámáktól a jólétig
• ESETTANULMÁNY. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 94 • ESETTANULMÁNY. A fiatal nemzedék tiltakozása ......................................................... 96
2. Lecke Demokrácia és kommunizmus szembenállása. Államszervezési modellek. A hidegháború (1945–1991) ................................. 100
3. Lecke Az Európai Unió: szervezeti és működési elvek 106
4. Lecke A jelenkori világ: egy többpólusú világ; az új kulturális sokszínűség és az információs társadalom 112
• ESETTANULMÁNY. A szórakozás új formái: játékok és technológia. Következmények .. 116
• ESETTANULMÁNY. A terrorizmus 118
• ESETTANULMÁNY. Migráció a jelenkori világban
A digitális változat a tankönyv nyomtatott változatának teljes tartalmát, valamint egy sor multimédiás interaktív tanulási – animált, statikus, interaktív –tevékenységet (MIIIA) foglal magában.
Animált AMII
filmek vagy animációk
Statikus AMII
képgalériák, kiegészítő információk, grafikonok és térképek
Interaktív AMII
játékok vagy feladatok, amelyek végén a diák ellenőrizheti a válaszok helyességét
A tankönyv oldalai többféle eszközön (asztali számítógép, laptop, táblagép, telefon) is megtekinthetők, így kiváló böngészési élményt nyújtanak.
Az interaktív multimédiás tanulási tevékenységek a kritikus gondolkodás fejlesztését szolgálják, érdeklődésük és tudásuk elmélyítésére ösztönzik a diákokat.
A digitális változatban való böngészés lehetővé teszi a tankönyv lineáris tanulmányozását és az előző tanulási tevékenységhez való visszatérést is.
ÁLTALÁNOS ÉS SPECIFIKUS KOMPETENCIÁK, a 3393/28.02.2017‑ es miniszteri rendelettel jóváhagyott 7. osztályos történelem tanterv alapján
1. Idő és térkoordináták, illetve ábrázolások használata különböző összefüggésekben
1.1. Idő és térkoordináták használata a történelmi tények és folyamatok bemutatásában
1.2. Tör ténelmi tények/folyamatok összehasonlítása időbeli és térbeli szempontból
2. A szaknyelv és a történelmi források kritikus és mérle ‑ gelő használata
2 .1. A hasonló történelmi folyamatok folytonossági elemei‑ nek azonosítása és az emberi közösségek fejlődésében bekövetkező változások elemeinek felismerése törté nelmi források alapján
2. 2. A történelmi források vizsgálata a kritikai gondolkodás sajátos eszközei révén
3. Az állampolgári magatartás megjelenítése a törté nelmi tapasztalatok és a szociokulturális sokszínűség megbecsüléseként
3.1. A személyiségek és csoportok közötti kapcsolatok vizs gálata a történelmi események kibontakozásában
3. 2. A folyamatosság és a változás elemeinek bemutatása az értékrend fejlődésében
4. Az élethosszig tartó tanulás eszközeinek önálló és fe ‑ lelős használata
4.1. Egyéni vagy csoportos projektek készítése a multimé diás eszközök segítségével
4. 2. Az együttműködésen, a fegyelmen és a kitartáson ala puló gondolkodási munkamódszerek alkalmazása
4. 3. A többféle nézőpont és kritikai elemzési alkalmazása a tárgyra vonatkozó érveken és bizonyítékokon alapuló döntések meghozatalához
A történelem az a tudomány, amely az emberi társadalom fejlődését tanulmányozza a legrégebbi időktől napjainkig, annak minden – gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális – vonatkozásában.
A történelem utazás az időben és a térben.
ÓKORKÖZÉPKORÚJKORJELENKOR
Készíts időszalagot a 6. osztályban tanult legfontosabb eseményekről! A szalagot elektronikus formá‑ ban is elkészítheted (T imeline Maker), vagy lerajzolhatod papírra/kartonra. Ne felejtsd el feltüntetni az idővonalon megjelölt események magyarázatát is! Az egyes évszámok mellé jellemző képeket is társíthatsz. ŐSKOR
A történelmi időt a kronológia segítségével tanulmányozzuk, és kronológiai tengelyen ábrázolják.
A tér az a hely, ahol a történelmi események kibontakoznak, a térképek ábrázolják. A térképet a jelmagyarázatok, a színek és a jelképek segítségével értelmezzük. A térképek lehetnek földrajzi, politikai, történelmi stb. térképek.
A TÉRKÉPELEMZÉS LÉPÉSEI
1. LÉPÉS Megnevezés és bemutatás
A térkép azonosítása: cím, szerző (ha szerepel a neve);
A térkép fajtájának meghatározása: földrajzi, politikai, gazdasági, kulturális stb. térkép.
2. LÉPÉS A tartalom elemzése
A térkép és a hozzá tartozó jelmagyarázat által nyújtott információk meghatározása: a különböző térségeket jelölő színek, az államokat határoló vonalak, a városokat, csatákat, műemlékeket stb. jelölő pontok, négyzetek, körök; az irányt jelölő nyilak.
3. LÉPÉS A történelmi jelentőség bemutatása
A térkép témájának történelmi összefüggésbe helyezése. A térkép adatainak magyarázata és értelmezése.
Földrajzi térkép
1. A Képek és egy halmazábra segítségével hasonlítsd össze a középkorban és az újkorban az ismert világot, és állapíts meg egy hasonlóságot, illetve két eltérést.
Középkor
Újkor
Hasonlóságok
Hasonlóságok
Eltérések
2. Ha az Idő és a Tér két szereplő lenne, gondolkodj el azon, hogyan néznének ki, hogyan öltözködnének, mit mondanának, mit tennének stb.! Készíts egy képet/plakátot/avatárt a két szereplőről! Mit gondolsz, milyen üzeneteket közvetítene a két szereplő az embereknek? Osztálytársaiddal közösen készítsetek kiállítást az anyagokból, és beszéljétek meg, hogy miért az adott módon ábrázoltátok a két szereplőt!
1. Válaszd ki az alábbi listából „ A modern szellemiség megszületése” tanegységben használt történelmi fogalmakat: hum anizmus, ókor, reneszánsz, démosz, reform, perspektíva, agora, polgárság, lutheranizmus, barokk, abszolút monarchia
2. Állíts össze egy körülbelül ötsoros szöveget a következő történelmi fogalmak felhasználásával: felvilágosodás, közvélemény, ész, jogok és szabadságok, felvilágosodás kora, filozófus
Mit mond a forrás?
Miért alkották meg?
Milyen üzenetet közvetít?
Helyezd ide a történelmi forrást!
Melyik történelmi időszakban játszódnak az események?
Elsődleges? Másodlagos? Hivatalos?
Olvasd el figyelmesen az alábbi forrásokat!
A. „Európa egyre erőteljesebbé vá ló óceánon tú li terjeszkedése (1492/1498 óta) fordulópontot jelentett a vi lágtörténelemben, am i va lóban elválasztotta Eu rázsia ré gebbi történelmét az újkortól: Kolumbusz (1492) és Va sco da Ga ma (1498) va lójában a vi lágtörténelem globalizálódásának út ját eg yengette, mi nden korábbinál köz vetlenebb és fontosabb kapcsolatokat teremtve a kontinensek között, beleértve az addig el szigetelt földrészeket is . Most először meghatározóvá, sőt létfontosságúvá vá lt a Föld gömbalakja, a továbbiakban bekövetkezett font os fejlemények szempontjából.” (Imanuel Geiss: Világtörténelem)
B. „De h a a z emberi dolgok között van valami, a mihez v iszolyogva kell közelednünk, s őt, a mitől m indenféleképpen menekülnünk kel l, ká rhoztatva és elutasítva az t, ak kor az két ségtelenül a há ború, a legistenellenesebb, legpusztítóbb, a legveszélyesebb, a legmaradandóbb következményekkel já ró, a legszörnyűbb, és am i az emberhez – a keresztényről nem is beszélve – teljesen méltatlan.” (Rotterdami Erasmus: Kö zmondásgyűjtemény)
Oldd meg az alábbi feladatokat!
a. Nevezd meg a történelmi eseményt, amelyre az A forrás utal!
b. Említsd meg az A forrásból azoknak a tengerészeknek a nevét, akiknek expedíciói előkészítették a világtörténelem világméretűvé válásának útját!
c. Válassz ki a B forrásból két tényt az egyik emberi dologról, amely elől feltétlenül menekülnünk kell!
d. Írj ki a A forrásból két olyan információt, amelyek között ok okozati összefüggés van, kiemelve mindkét információ szerepét (ok és okozat)!
e. Az A forrásból kiindulva állapítsd meg Európa tengerentúli terjeszkedésének két okát és két következményét!
Egy kép elemzése a következő kérdések megoldását jelenti:
• A kép címe és fajtája: (plakát, festmény, rajz) ... .
• Melyik korban készítették? ...
• Mit sugall neked a kép? ...
• A szereplők: ...
• A szereplők arckifejezése/mozgása: ... .
1. A fenti mintát követve elemezd a mellékelt képet!
2. Képzelj el egy párbeszédet a képen látható emberek között!
Joseph Wright of Derby: Egy filozófus a planetáriumról tart előadást, 1766
• A képen látható egyéb tárgyak: ... .
• A használt színek/A színek jelentése: ... .
• Véleményed a képről: Tetszik, mert ... Nem tetszik, mert ...
IV. HOGYAN ELEMZÜNK EGY TÖRTÉNELMI ESEMÉNYT
TÖRTÉNELMI
ESEMÉNY
1. IDŐBELI ELHELYEZÉS
2. TÉRBELI ELHELYEZÉS
3. OKOK 4. KIBONTAKOZÁS 5. SZEMÉLYISÉGEK 6. DOKUMENTUMOK
V. AZ OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS (OK‑ OKOZAT)
7. HATÁSOK/ KÖVETKEZMÉNYEK
Az ok‑ okozati összefüggés két esemény közötti kapcsolat. Az első eseményt oknak, a másodikat, a keletkezőt pedig hatásnak tekintjük.
Az eseménylánc egy grafikus szervezőeszköz, amely segít a történelmi események közötti oko zati összefüggések megállapításában.
1. Szükséged lesz színes papírra, ollóra, ceruzára/jelölőre, ragasztóra. A lánc minden egyes elemére írd rá a vizsgált esemény egy egy okát vagy következményét!
2. Kés zíts egy hat részből álló eseményláncot a „francia forradalom” témáról!
Szerepjáték
Képzeld magad ... történelmi személyiség helyébe! Mutasd be a döntéseit irányító lehetséges gondolatokat, érzelmeket, viselkedést, indítékokat! Győzd meg a közönséget arról, hogy te vagy...!
Építsd fel szerepedet a vázlat szerint!
a. Ki vagyok én?
b. Mikor és hol élek?
c. Három tény/esemény, amiben részt vettem.
d. Miért tartanak fontos személyiségnek?
e. Kinek a kortársa voltam?
f. Indokold a döntéseidet! Írj le három okot, amely az általad választott személyiség egyik döntéséhez vezetett, vagy kiváltott egy cselekvést, eseményt vagy tényt!
A történelmi tér
Időszak
Jellemzés
Elért eredmények/ Elfogadott intézkedések
Tetteinek következményei
A többnézőpontúság a történelmi események több nézőpontból (szemszögből, perspektívából) történő elemzésének folyamata. Annak megértése, hogy a saját nézőpontunk mellett van másik perspektíva is (vagy má sok perspektívája is). Éppen ezért ugyanazt a történelmi eseményt többféleképpen lehet leírni.
Képzeld el osztálytársaiddal együtt, hogy te vagy az egyik ember az 1848 as európai eseményeket ábrázoló mellékelt képen. Hogyan írnátok le az eseményeket?
RENDSZERES TEVÉKENYSÉG- ÉS VISELKEDÉSÉRTÉKELŐ LAP
(minden tanegység végén kitöltendő)
Kommunikálok a tanárral és osztálytársaimmal
Együttműködöm/Követem az utasításokat
Bekapcsolódok/tevékeny vagyok
Elmondom a véleményemet
Szükség esetén segítséget kérek
Betartom a szabályokat
Elvégzem a feladatom
A TANULÁSI NAPLÓ egy személy jegyzeteinek, megfigyeléseinek, gondolatainak gyűjteménye. A tanulási feladatokról, a megtett lépésekről, nehézségekről és sikerekről naplót vezetni jó gyakorlat le‑ het ahhoz, hogy értékelni tudjuk saját tanulási folyamatunkat. Minden történelemóra végén kitöltendő
▸ Mi újat tanultam ebből a leckéből?
▸ Hogyan érzem magam történelemtanulás közben?
▸ Milyen nehézségekkel találkoztam?
▸ Ha bármit megváltoztathatnék, mi lenne az?
▸ Tet szett ... Miért?
▸ Nem tetszett ... Miért?
▸ Mit szeretnék jobban megérteni?
▸ Hogyan hasznosíthatom ezt a tanulási tapasztalatot a jövőben?
Önértékelő lap – a csapatmunka
⭑ A legjobban az tetszett (példák: az adatok kiválasztása és összegyűjtése, a grafikus bemutatás, az eredmény bemutatása az osztálytársaknak stb.), hogy ... , mert ...
⭑ A projektcsoportban ... éreztem magam, mert ... .
⭑ A csapattársaimmal való együttműködés ... volt.
⭑ A c sapatunk által elkészített terméket azért értékelték, mert ...
Múzeumlátogatás/Virtuális városnézés
I. A látogatás előkészítése magában foglalja: a kitűzött célokat; munkalapokat/megfigyelőlapokat: a cél nevét, a helyszínt, a látogatás időpont‑ ját, egyéb megfigyeléseket; íróeszközöket; jegyzetfüzetet; a múzeumlátogatás során betartandó viselkedési szabályok: az utazás csendben történik; a kiállítási tárgyakat tilos megérinteni.
II. A látogatás megtétele
III. A látogatás kiértékelése és az útinapló megírása. V irtuális túrák esetén látogass el a Google Art & Culture oldalára. (https://artsandculture.google.com/ )!
A PORTFÓLIÓ a „diák névjegykártyája”, amely a diák által kiválasztott vagy a tanár által kért kötelező és választható anyagokból áll. A portfólió egyénileg vagy csoportosan is elkészíthető. Házi feladatokat, egyé‑ ni tanulmányi lapokat, projekteket, kutatásokat, teszteket, írásbeli feladatokat, fényképeket, önértékelése‑ ket és hasonló anyagokat tartalmaz.
A portfóliókészítés lépései
1. A téma kiválasztása;
2. Előzetes tájékozódás;
3. A portfólió felépítésének kialakítása, annak részei; 4. A feladatok elosztása a csoporton belül; 5. A feladatok elvégzéshez szükséges ütemterv megállapítása;
6. A portfóliót alkotó darabok elkészítése;
7. A portfólió összeállítása és elemzése;
8. A portfólió véglegesítése, kiegészítése, a hibák javítása; 9. A portfólió bemutatása.
A PROJEKT a diákok értékelésének egy másik módja, munkátok egy másik tükre. A projekt sokkal össze tettebb tevékenység, mint a kutatás. Az órán kezdődik és az iskolán kívül (egyénileg vagy csoportosan) folytatódik több napon vagy héten keresztül. Az osztályban az elkészített anyagok beszámolójával vagy bemutatásával zárul. Interdiszciplináris megközelítést tesz lehetővé.
A KUTATÁS lehetővé teszi kezdeményezőkészséged és kreativitásod fejlesztését, illetve hogy bekapcso lódj a csoportos tevékenységekbe, és nyitott légy az új ötletekre.
A kutatás szakaszai
1. A kutatás tárgyának meghatározása;
2. A kutatási terv elkészítése;
3. A munkához szükséges anyagok kiválasztása: könyvek, szórólapok, szótárak, internetes források stb.;
4. A szükséges adatok összegyűjtése: információk és képek;
5. Saját következtetések levonása;
6. A kutatási jelentés megírása és bemutatása.
A berlini kongresszust (1878. június 13. – július 13.) a cári és az Oszmán Birodalom közötti konfliktust követően tartották. Számos határozatot fogadtak el, amelyek közül néhány a Balkán-félsziget államainak újjászervezéséhez vezetett.
ISMÉTLÉS
ÉRTÉKELŐ TESZT PROJEKT
A világ fő politikai katonai szövetségei
Az első világháború. A szövetségek alakulása. Hadszínterek
• Az ipari forradalom és a háború. A z új fegyverek és azok áldozatai
• Élet a lövészárkokban és a hátországi fronton
• Románia az első világháborúban
A békeszerződések. Európa új térképe Specifikus kompetenciák: 1.1, 1.2, 2.1, 2.2, 3.1, 3.2, 4.1, 4.2, 4.3.
Mire leszel képes?
Az idő és a térkoordináták segítségével bemutatni a történelmi tényeket és folyamatokat.
Összehasonlítani a történelmi tényeket és folyamatokat időbeli és térbeli szempontból.
A történelmi források alapján felismerni a történelmi folyamatok állandóságának és változásának elemeit.
Megvizsgálni a történelmi forrásokat a k ritikai gondolkodás eszközeivel.
Meghatározni az egyes személyiségek és c soportok közötti kapcsolatokat a történelmi események alakulásában.
Bemutatni a folytonosság és a változás elemeit az értékrendszer fejlődésében.
Egyéni vagy csoportos projekteket megvalósítására multimédiás források felhasználásával.
Az együttműködésen, a fegyelmezettségen és a kitartáson alapuló munkamódszereket alkalmazni.
Többféle nézőpontot és kritikai elemzési készséget alkalmazni, hogy megbízható érveken és bizonyítékokon alapuló döntéseket hozz.
A világ a 19. század második felében és a 20. század elején. A legjelentősebb gyarmatbirodalmak
OTTO VON BISMARCK (1815-1898)
Poroszország, majd Németország kancellárja a 19. század végén. Reálpolitikának (Realpolitik) nevezett diplomáciája és a német állam irányításának tekintélyelvű módja miatt a „Vaskancellár” becenevet kapta.
A nagyhatalmak – politikai feszültségek és gazdasági versengés
Az európai államok szinte az egész világ gazdasági, pénzügyi, po litikai és kulturális életét uralták. Európa adta a világ ipari termelésé nek kétharmadát, a világ tőkebefektetéseinek 90% át és kereskedelmi flottájának 80% át . Ezen országok népességnövekedése és lendüle tes gazdasága jólétet és új piacokat teremtett Afrikában, Ázsiában és
A merikában, ugyanakkor politikai feszültségeket szült, és az új terüle tekért és erőforrásokért folytatott gazdasági versengéshez is vezetett.
A z „imperializmus” évszázadában a gyarmatosító nagyhatalmak (Nagy Br itannia, Franciaország, Németország) versengtek az erőforrá sokért és a javakért. Eltérő módon jártak el, céljuk a gyarmatok kizsák mányolása volt a nagyvárosok gazdasági hatékonyságának növelése érdekében. Nagy‑ Brit annia óriási gyarmatbirodalma révén uralta a vi lág tengereit. Néme tország , mint Európa vezető ipari hatalma a pán ‑ germanizmust és a Közel Kele t felé való nyitást támogatta. A Orosz Birodalom fokozta pánszláv propagandáját, és terjeszkedni akart a Balkánon és Ázsiában. Az Osztrák‑ Ma gyar Monarchia folytatta a Balkánon új területek elfoglalására irányuló politikáját. Franciaország , amely 1870–1871 ben vereséget szenvedett a Poroszországgal vívott háborúban, katonailag és politikailag akart bosszút állni. Az USA a vi lág gazdasági nagyhatalmaként hatalmas erőforrásokkal és – a beván dorlásnak köszönhetően – munkaerővel rendelkezett.
A Távol Kele ten új világhatalom jelent meg: Japán. A modernitás és az európai világ felé való nyitása a Meidzsi korban („a fény kora”) történt. A kis és közepes országok esetében az erősödő nacionaliz mus konfliktusokat és feszültségeket idézett elő a közép és délke let európai népek között.
A szövetségi politika iránti igény
A 19. század végén és a 20. század elején Európa nagyhatalmai elmélyítették diplomáciai kapcsolataikat , hogy megtalálják a más államokkal való szövetségek leghatékonyabb formáit, amelyek a részt vevők számára katonai és politikai erőt biztosítanak a kontinens nem‑ zetközi kapcsolatokban való érvényesüléshez. IDŐSZALAG 1870–1871
A porosz–francia háború
A Három császár egyezménye
A szövetség olyan szerződésen alapuló politikai megállapodás, amelyben az aláíró országok vállalják, hogy közösen lépnek fel. A katonai szövetség olyan megállapodás, amelyben az aláíró államok kölcsönös kötelezettséget vállalnak arra, hogy fegyveres erőt alkal maznak egy közös ellenséggel szemben.
A nnak érdekében, hogy megerősítsék védelmi képességüket egy egyre inkább fegyverkező és feszültségekkel teli világban, az euró pai országok p o litikai ka tonai szövetségek megkötésére irányuló megállapodásokat kötöttek, hogy szavatolják biztonságukat és nö veljék erejüket a fegyveres támadások kivédésére.
A 19. század ipari forradalmával járó technológiai fejlődés fegy verkezési verseny he z vezetett, amelynek során hatalmas összegeket költöttek hadseregekre és korszerű fegyverekre.
A konfliktusok meghatározó szerepet játszanak a szövetségek kialakulásában. A politikai és katonai válságok: a marokkói (1905–1906, 1911), a boszniai (1908) és a balkáni háborúk (1912–1913) fokoz ták az európai államok közötti feszültségeket, és szükségessé tették a k atonai szövetségek kialakítását. Az államok biztonságát fenye gető veszélyek és egyes államok törekvése, hogy az erősebb félhez c s atlakozzanak, hogy részesüljenek a győzelemmel járó előnyökből, meghatározták a szövetségek létrejöttének hátterét. Egyes szövet ségek rövid távú érdekeken alapultak, közülük sok csak átmenetileg működött, míg mások tartósabbak voltak, és valódi politikai, katonai tömböket alkottak.
Szószedet
Imperializmus
Nacionalizmus
Pángermanizmus
Pánszlávizmus
AusztriaMagyarország
Belgium
Dánia
Franciaország
Németország
Nagy-Britannia
Olaszország
Románia
Japán
A. Világtérkép, 1900
Hollandia
Norvégia
Portugália
Kína
Oroszország
Spanyolország
Oszmán
Birodalom
Egyesült
Államok
A jelentős politikai‑ katonai szövetségek
A 19. század második felében az európai kontinens politikai életét jelentős változások jellemezték. Ennek fényében 1873 ban létrejött a Három Császár Egyezménye, amely Németországot, Ausztria Magyarországot és Oroszországot foglalta magában. Ausztria Magyarország és Oroszország között azonban ellentétek alakultak ki, ezért Oroszország 1878 ban kilépett a szövetségből.
A nemzetközi kapcsolatokban tapasztalható feszültségek a 19. század végén és a 20. század elején két nagy politikai katonai szövetség létrejöttéhez vezettek Európában.
B. A Hármas szövetség plakátja (1882)
I. Umberto olasz király, II. Vilmos német császár és Ferenc József osztrák császár.
C. Az antant - a szövetség tagállamait ábrázoló 1914-es orosz plakát.
A Hármas szövetség két szakaszban jött létre:
1. 1879 – egy titkos szövetségi szerződés Németország és Ausztria Magyarország között védelmi egyezményt rögzítette; 2. 1882 – Otto von Bismarck német kancellár kezdeményezésére Olaszország csatlakozott a szövetséghez.
A kezdetben védelmi célból létrejött egyezmény azt akarta meg akadályozni, hogy Franciaország megtámadja Németországot. A há rom ország kölcsönös katonai segítségnyújtásban állapodott meg.
A s zövetség jelentős katonai tömböt hozott létre Közép Európában. 1883 ban Románia titkos szerződésben csatlakozott a központi hatalmakhoz, mivel a cári birodalommal megromlott a diplomáciai kapcsolata.
A szövetség kialakulásának szakaszai:
1. Fr ancia–orosz megállapodások (1891–1894), amelyekben a két or szág ígéretet tett arra, hogy segítik egymást más államok támadá‑ sainak megakadályozásában;
2. 190 4 – a Nagy Br itannia és Franciaország közötti megállapodás (Entente Cordiale, „szívélyes egyetértés”) véget vetett az angol fran‑ cia gyarmati versengésnek, felosztva a befolyási övezeteket;
3. 1907 – a Nagy Br itannia és Oroszország közötti megállapodás a hármas antant (Entente) megalakulásához vezetett.
Ez a katonai és politikai tömb szorosabb együttműködést biztosí tott az aláíró országok között Németország és Ausztria Magyarország politikájával szemben.
Ebben az időszakban a katonai erőforrások összevonásával lét rejött szövetségek megteremtették annak feltételeit, hogy két vagy több állam nagyobb befolyást gyakorolhasson saját érdekeinek érvé nyesítésére a más államokkal folytatott tárgyalásokon.
A nagy államok számára e szövetségek szerkezete alakította a ha talmi viszonyokat az európai nemzetközi kapcsolatok rendszerében. A k isállamok esetében a szövetségek jelentették külpolitikájuk és ha talmuk legfontosabb tényezőit. A politikai katonai szövetség minden egyes tagállamának felfegyverkezése és a háborús előkészületek a nagy világégés első jelei voltak.
Felfedezem
NAGY-BRITANNIA
NÉMETORSZÁG
FRANCIAORSZÁG
AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG
OROSZORSZÁG
Észben tartom
D. A nagy szövetségek Európája
JELMAGYARÁZAT
Hármas szövetség
Hármas megegyezés (antant)
Európa uralta a világ nagyrészét. A gyarmatosító nagyhatalmak versengtek az erőforrásokért és a meggazdagodásért.
1882 ben létrejött a Németország, Ausztria Magyarország és Olaszország alkotta hármas szövetség.
HÁRMAS SZÖVETSÉG 1879
NÉMETORSZÁG AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG 1882
OLASZORSZÁG 1883
OLASZORSZÁG ROMÁNIA
E. A Hármas szövetség, a tagállamok és a csatlakozás éve
ANTANT (HÁRMAS MEGEGYEZÉS)
1891–1894 1907 1904
FRANCIAORSZÁG FRANCIAORSZÁG ANGLIA OROSZORSZÁG ANGLIA OROSZORSZÁG
F. A hármas antant, tagállamok és a csatlakozás éve
EURÓPA POLITIKAI TÉRKÉPE 1914-BEN ROMÁNIA
1904 ben Franciaország és Nagy Bri tannia létrehozta a „szívélyes egyetértést” (Entente Cordiale), vagyis az antantot. 1907 ben a szövetség Oroszországgal bővült ki, így született meg a Triple Entente, vagyis a hármas antant.
Történelem másképp
Alkalmazom és elemzem
I. Tér és idő
A z előző oldalakon található A – F források alapján sorold fel a 19. század végén és a 20. század elején lét‑ rejött nagy szövetségek tagállamait.
II. Szaknyelv és történelmi forrás
1. Olvasd el figyelmesen az alábbi forrásokat!
A. A Szuezi-csatorna 1869-es megnyitása döntő szerepet játszott az eu rópai ál lamok imperialista törekvéseinek elérésben Af rikában. Ez Na gy-Britannia és Franciaország af rikai uralomért folytatott kü zdelmének kiéleződéséhez vezetett, először Eg yiptomban, majd Kelet-Afrikában; Ol aszországgal Et iópia és Sz omália mi att; és végül a z 1 902-es a ngol-burmai ( holland) összecsapáshoz Dél-Afrikában. A 1 9. század végén felosztották a v ilágpiacokat, a nyersanyagforrásokat pedig ki sajátították. A helyzet bá rmilyen vá ltozása a vi lág újrafelosztásához vezetett volna, am it cs akis a le gmagasabb sz intű ag resszív lépéssel, va gyis fe gyveres ös szecsapással lehetett volna elérni”. (Történelmi atlasz - Újkor)
B. „1871 és 18 90 között Eu rópa a bi smarcki korszakot élte. Bi smarck ka ncellár a régi rendszer embere, ak inek eg yetlen ambíciója a Németország sz ámára előnyös eu rópai st atus quo* fenntartása, és eg yedüli célja az eu rópai eg yensúly fenntartása. Szemléletét egyetlen t örekvés h atározta meg: megakadályozni, hogy Franciaország szövetségeseket ta láljon, ak ik segíthetnek neki bosszúja elő készítésében. Bi smarck olyan szövetségi rendszereket épített ki , amelyek célja, hogy Franciaország ne ta láljon ma gának szövetségeseket”. (Serge Berstein, Pierre Mi lza: Európa történelme, I V. köt et)
* statu-quo = egy adott időpontban fennálló va gy létező helyzet.
C. „A 19. század végén és a 20 sz ázad elején a Ba lkán volt a kontinens pu skaporos hordója. It t nemcsak a na gyhatalmak – mi ndenekelőtt Oroszország és Au sztria-Magyarország –, ha nem a vi lág na gy va llásainak (a kereszténység különböző vá ltozatai, a katolicizmus és az or todoxia, va lamint az iszlám) érdekei is szembekerültek eg ymással.” ( Horia Du mitru Oprea: Új rafelfedezett történetek)
Oldd meg a feladatokat!
a. Jelöld meg az A forrás alapján az európai nagyhatalmak által vitatott területeket!
b. Nevezd meg a B forrás alapján Bismarck egyik célját a nemzetközi kapcsolatok irányításában!
c. Válaszd ki a C forrás alapján a balkáni konfliktusok két okát!
d. Írj a A forrásból két olyan információt, amelyek között ok okozati összefüggés van, kiemelve mindkét információ szerepét (ok, illetve okozat)!
e. Állapíts meg egy hasonlóságot és egy különbséget az A és C forrásban szereplő adatok között!
2. Az alábbi táblázat segítségével elemezd a 19. század végén és a 20. század elején létrejött főbb poli‑ tikai katonai szövetségeket! Töltsd ki a táblázatot a minta alapján! Saját portfólió
„Szereplők” (a nagy szövetségek tagállamai)
Az eseményekben részt vevő egyes „szereplők” céljai (csatlakozásuk okai)
Franciaország • az 1870–1871-es háborúban elvesztett területek visszaszerzése
A „szereplők” közötti kapcsolat jellege (verseny, csere, együttműködés stb.)
• együttműködés
Oroszországgal, Angliával, verseny Németországgal
Az eseményekben résztvevők akciói
A „szereplők” döntésének és lépéseinek következményei
Értékelek és alkotok
III. Polgári magatartás
1. Beszéld meg a padtársaddal a 16. oldalon található C forrás üzene tét! Kinek szól?
A. Henri Meyer: Kína, a királyok és császárok tortája, a Le Petit Journalban megjelent illusztráció (1898)
B. „A Hármas szövetség megújulása. Egy faláb kiégetése” című francia gúnyrajz a hármas szövetség gyenge egészségi állapotát mutatja be: Ausztria és Németország segít Olaszországnak. NagyBritannia ellenőrzi a pulzusát. Oroszország és Franciaország a háttérből figyel.
2. Elemezd az A és B képi forrást osztálytársaiddal közösen a Vizuális művészetek és gyakorlati készségek tárgyból szerzett ismeretek és az alábbi követelmények alapján!
a. Azonosítsd a dokumentum címét!
b. Állapítsd meg az illusztráció témáját és típusát!
c. Figyeld meg a kompozíciót, a színeket, a rajzot, a fényt, a szerep lőket és a tárgyakat!
d. Határozd meg, milyen előítéleteket/jelzőket használt a szerző a szereplők jellemzésére!
e. Al koss véleményt a történelmi személyek és emberi cso portok közötti kapcsolatokról a történelmi események kibontakozásában!
IV. Multimédia és élethosszig tartó tanulás. Tanulni tanulok
1. A „ Kocka” módszerrel javasolj feladatokat a „Nagy politikai és kato‑ nai szövetségek a világban” témakörben!
2. Mu ltimédiás források felhasználásával készíts képportfóliót a „Politikai ka tonai szövetségek a 19. század végén és a 20. század elején” témakörben! Saját portfólió.
Tanulási napló
Ne felejtsd el visszalapozni a 11. oldalra!
Virtuális könyvtár
Szerződések és szövetségek a Nagy Háború előtt A Hármas szövetség
Kulcsszavak
Személyiség
JOSEPH JOFFRE (1852–1931) Franciaország tábornoka és marsallja az első világháború alatt. A nyugati fronton 1916-ig volt a francia erők parancsnoka. Kitüntette magát a marne-i csatában. Népszerűsége miatt a Joffre Papa becenevet kapta.
IDŐSZALAG
1914 Az I. világháború kezdete
1916 Románia belép a háborúba
1917 Az USA belép a háborúba
1918 A háború vége
A 20. század elején Európában feszültség volt a politikai és katonai szövetségi rendszerek közötti ellentétek miatt, és a kontinens a fegy veres konfliktus felé haladt. A Balkánon és Európa nyugati részén zajló te r ületi konfliktusok (Franciaország az 1870–1871 es vesztes háború után a Németország által elfoglalt Elzász és Lotaringia tartományo kat akarta visszaszerezni), a Németország és Nagy Br itannia közötti gazdasági versengés , az imperializmus és az iparosodott országok eltérő érdekei a nagyhatalmakat állandó küzdelemre késztették gyar‑ mataik újrafelosztásáért . A különösen kiélezett fegyverkezési ver‑ seny, a katonai tömbök (a hármas szövetség és az antant) kialakulása, a z Oroszország és az Osztrák Ma gyar Monarchia, Nagy Br itannia, Franciaország és Németország közötti növekvő nemzetközi feszült‑ ségek , valamint a közép és kelet európai szélsőséges nacionalizmus egyaránt hozzájárult az első világháború kitöréséhez.
kirobbantásának
1914. június 28 án a boszniai Szarajevóban tett látogatása során Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és feleségét. Egy hónappal később Ausztria Magyarország hadat üzent Szerbiának, amelyet a gyilkosság megszervezésével vá dolt, és ezzel kezdetét vette az első világháború. A s z arajevói bom bamerénylet valójában csak ürügy volt a Nagy Háborúhoz.
Alig egy hét alatt a háború szinte az egész európai kontinensre kiterjedt, a szövetségek összetétele pedig a konflik tus során folyamatosan változott. A meg lévő megállapodások ellenére egyes államok semlegesnek nyilvánították ma gukat, például Románia (1914–1916) és Olaszország (1914–1915), míg Törökor szág (1914) és Bulgária (1915) a központi hatalmak oldalán léptek be a háborúba. Az antantországok mellett Japán (1914), Olaszország (1915), Románia (1916), az USA (1917) és Görögország (1917) sorra belépett a háborúba. Az 1914 ben kez dődött háború világméretűvé vált, ami a Nagy Háborúban résztvevő birodalmak gyarmatainak lakóit is érintette.
A szarajevói merénylet
Az 1914–1918 közötti időszakban a nyu ‑ gati és keleti fronton, valamint a másodla ‑ gos frontokon (balkáni, olasz, mediterrán) zajlottak katonai akciók.
1914 ‑ ben a nyugati fronton Németország hadseregének nagyrészével megtámadta Luxemburgot, Belgiumot és Franciaorszá ‑ got Az offenzíva sikere Franciaországot v isszavonulásra, újjászerveződésre és véde kezésre kényszerítette. A németek, illetve a f r ancia br it seregek közötti marne i csata végül a mozgóháborúból állóháborúvá (lö vészárok háb orú) való átalakulásához és a német hadsereg visszaveréséhez vezetett.
A keleti fronton az orosz erők nek a ponti hatalmak e llen indított támadása kudarcba fulladt. A német katonai előrenyo‑ mulás hatására az orosz hadsereg visszavo nult (t annenbergi csata, 1914. augusztus – a németek visszaverték az orosz inváziót). Az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege min den hadszínterén vereséget szenvedett.
ATLANTI-ÓCEÁN
ÉSZAKI-TENGER
NAGY-BRITANNIA
Antant
Központi hatalmak
Semleges államok
FRANCIAORSZÁG
PORTUGÁLIA
SPANYOLORSZÁG ALGÉRIA
OSZTRÁK-MAGYAR BIRODALOM
OSZMÁN BIRODALOM ROMÁNIA
1915 ‑ be n a nyugati fronton csökkentek a támadó jellegű katonai akciók, és állandó‑ sultak a l övészárkok b ól vívott összecsapá sok (amelyek a nehéztüzérség elleni védelem fő eszközévé váltak). Az emberi veszteségek rendkívül magasak voltak. A hadviselés történetében először vetették be fegyverként a mérges gázt, ami óriási pusztítást vitt véghez a kato nák soraiban (az 1915. április 22. és május 25. közötti ypres i c satában Németország elsőként alkalmazott ideggázt).
A keleti fronton Oroszország Ausztria Magyarország elleni támadá sát Németország megállította, majd az utóbbi átvette a front irányítását. 1916 ba n a központi hatalmak hadseregei támadást indítottak a nyugati fronton, és megszervezték a keleti fronton lévő állások védel‑ mét. Ezt követően nyugaton a francia angol hadsereg ellentámadásba lendült, és 1916 februárja és decembere között Verdun nél sikerült megállítania a német hadsereget. Franciaország ezzel sikeresen vis z szaverte a német támadást.
A keleti fronton Románia 1916 augusztusában lépett be a harcokba, Erdélyben támadást indított a központi hatalmak ellen, az ország déli részén pedig védekezésre kényszerült (Turtucaia nál vereséget szen vedett). Ezután a román hadsereg Szeret folyó vonaláig vonult vissza, ahol megszilárdította az állásait. Ezt követően Franciaország újjászer vezte és korszerű fegyverzettel szerelte fel a román hadsereget.
fent: Politikai és katonai szövetségek Európában 1918-ban lent: A Schlieffen-terv Franciaország lerohanására (1905)
Fegyverszünet
9. orosz hadsereg
1. osztrák-magyar hadsereg
3. és 8. osztrák-magyar hadseregek
2. román hadsereg
Közép-moldvai fennsík
Tutovai dombság
6. orosz hadsereg
1. román hadsereg
9. német hadsereg
4. orosz hadsereg
3. bulgár hadsereg
Az orosz-román parancsnokság terve
A német parancsnokság első hadműveleti terve
A német parancsnokság második hadműveleti terve
A keleti front. A hadviselő felek haditervei 1917-re
az Amerikai Egyesült Államoknak az an tant oldalán történő belépése katonai előnyt teremtett . A francia és a brit hadsereg tankok és repülőgépek segítségével támadásba lendült. a központi hatalmak támadást indí tottak Oroszország és Románia ellen, ám nem jártak si‑ sevik forradalom kitörése után 1917 októberében/novemberében Breszt Lit ovszk ban különbékét kötött a központi hatalmakkal (1918. már cius 3.). A román fronton 1917 be n a Mărăști né l, aratott katonai győzelmek után a magára maradt Románia kénytelen volt megkötni (1918. április 24./május 7.). a nyugati fronton végül lezajlott a francia országi csata utolsó felvonása, az antant hadseregei nek nagyszabású támadása. Erőforrás és lőszer híján fegyverszünetet kérni. Ez (1918. november 11.).
A háború következményei
A történelemben először, az ipari korszak jellemző‑ jeként a hadviselésben a technika lett meghatározó, i szörnyű pusztítással járt: Európa szerte 10 millió halott, 21,2 millió sebesült, 6 millió hadifogoly, 10 millió menekült , számos régió pedig teljesen elpusztult. A háború fontos politi kai, gazdasági, társadalmi és katonai változásokat is előidézett
hadszíntér a légtér, a tenge‑ rek és a rádiótávíró használata révén. A katonai akciókban új tí‑ vetettek be: vegyi fegyvereket (mérges gáz), nagy kaliberű tüzérséget, géppuskákat, védelemtechnikát, gépjárműveket, vonatokat, rádiótávírót, tankokat, repülőgépe‑ ket, tengeralattjárókat és csatahajókat. A háború alatt új mód‑ szereket dolgoztak ki a mérgező anyagok elleni védekezésre ázálarc), kifejlesztették a légvédelmi, a páncélozott járművek és tengeralattjáró elleni védelmet. A légierő a vasúti csomó pontok, vasútállomások, raktárak és kommunikációs vonalak bombázásával megváltoztatta a katonai műveletek mene tét. Újdonságot jelentett a vasúton történő gyors csapatmoz gatás, hogy az egymást követő csatákban megsemmisítsék az ellenséget. A lövészárok háború lehetővé tette, hogy a katonai erőket több tucat kilométer hosszú, erősen védett lövészárkok mentén, kiterjedt vonalakban helyezzék el. Az első világháború összköltségét 180 milliárd dollárra becsülték . ellen harcoló két politikaikatonai szövetség, a tagországok belépésének éve, a háborús erőfeszítésekhez való hozzájárulásuk (százalékban kifejezve).
Észben tartom
Az első világháború 1914. július 28 án kezdődött.
Ez a világméretű összecsapás a központi hatalmakat (vagy Hármas Szövetséget) alkotó államokat állította szembe az antant (vagy hármas antant) ellen.
Románia 1916 ban lépett be a háborúba.
Több front volt: nyugati, keleti, illetve a másodlagos frontok.
A legfontosabb csaták: Marne, Verdun, Tannenberg, Somme, Mărăști, Mărășești, Ojtoz stb.
A háború az antant győzelmével ért véget 1918. november 11 én
Történelem másképp
„Táncoló nemzetek” képeslap, amelyen az antant nemzetek a német sisak körül táncolnak a győzelem reményében.
Az ipari forradalom és a háború. Az új fegyverek és azok áldozatai
A második ipari forradalomnak
köszönhető technikai és termelési újítások
A pénzügyi támogatás és a vállalkozásszervezés új formái
Új energiaforrások –villamos energia és kőolaj
A. Az első világháború fegyverei
Új közlekedési és távközlési
eszközök – vonat, autó, repülőgép
Új termékek –üveg, műszálak, műtrágyák, vegyi festékek, robbanóanyagok, acél, szén, alumínium
Új gazdasági és ipari hatalmak. Imperializmus –nemzetközi konfliktusok, világháború
Az ipari forradalom több szakaszban zajlott le, a tudomány és a technika egyre nagyobb jelentőséget kapott. A 20. század elején, az új konfliktusok kirobbanása idején a tudományos áttörések elsősorban a hadiiparban és fegyvergyártásban történtek: a nagy pontosságú és gyorstüzelésű gépfegyverek, tankok, illetve ágyúk, a vasúthálózat bővítése, a távíró, majd a telefonos és a rádiókommunikáció.
A hadtörténelemben az első világháború új fejezetet jelentett a korszerű technológiák bevezetése miatt, ezek megváltoztatták a hadviselés módszerét. A háború során alkalmazott újítások a veszteségek növekedését eredményezték.
A tüzérség újítása a géppuska. A műszaki alakulatok jelentős szerepet játszottak a háborúban a mérnöki munkák elvégzése révén: utakat, távközlési hálózatokat, lövészárkokat, álcákat, közös óvóhelyeket és akadályokat építettek. A vezetékes és a rádiós távközlés biztosította a hatékony kommunikációt a hadseregek a parancsnokságok és csapatok között.
A mérges gáz számos áldozatot követelt (1 300 000 ember szenvedett gázmérgezést, több mint 90 000-en haltak szörnyű halált), a harctereken a támadó és védekező kézigránátoknak és a gyújtóbombáknak több ezren estek áldozatul. Éppen ezért a háború az erődítmények fejlesztését vonta maga után. A csapatok védelmét szolgáló lövészárkok képezték az állóháború alapját.
A tengeri hadviselésben is új eszközök jelentek meg, illetve fejlesztettek ki: csatahajókat, cirkálókat, torpedónaszádokat, tengeralattjárókat , monitorhajókat és ágyúnaszádokat. Mindezek megváltoztatták a haditengerészet feladatait, és új taktikák megjelenését idézték elő az ellenfél hajóival szemben.
B. Brit Vickers géppuskás Ovillers közelében az 1916-os somme-i csatában. A katonák gázálarcot viselnek.
C. Tengeralattjárók
Az első világháború volt az a konfliktus, amely a leg‑ inkább hasznosította az ipari forradalom második sza kaszának (1850–1914) jelentős újításait. A repülőgép és zeppelin alkalmazásával a csatatéren megjelent a légi hadviselés. Az első repülőgépek felderítő repüléseket végeztek az ellenséges távközlési vonalak, raktárak, vas útállomások, vasúti csomópontok és a hadsereg állásai ellen. A légi hadviselés támadó akcióira válaszként meg‑ jelent a légvédelmi tüzérség.
Elemzem
D. Harckocsi
E. Repülőgépek
1916 ban, a nyugati fronton használták először harcokban a t ankot (harckocsit). Szerepe az ellenséges géppuskák semle gesítése, a lövészárkok és a gyalogsági csapatok megsemmi‑ sítése volt. A második világháborúban a tank és a repülőgép már döntő szerepet játszott. Az új fegyverzet bevetése renge‑ teg áldozatot követelt: halottakat, sebesülteket (rokkantak) és eltűnteket (10 millió halott, 21,2 millió sebesült).
1. Állapítsd meg a mellékelt képek közötti eltéréseket!
a. Írd le a katonák fegyverzetét!
b. Szerinted melyik hadsereghez tartozik a két katona?
2. Olvasd el figyelmesen az alábbi forrást!
„Az első világháborúban fejlődési irányzatok, tényezők és energiák adódtak össze, saját feszültségüket fokozva, ami végül világméretű robbanáshoz vezetett. Az iparo sodás nyomán az első világháború a szárazföldi hadvi selés (összevont tüzérségi tűz, géppuskák, lángszórók, gépesítés, tankok, mérgező anyagok), a tengeri hadviselés (hadiflották, tengeralattjárók) és első ízben a légi hadviselés (zeppelin, bombázó , harci és vadászrepülőgép) addig ismeretlen technikai fejlődé sét hozta magával”. (Imanuel Geiss: Világtörténelem). Oldd meg a feladatokat!
a. A fo rrásból kiindulva nevezd meg az iparosodás egyik következményét az első világháború lefolyásában!
b. Nevezd meg a forrás alapján az I. világháborúban végrehajtott katonai műveletek típusait!
c. Sorold fel az I. világháborúban használt új fegyvereket a forrás, illetve az A – E képek alapján!
d. Rendezzetek vitát az osztálytársaitokkal a „Tudomány a háborúban” témáról!
3. Készíts esszét a nagy világégés katonáinak háborús élményeiről! Használd fel a sajtóból és internetes forrásokból a résztvevők tanúvallomásait: naplókat, háborús levelezést, katonai jegyzetfüzeteket, saj tójelentéseket és az erre a célra létrehozott adatbázisokat!
4. Végezz adatgyűjtést osztálytársaiddal közösen, majd készítsetek egy csoportos projektet a 20. század eleji új hadviselési technikáról és annak következményeiről! Ezután tervezzetek plakátot, amely a bé kére, nem pedig a háborúra szólít fel! Saját portfólió.
Katonák a lövészárkokban a nyugati fronton
A háborús körülmények egyre elviselhetetlenebbé váltak a frontvo nal mindkét oldalán. A katonák visszaemlékezései és levelei, a háborús dokumentumok és a kollektív emlékezet megörökítette az eseménye ket, amelyek történelmi tanulmányok alapját képezték. Az frontélet a t úlélésért vívott állandó küzdelmet jelentette. 1915 től kezdődően a mozgóháború állóháborúvá alakult. Ennek következtében a lövész árok – mély, megerősített árok, amelyet arra terveztek, hogy meg védje a katonákat a tüzérségi lövedékektől, valamint a gránát és mérgesgáz tá madásoktól –meghatározóvá vált a háború során. Az árkokat alagutak kö tötték össze és szögesdróttal vették őket körül. A lövészárkok ban rendkívül nehéz volt az élet: n y áron kibírhatatlanul meleg volt, télen pedig elviselhetetle nül hideg. A higiéniai feltételek ro sszak voltak, könnyen terjed tek a betegségek. Óriási kihívást jelentett a vízellátás, mivel a leg több vízforrás szennyezett volt. A z élelmiszerellátás is állandó gondot okozott.
A hátországi fronton a gyerekek, a nők és az idősek teljesítet‑ tek szolgálatot. A gazdasági élet a háborús szükségleteknek ren‑ delődött alá. A megszokott termékek helyett most fegyvereket, lős zereket, egyenruhákat stb. gyártottak. A nehéz életkörülmé nyek, a hiányos élelmiszerellátás, a gyermekgondozás kihívásai, a kemény munkával járó kimerültség, valamint a fronton levőkért való aggódás jelentős mértékben megváltoztatta az emberek gondolkodásmódját, a társadalmi szerkezetet és a gazdaság fej lődését. Szinte minden városban zavargások törtek ki az éhínség, a k imerültség, a betegségek és a nélkülözés miatt. Ezekben az években lecsökkent a házasságkötések száma, ami az anyagi nél külözést és a frontra behívott férfiak hiányát egyaránt tükrözte.
A hátország helyzetét a menekültek is nehezítették, akiket a háború arra kényszerített, hogy a túlélés érdekében elhagyják hazájukat, és akik igen nehéz körülmények között éltek.
Nők dolgoznak egy fegyvergyárban
1. Nézzétek meg osztálytársaiddal a Boldog karácsony (Joyeux Noël, 2005) című film egy részletét, majd vitassátok meg a háborúnak az emberek közötti kapcsolatokra gyakorolt hatását!
2. A leckében bemutatott történelmi források alapján határozd meg az emberi közösségek fejlődésében bekövetkezett változás két elemét, amely az első világháború alatt jelent meg!
3. Képzeld el, hogy katona vagy a lövészárkokban! Írj levelet otthon maradt szeretteidnek, amelyben be számolsz nekik háborús élményeidről! Saját portfólió.
4. Olvasd el figyelmesen az alábbi forrásokat!
Kedves Paul úr!
A napokban kaptam meg levelét, amelyben arról értesít, hogy Aurel fiam (aki a fronton van) gyomorrontást kapott. Bár a hír nem túl biztató, be kell vallanom, hogy levele mégis megnyugtatott, mert 8 hónap után ismét hírt kaptam, és legalább tudom, hogy életben van ezekben a nehéz időkben. Kérem, fogadja a feleségem és a magam nevében a legmelegebb köszönetünket az Ön erőfeszítéseiért, és biztosítjuk Önt, hogy továbbiakban is nagyon hálásak leszünk az Ön által tanúsított érdeklődésért.
1917
(Băiulescu levele, amelyben köszönetet mond a létk ai Pau l Au gustinnak a fi áról, Au relről kü ldött tájékoztatásért)
Kedves Lunca!
„Hála Istennek, jó egészségben vagyok. 1916. szeptember 6-án csatában voltunk, amelyben az ezred kitüntette magát, és az elismerést napiparancsban olvasták fel. Nagy megelégedettséggel töltött el. Egy másik levelezőlapon írtam, hogy egy golyó átlőtte a bal fülemet. A seb majdnem teljesen begyógyult. Örülök, hogy a gyerekek szót fogadnak és követik tanácsaimat. Mit csináltok
Oldd meg a feladatokat:
a zeppelinekkel? Itt egész nap tüzérségi tűz alatt ücsörgünk. Mindenkit csókol, Sándor.”
(A 10. gyalogezredben sz olgáló Alexandru St oenescu ez redes levele feleségének, Elenának)
Drága fiam!
Ma Niculescu úr hozta el a leveledet. Harcra fel, kedves fiam, azzal a rendületlen hittel, hogy győzni fogsz. Ne feledd el, hogy kik voltak az őseid, és hozz dicsőséget a román névre. Most leginkább a te kötelességed harcolni a saját földünkért, ami most az ellenség megszállása alatt vérzik. Ne aggódj az életedért, az már csakis a királyé és a hazáé. Az a gondolat, hogy ti vagytok Nagy-Románia megteremtői, emelje fel a lelkedet, és oszlassa el kétségeid maradékát. Mert a hazáért meghalni hősi halál. Ezért hát szabadulj meg azoktól a gondolatoktól, amik nem a győzelem szent ügyét szolgálják. Bizonyítsd be, hogy úgy viselkedtél, ahogyan írod, és atyád szíve áldani fog. Édesanyád és testvéreid minden óhaja, hogy győztesen térj vissza, és szüntelenül imádkoznak érted és drága hazánk megmentéséért. Üdvözöld bajtársaidat a nevemben, Isten legyen veletek! Vasilică, kedvesem, ne feledd el, hogy családodban senki sem volt gyáva, és hogy a becsület családunk jelszava.”
(egy apa levele fi ához, Va sile Florescu ön kéntes katonához, amelyet 1917-ben Ga lați-ból kü ldött)
Másold le az alábbi táblázatot a füzetedbe, és töltsd ki a rovatokat az útmutatásnak megfelelően.
I. rovat: a levelek szövegei által benned előidézett hangok és képek.
II. rovat: a levelek tartalma által benned keltett érzések.
III. rovat: a levelek tartalma, illetve ismereteid és élettapasztalatod közötti összefüggések felállítása.
IV. rovat: a bemutatott gondolatok tartalmából fakadó „tanulság”.
Románia semlegessége
Földrajzi elhelyezkedése miatt
Románia az európai nagyhatalmak érdekkörébe tartozott. A független ség elnyerése után Románia a cári Oroszország által jelentett fenyegetés hatására csatlakozott a hármas szövet séghez (1883. október 18/30 i titkos szerződés). Ugyanakkor hazánk egyes román területei idegen uralom alatt álltak: Erdély, a Bánság, a Kőrösök vidéke, Máramaros és Bukovina az Osztrák Ma gyar Monarchiához, Besszarábia a cári birodalomhoz tarto zott. Az itt élő románok azért küzdöt tek, hogy felszabaduljanak e hatalmak uralma alól, és egyesüljenek a modern román nemzetállammal.
MÁRAMAROS B A S A R A B I A
fedezőcsapatok 1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz Orosz csapatok
NYUGATI HADTEST KELETI HADTEST KÖZPONTI HADTEST
A határon állomásozó ellenséges erők
Ellenséges ellentámadás a 2. szakaszban Ellenséges ellentámadás a 1. szakaszban Ellenséges védelmi állások a hadműveleti színtér mélységében (feltételezés)
A Habsburg-háztól függő terület Az Osztrák-Magyar Monarchia által elcsatolt terület Az Orosz Birodalom által bekebelezett terület
Az első világháború kitörése után az 1914. júliusi/augusztusi Koronatanács a fegyveres semlegesség politikája mellett döntött. Románia két éven át igyekezett felkészíteni hadseregét a háborúra, tárgyalásokat folytatott mindkét katonai szövetséggel, ame lyek országunk geostratégiai helyzete, valamint olaj és élelmiszerforrásai mi‑ att a saját oldalukra kívánták állítani. A román közvélemény támogatta, hogy az ország antant oldalán lépjen be a háborúba.
1916. augusztus 4/17 én Ion I.C. Brătianu kormánya politikai szerződést és katonai egyezményt írt alá az an tanttal, amelyben elismerték, hogy a s zövetség győzelme esetén Ausztria Magyaroroszág román területei a há ború után egyesülhetnek Romániával. C s erébe hazánknak hadat kellett üzennie a központi hatalmaknak.
Románia 1916 elején véglegesített haditervét Z hipotézisnek nevezték el.
Az első világháborúban való részvétel
Az 1916. augusztus 14/27 i Koronatanács úgy döntött, hogy Románia hadat üzen a központi hatalmaknak, és az antant olda lára áll. A román hadsereg 1916. augusztus 15/28 án lépett be a háborúba. Az első hadjárat fő célkitűzése Erdély felszabadítása volt az 1., 2. és 4. hadsereg támadásával a Kárpátok vonalán, míg délen a 3. hadseregnek a Duna mentén kellett megvé denie az országot egy német bolgár támadással szemben. A román katonák felszabadították Erdély egy részét, egészen Nagyszebenig és Sepsiszentgyörgyig. Délen, Turtucaia ná l a románok vereséget szenvedtek a német bolgár seregektől, és kénytelenek voltak átcsoportosítani csapataikat a Románia elleni osztrák magyar néme t ellentámadással szemben. A ro mán katonák kemény küzdelme ellenére a Zsilnél, az Oltnál é s Argeș Neajlovnál a román hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett és a Szeret folyó mentén Moldvába kellett visszavo nulnia 1916. december. Románia kétharmadát, így többek között Bukarestet is ellen séges seregek szállták meg. A királyi család, a kormány és a la‑ kosok tízezrei Moldvába menekültek. A meghódított területek a központi hatalmak katonai megszállása alá kerültek, ami mint‑ egy 18 milliárd aranylejnyi kárt okozott.
Az antant és főként a Henri Berthelot tábornok vezette francia katonai misszió támogatásával Románia újjáépítette hadseregét, növelte harcképességét (Franciaországból korszerű fegyverzetet, lőszert és felszerelést kapott), és 1917 nyarán visszaverte a német támadásokat Mărăști (jú lius–augusztus), Mărășești és Ojtoz (július–augusztus) ellen. Szovjet Oroszország 1917 őszén kilép a háborúból, majd 1918 február márciusban a központi hatalmakkal külön békét köt, aminek következtében Románia kénytelen volt 1918. május 7/24 én fájdalmas békét kötni.
Miután az antant győzelmet aratott a nyugati fronton, és Németország aláírta a fegyverszünetet (1918. novem ber 11.), 1918 novemberében Románia ismét belépett a háborúba a győztesek oldalán.
Románia és a párizsi békekonferencia
A békeszerződések nemzetközi szinten elismerték a román tartományok (Besszarábia, Bukovina, Erdély) Romániával történő egyesülését.
A tárgyalásokon kiemelkedő szerepet ját szottak a politikusok (Ion I.C. Brătianu), Mária királynő és a román diplomaták.
Elemzem és megoldom
Ferdinánd király és Mária királyné kitünteti a Mărășești-nél harcoló katonákat 1917 augusztusában.
A mărăști-i csata
„Katonák! A nagy nemzetek oldalán fogtok harcolni, amelyekkel egyesültünk. Nehéz küzdelem vár rátok. Azonban viseljük el bátran a megpróbáltatásokat, és Isten segedelmével miénk lesz a győzelem. Legyetek méltóak őseitek dicsőségéhez. Évszázadokon át egy egész nemzet fog áldani és dicsőíteni titeket.”
(Ferdinánd ki rály kiáltványa, 1916. augusztus 28.)
Első világháborús emlékhelyek Román csapatok Orosz csapatok Ellenséges
1. Keress az interneten tíz, az első világháború hőseinek állított emlék‑ művet! Készíts portfóliót a róluk készült képekből! Nevezd meg az emlékmű típusát (mauzóleum, diadalív, kereszt, temető stb.)!
2. Os ztálytársaiddal közösen végezz kutatást 1917 jelentőségéről a románok történelmében!
3. A „ 3 2 1” módszer segítségével írj:
a. három kifejezést/fogalmat Románia az első világháborúban té mában olvasottakból/tanultakból;
b. két gondolatot, amiről többet szeretnél megtudni;
c. eg y képességet, készséget, amiről úgy érzed, hogy a tanítási/ tanulási tevékenység eredményeként sajátítottad el!
Látogass el a Virtuális Könyvtárba (31. oldal), és járd körbe Románia első világháborús részvételének szentelt kiállításait! Ne felejtsd el kitölteni utazási naplódat a 12. oldalon található minta segítségével!
Alkalmazom és elemzem
I. Tér és idő
1. Egy világtérkép segítségével magyarázd el, hogy az 1914 és 1918 közötti katonai eseményt miért te‑ kintik világháborúnak!
2. Készíts elektronikus formában vagy rajzolj időszalagot az első világháború öt legfontosabb történelmi eseményéről! Vagy lépj be a Timeline Maker alkalmazásba, és indítsd el az időszalagot az öt évszám rögzítéséhez! Ne felejtsd el feltüntetni az időszalagon a megjelölt események magyarázatát! Az egyes évszámokhoz jellemző képeket is társíthatsz. Saját portfólió
3. Másold a füzetedbe, és töltsd ki az első világháború katonai műveleteinek időrendi táblázatát az alábbi példa alapján!
Év Románia A keleti front A nyugati front 1914 semlegesség 1915 1916 1917 1918
II. Szaknyelv és történelmi forrás Olvasd el figyelmesen az alábbi forrásokat!.
A. „Az 1914 őszi na gy of fenzívák kudarca és az általuk létrehozott fr ont ös szeomlásának ve szélye ar ra kés ztette mi ndkét oldal na gy ál lamait, hogy ta rtózkodjanak mi nden további na gyszabású akciótól, am íg nem bi ztosították védelmi poz ícióikat. Az el lenséggel szembeni védekezés érdekében mi ndegyikük alagutakkal ös szekötött, szögesdróttal védett lövészárkokba ás sa be ma gát” (Serge Berstein, Pierre Mi lza: Európa története)
B. „Bevág egy gránát. Tü stént ut ána két má sik. Az zal kezdődik a tá nc. Vá ratlan tü zérségi tá madás. Géppuskák ropognak. Eg yelőre ni ncs má s hátra, mi nt fekve ma radni. Úg y látszik, tá madás készül. Mi ndenütt vi lágítórakéták sz állanak föl. Sz akadatlanul. Ös szegörnyedek eg y na gy tölcsérben, ha sig ví zben. Ha a tá madás megkezdődik, belemerülök a ví zbe, amennyire megfulladás nélkül lehet, arccal a sá rban. Ha lottnak kel l tettetnem ma gamat. Eg yszer csak ha llom, am int a tű z vi sszaugrik. Tü stént le csúszom a tölcsér fenekén ös szegyűlt ví zbe, si sakomat hátravetem a ny akamba, sz ájamat éppen csak olyan ma gasra ta rtom, hogy eg y ki s levegőhöz ju ssak. Az tán mozdulatlanná dermedek, mert valahol csörömpöl va lami, a topogás, dobogás eg yre közeledik; mi nden ideg fa gyosan ös szerándul bennem.” (Erich Maria Rem arque: Nyugaton a helyzet változatlan)
C. Katonák és ti sztek az el ső vi lágháború lövészárkaiban
D. „Az Egyesült Ál lamok ku lcsfontosságú be lépése az el ső vi lágháborúba és az ok tóberi fo rradalom gy őzelme a há borúba be lefáradt Or oszországban (1 917) két kiemelkedően fontos es emény volt... Miután Szovjet-Oroszország a breszt-litovszki kü lönbéke (1 918) nyomán ki lépett a há borúból, Németország számára i smét megnyílt a k atonai g yőzelem lehetősége Ny ugaton. Németország ny ugati of fenzívái az onban kudarcot va llottak, íg y a német ha dsereg kénytelen volt vi sszavonulni a ny ugati határra. Bu lgária, Törökország és Au sztria-Magyarország ös szeomlása (1 918. szeptember/október) hi rtelen elvágta a német ha dsereg oldalszárnyát... Csak a fegyverszünet (1918. november 1 1.) a kadályozta meg a szövetségesek döntő tá madását 1919 el ső napjaiban, amellyel szemben Németország esélytelen volt.” (Imanuel Geiss: Világtörténelem)
Oldd meg az alábbi feladatokat:
a. Az A forrásból kiindulva nevezd meg a két hadviselő felet, és sorold fel mindkét szövetség három tagállamát!
b. B forrás alapján sorold fel az első világháborúban használt fegyvereket!
c. Ismertesd a B és C forrás alapján az első világháborúban harcoló kato nák hangulatát!
d. Állapíts meg egy hasonlóságot az A C forrásokban szereplő informá ciók között!
e. Írj a D forrásból két olyan információt, amelyek között ok okozati össze‑ függés van, kiemelve mindkét információ szerepét (ok , illetve okozat)!
f. Nézz utána, majd beszéld meg osztálytársaiddal az első világháborúról szóló irodalmi műveket, illetve művész vagy dokumentumfilmeket!
Értékelek és alkotok
III. Polgári magatartás
1. Be széld meg padtársaddal a településeteken található vagy uta zásaitok során látott I. világháborús emlékműveket! Készítsetek róluk rövid leírást, illetve arról, hogy mit tesz a helyi közösség a védelmükért!
2. A mellékelt kép alapján készíts grafikus szervezőt (vázlatot) a nők első világháborúban játszott szerepéről!
IV. Multimédia és élethosszig tartó tanulás. Tanulni tanulok
1. Nézd meg figyelmesen az alábbi képeket! Tájékozódj a művészek‑ ről a multimédiás forrásokból! Ezután beszéld meg osztálytársaid‑ dal, hogy miért adták az adott címet az alkotásuknak!
2. Pad társaddal közösen töltsétek ki a mellékelt Sapiro f a nevű ábrát az 1. vi lágháború témájáról!
3. A kortársak az első világháborút a Nagy Háborúnak nevezték el. Fogal mazz meg két érvet e megállapítás alátámasztására!
Az első világháború
Látogass el a https://muzeulvirtual.ro/ honlapra, és tekintsd meg a „Románia a Nagy Háborúban”, illetve a „Mărăști, Mărășești, Ojtoz százéves évfordulója” című kiállításokat!
Mária királyné látogatása egy kórházban 1917-ben
A GYÜMÖLCS
• a konfliktus megoldása
AZ ÁGAK
• környezetre gyakorolt hatások
A TÖRZS
• a részt vevő felek
A TALAJ
• • a konfliktus kialakulásának körülményei
A LEVELEK
• a résztvevők (szereplők) cselekedetei
AZ ODÚ
• a konfliktus lényege
A GYÖKÉR
• a konfliktus okai
Személyiség
THOMAS WOODROW WILSON (1856-1924)
Az Amerikai Egyesült
Államok elnöke az első világháború alatt. Támogatta az önrendelkezés elvén alapuló igazságos békét és a Nemzetek Szövetségének megalapítását.
A háború négy éve alatt a béke álomképe állandóan jelen volt az egyszerű katonák, a családtagok és a civil lakosok körében, és a világ ég és végén Európa lakói örömmel fogadták a megszokott élethez való visszatérést.
1919. január 18 án nyílt meg a békekonferencia, ezen 27 állam, va‑ lamint négy domínium és India részt vett. Annak ellenére, hogy India nem volt hadviselő fél, igen fontos szerepet játszott. A konferencia el‑ nökévé Georges Clemenceau francia miniszterelnököt nevezték ki, aki a vendéglátó országot képviselte. A három győztes európai nagyhata‑ lom (Franciaország, A nglia, Olaszország) kezdettől fogva egyenrangú félként fogadta el az Amerikai Egyesült Államok at, annak ellenére, hogy az utóbbi csak 1917 ben lépett be a háborúba, valamint Japán t a távol keleti kérdések miatt. Szovjet Oroszországot viszont nem hívták meg a konferenciára.
Az 1919–1920 as békekonferencia sajátos jellemzője volt, hogy a tárgyalási és döntéshozatali folyamatba szakértőket vontak be, amire korábban nem volt példa. Ennek egyik magyarázata, hogy a békemeg állapodások a nemzetközi rendszer egészét érintették, és még a nagy hatalmak vezetőinek (Georges Clemenceau – Franciaország, Thomas Wo odrow Wilson – USA, David Lloyd George – Egyesült Királyság, Vittorio Orlando – Olaszország) is túlságosan nehéz volt átlátniuk a világ rendkívül összetett, kölcsönös függőségeken alapuló viszonyrendszerét.
A megkötött békeszerződések mindegyike Woodrow Wilson ame rikai elnök programjának 14 pontjára épült, amely a népek önren delkezésének elvét , „ az Osztrák–Magyar Monarchia népeinek önálló fejlődésének lehetőségét”, a nemzetiségi elvet, az államok egyenlő ségét és a titkos diplomáciáról való lemondást hirdette a nemzetközi kapcsolatokban.
William Orpen: A béke aláírása a Versailles-i tükörteremben, 1919
A versailles ‑i békerendszer szerződései
Az első világháborút lezáró békeszerződéseket a szövetséges ha talmak Németországgal 1919. június 28 án Versailles ban, Ausztriával 1919. szeptember 10 én Saint-Germain-en-Laye ben, Bulgáriával 1919. november 27 én Neuilly ben, Magyarországgal 1920. június 4 én Trianonban, az Oszmán Birodalommal pedig 1920. augusztus 10 én
Sèvres ben kötötték meg. Utóbbit 1923 ban a lausanne i szerződés vál totta fel. Mindegyik szerződés területi, katonai és gazdasági záradékokat tartalmazott a legyőzött államok által fizetendő háborús jóvátételekről. Ezekbe a dokumentumokba beiktatták a kisebbségek státuszát, ezzel Európa új politikai térképén rögzítették a kisebbségek jogait.
A békeszerződés arra kötelezte Németországot , hogy lemond jon gyarmatairól, illetve, hogy bizonyos területeket visszaadjon Franciaországnak (Elzász és Lotaringia), Belgiumnak és Lengyelországnak (amelyet független államként ismertek el). Csökkentették a német had sereg létszámát, és eltörölték a katonai szolgálatot. Németországot há borús jóvátétel fizetésére kötelezték, összesen 132 milliárd aranymárka ér tékben (az 1920 as spa i konferencián megállapított összeg).
Az Ausztriával kötött békeszerződés elismerte Lengyelország, Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság létrejöttét, Bukovina Romániához történő csatolását (59. cikkely), valamint Dél Tirol, Trieszt, Krajna, Isztria és Zadar Olaszországnak való átengedését.
A Bulgáriával kötött békeszerződés arra kötelezte Bulgáriát, hogy határkiigazításokat hajtson végre a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Görögország (utóbbinak átengedte Nyugat Trákiát, elveszítve az Égei tengerre való kijáratot), illetve Románia javára, visszaállítva az 1913. au gusztus 10 i bukaresti békeszerződésben meghatározott román–bolgár határt, és ezzel Dél Dobrudzsa visszakerült Romániához.
A Magyarországgal kötött békeszerződés elismerte Szlovákia és Kárpátalja egyesülését Csehszlovákiával, Horvátország, Szlovénia, a Vajdaság és a Nyugat Bánság egyesülését Szerbiával, il letve Erdély, a Körösök vidéke, Máramaros és a Bánság egyesülését Romániával.
Az Oszmán Birodalommal kötött békeszerződés nem lépett életbe. 1920. január 21 én a békekonferencia mun kálatai befejeződtek. A párizsi egyez mény aláírásával (1920. október 28.) a fő s zövetséges hatalmak (Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Japán) elismerték Besszarábia Romániával való egyesülését.
A versailles-i békeszerződés angol nyelvű változatának borítója
Szószedet
önrendelkezés a nemzetiségi elv a Nemzetek Szövetsége
1918
T. W. Wilson meghirdeti „14 pontját“
június 28., a Versailles-i békeszerződés
június 28., a Nemzetek Szövetsége
június 4., a trianoni békeszerződés szeptember 10., Saint Germain-en-Laye-i békeszerződés
A Népszövetség címere (1939-tól használták)
A Nemzetek Palotája Genfben, a Népszövetség székháza
Az első világháborút lezáró békekonferencia arról is döntött, hogy nemzetközi szervezetet hoz létre a béke védelmére: a Népszövetséget A később Nemzetek Szövetségé nek is nevezett szervezet székhelye Genfben volt.
A szervezet fő célja az volt, hogy a kollektív biztonság, a leszere lés és a nemzetközi viták tárgyalásos és választottbíróság előtt történő rendezésével megelőzze az újabb háborút.
A Népszövetség fő testületeit a következők alkották: a szövetség összes tagállamából álló Közgyűlés , amely évente ülésezett, hogy megvitassa az általános kérdéseket és ajánlásokat tegyen; a Tanács és az Állandó Titkárság. Ezen kívül a Népszövetség védnöksége alatt működött az Állandó Nemzetközi Bíróság, a Leszerelési Bizottság, az Egészségügyi Szervezet , a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal stb.
Az intézmény működésében fontos szerepet játszott Nicolae Titulescu román diplomata, aki 1930 ban és 1931 ben a Népszövetség Közgyűlésének elnöke volt.
A békeszerződések hatása. Európa új térképe
A Népszövetség Közgyűlésének
ülése 1923-ban
Az ebben az időszakban aláírt öt békeszerződés a versailles ‑ i bé ‑ kerendszer néven ismert. Ezek olyan nemzetközi jogi dokumentumok, amelyek a közép és kelet európai népek önrendelkezési jogát rögzí tették: új, független államok létrejöttét (Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Ausztria, Finnország, Észtország, Litvánia, Lettország), a meglévők újraegyesítését (Románia, Szerbia), négy birodalom (a cári, az osztrák magyar, a német, és az Oszmán Birodalom) megszűnését, egy újabb háború megelőzését a Népszövetség létrehozásával, az európai kisebbségek jogállásának szabályozását stb.
A békeszerződések végrehajtása jelentős politikai és gazdasági feszültségekhez vezetett, ezek a bevándorlók és a kisebbségek pro blémáiból adódtak. Németország sz ámára a háborús jóvátétel rend kívül magas és teljesíthetetlen volt, ami feszültségeket okozott az európai politikai életben, és a bé keszerződések rendelkezéseivel elégedetlen, bosszúra törekvő, revi‑ zionista államok körében egy újabb f e gyveres konfliktus lehetőségét idézte elő. Mindezek a tényezők a második világháború kitöréséhez vezettek.
Felfedezem
Az első világháború után felbomlott soknemzetiségű birodalmak.
FINNORSZÁG
NORVÉGIA
SVÉDORSZÁG
DÁNIA
ÍRORSZÁG
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
HOLLANDIA
NÉMETORSZÁG
BELGIUM
FRANCIAORSZÁG
SVÁJC
SPANYOLORSZÁG
Észben tartom
ÉSZTORSZÁG
LETTORSZÁG LITVÁNIA
KELET PO ROSZORSZÁG
LENGYELORSZÁG
CSEHSZLOVÁKIA
AUSZTRIA MAGYARORSZÁG
SZERB‑HORVÁT‑ SZLOVÉNKIRÁLYSÁG (JUGOSZLÁVIA)
ALBÁNIA
BULGÁRIA
SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE (SZSZKSZ)
Regina Maria ROMÁNIA
TÖRÖKORSZÁG (1923 tól)
GÖRÖGORSZÁG
Európa térképe az első világháború után
1919–1920 ban Párizsban tartották az első világháború követő békekonferenciát, amelyen 27 ország képviselői vettek részt. A fő döntéseket a „Négyek Tanácsa” hozta meg.
A versailles i békeszerződés feltételei kemények és megalázóak voltak Németország számára.
Párizsban meghúzták az európai államok új határait, és lefektették a Népszövetség alapjait.
A háború következményeinek felszámolására irányuló törekvés, illetve Európa új politikai és területi átrendezése azonban korántsem volt elfogadható minden állam számára, és az utána következő időszakban újabb nemzetközi feszültségek alakultak ki.
„Megismertettem népem törekvéseit és vágyait.
Könyörögtem, magyaráztam, számtalanszor kardoskodtam, hogy megvédjem érdekeinket.
Eleven képet festettem hazámról”. (Mária királyné a pá rizsi békekonferenciáról)
A 10. oldalon található minták segítségével elemezd Mária királynő szerepét az első vi lágháborúban és a békekon ferencián. Keress két érvet Mária királyné szerepének alá támasztására a románok nem zeti egységről szóló álmának megvalósításában!
Alkalmazom és elemzem
I. Tér és idő
A 35. oldalon található Európa térkép alapján
a. Nevezd meg azokat az új államokat, amelyek az I. világháború után jelentek meg Európa térképén.
b. Magyarázd meg az 1918 után létrejött román állam, Nagy Románia nevét.
c. Készíts időrendi táblázatot a párizsi konferencián 1919–1920 között aláírt békeszerződésekről.
II. Szaknyelv és történelmi forrás
A fogalommátrix egy ismeretlen fogalom tartalmának ábrázolására szolgáló gyakorlat, amely az alábbi mintát követi:
Szó Meghatározás Állítás/javaslat Rajz fegyverszünet a katonai műveletek beszüntetése 1918. november 11-én Németország aláírja az első világháborút lezáró fegyverszünetet.
1. A fenti minta alapján készíts fogalommátrixot a következő fogalmakból: konferencia, békeszerződés, Népszövetség.
2. Elemezd figyelmesen az alábbi forrásokat!
A. „…1919 januárja és jú niusa köz ött Pá rizsban békekonferenciát ta rtottak, amelyen mi ntegy ha rminc or szág kü ldöttei vettek részt. Sem a legyőzött országok, sem a fi atal szovjet köz társaság képviselői nem kaptak rá meghívást. Clemenceau a zzal érvelt, hogy a z oroszok elárulták a szövetségesek ü gyét, és folytatni kell a beavatkozó h áborút, hogy »egészségügyi védőövezetet« a lakítsanak k i a bolsevikok ellen. A plenáris ülések, a 16 sz akértői bi zottság és a kü lönféle bi zottságok (összesen 52) kevésbé fontos szerepet játszanak, mi nt a »Tízek Ta nácsa«, amely az öt g yőztes h atalom – a z Egyesült Á llamok, Nagy-Britannia, Franciaország, Franciaország, Olaszország, Japán és Olaszország – kormányfőiből és kü lügyminisztereiből ál lt. A legfőbb döntéshozó te stület az onban a »Négyek Ta nácsa«, amelynek má rcius 24 ut án Clemenceau fr ancia, Llyod Ge orge br it, Orlando ol asz mi niszterelnök és Wo odrow Wi lson amerikai el nök a ta gja. Wi lson azért ment el személyesen Pá rizsba, hogy megvédje »új diplomáciájának« elveit.”
(Serge Berstein, Pierre Mi lza: Európa történelme)
B. A „Négyek Ta nácsa”
Oldd meg a feladatokat!
a. Az A forrás alapján határozd meg a „Tízek Tanácsának” összetételét!
b. A B forrásból nevezd meg a „Négyek Tanácsának” tagjait!
c. Az A és B forrás alapján nevezd meg a békekonferencia fő döntéshozó testületét!
d. Nevezd meg az 1919–1920 as párizsi konferencián megkötött békeszerződéseket!
e. Sorold fel a békekonferencián aláírt szerződések egyikének két rendelkezését!
3. Megoldották-e a békeszerződések az első világháború kitöréséhez vezető nehézségeket? Az információs és kommunikációs eszközök segítségével keress a nehézségek megoldására alkalmas forrásokat!
Értékelek és alkotok
III. Polgári magatartás
1. Írj egy ötsorost* a béke fogalmának bemutatására.
* Az öt soros első sora egyetlen szóból áll, ez a téma megnevezése. A má‑ sodik sor két szó, amely a téma két jellemzőjét adja meg. A harmadik sor három szóból áll, amelyek a témával kapcsolatos cselekvések. A negyedik sor a témával kapcsolatos érzéseinket fejezi ki, és négy szó. Az ötödik sor egyetlen szó, ami a téma lényegét mutatja meg. Példa: Barát / jó, kedves /, kísér, tanácsot ad, megnyugtat / gondolok rá / hatalom. Saját portfólió
2. Olvasd el figyelmesen az alábbi forrást!
„Wilson elnök »a nemzetközi kapcsolatok új rendszerének megalapozására« irányuló törekvéseivel és hosszú távú el képzeléseivel sz emben a pragmatikus br itek és fő ként a franciák bi ztonsági érdekei ál ltak. En nyire eltérő áll áspontok köz epette a konferencia kü ldöttei ig yekeztek mi ndenki sz ámára el fogadható eg yezségre jutni. Wi lson tételei, amelyeket má r 1918 ja nuárjában megfogalmazott az amerikai kongresszushoz intézett üz enetében (felsorolva a hí res »14 pontot«, amelyre az eljövendő béke épült volna), teljesen új sz ellemben hi rdették a népek ön rendelkezési jo gát, a titkos diplomácia me gszüntetését, a tengeri hajózás sz abadságát, a le szerelést, il letve a »p olitikai f üggetlenség és a t erületi sérthetetlenség kölcsönös biztosítékait i rányozták elő «, mi ndezt eg y »Népszövetség« keretében.”
(Serge Berstein, Pierre Mi lza: Európa története, IV. köt et)
Oldd meg az alábbi feladatokat:
Tanulási napló
Ne felejts el visszalapozni a 11. oldalra!
Virtuális könyvtár
A versailles-i békeszerződés
Az 1919–1920 közötti békekonferencia
a. Nevezd meg a forrásból annak az amerikai elnöknek a nevét, aki a „14 pont” szerzője volt!
b. Sorold fel a forrás alapján az amerikai elnök két javaslatát, ami a béketárgyalások alapját képezte volna!
c. Írj a forrásból két olyan információt, amelyek között ok okozati összefüggés van, kiemelve mindkét in formáció szerepét (ok, illetve okozat)!
d. Készíts projektet az amerikai elnök által a párizsi békekonferencián és a Népszövetség létrehozásakor hirdetett értékekről!
IV. Multimédia és élethosszig tartó tanulás. Tanulni tanulok
1. Olvasd a tankönyv leckéjét öt percig! Beszéld meg az olvasottakat a padtársaddal, és töltsd ki a követ‑ kező táblázatot a füzetedben:
A szöveg által megerősített ismeretek/ információk
A szöveg által cáfolt ismeretek/információk –
Eddig ismeretlen, új ismeretek/ információk +
Bizonytalan ismeretek/új információk, amelyeket érdemes megvizsgálni ?
2. Készítsetek esettanulmányt Európa új térképéről osztálytársaiddal közösen, a multimédiás források ból származó adatok alapján!
1. Nevezd meg a 19. század végén és a 20. század elején létrejött politikai katonai szövetségeket, és jelöld meg tagállamaikat a mellékelt térképen!
2. Nicolae Tonitza román festőművész vázlatát felhasználva padtársaddal közösen készíts rövid leírást egy katona életének első világháborús napjáról!
3. Fogalmazz meg érveket a tudományos felfedezések katonai célú felhasználása mellett és ellen!
4. A kocka móds zer segítségével oldd meg az alábbi feladatokat!
a. Határozd meg a következő fogalmakat: nagy szövetségek, semlegesség, világháború, lövészárkok, fegyverszünet!
b. Nevezd meg az első világháborúban részt vevő feleket!
c. Ismertesd a csatatereket és az azokon végrehajtott főbb katonai műveleteket!
d. Hasonlítsd össze a háborúban részt vevő két politikai és katonai tömb erőforrásait!
e. Elemezd a történelmi személyiségek (katonai, politikai) szerepét az első világháború eseményeinek kibontakozásában!
f. Mutasd be a háború következményeit!
5. A bal alsó kép a háborús propaganda része. Milyen üzenetet közvetít? Kinek szól? Miért? Állíts össze egy nyilvános üzenetet a békéről/háborúról multimédiás eszközök felhasználásával!
Az otthonért és a hazáért!
6. Készíts digitális prezentációt Európa határainak az első világháború utáni alakulásáról! Mutasd be Európa térképének változásait, annak okait és a létrejött új államokat! Saját portfólió.
7. Nézd meg figyelmesen a jobb oldali képet! Mit látsz? Milyen történetet tudnál elmesélni? Keress multimédiás forrásokat az első világháborúról, és derítsd ki, mi a fénykép valódi története!
I. Válaszd ki a helyes választ! Saját portfólió.
1. A 19. század végén és a 20. század elején létrejött két politikai katonai tömb a következő volt:
a. Az antant és a hármas antant; b. Az antant és a hármas szövetség;
c. Az antant és a Három Császár Szövetsége; d. A hármas szövetség és a központi hatalmak.
2. A nyugati fronton zajló katonai műveletekben részt vevő országok:
a. Anglia, Franciaország, Németország; b. Anglia, Oroszország, Ausztria Magyarország;
c. Franciaország, Németország, Oroszország; d. Anglia, Franciaország, Ausztria Magyarország.
3. A román fronton 1917 ben a következő helyszíneken vívtak nagy csatákat:
a. Mărășești, Vaslui, Ojtoz;
b. Mărășești, Nicopole, Mărăști;
c. Mărăști, Mărășești, Ojtoz; d. Mărăști, Vidin, Mărășești.
4. Ekkor tartották első világháborút lezáró párizsi békekonferenciát:
a. 1918–1919; b. 1919–1920; c. 1921–1922; d. 1923–1924.
II. Egészítsd ki a szöveget a zárójelben lévő fogalmakkal: (antant, élelmiszer-, tengeralattjárókkal, emberi, 1917, Verdunnél, belépett, of fenzíva)!
Mivel a háború elhúzódott, 1916-ban a ny ugati fronton újraindult az ... , és a németek ... megtámadták a francia csapatokat. A franciák a Somme folyónál ellentámadással vá laszoltak, am i hat almas ... és anyagi ve szteségekkel já rt. Az ... tengeri blokádot vez etett be, hogy megakadályozza a központi hatalmak ... és nyersanyagszállítását. Megtorlásképpen Németország ... támadta az ant antországokat ell átó hajókat, am i kiváltotta az US A ha ragját, és en nek következtében ... -ben ... a háborúba.
III. Írj kétoldalas esszét a 20. század első két évtizedének nemzetközi kapcsolatairól, az alábbiak figyelembevételével:
nevezd meg a 19. század végén és a 20. század elején létrejött két nagy politikai katonai szövetséget; 1 p.
említsd meg az 1914 ben kezdődött politikai katonai eseményt és annak egyik okát; 1 p.
mutass be két történelmi eseményt, amely az említett politikai katonai esemény során történt; 2 p.
említsd meg a bemutatott politikai katonai esemény két következményét! 1 p.
Önértékelés I. T.
II. T.
III. T. Hivatalból Összesen
A helyes válaszért járó pontok 2 p. (0,5 p. × 4)2 p. (0,25 p. × 8)5 p. 1 p. 10 p.
Ne felejtsd el kitölteni a 11. oldalon található Tevékenység ‑ és viselkedésértékelő lapot! Saját portfólió.
A gondolkodó kalapok módszerével, az osztálytársaiddal közösen készítsétek el az Első világháború című projektet! Saját portfólió.
Fehér kalap: a tények. Keress adatokat a tárgyalt témáról, állíts fel összefüggéseket, tájékoztass!
Feladat: Készíts időrendi táblázatot az első világháborúban részt vevő főbb politikai és katonai szövetségek kialakulásáról!
Piros kalap: Érzések. Kifejezi érzelmeinket, érzéseinket.
Feladat: Hasonlítsd össze a szövetségek és a csataterek alakulását, és állapíts meg legalább két hasonlóságot, illetve két különbséget!
Fekete kalap: Ellenvetések. Ő a bíráló, bemutatja a lehetséges kockázatokat, veszélyeket, azonosítja a hibákat.
Feladat: Mutasd be az új fegyvertípusoknak az emberekre és a környezetre gyakorolt hatását!
Sárga kalap: A pozitív gondolatok. A kreatív, pozitív és építő jellegű gondolkodás jelképe, aki optimistán vizsgálja meg a lehetőségeket.
Feladat: Sorolj fel öt tényezőt, amely meghatározta az életet a lövészárkokban és a hátországi fronton!
Zöld kalap: Új ötletek. Újszerű megoldásokat keres és kínál.
Feladat: Mutasd be Romániát az első világháború idején!
Kék kalap: Tisztázza/kiválasztja a helyes megoldást. Ő a vezető, irányítja a tevékenységet, szabályozza a megbeszélést, levonja a következtetéseket.
Feladat: A tankönyv és a multimédiás források segítségével azonosítsd az alábbi
személyiségek nevét és világtörténelmi szerepét az első világháború alatt!
1. LECKE
A mindennapi élet: a városszerveződés, a vidék, a találmányok és a háztartási élet, a szórakozás, az egészség, a kultúra
• Nők a közéletben
• A mozi: művészet és ipar
• A gazdasági válságok
Állampolgár és állam a demokráciában és az önkényuralomban
• Egy demokratikus modell: az USA
• A kommunizmus. A nácizmus
ISMÉTLÉS
ÉRTÉKELŐ TESZT
PROJEKT
Specifikus kompetenciák: 1.1, 1.2, 2.1, 2.2, 3.1, 3.2, 4.1, 4.2, 4.3.
Az 1937-es párizsi világkiállítás
Mire leszel képes?
Az idő- és a térkoordináták segítségével bemutatni a történelmi tényeket és folyamatokat.
Összehasonlítani a történelmi tényeket és folyamatokat időbeli és térbeli szempontból.
A történelmi források által felismerni a történelmi folyamatok állandóságának és változásának elemeit.
Megvizsgálni a történelmi forrásokat a k ritikai gondolkodás eszközei révén.
Meghatározni az egyes személyiségek és csoportok közötti kapcsolatokat a történelmi események alakulásában.
Bemutatni a folytonosság és a változás elemeit az értékrendszer fejlődésében.
Egyéni vagy csoportos projektekek megvalósítására multimédiás források felhasználásával.
Az együttműködésen, a fegyelmezettségen és a kitartáson alapuló munkamódszereket alkalmazni.
Többféle nézőpontot és kritikai elemzési készséget alkalmazni, hogy megbízható érveken és bizonyítékokon alapuló döntéseket hozz.
Kulcsszavak
HENRY FORD (1863–1947)
Az amerikai autóipar megteremtője. Meglapította a Ford Motor Company-t (1903), és az iparban meghonosította a sorozatgyártáson alapuló tömegtermelést. Ő mondta: „Ha a pénz jelenti számodra a biztonságot, soha nem éred el. Az egyetlen igazi biztonságot, amit valaki elérhet, a felhalmozott tudás, tapasztalat és képesség jelenti.”
IDŐSZALAG
1913 A futószalag
1920 Az első országos rádióadó (USA)
1927 Az első tévéműsor
A két világháború közötti összetett és sokszínű időszakot egy sor jelentős változás és fontos esemény jellemezte, amelyek befolyásolták a világ későbbi fejlődését: békeszerződések, területi változások, gazdasági válság, az önkényuralmak felemelkedése, kulturális és művészeti újítások.
A városok továbbra is kedvező környezetet biztosítottak a modern élet fejlődéséhez, az új technológiák elterjedéséhez és a látványos változások befogadásához. Az iparosodásnak és a vidékről a városokba történő elvándorlásnak köszönhetően gyorsan növekedtek. 1930 után felgyorsult a városiasodás üteme. Számos amerikai városban bevándorlók, főként olaszok, németek, skandinávok és kelet-európaiak telepedtek le. A városi építészetben új és modern stílusok nyertek teret, mint például az Art Deco és a Bauhaus, az épületeken újszerű módon ötvözték a funkcionalitást, a geometrikus formákat és a díszítőelemeket. A városok egyúttal a kulturális élet fontos központjai is voltak.
A vidék/falu világa. Az emberek fő foglalkozását továbbra is a mezőgazdaság jelentette világszerte, így a lakosság nagy része falvakban élt. A gépesített eszközök egyre elterjedtebb használata a mezőgazdasági termelés növekedéséhez vezetett. A falusiak jövedelme igen alacsony volt, és alig fedezte a ruházkodási, az élelmiszer, templomi, oktatási, egészségügyi költségeket és az adókat. A földművesek gyermekei közül sokan beiratkoztak az iskolába, ám igen kevesen látogatták.
Számos országban földreformot hajtottak végre a földek újraelosztása céljából. Az országonként eltérő reformok komoly hatást gyakoroltak a vidék társadalmi és gazdasági szerkezetére. Mivel a jobb munkalehetőség reményében egyre több ember költözött be a falvakból a városokba egyes vidékeken csökkent a falusi lakosság száma. Sok országban korszerűsítették a vidéki infrastruktúrát, utakat, iskolákat és kórházakat építettek, és ez jelentős mértékben javította a falusi életminőséget.
New York, 1930
Találmányok
A két világháború közötti időszak a gyors fejlődés és a technológiai változások korszaka volt, amely számos területen nyitott lehetőségeket. Az új találmányok és felfedezések jelentősen hozzájárultak a társadalom átalakulásához.
A rádió a legnépszerűbb információs, oktatási és szórakoztató eszközzé vált, zenét, rádiószínházi és sportműsorokat sugárzott. Ebben a z időszakban fejlesztették ki a televíziós sugárzás első technológiáit. Ekkoriban új fejlesztések születtek meg a filmkészítésben: a képpel s zinkronizált hang (beszélt hang) és a fejlett filmtechnika. A bakelitlemezek (gramofon) megjelenése forradalmasította a zeneipart, és jobb minőségű felvételeket tett lehetővé.
Az 1920-as években alkották meg az első elektronikus adatkezelő rendszert , ami előkészítette az utat az ezt követő számítógépes forradalom előtt.
A gépkocsi lehetővé tette az emberek számára, hogy nagy távolságokat tegyenek meg, kiránduljanak vagy a szabadban töltsék az idejüket. Az autók, például a Ford T-modelljének tömeggyártása, demokratizálta a közúti közlekedést.
Élet a háztartásokban
A háború után jelentős mértékben megváltozott a nők szerepe a társadalomban és a családban: a nők egyre fontosabb szerepet töltöttek be a gazdaságban. Ez a családi életben is változást hozott, c s ökkent a nők otthon töltött ideje. Az új találmányok, a gáztűzhely, a hűtőszekrény, a mosógép, a kenyérpirító stb. kedvező hatást gyakorolt a háztartások életére. 1927-ben a General Motors által kifejlesztett első háztartási használatra szánt elektromos hűtőszekrény, a „ Frigidaire”, teljesen megváltoztatta az élelmiszerek tárolásának és tartósításának módját. Az 1930-as években jelentek meg a forgódobos automata mosógépek első modelljei is.
A két világháború közötti időszakban is meglehetősen alacsony maradt a foglalkoztatott nők száma, a legtöbbjük a közigazgatásban hivatalnokként, illetve a szolgáltatásokban dolgozott, és főként a kereskedelemben alkalmazták őket.
Hűtőszekrény
A két világháború közötti Szószedet
A szórakozás
A két világháború közötti időszak fontos kulturális változásokkal is járt. Megjelent a jazz mint zenei stílus, romantikus műveket írtak, az Egyesült Államokban Charlestont vagy black bottomot táncoltak, tovább fejlődött a mozi, az utcai színház és a reklám. A mozi minden társadalmi rétegnek szólt. 1927-ig a filmeket nem kísérte hang, a szereplők párbeszédét feliratként játszották le (némafilm). A legnépszerűbbek a vígjátékok, a kalandfilmek (például Tarzan) és a rajzfilmek (például Félix, a macska) voltak Olyan híres színészek játszottak bennük, mint Charlie Chaplin és Harold Lloyd. A sport is egyre inkább az emberek érdeklődésébe került. 1896-ban rendezték meg Athénban az újkori olimpiai játékokat. A háború miatt ugyan félbeszakadtak, de 1920 után négyévente rendszeresen megszervezték őket. Egyre zsúfoltabbak lettek a stadionok, virágzott a profi sport, és megrendezték az első világbajnokságokat. 1930-ban tartották az első labdarúgó-világbajnokságot. Más sportágakban is, például ökölvívásban, teniszben, kerékpározásban, kosárlabdában stb. versenyeket szerveztek.
Az egészség
Az első orvosi kiadványok a 19. század végén jelentek meg, de a háború után megsokszorozódtak, amikor az egészségügyi körülmények és az új típusú
Uruguay válogatottja, az első labdarúgó világbajnok, 1930 betegségek következtében javultak az orvosi módszerek és eszközök, illetve a betegségek kezeléséhez szükséges gyógyszerek. Mivel az emberek egyre többet törődtek egészségük megőrzésével, elkezdtek sportolni.
A kultúra
A tudományok. A fizikában a dán Niels Bohr, aki 1922-ben Nobel-díjat kapott, a kvantumelméletet az atomok fizikájára alkalmazta. A kémiában a tudósok mesterségesen előállították az anyagok többségét, továbbá a szintetikus szálakat, a festékeket, a színezékeket stb. A biológiában felfedezték a hormonokat, az emberi életműködéseket szabályozó anyagokat. 1922-ben az orvostudományban felfedezték az inzulint, ami forradalmasította a cukorbetegség kezelését, 1928-ban pedig Alexander Fleming felfedezte a penicillint. Elterjedt az általános érzéstelenítés és a szervátültetések. Megjelentek a vitaminok, ezek a kémiailag elkülönített és az egészséges emberi fejlődéshez szükséges alapvető anyagok. A repüléstechnikában is jelentős előrelépés történt: az 1930-as években megjelent a sugárhajtású repülőgép. A filozófiában Martin Heidegger német filozófus új látásmódot alakított ki az emberi létről, Karl Jaspers pedig azt állította, hogy az embernek vissza kell térnie önmagához, vagyis személyisége legmélyére. Ebben az időszakban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a történelemtudomány iránt, az emberek meg akarták ismerni a világot, a világháború tényeit és eseményeit, illetve más népeket és civilizációkat. A régészet ősi városokat tárt fel Szíriában, a Közel-Keleten, Afganisztánban, és ezzel bővítette ismereteinket a múltról.
A művészetek. Az irodalom az emberi lét alapvető, fájdalmas témáival foglalkozott. Új irodalmi irányzatok jelennek meg: a szimbolizmus, a dadaizmus (Tristan Tzara), a modernizmus stb. A korszak kiemelkedő írói: André Maurois Franciaországban, Miguel de Unamuno és Ortega y Gasset Spanyolországban, Stefan Zweig Ausztriában, Heinrich Mann Németországban. A francia Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában (1913–1927) című művével megszületett a folyamregény. Az ír James Joyce (Ulysses, 1922) forradalmasította a korabeli regény formáját. A kor másik nagy írója Franz Kafka volt, aki leginkább A per című regényéről ismert, ebben az egyéni lét abszurditását és társadalmi elidegenedését mutatja be. Az Atlanti-óceán túlpartján, az Egyesült Államokban Ernest Hemingway (Búcsú a fegyverektől, Akiért a harang szól, Az öreg halász és a tenger) és F. Scott Fitzgerald (A nagy Gatsby) író alkotott kiemelkedő műveket. A képzőművészetben kiemelkedik Salvador Dalí (szürrealizmus), Pablo Picasso, Georges Braque (kubizmus), Edvard Munch (expresszionizmus) és Constantin Brâncuși, a „modern szobrászat atyja”. Ezek az irányzatok forradalmasították a művészet hagyományos szabályait, és az álmokat, a tudatalattit, az irracionálist, az intenzív érzelmeket hangsúlyozták.
Constantin Brâncuși: A végtelen oszlop
Felfedezem
Az art déco stílusirányzat az építészetben és az alkalmazott grafikákban
A két világháború közötti időszakban hódító art déco stílusra a fényűzés, az elegancia, az egyszerű vonalvezetés, az építészetben főként a pontos geometriai formák, valamint a modern anyagok, például az üveg, a króm, a bronz és a kovácsoltvas használata jellemző. Jól szemléltetik mindezt a felhőkarcolók, amelyek a növekvő gazdasági termelés és népesség, valamint a városok függőleges irányba történő bővítésének célszerű épületei.
A buffalói városháza, USA
A Chaillot palota Párizsban, Franciaország
Észben tartom
A Galeries Lafayette áruház Párizsban
A két világháború közötti időszakban mélyreható kulturális változások mentek végbe.
A városok továbbra is kedvező feltételeket kínáltak a modern életmód kialakulásához, az új technológiák elterjedéséhez és a leglátványosabb változások befogadásához.
A két háború közötti időszak a kultúra, a divat, az életminőség, az erkölcsök és az emberi civilizáció átalakulását idézte elő.
A Chrysler Building (balra), az Empire State Building (jobbra) –megépülésük idején az USA és a világ legmagasabb épületei.
Történelem másképp
Klasszikus frizura- és kalapkészlet az 1920-as évekből
„Választójogot a nőknek!", Annie Kenney és Christabel Pankhurst (Egyesült Királyság) a nők jogaiért kampányol.
Szavazásra jogosult nők, Brazília, 1928
Femina-díjbizottság (Párizs, 1926), amelynek tagja volt Elena Văcărescu, az első nő, aki 1925-ben a Román Akadémia tiszteletbeli tagja lett.
A nők a közéletben
A 20. század első éveit a gondolkodásbeli változások, a nők társadalmi szerepének gyökeres átalakulása, valamint a nők önképének új szemlélete jellemezte. Miután évezredeken át a nők társadalmi szerepét „alábecsülték”, az első világháború végén ez a helyzet kezdett megváltozni, és fokozatosan új irányt vett. Igen jelentős volt a nők áldozatvállalása mind a hátországban, mind pedig a fronton, ahol ápolónőként és katonaként szolgáltak (Ecaterina Teodoroiu, „A Zsil hősnője"). Megváltozott tehát a nők társadalmi szerepe, akik ebben az időszakban egyre jelentősebb szerepet játszottak a közéletben.
A szavazati jog
A szüfrazsett-mozgalom (suffrage = választójog) a nők választójogáért folytatott politikai és társadalmi küzdelem volt. Emmeline Pankhurst és lánya, Christabel Pankhurst vezető szerepet játszott a mozgalomban. Számos országban a nők szavazati jogot nyertek. Az Egyesült Államok például 1920-ban fo gadta el az alkotmány 19. módosítását, amely szövetségi szinten választójogot adott a nőknek. A szavazati jogot a 30 év feletti brit nők 1918-ban kapták meg, majd 1928-ban kiterjesztették minden 21 év feletti nőre.
Politikai szerepvállalás
Eleanor Roosevelt, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök felesége, az amerikai politika nagyhatású alakja, az emberi jogok é s a nemek közötti egyenlőség szószólója volt. Egy további példa Mária román királynő, aki az első világháború alatt jelentős szerepet játszott Románia háborús erőfeszítéseinek támogatásában, illetve a háború végét követő béketárgyalásokon, többek között az 1919-es párizsi békekonferencián.
A feminizmus
A két világháború közötti időszakban bontakozott ki a feminista mozgalom, amelynek olyan neves képviselői voltak, mint V irginia Woolf és Simone de Beauvoir. Ők a nők jogaiért, az oktatáshoz való hozzáférésért és a nemek közötti egyenlőségért küzdöttek. Ebben az időszakban számos feminista szervezet alakult, például az Egyesült Királyságban a Szövetség a Női Jogokért. A művelt női elit Romániában is támogatta a feminista mozgalmat. Romániában a női emancipációs mozgalom legismertebb alakjai Elena Văcărescu, Calypso Botez, Alexandrina Cantacuzino, Eleonora Stratilescu, Maria Buțureanu stb.
Munka és társadalmi szerepvállalás
A nők fontos szerepet játszottak a szakszervezetekben és a társadalmi szervezetekben, amelyek keretében jobb munkakörülményekért, méltányos bérekért és a munkavállalók szociális körülményeinek javításáért küzdöttek.
Oktatás és tudomány
Marie Curie a két világháború közötti időszak kiemelkedő személyisége. Ő volt az első nő, aki két Nobel-díjat kapott (fizikából és kémiából), és aki a radioaktivitás úttörő kutatója volt. Amelia Earhart korának egyik legismertebb pilótája, aki több repülési világrekordot állított fel. A nők a korábbinál nagyobb arányban jutottak be a felsőoktatásba, és egyre jelentősebb számban voltak jelen az egyetemeken és a kutatásban.
Kultúra és művészetek
A nők jelentősen hozzájárultak a két világháború közötti időszak kultúrájához és művészetéhez, például Gertrude Stein és Virginia Woolf az irodalomban, Frida Kahlo, Tamara de Lempicka és Georgia O'Keeffe a festészetben. Marlene Dietrich színésznő a két világháború közötti időszak egyik legnagyobb filmsztárja volt.
Divat és életmód
Néhány irányzat jelentős hatást gyakorolt a nőkre, például a flapper mozgalom (amely a nők függetlenebb és szabad imázsát hirdette) és az art déco. Az 1920-as években Gabrielle „Coco” Chanel kreációival „forradalom” tört ki a női divatban, aki megteremtette a nők új, szabad és modern arculatát. Ő vezette be a női divatba a nadrágot, a dekoltázst, a túlméretezett kézitáskákat, a kétszínű cipőket, az uniszex órákat, a „kis fekete ruhát”, a „Chanel-kosztümöt” stb.
Elemzem és megoldom
1. Nevezz meg három foglalkozást, amelyet a 20. században nők űztek!
2. Hasonlítsd össze a nők ókori, középkori és újkori társadalomban betöltött szerepéről általad ismert tényeket a leckében t alálhatókkal! Állapíts meg két hasonlóságot és két eltérést a nők mai és múltbeli helyzete, illetve szerepe között! Mivel magyarázható a nők jogainak hiánya a múltban? A kérdés megoldásához használd az információs és kommunikációs eszközöket a források megtalálásához!
3. Osztálytársaiddal együtt nézzetek utána Coco Chanel életének és munkásságának! Osszátok meg a feladatokat! Dolgozzatok együtt, hallgassátok meg egymást, állaspontjaitokat támasszátok alá érvekkel! Végül készítsetek naplót a tevékenység során szerzett benyomásaitokról és érzéseitekről! Saját portfólió.
1921-es amerikai látogatásán.
kosztümök
A Jazzénekes számít az első hangosfilmnek. A korábbi filmektől eltérően a hangsáv mellett élő párbeszédet is magában foglal.
Párizs volt az első város, ahol 1895. december 28-án a Grand Caféban kisszámú közönség egy teljesen újszerű eseményen, mozgóképek vetítésen vehetett részt, amit később „filmnek” neveztek el. A munkaidő vége és A vonat érkezése az állomásra című filmek lenyűgözték a közönséget. A filmkamera feltalálója Louis Lumière vegyész volt. A következő évben a Lumière testvérek Európában és az Egyesült Államokban is bemutatták az általuk mozinak elnevezett találmányukat.
Az első filmstúdiót Georges Méliès hozta létre 1897-ben. Az új művészet színészeket, rendezőket, forgatókönyvírókat, speciális hatásokat és technikákat jelentett, és rövid idő alatt valóságos iparággá vált, amely filmek tucatjait és dollármilliárdokat kezdett termelni. Az első filmek rövidek voltak, alig egypercesek, és többnyire egyetlen jelenetet mutattak be. A vetítések a kávézókból a kifejezetten erre a célra épített színházakba költöztek, így 1908-ban már 10 000 mozi működött az Egyesült Államokban. 1911-ig a mozi egyik legismertebb mestere, David Griffith 200 filmet készített, és úttörő szerepet játszott az első, mozgásból készített film (mozdonyra szerelt kamerával), az első western, a horrorfilm, az életrajzi film stb. megszületésében. Az amerikai rendező egyik leghíresebb filmje az 1927-ben készült Szabadnak született
Az első román filmet, a Grigore Brezeanu által rendezett Végzetes szerelme t 1911-ben, majd 1912-ben a Függetlenségi háború címűt Bukarestben mutatták be.
A legismertebb filmstúdiók továbbra is az USA-ban működnek: Hollywood, Nestor Film Company, New York, Universal Studios, Columbia, Paramount Pictures, Walt Disney.
Hollywood aranykorának az 1930–1940-es éveket tartják, amikor a filmipar központjává vált, és olyan klasszikusok születtek, mint az Orson Welles rendezésében készült Aranypolgár (1941) és a Victor Fleming által rendezett Elfújta a szél (1939).
„A
A némafilm a filmművészet korai időszakából kiemelkedik Charlot vagy Charlie Chaplin, Buster Keaton, a híres bajuszos, csokornyakkendős, sétapálcás figura, Harold Lloyd, illetve Stan Laurel és Oliver Hardy, vagyis Stan és Pan, a komikuspár. Ezekben a filmekben fontos szerepet játszottak a színpadi hatások és a pantomim.
A filmvilág meghódította a közönséget, Hollywood az amerikai álomgyárrá vált, a sztárok példaképekké alakultak, a mozi pedig nyereséget termelő iparággá fejlődött.
Walt Disney a film- és szórakoztatóipar történetének egyik legnagyobb alakja volt. 1928-ban készítette el az első rövidfilmet Mickey-ről, a kisegérről, akinek ő kölcsönözte a hangját. Disney neve egyet jelentett a rajzfilmekkel. Híres filmjei és szereplői közé tartozik a Hófehérke és a hét törpe, Minnie egér, Donald kacsa, Goofy, Ariel, A kis hableány, Szimba, Hamupipőke stb.
Az Amerikai Filmakadémia 1929 óta Oscar-díjjal tünteti ki a film üzenetét, a színészi játékot, a kifejezési technikákat és a produkció egészét. A filmművészet egyre vonzóbbá és sokszínűbbé, életmóddá és megélhetési lehetőséggé vált.
Az olyan rendezők, mint Frank Capra, Howard Hawks, Alfred Hitchcock, Fritz Lang, Ernst Lubitsch és Charlie Chaplin sajátos stílusú, jelentős alkotásokat hoztak létre ebben az időszakban, és mérföldkőnek számító filmekkel járultak hozzá a filmművészet fejlődéséhez.
Ebb en az időszakban olyan híres színészek voltak a filmvászon sztárjai, mint G r eta Garbo, Clark Gable, Marlene Dietrich, Errol Flynn és Bette Davis.
1. Nevezz meg két technikai fejlesztést, ami hozzájárult a filmipar fejlődéséhez!
2. Nézz utána az internetes forrásokban, és nevezz meg két filmet, amelyben a nagy színész, Charlie Chaplin szerepelt!
3. Beszéld meg osztálytársaiddal, hogy milyen képregény- vagy rajzfilmhősök gyakoroltak rátok nagy hatást gyerekkorotokban!
4. Keress rá az interneten, és készíts portfóliót (10 példa) a filmművészet korai időszakában született filmekből!
5. Olvasd öt percen át a Filmgyártás: művészet és ipar című esettanulmányt! Beszéld meg az olvasottakat padtársaddal, és töltsd ki az alábbi táblázatot a füzetben!
A szöveg által alátámasztott ismeretek/ információk
A szöveg
által megcáfolt ismeretek/információk –
Új, korábban ismeretlen információk +
Bizonytalan, új ismeret/ információ, amit érdemes megvizsgálni ?
Személyiség
JOHN MAYNARD KEYNES (1883–1946)
Brit közgazdász. Elméletei jelentős hatással voltak a modern gazdaságelméletre és számos kormány költségvetési politikájára a gazdasági válságok kezelésében, különösen az 1929–1933-as nagy gazdasági világválság idején.
A gazdasági válságok meghatározó és kritikus pillanatok, átfogó és összetett társadalmi jelenségek a kapitalista társadalmak fejlődésében. A gazdasági válság kialakulásának okai a társadalom összes s zintjén fennálló kölcsönös függőségek, a korábbi egyensúly felbomlása, a gazdaság működésének gyökeres felborulása. A munkaviszonyok romlása, a gazdasági rendszer korábbi megszervezésének és működtetésének ellehetetlenülése szerkezetátalakításhoz, költségvetési megszorításokhoz, továbbá jelentős gazdasági, társadalmi és politikai változásokhoz vezet. A gazdasági válságok alapjaiban alakítják át az emberek életkörülményeit, és arra kényszerítik a társadalmakat, hogy új alkalmazkodási és gazdaságteremtő képességeket fedezzenek fel, hogy megváltoztassák a gazdasági rendszer szerkezetét, az értékrendet, új munkaszervezési stratégiákat dolgozzanak ki a gazdasági innováció erőinek támogatására. Az első világháború utáni társadalom gazdasági fejlődése négy szakaszra osztható.
A. 1919–1922 (1924) – a háború utáni fellendülés
A Nagy Háború alatt a világgazdaság hatalmas károkat szenvedett, ez magas inflációhoz, valutaértéktelenedéshez és árnövekedéshez vezetett. Csökkent a termelés, a munkaerő pedig visszaesett. Épületek, hidak, vasutak, gyárak, mezőgazdasági területek és erdők pusztultak el. Mindehhez hatalmas emberi veszteségek is társultak. A háború után igyekeztek átállni a hadigazdálkodásról a békeidőbeli termelésre, ez a jelenség az „átállási válság” néven ismert. Ez a legtöbb európai országban bekövetkezett, főként azokban, ahol harcok folytak: Franciaország, Belgium, Németország, Szerbia, Lengyelország, Románia, stb. Egyes országokat, például az USA-t és Japánt kevésbé érintette a válság, mivel fejlettebb gazdasággal és sokoldalú iparral kerültek ki a háborúból. A nemzetközi kereskedelemben a dollár lett a fizetőeszköz.
A munkanélküliség aránya az USA-ban 1910–1940 között
B. 19 24–1928 között Európa és a világ g azdasága fejlődött, és visszaszerezte a világkereskedelemben elvesztett részesedésének jelentős részét. Ez a gazdasági egyensúly és a jólét időszaka volt.
Bukarest, a Magheru körút a két világháború közötti időszakban
C. Az 1929–1933 -as éveket egy újabb gazdasági válság jellemezte, ám ezúttal a túltermelés miatt, és ez különösen az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Németországot sújtotta. Romániát is súlyosan érintette a válság, amely minden társadalmi rétegre kiterjedt, nőtt a munkanélküliség, és számos vállalat csődbe ment. Az 1929-es nagy gazdasági világválság a történelem egyik legpusztítóbb és legsúlyosabb gazdasági válsága volt, amely jelentős hatással volt a világgazdaságra és a társadalomra. A nagy gazdasági világválság 1929. október 24 -én („fekete csütörtök”), a New York-i tőzsde összeomlását követően drámaian visszaesett a világgazdasági tevékenység, gyorsan emelkedett az infláció és a munkanélküliség, számos bank csődbe ment. A világ ipara részben Európán kívülre tevődött át, új versenytársak jelentek meg, például Japán és Kína. Az árukat, amelyeket az európai beszállítók már nem tudtak előállítani, Európán kívüli gazdaságok gyártották le. Európa többé már nem volt a világ üzeme, és az Egyesült Államok lett a világ vezető hitelezője. Az Újvilág nyersanyagszállító országai árutermelőkké váltak, és versenybe szálltak az ipari hagyományokkal rendelkező országokkal. Ebben a helyzetben a munkavállalók kollektív munkaszerződések révén követeltek védelmet a munkanélküliség ellen, hogy jobb munkakörülményeket biztosítsanak számukra. A munkásosztály elégedetlenségének kifejezési formájává a sztrájkok váltak. Ebben az időszakban jelentős számban fordultak elő munkaügyi viták, ami a legtöbb országban a szociális törvénykezés megváltoztatásához vezetett. Szakszervezetek, szövetkezetek és egyesületek jöttek létre a munkásosztály védelmére, illetve elszegényedésének megakadályozására. A válságnak a gazdaságba történő állami beavatkozás új politikája véget vetett, amit az USA-ban New Deal néven hirdettek meg. D. 1934 és 1938 között Európa gazdasági növekedése sok tekintetben megújította a társadalom teljes szerkezetét, gyökeresen megváltoztatva a kontinens államait.
Munkanélküliek várakoznak a népkonyhán, Chicago, USA, 1931
Union Bank, 1931, USA
Elemzem és megoldom
1. Nézz utána a magyar nyelv értelmező szótárában (https://mek.oszk.hu/adatbazis/ magyar-nyelv-ertelmezoszotara/szotar.php), és határozd meg a következő fogalmakat: gazdaság, infláció, túltermelés, munkanélküliség, csőd, tőzsde, sztrájk! Találkoztál már ezekkel a fogalmakkal? Milyen összefüggésben? Tudnál példákat mondani?
2. Ér velj egy körülbelül ötsoros szövegben, hogy miért a dollár lett a világkereskedelemben használt fizetőeszköz!
3. Végezz kutatást, amely az 1929–1933-as gazdasági válság idején Romániában zajló hétköznapi élet jellemzőit tárja fel! Saját portfólió.
Alkalmazom és elemzem
I. Tér és idő
Képzeld el, hogy időben visszautazol a két világháború közötti időszakba!
a. A világ melyik földrajzi térségébe mennél vissza?
b. Keresd meg a kiválasztott térséget a világtérképen!
c. Ismertess egy érvet, amiért ezt az úti célt választottad!
d. Nevezz meg a választott térség fejlődéségre jellemző két eltérést a jelenhez képest!
II. Szaknyelv és történelmi forrás
Olvasd el figyelmesen az alábbi forrásokat.
A. „Vagy elismerjük, hogy a nő egyetlen jogos szerepe, hogy feleség és anya legyen, akkor pedig a férfiaknak az a kötelességük, hogy feleségül vegyék őket és gondoskodjanak a megélhetésükről, vagy pedig elismerjük, hogy a férfiak miatt a nők nagy része nem képes ezt a küldetést betölteni, és megnyitjuk számukra a lehetőséget, hogy eltartsák magukat.”
(C. V. Ficșinescu beszéde, Iași, 1898. március 29.)
B. „Az 1920-as évek hatalmas változásokat hoztak Amerikában. A nők nem sokkal korábban nyertek szavazati jogot. A felsőbb osztályok tagjai számára az élet egy álom volt: »A partik pazarabbak... a tempó gyorsabb, a show-k nagyobbak, az épületek magasabbak voltak.« ( F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby). Az új pénzáramlás felpezsdítette a gazdaságot. A soványabb pénztárcájúak lelkesedéssel fogadták a részletfizetési rendszert, amivel új autókért, rádiókért és más árucikkekért tudtak fizetni.”
(National Geographic: Világtörténelem, IV. kötet)
C. „A háború által okozott megrázkódtatás nyomán a művészek és írók az újdonság és a felszabadulás vágyának megszállottjaivá válnak, tágítani akarják látókörüket, avantgárd, eredeti eszméket képzelnek el... Minden lázas kísérletezéssé válik: futurizmus, kubizmus, dadaizmus, expresszionizmus, szürrealizmus... A zord valóság visszahozta az irodalomba a társadalmi témákat: a forradalmat, az inflációt, a munkanélküliséget, a középosztály elszegényedését... A mozi – főként a hangosfilmek megjelenése után – és a rádió a könyvkiadás versenytársává vált. A rendkívül nagy példányszámú és megfizethető árú hetilapok versenyre keltek a könyvekkel.”
(Maurice Baumont: Modern civilizációk)
D. „A két világháború között tovább fejlődött az ipar, és egyre inkább ki tudta elégíteni a fogyasztói igényeket. [...] Mivel a városok egyre nagyobb szerepet játszottak a gazdaság szervezésében és működtetésében, növekedett a városi népesség. Még a mezőgazdaság is a változás jeleit mutatta: a hagyományosan gabonatermelésre épülő földművelés fokozatosan elmozdult a zöldségtermesztés és az ipari növények termesztése irányába. A román társadalom fokozatosan a városiasodás útjára lépett.”
(Mihai Bărbulescu, Dennis Deletant: Románia történelme)
E. „A világgazdasági válság általános volt: ennek külső jelei az ipari termelés drámai visszaesése, az addig ismeretlen arányú munkanélküliség, a mezőgazdasági piacok és a nyersanyagárak, a bankok és a vállalkozások csődbe jutása. A világkereskedelemben az első világháborút túlélt összes szabadkereskedelmi felépítmény összedőlt.”
(Imanuel Geiss: Világtörténelem)
Oldd meg az alábbi feladatokat:
a. Az A és B források felhasználásával mutasd be a nők helyzetének változását a 20. század első évtizedeiben!
b. A B forrásból említsd meg szabadidő eltöltésének két módját a két világháború közötti időszakban!
c. Nevezz meg két kulturális irányzatot és két médiumot (informáló eszközt), amelyekre a C forrás utal!
d. Mu tass rá a D forrásból egy, a mezőgazdaságban végbemenő változásra!
e. Sorold fel a gazdasági válság két külső jelét az E forrás alapján, és azt, hogy ez miként jelentkezik a világkereskedelemben!
f. Írj ki a D forrásból két olyan információt, amelyek között ok-okozati összefüggés van, kiemelve mindkét információ szerepét (ok, illetve okozat)!
g. Hasonlítsd össze az A – E forrásokból származó adatokat, majd állapíts meg két hasonlóságot, illetve két eltérést az emberi közösségek fejlődésében az első világháború és a két világháború közötti időszakban, valamint a 20. század harmadik és negyedik évtizede között!
Értékelek és alkotok
III. Polgári magatartás
1. Nézd meg a mellékelt képet! Ez egy olyan 20. század eleji foglalkozást ábrázol, amit ma már nem űznek. Sorolj fel további három szakmát, és magyarázd meg, miért tűntek el! Nevezz meg egy olyan szakmát, ami a két világháború közötti időszakban alakult ki! Tudsz-e véleményt alkotni a megadott válaszok alapján? Mi lenne az?
Cipőpucoló
2. Osztálytársaiddal közösen végezzetek kutatást a településetek mindennapi életének jellemzőiről, beleértve a két világháború közötti időszak embereit, épületeit, szokásait stb.!
IV. Multimédia és élethosszig tartó tanulás. Tanulni tanulok
1. Internetes források segítségével padtársaddal együtt töltsd ki a füzetben „A tavirózsát” a minta alapján.* Saját portfólió.
* A „tavirózsa” egy téma kidolgozásának módszere. A témát a tábla/lap közepére írjuk. Kezdetben az első nyolc sziromra az óramutató járásával megegyező irányban felírjuk az ötleteket/adatokat/személyiségeket stb. A nyolc ötlet/információ/ s zemélyiség lesz a másik nyolc szirom központi témája.
2. Nézz utána a multimédiás forrásokban, és derítsd ki, mi a közös a két világháború között alkotó öt művészben.
Tanulási napló Ne felejts el visszalapozni a 11. oldalra!
Virtuális könyvtár
A két világháború közötti táncstílusok
A nagy gazdasági világválság
A két világháború közötti
A. A mindennapi élet
B. A városok szerveződése
C. A vidéki világ
D. Találmányok
E. Élet a háztartásokban
F. A szórakozás
G. Az egészség
H. A kultúra
Kulcsszavak
Személyiség
FRANKLIN DELANO ROOSEVELT (1882–1945)
Az Egyesült Államok
elnöke 1933–1945 között.
A demokratikus elvek védelmezője volt, és New Deal politikájával hozzájárult a gazdasági válság leküzdéséhez, majd a náci Németország legyőzéséhez a második világháborúban. Ő az egyetlen az USA történetében, aki négy egymást követő ciklusban volt elnök.
1917 A bolsevik forradalom
1922 Mussolini átveszi a hatalmat Olaszországban
1933 Hitler kancellár lesz
A két világháború közötti időszakban nagy változások történtek a társadalomban, a politikai pártok életében, az emberekkel való kommunikációban, a politikai élet szereplői közötti kapcsolatokban, a polgárok által a politikai vezetők, az állami intézmények munkájának és az általuk vállalt kormányprogramok teljesítésének értékelésére szolgáló kritériumok hierarchiájában.
A férfiak általános választójoga (egyes országokban a nők is szavazhattak), a közérhető, konkrét, a mindennapi életéhez kötődő politikai közbeszéd, valamint a politikai vezetők pragmatikus politikája, amely a választói igények kielégítését célozta, a hatalmi berendezkedés új mechanizmusait hozta létre, amelyek a polgárok elvárásainak megfelelő t ársadalmi hatásokat eredményeztek. Az első világháború végén demokratikus rendszerek jöttek létre néhány újonnan alakult közép- és kelet-európai államban, például Csehszlovákiában. Az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország, Románia stb. továbbra is megőrizte demokratikus rendszerét.
A két világháború közötti időszakot azonban a tekintélyelvű vagy diktatórikus (Lengyelország, Jugoszlávia, Ausztria stb.) és önkényuralmi (Olaszország és Németország) rendszerek kialakulása jellemezte, beleértve az új európai államokat is. A 20. század első évtizedei a demokrácia és az önkényuralom szembenállásaként jellemezhetőek.
A demokrácia a nemzeti szuverenitás elvén alapuló politikai rendszer (a nemzet az államot választott képviselőin keresztül kormányozza, az államon belüli hatalommegosztás és a törvény előtti egyenlőség elve alapján). Ez elválaszthatatlan az emberi és állampolgári jogok tiszteletben tartásától. A hatalommal való szembeszegülés joga ugyanolyan természetes a demokráciában, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, és egy közösség azon jogát jelenti, hogy saját sorsáról döntsön.
A párizsi világkiállítás, 1937
Egy demokratikus rendszerben a szavazóknak választaniuk kell a politikai pártok és az uralkodó elit által kínált lehetőségek közül. A hatalom megszerzése a parlamenti választások megnyerésével történik. A legitimitás alapja a választójoggal rendelkező polgárok. A demokráciában a hatalom az emberektől származik, és a hatalmon lévők nem irányíthatják az állam intézményeit a lakosság akarata ellenére. A választások révén a szavazati joggal rendelkező polgárok megbüntethetik az uralkodó elit politikai hibáit és a hatalom arroganciáját.
Szavazóhelyiség Ohioban, USA (1920)
A néphatalmat jelentő demokrácia az uralmon levők és a civil társadalom közötti állandó párbeszédként, a képviseleti kormányzat legitimálásáért folytatott erőszakmentes küzdelemként m ű ködik, amely a közmegegyezésen és a népszuverenitáson alapul. Folyamatosan szembe kell néznie a politikai, társadalmi és gazdasági kihívásokkal, és megoldást kell nyújtania a társadalomban felmerülő problémákra. A demokratikus államok alkotmányai számos jogot és szabadságot biztosítottak a polgárok számára. Ezek újabb lépést jelentettek a demokrácia megerősítése felé ezekben az államokban. A demokratikus államok alaptörvényeiben a politikai hatalom az erőforrások, a tartalom és a kifejezési formák révén legitimitást és tekintélyt biztosított az uralkodó elit számára. Ez az oka annak, hogy egyes európai országok erősödő demokráciáiban a legitimitás hiánya arra késztette az embereket, hogy a polgári engedetlenség különböző formáit, például kormányellenes tüntetéseket, egy bizonyos törvény vagy kedvezőtlen politikai döntés elleni tiltakozásokat szervezzenek meg.
Ebben az időszakban egyes országokban a fejletlen polgári szellem, a politikai kultúra alacsony szintje, az államfejlődés hagyományelvű felfogása kedvezőtlenül befolyásolta a két világháború közötti demokráciákat.
A parlament a legfontosabb intézmény egy demokratikus államban. A képen: a brit parlament épülete
A DEMOKRATIKUS RENDSZEREK JELLEMZŐI reprezentativitás alkotmányok szabad választások többpártrendszer demokratikus jogok és szabadságjogok a hatalmi ágak szétválasztása
Szószedet
Választópolgárok
Legitimitás
AZ ÖNKÉNYURALMI RENDSZEREK JELLEMZŐI
egyetlen párt (állampárt)
terror politikai rendőrség
a polgárok jogainak és szabadságjogainak megsértése személyi kultusz
Az önkényuralom arcai
Vlagyimir Iljics Lenin (1870–1924) (balra) és Joszif Visszarionovics Sztálin (1878–1953).
Adolf Hitler (1889–1945)
Náci katonai parádé
Az önkényuralom. Mivel az első világháborút követően Európa a demokratikus gyakorlat elhúzódó hiányával, súlyos politikai és diplomáciai válságokkal, hatalmas anyagi pusztulással és emberveszteségekkel, valamint a versailles-i békerendszerrel szembeni közvélemény elégedetlenségével szembesült, egyes országokban, melyekben a társadalom nélkülözte a demokrácia gyakorlatát, önkényuralmi rendszerek jöttek létre.
A világháború időszakában lezajlott bolsevik forradalom (1917. október 25./november 7) következtében O r oszországban létrejött a világ első szélsőbaloldali (kommunista) állama, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (1922). Olaszországban a Benito Mussolini vezette Nemzeti Fasiszta Párt szélsőjobboldali rendszert vezetett be (1922). Németországban Adolf Hitler, a náci párt vezetője 1933 januárjában kancellár/miniszterelnök lett (1933).
Mussolini csapatszemlét tart az olasz–etióp háború idején (1935–1936)
A totalitárius diktatúrák létrejötte Oroszországban, Olaszországban és Németországban az államhatalom átvételével valósult meg. Az önkényuralmi rendszereket az egyéni szabadságjogok elnyomása, a hatalmi ágak szétválasztási elvének megsértése, az állampárt mindenre kiterjedő diktatúrája, a legfőbb vezető személyi kultusza, a fizikai elnyomás, a politikai terror és manipuláció, az ellenzék és a civil társadalom felszámolása jellemzi.
A szélsőbaloldali és a szélsőjobboldali önkényuralmi rendszerek új politikai valóságot teremtettek a kontinensen: a történelemben példátlan módon veszélybe sodorták az embert mint politikai lényt, átpolitizálták az egész társadalmat, és az élet minden területe fölött állami ellenőrzést vezettek be. „Minden az államon belül, semmi azon kívül!” – hirdette Mussolini. A z összes tömegtájékoztatási eszközt (sajtó, rádió, televízió) egyetlen párt és a cenzúra tartotta ellenőrzése alatt. Az államban kizárólag a hivatalos ideológia volt elfogadott, amelyet állandó propaganda támogatott és a politikai rendőrség védelmezett. A gazdasági tevékenységek és foglalkozások az államnak voltak alárendelve, és elválaszthatatlanná váltak a pártideológiától.
Az önkényuralmi rendszerekre jellemző másik politikai gyakorlat a személyi kultusz. A legfőbb vezetőt eszményítik és imádják. A vezető fotói, festményei és szobrai mindenütt jelen vannak a köztereken, és a vele kapcsolatos jelképeket erőteljesen népszerűsítik. A hivatalos propaganda a nép megmentőjeként ábrázolja. Az embereket gyakran arra kényszerítik, hogy hűséget esküdjenek a vezetőnek, és elismerjék felsőbbrendű hatalmát.
A z önkényuralom az embertelen, az ideológiailag átnevelt, a diktatúrának behódolt bűnös rendszert hozta létre, amelyben a túlélési ösztön és az önzés elfogadtatta az embertársak áldozattá válását. Ez a rendszer az emberekben a félelem, illetve a mások iránti részvét hiányának vírusát ültette el.
1. Politikai részvétel és képviselet
A z állampolgároknak joguk van választásokon részt venni, hogy megválasszák politikai vezetőiket és képviselőiket. Ezek a választások lehetnek elnöki, parlamenti, helyi és egyéb választások. A polgárok szavazataiért versengő politikai pártok rendszere működik, amelyek politikai lehetőségeket és alternatívákat kínálnak. A polgárok maguk is indulhatnak a választásokon, ha megfelelnek bizonyos jogi követelményeknek.
2. Egyéni jogok és szabadságjogok
F. D. Roosevelt elnök aláírja a társadalombiztosítási törvényt.
Az alkotmány és a törvények olyan alapvető jogokat biztosítanak a polgárok számára, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a vallásszabadság, a magánélethez való jog és a hátrányos megkülönböztetés elleni védelem. A független igazságszolgáltatás és a hatalmi ágak szétválasztása megvédi a polgárokat a kormányzati visszaélésektől.
3. Az állampolgárok ellenőrzése a kormány felett
4. Nyí lt és részvételi kormányzás
1. A politikai részvétel elnyomása
A választások valójában csak formálisak, ahol az ellenzéki pártokat vagy jelölteket ellehetetlenítik vagy betiltják, és a hivatalban lévő párt vagy vezető valódi verseny nélkül nyer. A hatalom többnyire egyetlen vezető, egyetlen párt vagy elit kezében összpontosul, és a polgároknak kevés vagy semmilyen befolyásuk nincs a döntéshozatali folyamatra.
2. Az egyéni jogok korlátozása
A szigorú sajtócenzúra és az információk ellenőrzése megnehezíti az eszmék és vélemények szabad áramlását. Jellemző rá a szólásszabadság elnyomása és a politikai ellenfelek üldözése, illetve a kormányzat bírálata büntetendő.
3. Az állampolgárok feletti teljes állami ellenőrzés
4. A hatóságok erőszakos uralma a polgárok felett
Náci Németország – náci zászlóvivők vonulnak be a párt nagygyűlésére Nürnbergben, 1933
Észben tartom Történelem másképp
Egy állam lakóit, akiknek polgári és politikai jogaik és kötelezettségeik vannak az adott állammal szemben, állampolgároknak nevezzük.
A demokratikus állam számos szabadságot és jogot biztosít a polgároknak.
A s zélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali önkényuralmi rendszerekben a hatalom egyetlen személy vagy egy kis csoport kezében van.
Szovjet plakát: „Lenin elvtárs megtisztítja a földet a szeméttől”, 1920 november, Mihail Cseremnyik, Viktor Deni
B. Munkás dolgozik egy New York-i felhőkarcoló építkezésén.
A Nagy Háború után az Amerikai Egyesült Államok a világ vezető ipari és pénzügyi hatalmává vált. A két háború közötti időszakban az USA folytatta az elszigetelődés politikai hagyományát. Woodrow Wilson demokrata elnök (1913–1921) alatt az USA nem írta alá a versailles-i békeszerződést (1919), és nem lett a Népszövetség tagja. Továbbra is szövetségi állam, működő liberális demokrácia és képviseleti politikai rendszer maradt. Az amerikai demokrácia az 1787-es alkotmány szellemében a szabadság és az egyén tiszteletben tartásának parancsát hirdette. Mindvégig szerves kapcsolatot biztosított az állami intézmények és az állampolgárok között, fenntartotta a hatalmi ágak szétválasztását és egyensúlyát, az oktatáshoz való szabad hozzáférést, biztosította az egyéni jogokat és a sajtószabadságot, ezáltal megakadályozta, hogy az európai országokhoz hasonló önkényuralom felé sodródjon.
Az USA politikai rendszere szövetségi köztársaság, ugyanakkor elnöki rendszer, mert a végrehajtó hatalom az Egyesült Államok elnökének a kezében van, aki az államfő, a kormányfő és a fegyveres e r ők főparancsnoka. Az amerikai demokrácia sajátos jellemzője a Demokrata Pártból és a Republikánus Pártból álló „kétpártrendszer”. A két világháború közötti időszakban minden amerikai elnökválasztást ők nyertek, és ők irányították az amerikai kongresszust. A nagy gazdasági világválság és a New Deal óta a Demokrata Párt általában balközép, míg a Republikánus Párt jobbközép pártént határozza meg magát az amerikai politikában.
C. „Akik az embernek többségének egy maroknyi vezető által történő uralmán alapuló kormányzati rendszert akarnak létrehozni..., ezt új rendnek nevezik. Ez azonban nem új és nem is rend.”
Franklin Delano Roosevelt, amerikai elnök
Politikai téren az Egyesült Államoknak 1918–1939 között 10 évig demokrata, 12 évig pedig republikánus elnöke volt. 1920 novemberében tartották a háború utáni első választásokat, amelyeken először ve ttek részt nők, akik fokozatosan felszabadultak a jogi és társadalmi korlátozások alól.
Az 1921–1929 közötti időszakot az általános jólét, vagyis a növekvő életszínvonal, a műszaki fejlődés széleskörű elterjedése, az ország villamosítása, új utak és repülőterek építése jellemzett. A városok jelentősen megváltoztak, üzleti negyedek, felhőkarcolók épültek, új közlekedési eszközök jelentek meg, de voltak külvárosaik is, ahol a bevándorlók éltek.
A z amerikai életmód sajátos arculatot nyert: a legtöbb átlag-amerikai rendelkezett autóval, háztartási gépekkel, rádióval, telefonnal. Szerette a sportot, a Charlestont, szabadidejében bokszmeccsekre, amerikai focira, baseballra, jazzklubokba, moziba járt, a sajtót és főként a folyóiratokat olvasta. Ez az életmód a mozinak köszönhetően gyorsan elterjedt, és „a világ amerikanizálódott”.
Az 1929–1933-as nagy gazdasági világválságba beleremegett az amerikai politikai és gazdasági élet. Sokként hatott minden gazdasági ágazatra és társadalmi osztályra, az amerikai lakosság széleskörű elemeire, vagyis mintegy hatvanmillió emberre. Bizonyos csoportokat a zonban a többieknél súlyosabban sújtott, a színesbőrű amerikaiak mintegy fele munkanélküli volt. Ezzel párhuzamosan a faji erőszak is emelkedni kezdett.
D. A Franklin Delano Roosevelt-emlékmű. Kenyérre váró emberek az 1929–1933-as nagy gazdasági világválság idején.
Ennek eredményeképpen az állam beavatkozott a gazdasági és társadalmi életbe, hogy megoldást keressen a válságra. Az 1932-es elnökválasztáson mind a demokrata, mind a republikánus párt visszafogott kampányt folytatott. A demokraták Franklin Delano Roosevelt (1933–1945) révén kerültek vissza a Fehér Házba. Roosevelt választási programja számos újdonságot tartalmazott: a banki és tőzsdei műveletek kormányzati ellenőrzését, az üzleti életbe való beavatkozást, az üzleti élet és a szövetségi kormány együttműködését a költségvetés kiegyensúlyozására, valamint a különböző gazdasági ágazatokba való kormányzati beavatkozást, vagyis a New Deal néven ismert politikát. Ez három reformprogramot foglalt magában: a segélynyújtást, a gazdaság helyreállítását és reformokat, valamint a nők és gyermekek számára létrehozott szociális programokat. Az amerikai elnök által kezdeményezett gazdaságpolitika révén társadalombiztosítási rendszereket hoztak létre, és átszervezték a bankintézeteket. A fogyasztás élénkítése céljából Rooseveltnek sikerült a 12 millió állástalan számára munkahelyet biztosítania. Huszonnyolc gátat és vízerőművet építettek, több ezer hektárnyi területet erdősítettek újra, országszerte építkezések indultak, hogy foglalkoztatni tudják a munkanélkülieket.
Ezek az intézkedések az Egyesült Államok gazdasági fellendüléséhez vezettek, és növelték az amerikaiak Roosevelt elnökbe vetett bizalmát.
Elemzem és megoldom
1. Nevezd meg a két világháború közötti amerikai politikai rendszert és az általa képviselt két értéket!
2. Szervezz vitát az osztálytársaiddal az „amerikai életmód” három jellemző eleméről a fellendülés éveiben!
3. Beszéld meg osztálytársaiddal a következő idézetet: „Az egyetlen dolog, amitől félnünk kell, maga a félelem.” (Franklin Delano Roosevelt – 1933. március 4.) Milyen történelmi helyzetben mondta ezeket a szavakat az amerikai elnök?
4. Határozd meg a New Deal fogalmát, és multimédiás források segítségével keress három olyan építményt, ami ennek a politikának köszönhetően valósult meg az USA-ban!
5. Nézd meg figyelmesen a D forrást! Mit látsz? Milyen történetet mesél el a kép? Milyen történetet tudnál te elmesélni? El tudsz képzelni egy párbeszédet?
A kommunizmus
1917-ben valósággá vált a kommunizmus eszméje, amikor az Orosz Birodalom lett a világ első kommunista állama. A bolsevik államcsíny után bevezették a Tanácsköztársaságot (1917. október 25./november 7.).
Az új szélsőbaloldali ideológia (kommunizmus) által hirdetett társadalmi rendszerben nem léteztek társadalmi osztályok, eltörölték a magántulajdont, megszüntették a szabad vállalkozást, a gazdaságot a kommunista párt által előírt fejlesztési irányelvek alapján irányították, és ötéves ter vek alapján központosították.
A Karlag Emlékmúzeum, amely a kazahsztáni Karagandában, a szovjet Gulag egyik legnagyobb kényszermunkatáborának egykori helyszínén található.
A kezdeti években az államot a kommunista párt, illetve egyetlen vezetője, Vlagyimir Iljics Uljanov (Lenin) főtitkár irányította, utóbbit 1922-től Joszif Visszarionovics Dzsugasvili (Sztálin, vagyis „Acélember”) követett. Hatalmának biztosítása érdekében Sztálin megölette politikai ellenfeleit. Bevezette a cenzúrát, a politikai üldözést, a munkatáborokat és a rendőrterrort. Gazdaságpolitikája megszüntette a gazdasági szereplők szabadságát, és az erőszakos kollektivizálás és iparosítás révén a Szovjetunió modernizálására törekedett. A falusi magántulajdon elkobzásának folyamata a szovhozok, illetve kolhozok elnevezésű társulások létrehozásához, majd a kulákok, vagyis a jómódú parasztok tömeges legyilkolásához vezetett.
Igen fontos szerepet játszott a nehézipar és a gépgyártás, bevezették az ötéves terveket. A Szovjetunió 1936-os alkotmánya megteremtette az önkényuralmi rendszer jogi kereteit, amelyben a hatalmat egyetlen párt, Sztálin pártja gyakorolta, amely minden tevékenységi területet és a sajtót is ellenőrzése alatt tartotta.
A rendszer ellenzőit letartóztatták, megkínozták, kivégezték vagy a rettegett szibériai börtönökbe (Gulag) küldték. A kommunizmus a halál birodalma volt. Sztálin nagy terrorja világos példája volt e gyilkos rendszer céljainak. Az államot, az egyes régiókat és az intézményeket a kommunista nomenklatúra irányította, akiknek tagjai külön lakónegyedekben éltek, é s a munkásokhoz képest többletjogokat élveztek. A párttagok által hirdetett kommunista propaganda mindenütt jelen volt.
Nemzetközi téren a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” jelszóval fémjelzett szovjet kommunista eszmerendszer az egész világon elterjedt, és néhány or szágban, különösen a második világháború után kommunista rendszerek bevezetését segítette elő.
A Szovjetunió kényszermunkatáborainak térképe
A. „A legfeltűnőbbek azok a végzetes hasonlóságok, amelyek a terrorendszer kiépítésével jöttek létre: a Gulag és a koncentrációs táborok a terror szovjet és német eszköztárának csupán eltérő változatai voltak. Ez odáig fajult, hogy valakinek a nevét számmal helyettesítették. Mindkettőben közös volt a »mindhalálig munka« elve, még ha a Gulag esetében ez nem is párosult a nemzetiszocialista táborok bejáratánál kifüggesztett cinikus jelmondattal: »A munka felszabadít«. Mindkettőben közös volt az őrökre, a foglyokra és családtagjaikra rákényszerített hallgatás, és ezért a koncentrációs táborok a legszigorúbb államtitoknak számítottak.”
(Imanuel Geiss: Világtörténelem)
A nácizmus az 1933 és 1945 között Németországban bevezetett politikai rendszer volt. Egy új ideológia, amely az úgynevezett árja kultúra meg valósítását, egy tekintélyelvű, nacionalista állam létrehozását, illetve egy merev, mindent átfogó, négyéves terven alapuló gazdasági s zerkezet kialakítását, a terror és erőszak alkalmazását a zsidókkal, a politikai ellenfelekkel szemben, nemzetközi téren pedig a háború elindítását és egy birodalom létrehozását tűzte ki célul. Az első világháború romjain született nácizmus egyéniségellenes, antiliberális, kommunistaellenes, konzervatívellenes, demokráciaellenes, ellenez te a parlamenti képviseletet. Mindezek a jellemzők együttesen adnak képet a nácizmus lényegéről: egy bűnös politikai rendszer, azaz diktatúra, amely tagadta a liberalizmust, a demokráciát, terrorállam, amelynek jelképe a koncentrációs táborok rendszere volt.
A Führer, vagyis a vezér teljhatalommal rendelkezett, a náci párt – Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) – pedig teljesen leuralta Németország politikai életét, mozgósította a tömegeket, a közéletben az érzelmekre misztikus érzésekre igyekezett hatni, óriási tömegeket mozgósított, militarizálta a társadalmi viszonyokat, és az általa létrehozott politikai rendőrség révén meghonosította a terrort és félelmet. A náci propaganda játszott döntő szerepet abban, hogy a rendszer jelképeinek szélsőséges h a sználata révén kártékony ideológiáját ráerőltesse az állampolgárokra. Mivel a nácik, téves módon, a németeket felsőbbrendűnek, vagyis árja fajnak tekintették, a faji me gkülönböztetést hirdették: a társadalom megtisztítását az alsóbbrendűnek tartott személyek eltávolításával, az antiszemitizmust, a zsidók (holokauszt) és más csoportok tömeges kiirtását. Azt hirdették, hogy az árja fajnak na gyobb élettérre van szükségessége, és ezzel igazolták a területi terjeszkedést, illetve a kelet-európai országok megszállását. E politika következtében 1939-ben Németország felkészült egy újabb háború kirobbantására.
Elemezem és megoldom
Olvasd el figyelmesen a 60. oldalon található A forrást!
Oldd meg a következő feladatokat:
Náci pártkongresszus, Nürnberg, 1936
1. Nevezd meg a forrásból az önkényuralmi rendszerekre jellemző terror eszköztárának szovjet, illetve német változatát!
2. Írj ki a forrásból két olyan információt, amelyek között ok-okozati összefüggés van, kiemelve mindkét információ szerepét (ok, illetve okozat)!
3. Tervezz tematikus plakátot a Gulagról és áldozatairól! Saját portfólió.
4. Multimédiás információk alapján készíts esettanulmányt a két világháború közötti totalitárius rendszerek jellemzőiről!
Alkalmazom és elemzem
I. Tér és idő
Készíts időrendi táblázatot a két világháború közötti időszak tíz legfontosabb történelmi eseményéről politikai téren. Keress az interneten a t áblázatban szereplő eseményeket szemléltető képeket.
II. Szaknyelv és történelmi forrás
1. Egészítsd ki a szöveget a zárójelben felsorolt fogalmakkal (fasizmus, állam, ideológiák, állampolgároknak, demokratikus, korabeli)!
A ... társadalom gazdasági és politikai változásokon ment keresztül, amelyek az emberi közösségek fejlődését, valamint az egyén és az ... közötti kapcsolatot is meghatározták. A 20. század a szélsőségek évszázada is volt a politikai színtéren érvényesülő új politikai ... miatt: a szélsőbaloldali kommunizmus és a szélsőjobboldalt képviselő ... , illetve nácizmus, ugyanakkor más országokban továbbra is működtek a ... rendszerek. Függetlenül a rendszer típusától, egy állam lakóit, akiknek polgári és politikai jogaik és kötelezettségeik vannak az adott állammal szemben, ... nevezzük.
2. Olvasd el ismét a leckét a tankönyvből, és töltsd ki az alábbi halmazábrát a füzetben, kiemelve három hasonlóságot és két eltérést a vizsgált ideológiák között! Saját portfólió.
KOMMUNIZMUS
Fiatal fasiszták, Olaszország, 1927
Értékelek és alkotok
III. Polgári magatartás
1. Írd le/Rajzold le/Meséld el: Saját történeted a demokráciáról/demokratikus értékekről! Tervezz plakátot/rajzot/posztert/ kollázst történeted illusztrálására, majd ezek alapján írj egy új történetet ! Saját portfólió.
2. Lá togass el a https://gulag.online oldalra, és tégy virtuális túrát a Gulagon! Ezután töltsd ki a tevékenységhez tartozó útinaplót a 12. oldalon található minta alapján!
3. Újságíró vagy, aki riportot ír egy önkényuralmi rendszer vezetőjének a szerepéről. Hogyan végeznél kutatást? Hogyan mutatnád be az eseményeket az olvasóidnak? Gondold át, milyen fő gondolatot, képeket és szavakat használnál, illetve az üzenetet, amelyet az olvasóidnak szeretnél közvetíteni!
Tanulási napló
Ne felejts el visszalapozni a 11. oldalra!
IV. Multimédia és élethosszig tartó tanulás. Tanulni tanulok
1. „A demokrácia a kormányzás legrosszabb formája, leszámítva azokat, amiket már próbáltunk.” (Winston Churchill, Nagy-Britannia volt miniszterelnöke). Fogalmazz meg két érvet a fenti állítás alátámasztására, és a multimédiás eszközök felhasználásával alkoss nyilvános üzenetet az emberi jogokról.
2. Olvasd el figyelmesen az alábbi forrásokat.
A. „A terror az önkényuralmi kormányzásban már nem pusztán az ellenzék elnyomásának eszköze, bár erre a célra is felhasználják. A terror akkor válik teljessé, amikor minden ellenállástól függetlenedik: akkor válik uralkodóvá, amikor senki sem áll az útjába. Ha a törvényességet tartjuk a nem-zsarnoki kormányzás lényegének [...], akkor az önkényuralom lényege a terror ”. (Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei )
B. „A fasizmus számára a világ nem a felületen megmutatkozó anyagi világ, amelyben az ember egy mindenki mástól elválasztott, magában álló és a természet törvényeinek alávetett egyed, melyek ösztönszerűen egy egoista és pillanatnyi gyönyörűségekre beállított élet felé sodorják őt. A fasizmus embere egyén, amely egyben nemzet is és haza; erkölcsi törvény, mely egyéneket és nemzedékeket fog össze egy hagyományban és egy küldetésben.” (Benito Mussolini: A fasizmus)
C. „A terror és az ideológia [...] a két eszköz, amellyel az önkényuralmak megvalósították az ember teljes körű leuralását, elszigetelve őt embertársaitól és a valóságtól. Ez csak akkor lehetett hatékony, ha minden pillanatban gyakorolták. Az önkényuralmi rendszerek ezt úgy érték el, hogy egy állandóan aktív mozgalmat fejlesztettek ki, vagyis minden elszigetelt egyén fölött teljes uralmat gyakoroltak az élet minden területén.” (George Bondor, Hannah Arendt: A totalitarizmus és a nyilvánosság)
Oldd meg a következő feladatokat!
a. Fo galmazz meg két olyan kérdést, amelyre az A forrásban aláhúzott szövegrészlet választ adhat!
b. Ha sonlítsd össze az A – C forrásokban szereplő információkat, és állapíts meg egy hasonlóságot és egy k ülönbséget közöttük! Minden forrás esetében ismertesd az általa képviselt álláspontot!
c. Az A – C források alapján rendezzetek az osztályban vitafórumot az emberi szabadságjogokról és az ember szerepéről egy totalitárius rendszerben! Építsetek a forrásokra, és támasszátok alá érveléssel álláspontotokat!
Virtuális könyvtár
Németországban kibocsátott bélyeg (1937)
1. Nézd meg alaposan a mellékelt képet! Mit tudsz a két személyiségről?
N evezd meg, hogy milyen területeken dolgoztak, majd beszéld meg padtársaddal, hogy milyen mértékben járultak hozzá a világ kulturális örökségének fejlődéséhez!
2. Olvasd el figyelmesen az alábbi forrásokat!
A. „1895-ben Louis és Auguste Lumière bemutatta az első filmet a nagyközönségnek. A népszerű némafilmeket végül a „beszélő” filmek váltották fel, amelyek az 1930-as években a mozi aranykorát – vígjátékok, drámák, musicalek és rajzfilmek – hozták el. A moziélmény része volt a film előtt vetített híradó, a világ eseményeinek összefoglalója. A film számos kormány számára hatékony propagandaeszközzé vált, legyen szó a hitleri Németországhoz hasonló önkényuralomról, vagy olyan demokratikus országról, mint az Egyesült Államok.” (Világtörténelem, IV. kötet, National Geographic)
B. „1901-ben Guglielmo Marconi rádiójelet továbbított a kanadai ÚjFundlandról a 3200 kilométerre fekvő Angliába. Nem sokkal később a családok a rádiókészülékek köré gyűltek össze, hogy híreket, futball- és baseballközvetítéseket és színházi előadásokat hallgassanak. A politikai vezetők is kihasználták az új eszköz előnyeit. 1933-ban a rádió már sugározta Franklin Delano Roosevelt beiktatási beszédét, aki így próbálta összefogásra buzdítani a gazdasági válság miatt elkeseredett amerikaiakat. Ettől kezdve Roosevelt gyakran szólt a választókhoz a rádióból egy sor »beszélgetős műsorban«.” (Világtörténelem, IV. kötet, National Geographic)
C. „A skót John Logie Baird által 1926-ban feltalált televízió egyesítette a filmet és a rádiót. 1939-re a televíziózást már eléggé tökéletesítették ahhoz, hogy a New York-i világkiállításon is bemutassák. A műsorok kezdetben a rádió képi változataként indultak. A sporteseményeket nemcsak hallani, hanem látni is lehetett. A politikusok a rádióhoz hasonlóan kezdték kihasználni a televízió lehetőségeit is: egyrészt féligazságok és célozgatások kimondására félrevezetés céljából, másrészt pedig, hogy a hírességekhez hasonló arculatot alakítsanak ki szavazatszerzés céljából. Végül a televízió élőben sugározta a távoli eseményeket az emberek otthonaiban.” (Világtörténelem, IV. kötet, National Geographic)
Oldd meg az alábbi feladatokat!
a. Sorold fel az A – C forrásokban megadott kommunikációs eszközöket és feltalálóik nevét!
b. A z A – C források alapján nevezd meg a fenti kommunikációs eszközök használatának egy előnyét és egy hátrányát!
c. Magyarázd meg a kommunikációs eszközök jelentőségét a szövegben említett politikai rendszerek esetében!
d. Véleményezd osztálytársaiddal együtt F.D. Roosevelt amerikai elnök rádiós műsorainak szerepét! Szerintetek ma is szükséges-e az állampolgárok megszólításának ez a módja?
e. Egyénileg vagy csoportosan készítsetek digitálisan eszközök segítségével bemutatót a forrásokban szereplő médiák egyikéből!
3. A halszálka-diagram segítségével foglald össze a totalitárius rendszerek kialakulásának okait! Saját portfólió.
Az önkényuralmi rendszerek megjelenésének okai
I. Válaszd ki a helyes választ! Saját portfólió.
1. A szüfrazsettek a. politikai jogokért; b. polgári jogokért; c. kulturális jogokért harcoltak.
2. Az USA kormányának a gazdasági válság hatásainak enyhítését célzó politikájának megnevezése: a. New Age; b. New Deal; c. New York.
3. A történelem első kommunista állama a. Kína; b. Oroszország; c. Nagy-Britannia volt.
4. A totalitárius rendszerek egyik jellemzője:
a. a politikai pluralizmus; b. az egypártrendszer; c. a többpártrendszer.
II. Elemezd az A – D forrásokat!
A. „1933 júliusára Németországban egypártrendszer alakult ki, amelyben a Náci Párt a német élet minden területén kizárólagos politikai hatalmat követelt magának. [...] A párt és az állam egységének biztosító törvény, amelyet 1933 decemberében fogadtak el, kimondta, hogy a párt »elválaszthatatlanul összekapcsolódik az állammal«, de a magyarázatot olyan félreérthetően fogalmazták meg, hogy érthetetlen volt. Két hónappal később Hitler kijelentette, hogy »a párt fő feladata [...] a propaganda és az irányított nevelés megszervezése. [...] A pártszervezetet a politikai hatalom megszerzésének eszközeként hozták létre és fejlesztették tovább«.” (Geoff Layton: Németország, A Harmadik Birodalom, 1933–1945 )
Oldd meg az alábbi feladatokat:
D. Az Amerikai Egyesült Államok térképe
a. Nevezd meg az A , illetve a D forrásban szereplő történelmi térséget!
b. Nevezd meg az A és C forrásban említett évszázadot!
c. Nevezd meg a B és C forrás által példázott politikai gyakorlatot!
0, 5 p. + 0,5 p.
0,5 p.
0,5 p.
d. Állapítsd meg az A forrásból a náci párt egyik politikai vezetőjének nevét és felelősségét! 1 p.
III. Írj egy körülbelül kétoldalas esszét a Hétköznapi élet a két világháború közötti Európában témáról figyelembe véve a következő szempontokat:
mutasd be, milyen hatást gyakorolt az első világháború a nők közéleti szerepére;
vázold fel az ipari forradalomnak a családi életre gyakorolt hatását;
határozd meg a szabadidő eltöltésének két módját a két világháború közötti időszakban;
említsd meg az első világháború két következményét a két világháború közötti kultúrára!
Önértékelés I. T. II. T. III. T. Hivatalból Összesen
A helyes válaszért járó pontok
Ne felejtsd el kitölteni a 11. oldalon található Tevékenység- és viselkedésértékelő lapot! Saját portfólió.
A „Képtárlátogatás”* módszer, a tankönyvben található képek, valamint az információs és kommunikációs eszközök segítségével, osztálytársaiddal közösen végezz kutatást a „Mindennapi élet a két világháború között” témakörben. Saját portfólió.
* A „Képtárlátogatás” kooperatív tanulási módszer. Az elkészült műveket kiállítjuk, a csoport képviselője bemutatja őket, illetve támogatja, hogy az egyes csoportokat alkotó diákok értékeljék és megvitassák.
LÉPÉSEK
1. Alkossunk 4-5 fős csoportokat!
2. A téma kijelölése: „Mindennapi élet a két világháború között”.
3. Minden csoport kap egy feladatot az alábbiakban javasoltak szerint.
4. A c soportok a témához illő anyagot – rajzot, plakátot, posztert stb. készítenek.
5. A műveket kiállítják az osztályban.
6. A c soport képviselője bemutatja az osztály előtt a művet.
7. Az összes alkotást közösen elemzik.
8. A „ Képtárlátogatás” után a csoportok a többiekkel összehasonlítva újraértékelik saját műveiket.
A. CSOPORT: VÁROSSZERVEZŐDÉS
D. CSOPORT: ÉLET A HÁZTARTÁSOKBAN
B. CSOPORT: A VIDÉK VILÁGA
E. CSOPORT: SZÓRAKOZÁS
C. CSOPORT: TALÁLMÁNYOK
A polgárok bérnyilvántartásának és a befizetett adók nyomon követéséhez szükséges számológépek.
F. CSOPORT: AZ EGÉSZSÉG
G. CSOPORT: KULTÚRA
Német katonák lerombolják a lengyel határátkelőt, 1939. szeptember 1.
1. LECKE
2. LECKE
ESETTANULMÁNYOK
A nemzetközi kapcsolatok.
Az totalitárius államok háborús politikája
A második világháború: katonai szövetségek és hadszínterek (1939–1945), Románia és a második világháború, a békekonferencia
• A tömegpusztítás új eszközei
• Élet a fronton és a hátországi fronton
• A holokauszt
ISMÉTLÉS
ÉRTÉKELŐ TESZT
PROJEKT
Specifikus kompetenciák: 1.1, 1.2, 2.1, 2.2, 3.1, 3.2, 4.1, 4.2, 4.3.
Az idő- és a térkoordináták segítségével bemutatni a történelmi tényeket és folyamatokat.
Összehasonlítani a történelmi tényeket és folyamatokat időbeli és térbeli szempontból.
A történelmi források által felismerni a történelmi folyamatok állandóságának és változásának elemeit.
Megvizsgálni a történelmi forrásokat a kr itikai gondolkodás eszközei révén.
Meghatározni az egyes személyiségek és csoportok közötti kapcsolatokat a történelmi események alakulásában.
Bemutatni a folytonosság és a változás elemeit az ér tékrendszer fejlődésében.
Egyéni vagy csoportos projekteket megvalósítására multimédiás források felhasználásával.
Az együttműködésen, a fegyelmezettségen és a k itartáson alapuló munkamódszereket alkalmazni.
Többféle nézőpontot és kritikai elemzési készséget alkalmazni, hogy megbízható ér veken és bizonyítékokon alapuló döntéseket hoz z.
Kulcsszavak
Nemzetközi kapcsolatok. A kollektív biztonsági rendszer
A háború né gy éve ala tt a béke illúziója folyamatosan jelen volt az egyszerű katonák, hozzátartozóik és a polgári lakosság körében, és a világkonfliktus végén Európa lakói a normalitáshoz való visszatérés örömét élték át.
Személyiség
ARISTIDE BRIAND (1862–1932)
Francia politikus, mélyen elkötelezett a nemzetközi kapcsolatok iránt. Fontos szerepe volt a Népszövetség megalapításában. 1926-ban, az első világháborút követő európai megbékélés és stabilizáció érdekében tett erőfeszítéseiért Gustav Stresemannal (Németország) együtt Nobel-békedíjat kapott.
IDŐSZALAG
1921 A kisantant
1925 A locarnói egyezmény
1934 A balkáni egyezmény
1938 A müncheni egyezmény
1939 A német–szovjet megnemtámadási szerződés
Az első világháború jelentős hatással volt az addig fennálló politikai rendre. Új államok jelentek meg a világtérképen, mások el tűntek vag y határaik megváltoztak. Az ebből fakadó és az európai politikára nézve súlyos következményekkel járó cs alódottság miatt 1922-ben a fasiszták át vették a politikai hatalmat Olaszországban, 1922-ben pedig a bolsevikok megnyerték a polgárháborút (a nemzetközi diplomáciai rendszerből kizárt) Oroszországban, a demokratikus rendszerek pedig ingataggá váltak. 1922-ig fegyveres konfliktusok alakultak ki Görögország és az Oszmán Birodalom között, 1923 és 1925 között pedig Fr anciaország és Belgium megszállta a Ruhr-vidéket, válaszul arra, hogy Németország nem fizette ki a háborús jóvátételt.
Ugyanakkor néhány demokratikus fejlemény is történt: az Eg yesült Királyságban, az Eg yesült Államokban és Ném etországban a nők nek megadták a választójogot, a nemzetek közötti béke és egy új világháború elkerülésének céljából megalapították Népszövetség nevű nemzetközi intézményt, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet.
Az első világháború ut áni nemzetközi kapcsolatokban az államok közötti egyensúly elvét a kollektív biztonság elve váltotta fel. E z a rendszer a párizsi kon ferencián (1919–1920) kö tött békeszerződéseken, a Népszövetség elvein, a két világháború közötti időszakban kötött regionális szerződéseken és szövetségeken alapult. Ezek közé tartozott:
• 1921–1922, a washingtoni haditengerészeti szerződés. Aláírták a had itengerészeti fe gyverkezés me gelőzéséről és kor látozásáról szóló eg yezményt;
• 1924 – a Dawes-terv. Célja a háborús adósságok és jóvátételek kezelése volt az államok közötti fe szültségek és háborúk megelőzése érdekében;
• 1925 – a lo carnói kon ferencia. A lo carnói szerződéssel Ném etország bi ztosítékot vállalt ny ugat-európai szomszédjai, Fr anciaország és Be lgium ha táraiért, de ke leti sz omszédjai, Len gyelország és Cs ehszlovákia ha táraiért ne m;
• 1928 – A Kellog–Briand-paktum. A 60 ország által al áírt eg yezmény be tiltotta a háb orút. 1929-ben ug yanilyen céllal írt ák alá a moszkvai je gyzőkönyvet.
A Népszövetség hivatalos megnyitása, 1920. november 15.
Regionális szövetségek. 1921-ben létrejön a kisantant, amely Romániát, Jugoszláviát és Csehszlovákiát foglalja magában. 1934-ben megalakul a Balkán-antant, amelyet Görögország, Jugoszlávia, Románia és Törökország alkot. Ezeknek a szövetségek védelmi jellegűek voltak, céljuk, hogy a tagországokat megvédjék szomszédjaik revizionista törekvéseitől. A rendszert kétoldalú (két ország közötti) szerződések is kiegészítették.
A hadsereg hiánya, a pénzügyi források és a nagyhatalmak közötti különbségek miatt a Népszövetség és a kollektív biztonság rendszere hatástalan maradt, és nem tudta megakadályozni egy új világháború kitörését.
A revizionizmus
A két világháború közötti időszakban a háború utáni legyőzött államok diplomáciai erőfeszítései az első világháború után aláírt békeszerződések felülvizsgálatára vagy módosítására irányultak. Németország volt az egyik olyan állam, amelyet a békeszerződések, különösen a versailles-i szerződés hatásai a legsúlyosabban érintettek. A szerződés rendkívül kemény feltételeket szabott a német államnak, többek között korlátozta a katonaság létszámát, és hatalmas háborús jóvátételeket követelt. A szerződéssel szembeni elégedetlenség és felháborodás új politikai mozgalmak kialakulásához vezetetett, amelyek a békeszerződés rendelkezéseinek felülvizsgálatát igyekeztek elérni. Adolf Hitler és a Náci Párt (Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt – NSDAP) kihasználta ez t az elégedetlenséget, és az zal az ígérettel került hatalomra, hogy felülvizsgálja a békeszerződéseket, és helyreállítja Németország nagyságát.
Jóllehet Olaszország az első világháború győztesei közé tartozott, elégedetlen volt a békeszerződések területi rendelkezéseivel, és a revizionista államok táborához cs atlakozott. Néhány közép- és kelet-európai állam, amely a békeszerződések következtében jelentős területi módosításokat szenvedett el, arra törekedett, hogy visszaszerezze az elveszített területeket, vagy javítsa a szerződések feltételeit. Ilyen volt például Magyarország, amely a trianoni békeszerződés után elveszítette területének nagy részét, és területi követelésekkel törekedett határainak módosítására. A két háború közötti időszak revizionista államai közé tartozott Szovjet-Oroszország (1922 ót a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége) is, amelyet a bolsevik politikai rendszer miatt nem hí vtak meg a békekonferenciára. Ázsiában Japán agresszív revizionista politikát folytatott. Mandzsúria 1931es megszállása után Japán kilépett a Népszövetségből, és tovább növelte befolyását Kínában és Ázsia más részein. Ezek a lépések a nemzetközi közösség aggodalmát és elítélését váltották ki.
1936-ban a revizionista államok szövetkeztek egymással, és létrehozták a Komintern-ellenes paktumot, amely eredetileg a náci Németország és a militarista Japán között lé trejött me gállapodás (s zerződés) volt a Szovjetunió ál tal irányított Kommunista Internacionálé (Komintern) ellen. Olaszország 1937-es csatlakozásával a Komintern-ellenes paktum révén lefektették annak a szövetségnek az alapjait, amely később a Berlin–Tokió–Róma tengely néven vált ismertté.
A két világháború közötti revizionizmus jelentős szerepet játszott a bizonytalan nemzetközi légkör és a feszültségek kialakulásában, ami végül a második világháború kitöréséhez vezetett.
Szószedet
Megnemtámadási szerződés/
Tengelyhatalmi propagandaplakát, 1938
A megbékélés politikája
Egy újabb háború elkerülése érdekében Nagy-Britannia és Franciaország engedékeny politikát folytatott Németországgal szemben. A kommunizmustól való félelem arra késztette a nyugati államokat, hogy bátorítsák a német terjeszkedést kelet felé, de a revíziós politikát folytató Németország és a Szovjetunió a következő években szövetségre lépett a rapallói egyezmény aláírásával (1922), amelyet a nagy világégés kitöréséig megújítottak.
A revizionista és totalitárius államok háborús politikája
1931 Japán meg támadta Kínát és elfoglalta Mandzsúriát.
1935 Adolf Hitler megszegte a versailles-i békeszerződést a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésével és a német hadsereg, a Wehrmacht új jáépítésével.
1935 Olaszország megtámadta Etiópiát.
1936 Németország elfoglalta a Rajna-vidéket.
1936 Kitört a spanyol polgárháború (1936–1939).
1938 Anschluss (Ausztriát bekebelezi a náci Németország).
1938 A müncheni konferenciát követően a csehszlovákiai Szudéta-vidéket átengedik Németországnak.
1939. au gusztus 23. Aláírják a Molotov–Ribbentrop-paktumot, a Szovjetunió és Németország közötti meg nemtámadási eg yezményt, amel y Ad olf Hi tler sz ámára sz abad ut at bi ztosított Ny ugatEurópa meg támadásához. A Szovjetunió és a náci Németország be folyási területekre os ztotta Kele t-Európát. Németország ké szen állt Lengyelország, a Szovjetunió pe dig a balti államok és Besszarábia megtámadására.
1939. szeptember 1. A náci Németország meg támadta Lengyelországot. Me gkezdődött a má sodik világháború.
Felfedezem
1935 – Németország újra bevezette a kötelező katonai szolgálatot.
1936 – Németország megszállta a Rajna-vidéket.
A Rajna-vidék
1937
Guernica - Pablo Picasso műve, amelyet a spanyol polgárháborúban a német repülőgépek által lebombázott azonos nevű baszk városnak szentelt
1938 – A müncheni egyezmény –Csehszlovákia felosztása
A csehszlovákiai Szudéta-vidékről érkezett menekültek
Észben tartom
1938 – Németország bekebelezte Ausztriát
Náci felvonulás Bécsben
1939 – A német–szovjet megnemtámadási szerződés
A Molotov–Ribbentrop-paktum aláírása, 1939. augusztus 23. Hátul, jobbról a második I.V. Sztálin.
A két világháború közötti időszak nemzetközi kapcsolatait egyes államok revizionista törekvései jellemezte.
1935-ben Adolf Hitler megszegte a versailles-i szerződést azáltal, hogy újra bevezette a kötelező katonai szolgálatot, és újjáalakította a német hadsereget, a Wehrmachtot.
1936-ban Németország megszállta a Rajna-vidéket, 1937-ben pedig létrehozta a Berlin–Róma–Tokió tengelyt.
1939. augusztus 23 -án aláírták a Molotov–Ribbentrop-paktumot, a Szovjetunió és Németország közötti megnemtámadási szerződést.
1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, ez zel megkezdődött a második világháború.
Joachim von Ribbentrop (Németország) aláírja a megnemtámadási szerződést
Történelem másképp
A történelem egyik legismertebb és legkedveltebb filmjének, A muzsika hangjának plakátja, amelyet Maria Augusta Kutschera élete ihletett 1938-ban, Ausztria Németországhoz való csatolásának évében.
Alkalmazok és elemzek
I. Tér és idő
V izsgáld meg a 17 és 35 oldalon található térképeket, és válaszolj a kérdésekre!
a. Mutasd be Európa területi változásait a 20 század első két év tizedében, az első világháború előt t és után!
b. Vázold fel a térképek segítségével a revíziós mozgalom kialakulásának okait és a nemzetközi kapcsolatokban a két világháború közötti időszakban jelentkező feszültségeket!
c. Készíts időrendi táblázatot, amelyben felsorolod a 20 század negyedik év tizedének öt legfontosabb történelmi eseményét a nemzetközi kapcsolatokban!
II. Szaknyelv és történelmi forrás Olvasd el figyelmesen az alábbi forrásokat!
A. „Az emberiségnek nem a versailles-i békeszerződés, hanem saját előítéleteinek felülvizsgálatára van szüksége. [...] A béke érdekében arra van szükség, hogy a népek teljes őszinteséggel és hátsó gondolatok nélkül közösen dolgozzanak [...] a határokért.” (Nicolae Titulescu: Beszédek)
B. „A Wilson által szorgalmazott Népszövetségéről, amely az angolszászok idealista, de pragmatikus elképzelései és a francia terv közötti kompromisszumon alapult, és amely az európai és a világ biztonságának megvalósítását egy nemzetközi hadsereg és az agresszióban bűnös államokkal szemben alkalmazható katonai szankciók révén képzelte el, nagyon hamar kiderült, hogy hatásköre korlátozott. Természetesen a versailles-i tárgyalófelek által a szerződésekbe foglalt megállapodás az aláíró államok közötti konfliktus esetén a leszerelés és a Közgyűlés vagy a hágai Nemzetközi Bíróság döntőbíráskodásának szükségességét hirdette. Az 1. cikk még gazdasági és pénzügyi büntetésekről is rendelkezett. Ám az Egyesült Államok távolmaradása a két világháború közötti időszakban, illetve a Szovjetunióé 1935-ig, az egyetértés követelménye és a nemzetközi haderő hiánya mindezeket a rendelkezéseket hatástalanná tette.” (Serge Berstein, Pierre Milza: Európa történelme)
C. „Szeptember 30-án Mussolini közbenjárására Nagy-Britannia, Franciaország és Németország kormányfői Münchenben találkoztak, és aláírták a müncheni egyezményt, amely elfogadta a náci követeléseket, és elismerte a Szudéta-vidéknek a Német Birodalom általi elcsatolását. Franciaország és Nagy-Britannia ekkor még úgy gondolta, hogy minden náci követelést teljesített, ám hamarosan kiderült, hogy tévedtek. Hitler valójában a Harmadik Birodalom keleti terjeszkedését akarta folytatni. 1939 áprilisában Hitler elhatározta, hogy az év végéig megtámadja Lengyelországot. A nemzetközi egyensúly egyre inkább veszélybe került, azonban sem Franciaország, sem Nagy-Britannia nem lépett fel határozottan Németországgal szemben, és csupán arra szorítkoztak, hogy kezességet vállaltak a lengyel határok sérthetetlenségéért (március 31.). Áprilisban Hitler felmondta a Lengyelországgal 1934-ben aláírt megnemtámadási egyezményt, illetve a Nagy-Britanniával 1935-ben kötött flottaegyezményt. Nagy-Britannia és Franciaország még ekkor sem döntött úgy, hogy a Szovjetunióval szövetkezik Németország ellen. [...] Hitler ügyesen használta ki a helyzetet, és diplomáciai játszmába kezdett: felajánlotta a Szovjetuniónak, hogy kölcsönösen garantálják egymás határait, és hogy az kiterjessze befolyási övezetét nyugati szomszédjai rovására. Augusztus 23-án a náci Németország és a Szovjetunió aláírta a megnemtámadási szerződést”. (Flavio Floriani: A nácizmus illusztrált története)
D. „A román külpolitika fő célja a két világháború közötti időszakban az első világháború végén meghúzott határok fenntartása volt. [...] A román kormányok más eszközökkel is igyekeztek megőrizni a versailles-i békerendszert . Támogatták a kollektív biztonságot , és ennek érdekében azokat a törekvéseket, hogy a Népszövetség az európai béke és stabilitás megbízható védelmezőjévé váljon, továbbá támogatták a regionális szövetségeket , például a kisantantot és a Balkán-antantot a kelet-európai revizionizmus visszaszorítására.” (Mihai Bărbulescu, Dennis Deletant: Románia történelme)
Oldd meg a feladatokat:
a. Nevezd me g a B for rásból az t a szervezetet, am ely a világ államai közötti békét hivatott fenntartani a világháború ut án, illetve két okot, amiért ez a nemzetközi szervezet korlátozott hatáskörrel rendelkezett!
b. Hasonlítsd ös sze az A , B és C for rásban szereplő adatokat, és állapíts me g eg y hasonlóságot, illetve eg y el térést a bemutatott tör ténelmi események között!
c. Írj a B for rásból két olyan információt, amelyek között ok- okozati ös szefüggés van, kiemelve mindkét információ szerepét (ok, illetve okozat)!
d. Készíts időrendi t áblázatot a C forrás alapján azokról a főbb történelmi es eményekről, amelyeket az első világháború ut án kötött békeszerződések megsértésének tekintettek!
e. Határozd meg a D for rásban aláhúzott fogalmakat!
Értékelek és alkotok
III. Polgári magatartás
1. Nézd meg figyelmesen a 69. oldalon található képet! Melyik eseményről szól a plakát? Beszéljétek meg padtársaddal, hogy mi az üzenete, és milyen szerepet játszanak a képen látható személyiségek a vizsgált tör ténelmi események kibontakozásában!
2. Készíts tematikus plakátot a ké t világháború közötti időszak nemzetközi kapcsolatainak demokratikus értékeiről és el veiről, a revizionizmus kontra megbékéltetési politika témakörben!
3. Az alábbi minta alapján készíts projektet a két világháború közötti román diplomatáról, Nicolae Ti tulescuról!
a. A terv vázlata;
b. A szakirodalom kiválasztása, a szakszövegek és a tör téneti for rások tanulmányozása;
c. A projekt megszerkesztése;
d. A téma fontosságának, a személyes hozzájárulásnak a bemutatása;
e. Következtetések, irodalomjegyzék, mellékletek (t áblázatok, fo galomtárak, képek stb.). Saját portfólió.
IV. Multimédia és élethosszig tartó tanulás. Tanulni tanulok
1. A D fo rrásból ki indulva, az alá bbi go ndolatvázlat alap ján digi tális eszközökkel ké szíts prezentációt Románia ké t világháború közötti külpolitikájáról!
• Nevezd meg a román külpolitika fő célkitűzését!
• Sorold fel azokat a regionális szövetségeket, amelyekhez Románia csatlakozott a két világháború közötti időszakban!
2. Néhány osz tálytársaddal közösen szervezzetek vi tát a B és D források alapján a következő kérdésről: a Né pszövetség szerepe és az in tézmény korlátai! Vi tassátok me g, majd az in formációs és kommunikációs eszközök se gítségével ker essetek további for rásokat a kér dés megoldására!
A négy állam képviselői a müncheni konferencián (balról jobbra): Nagy-Britannia, Franciaország, náci Németország, fasiszta Olaszország.
Ne felejtsd el visszalapozni a 11. oldalra!
A német csapatok bevonulnak Ausztriába 1938 márciusában
A müncheni konferencia, 1938
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ: KATONAI SZÖVETSÉGEK
Kulcsszavak
Európai hadszínterek, 1939. szeptember –1941. április
ÍRORSZÁG
SIR WINSTON CHURCHILL (1874–1965)
Brit politikus, az Egyesült Királyság miniszterelnöke a második világháborúban. A brit hadsereg tisztje, történész, író és művész volt. Ő az egyetlen brit miniszterelnök, aki irodalmi Nobel-díjat kapott (1953-ban), és ő volt az első, akit az Egyesült Államok díszpolgárává avattak.
1939
szeptember 1., a második világháború kezdete
1940 június 22., Franciaország kapitulációja
1945 május 8., Németország kapitulációja
Balti-tenger
Északi-tenger
NAGY-BRITANNIA
ATLANTI-ÓCEÁN
FRANCIAORSZÁG
NÉMETORSZÁG DÁNIA
LENGYELORSZÁG
SZOVJETUNIÓ
Fekete-tenger
Földközi-tenger
Náci Németország (1939. augusztus)
Elfoglalt területek (1939. szeptember – 1941. május)
Németország szövetségesei (1940-ben)
Afrika Korps
GÖRÖGORSZÁG
A szovjetek által elcsatolt területek
Németország által le nem győzött országok
Német támadások
Német légitámadások
Semleges országok Szovjet támadások Olasz támadások
1939. szeptember 1-jén Németország meg támadta Lengyelországot, és ez zel ke zdetét ve tte a má sodik világháború. Szeptember 17-én, a Mo lotov–Ribbentrop-paktum al apján a Sz ovjetunióval kö zösen Németország elfoglalta, majd felosztotta Lengyelországot. A világháborút a tengelyhatalmak (Németország, Japán, Olaszország és cs atlós országaik) és az Egyesült Nemzetek ko alíciója (N agy-Britannia, az USA , a Szovjetunió és szövetségeseik) vívták. A katonai műveletek több fronton zajlottak.
A nyugati front volt a konfliktusok egyik legaktívabb területe. A villámháború (Blitzkrieg) híveként Adolf Hitler Lengyelország lerohanása után elrendelte a Nyugat- és Észak-Európa, vagyis Belgium, Hollandia, Luxemburg, Fr anciaország, Dánia, Norvégia és az Egyesült Királyság megtámadását. Mivel a nyugati államok válaszlépése elmaradt, az 1939 szeptemberétől 1940 májusáig tartó időszakot a nyugati fronton a katonai akciók hiánya miatt „furcsa háborúnak ” nevezik. Németország 1940ben három hét alatt elfoglalta Párizst. 1940. június 22-től Franciaország kétharmada német megszállás alá került. Hitler elrendelte a Brit-szigetek elleni invázió – az „Oroszlánfóka” hadművelet – előkészületeinek megkezdését, de a támadást többször elhalasztották, és végül vereséggel
végződött (1940. augusztus–november), a brit légierő náci támadásokkal szembeni ellenállása miatt.
A legfontosabb katonai műveletek közé tartozott a normandiai partraszállás. 1944. június 6-án a szövetséges erők partra szálltak a franciaországi Normandia partjainál, ami D- nap néven vált ismertté. Ez az óriási hadművelet a német erők számára a vég kezdetét jelentette a nyugati fronton. Franciaország felszabadult a német megszállás alól. A nyugati fronton rendkívül heves harcok folytak. Ilyen volt például az ardenneki csata, Németország utolsó nagy offenzívája a nyugati fronton.
A keleti front volt a hadműveletek má sik fő hadszíntere, ah ol a néme t cs apatok ös szecsaptak a Szovjetunió cs apataival. It t is rendkívül heves harcok folytak, és döntő hatással voltak a világháború kimenetelére. 1941 júniusában a náci Németország megindította a Barbarossa hadműveletet, és mélyen benyomult a Szovjetunió területére. Ez volt a történelem legnagyobb ki terjedésű hadszíntere, amely közel 30 00 kilométer hosszan húzódott. A német katonák gyorsan nyomultak előre, a csatákat heves tömegharcok és hirtelen frontváltások jellemezték. A keleti fronton szélsőséges éghajlati viszonyok uralkodtak. Leningrádot (ma Szentpétervár) a német és finn csapatok hosszan tartó os trom alá vették. A sz tálingrádi csatát (1942. augusztus 23. – 1943. február 2.) a háború egyik legnagyobb és legvéresebb ös zszecsapásának tartják. Katonák százezrei haltak meg, és a város szinte teljesen elpusztult. A cs ata a Vörös Hadsereg jelentős győzelmével végződött, és fordulópontot jelentett a háborúban. A Németország és a Szovjetunió között vívott kurszki csata (1943. július 5 – augusztus 23.) a történelem legnagyobb tankcsatája volt.
A Vörös Ha dseregnek a néme t támadás vi sszaverésére ir ányuló erőfeszítése döntően be folyásolta a háború vé gét és Ke let-Európa történelmét. Az Európában zajló háború utolsó sz akaszában a Vörös Hadsereg megostromolta, majd elfoglalta Berlint, a náci Németország fővárosát. A Berlinért vívott csatára 1945. április 16 és május 2. között került sor. Rendkívül heves, mindkét fél számára súlyos veszteségekkel járó harcok folytak, és ennek következtében Németország végül megadta magát. Európában a háború 1945 májusában ért véget.
A csendes-óceáni hadszíntér. 1941. december 7-én Japán megt ámadta a haw aii Pe arl Harbor ban lévő ame rikai ha ditengerészeti támaszpontot. A támadás nyomán az Eg yesült Államok hi vatalosan belépett a háborúba. A csendes-óceáni hadszíntéren rendkívül véres öss zecsapások zajlottak: a tör ténelem le gnagyobb teng eri üt közetei közé tartozott például a Midway-i (1942), a korall-tengeri (1942), a guadalcanali (1942–1943), a Leyte-öbölbeli csata (1944), illetve az Ivo Dzsima-i (1945) és az okinavai (1945) cs ata. Az atombombák bevetése (Hirosima – 1945. augusztus 6. és Nagaszaki – 1945. augusztus 9.) és a japánok veresége vetett véget a csendes-óceáni háborúnak. Japán 1945. szeptember 2-án megadta magát .
Amerikai csapatok a Leyte-öböl partján, 1944 októberében
A jaltai konferencia, 1945. február 4-11.
A második világháború:
a. a te ljes pu sztítás há borúja, ugyanakkor ideológiai háború is volt, amelyben a hadviselő felek a vi lágról alkotott elképzelésüket akarták érvényesíteni;
b. totális háb orú vo lt – a tá rsadalom eg észének ga zdasági, kulturális és erkölcsi mozgósítása a háború megnyerésére;
c. kettős, fizikai és erkölcsi megrázkódtatás, a ne mzetközi eg yezmények me gsértése, kí nzások, kon centrációs és me gsemmisítő tá borok, az at ombomba bevetése;
d. pusztító há ború: a má sodik vil ágháború ve szteségei hat szor nagyobbak voltak, mint az el ső világháborúé. A harc ok vé gére Európa jelentős része elpusztult.
Az afrikai front a második világháború alatt a szövetséges és a tengelyhatalmak közötti hadműveletek színtere volt, a stratégiai erőforrások ellenőrzésének és a katonai pozíciók megszilárdításának kulcsfontosságú helyszíneként. Az Af rika Korps (Erwin Rommel német tábornok vezetésével) és a szövetséges erők közötti harcok során olyan híres ütközetekre került sor, mint a gazalai csata (1942. május 26. – június 21.) és a két el-alameini csata (1942. július és október – november).
A Szovjetunió, illetve az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közötti szövetség – amely a háború során jött létre – az ideológiai különbségek miatt nem maradhatott tartós. A teheráni (1943), jaltai és potsdami (1945) konferenciákon az USA, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió vezetői döntöttek a világ befolyási övezetekre való felosztásáról és a háború utáni Németország megszervezéséről. A „világbéke” és az „emberi jogok tiszteletben tartásának” biztosítása érdekében 1945. ok tóber 24-én San Franciscóban megalapították az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ). A második világháborút lezáró békekonferenciát 1946. július 29. és október 15. között tartották Párizsban. Anélkül kötötték meg a szerződéseket Németország korábbi szövetségeseivel, Bulgáriával, Olaszországgal, Magyarországgal, Olaszországgal, Romániával és Finnországgal, hogy figyelembe vették volna az egyes államok helyzetét és a náci Németország elleni végső győzelemhez való hozzájárulásukat. A békeszerződések megteremtették a háború utáni új nemzetközi rend alapjait.
A semlegesség időszakát követően Románia át állt hag yományos szövetségeseitől, és az zal a céllal csatlakozott a tengelyhatalmakhoz a háborúban, hogy visszaszerezze a Szovjetuniótól 1940 júniusában elvesztett területek egy rés zét: Bes szarábiát, És zak-Bukovinát és Herca vidékét. Románia történelmében az 1940-es évet további területi veszteségek fémjelezték: 1940 szeptemberében, a második bécsi döntést (augusztus 30.) követően Észak-Erdélyt a horthysta Magyarországnak, Dél-Dobrudzsát pedig Bulgáriának kellett átengednie. Ebben a helyzetben 1941. június 22-én Románia a náci Németország oldalán belépett a Szovjetunió elleni háborúba. A román hadsereg csapatai a keleti fronton, többek között a sz tálingrádi csatában is harcoltak. A háború alakulásának megváltozása miatt Románia 1944. augusztus 23-án a tengelyhatalmak oldaláról kilépett a háborúból, és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez cs atlakozott. Ez t követően ré szt ve tt Magyarország, Csehszlovákia és Ausztria egy részének felszabadításában, elősegítve az Európában zajló háború lerövidítését és befejezését.
A békeszerződést 1947. február 10 -én ír ták alá. Ennek ér telmében Románia visszakapta És zak-Erdélyt, de elvesztette a Szovjetunió ál tal 1940-ben megszállt Besszarábiát, És zak-Bukovinát és Herca vidéket. Emellett nagy összegű háborús kártérítést (300 millió dollár) kellett fizetnie a Szovjetuniónak, továbbá vesztes államnak számított.
A második világháború főbb katonai műveletei
1939. szeptember 1. - A német hadsereg lerohanta Lengyelországot, a II. világháború kezdete.
1943. február 2. A 6. német hadsereg megadta magát Sztálingrádnál. Katonai veszteségek: Németország: 264 301 halott és sebesült; 60 000 fogoly. Szovjetunió: 478 741 halott, 650 878 sebesült. Polgári veszteségek: Szovjetunió: 100 000 halott.
1942. június - a Midway-i csata
Észben tartom
1945. május 2.Berlin kapitulációja
Történelem másképp
1945. március - az amerikai hadsereg győzelmet aratott Ivo Dzsimán.
A második világháború 1939 és 1945 között zajlott.
Németország megtámadta Nyugat- és Észak-Európa országait: Belgiumot, Franciaországot, Luxemburgot, Hollandiát, Norvégiát, Dániát, és Nagy-Britanniát.
1941. június 22-én Hitler meghozta a döntést a „Barbarossa” terv végrehajtásáról, a Szovjetunió elleni támadásról.
1941 decemberében Japán megtámadta az USA-t.
1942–1943-tól kezdődően a háború a szövetségesek javára fordult.
Németország 1945 májusában megadta magát.
A békekonferenciát 1946-ban tartották Párizsban. A békeszerződéseket 1947-ben ír ták alá.
„Képesek vagyunk rá!”- második világháborús plakát, amely a háborús erőfeszítésekhez hozzájáruló amerikai nők lelkesedését kívánta erősíteni.
A két világháború közötti időszakban a tudományos, technológiai fejlődés katonai téren is kifejtette hatását, és mennyiségi, illetve minőségi változásokhoz vezetett.
A második világháború csataterei jelentős változáson mentek át a technika folyamatos fejlődése miatt. Rendkívüli változások mentek végbe a katonai műveletek előkészítésében és lebonyolításában, a hadsereg harcképességének növekedésében és a hadviselés módszereiben. Mindezen területeken alapvető, mélyreható szervezési és szemléletbeli átalakuláshoz vezettek.
A szemben álló hadseregeket új fegyverekkel és lőszerekkel szerelték fel a villámhadviselés, az emberi és anyagi veszteségek növelése és az ellenség gyors megsemmisítése érdekében.
A légi hadviselés terén továbbfejlesztették a repülőgépeket (a németek gyártani kezdték a Focke-Wulf Fw 190 -et), és a háború vége felé megjelentek a németek által gyártott V2-es rakéták. A légvédelmi tüzérséget új, az első világháborúban gyártottakat felülmúló teljesítményű, föld-levegő berendezésekkel, vagyis radarokkal látták el.
A t engeri hadviselés hez újfajta hadihajók épültek: cirkálók (CL-53 USS San Diego), csatahajók (HMS Dreadnought, UK) és tengeralattjárók (Curie).
A s zárazföldi hadviselés ben tökéletesítették az 1914 –1918-as fegyvertípusait, a tankok (Pan zer IV ), pá ncéltörő ra kéták, gépp uskák (Vickers), mo torkerékpárok, harci gépek, katonai autók, nagy kaliberű lövegek, gr ánátok, gránátvetők, revolverek (Webley) stb. jóval hatékonyabbá váltak. A tömegpusztító fegyverek elleni védekezésre szolgáló es zközöket szintén befolyásolták a frontokon bevetett fegyverek.
Újfajta fegyvertípusok, harci technikák és katonai felszerelések jelentek meg, amelyek szintén átalakították a hadviselést, a hadseregek szervezését, a frontharcokat, a katonai doktrínákat stb.
A biológiai hadviselésben mérgező anyagokat vagy baktériumokat, vírusokat stb. vetettek be fegyverként az ellenfél megsemmisítésére. A Szovjetunió a két világháború közötti időszakban Lenin parancsára elindította a biológiai fegyverkezési programot, ezáltal a gyógyszerek és védőoltások előállítása is fejlődött. Ezen kívül hatalmas mennyiségű bakteriológiai fegyvert állítottak elő a pestis, a lépfene, a himlő és más fertőző betegségek kórokozóinak felhasználásával. Kutatásokat végeztek arról, hogyan lehet ezeket a vírusokat tárolni, illetve hordozórakéták segítségével célba juttatni.
A vegyi hadviselés terén a vegyi anyagok mérgező tulajdonságait alkalmazták fegyvereként az emberek elpusztítására. Ezeket a vegyi anyagokat már az első világháborúban kipróbálták, majd Olaszország 1936os Etiópia elleni hadjáratában, illetve Japán Kína elleni hadjárata során ismét bevetették őket a polgári lakosság ellen. Felismerve az új típusú fegyver meglepetésszerű hatásait, mindkét fél a második világháború végéig folytatta a vegyi anyagok gyártását. A náci Németország a második világháborúban a zsidó lakosság elleni népirtás során a gázkamrákban hidrogén-cianidot használt (Zyklon B).
A nukleáris hadviselés ben atomfegyvereket ve tettek be az emberek és a környezet elpusztítására. A világháború az atomfegyverek első bevetésével ér t véget. Az amerikai légierő két, maghasadáson alapuló bombát dobott Japánra, amelyek közvetlenül vagy a sugárzás következtében Hirosimában
B. Enola Gay - a repülőgép, amelyről ledobták az atombombákat Hirosimára és Nagaszakira.
C. Az atomrobbanás gombafelhője
Elemzem és megoldom
(1945. augusztus 6.) mintegy 200 000, Nagaszakiban pedig 140 000 embert (1945. augusztus 9.) öltek meg.
Egy ilyen eszköz felrobbantásának több hatása volt: a tényleges robbanás melle tt hőe nergia, közvetlen, illetve hosszú távú sugárzás és elek tromágneses impulzus szabadult fel.
Az új haditechnika miatt a katona jelentős testi és szellemi megterhelésnek vol t ki téve, állandóan alkalmazkodnia kellett a front követelményeihez és a katonai akciók gyors tempójához.
Mindez a történelem legnagyobb emberveszteségéhez és az anyagi javak pusztulásához vezetett.
1. Keress rá az interneten, majd állíts ös sze egy portfóliót a második világháborúban használt fegyverekről készült fényképekből, és határozd meg a fegyverek két, az emberekre gyakorolt negatív hatását!
2. Osztálytársaiddal eg yütt be szélgessetek el há borús ve teránokkal va gy a Má ria Ki rályné Hős ök Ku ltuszának Or szágos Eg yesület ta gjaival ar ról, hog y mi lyen ha tást gy akorolt az em berekre a világháború!
3. Olvasd a leckét a tankönyvből öt percig! Beszéld meg az olvasottakat padtársaddal, és töltsétek ki a következő táblázatot a füzetetekben:
A szöveg által megerősített ismeretek/ információk
A szöveg által cáfolt ismeretek/ információk –
Új ismeretek/információk, amelyekkel korábban nem találkoztam +
Bizonytalan ismeretek/Új információk, amelyeknek érdemes utánanézni ?
Az élet a fronton a második világháború alatt rendkívül nehéz és ves zélyekkel teli volt. A harctéren szolgáló ka tonák kezdetleges kör ülmények között, lö vészárkokban, ba rakkokban va gy ép pen a sz abadban él tek. A szélsőséges időjárási vi szonyok – na gyon hideg te lek a ke leti fronton, rendkívüli hőség az af rikai és a cs endes-óceáni fronton – szintén megnehezítették az életet. Az ellátást gyakran akadozott a hírközlési vonalak me gszakadása és a ke dvezőtlen természeti vi szonyok miatt. A fejadag kicsi volt, és fennállt az alultápláltság veszélye. A katonák korlátozott mennyiségű és kevéssé változatos ellátást kaptak, élelmiszer-, víz- és felszereléshiányban szenvedtek st b. A harcok során lé gi támadásokkal, lövészárokháborúval, gy alogsági tá madásokkal és ellentámadásokkal szembesültek.
A csaták gyakran napokig vagy hetekig tartottak. A katonák állandó sebesülés- vagy életveszély közepette éltek, fizikai és ér zelmi stresszben éltek. Sokan elvesztették bajtársaikat és barátaikat a harcokban. A mentális stressz és a fizikai kimerültség a frontélet egészét meghatározta, súlyosan károsítva a katonák lelki egészségét. A háborús tr auma minden érintett sz ámára jelentős gonddá vált, és a veteránok többségének komoly nehézségekkel járt a civil életbe való visszatérés.
Igen nehéz volt a kapcsolattartás, mert a katonák hosszú időre elszigetelődtek a cs aládjaiktól. Állandó gondot jelentett a csapatok harci mor áljának fenntartása, és a katonai vezetőknek meg kellett találniuk annak a módját, hogyan tartsák fenn az akaraterőt és az egységet a katonák soraiban. Ebben fontos szerepet játszott a rendkívül erőteljes propaganda, ennek célja a saját csapatok mozgósítása és az ellenség demoralizálása volt.
A frontélet valóságának szerves részét képezték a hadifoglyok is. A háború során sokszor előfordult, hogy nem biztosították a hadifoglyoknak a nemzetközi egyezményekben rögzített jogokat. A náci Németországban különösen a szovjet foglyok gyakran az embertelen körülmények, például a kiéheztetés és a brutális bánásmód miatt szenvedtek. A Szovjetunióban a német és szövetségeseik hadifoglyai szintén borzasztó körülmények között sínylődtek. Németek millióit tartották fogva szovjet hadifogolytáborokban, sokan meghaltak az éhezés és a kegyetlen bánásmód miatt. A távol-keleti megszállt területeken a japán hadsereg fogságába esett katonák a kényszermunka, a megfelelő orvosi
„Drága Otília!
B. A normandiai partraszállás, 1944. június 6.
Már 14 napja szüntelenül harcolunk. Vaktában lőnek, a zaj fülsiketítő, teljesen elkábít, ágyú- és aknavető sortüzek dördülnek, és valósággal szétdobálnak minket. A földben mindenütt bombatölcsérek vannak... a tölcsérekben pedig... valamik, amik egykor emberek voltak. Ez a sírjuk. Előre futok, fegyverrel a kezemben, és folyton azt mondogatom magamnak: „Ez a gödör nem lesz az én sírom”. Már rég nem esett az eső, de a csizmám elsüllyed a sárban... Istenem, mennyi vér! Éjszaka nem alszunk a támadástól való félelem miatt, a szovjetek úgy harcolnak, mint a vadállatok, szüntelenül bombáznak minket. Száz embert veszítünk, hogy egy kilométert nyerjünk, és ezret, hogy megtartsuk. Golyók suhannak a fülem mellett, a szemem egyetlen pontra szegezem, és vakon fedezékért futok... Ölel Sima, 1941. augusztus 25.” ( https://aradculture.ro/scrisori-de-pe-front/)
A szövetségesek és az amerikaiak a hadifoglyokkal ál talában a genfi eg yezménynek me gfelelően bántak. A fo glyokat táborokban tartották, megfelelő élelmiszeradagokat és orvosi ellátást kaptak. A háború végén szabadon engedték őket. Hazatelepedésük és a társadalomba való beilleszkedésük azonban bonyolult folyamatot jelentett.
Összességében el mondható, ho gy a má sodik vi lágháború ala tt a frontélet rendkívül nehéz és kihívásokkal teli volt, a katonáknak kíméletlen, gyakran embertelen körülményekkel kellett megbirkózniuk, és keményen kellett küzdeniük az általuk képviselt ügyért.
A hátországi front Óriási szenvedést él t át a polgári lakosság is , a ha talmas pu sztítás, az éhínség és br utális elnyomás következtében. Eg ész városok és falvak pusztultak el, és ci vilek milliói vesztek oda a harcokban. A második világháború alatt a polgári lakosság emberpróbáló helyzetbe került, a légibombázások, az éhínség, a menekülthullámok, a megszállás és az üldöztetés miatt szenvedett.
A háborús erőfeszítés rendkívüli gazdasági mozgósítással járt. A háborús szükségletek miatt számos fogyasztási cikk esetében jegyrendszert vezettek be, vagy csupán kor látozott mennyiségben állt rendelkezésre. Az élelmiszert, a r uházatot és a benzint fejadagra osztották.
A fér fiak töb bségét ka tonai szolgálatra sorozták be, íg y az ip arban és a mezőgazdaságban rengeteg üres állás maradt. Ennek következtében a hadviselő ors zágok gazdaságában megnőtt a nők szerepvállalása. Számos nagyváros, például London, Berlin, Varsó, Drezda polgári lakossága súlyos légitámadásokat élt át A bombázások tömeges emberveszteséggel jártak, egész városrészek pusztultak el, és jelentős anyagi károk keletkeztek. Rendszeressé váltak a városokban dúló heves utcai harcok. Számos hadszíntérré vált várost porig romboltak.
C. Női hegesztőmunkások egy repülőgépgyárban, Daytona Beach, USA, 1942
D. Newbury, 1943. február 10.
E. 1945 Egy német város 1945. áprilisában
A háború menekült-, illetve deportálási hullámot okozott, a konfliktus vagy az ül döztetés miatt sokan ot thonuk elhagyására kényszerültek. A megszállt ors zágokban a polgári lakosságot deportálások, elnyomás és üldözés sújtotta. Zsidók, illetve egyéb, nemkívánatosnak minősített csoportokhoz (romák, kommunisták) tartozó emberek millióit üldözték és ölték meg koncentrációs és megsemmisítő táborokban.
Az áz siai ors zágokban szintén civilek millióit gyilkolták meg vagy dolgoztatták rabszolgaként. Egyes államok a munkatáborok rendszerét olykor saját állampolgáraikkal szemben is alkalmazták.
Elemzek és értékelek
1. Képzeld el, hogy riporter vagy a második világháború idején! A leckében található (írott, képi) források alapján írj egy kb. 30 soros cikket a f ronton/hátországban zajló életről!
2. Más os ztálytársakkal közösen:
a. vitassátok meg, hogy milyen erkölcsi, polgári, vallási stb. ér tékeket kell képviselni egy háború alatt is b. Végezzetek kutatást/készítsetek prezentációt a településetekről a második világháború időszakában! Kutassatok fel háborús túlélőket vagy les zármazottjaikat, és készítsetek rövid interjúkat arról, hogy a háború miként hatott az életükre. Saját portfólió.
A „holokauszt” va gy „s oa” ki fejezés több mint 6 millió zsidó – köztük 1,5 millió gyermek – kiirtását jelenti. Ez volt a „végső megoldás”, vagyis az Adolf Hitler és a nácik által végrehajtott terv alkalmazása. Tágabb ér telemben a fogalom más, nem zsidó áldozatokra, például a romákra, lengyelekre, hadifoglyokra, fogyatékosokra, politikai ellenfelekre stb. is vonatkozik. A náci párt jól kiépített bürokratikus és rendőri szervezetet (SS, SA stb. egységek), valamint munkaés megsemmisítő táborokat hozott létre. A zsidóüldözést több sz akaszban hajtották végre. Először az 1935-ös nürnbergi törvények értelmében kizárták a zsidókat a civil társadalomból, és arra kényszerítették, hogy sárga Dávid-csillagot viseljenek a ruhájukon, ezután gettókba terelték, végül megsemmisítő táborokba szállították őket. A zsidók elvesztették állampolgárságukat és ez által polgárjogaikat is. A törvények be tiltották a vegyesházasságokat. A zsidókat kizárták az ok tatásból, a politikából és a gazdasági életből. A leghírhedtebb me gsemmisítő táborok Belzec, Sobibor, Treblinka, Majdanek, Auschwitz, míg a legismertebb koncentrációs táborok pedig Bergen-Belsen, Buc henwald, Dachau és Theresienstadt voltak.
A HOLOKAUSZT
Megsemmisítő tábor
Koncentrációs tábor
Város vagy falu, ahol gettó működött
Tranzitváros
Nagymértékű tömegmészárlás
Fő deportálási útvonalak
A Harmadik Birodalom
Olaszország legnagyobb kiterjedése idején
A tengelyhatalmak szövetségesei
A tengelyhatalmak által elfoglalt országok
A szövetségesek
Semleges államok
A háború előtti határok
A feltüntetett koncentrációs táborok között
a munkatáborok, a tranzittáborok és a börtönök szerepelnek.
Megjegyzés: Nincs feltüntetve minden haláltábor és gettó
Az Európában létrehozott koncentrációs és megsemmisítő táborok térképe
Ország Áldozatok – zsidók (becslés) % din populația evreiască
Romániában az 1940-es tragikus események után felerősödött az antiszemita propaganda, és a politikai válság nyomán a zsidó lakosság helyzete egyre bizonytalanabbá vált is. Az első antiszemita megnyilvánulásokra, úgynevezett pogromok ra Galacon és Dorohoi-ban került sor. A nemzeti-legionárius kormány létrehozását (1940 szeptembere) és Ion Antonescu hatalomátvételét követően az ország a közeledett Németországhoz, és zsidóellenes törvényeket vezettek be Az antiszemita megnyilvánulások egyik fontos eseménye a két „halálvonat” megszervezése volt, az egyik Iași-ból Călărași-ba, a másik Iași-ból Podul Iloaiei-be indult. A „halálvonatok” számos áldozatot követeltek.
(Az európai zsidók megsemmisítése)
1. Állapítsd meg a szótár segítségével a „holokauszt” szó eredetét. Határozd meg egyéb jelentéseit!
2. Nézd meg figyelmesen a mellékelt képet.
• Mit látsz rajta?
• Milyen történetet tudnál elmesélni?
• El tudsz képzelni egy párbeszédet?
• A multimédiás források segítségével derítsd ki Cz. Kwoka valódi történetét!
3. Olvasd el figyelmesen az alábbi forrást.
Czesława Kwoka, Wilhelm Brasse-nak tulajdonított fénykép
„A kommunisták, a zsidók és más »alsóbbrendű fajok« képviselői, például a cigányok elleni harc elsősorban az SS feladata. [...] Ez a »harc« a kelet-európai szláv lakosság (lengyelek, oroszok) lemészárlásában és különösen a zsidókérdés szörnyűséges »végső megoldásában« csúcsosodott ki. [...] Minden, németek által megszállt országban százezrével tartóztatták le a zsidókat, akiket németországi vagy lengyelországi táborokba deportáltak, ahol szörnyű körülmények között, megfelelő élelem és higiéniai körülmények nélkül, a felügyelő őrök szadista kegyetlenségének kitéve dolgoztatták őket. A munkaképteleneket (idősek, gyerekek, betegek) vagy a legyengülteket gázkamrákban gyilkolták meg, tetemüket pedig krematóriumokban égették el. Hitler célja a teljes »zsidó faj« kiirtása volt. 1945-ben Európa elborzadva tapasztalta, hogy 9 millió ember, köztük 6 millió zsidó halt meg szörnyű halállal a megsemmisítő táborokban: Auschwitzban, Treblinkában, Ravensbrückben stb.”. (Serge Berstein, Pierre Milza, Európa története, IV. kötet)
Oldd meg az alábbi feladatokat:
a. Nevezz meg a forrás alapján egy történelmi térséget, ahol a második világháborúban mészárlások történtek!
b. Nevezd meg a forrás alapján a náci rendszer egyik célját!
c. Írj a forrásból két olyan információt, amelyek között ok-okozati összefüggés van, kiemelve mindkét információ szerepét (ok, illetve okozat)!
d. Padtársaddal közösen tervezzetek tematikus plakátot a holokausztról! Saját portfólió.
4. Írj egy naplót, amely a zsidó múlttal kapcsolatos tevékenységekben való részvétel élményét dolgozza fel: látogass el a településed zsinagógájába, beszélgess a túlélőkkel, vagy tégy virtuális látogatást az auschwitzi megsemmisítő táborban!
5. A képen látható Anne Frank nevű lány Hollandiában élt. A multimédiás források segítségével kutass utána, hogy ki volt Anne Frank, és mit hagyott ránk örökségül! Szervezzetek vitafórumot osztálytársaitokkal a gyermek jogairól egy totalitárius rendszerben!
„Csoda, hogy még nem adtam fel a reményt, hiszen minden oly valószínűtlennek és megvalósíthatatlannak tűnik. És mégis, mindezek ellenére ragaszkodom ideáljaimhoz, mert még mindig hiszek az emberi jóságban. Egyszerűen képtelen vagyok elfogadni, hogy a világon minden halálba, nyomorba, zűrzavarba torkollik. Látom, amint a pusztulásból lassanként újra felépül a világ, hallom a közeledő égszakadást, amely végül is elpusztít bennünket, együtt szenvedek sok-sok millió emberrel. És mégis, ha felnézek az égre, úgy érzem, hogy jóra fordul minden, elmúlik ez a szörnyűség, s megint béke és nyugalom lesz ezen a világon.” (Anne Frank naplója)
Az auschwitzi megsemmisítő tábor bejárata, „A munka szabaddá tesz”
Alkalmazom és elemzem
I. Tér és idő
1. Nézd meg figyelmesen a 76 oldalon található térképet, majd oldd meg a következő feladatokat:
a. Állapítsd meg, milyen területeket vesztett el Románia 1940-ben!
b. Sorolj ér veket amellett, hogy 1940 a románok történelmének egyik legnehezebb éve volt!
2. Másold le a füzetbe, és töltsd ki az alábbi időrendi táblázatot a minta alapján, feltüntetve a második világháború (1939–1945) során lezajlott hadműveleteket!
Év Románia A nyugati front A keleti front A csendes-óceáni front Egyéb frontok Konferenciák
1939 semlegesség
Németország megtámadja Lengyelországot
II. Szaknyelv és történelmi forrás
1. Különböztesd meg a történelmi tényeket a véleményektől!
Olvasd el figyelmesen az alábbi állításokat! Ha tényről van szó, írj T-t a füzetedbe, ha pedig véleményről, írj V-t a f üzetedbe!
a. 1939. s zeptember 1-jén Lengyelország lerohanásával kezdődött a második világháború. T V
b. Az 1944. június 6-i normandiai partraszállás volt a második világháború legfontosabb hadművelete a nyugati f ronton. T V
2. Ismerd fel az ok-okozati összefüggést!
Olvasd el figyelmesen az alábbi állítást! Ha a második rész megmagyarázza, hogy miért igaz az első rész, írd a f üzetedbe, hogy IGEN, ellenkező esetben írd a f üzetedbe, hogy NEM!
a. 1941-ben a Szovjetunió azért lépett be a második világháborúba, mer t Németország meg támadta.
IGEN NEM
b. 1945-ben véget ért a második világháború, mert a tengelyhatalmakat legyőzték.
IGEN NEM
3. Olvasd el figyelmesen az alábbi forrásokat!
A. „A lengyelországi hadjárat volt a mozgó hadviselés elméletének, a páncélos és légi erők együttes alkalmazásának első próbája a háborúban. Kezdetben, amikor az elméletet Angliában kidolgozták, a hadműveletet a villámcsapáshoz hasonlították [...], ami németül Blitzkrieg, vagyis villámháború. Szeptember 17-én SzovjetOroszország hadseregei átlépték Lengyelország keleti határát. Ez a hátbatámadás megpecsételte a sorsát”. (Liddell Hart: A második világháború története, I. kötet)
B. „1941. december 7., Pearl Harbor, az amerikai haditengerészeti támaszpont elleni japán támadás látványos taktikai sikernek tűnik, ám valójában korlátozott, stratégiailag hiányos és háború következményeit tekintve kártékonynak bizonyult. A támadás egyetlen előnye az volt, hogy Németország és Olaszország 1941. december 11-én hadat üzent az USA-nak. Ezáltal a háború világháborúvá vált”. ( A második világháború szótára , Larousse)
C. „1942 őszén a Kaukázus irányába indított német támadás nyomán a Wermacht (német hadsereg) Oroszország európai területének nagy részét ellenőrzése alá vonta, és a tél elejére a front Leningrád, Moszkva és Sztálingrád körül állapodott meg. A német hadseregnek a sztálingrádi harcokban 1943 elején elszenvedett veresége az európai kontinensen a vég kezdetét jelentette. 1943 kora nyarán a németek a kurszki térségben 50 hadosztály, köztük 16 páncélos hadosztály bevetésével megkísérelnek egy utolsó támadást, ám ez a nagy csata a szovjetek javára dőlt el”. (Serge Berstein, Pierre Milza: Európa története)
Oldd meg az alábbi feladatokat:
a. A z A – C forrásokból származó információk felhasználásával készíts idős zalagot négy, a második világháborúban lezajlott eseményről!
b. Állapítsd meg az A for rás alapján, hogy milyen típusú háborút vívtak a németek!
c. Nevezd me g az t a sz ázadot és tör ténelmi térséget, amire a B forrás utal!
d. Nevezd me g a C forrás alapján annak a városnak a nevét, amelynél a német hadsereg veresége a „vég ke zdetét” je lentette az európai kontinensen!
e. Hasonlítsd ös sze az A és C for rásban szereplő adatokat, és állapítsd meg a közöttük levő hasonlóságot és különbséget!
Értékelek és alkotok
III. Polgári magatartás
M ásold át a fü zetedbe, majd eg észítsd ki az alábbi táblázatot! Fe dezd fe l a tör ténelmi személyiségek és emb eri cs oportok közötti öss zefüggést a történelmi es emények kibontakozásában a második világháború alatt! Saját portfólió.
„Szereplők” (a háborúban részt vevő nagyhatalmak és vezetőik)
Az eseményekben részt vevő egyes „s zereplők” céljai (érdekei).
A „ szereplők” közötti kapcsolat jellege
Az eseményekben rés ztvevők akciói
A „ szereplők” döntésének és tetteinek következményei
IV. Multimédia és élethosszig tartó tanulás. Tanulni tanulok
1. Keress rá az in terneten, majd ké szíts eg y kör ülbelül tí z filmből álló portfóliót (dokumentumfilmek, művészfilmek), amely a második világháborúról szól!
2. Nézz ut ána a mul timédiás fo rrásokban, maj d os ztálytársaiddal közösen készíts szerzői adatlapot Dmitrij So sztakovics ze neszerzőről! Hallgassátok me g a Nyolcadik szimfónia rövid el őadását, majd bes zéljétek meg a zeneművet, illetve a 2. világháború eseményeivel való kapcsolatát!
3. Vi tassátok me g os ztálytársaitokkal – ér vek és ellenérvek alapján – a nukleáris fegyverek alkalmazásának „s zükségességét” a háború során!
Filmművészet és történelem
(1942)
Kémek a Sasfészekben (1968)
Ryan közlegény megmentése (1998)
Harbor (2001) A zongorista (2002)
Tanulási napló Ne felejts el visszalapozni a 11. oldalra!
Balról jobbra: J.V. Sztálin, F. D. Roosevelt, W. Churchill. A teheráni konferencia (1943), a „három nagy” első találkozója.
Virtuális könyvtár
Románia belépése a második világháborúba
Vallomások a pokolból: Olga Gavor holokauszttúlélő
A második világháború vége
1. Az alábbi minta segítségével készíts fogalmi térképet a „Nemzetközi kapcsolatok. A totalitárius államok agressziója” témakörről!
5. A Diktátor című filmet 1940-ben mutatták be. Egyszerre háborús film és politikai szatíra. Nézd meg figyelmesen az alábbi képet, majd beszéld meg a jelentőségét az os ztálytársaiddal!
2. Másold le a füzetbe, majd sorold fel a két szövetség főbb tagállamait!
Egyesült Nemzetek Tengelyhatalmak
3. A lecke során megtanult információk alapján egészítsd ki az alábbi ok-okozati diagramot! Saját portfólió.
6. Osztálytársaiddal közösen készítsetek „miniszótárat” a második világháborúról! A történelmi fogalmak mellett szerepelhetnek benne a politikai-katonai eseményben érintett személyiségek nevei, valamint a konfliktus jelentős pillanatai. Ne feledd, hogy a holokauszt is fontos és tragikus része volt ennek az eseménynek!
7. A hátországi front egyben erőteljes propagandát is jelentett a fronton lévő katonák harci moráljának fokozása érdekében. Szerinted mi a jelentése/üzenete az alábbi képnek?
4. Társítsd a két os zlop elemeit:
1. Pearl Harbor a. 1943
2. El Alamein b. 1942
3. Midway c. t ankok
4. Teherán d. 1941
5. Kurszk e. Afrika
I. Egészítsd ki a szöveget a zárójelben lévő fogalmakkal! (Pearl Harborban, világháborúvá, Németország, áldozatok, holokausztot, politikai ellenfelek, zsidó, csendes-óceáni, normandiai, Barbarossa). Saját portfólió. 1939. szeptember 1-jén ... megtámadta Lengyelországot, és a Szovjetunióval együtt a Ribbentrop–Molotovpaktum alapján elfoglalta és felosztotta az országot. 1941. június 22-én Hitler elhatározta a ... -terv végrehajtását, vagyis a Szovjetunió megtámadását. Az 1941-ben a ... térségben is kitört a konfliktus, ahol december 7-én Japán hadüzenet nélkül megtámadta a ... lévő amerikai katonai támaszpontot. Az USA hadba lepését követően a konfliktus ... változott. 1944. június 6-án kezdődött a ... partraszállás. Ez a hadművelet meggyorsította a háború végét, 1945 májusában. A második világháború a holokausztot vagy soát is jelenti, amely történelmi esemény több mint 6 millió ... , köztük 1,5 millió gyermek kiirtására utal. Tágabb értelemben a fogalom más, nem zsidó ... is magában foglal, például romákat, lengyeleket, hadifoglyokat, fogyatékkal élőket vagy ...
II. Állítsd időrendi sorrendbe a második világháború legfontosabb csatáit:
a. A z el-alameini csata;
b. A Pearl Harbor elleni japán támadás;
c. A midwayi csata;
d. A normandiai par traszállás;
e. Németország megtámadja Lengyelországot;
f. A kurszki csata.
III. Olvasd el figyelmesen az alábbi forrást!
Harbor. Japán megtámadja az Egyesült Államokat.
„A háború alatt a szövetségesek egy sor konferencián kidolgozták Európa háború utáni megszervezésének tervét. A közös cél Németország legyőzése és megbüntetése volt, hogy megakadályozzák egy újabb háború kirobbantását. Ca sablancában, 1943 januárjában Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök a »feltétel nélküli megadás« bevezetését követelte Németországgal szemben. Ugyanezen év novemberében Teheránban Roosevelt, Sztálin (Szovjetunió) és Churchill ( Egyesült Királyság) megállapodott abban, hogy Lengyelország határát az Odera folyóig tolják ki. Ugyanakkor elfogadták, hogy a Szovjetunió magához csatolja Kelet-Poroszország északi és Lengyelország keleti részét. Németország még nem állt a három nagyhatalom közötti viták középpontjában, jóllehet erről igencsak eltérő álláspontokat képviseltek”. (Flavio Floriani: A nácizmus képes története)
Oldd meg a feladatokat:
a. A forrás alapján állapítsd meg a szövetségesek közös célját! 1
b. Sorold fel a forrás által nagyhatalomnak tekintett államokat, illetve vezetőik nevét!
c. Nevezd meg a forrás alapján a szövetségesek által a casablancai és a teheráni konferencián elfogadott határozatokat!
d. Mutasd be az 1944-es év két legfontosabb katonai műveletét!
Önértékelés
A helyes válaszért járó pontok
I. T.
II. T.
III. T. Hivatalból Összesen
Ne felejtsd el kitölteni a 11. oldalon található Tevékenység- és viselkedésértékelő lapot! Saját portfólió.
Osztálytársaikkal együtt készítsétek el „A háborúban álló világ” című projektet, amely a „Történészek kávéháza”* móds zeren alapul. Saját portfólió.
* Egy erre a célra kialakított térben (a tanteremben, ahol a padokat úgy rendezzük el, mint egy kávézóban) „kicsiben” felelevenedik a kávézók régi hagyománya, ahol írók, művészek, újságírók, történészek, politikusok többnyire egy c sésze gőzölgő kávé vagy tea körül összegyűlve különböző irodalmi, kulturális, társadalmi-politikai és polgári kérdésekről beszélgetnek.
• A diákokat öt műhelycsoportba os ztják.
• A készségek, képességek és érdeklődési körök szempontjából változatos csoportok mindegyike választ egy vezetőt, aki a c soport munkáját s zervezi.
• Minden műhely választ egy megvitatandó témát.
• A diákok az információs és kommunikációs technológiákat fogják használni, hogy begyűjtsék a szükséges forrásokat a vita során bemutatott ér vek felépítéséhez és felhasználásához.
• A kibertérben felfedezett anyagok alapos elolvasása ut án az egyes csapatok tagjai kifejtik véleményüket a felvetett kérdésekről, és ér vekkel támasztják alá az t.
• A csoportvezető egyúttal moderátor is, és rögzíti a csapat többségének véleményét.
• A csoport vezetője, képviselője vagy a bármely, szónoki képességekkel rendelkező tagja ismerteti az általános véleményt a megvitatott kérdésekről, illetve a csapat munkájának eredményét.
Az értékelés/önértékelés a következők szerint történik:
• a s zövegből/szövegekből s zármazó fogalmak használata;
• az események közötti ok-okozati ös szefüggések felismerése;
• történelmi személyiségek és szerepük bemutatása;
• egy képzeletbeli monológ/párbeszéd elkészítése a személyiségek között;
• egy más nézőpont megfogalmazása a történelmi eseményről/folyamatról;
• az érdeklődés és a kezdeményezés megnyilvánulása a szóbeli kommunikációban, saját vélemény kifejtése a t árgyalt témákról.
Megvitatásra ajánlott témák:
• Nemzetközi kapcsolatok. A totalitárius államok agressziója;
• A második világháború: katonai szövetségek és hadszínterek.
• Románia és a második világháború;
• A békekonferencia;
• A tömegpusztítás új eszközei;
• Élet a fronton és a hátországban;
• A holokauszt.
1943. szeptember 1., kávéház az olaszországi Palermóban,
Az Európai Parlament épülete, Strasbourg, Franciaország
Az újjáépítés és a gazdasági fejlődés modelljei. A mindennapi élet: a háborús drámáktól a jólétig
ESETTANULMÁNYOK
ESETTANULMÁNYOK
• Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
• A fiatal nemzedék tiltakozása
Demokrácia és kommunizmus szembenállása. Államszervezési modellek. A hidegháború (1945–1991)
Az Európai Unió: szervezeti és működési elvek
A jelenkori világ: egy többpólusú világ; az új kulturális sokszínűség és az információs társadalom
• A szórakozás új formái: játékok és technológia. Következmények
• A terrorizmus
• Migráció a jelenkori világban
Specifikus kompetenciák: 1.1, 1.2, 2.1, 2.2, 3.1, 3.2, 4.1, 4.2, 4.3.
Mire leszel képes?
az idő- és a térkoordináták segítségével bemutatni a történelmi tényeket és folyamatokat
összehasonlítani a történelmi tényeket és folyamatokat időbeli és térbeli szempontból
felismerni a történelmi folyamatok állandóságának és változásának elemeit a történelmi források segítségével
megvizsgálni a történelmi forrásokat a k ritikai gondolkodás eszközeivel
meghatározni az egyes személyiségek és c soportok közötti kapcsolatokat a történelmi események alakulásában
bemutatni a folytonosság és a változás elemeit az ér tékrendszer fejlődésében
egyéni vagy csoportos projektekek megvalósítására multimédiás források felhasználásával
az együttműködésen, a fegyelmezettségen és a kitartáson alapuló munkamódszereket alkalmazni
többféle nézőpontot és kritikai elemzési készséget alkalmazni, hogy megbízható ér veken és bizonyítékokon alapuló döntéseket hozni
ÚJJÁÉPÍTÉS ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI
Kulcsszavak
Személyiség
GEORGE CATLETT MARSHALL (1880–1959)
Amerikai tábornok, diplomata és politikus volt. 1953-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki. Külügyminiszterként ő irányította az európai gazdaságélénkítési programot, ismertebb nevén a Marshalltervet.
1947 A Marshall-terv
1960 A lézer feltalálása
1973 Az olajválság
1986 Peresztrojka és glasznoszty
A megosztott Európa
A második világháború végén Európa térképe gyökeresen megváltozott. A háborús pusztítások miatt lec sökkent gazdasági termelés, a szinte használhatatlan távközlési hálózat, az élelmiszerhiány, a sz águldó infláció, a polgárok többségének alacsony élet színvonala, a tömeges lakosságcsere, a ha talmas emberveszteségek fel forgatta az emberek életét és Európa országai csak nagy nehézségek árán tudtak visszatérni a békeidők gazdaságához. Két nagy politikai és gazdasági tömb jött létre: nyugaton, az USA vezetésével a nyugati blokk , keleten pedig a Szovjetunió vezetésével a keleti vagy szovjet blokk . Ezek szöges ellentétben álló politikai és gazdasági elképzeléseken alapultak: a kapitalista, liberális és demokratikus politikai rendszer Nyugaton és a kommunista, tot alitárius rendszer Keleten (a szocialista tábor).
A nyugati országok fejlődése a liberális kapitalizmus útján
A háború ut án Nyugat-Európa országai fogyasztási cikkeket importáltak a lakosság számára, nyersanyagokat az ipar számára, eszközöket és gépeket a termelési folyamatok felélénkítése érdekében. Az Egyesült Államok meghatározó szerepet játszott a nyugat-európai demokratikus országok gazdasági segélyezésében. 1947 júniusában az Egyesült Államok Marshall-terv néven 16 európai országnak mintegy 13 milliárd dolláros segélyt nyújtott. A támogatást a Szovjetunió és csatlósállamai visszautasították. A pénz- és ár ucsere megkönnyítése céljából aláírták a Bretton Woods-i Egyezményeket, a tagországok fejlődését elősegítő világszervezeteket hoz tak létre: a GAT T-ot (Általános Vámés Kereskedelmi Egyezmény) és az IMF -et (N emzetközi Valu taalap), Európában pedig az OECD -t (Európai Gazdasági és Együttműködési Szervezet). Az 1960-as évek elejére a nyugati országok újjáépítették és korszerűsítették gazdaságukat, leküzdötték a gazdasági nehézségeket, sokrétűvé tették és megújították lakosságuk fogyasztási igényeit.
Kelet-Európa népi demokráciái és a tervgazdálkodás rendszerei
Európa keleti részében végbement politikai és gazdasági átalakulások a szovjet ka tonai meg szállás következményei voltak. Albánia, Bu lgária, Cs ehszlovákia, Ju goszlávia, Le ngyelország, a Né met Demokratikus Köztársaság, Románia és Magyarország népi demokráciává alakult át, amelyben a kommunista pártok gyakorolták a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális ellenőrzést. Gazdasági téren 1948 és 1953 között szocialista tervgazdálkodási rendszert hoztak létre.
Ezen országok központosított gazdaságát, illetve annak ös szes ágazatát az egyeduralkodó kommunista párt irányította.
A mezőgazdaság kollektivizálása és az erőltetett iparosítás a szabad vállalkozás fels zámolásához és a gazdasági fejlődés kommunisták ál tali teljes ellenőrzéséhez vezetett. A kommunista or szágok kölcsönös gazdasági megállapodásokat, illetve az eg yes or szágok szövetségi, barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződéseket kötöttek. A szovjet minta a bankok, a külkereskedelem, a bányák, a közlekedés államosítását, a felgyorsított városiasodást és a fogyasztási cikkek termelésének önként vállalt feladását jelentette. 1949-ben létrehozták a kommunista ors zágok gazdasági szervezetét, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST).
1973 -ban eg y újabb ga zdasági kr ízis, az úg ynevezett ola jválság tört ki, de a fejlett technológiák alkalmazásával és az új energiaforrások felfedezésével sikerült túljutni a válságos helyzeten.
1986-tól kezdődően Mihail Sz. Gorbacsov, a Szovjetunió vezetője előterjesztette az átláthatóság és a reformok (demokratizálás), vagyis a glasznoszty és a peresztrojka tervét. Ez a szovjet gazdaság gyökeres átalakítását jelentette a termelők felelős ségének növelése, a magánszektor újjáélesztése és az állami vállalatok önállóságának növelése révén. Ezek a reformok és egyéb tényezők végül a Szovjetunió, illetve az európai kommunista tömb bukásához vezettek.
KAPITALISTA
KOMMUNISTA
NyugatEurópa (Nyugat)
KeletEurópa
Fogyasztáson alapuló gazdaság
Parancsgazdaság
Szabadpiac Jólét
A szabadpiaci kezdeményezés hiánya
Szószedet
államosítás
Fogyasztási cikkek és élelmiszerek hiánya
A 20. század második felében a népesedésben is változások történtek, váltakozott a népesség csökkenése és növekedése. A háború ut áni első éveket a megszorítások és a nélkülözés jellemezte. A legtöbb európai or szágot érintette a háború, és a népessége csökkent. A háború ut án a korszakra jellemző jelenség a népes ségnövekedés, az úgynevezett baby boom volt.
A demokratikus kormányok által bevezetett politikák ösztönözték a gazdasági növekedést, munkahelyeket teremtettek, és javították az élet színvonalat. Kiemelt szerepet kapott az ok tatás, és új jáépítették illetve fejlesztették a háború miatt meggyengült oktatási rendszereket. Mindenki számára lehetővé tették az ok tatáshoz való hozzáférést, mivel a tudás és a demokratikus megértés előmozdításának módjaként tekintettek rá. Társadalombiztosítási programokat és jóléti politikákat
fogyasztói társadalom
A háború utáni baby boom emlékére kiadott postabélyeg
Buick Roadmaster Skylark, 1953
Családi fénykép, Szovjetunió, Abházia, Leszelidze falu, 1980 körül
dolgoztak ki, hogy minden állampolgár sz ámára jobb életminőséget biz tosítsanak.
Javult az egészségügyi és ok tatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés, és fokozatosan emelkedett az életszínvonal. A gazdasági fejlődésnek köszönhetően az 1950-es évektől kezdve a mindennapi élet változatosabbá vált, több lett a szabadidő, bővült a szabadidős tevékenységek száma, a technika pedig a mindennapi élet részévé vált. A rádió, a háztartási gépek, majd az 1950-es évek végétől a televízió is a háztartások megszokott tartozékává vált. Ez t az időszakot a zene, a divat és a sport jellemzi.
A kommunista társadalmakban az állam át fogó ellenőrzést gyakorolt a gazdaság, az intézmények és a mindennapi élet fölött. A központosított tervezés és az erőforrások állami ellenőrzése határozta meg, hogy mit termeljenek és hogyan osszák el. A kommunista országok többségében az állam tevékeny szerepet vállalt a lakások és az alapvető közszolgáltatások biz tosításában. Az élelmiszereket és a fogyasztási cikkeket gyakran fejadagra osz tották, és egyes termékekhez korlátozták a hozzáférést. A gazdasági rendszer a központosított állami munkaerő-tervezésen és a munkahelyek elosztásán alapult. A szakszervezetek a kommunista párt ellenőrzése alatt álltak, és a munkavállalók közötti látszategyenlőséget hirdették. Az ok tatást a kommunista ideológia terjesztésére használták fel. Az egészségügyi rendszer az állam hatáskörébe tartozott, és az egész társadalom egészségügyi ellátását célozta. Az egészségügyi erőforrások azonban korlátozottak voltak, és a szolgáltatások minősége változó volt. A művészeteket és a kultúrát felhasználták arra, hogy a kommunista eszméket és ér tékeket tükrözze. A hidegháború, a politikai feszültségek és az ideológiai versengés a mindennapi életet is befolyásolta. A kommunista világban a mindennapi élet tapasztalata országonként és időszakonként jelentősen eltért.
Általánosságban elmondható, hogy a kommunista térségben, a tervgazdaságokban a gazdasági fejlődéshez hozzájáruló egyes intézkedések (villamosítás, iparosítás stb.) ellenére a lakosság élet színvonala alacsony volt a fogyasztási cikkek hiánya, az ot thonokban uralkodó hideg, valamint a polgárok állampolgári és szabadságjogainak korlátozása miatt. Propagandaplakát, Bukarest, 1986
Szocialista lakás Litvániában, Szovjetunió
A parasztok beszolgáltatják a gabonát az államnak, a kommunista rendszer kezdetei
1. A Marshall-terv keretében amerikai pénzügyi t ámogatásban részesült országok.
2. A 20. századi technológia. Nevezd meg a mellékelt képen látható tárgyat, és írj egy körülbelül féloldalas esszét a háború utáni mindennapi életben betöltött s zerepéről.
Észben tartom
A második világháború végén Európa volt a háború által leginkább sújtott kontinens.
A háború utáni világot az európai újjáépítési programokban való amerikai szerepvállalás jellemezte, főként Nyugaton a Marshall-terv (1947) révén.
A háború utáni világ két tömbre oszlott: a demokratikus, szabad piacgazdaságú, illetve a totalitárius, kommunista, ter vgazdaságú tömbre.
1986-tól a Szovjetunió vezetője, Mihail Gorbacsov reformokat (demokratizálást) és átláthatóságot, vagyis peresztrojkát és glasznosztyot hirdetett meg A reformok elindítása és egyéb tényezők a Szovjetunió felbomlásához és az európai kommunista tömb bukásához vezetett.
A Marshall-terv logója – Az európai fellendülésért – Az Amerikai Egyesült Államok által nyújtott támogatás
Braun HF 1, 1958
Történelem másképp
Sajnáljuk... Ma nincs benzinünk. Értesítés egy amerikai benzinkúton, 1973 októbere
Az Egyesült Nemzetek Szervezetét 1945. október 24-én hozták létre a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése, a nemzetközi kérdések megoldásában való együttműködés, az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődés elősegítése céljából.
A második világháborút követően az ENSZ az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását szorgalmazta, fajra, nemre, nyelvre, vallásra való tekintet nélkül. Ennek szellemében az ENSZ-közgyűlés harmadik ülésszakán, 1948. december 10-én, a 217/A határozattal elfogadták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A dokumentumnak egy bevezetője és 30 cikke van, amelyek összefoglalják az ember alapvető jogait.
A nyilatkozatot közös eszményként nyilvánították ki, „amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell”. Ma hivatkozási alapként szolgál annak eldöntéséhez, hogy a különböző államok hogyan tartják tiszteletben az emberi jogokat. A későbbiekben egy sor egyezmény, jogi aktus és megállapodás egészítette ki az emberi jogok listáját (a menekültek jogállása, a faji vagy nemi hátrányos megkülönböztetés, a kényszermunka eltörlése stb.) Ez a világ legtöbb nyelvre lefordított okmánya (több mint 500 nyelv).
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata az első olyan nemzetközi okmány, amely világosan és egyértelműen rögzíti azokat az alapvető polgári és szabadságjogokat, amelyeket mindenhol biztosítani kell az embereknek. E jogok tiszteletben tartása „alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon”.
A nyilatkozat felszólít minden egyes személyt és állami intézményt, hogy mozdítsa elő az emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartását, és törekedjen azok tényleges elismerésére.
Az okmány számos ország jogalkotásának lett a kiindulópontja. Az alapvető emberi jogok hivatkozási pontjaként döntő hatással volt a háború utáni politikai színtérre.
1. cikk
„Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.”
A gyakorlatban azonban a világ számos országában megsértik ezeket a jogokat.
Minden évben december 10-e az emberi jogok nemzetközi napja.
Az emberi jogok szellemében történő oktatás a következő három szempontot foglalja magában:
• az emberi jogokról való tanulás, az emberi jogok megismerése, hogy melyek azok a jogok, miként biztosítják és védik, illetve hogyan hajtják végre őket;
• az emberi jogokon alapuló tanulás, felismerve, hogy az emberi jogi oktatás megszervezésének, végrehajtási módjának és keretének az emberjogi értékeken kell alapulnia (pl. a részvételi, a gondolat- és véleménynyilvánítás szabadsága stb.), és hogy az emberi jogi oktatásban a folyamat legalább annyira fontos, mint a tanulási folyamat tartalma;
• az emberi jogokért való tanulás, olyan készségek, magatartásformák és értékek kialakítása által, amelyeket aztán a mindennapi életben alkalmaznak; arra kell ösztönözni a résztvevőket, hogy egyéni vagy csoportos módon tevékenyen vegyenek részt az emberi jogok előmozdításában és védelmezésében.
POLGÁRI
JOGOK
TÁRSADALMI
JOGOK
ELJÁRÁSI
JOGOK
GAZDASÁGI
JOGOK
POLITIKAI JOGOK
KULTURÁLIS
JOGOK
• az élethez való jog
• a levelezés titkossága
• a békés célú gyülekezés
• a magán- és c saládi élethez való jog
• a szabad mozgás
• a törvény egyenlő védelméhez való jog
• az oktatáshoz való jog
• a szakszervezetek alakításához való jog
• a jólétet biztosító életszínvonalhoz való jog
• a munkához való jog
• a szabad mozgáshoz való jog
• a jogalanyiság elismeréséhez való jog
• a pártatlan tárgyaláshoz való jog
• a tulajdonhoz való jog
• az állampolgársághoz való jog
• a menedékhez való jog
• bármely ország szabad elhagyásának joga
• a művészetek élvezéséhez való jog
• a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvétel joga
Elemzem és megoldom
• a személy szabadsága és biztonsága
• az otthon sérthetetlensége
• becsület és méltóság
• a házasságkötés és a családalapítás joga
• a jogi személyiség elismerése
• a pihenéshez és szabadidőhöz való jog
• a munkanélküliség, betegség, öz vegység, öregség esetére s zóló biztosításhoz való jog
• a társadalombiztosításhoz való jog
• a tényleges jogorvoslathoz való jog
• a törvény egyenlő védelméhez való jog
• az egyenlő munkáért járó egyenlő bér joga
• a választásokhoz való jog
• demokratikus politikai rendszerhez való jog
• Minden személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.
1. Magyarázd meg a mellékelt képen látható szimbólum jelentését!
2 . Sorolj példákat a tör ténelemből, amikor népeket vagy népcsoportokat hátrányosan megkülönböztettek!
3. Írd le a hátrányos megkülönböztetés okait!
4. Adj példákat olyan hely zetekre, amikor téged vagy a hoz zád közel álló személyeket hátrányos megkülönböztetés ért!
5. Javasolj egy sor intézkedést, amelyek megállíthatják ezt a f ajta viselkedést a saját közösségedben!
6. Állíts ös sze egy listát az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában meghatározott tíz alapvető emberi jogról! Saját portfólió.
7. Nézz ut ána A gyermek jogairól szóló egyezménynek, amelyet az ENSZ Közgyűlése 1989. november 20 -án fogadott el, és vitasd meg ezeket a jogokat os ztálytársaiddal!
8. Sorolj fel három további, a történelem során elfogadott emberjogi dokumentumot!
A fiatal nemzedék tiltakozása olyan t ársadalmi megnyilvánulás, amelynek során a fiatalok a t ársadalom különböző kérdéseivel kapcsolatos sérelmeiket vagy követeléseiket fejezik ki, például a környezetvédelem, az állampolgári jogok, az ok tatás, a kormányzati politika vagy más fontos kérdések kapcsán. E zek a tiltakozások különböző formákat ölthetnek, lehetnek utcai tüntetések, petíciók, társadalmi mozgalmak vagy online akciók.
1. Az amerikai polgárjogi mozgalom. Az 1950-es és 1960-as években a fiatalok, különösen a diákok, részt vettek a faji megkülönböztetés elleni tiltakozásokban és tüntetéseken, hogy minden amerikai polgárnak egyenlő polgárjogokat harcoljanak ki. Az 1963-as washingtoni menetelésen, amelyen Martin Luther King Jr. elmondta a híres „Van egy álmom” kezdetű beszédét, több mint 250 00 0 ember volt jelen. A felvonulás döntő szerepet játszott a faji megkülönböztetés megszüntetését célzó jogszabályok elfogadásában.
2 . A párizsi diáklázadás (1968). 1968 májusában a francia diákok tüntetni kezdtek a párizsi Sorbonne Egyetemen, az ok tatási rendszer megváltoztatását követelve és a konzervatív kormány ellen tiltakozva. A tüntetések hamarosan egész Franciaországra kiterjedtek, a mozgalomban diákok és munkások eg yaránt részt ve ttek. A kormány kénytelen volt tárgyalni a tüntetőkkel. A tiltakozás jelentős változásokhoz, reformokhoz vezetett az ok tatásban és a társadalomban.
3. A prágai tavasz (1968). A csehszlovákiai fiatalok a szovjet uralom ellen tiltakoztak, és demokratikus reformokat követeltek a kommunista rendszeren belül. Jóllehet mozgalmat 1968 augusztusában a szovjet csapatok kíméletlenül leverték, a megmozdulás a szabadság és a demokrácia iránti vágyat jelképezte a kelet-európai kommunista tömbben. A tüntetés a kommunista rendszerrel szembeni ellenállás jelképévé vált.
4. A vietnámi háború elleni mozgalom. Az 1960-as és 1970-es években a fiatalok az Eg yesült Államokban és világszerte széles körű tiltakozásokat szerveztek az USA vietnámi háborúban való részvétele ellen. A tiltakozások részét képezték a felvonulások, az utcai tüntetések, a sz trájkok és a nyilvános viták. Mindezek hozzájárultak a háborúval szembeni növekvő ellenálláshoz, és végül az amerikai csapatok 1973-as vietnámi kivonulásához.
5. A hippimozgalom. Az 1960-as és 1970-es évek kulturális és társadalmi jelensége, a hippimozgalom a háború ut áni fiatal nemzedékek tágabb értelemben vett tiltakozásának része. Ez a hagyományos értékek és az akkori rendszer elleni tiltakozás volt. A hippik ellenezték a háborút, a túlzott fogyasztást, a fogyasztói társadalmat és a társadalmi konformizmust. Az ált aluk hirdetett es zmék: a szeretet, a béke, a harmónia, a spiritualitás és a környezet tisztelete. A fiatal hippik a vietnámi háború leghangosabb bírálói közé tartoztak, és számos tüntetést szerveztek ellene. A hippimozgalmat jellegzetes szimbólumok és stílusvilág jellemezte, az öltözködési stílusok közé tartoztak az alternatív kultúrák által inspirált laza, színes ruhák.
Martin Luther King, az 1963as washingtoni menetelés
Fiatalok tüntetnek a Pentagon előtt a vietnami háború ellen 1967-ben. Egy tüntető virágot nyújt át egy katonának.
Fiatal hippik az 1970-es években
A „Flower Power” és a „Make Love, Not War” a hippimozgalom fontos jelszavai voltak, és az t az es zmét hirdették, hogy a szeretet, a béke és az együttérzés ereje megváltoztathatja a világot. A virágok, főként a sz ázszorszép a társadalmi kötöttségek elutasítását és a szeretetet jelképezte. A fiatal hippik virágokat hordtak és ajándékoztak. A mozgalom további jelképei a békejel, a kukoricamagok (a z emberek közötti szoros kapcsolatot, a béke és az egység iránti vágyat jelképezték). Sok fiatal hippi kedvelt közlekedési es zköze a Volkswagen furgon volt, amely a szabadságot és a kalandot jelképezte. A hippimozgalom szorosan kapcsolódott a rockzenéhez. A The Beatles és a Rolling Stones rockegyüttesek, valamint Joan Baez, Janis Joplin és Jimi Hendrix művészek nagy hatással voltak erre az időszakra.
A 20. század végén és a 21. század elején a fiatalabb nemzedék másfajta módon is tiltakozott. 1989-ben a pekingi Tienanmen téren egy fiatalember útjába állt az előt te sorakozó tankoknak, és ezáltal a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelem jelképévé vált. A 2003 óta tartó, az iraki háború elleni globalizációellenes tüntetések, az arab tavasz (2010) és a Wall Street elfoglalása (2011) a fiatal generáció elégedetlenségének további megnyilvánulásai. A fiatalok egyre inkább elkötelezték magukat a környezetvédelem mellett, így 2019 után felerősödtek az éghajlatváltozás elleni fellépést követelő tiltakozások.
Ezek a mozgalmak jelentős hat ással voltak a társadalomra, és változásokhoz vezettek a politikában és a közvélemény különböző ké rdésekkel ka pcsolatos hozzáállásában.
és megoldom
A Woodstocki Fesztivál (1969. augusztus 15–18.)
A fesztivált az Egyesült Államokban, a New York állambeli Bethelben tartották egy farmon, több mint 400 000 ember vett részt rajta. Az eredetileg nyereségesnek tervezett zenei rendezvény hamarosan a hippimozgalom által hirdetett béke, szeretet és egység eszméinek jelképévé vált. A fesztivált rendkívüli jelenségek (heves esőzés, sár) árnyékolták be, mintegy igazolva azt a gondolatot, hogy az akadályok és kihívások ellenére az emberek képesek összefogni a béke és az egység érdekében.
1. Készíts portfóliót képekkel és cikkekkel egy színészről/zenészről/előadóról/művészről, aki részt vesz a fiatal nemzedék tiltakozásában!
2. Osztálytársaiddal közösen vé gezz ku tatást az 1945–1960, 1960–1980, 1980–2000 közötti évek mindennapi életéről! Fogalmazzatok meg legalább két hasonlóságot és két eltérést a felsorolt időszakok között!
3. Szerinted mi az a két kérdés, amivel ma a nemzedéked szembesül? Fogalmazz meg két olyan választ, ami megoldaná a problémákat! Saját portfólió.
4. George McLaurin volt az első színesbőrű diák, akit 1948-ban felvettek az Oklahomai Egyetemre. Arra kényszerítették, hogy egy sarokban, fehér diáktársaitól elkülönítve üljön. A neve azonban a főiskola három legjobb diákjának eg yikeként a maradt fenn. „Néhány diáktársam úg y nézett rám, mint eg y állatra, senki nem szólt hozzám egy szót, a tanáraim úgy tettek, mintha ot t sem lennék, és úgy tűnt, tudomást sem vesznek a kérdéseimről. Én azonban annyira odaadóan tanultam, hogy egy idő ut án egyre több diák keresett meg, hogy adjak magyarázatot és tisztázzam kérdéseiket.” Beszéld meg os ztálytársaiddal a fenti helyzetet! Milyen sz tereotípiákat és előítéleteket vettetek és zre? Milyen nyilvános üzenetet építenétek fel egy George McLaurin helyzetében lévő személy támogatására?
Alkalmazom és elemzem
I. Tér és idő
A 93. oldalon található térképen jelölj meg:
a. öt európai or szágot, amely részesült az amerikai Marshall-terv támogatásából;
b. három európai or szágot, amely visszautasította a háború ut áni gazdasági fellendüléshez nyújtott amerikai támogatást!
II. Szaknyelv és történelmi forrás
1. Egészítsd ki a szöveget a zárójelben lévő fogalmakkal! (Szovjetunió, világháború, európai, Marshall, háború utáni, városok).
A második ... végén az európai kontinens volt a legsúlyosabban érintett. Ismét mezőgazdasági területek, ... , hidak és vasútvonalak pusztultak el, és a lakosság jelentős része életét vesztette a háborúban. A ... világot az európai újjáépítési tervekbe történő amerikai beavatkozás jellemezte, különösen nyugaton a ... -terv (1947) révén, amely eredetileg minden európai országot érintett volna, de a ... és csatlósállamai elutasították ezt. Ennek eredményeképpen a pénzügyi segélyt csupán 16 nyugat- ... országnak folyósították.
2. Olvasd el figyelmesen az alábbi forrásokat!
A. „Azáltal, hogy az emberiség a második világháború végén (1945) belépett az atomkorszakba, az ipari forradalom üteme ismét felgyorsult a kapitalista Nyugat és a kommunista Kelet iparosodott országaiban, valamint az el maradott és fejlődő országokban, amelyek az iparosodás „fejlesztésére” törekedetek. Az iparosodás és a globális tömegkultúra (popzene, farmer, diszkó, Coca Cola, TV) végigsöpört a Földön, számos olyan regionális és helyi különbséget egyenlítve ki, amelyek évezredeken át alakultak ki és maradtak fenn. Az iparosodott országokban fokozatosan eltűntek a paraszti kultúra utolsó maradványai, és ugyanez a jelenség egyre általánosabbá válik a fejlődő or szágokban is; ez utóbbiakban a „haladás” és a „modernizáció” áldozatául esnek a földművelés előtti népcsoportok (vadászok, gyűjtögetők) utolsó képviselői, amint ez például az Amazonas-medencében történik.” (Imanuel Geiss: Világtörténelem)
B. „Húsz éven át, az 1950-es évek közepétől az 1970-es évek közepéig Nyugat-Európában rendkívüli növekedés ment végbe. Ez a gyors amerikai újjáépítési programnak, a Bretton Woods-i megállapodásokat kö vető valutaegyensúly helyreállításának, a népességgyarapodásnak, a növekvő termelékenységnek és a kormányok gazdaságfejlesztési intézkedéseinek volt köszönhető. Németország, Olaszország és kisebb mértékben Fr anciaország a gyors fejlődés legfőbb haszonélvezői. Másrészt ez a fejlődés békés nemzetközi környezetben zajlott. Az 1956–1962-es válságok után 1963-tól kezdve nyugodt időszak kezdődött”. (Serge Berstein, Pierre Milza: Európa története)
Oldd meg a feladatokat:
a. Az A forrás alapján nevezz meg két történelmi eseményt és a századot, amelyben lezajlottak!
b. Add meg a B forrásból Nyugat-Európa kiemelkedő fejlődésének két okát!
c. Nevezd meg az A forrás alapján az ipari forradalom két következményét!
d. Nevez meg a B forrásból két or szágot, amely hasznot húzott Nyugat-Európa fejlődéséből!
e. Írj az A forrásból két olyan információt, amelyek között ok-okozati ös szefüggés van, kiemelve mindkét információ szerepét (ok, illetve okozat)!
f. A két forrásból kiindulva írj egy körülbelül tíz soros szöveget Európa mindennapjairól a 20. század második felében!
Értékelek és alkotok
III. Polgári magatartás
1. Nézd meg figyelmesen a C forrást, és állapítsd meg a mindennapi életben szerepet já tszó újdonságokat/fejlődés elemeit a háború ut áni időszakban!
2. A D forrásból kiindulva készíts interjút családod/helyi közösséged egyik tagjával, aki a kommunista időszakban élt, és mutasd be a mindennapi élet eg yes jellemzőinek alakulását! Gondold át , ho gy mi t szeretnél meg tudni, és fo galmazz meg 5–10 kérdést, amit az interjú során felteszel!
IV. Multimédia és élethosszig tartó tanulás. Tanulni tanulok
1. Mi t látsz az első képen? Milyen történetet tudnál elmesélni? El tuds z képzelni egy párbeszédet?
Mit látsz mos t? Ho gyan változtatnád meg a tö rténetet? Szerinted mi az ig azi tö rténet? Keress multimédiás forrásokat Ruby Bridgesről, és derítsd ki a kép valódi történetét.
2. Készíts multimédiás prezentációt (PowerPoint, Prezi, Canva, Padlet stb.) a mindennapi életet megváltoztató találmányokról a 20. század második felében.
D. Sorbanállás egy bukaresti élelmiszerbolt előtt, 1986
Tanulási napló
Ne felejts el visszalapozni a 11. oldalra!
Virtuális könyvtár
A Marshall-terv
Rosa Parks igaz története
Kulcsszavak
MIHAIL SERGHEEVICI GORBACIOV (1931–2022) A Szovjetunió vezetője 1985 és 1991 között. Reformjai a hidegháború végéhez, a kommunista párt politikai egyeduralmának megszűnéséhez és a Szovjetunió összeomlásához vezettek. 1990-ben Nobelbékedíjjal tüntették ki.
IDŐSZALAG
1949 A NATO létrehozása
1949
1955
1961
A KGST megalakulása
A Varsói Szerződés létrejötte
A berlini fal megépítése
1962 A kubai rakétaválság
TÖRÖKORSZÁG JUGOSZLÁVIA (RSFI)
GÖRÖGORSZÁG
A háború utáni Európa
A második világháború alatt az USA, a Szovjetunió és Nagy-Britannia között létrejött szövetség célja az volt, hogy Németországot és szövetségeseit kivonják a háborúból. A konfliktus ut án, főként politikai okok miatt, ezeket már nem tartották fenn.
Államszervezési modellek
A Szovjetunió, il letve a közép- és ke let-európai or szágok komm unisták , mí g a ny ugat-európai or szágok dem okratikusak voltak. 1945 és 1948 között kommunista rendszerek jöttek lé tre Albániában, Bulgáriában, Cs ehszlovákiában, Jugoszláviában, Lengyelországban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Romániában, Mag yarországon, Lengyelországban, Jugoszláviában és Romániában. Hogy könnyebben ellenőrizze és be folyása alatt tartsa őket, a Szovjetunió lé trehozta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST – 1949) nevű gazdasági szervezetet, illetve a Varsói Szerződést (1955), a kommunista államok ka tonai sz övetségét. Má s or szágokban, pél dául És zak-Koreában, Kubában és K ínában is a kommunizmus vált a politikai vezetés módjává.
A kommunizmus fő ellenfele továbbra is az Egyesült Államok maradt. Németország 1949-es felosztása a Német Demokratikus Köztársaságra (kommunista) és a Né met Szövetségi Köztársaságra (de mokratikus),
Az Észak-atlanti Szövetség (NATO) alapító országai: USA, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Olaszország, Portugália, Dánia, Norvégia, Izland, (1949). Ma a szövetségnek 32 tagállama van.
A Varsói Szerződés jelvénye - „Unió a békéért és a szocializmusért”
valamint a kommunizmus terjedésének veszélye a demokratikus államokat a NATO elnevezésű (És zak-atlanti Szerződés Szervezete – 1949.) katonai szövetség létrehozására késztette.
A hidegháború
A két szembenálló rendszer közötti politikai és katonai versengés diplomáciai, ga zdasági és ka tonai fe szültségek id őszakát id ézte el ő az ál lamok között, am elyet hide gháború nak (1947–1991) nevezünk. Ez a ké t nag yhatalom, az USA és a Szovjetunió közötti szembenállás vol t, amelyek a felsőbbrendűségért versengtek, és igyekeztek ur alni a világ or szágait, fokozták a nukleáris fegyverkezési verseny t és számos katonai műveletet hajtottak végre. A viszálykodás számos téren, vagyis pszichológiai, gazdasági, propagandakampány, kémkedés, diplomácia, sp ort és tec hnológiai ve rseny (ű rverseny) ré vén za jlott. 1961-ben a fe szültség fokozódott a be rlini fa l felépí tésével. A hi degháború so rán Áz siában is há borúk za jlottak a (d emokratikus) Dé l-Korea és a (kommunista) És zak-Korea, valamint És zak- és Dé l-Vietnám között. Eg yiptom, La tin-Amerika és Ku ba (e z ut óbbi a ny ugati fél teke első kommunista állama) szintén konfliktusövezetek voltak. 1945 és 1960 között ment végbe a gyarmatok függetlenné válásának folyamata, Nagy-Britannia és Fr anciaország szinte valamennyi korábbi gy armata önállóvá vált. Az Afrikában létrejött új államok közül sokan nem akartak szövetségre lépni az USA-val vagy a Szovjetunióval, és ez zel megteremtették az el nem kötelezett országok mozgalmának alapjait. Az 1960-as és 1970-es év ek között fe lerősödött az at omfegyverek gyártása és tes ztelése elleni nemzetközi békemozgalom, amely tömeges háborúellenes tüntetésekhez vezetett. Az 1970-es évektől kezdődően mindkét tömb több béke- és biztonsági megállapodást kötött, és ez zel ke zdetét ve tte az enyhülés id őszaka. A Szovjetunió és az Eg yesült Államok ké toldalú st ratégiai fe gyverzetcsökkentési szerződéseket és nemzetközi egyezményeket ír t alá, Richard Nixon kínai látogatása pedig javította Washington és a Szovjetunió st ratégiai ellensúlyának sz ámító Peking közötti kapcsolatokat. Ennek pél dája az 1975-ös Hel sinkiben tar tott Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencián született záróokmány aláírása.
Szószedet
Kölcsönös Gazdasági
A hidegháború (1947–1991)
A berlini fal lebontása, 1989. november 9.: az első lépés Németország újraegyesítése felé, amely hivatalosan 1990. október 3-án fejeződött be.
George H.W. Bush amerikai elnök találkozik Mihail Sz. Gorbacsov szovjet vezetővel (1990)
A Mihail Gorbacsov által a Szovjetunióban bevezetett változások a „népi demokráciák” megszűnéséhez, illetve a jogállamisághoz, a többpártrendszerhez, a kapitalizmushoz és az emberi jogok tiszteletben tartásához való visszatérést hozták el. Ezek az intézkedések a kommunista tömb bukásához – amelyet a berlini fal lebontása (1989), a Varsói Szerződés (1991) és a KGST (1991) felbomlása jelzett –, vagyis a hidegháború végéhez vezettek. A Szovjetunió által vezetett politikai rendszer összeomlása után számos ország megtagadta a kommunizmust és elfogadta a demokratikus politikai rendszer ér tékeit. Mások a szocializmus vagy a tekintélyelvűség valamelyik formáját fogadták el. Mára csupán öt kommunista ország maradt a világon (Kína, Észak-Korea, Kuba, Laosz és Vietnam), amelyek a lehető legjobban igyekeznek alkalmazkodni a kapitalista rendszerhez.
Felfedezem
Hidegháborús válságok
1. A berlini blokád (1948–1949)
A berlini blokádra 1948. június 24. és 1949. május 12. között került sor, amikor a s zovjetek lezárták a s zövetségesek ál tal ellenőrzött Ny ugat-Berlinbe vezető ös szes közutat és vasutat. A ny ugati szövetségesek a blokád alatt álló Ny ugat-Berlin lakosságának élelmiszer- és egyéb szükségleti cikkekkel való ellátására légihidat szerveztek.
A C-54-es szállítógép feltöltése a nyugat-berlini lakosoknak szánt liszteszsákokkal
2. A koreai háború (1950-1953)
Berlin négy megszállási övezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (88%-ban amerikai csapatok) által tá mogatott Ko reai Köztársaság (D él-Korea), illetve a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió által támogatott Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (É szak-Korea) közötti konfliktus. A harcok 1953-ban eg y feg yverszüneti megállapodás aláírásával ér tek véget. Korea két különálló államként továbbra is megosztott maradt.
3. A berlini fal építése (1961)
A Ny ugat-Berlin és a Né met De mokratikus Köztársaság közötti falat az zal a céllal építették, hogy megakadályozza a kele t-német lakosság Ny ugat-Németországba tö rténő kivándorlását. A berlini fal építése
4. A kubai rakétaválság (1962)
Az 1962-es ku bai ra kétaválság a hi degháború „legforróbb” pillanata volt. A válság sor án az Egyesült Ál lamok fel fedezte, ho gy a Szovjetunió atomrakétákat telepí tett Kubába, mi ndössze 145 kilométerre az amerikai partoktól. Ez a leleplezés a feszültségek kiéleződéséhez ve zetett, és a ké t na gyhatalmat atomháború kitöréséhez sodorta. A két fél közötti intenzív tárgyalások eredményeként a válság békésen lezárult.
5. A vietnámi háború (1955-1975)
A Kína és a Szovjetunió ál tal támogatott Vietnámi Demokratikus Köztársaság (É szak-Vietnám) és az Egyesült Államok által támogatott V ie tnámi Kö ztársaság (D él-Vietnám) kö zötti ko nfliktus. Dé l-Vietnám ve resége ut án az ors zágot kommunista hat alom alatt egyesítették.
6. Az afganisztáni háború (1979-1989)
A sz ovjet-afgán háb orú a Szovjetunió afganisztáni beavatkozása vo lt, ame lynek cé lja a kommunistabarát erők támogatása vo lt az is zlamista lázadók ellen. Egy év tizedig tartó harcok után a Szovjetunió 1989-ben hi vatalosan kivonult Afganisztánból, egy feldúlt és megosztott országot hagyva maga után.
Észben tartom
Afgán harcosok lelőnek egy szovjet harci helikoptert.
1945 és 1948 között Kelet-Európában a Szovjetunió befolyása alatt kommunista uralom jött létre.
Kínában, Észak-Koreában és Kubában is a kommunizmus let t a politikai rendszer.
A Szovjetunió létrehozta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (1949) és a Varsói Szerződést (1955).
Megalakult az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO).
A háború utáni időszakot a hidegháború fémjelezte.
Nyugat-Berlin lakói Rosinenbombernek , vagyis „mazsolabombázóknak” nevezték el azokat az amerikai repülőgépeket, amelyek az 1948–1949-es blokád idején a város ellátását biztosították. A repülőgépek azért kapták ezt a nevet, mert az amerikai pilóták a különféle szállítmányok (liszt, cukor, zöldségek, só, tejpor, szén stb.) mellett a gyerekeknek cukorkát és mazsolát is ledobtak ejtőernyős csomagocskákban.
Alkalmazom és elemzem
I. Tér és idő
1. Magyarázd meg az alábbi időszalagon szereplő események jelentőségét!
2. A leckében található ismeretek és a Varsói Szerződés jelvényén látható zászlók segítségével azonosítsd Európa térképén azokat az or szágokat, amelyek csatlakoztak a kommunista államok katonai-politikai szövetségéhez.
II. Szaknyelv és történelmi forrás
1. Egészítsd ki a szöveget a zárójelben lévő fogalmakkal!
( Varsói Szerződés, kommunista, Szovjetunió, Demokratikus, Népköztársaság).
1945 és 1948 között a Szovjetunió nyomására a következő országokban vezettek be ... rendszert: Románia, Bulgária, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország és a Német ... Köztársaság. Hogy könnyebben ellenőrizze és befolyása alatt tartsa őket, a ... létrehozta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST – 1949) és a ... (1955), a kommunista államok katonai szövetségét. A kommunizmus a politikai vezetés módjává vált Kínában is, amely kikiáltotta a ...
2. Keress az interneten adatokat a kelet-európai kommunizmus-ellenes mozgalmakról! A halmazábra segítségével állapíts meg két hasonlóságot és egy különbséget!
3. Írj egy egyoldalas es szét a berlini fal építésének következményeiről a németekre, illetve más európai or szágokra nézve!
4. Olvasd el figyelmesen az alábbi forrásokat!
A. „1949. április 4-én a két észak-amerikai állam és tíz európai ország képviselői aláírták az Észak-atlanti Szerződést: a brüsszeli szerződés öt országához (az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) később Olaszország, Portugália, Norvégia, Dánia, Izland és Portugália is csatlakozott. Törökország és Görögország 1952-ben, Németország pedig 1955-ben csatlakozott hozzá. A megállapodás azt is leszögezi, hogy a NATO kizárólag védelmi jellegű, és hivatkozik azokra az alapelvekre, amelyekre a nemzetközi rendnek épülnie kell: a népek szabadsága, a „jogállamiság”, az igazságosság, a népek jóléte és a nemzetközi viták rendezésére szolgáló erőszak alkalmazásának elutasítása”.” (Serge Berstein, Pierre Milza: Európa történelme)
B. „Ugyanazon év májusában, válaszként az NSZK-nak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO) történő belépésére, a szovjetek a népi demokráciákkal (Albánia, Csehszlovákia, Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Magyarország, Bulgária és a Szovjetunió) meglévő kétoldalú katonai megállapodásokat „barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssé”, vagyis a Varsói Szerződéssé (Varsói Szerződés) módosították. Ez utóbbi jogalapot teremtett a szovjet csapatoknak a „testvérállamok” területén való állomásoztatására. A szerződés kimondta, hogy az aláírók kapcsolatai a belügyekbe való be nem avatkozás, valamint a nemzeti szuverenitás és függetlenség tiszteletben tartásának elvén alapulnak.” (Serge Berstein, Pierre Milza: Európa történelme)
Oldd meg az alábbi feladatokat:
a. Nevezd meg a két forrásban említett politikai-katonai szövetségeket!
b. Sorold fel az A forrásból azokat az alapelveket, amelyekre a nemzetközi rendnek épül!
c. Ismertesd a B forrásban említett szerződés szerepét!
d. Nevezd meg az t a történelmi eseményt, amely mindkét forrásban közös!
Értékelek és alkotok
III. Polgári magatartás
1. A z A és B kép a 20. sz ázad technikai és tudományos fejlődéséről tanúskodik. Padtársaddal együtt nézzetek utána az interneten a két for rás ál tal bemutatott es eményeknek! Beszéljétek meg a következményeiket! Ho gyan kapcsolódnak az es emények a viz sgált témához?
Szputnyik 1
B. Az Apollo–11 expedíció
2. Beszéld meg os ztálytársaiddal Mihail Gorbacsov reformpolitikájának következményeit a Szovjetunióban!
IV. Multimédia és élethosszig tartó tanulás
1. Pa dtársaddal együtt töltsd ki az alábbi ábr át a „h idegháború” témakörben.
2. Ol vasd a tankönyv leckéjét öt percig! Be széljétek meg az olv asottakat pa dtársaddal, és tö ltsétek ki a következő táblázatot a füzetetekben:
Ki?
A HIDEGHÁBORÚ Miért?
Hol?
Mikor?
Hogyan?
Virtuális könyvtár
Az 1968-as év
Szovjetunió bukása
Tanulási napló Ne felejts el visszalapozni a 11. oldalra!
A szöveg által igazolt ismeretek/ információk A szöveg által megcáfolt ismeretek/ információk –Új ismeretek/ információk, amelyekkel korábban nem találkoztál + Bizonytalan ismeret/új információ, amit érdemes megvizsgálni ?
3. Alkossatok 4–5 fős csoportokat! Minden csoport válasszon ki egyet a hidegháború „kulcspillanatai” közül (berlini válság, kubai rakétaválság, koreai, vietnámi háború s tb.), és készítsetek digitális prezentációt (Canva, Prezi, PowerPoint, Padlet stb.) a témáról! Saját portfólió.
4. Nézd meg figyelmesen a C forrást! Szerinted miről tárgyalt a két államfő? Képzelj el egy rövid párbeszédet a két vezető között a kubai rakétaválságról (1962)!
C. Nyikita S. Hruscsov szovjet és John F. Kennedy amerikai elnök, a Szovjetunió és az USA vezetői 1962-ben.
Kulcsszavak
Személyiség
ROBERT SCHUMAN (1886–1963)
Az Európai Unió egyik alapító atyjának tartják. 1958 és 1960 között az Európai Parlament elnöke is volt.
1951 Az Európai Szénés Acélközösség
1957 A Római Szerződés
1992 A Maastrichti Szerződés
2009 A Lisszaboni Szerződés
ÍRORSZÁG
HOLLANDIA
DÁNIA
SVÉDORSZÁG
NÉMETORSZÁG
FINNORSZÁG
ÉSZTORSZÁG
LETTORSZÁG
LITVÁNIA
LENGYELORSZÁG
CSEHORSZÁG
AUSZTRIA
SPANYOLORSZÁG
PORTUGÁLIA
SZLOVÁKIA
MAGYARORSZÁG
SZLOVÉNIA
HORVÁTORSZÁG
OLASZORSZÁG
ROMÁNIA
BULGÁRIA
GÖRÖGORSZÁG
MÁLTA
Az Európai Unió térképe (2024)
Egy projekt: az egységes Európa
CIPRUS
Már a 20. század elején felmerült az egységes európai kontinensnek , az eg yetlen kormányzattal rendelkező nem zeteknek az elképzelése. A második világháború ut án, 1950. május 9- én Robert Sc human fr ancia kü lügyminiszter ny ilatkozatot ad ott ki, amel yben meg fogalmazta az eu rópai kö zösség lé trehozásának gond olatát, ez zel megszüntetve a Franciaország és Németország közötti több évszázados ellentétet. Hangsúlyozta, hogy a két or szágnak együtt kell működnie a két legfontosabb erőforrás – a szén és az acél – terén, hogy megakadályozzák egy újabb világháború kitörését.
Az európai integráció kezdete
1951-ben a fr ancia-német meg békélés az Eu rópai Szén- és Acélközösség ( ESZAK , ta gjai: Fr anciaország, Né metország, Ol aszország, Ho llandia, Belg ium, Lu xemburg és Né metország) létrehozásával valósult meg. Ez vol t az első, nemzetek feletti európai in tézmény, amel y az Európai Unió alapját kép ezte. 1957-ben a ha t or szág a Római Szerződés ben (március 25.) megállapodott a Közös Piac vagy Európai Gazdasági Közösség (EGK ) létrehozásáról.
Az EGK további bővítése la ssú fol yamat volt. Az új tagországok csatlakozása kiszélesítette a közös piacot, hozzájárult a béke és a jólét fenntartásához Európában. Minden új tagnak ké szen kell állnia ar ra, hog y aláírja a szerződéseket, elfogadja az EGK teljes joganyagát, és tiszteletben tartsa az európai ér tékeket, mint például a demokráciát , a jo gállamiságot , az emb eri jogokat és szabadságjogokat . Dánia, Íror szág és az Egyesült Királyság 1973-ban cs atlakozott az EGK-hoz (a z Eg yesült Királyság 2020-ban kilépett az EU -ból). Miután eg yes dél- európai or szágban megdöntötték az önkényuralmi rendszereket, Görögország (1981), majd Spanyolország és Portugália (1986) c satlakozott az európai közösséghez. A 12 tagország 1992. február 7- én ír ta alá az Eur ópai Unióról szóló szerződést (más néven Maastrichti Szerződés) a ho llandiai Maastrichtban. A szerződés 19 93. november 1-jén lépett hatályba. Ez az Európai Unió alapító okmánya, és „az európai népek közötti egyre szorosabb egység felé vezető út új sz akaszának” tekintik. Az így létrejött Európai Unió azonban nem váltja fel a korábbi Európai Közösségeket, hanem közös nevezőre hozza őket, mégpedig egy új „politika és együttműködés formájában”. Az Európai Unió három pillére: az Európai Közösségek , a kül- és biztonságpolitikai együttműködés, valamint bün tetőügyekben a rendőri és bírói együttműködés A Maastrichti Szerződés lét rehozta az európai polgárjogot , amel y kiegészíti a nemzeti polgárjogot, biztosítja az európai választásokon való szavazati jogot, a szabad mozgáshoz való jogot, a má s uniós országok nagykövetségei által nyújtott konzuli védelemhez való jogot stb. A Maastrichti Szerződés létrehozta a Gazdasági és Pénzügyi Uniót (a közös európai valutát , az eur ót), és dön tött a Régiók Bizottságának felállításáról, hogy biztosítsa valamennyi európai régió érdekeinek megfelelő képviseletét. A kelet- és közép-európai totalitárius rendszerek bukása után a volt kommunista országok megkezdték a társadalom demokratizálásának folyamatát, a működő piacgazdaság kiépítését, a jogállamiság meg teremtését és védelmét, valamint az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását. Ezek az államok csatlakozási kérelmet nyújtottak be az Európai Unióhoz, és 2004-ben nyolc ország (Csehország , Ész tország , Mag yarország , Le ttország , Li tvánia, Leng yelország , Szlovákia és Szlovénia), 20 07-ben további két ország (Bulgária és Románia), 2013-ban pedig Horvátország követte őket. 20 04-ben a Földközi-tengeri szigetek, Cip rus és Málta is taggá vált. Elképzelhető az EU további bővítése is, jelenleg tíz or szág kezdte meg a csatlakozási folyamatot: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grú zia, Mo ldovai Kö ztársaság, Mo ntenegró, És zak-Macedónia, Szerbia, Törökország és Ukrajna. Koszovó szintén benyújtotta csatlakozási kérelmét, vagyis tagjelölt államnak számít.
Az 1985-ben öt uniós ország –Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg –kormányközi projektjeként indult, és fokozatosan a világ legnagyobb, belső határellenőrzés nélküli, szabad mozgást biztosító térségévé nőtte ki magát. Ma a schengeni térség több mint 4 millió négyzetkilométert foglal magában, és közel 420 millió ember utazhat szabadon, határellenőrzés nélkül a tagországok között. Az övezet 27 országot foglal magában: az EU 27 tagállamából 23-at, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás valamennyi tagját. A schengeni térség jelentős gazdasági előnyökkel jár a részt vevő országok polgárai és vállalkozásai számára.
Az emberi méltóság
A szabadság
A demokrácia
Az egyenlőség
A szolidaritás
A biztonság
A jogállamiság
A közösségi igazságosság
Az emberi jogok
A kisebbségek védelme
Az EU intézményi kerete egyedülálló, és döntéshozatali rendszere folyamatosan fejlődik. Az EU -n belül közös döntések születnek a mezőgazdaság, a távközlés, a közlekedés, az energia, a környezetvédelem és mindenekelőtt az emberi jogok területén. A multikulturális politikák célja a szembenállás megszüntetése, az eg yüttműködés, az emberek és jogaik védelme. A leg több esetben az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság dolgozza ki az EU egészére vonatkozó politikát és jogszabályokat. Ez az úgynevezett rendes jo galkotási eljárás keretében történik. El vben a Bizottság új jo gszabályokat javasol, a Parlament és az Európai Unió Tanácsa pedig elfogadja azokat. Ez t követően a tagállamok végrehajtják a törvényeket, a Bizottság pedig gondoskodik arról, hogy a jogszabályokat megfelelően alkalmazzák.
1. AZ EURÓPAI PARLAMENT
Szószedet
Szabadkereskedelmi övezet
Az Európai Parlament az EU egyetlen közvetlenül választott testülete, az az európai polgárok közös hangja. Az Európai Parlamentnek 705 tagja (Nagy-Britannia kilépését követően), más néven európai parlamenti képviselője van az EU összes országából. Az európai polgárok ötévente közvetlenül választják meg az európai parlamenti képviselőket.
Az Európai Tanácsot az uniós országok választott vezetői, vagyis az állam- és kormányfők alkotják. Kijelöli az EU fő politikai célkitűzéseit és általános politikai irányvonalát, és egy két és félévente megválasztott elnök vezeti.
Az Európai Bizottság 27 biztosból áll, minden uniós országból egy-egy. Az Európai Bizottság elnökével együtt a biztosok alkotják az EU végrehajtó hatalmát, és felelősek az EU mindennapi működéséért. Hivatali idejük öt évre szól.
Az Európai Unió Tanácsa képviseli az uniós országok kormányait. A Tanács elnökségét félévente egy más uniós ország tölti be.
5. AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
Az Európai Unió Bíróságát az egyes uniós országból kiküldött bírók alkotják. A Bíróság biztosítja a jogszabályok egységes értelmezését és alkalmazását.
Ellenőrzi az EU összes bevételét és kiadását.
Együttműködik az EU központi bankjaival.
Az uniós tagállamokat a pluralizmus, a diszkriminációmentesség, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és az egyenlőség jellemzi. Az Európai Unió folyamatos demokratizálódásának folyamata a Lisszaboni Szerződés azon rendelkezése jelenti, amely az uniós polgárok számára jogalkotási kezdeményezési jogot biztosít. A Lisszaboni Szerződés megerősíti a közös európai értékeket. A polgárok s zociális szükségletei egyenrangúak az Unió gazdasági céljaival, ami egy újabb lépés a politikai unió kialakulása felé. A közösségi stratégiában olyan ágazatok szerepelnek, mint a katasztrófavédelem, a humanitárius beavatkozás és a közegészségügy, hogy az Unió felkészült legyen a kritikus eseményekre, és szakszerűen kezelje az esetlegesen felmerülő válságokat, megvédve az európai polgárokat.
Az EU jelképei
Az uniós polgárok az európai es zmével és építéssel jelképek, például az uniós zászló, a himnusz, s jelmondat, a május 9-i Európa-nap és az euró révén is azonosulhatnak.
1. Az Európai Unió zászlaja az Uniót és tágabb ér telemben Európa identitását és egységét jelképezi. A zászló kék alapon 12 aranyszínű csillagból álló kört áb rázol. A csillagok az európai nép ek közötti eg ység, szolidaritás és harmónia es zméjét jelképezik. A csillagok sz áma nincs ös szefüggésben a tagállamok sz ámával, a kör pedig az egységet szimbolizálja.
2. Az európai himnusz Lud wig va n Be ethoven 9. szi mfóniájának egyik részlete, azé a zeneszerzőé, aki megzenésítette Friedrich von Schiller Örömóda című versének szövegét. A himnusz nemc sak az Európai Uniót, de tágabb ér telemben Európát is szimbolizálja.
3. Az Európai Unió jelmondata, az „Egység a sokféleségben” 20 00-ben született meg. Ennek jelentése, hogy az európaiak ös szefogtak a béke és a jólét előmozdítása érdekében, miközben nyitottak a sokszínű kontinens kultúrái, hagyományai és nyelvei iránt.
4. Az Európa-nap (május 9.) az európai békét és egységet ünnepli. Ez a dátum a történelmi jelentőségű „Schuman-nyilatkozat” év fordulója, amely az európai politikai együttműködés új formáját javasolta. A nyilatkozat elfogadhatatlannak minősítette az európai nemzetek közötti háborút.
5. A z euró – az EU hivatalos pénzneme Az euró az Európai Unió 20 or szágának hivatalos pénzneme, ezek együttesen alkotják az euróövezetet.
Észben tartom
Az európai egység megvalósítása c sak a 20. században vált lehetővé.
A második világháborút követően megvitatták a konfliktus kitörésének okait, és javasolták, hogy a szén- és acélipar egyesítésén alapuló francia-német szövetséget hozzanak létre.
1957-ben megalakult az Európai Gazdasági Közösség.
Az 1992-es Maastrichti Szerződés által létrejött az Európai Unió
Az Unió fő intézményei: az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Bíróság stb.
Történelem másképp
(Foto: Georges Boulougouris, European Union 2012 – EP)
Az európai demokrácia és a béke fenntartása érdekében tett erőfeszítései elismeréseként az Európai Unió 2012-ben Nobel-békedíjat kapott „az európai béke és megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok előmozdításához való több mint hat évtizedes hozzájárulásáért”.
Alkalmazom és elemzem
I. Tér és idő
Gondosan elemezd Az A és B forrást!
A. „Az Európai Unió jelentősen eltérő országokból áll. A legnagyobbnak, Németországnak mintegy 82 millió lakosa van, m í g a legkisebbnek, Máltának alig 400 000. Finnország és Olaszország, valamint Portugália és Lengyelország is tagja az Európai Uniónak. Ha megnézed a térképet, láthatod, mennyire sokszínű az EU – különböző nyelveket beszélnek és három különböző ábécével írnak. Eltérő hagyományok, kultúrák, étkezési s z okások és népszerű ünnepek vannak. Még a történelmi tapasztalatok is különbözőek.” ( Európa: a fiatalok folyóirata)
Oldd meg az alábbi feladatokat:
a. Rajzold le a fü zetbe a B fo rrást! Ír d rá az Eu rópai Unió ta gállamainak nevét a cs atlakozásuk sorrendjében!
b. Készíts idővonalat, amely az Európai Unió kialakulásának szakaszait mutatja be!
c. A z A forrás alapján határozd meg az európai sokszínűség egyik elemét!
d. Nevezd meg az Európai Unió jelképeit, és magyarázd meg jelentésüket!
e. Nézz ut ána, hogy milyen lépéseket tett Románia az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében!
II. Szaknyelv és történelmi forrás
1. Egészítsd ki a szöveget a zárójelben lévő fogalmakkal!
( Római Szerződésben, mozgását, Portugália, Jean Monnet, Közös Piac, Európai Unió (EU)).
Az ... egy 27 tagállamból álló politikai szervezet. (A 2016. június 23-án tartott népszavazáson Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának polgárai az EU-ból való kilépés mellett döntöttek.) Az Európai Unió több lépcsőben jött létre. ... , illetve Robert Schuman francia külügyminiszter közösen javasolta a tervet Konrad Adenauer német kancellárnak, amelyhez 1957-ben a ... hat ország csatlakozott: Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia, és Luxemburg. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK), más néven ... az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad ... biztosította. 1973-ban Nagy-Britannia, Írország és Dánia, 1981-ben Görögország, 1986-ban pedig Spanyolország és ... csatlakozott hozzá.
2. Olvasd el figyelmesen az alábbi forrásokat!
A. „Az Európai Parlament a világ egyetlen nemzetek fölötti parlamenti közgyűlése és az egyetlen olyan uniós intézmény, amelyet a polgárok közvetlenül választanak. A Parlament tehát az EU valamennyi országának mintegy 500 millió polgárát képviseli. Az Európai Parlamentben ötévente tartanak választásokat. Az Európai Parlament hivatalos székhelye a francia-német határon fekvő Strasbourgban van, amely a két világháború utáni megbékélést jelképezi. Brüsszelben az európai parlamenti képviselők parlamenti bizottságokban is üléseznek, illetve plenáris üléseket is szervezhetnek.” ( Az Európai Parlament)
B. „Az európai integráció az egyik legfontosabb folyamat kontinensünkön. Bár kezdetben elsősorban egy újabb háború kirobbanását célozta, az európai országok közötti fokozott együttműködés számos előnnyel járt. A tagállamok jóléte és az európai intézmények növekvő szerepe a gazdasági életben és a nemzetközi kapcsolatokban egyre több tagot vonzott és elmélyítette az egységesülési folyamatot.” ( A 20. század történelme és a demokratikus állampolgárságra való nevelés)
POLITIKAI KÉPVISELŐCSOPORTOK AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN
PPE - Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)
S&D - Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Par lamentben
CRE - Európai Konzervatívok és Reformerek
Renew Europe - Renew Europe group
GU E/NGL - Baloldal az Európai Par lamentben
Verts/ALE - Zöldek/Európai Sz abad Szövetség
ID - Identity and Democracy
NI - Független képviselők
2009 ót a a Par lament eljárási sz abályzata szerint egy képviselőcsoportot legkevesebb 25, legalább hét tagállamban megválasztott képviselő alkotja.
Oldd meg az alábbi feladatokat:
a. Ismertesd az A for rás alapján, hog yan választják meg az Európai Parlament tagjait!
b. Sorold fel az A forrás alapján azoknak a városoknak a nevét, ahol a nemzetek feletti testületek működnek!
c. Ne vezd meg a B forrás alapján az európai integráció egyik eredményét!
d. Ír j az A for rásból két olyan információt, amelyek között ok-okozati ös szefüggés van, kiemelve mindkét információ szerepét (ok, illetve okozat)!
e. Határozd meg a C forrásban az Európai Parlament legnagyobb politikai csoportját!
Értékelek és alkotok
III. Polgári magatartás
1. Készíts az Európai Unió ér tékeit néps zerűsítő plakátot!
2. Nevezz meg két, az Európai Unió által elfogadott és a mindennapi életedhez kapcsolódó intézkedést (élelmiszer, iskola, ut azás, szolgáltatások stb.)! Írd le, hogy miként könnyítették meg az életedet! Saját portfólió.
3. Magyarázd meg az Európai Unió jelmondatát!
IV. Multimédia és élethosszig tartó tanulás
1. A mellékelt minta se gítségével ké szítsd el a füzetedbe az „Európai Unió intézményei” témakör fogalomtérképét. Saját portfólió.
2. Padtársaddal közösen ír j öt kérdésből álló kérdéssort, amelyet európai parlamenti képviselőtöknek tennétek fel!
3. Készíts prezentációt a digitális források segítségével az Európai Unió „alapító at yáiról”!
4. A 3–2–1 módszert használva írj: a. három ki fejezést/fogalmat az „Európai Unió ” té makörében olvasottakból/tanultakból; b. két gondolatot, amiről többet szeretnél meg tudni;
c. egy készséget/képességet, amiről úgy ér zed, hogy a tanulás során elsajátítottál!
C. A képviselői helyek megoszlása az Európai Parlamentben 2019. október 23-án
Ne felejts el visszalapozni a 11. oldalra!
Virtuális könyvtár
Robert Schuman nyilatkozata, Párizs, 1950. május 9.
Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa
Az Európai Unió előnyei
Kulcsszavak
SIR TIMOTHY JOHN (TIM)
BERNERS-LEE (n . 1955)
Angol programozó, a Világháló (World Wide Web) feltalálója. Az első webszerver, az első webböngésző, valamint az első HTTP és HTML kommunikációs protokoll kifejlesztője.
1945 UNESCO
1956 Románia UNESCO-tag lesz
1990 www (World Wide Web)
Egy többpólusú világ – a globalizáció
A mai világot ké t fő fo lyamat je llemzi, ame ly ös szetett kö lcsönhatásban áll egymással: a multipolaritás (többpólusú világrend) és a globalizáció. Ez a két jelenség komoly hatást gyakorol a nemzetközi kapcsolatokra, a világgazdaságra és a társadalom egészére. Egy többpólusú világban több globális ha talmi központ van, szemben a hidegháborút jellemző kétpólusú modellel, amikor a két szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió biz tosította a globális egyensúlyt. Ma az Eg yesült Államok, Kína, az Európai Unió, Oroszország, India és más na gyhatalmak ig yekeznek ér vényesíteni be folyásukat a világban. A több, jelentős katonai, gazdasági és politikai erőt képviselő állam megje lenése ös szetett ha talommegosztáshoz ve zetett, hi szen eg yetlen állam sem képes egyoldalúan irányítani a nemzetközi politikát.
A globalizáció, a világtörténelem alapvető folyamata, át fogó (gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, társadalmi, politikai, tudományos és információs) át alakulásról szól, amelyet a világméretű összekapcsolódás kiszélesedése, elmélyülése és felgyorsulása ösztönöz a társadalom minden területén. Ez az összekapcsolódás a tudományos-technikai fejlődésnek, illetve a 20. század utolsó két év tizedében és a 21. század elején végbement jelenségeknek köszönhető. Az első ilyen jelenség a kommunista rendszer összeomlása a közép- és kelet-európai országokban, ami a piacgazdaság elterjedéséhez és a demokratikus kormányzás elveinek elfogadásához vezetett. Egy másik jelenség a „neoliberális reformok ” bevezetése, amely a pénzügyi piacok megnyitásához és globális egységesüléséhez, a gazdasági egymásrautaltsághoz, a tömeges privatizációhoz, a kereskedelem szabaddá válásához stb. vezetett. Ez t a sokrétű és bonyolult, a technológia által összekapcsolt világot, a globalizáció jelenségét a „globális falu” kifejezés ér zékelteti. A globalizáció lehetővé teszi az áruk és információk gyors cseréjét a világ legtávolabbi részei között, megszüntetve a kereskedelmi akadályokat. A vállalatok hozzáférhetnek a globális piacokhoz, a fogyasztók pedig a termékek és szolgáltatások nagyobb választékát élvezhetik. A globalizáció a nyelv és a kommunikáció egységesüléséhez, a kulturális ér tékek új rendjének kialakulásához és az angolnak világnyelvként történő elfogadásához vezetett. A zene, a filmek, a divat és a tömegkultúra más formái széles körben terjednek, hoz zájárulva a közös globális kultúrához. A technológia és a kommunikáció fejlődésének köszönhetően a globalizált világban az információ sokkal könnyebben hozzáférhető, mint a múltban. A globalizáció megteremti az egyéni szabadság növekedéséhez szükséges feltételeket.
Bár a globalizáció számos előnnyel, például gazdasági növekedéssel és az információhoz való hozzáféréssel járt, nem mentes a kihívásoktó l sem. Ezek közé tartozik a ga zdasági eg yenlőtlenség, a nem zeti szuverenitás el vesztése a nagyvállalatok be folyása miatt, valamint a migrációval és a gyors gazdasági változásokkal kapcsolatos társadalmi problémák. Fontos, hogy a globalizációt mél tányos módon kezeljük, hogy minél jobban kiaknázzuk előnyeit, és a különböző közösségekre gyakorolt negatív hatásait minél inkább mér sékeljük.
Szószedet
Akkulturáció
A verseny
Az átláthatóság
A társadalmi
Az egyenlőtlenség
A környezetszennyezés
A gazdasági integráció
A nyitottság
A kölcsönös függőség
4 MÉRTÉKÉNEK NÖVEKEDÉSE
A beruházások
A kereskedelem
A pénzügyek
A biztonság
A csereügyletek
3 NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSA
A tőke
A szolgáltatások
A technológia
Az információ
Az áruk
Az emberek
1 FOKOZÓDÓ ÁRAMLÁSA
A virtuális valóság (VR)
A kiterjesztett valóság (AR)
A mesterséges intelligencia (AI)
2 TECHNOLÓGIÁJÁNAK ROHAMOS FEJLŐDÉSE
Kultúrafogyasztás
Az újfajta kulturális sokszínűség a társadalmi szerkezet jelentős átalakulását tükrözi, főként a globalizáció és a nép ességvándorlás tekintetében. Ez a különböző hátterű, eltérő ér tékeket, hagyományokat és szemléletet képviselő emberek közötti kölcsönhatás eredménye. A sokszínűség nyelvi, ide ológiai, viselkedésbeli, cs oportos, közösségi, társadalomszervezési és környezeti alkalmazkodásból áll. A globális társadalmat a kultúrafogyasztás, az eg yetemes kultúra, az eg ységes ér tékek, a piacok globalizációja, a technológia térhódítása jellemzi.
A globalizáció felerősíti a kozmopolita életmód kialakulását, emberek milliárdjainak mindennapi tevékenységére van hatással, a világot egységes térként fogja fel, és olyan kulturális elemeket hoz létre, amel yek egyetemes és eg yneműsítő jellegűek, tekintet nélkül eg y adott földrajzi terület vagy helyi csoport sajátosságaira. A globalizáció változásra és alkalmazkodásra készteti az embereket, illetve arra ös ztönzi őket, hogy újragondolják a szervezeti kultúra és a kulturális önazonosság fogalmait.
Az UNESCO-t, vagyis az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét 1945-ben alapították. Legfontosabb feladata a nemzetközi béke és biztonság előmozdítása a nemzetek közötti együttműködésen keresztül az oktatás, a tudomány, a kultúra és a kommunikáció területén. Főbb célkitűzései közé tartozik a világ kulturális és természeti örökségének védelme, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása.
Ma világszerte számos fesztivál létezik, amely a kulturális sokszínűséget népszerűsíti a zene, a tánc, a mű vészet és a ga sztronómia, a színházi előadások, művészeti kiállítások, kulturális műhelyek és előadások, filmvetítések, kortárs művészeti koncertek és kiállítások, interaktív installációk és zenei események révén. Néhány példa: a Mosaïq Fe sztivál (M ontreal, Ka nada), a Vi deo Ar t Fe sztivál (C asablanca, Marokkó), a Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál (Bukarest, Románia), a Bahidorá Karnevál Fe sztivál (M orelos, Mexikó), a WO MAD Fe sztivál (a világ különböző vá rosai), az évente me grendezett Vi vid Sydney Fes ztivál (Ausztrália), a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál (Kanada) s tb.
Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál, Bukarest, 2014
A www „történelmi” logója, amelyet Robert Cailliau 1990-ben készített.
Május 21. a Kulturális sokszínűség, a párbeszéd és fejlődés világnapja , amely az UNESCO javaslatára jött létre. Világszerte fontos szerepet játszik a kulturális sokszínűség előmozdításában. Ezáltal megtanulhatjuk, hogy az „együtt” azt jelenti, hogy elfogadjuk egymás kultúráját, tiszteletben tartjuk egymás véleményét, és nem felejtjük el, hogy a sokszínűség a gazdagság és a kreativitás forrása, amely az egységhez és a kiteljesedéshez vezet.
Az információs forradalom az információs és kommunikációs technológiai fejlődés által előidézett jelentős átalakulásokra utal. Gyökeres változásokat jelent az információ előállításának, az információhoz való hoz záférésnek, továbbításának és kezelésének módjában. A számítógépek és a kommunikáció fejlődése megnövelte az adattárolási képességeket, a feldolgozási sebességet és a sz ámítási teljesítményt. A személyi számítógépek, az internet és a mobileszközök a mindennapi élet szerves részévé váltak. Az emberek földrajzi helyüktől függetlenül azonnal kommunikálhatnak, együttműködhetnek és hozzáférhetnek az információkhoz. Az információs technológiáknak köszönhetően jelentősen megváltoztatta a munkahelyet is. Egyre gyakoribb a távmunka (otthoni munkavégzés) és az online együttműködés, különösen a COVID-19 világjárvány után, és a videokonferencia, illetve a projektmenedzsment platformok megváltoztatták a szervezetek és a vállalkozások munkamódszerét. Az óriási adatmennyiség és az adatelemzés az információs forradalom további megnyilvánulásai. A naponta keletkező hatalmas mennyiségű adat komoly lehetőségeket teremtett az elemzésre, ami megalapozottabb és hatékonyabb döntéshozatalt tesz lehetővé. Az információ és a tudás kulcsfontosságú erőforrássá vált a modern társadalomban. Az információhoz és az ok tatáshoz való hoz záférés könnyebb, mint valaha, a tudásmegosztás pedig a társadalmi és gazdasági fejlődés központi elemévé vált. Ahogy az információ egyre ér tékesebbé válik, úgy nő a támadás és az adatvesztés veszélye is. Éppen ezért fokozott figyelmet fordítanak az adatbiztonságra a személyes adatok védelme, a kibertámadások megelőzése és az információs technológiákhoz kapcsolódó kockázatok kezelése érdekében.
Az információs forradalom egy állandó folyamat, amelynek során a létrejövő technológiai újítások megváltoztatják az információs tájképet. A mesterséges intelligencia (AI), a dolgok internete – IoT (különböző elek tronikai es zközöket jelent, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és az t eg y in ternet alapú hálózaton eg y má sik es zközzel kommunikálni) és más újonnan megjelenő technológiák továbbra is meghatározzák az információval való kapcsolatunk módját, illetve mélyreható hatást gyakorolnak a társadalomra, a gazdaságra és a kultúrára. Az információs forradalom alapjaiban változtatta meg az emberek életmódját és munkamódszerét.
Felfedezem
az IK T, vagyis az információ- és kommunikációs technológia valamint a távközlés használata következtében
• gyorsan bárkivel, bárhol
• valós idejű elektronikus találkozások
• TikTok, Facebook, Instagram, Flickr, Twitter, Youtube, LinkedIn, Pinterest, Google+
EMBER – KÖRNYEZET
• Nagy pontosságú időjárás-előrejelzések kidolgozása az éghajlatváltozás miatt
• az éghajlatváltozás, a népesedési és gazdasági mu tatók, a környezetszenynyezés kifinomult modellezése
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS
• távorvoslás/távkonzultáció
• számítógépes mű tét
• biogyógyászati információk az interneten
• digi talizált orvosi könyvtárak
• online oktatási programok
• korlátlan hozzáférés az oktatási anyagokhoz
• egyénre szabott oktatási programok
• bármilyen s zöveg, információ, könyv, magazin online elérése, lekérdezése és kinyomtatása
• adatok, információk állandó közvetítése egyének között
• egyidejű azonnali adatátviteli műveletek
• virtuális laboratóriumok
• vir tuális online könyvtárak
• számítástechnikai erőforrások
• csúcstechnológiájú műszerek és kés zülékek
TOBORZÁS – MUNKAERŐ
• munkahely a világ bármely pontján, a munkavállaló ot thonából is elérhető
• nagyfokú rugalmasság
• a munkahely egyéni igényekhez igazítása
• jó minőségű termékek korlátlan menynyiségben, alacsony ár ak
• marketing a fogyasztói igényeknek megfelelően
• korlátlan online ár ubeszerzés, fizetés
• bármelyik kereskedelmi, gazdasági szereplő bármelyik vásárló ál tal elérhető
BÜROKRÁCIA
• az állampolgárok hozzáférése a közigazgatási szolgáltatásokhoz, az ir atoknak tetszőleges helyszínről tör ténő ki töltése, a folyamat ir ányítása 3D-s nyomtatás az egészségügyben
Észben tartom Történelem másképp
A mai világ számos változáson megy keresztül mentális, társadalmi, gazdasági és főként politikai téren.
A globalizáció a világméretű hatásokkal járó eseményekre, a határok „eltűnésére”, az emberek, áruk és szolgáltatások szabad mozgására, a „nemzetközi polgárrá válásra”, a különbségek leküzdésére és a „nemzetek feletti” egyesülésre irányuló törekvéseket jelenti.
Az információs forradalom alapvetően megváltoztatta az emberek élet- és munkamódszerét.
Az információs forradalom –3D-s íróeszköz
A 20. század második fele jelentős változásokat hozott a társadalom mindennapi életében, nagyrészt a technológiai fejlődésnek köszönhetően. A rádió fő versenytársa, különösen 1950 ut án, a televízió lett. 1953. június 2-án került sor az első élő közvetítésre egy eseményről – II Er zsébet br it királynő koronázásáról. Az 1980-as években kerültek forgalomba az integrált áramkörös televíziók, az 1990-es évektől pedig a sí kképernyős és plazmatévék. Általánossá vált és lá tványosan fejlődött a tele fon is . 1973-ban a Mo torola megalkotta a mobiltelefont, amely kezdetben nagyméretű volt, és 10 cm-es antennával működött. Az 1990-es években megjelent a GSM mobiltelefonok új generációja, amelyek kisebbek let tek.
Az emberek életére a legnagyobb hatást gyakorló találmány a számítógép volt. Az IBM (International Business Machines Corporation) már 1953-ban piacra dobta a sorozatgyártású 701-es elek tromos számítógépet, a képernyő és az egér feltalálása pedig a számítógépet PC-vé (s zemélyi számítógép) alakította át . Számos területen használják, és az 1970-es évektől kezdve fontos szerepet játszik a szórakozás új formáiban. A videojátékok és a s zámítógépes játékok a PC révén fejlődtek ki. Egyre több fiatalt, gyereket és felnőttet vonz és nyűgöz le a mobiltelefon vagy a monitor képernyője. Valóságos játékipar alakult ki, és használatuk következményeit nehéz felmérni. Míg az ok tató jellegű játékok megkönnyítik a tanulást, addig a kereskedelmi játékok sokkal vonzóbbak, lebilincselő grafikájuk az t a benyomást kelti a játékosban, mintha egy valóságos világban lenne.
A játékok újszerű és izgalmas módját jelentik a gyermekek és fiatalok gyors megszólításának. A legfontosabb az, hogy a fiatalokat 21. századi készségekkel – kreatív problémamegoldás, kritikus gondolkodás, kreativitás stb. – vértezzük fel. A tizenévesek szórakoztató tevékenységekkel, online, video- vagy digitális játékok segítségével, élményalapú tanulással sajátítanak el készségeket, ismereteket és tartalmakat. Napjainkra a számítógépes játékoslét valósággá vált, amely hatással van a gyermekek és tizenévesek életmódjára. A fiatalok körében gyakori, hogy túlzottan sok időt töltenek online játékokkal, ami egyeseknél függőséget okoz, és károsan befolyásolhatja a személyiségüket.
Az online játékok számos kulcsfontosságú készséget és képességet fejlesztenek: megfigyelés, stratégiai gondolkodás, kreativitás, az ál talános ismeretek elsajátítása, a tizenévesek közötti barátságok ápolása. Ezek az tán jobb tanuláshoz, a fejlődésükhöz szükséges információk könnyebb megértéséhez vezetnek, valamint több tevékenység egyszerre való végzésének képességét is fejlesztik (pl. Az igazság szigete, Kahoot!). A szórakoztató játékok jó közérzetet keltenek a diákokban, a mi ndennapi élet egyhangúságához képest élvezetessé teszik az általuk végzett tevékenységeket.
Az online platformok és a közösségi média elősegítette a já tékközösségek növekedését, ah ol a
játékosok egymással kapcsolatba kerülnek, megosztják tapasztalataikat és együttműködnek. A videójátékok a kulturális és művészi kifejezés fontos formájaként nyertek elismerést, és az olyan rendezvényeken, mint a The Game Awards, dí jazzák az iparág kiemelkedő eredményeit.
A játékipar jelentős gazdasági erővé vált, komoly bevételt termel, illetve munkalehetőségeket teremt. A számítógépes játékoknak komoly lehetőségük lehet az ok tatás és a gyógyászat terén, némelyik segíti a tanulást és a gyógyulást. Másrészt, a játékok elemzések és viták tárgyát képezik bizonyos kérdések kapcsán, ilyen például a reprezentáció, a társadalmi befogadás és a videojátékokban megjelenő erőszaknak a viselkedésre gyakorolt hatása miatt. A videojátékok túlzott használata függőséghez, egészségkárosodáshoz (gerinc- és szemkárosodás), agresszióhoz és másoktól való els zigetelődéshez, a társadalmi lét széteséséhez, a munka, a szociális, ér zelmi és családi kapcsolatok elvesztéséhez, szélsőséges esetben pedig ak ár halálhoz is ve zethet. A videójáték-függőség okozta lelk i zavarokat az Eg észségügyi Világszervezet felvette a viselkedészavarok listájára.
Év
1950-1960
Tevékenységek/Példák
Videojátékok: Tennis for Two (1958), Spacewar (1962)
1970-1980 Játéktermek és játékkonzolok: At ari és Nintendo. Pac-Man és Super Mario Bros 1970 Asztali szerepjátékok: Dungeons & Dragons (1974)
1980–1990 Számítógépes játékok: Doom (1993) és stratégiai játékok
2000-től napjainkigTöbbjátékos online játékok: Quake, EverQuest Angry Birds (2009), Candy Crush Saga (2012)
A versenyszerű játék
Versenyek és e-sport bajnokságok: League of Legends, Dota 2
Független, digitális terjesztésű platformjátékok: Braid (20 08), Limbo (2010)
Virtuális valóság (VR) és ki terjesztett valóság (AR)
C. A videójátékok fejlődése
1. Nevezz meg a B forrásból két, videojátékokban használt es zközt!
2. Nézz ut ána, majd beszéld meg padtársaddal a számítógépes játékok gyerekekre gyakorolt hatásait! Ezután vé gezzetek os ztály-/iskolaszintű ku tatást a tanulók viselkedésére gy akorolt pozitív/negatív hatásukról!
3. Fogalmazz meg egy véleményt és egy ér vet a gyermekek és fiatalok Second Life típusú játékok iránti érdeklődésének magyarázatára!
4. Olvasd a leckét a t ankönyvből öt percig! Beszéld meg az olvasottakat a padtársaddal, majd töltsd ki a következő t áblázatot a f üzetedben:
A szöveg által igazolt ismeretek/információk
A szöveg által megcáfolt ismeretek/információk –
Új ismeretek/információk, amelyekkel korábban nem találkoztál +
Bizonytalan ismeret/ új információ, amit érdemes megvizsgálni ?
5. Az A – C forrás alapján írj egy egyoldalas es szét arról, hogy milyen szerepet játszanak a videojátékok az életedben! Saját portfólió.
A terrorizmus összetett jelenség, amelynek rendkívül erőszakos támadásai meglepetésszerűen konkrét, rendszerint védtelen célpontok ellen irányulnak. Büntető akciókat hajt végre mindazok ellen, akik valamilyen eszmét, ideológiát vagy politikai tant, filozófiát, vallást vagy politikát elleneznek. A liberális társadalmak vagy a liberális, toleráns és nyitott demokráciával rendelkező társadalmak rendkívül sebezhetőek a terrortámadásokkal szemben. A terrorizmus mint politikai jelenség a társadalom működési zavarainak a tünete, ebben a közegben működik, támadja a rendet, a szervezettséget, a tekintélyt és a demokratikus ér tékeket.
A terrorizmus lehe tséges okainak a bizonytalanság ér zését, a nemzeti, etnikai, kulturális és egyéni identitás válságát, a hatalomért folytatott küzdelmet és a hatalom ér vényesítését (állam, párt, csoport, érdek), az elidegenedés ér zését, az emberi állapot lealacsonyodását lehet tekinteni. A terrorizmus fő ereje a meglepetésszerűségben és az ember fegyverként történő felhasználásában rejlik.
Az elmúlt 45 év európai terrorizmusának története riasztó eredményről tanúskodik: a több mint 16 000 terrortámadás több ezer halálos áldozatot és sérültet követelt. Az 1990-es évek közepén hetente körülbelül tíz terrortámadás ér te Európát. Abban az időben négy szervezet több mint 20 éven keresztül rettegésben tartotta az öreg kontinenst: az Ír Köztársasági Hadsereg, a ba szk sz eparatista ETA cs oport, a Vö rös Br igádok Olaszországban és a Baader-Meinhof Csoport Nyugat-Németországban. Az 1990-es évek végén az európai terrorista csoportok támadásainak száma csökkent, de Európa továbbra sinc s biz tonságban. Európán kívüli elkövetők jelentek meg, akik leszámolás vagy a nyugati civilizáció megtámadása céljából követnek el merényletet. A Közel-Keleten kialakult a palesztin, a kurd és a jemeni terrorizmus. Ahogy a világ egyre összetettebbé válik, úgy szaporodnak és válnak sokfélévé a szélsőséges fenyegetések.
Egyes te rrorista cs oportok, mi nt a pa lesztin Is zlám Dz sihád, a He zbollah, az alg ériai Fe gyveres Is zlám Cs oport (G IA), az eg yiptomi Is zlám Dz sihád, a Hamász, a szikh és csecsen terroristák, a PKK, a Vörös Khmerek, az al-Kaida és különösen az Aum Sinrikjó szekta komoly érdeklődést mutat a vegyi és biológiai es zközök iránt.
Napjainkban a ga zdaság, az információ és a kultúra globalizálódásának folyamatában a szélsőséges akciók gy akran „vértelen terrorizmusként” ny ilvánulnak meg: il yen például a kiber-, a ps zichológiai- és médiaterrorizmus, ame lyet bizonyos érdekcsoportok, az al világ és a szervezett bűnözés irányít. Létezik biológiai-, vegyi-, nukleáris-, radiológiai-, információs-, politikai- illetve hatalmi terrorizmus, identitás-terrorizmus, bűnügyi- és gazdasági terrorizmus, űr terrorizmus, génterrorizmus (bioterrorizmus), vallási terrorizmus stb.
A terrorizmus olyan fenyegetés, amely a demokratikus ér tékeket támadja, és az államoknak ezen ér tékek tiszteletben tartásával kell fellépniük ellene. Nemzetközi szinten a világ államai elítélték a terrorcselekményeket,
A. Ronald Reagan amerikai elnök és az afgán mudzsáhidok vezetői a Fehér Ház Ovális Irodájában, 1983.
B. Támadás az ikertornyok ellen, New York, 2001. szeptember 11.
C. A Pentagon épülete a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után
D. D. Gyermekrajzok. Tisztelgés a 2015. november 13-i párizsi Bataclan színházban elkövetett terrortámadás áldozatai előtt.
és intézkedéseket hoztak polgáraik védelmére. Az ENSZ és az EU egy sor jogszabályt fogadott el, amelyben elítéli és „bűncselekményként” határozza meg a terrorista cselekményeket. Globális megoldásokat keres a terrorizmus elleni küzdelemre. Intézkedéseket hozott a határok, repülőterek vagy más, az országaiba vezető út vonalak védelmére, és javította a jogszabályokat. A világszervezetek és az EU intézményei is igyekszenek segíteni a terrorcselekmények áldozatainak, intézkedéseket dolgoznak ki a válsághelyzetek kezelésére, a polgárvédelemre, valamint a polgári szellem és az összetartás erősítésére.
Az esemény
USA – Pentagon és Világkereskedelmi Központ
Időpont
2001. szeptember 11. al-Káida 2 996 6 000
Madrid, Spanyolország 2004. március 11. ismeretlen elkövetők 191 1 876
London, Nagy-Britannia 2005. július 7. négy öngyilkos merénylő 56 784
Irak 2007. augusztus 14. al-Káida 477 10
Párizs, Franciaország 2015. november Az Iszlám Állam 129 352
Nizza, Franciaország 2016. július 14. Az Iszlám Állam 86 több mint 400
E. A legsúlyosabb fegyveres- illetve terrortámadások a világban 2001–2016 között
Elemzem és megoldom
Elemezd figyelmesen az A – F forrásokat, majd oldd meg a feladatokat!
F. „Napjainkban a világot számos gazdasági, katonai, társadalmi, információs veszély fenyegeti. Ezek közül kiemelkedik a nemzetközi terrorizmus, amely veszélyezteti a globális biztonsági helyzetet. Ezért mindazoknak, akik a béke fenntartásában érdekeltek, gazdasági, politikai, diplomáciai, katonai és környezetvédelmi intézkedésekkel kell együttműködniük annak érdekében, hogy stabil, békés biztonsági környezetet biztosítsanak, amely elősegíti az egyén szabad életének zavartalan kibontakozását. A normalitás, a béke, az emberek, államok, nemzetközi szervezetek közötti együttműködés fenntartása létfontosságú a mai világban, amely gazdaságilag, politikailag, informatikailag, kulturálisan, katonailag stb. egymásra utalt”. ( A 20. század történelme és a demokratikus állampolgárságra való nevelés)
1. Nevezd meg az F forrásból a globális biz tonságot veszélyeztető jelenséget!
2. Nevezd meg az A – F források alapján a mai világ egyik jellemzőjét!
3. Írj az F forrásból két olyan információt, amelyek között ok-okozati ös szefüggés van, kiemelve mindkét információ szerepét (ok, illetve okozat)!
4. A B, C , D és E forrás felhasználásával mutasd be a terrortámadások két következményét!
5. Szervezz vi tát os ztálytársaiddal a de mokratikus ér tékek és el vek, a sz abadság és a to lerancia népszerűsítésére!
6. Tervezz plakátot a padtársaddal, amely a megértésre, nem pedig az erőszakra szólít fel!
7. Vitasd meg os ztálytársaiddal a terrorizmus meg történt es eteit, amikor előí téletek és sz tereotípiák működnek!
8. Nézz ut ána internetes forrásokban, és ismerd meg március 11., illetve augusztus 21. jelentőségét! Szervezz közös tevékenységeket osztálytársaiddal ezeken a napokon!
A népességvándorlás jelensége a történelem sajátossága. Az embercsoportok minden korszakban különféle okok miatt költöztek eg yik területről a másikra. A második világháború ut án a multikulturális, soknemzetiségű és politikailag sokszínű Európa az Európán belüli migráció térségévé vált. Számos közösség kényszerült szülőföldje elhagyására a szélsőjobboldali rendszerek dikt atórikus po litikája mia tt, ill etve a jo bb él etkörülmények reményében af rikai, áz siai és latin-amerikai emberek milliói vándoroltak be Európába.
A. Brit bevándorlók a Georgic fedélzetén, Ausztrália (1949)
N a pjainkban emb erek mi lliói ut aznak a ku lturális, ga zdasági va gy tá rsadalmi cé lok el érése érd ekében, ami példa nélküli a történelemben. Gazdasági, politikai, sz akmai vagy kulturális céljaik elérésére ideiglenesen vagy tartósan, törvényesen vagy törvénytelenül, letelepedettként vagy menekültként lakóhelyet változtatnak. A mai világban a migrációs hullámok akkulturációs folyamatokat indítanak el, ezek tartóssága a Nyugat által képviselt demokratikus ér tékeken, a jóléten, szabadságon és demokrácián nyugvó életmód megszilárdításán alapul. 20 00 ut án, a 21. század első év tizedeiben több mint 20 0 millió ember, vagyis a világ népességének mintegy 3% -a volt nemzetközi migráns. Harminc év vel ezelőtt ez a szám 85 millió, vagyis 2,1 százalék volt.
Az info rmációs tec hnológiáknak kös zönhetően egyes emberek virtuálisan vándorolnak. Az ilyen típusú migráció révén sok ember ny itottá válik a ny itott, demokratikus társadalom értékei, az emb eri lény ti sztelete, az egyéni sz abadság, a va llásszabadság, a nők emancipációja, a civil társadalom ál tal demokratikusan ellenőrzött állam ir ánt. A jelenkori migráció jelensége megzavarta az európai jólét fennálló modelljeit, át alakította a közösségi szolidaritás típusait, és a lakosság bizonyos társadalmi rétegeiben idegengyűlölő és rasszista magatartást szült. Minden hatodik európai polgárt zavarja a más fajú emberek jelenléte a mindennapi életben. A szélsőséges és idegengyűlölő pártok parlamenti támogatást nyertek az európai polgárok körében, akik elégedetlenek kormányaik bevándorlási politikájával.
A kommunizmus bukása ut án a kelet-európai or szágokból sokan vándoroltak Nyugat-Európába, és egy új, a jólétre, egyenlőségre és szabadságra épülő életmódot vettek át .
A Közel-Keletről, Af rikából stb. érkező új bevándorlókkal szemben az előítéletek és a hátrányos megkülönböztetés új formái jelentek meg Új fajta idegengyűlölet, rasszizmus alakult ki ezekkel a másfajta sajátosságokkal bíró bevándorlókkal szemben.
A bevándorlók ma már nem illeszkednek be a befogadó or szág kultúrájába, hanem saját identitásuk elemeit erősítik.
Napjainkban a bevándorlók szakmai vagy üzleti okok miatt érkeznek a fogadó országokba.
A mai – EU-n belüli és EU -n kí vüli, időszakos vagy tartós, törvényes vagy törvénytelen – migráció új társadalmi fol yamatokat hozott lét re, amel yekre különböző et nikumú, sz ármazási or szágú, há tterű, eltérő munkaerő-piaci tapasztalatú, kor- és nemi sajátosságok, letelepedési minták, kulturális és vallási élet mód jellemzőek.
Az 1989. decemberi es emények ut án a románok eg y ré sze a ny ugat-európai és és zak-amerikai té rségbe vá ndorolt ki . Az els ő sz akaszban (1990–1995) a ki vándorlási ar ány a lakosság 5% -át te tte ki, a célországok pe dig Törökország, Izr ael, Olaszország, Németország és Magyarország voltak. A második szakaszban (1996–2001) az arány 6%-ra em elkedett, és Sp anyolország, Ka nada és az USA is cé lországgá vált. A har madik sz akaszban (2002-től napj ainkig) a ki vándoroltak aránya 10 % és 28 % között va n, és az át települtek 50 %-a Olaszországba, 25%-a pedig Spanyolországba t ávozott.
Napjainkban a migráció et nikai és vallási kö lcsönhatásokat, ga zdasági változásokat, valamint a re gionális és globális ga zdasági, társadalmi és po litikai ka pcsolatok át rendeződését er edményezte. A bevándorlókkal szembeni magatartás sz ámos tényezőtől függ (t ársadalmi helyzet, is kolázottság, eg yéni jövedelem, vallási hov atartozás st b.), ugy anakkor az európai polgárok különböző mér tékben fenyegetve érzik magukat a legutóbbi bevándorlási hullámok miatt. Az emberek eltérő módon vi szonyulnak a migráció jelenségéhez, amit az adott közeg, a hel yi tényezők és a sajtó is befolyásol. 2015 ut án jelentősen megnőtt az Európába ir ányuló bevándorlás. A má sodik világháború óta a jelenlegi migrációs válság a legsúlyosabb. Csak 2015-ben és 2016-ban tö bb mi nt 2, 5 mi llió em ber ké rt mene dékjogot az EU -ban. Sz ámos nem zetközi jo gszabály sz ületett a migrációs jelenség sz abályozására, pél dául a menekültek jo gállásáról szóló 1951-es ENSZ-egyezmény (ezt 130 or szág ír ta alá, és előírja, hogy a menekülteket nem sz abad ol yan or szágba küldeni, ahol ve szélyben vannak, továbbá se gítséget és vé delmet kell biz tosítani sz ámukra) vagy a bevándorolt munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló 1990-es ENSZ-egyezmény. Jelenleg az Európai Unió ig yekszik a lehető legjobban kezelni ez t a példátlan válságot.
Elemzem és megoldom
1. Nevezd meg a migráció két típusát a leckében leírtak alapján!
2. Nevezd meg a jelenkori migráció két okát az A – E források alapján!
3. Szerinted milyen történetet mesél el a C forrás? Hát az E forrás?
C. Az Oroszországból Amerikába kivándorló zsidókat ábrázoló plakát a 20. század elején.
D. Illegális bevándorlók
E. Az EU-ba tartó migránsok csoportja a szerb-horvát határon, 2015-ben.
4. Neked milyen saját történeted van a jelenkori migrációról? Készíts egy vázlatot/rajzot/plakátot/kollázst a történeted s zemléltetésére! Vázlatod/rajzod/plakátod/kollázsod alapján írj egy új történetet!
5. Sorold fel a jelenkori migráció más következményeit a leckében leírtakon kívül!
6. Vitasd meg os ztálytársaiddal a migránsokkal kapcsolatos előítéleteket és sz tereotípiákat igazoló valós eseteket!
7. Írj egy kb. egyoldalas szöveget a romániai munkaerő-elvándorlás következményeiről a jelenkori családokra nézve!
Alkalmazom és elemzem
I. Tér és idő
N evezz meg ké t szempontot/elemet/terméket, amelyek a té rképen megj elölt területeken találhatók, és amelyek a globalizáció következményei!
II. Szaknyelv és történelmi forrás
ÉSZAK-AMERIKA
DÉL-AMERIKA
EURÓPA
AFRIKA ÁZSIA
AUSZTRÁLIA
1. Egészítsd ki a szöveget a zárójelben lévő fogalmakkal! (migráció, költözésének, jelenkorban, hagyományok, törvényesen, negatívak).
A ... jelensége a történelem sajátossága. Az emberi csoportok különböző okokból költöztek egyik területről a másikra, de a ... a migráció kifejezés más jelentésekkel is bővült. Így például az emberek faluról városba való ... vagyunk tanúi, különösen a fejlett ipari országokban. A migráció hatásai gyakran ... : a falvak, a ... eltűnése, a családoktól való eltávolodás. A bevándorlás a szegény országokból a gazdag országokba történik, ... vagy illegálisan, állandó vagy ideiglenes jelleggel.
2. Válaszd ki, hogy az alábbi médiumok közül melyiket tartod a leghitelesebbnek! Készíts egy körülbelül öt soros szöveget, véleményed támaszd alá ér vekkel!
RÁDIÓ TELEVÍZIÓ
FOLYÓIRATOK ÚJSÁGOK
Értékelek és alkotok
III. Polgári magatartás
INTERNET (közösségi hálózatok, weboldalak, blogok stb.)
1. Állíts ös sze eg y listát hé t romániai kulturális örökségi hel yszínről, amelyek az UNESCO világörökség részét képezi!
2. Az alábbi mintát követve ké szíts eg y pr ojektet osztálytársaiddal közösen a kulturális értékek védelmére a közösségetekben! Saját portfólió.
• Téma: A kulturális értékek védelme
• Célkitűzések (mi a célunk, mit akarunk elérni)
Példák: a közösség kulturális ér tékeinek meghatározása, megismertetése a közösség tagjaival stb.
• Célcsoportok (kiknek szól a projekt)
Példák: településünk tagjai, helyi hatóságok stb.
• Tevékenységek
Példák: információkeresés, kutatások, játékok, beszélgetések a közösség tagjaival.
• A tevékenységek helyszínei
Példák: iskola, polgármesteri hivatal stb.
• A projekt népszerűsítése
Példák: folyóirat, brosúra, plakátok stb.
• A projekt hatásai
Példák: érdeklődés a közösségi kulturális ér tékei iránt
Tanulási napló
Ne felejts el visszalapozni a 11. oldalra!
Virtuális könyvtár
Mi a globalizáció?
1. Válaszd ki az alábbi listából azokat a történelmi eseményeket, amelyek a hidegháború időszakába tar toznak!
A RÓZSÁK HÁBORÚJA
PÁRIZS OSTROMA
2. Írj egy féloldalas szöveget az alábbi fogalmak felhasználásával: KGST, NATO, Varsói Szerződés, Marshall-terv, hidegháború!
3. Vitasd meg os ztálytársaiddal a következő témát: „A közösségi oldalak és szerepük a gyerekek mindennapi életében. Következmények”!
4. Ismertesd a következő európai intézmények szerepét: Európai Parlament, Európai Tanács, Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Unió Bírósága!
5. Másold a füzetedbe és töltsd ki az alábbi ábrát:
Hová?
Honnan?
6. Nézd meg alaposan a mellékelt képet! Tekinthető-e a virtuális migráció a 21. század sajátos migrációtípusának?
7. Multimédiás források felhasználásával padtársaddal közösen alkossatok egy nyilvános üzenetet a migráns gyerekek helyzetéről!
8. Demokrácia és kommunizmus szembenállása. Államszervezési modellek. A hidegháború (1945–1991). Mozgástérkép*. Osztálytársaiddal eg yütt nagyméretű, A3 -as kartonlapokra nyomtatott nagybetűkkel ír jatok eg y történelmi ki fejezést eg y adott témáról, például: demokrácia, kommunizmus, hidegháború, Kuba, Mihail S. Gorbacsov, háború utáni időszak, rakétaválság, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Nyikita S. Hruscsov, John F. Kennedy, Mao Ce-tung, Vietnám, Német Demokratikus Köztársaság, Észak-Korea, a berlini fal stb. A kartonlapokat véletlenszerű sorrendben, egymástól kb. 50 cm távolságra helyezzük el a padlón. A tanár által szólított diáknak a következő szabályok szerint kell egyik kartonlapról a másikra ugrania:
• csak a kommunista or szágokra;
• c sak a világháború ut áni katonai szervezetekre;
• c sak a demokratikus vezetőkre stb.
Miután a diák egy kartonlapra ugrik, meg kell indokolnia a választását. Ha hibázik, egy másik tanulóra kell lecserélni.
* A mozgástérkép egy interaktív módszer, amely a jelenségelemzésre, az ötletek k ialakítására és a problémamegoldásra ös szpontosít. E z egy képzettársításon alapuló t anulási módszer.
I. Kösd össze az os zlopok megfelelő elemeit! Saját portfólió
1. Marshall-terv a. 1992 2. Mihail Gorbacsov b. tervezés
3. parancsgazdaság c. újjáépítés
4. Európai Unió d. reformok
II. Válaszd ki az alábbi fogalmak közül azokat, amelyek az információs forradalomhoz kapcsolódnak!
III. Mu tasd be egy körülbelül féloldalas szövegben a migráció két okát és két következményét a mai világban!
IV. Olvasd el figyelmesen az alábbi forrást!
„A szövetségesek megfélemlítésére vagy egyszerűen csak az amerikaiak elszántságának próbára tételére 1948 júniusában Sztálin úgy döntött, hogy minden Nyugat-Berlinbe vezető közúti és vasúti összeköttetést lezár, ezzel elszigetelve a várost, és megszakítva az áramszolgáltatást. Válaszként az amerikaiak azonnal óriási „légi hidat” hoztak létre, repülőgépeik három légi folyosót szeltek át, ahol elvileg szabad átjárásuk volt, és egy év alatt több mint 2 500 000 tonna különböző utánpótlást szállítottak le. Egyúttal figyelmeztették a szovjeteket, hogy nem fognak habozni erőt alkalmazni annak érdekében, hogy tiszteletben tartsák az egykori német fővárosba irányuló szabad légiközlekedést.” (Serge Berstein, Pierre Milza: Európa története)
Oldd meg az alábbi feladatokat:
1. Nevezd meg a forrás alapján az t a politikai vezetőt, aki Berlin blokádja mellett döntött!
2. Mutasd be a forrás alapján, hogy milyen módon biz tosították Berlin elláttását a blokád alatt!
3. Írj a forrásból két olyan információt, amelyek között ok-okozati ös szefüggés van, kiemelve mindkét információ szerepét (ok, illetve okozat)!
4. Is mertesd tíz sorban a hidegháború eg yik „k ulcspillanatát” (b erlini válság, kubai rakétaválság, szuezi válság, koreai, vietnámi stb. háború)!
A helyes válaszért járó pontok 2 p. (0,5 p. × 4)
5 p. (0,25 p. x 6) 2 p. 3,5 p. (0,25 p. + 0, 25 p. + 1 p. + 2 p.) 1 p. 10 p.
Ne felejtsd el kitölteni a 11. oldalon található tevékenység- és magatartásértékelő lapot! Saját portfólió.
1. Készíts fogalomtérképet a következő fogalmak felhasználásával: nagy szövetségek, Olaszország, Osztrák-Magyar Monarchia, 1882, Hármas szövetség, Románia, 1891-1894, nemzetközi kapcsolatok, Oroszország, 1907, hármas antant, Németország, Nagy-Britannia, 1883, Franciaország, 1904!
2. A z A forrásból kiindulva írj egy körülbelül 10 soros szöveget az első világháborút követő társadalmi változásokról!
3. Nézd meg alaposan az alábbi képeket, és határozd meg, hogy melyik területhez tartoznak: a mindennapi élet, a vidéki világ, szórakozás, kultúra, találmányok, városi élet, nemzetközi kapcsolatok, állam, információs forradalom!
4. Másold a füzetedbe, majd töltsd ki a halmazábrát! Illeszd az alábbi fogalmakat a megfelelő helyre:
Második világháború, Németország, Sztálin, Teherán, normandiai partraszállás, Midway, Szovjetunió, Franklin Delano Roosevelt, villámháború, Nagy-Britannia, Benito Mussolini, Japán, USA, Olaszország, Winston Churchill, Jalta!
A. Fegyvergyári munkásnő, 1918
A TENGELYHATALMAK A SZÖVETSÉGESEK
5. Tegyük fel, hogy a A háború utáni világ című tanegység során megismert ös szes személyiséget meghívták egy beszélgetésre az os ztály ál tal szervezett „kávézóba”. Készítsetek mindegyikük sz ámára szerepjátékot a 10. oldalon található minta alapján!
Ha én lennék ... , azt tenném/mondanám, megváltoztatnám ... .
6. Anagrammák. A z egyes s zavak betűit összekeverték. Ismerd fel a s zót/kifejezést! igloibaclózá, pejarsekztro, eráimdokca, munkmsomuiz, jálglaom, ebtöenbpzártrrds, póuraei egiántróci, óciánfiorsm omfradaorl, lutösbpóúb lváig, káusultlir ésogűsksnzí
7. Osztálytársaiddal együtt készítsetek egy folyóiratot, amelyben európai polgárként mu tatjátok be a közösségetekben (iskolában, településen) történt eseményeket!
8. Beszéld meg padtársaddal a globalizáció jelenségét, soroljatok fel ké t pozitív és ké t negatív hatását a mindennapi életre és a kulturális identitásra!
I. Válaszd ki a helyes választ! Saját portfólió
1. Az első világháború:
a. 1914–1917; b. 1914–1918; c. 1914–1919 között zajlott.
2. A két világháború közötti időszak a következő időszakot jelenti: a. az első és a második világháború között; b. az első világháború ut án; c. a második világháború után.
3. A második világháborúban az alábbi politikai és katonai s zövetségek álltak s zemben egymással: a. A hármas s zövetség és a hármas antant; b. A tengelyhatalmak és az Egyesült Nemzetek; c. A központi hatalmak és az Egyesült Nemzetek.
4. A második világháború ut án nemzetközi békefenntartó szervezetként létrejön: a. a Nemzetek Szövetsége; b. a Népszövetség; c. az Egyesült Nemzetek Szervezete.
II. Határozd meg a következő fogalmakat, és alkoss velük rövid kijelentéseket: hidegháború, Európai Unió, globalizáció, migráció, információs forradalom!
III. Olvasd el figyelmesen az alábbi forrást!
A. „A számvetés pillanatában Európa elborzadva szembesült az első világháború következményeivel: a jelentős emberi veszteségekkel, amelyek miatt a kontinens kimerült, lakossága elöregedett; a romokkal, amelyek egy évtizedre meghatározzák a tájat; a pénzügyi összeomlással, amely elszegényítette a világ egykor leggazdagabb területét. Európa többé nem volt már a földgolyó súlypontja. Ennek következtében gazdasági értelemben az új államokban működő versenytársak kisajátították piacait. A gyarmatok felismerték Európa gyengeségeit, és a nacionalista mozgalmak felemelkedése megingatta az imperialista uralmat. A konfliktus hosszú időre felborította a társadalmi egyensúlyt. Végül az 1918-ban látszólag győzedelmeskedő liberális demokrácia hamarosan megkérdőjeleződött azokban az új államokban, ahol meghonosodott.” (Serge Berstein, Pierre Milza: Európa történelme, V. köt.)
Oldd meg az alábbi feladatokat:
a. Nevezd meg a földrajzi térséget, amelyre a forrás vonatkozik!
b. Sorold fel a forrás alapján az első világháború két következményét!
c. Írj az A forrásból két olyan információt, amelyek között ok-okozati ös szefüggés van, kiemelve mindkét információ szerepét (ok, illetve okozat)!
d. A forrás alapján írd le kb 10 sorban a két világháború közötti időszak demokratikus és önkényuralmi rendszereinek három jellemzőjét!
Önértékelés
A helyes válaszért járó pontok 2 p. (0,5 p. × 4)2 p. (0,4 p. × 5)5
Mi a különbség a tavalyi évhez képest? Írd fel egy színes papírra a keresztnevedet és minél több dolgot, amit a történelemtanulásnak köszönhetően idén már meg tudtál tenni! Saját portfólió.
Szerettem…
A kedvenc tevékenységem az volt...
A következő készségeim fejlődtek...
A kedvenc történelmi személyiségem...
A történelmi esemény, ami a legnagyobb hatással volt rám…
Az osztálytársakkal közösen dolgozzátok ki eg y sz ámítógépes alkalmazásban (C anva, Prezi, Padlet, PowerPoint, e- book st b.) a projekt követelményeit, a benneteket jellemző fő intelligenciatípusnak* megfelelően! Saját portfólió.
* A többféle in telligencia elméle tét Howard Gar dner, a Ha rvard Eg yetem professzora do lgozta ki Sz erinte az em ber az in telligencia kü lönböző fa jtáival rendelkezik.
A. Nyelvi/verbális intelligencia. Készítsetek cikksorozatot a Háborúban álló világ nevű újság számára, amely a 20. század nagy világégéseit mutatja be!
B. Lo gikai ma tematikai intelligencia. Ké szítsetek/dolgozzatok ki időrendi táblázatokat/diagramokat/ vá zlatokat a következő témához: A világ a 20. század végén és a 21. század elején!
C. Ze nei intelligencia. Mutassátok be az osz tálytársaitoknak a ké t világháború közötti időszak táncstílusait!
D. Térbeli/vizuális intelligencia. Tervezzetek rajzot/plakátot/posztert/ fotóalbumot a következő témáról: „A jelenkori világ: az újfajta kulturális sokszínűség és az információs forradalom”!
E. Ter mészeti intelligencia. Írjatok eg y környezetvédelmi projektet (zöldítés, szelektív hulladékgyűjtés stb.) a közösségetek számára!
F. Te sti mozgáskoordinációs intelligencia. Készítsétek el eg y ol yan épület makettjét, amely egy, a 20 századra jellemző építészeti stílust szemléltet!
G . Személyes intelligencia. Írjatok élménynaplót a tanév során a történelemórákon tapasztalt ér zelmekről, hangulatokról és ér zésekről!
H. Tár sas intelligencia. Tervezzetek meg egy szociális tevékenységet, amely bemutatja a projekt során elkészült anyagokat!
9. o.: a. A nagy földrajzi fel fedezések; b. Kolumbusz, Vasco da Gama; c. háború; d. ok : a közvetlenebb kapcsolatok révén..., okozat : Kolumbusz és Va sco da Gama val ójában a világtörténelem globalizációjának út ját ny itotta meg.; e. okok : a nemesfémek hiánya, a Távol-Keletre vezető út elzárása, a hajózás fejlődése st b., következmények : Amerika felfedezése, a kereskedelem súlypontja áthelyeződik az Atlanti-óceánra stb 18 . o.: I. Hármas Szö vetség: Né metország, Aus ztria-Magyarország, Ol aszország, Ro mánia; An tant: Oro szország, Fr anciaország, Na gyBritannia. II . 1.a. Afrika, b. a ke dvező európai he lyzet fe nntartása; c. a nagyhatalmak és a világvallások érdekei üt köztek ös sze.; d. ok : A Szuezicsatorna döntő szerepet játszott... ; okozat : Ennek következtében kiéleződött... vezetett; e. bármilyen hasonlóság, illetve különbség az adatok között.
19. o.: 2a. A. „A királyok és cs ászárok tortája”; B. „ A hár mas szövetség megújítása. Egy faláb kiégetése; b. gúnyrajz.
25. o.: 2a. a sz árazföldi hadviselés addig ismeretlen technikai fejlődése; b. s zárazföldi, tengeri, légi.
30 . o.: I. 1. A vi lág mi nden tá ján me gtalálható br it gy armatokról érkező katonák ve ttek ré szt a há borúban.; II . 1.a. antant: Or oszország, Fra nciaország, Na gy-Britannia, Kö zponti ha talmak: Né metország, Ausztria-Magyarország, Bulgária; c. a harcok lenyűgözik és megrémítik őket.; d: a z első világháború pillanatait ír ják le; e. ok : Oroszország kilépése a háborúból... okozat : Németország előtt megnyílt a lehetőség...
35. o.: az Oszmán, a Német, az Os ztrák-Magyar, az Orosz Birodalom.
36 . o.: 1.a. Csehszlovákia, Mag yarország, Au sztria, Sz erb-HorvátSzlovén Ki rályság st b.; b. 1918-ban Be sszarábia, Bu kovina és Er dély eg yesült Ro mániával. II .2. a. USA, Eg yesült Kir ályság, Fr anciaország, Olaszország, Japán; b. W Wilson (USA), G. Clemenceau (Fr anciaország), D. Ll oyd Ge orge (N agy-Britannia), V. E. Or lando (O laszország); c. A Négyek Tanácsa; d. Versailles – Németország, Saint Germain – Ausztria, Neuilly – Bulgária, Tr ianon – Magyarország, Sèvres – Törökország; e. területi feltételek, ga zdasági fel tételek st b.
37. o.: III. 2a. W. Wilson; b. a ti tkos diplomáciáról való lemondás, a les zerelés stb.; c. ok : Ennyire el térő megközelítések mellett, okozat : a konferencia küldöttei me gpróbálnak majd mindenki sz ámára el fogadható kompromisszumokat találni.
39. o.: I. 1.b; 2.a; 3.c; 4.b. II. támadás, Verdun, emberi, élelmiszerek, ant ant, tengeralattjárók, belépése, 1917.
53. o.: II a. választójog; b. a mulatságok, előadások; c. dadaizmus, ex presszionizmus, szürrealizmus; mozi, rádió, folyóiratok; d. a z ipari zöldségek és növények termesztése; e. a z ipari termelés dr ámai cs ökkenése, mu nkanélküliség; mi nden sz abadkereskedelmi sz erkezet ös szeomlik; f. o k : a vá rosok sz erepének nö vekedésével; ok ozat : a né pesség növekedett;
61. o.: 1. a Gulag és a koncentrációs táborok; 2. ok : Mindkettőben közös volt... cs aládjaikat; okozat : tehát a koncentrációs táborok minősült.
62 . o.: II. 1. jelenkori, állam, ideológiák, fasizmus, demokrácia, polgárok.
64 . o.: 2 a. a fi lm, a rá dió és a te levízió, Lo uis és Au guste Lu mière, Guglielmo Marconi, John Logie Baird.
65. o.: I. 1.a; 2.b; 3.b; 4.b; II. a. Németország, USA; b. X X; c. a személyi kultusz; Adolf Hi tler, a propaganda megszervezése.
73 . o.: II. a. a Né pszövetség; az US A távolmaradása, a nemzetközi erő hiánya; b. Bármilyen hasonlóság; bármilyen különbség; c. ok : az egyhangúság szabálya és a nemzetközi erő hiánya; okozat : ezeket a rendelkezéseket hatástalanná teszi.
83. o.: 3. a. Lengyelország; b. hogy kiirtsa a zsidó fajt.; c. ok : azokat, ak ik már képtelenek dolgozni...; okozat : megfojtják a gá zkamrákban.
84 . o.: I. 1.a. Besszarábia, És zak-Bukovina, He rca vid ék, És zak-Erdély, Dél-Dobrudzsa. II . 1. a. F; b. O, 2. a Igen; b. Igen.
85. o.: a. 1939. szeptember 17., 1941. december 7., 1942, 1943; b. v illámháború (blitzkrieg); c. X X., Kaukázus, Oroszország; d. Sz tálingrád; e. bármilyen hasonlóság; bármilyen különbség;
86 . o.: 4. 1 d; 2 e; 3 b; 4 a; 5 c.
87. o.: I. Ném etország, Bar barossa, Cs endes-óceán, Pe arl Ha rbor, világ, Normandia, holokauszt, zsidók, áldozatok, politikai ellenfelek,; II . e, b, c, a, f, d; III. a. Németország leg yőzése és me gbüntetése vol t, hog y me gakadályozzák eg y újabb hábo rú kirobbantásában.; b. USA, Na gyBritannia, Szovjetunió, F.D. Roosevelt, W. Churchill, I.V. Sz tálin; c. Európa háború ut áni át rendezésének terve; meghirdette Németország „feltétel nélküli megadásának” jelszavát; át helyezte Lengyelország ny ugati határát az Oderáig tolták ki, és el fogadták, hogy a Szovjetunió bekebelezze Kelet-Poroszország és zaki részét és Kelet-Lengyelországot.
93. o.: 2. televízió.
98 . o.: I. a. Franciaország, Na gy-Britannia, Dán ia, Ol aszország, Törökország st b.; b. Szovjetunió, Románia, Magyarország, Bulgária st b.; II . 1. háború, városok, háború ut áni, Mar shall, Szovjetunió, Európának. II . 2. a. a má sodik vi lágháború, az ip ari fo rradalom, az ip arosítás, 20 sz ázad; b. a z amerikaiak ál tal vezetett új jáépítés gyorsasága, a nemzeti valuták eg yensúlyának helyreállítása st b..; c. k iegyenlíti a regionális és helyi különbségeket, eltűnnek a paraszti kultúra u tolsó maradványai.; d. N émetország, Olaszország, Fr anciaország; e. ok : Az emberiség belépésével az atomkorszakba… okozat : az ipari forradalom üteme ismét felgyorsult.
10 4. o.: I. 1. 1945 – a má sodik világháború vé ge, 1949 – a be rlini bl okád, 1955 – a Varsói Szerződés, 1962 – a kubai rakétaválság, 1973 – az ol ajválság, 1989 – a ko mmunista re ndszerek bu kása Közép- és Ke letEurópában. I. 2 . Szovjetunió, Cs ehszlovákia, Le ngyelország, Né met Demokratikus Köztársaság, Románia, Magyarország, Bulgária, Albánia. (19 55–1968). II . 1. kommunista, de mokratikus, Szo vjetunió, Var sói Sz erződés, Nép köztársaság. II . 4. a. És zak-atlanti Sze rződés, Var sói Szerződés; b. A népek sz abadsága, a jo gállamiság, az igazságosság, a jólét st b.; c. A szovjet cs apatoknak a testvérállamok területén való állomásoztatásának jogalapja; d. A hidegháború.
10 5. o.: III. 1. Szputnyik-1 – az el ső mű hold, Az Ap ollo-11 küldetés – a holdraszállás, a fegyverkezési verseny; a hidegháború.
110. o.: II. 1. Európai Unió, Jean Monet, Római Szerződés, Közös Piac, mozgás, Por tugália
111. o.: II. 2. a. Közvetlen sz avazással; b. Strasbourg, Br üsszel; c. A z államok jóléte; d. ok : az Európai Parlament... okozat : ezért ő képviseli... az EU tagjait. e. PPE – Európai Néppárt.
119. o.: 1. A terrorizmus; 2. Fenyegetések; 3. ok : A globális biztonságot veszélyeztető különleges helyet foglal el; okozat : Ezért mindazoknak, ak ik környezetet biztosítsanak. 4. emberi életek k ioltása; pusztulás.
121. o.: 1. törvényes, törvénytelen, virtuális migráció st b. 2. Háború, üldözések, életszínvonal st b.
122. o.: II. 1 migráció, kortárs, elmozdulás, negatív, hagyományok, jogi
123. o.: 1. A kubai r akétaválság, a berlini blokád, a koreai háború, a berlini fal felépítése.
124. o.: I. 1. c; 2 . d; 3. b; 4. a; I I. hologramok, 3D nyomtatók, közösségi hálózat, internet, s zámítógép, w ww; I V. 1. Sztálin; 2. Légihíd; 3. ok : Hogy me gfélemlítse a szövetségeseket, va gy eg yszerűen cs ak azért, ho gy pr óbára te gye az am erikaiak el szántságát., oko zat : 1948 júniu sában Sz tálin úgy dönt, hogy lezárja a Nyugat-Berlinbe vezető összes közúti és vasúti út vonalat.
126. o.: I. 1.b. 2.a; 3.b; 4.c; III. a. Európa; b. jelentős emberi veszteségek, pénzügyi ös szeomlás st b.; c. ok : Európa többé már nem sz ámít a világ súl ypontjának.; okozat : Ga zdaságilag az új tagállamokban működő versenytársak kisajátították piacait.
A tankönyv nyomtatott és digitális változatban készült. A digitális változat tartalma hasonló a nyomtatottéhoz.
Hozzáadott tartalma egy sor interaktív tanulási multimédiás tevékenység (interaktív feladatok, edukációs játékok, animációk, filmek, szimulációk).
A természet hasonlóvá, a nevelés különbözővé tesz bennünket.
Konfuciusz