Geografie cls. 7, manual tradus in limba maghiara

Diana-Alexandra Popovici

Földrajz

Tankönyv a 7. osztály számára

Ez a tankönyv az Oktatási Minisztérium tulajdona.

Ez a tankönyv az Oktatási Minisztérium OM 3393/28.02.2017 rendeletével engedélyezett tanterv szerint készült.

119 – országos egységes segélyhívószám gyermekek bántalmazása esetén 116.111 – a gyermek-segítő szolgálat telefonszáma

Földrajz

Tankönyv a 7. osztály számára

Diana-Alexandra Popovici

A tankönyvet a Tanügyminisztérium 6169/22.08.2024 számú miniszteri rendelete engedélyezte.

A tankönyvet a tanulók ingyenesen kapják, úgy nyomtatott, mint digitális formában, és négy évig átadható a 2025–2026-es tanévtől kezdődően.

Tanfelügyelőség

Iskola/Kollégium/Líceum

Év Tanuló neve

EZT A TANKÖNYVET HASZNÁLTA:

Osztály Tanév A tankönyv állapota* átvételkor leadáskor

* A tankönyv állapotát minősítő jelzők: új, jó, gondozott, gondozatlan, rossz.

• A tanárnak ellenőriznie kell a fenti táblázat adatainak helyességét.

• A tanulók nem tehetnek jeleket a tankönyvbe.

Földrajz. Tankönyv a 7. osztály számára Ștefania Ștefănescu, Diana-Alexandra Popovici

Tudományos referensek: Dr. Andreea Andra Topârceanu egyetemi adjunktus, Földrajz Kar, Bukaresti Egyetem Mariana Dinu, I fokozatos tanár, „Petre Ghelmez” Középiskola, Bukarest, Románia

Copyright © 2025 Grup Media Litera

Minden jog fenntartva

Fordította: Ritli Emese

Editura Litera

tel.: 0374 82 66 35; 021 319 63 90; 031 425 16 19 e -mail: contact@litera.ro www.litera.ro

Felelős kiadó: Vidrașcu și fiii

Szerkesztő: Mihaela Spurcaciu

Korrektor: Váradi Izabella

Tördelés és prepress: Olimpia Bolozan

Elrendezés és borító: Lorena Ionică

Fényképek forrása: Litera archívum, Shutterstock

A borító illusztrációja: Shutterstock

TARTALOM

1. Földrajzi elhelyezkedés 8

2. A domborzat – általános jellemzők, főbb domborzati egységek . A Himalája . . . . . . . . . 10

3. Vízrajz – általános jellemzők . Folyók és tavak . . 13

4. Éghajlati különbségek A monszunok 16

5. Biogeográfiai ellentétek .

18

6. Az emberi sokszínűség elemei (etnikumok, nyelvek, kultúrák, felekezetek) 21

7. Ázsia politikai térképe és a nagy emberi agglomerációk .

8. Természeti erőforrások .

9. Gazdasági tevékenységek Régiók közötti gazdasági különbségek . . .

Domborzat – általános jellemzők . A Kordillerák – Andok hegységrendszer .

3. Vízrajz – általános jellemzők Folyók és tavak .

4. Éghajlati és biogeográfiai különbségek

5. Az emberi sokszínűség elemei (etnikai, nyelvi, vallási és kulturális) .

6. Politikai térkép és az államok közötti területi ellentétek

23

26

28

10. Esettanulmányok: Egyes államok földrajzi sajátosságai Ázsia a mai világban 31

 Ismétlés és önértékelés

1. Földrajzi elhelyezkedés – szélességi szimmetria . . 38

2. Afrika domborzata – általános jellemzők A Kelet-afrikai árok

3. Vízrajz, éghajlat és biogeográfia – általános jellemzők 41

4. Demográfiai sajátosságok 45

5. Politikai térkép és nagyvárosok

6. Esettanulmányok: Afrika jelenkori problémái . Szahara Egyes afrikai államok földrajzi jellemzése .

 Ismétlés és önértékelés

7. A városi agglomeráció formái

8. Regionális gazdasági különbségek

9. Esettanulmányok: Egyes államok földrajzi sajátosságai (egyéni választás szerint)

1. A környezet alkotóelemei és a köztük lévő kölcsönhatások

2. A környezetszennyezés, a jelenkori világ egyik problémája

A TANKÖNYV SZERKEZETE

NYOMTATOTT VÁLTOZAT

A 7. osztályosok földrajz tankönyve tematikus egységek szerint tagolódik, amelyek a tanterv tartalmát fejlesztik. A leckék különösen vonzó formában kerülnek bemutatásra, és példákat tartalmaznak olyan tevékenységekre, amelyek hozzájárulnak a tantárgyi kompetenciák fejlesztéséhez.

A tartalom szervezése lehetővé teszi, hogy kapcsolatot teremtsen a többi tanult tantárgyakkal.

A fejezet címe és sorszáma

A lecke címe és sorszáma

Tartalmi rész

Térkép

Alkalmazd! – olyan feladatok, melyek a tantárgyi kompetenciák kialakulását szolgálják.

A tanulási egység száma

A fejezet címe

A FEJEZETET BEMUTATÓ OLDAL

Specifikus kompetenciák

Tudtad? –a lecke tartalmához kötődő érdekességek.

Szemléltető kép

Többet akarok tudni! –kiegészítő tartalom azoknak, akik többet szeretnének megtudni a tárgyalt földrajzi elemekről és fogalmakról.

Fedezd fel!

Portfólió

Emlékezz! – olyan, már elsajátított fogalmak, melyek az aktuális leckéhez szükségesek.

Multimédiás tanulási tevékenység

Tartalmi rész

Szemléltető kép

Tartalmak

Geodex – a szövegben *-gal kiemelt új kifejezések szótára.

ESETTANULMÁNY

Nyomozás

Tartalmi rész

DIGITÁLIS VÁLTOZAT

A digitális változat tartalmazza a tankönyv nyomtatott változatának teljes tartalmát, kiegészülve egy sor interaktív multimédiás tanulási tevékenységgel (IMTT): animációs, statikus, interaktív tartalmakkal.

A tankönyv oldalai megtekinthetők különböző eszközökön (asztali számítógép, laptop, táblagép, telefon), nagyszerű böngészési élményt nyújt.

ANIMÁLT IMTT

filmek és animációk

STATIKUS IMTT

Képgalériák, kiegészítő információk, diagrammok

INTERAKTÍV IMTT

Játékok és feladatok, amelyek megoldása után a tanuló ellenőrizheti válaszai helyességét

Az interaktív multimédiás tanulási tevékenységek (IMMT) elősegítik a kritikus gondolkodás kialakítását és ismereteik, érdeklődésük bővítését.

A digitális navigáció lehetővé teszi a tankönyvben való böngészést és az előző tanulási tevékenységhez való visszatérést.

Kedves tanítványunk,

A 7. osztályos földrajz tankönyv célja, hogy elvigyen egy képzeletbeli utazásra Ázsiába, Afrikába, Észak- és DélAmerikába, Ausztráliába, Óceániába és az Antarktiszra. A tankönyv tartalma azokra az ismeretekre és készségekre épít, melyeket IV-VI. osztályban a földrajzórákon, vagy más tanórákon, például a történelemórán elsajátítottál. Az I-III. tanegységek összetettebbek, szerkezetük földrajzi jellemzésen alapul – az elhelyezkedéstől kezdve a természetföldrajzi sajátosságokon át a társadalmi-gazdasági környezetig, a IV. egység pedig tömörebb. A négy egység mindegyikének a végén esettanulmányok találhatóak, amelyek országok jellemzéset, a mai világ problémáit és egyéb érdekes és aktuális témákat mutatnak be. Az V. egység rövid bevezetést ad a környezetföldrajzba, és környezetvédelmi kérdésekbe. Az egyes egységek, valamint a tankönyv végén értékelő teszteket kaptok, amelyekhez tartoznak javítókulcsok és mintamegoldások is.

A leckeszövegben szereplő információknak az a szerepe, hogy kifejtsék azokat a témákat, amelyekre te és az osztálytársaid kíváncsiak vagytok, miközben elsajátítjátok a készségeket és megtanuljátok a tudományos fogalmakat. A tevékenységek változatosak. Vannak gyakorlati alkalmazások, ösztönző viták, amelyek kihívást jelentenek számotokra, hogy felfedezzetek bizonyos elemeket térképeken, grafikonokon, az interneten és különböző dokumentumforrásokban. A tanítási folyamatot segítik még egyszerű vagy összetettebb projektek, amelyeket egyénileg, párban vagy csapatban végezhettek, valamint játékok. Akár te, akár az osztálytársaid, de a tanár is választhat megfelelő tevékenységeket a tankönyvben találhatóak közül.

Sok sikert!

Minden egység végén töltsétek ki a viselkedésértékelő lapot a füzetetekben az alábbi minta szerint és jelöljétek be a számotokra legmegfelelőbb választ. Miután kitöltötted, ellenőrizd a tanároddal, hogy helyesen végezted-e el az önértékelést.

Viselkedés Soha Néha Gyakran Mindig Érdeklődést mutattam a tanulás iránt.

Követtem a tanár utasításait.

Egyénileg dolgoztam.

Segítséget kértem, amikor szükségem volt rá.

Amikor hibáztam, ki akartam deríteni, hogyan lehet kijavítani.

Befejeztem a tevékenységeket.

Megfogalmaztam a véleményem.

Csoportos tevékenységekben együttműködtem másokkal.

Általános és specifikus kompetenciák, a 7. osztályos, a Tanügyminisztérium 3393/28.02.2017 számú rendelete által jóváhagyott, Földrajz tantervnek megfelelően

1. A földrajzi valóság bemutatása sajátos eszközökkel és nyelvekkel

1.1. A különböző kontextusokban azonosított földrajzi kifejezések jelentésének saját szavakkal történő meghatározása.

1.2. Adott földrajzi témájú szöveg írása adott kifejezések használatával.

2. A térbeli és időbeli földrajzi valóság és a kartográfiai ábrázolások kapcsolata

2.1. A földrajzi elemek lokalizálása a kartográfiai ábrázolásokon

2.2. Földrajzi jelenségek és folyamatok értelmezése grafikus és kartográfiai ábrázolások alapján.

2.3. Adott földrajzi elemek és jelenségek megfeleltetése grafikus és kartográfiai alátámasztásoknak.

3. A földrajzi tér tanulmányozása a más iskolai tantárgyakban szerzett információkkal való kapcsolatteremtés révén.

3.1. Földrajzi jellemzők hierarchizálása IKT/GIS eszközök, valamint matematikai és természettudományos jellemzők felhasználásával.

3.2. Projektek/esettanulmányok megvalósítása IKT/GIS eszközök használatával.

3.3. A földrajzi valóság természeti, emberi és kulturális sokszínűségének magyarázata interdiszciplináris összefüggések megvalósításával.

3.4. A világörökség bemutatása különböző források felhasználásával.

4. A nyomozói szemlélet kialakítása az egész életen át tartó tanulás és a mindennapi élet szempontjából.

4.1. Vizsgálati módszerek alkalmazása

4.2. Az elemek, jelenségek és folyamatok hierarchizálása földrajzi jellemzőik szerint

4.3. A földrajzi környezet elem-, jelenség- és folyamatcsoportjai közötti kapcsolatok magyarázata.

4.4. A földrajzi környezet védelmét szolgáló megoldások azonosítása.

I. FEJEZET

ÁZSIA

1. Földrajzi elhelyezkedés

2. A domborzat – általános jellemzők, főbb domborzati egységek. A Himalája

3. Vízrajz – általános jellemzők. Folyók és tavak

4. Éghajlati különbségek. A monszunok

5. Biogeográfiai ellentétek

6. Az emberi sokszínűség elemei (etnikumok, nyelvek, kultúrák, felekezetek)

7. Ázsia politikai térképe és a nagy emberi agglomerációk

8. Természeti erőforrások

9. Gazdasági tevékenységek. Régiók közötti gazdasági különbségek

10. Esettanulmányok: Egyes államok földrajzi sajátosságai. Ázsia a mai világban

◗ ISMÉTLÉS ÉS ÖNÉRTÉKELÉS

1. Földrajzi elhelyezkedés

Ázsia (1. ábra) a Föld legnagyobb kontinense, mind területét (44,5 millió négyzetkilométer), mind népességét (2023-ban 4,8 milliárd fő) tekintve. Európával együtt egy összefüggő kontinentális tömböt alkotnak, amit Eurázsiának neveznek.

Szélességi szempontból Ázsia legnagyobb része az északi féltekén fekszik (az Indonéz szigetvilág néhány szigete az Egyenlítőtől délre fekszik), hoszszúsági szempontból pedig a keleti féltekén. Átszeli az Egyenlítő, a Ráktérítő és az északi sarkkör. Az ázsiai kontinenst északon a Jeges-tenger, keleten a Csendes- óceán, délen pedig az Indiai-óceán határolja. Nyugaton szomszédos Európával, amelytől hagyományosan az Urál-hegység, a Kaszpi-tenger, a Kaukázus-hegység, a Fekete-tenger és a Földközi-tenger választja el.

A szigeteket és félszigeteket leszámítva Ázsia szélső pontjai a következők: északon a Cseljuszkin-fok, keleten a Gyezsnyev-fok, délen a Tanjung Piai-fok nyugaton a Baba-fok.

Alkalmazd!

Szervernaja Zemlja szigetek

Cseljuszkin- fok

Tajmir-félsziget

Kara-tenger

Új-szibériaiszigetek

Laptyev-tenger

1 Perzsa-öböl

2 Ormuzi-szoros

3 Ománi-öböl

4 Bab-el Mandeb-szoros

5 Thai-öböl

6 Pohaj-öböl

7 Timor-tenger

8 Arafura-tenger

Hindusztánifélsziget Arabfélsziget

Ohotszki -tenger

Szahalin

Bering-tenger Bengáliöböl

DélKinaitenger Filippínótenger

Tajvan-szg. szigetekFülöp- I.

Kalimantan (Borneó) Új-Guinea

1. ábra Ázsia – földrajzi elhelyezkedés és szélső pontjai

1. Hányszor nagyobb Ázsia területe, mint Európáé, ha tudjuk, hogy Európa területe körülbelül 10 millió négyzetkilométer?

2. Keressétek meg a térképen a főbb földrajzi koordinátákat!

3. Az iskolai atlasz és a falitérkép segítségével:

a. Jegyezzétek fel a füzetetekbe Ázsia szélső pontjainak nevét, és azt, hogy melyik országban találhatók; Égtáj Szélső pont Ország

É D Ny K

b. Számítsd ki Ázsia szélességbeli és hosszúságbeli kiterjedését!

Gyezsnyevfok

Csukcsfélsziget

Koreai -fsz

Többet akarok tudni!

Ázsiát Észak-Amerikától a Bering-szoros (2. ábra), Ausztráliától a Timor- és az Arafura-tenger, Afrikától pedig a Szuezi-csatorna (3. ábra), a Vörös-tenger, a Bab-el-Mandeb-szoros és az Ádeni-öböl választja el. A Bab-el- Mandeb-szorost (arabul „Könnyek kapuja”) a térségben történt számos hajótörés miatt nevezték el így.

2. ábra Bering-szoros

4. ábra Arab-félsziget

Alkalmazd!

Félszigetek

 A Föld legnagyobb félszigete az Arab-félsziget (4. ábra).

 Ázsia legnagyobb szigete Kalimantan (Borneó), az indonéz szigetvilág része.

 Ázsia legnagyobb öble a Bengáli-öböl (5. ábra). Tudtad?

3. ábra Szuezi-csatorna

5. ábra Bengáli-öböl

 Keressétek meg az iskolai földrajzi atlasz segítségével Ázsia természetföldrajzi térképén az ázsiai földrész partvonalára és annak tagoltságára vonatkozó felszínformákat.

Szigetek/Szigetcsoportok Öblök Szorosok Kamcsatka-félsziget Japán Perzsa Bering

Korea Tajvan Omán Malaka

Indokína Fülöp-szigetek Ádeni Hormuzi

India Indonéz Bengáli Bab-el-Mandeb

Arábia Srí Lanka Thai (Sziámi) Korea

Kis-Ázsia Maldív-szigetek Boháj Hainan

Emlékezz!

2. A domborzat – általános jellemzők, főbb domborzati egységek. A Himalája

 Melyik a Föld legmagasabb hegyvidéke? Melyik a legmagasabb hegycsúcs?

 Határozd meg az Hegységképződés folyamatát! Melyek a fő Hegységképződési mozgások?

Az ázsiai földrészen az összes felszínformát megtaláljuk: hegyek, dombok, fennsíkok és síkságok. A hegyek és a fennsíkok a legelterjedtebb domborzati formák, a kontinens területének mintegy 75%-át foglalják el, míg a síkságok az egész kontinensnek csak 25%-át borítják. A síkságok általában a kontinens peremén helyezkednek el.

Magassági szempontból Ázsia domborzata -430 m (a Holt-tenger partján található) (1. ábra) és 8848 m között mozog (a Himalájában található Everest vagy Chomolungma-csúcs, a nepáli-kínai határon található) (2. ábra). Ázsia legrégebbi szárazföldi felszíneit az ősföldek képviselik. Ezek az Angara-pajzs (Szibériai-pajzs), a Kínai- pajzs, a Dekkán- pajzs és az Arab- tábla.

A korábbi hegységképződések során (kaledóniai és hercin) olyan hegységek alakultak ki, mint az Urál-hegység, a Tien-San-hegység, a Szibéria hegységei (Altáj, Szaján, Kolima stb.), a Nyugati-Ghátok és a Keleti-Ghátok stb., az alpesi Hegységképződés során (a legújabb) pedig a Himalája-hegység, a Kaukázus-hegység, a Kunlun-hegység, a Hindukus-hegység, a Pontuszi-hegység stb.

Ázsia legkiterjedtebb fennsíkjai: a Tibeti-fennsík (a Föld legmagasabb fennsíkja, amely átlagosan több mint 4500 méteres magasságban fekszik – 3 ábra), Góbi-fennsík, Dekkán-fennsík, Arab-fennsík, Lössz-fennsík, Iráni-fennsík, Közép-szibériai-fennsík, Anatóliai-fennsík, Dél-kínai-fennsík stb.

A kontinens legnagyobb síkságai a Kínai-alföld, a Nyugat-szibériai-síkság (4. ábra), a Turáni-alföld, a Mezopotámiai- és a Mekong-síkság, az Indus-alföld és a Gangesz-alföld (vagy Hindusztáni- alföld). Ezek a síkságok a világ legsűrűbben lakott régiói közé tartoznak.

Alkalmazd!

1. Az éghajlati viszonyok miatt egyes ázsiai fennsíkokat trópusi vagy mérsékelt égövi sivatagok borítanak. Keressétek meg ezeket Ázsia fizikai-földrajzi térképén, és jegyezzétek le a füzetetekbe!

2. Keresd meg Ázsia fizikai-földrajzi térképén a leckeszövegben említett domborzati formákat!

1. ábra A Holt-tenger, a kontinens legmélyebb pontja

3. ábra Tibeti-fennsik

4. ábra Nyugat-szibériai alföld

2. ábra Everest-csúcs, Himalája

Urál-hegység

Kara-tenger

Szervernaja Zemlja szigetek

1 Nyugati-Ghátok

2 Keleti-Ghátok

3 Kaukázus

4 Elburz

5 Hindukus

Vulkán

Új-szibériai-szigetek

Laptyev-tenger

ÉszakSzibériai-alföld Mandzsu-alföld

KözépSzibériaifennsik

Kelet-Szibériai-tenger

Verhojanszkihegysé g

Északi-sarkkör

Anatóliaimagasföld

Mezopotámiaialföld

Szajánhegység 0

Jablonovij-hegység

Dél-kínaihegyvidék Turáni-alföld

Löszfennsik Arab-fennsik Iráni-felföld

Góbisivatag Pamir-fennsik

Kinaialföld

Hindusztáni-alföld

NyugatSzibériaialföld 3 4 Himalája Kunlun 5 Zagrosz-hegység Dekkán-fennsik

Bengáliöböl

INDIAI-ÓCEÁN

Cserszkijhegység Kolima-hegység

Ohotszkitenger

CSENDES-ÓCEÁN alfölMekongd

5. ábra Ázsia főbb domborzati egységei

A Himalája (6. ábra) az Alpok-Kárpátok-Himalája hegységrendszer (Eurázsiai hegységrendszer) része, és a szomszédos, 5000 m feletti domborzati egységekkel együtt a világ tetejének tekinthető, mivel nagyon magasan fekszik, és legmagasabb csúcsa az Everest. Itt található a világ tíz legmagasabb csúcsából kilenc.

A Himalája a Tibeti-fennsík (északon) – és az Indo-Gangeszi-síkság vagy Hindusztáni-alföld (délen) között helyezkedik el. Fiatal hegység, amely az alpesi orogenézisben alakult ki az Eurázsiai-lemez és az Indiai-lemez ütközését követő szubdukció következtében (7. ábra). Magassága és földrajzi elhelyezkedése nagyban befolyásolja a kontinens éghajlatát, és hozzájárul a monszunok kialakulásához. Számos folyó (Gangesz, Brahmaputra stb.) ered itt.

Ázsiában számos vulkán is található, különösen a kontinens keleti részén, amely a Csendes-óceáni tűzgyűrű része. A legtöbb aktív vulkán az indonéz szigetvilágban található, a legismertebb az Anuk Krakatau vulkán (Jáva szigete – 8. ábra).

7. ábra A Himalája kialakulása

8. ábra Anuk Krakatau vulkán

6. ábra Himalája

Többet akarok tudni!

 ÁIgen nagy területéből adódóan Ázsiában sokféle domborzat létezik: glaciális domborzat (a Jeges-tenger szigetein és a magas hegyekben), vulkanikus domborzat (a Csendes-óceáni tűzgyürű területén), sivatagi domborzat, tengerparti domborzat stb.

 A Bengáli-öbölbe ömlésénél a Gangesz folyó és mellékfolyója, a Brahmaputra, a világ legnagyobb deltáját hozta létre, (kb. 100 000 km²).

Alkalmazd!

1. Keress meg Ázsia térképén három aktív és egy inaktív vulkánt!

2. Az iskolai atlasz segítségével azonosítsd a 9. ábrán látható térképvázlaton az 1-től 8-ig számokkal jelölt főbb domborzati egységeket!

9. ábra Dél-Ázsia domborzata

Fedezd fel!

Használd az iskolai atlaszt, kutass az interneten és a lexikonokban, és fedezd fel:

 azokat az államokat, amelyek területén húzódik a Himalája;

 öt 8000 méter feletti csúcsot;

 három folyót, ami a Himalájából ered!

Tudtad?

 A Nyugat-szibériai síkság a legnagyobb és leglaposabb síkság. Területe 3 millió km², és északi és déli része között mindössze 100 méter a szintkülönbség.

 Ázsia legnagyobb sivatagja a Góbi-sivatag (10. ábra) .

10. ábra Góbi-sivatag (Mongólia)

Portfólió

 Keress információt az internetről és enciklopédiákból, majd írj egy földrajzi szöveget a Krakatau vulkán 1883-as kitöréséről! Említsétek meg legalább két következményét ennek a hatalmas kitörésnek!

3. Vízrajz – általános jellemzők. Folyók és tavak

Emlékezz!

 Határozd meg a vízgyűjtő terület fogalmát!  Határozd meg a tölcsér- és a deltatorkolat fogalmát!

Ázsia vízhálózatát közvetlenül befolyásolja a kontinens nagy kiterjedése, éghajlata és változatos domborzata.

A víz lefolyásának jellegétől függően a következő területek jellemzőek:

 lefolyásos (exoreikus) területek (a folyók a környező tengerekbe, óceánokba ömlenek;

 lefolyástalan (endoreikus) területek (belvízi tavakba torkolló folyók);

 areális területek (nem rendelkeznek állandó vízfolyásokkal).

 Az iskolai atlasz segítségével azonosítsatok Ázsiában egy endoreikus régiót (nevezzetek meg legalább két folyóvizet és a tavat, amelybe ömlenek) és két areális régiót. Alkalmazd!

Az ázsiai exoreikus régiók a következő vízgyűjtőkhöz tartoznak:

A Jeges-tenger vízgyűjtőjéhez, amelyhez olyan nagy folyók taroznak, mint a: az Ob, Jenyiszej (tölcsértorkolat) és a Léna (tölcsértorlokat) – 1. ábra. Az Ob folyó torkolatánál a leghosszabb (kb. 800 km) tölcsértorkolat alakult ki. Ezek a szibériai folyók tavasszal nagy áradásokat hoznak létre, amikor a forrástól a torkolatig tartó olvadás zajlik.

A Csendes-óceán vízgyűjtőjébe olyan folyók tartoznak, mint az Amur, a Huang He (a folyó, amely a legtöbbször vátoztatja az irányát, és a legtöbb hordalékot szállítja; ez a hordalék a Lössz-fennsíkról származik), a Csang Jiang (2. ábra) vagy Jangce (Ázsia leghosszabb folyója és a világ harmadik leghosszabb folyója, a Huang Ho -folyammal a Nagy Kínai Csatorna köti össze) és a Mekong (Délkelet-Ázsia leghosszabb folyója; Vietnámban egy nagy deltát alkot).

Az Indiai-óceán vízgyűjtőjéhez (3. ábra) tartozó folyamok: Eufrátesz, Tigris, Indus, Gangesz, Brahmaputra, Szalween és Irrawaddy. Ezeket az olvadó hó, a gleccserek vize és a monszunesőzések táplálják.

1.

Tudtad?

2. ábra Jangce folyam

 A Gangesz India szent folyójának számít, nevét Ganga istennőről kapta. A folyó földrajzi és történelmi jelentőséggel bír, mivel a legtöbb tartományi főváros a folyó mentén helyezkedik el.

ábra Léna folyam

Szervernaja Zemlja szigetek

Kara-tenger Laptyev-tenger

Vörös-tenger

tenger

víztározó

Bengáliöböl

Új-szibériai-szigetek

Kelet-Szibériai-tenger

Ohotszkitenger

Keletkínaitenger

DélKinaitenger

3.ábra Ázsia vizhálózata

Alkalmazd! Vizhozam (m 3/s)

 Vizsgáljátok meg a mellékelt ábrát (4. ábra), amely a Gangesz havi átlagos vízhozamának alakulását mutatja, és nevezzétek meg:

a. a legmagasabb havi vízhozam értékét és azt a hónapot, amikor ez bekövetkezik;

b. a legalacsonyabb havi vízhozam értékét és a hónapot, amelyben ez bekövetkezik;

c. a legmagasabb és a legalacsonyabb havi vízhozam közötti különbséget;

d. a legnagyobb vízhozamú évszakot; magyarázzátok meg ezeket a nagyon magas értékeket!

4. ábra A Gangesz havi átlagos vízhozama (adatforrás: https://nmcg.nic.in/hydrology.aspx)

Hónapok

Ázsiában különféle tavak vannak:

a. tektonikus tavak: Bajkál (a világ legmélyebb tava – 1637 m, 5. ábra), Balhas, Aral, Holt-tenger, Biwa, Kaszpi-tenger (6. ábra) stb;

b. vulkanikus tavak: a legtöbb az Indonéz szigetvilágban és a Japán szigetvilágban található (Akan, Toya, Toba, Mashu stb.);

c. gleccsertavak: jelentős számban találhatók a Himalájában, a Kaukázusban, az Elbruszban stb; d. sós tavak: Közép- és Délnyugat-Ázsia száraz és félszáraz területein találhatók (Holt-tenger, Tuz, Van, Urmia stb.);

e. lagúnák: Kara Bogaz, Anzali, Estil, Kaliveli stb; f. mesterséges gátak tavai: Három-szurdok gát (a Csang Jiangon), Krasznojarszk (a Jenyiszej-folyón), Bratszk (az Angara folyón) stb.

Ázsiában számos vízesés, mocsár (például Szibériában) és gleccser található (a sarkvidéken és a magas hegyekben) található; a világ legmagasabb és leghosszabb hegyi gleccsere a Fedcsenko – több mint 75 km – 7. ábra).

Nyomozás

 Az elmúlt évtizedekben, de különösen az utóbbi években az Aral-tó (8. ábra) felszíne drámaian öszszezsugorodott, sőt, nagy része kiszáradt. Tájékozódjatok a jelenség okairól és következményeiről több forrásból (lexikonok, internet, folyóiratok stb.), és írjatok egy földrajzi szöveget. Mit gondolsz, milyen intézkedéseket lehetne tenni a helyzet orvoslására?

8. ábra Aral-tó (nyáron nagyrészt száraz)

Tudtad?

 A Bajkál-tó a Föld legmélyebb és legöregebb tava. Itt található a világ legfontosabb édesvízkészlete.

 A Holt-tenger a világ legsósabb tava (egyben a legmélyebb sós vizű tó).

 A Kaszpi-tenger a világ legnagyobb tava.

7. ábra Fedcsenko-gleccser

5. ábra Bajkál-tó

6. ábra Kaszpi-tenger (műholdas felvétel)

4. Éghajlati különbségek. A monszunok

A kontinens hatalmas kiterjedése miatt, különösen szélességi szempontból, Ázsia az Egyenlítőtől a sarkvidékig minden éghajlati típust magában foglal. Az éghajlatot befolyásoló egyéb tényezők a légtömegek általános áramlása, az állandó és időszakos szelek

Ázsiára jellemző a monszun szél jelenléte a kontinens déli és délkeleti részén, ami a trópusi monszun éghajlatot eredményezi. A monszunokat az óceánok és a szárazföld eltérő felmelegedése hozza létre. Ezek olyan időszakos szelek, amelyek az év hat hónapjában az Indiai-óceán felől a szárazföld felé fújnak (nyári monszun – 1. ábra), és bőséges csapadékot hoznak, és hat hónapban a szárazföld felől az óceán felé (téli monszun – 2. ábra), és szárazságot okoznak.

A kontinens déli és délkeleti részén a mezőgazdaság, ami a régió fő gazdasági ága, a monszuntól függ. A rizstermesztés (3. ábra) igen nagy mennyiségű vizet igényel. Egy gyenge, késői vagy túl korai monszun drámai következményekkel járhat emberek milliói számára, a termést súlyosan érintheti az aszály.

A tengerek, óceánok és az óceáni áramlatok befolyásolják a hőmérsékletet, a csapadékot, a páratartalmat és a ködöt a szomszédos területeken. A domborzat egy másik helyi éghajlati tényező, mind a tengerszint feletti magasság, mind a domborzati viszonyok tekintetében. A magas hegyek orográfiai akadályokat jelentenek a légtömegek számára, míg az alacsony területek (síkságok, alacsony fennsíkok) kedveznek a légtömegek behatolásának a szárazföld felé és a szárazföld belseje felől.

Többet akarok tudni!

 A legalacsonyabb hőmérséklet az északi féltekén és állandóan lakott területeken az északkelet-szibériai Ojmjakonban van (–71,2 °C)

 Ulan Bator (Mongólia) a leghidegebb főváros, a legalacsonyabb éves átlaghőmérséklettel (–4 °C).

 Északkelet-Indiában, Cherrapunji városában, található a világ csapadékpólusa (több mint 11 000 mm/év).

3. ábra Rizsültetvény

Indiai- óceán

Ázsia

1. ábra Nyári monszun

Indiai- óceán

Ázsia

2. ábra Téli monszun

Emlékezz!

 Melyek a Föld éghajlati övezetei?

A földrész jelentős észak-déli kiterjedése miatt Ázsiában minden éghajlati típus megtalálható (4. ábra). Így délről észak felé haladva ezek a következők:

a. Egyenlítői éghajlat – a következő területeken található: Indonéziában, a Malakka-félsziget déli részén és a Fülöp -szigeteken. Ezt az éghajlati típust állandóan magas hőmérséklet (25 °C felett) és nagy mennyiségű csapadék jellemzi.

b. Trópusi éghajlat

 Trópusi-monszun éghajlat – Dél- és Délkelet-Ázsiára jellemző. A hőmérséklet egész évben magas, átlagosan 20 °C felett van. Két évszak van: esős (nyári monszun) és száraz (téli monszun).

Éghajlati tipusok:

sarkvidéki

sark köri

hideg mérsékelt

mérsékelt szárazföldi

mérsékelt száraz mérsékelt óceáni

szubtrópusi nyári esőkkel mediterrán trópusi monszun trópusi sivatagi egyenlitői magashegységi

0 2000 km Északi-sarkkör

JEGES-TENGER

CSENDESÓCEÁN INDIAIÓCEÁN

 Trópusi-száraz (sivatagi) éghajlat –az Arab-félszigeten található (Rub-al-Khali sivatag), Iránban és India északnyugati részén (Thar-sivatag). A hőmérséklet nappal magas, éjszaka pedig alacsony. A csapadék kevés és ritka. Gyakran alakulnak ki homokviharok (Arab-félsziget, Irán, Pakisztán, India, Kína).

c. Szubtrópusi éghajlat

4. ábra Ázsia éghajlat tipusai

 Szubtrópusi, nyári esőkkel – jellemző Észak-Indiában, Dél- és Délkelet-Kínában, Dél-Japánban. Meleg, esős nyarakkal és enyhe telekkel jellemezhető.

 Mediterrán – Ázsia mediterrán partvidékén található. A nyarak forróak és szárazak, a telek pedig enyhék és esősek.

d. Mérsékelt kontinentális éghajlat – Ázsia közepén található (az északi szélesség 40° és 60° között, a kontinens belsejében). Forró, száraz nyarak és hideg telek jellemzik. A kontinens belsejében száraz, észak felé, Szibériában pedig mérsékelten hideg, hűvösebb hőmérséklettel és mérsékelt csapadékkal.

e. Mérsékelt-óceáni éghajlat – Kelet-Ázsiára jellemző, az északi szélesség 40° és 60° között. A nyarak hűvösek, a telek enyhék, és a csapadék bőséges.

f. Szubpoláris éghajlat – a kontinens északi részén található, két évszakos: rövid, hűvös nyarak és hosszú, hideg telek jellemzik.

g. Sarkvidéki éghajlat – a sarkvidéki szigeteken és a Jeges-tenger partvidékén található, nagyon hosszú, hideg telekkel, erős szelekkel és alacsony évi átlaghőmérséklettel, amely nem haladja meg a 0°C-ot.

h. Magashegyi lépcsőzetes éghajlat – a magas hegységekre jellemző. Jellemzője az éghajlati lépcsőzetesség (a hőmérséklet a magassággal csökken, míg a csapadék mennyisége nő, és a szelek erősödnek).

Dolgozzatok csapatban!

 Tégy egy képzeletbeli kirándulást padtársaddal, melynek során egyenes vonalban átszeled a földrészt az Indonéz szigetvilágtól a Kamcsatkai félszigetig!. Milyen éghajlati viszonyokkal fogtok találkozni? Milyen ruhákat és egyéb szükséges dolgokat kellene csomagoljatok?

Alkalmazd!

 Nevezzetek meg két különbséget az Arabfélsziget és az Indokínai-félsziget éghajlata között, az alábbi éghajlati elemek bármelyikére vonatkozóan: éghajlati típus, hőmérséklet, csapadék, szél, évszakok/időszakok!

Emlékezz!

5. Biogeográfiai ellentétek

 Idézd fel a Föld növényzeti övezeteit!

Ázsia növényzetét, állatvilágát és talaját elsősorban az éghajlat (hőmérséklet, csapadék, szél) és a domborzat (meghatározza a növényzet és az állatvilág magassági eloszlását) befolyásolja.

E tényezőkön kívül az ember tevékenységei révén növény- és állatfajok kipusztulását is okozhatja. A hosszú ideig lakott régiókban, mint például a Mezopotámiai-síkság, az Hindusztáni-síkság vagy a Kínai-alföld, a természetes növényzetet kiirtották, hogy helyet csináljanak a településeknek és a mezőgazdasági kultúráknak.

Növenyzeti övezetek:

tndra tűlevelű erdők (tajga) lombhullató erdők sztyepp mérsékeltövi sivatgok Kelet-ázsiai szubtrópusi erdők mediterrán növényzet sivatag

szavanna monszun erdők egyenlitői esőerdők, dzsungelek alpesi mangrove erdők

JEGES-TENGER

0 2000 km

1. ábra Ázsia növényzeti övezetei

CSENDESÓCEÁN

A kontinens északi részén található tundra vegetációtól a délen és délkeleten található egyenlítői erdőkig (1. ábra) a Föld legtöbb növényzeti területe a szélességi körök szerint azonosítható. Így északról dél felé haladva, az éghajlati övezetek által meghatározott biogeográfiai övezetek a következők:

a. Tundra – a kontinens északi részén (sarkvidéki partvidék és Észak-Szibéria) – 2. ábra. A növényzet gyér, mohákból, zuzmókból és törpefákból (törpe fűz, törpe nyír) áll. Jegesmedvék, rénszarvasok, sarki rókák, sarki nyulak, fehér farkasok, sarki baglyok élnek it. A kevéssé termékeny tőzegtalajok az év nagy részében fagyott állapotban vannak (permafroszt).

b. A tűlevelű erdő (vagy tajga) a tundrától délre, az Urál-hegység és a Csendes-óceán (Ohotszki-tenger) között fekszik – 3. ábra. A szibériai tajga a világ legnagyobb összefüggő erdeje (több mint 6000 km hosszú). A növényzetet lucfenyő, erdeifenyő, jegenyefenyő és vörösfenyő alkotja. Az állatvilág gazdag, többek között

3. ábra Szibériai tajga

2. ábra Tundra (Szibéria)

INDIAIÓCEÁN

madarak és emlősök, például barnamedve, jávorszarvas, szürke farkas, szibériai tigris, róka, hiúz, harkály található. A talajok podzolosak, savanyúak és nem túl termékenyek.

c. Lombhullató erdők elsősorban Kelet-Ázsiában (Japán, Korea, Kína) fordulnak elő. A növényzetben különböző fafajok (tölgy, bükk, gyertyán), magnóliák, sőt pálmafák (Kínában) is előfordulnak. Az állatvilág változatos, többek között farkas, róka, himalájai fekete medve, foltos szarvas, mandarin kacsa és számos madár. A talaj barna erdőtalaj.

d. A sztyeppék a kontinens közepét foglalják el, a Nyugat-Szibériai alföld déli részétől kezdődően az Altaj- Szaján-hegységig, majd a Bajkál-tótól délkeletre, Mongóliától (4. ábra) Északnyugat-Kínáig tart. A növényzetet apró füvek alkotják, az állatvilágot rágcsálók, vadjuhok és vadkecskék, vadszamarak, mongol gazella, eurázsiai fekete keselyű, vörös róka alkotják. A talajok nagyon termékenyek, csernozjomok.

e. Mediterrán növényzet a Földközi-tenger part menti övezetében és Délkelet-Kínában fordul elő. Jellemzőek a sűrű bozótosok, az aromás gyógynövények, a fák és cserjék, mint a libanoni cédrus (5. ábra), az aleppói fenyő, a parafatölgy, a homoki tölgy-leander, az olajfa. Az állatvilágban főleg hüllők (skorpió, teknős stb.) élnek, a talajok nem túl termékenyek (terra rossa típusú).

f. Szubtrópusi (vegyes) erdők is előfordulnak Kína, Japán déli részén, és a Himalája déli részén. A következő fafajtákból állnak: ciprus, bambusz, magnólia, fenyő, cédrus, tölgy.

g. Szavanna Északnyugat-Indiában és a Dekkán-fennsíkon fordul elő. Jellemzőek az akáciafajok, a magas füvek és a változatos állatvilág: gazellák, oroszlánok (India), elefántok, antilopok, bengáli tigrisek (6. ábra). A szavannák talaja termékeny.

h. A monszunerdő legnagyobb kiterjedése Dél- és Délkelet Ázsiában (Indiai- és Indokínai-félsziget) van, az egyenlítői és trópusi-nedves erdők Északkelet-Indiát, a Malakka-félszigetet, a Malabar partvidéket, Indonéziát, a Fülöp-szigeteket és Indokína egyes részeit borítják. A növényzet buja, liánok, bambuszok, fikuszok, orchideák, ébenfa, szantálfa és teakfa jellemzi.

Az állatvilág bővelkedik olyan fajokban, mint az indiai elefánt (7. ábra), indiai orrszarvú (8. ábra), antilop, bengáli tigris, hüllők (kobra), komodói sárkány (9. ábra), majmok, rovarok, madarak. A leggyakoribb talaj itt a laterit.

4. ábra Sztyepp (Mongólia)

6. ábra Bengáli tigris

7. ábra Indiai elefánt

8. ábra Indiai orrszarvú

9. ábra Komodói sárkány (Komodo szigetén)

5. ábra Libanoni cédrus

i. A sivatagi növényzet (a trópusi és mérsékelt égövi sivatagok területéről) Közép- és Délnyugat-Ázsiában fordul elő; növény- és állatfajokban szegény. A szárazsághoz alkalmazkodó fűfélékkel rendelkezik, és az oázisokban változatosabb. Állatvilága főként hüllőkből áll, de előfordulnak sivatagi rókák (10. ábra) és dromedárok is.

j. A mangrove Ázsia déli és délkeleti részén, nedves és alacsonyan fekvő partokon, különösen a deltás területeken fordul elő. A világ legnagyobb mangroveerdő területe a Gangesz folyó deltájában található. Fák és cserjék keveréke, amely a változó tengerszintű árapályzónákra jellemző. Az állatvilágban majmok, madarak (11. ábra), hüllők, garnélarákok, rákok stb. találhatók.

k. A hegyvidéki növényzet a magashegységekre jellemző. Függőlegesen halad a lombhullató-, vegyes- és tűlevelű erdőtől az alpesi növényzetig (alpesi legelők). A tibeti területekre jellemző állat a jak (12. ábra).

Beszélgessetek!

 Értelmezd a következő megállapítást: Ázsia a biogeográfiai ellentétek kontinense.

Alkalmazd!

1. Készíts egy táblázatot, amely bemutatja az egyes éghajlati típusok ázsiai növénytársulásait!

2. Társítsd az A oszlopban található növénytársulásokat a B oszlopban található földrajzi területekkel és a C oszlopban található állatokkal

A B C

I. tajga

II.  egyenlítői erdő

III. szavanna

IV. sivatagi növényzet

V. sztyeppék

Tudtad?

1. Arab-félsziget a. dromedár

2. Mongol-fennsík b. vadszamár

3. Indonéz szigetvilág c. szibériai tigris

4. Közép-szibériai fennsík d. indiai elefánt

5. Dekkán-fennsík e. orángután

 Azsiában található a Föld legkiterjedtebb tundrája. Itt található a világ legkiterjedtebb tűlevelű erdeje (a szibériai tajga), valamint a világ legkiterjedtebb mangroveerdeje (a Gangesz és a Brahmaputra folyók deltájában – 13. és 14. ábra).

14.

13. ábra Mangrove az apály idején

ábra Mangrove a dagály idején

10. ábra Sivatagi rókák

11. ábra Gém

12. ábra Jak

6. Az emberi sokszínűség elemei (etnikumok, nyelvek, kultúrák, felekezetek)

2023-ban Ázsia összlakossága ttöbb mint 4,8 milliárd fő volt, ami a bolygó népességének több mint felét teszi ki (a Föld lakosságának mintegy 60%-át).

A kontinens legnépesebb országai közé tartozik India, Kína (egyenként mintegy 1,4 milliárd fővel), Indonézia (278 millió fő), Pakisztán (241 millió fő), Banglades (173 millió fő).

Ázsia a legnépesebb kontinens. A legnagyobb népsűrűség az alföldi régiókban, Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint a tengerparti régiókban található. A legalacsonyabb népsűrűség a tundrai régiókban, a szibériai tajgában, a sivatagi területeken és a magas hegyvidéki régiókban jellemző.

Ázsia a kultúra és a civilizáció bölcsője, mivel itt találjuk a legrégebbi emberi civilizációkat: Irak-Mezopotámia (Babilónia, Asszíria), Kína (Xian), India (Indus), Pakisztán (Harappa).

JEGES-TENGER

kevesebb, mint 3

CSENDESÓCEÁN

INDIAIÓCEÁN

0 2000 km

1. ábra Ázsia népsűrűsége

A kontinens kulturális sokszínűsége a mindennapi élet legkülönfélébb aspektusaiban tükröződik, a népek sajátos hagyományos öltözködésétől és kreatív gasztronómiai művészetétől kezdve egészen az élet jelentős eseményeihez fűződő szokásokig (pl. a hennával történő testfestés művészete az esküvői ceremónia alkalmával).

1. Tudva azt, hogy Ázsia lakossága 4,8 milliárd fő, területe pedig mintegy 44 millió négyzetkilométer, számítsd ki a földrész átlagos népsűrűségét!

2. Nevezzen meg három olyan természetföldrajzi tényezőt, amelyek meghatározzák a népsűrűség különböző értékeit Ázsiában!

3. Elemezd a fenti térképet (1. ábra), és nevezz meg: a. három nagyon nagy népsűrűségű régiót; b. három nagyon alacsony népsűrűségű régiót!

Magyarázd meg (választásod szerinti példa alapján) az a pontban meghatározott két régió esetében a nagyon magas népsűrűség okait! Tedd ugyanezt a b pont esetében is! Alkalmazd!

Az ázsiai kontinenst faji, etnikai, nyelvi és vallási sokszínűség jellemzi, ami számos konfliktust szül a különböző ázsiai közösségek között.

Az etnikai szerkezetet tekintve vannak homogén országok, mint Japán, Kína, Mongólia, Észak-Korea, Dél-Korea, Jemen stb., ahol a lakosság több mint 90%-a egyetlen etnikai csoporthoz tartozik, és vannak heterogén országok, mint Pakisztán, Kazahsztán, India stb.

Ázsiában több nyelvcsalád dominál: indoeurópai (orosz, örmény), kaukázusi, sino-tibeti (a legelterjedtebb, pl. kínai/mandarin), japán, koreai, ural-altáji (török, mongol) stb. nyelvcsaládok.

Ugyanakkor Ázsia az a kontinens, ahol a világ legtöbb jelentős vallása, mint például a kereszténység, az iszlám, a judaizmus, a hinduizmus stb. kialakult.

A főbb vallások területi megoszlása a következő:

a. északon: görögkeleti (ortodox) (Orosz Föderáció, a világ legnagyobb ortodox országa a hívők száma alapján);

b. nyugaton: zsidó (Izrael);

c. nyugaton és középen: iszlám (arab államok, középázsiai államok, Pakisztán, Irán, Afganisztán, Banglades stb.) A szaúd-arábiai Mekka városa (2. ábra) a legnagyobb éves vallási zarándoklat helyszíne

d. délen, délkeleten és keleten: hindu (India, Nepál, Srí Lanka), buddhista (Indokína félsziget államai, Kína (3. ábra), Japán, Dél-Korea, Bhután, Srí Lanka) és iszlám (Brunei, Indonézia – a legnagyobb iszlám ország a hívek száma alapján);

e. keleten: taoista, konfuciánus (Kína – 4. ábra, Észak-Korea) és sintó (Japán).

ESETTANULMÁNY • AZ AINU POPULÁCIÓ

4. ábra Konfucionista templom (Peking-Kina)

„Az ainuk a felkelő nap országának őslakos népe, akik Oroszország keleti részén is megtalálhatók. A 13. században a titokzatos ainuk egyre gyakrabban kerültek kapcsolatba a japánokkal, a szigetvilág többségi lakosságával. Az ainuk gazdasága a vadászatra, halászatra és földművelésre összpontosult. Vallásuk primitív volt, a természeti jelenségek értelmezésén alapult. Az európaiak már a legkorábbi találkozásaik során észrevették, hogy az ainuk szemmel láthatóan különböznek a japánoktól. Testszőrzetük dúsabb volt. Megjelenésük némileg hasonlított az európaiakéhoz, ami ahhoz a feltételezéshez vezetett, hogy az ainu népesség olyan indoeurópai népektől származik, amelyek évezredekkel ezelőtt vándoroltak Kelet-Oroszországból Japán szigeteire, különösen Hokkaidóra.

Az ainu népcsoport tagjai Yukar nevű legendáikban azt állították, hogy őseik már ezer és ezer évvel azelőtt a japán szigetvilág területén éltek, hogy a Nap gyermekei, a japánok letelepedtek volna ott”.

Tomi Tohăneanu (Forrás: heritageofjapan.wordpress.com; www.thevintagenews.com)  Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a következő kérdésekre:

1. Milyen eredetű az ainu nép?

2. Nevezz meg legalább két, az ainu népre jellemző gazdasági tevékenységet!

3. Azonosítsátok az iskolai atlaszban Hokkaido szigetét!

2. ábra Mekkai zarándoklat (Szaud-Arábia)

3. ábra Budhista templom (Kina)

7. Ázsia politikai térképe és a nagy emberi agglomerációk

Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint Ázsiában jelenleg 48 független ország és 3 függő terület található (4. ábra), nevezetesen Makaó, Hongkong és Tajvan (a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területei). Kelet-Timor a legfiatalabb független állam Ázsiában (2002), és az indonéz szigetvilág déli részén található. Az ázsiai államokat számos kritérium alapján lehet csoportosítani: földrajzi elhelyezkedés, terület, népesség, államforma stb. alapján:

A kontinensen belüli földrajzi elhelyezkedés alapján az ázsiai országok a következő régiókba tartoznak: Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Dél-Ázsia, Délnyugat-Ázsia és Közép-Ázsia. Terület szerint az ázsiai országok a következő csoportokra oszthatók: nagyon nagy országok (Orosz Föderáció – ázsiai rész, Kína, India, Kazahsztán stb.); nagy országok (Indonézia, Irán, Mongólia stb.); közepes méretű országok (Afganisztán, Thaiföld, Irán stb.); kis és nagyon kis országok (Maldív-szigetek, Brunei, Szingapúr stb.).

A népességet tekintve a legnépesebb országok India, Kína, Indonézia, Pakisztán, Banglades, a legalacsonyabb népességszámú pedig Bahrein, Kelet-Timor, Bhután, a Maldív-szigetek és Brunei.

Kormányzati forma szerint Ázsia országai a következők: köztársaságok (India, Mongólia, Törökország stb.); monarchiák (Japán, Szaúd-Arábia, Thaiföld stb.); teokráciák (Irán) és egypárti szocialista köztársaságok (Kína, Észak-Korea stb.).

Ázsia városai a világ legnagyobb városai közé tartoznak, összetett városi funkciókkal (politikai, gazdasági, közigazgatási, kulturális stb.) rendelkeznek, és nagy emberi agglomerációkat alkotnak. Ide tartoznak a Tokaido megalopolisz (Tokió, Oszaka, Kobe városokkal) és a kelet-kínai kínai megapoliszok (Sanghaj, Nanjing, Hangcsou városokkal). 2023-ban a világ 10 legnépesebb városi agglomerációja közül 7 ázsiai (lásd az alábbi táblázatot).

Ázsia legnagyobb városai (2023) Népességszám

Tokió

Delhi

Sanghaj

Dhaka

Peking

Mumbai

Osaka

37 194 000

32 941 000

29 211 000

23 210 000

21 766 000

21 297 000

19 013 000

 Az iskolai földrajzi atlasz és az alábbi térképvázlat segítségével csoportosítsd az ázsiai országokat aszerint, hogy melyik régióhoz tartoznak. Alkalmazd!

Észak- Ázsia

Közép -Ázsia

Délnyugat- Ázsia

Kelet- Ázsia

 Alkossatok 4 fős csapatokat, és készítsetek egy projektet, amelynek a témája az ázsiai települések különbségei, eltérő jellemzői, felhasználva az alábbi képeket (1-3. ábra) ! A projektet csatoljátok a portfóliótokhoz! Dolgozzatok csapatban!

2. ábra Falusi település (jurta) (Mongóliában)

3. ábra Felhőkarcolók Hong-Kongban (Kina)

1. ábra Tóparti települések (Kambodzsa)

Délkelet- Ázsia

Dél- Ázsia

9 KATAR

főváros város

ÉSZAK-KOREA

Ulánbátor Peking Tokió Phenjan Szöul Tajpej

OROSZORSZÁG MONGÓLIA KÍNA

Timpu Katmandu Új-Delhi Dakka Iszlámábád Szrí Dzsajavardhanapura Kótté Malé

Hano i Vientián Phnompen Bangk ok K uala Lu mpur Szingapúr Manila Bandar Seri Begawa n Nepjida Jakar ta

4.ábra Ázsia politikai térképe Nyizsnyij Novgorod Volvográd Szamara Uf a Jekatyerinburg Omszk Krasznojarszk Irkutszk Vlagyivosztok

4 5 6 Bejrút T el-A viv Ammán 7Kuvaitváros ManámaDoha89 Arhangelszk

Szentpétervár Moszkva

KIRGIZISZTÁN IRAK Mekka Medina EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEKOMÁNJEMEN SZAÚD-ARÁBIA

Asztana Biskek Taskent Dusanbe Așgabat Kabu l Teherán Bagdad Ankara Damaszkusz Rijád Abu-Dzabi Maszkat Szanaa Jereván Baku Tbilisz

Isztambul Izmi r TÖRÖKORSZÁG

SZÍRIA

Dili

Alkalmazd!

1. Elemezd Ázsia politikai térképét (4. ábra), és nevezz meg: a. öt országot, aminek kijárata van az Indiai-óceánra; b. öt országot, aminek kijárata van a Csendes-óceánra; c. három országot az Indokínaifélszigetről!

2. Használjátok az iskolai földrajzi atlaszt, és azonosítsátok az alábbi országokat alakjuk alapján!

3. A Google Maps vagy az OpenStreetMap segítségével keresd meg az alábbi képeken szereplő városokat:

Játék

Töltsék ki az alábbi táblázatot a kért információkkal (országonként egy-egy példa). Az a tanuló lesz a győztes, aki a legrövidebb idő alatt kitölti a táblázatot. Rajt!

Ország Főváros Hegyek Vízek Növények Állatok

Japán

India

Kína Törökország

 Az Ázsia legmagasabban fekvő fővárosa Thimphu (kb. 2300 méter).

 Az Orosz Föderáció a világ legnagyobb országa, több mint 17 millió négyzetkilométerrel, beleértve az európai részt is. Tudtad?

5. ábra Ankara

8. ábra Baku

6. ábra Ulan Bator

9. ábra Tel Aviv

7. ábra Kuala Lumpur

10. ábra Sanaa

8. Természeti erőforrások

Ázsiát jelentős és változatos felszíni és felszín alatti erőforrások jellemzik.

Az altalajkincsek közé tartoznak a fosszilis ásványi tüzelőanyagok (szén, kőolaj és földgáz), a fémkészletek (vas és színesfém) és egyéb ásványi nyersanyagok (építőanyagok, sók, drágakövek és féldrágakövek).

Világviszonylatban Ázsia vezető szerepet tölt be a fosszilis ásványi tüzelőanyagok kitermelésében.

A legnagyobb széntermelő ország (1. ábra) Kína (Datong és Fushun szénmezők), de India, az Orosz Föderáció, Kazahsztán és Indonézia is nagy tartalékokkal rendelkezik.

Ázsia rendelkezik a világ kőolajkészleteinek több mint 70%-ával, a Közel-Kelet (Perzsa-öböl térsége) a kőolajkészletekben leggazdagabb földrajzi régió. A legnagyobb kitermelők a következők: Szaúd-Arábia (a világ legnagyobb kitermelője, a világ készleteinek 1/4-ével – 2–3. ábra), Kína, Egyesült Arab Emírségek, Irán, Irak, Kuvait, Orosz Föderáció stb.

1. ábra Szénkitermelés (Kina) 2. ábra Kőolajtartályok Szaúd-Arábiában 3.

olajfúrótorony

A legnagyobb földgázkészletekkel rendelkező országok Ázsiában az Orosz Föderáció (a világ legnagyobb kitermelője), Irán, Katar, Türkmenisztán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Indonézia.

Vasérc jelentős mennyiségben található Indiában (északkeleten), Kínában (északon és keleten) és az Orosz Föderációban (Szibériában). Ázsiában találhatók a legnagyobb ónlelőhelyek (Indonézia, Thaiföld, Malajzia) és természetes foszfátok (Kína, Izrael, Jordánia).

Alkalmazd!

 Az alábbi grafikonok alapján állítsd sorrendbe az országokat aszerint, hogy milyen mennyiségben termelnek kőolajat, illetve szenet! Melyik államban a legmagasabb a termelés mindkét kategóriában? Ugyanakkor hol a legalacsonyabb a termelés?

Kőolajtermelés (ezer hordó/nap)

Forrás: https://worldpopulationreview.com/country-rankings/oil-production-by-country

Széntermelés (millió tonna/év)

Forrás: https://www.worldometers.info/coal/coal-production-by-country/

ábra Tengeri

A színesfémércek nagy jelentőséggel bírnak a világgazdaságban:

• bauxit – Kina és India (az aluminiumkohászat legfontosabb érce); Oroszország az első helyen áll az alumíniumtermelésben;

• cink – Kína (első helyen), Kazahsztán, India;

• réz – Indonézia, Kína, Oroszország;

• arany – Kína, Indonézia, Üzbegisztán, Orosz Föderáció, Thaiföld (4. ábra);

• platina – Orosz Föderáció, stb.

A radioaktív fémek közül kiemelkedik az urán, a világtermelés legnagyobb részét Kazahsztánban bányásszák.

Ázsia legértékesebb építőkövei közé tartozik a gránit, a bazalt és a márvány. A legnagyobb lelőhelyek Kínában, Japánban, Indiában, Törökországban, valamint az Indokínai-félsziget és Közép-Ázsia országaiban találhatók. Ázsiában nagy mészkőlelőhelyek is vannak (5. ábra).

A felszíni erőforrások közé tartoznak a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek (a nagy ázsiai síkságok termékeny talajai), erdők (szibériai tajga, egyenlítői erdők), legelők és vízenergia-potenciál (Kínában a Csang Jiang folyón található a gigantikus Három Szurdok vízerőmű-komplexum – 6. ábra).

Beszéljétek meg!

 Bár Ázsia rendelkezik a Föld teljes vízenergia potenciáljának 35%-ával, ezt a kapacitást nem használják ki kellőképpen, az élen Európa és Észak-Amerika áll. Nevezz meg két tényezőt, aminek ez a tény köszönhető!

 Magyarázd meg, hogy Izraelnek hogyan sikerült kifejlesztenie egy fejlett és nagy teljesítményű ipart kis mérete és az altalajkincsek hiánya ellenére! Említs három érvet!

 Az iskolai atlasz segítségével keressétek meg hol találhatóak a legfontosabb altajkincsek! Alkalmazd!

6. ábra Három Szurdok vízerőmű-komplexum a Csang Jiang folyón (Kina)

 Ras Tanura (Szaúd-Arábia) a világ legnagyobb kőolajterminálja. Tudtad?

 A Perzsa-öböl környéki országok a világ legnagyobb kőolajtermelői.

5. ábra Mészkőfejtés (Délkelet-Ázsia)

4. ábra Külszíni aranykitermelés (Thaiföld)

9. Gazdasági tevékenységek.

Régiók közötti gazdasági különbségek

Az ázsiai országok gazdasága nagyon dinamikus, de a gazdasági fejlődésben jelentős különbségek vannak az ázsiai régiók között. Vannak gazdaságilag magasan fejlett országok, különösen Kelet- és Délkelet-Ázsiában (Kína, Japán, Dél-Korea, Malajzia), valamint Nyugat- és Délnyugat-Ázsiában (Izrael, Egyesült Arab Emírségek), de vannak fejlődő vagy kevésbbé fejlett országok is (Közép-Ázsiában – Kazahsztán, Tádzsikisztán; Dél-Ázsiában – Bhután és Nepál stb.). Az ázsiai országok gazdasági dinamikája természeti tényezőknek (termékeny talajok, domborzat, éghajlat, víz- és ásványkincsek) és antropogén tényezőknek (emberi erőforrások, találmányok, politikai döntések stb.) köszönhető.

Ázsia gazdag kőolaj-, földgáz- és szénkészletekkel, valamint vas- és színesfémérc készletekkel rendelkezik. Az ipar tekintetében a hagyományos iparágak közé tartozik a könnyűipar, a textilipar (pamut, természetes selyem, juta) és az élelmiszeripar. A hagyományos iparral rendelkező országok: Kína, India, Japán, Törökország, Pakisztán, Banglades stb. A modern iparágak közé tartozik az acélgyártás (Japán, Kína, India, Oroszországi Föderáció), a vegyipar és a kőolajfeldolgozás (Perzsa-öböl menti államok, Japán, Dél-Korea, Kína, India), a gépipar (Japán, Kína, India, Dél-Korea), az energiaipar (Kína, Oroszországi Föderáció, India, Japán), a robotika (Japán), az elektronikai és az elektrotechnikai ipar (Japán, Tajván, Dél-Korea). Ázsia legiparosodottabb országai: Japán, Kína, India, Dél-Korea, Szingapúr, Törökország, Malajzia, Dél-Korea stb.

A legtöbb ázsiai országban a mezőgazdaság az alapvető gazdasági tevékenység. Az egyes ázsiai régiókra eltérő mezőgazdasági kultúrák jellemzőek, az éghajlat, a talaj és más regionális tényezők (folyóhálózat, gazdasági fejlettség, hagyományos gazdálkodási minták stb.) függvényében. Ázsia világelső mind a növénytermesztésben (rizs – 1. ábra, gabonafélék, tea, természetes kaucsuk – 2. ábra, juta, dohány, trópusi gyümölcsök – ananász, kókuszdió, mangó stb.), mind az állattenyésztésben (sertés, szarvasmarha, kecske, juh, selyemhernyó tenyésztés). Ázsiában tevét (India, Pakisztán), jakot (Tibet, Tádzsikisztán) és rénszarvast (Észak-Ázsiában) is tenyésztenek. Kínában, Japánban (3. ábra) és a délkeleti országokban a halászat széles körben elterjedt.

Beszéld meg!

 Szerinted mi az oka Ázsia gazdasági problémáinak? Beszéljétek meg őket osztálytársaitokkal!

 A világ tea termelésének mintegy 85%-át Kína, India és Srí Lanka adja.

 Sri Lanka a legnagyobb fahéjtermelő ország. Tudtad?

1. ábra Rizsföld

2. ábra Kaucsukfa

3. ábra Halászok

Szállítás. A közúti közlekedés a legfejlettebb, még az olyan nehezen megközelíthető területekre is behatol, mint Szibéria, Tibet és a magas hegyvidéki régiók. A vasúti közlekedés szemponjából a leghosszabbak a transzszibériai vasút (a világ leghosszabb vasútja, amely azért épült, hogy megkönnyítse az ország egyik végéből a másikba való utazást; Szentpétervárt Vlagyivosztokkal köti össze, és 9288 km hosszú – 4. ábra) és a transztibeti vasút. A kontinensre jellemzőek a nagysebességű vonatok is, mint például a mágnesvasút Kínában és a Shinkansen Japánban (5. ábra). A legfontosabb ázsiai kikötők: Szingapúr, Sanghaj, Hongkong, Kobe, Bombay, Kalkutta, Bangkok, Tianjin, Ras Tanura. A Szuezi-csatorna megépítése (1869) fontos szerepet játszott az ázsiai tengeri közlekedésben, lerövidítve a távolságokat más kontinensek felé. A folyami közlekedés is fontos, a Gangesz, az Indus, az Amur, a Csang Jiang, a Mekong, a Tigris és az Eufrátesz a legforgalmasabbak. A legnagyobb ázsiai repülőterek Tokió, Oszaka, Szingapúr, Hongkong, Szöul és Peking (6. ábra)

Portfólió

 Nézd meg a YouTube-on a Selyemút című történelmi dokumentumfilmet a tanároddal vagy a szüleiddel!

 Írj egy rövid, maximum 10 soros földrajzi szöveget, amelyben bemutatod, 3 érvet felsorolva, a Selyemút kereskedelmi jelentőségét és fontosságát!

4. ábra Transzszibériai vasútvonal a Bajkál-tó partján

5. ábra Nagysebességű vonatok (Japán)

Alkalmazd!

 Támaszd alá két érvvel a Szuezi-csatorna jelentőségét az ázsiai tengeri közlekedés fejlődése szempontjából!

6. ábra Pekingi repülőtér

Ázsia gazdag turisztikai potenciállal rendelkezik, mind a természeti, mind az antrópikus eőforrásokat tekintve. A természeti potenciált a hegyvidéki tájak (gleccser, karszt, vulkanikus domborzat, erdők, tavak stb.), természetvédelmi területek (Indonézia, Kína, India), trópusi szigetek (Indonézia, Thaiföld, Maldív-szigetek –7. ábra), csodálatos strandok és korallzátonyok képviselik.

Az antropikus potenciált számos kultúrtörténeti látnivaló jellemzi, mint például: történelmi emlékek – őskori települések (Mohendzso-Daro, Pakisztán – 8. ábra ), városok romjai (Babilon-Irak; Szúza-Irán), számos templom (japán templomok, Borobudur templom Indonéziában – a világ legnagyobb buddhista temploma), pagodák (Arany Pagoda – Mianmar, a világ legnagyobbja – 9. ábra ), paloták (Téli Palota Pekingben, Császári Palota Tokióban, Kalifák Palotája Bagdadban, Topkapi Palota Isztambulban), mauzóleumok (Taj Mahal Agra-ban, India), zarándokhelyek (Jeruzsálem, Mekka és Medina, Varanasi stb.), és egyéb látnivalók, köztük a Kínai Nagy Fal, a Holt-tenger stb. A legfontosabb országok, ahol jelentős turisztikai tevékenység folyik, Japán, Izrael, Törökország, Szingapúr, Thaiföld, Indonézia és a Maldív-szigetek.

9. ábra Aranypagoda (Mianmar)

7. ábra Üdülőközpont Maldív-szigetek

8. ábra Mohendzso-Daro (Pakisztán)

Nyomozás

 Nézz utánna a vallási turizmusnak Ázsiában! Vedd figyelembe, melyek a fő vallások Ázsiában, melyek azok az országok, ahol a vallási látnivalók (templomok, zsinagógák, mecsetek, pagodák stb.) vonzzák a turistákat más országokból és más vallásokból, melyek azok az országok, ahol sok vallási látnivaló van. Az alábbi képek (10-12. ábra) is segíthetnek a tájékozódásban.

Többet akarok tudni!

 Japánban a legmagasabb a gépipar robotizáltsági szintje (13. ábra).

 Kínában található a világ legrégebbi és leghosszabb hajózási és öntözőcsatornája, az ún. Nagy-kinai csatorna. A csatorna Kínán keresztül halad, északon Pekingben kezdődik, és délen Huangcsouban végződik. A csatornát az Kr. e. 5. században ásták, és a Huang He és a Csang Jang folyók vízgyűjtő medencéjét köti össze.

 A nagyon alacsony munkaerőköltségek miatt a fejlett országokban székelő nagyvállalatok (Európából és Észak-Amerikából) gyárakat nyitottak Dél-, Délkelet- és Kelet-Ázsia területein. A nagy vállalatok jelen vannak a textilipar, az autóipar, az elektronika és az elektrotechnika területén.

Alkalmazd!

1. Az iskolai atlasz segítségével keress meg és nevezz meg öt repülőteret és kikötőt Ázsia minden régiójából!

2. Végezz gazdasági összehasonlítást két szabadon választott ázsiai régió között, sorolj fel két hasonlóságot és három különbséget! A hasonlóságok és különbségek a következőkre vonatkozhatnak: természeti erőforrások, ipar, mezőgazdaság, közlekedés és turizmus.

10. Ábra Borobudur szentély

11. Ábra A Szent Sír templom

12. Ábra Kék-mecset

13. Ábra Automatizált autógyártás Japánban (Toyota) 14. Ábra Kínai nagycsatorna (Peking-Hangcsou)

10. Esettanulmányok: Egyes államok földrajzi sajátosságai. Ázsia a mai világban

1. Kínai Népköztársaság

A Kelet-Ázsiában található Kínai Népköztársaság a világ második legnagyobb népességű (India után) és harmadik legnagyobb területű országa (az Orosz Föderáció és Kanada után).

Alkalmazd!

Főváros: Peking

Terület: 9 596 960 négyzetkilométer

Népesség: 1,4 milliárd (2024)

Hivatalos nyelv: kínai vagy mandarin

Államforma: szocialista egypárti köztársaság

 Az atlasz segítségével keressd meg és nevezd meg a Kínai Népköztársaság szomszédait!

OROSZORSZÁG

KAZAHSZTÁN

KIRGIZISZTÁN

Ürümqi

MONGÓLIA

Bajkál-to

Yinchuan

Xining

Lanzhou

Deșertul Gobi

Baotou

Taiyuan

Chifeng

PEKING

Tiencsin

Jinan

Zhengzhou

Hszian

Jangce

Harbin

Changchun

Jilin

Shenyang

ÉSZAKKOREA

INDIA

NEPÁL

Csomolungma (Mount Everest ) 8848

Lhasa

BHUTÁN

BANGLADES

Csengu

Chongqing

Vuhan

Changsha

Guiyang

Kunming

VIETNÁM

Nanning

Hefei

Huang He T i b e t i - f e n n s i k K u n l u n Délkínaihegyvidék

Gungzhou

Dalian

Qingdao

SÁRGA-TENGER

Nanjing

Hangzhou

Nanchang

Fuzhou

Shenzhen

Sanghaj

DÉLKOREA

KELET-KÍNAITENGER

Tajpej

TAJVAN

Bengáli-öböl

MYANMAR (BURMA)

LAOSZ

Haikou

Hong Kong

Tonkiniöböl

DÉL-KINAITENGER

Hainan

1. Ábra A Kínai Népköztársaság fizikai-földrajzi térképe

a. Természetes környezet

A domborzat a legkülönfélébb domborzati formákkal rendelkezik, mint például a magas hegységek, amelyek főként délen és nyugaton találhatók (Himalája, Karakorum, Kunlun, Tian-Shan stb. ), síkságok keleten és északkeleten (Nagy-síkság/Kelet-kínai síkság, Mandzsúriai síkság), fennsíkok (Tibet, Góbi, Lösz-fennsík, Ordosz, Jünnan), mélyföldek (Tarim, Turfan) és sivatagok északon és északnyugaton (Takla Makan és Góbi) – 1. ábra

Az éghajlat a déli és délkeleti trópusi-monszun éghajlattól az északkeleti hűvös-mérsékeltig terjed. Az ország nagy részén szélsőségesen mérsékelt kontinentális éghajlat uralkodik, a magashegységi fennsíkokat mérsékelt kontinentális éghajlat jellemzi, északon és északnyugaton pedig sivatagi éghajlat uralkodik. A tengerparti régiókban gyakoriak a tájfunok (2. ábra)

Vizhálózatát a Huang He (vagy Sárga folyó) és a Csang Jiang (Jangce vagy Kék folyó) uralja. Más jelentős ázsiai folyók, mint a Mekong, az Indus, a Brahmaputra, a Szalween stb. Kínában erednek. Tavakat az ország délnyugati, északnyugati, középső és keleti felében találunk. Legtöbbjük édesvízi, különösen a nagyon magas hegységekben és a Tibeti-fennsíkon található gleccsertavak. A gleccsertavakhoz csatlakoznak a Kínai-alföld tavai és a Huang He folyók tározói. (Sanmenxia, Banqiao – a Ru mellékfolyónál) és Chang Jiang (Sanxia). Sós vizű tavak gyakoriak a középső (Qinghai) és az északnyugati (Lop Nor) részen. A növényzetet a hegyvidéki területeken található erdők uralják (lombhullató, tűlevelű), ahol 2000 méter felett alpesi növényzet is található. Délkeleten trópusi és szubtrópusi erdők húzódnak ciprusokkal, cédrusokkal és bambusszal. Északon és északnyugaton sivatagi növényzet található. A keleti sztyeppéket mezőgazdasági kultúrák váltották fel, a nyugati (Tibet) sztyeppék pedig fűfélékben szegények. Az állatvilág változatos: óriáspanda (az ország jelképe), leopárd, tigris, fekete medve, fekete nyakú daru stb.

b. Népesség, emberi települések és gazdaság

A Kínai Népköztársaság a világ második legnépesebb országa, átlagos népsűrűsége kb. 145 fő / km 2. A legnagyobb népsűrűség az ország keleti felében, a legalacsonyabb pedig a nyugati felében található. Tibetben a legalacsonyabb a népsűrűség (kevesebb mint 2 fő/km 2).

Magyarázd meg!

 Magyarázd meg a sós tavak jelenlétét az ország középső és északnyugati részén!

2. ábra Tájfun Kelet-Ázsia fölött

Többet akarok tudni!

 A Kínai Népköztársaságban található egy látványos mészkőformáció, amely egy kőerdő illúzióját kelti (3. ábra). Ez egy teljesen természetes képződmény, amelyet 2007-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított.

Alkalmazd!

 Nevezz meg legalább egy okot, amiért a népsűrűség keletről nyugat felé haladva csökken!

 Keresd meg az interneten a tanároddal együtt a világot forradalmasító legfontosabb kínai találmányokról szóló információkat! Fedezd fel!

3. ábra Kőerdő

A lakosság többsége (kb. 60%) városi területeken él, több mint 60 olyan város van, ahol több mint egymillió lakos él, mint például Peking, Sanghaj (a legnagyobb kikötő), Tianjin, Harbin, Guangzhou, Nanjing, Xian stb. A fő vallások a buddhizmus, a konfucianizmus és a taoizmus (daoizmus).

A gazdaság fő ágazata az ipar. Változatos altalajkinccsel rendelkezik, mint például szén (a legnagyobb termelő), vas (Anshan), kőolaj, színesfémércek, arany, só stb. Az ipari ágazatok közé tartoznak az energetikai ipar, kohászat, gépgyártás, textilipar, vegyipar, élelmiszeripar stb). Kína kiemelkedő vízenergia- potenciállal (a Huang He és Chang Jiang folyókon – a világ legnagyobb vízerőműve, a Három Szurdok vízerőmű-komplexum) és szántóföldekkel rendelkezik.

A világ legnagyobb gabonatermelője (rizs és búza), gyapot- és burgonyatermesztője. A zöld tea, cukornád, cukorrépa, szója, földimogyoró, napraforgó, gyümölcsök (banán, ananász, mangó) stb. tekintetében is magasan vezet. Sertést (a világon az első helyen áll), szarvasmarhát, juhot, lovat, jakot (a hegyvidéken) és tevét tenyészt. A selyemhernyó-tenyésztés, a méhészet és a halászat terén is az első helyen áll.

Hatalmas víziút-hálózattal rendelkezik (a legnagyobb hajózható folyóhálózat), és egyre növekvő kereskedelmi hatalom.

Többet akarok tudni!

 A riasztó népességnövekedés miatt és a jelenség kordában tartása érdekében 1979-ben elfogadták az „egygyermekes politikát” (4. ábra). A következmények miatt (munkaerőcsökkenés, elöregedő népesség) 2016-ban ezt a születésellenes politikát feladták, és a családok legfeljebb három gyermeket vállalhatnak.

2. India

India a kontinens második legnagyobb országa (a Kínai Népköztársaság után), északon a Himalája, délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten pedig a Bengáli-öböl között fekszik.

a. Természeti környezet

India domborzata változatos, hegyvonulatokból, fennsíkokból és síkságokból áll (1. ábra). Középen található a Dekkán-fennsík, amelyet a Nyugati-Ghátok és a Keleti-Ghátok határolnak. Északon a Himalája, lábánál pedig a Hindusztáni-síkság húzódik. Északnyugaton a Thar-fennsík és a Thar-sivatag.

Az éghajlat túlnyomórészt trópusi monszunos, két évszakkal: esős és száraz. A magashegységi övezetben az éghajlat emeletekbe rendeződik, északnyugaton pedig szélsőségesen mérsékelt/száraz.

A vízhálózat gazdag, a legnagyobb folyók az Indus, a Gangesz és mellékfolyója, a Brahmaputra. A folyók bő vízhozamúak és hajózhatóak. A Dekkán-fennsík folyói rövidebbek és változó vízhozamúak (Godavari, Krisna).

Főváros: Új-Delhi Terület: 3 287 590 négyzetkilométer Népesség: 1,4 milliárd (2024) Hivatalos nyelvek: hindi és angol

Államforma: szövetségi köztársaság

 Az iskolai atlasz segítségével azonosítsd India szomszédait! Alkalmazd!

4. ábra Kínai család

ÚJ-DELHI

Thar-sivatag

Hidusztáni-alföld

Dekkánfennsik

TENGER 0

PAKISZTÁN SRÍ LANKA

1. ábra India fizikai-földrajzi térképe

ábra Thar sivatag

3. ábra Dekkán-fennsik

A növényzet tükrözi a csapadékviszonyokat és a magassági övezetességet. Vannak monszunerdők (nagyon nagy területeken), trópusi esőerdők (a félsziget nyugati részén és északkeleten), trópusi sztyeppék (a sivatagok és szavannák közötti átmeneti zónákban), sivatagi növényzet (Thar-sivatag – 2. ábra), alpesi növényzet (a magas hegyekben), szavanna (középen – Dekkán-fennsík – 3. ábra, Gangesz-síkság) és mangrove (Gangesz-delta). Az állatvilág különösen gazdag: indiai elefánt, bengáli tigris, orrszarvú, ázsiai oroszlán, krokodil, kígyók (kobra, piton), gyíkok, papagájok, fácánok stb. képviselik.

b. Népesség, emberi települések és gazdaság

2023-ban India a népesség számát tekintve megelőzte Kínát. Magas a népsűrűség a Hindusztáni-síkságon és a tengerparti területeken, alacsony a Dekkán-fennsíkon, sivatagban.

A városi lakosság aránya nagyon alacsony, bár Indiában számos nagyváros található, mint például Kalkutta, Mumbai, Új-Delhi, Madrasz, Bangalore stb. India mai lakossága két fő csoportból áll: délen a dravidák*, északon pedig az indoeurópaiak. Az uralkodó vallás a hindu.

Tudtad?

 A Tata Motors India legnagyobb autógyártó vállalata.

 India jelentős filmiparral rendelkezik, Mumbai városát India Hollywoodjának is nevezik.

 Indiában a tehenet szent állattá nyilvánították, és nem lehet levágni.

 A szövegben található információk alapján számítsd ki India átlagos népsűrűségét!

 Magyarázd meg a vidéki lakosság magas arányát az ország teljes lakosságához viszonyítva!

 Nézzétek meg a worldpopulationreview.com, ázsiai városokról szóló részét, és találjátok meg a legnépesebb indiai városokat! Alkalmazd!

2.

MIANMAR (BURMA)

Mumbai (Bombay)

Kolkota

Godavari Narmada

Himalája

A mezőgazdaság a gazdaság fő ágazata. India számos mezőgazdasági termékben világelső: búza, rizs (a világ második legnagyobb termelője), cukornád, gyapot, szója, tea, köles stb. Emellett itt található a világ legnagyobb szarvasmarha-állománya.

Dravida népcsoport – India, Srí Lanka és Pakisztán egyes részein élő, a feketék és fehérek közé eső, köztes rasszhoz tartozó népesség. Geodex

India jelentős altalajkincsekkel rendelkezik: szén, kőolaj, vas- és színesfémércek (bauxit), építőanyagok, gyémánt, arany, de ezek hasznosítása nem kielégítő. India gazdasága még mindig a hagyományos iparágakra – textilipar és élelmiszeripar – épül, bár a feldolgozóipar egyre változatosabb.

India legnépszerűbb turisztikai látványosságai közé tartozik a Taj Mahal (Agra), Varanasi (szent város), az India kapuja – Mumbai és a Vörös Erőd – Újdelhi.

Dolgozzatok csapatban!

 Négyfős csapatokban készítsetek rövid földrajzi bemutatót a következő országok egyikéről: Izrael, Irán, Indonézia, Dél-Korea vagy Japán! A prezentációtokban vegyétek figyelembe a következő szerkezetet: földrajzi elhelyezkedés és szomszédok; domborzat; éghajlat; vízhálózat; növényzet és állatvilág; népesség és emberi települések; gazdaság (mezőgazdaság, ipar, turizmus)! Mutassátok be a projektet az osztálytársaitoknak!

3. Ázsia napjainkban

Ázsia egyik jelenlegi problémája a lakosság számának gyors és folyamatos növekedése, és ennek következtében a 10 millió fő feletti óriásvárosok kialakulása. Ezek környezeti (erős szennyezés) és területfejlesztési problémákat okoznak. A nagyvárosok peremén nyomornegyedek (1. ábra) alakultak ki szegény, egészségtelen környékeken, ahol olyan emberek laknak, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy a városban éljenek. Ázsiában egy másik probléma a konfliktusok jelenléte. Az etnikai csoportok közötti tolerancia hiánya és vallási okok miatt, amelyet a térség néhány nagyhatalmának (Oroszország, USA) gazdasági érdekei is felerősítenek, számos polgári és katonai konfliktus alakult és alakul ki Ázsiában. Az etnikai és vallási konfliktusok közé tartoznak az Izrael és Palesztina, Irán és Irak között, valamint Srí Lankán belüli konfliktusok; a gazdasági és politikai konfliktusok közé tartoznak a grúziai, afganisztáni, indiai és pakisztáni, valamint az észak- és dél-koreai konfliktusok.

Nyomozás

 Kutassatok különböző forrásokból (internet, enciklopédiák, tudományos magazinok, dokumentumfilmek stb.), és készítsetek egy földrajzi szöveget Ázsia öt legokosabb városa címmel. Adjátok meg azt is, hogy ezek a városok milyen feltételeknek felelnek meg és érdemlik ki az okosváros megnevezést.

1. ábra Bódéváros – Phnom Penh (Kambodzsa)

Nem elhanyagolandó a számtalan környezeti probléma amivel a jelenkori Ázsiának szembe kell néznie (intenzív légszennyezés – savas esőkkel kísérve, a tengerek és folyók vizének szennyezése – különösen kőolajtermékek által, radioaktív szennyezés, nagyon intenzív elsivatagosodás, a trópusi és monszun esőerdők csökkenése stb.).

Egy másik terület, ahol Ázsia kiemelkedik a modern világból, a nagyszabású építkezések. Az olyan országok, mint Kína, Szingapúr és az Egyesült Arab Emírségek ikonikus felhőkarcolóikrol híres városaikról ismertek. Bár a világ legmagasabb épületeit az USA-ban építették (1894), 1998 óta ezt a címet az ázsiai épitmények birtokolják (2023-ban a világ legmagasabb épülete még mindig a Burj Khalifa volt – 828 méter).

ISMÉTLÉS ÉS ÖNÉRTÉKELÉS

I Másold be a kijelentéseket a füzetedbe, majd a minta alapján egészítsd ki őket a megfelelő információkkal!

1. Ázsia nyugati csücskét a Baba-fok jelöli.

2. A Himalája az … hegységképződési mozgás során alakult ki.

3. Nyugat- és Délnyugat-Ázsia térségében a vallás uralkodik.

4. A Tigris és az Eufrátesz folyók az alföldön folynak keresztül.

5. A Föld legrégebbi fővárosa .

II Elemezd a mellékelt térképet, és egészítsd ki a következő állításokat a modell szerint:

1. A Thar-sivatag a térképen G-vel jelölt állam nyugati részén található.

2. Jemen állam fővárosa a térképen … számmal jelölt országban található.

3. A térképen számmal jelölt főváros az Indokinai félszigeten található.

4. Ázsia legiparosodottabb állama a térképen a betűvel van jelölve

5. A Csang Jiang folyó annak az államnak a területén fekszik, amelynek fővárosát a térképen a … számmal jelölték.

III Írj egy legfeljebb 15 soros földrajzi szöveget a következő kifejezések és nevek felhasználásával: monszun, Ázsia, tajga, mangrove, Góbi, éghajlat, növényzet, Gangesz, domborzati forma, óriáspanda! Találj megfelelő címet a szövegedhez!

IV Kapcsold össze az A oszlopban szereplő ázsiai országokat a B oszlopban, található fővárosokkal, a model szerint!

A

Japán

Mongólia

B

Teherán

Damaszkusz

Törökország Katmandu

India

Ulan Bator

Vietnám Islamabad

Irán Tokió

Kina

Nepál

Pakisztán

Sziria

Ankara

Hanoi

Új-Delhi

Peking

Tel Aviv

ÉRTÉKELÉS I. feladat II. feladat III. feladat IV. feladat

Hivatalból jár: 10 pont

II. FEJEZET

AFRIKA

1. Földrajzi elhelyezkedés –szélességi szimmetria

2. Afrika domborzata –általános jellemzők. A Kelet-afrikai árok

3. Vízrajz, éghajlat és biogeográfia –általános jellemzők

4. Demográfiai sajátosságok

5. Politikai térkép és nagyvárosok

6. Esettanulmányok: Afrika jelenkori problémái. Szahara. Egyes afrikai államok földrajzi jellemzése

◗ ISMÉTLÉS ÉS

ÖNÉRTÉKELÉS

1. Földrajzi elhelyezkedés – szélességi szimmetria

Afrika a világ harmadik legnagyobb kontinense (területe 30,4 millió négyzetkilométer) Ázsia és Amerika után, és a Föld második legnépesebb kontinense. Afrika a legrégebben lakott kontinens, régészeti leletek utalnak arra, hogy itt alakult ki az emberiség. Földrajzi elhelyezkedés ez az egyetlen kontinens, amely szimmetrikusan helyezkedik el az Egyenlítőhöz viszonyítva (az Egyenlítő és az északi és déli szélső pontok közötti távolság nagyjából egyenlő) – 1. ábra.

Mivel Afrikát az Egyenlítő középső részén kettészeli, az éghajlat, a növényzet, az állatvilág és a talajok szimmetrikusan követik egymást a kontinens középső részétől észak és dél felé.

A Szuezi-csatorna 1869-es megnyitása óta az afrikai kontinenst minden oldalról víz veszi körül. Északon a Földközi-tenger, északkeleten a Vörös-tenger, keleten az Indiai-óceán, nyugaton pedig az Atlanti-óceán határolja. A Szuezi-csatorna választja el Afrikát Ázsiától, a Gibraltári-szoros (2. ábra) pedig Európától. A kontinens partvonalai, enyhén kanyargósak, kevés öböllel, szigettel és szigetcsoporttal (Kanári-szigetek, Zanzibár stb.).

Afrika legszélső pontjai a Blanc‑fok északon, a Guardafui fok keleten, az Agulhas fok délen (3. ábra) és a Zöld fok nyugaton.

2. ábra Gibraltári szoros

Alkalmazd!

Blanc-fok

Gibraltári-szoros

Kanári-szigetek

Földközi-tenger

Sínai-félsziget

Szomáli-félsziget

1. ábra Afrika földrajzi elhelyezkedés

 Afrika az egyetlen kontinens, amely mindkét féltekén és mindkét félgömbön helyezkedik el. Tudtad?

3. ábra Tű fok

1. Az iskolai atlasz és a falitérkép segítségével sorold fel és lokalizáld az Afrikát határoló szigeteket, félszigeteket, tengereket, öblöket és tengerszorosokat egy fizikai térképen!

2. Keressétek meg a https://worldpopulationreview.com/ oldalon, hogy hány ember él Afrikában.

Gardafui (Hafun)-fok

Zöld-fok

Guineai-öböl

ATLANTI-ÓCEÁN

2. Afrika domborzata – általános jellemzők. A Kelet-afrikai árok

Emlékezz!

 Mi az a rift? Hol találhatók riftek a Földön?

Az afrikai kontinens domborzata nem túl változatos, a kontinens több mint 65 százalékát fennsíkok borítják (1. ábra). Földtani szempontból Afrika nagy része egy ősi pajzson* alakult ki, amely az egykori Gondwana kontinens maradványa. Az afrikai kontinenst alkotó kőzetek tehát régiek, nagyon kemények és nehezen erodálódnak. Ennek eredményeként Afrika domborzata masszív és viszonylag egyenletes, kevés töredezettséggel. A kontinens hegységei a földkéreg gyűrődése és vulkánkitörés által alakultak ki.

Ráktéritő

Atlasz-hegység

Ahaggar

Földközi-tenger

Kattaramedence

Szahara-fennsík

Szenegambiaisikság

Nigermedence Csádmedence

Tibesztihegység Aïrhegység

Munții

Guineei Adamawafennsík

Guineai-öböl

Egyenlitő

Vörös-tenger

Kordofánfennsík EtiópmagasföldSzomáli-magasföld

Kongómedence

Bié-fennsík

Baktéritő

Ádeni-öböl

Kenya

Kilimandzsáró

Shaba-fennsík

Okavangomedence

Namíb-fennsíkKalahárimedence Mozambiki-alföld Szomáliaipartisíkság

INDIAI-ÓCEÁN

ATLANTI-ÓCEÁ N Mozambiki-szoros

Sárkány-hegység

Fokhegység

A gyűrődés által kialakult hegységek közé tartozik az Atlasz-hegység (alpesi hegységképződés során keletkezett) a kontinens északnyugati részén, a Fokföldi-hegység és a Sárkány-hegység (hercini hegységképződésben keletkezett) a kontinens déli részén. A legtöbb vulkanikus hegység Kelet-Afrikában található, a legmagasabb a Kilimandzsáró (Uhuru/Kibo csúcs. – 5895m), de megtalálhatók a kontinens nyugati részén is (Guinea-hegység, Adamaoua-fennsík).

1. ábra Relieful Africii

A legtöbb fennsík a kontinens déli részén található – a Bié-fennsík, a Shaba-fennsík, a Namíb-fennsík, keleten található – az Etióp-fennsík és a Szomáli-fennsík, a középső részen pedig a Szahara és a Kordofán-fennsík. A síkságok a kontinens igen kis területét foglalják el (kb. 15%), és csak a tengerparti régiókban találhatók. A legnagyobb síkságok a Szenegáli-síkság a nyugati partvidéken, a Mozambiki-síkság és a Szomáliai-síkság, mindkettő Afrika keleti partvidékén.

A domborzati formák masszivitása mellett Afrika másik sajátossága a tektonikus mélyedések sokasága, amelyeket a régiók tektonikus süllyedése alakított ki.

Afrika földrajzi helyzete, éghajlati viszonyai és domborzati formáinak elrendezése azt eredményezte, hogy egyes fennsíkjai sivatagos felszínnel rendelkeznek. A legnagyobb afrikai sivatagok a Szahara északon, a világ legnagyobb sivataga, a Kalahári délen és a Namíb a kontinens délnyugati részén.

A Kelet-afrikai árok (a Kelet-afrikai-hasadék vagy Kelet-afrikai Nagy-hasadék) Afrika keleti részén fekszik. Ez egy mély hasadék a földkéregben, amely a tektonikus lemezeket választja el egymástól, és magas vulkanikus hegyek határolják. Tájképileg egy nagyon széles, szinte függőleges lejtőkkel rendelkező völgynek tűnik, amelyben kiterjedt, hosszúkás és nagyon mély tektonikus tavak alakultak ki (Tanganyika, Malawi stb.).

A Kelet-afrikai árok mintegy 6000 kilométer hosszú, és Libanon (Ázsia) és Mozambik között húzódik, így ez a világ leghosszabb hasadéka.

Tudtad?

 A Kilimandzsáró-hegység, bár az egyenlítői zónában található, a hegycsúcson, több mint 5000 méterrel a tengerszint felett, állandó gleccserek találhatók.

Alkalmazd!

Geodex

pajzs – egy régebbi kontinens maradványa, amelyet külső erők által letarolt (víz, szél), fiatalabb szárazföldi formákból behordott kőzetek borítanak.

1. Magyarázd meg, hogy a kontinens belsejében miért nincsenek síkságok!

2. Készíts egy legfeljebb 15 soros földrajzi szöveget, amelyben, az alábbi profilt felhasználva, két érvet mutatsz be az „Afrika domborzata masszív és viszonylag egyenletes” állítás alátámasztására.

ESETTANULMÁNY • A NAGY KELET-AFRIKAI HASADÉK

A Kelet-afrikai árok (Kelet-afrikai hasadék) körülbelül 25 millió évvel ezelőtt kezdett kialakulni, és „kettészakítja” Afrikát, aminek következtében a Szomáliai-lemez elszakad az Afrikai-lemeztől, és folyamatosan távolodik az Afrikai-lemeztől.

Északkelet-Afrikában található az úgynevezett „Afar háromszög” (2. ábra). Az elnevezés az Afar- mélyedésből származik, a „háromszög” kifejezés pedig abból a tényből, hogy három tektonikus lemez – az afrikai, az arab és a szomáliai – itt érintkezik egymással. Ez a tektonikailag legaktívabb terület, ahol rendszeresen történnek földrengések és vulkánkitörések, amelyek új töréseket eredményeznek a földkéregben. A Viktória-tó két oldalán az afrikai hasadék két ága – a keleti és a nyugati hasadék – húzódik.

A Szomáliai-lemez távolodási sebessége az Afrikai-lemeztől az Afar-háromszögben a leggyorsabb (6,5 mm/ év), és dél felé csökken (1,5 mm/év). A geológusok becslése szerint a két lemez között körülbelül 10 millió év múlva új óceán alakul ki.

Alkalmazd!

1. Az internet és enciklopédiák segítségével keressétek meg, mely vulkánok találhatók az Afár-háromszögben, és mikor törtek ki utoljára!

2. Földrajztanároddal számítsátok ki az AB profil vízszintes méretarányát, majd számítsátok ki a nyugati és a keleti hasadék szélességét a profilvonal mentén!

3. Az iskolai atlasz segítségével nevezzétek meg a Nyugati- és Keleti-hasadék között fekvő tavakat!

Afrikai (Núbiai) lemez

Afrikai (Szomáli) lemez Arab lemez Nyugati hasadék

Vörös-tenger

2. ábra Kelet afrikai árok

3. Vízrajz, éghajlat és biogeográfia –általános jellemzők

Földrajzi helyzetéből adódóan az afrikai kontinens éghajlati és biogeográfiai zónái szimmetrikusak. Az éghajlati viszonyok miatt Afrika vízrajzi hálózata nem túl fejlett.

Vízrajz

Afrika vízrajzi szempontból is az ellentétek kontinense. Egyrészt itt találhatók a világ legnagyobb folyamai (a Nílus – a leghosszabb folyama és a Kongó – a második legnagyobb vízhozamú folyam), másrészt vannak olyan területek, ahol egyáltalán nincs felszíni víz (a Szahara sivatag).

A legfontosabb afrikai folyóvizek a következők: Nílus, Kongó, Zambezi, Niger, Orange, Limpopo (1. ábra). Néhányuknak látványos vízesései vannak, a legismertebb a Zambézi folyón található Viktória-vízesés (2. ábra). A torkolattípus szerint a legtöbb folyó delta torkolattal rendelkezik (Nílus, Niger, Zambezi), néhány pedig tölcsértorkolaton (Kongó) keresztül ömlik az óceánba.

Ráktéritő

Földközi-tenger

Csád-tó

Volta-tó

Guineai-öböl

Egyenlitő

Nasszer-tó

Tana-tó

Viktória-tó

Tanganyika-tó

Malawi-tó

Kariba-tó

Baktéritő

Oranje

1. ábra Afrika – vízrajz

Az afrikai tavak egyenetlenül oszlanak el Afrikában. A legtöbb és legnagyobb kiterjedésű tavak tektonikus és vulkanikus eredetűek, és javarészt keleten találhatók. Sótartalom szerint a természetes tavak édesvízi tavakra (délen) és sós vizű tavakra (északon) oszthatók. Az első kategóriába tartoznak a tektonikus tavak (Csád, Viktória és a kelet-afrikai Nagy Hasadék nagyon mély és sekély tektonikus tavai – Tanganyika, Malawi stb.), az oázisok és a homokdűnék között esőzések után kialakuló ideiglenes tavak. A második kategóriába tartoznak a sekély vizű tavak (Djerid – 3. ábra, Melrhir, Chergui). Ezek ideiglenes sós tavak. A víz elpárolgásakor helyükön sóréteg képződik.

Az mesterséges tavak közül a víztározó tavak jellemzőek Afrikában (Nasser a Níluson – 4. ábra, Kariba a Zambézin, Volta a Voltán stb.).

INDIAI-ÓCEÁN

ATLANTI-ÓCEÁN

4. ábra Nasszer tó

2. ábra Viktória vizesés

3. ábra Sott el Dzserid

Többet akarok tudni!

 Dél-Afrika középső részén fekszik az Okavango-delta vagy Okavango-mocsár. Az Okavango folyó soha nem éri el az óceánt, mert egy nagyon száraz területen folyik keresztül. Ezért tűnik el a vize a Kalahári sivatag egy mocsarában. Ott, ahol az Okavango a Kalahári-sivatagba ömlik, a terület deltaszerűen alakul (5. és 6. ábra).

5. ábra Az Okavango delta műholdról 6. ábra Okavango delta helikopterből

Alkalmazd!

1. Nézd meg Afrika fizikai térképét az atlaszban, és nevezz meg további tektonikus tavakat a kelet-afrikai hasadékok mentén!

2. Magyarázd meg a sós tavak jelenlétét Észak-Afrikában!

3. A földrajz atlasz segítségével vagy az interneten és lexikonokban olvasva nevezz meg két gleccsert Afrikából!

Éghajlat

Afrika a Föld legmelegebb kontinense (7. ábra), mivel az Egyenlítő mentén fekszik, és átszeli mindkét téritő. A kontinens földrajzi fekvése, kiterjedése (kb. 7500 km széles és 8000 km hosszú) és a domborzat jellege miatt Afrika száraz is (8. ábra). A nagy tengerszint feletti magasságok (5000 méter felett) miatt pedig hegyi gleccserei is vannak.

Az éghajlati típusok (10. ábra) szinte szimmetrikusan és az egyenlítővel párhuzamosan követik egymást. Így az Afrikában található éghajlati típusok az egyenlítői, szubekvatoriális, száraz trópusi, nedves trópusi, szubtrópusi (mediterrán) és magashegyi éghajlat.

Földközi-tenger

Ráktéritő

e nger

Guineai-öböl

ATLANTI-ÓCEÁN

Hőmérséklet (oC):

0 – 10

11 – 20 21 – 30

30 fölött

Egyenlitő

Baktéritő

INDIAI-ÓCEÁN

7. ábra Az éves átlaghőmérséklet változása Afrikában

ATLANTI-ÓCEÁN

fölött Csapadék (mm):

alatt

Földközi-tenger

Ráktéritő

e nger

Baktéritő

INDIAI-ÓCEÁ N

8. ábra A csapadékmennyiség eloszlása Afrikában

Egyenlitő

Guineai-öböl

Alkalmazd!

1. A 7. és 8. ábra segítségével válaszolj az alábbi kérdésekre:

a. Hol fordul elő a legmagasabb éves középhőmérséklet? Miért?

b. Hol fordulnak elő a legalacsonyabb éves középhőmérsékletek? Miért?

c. Hol a legmagasabb az éves csapadékmennyiség? Miért?

d. Hol a legalacsonyabb az éves csapadékmennyiség? Miért?

2. Magyarázd meg az állítást: Afrika éghajlata szimmetrikus. Érvelésed alátámasztásához használd a leckében található éghajlati térképeket!

Többet akarok tudni!

 A száraz éghajlat a fő oka Afrika forró sivatagjainak, de a hideg óceáni áramlatok is kedveznek a sivatagok kialakulásának közvetlenül a partok mentén. Ilyen például a Namíb-sivatag Délnyugat-Afrikában, amely az Atlanti-óceánnal való érintkezésnél hirtelen véget ér (9. ábra). A hideg Benguela áramlat hatására alakult ki. A hideg áramlatokból nem párolog el a víz, ezért a hideg áramlatok feletti légtömegek szárazak és nem hoznak csapadékot.

9. ábra A Namíb sivatag és az Atlanti óceán találkozása

Dolgozzatok csapatban!

ATLANTI-ÓCEÁN

Földközi-tenger

Egyenlitői

Szubekvatoriális

Száraz trópusi

Nedves trópusi Mediterrán Magashegységi Éghajlati tipusok:

10. ábra Afrika éghajlattípusai

 Társaddal együtt töltsétek ki a füzetetekben az alábbi táblázatot! Idézzétek fel az előző órákról az egyes éghajlattípusok jellemzőit!

Éghajlat tipus Elhelyezkedés Hőmérséklet Csapadék Szelek Évszakok

1 egyenlitői

2 szubekvatoriális

3 száraz trópusi

4 nedves trópusi

5 szubtrópusi

6 magashegységi

Egyenlitő

Ráktéritő

Baktéritő

INDIAI-ÓCEÁN

Guineai-öböl

Biogeográfiai övezetek

Afrika biogeográfiai övezetei az éghajlati típusoknak megfelelően helyezkednek el, és egyaránt találhatók gazdag növényzetű és állatvilágú és élettelen régiók. Afrika közepétől az északi és déli végek felé haladva a következő biogeográfiai övezetek fordulnak elő (11. ábra):

a. Egyenlítői és nedves-trópusi erdők – a Kongó folyó medencéjében, a Guineai-öböl partjainál (egyenlítői erdők) és Madagaszkár keleti részén (nedves-trópusi erdők). Ezek sűrű, magas erdők, ahol a növényzet emeletekbe rendeződik, és ahonnan nem hiányoznak a pálmák, orchideák és páfrányok sem. Az állatvilág is gazdag és változatos (gorillák, csimpánzok, paviánok, okapi, színes madarak, makik – Madagaszkáron). A talajok nem termékenyek.

b. Szavanna – az egyenlítői erdőtől északra és délre húzódik. Magas füvekből, akácia- és baobabfákból áll, a folyók mentén galériaerdők találhatók. Zsiráfok, oroszlánok, zebrák, elefántok élnek itt, a szavanna vizeiben pedig vízilovak és krokodilok. A talaj vöröses színű és termékeny. A szavanna és a Szahara sivatag között a szárazsághoz alkalmazkodott, gyér, füves növényzetű terület található, amelyet Száhelnek neveznek.

c. Sivatagi növényzet – sivatagokban Szahara, Kalahári és Namib. A növényzet szinte egyáltalán nem létezik. Kevés az ilyen környezeti feltételekhez alkalmazkodott állatfaj (dromedár, sivatagi róka, hiéna, sakál, skorpió, kígyók). A talajok is homokosak. A homokdűnék között, ahol a talajvíz forrásokon keresztül a felszínre jut, gazdagabb növényzetű (datolyapálmák, pálmafák) oázisok alakulnak ki. Az oázisok talaja termékeny.

d. Nedves szubtrópusi erdők – a keleti parton a déli szélesség 15° és 30° között fordulnak elő, örökzöld (babér) és lombhullató fafajokból álló erdők.

e. Mediterrán növényzet  – Afrika északi és deli részén található, bozótosokból, mirtuszból, tölgyből, vad olajfából és aleppói fenyőből áll.

f. A magashegységek növényzete – Afrika magashegységeiben (Sárkány hegység, Atlasz-hegység, a kelet-afrikai hasadék mentén húzódó hegységek). A növényzet, az állatvilág és a talajok többszintűek, az egyenlítői erdőtől vagy szavannától az alpesi növényzetig. g. Mangrove – Afrika keleti és nyugati partjainál és Madagaszkár nyugati részén fordul elő.

Földközi-tenger

Guineai-öböl

ATLANTI-ÓCEÁN

Növényzeti tipusok:

Egyenlitői esőerdők

Szavanna Trópusi sivatagok

Nedves szubtrópusi erdők

Mediterrán növényzet Alpesi Mangrove erdők

11. ábra Afrika biogeográfiai övezetei

Nyomozás

 Afrika rendelkezik a világ legnagyobb védett területeivel. Háromfős csapatokban készítsetek plakátot 4–5 ilyen védett területről. Keressétek ki az internetről és a lexikonokból, hogy mit védenek, írjatok róluk rövid leírást, és helyezzétek el őket Afrika térképén!

 A lemúr (12. ábra) olyan állatfaj, amely csak Madagaszkár szigetén él, tehát endemikus*. Tudtad?

12. ábra Lemúr

Geodex

endemikus faj – olyan növény- vagy állatfaj, amely csak egy adott területen él.

Egyenlitő

INDIAI-ÓCEÁN

4. Demográfiai sajátosságok

Afrika lakossága közel 1,5 milliárd fő (2023), ami a világ népességének mintegy 18%-a. A népesség eloszlása azonban egyenlőtlen, Afrika legnépesebb régiói az északi partvidék, a keleti és a nyugati régiók, míg a legkevésbé népes régiók a középső és a déli területek.

Afrika átlagos népsűrűsége 48 fő/km2 (2023), a különböző régiók között nagy különbségek vannak (1. ábra).

Afrika népessége folyamatosan növekszik (2023ra a népességnövekedés mértéke 2,37% – 2. ábra), és a becslések szerint 2050-re Afrika népessége csaknem 2,5 milliárd fő lesz, azaz a világ népességének egynegyede afrikai lesz. Ami a migrációt illeti (3. ábra), a legtöbben nem hagyják el a kontinenst, és akik úgy döntenek, hogy mégis kivándorolnak, azok Európába (5-11 millió migráns), a Közel-Keletre (5 millió) és Észak-Amerikába (kb. 3 millió) mennek. A kontinensen belül a legtöbb migráns Nigériába, Dél-Afrikába és Egyiptomba megy.

Etnikai szempontból (4. ábra), a főbb afrikai népcsoportok a következők:

 afro ázsiaiak (arab és afrikai népesség keveréke, és a kontinens északi részén élnek);

 nílus szaharaiak (a Szahara-sivatag középső részén és a kelet-afrikai hasadékvidéken, a Malawi-tótól északra);

 niger kongóiak (a Guineai-öböl környékén, a Szahara-sivatagtól délre és a Kongó-folyó medencéjének északi felében);

 bantuk (a kontinens déli felén – 6. ábra);

 khoisan (Afrika déli részén, a déli parttól délre).

Kongó folyó medencéjétől délre és a Kalahári sivatagban busman);

 ausztronéziai (Madagaszkár szigetén);

 pigmeusok (az egyenlítői esőerdőben a kontinens közepén – 7. ábra).

Az afrikai népesség nagy része vidéken él. Bár a városi lakosság aránya nőtt (1950-ben 14,5%, 2000ben 34,9%, 2023-ban 44,7%), a vidéki lakosság még mindig túlsúlyban van.

Az afrikai vallásokat (5. ábra) erősen befolyásolták a kontinenst gyarmatosító birodalmak. Ma a kereszténység és az iszlám dominál, míg a hagyományos afrikai vallások egyre ritkábbak.

Az afrikai hagyományos vallások sokfélék, ami a kontinens kulturális sokszínűségét bizonyítja. A vallási

Guineai-öböl

Földközi-tenger

N

1. ábra Afrika – népsűrűség

Po pul aț ia (milia rd e lo cu it ori)

2. ábra Afrika – népességnövekedési ráta

(Forrás: https://www.macrotrends.net/countries/AFR/africa/population-growth-rate)

Kivándorlás Kon nensen belüli migráció Bevándorlás

3. ábra Afrika – migráció (Forrás: https://africacenter.org/ )

Egyenlitő

Ráktéritő

Baktéritő

hiedelmeket szóban adják át, és a hit részét képezi az istenségek imádata, a szellemekben való hit, a mágia és a hagyományos gyógyászat használata. A vallási gyakorlatok általában rituális táncokat (8. ábra), áldozatokat és varázsigéket foglalnak magukban.

Földközi-tenger

Guineai-öböl

ATLANTI-ÓCEÁ N

Népcsoportok:

afro-ázsiai niger-kongói bantuk nilus-szaharai koiszan ausztronéz pigmeus

Ráktéritő

Ráktéritő

Egyenlitő

Egyenlitő

Baktéritő

INDIAI-ÓCEÁ N

1000 km 0

4. ábra Afrika – főbb etnikai csoportok

Alkalmazd!

1. Azonosíts a népsűrűségi térképen (1. ábra):

a. három alacsony népsűrűségű területet!

Guineai-öböl

ATLANTI-ÓCEÁN

Baktéritő

Vallások:

keresztény muzulmán törzsi, hagyományos vallások

Földközi-tenger

Vörös-tenge r

5. ábra Afrika – vallások

INDIAI-ÓCEÁ N

1000 km 0

b. három magas népsűrűségű területet!

2. Nevezz meg két természetes és egy antropogén tényezőt, amelyek befolyásolják a népsűrűséget Afrikában!

3. Osztálytársaiddal együtt azonosítsátok az afrikai népességvándorlás két kiváltó okát!

6. ábra Bantu lány

Dolgozzatok csapatban!

7.

8.

 Négyfős csapatokban, a tanárral közösen keressetek információkat az interneten az afrikai népekről! Készítsetek egy multimédiás projektet, amelyben bemutatjátok az általatok választott afrikai népcsoportot! A projektben utaljatok a választott népcsoport lakóhelyére, a beszélt nyelvre, vallására, szokásaira és hagyományaira! A projektben szereplő információkat egészítsétek ki képekkel!

ábra Pigmeusok

ábra Afrikai rituális tánc

5. Politikai térkép és nagyvárosok

Az afrikai kontinensen 54 állam és 4 függő terület található: Réunion (Franciaország), a vitatott Nyugat-Szaharai terület, Mayotte (Franciaország) és Szent Ilona (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága). Ezek többsége magán a kontinensen található, de hat közülük szigetállam.

Az afrikai államok a közelmúltban alakultak ki, többségük a múlt század második felében, a gyarmatosítás megszűnése után nyerte el függetlenségét. A legtöbb afrikai állam egykori európai gyarmat. Ez a magyarázata annak, hogy Afrikában más kontinensekhez képest jobban elterjedtek egyes európai nyelvek (francia, angol, portugál), és a keresztény vallás

Tudtad?

 Afrika legújabb állama a Dél-Szudáni Köztársaság, amely 2011-ben népszavazás* után nyerte el függetlenségét a Szudáni Köztársaságtól.

Egyenlitő

Atlanti-óceá n

n

A frika tájegysége i

Észak-Afrika

Nyugat-Afrika

Közép-Afrika

Kelet-Afrika

Dél-Afrika

1. ábra Afrika politikai térképe és régiói

Oranje

Terület szerint Afrikában vannak nagyon nagy államok, mint például a Kongói Demokratikus Köztársaság, Algéria, Líbia, de vannak nagyon kis területű országok vagy szigetországok is, mint Szenegál, Ghána, Benin, Lesotho stb. A népesség szerint nagy különbségek vannak az afrikai országok között. Egyes államok sűrűn la kottak (Nigéria, Etiópia, Egyiptom, egyenként több mint 100 millió lakossal), míg mások nagyon ritkán lakottak (Dzsibuti, Comore-szigetek, Zöld-foki szigetek, egyenként kevesebb mint 1 millió lakossal).

Az államforma szerint az afrikai országok elnöki köztársaságok (Szudán, Csád, Tanzánia stb.), félelnöki köz társaságok (Tunézia, Egyiptom, Kongói Demokratikus Köztársaság, Namíbia stb.), parlamenti köztársaságok (Etiópia, Szomália), alkotmányos monarchiák (Marokkó, Lesotho) és egypárti államok (Eritrea). Van egy szövet ségi állam is – a Nigériai Szövetségi Köztársaság, amely 36 államból, valamint a szövetségi főváros területéből áll, amely önmagában nem állam, és közvetlenül a szövetségi kormány igazgatja. Az államok kontinensen való földrajzi elhelyezkedése alapján Afrikát öt tájegységre osztották (1. ábra): Észak Afrika, Nyugat Afrika, Közép Afrika, Kelet Afrika és Dél Afrika. Nyugat-Afrika, Közép-Afrika, Kelet-Afrika és Dél-Afrika egy szubszaharai Afrika nevű régiót is alkot, amely a Szaharától délre fekvő államokat vagy régiókat foglalja magába.

Az afrikai városok általában kicsik. A legtöbb város a Guineai-öböl körüli tengerparti területeken és az Afrikai-hasadéktól nyugatra található. Kevés afrikai városnak van 1 millió lakosnál több lakosa. Néhány kivételtől eltekintve (Casablanca, Alexandria, Alexandria, Port Elisabeth Lagos, Kano stb.) az 1 millió lakosnál nagyobb városok államok fővárosai (Kairó, Kinshasa stb.).

Az afrikai városok építészetileg nagyon heterogének, tükrözik a kontinens kulturális sokszínűségét. Az egyes országok múltjától függően a városok megjelenése európai (a korábbi gyarmatokon a britek, franciák vagy portugálok által befolyásolt építészet), amerikai (magas, modern épületekkel, széles sugárutakkal és merőleges utcákkal, nagyvárosok – 2. ábra) vagy arab (keskeny utcákkal, kis belső udvarral rendelkező épületekkel, lapos tetőkkel – 3. ábra, Maghreb-országok városai*). Más városok hagyományosabb megjelenésűek, különösen a kelet- és dél-afrikai kisvárosok (4. ábra).

Geodex

Népszavazás – egy állam polgáraival való közvetlen konzultáció folyamata;

Maghreb – az arab geográfusok és történészek által a középkorban az északnyugat-afrikai régiónak adott elnevezés, amely az arab gharaba („LENYUGSZIK”) szóból származik.

Fedezd fel!

Alkalmazd!

 Az afrikai kontinensen a kisvárosok dominálnak. Beszéljétek meg társaitokkal, és határozzatok meg két okot!

 Keressetek információt az internetről vagy enciklopédiákból, és nevezzétek meg a Maghrebhez tartozó államokat!

 A politikai térkép segítségével keress öt afrikai szigetállamot, és nevezd meg a fővárosukat!

 A tanároddal keressétek fel a https://worldpopulationreview.com/ weboldalt, és találd meg az öt legnépesebb afrikai országot és várost!

 Írd át a következő táblázatot a füzetedbe, és töltsd ki az egyes afrikai régiókhoz tartozó államokkal! Használjátok Afrika politikai térképét és Afrika régióinak térképét (1. ábra)!

régió Észak-Afrika Nyugat-Afrika Közép-Afrika Kelet-Afrika Dél-Afrika államok

4. ábra Asmara városa, Eritrea

3. ábra Fes városa, Marokkó

2. ábra Maputo városa, Mozambik

6. Esettanulmányok: Afrika jelenkori problémái. Szahara. Egyes afrikai államok földrajzi jellemzése

1. Afrika jelenlegi problémái

A mai Afrika összetett és sokféle problémával szembesül, ideértve a környezeti problémákat, a polgári és katonai konfliktusokat, az egészségügyet és az éhezést.

A globális éghajlatváltozás módosítja a csapadékviszonyokat, hosszabb száraz időszakokat inkább ritkább, de több csapadékot, olvadó gleccsereket és emelkedő globális óceánszintet, valamint intenzívebb trópusi ciklonokat idéz elő.

Az afrikai konfliktusok egy része etnikai eredetű (Dél-Szudán, Etiópia stb.), más része határvitákból ered (Szudán és Dél-Szudán) vagy polgárháborúk (Mali, Kongói Demokratikus Köztársaság stb.) miatt alakul ki.

1. ábra A gyermekhalandóság jellemzői Afrikában (történeti és előrejelzett)

A rossz higiéniai körülmények, a szegénység, a tiszta ivóvízhez és gyógyszerekhez való nehézkes hozzáférés miatt az afrikai kontinensen gyakori a fertőző betegségek előfordulása, és magas a halálozási arány, különösen a gyermekek körében (1. ábra).

Forrés: https://www.macrotrends.net/countries/AFR/africa/infant-mortality-rate

A környezeti problémák és a konfliktusok miatt sok afrikai elhagyja otthonát, és más régiókba utazik (országhatárokon belül vagy kívül), hogy menedéket keressen (2. ábra). 2050-ben várhatóan 113 millió afrikai hagyja el otthonát az éghajlati problémák miatt, míg a konfliktusok miatt 2023-ban több mint 40 millió afrikai menekült el.

Az éhezés az afrikai kontinens legnagyobb problémái közé tartozik. 2023-ban 149 millió embernek (a kontinens lakosságának 10 százalékának) kellet súlyos élelmiszerhiánnyal küzdenie (3. ábra). A leginkább érintett országok a következők: Etiópia, Szomália, Kenya és Nigéria. Az okok többrétűek: folyamatos népességnövekedés, éghajlatváltozás (fokozódó aszályok – 4. ábra – és záporok, emelkedő hőmérséklet) és konfliktusok. Becslések szerint a mintegy 150 millió éhező ember 82%-a konfliktusövezetekben él.

Gyerekhalandóság

Afrika Világviszonylatban

4. ábra Az éghajlatváltozás hatásai

3. ábra Vízre várakozó emberek

2. ábra Nigériai menekülttábor

Alkalmazd!

 Elemezd a térképeket (5 6. ábra), és válaszolj a következő kérdésekre:

a. Melyik régiókat érintik a csapadékviszonyok változásai?

b. Melyik régiók vannak fokozottan kitéve az elsivatagosodás veszélyének? Beszéld meg osztálytársaiddal!

c. Mit gondolsz, milyen következményekkel jár az óceánok vízszintjének emelkedése a part menti területekre?

d. A globális éghajlatváltozás milyen más következményeit tudod azonosítani a térképen? Melyik régiók érintettek?

e. Nevezz meg öt olyan országot, ahol konfliktusok vannak!

f. Sorolj fel három olyan országot, ahol a lakóhelyüket elhagyni kényszerült lakosság aránya meghaladja a 20%-ot!

g. Nevezz meg három olyan országot, ahol az éhezés magas, és három olyan országot, ahol az éhezés alacsony.

h. Használd a két térképet az éhezés két okának azonosítására!

Portfólió

 Válassz egyet a leckében bemutatott témák közül, és készíts egy legfeljebb egyoldalas földrajzi szöveget a választott témáról! Nézz dokumentumfilmeket Afrikáról, és keress a témával kapcsolatos információkat az interneten!

Többet akarok tudni!

A globális éhínségindex egy olyan mutató, amely az éhezés intenzitását méri egy olyan képlet alapján, amely figyelembe veszi: az alultáplált népesség arányát, az 5 év alatti, alkatilag elégtelenül fejlett gyermekek arányát és a csecsemőhalandóságot. Ez a mutató alkalmas az időbeli változások elemzésére, de a régiók közötti összehasonlításra is. Látogassátok meg a hivatalos honlapot: https://www.globalhungerindex.org/.

ciklonok megnövekedett gyakoriság/intenzitás

Földközi-tenger

mezőgazdasági tevékenységek negatív hatása az óceánok megnövekedett vízszintjének városokra gyakorolt hatása

a hegyi gleccserek olvadása

az éghajlatváltozás által érintett területek

a tengerszint emelekedése által érintett partok

az elsivatagosodás veszélye

a megnövekedett csapadékmennyiség által veszélyeztetett területek a csökkenő csapadékmennyiség által érintett területek

alacsony népsűrűség átlagos népsűrűség magas népsűrűség

ATLANTI-ÓCEÁN

5. ábra A globális éghajlatváltozás következményei Afrikában

Éhinség mutató:

alacsony mérsékelt magas aggasztó nincsenek adatok kon iktusban lévő államok menekültek a teljes összlakossághoz viszonyítva ( % )

6. ábra Az éhezés súlyossága és a konfliktus sújtotta országok (2023)

város

Kairó

Egyenlitő

Ráktéritő

Baktéritő

INDIAI-ÓCEÁN

2. Szahara

A Szahara a Föld legnagyobb sivataga, amely az afrikai kontinens egyharmadát foglalja el. A Szahara domborzatát tekintve igen változatos, szigetszerű hegységekkel (Ahaggar, Air, Tibesti stb.), mélyedé sekkel (Bodele) és számos sivatagra jellemző domborzati formával: erg ek (akár 300 méter magas dűnefelületek), reg ek (sziklamezők), hamadák (vízszintes sziklás felszínek, amelyekről a szél homokot elfújta) és vádik (száraz völgyek). Bár a Szaharában szinte nincs víz, a homokdűnék között kisebb tavak alakultak ki, ahol a talajvíz a forrásokon keresztül a felszín közelébe jut, és amelyek körül oázisok alakultak ki (pl. az Ounianga-tavak – 1. ábra).

A Szahara nagyon gyéren lakott (kb. 2,5 millió lakos), és kiterjedt régiókban a népsűrűség nagyon alacsony (kevesebb mint 5 lakos/ km²). Bár gazdag altalajkincsekben (kőolaj és földgáz, szén, vas, mangán és színesfém ásványok), a zord környezeti feltételek miatt a gazdasági tevékenységek igen alacsonyak. A mezőgazdaságot az oázisokban folytatják. A Szaharát modern autópályák hálózata szeli át, amelyek lehetővé teszik a belső területek legeldugottabb közösségeinek megközelítését.

ESETTANULMÁNY • A SIVATAG KÉK NÉPE

A tuaregek a Szahara lakóiként ismert, nomád* berber népcsoport, amely hagyományosan állattenyésztéssel foglalkozik. Ma a Szahara nyugati részén egy hatalmas területet népesítenek be, sokan közülük ma már inkább helyhezkötött életmódot folytatnak. A nomád tuaregek különböző anyagokból készült sátrakban élnek, a helyhezkötött tuaregek pedig földházakban.

A beszélt nyelv a tuareg, a vallás pedig az iszlám, berber, többistenhitű hatásokkal. A tuareg társadalom hagyományosan rétegzett, kasztokra (kézművesek, zenészek, földművesek stb.) és klánokra tagolódik.

Hagyományos öltözetük  (2. ábra) széles köntösből és kék színű turbánból áll. Bár ma már sokféle színt viselnek, a kék a kedvenc színük. E szín előnyben részesítése miatt nevezik őket „kék embereknek”. A viseletük legemblematikusabb eleme a tagelmust, a fátyolos turbán. A muszlim vallással ellentétben ezt nem a nőkre, hanem a férfiakra kényszerítik. A viselője védelmére amuletteket és a Koránból származó verseket aggatnak rá.

Ma a tuaregek földműveléssel, nomád szarvasmarha tenyésztéssel, kovácsmesterséggel és karavánhajtással (turizmus és kereskedelem) foglalkoznak, először ökröket, majd lovakat és végül tevéket használnak.

Alkalmazd!

 A II. fejezet térképeinek felhasználásával jellemezd a Szahara éghajlati viszonyait, vízrajzát és növényzetét!

ábra Tuareg népviseletben

nomád – olyan személy vagy népesség, aki állandóan mozgásban van, nem telepszik le egy helyen. Geodex

2.

1. ábra Ounianga tavak

3. Egyiptomi Arab Köztársaság

Az Egyiptomi Arab Köztársaság Észak-Afrikában található, a Földközi-tengerrel és a Vörös-tengerrel határos. A domborzatot nagyrészt a Szahara-sivatag (a Nílustól nyugatra a Líbiai-sivatag és a Nílustól keletre a Keleti-sivatag) alkotja, de hegyek is találhatók (a Vörös-tenger felé) – 1. ábra. Az éghajlat és a növényzet az ország északi részén mediterrán, az ország többi részén pedig trópusi-száraz sivatagi jellegű. Egyiptomot délről észak felé a Nílus szeli át, amely egy deltán keresztül az ország területén ömlik a Földközi-tengerbe. A Níluson épült az Asszuáni-gát a vízenergia hasznosítására.

A népesség igen nagy, az átlagos népsűrűség 100 fő/ km2 körüli. Egyiptom lakosságának mintegy 98%-a a Nílus völgyében és deltájában él, ahol a népsűrűség meghaladja az 1200 fő/km2 értéket. Vallási szempontból a muszlimok és a keresztények (koptok) vannak túlsúlyban.

A főváros Kairó (7,7 millió lakos) mellett Egyiptomnak két másik, 1 millió lakosnál nagyobb városa van: Alexandria (3,8 millió) és Gíza (2,4 millió).

Egyiptom kőolaj- (északon), vasérc, természetes foszfát- és sókészletekkel rendelkezik. Ipar: gépgyártás, vas- és színesfémkohászat, kőolajfeldolgozás és textilipar (pamut és természetes selyem). Öntözött mezőgazdasági területekkel rendelkezik, ahol gyapotot, cukornádat és rizst, valamint citrusféléket és datolyát (északon) termmesztenek. Gazdasági szempontból különösen fontos a Szuezi csatorna, amely összeköti a Földközi-tengert és az Indiai-óceánt.

Földközi-tenger

Suez Port Szaid

Alexandria Giza Kairó Vörös-tenge r Szuezi-csatornaSínai-félsziget Szuezi-öböl

Asszuáni-gát

Nasszer-to

1. ábra Egyiptom fizikai földrajzi térképe

Fővárosa: Kairó

Területe: 997 739 km²

Népességszám: 113,9 millió lakos (2024)

Hivatalos nyelv: arab

Kormányzási forma: parlamentáris köztársaság

Egyiptomban van az alexandriai kikötő és a kairói repülőtér. A turizmus intenzív, a tengerparti és a kulturális turizmus egyaránt jelen van, a legnépszerűbb látnivalók a Szfinx és a gízai piramisok, a Királyok völgye, Kairó városa, valamint Abu Szimbel és Luxor templomai.

Alkalmazd!

1. Az iskolai atlasz segítségével azonosítsd és nevezd meg az Egyiptomi Arab Köztársaság szomszédait!

2. Magyarázd meg, miért él Egyiptom lakosságának 98%-a a Nílus völgyében és deltájában!

3. A mellékelt grafikon Egyiptom turistaforgalmát szemlélteti 2009-2023 között. Azonosítsd a grafikonon:

a. azt az évet, amelyben a legtöbb turista érkezett;

b. azt az évet, amikor a legkevesebb turista érkezett;

c. azt az időszakot, amikor a turisták száma a legnagyobb mértékben csökkent!

Forrás: https://data.worldbank.org/indicator/ST.INT.ARVL

4. Tanzániai Egyesült Köztársaság

A Tanzániai Egyesült Köztársaság Kelet-Afrikában található, az Indiai-óceánnal határos (1. ábra). Tanzánia domborzata magas (átlagos tengerszint feletti magassága 900 méter), nyugatról kelet felé lejt. Északkeleten a Kilimandzsáró-hegység, délen pedig a Livingstone-hegység található. Északon kiterjedt vulkáni kráterek (Ngorongoro) és vulkánok (Meru, Kilimandzsáró) találhatók. Az Indiai-óceán felé egy tengerparti síkság húzódik, a parthoz közel pedig korallszigetek (Zanzibár, Pemba) találhatók. Az óceán felé az éghajlat trópusi-nedves, 1500 mm/év csapadékkal és 20°C feletti hőmérséklettel, míg az Afrikai-hasadék felé a magashegységekre jellemző éghajlat jellemző, bőségesebb csapadékkal és 10 és 20°C közötti hőmérséklettel, amely a nagyobb magasságokban alacsonyabb. A legfontosabb folyóvizek a Pangani és a Kalambo (a névadó vízeséssel), itt találhatóak a a Viktória-tó és a Tanganyika-tó.

Jellemző növényzete a szavanna (akácia- és baobabfákkal), de vannak trópusi esőerdők (keleten) és magas hegyvidéki területek is, ahol a növényzet szintekbe rendeződik a magasság függvényében. Az ország egynegyedét nemzeti parkok és természet védelmi területek (Serengeti, Ngorongoro) borítják, amelyekben a növényzet mellett az elefántokat, krokodilokat, oroszlánokat, antilopokat, orrszarvúakat és a madarakat is védik.

A népesség Zanzibár és Pemba szigeteire (több mint 250 fő/km2) és Dar-es-Salaamra (1000 fő/km2) koncentrálódik, délen és nyugaton sokkal kevesebb a népesség (kevesebb mint 10 fő/km2). A Tanzániai Egyesült Köztársaságban több mint 130 etnikai csoport él (sukumu, maszáj, lio, gogo stb.).

A legnagyobb város Dar-es-Salaam (korábbi főváros – 2,7 millió lakos), a többi kisebb város: Mwanza (437 ezer fő), Zanzibár (404 ezer fő), Arusha (341 ezer fő), Dodoma (181 ezer fő).

Tanzánia fejletlen ország, a lakosság nagy része élelmezési gondokkal küzd, és nehezen jut ivóvízhez. A fő gazdasági tevékenység a mezőgazdaság. A közlekedéstípusok közül a közúti közlekedés a jellemző Kikötőkkel (Dar-es-Salaam) és négy repülőtérrel rendelkezik. A fő turisztikai célpontok a Serengeti Nemzeti Park (szafari), Arusha (Kilimandzsáró Nemzeti Park), Ngorongoro (a legnagyobb vulkáni kaldera), valamint Zanzibár és Dar-es-Salaam város.

Szerengetihátság

Livingstonehegység Kilimanjaro

Zanzibar

Pembaszigete

Zanzibárszigete

Dar- es-Salaam Rukva-tó

1. ábra Tanzánia fizikai földrajzi térképe

Főváros: Dodoma

Terület: 945 203 km²

Népesség: 68,7 millió lakos (2024)

Hivatalos nyelv: szuahéli Államforma: elnöki köztársaság

Alkalmazd!

1. Az iskolai atlasz segítségével azonosítsd és nevezd meg Tanzánia szomszédait!

2. Képzeld el, hogy 5 napos kirándulásra mehetsz Tanzániába! Mit látogatnál meg?

Portfólió

 Alkossatok ötfős csapatokat, válasszatok ki egyegy afrikai régiót, és készítsetek egy plakátot a régióra jellemző képekkel a domborzatról, növényzetről, állatvilágról (beleértve a nemzeti parkokat), és az adott régióban élő emberekről! Nevezzetek meg olyan országokat is, amelyek az adott régióhoz tartoznak! Szervezzetek kiállítást az iskolában Afrika sokszínűsége témában, ahol a plakátokat kiállíthatjátok!

főváros város

Viktória-tó

Tanganyika-tó

Malawi-t ó

INDIAI-ÓCEÁN

Pangani

Ruaha Ruvuma

Dodoma

Mwanza Arusha

ISMÉTLÉS ÉS ÖNÉRTÉKELÉS

I Másold be a kijelentéseket a füzetedbe, és töltsd ki a helyes információkkal!

1. Az Atlasz-hegység kialakulási módja … .

2. A világ legnagyobb sivataga a … .

3. A … egy afrikai szavannai növényfaj.

4. Egyiptom fővárosa … .

5. Az ausztronéziaiak Afrika … részén élnek.

II Írd be a helyes választ a füzetedbe a következő minta szerint: 1–c.!

1. Az egyenlítői éghajlat elterjedése:

a. Szahara sivatagban;

b. Észak-Afrika;

c. Kongó folyó medencéje;

d. Dél-Afrika.

2. A Maghreb-terület lakói a:

a. arab-berber népesség; b. pigmeusok;

c. nilotikus feketék; d. bushmanok.

3. A lemúr egy endémikus faj, amelynek elterjedése:

a. Comore-szigeteken; b. Egyenlítői esőerdőkben; c. Madagaszkár szigetén; d. Szahara sivatagban.

4. Afrika legújabb állama:

a. Dél-Szudán; c. Egyiptom; b. Eritrea; d. Lesotho.

Egyenlitő Guineai-öböl

III Készítsetek egy legfeljebb fél oldalas földrajzi szöveget Afrikáról a következő kifejezések használatával: magas domborzat, fennsíkok, Szahara, vulkánok, Afrikai hasadék, Namíb, tektonikus tavak, Szenegáli síkság, mélyedés, Atlasz hegység.

IV Kövesd a fenti térképet, majd nevezd meg:

a. Az 1–5 számmal jelölt domborzati egységeket.

b. Az a-tól c-ig jelölt folyókat.

c. A d és e jelű tavakat.

d. Az A betűvel jelölt terület éghajlatát.

e. A B betűvel jelölt terület növényzettípusát.

f. Három államot amelyek az A betűvel jelölt régióban találhatók.

V Nevezz meg két jelenlegi afrikai problémát! Adj meg egy okot és egy lehetséges megoldást.

ÉRTÉKELÉS I. feladat II. feladat III. feladat IV. feladat V. feladat

Hivatalból jár: 10 pont

Maximális pontszám: 100 pont

INDIAI-ÓCEÁN

Ráktéritő

Baktéritő

ATLANTI-ÓCEÁN

III. FEJEZET

ÉSZAK- ÉS DÉL-AMERIKA

1. Földrajzi helyzet

2. Domborzat – általános jellemzők. A Kordillerák –Andok hegységrendszer

3. Vízrajz – általános jellemzők. Folyók és tavak

4. Éghajlati és biogeográfiai különbségek

5. Az emberi sokszínűség elemei (etnikai, nyelvi, vallási és kulturális)

6. Politikai térkép és az államok közötti területi ellentétek

7. A városi agglomeráció formái

8. Regionális gazdasági különbségek

9. Esettanulmányok: Egyes államok földrajzi sajátosságai (egyéni választás szerint)

◗ ISMÉTLÉS ÉS ÖNÉRTÉKELÉS

1. Földrajzi helyzet

Észak-Amerika (a harmadik legnagyobb kontinens) és Dél-Amerika (a negyedik legnagyobb kontinens) egy kontinentális tömböt alkot, amelyet egy keskeny földdarab (a Tehuantepec-szoros) köt össze. Az amerikai kontinentális tömb teljes egészében a nyugati féltekén fekszik, és átszelik a legfontosabb szélességi körök.

Magassági szempontból Észak-Amerika 6190 m-től (Denali-hegycsúcs, Alaszka) –85 m-ig (Halál-völgy, Kalifornia), Dél-Amerika pedig 6959 m-től (Aconcagua-hegycsúcs, Argentína) –105 m-ig (Laguna del Carbon, Argentína) terjed.

Észak-Amerika partvonalai – különösen északon – erősen tagoltak ez az évezredek során a jégtakarók által kialakított partoknak köszönhető. Itt található: az Alaszkai-félsziget és az Alaszkai-öböl, a Labrador-félsziget, amely a Hudson-öböllel határos (a kontinens északi részén a legnagyobb), a Szent Lőrincöböl, a Fundy-öböl, a kanadai sarkvidéki szigetvilág és Grönland. A Bering-szoros választja el Észak-Amerikát Ázsiától. Dél-Amerika partjai kevésbé tagoltak, mint az észak-amerikai kontinensé, mivel nincsenek nagy félszigetek. Van azonban sok kisebb öböl: a Venezuelai-öböl, a Kolumbiai-öböl, az Arica-öböl és a San Matias-öböl. A kontinens déli részén található a legtöbb sziget, amelyek meglehetősen kicsik.

A legnagyobbak közé tartoznak a Galápagos-szigetek (nyugaton), a Tűzföld-szigetcsoport és a Falkland-szigetek (délen), míg délen a Magellán-szoros, amely elválasztja a kontinenst a Tűzföld-szigetcsoporttól, és a Drake-szoros, amely elválasztja Dél-Amerikát az Antarktisztól.

Fedezd fel!

A fenti térkép (1. ábra), segítségével keresd meg:

a. az Észak- és Dél-Amerikán áthaladó fő szélességi köröket;

b. a két Amerika szélső pontjait (a kontinensen);

c. a két amerikai kontinens legnagyobb szigeteit és félszigeteit!

Emlékezz!

 Mi az a földszoros?

JEGES-TENGER

Beaufort-tenger

Bering-s zoros

Prince of Wales-fok

Alaszka-félsziget

Alaszkaiöböl

Ellesmere-sziget

Kanadaisarkvidéki szigetcsoport

Victoriasziget

Murchisonszirt

Hudsonöböl

Ban-sziget

Davis-szoros

Grönland

Labradortenger Ba nöböl

Labradorfélsziget

Szt.-Lőrincöböl

Északi sarkkör

St. Charles-fok

Új-Fundland (Terra Nova)

ATLANTI-ÓCEÁN

Hawaii-szigetek

CSENDES-ÓCEÁN

Kaliforniai-félsziget

Punta Cometa

0 500 km

Kaliforniai-öböl

Panama-földszoros a

Tehuantepeci-földszoros

Gallinas-fok

Kolumbiai-öböl

Galapagos-szigetek

Parinas-fok

Florida-félsziget

Mexikói-öböl

a

Arica-öböl

Ráktéritő

Yukatanfélsziget Kuba-sziget Haiti-sziget Karib-tenger

Punta Mariato

Froward-fok

Drake-átjáró

Branco-fok

Baktéritő

Falkland-szigetek

1. ábra Észak- és Dél-Amerika – földrajzi elhelyezkedés

Többet akarok tudni!

 Észak-Amerika déli határa nem egyértelműen meghatározott. Egyes geográfusok úgy vélik, hogy azt a Tehuantepeci földszoros jelképezi. Ez, valamint a Mexikói-öböl, a Karib-tenger és az Atlanti-óceán közötti szigetek alkotják Közép-Amerikát (amely nem önálló kontinens). Más földrajztudósok a Panama-szorost tekintik a két szárazföld közötti határnak. Ez a probléma szintén megmutatkozik a legdélebbi pont (Punta Cometa Mexikóban vagy Punta Mariato Panamában) megállapításában.

Ráktéritő

Egyenlitő

2. Domborzat – általános jellemzők. A Kordillerák – Andok hegységrendszer

A két amerikai kontinens domborzata nagyon változatos, minden hosszanti irányban helyezkedik el. Mindkét amerikai kontinensen megtalálhatók az ősi kontinensek maradványai (Laurázsia – Észak-Amerika és Gondwana – Dél-Amerika), amelyeket pajzsoknak neveznek. Az észak-amerikai kontinensen van a kanadai pajzs (a Hudson-öböl körüli síkság jellegű terület), a dél-amerikai kontinensen pedig a brazil pajzs (ma a Guyanai- és a Brazil-fennsík). Körülöttük a földtörténeti idők során új domborzati formák alakultak ki.

A két pajzstól nyugatra húzódik a bolygó leghosszabb hegységrendszere – a Kordillerák és az Andok hegységrendszere. Északon az Alaszkai-félszigettől mintegy 20 000 kilométer hosszan húzódik délig a Tűzföld-szigetcsoportig. A Kordillerák és az Andok hegységrendszere több tízmillió év alatt, az alpesi orogenézis több szakaszában alakult ki a Csendes-óceáni lemeznek az Amerikai-lemez alá szubdukciója során. A hegységrendszer észak-déli irányban húzódik, és több párhuzamos hegyvonulatból áll.

JEGES-TENGER

hegység Alaszkai-hegység

Beaufort-tenger Hudsonöböl

Alaszkaöböl

Yukon-fennsik

Columbia-fennsik Ozark-fennsik

Hawaii-szigetek

CSENDES-ÓCEÁN

sziget

ábra Észak- és Dél-Amerika főbb domborzati egységei

Észak-Amerikában (1. ábra), a Kordillerákat a tengerparttal párhuzamos külső hegyvonulat alkotja (Alaszkai-hegység, Parti-hegység, Cascade-hegység, Sierra Nevada és Nyugati Sierra Madre hegység) és egy belső hegyvonulat (Sziklás-hegység – 2. ábra és Keleti Sierra Madre hegység). A két hegyvonulat között magas fennsíkok sorakoznak (Yukon-fennsík, Nagy-medence-fennsík, Colorado-fennsík – 3. ábra, Mexikói fennsík).

Dél-Amerikában a Kordillerák hegységét az Andok hegység folytatja (4. ábra), amely keskenyebb, mint a Kordillerák, de szintén több párhuzamos vonulatból áll: a Nyugati Kordillerák (a Csendes-óceán partja felé), a Középső Kordillerák (a kettő között) és a Keleti Kordillerák (a szárazföld belseje). Ahol az Andok hegységei a legszélesebbek, a Nyugati- és a Központi-Kordillerák között fekszik a Bolíviai-fennsík, amely Tibet után a világ második legmagasabb fennsíkja.

Ráktéritő

2. ábra Sziklás-hegység

ábra Grand Canyon (Colorado fennsík)

A Kordillerák nagyon magas, 6000 méter feletti tengerszint feletti magassággal rendelkeznek, mivel fiatal hegységek. Az észak-amerikai Kordillerák legmagasabb csúcsa a Denali vagy McKinley-csúcs (6190 m) az Alaszkai-hegységben, a dél-amerikai Andok legmagasabb csúcsa pedig az Aconcagua-csúcs (6959 m). A nagyon magas hegyvonulatok közül sokakat állandó hó és gleccserek borítanak (pl. Bering, Brooks, Perito Moreno – 5. ábra, Cotopaxi stb.), amelyek glaciális domborzatot alakítanak ki. A Kordiller- Andok hegységrendszer hosszanti vonulatában vonulatában aktív vulkánok találhatóak – Citlaltepetl/Orizaba, Rainier, Popocatépetl – 6. ábra, Szent Heléna (Észak-Amerikában) és Chimborazo, Cotopaxi, Maipo (Dél-Amerikában).

Észak-Amerika keleti partján az Appalache-hegység húzódik. Ezek ősi, lekopott hegyek, amelyek átlagos magassága 900 méter, legnagyobb magasságuk pedig 2037 méter (Mount Mitchell).

A Kordillerák és az Andok hegységrendszerének magas fennsíkjain kívül más fennsíkok is vannak Észak-Amerikában. Így középen található a Préri-fennsík, amely délen a Texas-fennsíkkal, keleten pedig a Missouri és az Ozark-fennsíkkal folytatódik.

Dél-Amerikában (1. ábra) található a Guyanai-fennsík (északon), a Brazil-fennsík (középen, az Atlanti-óceán felé) és a Patagóniai-fennsík (a kontinens déli részén).

A síkságok mindkét kontinensen jelen vannak, és a főbb vízfolyások és a tengerpart mentén húzódnak. A legkiterjedtebb síkságok: a Mississippi-síkság, amely a Mexikói-öböl-síkságban és az Atlanti-óceán parti síkságban folytatódik Észak-Amerikában, valamint az Orinoco-síkság, az Amazonas-síkság és a La Plata-síkság (Dél-Amerikában).

Egyes fennsíkokon a száraz éghajlati viszonyok miatt sivatagok is kialakultak, a legkiterjedtebbek a Chihuahua, Sonora és Mojave sivatagok Észak-Amerikában, valamint az Atacama (7. ábra) Dél-Amerikában.

Alkalmazd!

Az iskolai atlasz segítségével:

1. Keressetek és nevezzetek meg öt 6000 m feletti csúcsot a Kordillerilerák- és az Andok hegységből!

2. Határozzátok meg a lecke szövegében említett fennsíkok magasságát!

3. Keressétek meg a térképen a leckében említett fennsíkokat és a síkságokat!

Portfólió

Tudtad?

 A Colorado-fennsíkon található a Grand Canyon, amelyet a Colorado folyó alakított ki, és amely híres a folyó eróziója által kialakított figyelemre méltó tájról.

 A Halál-völgy, ami a Mojave-sivatag része, az észak-amerikai Kordillerák legalacsonyabb, legszárazabb és legforróbb hegyközi mélyedése.

 Hasonlítsd össze a Kordillerák hegységét az Andok hegységével, és állapíts meg két hasonlóságot és egy különbséget! A hasonlóságok és különbségek vonatkozhatnak a következőkre: kialakulási mód, fejlődés, magasságok, domborzati típusok! Csatold a munkád portfóliódhoz!

5. ábra Perito Moreno-gleccser 6. ábra Popocatepetl-vulkán

7. ábra Atacama-sivatag

3. Vízrajz – általános jellemzők. Folyók

és tavak

Észak- és Dél-Amerika gazdag vízhálózattal rendelkezik (1. ábra), ami az általában nedves éghajlatnak köszönhető, amelynek a magas hegységek jelenléte is kedvez, és amelyekből számos vízfolyás ered.

Észak-Amerika leghosszabb folyója a Mississippi (több mint 3700 km hosszú). Az Itaska- tóból ered, és a Missouri, Ozark, Ohio, Mississippi és a Mexikói-öböl menti síkságokon folyik keresztül. Kiterjedt deltán keresztül a Mexikói-öbölbe ömlik (2. ábra). További fontos Folyamok a Mackenzie, a Yukon, a Columbia, a Colorado, a Szent Lőrinc és a Rio Grande.

Dél-Amerikában az Amazonas (több mint 6400 km hosszú) az a folyam, amelyik a legtöbb szuperlatívusszal rendelkezik: a legnagyobb vízhozamú, a legnagyobb vízgyűjtőjű, a legtöbb mellékfolyó, a legnagyobb mennyiségű szilárd hordalék. Mellékfolyóit a Guyanai-fennsíkról, az Andok hegységből és a Brazil-fennsíkról gyűjti össze, átszeli az egyenlítői esőerdőt, és egy tölcsértorkolaton keresztül ömlik az Atlanti-óceánba. További dél-amerikai folyók a következők: az Orinoco, a Paraná, a Rio Colorado és a São Francisco.

Észak- és Dél-Amerikában számos tó található, természetes és mesterséges. A természetes tavak közé tartoznak a glaciális tavak. Több mint 20 000 évvel ezelőtt az éghajlat lehűlésével az Északi-sarkvidék jégtakarója körülbelül az 50° szélességi körig terjedt. Ezután, körülbelül 10 000 évvel ezelőtt az éghajlat melegedni kezdett, és a jégtakaró elolvadt, számos mélyedést hagyva maga után, ahol az olvadó jégből és a csapadékból származó víz felgyülemlett, és gleccsertavakat hozott létre.

2. ábra Műholdkép a Mississippi-folyó deltájáról

JEGES-TENGER

Ellesmere-sziget

Ba nöböl

Victoriasziget

Beaufort-tenger Hudsonöböl Alaszkaöböl

Athabasca-tó

Manitoba-tó

Winnipeg-tó

Nagy-Tavak

MacKenzieNagy-Medve-tóNagy-Rabszolga-tó ColumbiaColorado RioGrande Mississippi Missouri Arkansas Ohio

CSENDES-ÓCEÁN

Felső-tó Michigan-tó Huron-tó Erie-tó Ontario-tó Szent.-Lőrinc-folyó

Niagara-vízesés

Labradortenger

Maracaibo-tó

Titicaca-tó Poopo-tó

Szt.-Lőrincöböl

Sobradinho-tó Itaipu-tó

Falkland-szigetek

Tűzföld

1. ábra Észak- és Dél-Amerika vízrajza

Többet akarok tudni!

 Egyes geográfusok szerint az Amazonas a világ leghosszabb folyója. A forrást nehéz pontosan meghatározni, ezért a Nílus és az Amazonas „versenyez” ezért a címért.

 Földrajzi atlasz, Google Maps vagy OpenStreetMap segítségével keresd meg Észak- és Dél-Amerika térképén a legfontosabb folyóvizeket. Jelöld meg, hogy honnan erednek, melyik domborzati egységeket szelik át, milyen mellékfolyókat fogadnak, hova ömlenek, és ott milyen típusú torkolatot hoznak létre. Alkalmazd!

Északi sarkkör Baktéritő

Észak-Amerika északi részén a jégtakaró eróziós munkája nyomán kialakult tavak a Hudson-öböl körül körkörösen helyezkednek el, jelezve a jégtakaró kiterjedését. Észak-Amerika legnagyobb tavai a Nagy-tavak, a világ legnagyobb édesvízi tóegyüttese. A legnagyobb tavak ebben a komplexumban a Felső-tó, a Michigan-tó, az Erie-tó, az Ontario-tó és a Huron-tó. Ezek a Szent Lőrinc-folyón keresztül összeköttetésben állnak az Atlanti-óceánnal, így hozzák létre a legnagyobb belvízi hajózási rendszert. Északabbra további glaciális tavak találhatók – Nagy-Medve-tó, Nagy-Rabszolga-tó (Észak-Amerika legmélyebb tava – 614 méter mély), Manitoba-tó stb. A Kordillerák-hegységben, az Andok hegységben és a Patagóniai-fennsíkon is vannak hegyi gleccsertavak. A száraz régiókban természetes sós vizű tavak is vannak – a Nagy Sós-tó a Nagy-medence fennsíkján. Dél-Amerika legnagyobb tava a Maracaibo lagúna. A tektonikus tavak közül a Bolívia és Peru között, az Andok Kordilleráiban, 3812 méteres magasságban fekvő Titicaca-tó a legjelentősebb. Dél-Amerikában számos nagyon sós és sekély tó található, amelyek az éghajlati viszonyoktól függően néha kiszáradnak vagy jelentősen zsugorodnak. A legtöbbjük az Andok hegygerincei között található. Ismertebbek a Salar de Uyuni sósivatagokban található tavak (Poopo-tó, Colorado-tó, Pastos Grandes-tó stb.) – 3. ábra valamint a Salar de Atacama (Chaxa-tó stb.). A Patagóniai-fennsíktól északra is léteznek ilyen erősen sós tavak (Salinas Grandes-tó, Pampa de las Salinas-tó stb.)

Vízgyűjtő tavak főként az észak-amerikai folyókon találhatók: Colorado (Mead-tó, Powell-tó), Missouri, a Mississippi mellékfolyója, és a Rio Grande. Dél-Amerikában a legnagyobb víztározók a Paraná (Itaipu-tó –4. ábra), a São Francisco (Sobradinho-tó) és az Orinoco (Guri-tó) folyókon találhatók.

Észak- és Dél-Amerika területén a világ leglátványosabb vízesései közül több is megtalálható. A kanadai-amerikai határon, az Erie és Ontario tavak között található Niagara-vízesés a világ legnagyobb vízhozamú vízesése (3160 tonna víz másodpercenként). Dél-Amerikában az Iguazú-vízesés (az argentin-brazil határon –5. ábra) és az Angel (Venezuela), a világ legmagasabb vízesése (979 m), határozzák meg a táj képét.

Az észak-amerikai Kordillerák és az Andok magas csúcsain gleccserek találhatók, Grönlandon pedig egy néhol 2000 méter vastagságot elérő jégtakaró, a grönlandi gleccser található.

Többet akarok tudni!

 Dél-Amerika gleccserekkel borított területe körülbelül 25 000 négyzetkilométer, ami fele Észak-Amerika területének. Ha Alaszka glecscserekkel borított területét is hozzáadjuk, akkor Észak-Amerika gleccserekkel borított területe ötször nagyobb lenne. Ha a kanadai sarkvidéki szigetvilág szigeteinek gleccserrel borított területeit is hozzáadjuk, akkor Észak-Amerika teljes gleccserrel borított területe 11-szer nagyobb lenne, mint Dél-Amerika gleccserrel borított területe.

Tudtad?

 Az amerikai-mexikói határt alkotó folyót az amerikai oldalon Rio Grandénak, a mexikói oldalon pedig Rio Bravo del Norte-nak hívják.

 A Titicaca-tó hajózható tó, a világ legmagasabban fekvő tava.

mikromélyedés  – a földkéregben víz vagy jég által okozott erózió által kialakított kis mélyedés. Geodex

3. ábra Salar de Uyuni

4. ábra Itaipu-tó és gát

5. ábra Iguazú-vízesés

4. Éghajlati és biogeográfiai különbségek

Földrajzi helyzetének és a hosszúsági köröket követő elhelyezkedésének köszönhetően az amerikai kontinens minden éghajlati típusnak és szinte minden biogeográfiai övezetnek otthont ad.

A fent említett két éghajlati tényezőn kívül az amerikai kontinens éghajlatát az óceáni áramlatok (meleg és hideg), valamint a domborzati formák elhelyezkedése és magassága is befolyásolja.

Mivel a magasabb domborzati formák Amerika keleti és nyugati részén, az alacsonyabbak pedig a közepén helyezkednek el, a sarkvidékekről hideg légtömegek hatolnak be mélyen Észak-Amerika (sarkvidéki légtömegek) és Dél-Amerika (antarktiszi légtömegek) középső területeire. Ez télen hideghullámokat és intenzív hideg szeleket eredményez.

A tornádók is nagy gyakorisággal fordulnak elő Észak-Amerikában (2. ábra), évente rendszeresen, márciustól júniusig. Leggyakrabban az USA középső részén, a Colorado-fennsíkon és a Texas-fennsíkon fordulnak elő („Tornádó folyosó”).

Észak-Amerikában gyakran fordulnak elő erős hurrikánok (3. ábra) amelyek jelentős károkat okoznak.

Az éghajlati típusok (1. ábra) Amerikában a következők:

a. Egyenlítői – Dél-Amerika Amazonas-medencéjében;

b. szubekvatoriális – az Amazonas-medencétől délre (a Brazil-fennsíkon) és északra (a Guyana-fennsíkon);

c. száraz-trópusi – a sivatagi régiókban;

d. szubtrópusi – a Kaliforniai-félsziget északi részén, a Mexikói-öböl környékén, a Brazil-fennsík déli részén;

e. mérsékelt-óceáni – a Parti-hegységben; f. mérsékelt kontinentális – a Mississippi-síkságon és az Appalache-hegységben;

g. mérsékelten kontinentális száraz és félszáraz – az észak-amerikai Kordillerák közötti fennsíkok területén, a Préri-fennsíkon, a La Plata-síkságon és a Patagóniai-fennsíkon;

JEGES-TENGER

Alaszkaöböl

CSENDES-ÓCEÁN

Éghajlati tipusok:

Egyenlitői

Szubekvatoriális

Szubtrópusok

Mediterrán

Száraz trópusi

Mérsékelt szárazföldi

Mérsékelt sivatagi, félsivatagi

Hideg mérsékelt

Mérsékelt óceáni

Sarkköri

Sarkvidéki

Magashegységi ( emeletes )

Mexikói-öböl

Karib-tenger

Labradortenger

terület

1000 km 0

1. ábra Észak- és Dél-Amerika éghajlati típusai

Többet akarok tudni!

 A leghíresebb hurrikán az általa okozott pusztítás miatt a Katrina hurrikán volt 2005 augusztusában. New Orleans városában soha nem látott áradásokat okozott, a város 80 százalékát elöntötte a víz. A Katrina összesen 1500 emberéletet követelt.

2. ábra Tornádó

3. ábra Hurrikánképződés az Atlanti-óceán fölött

Ráktéritő

Egyenlitő

Északi sarkkör

Baktéritő

hurrikánok és tornádók által érintett

h. Mérsékelt kontinentális hideg   – Észak-Amerika északi részén, a Kordillerák és az Atlanti-óceán partvidéke között, a Hudson-öböltől délre; i. Sarkköri – Észak-Amerika északi részén; j. Sarkvidéki – a legmagasabb szélességi körökön; k. A magashegyi éghajlat – a Kordillerákon és az Andokban.

A hosszúsági kiterjedésnek köszönhetően Északés Dél-Amerikában a növényzet minden típusa megtalálható. Így a biogeográfiai övezetek (4. ábra) a következők:

a. Az egyenlítői esőerdő, más néven selva az Amazonas vízgyűjtőjén terül el. Ez egy magas, többszintes, örökzöld erdő, ahol a mahagóni, a kaucsukfa, a brazil dió, az acai-pálma és az orchidea nő. Az állatok közül kiemelkednek a ragadozók – jaguárok, anakondák, angolnák, piranhák. A nedves trópusi esőerdők nagyon hasonlítanak az egyenlítői esőerdőkhöz, de fajgazdagságuk és egyedszámuk alacsonyabb.

b. A szavannák Dél-Amerikában fordulnak elő, az éghajlati viszonyok és az itt élő fajok alapján különböztethetők meg. Így létezik nedves szavanna (esős évszakban elárasztott), amelyet llanosnak neveznek a Guyanai-fennsíkon és camposnak a Brazil-fennsíkon; száraz szavanna (szárazsághoz alkalmazkodott rövid fűfélékkel) és kaktuszfajokkal kevert, szárazsághoz alkalmazkodott erdőkkel tarkított szavanna, amelyet caatingának neveznek (5. ábra), a Brazil-fennsíkon és chaco a dél-amerikai kontinens déli részén. A chacon és a caatingan élő fák akár 30 méter magasra is megnőhetnek, és számos endémikus fajnak adnak otthont.

c. Trópusi félsivatagok és sivatagok. Chihuahua- és Sonora-sivatagok, Atacama-sivatag), mérsékelt égövi félsivatagok és sivatagok (a Nagy-medencei fennsíkon, a Patagóniai-fennsíkon) és hideg sivatagok (a Kordillerák-Andok hegyrendszer magas, belföldi fennsíkjain).

d. A mangrove erdők a meleg partvidékeken fejlődnek ki. Atlanti-óceán és a Csendes-óceán partvidékén.

5. ábra Caatinga

ESETTANULMÁNY • AZ ATACAMA SIVATAG KIALAKULÁSA

A rendkívül alacsony csapadékmennyiség az Andok hegység közelségének köszönhető (keleten), ami a nedves légtömegek (csapadék formájában történő) kicsapódását okozza, mielőtt azok odaérnek, így azok szárazzá válnak, mire átvonulnak az Atacama régió fölött. Másrészt a hideg Perui-áramlat miatt a Csendes-óceán felszíne hidegebb, és nem engedi a párolgást, így az óceán felől az Atacama felé tartó légtömegek mindig szárazak.

JEGES-TENGER

Labradortenger

CSENDES-ÓCEÁN

Növényzeti övezetek:

Egyenlitői és nedves trópusi erdők

Szavanna

Sivatag és félsivatag

Szubtrópusi

örökzöld erdők

Mediterrán növényzet

Sztyepp

Lombhullató erdők

Fenyőerdők

Tundra

Jégtakaró

Hegyvidéki növényzet

Mangrove erdők

Karib-tenger

ATLANTI-ÓCEÁN

4. ábra Észak- és Dél-Amerika biogeográfiai övezetei

 Az iskolai atlasz segítségével rajzolj egy képzeletbeli vonalat az Alaszkai-félsziget és Florida-félsziget között. Nevezd meg a biogeográfiai övezeteket amelyeket a képzeletbeli vonal mentén találhatók, és írd le ezeknek a területeknek két jellemzőjét! Alkalmazd!

Mexikói-öböl

Alaszkaöböl

Ráktéritő

Egyenlitő

Északi sarkkör

Baktéritő

e. Nedves szubtrópusi erdők előfordulnak az Atlanti-óceán mentén a Parti-síkságon, a Floridai-félszigeten és az Andoktól keletre a déli szélesség 20° és 35° között. Olyan fajokból állnak, mint a tölgy, a fenyő, a pálma és a tulipánfa.

f. Mediterrán növényzet található Kaliforniai-félsziget északi részén (úgynevezett chaparral) és Peru csendes-óceáni partvidékén, a déli szélesség 30° és 42° között (úgynevezett mattoral). Tüskés cserjékből és szárazsághoz alkalmazkodott fűfélékből áll, a leveleken viaszos bevonattal.

g. A sztyeppék széles körben elterjedtek Észak-Amerika középső részén, ahol prérinek nevezik, és Dél-Amerikában (Patagóniai-fennsík), ahol pampáknak nevezik. Mindkettő a csapadéktól függően alacsonyabb (20-50 cm) vagy magasabb (akár 1,5 m) füvekből áll. Jellemző növényei a bölényfű, a parlagi ecsetpázsit, és a prérik jellegzetes állatai a ma már tömegesen megfogyatkozott növényevő csordák (bölény, villásszarvú antilop) és a prérikutyák voltak. A pampákon a fűfélék a szárazsághoz alkalmazkodtak (pampafű), az itt élő állatok pedig a pampaszarvas és az argentin teknősbéka. Az Andok hegységben a magas fennsíkokon a puna nevű hideg sztyeppei növényzet található.

h. Lombhullató erdők találhatók az amerikai kontinens nyugati partvidékén. Fehér tölgy, vörös tölgy, fekete tölgy, juhar, nyír, dió, valamint tulipánfa és lápi ciprus jellemző. A sajátos éghajlati viszonyok miatt (nagyon magas, 800-3000 mm/év csapadékmennyiség és nagyon sűrű köd) Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékének egyes területein vegyes erdők alakultak ki, amelyekben mamutfenyő (6. ábra), tsuga (7. ábra) és tuja (8. ábra). található. Dél-Amerikában a lombos erdők közé tartozik a déli bükk, a majomfa és a patagóniai ciprus.

i. Észak-Amerikában a tűlevelű erdők a legkiterjedtebbek. Jellemző fajok a Douglas-fenyő, a fehérfenyő, a feketefenyő, a vörösfenyő, az állatvilágban pedig a kanadai hiúz, a sarki nyúl, az amerikai repülő mókus. j. Tundra csak Észak-Amerika északi részén fordul elő. Füves növényzetből és törpecserjékből (fűz, nyír) áll. k. A magashegységek növényzete, magasság szerint váltakozó lombhullató, vegyes, tűlevelű, szubalpin (alpesi tundrával) és alpesi legelőkből áll (csak mohákkal és zuzmókkal).

Az amerikai kontinensen számos nemzeti park található, amelyek növényfajokat, állatokat (grizzly medve – 9. ábra) vagy különleges tájakat védenek. A legismertebb nemzeti parkok közé tartoznak: a Colorado folyó Grand Canyonja, Yellowstone, Everglades, Yosemite, Torres del Paine, Iguazú, Serra do Itajaí, Tierra del Fuego és Nahuel Huapi.

6. ábra Mamutfenyő 7. ábra Kanadai hemlokfenyő 8. ábra Tuja 9. ábra Grizzly medve

 Az internet, enciklopédiák és földrajzi folyóiratok segítségével tájékozódj az Amazonas esőerdőben az elmúlt 50 évben bekövetkezett változásokról! Határozz meg három okot, amiért ez a világ egyik legjobban kiaknázott erdeje, és ennek két negatív hatását! Javasolj két olyan intézkedést, amelyekkel csökkenthető lenne a kitermelés! Nyomozás

 A világ legnagyobb fája a „Sherman tábornok“, egy 2200 éves mamutfenyő (83,8 méter magas és 11 méter átmérőjű). Tudtad?

 Az indián nyelvben a caatinga jelentése „fehér erdő”. A száraz évszakban a növényzet elveszíti leveleit, és fehér színű kéreg kerül elő.

5. Az emberi sokszínűség elemei (etnikai, nyelvi, vallási és kulturális)

A két kontinensen egyenlőtlenül eloszló össznépesség meghaladja az 1 milliárd főt, amelynek 58%-a Észak-Amerikában, 42%-a pedig Dél-Amerikában él. Az európaiak megérkezése előtt az amerikai kontinens számos őslakos civilizáció* bölcsője volt, amelyeket általánosságban prekolumbiai civilizációknak neveztek, és amelyek a következő civilizációkból álltak: aztékok (Mexikóban), maják (Közép-Amerikában) és inkák (az Andokban, a fennsíkokon). Fejlettek voltak, rendelkeztek csillagászati, matematikai és építészeti ismeretekkel, monumentális építményeket – piramisokat, palotákat, templomokat – emeltek, amelyek közül sok a mai napig fennmaradt (2. és 3. ábra).

Etnikai szempontból az amerikai kontinensek nagyon összetett struktúrával rendelkeznek, amelyet a kontinens népességének fejlődése határoz meg. Az őslakosok, a prekolumbián népek leszármazottai az indiánok (más néven „rézbőrűek”), akik számos népcsoportot egyesítenek magukban: eszkimók (inuitok), apacsok, sziúk, aztékok, maják, inkák, araukánok stb. Amerika felfedezése után az európaiak gyarmatosították az amerikai kontinenst (hollandok, angolok, franciák, portugálok, spanyolok stb.), csak később érkeztek ide az afrikai népcsoportok (rabszolgák). A 19. és 21. században európai, afrikai és ázsiai kivándorlók érkeztek Amerikába jobb munkalehetőséget keresve vagy tanulni.

E népességek keveredése az idők során erős meszticizálódást (etnikai keveredést) eredményezett.

Az indián népesség ma többségben van néhány közép-amerikai és andoki államban. A legtöbb államban viszont a fehérek vannak többségben és a fekete lakosság a meghatározó a Közép-amerikai szigetállamokban. Vannak olyan államok is, ahol ahol a fehér

2.

JEGES-TENGER

CSENDES-ÓCEÁN

Fő/km²:

5 alatt 5

1. ábra Népsűrűség Észak- és Dél-Amerikában

Alkalmazd!

 Tudva azt, hogy Észak-Amerika 24,71 millió négyzetkilométer, Dél-Amerika pedig 17,84 millió négyzetkilométer, számítsd ki a kontinensek átlagos népsűrűségét a leckében található információk alapján!

 Az 1. ábra, segítségével magyarázd el a magas népsűrűséggel rendelkező területek eloszlását Észak-Amerikában, illetve az alacsony népsűrűségű területek eloszlását Dél-Amerikában!

az

Mexikói-öböl

Karib-tenger

Labradortenger

Alaszkaöböl

Ráktéritő

Egyenlitő

Északi sarkkör

Baktéritő

3. ábra Machu Pichu,

Inka Birodalom ősi fővárosa

ábra Maja romok

és az indián népesség keveredéséből származó mesztic* népesség (Kolumbia és Mexikó) dominál. A fehér és fekete népesség keveredéséből alakult ki a mulatt népesség, az indián és fekete népesség keveredéséből pedig a zambók.

Az Észak- és Dél-Amerikában beszélt nyelvekre nagy hatással volt a történelem. Vannak indián nyelvek, amelyeket az amerikai őslakosok leszármazottai beszélnek, köztük a quechua, amelyet ma az Andok hegység indiánjai beszélnek, és az eszkimó-aleut, amelyet az Észak-Amerika északi részén élő inuitok használnak. Az európai gyarmatosításnak köszönhetően elterjedtek a latin nyelvek: spanyol (Mexikóban, Kolumbiában, Venezuelában, Uruguayban, Peruban stb. beszélik), portugál (Brazília), francia (Kanada), germán nyelvek: angol (Észak-Amerikában), holland (Surinam).

Vallási szempontból a legelterjedtebb vallás Észak-Amerikában a kereszténység. Ez egyesíti a protestantizmust – amely a brit uralom alatt álló régiókban dominált – és a katolicizmust – amely az egykori spanyol, portugál és francia gyarmatokon volt uralkodó. A kereszténységet követi a judaizmus és az iszlám, valamint az ateisták jelentős száma – Kanada és az USA lakosságának csaknem negyede.

Dél-Amerikában a lakosság több mint 90%-a keresztény, Főleg katolikusok, protestánsok és még ortodoxok is. Más vallások közé tartozik a judaizmus és az iszlám.

Az animizmust* olyan országokban gyakorolják, mint Bolívia és Peru, ahol az indián népesség nagy számban él. Az indiánok sajátos rituálék során az ősök, a természet és az állatok szellemeit hívják segítségül.

Tudtad?

 Az indiánokat az Amerikába érkező első európaiak tévesen indiánoknak nevezték, mert azt hitték, hogy Ázsiából származó indiánok. Később, hogy megkülönböztessék a két népet, az Amerikában élő embereket amerikai indiánoknak nevezték.

 Amerikában vannak törzsi parkok, rezervátumok. Ezek hasonlóak a nemzeti parkokhoz, azzal a különbséggel, hogy emberi közösségeket (indián törzseket) védenek. A legnagyobb a Navajo törzsi park.

 A capoeira egyfajta brazil harcművészet, amely úgy néz ki, mint egy tánc, és harctechnikákat kombinál zenével. Afrikából származik. Afrikai rabszolgák hozták Amerikába.

ESETTANULMÁNY • ZENE ÉS TÁNC ÉSZAK- ÉS DÉL-AMERIKÁBAN

A kulturális különbségek közül érdemes megemlíteni a két kontinensen kialakult zenét és táncokat. Észak-Amerikában a Gospel zene az amerikai rabszolga korszak idején jött létre, amikor az afrikai rabszolgáknak megtiltották a szórakozást és a kultúrához való hozzáférést. Ehelyett a Bibliát tanulmányozhatták. Így alakult ki a gospelzene, amely hangjegyekre írt bibliai versekből áll, és amelyet nagy létszámú csoportok énekelnek kórusban.

A 19. században kialakult blues (az USA déli részén) és a jazz (New Orleansban) az afroamerikai zenei kultúra része, míg a reggae (Jamaikában), a pop és a rock a 20. századot meghatározó városi zenei műfajok. A breakdance az 1970-es években jelent meg az Egyesült Államokban és New Yorkban bontakozott ki. Az utcai bandák tagjai táncos „versenyeken” keresztül „oldották meg” konfliktusaikat. A breaktánc megjelenésével egy időben született meg a hip-hop, a house és a rap zene. Ez utóbbit a New Yorkban élő afroamerikai fiatalok hozták létre. Szövegekbe foglalták a problémáikat, majd zenére előadták őket.

Dél-Amerikában Brazília a szambáról ismert, a táncról, amelynek a riói karnevált szentelik, Argentínában pedig igazi tangókultusz van. A latin-amerikai zene (salsa, reggaeton) szintén világszerte ismert és kedvelt. Az indián zene a zene – (dudák és sípok használata) és a vallási rituálék keveréke.

Portfólió

 Szerezz információt az internetről és enciklopédiákból az indián népességről, és készíts egy projektet valamelyikükről! A projekt során hivatkoznod kell arra a területre, ahol az adott indián nép él, a beszélt nyelvre, a vallásra, a szokásaikra és hagyományaikra!

animizmus – primitív vallás, amely magában foglalja a hitet az ősök szellemeibe, a természetbe (tárgyak, jelenségek) és az állatokba; őslakos – egy adott országból vagy régióból származó személy; mesztic – különböző rasszhoz tartozó szülőktől született egyén. Geodex

6. Politikai térkép és az államok közötti területi ellentétek

Észak-Amerikában 23 állam és számos függő terület található (1. ábra), különösen a Karib-tenger térségében. Az észak-amerikai államoknak lehetnek nagyon nagy területű, mint például az Amerikai Egyesült Államoknak és Kanadának, vagy nagyon kicsik, mint Belize, Honduras stb. A népességet tekintve egyes államok nagy népsűrűségűek (USA, Mexikó), mások pedig nagyon gyéren lakottak (Puerto Rico, Bahama-szigetek, Belize). Államformát tekintve az észak-amerikai államok alkotmányos monarchiák (Kanada), elnöki köztársaságok (Egyesült Államok, Mexikó, Honduras stb.) és köztársaságok.

Az észak-amerikai függő területek Franciaországhoz, Nagy-Britanniához, Hollandiához, Dániához vagy az Amerikai Egyesült Államokhoz tartoznak.

Dél-Amerikában kevesebb ország van, 12, és néhány függő terület Nagy-Britanniához és Franciaországhoz tartozik. Területét tekintve egyes országok nagyok (Brazília, Argentína), mások kicsik (Ecuador, Guyana). Népességet tekintve egyes dél-amerikai országok nagy népességűek (Brazília, Peru), míg mások ritkán lakottak (Guyana). Az államformától függően

Dél-Amerika államai elnöki köztársaságok. Az amerikai kontinens összes államának egyetlen fővárosa van, kivéve Bolíviát, amelynek kettő van: Sucre és La Paz. Területi elrendeződés szerint Észak- és

Dél-Amerika államai kontinentálisak, tengerre kijárattal rendelkeznek, vagy földszoroson és szigeteken helyezkednek el.

1. ábra Észak-Amerika és

Dél-Amerika politikai térképe

CSENDES-ÓCEÁN

8 SAINT KITTS ÉS NEVIS

9 ANTIGUA ÉS BARBUDA

10 DOMINIKAI KÖZÖSSÉG

11 SAINT LUCIA

12 BARBADOS

13 GRENADA a

Bogota Maracaibo

2 SURINAME 3 Francia Guyana (Franciaország)

4 URUGUAY

5 GUATEMALA

6 BELIZE

7 EL SALVADOR

ATLANTI-ÓCEÁN

ParamariboCayenne Quito

KUBA Havanna

BAHAMA-SZIGETEK Nassau

Sucre

JAMAICA Kingston HAITI Por t-auPrince DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG Santo Domingo Belmopan

NICARAGUA Tegucigalpa HONDURAS

San Salvador Managua

TRINIDAD ÉS TOBAGO 11 12 13 5 6 7 8 9 10 a

PANAMA Guatemalaváros

COSTA RICA San José Panamaváros

0 500 km

Por t of Spain

0 1000 km főváros város

Grönland (Dánia)

Az államok földrajzi elhelyezkedésétől függően az amerikai kontinentális tömb három régióra oszlik: Észak-Amerika, Közép-Amerika és Dél-Amerika. Nyelvi és kulturális szempontból szintén felosztható Észak-Amerikára (Kanada és az USA) és Latin-Amerikára (Mexikó és az összes ország tőle délre található ország).

Alkalmazd!

 A következő táblázatokban az észak- és délamerikai országok lakosságának a száma van felsorolva. E táblázatok alapján határozd meg:

a. Észak-, illetve Dél-Amerika öt legnépesebb államát;

b. Észak-, illetve Dél-Amerika öt legritkábban lakott államát.

c. Hányszor nagyobb népességű Argentína lakossága Uruguayhoz képest? És Kanada az Amerikai Egyesült Államokhoz képest?

Miért?

DÉL-AMERIKA

Állam Lakosságszám (2024)

1 Argentína 45 956 078

2 Bolívia 12 502 146

3 Brazília 217 206 128

4 Chile 19 648 546

5 Kolumbia 52 246 992

6 Ecuador 18 309 890

7 Guyana 817 307

8 Paraguay 6 916 391

9 Peru 34 563 358

10 Surinam 626 498

11 Uruguay 3 423 316

12 Venezuela 29 196 336

Fedezd fel!

 Figyeld meg Észak- és Dél-Amerika politikai térképét (1. ábra) és nevezz meg öt olyan államot, ami:

a. kontinentális, és rendelkezik tengeri kijárattal;

b. nem rendelkezik tengeri kijárattal;

c. földszoroson fekszik;

d. nagy kiterjedésű;

e. kis területű; f. Latin-Amerikához tartozik!

ÉSZAK-AMERIKA

Állam

Lakosságszám (2024)

1 Antigua és Barbuda 94 816

2 Bahama-szigetek 414 079

3 Barbados 282 309

4 Belize 414 369

5 Kanada 38 989 249

6 Costa Rica 5 234 134

7 Kuba 11 182 593

8 Dominika 73 368

9 El Salvador 6 384 852

10 Grenada 126 887

11 Guatemala 18 257 789

12 Haiti 11 242 856

13 Honduras 10 699 936

14 Jamaica 2 824 738

15 Mexikó 129 054 523

16 Nicaragua 7 108 220

17 Panama 4 506 232

18 Dominikai Köztársaság 11 397 408

19 Saint Kitts és Nevis 47 847

20 Saint Vincent és a Grenadine-szigetek 103 683

21 Szent Lucia 180 805

22 Amerikai Egyesült Államok 341 161 407

23 Trinidad és Tobago 1 537 056

Tudtad?

 Észak-Amerika legnagyobb országa Kanada és Dél- Amerikában, Brazília.

 Észak-Amerika legkisebb területű országa St. Kitts és Nevis, Dél-Amerikában pedig Suriname.

 A Falkland-szigetek az Egyesült Királyság függő területe, de Argentína által is vitatott.

7. A városi agglomeráció formái

Mindkét kontinensen a városi lakosság dominál. Ez az arány Észak-Amerikában 83%, Dél-Amerikában 81%.

A legtöbb város a tengerpartok közelében található, de a szárazföld belsejében is, ahol a természeti környezet kedvezett kialakulásuknak. Kevés olyan régió van, ahol nincsenek városok (Észak-Amerika északi régiói és bizonyos területek Amazonas-medencében).

A népesség szempontjából, Észak- és Dél-Amerika számos városa milliós város*.

A két amerikai kontinensen találhatók a legnagyobb városi agglomerációk* (1-3. ábra): Mexikóváros (4. ábra), New York, Los Angeles (5. ábra), Chicago (6. ábra), Washington D.C. stb. – Észak-Amerikában

São Paulo, Rio de Janeiro (7. ábra), Buenos Aires, Bogota (8. ábra), Lima (9. ábra) stb. – Dél-Amerikában.

Az amerikai kontinensen található a világ legtöbb megavárosa (megalopolisza) is. A világ legnagyobb megapoliszai az USA-ban találhatók. A Nagy-tavak megalopolisza a Nagy-tavaktól délre található, és amerikai és kanadai városokat foglal magába. A legnagyobb városok, amelyek a Nagy-tavak megalopoliszát alkotják: Chicago, Milwaukee, Detroit, Cleveland, Pittsburgh, Rochester, Toronto, Ottawa, Quebec City és Windsor. Becslések szerint ez a megalopolisz ad otthont közel 60 millió embernek. Egy másik megalopolisz Boswash. Ez az Atlanti-óceán partján található, és Boston, New York, Philadelphia, Baltimore, Washington és Richmond városokat foglalja magában. Itt él az Egyesült Államok lakosságának 20 százaléka, mintegy 50 millió embert tömörítve. A harmadik megalopolisz Észak-Amerikában a kaliforniai megalopolisz (SanSan). Ez az Egyesült Államok csendes-óceáni partvidékén található, és San Francisco, San Jose, Los Angeles és San Diego városokat foglalja magában. Körülbelül 39 millió lakosa van.

Dél-Amerikában Brazíliában található a brazil megalopolisz. Brazília délkeleti részén helyezkedik el és Rio de Janeiro, São Paulo és Belo Horizonte városaiból áll, és a becslések szerint mintegy 45 millió lakosa van.

Észak-Amerika

Dél-Amerika

Népességszám

1. ábra Észak- és Dél-Amerika főbb városi agglomerációi (Forrás: https://worldpopulationreview.com/world-cities )

2. ábra Városi agglomerációk Észak-Amerikában (éjszakai műholdkép)

3. ábra Városi agglomerációk Dél-Amerikában (éjszakai műholdkép)

Portfólió

 Írj egy legfeljebb egyoldalas földrajzi szöveget, amelyben jellemzel egy általad választott Észak- vagy Dél-Amerikai várost. A választott várost jellemezd a következő szempontok alapján: elhelyezkedés, terület, alak, az alapítás éve, a lakosok száma. Nevezz meg 3 turisztikai látványosságot!

Tudtad?

Beszélgessetek!

 Az osztálytársakkal együtt magyarázzátok el, hogy Észak-Amerika északi részén és Dél-Amerika középső részén miért van olyan kevés város, vagy miért nincsenek városok!

 Magyarázzátok meg a városok nagy számát a Mississippitől keletre található régiókban!

 Határozzatok meg osztálytársaiddal együtt két okot, amelyek magyarázzák az első megalopolisz – a Boswash – kialakulását!

Geodex

 A világ legmagasabb pontján fekvő főváros

La Paz (3640 m). Ezt Quito (2850 m) és Bogotá (2625 m) követi.

 A világ legmagasabban fekvő városa El Alto Bolíviában, ami 4150 m magasan fekszik.

városi agglomeráció – egy kisebb városokkal, falvakkal körülvett nagyváros, amelyek között külömböző kapcsolatok vannak; milliós város – több mint 1 millió lakossal rendelkező város.

 Az iskolai atlasz segítségével nevezz meg és azonosíts három várost az alábbi kategóriák mindegyikéből: 10 milliónál nagyobb lakosságú városok; 5 milliónál nagyobb lakosságú városok; 1 milliónál nagyobb lakosságú városok! Alkalmazd!

4. ábra Mexikóváros

5. ábra Los Angeles

6. ábra Chicago

7. ábra Rio de Janeiro

8. ábra Bogota

9. ábra Lima

8. Regionális gazdasági különbségek

Észak- és Dél-Amerika gazdag felszín alatti erőforrásokkal rendelkezik (1. ábra). A legfontosabb kőolaj- és földgázlelőhelyek az Alaszkai-félszigeten, a Mexikói-öbölben és a Venezuelai-öbölben találhatók. Szénbányászat Közép-Kanadában, az USA-ban és Brazília déli részén folyik. Ásványi erőforrások: vasérc (a Nagy-tavak térségében, Brazília délkeleti részén és Venezuelában), színesfémércek (az észak-amerikai Kordillerákban és az Andok hegységben), beleértve a bauxitot (Dél-Amerika északkeleti részén), arany-ezüstércek (Alaszkában, Kanada nyugati részén és az Egyesült Államokban). Gyémántot Brazília délkeleti részén és Venezuelában bányásznak.

A természeti erőforrások közé tartozik a vízenergia (Kanada, Brazília és az Amerikai Egyesült Államok a világ öt legnagyobb vízenergia-termelő országa között van), az erdők (a 15 legnagyobb erdővel borított ország közül 6 az amerikai kontinensen található 2. ábra) és a szántóföld.

Az iparosított mezőgazdaságot (nagyüzemi gazdaságok, gépesítés és vegyszerezés révén – gabona, szója, kukorica, főként szarvasmarha és sertés) Észak-Amerikában ( Amerikai Egyesült Államok, majd Kanada és Mexikó) és valamivel kisebb területeken Dél-Amerikában (a kontinens északi és déli részén) alkalmazzák.

A trópusi és szubtrópusi régiókban számos kereskedelmi célú ültetvény van (gyapot, rizs, kávé, dohány, dohány, kakaó, banán stb., beleértve a kaucsukfákat is – Dél-Amerikában). Az Amazonas-medencében az önellátó mezőgazdaság egy formáját gyakorolják, ahol a növényzet irtásával és felégetésével nyerik a termőterületet, majd kukoricát, kölest, cukornádat, stb. termesztenek. A földeket 1–5 évig művelik, majd 25-200 évig elhagyják. Ez a mezőgazdasági gyakorlat számos közép- és hosszú távú környezeti problémát okoz. Az Andok régió északi felében és Mexikó déli részén hagyományos intenzív mezőgazdaságot folytatnak, amelyet a Kolumbusz előtti civilizációktól örökölt, teraszos és öntözéses módszerekkel folytatnak. Így Mexikó déli részén kukoricát, babot, cukkinit, chilit és paradicsomot termesztenek, míg a déli területeken Andok régiójában kukoricát, burgonyát, quinoát, amarantot és jamgyökeret termesztenek. A tengerparti területeken a lakosság fő tevékenysége a halászat, míg Észak-Amerika északi részén az inuitoknál a nomád pásztorkodás (rénszarvasok).

JEGES-TENGER

Alaszkaöböl

CSENDES-ÓCEÁN

kőolaj földgáz szén vasérc bauxit réz urán arany ezüst gyémánt Ásványkincsek:

Erdős terület (%):

Kevesebb, mint 25 26 – 50 51 – 75 Több, mint 75 ipari régiók

Mexikói-öböl

Karib-tenger

Labradortenger

Ráktéritő

Egyenlitő

1. ábra Felszín alatti erőforrások és ipari régiók Észak- és Dél-Amerikában

2. ábra Észak- és Dél-Amerika öt legfontosabb állama, az erdősített terület nagysága szerint

Forrás: https://www.worldometers.info/food-agriculture/forest-by-country/

Alkalmazd!

 Azonosíts három olyan Dél-Amerikára jellemző környezeti következményt, amely a tarvágásokat és felégetéseket alkalmazó mezőgazdasági gyakorlatból adódik!

Északi sarkkör

Baktéritő

Az ipar tekintetében Észak-Amerika a legfejlettebb kontinens, a természeti erőforrások gazdagsága és az úthálózat miatt. Az itt előforduló iparágak a következők: vaskohászat, gépipar, cellulóz- és papírgyártás, textilipar és élelmiszeripar. Bár ipari szempontból kevésbé fejlett, Dél-Amerikát a kitermelőipar és az olajfinomítás jellemzi, kohászat, vegyipar és textilipar. A közlekedési hálózat tekintetében is vannak különbségek a Észak-Amerika(fejlettebb) és Dél-Amerika között. A világ leghosszabb autópályája a Pánamerikai autóút, amely az alaszkai Prudhoe Bay-től az Argentína déli részén fekvő Ushuaiáig tart, mintegy 45 000 km hosszan. A Transamazóniai autóút szintén kiemelt jelentőségű Dél-Amerika számára, mivel az Amazonas esőerdején halad keresztül. Észak-Amerikában sokkal sűrűbb és fejlettebb a vasúti közlekedés, a világ vasúthálózatának fele az USA-ban található, amelyet Kanada déli vidéke követ. Dél-Amerikában a kontinens dél-középső részén és Brazília atlanti-óceáni partvidékén léteznek vasúti rendszerek, nevezetesen a Buenos Aires-Santiago de Chile-Valparaiso transzkontinentális vasútvonal.

Emellett rengeteg repülőtér is létezik, amelyek közül néhány a világ legnagyobbjai közé tartozik (Chicagóban, New Yorkban, Atlantában, Los Angelesben, São Paulóban, Bogotában, Santiagóban stb.), valamint tengeri kikötők (az Egyesült Államok atlanti partvidékén, a Mexikói-öböl környékén, Rio de Janeiróban, Montevideo, Salvador, Valparaiso, Buenos Aires stb.). Észak-Amerika rendelkezik a világ legnagyobb belvízi hajózási rendszerével, amely a Nagy-tavakból és a Szent Lőrinc-folyóból, valamint más belvízi utakból (Mississippi, Hudson) tevődik össze. Dél-Amerikában a hajózható folyók a Paraná, Paraguay, Amazonas, Orinoco, São Francisco.

A turisztikai látványosságok száma igen nagy. A leglátogatottabbak közé tartoznak a nemzeti parkok (Yellowstone, Redwoods, Iztaccihuatl-Popocatepetl, Torres del Paine), vízesések (Niagara, Angel, Iguazú), kiemelkedő tájak (Salar de Uyuni, Titicaca-tó, Holdvölgy – 3. ábra – az Atacama-sivatagban), vadvilági paradicsomok (Galapagos-szigetek, Ecuador; Pantanal régió, Brazília), Kolumbusz előtti civilizációk maradványai (Cuzco, Machu Picchu, Chan Chan, Peruban), szent helyek (Húsvét-sziget, Chile), közép- és dél-amerikai gyarmati városok és nagyvárosok.

Az észak-amerikai országok közül az Egyesült Államok a gazdaságilag legfejlettebb, a dél-amerikai országok közül pedig Brazília, Argentína, Kolumbia és Chile.

Tudtad?

 A világ legrégebbi transzkontinentális vasútvonala a Panama- vasútvonal, amelyet 1855ben, a Panama-csatorna építésének megkezdése előtt adtak át, és amely összekötötte Colon (az Atlanti-óceán partján) és Balboa (a Csendes-óceán partján) városát.

 A Szilícium-völgy a nevét a szilíciumot használó számítógépes chipgyártó cégek nagy számáról kapta. Idővel a kifejezés a csúcstechnológiai vállalkozások metaforájává is vált.

Portfólió

 Készíts egy A3-as posztert egy általad választott észak-amerikai vagy dél-amerikai turisztikai látványosságról! A poszter elkészítéséhez az interneten, enciklopédiákban, lexikonokban, tudományos folyóiratokban stb. találhatsz információkat.

Alkalmazd!

1. Iskolai atlasz, Google Maps vagy OpenStreetMap segítségével azonosítsd azokat az államokat amelyeket a Pánamerikai autópálya átszel!

2. A leckében található információk alapján hasonlítsátok össze Észak-Amerika gazdaságát Dél-Amerika gazdaságával, azonosítva három hasonlóságot és két különbséget! A hasonlóságok és különbségek a következőkre vonatkozhatnak: erőforrások, ipar, mezőgazdaság, közlekedés és turizmus.

3. ábra A Hold-völgy az Atacama-sivatagban

9. Esettanulmányok: Egyes államok földrajzi

sajátosságai (egyéni választás szerint)

1. Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok (1. ábra) szövetségi köztársaság, amely 50 államból és egy szövetségi körzetből áll (ahol a főváros található).

Appalache-hegység

Főváros: Washington D.C.

Terület: 9 629 091 km²

Népesség: 336 millió lakos (2024)

Hivatalos nyelv: angol

Kormányzati forma: elnöki szövetségi köztársaság

 Az iskolai atlasz segítségével, azonosítsátok és nevezzétek meg az Egyesült Államok szomszédait! Alkalmazd!

Emlékezz!

 Mely hegyvonulatok alkotják a Kordillerákhegységet? Melyek azok a fennsíkok, amiket ezek a hegyvonulatok közrezárnak? Milyen magas a Kordillerák-hegység?

1. ábra Az Amerikai Egyesült Államok fizikai-földrajzi térképe

a. Természetes környezet

Hatalmas kiterjedése miatt a domborzat nagyon változatos. Az Egyesült Államok nyugati részén fekszik Észak-Amerika legmagasabb és leghosszabb hegyvonulata, a Kordillerák. Keleten található az Appalache-hegység, amely régebbi és alacsonyabb, mint a Kordillerák. A két hegyvonulat között fennsíkok sorozata húzódik: Préri, Texas, Missouri, Ozark, Ohio. A legkiterjedtebb síkság a Mississippi-síkság, a Mexikói-öböl mentén és az Appalache-hegység keleti oldalán, az Atlanti-óceán mentén a Parti-síkság. A Hawaii-szigeteken a domborzat hegyvidéki, a legmagasabb a Mauna Kea (4207 m). Az Egyesült Államokban aktív vulkánok (Mauna Loa, Kilauea Hawaiin; St Helens, Shasta a kontinensen) és gleccserek (Margerie, Mendenhall, Andrews stb.) is találhatók. Az Egyesült Államok éghajlata nagyrészt mérsékelt égövi. Az éghajlati típusok a következők: száraz-trópusi (délnyugaton), nedves-trópusi (Hawaiin), sarkköri (Alaszkában) és magashegységi (a nyugati magas hegyekben). A Mexikói-öböl és a Floridai-félsziget térségében gyakoriak a hurrikánok és a tornádók. Télen gyakoriak a hideghullámok (az ország északi és északkeleti részén), nyáron pedig a hőhullámok (Kaliforniában és Texasban).

Az Amerikai Egyesült Államok vizei egyesítik a nagy folyórendszereket (Mississippi és mellékfolyói – Missouri, Arkansas, Red River, Ohio; Rio Grande; Colorado; Columbia; Yukon), a természetes tavakat (édesvizű – Nagy-tavak, és sós vizüek – Nagy-Sós-tó), és a mesterséges tavakat (a Colorado-folyón – Mead, Powell; a Missouri folyón – Sharpe, Oahe; a Rio Granden stb.), de a mocsarak is jelen vannak (Florida, a Nagy-tavaktól nyugatra, a Mexikói-öböl nyugati részén). Az ország nyugati részén lévő folyók a nagyon mélyen bevágódtak és látványos szurdokvölgyeket (kanyonokat) alakítottak ki (Grand Canyon, Glen Canyon, Bryce Canyon), míg a keleti folyóknak medre küszöbökkel tagolt, ami vízesések megjelenéséhez vezetett (Cumberland, Whitewater). Az Egyesült Államok növényzete és állatvilága igen változatos. Vannak tűlevelű erdők (a hegyekben és Alaszkában) grizzlymedvékkel; lombhullató és vegyes erdők (keleten) rókákkal és farkasokkal; prérik (középen) nyulakkal, bölényekkel; sivatagi és félsivatagi növényzet (a belső fennsíkok előterében Kordillerák-hegység), pumákkal, prérifarkasokkal és észak-amerikai kakukkokkal; szubtrópusi és trópusi vegetáció (délen), ahol jaguárok, szalamandrák és aligátorok élnek.

b. Népesség, települések és gazdaság

Az Amerikai Egyesült Államok népessége Észak- és Dél-Amerika lakosságának közel egyharmadát tömöríti együttvéve. Az Egyesült Államok lakosságának több mint kétharmada a Mississippi és az Atlanti-óceán közötti régióban él. Az Egyesült Államokban található a világ néhány legnagyobb megalopolisza (Boswash, Great Lakes Megalopolis, Kalifornia/SanSan Megalopolis) és sűrűn lakott városa (2. ábra).

SanDiego DallasFortWorth NewYorkLosAngeles ChicagoHouston PhoenixPhiladelphiaSanAntonio

2. ábra Az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb városai (2024) Forrás: https://worldpopulationreview.com/us-cities

Az Egyesült Államok gazdasága a bőséges ásványkincsekre (foszfát, kőolaj, földgáz, szén, réz, ólom, ólom, arany, ezüst, radioaktív ércek) épül. Az ipar tekintetében az Egyesült Államok a világ villamosenergia-termelésének mintegy negyedét állítja elő. Az Amerikai Egyesült Államok ismert a csúcstechnológiai iparról (Sillicon Valley Kaliforniában, Route 128 Bostonban és Massachusettsben), acél- és öntöttvasgyártásról (Északkelet, Nagy-tavak); alumínium, réz; autók (Detroit, Cleveland); repülőgépek (Seattle, San Diego); petrolkémiai termékek (Mexikói-öböl); ruházati termékek (New York), élelmiszerek.

A mezőgazdaság nagymértékben gépesített, és nagyon nagy, szakosodott régiók vannak (övek/belts – kukorica, búza, gyapot, tej stb.). Ezek jelentős gabona-, szója-, gyapot-, dohány-, cukorrépa-, burgonya-, zöldség- és gyümölcstermesztők. Az állatokat (sertés, szarvasmarha, ló) nagyon nagy méretű gazdaságokban, farmokon tenyésztik.

A közlekedési hálózat nagyon kiterjedt és változatos – több mint 77 500 km hosszú autópályával és a világ legnagyobb autóállományával rendelkezik (több mint 200 millió jármű). A vasútvonal hossza több mint 250 000 km, amelyből több mint 1600 km villamosított. Belvízi hajózási hálózattal és számos tengeri kikötővel rendelkezik (New York, Hampton Roads, New Orleans, Houston, Long Beach, Baltimore, Honolulu stb.) valamint repülőterekkel (Atlanta, New York, Chicago, Los Angeles, Dallas, Seattle stb.).

A turizmus igen fejlett, az Amerikai Egyesült Államokat évente mintegy 75 millió turista keresi fel. A legnépszerűbb turisztikai látványosságok a tengerparti üdülőhelyek (Malibu, Miami), gyógyfürdők (Colorado Springs, Hot Springs), hegyi és téli sportközpontok (Denver, Lake Placid, Aspen); nemzeti parkok és más védett területek lenyűgöző tájakkal (Yellowstone, Yosemite – 3. ábra, Grand Canyon, Bryce Canyon (4. ábra), Niagara-vízesés, Death Valley, Redwoods stb.), de nagyvárosi központok is (New York, Los Angeles – a híres Hollywooddal, Washington, San Francisco, Philadelphia, Boston, Las Vegas – 5. ábra stb.).

 Az Egyesült Államok 50 államából 49 Észak-Amerikában található. Hawaii, az 50. állam, a Csendes-óceánban található. Alaszka, a 49. amerikai állam szintén a kontinens északi részén, északnyugatra Kanadától.

 A gyalogkakukk, egy észak-amerikai kakukkfaj, amely Észak-Amerika sivatagjaiban él, nem repül, de nagyon gyorsan fut. A Warner Bros. stúdió számára ez volt az ihletője, a prérifarkassal együtt egy mesefilm figurának.

 Las Vegas városa a Mojave-sivatagban épült. Tudtad?

3. ábra Yosemite Nemzeti Park

4. ábra Bryce Canyon

5. ábra Las Vegas

2. Brazil Szövetségi Köztársaság

A Brazil Szövetségi Köztársaság 27 szövetségi államból és egy szövetségi kerületbőll áll. Dél-Amerika legnagyobb állama.

Alkalmazd!

 Az iskolai atlasz segítségével, nevezd meg és lokalizáld Brazília szomszédait!

a. Természetes környezet

Brazília domborzata (1. ábra) egyhangú, viszonylag alacsony tengerszint feletti magassággal. A legnagyobb domborzati egységek a következők: a Guyana-fennsík (északon), 3000 m tengerszint feletti magassággal; a sík, Amazonas-síkság (200 m tengerszint feletti magassággal) és a Brazília-felföld (délen), alacsony tengerszint feletti magassággal (500 m körül), amely nyugat felé a Mato Grosso fennsíkkal folytatódik. Keleten és délen a Brazil-felföld magasabb, számos hegyvonulattal, úgynevezett „serrával ”.

Brazília éghajlata meleg, az Amazonas-medencében egyenlítői éghajlatú, északon és délen pedig szubekvatoriális. A Baktérítőtől délre az éghajlat szubtrópusi.

főváros város vizesés

Főváros: Brasília

Terület: 8 516 000 km²

Népesség: 218 millió lakos (2024)

Hivatalos nyelv: portugál

Kormányzati forma: elnöki alkotmányos szövetségi köztársaság

Brasília Mato Grosso-fennsik

Iguazu-vizesés

Porto Alegre

1. ábra Brazília fizikai-földrajzi térképe

A vízhálózatot az Amazonas és mellékfolyói, a São Francisco és a Paraná képviselik. A nagy vízhozamok miatt a hidroenergetikai potenciál igen nagy, és a kisebb folyómedrekben lévő párkányok miatt vízesések alakultak ki (Iguazú, Cachoeira das Almas, Garganta del Diablo stb.). Természetes tó kevés van, a gyakoribbak a víztározók (Oros, Sobradinho, Agua Vermelha stb.).

A növényzetet egyenlítői erdő (selva) és szavanna alkotja, amely camposból (Mato Grossóban, a száraz évszakban levelüket lehulló fákkal és cserjékkel vegyes fűvel) és sertaóból (északkeleten, a szárazsághoz alkalmazkodott növényzettel – 3. ábra) áll. A meleg partokon mangroveerdők is előfordulnak. A dzsungelben jaguárok, majmok, tukánok, a camposban pedig brazil tapír és tatu (armadillo) él.

b. Népesség, emberi települések és gazdaság

Népesség. A lakosság több mint 80 %-a az Atlanti-óceán partvidékén él, különösen a közép-déli régióban, és Brazília területének több mint felén a népsűrűség kevesebb mint 1 fő/km2. A lakosság mintegy 80%-a városokban él (2. ábra). A São Paulo-Rio de Janeiro-Belo Horizonte háromszögben található városok (4. ábra) alkotják a brazil megapoliszt

Dél-Amerikában Brazília gazdasága a legfejlettebb. Kiterjedt erdőkkel, olaj- és gázipari, bányászati

SãoPauloRiodeJaneiroSanSalvador FortalezaBeloHorizonteBrazíliaváros Curitiba Manaus Recife Belem

2. ábra Brazilia legnépesebb városai (2024)

Forrás: https://worldpopulationreview.com/countries/cities/brazil

Egyenlitő

Porto Velho

(vas, bauxit, mangán, mangán, nikkel, arany, foszfát és só) erőforrásokkal rendelkezik. Az ipar főként a brazil megapoliszokban koncentrálódik (gépgyártás, vas- és acélgyártás, vegyipar, könnyűipar). Az ország villamos energiájának több mint 90%-át vízerőművek termelik. Mezőgazdaság. Brazília jelentős cukornád, kávé (5. ábra), kakaó, szója, dohány, manióka, banán, kókuszdió (exportra); rizs, bab és kukorica (fogyasztásra) termelő. Szarvasmarha-, ló- és sertéstenyésztés is folyik.

A közlekedési hálózat délen és délkeleten jól kiépített. Az úthálózat hatalmas, összesen 1,35 millió km, amelyből mintegy 200 000 km aszfaltozott. A leghosszabb a Transzamazóniai autópálya, amely az ország nyugati és keleti részét köti össze. A vasúthálózat több mint 37 000 km vasútvonalból áll, amelyből közel 7000 km villamosított. Brazília rendelkezik belvízi utakkal (az Amazonason) és repülőterekkel (São Paulo, Rio de Janeiro, Brasília) is. Bár partvonala hosszú, Brazília nem rendelkezik sok kikötővel (Santos, Rio de Janeiro), mivel ezek többnyire egyenes vonalúak, és nem teszik lehetővé a kikötők fejlesztését.

A turizmus növekszik, a turisták száma 2023-ra várhatóan eléri az 5,9 milliót. A legnépszerűbbek a tengerparti üdülőhelyek. Ezek közül a Copacabana strand nagyon ismert és kedvelt (6. ábra). További vonzerők a gyarmati városok (Ouro Preto – 7. ábra, Diamantina), és a nagy, modern városok (Belo Horizonte, Rio de Janeiro, São Paulo). A jelentősebb rendezvények közül a riói karnevál, a világ legnagyobbja, nagyon népszerű a turisták körében. Brazília számos természeti turisztikai látványossággal rendelkezik. Ezek közé tartozik az amazóniai esőerdő. A Transz-amazóniai autópálya tette lehetővé az itteni turizmus fejlődését, könnyen megközelíthetővé téve a a turisták számára. Iguazú vízesés és nemzeti parkok (Campos Gerais, Serra da Capivara, Chapada Diamantina – 8. ábra) további kiemelkedő turisztikai látványosságok.

Alkalmazd!

1. Magyarázd meg, miért hiányoznak Brazília belsejéből a nagyvárosok (Manaus kivételével)!

2. Az iskolai atlasz segítségével azonosítsd és nevezd meg az Amazonas öt olyan mellékfolyóját, amely átszeli Brazíliát!

Portfólió

 A fenti országok jellemzését mintaként használva jellemezzétek földrajzi szempontból a következő országok egyikét: Kanada, Mexikó, Kolumbia, Peru, Argentina! A kutatáshoz használjátok az iskolai atlaszt, az internetet és lexikonokat!

6. ábra Copacabana part

7. ábra Ouro Preto

8. ábra Chapada Diamantina Nemzeti Park

3. ábra Tájkép szertao növényzettel

4. ábra Rio de Janeiro

5. ábra Kávébab betakarítása

ISMÉTLÉS ÉS ÖNÉRTÉKELÉS

I Másold le az állításokat a füzetedbe, majd egészítsd ki őket a helyes információkkal!

1. A Mississippi folyó deltatorkolaton keresztül ömlik a … öbölbe.

2. A dél-amerikai síkságok legkiterjedtebb egysége a .

3. A Préri-fennsík a … hegységtől keletre húzódik.

4. Az inuitok a … élnek.

5. Észak-Amerika legnagyobb szigete … .

6. A kaliforniai megapolisz neve …

II Csoportosítsd az alábbi országokat kontinensek szerint a megadott mintán! Nevezd meg minden ország fővárosát!

Államok: Argentína, Peru, Kanada, Belize, USA, Bolívia, Panama, Uruguay, Mexikó, Chile, Chile, Honduras, Kuba, Brazília, Venezuela, Costa Rica.

Észak-Amerika Dél-Amerika

Argentina – Buenos Aires

III Elemezd Észak- és Dél-Amerika fizikai térképét, majd nevezd meg:

a. az 1–5 számmal jelölt domborzati egységeket;

b. az a-tól c-ig terjedő betűkkel jelölt folyókat;

c. a d és e betűkkel jelölt tavakat;

d. az A és B betűvel jelölt régiók éghajlatát;

e. A, C, D és E betűvel jelölt régiók növényzetét!

IV Töltsd ki az alábbi keresztrejtvényt a füzetedben a mintát követve, és Dél-Amerika legnagyobb folyójának nevét fogod megtalálni!

1. Kolumbusz előtti civilizáció, amely Közép-Amerikában élt.

2. Híres fürdőhely Floridában, az Egyesült Államok atlanti-óceáni partvidékén.

3. Amerika legnagyobb vízerőműve.

4. Dél-Amerika híres vízesése.

5. Folyó Dél-Amerika északi részén.

6. Az amerikai kontinens őslakosai.

ÉRTÉKELÉS

Hivatalból jár: 10 pont

Maximális pontszám: 100 pont

I. feladat II. feladat III. feladat IV. feladat

IV. FEJEZET

AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA.

ANTARKTISZ

Specifikus kompetenciák: 1.1; 1.2; 2.1; 3.2; 3.4; 4.3.

1. Ausztrália – általános földrajzi jellemzés

2. Óceánia – földrajzi jellemzők

3. Antarktisz – a földrajzi identitás elemei

4. Esettanulmány: Ausztrália biogeográfiai egyedisége

◗ ÉRTÉKELÉS.

Eg yéni projekt

1. Ausztrália – általános földrajzi jellemzés

Ausztrália egy egyedülálló terület, egy sziget, egy kontinens és egy ország is egyben. A szárazföldből, Tasmánia szigetéből és a szárazföldtől különböző távolságban lévő kisebb szigetekből (Kókusz-szigetek, Karácsony-sziget, Lord Howe-sziget, Norfolk-sziget stb.) áll.

Ausztrália teljes egészében a déli féltekén fekszik (innen a kontinens neve), és a Baktéritő szeli át (1. ábra)

Ausztrália domborzata a leglaposabb és legalacsonyabb szárazföldi terület. Felszínének mintegy 40%át homokdűnék borítják. A kontinentális Ausztrália legmagasabb tengerszint feletti magassága az Ausztrál Alpokban található (Kościuszko csúcs, 2228 m), az ország legalacsonyabb pontja pedig az Eyre-tó környékén található (–15 m).

Nyugatra egy hatalmas fennsík, a Nyugat-Ausztráliai-fennsík (az ősi déli kontinens, Gondwana maradványa) fekszik, amelynek felszínén terül el Ausztrália három nagy sivataga: a Nagy Homoksivatag, a Gibson-sivatag és a Nagy Viktória-sivatag.

A központi terület alacsony síkságokat, hegyvonulatokat és elszigetelt dombokat foglal magában. A legnagyobb síkság az ausztráliai Nagy Alföld, valamint a Carpentaria-síkság (északon) és a Nullarbor-síkság (délen).

Az elszigetelt hegyvonulatok közé tartoznak a MacDonnell-hegység, a Musgrave-hegység, a Flinders-hegység stb. Keleten található a Nagy Vízvlasztó-hegység. Ezek ősi hegységek, amelyek magassága csak délen haladja meg a 2000 métert (Ausztrál Alpok).

INDIAI-ÓCEÁN

Steep-fok

Timortenger Carpentariaöböl

Amhemfélsziget

INDIAI-ÓCEÁN Yorkfélsziget

NagyAusztráliaiöböl

Eyrefélsziget

Timortenger

Korall-tenger

INDIAI-ÓCEÁN

Kimberleyfennsik

Arafura-tenger

Barklyfennsik

Carpentariaöböl siksága Nagyhomoksivatag Gibsonsivatag Simpsonsivatag

NyugatAusztráliaifennsik

Byron-fok

Wilson-fok

Bass-szoros

Tasmantenger

1. ábra Ausztrália – földrajzi elhelyezkedés

Alkalmazd!

1. Az iskolai atlasz segítségével azonosítsd és nevezd meg Ausztrália szomszédait és a tengerpart domborzati formáit!

2. Keresd meg Ausztrália fizikai földrajzi térképén (2. ábra) a főbb domborzati egységeket!

3. Az iskolai atlasz segítségével azonosítsátok be Ausztrália sivatagjait!

főváros

város

csúcs

MacDonellhegység

MacKay-tó

Musgravehegység Eyre-tóalföldje

Null a r b o r - sikság Nagy-Viktória - s i v a t ag

NagyAusztráliaiöböl

Eyre-tó Torrens-tó

N a g yVizválasztóh e g y s é g

Flindershegység MurrayDarlingalföld

A u sztrál-Alpok

Kościuszko

INDIAI-ÓCEÁN

2. ábra Ausztrália fizikai – földrajzi térképe

Tudtad?

 Ausztrália a világ legkisebb kontinense (7 741 220 km²).

Tasmantenger

 Ez az egyetlen kontinens, amelyet teljes egészében egyetlen nemzet lakja.

 A Nagy Vizválasztó-hegység Ausztrália leghosszabb hegyvonulata a maga 3700 kilométerével.

Az éghajlat szempontjából Ausztrália a legszárazabb kontinens (felszínének 2/3-a száraz).

Az itt található éghajlati típusok a következők: egyenlítői (a legészakibb részen; York-félsziget), nedves trópusi (és északkeleten; sok hurrikán alakul ki itt), száraz trópusi (középen és nyugaton – száraz és félszáraz sivatagi területek), szubtrópusi (keleten és délnyugaton) és mérsékelt óceáni (délkeleten és Tasmániában) – 6. ábra.

A vízhálózat szegényes. Kevés felszíni vízzel rendelkezik, de a felszín alatti vizek gazdagok (a kelet-középső részen egy hatalmas felszín alatti víztározó található, amelyet Nagy Artézi Medencének neveznek).

Ausztrália legnagyobb folyója a Murray (mellékfolyóival, a Darlinggal és a Lachlannal) – 3. ábra A tengerpart vidékén rövid folyók (Fitzroy, Flinders, Daly), középen pedig ideiglenes folyók, úgynevezett creek-ek (Diamantina, Thompson), találhatóak.

A tavak általában rövid életűek és sós vizűek. Ezek közé tartozik az Eyre-tó (Austrália legnagyobb tava), Torrens, Moore, Amadeus stb.

Az ausztráliai szárazföld növényzete változatos (7. ábra), sok endémikus fajjal. Északon egyenlítői erdők (keskeny sávok északkeleten és északnyugaton) és monszunerdők (eukaliptuszokkal, liánokkal, orchideákkal, pálmákkal, banánfákkal) találhatók. A kevés csapadék miatt az ország nagy részén szavannák (fűfélékkel, cserjékkel) és félsivatagi növényzet (az úgynevezett cserjések – 4. ábra), valamint sivatagok fordulnak elő. Tasmánia délnyugati, délkeleti és keleti részén szubtrópusi erdők fordulnak elő. Tasmánia nyugati részén a lombhullató erdők dominálnak. A magas hegygerinceken alpesi növényzet jellemző.

A szárazföld állatvilágában számos, más kontinensekről kihalt állatfaj található, úgynevezett élő kövületek. Ezek közé tartozik a vízipók, az hangyászsün, az erszényesek (kenguru, koala, erszényes vakond), a fekete hatytyú, az emu (5. ábra) stb.

INDIAI-ÓCEÁN

Arafura-tenger Timortenger

Éghajlati tipusok:

Egyenlitői

Szubekvatoriális

Nedves trópusi

Száraz trópusi

NagyAusztráliaiöböl

Carpentariaöböl Korall-tenger

Nedves szubtrópus

Mediterrán

Mérsékelt óceáni

6. ábra Ausztrália éghajlata

Tasmantenger

INDIAI-ÓCEÁN

Arafura-tenger Timortenger

Carpentariaöböl Korall-tenger

Lombhullató erdők Növényzeti övezetek:

Nedves trópusi erdők Szavanna Trópusi sivatagok és félsivatagok

Nedves szubtrópusi erdők

Mediterrán növényzet

Tasmania 500 km 0

Tasmantenger

7. ábra Ausztrália növényzeti övezetei

Baktéritő

Baktéritő

3. ábra Murray folyó

4. ábra Bozótos

5. ábra Emu

Népesség. Ausztrália a legritkábban lakott kontinens (26,6 millió ember), és a legalacsonyabb népsűrűséggel rendelkezik. A lakosság nagy része a keleti és délkeleti partvidéken koncentrálódik. Ausztrália területét az őslakosok lakták (8. ábra); később, a 18. században az angolok gyarmatosították. A lakosság főleg angolokból és írekből, valamint más európaiakból, ázsiaiakból (kínaiak, vietnamiak), bennszülöttekből stb. áll. A lakosság több mint 80%-a városi környezetben él. Az ország fővárosa Canberra (472 000 lakos) – 9. ábra, a legfontosabb városok pedig Sydney (5,1 millió lakos) – 10. ábra, Melbourne (5,2 millió lakos), Brisbane, Perth és Adelaide.

Ausztrália gazdasága fejlett, gazdag és változatos ásványkincsekkel rendelkezik, mint például szén, arany, ezüst, gyémánt, vas- és színesfémércek (cink, réz, ólom), urán, só stb. A gazdaság alapját a bányászat, a szerteágazó feldolgozóipar (gépgyártás, vegyipar, textilipar, élelmiszeripar) és az állattenyésztés (a világ vezető juhtenyésztője és a legnagyobb gyapjútermelője) adja. A fő mezőgazdasági termények a gabonafélék (a búza 80%-át exportálják), a cukornád, a napraforgó, a cirok és a gyapot.

A közlekedés fejlett és változatos. Vannak jelentős kikötők (Sydney, Melbourne, Adelaide, Brisbane, Portland) és repülőterek (Sydney, Melbourne, Brisbane, Canberra, Perth, Hobart stb.).

A turizmus jelentős bevételt hoz. A fő turisztikai látványosságok: nagyvárosok (különösen Sydney és Melbourne), a Nagy-korallzátony, az Ausztrál Alpok, Tasmánia, nemzeti parkok stb.

2. Magyarázd meg, miért van Ausztráliában kevés olyan város, amelynek lakossága meghaladja az 1 millió főt! Alkalmazd!

1. A kontinens népességének és területének ismeretében számítsd ki az átlagos népsűrűséget! Nevezz meg egy okot, aminek ez az átlagos népsűrűség köszönhető!

Többet akarok tudni!

 Ausztrália hivatalos neve Ausztrália Nemzetközösség, hivatalos nyelve az angol, államformája pedig az alkotmányos monarchia.

 A Canberra (lakossága 2018-ban 405 000 fő), Ausztrália fővárosa, 1913 és 1927 között, kifejezetten erre a célra épült.

 Az ausztrál őslakosok aboriginálok hagyományos hangszere a didgeridoo (11. ábra). A kontinens északi részén (Arnhem-félsziget) elterjedt hangszer világszerte használt zenei eszköz, amelyet egyre gyakrabban használnak a jazz-, pop- és rockzenében. Az aboriginek hagyományos fegyvere a bumeráng.

8. ábra Az abirigin őslakosok

9. ábra Canberra

10. ábra Sydney

11. ábra Őslakos, ahogy a didgeridoo nevű hangszeren játszik

2. Óceánia – földrajzi jellemzők

Óceánia a Csendes-óceán dél-középső részén található szigetcsoportokat és szigeteket magában foglaló régió (1. ábra). Területüket tekintve kicsik, de hatalmas vízfelületen terülnek el. Szigetkontinenseknek is nevezik.

Óceánia az északi Hawaii szigetcsoport és a déli Új-Zéland-sziget között fekszik. Nevét Dumont d'Urville francia felfedezőtől kapta.

Domborzat. Óceánia legnagyobb szigetei Új-Guinea és Új-Zéland (2. ábra). A kisebb szigetek három politikailag jelentéktelen régióba csoportosulnak: Melanézia, Mikronézia és Polinézia.

Kialakulási módjuk szerint a szigetek korall- (főként nyugaton), vulkanikus (Mikronézia és Polinézia) és kontinentális (Melanézia és Új-Zéland) eredetűek.

A Hawaii-szigeteken található a Föld néhány legmagasabb vulkánja, a Mauna Loa (aktív – 3. ábra) és a Mauna Kea (kialudt), mindkettő több mint 4000 m magas.

Az éghajlat meleg és párás. Óceánia északi és középső részén egyenlítői, trópusi és szubtrópusi éghajlat, ÚjZéland déli részén pedig mérsékelt óceáni éghajlat uralkodik. Óceániát trópusi ciklonok sújtják, amelyeket a helyiek wily-wily néven ismernek.

1. ábra Óceánia – földrajzi elhelyezkedés

Dél-kinai-tenger

Kalimantan (Borneo)

Filippinó-tenge r Fülöp-szigetek

Palau-szigetek

Celebesz-szigetek

Nagy-szunda-szigetek

Kis-Szunda-szigetek

Marianna-szigete k

Karolina szigetek

Új-Guinea-szigetek

Jáva-szigetek Tasmania

Salamon-szigetek

Nagykorallzátony

Korall-tenger

Marshall-szigetek

Kiribatis zigetek

Tuvalu-szigetek

Új-Hebridák

Új-Kaledónia

Tasman-tenger

Phoenix-szigetek

Fidzsi-szigetek

Hawaii-szigetek

Line-szigetek

Szamoa-szigetekCook-szigetekTársaság-szigetekTuamotu-szigetek

Tonga-szigetek Kermadec-szigetek Új-Zéland

Északi-sziget

Déli-sziget

1. Nevezz meg a három jelentősebb, Óceániát átszelő szélességi kört!

2. Az iskolai atlasz segítségével azonosíts:

a. három aktív vulkánt Óceániából;

b. Nagy-Britanniához és Franciaországhoz tartozó szigetet vagy szigetcsoportot! Alkalmazd!

2. ábra Hegyvidéki táj Új-Zélandon

 Egyes szerzők Ausztráliát és Új-Zélandot Óceániához sorolják, mások Ausztráliát külön kontinensnek tekintik. Az Encyclopaedia Britannica szerint Óceánia a Csendes-óceán több mint 10 000 szigetét foglalja magában, kivéve Ausztráliát, de beleértve Pápua Új-Guineát és Új-Zélandot. Tudtad?

3. ábra Mauna Loa vulkán

Arafura-tenger

Tajvan

Az uralkodó növényzet trópusi esőerdő, pálmákkal (kókuszpálma, szágópálma – 4. ábra, csavarpálma –5. ábra), páfrányokkal, mangrovefákkal, kenyérfacsemetével (6. ábra) stb. Új-Zélandon lombhullató és tűlevelű erdők (fenyő, déli bükk) találhatóak.

Az állatvilágra számos madár és hüllő jellemző. Néhány madárfaj endemikus, mint például a kiwi, takahé (7. ábra), kakapo, kea (hegyi papagáj), tui stb.

Népesség és emberi települések. Óceánia lakossága mintegy 20 millió fő. Új-Zélandon a lakosság túlnyomórészt fehér (az őslakosok maori néven ismertek – 8. ábra), míg a többi szigeten az őslakosok vannak többségben, mint például a pápuák (9. ábra) a melanéziaiak, mikronéziaiak stb. Néhány szigeten nagyon nagy a népsűrűség, míg mások ritkán lakottak. Óceániában a hivatalos nyelvek az angol és a francia, az uralkodó vallás pedig a keresztény (katolikus és protestáns). A városok általában kicsik, kivéve Új-Zélandot: Auckland (1,6 millió lakos) – 10. ábra, Wellington (420 000 lakos) – az ország fővárosa – 11. ábra, Christchurch (400 000 lakos), Dunedin (130 700 lakos).

Beszélgessetek!

 Osztálytársaiddal együtt magyarázzátok el, miért nem népszerűek a turisták körében Óceánia szigetei!

Portfólió

 Az iskolai földrajzi atlasz segítségével készíts egy táblázatot Óceánia független államairól és függő területeiről. A független államok esetében jegyezd fel a fővárost, a függő területek esetében pedig azt, hogy melyik országhoz tartoznak!

4. ábra Sago pálma 5. ábra Csavarpálma 6. ábra Kenyérfa 7. ábra Takahe

8. ábra Maorik

9. ábra A pápuák Vanuatu szigetén

10. ábra Auckland

11. ábra Wellington

Gazdaság. Óceánia szegény altalajkincsekben (Új-Zéland kivételével). Szénnel, szénhidrogénekkel, színesfémércekkel és természetes foszfátokkal rendelkezik. A gazdaság a trópusi növényekre, valamint az élelmiszerés textilipari kisvállalkozásokra épül. A leginkább termesztett gyümölcsök a banán, a kókuszdió és a papaya (12. ábra). A halászat (13. ábra) minden szigeten széles körben elterjedt. Új-Zélandra jellemző a változatosabb ipar (acél, vegyipar, gépipar) és a nagyszámú juh- és szarvasmarha-tenyésztés. Óceánia gazdag turisztikai potenciállal rendelkezik, mind a természeti, mind az ember alkotta turizmusban, viszont nem igazán látogatott (14. ábra).

Dolgozzatok csapatban!

 Írjátok át a mellékelt táblázatot a füzetetekbe! Az iskolai atlasz és az alábbi térkép (15. ábra), segítségével töltsétek ki osztálytársatokkal azokat a főbb szigeteket/ szigetcsoportokat, amelyek Óceánia három földrajzi régióját alkotják!

Szigetek/szigetcsoportok

Polinézia Mikronézia Melanézia

Dél-kinai-tenger

Filippinótenger

Északi-Mariana szigetek (USA)

MIKRONÉZIAI SZÖVETSÉGI ÁLLAMOK U.S.A. (HAWAII)

PÁPUA ÚJ-GUINEA

Arafura-tenger

AUSZTRÁLIA

INDIAI-ÓCEÁ N

főváros

MELANÉZIA MIKRONÉZI A POLINÉZIA

Korall-tenge r Tasman-tenger

Cookszk.(ÚjZéland)

CSENDES-ÓCEÁN

Ráktéritő

Egyenlitő

Baktéritő

1. Pitcaim-szk. (NBr.)

2. Niue-szg (ÚjZ.)

3. Amerikai Szamoa

4. Szamoa

5. Wallis és Futuna (Fr.)

6. Tokelau-szk. (ÚjZ.)

7. Nauru

8. Új-Kaledónia (Fr.)

12. ábra Papaya ültetvény

13. ábra Halpiac

14. ábra Bora-Bora üdülőhely

3.

Antarktisz

– a földrajzi identitás elemei

Az Antarktisz a Déli-sarkkör és a Déli-sark között elterülő kontinens, ezért az egyetlen olyan kontinens, amely nem állandóan lakott. Majdnem kör alakú, terü lete 14 425 000 km2 (az ötödik legnagyobb kontinens).

A kontinenst teljes egészében víz veszi körül

Az Antarktisz magában foglal egy kontinenst és a környező tengerekben és óceánokban található számos szigetet. A partvonal nyugat és dél felé tagoltabb. A kon tinens legnagyobb félszigete az Antarktiszi-félsziget. Domborzat. Az Antarktisz a legnagyobb átlagos tengerszint feletti magassággal (2165 m) rendelkező kontinens. A kontinens mintegy 98%-át állandóan az antarktiszi jégtakaró borítja, amelynek maximális vastagsága meghaladja a 4000 métert. Az átlagos jégtakaró vastagsága körülbelül 2500 méter. A fenn maradó 2%-ot (jégmentes) a szomszédos óceánok által mosott partok alkotják.

A Transzantarktiszi-hegység tisz nyugat-középső részét szeli át, és a kontinenst Nyugat- és Kelet-Antarktiszra osztja. Nyugaton és délen a domborzatot 4500 m-t meghaladó magas hegyek jellemzik. A kontinens legmagasabb tenger szint feletti magassága az Ellsworth-hegységben, a Vinson-csúcson (5140 m) található –let-középső részen található egy magas fennsík, az úgynevezett Kelet-antarktiszi fennsík. Délen és dél nyugaton is vannak vulkánok, némelyikük aktív. Ezek közé tartozik a Mount Sidley (az Antarktisz legmagasabb vulkánja, 4221 m; inaktív), a Mount Erebus (a második legmagasabb vulkán, 3794 m; a Föld legdélebbi aktív vulkánjának tartják – 4. ábra).

2. ábra Transzantarktiszi-hegység

ATLANTI-ÓCEÁN

Antarktiszi-félsziget

Bellinghausentenger

Weddelltenger

Ronne-sel ég

Ellsworth-hegység

Ross-sel ég

Ross-tenger

Alkalmazd!

 Az iskolai atlasz segítségével nevezd meg, és lokalizáld azokat a tengereket és óceánokat, amelyekre az Antarktisznak kijárata van, valamint a  főbb tengerparti formákat!

 A déli szárazföldet Antarktikának hívják, és a szárazföld a jégtakaróval együtt alkotja az Antarktiszt. Tudtad?

3. ábra Ellsworth-hegység, Vinson-csúcs

4. ábra Erebus- vulkán

1000 km

Déli-Sark

Kelet-Antarktisz

1. ábra Antarktisz – földrajzi helyzet és domborzat

A sekélytengeri jégtáblák méretét tekintve kiemelkedik a Ronne-gleccser (nyugaton) és a Ross-gleccser (délen) – 5. ábra. Az antarktiszi jégtakaró jégtáblákban folytatódik, amelyekből jéghegyeknek nevezett nagy jégdarabok szakadnak le és sodródnak ki az óceánokba.

Az éghajlat különösen zord, csak a sarkvidéki éghajlat van jelen. Ez teszi az Antarktiszt a Föld leghidegebb kontinensévé. Itt a nappal és az éjszaka egyaránt hat hónapig tart. Az Antarktiszon látható a sarki fény. Nincs felszíni vízrendszer, a kontinens felszíni vize valójában olvadékvíz, amely a jégsapka alatt folyik időszakos vízfolyások formájában.

A növényzet és az állatvilág szegényes, kevés fajjal. A növényzet szinte teljesen hiányzik, csak mohák, zuzmók, algák és néhány virágos növény található (6. ábra). A peremvidéken és a hideg vizekben bálnák, fókák, halak, krill, Leopárdfóka (7. ábra), oroszlánfókák, elefántfókák, tengeri pókok stb. élnek.

Népesség és települések. Az Antarktisz a legritkábban lakott kontinens, a szinte örökös hideg miatt nincsenek állandó lakosai. Állandó települések nincsenek, csak tudományos kutatóállomások.

A kontinenst gazdasági szempontból a világ nemzetei által 1957-ben aláírt Antarktiszi Szerződés védi. Ez kimondja, hogy a kontinens ásványkincsei (kőolaj, földgáz, szén, vas, arany stb.) az egész emberiség tulajdonát képezik, és azokat nem lehet kiaknázni. Az Antarktisz kizárólag tudományos kutatásra szolgáló vidék.

Tudtad?

 A Meteorológiai Világszervezet adatai szerint az Antarktiszon mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet a Földön, –89,2°C-ot, az orosz Vosztok állomáson.

 Szintén itt vannak a legnagyobb erejű szélviharok (elérhetik az akár 300 kilométeres óránkénti sebességet is).

 2006-ban avatták fel az Antarktiszon az első Law – Racoviță nevű román kutató és felderítő állomást.

 A Déli-sarkot 1911-ben hódította meg a Roald Amundsen norvég felfedező, egy hónappal Robert Falcon Scott brit felfedező előtt.

Beszélgessetek!

 Mutassatok rá két tényezőre, melyek akár 15°C-kal alacsonyabb hőmérsékletet okoznak az Antarktiszon, mint amennyi ugyanazon a szélességi fokon az Északi-sarkvidéken van!

 A jéghegyek valódi veszélyt jelentenek a hajózásra. A katasztrófák megelőzése érdekében a nagy jéghegyeket radarral követik.

 Antarktisznak nincs hivatalos zászlaja, mert nem egy nemzet. A használt zászló a kontinens világoskék alapon lévő térképe, amely a semlegességet szimbolizálja.

 Az Antarktisz flórájának és faunájának tudományos feltárásához nagyban hozzájárult a román tudós, Emil Racoviță, aki természettudósként vett részt a a Belgica fedélzetén, a Belga Antarktiszi Expedíció (1897-1899) alkalmával.

sekélytengeri jégtábla – a jégtakaróból az antarktiszi vizek fölé nyúló jégterület Geodex

Többet akarok tudni!

5. ábra Az Elf Ross gleccser

6. ábra Királypingvinek

7. ábra Leopárdfóka

4. Esettanulmány: Ausztrália biogeográfiai egyedisége

Ausztrália az endemikus fajok paradicsoma. Biogeográfiai egyedisége geológiai múltjának köszönhető, amikor is elszakadt az ősi Gondwana kontinensről. Ennek következtében számos ausztrál növény- és állatfaj elszigetelt maradt a többi kontinenstől. Emiatt sokuk egyedülálló, és csak Ausztráliában található meg (endemikus fajok).

Növényzet. Ausztrália eukaliptuszairól nevezetes (1. ábra), az ország egész területén mintegy 600 eukaliptuszfaj található. Az eukaliptusz Ausztrália nemzeti fája. A világ egyik legmagasabb fája a karri eukaliptusz (több mint 50 méter magas). Az eukaliptusz levelei, amelyek egész évben zöldek maradnak, olyan olajat tartalmaznak, amely az ember számára hasznos, de túl nagy mennyiségben mérgező hatású. Az ausztrál szavannára jellemző a baobab (2. ábra), amely bár Afrikában (különösen Madagaszkáron) széles körben elterjedt, Ausztrália északnyugati részén endemikus. Az endemikus ausztrál fűfélék közé tartoznak a Spinifex fűfélék (tüskés fűfélék – 3. ábra). A száraz éghajlathoz úgy alkalmazkodtak, hogy a vízveszteség minimalizálása érdekében éles, hegyes szélű leveleik vannak.

Ausztrália állatvilága igazán egyedülálló. A kontinens emlőseinek, hüllőinek, halainak és rovarainak több mint 80%-a endemikus. Majdnem minden ausztrál állat erszényes. Az állatok élve hozzák világra kicsinyeiket, majd az erszényükben hordozzák őket, amíg elég idősek nem lesznek ahhoz, hogy magukról gondoskodjanak. A kenguruknak 50 faja van (némelyik kisebb, mint a nyúl, mások közel 2 méter magasak) – 4. ábra, más erszényesek: koala, wombat, mocsári vakond, quokka, tasmán ördög (5. ábra) stb. Az ausztrál emlősök egy másik atipikus nemzetségét a kloákások alkotják. Ahelyett, hogy élő kicsinyeket hoznának világra, tojásokat raknak, de tejjel táplálják őket. A világon csak kétféle kloákás létezik a kacsacsőrű emlős (6. ábra) és az hangyászsün (7. ábra) –, és mindkettő Ausztráliában található.

Ausztrália emellett számos madár- és hüllőfajnak is otthont ad. A madarak közé tartozik az emu, a kookaburra, a fekete hattyú, a lira madár, a feketerigó, a kazuár, a kakadu (a sárgafejű papagáj egy faja), a pingvin. Ausztrália hüllőinek fajgazdagsága nagy, több mint 860 fajjal, főként kígyókkal és gyíkokkal, amelyek száraz területeken élnek. Ausztráliában él a világ legnagyobb hüllője, a sósvízi krokodil, amely 6 méter hosszú.

4. ábra Fakúszó kenguru 5. ábra Tasmán ördög 6. ábra Kacsacsőrű emlős 7. ábra Hangyászsün

1. ábra Eukaliptusz erdő

2. ábra Baobab

3. ábra Pázsitfű

Többet akarok tudni!

 A dingó (8. ábra) Ausztrália vadkutyája. Egész Ausztráliában megtalálható, ám Tasmániában nem. Nyílt mezőkön és erdőkben él. Ausztráliában nem őshonos, a korai telepesek hozták be háziállatként, majd később vadult el. Mivel a dingó juhokat és borjakat támad, az 1880-as évek óta számos erőfeszítést tettek a legelőkről való eltávolítására. A kontinens délkeleti részének védelmére mintegy 960 km hosszú, három államon átívelő védőkerítést (9. ábra) építettek.

 A nyulakat a 19. században hozták be Ausztráliába. Nagyon gyorsan elszaporodtak, így számuk 30 év alatt mint 20 millióra nőtt. Számuk csökkentéséhez emberi beavatkozásra volt szükség. Ezzel egyidejűleg kutyákat, macskákat, tevéket stb. hoztak be, ami ökológiai katasztrófákat idézett elő. Ezek számos állatot érintettek a kontinensen, amelyeknek addig nem voltak természetes ragadozói.

9. ábra Kerítés haszonállatok védelmére

A Nagy-korallzátony (10. ábra) a világ legnagyobb korallzátony-rendszere. A zátony Ausztrália északkeleti részén, a Korall-tengerben található (Queensland partjainál), számos életformának ad otthont (korallok –11. ábra, halak, csigák stb.), és az UNESCO Világörökség része (1981 óta). A National Academy of Sciences (2012) tanulmánya szerint 1985 óta a Nagy-korallzátony elveszítette egyedülálló képződményeinek több mint felét, főként az emberi tevékenység miatt.

Ausztráliában számos nemzeti park található, amelyek kiemelkedő tájakat, növény- és állatfajokat, geológiai jellegzetességeket stb. óvnak, ezek közül Kakadu, Uluru-Kata Tjuta, Canberra, Kościuszko, Royal, Mungo és mások.

10. ábra A Nagy-korallzátony

Portfólió

 Válasszatok ki egy növény- vagy állatfajt a leckeszövegből, és készítsetek A3-as plakátot a kiválasztott fajról! Használjátok az internetet, botanikai és állattani atlaszokat és enciklopédiákat a kutatáshoz!

11. ábra Korall zátony

Tudtad?

 A tasmán ördög jelenleg a legnagyobb ragadozó erszényes a világon (az erszényes farkas 1936-os kipusztulása után). Az egyetlen hely, ahol még mindig él, az Tasmánia szigete.

8. ábra Dingó

ÉRTÉKELÉS Egyéni projekt

Feladat

Készíts egy poszter/PowerPoint prezentációt, amely egy általad választott óceániai szigetet vagy szigetcsoportot mutat be! A poszter/PowerPoint prezentáció elkészítése során kövesd a megadott szerkezetet: 1. Földrajzi helyzet és szomszédok; 2. Domborzat; 3. Éghajlat; 4. Vízrajz; 5. Növényzet és állatvilág; 6. Népesség és emberi települések és 7. Gazdaság.

A megvalósításra fordított idő

három hét

A poszter/prezentáció elkészítésének lépései

1. hét – előkészítés

l válaszd ki a poszter/prezentáció témáját; l készítsd el a poszter/prezentáció tervét;

A prezentáció ideje 5 perc

l keresse és gyűjts információt minél több forrásból (lexikonok, internet, magazinok stb.);

l megfelelő ábrák (térképek, fényképek, grafikonok, diagrammok, táblázatok) felkutatása, kiválasztása és elkészítése.

2. hét – Megvalósítás és ellenőrzés

l a poszter/prezentáció elkészítése; vigyázz arra, hogy az írott és a grafikai részek között egyensúly legyen;

l minden felhasznált anyag (térkép, fotó stb.) alatt tüntesd fel a forrást;

l a poszter/prezentáció végén említsd meg az összes írott forrást, amelyet felhasználtál; l vigyázz arra, hogy az írásod helyes legyen (elrendezés, helyesírás, írásjelek stb.).

3. hét – Véglegesítés és bemutatás

l mutasd be a posztert/prezentációt az osztály előtt;

l ne feledd, hogy a bemutató időtartama öt perc legyen;

l készülj fel arra, hogy a prezentáció után válaszolj az osztálytársaid/tanárod kérdéseire!

Prezentációs tippek

l legyen világos (az állítások legyenek helyesek és egyszerűek; a nyelvezet legyen tudományosan is helyes); l magyarázd meg a poszteren/prezentáción a térképeket, diagrammokat, fényképeket, grafikonokat; l a prezentációban írd nagybetűvel azt, amit a poszterre írtál, de adj további információkat is; l készülj fel a kollégáid által esetlegesen kért pontosításokra; l tartsd be a megadott időt.

Önértékelés

A poszter/prezentáció végén bizonyítani tudod a következő kompetenciák elsajátítását:

Készítettem egy posztert/prezentációt, amely információkat tartalmaz a választott szigetről/szigetcsoportról.

A poszterbe/prezentációba megfelelő térképeket, fényképeket, ábrákat stb. illesztettem.

A bemutató a társaimnak világos volt.

Válaszoltam az osztálytársaim/tanárom kérdéseire.

Betartottam a prezentációra szánt időt.

V. FEJEZET

A KÖRNYEZETFÖLDRAJZ

ELEMEI

Specifikus kompetenciák: 1.1; 1.2; 4.2; 4.3; 4.4.

1. A környezet alkotóelemei és a köztük lévő kölcsönhatások

2. A környezetszennyezés, a jelenkori világ egyik problémája. Globális környezeti változások

◗ ISMÉTLÉS ÉS ÖNÉRTÉKELÉS

1. A környezet alkotóelemei és a köztük lévő kölcsönhatások

A környezet a természeti és antropogén jelenségek, elemek és folyamatok összessége, amelyek között számos kölcsönhatás van, és amelyben az ember él, és végzi tevékenységét.

Magába foglalja a litoszférához (kőzetek, altalajkészletek és domborzat), a légkörhöz (hőmérséklet, csapadék, légnyomás és szél, páratartalom, éghajlati típusok), a hidroszférához (tengerek és óceánok vize, folyóvizek, tavak, vizes élőhelyek, talajvíz), a bioszférához (növényzet és állatvilág) és a pedoszférához (talaj) tartozó természeti elemek, jelenségek és folyamatok összességét.

Az ember által létrehozott összetevők a következők: emberi települések, gazdasági tevékenységek (gyárak, bányák, kőbányák; mezőgazdasági területek; közlekedés; turizmus), Az emberi tevékenység hatására kialakult jelenségek (szennyezés), társadalmi elemek (vallás, közös eszmék), technológia és információ.

A környezet összetevői között kölcsönös függőségen alapuló kapcsolatok vannak:

a. Térbeli kapcsolatok – az ugyanabban a térben egyidejűleg létező környezeti összetevők között létrejött kapcsolatok; horizontálisan léteznek területek, zónák, régiók, vertikálisan pedig rétegek (pl. a száraz éghajlatok eloszlása és a sivatagi területek eloszlása; a hőmérséklet, a csapadék eloszlása a magashegységekben és a talaj rétegződése) és rétegződések (a légkör, az óceánok).

b. Időbeli kapcsolatok – a környezet összetevői között létrejött kapcsolatok, amelyeket vagy egy rövid ideig tartó a kölcsönhatás határoz meg (pl. lavinaképződés – 1. ábra, vulkánkitörések, árapályok keletkezése) vagy pedig hosszú időn keresztül fennálló kapcsolatok (állatfajok fejlődése, kontinensek sodródása stb.).

c. Statikus (vagy nagyon lassú) kapcsolatok – olyan összetevők közötti kapcsolatok, amelyek nem mozognak (pl. a növények és a talaj közötti kapcsolat, amelyben nőnek, a kőzetek átalakulása homokká a trópusi sivatagokban).

d. Dinamikus kapcsolatok – a környezet alkotóelemei között hirtelen fellépő, vátozásokat előidéző folyamat, mely során az egyik elem hatására a másik elem átalakul (pl. egy trópusi ciklon, amely pusztítást végez a városokban, amelyeken áthalad; egy lávafolyam, amely felégeti az útjába kerülő növényzetet)

e. Ok-okozati összefüggések – olyan összefüggések, amelyek ok-okozati kapcsolatot határoznak meg a jelenségek között (pl. erdőirtás és földcsuszamlások, fosszilis tüzelőanyagok elégetése és globális felmelegedés). f. Funkcionális kapcsolatok – olyan kapcsolatok, amelyek biztosítják, hogy a környezet összetevői egyensúlyban működjenek; a funkcionalitás megbontásakor egyensúlyhiány lép fel (pl. egy erdős lejtő egyensúlyban van – 2. ábra, és az erózió természetes módon következik be; amikor az ember kitisztítja a lejtőt, az erózió agresszívabbá válik, a talaj eltávolodik, és földcsuszamlások következhetnek be).

Beszélgessetek!

 Nevezzetek meg az osztálytársakkal együtt más példákat a környezet összetevői közötti kapcsolatokra!

 Az osztálytársaiddal együtt menjetek ki az iskola udvarára! Figyeljétek meg a környezeteteket, és azonosítsátok annak alkotóelemeit! Csoportosítsátok őket hovatartozásuk szerint: litoszféra, légkör, hidroszféra, bioszféra, pedoszféra, ember és tevékenységei! Alkalmazd!

1. ábra Lavinaképződés

2. ábra Fás lejtők

2. A környezetszennyezés, a jelenkori

világ egyik problémája.

Globális környezeti változások

A környezetkárosodás, jelenkorunk problémája

A környezetromlás okai sokfélék és nagyon összetettek, de gyakran az ember az, aki közvetlenül vagy közvetve felelős a környezet károsodásáért. Az emberi beavatkozástól függően a környezetromlás okai lehetnek természeti vagy ember okozta okok.

Természetes okok, amelyek környezetromláshoz vezethetnek: vulkánkitörések (nagy mennyiségű por és káros anyagok felszabadulása), földrengések, árvizek, földcsuszamlások, a légtömegek általános áramlásában bekövetkező változások (beleértve az éghajlati változásokat, bizonyos éghajlati jelenségek – fagy, hóvihar, aszály – változását). A környezetromlás okai gyakran antropogén eredetűek.

A szárazföldi környezet legújabbkori változásai közé tartozik a környezetszennyezés, a talajromlás, az erdőirtás és az elsivatagosodás.

A környezetszennyezést több típusba sorolhatjuk:

Légszennyezés. A fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz, szén) elégetése nagy mennyiségű szennyező anyagot szabadít fel; üvegházhatású gázok* jutnak a légkörbe. Az ipari forradalom idején az emberi tevékenység az üvegházhatású gázok 40%-os növekedéséhez vezetett, ami hőmérséklet-emelkedést okozott, ami később megzavarta az éghajlati ciklusokat. A légszennyezés egyéb okai közé tartoznak az ipari tevékenységek és bizonyos vegyi anyagok használata, a mezőgazdaság, a hulladékkezelés és a vulkánkitörések.

 A felszín alatti és felszíni vizek szennyezése kimerítette az ivóvízkészleteket. A vízszennyezés fő okai az ipari tevékenységek, a szennyvízkibocsátás és a mezőgazdasági tevékenységek. Az óceánok vizeit is szennyezés éri – a kiömlött olaj, a véletlenszerű olajszennyezés és a beléjük kerülő hatalmas mennyiségű műanyag (1. ábra) révén.

Beszélgessetek!

 Magyarázzátok el közösen az osztálytársaitokkal, hogy a természeti jelenségek hogyan károsíthatják a környezetet! Magyarázzátok el, hogy az emberi tevékenységek hogyan vezethetnek a környezet romlásához!

ábra Műanyag okozta vízszennyezés

 A Csendes-óceánban van egy szemétsziget. A neve Nagy Szemétsziget, és valójában különféle műanyag tárgyak felhalmozódásával jött létre. Tudtad?

 A talajszennyezés a talaj kémiai összetételének megváltozására utal, és a mezőgazdasági tevékenységben használt vegyszerek (peszticidek* és műtrágyák), a hulladéklerakás, az ásványkincsek (szén, kőolaj, radioaktív ércek stb.) kitermelése okozza.

A talajromlás a talaj fizikai elváltozására utal (erózió, lecsupaszítás*, lefedés stb.). A talajerózió természetes folyamat, de az emberi tevékenységek hozzájárulnak a felgyorsulásához. A talajromlás okai közé tartozik az erdőirtás, a nem megfelelő mezőgazdasági tevékenységek, a bányászat, az építkezés (beleértve az utakat is) és az elsivatagosodás.

Az erdőirtás rendkívül káros a környezetre, mivel lavinaszerűen hat a többi összetevőre is. Az emberek újabb mezőgazdasági területek kialakítása (az erdőirtás 80%-a) és a fakitermelés (az erdőirtás 14%-a) érdekében irtják ki az erdőket – 2. ábra

Az elsivatagosodás a világ száraz régióit érinti. Ez egy összetett és lassú folyamat, amelynek során a termékeny talajjal rendelkező földek sivataggá válnak. Az éghajlatváltozás (hosszan tartó aszályok), de a túlművelés, a túllegeltetés (3. ábra), és az erdőirtás is okozza. Az elsivatagosodásra leginkább hajlamos régiók: a Száhel-övezet és a sivatagokkal szomszédos valamennyi régió, a Kis-Ázsiai-félsziget és a Himalája közötti régió, valamint az USA nyugati része.

Többet akarok tudni!

 Megjelenése óta az ember elkezdte átalakítani a környezetet. Először az ember felfedezte a mezőgazdaságot (a gyűjtögetésről és a vadászatról áttért a növénytermesztésre és az állattenyésztésre). Ez bizonyos természetes területek (pl. sztyeppék, szavannák, erdők) termőfölddé alakítását jelentette, de bizonyos állatfajok háziasítását is. Sokkal később, a 18. század végén és a 19. század elején zajlott le az ipari forradalom. A fosszilis tüzelőanyagok gyárakban és a közlekedésben történő felhasználása hatalmas mennyiségű szén-dioxidot és más káros gázokat juttatott a légkörbe, ami számos közvetlen (szennyezés) és távoli (ózonréteg elvékonyodása, globális felmelegedés, jégsapkák olvadása stb.) hatással járt.

Alkalmazd!

Geodex

stripping/lecsupaszítás – a felső talajréteg eltávolítása;

üvegházhatású gázok – a napsugárzás elnyelésére és a hő kibocsátására alkalmas gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid stb.); természetes módon hozzájárulnak a földi élet számára optimális hőmérséklet fenntartásához, de mennyiségük növekedésével globális felmelegedést okoznak;

peszticidek – a mezőgazdaságban a kártevők (baktériumok, gyomok, rovarok stb.) elleni védekezésre használt vegyi anyagok.

 Másold le és töltsd ki a táblázatot a füzetedben, és adj néhány példát a környezeti változások hatásaira! Javasolj két ellenintézkedést minden változásra!

A környezet változásai Hatások Ellenintézkedések légszennyezés vízszennyezés talajszennyezés és talajromlás erdőirtás

elsivatagosodás

Globális környezeti változások

A földtörténeti idők során a bolygó különböző természetes környezeti változásokon ment keresztül: éghajlati – jégkorszakok és jégkorszakok közötti időszakok; biotikus – növény- és állatfajok megjelenése és kihalása; tektonikai – kontinentális sodródás.

Napjainkban azonban a népességnövekedés és a fokozott emberi tevékenység következtében számos globális környezeti változás következett be. Ezek a folyamatok természetes módon lassabbak vagy kevésbé intenzívek lettek volna. Néhány egyáltalán nem következett volna be.

Azok a globális környezeti változások, amelyekben az ember a fő okozó, az éghajlatváltozás, a biogeokémiai ciklusok* (víz- és szénciklusok stb.) megzavarása és a biológiai sokféleség* megváltozása. Az éghajlatváltozás a legösszetettebb, és más problémákat is okoz. Ezek közé tartozik a globális felmelegedés, a gyakoribb szélsőséges események (heves esőzések, hosszan tartó aszályok, intenzívebb és gyakoribb trópusi ciklonok, hőhullámok és fagyok, vegetációtüzek stb.), a jégsapkák olvadása, az óceánok globális szintjének emelkedése (3,4 mm/évvel) és az óceánok vizének savasodása.

A fosszilis tüzelőanyagok hosszan tartó égetése (a 18. század vége óta) nagyon nagy mennyiségű szén-dioxidot juttatott a légkörbe, amely nem tudott természetes úton „elhasználódni”, így megzavarta a természetes szénkörforgást. A szén-dioxid, mint üvegházhatású gáz, a globális hőmérséklet emelkedéséhez vezetett, ami viszont a jégsapkák olvadásához is hozzájárult. A nagyobb vízmennyiség és a megnövekedett párolgás (amit a magasabb hőmérséklet elősegített) megzavarta a víz körforgását a természetben.

Az erdőirtás és a szűzföldek feltörése, az urbanizáció és a közlekedési hálózatok kiépítésének köszönhetően az ember közvetlenül befolyásolja egyes növények és állatok élőhelyeit*. Másrészt az éghajlatváltozás következtében egyes növények és állatok megváltoztatják élőhelyüket vagy kihalnak.

Portfólió

 Válassz a leckeszövegből egy példát a globális környezeti változásra, és írj egy legfeljebb egyoldalas földrajzi szöveget, amelyben kifejted a változás okait és hatásait, valamint a leküzdésére irányuló (már megtett vagy általad javasolt) intézkedéseket!

Geodex

biodiverzitás – a növény- és állatfajok sokasága;

biogeokémiai ciklus – az egyik geoszférából a másikba átkerülő kémiai elemek folyamatainak sorozata (pl. vízkörforgás a természetben, szén-, nitrogén-, oxigénkörforgás);

élőhely – a növények és állatok számára megfelelő életfeltételeket biztosító terület.

 Oceánia az a régió, amelyet a globális óceánszint emelkedése a leginkább érint, mivel szigetekből áll, amelyek közül néhány kevesebb mint öt méter magas. Az elmúlt évszázadban a Csendesóceán szintje 15 cm-t emelkedett.

 Az éghajlatváltozás miatt mintegy 8000 fajt fenyeget a kihalás veszélye. Ezek közé tartozik az Adélie-pingvin, a koala, az atlanti tőkehal és a jegesmedve.

 A Nagy-korallzátonyt alkotó korallok fele már nem él. A magas vízhőmérséklet miatt a színes algák eltűntek, és így a koralloknak nem volt mivel táplálkozniuk. Ezt a jelenséget korallfehéredésnek nevezik, és ez a korallok pusztulásához vezet (4. ábra)

Tudtad? 4. ábra Korallfehéredés

ISMÉTLÉS ÉS ÖNÉRTÉKELÉS

I Olvasd el figyelmesen az alábbi verset, és válaszolj a kérdésekre:

Az éjszaka könnyed párái, mint fantáziák emelkednek fel.

S a rét fölött lebegve, szertefoszlanak

A csillogó folyó sárkányként kanyarog a fák alatt. Mely a hajnal sugarában aranypikkelyeit mozgatja.

Kimegyek én is a nappal, leülök zöld partjára, S nézem a víz folyását, s a víz sodrását, Hogyan változik fátyollá a karcsú szilfán, Hogyan alszik el a gomolygásba, miközben a csupasz partot ássa.

Mikor egy fűzfa, lassan leereszkedik a tóra

Mikor egy márna szökken a levegőben a darázs után,

Mikor a vadkacsák repülésükből visszafordulnak, A sötét vizet verik az elmúló éjnek.

És lopott gondolatom tovább és tovább megy lefelé az örökké folyó folyóval.

Körülöttem forrong a rét; egy smaragdzöld gyík oson felém, hosszan, a meleg homokot elhagyva.

(Vasile Alecsandri: A Szeret partján)

a. Nevezz meg három, a hidroszférához tartozó összetevőt!

b. Nevezz meg két, a légkörhöz tartozó összetevőt!

c. Nevezz meg öt, a bioszférához tartozó alkotóelemet!

d. Nevezz meg két összetevőt, amely a litoszférához tartozik!

II Elemezd a mellékelt képet:

a. Azonosítsd a légszennyezés két forrását!

b. Említs egy érvet, amely alátámasztja a növényzet fontosságát a környezetminőség szempontjából!

c. Nevez meg két olyan hatást, amelyet a hagyományos járművek gyakorolnak a környezetre!

d. Soroljon fel három intézkedést, amelyekkel javítható a környezetminőség!

III Párosítsd az A oszlopban szereplő kapcsolattípusokat a B oszlopban szereplő kapcsolati példákkal:

1. térbeli kapcsolatok a. egy város felett elvonuló trópusi ciklon

2. időbeli kapcsolatok b. növények növekedése egy adott talajtípuson

3. statikus kapcsolatok c. globális felmelegedés és a fosszilis tüzelőanyagok elégetése

4. dinamikus kapcsolatok d. az erdők eloszlása

5. ok-okozati összefüggések e. a kontinensek sodródása

IV Írj egy legfeljebb 20 soros földrajzi szöveget, amelyben felsorolod a globális éghajlatváltozás három, a környezetre gyakorolt hatását és két intézkedést ezek mérséklésére!

ÉRTÉKELÉS

Hivatalból jár: 10 pont

pontszám: 100 pont

I. feladat II. feladat III. feladat IV. feladat

ISMÉTLÉS ÉS ÉVVÉGI ÖNÉRTÉKELÉS

I Elemezd az alábbi térképet, és határozd meg:

a. az 1–5-ig számokkal jelölt domborzati formákat

b. az a-tól e-ig betűkkel jelölt folyókat

c. az f-től j-ig betűkkel jelölt tavakat

d. az a-tól e-ig jelölt területek éghajlatát

e. az I-től V-ig jelölt területek növényzetét

f. egy-egy államot a III-al és IV-el jelölt régiókból

g. egy-egy várost a II-el és V-el jelölt régiókból

h. egy idegenforgalmi látványosságot az A-val jelölt régióból

II Írj egy legfeljebb 10 soros földrajzi szöveget Észak-Amerika éghajlatáról a következő kifejezések használatával: hurrikán, sarkköri éghajlat, hideghullámok, tornádók, mérsékelt kontinentális éghajlat! III Írd le a helyes választ a füzetedbe!

1. A maorik lakóhelye:

a. Ázsia;

c. Afrika; b. Ausztrália; d. Óceánia.

2. Ázsia erősen iparosodott országai a következők:

a. Észak-Korea és Szaúd-Arábia;

c. Mongólia és Indonézia; b. Japán és Törökország; d. Pakisztán és Irak.

3. Kialakulásuk szerint a Tanganyika és a Viktória tavak típusa:

a. tektonikus;

c. glaciális; b. sós vizű; d. víztározók.

4. Caatinga előfordul a következő tájegységekben:

a. Préri-fennsík; c. Brazil-fennsík; b. Andok-hegység; d. Kínai-alföld.

5. Észak-Amerika egyik fontos mezőgazdasági régiója itt található:

a. Sziklás-hegység;

c. Mexikói-fennsík; b. Texasi-fennsík; d. Mississippi-alföld.

IV Másold le a kijelentéseket a füzetedbe! Az adott minta szerint írj egy I (igaz) vagy a H (hamis) betűt mindegyik kijelentés után:

1. A kenguruk és a koalák élő kövületek. I

2. A Nagy-tavak megalopolisza Brazíliában található.

3. A világ legmagasabb hegyei Ausztráliában vannak.

4. A Mekong Ázsia leghosszabb folyama.

5. Az Antarktiszon nincsenek állandó emberi települések.

V Másold a táblázatot a füzetedbe! Adj meg egy okot vagy egy hatást a következő ok-okozati összefüggésekhez, a modell szerint:

Ok Hatás nagy mennyiségű hóesés lavina árvizek talajpusztulás bányászati tevékenységek az óceánok globális szintemelkedése

VI Töltsd ki az alábbi keresztrejtvényt a füzetedben, és megkapod egy ázsiai folyó nevét a függőleges oszlopban!

1. Folyó az Amerikai Egyesült Államok területén.

2. Nemzeti park az Amerikai Egyesült Államokból.

3. Dél-Amerika legmagasabb hegyvonulata.

4. Az Andok ősi lakói Dél-Amerikában.

5. Folyó Ausztráliában.

6. Afrikai tó.

7. Az Amerikai Egyesült Államok része amely nem az Észak-Amerikai földrészen van.

8. Az Antarktiszon található hegy, amely elválasztja a kontinenst két régióra.

9. A világ legbővizűbb folyama.

10. Sivatag Ausztrália középső részén.

11. Kaukázusi ország.

ÉRTÉKELÉS I. feladat II. feladat III. feladat IV. feladat V. feladat VI. feladat Hivatalból jár: 10 pont Maximális pontszám: 100 pont

A tankönyv nyomtatott és digitális változatban készült. A digitális változat tartalma hasonló a nyomtatottéhoz. Hozzáadott tartalma egy sor interaktív tanulási multimédiás tevékenység (interaktív feladatok, edukációs játékok, animációk, filmek, szimulációk).

A természet hasonlóvá, a nevelés különbözővé tesz bennünket.

Konfuciusz