Educatie plastica cls. 7, manual tradus in limba maghiara by Editura Litera

Képzőművészeti nevelés

Tankönyv a 7. osztály számára

Oana-Mari Solomon

Cristina Rizea

Daniela Stoicescu

Ez a tankönyv az Oktatási Minisztérium tulajdona.

Ez a tankönyv az Oktatási Minisztérium OM 3393/28.02.2017 rendeletével engedélyezett tanterv szerint készült.

119 – országos egységes segélyhívószám gyermekek bántalmazása esetén 116.111 – a gyermek-segítő szolgálat telefonszáma

Képzőművészeti nevelés

Tankönyv a 7. osztály számára

Oana-Mari Solomon

Cristina Rizea

Daniela Stoicescu

A tankönyv a Nevelési Minisztérium 4669/12.06.2024. számú miniszteri rendeletével lett jóváhagyva.

A tankönyvet ingyen kapják meg a tanulók, nyomtatott és digitális formátumban egyaránt, és négy tanéven keresztül adható tovább a 2024–2025-ös tanévvel kezdődően.

Tanfelügyelőség

Iskola/Főgimnázium/Középiskola ......................................................................................................................................................................................................

AKIK EZT A TANKÖNYVET HASZNÁLTÁK:

Év A tanuló neve

Osztály Tanév A tanköny állapota* átvételkor visszaadáskor

* A tankönyv kinézetére a következő megjelölések egyike használandó: új, jó, ápolt, ápolatlan, sérült.

• A tanerők ellenőrzik, hogy a fenti táblázat adatai helyesek-e?

• A tanulók semmilyen bejegyzést nem tehetnek a tankönyvbe.

Képzőművészeti nevelés. Tankönyv a VII. osztály számára

Oana-Mari Solomon, Cristina Rizea, Daniela Stoicescu

Tudományos referensek: dr. George Moscal egyetemi lektor, Képzőművészet kar, Nemzeti Művészeti Tudományegyetem, Bukarest drd. Vlad-Dan Perianu, I. fokozatos tanár, Nicolae Tonitza Képzőművészeti Líceum, Bukarest

Magyarra fordította: Tari Eva, Tothpál Renáta, Nyary Melinda, Nagy Aniko

Editura Litera

tel.: 0374 82 66 35; 021 319 63 90; 031 425 16 19 e -mail: contact@litera.ro www.litera.ro

Felelős kiadó: Vidraşcu şi fiii

Szerkesztő: Mihaela Spurcaciu

Korrektor: Váradi Izabella

Fényképek forrása: Litera archívum, Shutterstock

A borító illusztrációja: Shutterstock

Borítóterv: Lorena Ionică

Tördelőszerkesztő és nyomdai előkészítés: Ana Vârtosu

TARTALOM

1. lecke: A vonal, a felület és a térfogat perspektivikus ábrázolása

2. lecke: Tanulmányok a természetből: csendélet

3. lecke: Tanulmányok a természetről: táj

Ismétlés és értékelés

1. lecke: A több fókuszpontú művészeti

1. lecke: Díszítő kompozíció: stilizálás

4. lecke: Dekoratív elvek: szimmetria

Kedves tanulónk/Kedves diákunk,

„ Egy nap egy fiatalember látogatta meg a híres és neves spanyol képzőművészt, Pablo Picassot, és azt mondta:

– Mester , azért jöttem, hogy tanuljak. Mennyi idő kellene ahhoz, hogy olyan nagy művésszé váljak, minte te?

– Legkevesebb tíz év – felelte Picasso.

– Hogyan? Tíz év? Ilyen sok idő?– csodálkozott a fiatalember.

– Ha jól belegondolok, akár húsz év is – folytatta a művész.

– Biztos bagy benne? Ez nem hangzik túl jól. Ez túl sok…. Picasso a szemébe nézett, és egyszerűen kijelentette:

– Nekem egy egész élet kellett hozzá.“ (https://www.points-of-you.ro)

A fenti anekdota léleküzenetünk neked, és a KITARTÁSRÓL szól.

7. osztályos korodra már fontos lépéseket tettél a művészetoktatási tudományágra jellemző fogalmak feltárásában, ezért ebben a tanévben azt javasoljuk, hogy nézd meg alaposabban, hogyan változtathatja meg az életed a művészet, mint ahogy az irodalmi szövegek is illusztrálják ezt az alábbi képek alapján.

A tankönyvben található tanulási tevékenységek célja, hogy segítsenek kapcsolatot teremteni más tantárgyakból tanultakkal, és lehetőséget adnak a következőkre:

 új ismeretek elsajátítására;

 alkalmazni és kísérletezni, gondolatokat és érzelmeket közölni rajzolással és festéssel;

 inspirálódni a művészek életéből és tapasztalataiból;

 pozitív attitűdök és viselkedések megjelenítése változatos tapasztalatokban.

Tekints úgy a Portfólió, a Projekt, a Viselkedésmegfigyelő Lap, az Összefoglaló és az (Ön)értékelő oldalakra, mint a tudás iránti elkötelezettségedről való gondolkodásod állomásaira.

A tanulás szeretetével kívánunk sikeres új tanévet!

Történetek, amelyek megváltoztatták a világot: A kis herceg, Alice Csodaországban, Don Quijote de La Mancha (A , B, C illusztráció).

A TANKŐNYV FELÉPÍTÉSE

NYOMTATOTT VERZIÓ

A 7. osztályos Képzőművészeti nevelés kézikönyv 5 tanulási egységre épül, amelyek a program tartalmát fejlesztik. A különösen vonzó formában bemutatott leckék olyan tanulási tevékenységek példáit tartalmazzák, amelyek specifikus kompetenciák kialakításához vezetnek.

A tartalom rendszerezése lehetővé teszi a kapcsolatok kialakítását a többi tanult tárgyhoz.

Képzőművészeti nevelés

A tanulási egység száma és címe

Kapcsolatok a mindennapi élettel, a meglévő tudással, más tudományágak információival vagy a reflexió lehetőségeivel és új tanulási kompetenciákkal.

Szuggesztív képek frissítésekhez vagy új tanulási kontextusok létrehozásához.

Látható gondolkodási rutinok

Szuggesztív kép az új tantárgyspecifikus fogalmakhoz, amelyeket a gyerekek minden tanulási egységben felfedeznek.

Leckék címei és a Sajátos kompetenciák

OLDALAK A LECKÉBŐL

Felfedem a körlütötem lévő világot-rovata

A szövegben szereplő információkhoz kapcsolódó képek

Felfedezek új ismereteket-rovat

Figyeld meg, mit érzel amikor egy szabadtéren tartózkodsz, például egy parkban, egy erdőben, egy utcán, vagy egy beltérben, otthon, színházban vagy kiállítóteremben! Ezeket az érzelmeket a tér bizonyos sajátosságai váltják ki, ilyen tér formája, mérete, a fény típusa. Ezek az érzések attól is függenek, hogy milyen nézőpontból nézzük, szemléljük a teret. Ha egy hegy tetejéről nézünk egy tájat, a szabadság és az erő válik uralkodóvá. A talapzatról a hegy fenségét és nagyságát érzed.

Ihletet merítek a művészek tapasztalataiból Leonardo da Vinci (olasz festő, 1452–1519): Az utolsó vacsora című falfestményén a frontális lineáris perspektívát használta, és ezzel a falba nyíló tér érzetét keltette. A frontális nézőpontnak és a szinte tökéletes szimmetriájának köszönhetően mű rend és az ünnepélyesség érzetét kelti S ábra). FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM

Ihletet merítek a művészek tapasztalataiból-rovata

A tanultakat alkalmazom és tapasztalom-rovata

Az új ismeretek ismétlése

(Ön) értékelés

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS (ÖN)ÉRTÉKELŐ OLDAL

Támogató képek az (ön) értékeléshez.

Emlékeztető az összes értékelési forma használatára és összeállítására.

A TANKÖNYV RÉSZEI

A tankönyv fejlécei színes szalagokkal vannak megjelölve, és színes betűtípussal vannak írva, szorosan kapcsolódnak az egyes egységek színvilágához.

Az új ismeretek szürke háttérbe kerülnek a könnyebb észlelés érdekében.

Az egyes egységekben található két nyitóoldalon keresztül a cél a tanulók látható gondolkodásának fejlesztése és tanulási kíváncsiságuk serkentése. Ezen a két oldalon a leckék címe és a kialakuló készségek szerepelnek.

1. LECKE. Az óra címe – az órák címei

FELFEDEZEM A KÖRNYEZŐ VILÁGOT

A valóság gondos megfigyelése, összefüggések teremtése a valós élet és kifejezése között képzőművészeti nevelés révén; ezen a rovaton keresztül arra a kérdésre válaszolunk, hogy miért tanuljak, és a tanuló azon gondolkodik, hogy mi lesz a haszna abból, amit tanulni fog.

Ihletet merítek a művészek tapasztalataiból

A viselkedések és attitűdök képzésének területe abból a célból, hogy ihletet merítsenek a művészek életszemléletéből és abból, ahogyan azt megjelenítik műveikben.

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

Ismerkedés a tudományágra jellemző új információkkal, fogalmakkal, felfedezés útján való tanulás; a tankönyvben a szürke háttérre írt szöveges részekben található.

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM

AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

A tanult ismeretek és új fogalmak gyakorlatba ültetésének területe a tanuló életével közvetlen kapcsolatban.

Összefoglaló és (ön)értékelő oldalak – az összefoglalók olyan állomások, ahol a tanulók rendszerezik az újonnan tanult információkat, interaktívan dolgoznak kiscsoportos munkában, az értékelésen és az (ön)értékelésen keresztül nyomon követik az elért fejlődést.

A *-gal jelölt szavak magyarázata a kézikönyv végén található szószedetben található.

Competențe generale și specifice, conform programei școlare pentru disciplina Educație plastică pentru clasa a VII-a, aprobată prin ordinul Ministerului Educației Naționale nr. 3393/2017:

Általános és specifikus kompetenciák a VII. osztályos A képzőművészeti nevelés tantárgy tanterve szerint, amelyet a Nemzeti Oktatási Minisztérium 3393/2017 számú rendeletával hagytak jóvá.

1. A művészeti-vizuális üzenetek érzékeny és kritikus befogadása a művészeti alapműveltség kialakítása érdekében

1.1. Az üzenetek és jelentések értelmezése, amelyeket a művészi nyelv közvetít a díszítőművészetek esetében.

1.2. A képzőművészeti nyelv kifejező értékeinek elemzése különféle kompozíciókban.

1.3. A művészi, képzőművészeti és dekoratív kifejezésformák felismerése Románia területén.

2. Különféle, a plasztikai és dekoratív képzőművészetre jellemző eszközök és technikák alkalmazása

2.1. A képzőművészeti nyelv, a különféle technikák és eszközök használata a természet utáni tanulmányok és/vagy kompozíciók során.

2.2. A képzőművészeti nyelv kifejező értékeinek felhasználása a természet utáni tanulmányok és/vagy kompozíciók során

3. Az ötletek, érzelmek és üzenetek kifejezése művészi-vizuális nyelv használatával különféle kontextusokban.

3.1. Új módszerek felfedezése az ötletek, érzelmek és üzenetek kifejezésére vizuális kompozíciók révén.

3.2. Kreatív, eredeti és funkcionális művészeti termékek megalkotása helyi vagy közösségi szintű események keretében

DIGITÁLIS VÁLTOZAT

A digitális változat tartalmazza a tankönyv nyomtatott változatának teljes tartalmát, kiegészülve egy sor interaktív multimédiás tanulási tevékenységgel (IMTT): animációs, statikus, interaktív tartalmakkal.

A tankönyv oldalai megtekinthetők különböző eszközökön (asztali számítógép, laptop, táblagép, telefon), nagyszerű böngészési élményt nyújt.

ANIMÁLT IMTT

filmek és animációk

STATIKUS IMTT

Képgalériák, kiegészítő információk, diagrammok

INTERAKTÍV IMTT

Játékok és feladatok, amelyek megoldása után a tanuló ellenőrizheti válaszai helyességét

Az interaktív multimédiás tanulási tevékenységek (IMMT) elősegítik a kritikus gondolkodás kialakítását és ismereteik, érdeklődésük bővítését.

A digitális navigáció lehetővé teszi a tankönyvben való böngészést és az előző tanulási tevékenységhez való visszatérést.

A PORTFÓLIÓ

Megtudtad, hogy minden egységben található az Alkalmazom és kísérletezem azzal, amit megtanultam rovat. Arra bátorítunk, hogy gyűjtsd munkáidat egy Portfólióba. Így az év végére bizonyítékod lesz az elvégzett munkádról. A fejlődésed nyomon követése érdekében önértékelést végezhetsz minden egység végén a megadott kritériumok alapján. Szükség esetén dönthetsz úgy, hogy a portfólióban lévő bizonyos munkákat kiegészíted vagy javítod a folyamat során.

A kritérium

A javasolt alkalmazások elkészítése minden leckéhez a tanulási egységen belül

Az alkalmazás követelményeinek betartása minden egyes munkánál

Késztermékek

Eredetiség az alkalmazások elkészítésében

VISELKEDÉSMEGFIGYELŐ LAP

Igen/Teljes mértékben Részben Nem/Sosem

Fejlessz ki egy szokást, hogy saját magad értékeld a viselkedésedet és attitűdödet! Ez a szokás segíthet jobban megismerni és megérteni önmagadat. Minden egyes egység végén hozzáadhatod a Portfóliódhoz a Viselkedésmegfigyelő lapot, amelyen bejelölheted azt a választ, amely a legjobban illik rád. A kitöltés után ellenőrizd a tanároddal, hogy helyesen értékelted-e!

A viselkedés Soha Néha Gyakran Mindig Érdeklődést mutattam A képzőművészeti nevelés tantárgy iránt.

Segítséget kértem, amikor szükségem volt rá.

Aktívan részt vettem: kérdéseket tettem fel, kifejtettem a véleményemet, különböző forrásokat kutattam stb.

Amikor hibáztam, a hibát tanulási lehetőségként használtam.

Minden munkát összegyűjtöttem a Portfóliómban.

Együttműködtem a társaimmal a csoportos projektek megvalósításában.

A PROJEKT

A Képzőművészeti nevelés tantárgy keretében a legjobban konkrét tevékenységek által, a fogalmak kreatív alkalmazásával tanulhatsz, ezért az év során több projektet (vagy mini-projektet) kell megvalósítanod. A projekt egy értékes és vonzó tanulási és értékelési módszer, mivel lehetőséget ad arra, hogy különböző megoldási irányokat válassz a kihívásokra, a saját preferenciáid szerint.

A projekt alapú tanulás során dolgozhatsz egyedül, párokban vagy kis csoportokban is, ami remek alkalom arra, hogy gyakorold a csapatszellemet, a kollegialitást, a toleranciát és a párbeszédet.

A Projekt (ön)értékelésénél az alábbi kritériumok és pontozási javaslatok alapján tájékozódhatsz:

• a projekt megfelel a követelményeknek: 2 p.

• a tantárgy specifikus fogalmai helyesen vannak alkalmazva: 2 p.

• kreativitás a fogalmak alkalmazásában és az anyagok használatában: 2 p.

• a projekt pontos (gondosan elkészített): 2 p.

• volt együttműködés (tanár-diák, diák-diák stb.): 1 p.

• elmondhatod, milyen leckéket tanultál meg: mi működött, mi működhetett volna jobban: 1 p.

Összesen: 10 p.

I . TECHNIKÁK ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI

Olvasd el az alábbi idézetet, és nézd meg alaposan az ezen az oldalon található képeket!

A fák nehezebben viselik a szomjúságot, mint az éhséget. Ahogyan egy péknek mindig elegendő kenyere van, a fák is azonnal csillapíthatják „éhségüket“ fotoszintézissel. De ahogyan a legjobb pék sem tud sütni víz nélkül, a fák tápláléktermelése is leáll, ha nincs nedvesség.

Egy érett bükk napi szinten több mint 500 liter vizet pumpál az ágaiba és leveleibe, és ezt addig teszi, amíg van mit kitermelni a mélyből. De, ha ezt nyáron minden nap megtenné, a talaj azonnal kiszáradna. Ezért a készleteket télen halmozza fel: ilyenkor esik az eső, és a fogyasztás ilyenkor közel nulla, mert szinte minden növény szünetet tart. A tavasszal lehullott csapadékkal együtt a talaj alatti tartalékok elégségesek az év elejéig. Azonban akkor gyakran meg kell húzni a nadrágszíjat. Elég egy kéthetes hőség, és a fák bajba kerülnek. ( Peter Wohlleben: A fák titkos élete)

Mi a véleményed a fákról való beszéd kétféle módjáról, szavakkal és vizuálisan?

Edvard Munch: Öreg fák

Isaac Levitan: Egy száraz fa az út mellett

Figyeld meg alaposan a reprodukciót, másolatot!

Gustav Klimt: Az almafa

→ Mit látsz?

→ Szerinted mit ábrázol a festmény?

→ Mire vagy kíváncsi?

1. lecke: Ismétlés

2. lecke: A ceruza és szén árnyékolási technikái

3. lecke: A formák és mintázatok érték szerinti változatai

4. lecke: A színek térhatása

Specifikus kompetenciák: 1.2.; 2.1.; 2.2.; 3.1.

1. LECKE. Ismétlés

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

Az elmúlt években, a tantárgy specifikus fogalmainak tanulmányozása során megfigyelhetted, hogy a képzőművészeknek legtöbbször egyéni, könnyen felismerhető stílusuk van, amely a témákból, az őket érdeklő tárgyakból, valamint a munkamódszerekből ered. Utóbbiak szoros kapcsolatban állnak az alkalmazott anyagokkal és munkaeszközökkel

Például amikor azt mondjuk, hogy ókori Egyiptom (Kr. e. III. évezred – Kr. e. I. század), a piramisokra, a hieroglifákra, valamint azokra a festett képekre gondolunk, amelyek információkat közvetítenek az akkori emberek életéről (A ábra).

Vagy amikor Claude Monet (francia festő, 1840–1926) által festett Impresszió, a felkelő nap című képet nézzük, lenyűgöz minket az a hangulat, amelyet az alkotó a kromatikus kontraszt segítségével megörökített és visszaadott (B ábra).

Ștefan Luchian (román festő, 1868–1917) több tájképet készített pasztellel. Ő azt mondta: A pasztellel gyorsan dolgozol . Az alkonyati fényben a fűzfákról szálló ezüstös füstöt könnyebb elkapni pasztellszínekkel. (G ábra).

A megadott példákban egy egyéni lenyomatról van szó, amely a világ egyedi látásmódjából és értelmezéséből ered, és amely megkülönbözteti az ő alkotásaikat más művészeti alkotásoktól.

Emlékszel?

Az olajfestés olyan festési technika, amelynél a pigmenteket kötőanyaggal keverik össze, amely általában lenolaj, és amely hajlamos a száradásra. Európában az olajfestés technikáját a XII. századtól kezdték használni, és főként a reneszánsz idején vált népszerűvé, amikor szinte teljesen felváltotta a temperafestést. Mivel könnyen formálható a festési felületen (vászon, karton, fa, falazat stb.), ecsettel vagy palettakés segítségével, az olajszínek lehetővé teszik a festmény többszöri átdolgozását, ami megkönnyíti a művész munkáját, amíg el nem éri a megfelelő formát a gondolatainak és érzelmeinek kifejezésére.

Emlékszel?

A tempera festés az egyik legősibb festési technika. A tempera színek pigmentek és vízben oldódó kötőanyag (tojássárgája, méz) keverékéből állnak, és ecsettel vékony, áttetsző vagy félig átlátszó rétegekben viszik fel különböző típusú felületekre: papírra, kartonra, fára, falra.

Az ókori Egyiptom, festett részlet Khnumhotep sírjából

Ihletet merítek a művészek tapasztalataiból Ștefan Luchian minden más román festőnél jobban szerette a virágokat. Gyengédségük és frissességük segített neki elfelejteni szenvedését. Szerette színeiket, és próbálta megörökíteni egyszerű szépségüket a kompozíciókban. Agyagedényekbe helyezte őket, mivel helyi virágok voltak, és szépen mutattak egy olyan edényekben, amelyek szintén helyi készítésűek voltak, és nagy gondosan elhelyezett néhány virágot az asztalra, az edény mellé, hogy szélesítse a kompozíciós alapot. Luchian virágai, mint a Szegfűk (C ábra), Szellőrózsák (D ábra), Margaréták (E ábra) és Kéknefelejcsek (F ábra) vibrálnak élettől, izzanak*, lenyűgöző a mesterségbeli tudás, amivel kivitelezték őket, az általuk közvetített érzelmi tartalmak egy intim napló ecsettel rajzolt lapjai lehetnének.

A Fűzfák Brebuban az egyik tájkép, amelyet

Luchian pasztellel készített (G ábra). A pasztell egy olyan festészeti technika, amely ceruza formájú pálcikákat használ, amelyeket pigmentpor és kötőanyag keverékéből állítanak elő.

Ez egy érzékeny technika –a mű hirtelen mozgatása a pasztell „lepergéséhez“ vezethet a tartóról. A pasztellel készült művek friss és bársonyos megjelenésűek. Ezeket óvatosan kell tárolni, és üvegezett keretben kell kiállítani.

A svájci művész, Paul Klee (1879–1940), megalkotta a Niesen-hegy című művét (H ábra), amelyet az Alpokban található, piramis alakú svájci hegy inspirált, ezért a hegyet gyakran Svájc Piramisának is nevezik. A festő a művet papíron, akvarellel készítette. Ebben a technikában a színek áttetszőek, és a festő dekoratív módon alkalmazta őket, szín- és értékkontrasztokat hozott létre. Emlékszel?

Az akvarellek olyan színek, amelyeket pigmentek és kötőanyag (gumiarábikum) keverékéből állítanak elő, és vízzel hígítanak. A festéshez használt papírnak nagyon jó minőségűnek, vastagnak és texturáltnak kell lennie.

Henri Matisse (francia festő, 1869–1954) azt mondta, hogy a rajz egy ötlet körüli vonalvezetés .

A megfelelő vonalak megrajzolása, azaz a rajzolás, tanulható, akárcsak az olvasás, írás és számolás. Bármely művész, legyen az festő, szobrász, grafikus, díszlettervező, keramikus stb., művészi törekvéseit először a rajzon keresztüli kísérletezéssel kezdte.

Emlékszel?

A vonalak sűrűbb vagy ritkább egymás mellé helyezése (satírozás), árnyalást eredményez, így ábrázolható a rajzolt forma térbelisége. A folyamatos, megszakítatlan vonal, amikor megváltoztatja a vastagságát, árnyalt vonallá válik, és ezáltal szintén sugallhatja a térbeli formát. Néha a satírozás nagyon finom, azaz az árnyalt vonalak nagyon sűrűn vannak rajzolva, így egyes területeken árnyalt foltoknak tűnnek (I ábra).

Piotr Koncealosvki (orosz festő, 1876–1956): A nyírfa

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Művészetére utalva Luchian azt mondta: A természetet nem kell utánozni, sem lemásolni, a saját módján kell vele dolgozni… Hogyan lehet a saját módján dolgozni? Tudni kell megfigyelni, ez a kulcs… A természet tanácsokat ad, ha értesz a megfigyeléséhez. Mi, művészek, a szemünkkel nézünk, de a lelkünkkel dolgozunk.

(Vasile Drăguț, Ștefan Luchian album) Írj egy rövid, érvelő esszét egy papírlapra a Mi, művészek, szemmel nézünk, de lélekkel dolgozunk kijelentésből kiindulva! Érezted-e ezt az előző évfolyamokon a Képzőművészeti nevelés órákon? Magyarázd el! Tedd az esszét a portfóliódba!

2.

LECKE. A ceruza (grafit) és szén árnyékolási

technikái

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

Az útjaidon vagy az utazásaid során előfordulhat, hogy a tekintetedet bizonyos dolgok vonzzák, és érzed a késztetést, hogy vizuálisan megörökítsd azokat, hogy emlékekké alakítsd őket, mivel bizonyos gondolatokkal és érzelmekkel társítod őket (A ábra).

A képzőművészet kedvelői gyakran rajzhoz vagy festéshez folyamodnak, és kevésbé a fényképezéshez, mert a rajz spontán, és lehetővé teszi a belső érzések kifejezését közvetlen kapcsolatban azzal, amit megfigyelsz. Ez a szabadság érzésének kifejezése és egy autentikus módja annak, hogy megmutasd, mit gondolsz és érzel, szavak használata nélkül. Ezen kívül a valóságot is módosíthatod, anélkül, hogy másolnád, ahogyan azt Luchian mondta (B ábra).

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

A rajzban az árnyékolás az anyagi réteg, az érték konkrét megjelenítése a grafit vagy szén technikájával. Az árnyékolás a rajzban azt jelenti, hogy tudatosan irányítjuk a fényt és az anyagot grafit vagy szén segítségével. Egy harmonikus és kiegyensúlyozott munka létrehozásához grafit és/vagy szén használatával figyelembe kell venni: az elemek elrendezését az oldalon, azok arányait és felépitésüket , valamint ezek értékeit

A Courbevoie-i hídcímű munkát Georges Seurat (1859–1891) francia festő készítette grafit segítségével (C ábra).

Az árnyékolási hatásokat azzal érte el, hogy csökkentette a megjelenített tárgyak méretét és hígította az értékek intenzitását. A művész az érték-kontrasztot , nagy és kis mennyiségű, felület-vonal kontrasztot, valamint árnyalati fokozatokat használt. Így teremtette meg a tágas, gazdag és valósághű tér érzését.

Az árnyékolás akkor válik nyilvánvalóvá, amikor egy tárgyon minden fényintenzitás megjelenik. A kerek formák esetében a fény és árnyék maximális intenzitása nem a forma kontúrján található, hanem annak belsejében (D ábra). Ezzel szemben, a síkfelületekkel és élekkel rendelkező testeknél a fény és árnyék maximális intenzitása a felületek találkozásánál található (E ábra).

A ceruza- vagy szénrajz árnyékolási módszerei:

1. Az árnyékolást fokozatosan kell alkalmazni, egymás mellett haladva: az első árnyékolás mellé kerül a második, majd ezek mellé a harmadik. Így mindig létrejön egy alap, amelyhez viszonyítani lehet.

2. Egy térbeli formának legalább három értéke van: fény, félárnyék és árnyék. Először a forma semleges tónusát árnyékoljuk, majd hozzáadjuk a fényt és az árnyékot (lásd F ábra).

3. Az átlátszó árnyékolás: A világos háttér szolgál alapként; ezt fokozatosan lefedjük, de úgy, hogy a különböző irányokba alkalmazott rétegek alatt még látható legyen (lásd G ábra).

A ceruza és a szén közötti különbség a technikák által biztosított plaszticitás mértékében rejlik. A szén sajátos tulajdonságai révén különleges kifejezőerőt ad a rajznak. Néha a szénrajz hasonlít egy fekete-fehér festményhez; a vonalak intenzitásának és vastagságának modulációi annyira erősek, hogy bizonyos területeken ecsetvonásra emlékeztetnek (lásd H ábra).

Az árnyékolás a háttér területein is alkalmazható (lásd I ábra).

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Készíts egy rajzot, amelyben ceruza vagy szén árnyékolást alkalmazol, szabadon választott témával! Törekedj arra, hogy a térbeliséget (fény, félárnyék és árnyék) és az árnyalatok fokozatait visszaadd! Inspirálódhatsz a leckében szereplő képekből.

3. LECKE. A formák és textúrák modulálása árnyékolással

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

A természet évszakról évszakra ismétli a formáit (lásd A ábra). Mégsem unjuk meg soha. Vajon miért van ez így?

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

A moduláció egy technika, amely jelen van a rajzban, festészetben és szobrászatban is. A moduláció alatt egy egységes alapmérték (modul) használatát értjük, amelynek ismétlése segít az műalkotás felépítésében (lásd B ábra).

A festészetben a moduláció a következőképpen valósítható meg:

a. átlátszó rétegezéssel;

b. a szín ecsetvonások felosztásával;

c. a kromatikus színárnyalatok ábrázolásával.

A. A színárnyalatok átlátszó rétegezésével történő modulálás kiemeli a formákat (lásd C ábra). Ez a technika a vízfesték rétegeinek alkalmazásán alapul, ahol az egyes rétegeket már megszáradt színek fölé viszik fel. Lehetséges lépések:

• először vázoljuk fel könnyedén az irányvonalakat, amelyek szervezik a térbeli elrendezést (lásd C.1 ábra);

• majd alkalmazzunk egy alapréteget vízfestékből;

• és válasszunk ki egy modult, a mi esetünkben egy kört, amelyet többször ismétlünk és színezünk különböző módokon (lásd C.2 ábra);

• a réteg teljes száradása után vigyünk fel további vékony vízfesték rétegeket, így egy moduláris kompozíciót hozhatunk létre átlátszó rétegezéssel (lásd C.3 ábra).

C.3

Az árnyékolással történő moduláció fokozza a színes felület kifejezőerejét azáltal, hogy a térbeli hatásokat a fény és árnyék segítségével jeleníti meg (lásd D ábra), valamint a kromatikus színek intenzitásának hígításával nagyobb térérzetet teremt (lásd E ábra).

B. A szín ecsetvonásával történő modulálása színváltozásokat hoz létre a színes ecsetvonások átfedésével, amelyek vizuális térérzetet és térbeliséget adnak a festménynek. Az F ábrán megfigyelhető, hogy nincsenek éles kontúrok, mivel a vászon felületét apró, egymás mellett elhelyezkedő színes ecsetvonások borítják. A fény- és árnyékhatások a hideg és meleg színek kombinálásával, osztott ecsetvonások révén jönnek létre.

A G ábrán egy tökéletes kromatikus színharmónia figyelhető meg, ahol a „kompozíciós középpont“ egy kontrasztos modul segítségével van kiemelve.

Camille Pissarro: Az Éragny-i aratás

D E Gustave Courbet: Fák a hóban

Georges Seurat: Courbevoie-i híd

C. A kromatikus színárnyalatokkal történő modulálás (színárnyalatban színárnyalat) azt jelenti, hogy egyetlen szín különböző árnyalatait ismételjük meg a kompozícióban, fokozatos árnyalatváltások segítségével (lásd H, I ábra).

A formák modulálása síkfelületen lehet akromatikus is; ebben az esetben az expresszivitás a fény-árnyék (clair-obscur) kontraszt révén növekszik (lásd K ábra).

A formák értékkel történő modulálása mellett a kétdimenziós és háromdimenziós műalkotásokban a textúrák modulálása is alkalmazásra kerül (lásd K és L ábra). A textúra azokra az anyagokra utal, amelyekből a körülöttünk lévő tárgyak készülnek, és arra, hogy milyen az anyagok tapintása. A természetben előforduló textúrák, mint például a homok, a kavics, a fa, az állatok szőre, a madarak tollazata stb. mind eltérő tapintásúak, ezeket „tapintható“ textúráknak nevezzük.

A textúrák rajzolással és festéssel történő reprodukálására irányuló kísérlet során a képzőművészek becsapják a szemet vagy illúziókat keltenek (egy textúrát ábrázoló rajz megérintése nem kelt tapintható érzetet).

A fény és árnyék rendkívül fontos a textúrák ábrázolásában; amikor a fény és árnyék közötti kontrasztok változnak, a textúrák észlelése is megváltozik. Például egy finom textúrájú felület a fény intenzitásától (erős vagy szórt) és irányától (szemből érkező) függően torzulhat, és elveszítheti részleteit, így nehezebb lehet megrajzolni. Ugyanaz a fényintenzitás, ha oldalról érkezik, hasznos lehet a textúrázott felületek, például a folyóparti kövek, a homok, a kavicsok stb. esetében, mivel nagy kontrasztú vizuális hatásokat hozhat létre.

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Készíts egy festményt vagy rajzot választott témával, amelyben a formák és textúrák modulálását az árnyékolással alkalmazod!

Georges Braque: A kikötő

M.C. Escher: A kagyló

Paul Klee: Álomórarend

Albrecht Dürer: A sün

4. LECKE. A színek térhatása

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

Figyeld meg alaposan a lakóteret, ahol élsz! Volt vagy van lehetőséged kifejezni a véleményedet és választani olyan színeket, amelyek tetszenek és inspirálnak (lásd A ábra)?

Melyek azok a színek, amelyek mostanában tetszenek? Miért? Beszéld meg egy osztálytársaddal /osztálytársnőddel, hogy számodra mit jelentenek az egyes színek!

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

A szín mint képzőművészeti vizuális nyelvi elem, különleges jelentéssel bír – a festészetben a segítségével ábrázolhatjuk a körülöttünk lévő dolgokat, kifejezhetjük érzéseinket és üzeneteinket, valamint kellemes és relaxáló környezetet* teremthetünk otthon vagy az iskolában. Hatásuktól függően a színek és a semleges színek idővel bizonyos állapotok vagy érzelmek szimbólumaivá váltak: piros – lelkesedés, szerelem, harc, agresszivitás; narancs – öröm, vágy, eufória; sárga – fény, ragyogás, gazdagság, irigység; kék – derű, nosztalgia, hidegség; zöld – élet, remény, pihenés, fiatalság; lila – szomorúság, melankólia, hit; fehér – tisztaság, béke, nyugalom, őszinteség; fekete – rejtély, sötétség, magány.

A színek illúziókat kelthetnek a közelség és távolság, valamint a mélység és térfogat érzékeltetésében. Így például, Paul Cézanne (francia festő, 1839–1906) A látkép Estaque -ból című tájképen, (lásd B ábra) meleg színeket használt a közelség hatásának elérésére, míg a hideg színekkel a távolságot és mélységet , sugallta; Georges Seurat a Vasárnap délután a Grande Jatte-n (lásd C ábra) című alkotásában, a közeli szereplőket sötét színekkel festette, amelyek nehezebbnek tűnnek, míg a távoli háttérben világosabb, könnyedebb színeket alkalmazott. Az egyes színárnyalatok tisztábbnak tűnnek közelebb, míg a töredezettebb árnyalatok távolabbinak. Összességében a színek segítségével térbeli hatásokat hozhatunk létre.

PROJEKT: KÖNYVJELZŐ. KUTATÁS

Emlékszel?

A projekt egy rendkívül hasznos tanulási módszer, mivel lehetőséget ad arra, hogy új tudásodat és kialakított készségeidet közvetlenül az igényeiddel és vágyaiddal összhangban alkalmazd. És amikor a projekt alapja a kutatás, a tanulás még relevánsabbá* válik.

A tanulási egység végén azt javasoljuk, hogy alkalmazd az eddig tanultakat egy miniprojekt keretében, amely a kutatáson alapul, és készíts egy lehető legeredetibb könyvjelzőt.

Íme, hogyan járhatsz el:

• kutass, vizsgálj meg egy természetes elemet, ami sokat jelent neked, amiből feltöltődsz az emlékek által, amelyeket felidéz* (lásd A és B ábra);

• vizsgáld meg alaposan azt az elemet, amit kiválasztottál, hogy különböző információkat gyűjthess róla – figyeld meg a formáját, textúráját, színeit, illatát stb. Gondolkodj el azon, miért jelent neked valamit, milyen emlékek kötődnek hozzá stb.;

• olvass, nézz dokumentumfilmeket vagy hallgass hangoskönyveket a választott témáról több információforrásból (amelyeket a tanáraidtól is kérhetsz);

• jegyezd fel egy megfigyelési lapon az összes összegyűjtött adatot, kategóriákba rendezve;

• állítsd fel a végtermék elkészítésének stratégiáját* a megszerzett információk felhasználásával;

• készítsd el a könyvjelződet; alkalmazd a formák és textúrák modulálását árnyékolással, valamint azokat a színeket vagy keverékeket, amelyek jelentéssel bírnak számodra (lásd C ábra);

• mutasd be a könyvjelződet a társaidnak a lehető legérdekesebb formában: meseként vagy egy kutatási napló oldalaként stb.; kérj visszajelzést a társaktól – ez segíthet a következő projektjeidben;

• reflektálj, gondolkodj el a viselkedéseden és a végső terméken; önértékelést végezhetsz a 8. oldalon található tájékoztató pontszám alapján!

ISMÉTLÉS

Egy osztálytársaddal /osztálytásnőddel együtt nézzétek át az I. tanulási egységet, melynek címe Technikák és képzőművészeti nyelv . Foglaljátok össze és rendszerezzétek egy eredeti grafikus szervezőben (lásd A ábra), hogy mi újat tanultatok, mit sajátítottatok el, és hogyan éreztétek magatokat a következő leckék során:

• ceruza és szén árnyékolási technikái

• formák és textúrák modulálása árnyékolással

• a színek térbeli hatása

Mutassátok be a társaitoknak az általatok elkészített grafikus szervezőt! Keressetek hasonlóságokat és különbségeket abban, ahogyan az információkat rendszereztétek!

ÉRTÉKELÉS

Az ebben a tankönyvben található (ön)értékelések során különböző típusú feladatokkal találkozhatsz.

Néhány esetben kérdésekre kell rövid válaszokat adnod, mint az 1. példában. Máskor pedig olyan feladatokkal találkozol, amelyekre szavakkal kell válaszolnod, mint a 2. példában.

1. PÉLDA

Kérdés: Miért fontos a fény és az árnyék a textúrák ábrázolásában?

Válasz: Amikor a fény és az árnyék változik, a textúrák észlelése is megváltozik.

2. PÉLDA

Feladat: Írd meg a vízfesték, az akvarell két jellemző tulajdonságát!

Válasz: vízben oldódnak, áttetszőek

Lehetnek olyan feladatok is, ahol kapcsolatokat kell teremtened vagy elemeket kell társítanod két sor vagy oszlop között, ahogy az a 3. példában látható. Vagy olyan feladatok, ahol a helyes választ kell kiválasztanod két lehetséges válasz közül, például: I (igaz)/H (hamis), IGEN/NEM, egyetértek/ nem értek egyet, ahogy a 4. példában látható.

3. PÉLDA

Feladat: Az A sorban különböző eszközök nevei, míg a B sorban azok jellemzői szerepelnek. Társíts minden A sorban található betűt a B sorban található megfelelő számmal!

a. grafitceruza b. szén c. ecset

1. természetes hajszálból készült;

2. mikülönböző keménységű grafittöltet;

Válasz: a – 2, b – 3, c –1 1.

3. tölgy-, fűz- vagy szőlőfa égetésével készült.

4. PÉLDA

Feladat: Olvasd el a mondatot! Karikázd be az I betűt, ha úgy gondolod, hogy igaz, és az H betűt, ha szerinted hamis!

I – H

A mellékelt képen látható alkotás festmény.

Értékeld magad!

Oldd meg az alábbi feladatokat, majd értékeld magad a megadott pontszám alapján! Adj hozzá hivatalból két plusz pontot!

1. Mi a rajzban az árnyékolás?

2. Mit szimbolizálhat a piros szín?

3. Olvasd el az alábbi mondatokat! Jelöld meg az I betűvel azokat, amelyeket igaznak tartasz, és az H betűvel azokat, amelyeket hamisnak tartasz!

(0,5 pont minden helyes válaszért)

a. A moduláció egy technika, amelyet rajzban, festészetben és szobrászatban használnak.

b. Az átlátszó rétegezéssel végzett moduláció nem emeli ki a formákat.

c. Az árnyékolással végzett moduláció fokozza egy színes felület kifejezőképességét.

d. A kromatikus színárnyalatok reprezentációjával kifejezett moduláció (tónusban tónus) egyetlen színárnyalat ismétlését jelenti, színátmenetek segítségével.

4. Kösd össze az alábbi képeket a használt modulációs típussal! (0,5 pont minden helyes társításért)

a. a textúra modulációja árnyékolással

b. a színvonalakra bontott moduláció

c. átlátszó rétegezéssel végzett moduláció

5. Készíts egy festményt vagy egy rajzot, amelyben egy választott modulációs típust és a színek térbeli hatását alkalmazod! (1 pont a követelmények betartásáért, 1 pont az eredetiségért, 0,5 pont a pontosságért)

Ne felejtsd el kitölteni a Viselkedésmegfigyelő lapot, amelyen jelöld be azokat a válaszokat, amelyek legjobban illenek hozzád! A kitöltés után ellenőrizd a tanároddal, hogy helyesen értékelted-e magad és a munkádat! Tedd a tanulási egységhez tartozó a feladatlapot és az (ön)értékelést a portfólióba.

II . A PERSPEKTÍVA

A dolgoknak egy perspektíváját látjuk, nem azt látjuk, hogy mik és hogyan vannak a valóságban (A , B ábra).

KI/MI befolyásolja a valóságra vonatkozó perspektívánkat?

→ Oktatás → Érzelmeink → Ráhangolódás

A román nyelv értelmezőszótára szerint a perspektíva a következő:

1. A háromdimenziós kép kétdimenziós síkon való felépítésének módszere, amely az emberi látás folyamatának rekonstruálásából indul ki.

2. A dolgok sajátos látásmódja, az a szempont, amelyből a dolgok bemutatásra kerülnek; nézőpont.

3. Művészi technika és megnyilvánulás.

4. Ami elképzelhető, megvalósítható a jövőben; a fejlődés, a jövőbeni megvalósulás lehetősége.

Giorgio de Chirico: Egy utca rejtélye és melankóliája

M.C. Escher: A relativitás hálója

sziget, Dubaj

Pálma

Nézd meg figyelmesen Albrecht

Dürer reprodukcióját, mely Innsbruck egykori várudvarát ábrázolja!

→ Mit látsz?

→ Mit gondolsz, mit ábrázol?

→ Mire vagy kíváncsi?

1. lecke. Vonal, felület és térfogat perspektivikus ábrázolása

2. lecke. Tanulmányok a természetről: csendélet

3. lecke. Tanulmányok a természetről: tájkép

Specifikus kompetenciák: 1.2.; 2.1.; 2.2.; 3.1.

1. LECKE. A vonal, a felület és a térfogat perspektivikus ábrázolása

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

A vonal, a felület és a térfogat perspektivikus ábrázolásának megértéséhez fontos megérteni, hogy mi a tér. Körülöttünk mindenütt, bárhol is vagyunk, kapcsolatba kerülünk a térrel. A tér létezésének azonban akkor vagyunk leginkább tudatában, amikor kint vagyunk egy nyílt területen, és amikor látjuk a horizontot , azt a látszólagos vonalat, amely mentén az ég és a föld látszólag találkozik (A , B ábra). A belső tér a szoba falai által határolt tér (C ábra), akár nagy, akár kicsi, akár bútorozott, akár bútorozatlan.

A horizont vonal

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

A teret látás útján érzékeljük, és jobban megismerhetjük , ha mozgunk benne. Így megérthetjük a méreteit , azonosíthatjuk a benne lévő elemek helyzetét és a köztük lévő távolságokat . Ahogy mozgunk a testek (többnyire tárgyak) körül, felfedezzük, hogy mindegyiknek van térfogata, azaz egy egészen meghatározott teret foglal el.

A szótár szerint a tér egy meghatározatlan és határtalan egység, amelyben a testek elhelyezkednek és mozognak. Háromdimenziósnak, azaz szélességben, magasságban és mélységben kiterjedtnek érzékeljük.

A tér tehát nem sík (ahogy a benne lévő tárgyak sem), hanem háromdimenziós. Vannak nyitott , azaz külső és zárt , belső terek. E tipológiák mindegyike magában foglalja a természetes és az ember alkotta tereket is.

Természetes nyílt terek: a tenger, a sivatag, hegyek, dombok és minden természetes táj (D ábra).

F G

A barlangok és üreges terek zárt természetes terek (F ábra).

A leggyakoribb ember alkotta nyílt terek az utcák, terek és városrészek (E ábra).

Zárt, ember alkotta terek: lakások, szobák, lift, autó stb. (G ábra).

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Készíts fényképek segítségével egy történetet azokról a helyekről, ahol élsz, sétálsz, jársz, játszol! Ehhez készíts fotókat minden egyes térfajtáról, amelyről tanulsz! Válaszd ki a legkifejezőbbeket, és készíts virtuális montázst (mobiltelefonon vagy számítógépen) vagy valóságos, kézbe vehető montázst (nyomtasd ki a képeket papírra vagy kartonra és ragaszd össze őket)!

Ne feledd! A kiválasztott képeknek az egyes tértípusokat kell példázniuk.

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

A művészeknek a tér és az azt elfoglaló testek térfogatának rajzolásakor vagy festésekor figyelembe kellet venniük egy fontos szempontot, nevezetesen a három dimenzió (I, K ábra) megjelenítését a csak két dimenzióval (szélesség és hosszúság) rendelkező plasztikus felületen, ahol a harmadik dimenzió, a mélység hiányzik (H, J ábra).

Tervrajz és kép a firenzei Santo Spirito templom belsejéből – a templom Filippo Brunelleschi olasz építész (1377–1446) alkotása.

Camille Pissarro (1830–1903) francia festő tavaszi tájképe a Boulevard Montmartre-on és légi fénykép ugyanerről a párizsi sugárútról, Franciaországból.

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

Az idők során a művészek különböző módszerekkel arra törekedtek, hogy túllépjenek a kétdimenziós felület által szabott korlátokon. Ezáltal a térfogat és a háromdimenzió (3D) illúzióját teremtették meg, azt az érzést keltve, hogy a műalkotásnak több egymást követő mélységi síkja van: az előtérből a háttérbe, a nézőtől legtávolabbi síkba.

A képzőművészek által kifejlesztett és alkalmazott módszerek a következők:

• fény-árnyék kontraszt (L ábra);

• méret és a színek fokozatossága (M ábra);

• karakterek egymásra helyezése (N ábra);

• párhuzamos vonalak konvergenciája (O ábra);

• frontális lineáris perspektíva (P ábra);

• különböző szögek perspektívája (Q , R ábra).

Nézd meg figyelmesen az L , M, N, O, P, Q , R ábrákat, és olvasd el a képekhez tartozó magyarázatokat!

Francisco de Zurbarán (1598–1664) spanyol festő a térfogat érzetének megteremtése érdekében a fény-árnyék kontrasztot alkalmazott a Egy csésze víz és egy rózsa című festményén (L ábra). A tárgyak az előtérben világosabbak, mint a háttér, amely nagyon sötét. A kontraszt a megvilágított és az árnyékos felületek között a térfogat és a mélység illúzióját kelti.

William Turner (angol festő, 1775–1851) méret- és színátmeneteket használt A Genfi-tó látványa

Montreux-ból című tájképén annak érdekében, hogy a mélység és a távolság benyomását keltse

Az előtérben lévő fák a festmény legszínesebb és legnagyobb elemei. A hegyek egyre kisebbek és halványabb (szürkés és telítetlen) színekkel vannak megfestve.

Az asolai csata című festményen megfigyelhető, hogy Tintoretto (olasz festő, 1518–1594) a mélység hatását a szereplők egymásra helyezésével érte el: minél távolabb kerülnek az előtérből, annál jobban látszik, hogy kisebbek. Az erőd az emberekhez képest kicsi, így a művész azt az illúziót keltette, hogy az emberek a távolban vannak. A festő a méret és a színek fokozatosságát is alkalmazta (N ábra).

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Készíts egy festményt egy általad választott témával, amelyen a chiaroscuro, a méret és a színek fokozatainak kontrasztjával, vagy karakterek egymásra helyezésével teremtesz perspektívát! Gyűjtsd egy mappába az alkotásaidat!

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

A reneszánsz idején a matematikusok és a művészek geometriai szabályokon alapuló módszert alkalmaztak az összefutó vonalak dőlésszögének kiszámítására, így a mélység benyomását a legrealisztikusabb módon adták vis zsza. Ez a módszer lineáris vagy geometriai perspektívának nevezték

A megfigyelési pont vagy nézőpont kiválasztása után a lineáris perspektíva lehetővé teszi a tér és az elemek ábrázolását úgy, ahogyan a valóságban látjuk őket. A nézőpont függvényében (vagyis attól, hogy honnan nézzük), amely a megfigyelt jelenethez képest többé-kevésbé magasan és többé-kevésbé ferdén lehet, a festészetben változik a magasság, amelyen a horizontvonal húzódik, és a távlatpont helyzete.

A mélység képzetének érzékeltetésére néhány párhuzamos vonalat, például egy vasútvonalat, úgy ábrázolnak (rajzolnak vagy festenek), hogy az előtérből távolodva kissé találkoznak, ahogyan a valóságban látjuk őket, egy optikai csalódás eredményeként. Ha a lehető legmesszebbre nyújtjuk őket, akkor ezek a vonalak a horizonton egy P pontban találkoznak, amelyet eltűnési pontnak nevezünk (O ábra).

Angelo Morbelli (olasz festő, 1853–1919): Milánó főpályaudvara 1889-ben .

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Ugyanaz az utca, más kinézet.

Szükséged lesz papírra és ceruzára; válassz egy számodra ismerős nyílt teret, például egy egyenes utcát, amelyen otthonról az iskolába jársz! Figyeld meg az utcát, ahogyan látod, és rajzold le, az összefutó vonalakat használd a mélység ábrázolására: nyújtsd ki őket úgy, mintha a horizonton egyesülnének!

Ismételd meg a műveletet a nézőpont megváltoztatásával: például nézd az utcát egy épület (iskola) legfelső emeletéről!

Minden rajz hátoldalára jegyezd fel, hogy hol voltál, amikor megrajzoltad!

Hasonlítsátok össze a rajzokat, és különösen azt, hogy milyen magasságban rajzoltátok meg az égboltot: látni fogjátok, hogy néha az égbolt több helyet foglal el a papíron, néha pedig a szárazföld dominál. Figyeld meg a nézőpont magassága és a horizont magassága közötti kapcsolatot! horizontvonal konvergens vonal konvergens vonal

A frontális lineáris perspektíva a közvetlenül a néző előtt lévő tér ábrázolására szolgál. Egyetlen, a festmény vagy a rajz belsejében elhelyezkedő távlatponttal valósul meg. Paolo Uccello (olasz festő, 1397–1475): A megszentségtelenített Hostia misztériuma című festményén (P ábra) a mélységet ábrázoló vonalak a kép közepén, a horizontvonalon lévő távlatpont felé konvergálnak. A függőleges és vízszintes vonalak párhuzamosak a festmény széleivel, és az alakok magassága nem haladja meg a horizontot.

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Rajzolj egy papírlapra egy belső teret, egy szobát, a frontális lineáris perspektíva segítségével! Inspirációs forrásként használhatod a P ábrát.

A tér és a térfogatok oldalról, a szélek felől, nem pedig szemből nézve történő ábrázolásához szögletes lineáris perspektívát használnak.

Ezt a horizontvonalon két, a jobb és a bal oldalon lévő két szélső pont (P0, P1) segítségével valósítjuk meg (Q ábra).

Gyakran a két szélső pont egyike a festmény vagy rajz felületén kívül helyezkedik el (R ábra).

Giovanni Battista Piranesi: Pompeji városa

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

Figyeld meg, mit érzel amikor egy szabadtéren tartózkodsz, például egy parkban, egy erdőben, egy utcán, vagy egy beltérben, otthon, színházban vagy kiállítóteremben! Ezeket az érzelmeket a tér bizonyos sajátosságai váltják ki, ilyen a tér formája, mérete, a fény típusa. Ezek az érzések attól is függenek, hogy milyen nézőpontból nézzük, szemléljük a teret. Ha egy hegy tetejéről nézünk egy tájat, a szabadság és az erő válik uralkodóvá. A talapzatról a hegy fenségét és nagyságát érzed.

Ihletet merítek a művészek tapasztalataiból

Leonardo da Vinci (olasz festő, 1452–1519): Az utolsó vacsora című falfestményén a frontális lineáris perspektívát használta, és ezzel a falba nyíló tér érzetét keltette. A frontális nézőpontnak és a szinte tökéletes szimmetriájának köszönhetően a mű a rend és az ünnepélyesség érzetét kelti (S ábra).

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

A képzőművészetben érzelmeket lehet kelteni a nézőpontnak a lapon való elhelyezkedésével és a különböző perspektívák megválasztásával.

A frontális lineáris perspektíva az egyensúly és a nyugalom érzését közvetíti, mert a néző úgy érzi, hogy tökéletesen uralja a teret (S ábra).

Ezzel szemben a szögletes lineáris perspektíva, amely két különböző, gyakran a festményen kívül eső eltűnési pont foglal magában, általában a mozgás, az instabilitás és/vagy a bizonytalanság érzetét kelti ( T ábra).

Ihletet merítek a művészek tapasztalataiból

A Vincent van Gogh (holland festő, 1853–1890) által festett tájkép azért szokatlan, mert nagyon magasról, szinte a levegőből nézzük. A szögletes perspektíva és az alkalmazott kromatika révén a festő egy dinamikus, hatalmas belső energiával rendelkező művet alkotott ( T ábra).

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Próbálj meg rajzot készíteni frontális perspektíva alkalmazásával a következő lépéseket követve:

1. Egy papírlapra rajzolj egy vízszintes vonalat, ami a horizontvonal (LO) lesz, és jegyezz fel rá egy pontot, ami a távlatpont (P) lesz!

2. Rajzolj egy téglalapot az LO alá, és kösd össze a sarkait a P-vel! Rajzolj egy függőleges és egy vízszintes vonalat a téglalap sarkaiból kiinduló távpontokra úgy, hogy az egy paralelopipedonná váljon!

3. Ugyanezzel az eljárással más paralelopipedonokat vagy kockákat is építhetsz, és kompozíciót hozhatsz létre. Hozzáadhatsz egyéb részleteket is, épületekké és tárgyakká alakíthatod őket.

2. LECKE. Tanulmányok a természetből: csendélet

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

Ha körülnézel, akár kültéri, akár beltéri terekben, azt látod, hogy a természet számos eleme vesz körül, mint például fák, virágok, gyümölcsök és ember alkotta tárgyak (A , B, C ábra). A művészek ezeket rajzokon és festményeken örökítik meg (D ábra).

Lubin Baugin: Ostya desszert

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

A csendélet a festészet olyan műfaja, amelyben a művészek az élettelen tárgyak ábrázolásával foglalkoznak. A tárgyat kiveszik a tájból vagy a mindennapi életből*, kiszakítják megszokott környezetéből, és olyan kompozícióba helyezik át, amely kihívást jelent a néző számára, ugyanis más perspektívából kell ezeket értelmeznie. Így olyan jelentések tárulnak fel, amelyeket korábban nem érzékeltek a szóban forgó tárgyak képein (D ábra).

A C B D

Terített asztal (E ábra) A holland festő, Floris van Dyck (1575–1651) mestere volt a különböző anyagok megjelenítésének: a morzsálódó sajtok textúrája, a pohár átlátszósága, a fénylő fém tálak, az alma héja, a fehér szalvéta és az asztalterítő mind nagyon valósághűen jelenik meg. A szakértők különböző jelentéseket tulajdonítottak ennek a csendéletnek. Nem véletlen, hogy a képen szereplő ételek a négy ízt képviselik: savanyú (almák), keserű (diók), sós (sajtok) és édes (szőlő). Két egymásra helyezett tejtermék extravaganciának számított.

Így ez a csendélet értelmezhető a mértékletességre való figyelmeztetésként. Másrészt, a 17. században a sajt Hollandia fontos exportterméke volt.

A statikus természetben a természetes elemeket (virágok, gyümölcsök, zöldségek stb.) csoportosítani lehet. Ezekhez más tárgyak (edények, gyümölcsösök, tányérok, poharak, sálak, könyvek, újságok stb.) is hozzátehetők, mint akromatikus vagy kromatikus háttér. A tárgyak kompozíciója és elrendezése vízszintes vagy függőleges síkban történhet, a tárgyak a formák vagy a kromatikus tónusok kontrasztjának elve szerint csoportosítva, de a követett tematikai cél függvényében is (F ábra) lehetséges.

Édouard Manet (francia festő, 1832–1883): Szegfű és klematiszok kristályvázában

A csendéletet gyakran használták arra, hogy szimbólumokat közvetítsenek az élet és a társadalom különböző aspektusaira. Például a XVII. századi festményeken a csendélet gyakran a jólétet és a gazdagságot jelképezte.

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

Egy csendélet tanulmány elkészítésekor javasolt követni az alábbi lépéseket:

Válassz két vagy három tárgyat, amelyeket egy sík felületen (asztal, szék) rendezel el, és háttérbe helyezz egy kartont vagy egy textíliát (függöny, sál)! Nagy figyelemmel válaszd ki a tárgyak formáit és színeit!

Helyezd el a rajzlapot aszerint, ahogyan a csendéletedet elrendezted, vízszintes vagy függőleges helyzetben (lásd: G, H ábra)!

Figyelj a tárgyak elhelyezésére, vagyis arra, hogyan helyezed őket az oldalon!

Készítsd el a tárgyak szerkezetét egy vázlat segítségével, miután meghatároztad a fő arányokat, amelyek a tárgyak közötti arányt határozzák meg; kezdetben vékony, építő vonalakat használj, majd rögzítsd a tárgyak általános formáit!

Fontos megjegyezni, hogy a tárgyakat nem a valós méretükben kell megrajzolni. Ügyelj az arányokra: figyeld meg a tárgyak vagy egy tárgy részeinek mérete közötti arányt, és minden tárgyat egyenletesen növelj vagy csökkents!

a. Folytasd a színezetet , ha be akarod fejezni a csendéletet!

A színezet elkészítéséhez fontos, hogy meghatározd a tónusokat, beleértve a háttér tónusait, a legvilágosabbtól a legsötétebbig. Ajánlás: készíts egy fényképet a csendéletedről, és szerkeszd fekete-fehér módban! Ez segít a tónusok megfigyelésében. Figyeld meg a fényforrás irányát. Az árnyékokat a fényes területek ellenkező oldalán helyezd el! Ajánlott, hogy a rajzot oldalt, vagy a bal, vagy a jobb oldalon lévő fényforrással készítsd. Ha a fényforrást a kompozíció mögé helyezed, contre-jour és lapos hatást fogsz létrehozni.

b. Használj színeket , ha festeni akarsz! Annak alapján, hogy milyen gondolatokat és érzelmeket szeretnél közvetíteni a csendéletedben, kiválaszthatod a színpalettát, ami dominálni fog, valamint a kontrasztot, amelyet alkalmazni fogsz (H, I ábra).

Francisco de Zurbarán: Csendélet négy edénnyel

Paul Gauguin: Csendélet

Ihletet merítek a művészek tapasztalataiból

A Birs, citrom, szőlő és körte című alkotásában Vincent van Gogh kevésbé az gyümölcsök megjelenítésével foglalkozott, mint inkább a különböző sárga árnyalatok kísérletezésével (J ábra). Még a keretet is sárgával és okkerrel festette, ecsetvonásaival olyan színjeleket alkotva, amelyek hasonlítanak a japán jelekhez. Van Gogh a képet testvérének, Theónak ajánlotta, aki gyakran ösztönözte, hogy több színt használjon a munkáiban.

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Rendezz be egy csendéletet két tárggyal, például egy bögrét és egy gyümölcsöt! Figyelj arra, hogy a fény oldalról érkezzen! Készíts egy alkotást, ez lehet egyszerű rajz, de színezheted is saját választásod szerint!

a. Rajzold meg a csendéletet egy papírlapra! Figyelj a lapon való elhelyezésre, a tárgyak felépítésére és az árnyalatokra!

b. Ugyanezekkel a tárgyakkal készíts egy színes csendéletet! Válaszd ki a színskálát, a domináns színt és a színkontrasztot, amelyeket használni fogsz!

A végén keretezd be a munkádat egy kartonkeretbe, amelyet úgy díszítesz, hogy része legyen a csendéletednek! Inspirálódhatsz a J ábrából. Tedd a munkát a portfóliódba!

3. LECKE. Tanulmányok a természetről: táj

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

A táj az a kép, amelyet látsz, amikor a környezetet nézed (A és B ábra). Amikor egy tájat megfigyelsz, először az egész összképet érted meg, majd az azt alkotó elemeket: a dombságokat (dombok, hegyek, síkságok), a vizeket és a növényzetet (erdők, fák, cserjék); megfigyelheted, hogy a fény és a színek változása miatt ugyanannak a tájnak a légköre mindig más lesz.

Minden tájnak megvan a saját formája: itt egy dombos táj látható, amelyet dombok és nem túl meredek vagy sziklás mélyedések jellemeznek.

A táj aspektusa az évszakok és az órák függvényében változik: ebben az esetben a naplemente gyönyörű színeit láthatjuk.

A terület formáját a spontán vagy termesztett növényzet módosítja, amely megszakítja a hullámzó vízszintes földvonalakat a magasabb vagy alacsonyabb függőleges vonalakkal.

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

Amikor tájat rajzolsz, a mélység érzetének kialakításához fontos, hogy az elemek úgy legyenek elrendezve, hogy mélységi síkokat alkossanak.

A párhuzamos vonalak , akárcsak a szőlőskertek soraiból kialakuló vonalak, szűkülés benyomását keltik, amint a távolban egyesülnek a perspektíva szabályai szerint.

A kissé hullámzó vonalak , amelyek körvonalazzák minden domb profilját, és követik egymást a horizontig, a különböző mélységi szinteket határolják, perspektivikus hatást nyújtva. A középpontban lévő elemek nagyobbnak és élesebbnek tűnnek, míg a háttérben, a horizont vonalához közel, színekben tompábbak (kevésbé telített), és a textúrák kevésbé élesek.

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Rajzolj mélységi síkokat! Rajzolj hullámos vonalakat, mintha dombok lennének! Színezd ki a kapott formákat egyre világosabb tónusokkal a távolban! Tedd a munkát a portfóliódba!

Fűzfák Chiajnán című tájképén Ștefan Luchian a mélység, a tér érzetét keltette, a mélység síkjainak megvalósításával: a fűzfák közelebbről és nagyobbra festve, majdnem olyan szélesek, mint a festmény teljes szélessége, és a vonalakat a lombozatot és a füvet sugalló színvonalak élénkek és színkontrasztokat alkotnak. A távolban, a hullámos horizont felé haladva zöld színfoltokat látunk, melyekkel a festő részletezés nélkül sugallta a növényzetet (D ábra).

Gustave Caillebotte francia festő (1848–1894) a Gennevilliers síksága, sárga mezők című tájképén, a mélységet a lineáris perspektíva szabályainak alkalmazásával jelenítette meg. A telkeket alkotó vonalak a valóságban párhuzamosak, a növények vonalai a horizont felé közelednek (C ábra).

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Válaszd ki a megfestendő helyet; egy kartonkeret segítségével könnyen bekeretezheted az elkészítendő tájképet (függőleges vagy vízszintes helyzetben is elhelyezhető a papíron (E ábra); vékony vonalakkal rajzold az elemeket a lapra, helyezd el őket harmonikusan, vázold fel a formákat! Ne feledd! A közeli síkban lévő elemek nagyobbak, a távoli síkban lévő elemek pedig kisebbek lesznek; a lineáris perspektívával a mélység hatását érheted el; válaszd meg a technikát és az eszközöket: vízfestékek, tempera, gouache, színes ceruza, grafit ceruza stb. Tedd a munkátat a portfóliódba!

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

A Föld felszínét nagyrészt víz borítja. A természetben vannak olyan területek, amelyek folyókat, tavakat foglalnak magukban, vagy tengerekből és óceánokból állnak. Mindezek a vizek különböznek egymástól kiterjedésükben és mélységükben, az áramlatok és a légköri tényezők által okozott felszínmozgásban (F, G ábra), színükben, amely függ a háttértől és a tükröződésektől (H ábra).

A víz felszíne állandóan változónak tűnik, és sohasem sima: a tóhoz hasonlóan szelíd hullámok mozgatják, vagy heves hullámok kavarják fel, mint a viharos tengeren.

A hullámok nagy magasságot érhetnek el, és óriási erővel rendelkeznek; mozgásuk habot hoz létre, amely a partvonalon fehér foltok formájában jelenik meg. A hullámok ábrázolásához meg kell figyelni a hullámok kialakulását, amelyet csúcsok, örvények és visszahúzódó hullámok jellemeznek.

A víz színét a mélység határozza meg, függ a talaj állagától (homokos, sziklás), a víz tisztaságától és mindenekelőtt a fényvisszaverődéstől, amely az éghajlattól, a napszaktól és az évszakoktól függően változik.

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

A víz, az élet alapvető eleme, lenyűgözte a művészeket, mert sokféle formában tárul elénk – határtalan kiterjedés, amely eltűnik a horizontban, nagy hullámok sorozata, a meleg fény által megvilágított csillogó szőnyeg a naplemente vagy a hold fényében.

Claude Monet egy csendes mellékcsatornában horgonyzó műtermi hajójáról festette a Ősz a Szajnán, Argenteuil tájképét (J ábra). A mű igazi témái az őszi színek. A narancssárga levelek kontrasztban állnak a kék éggel és vízzel, amelyeket sűrű, vízszintes, párhuzamos ecsetvonásokkal ábrázoltak. Monet a fák textúráját úgy adta hozzá, hogy ecsetje nyelével karcolta a festéket. Az élénk színek tükröződnek a vízben, ami figyelemre méltó szimmetriát eredményez, ez megnehezíti a visszatükröződő színek és forrásaik megkülönböztetését.

Katsushika Hokusai, japán művész, Edóban született, a mai Tokióban, 1760-ban. Az akkori hagyományoknak megfelelően, ő is több mint 30 nevet kapott élete során. A Hokusai név a leghíresebb. Ukiyo-e* festő és metszetkészítő volt. Világhírű műve a 36 látkép a Fuji hegyről. Leghíresebb metszete, A nagy hullám (I ábra), Japán jelképévé vált.

Édouard Manet: Claude Monet fest a műtermi csónakjában

Ihletet merítek a művészek tapasztalataiból

Claude Monet érdeklődése a plein-air festészet* iránt arra késztette, hogy gyönyörű kertet alakítson ki otthonában, a franciaországi Givernyben. A Japán híd (K ábra) egyike annak a 18 festménynek, amelyet Monet 1899 nyarán kezdett el festeni ugyanarról a tájról különböző napszakokban. A híd, amelyet a művész maga tervezett, a japán művészetnek az ő munkásságára gyakorolt hatását mutatja. A késő délutáni nap fénysugarat vet a hídra, amely az uralkodó sötétebb kékeszölddel ellentétben halványzölddel világítja meg a jobb oldalt. A híd merész vonalvezetése és a nádas hosszabb ecsetvonásai kontrasztot alkotnak a diófák apró színfoltjaival. A diófák alja sötétvörös, ugyanaz a szín, amelylyel Monet a festményt aláírta. A vörös a kromatikus körön szemben áll a zölddel, amely a képet uralja; ez a kontraszt összhangban volt Monet komplementer színek iránti érdeklődésével. A tavirózsák tömege között a tó felszínén a fűzfák tükröződése is látható (lásd a részletet).

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT

MEGTANULTAM

Tükröződések a vízben. Különböző technikákkal kísérletezhetsz: Hogyan hozod létre a természet elemeinek a vízben tükröződő hatását egy tájképben?

I. Temperafestési technika

1. Válassz egy vastagabb fehér papírlapot; fektesd a lapot vízszintesen vagy függőlegesen, majd hajtsd félbe! Nyisd ki újra, és a hajtástól kezdve fess egy tájképet a tetejére temperával!

2. Hajtsd össze újra a papírt, erősen lenyomva, hogy a tempera az alsó felére kerüljön!

3. Újrahajtogatod, és amikor a szín megszáradt, újra elkezded festeni a felső részt, színt és különböző részleteket adhatsz hozzá. Az alsó részen a színek fakóbbnak és homályosabbnak, a kép pedig elmosódottabbnak fog tűnni, így tükörkép benyomását kelti.

II. Kollázs technika

1. Egy papírlap közepére ceruzával rajzold meg a horizontvonalat, fölé pedig egy félkört, amely a Napot ábrázolja!

2. Töltsd ki a félkört nagyon apró papírcsíkokkal az általad választott színekben!

3 Ragassz azonos színű csíkokat a félkör alá, egyre kisebbre, ahogy távolodtok a félkörtől!

4. Két különböző árnyalatú kék színű vékony csíkkal jelképezd a vízsugaraktól érintetlen felszínét!

részlet

ISMÉTLÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Összegzés párban: egyik társaddal ismételjétek át az eddig tanultakat! II. egység – Perspektíva .

Egyikőtök elolvassa az Új információkat fedezek fel egységet, a másik pedig kérdéseket tesz fel számára, így ellenőrízhetitek az olvasottak megértését. Ezt követően cseréljetek szerepet!

(ön)értékelés: Írd a kérdésekre adott válaszaidat egy feladatlapra az alábbi táblázatba! Ellenőrizd a válaszok helyességét az összefoglaló oldalakon található információk újraolvasásával, és értékeld az egyes válaszokat a megadott pontszám szerint!

Adj hozzá két pontot hivatalból!

1. Milyen módszerekkel hozzák létre a térfogat és a háromdimenzió (3D) illúzióját? (0,25 p. minden válaszért)

2. Milyen célra használják a frontális lineáris perspektívát?

3. Milyen célra használják a szögletes lineáris perspektívát?

4. Nézd meg az A és B ábrát! Milyen típusú, természetről szóló tanulmányok jelennek meg az egyes művekben?

5. Mi az a csendélet?

6. Készíts tanulmányt a természetről! Használd a lineáris, frontális vagy szögletes perspektívát!

(1 pontot ér a követelmény teljesítése, 1 pontot a pontosság, 1 pontot az eredetiség)

Ne felejtsd el értékelni a projektedet, amit ebben az egységben készítettél: Egy hőlégballonos utazás! Az értékelésedhez használd fel a 8. oldalon található kritériumokat és pontszámokat! Töltsd ki a Viselkedésmegfigyelő lapot is, amelyen bejelölöd a rád leginkább jellemző válaszokat! A kitöltés után egyeztesd tanároddal, hogy helyesen értékelted-e magad! Tedd a lapot és az (ön)értékelést a portfóliódba!

Alexandra-Livia Stancu

III . KOMPOZÍCIÓ

Gondoltál már arra, hogy sok hasonlóság van a fotók, szavak, hangok, mozgások stb. által elmesélt történetek és a ceruza vagy ecset segítségével elmesélt történetek között?

Nézd meg az A , B, C , D, E képeket! Mindegyiken van valami, ami különösen megragadja a figyelmedet. Beszéljétek meg az osztálytársaiddal, hogy mi az, ami felkeltette az érdeklődéseteket minden egyes példa esetében!

Melyik üzenetet értelmezed könnyebben? Miért?

Nézd meg figyelmesen

Hilma af Klint: A hattyú című művét.

→ Mit látsz?

→ Mit gondolsz, mit ábrázol?

→ Milyen kérdést vet fel benned?

1. lecke. A több fókuszpontú művészeti kompozíció

2. lecke. A statikus kompozíció

3. lecke. A dinamikus kompozíció

4. lecke. A szakmai portfólió

Specifikus kompetenciák: 1.2.; 2.1.; 2.2.; 3.1.

1. LECKE. A több

fókuszpontú művészeti kompozíció

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

Nap mint nap különféle tevékenységekben veszel részt, egyedül vagy másokkal együtt próbálsz ki különböző dolgokat. Némelyik fontosabb, és segít látványosan fejlődni, míg mások kevésbé fontosak, de ezek is szükséges lépések a céljaid eléréséhez (A ábra).

Ez a folyamat hasonlít a műalkotások létrehozásának folyamatához: ahogy összekapcsoljuk életünk különböző pillanatait, a művészek is több elemet hoznak létre a munkafelületen, némelyeket előtérbe, másokat háttérbe helyezve, de mindegyik szerepet játszik a végső kompozícióban.

A művészeti kompozíció a vizuális nyelv elemeinek (pont, vonal, forma, szín, érték), valamint a térfogatnak a bizonyos kompozíciós és művészeti szabályok szerinti elrendezését jelenti. A művészek átalakítják a természet formáit és színeit, új rendet, új kifejezést és sajátos harmóniát hozva létre, ahol a részek és az egész kozott különleges kapcsolat van.

A vizuális nyelv elemeinek elrendezése alapján különböző típusú kompozíciók léteznek: olyanok, amelyeknek egy vagy több fókuszpontja vagyis figyelemfelkeltő pontja van, statikus vagy dinamikus, zárt vagy nyitott kompozíciók.

A fókuszpont az a terület egy kompozícióban, amely első pillantásra vonzza a néző tekintetét különböző eszközökkel: kontrasztos színek, nagyobb méretű vagy részletes motívumok (B ábra), a többihez képest különleges formák, formák kiemelése erőteljes vonalakkal, amelyek a kompozíció adott részéhez vezetnek stb. A fókuszpont lehet egy jel, egy részlet vagy egy motívum, amely segít a festmény üzenetének megfejtésében. Egy kompozícióban lehet egy vagy több fókuszpont

Auguste Renoir: Tánc a faluban

Ihletet merítek a művészek tapasztalataiból

Edgar Degas Női bolt című alkotásában több fókuszpontú művészeti kompozíciót hozott létre. A néző figyelmét több elem is megragadja: a nő arca, valamint a kiállított kalapok. A fókuszpontok létrehozásához az alkotó hangsúlyos ecsetvonásokat, színkontrasztokat, formákat és részleteket használt. A nő arcán látható az elmélkedés, de ugyanakkor az elismerés is a kalap iránt, amit néz. A kalapokon lévő szalagok és virágok a részletekre való odafigyelést mutatják, így minden darab egyedi.

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Készíts egy kompozíciót, amely egy jelenetet ábrázol egy számodra kedves irodalmi műből! Hozz létre több fókuszpontot! Íme néhány javaslat: irányítsd az oldalon lévő elemeket a kiválasztott helyek felé; részletesen kidolgozott zónákat alkoss; használj erős kontrasztokat, tiszta színeket, egy hangsúlyos vagy szürkített színfoltot, illetve erőteljes ecsetvonásokat.

2. LECKE. A statikus

kompozíció

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

Nézz szét magad körül! Mire gondolsz, amikor a „nyugalom“ szót hallod? Keress szavakat, vagy rajzolj valamit egy lapra (A ábra)! Ha színeket választasz, milyen színek kapcsolódnak ahhoz a nyugalomhoz, amire gondolsz?

Amikor nyugalomra vágysz, mit teszel? Van egy kedvenc rajzod vagy festményed, amely nyugalmat áraszt, amikor ránézel?

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

Édouard Manet úgy rajzolta és festette meg a hajók árbócait és vitorláit, a korlátokat, amelyekre az emberek támaszkodnak, valamint a vizet, amely összemosódik az éggel, hogy visszaadja egy tengerparti nap nyugalmát. A Boulogne-sur-Mer mólója című tájképen minden elem (víz, emberek, vitorlák) egy pillanatra megállt (B ábra), ami egyensúlyt és harmóniát teremtett.

Ezáltal létrejött egy statikus kompozíció, amelyet olyan szerkezet jellemez, amelyben a formák helyzete és az ecsetvonások iránya túlnyomórészt vízszintes és függőleges vonalak mentén rendeződik.

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

A statikus kompozíciónak a következő tulajdonságai vannak:

1. A statikus kompozíciók alapját legtöbbször egy geometriai szerkezet képez.

2. A kompozíciós séma vonalakból és formákból áll, amelyek vízszintes és függőleges tengelyekre rendeződnek.

3. A gyakran alkalmazott elvek a szimmetria és az egyensúly.

4. A kompozíció nyugalmat, egyensúlyt, rendet, csendet és stabilitást sugároz; a mozgás hiánya jellemző ezekre a kompozíciókra; a statikus kompozíciók alakjai visszafogott helyzetekben vannak.

5. A kompozíció színezete nem tartalmaz erős kontrasztokat.

Nagyon ritkák azok a kompozíciók, amelyek teljesen statikusak, ezért az osztályozás az alapján történik, hogy az adott kompozícióban az álló vagy a mozgó elemek vannak túlsúlyban.

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM Készíts egy statikus kompozíciót a fentiek figyelembevételével! A téma szabadon választható. Figyelj más, korábban a vizuális nevelés során tanult elvekre is:

• Elrendezés – Hogyan helyezed el az elemeket a rajzlapon?

• Szerkezet – Előbb készíts egy vázlatot a kompozíció egészéről!

• Arány – Figyelj arra, hogy egyensúly legyen az elemek mérete között!

• Kontraszt – Válassz többféle kontrasztot!

• Ritmus – A közlendő üzeneted alapján állítsd be a ritmust!

Gustave Caillebotte: Belső kép, Nő az ablaknál

3. LECKE. A dinamikus kompozíció

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

Statikus (A ábra) vagy dinamikus (B ábra)? Milyen legtöbbször a személyiséged?

Hol figyelsz meg dinamizmust a környezetedben vagy a mindennapi életedben? Segít neked ez, vagy inkább akadályoz? Beszéljétek meg az osztálytársaiddal, mit jelent számotokra dinamikus embernek lenni!

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

A dinamizmust, az élet nyugtalanságát, az események kiszámíthatatlanságát és sokféleségét a művészek leginkább dinamikus kompozíciókon keresztül ábrázolják (C ábra). Pieter Bruegel: Gyermekjátékok

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

Nézd meg Winslow Homer (amerikai festő, 1836–1910): Snap the whip (Csettint az ostor) című művét (D ábra).

Miért gondolod, hogy ez egy dinamikus kompozíció? Gondolkodj összehasonlítással, emlékezz arra, amit a statikus kompozíciókról tanultál!

A dinamikus kompozíció jellemzői:

1. Ferdén hajló, tört, ívelt vonalakat (tengelyeket) használ.

2. Gyakran aszimmetrikus.

3. Dinamikus motívumokat tartalmaz, aktív ritmusú, tele van mozgással, cselekvéssel, erővel, de egyben instabil is.

4. Szín- és/vagy tónuskontrasztokat tartalmaz, modulált vonalakat használ.

5. Drámai, eltúlzott mozdulatokat ábrázol, például esések, küzdelmek.

6. Bőséget, erőt, drámaiságot, feszültséget sugároz.

A több fókuszpontú dinamikus kompozíciókban úgy tűnik, hogy a cselekmény a művészeti tér határain kívül is folytatódik. Ez megvalósítható a szereplők pozíciójával, testtartásával, gesztusaival és tekintetével.

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Gondolj az egyik kedvenc tevékenységedre (E ábra). Készíts statikus vagy dinamikus kompozíciót, egy vagy több figyelemfelkeltő központtal! Írd le a munka hátoldalára, hogy mely tulajdonságok alapján sorolható az adott kategóriába! Értékeljétek egymás munkáját, és ellenőrizd érveid helyességét!

LECKE.

Szakmai portfólió

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

A szakmai portfólió olyan információk különböző formában történő archiválását jelenti, amelyeket egy adott téma vizsgálata során gyűjtöttél össze, beleértve vázlataidat, a projektmunkák során készített fényképeket stb. (A ábra).

A portfólió hasznos eszköz a kreatív folyamatok megfigyelésére. Segít visszatekinteni a tanulási folyamatra, rávilágítva arra, mi volt érdekes, nehéz, ismeretlen, milyen kihívások voltak, és hogyan sikerült ezeket leküzdeni.

Ahhoz, hogy érdekes és kreatív portfóliót készíts, kövesd az alábbi lépéseket:

1. Válaszd ki azt a témát, amit kutatni szeretnél; ez lehet divat, belsőépítészet, művészettörténet, építészet, fotográfia stb.!

2. Keress információkat különböző forrásokból, és jegyezd le őket papírra, kartonra vagy számítógépen – Word, PDF stb. dokumentumokba! Készíthetsz fotókat is, vagy használhatsz másoktól származó képeket! Mindig jelezd az információk forrásait!

3. Jegyezd fel a lépéseket, ahogyan haladsz! Például, ha egy virág növekedését követed, készíts napi megfigyeléseket, jegyezd fel, hogyan fejlődik, milyen változások történnek, mire van szüksége a növekedéshez, mi káros számára, mit kell elkerülnöd!

4. Ha a portfólió témája a művészet, beillesztheted az első rajzaidat, vázlataidat, a kedvenc növényeidről. Gyakorolj különböző technikákat, és írd le, hogyan érezted magad munka közben, miért választottál egy bizonyos technikát, és az mennyire volt megfelelő a célodhoz!

5. Készíts borítót vagy kreatív oldalakat a portfóliódhoz, amelyek téged képviselnek, vagy illeszkednek a választott témához! A borítónak tartós anyagból kell készülnie, hogy ne sérüljön meg a portfólió használata során (B ábra).

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM

AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

1. Írj egy listát azokról a témákról, amelyek érdekelnek, és amelyekről szeretnél többet megtudni!

2. Készíts egy személyre szabott szakmai portfóliót, amely téged képvisel, és illik ahhoz a területhez, amit kutatsz!

ISMÉTLÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Ismételd át , amit a III. fejezet során tanultál, a következő módszerrel: Összegezzetek – Dolgozzatok párban – Kommunikáljatok

Az alábbi lépések alapján járj el:

1. Egyénileg olvasd át újra az Új ismereteket fedezek fel című részeket a 47., 49., 50., 51., 52. és 53. oldalakon, és foglald össze az olvasottakat két-három mondatban, kiemelve a főbb gondolatokat!

2. Párban (szabadon választott társaddal) olvassátok el egymás összefoglalóját, beszéljétek meg a hasonlóságokat és különbségeket, majd készítsetek egy közös összefoglalót, amelyben mindketten egyetértetek!

3. Osztályszinten mutassátok be a párban készített összefoglalókat a többieknek!

Beszélgessetek az elhangzott összefoglalókról!

Önértékelés

Írj egy esszét, Edvard Munch (norvég festő, 1863–1944) híres festményéhez, a Sikoly hoz kapcsolódó történetből kiindulva (A ábra). A festő a naplójában feljegyezte azt a pillanatot és körülményt, ami inspirálta őt: „Egy este sétáltam az úton…. Fáradtnak és betegnek éreztem magam. Megálltam, és a fjord felé néztem – a nap lenyugodott, és a felhők vérvörösek voltak. Úgy éreztem, hogy egy sikoly tör át a természeten; szinte hallottam is. Megfestettem ezt a képet, a felhőket úgy ábrázoltam, mintha vérből lennének. A színek sikítottak. Így született meg a Sikoly.“

Az esszé megírásához használd az alábbi kérdéstervet:

• Ha nem ismerted volna a történetet, és csak a festményt láttad volna a címével együtt, mire gondoltál volna?

• Miért éppen Sikoly?

• Milyen érzelmek válthatták ki ezt a sikolyt?

• Mit tudsz mondani a kompozícióról?

• Hol van a fókuszpont?

• Hogyan készült a mű? (Használd, a III. fejezetben tanultakat!)

• Mit szeretett volna kiemelni a művész ezzel a festménnyel?

• Mi a véleményed erről a kompozícióról?

• Milyen érzelmeket fejez ki számodra?

• Indokold válaszodat!

Az esszé (ön)értékeléséhez használd a következő kritériumokat! 2 pont jár hivatalból:

• A kompozíció szerkezete: bevezetés, tárgyalás, befejezés.

• A tantárgy specifikus terminológiájának szakszerű használata.

• A logikus gondolatvezetés, érvelés, ahol szükséges.

• Eredetiség.

• Megjelenés, olvashatóság, helyesírás, írásjelek.

Ne felejtsd el kitölteni a magatartásmegfigyelési űrlapot is, ahol bejelölöd azokat a válaszokat, amelyek leginkább jellemzőek rád. A kitöltés után nézd át a tanároddal, hogy helyesen értékelted-e magad. Helyezd az esszét és az önértékelést a portfóliódba.

IV . DÍSZÍTŐ KOMPOZÍCIÓ

Napraforgó virág

Láttad, hogy a matematika mindenhol jelen van a természetben? A legrégebbi időktől fogva a tudósokat, művészeket és dizájnereket lenyűgözték az ismétlődő minták, a váltakozás és a szimmetria, amelyek mindenhol jelen vannak a növények és állatok formáiban, valamint bizonyos jelenségek előidézésében. Tudtad, hogy a spirális növekedést először a pisai matematikus, Leonardo Fibonacci (12–13. század) írta le? A Fibonacci-sorozat egy matematikai sorozat, amely 0-val és 1-gyel kezdődik, és minden következő szám a két előző szám összege.

Nautilius Pompilius

A spiralis galaxis

Izolált hópehely – természetes kristály

Kaméleon farok

Figyeld meg Alphonse Mucha: Zodiákus reprodukcióját!

→ Mit látsz?

→ Mit gondolsz, mit képvisel?

→ Milyen gondolataid születnek a kép láttán?

1. lecke. Díszítő kompozíciók: stilizálás

2. lecke. Díszítő elvek: ismétlés

3. lecke. Díszítő elvek: váltakozás

4. lecke. Díszítő elvek: szimmetria

5. lecke. Háttérjáték

Specifikus kompetenciák: 1.1.; 1.3.; 2.1.; 2.2.; 3.1.; 3.2.

1. LECKE. Díszítő

kompozíció: stilizálás

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

Az angol író és filozófus, John Ruskin (1819–1900) azt mondta: „A természet nap mint nap végtelen szépségű képeket fest nekünk.“ Mire gondolhatott, amikor ezt állította?

Szoktál időt tölteni a természetben? Milyen céllal? Figyelsz a részletek felfedezésére? Ha összeállítanál egy listát a legszebb természeti elemekről, amelyek inspirálnak vagy fontosak számodra, mely elemek lennének az első három között?

Beszéld meg egy osztálytárssal, és indokold a választásaidat!

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

makró levél-rész

A képzőművészek időt szánnak arra, hogy megfigyeljék a természet apró részleteit. Sokszor éppen az apróságok azok, amelyek felkeltik a figyelmet, és elindítják az alkotási folyamatot. Az összetett művészeti formák, amiket a kompozíciókban használtak, a hosszú ideig tartó elmélkedés és az élmények során látott és tapasztalt élmények eredményei.

Hasonlítsd össze az A ábrán látható képet a B ábrán láthatóval, amelyek mikroszkóp segítségével készültek! Milyen új perspektívákat nyújthat a B ábrán látható kép egy képzőművész számára?

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

A stilizálás a természetben található formáknak az átalakítása anélkül, hogy eltávolítanánk azokat a lényeges elemeket, amelyek nélkül ugyanazt a tartalmat nem lehetne ábrázolni. A stilizálás során a jelentéktelen részletek elmaradnak, a kifejező sajátosságok kiemelődnek.

Például egy jázminvirág (C ábra) stilizálásakor csökkentik a jelentéktelen elemeket: a szakadt, hajlott, foltos szirmokat, valamint a kevésbé fontos részleteket, és kiemelik az általános formát, öt szirommal, kis csokrokba rendezve (D ábra). A stilizáció során legtöbbször geometriai formákat használnak.

Stilizált formák – ezek díszítőmotívumoknak is nevezhetők – segítségével dekoratív kompozíciók hozhatók létre.

A dekoratív kompozíciót a következők jellemzik: stilizált elemek jelenléte és a motívumok előre látható ismétlődése, bizonyos elvek betartása, egyenletesen felvitt szín a világos, pontos kontúrok által meghatározott felületekre, valamint a térhatás érzetét keltő technikák hiánya (E ábra).

Ihletet merítek a művészek tapasztalataiból

A népi művészek a dekoratív kompozíciók révén tökéletesítették a művészi kommunikációjukat. Bármilyen anyagon dolgoztak (textil, fa, kerámia, üveg, fém stb.), nagy érzelmi töltetettel gazdagították az általuk készített terméket. „A román népi művészetben (de más népek művészetében is) számos stilizált motívumot találunk, ami mögött mély, idővel csiszolt gondolkodási folyamatok állnak. Minden motívum egy szimbólumot képvisel, amely szoros kapcsolatban áll az emberek hitével, szokásaival és mindennapi életével. A fából készült kapukon, asztalokon, székeken, akasztókon, kerámiákon, népviseleteken stb. megfigyelhetők figuratív és nonfiguratív dekoratív motívumok . A figuratívak a következők:

• zoomorf motívumok – állatokat ábrázolnak (példák a népi jelentésükre: a anyafarkas és a kölykei a család erejét szimbolizálják – F ábra; a kos szarvai az erőt és a háztartás védelmét sugallják – stilizálás G1, G2 ábra; a hal a kereszténység, a frissesség, a jólét, az egység és a kommunikáció jelképe, a kecske és a szarvas az életerőt képviselik stb.);

• növényi motívumok – növényeket ábrázolnak: virágokat, leveleket, ágakat, gyümölcsöket (a virágszirom körvonalazott vagy kettős körvonalazott rózsa motívuma, vagy a fenyő motívuma az élet szimbóluma; a kalász motívuma a gazdagsággal társul stb. – H, I ábra).

A nonfigurativ díszítőmotívumok vonalak, pontok és geometriai alakzatok kombinációjából készülnek.

A román népi művészek a kompozícióban a következő típusú kombinációkat használják: macska lépcsője, az élet fája, cikcakkok, szögek, egyszerű vagy dupla és vonalakkal kitöltött minták, rombuszok, X kereszt a keretekben, egyszerű és dupla háromszögek, félkörök egymást kiegészítve, félkörök csoportjai (J, K ábra) stb.

Egy dekoratív kompozícióban a figuratív motívumok kombinálhatók a nonfiguratív motívumokkal (L ábra).

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

1. Figyelj meg alaposan egy tetszőleges természeti elemet: egy virágot, egy bogarat stb. Bontsd alkotó részekre, rajzold meg külön ezeket a részeket, majd stilizáld őket!

2. Inspirálódj a népi képzőművészektől, és készíts egy olyan dekoratív kompozíciót figuratív és nonfiguratív motívumokkal, amely valamilyen jelentősséggel bír számodra!

2. LECKE. Dekorációs elvek: ismétlés

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

Azok vagyunk, amit folyamatosan csinálunk. A siker nem cselekvés, hanem szokás – mondta Arisztotelész. Mennyire illik rád a híres ókori görög filozófus gondolata? Mi az, amit napról napra folyamatosan cselekszel, hogy elérd a céljaidat?

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

Egy dekoratív kompozíció létrehozásánál be kell kell tartani a következő dekoratív elveket: ismétlés, váltakozás és szimmetria.

Az ismétlés az a folyamat, amely során a figuratív és nonfiguratív dekoratív motívumokat a ritmust figyelembe véve helyezik el. Az ismétlés a következőképpen valósulhat meg:

• sorrendben – a motívumokat egymás után, egyenlő távolságra, egyforma helyzetben rajzolják meg (A ábra);

• váltakozva – olyan sorrend, amelyben legfeljebb két különböző dekoratív motívum található, eltérő formával, mérettel, színnel és pozícióval (B ábra).

Természetes kő-onix

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

1. Készíts fényképeket, melyekben bemutatod az ismétlés lényegét a természetben! (C ábra)

2. Készíts néhány vázlatot, érzékeltetve ezzel az ismétlés lényegét!

3. Alkoss egy dekoratív kompozíciót, felhasználva az elkészített vázlatot!

3.

LECKE. Dekoratív elvek: váltakozás

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

Pablo Picasso mondta: „Egy ötlettel kezdek, aztán az valami mássá válik“, utalva arra, hogy az alkotási folyamat egy állandó keresés, egy aprólékos építkezés logikai és érzelmi hullámvölgyekkel tarkítva. (A ábra). Egy játéknak tűnik, amelyben a váltakozás mindig egy jelenlévő partner.

Minden szakasz hozzáad, módosít, és új dinamikát teremt a művekben. Még ha a legtöbb művész kezdetben jól meghatározott tervvel is indul, sok minden változhat az ötlettől a végső termékig.

A dekoratív kompozícióban gyakran találkozunk azzal, hogy az egyik elemből a másikba az átmenet a dekoratív motívumok váltakozó elrendezésével történik.

A váltakozás elve két egymástól formában, méretben, színben vagy pozícióban eltérő motívum felváltva történő használatából áll. A motívumok különböző módon helyezhetőek el a kompozícióban: mikor az egyik, mikor a másik, egyirányba, balra vagy jobbra stb. (B ábra).

4. LECKE. Dekoratív elvek: szimmetria

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

A, H, I, M, O, T, V, X, Y, W

Tudtad, hogy az azúrlepkét a világ egyik legszebb pillangójának tartják?

Figyeld meg alaposan a pillangó bal és jobb oldalát (A ábra), és beszélj a társaiddal a szárnyak formának és színeinek sajátosságairól!

Miért gondolod, hogy vizuálisan lenyűgöző?

Tudtad, hogy a latin ábécé egyes betűi szimmetrikusak? Azt is tudtad, hogy léteznek olyan szavak, amelyekről jobbra és jobbról balra is lehet olvasni, és a jelentésük ugyanaz marad – például kajak, görgög? Ezeket palindromoknak nevezik.

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

Akárcsak az ismétlés és a váltakozás, a szimmetria is a természetből inspirálódik. A művészeket minden korban lenyűgözték a növények és állatok világában megjelenő szimmetrikus formák. Egy szerkezetre vagy összeállításra (B, C , D ábra) akkor mondjuk, hogy szimmetrikus, ha részei azonosak és hasonló elrendezésűek.

A művészek átvették a szimmetria elvét a természetből, és alkalmazták azt művészetükben és építményeikben (E, F ábra).

A dekoratív kompozícióban a motívumok szimmetrikusan helyezhetők el, egyenlő távolságra, a szimmetriatengely két oldalán (G ábra). A szimmetriatengely lehet egyenes, ívelt vagy törött vonal (vastag, vékony, függőleges, vízszintes, folyamatos, megszakított stb.), vagy több különböző típusú vonal is.

A művészetben két szimmetriaformát találunk, amelyeket a természet ihletett: a kétoldalú és a sugárirányú szimmetriát.

A kétoldalú szimmetria egy szerkezet vagy művészi tér két egyenlő részre való rendezését jelenti, amelyeket egy szimmetriatengely választ el. Egy kompozícióban ezt a fajta szimmetriát az egyensúly, a nyugalom és a stabilitás kifejezésére használják (H ábra).

Amikor egy kompozíció egy tengely vagy középpont köré rendeződik, sugárirányú szimmetria jön létre. Ennek segítségével egy szerkezet vagy kompozíció elforgatható, és a képe változatlan marad (I ábra).

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Készíts egy dekoratív kompozíciót, amelyben alkalmazod a kétoldalú vagy sugárirányú szimmetria elvét geometriai alakzatok felhasználásával!

Ión oszlopfő

A Notre-Dame katedrális, Párizs

5. LECKE. A háttérjáték

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

A háttérjáték egy kompozíciós forma, alapja egy dekoratív motívumokból álló hálózat , amelyet a dekorációs elvek szerint rendeznek: ismétlés, váltakozás, szimmetria (A ábra).

Egy vonalhálózat, amely egy felületet egyenlő vagy arányos részekre oszt, lehetővé teszi a motívumok ritmikus elrendezését (B ábra). Egy négyzetekből álló hálón például a motívumok elhelyezhetők a háló vonalai között, a vonalakon, vagy a vonalak metszéspontjain (C , D, E ábra). Mielőtt a motívumokat a hálóba illesztenék, jelöljék ki helyüket pontokkal vagy segédvonalakkal. Ily módon hangsúlyozható a háttérjáték két iránya: a hosszúság és a szélesség. A motívumok elhelyezése a hálóban (a fix helyeken) fentről lefelé és balról jobbra történik, vízszintes, függőleges vagy ferde vonalban, egy sor kitöltésével. Miután a motívumokat megrajzolták, a hálókat kitörlik vagy megerősítik, úgy, hogy azok a dekoratív kompozíció részévé váljanak, kiemelve annak jellegét.

Egy háttérjáték során ajánlott figyelembe venni a következő szempontokat:

• ha az elemek nagyon egyszerűek, kisebb távolságokat hagyjunk közöttük;

• ha részletesebbek, nagyobb tereket hagyjunk, hogy kiemeljük őket;

• a háttérjáték érzékeltesse egy összefüggő kompozíció benyomását!

A háttérjáték egy korlátlan kompozíciós forma; bármilyen irányban kiterjedhet, ezért nem ajánlott kerettel lezárni, vagy más díszítő motívumokkal kiegészíteni. Szabadkézzel készül, négyzethálós papíron vagy rajzlapon. Opcionálisan használhatók eszközök is, mint például vonalzó, körző stb.

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Inspirálódj a természetből! Készíts egy kompozíciót, amely egy dekoratív elvek alapján rendezett motívumokból álló hálóra épül.

PROJEKT: LÉGGÖMBBEL VALÓ UTAZÁS

Mit szólnál egy képzeletbeli hőlégballonos utazáshoz egy olyan helyre, ahová még nem jutottál el, de amely a bakancslistádon szerepel?

Gondolj arra a helyre, és készíts egy kompozíciót, amelyben felhasználod mindazt, amit eddig általánosan a kompozícióról, valamint a dekoratív kompozícióról tanultál. Használj fel minden rendelkezésedre álló anyagot és eszközt! Ezután jegyezz le néhány gondolatot a munkádról egy lapra! Kövesd az adott példákat! A végén értékeld a projektedet a 8. oldalon található pontozás alapján!

Rendezzetek egy kiállítást osztály- vagy az iskolaszinten a munkáitokból! Hívjátok meg az osztálytársakat, más osztálybeli diákokat és a szülőket! Mutassátok be nekik a munkáitokat, és kérjetek tőlük visszajelzést!

Egy hőlégballonos utazás a képzelet szülte világunk bármely szegletébe elrepíthet. Még egy titkos kertbe is, ahová csak a kreatív emberek juthatnak el. Ez a kert rejtélyekkel van tele, amelyek felfedezésre várnak. Csak át kell kelned a folyón.

A képzelet alagútján át lépjetek be, és fedezzétek fel a kert titkait!

Arghira Manolache-Passima

Azért választottam a hőlégballonos utazást, mert kiskorom óta szeretem felfedezni a világ különböző részeit – ez boldoggá tesz engem. Positano egyik olyan város, amelyet már régóta szeretnék meglátogatni. Olaszországban található, egy olyan országban, amelynek lakosai melegszívű emberek.

A Positanoban lévő házak textúrája és a homlokzatok színei felkeltették a figyelmemet. Úgy döntöttem, hogy kollázst készítek színes ceruzák, filctollak, fényképek és újságok felhasználásával, mert így tudom a legjobban kifejezni az ötleteimet és az érzelmeimet.

Positano, Olaszország

ISMÉTLÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Elevenítsd fel az eddig tanultakat, azokat a tevékenységeket, amiket végeztél, és gondolj arra, hogyan érezted magad a IV. egység – Díszítő kompozíció – tanulása közben. Az ismétlés megkönnyítése érdekében osszátok fel magatokat kis csoportokra, és beszélgessetek a következő szempontok alapján:

• Mi jellemzi a „díszítő kompozíciót“?

• Mi a „stilizálás“, és hogyan valósítható meg?

• Mi az „ismétlés, váltakozás, szimmetria és háttérjáték?

(ön)értékelés:

Oldd meg az alábbi feladatokat egy feladatlapon! Ellenőrizd válaszaid helyességét az összefoglaló oldalakon található információk újraolvasásával, és minden helyes választ jelölj meg a megadott pontszámmal. Adj hozzá hivatalból 2 pontot! Az önértékelés során néhány kérdésre helyes válaszokat kell írnod úgy, hogy kiegészíted a mondatokat a hiányzó szavakkal, mint az 1. példában. Más kérdéseknél az helyesnek tartott válasz betűjelét kell kiírnod, mint a 2. példában.

FELADAT

Feladat: Egészítsd ki a hiányos mondatot:

A természet nekünk nap mint nap végtelen szépségű képeket …

Válasz: A természet nap mint nap nekünk végtelen szépségű

képeket fest

2. FELADAT

Kérdés: Hány óra van egy napban? Karikázd be a helyes választ az alábbi lehetőségek közül:

A. 12 óra B. 45 óra C. 24 óra D. 60 óra

1. A dekoratív kompozíció jellemzői: …………… elemek jelenléte és a …………… ismétlődésének

előreláthatósága, bizonyos …………… betartása, …………… szín használata meghatározott kontúrok által kijelölt felületeken, tiszta, pontos vonalak, valamint a …………… és …………… érzetének megteremtéséhez szükséges technikák hiánya stb. (0,5 pont minden helyes válaszért)

2. A dekorációs elvek:

a. ismétlés, váltakozás, szimmetria; b. ismétlés, árnyalatok, szimmetria;

c. váltakozás, értékelés, szimmetria; d. perspektíva, ismétlés, szimmetria.

3. Készíts egy olyan kompozíciót, amelyben háttérjátékot alkalmazol, és stilizált természeti elemet rendezel el, betartva a dekoratív elveket: ismétlés, váltakozás, szimmetria. (1–1 pontot ér a háttérjáték, ismétlés, váltakozás, szimmetria)

Yayoi Kusama: Sárga tök

V. A ROMÁN MŰVÉSZET TÖRTÉNETE

Sarmizegetusa dák vár, a Szászvárosi hegyekben

Voroneț kolostor, Moldova

Nicolae Grigorescu: Önarckép

Histria, görög kolónia, Dobrudzsa

Segesvár vára, Erdély

Theodor Aman: Önarckép

Constantin Brâncuși: A végtelen oszlopa, Tg. Jiu

Genovai világítótorony, Konstanca

Dimitrie Paciurea: Az óriás, Carol park, Bukarest

Földrajzi fekvésének köszönhetően, Románia területén olyan tér alakult ki, etnikai* és kulturális szemszögből, melyet három nagy civilizáció befolyásolt: a kelet euro-ázsiai, a déli Földközi-tengeri és a közép-nyugateurópai. Ezek a zónák különbözőképpen hatottak: egymásután, vagy egyidejűleg*, de jelentősen befolyásolták a művészetet Románia területén. Csak ismerve ezeket a hatásokat* tudjuk megfejteni és megérteni a román művészet jellegzetességeit.

Figyeld meg ezt a reprodukciót Constantin Brâncuși: Pecsét

→ Mit látsz?

→ Mit képvisel?

→ Mire kíváncsi?

1. lecke. Őstörténet és ókor

2. lecke. Középkor

3. lecke. A román művészet a XIX. század első felében

4. lecke. A román művészet a XX. század első felében

Specifikus kompetenciák: 1.1.; 1.2.; 1.3.; 3.1.

1. LECKE. Őstörténet és ókor

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

A legrégibb időktől kezdve az ember művészi módszerekkel fejezte ki a gondolatait és az érzelmeit. A létrehozott műtárgy tükrözte a mindenkori társadalmat és a kort, melyben megalkották. Noha felismerjük a műtárgyat, amit a múltban alkottak, észrevesszük, hogy egyes jellemzők ugyanazok maradtak: gesztusok, szokások és attitűdök. Például a meditáló ember napjainkban is ugyanúgy ül, mint ahogyan a múltban is ültek a gondolkodó emberek. (A , B ábra).

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

Őstörténet: Felső Paleolitikum

Barlangfestmény a Cuciulat barlangból, Szilágy megyéből ami egy lovat ábrázol. A rajzot 1979-ben fedezték fel, mely tanusítja az első művészi megnyilvánulások egyikét Románia területén. (C ábra)

A hamangiai Gondolkodó, részlet

Neolitikum

A két szobor: A gondolkodó és a nő, egy áttekintés melynek gyökerei a Hamangia kultúrába nyúlnak vissza. (i.e.IV-II.sz.) (D ábra)

Ez a kultúra a Hamangia nevet kapta az egykori falu után, Istria megyéből. Napjainkban ez a hely Dobrudzsában található: Baia falu, Tulcea megyében.

Késői Eneolitikum

Kerámia edények a cucuteni-kultúrából (i.e. V. sz.), melyeket geometriai formákkal és spirális vonalakkal díszítettek. (E ábra).

A cucuteni-kultúra (5800–3200 i.e.) a legrégebbi kultúra Európából, mely az ugyanolyan nevű faluról kapta a nevét, melynek közelében találták az első tárgyakat az ásatások során.

Ihletet merítek a művészek tapasztalataiból

A kukutyini (Cucuteni) kerámia híres a szépségéről, mivel a mintákat a környezet ihlette: geometriai formákból áll, egyenes, tört és görbe vonalakból áll, melyek spirálisan tekerednek. Madarakat, stilizált állatokat ábrázolnak természetes színekben, fehér alapon barnás, vöröses, fekete és szürke árnyalatokban. (F ábra). Mindezek a kerámiamúvészek a természetből merítettek ihletet: a formák, a színek és a dekoráció tekintetében. (G ábra).

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

A dákok civilizációja és kultúrája a Kárpátok és a Duna terében alakult ki több száz év leforgása alatt. A legmagasabb fejlettségi szintet i.e. az I. és i.sz. az I. évszázadban érték el. A dák művészetben vagy a trákok északi ágaként ismert népekhez kötődő művészetben szkíta és görög hatások ismerhetők fel. Jártasak voltak az arany és az ezüst megmunkálásában, valamint a kerámiák elkészítésében.

i.e. IV. század i.e. III. század i.e. II század i.e. I. század i.sz. I. század

A Coțofenești harci sisak egy géta-dák sisak, mely i.e. a IV. századból való. (I ábra)

A sisakot 1928-ban találta meg a Prahova megyei Coțofenești nevű faluban egy elemista diák. Ez egy masszív színaranyból készűlt tárgy, mely 770 gramm sőlyú, és szinte ép.

A peretui harci sisak egy aranyozott ezüst sisak i. e. a IV. századból. Jelenleg a bukaresti Nemzeti Történelmi Múzeumban van. (H ábra).

A Teleorman megyei Peretu faluban találták meg 1971-ben. Ez a sisak egy 50 darabos készlet egyik darabja, mely a peretui kincsek nevet viselik, és egy 2500 éves géta-trák sírban találták meg őket.

A dák karkötők is színaranyból készültek. Ezen kincseket a sarmizegetusai dák várban találták meg a Szászvárosi hegyekben. Napjainkban a bukaresti Nemzeti Történelmi Múzeumban látható a 13 darabból álló karkötő. (J ábra).

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

Az szászvárosi dák vár egyike annak hét kulturális helyszínnek, melyek a romániai Unesco világörökség* részét képezik. A hat vár (Sarmizegetusa Regia, Luncani – Piatra Roșie, Costești – Blidaru, Costești – Cetățuie, Căpâlnași Bănița) az i.e. I. évszázad és az i.sz. I. évszázad között épült védelmi céllal, hogy megvédje az embereket a római támadásoktól.

i.e. I. évszázad – i.sz. I. évszázad

Sarmizegetusa Regia (királyi rezidencia) volt a dák állam fővárosa és a legfontosabb katonai, vallási, politikai központja, a Római Birodalommal vívott háborúk előtti időkből. Egy stratégiai védelmi rendszer magja volt, mely hat dák erődítményből állt a Szászvárosi hegyekben, melyet a római támadások kivédésére használt Decebal. A dák királyság fővárosa, melyet a feltételezések szerint i.e. az I. évszázad közepén építettek, magában foglalata a várat, mint szent területet és a polgári települést.

A Sarmizegetusa Regia, régészeti lelőhely napjainkban Grădiștea de Munte faluban található, Hunyad megyében. (K ábra).

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Írj egy dolgozatot, melyben egy olyan tárgyat mutatsz be, melyet a cucuteni-kultúra díszítő motívumai inspiráltak. Használd tetszésed szerint a rajzolást, a festést vagy a modellezést.

i.sz. IV. évszázad

A rómaiak visszavonulása után Dacia területére több vándornép próbált betörni. Több talált bizonyíték is alátámasztja ezt. Egyike a legértékesebbnek a pietroasai kincs (L ábra).

Ez egy régészeti kincs, mely több arany tárgyból áll, melyeket 1837ben fedeztek fel Pietroasele helységben, Buzău megyében. A kincs i.sz. a IV. századból származik, és a vizigótoknak tulajdonítják őket. Azt mondják a régészek, hogy Athanaric királyé lehetett, aki bizonyos alkalmakkor hordta, például vallási ünnepségek, vagy vendégségek idején. Ma a pietroasai kincsek a bukaresti Román Nemzeti Múzeumban vannak kiállítva.

K L

2. LECKE. Középkor

FELFEDEZEM A KÖRÜLÖTTEM LEVŐ VILÁGOT

Figyeld meg az A és a B ábrát! Mit látsz? Szerinted mit jelképez? Mire gondolsz, mikor nézed őket?

Sok élőlény (madarak, bogarak, emberek, stb.) vándorolnak egyik helyről a másikra, élelem után kutatva vagy egy jobb élet reményében. Menekülnek a természetben levő ellenségeik elől, vagy próbálják elkerülni a túlnépesedést. Az emberek vándorlása más mint az állatoké, mert az emberek ritkán térnek vissza oda, ahonnan elindultak. Azért, hogy megerősítsék nemzeti identitásukat az új helyen, közösségeket hoznak létre, ahol gyakorolhatják nyelvüket, hagyományaikat és kultúrájukat. Ezáltal a jövevények hatással lesznek annak a civilizációnak a kultúrájára, mely befogadta őket.

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

A rómaiak visszavonulása után, (i.sz. III. század) több mint négy évszázadon keresztül Románia területén viharos idők következtek, melyet a vándornépek inváziója jellemzett. I.sz. a IX. századdal kezdődően, találhatunk bizonyítékokat az első politikai, közigazgatási és katonai formák létrejöttére Erdélyben, és némely kulturális tevékenységekre is. A középkori művészet i.sz. a XI. és a XVIII. század között fejlődött ki.

XI-XIII. sz. Román (római) stílus

A szász telepeseknek és a szerzetesrendeknek köszönhetően, akik Nyugat-Európába érkeztek, kialakult a román stílus főleg az erdélyi területeken.

A Szent Mihály római-katolikus katedrális Gyulafehérváron található, és a román építészet legértékesebb emléke Erdélyben (C ábra).

Román stílusban építették a kisdisznódi evangélikus templomot is Szeben megyében. (D ábra).

A B

C D

A XIV. század: a gótikus stílus, bizánci stílus

Severin vára, Havasalföld

A két román állam – Havasalföld és Moldova –meglapítása után az uralkodók legfontosabb feladata a határok megvédése volt. Ezért erődítményeket építettek (E, F ábrák).

Karácsonkő vára, Moldva

Eredetileg az erdélyi törcsvári vár egy katonai védelmi vár volt, melynek alapja egy négyszög. Időközben a vár átalakulásokon ment keresztül, melynek során délen tornyokkal egészítették ki, és a tetejét cseréppel borították be. (H ábra).

Erdélyben a városok virágzásnak indultak, nagyszabású építkezések folytak gót stílusban

A szebeni evangélikus templom.(I ábra)

A Szent Miklós-templom

Argyasudvarhelyen, melyet I. Basarab építtetett bizánci stílusban (G ábra).

A vallásos építmények méretei az újonnan létrejött államok fontosságát és tekintélyét hangsúlyozták.

Szent Miklós temploma (Bogdana) Radócban a legrégebbi templom Moldovában, melyet I. Bogdan vajda alapított. A stílusában megtalálhatjuk a román, gótikus és bizánci stíluselemeket egyaránt. (J ábra)

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

Három évszázadon keresztül a művészetek három irányban fejlődnek: katonai, civil és vallási irányban.

A vajdahunyadi vár (K ábra), eredetileg katonai védvárként épült, és a legösszetettebb épület a román középkorból.

A fekete templom Brassóban a gótikus stílus legreprezentatívabb épülete. (M ábra).

Segesvár vára napjainkban, a város központját szász telepesek építették. (L ábra).

Pătrăuți, Putna, Voroneț , Moldovița (N ábra) és Dragomirna a moldvai bojárok által alapított kolostorok néhány példája.

A középkorban a festészet és a faragás az építészetnek volt alárendelve. A kéziratok miniatűrjei és a freskók jellegzetesek a festészetben. A faragások jellemzően fából és kőből készülnek, melyeket az oltárok és az építmények díszítésére használnak. Fejlődésnek indult a díszítőművészet: a hímzések és az ércek megmunkálása.

Az utolsó ítélet a Voroneț kolostor nyugati falára van festve, és a középkori fetészet műremekének tartják. (O ábra) Ștefan cel Mare harci zászlaja arany és ezüst szállal van kihímezve piros szatén alapon. (P ábra).

A Brâncoveanu-stílus, más néven „első román stílus“, Constantin Brâncoveanu (1688–1714) uralkodása idején alakult ki. Innen kapta a nevét is.

A Brâncoveanu-stílus eklektikus, fúzió a népi építészet, a bizánci helyi hagyományos művészet, az Oszmán

Birodalom iszlám elemei és a reneszánsz és barokk elemek között, melyeket a külföldi mesterek hoztak az országba, és azok a bojárok, akik külföldön végezték a tanulmányaikat: Páduában és Konstantinápolyban. Mindezek segítségével Constantin Brâncoveanunak sikerült megalkotnia egy nemzeti, sokatmondó, koherens stílust.

A Potlogi palota, együtt a Mogoșoaia palotával a polgári építészet példái

Brâncoveanu-stílusban a román országokban. (Q , R ábra). Vizes addukciókkal vannak felszerelve, fürdőkkel, vécékkel vannak ellátva. Ezáltal a fejedelmi rezidenciák egy eddig nem látott komfortot biztosítottak lakóiknak.

A Brâncoveanu-stílus jellemzői

A Brâncoveanu-stílusban épült műemlékek jellegzetesen masszívak a kőlábazat végett , de a hozzáadott csatolt elemek miatt is – külső lépcsők , verandák , loggiák , és a belső és külső részletek mind hozzájárulnak a monumentalitás érzékeltetéséhez. Az oszlopok is jellegzetesek, az oszlopfőket gazdagon díszítették akantuszlevelekkel.

A Brâncoveanu-stílus dekorációban és színekben gazdag . A faragott kőrészletek növényi mintájúak (akantuszlevelek, -indák, szőlők, napraforgók, rózsák, stb.), állati mintázatúak (madarak, kígyók, sárkányok) vagy emberi alakok (szentek, angyalok).

A Hurezi vagy Horezu kolostor (1690–1693) Constantin Brâncoveanu az első alapítása és egyben ennek a stílusnak a legreprezentatívabb példája. (S ábra).

Horezuban alakult meg a Brâncoveanu-festőiskola. A templom falfestményei vagy a bukaresti Doamnei- templom díszítései (1688–1689) mind remekművei ennek a periódusnak.

ALKALMAZOM ÉS KIPRÓBÁLOM, AMIT TANULOK

Rajzold le, és jelöld Románia térképén a tanult építészeti remekműveket! Fel is vázolhatod őket, vagy jelöld csak a nevüket , a stílusukat és az évszázadot, amikor épültek.

Q S R

3. LECKE. A román művészet a XIX. században

1800. 1848.

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

Az ideológiai*, politikai és kulturális forradalmak a XIX. században törtek ki Európában a modern kor kezdetén. A modernség fogalma a művészettörténetben nyugati hatásra utal a laikus* elmélet szerint, és a vallásos témáktól való eltávolodásra. A Román Fejedelemségekben a nemzettudat és nemzeti egység határozta meg az egész évszázadot. Az 1848-as forradalom pedig egy mérföldkő volt a művészetek fejlődésében.

Barbu Iscovescu Ion Negulicicsal és Constantin Daniel Rosenthallal együtt alkotta a híres 1848-as forradalmár festők csoportját, akik a romániai művészet támogatói voltak. Ők ábrázolták portréikon a forradalom képviselőit 1821-ben (B ábra) és 1848-ban (C ábra).

Az egyesülés kikiáltása, Theodor Aman (1831–1891) festménye olajfestékkel készült vászonra, egy jelentős eseményt ábrázol a román nép történetéből. A bukaresti választmány tagjait mutatja be Alexandru Ioan Cuza uralkodó megválasztásának idején. (A ábra).

Iscovescu: Avram Iancu

C.D. Rosenthal: Maria Rosetti

1850. 1864.

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

A románok külföldi utazásai és tanulmányútjai hozzájárultak az európai stílusok megismeréséhez. A neoklasszicista stílus volt az első, ami hatni kezdett az építészetre. A városok fejlődésnek indultak, rendszerezetté és struktúráltakká váltak. 1848 után megjelent az eklektikus stílus és a gazdasági fejlődéssel együtt felgyorsult az állami intézmények (minisztériumok, iskolák, igazságszolgáltatási paloták, koncerttermek) építése.

A CEC Palota (E ábra) Bukarestben eklektikus

stílusban épült. Az építését 1897 június 8-án kezdték el I. Károly román király és Erzsébet királyné jelenlétében, és 1900-ban fejezték be. Azóta a CEC* működik ebben az épületben.

A Román Atheneum (D ábra) egy bukaresti koncertterem, mely a Victoriei sugárúton található a George Enescu téren. Az épület a neoklaszszicista stílus ötvözése az eklektikus stílussal, egy párizsi építész tervei alapján készült.

1864-ben Alexandru Ioan Cuza uralkodó törvényt bocsátott ki az Országos Képzőművészeti Iskola létrehozásáról Bukarestben a következő osztályokkal: fetészet, faragás, gravírozás, építészet , esztétika, lineáris rajz, történelem, és perspektíva.

Theodor Aman volt a XIX. század legjelentősebb festője. Párizsban tanult, majd visszatért Romániába 1857-ben. A Maszkabál a műteremben (F ábra) című festményében láthatjuk, hogy műhelye a bukaresti legmagasabb társadalmi osztályok találkozóhelye volt akkoriban. Fontos szerepe volt az Országos Képzőművészeti Iskola létrehozásában, amelyben tanított is, és az igazgatója is volt.

1864. 1900.

A Stavropoleos templom plébániaháza és a lapidáriuma* Bukarestben.

Ion Mincu (1852–1912) építész tervei alapján készültek (G ábra). Ő alapította a román építészeti iskolát és ő volt a neoromán stílus megteremtője.

I J

Ion Andreescu (1850–1882) és Nicolae Grigorescu (1838–1907) Franciaországban tanult, és a barbizoni iskola égisze alatt festett, az impresszionizmus hatott rájuk (I, J ábra).

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Ștefan Luchian 1895-ben festett Safta a virágárus című festménye (K ábra).

Ő volt a XIX. század utolsó nagy reprezentatív festője.

Egy este Ștefan Luchian szerény szobájában megszólalt George Enescu hegedűje. A nagy előadó és zeneszerző azért jött, hogy tisztelegjen a kortárs képzőművész előtt.

Nézz utána ennek az eseménynek, és írj esszét arról, mit érezhetett szerinted a két művész, amikor találkoztak egymással! Tedd az esszét a portofóliódba!

Karl Storck (1826–1887) volt az Országos

Képzőművészeti Iskola első szobrászat tanára az. Theodor Aman festővel együtt elhatározta, hogy elkészítik egymás portréit. Ezért napjainkban a bukaresti Storck múzeumban megcsodálhatjuk Theodor Aman mellszobrát (H ábra).

4. LECKE. A román művészet a XX. század első felében

ÚJ ISMERETEKET FEDEZEK FEL

A XX. század második fele két szakaszra osztható, jól elkülöníthető jellemzőkkel: az első szakasz az I. világháború előtti időszak, a másik pedig a két világháború közötti időszak. Ezek az események közvetlenül hatottak a művészetre, a két időszakban különböző művészeti irányzatok jöttek létre.

1900. 1914.

A XX. század előtti időszakot La Belle Époque -nak nevezik (franciából fordítva, „Szép korszak“), egy modern korszak, minden téren markáns ugrásokkal és a csendes élet* ami az I. világháború kitöréséig tartott. A hagyományos és a modern állandó, heves összeütközésben volt egymással. A művészek pezsegtek, és a műveik forradalmiak voltak.

A bukaresti városháza egy olyan épületben működik, melyet 1906 és 1910 között építettek neoromán stílusban (A ábra), az építész tervrajzai szerint Petre Antonescu (1873–1965).

A konstancai kaszinó 1908–1910, között épült Art Nouveau stílusban. (B ábra).

1912-ben Ștefan Luchian nagyon betegen, nagy erőfeszítések árán festette meg a Fürdetés című festményt. (C ábra).

„…A Fürdetés című festmény, noha zsánerképnek tűnik – egy anya, aki a gyermekét mossa – egy monumentális mű, ami az anyai szeretet dicsőíti.“

Ez a festmény Luchian utolsó alkotói éveiben készült, a román festészetben eddig soha nem látott irányt nyit meg, a dekoratív kompozíciók sorát, amelyek meghatározzák a következő évtizedeket. Luchian ezzel megelőlegezte Pallady és Tonitza művészetét.

A végtelen oszlopa Constantin Brâncuși (1876–1957) szobrász munkája. (F ábra). Ez egy olyan monumentális zsilvásárhelyi szoborcsoport darabja, mely a Végtelen oszlopából, A csók kapujából, és a Hallgatás asztalából áll. 1938 október 27-én avatták fel, és majdnem 30 méter (29,35 m) magas.16 darab egymásra helyezett oktaéder* modulból áll. A szobor egy stilizált temetési oszlop, melyekhez hasonlót Románia déli részén használnak. Az eredeti neve A végtelen hála oszlopa, melyet az I. világháborúban, az 1916-os Zsil-völcgyi harcokban elesett katonáknak szentelt. 1918.

Az erdész lánya Nicolae Tonitza (1886–1940) az egyik legismertebb festménye, melyet 1924–1926 között festett. (D ábra) Ahogy a többi portréjában is, a modell szeme áll a középpontban: noha a néző felé van fordulva, mintha magába nézne, egy belső, megközelíthetetlen világba.

A temesvári Kultúrpalota 1928-ban lett újjáépítve Duiliu Marcu építész tervei alapján(1885–1966). (E ábra) Műve a helyi építészet fejlődését tükrözte a XX. század második felében.

A völgy himerája bronzból készült. Dimitrie Paciurea (1875–1932) készítette1927-ben. Ezt az alkotást a szobrász egyik remekművének tekintik, mely a bukaresti Nemzeti Múvészeti Múzeumban található meg. (G ábra).

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Válassz egyet a bemutatott festmények vagy szobrok közül, és készíts egy dolgozatot, melyben a következő kérdésekre felelsz: Mit látok? Mit gondolok az alkotásról? Milyen kérdéseket teszek fel vele kapcsolatban? Beszéld meg egy osztálytársaddal a válaszaidat!

1940. 1950.

Gheorghe Petrașcu, Theodor Pallady, Iosif Iser, Camil Ressu csak néhány név a XX. század első felének a nagy festői közül. Impresszionisták vagy kubisták, expresszionisták vagy fauvisták*, nagy festők, akik meghatározták a román festészet alakulását. (H, I ábra).

Ebben az időszakban a szobrászat meghatározó alakjai volt: Frederic Storck, Karl Storck fia, Ion Jalea, Cornel Medrea, Oscar Han, Gheorghe D. Anghel (J, K ábra).

Pallady: Csendélet nárcisszal és tükörrel

ALKALMAZOM ÉS KÍSÉRLETEZEM AZZAL, AMIT MEGTANULTAM

Gheorghe D. Anghel: Ciprian Porumbescu mellszobra

Theodor

Ion Jalea: George Enescu

Iosif Iser: Párizsi Promenád

ISMÉTLÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Olvasd át az V. fejezet tananyagát a román művészet történetéről! Hogy az ismétlés hasznos legyen, válaszolj a következő táblázatba foglalt kérdéssorra!

Milyen információk keltették fel az érdeklődésedet leginkább?

(ön)értékelés:

Milyen élethelyzetekben használhatod fel a tanultakat?

Mi volt könnyű, és mi volt nehéz? Miért?

Oldd meg az alábbi feladatokat egy papírlapra! Olvasd át az előző oldalak információit, ellenőrizd a válaszok helyességét, és értékeld magad a megadott pontokkal! Hivatalból adj magadnak két pontot!

1. Állapítsd meg a mondatok igazságértékét! (I – igaz és H – hamis). (0,5 p. minden helyes válaszért)

a. A Hamangia kultúra az azonos nevű régi faluról kapta a nevét Istria helységből, Dobrogea megyéből, napjainkban Baia falu, Tulcea megyében.

b. A dákok civilizációja és kultúrája a Kárpáti-Dunai térben fejlődött ki, több száz éven keresztül. Az I.e. II. század és az i.sz. III. század között élte fénykorát.

c. A modern koncepció a művészettörténetben a vallásos témák laikus megközelítésére utal nyugati hatásra.

d. A XX. század második felét La Belle Époque-nak nevezték, mely egy modern kor volt markáns fejlődéssel minden területen, csendes élettel, mely az I. világháború kitöréséig tartott.

2. Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szavakkal! (0,5 p. minden helyes válaszért)

a. A legrégibb civilizáció Európában a …; az azonos nevű falu után kapta a nevét Iași-ban, ahol megtalálták az első régészeti tárgyakat 1884-ben.

b. A XX. század legnagyobb három festője: …, … és …

3. Kösd össze a táblázat első oszlopában levő fogalmakat a második oszlopban levő értelmezésükkel!

(0,5 p. minden helyes válaszért)

A pietroasai kincs kultúrális helyszín Romániában, az UNESCO világörökség része.

A Szent Miklós templom (Bogdana) a legértékesebb építészeti római emlék Erdélyben.

A dák várak a Szászvárosi hegyekből falazott templomépület Moldovában, melyet I. Bogdan vajda alapított és mely román, gót és bizánci stílusban épült.

A Szent Mihály római-katolikus templom régészeti kincs, mely több arany tárgyból áll, melyet 1837-ben fedeztek fel Pietroasele helységben, Buzău megyében.

4. ĺrd le röviden, mit tudtál meg a vajdahunyadi várról, a segesvári várról, a brassói Fekete templomról, a potlogi palotáról, a román Atheneumról, a CEC palotáról, a temesvári Kultúrpalotáról és a Végtelen oszlopáról.

(0,25 p. minden helyes válaszért)

ÉV VÉGI ISMÉTLÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Gratulálok! Az utazás és a tanulás egy újabb szakaszát teljesítetted a művészetek által közvetített érzelmekkel teli csodálatos világban. Ismételd át, amit tanultál ebben a tanévben egy projekt segítségével, melynek legyen a címe: Használom a tanult ismereteket !

Alkossatok kis csoportokat! Olvassátok át újra a tananyagot minden fejezetből! Miközben átolvassátok, tegyetek fel kérdéseket, keressetek összefüggéseket a tanultak és az általatok tapasztalt dolgok között! ĺrjatok kérdéscsíkokat! Nézzetek festményeket! Az alábbiak is segítenek nektek (A és B ábra). Tegyétek a kérdéscsíkokat egy tálba, majd rendre húzzatok belőle! Feleljetek a kérdésekre a többi csoporttal együttműködve! Vonjatok la következtetéseket, és mondjátok el, a ti életetekben mire tudjátok felhasználni a tantárgy keretén belül tanultakat! Értékeljétek a munkátokat a 87. oldalon található önértékelési kérdőív alapján!

Milyen anyagokat és eszközöket használsz szívesen, mikor rajzban fejezed ki magad? Miért?

Mi a különbség a ceruza- és a szénrajz között? Mikor és milyen céllal használod ezeket?

Milyen tájat szeretsz? Melyek a tájfestés lépései? Milyen nézőpontokat szeretsz használni, amikor egy tájat festesz meg?

Isaac Levitan: Fatörzsek

Hans Memling: Csendélet egy virágvázával

Milyen természeti elemet szeretsz stilizálni? Melyik a kedvenced? Miért?

Milyen összefüggésben használod a stilizálást az életedben?

Milyen anyagokat szeretsz használni, amikor festesz? Miért?

Melyik a kedvenc festményed, azok közül, melyekről az idei tanévben tanultál? Miért?

Mi keltette fel a figyelmedet?

Tájkép vagy csendélet? Melyiket kedveled jobban? Miért?

Melyek a csendélet jellemzői? Hát a dinamikus festményeké?

Mi inspirál jobban: a csendélet vagy a dinamikus festmény?

Azok, amelyek egy nézőpontúak, vagy a több nézőpontúak? Miért?

Hogyan történik a moduláció a festészetben?

Mit jelentenek számodra a színek? Milyen színek vannak jelen az életedben? Miért?

A díszítőművészet mely elveit részesíted előnyben?

Melyeket leled fel könnyedén a természetben, útban az iskola felé, a nyílt tereken, ahol az idődet töltöd?

Milyen összefüggésekben tudod felhasználni a mindennapi életedben a tanult dekorációs elveket?

CSOPORTOS ÖNÉRTÉKELÉS

Dátum:

Osztály:

A csoport tagjainak neve:

A munkacsoporton belül döntsétek el, melyek voltak azok a válaszok, amelynél jól össze tudtatok dolgozni, és jól éreztétek magatokat. Töltsetek ki egy értékelő lapot, aszerint, hogy mit csináltatok jól:

 A projekt megfelel az elvárásoknak …

 Elegendő volt a feladatra szánt idő, jól gazdálkodtunk vele … .

 Jó volt az együttműködés: …

 Az ötletek megfelelőek voltak a csoportban …

 Értékeltük és segítetük egymást. Olyan kifejezéseket használtunk, mint… .

 Amikor együtt dolgoztunk, azt éreztük, hogy …

 Legjobban sikerült az … .

 Kevésbé sikerült az … .

 A következőkben javítunk az …

SZÓTÁR

adukció = egy olyan kanális, amelyben folyadék folyik;

akantuszfű = olyan növényfajta, melynek nagy levelei vannak , néha szúrósak és a gyökerét a gyógyászat használja; ambient = környezet, amelyben élünk;

CEC = Takarék- és irattárház; contre-jour = optikai hatás, mely annak köszönhető, hogy a másik irányból van megvilágítva; csendes = nyugodt;

dinamikus = mozgásos, cselekvéses;

ecset = kicsi, puha pemzli;

egyidejű = egyidőben történik;

elit = az emberek valamely csoportjának a színe-java.;

etnikai = azonos kultúrájú népcsoport;

érték = fontosság, a cselekvés mértéke;

érzelmi gazdagság = az öröm spontán kifejezése;

fauvizmus = XX. századi irányzat a francia festészetben, jellemző rá, hogy vad színeket használtak;

felismerhető = akit fel lehet ismerni; feltárja = aláhúzza;

fjord = szűk tengeri öböl;

gondolkodásmód = mód, ahogyan gondolkodunk;

ideológiai = egy gondolatot, ötletet fejez ki; impresszionista = művész, aki nem használ pontos kontúrokat;

izzó = egy olyan test, mely a magas hőmérsékletének köszönhetően fénylik;

kiszámíthatatlan = ami nem látható előre;

körülírt = elhatárolt, elmagyarázott;

laikus = a vallási szférán kívüli;

lapidárium = nagy kövek gyűjteménye, melyek faragottak(szobrok, sírkövek);

létrehozott = templom, kolostor, melyet valaki megalapított;

lineáris = rajz vonalakkal, mértani idomokkal;

magzat = gyerek; mindennapi = családi, megszokott;

monitorizálás = felügyelés; névrokon = ugyanaz a neve; oktaéder = mértani test, mely két hatszögű piramisból áll;

plein-air = szabadlevegőn való festés; premissza = fő gondolat; promóter = kezdeményező; releváns = lényeges; stratégia = mozgásterv; szatén = selyemszövet, melynek csak az egyik fele fénylő;

telek = védett terület; ukiyo-e = jellegzetes japán gravírozás; UNESCO = az Egyesült Nemzetek Oktatási Tudományos és Kultúrális Szervezete; visszahív = a jelenbe hozza a cselekvéseket; visszafogott = nyugodt.

A tankönyv nyomtatott és digitális változatban készült. A digitális változat tartalma hasonló a nyomtatottéhoz.

Hozzáadott tartalma egy sor interaktív tanulási multimédiás tevékenység (interaktív feladatok, edukációs játékok, animációk, filmek, szimulációk).

A természet hasonlóvá, a nevelés különbözővé tesz bennünket.

Konfuciusz