ertekalloaranykorona_2023_01_februar_1

Kedv es Olvasó!

I s m é t n e h é z év előtt állnak a magyar gazdák, de bízhatnak a k i s z á m í t h a t ó a g r á r t á m o g a t á s i r e n d s z e r b e n idén is – adott lelki támaszt termelőinknek az idei év megoldandó agrárfeladataihoz januári nyilatkozatában a szakminiszter.

A 2023-as esztendő legfontosabb feladatainak egyike az új agrártámogatási rendszer elindítása A pályázatoknak saját honlapjuk lesz, az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei pedig már el is kezdték az országjárást, hogy bemutassák a pályázati lehetőségeket, s azok feltételeit.

A piaci problémákkal – legyen szó akár a magyar termelőknek értékesítési nehézségeket okozó olcsó, ám gyenge minőségű u k r á n g a b o n á r ó l v a g y é p p e n mézről

szembesülni kénytelen termelők számára különösen fontos most a tervezhetőség. Ebben a kormány is minden le-

hetséges eszközét bevetve kíván segíteni Ígéri, hogy folytatja az együttműködést az agrárszervezetekkel, a válságkezelését pedig soha nem fogja a gazdák kárára kezelni

Persze az is bizonyos, hogy az állami segítségnyújtás önmagában nem elég. Ahhoz, hogy a magyar termelő ötről a hatra jusson, legalább ilyen fontos szerepe van az öngondoskodásnak, az önálló kezdeményezésnek

Minden jel arra enged tehát következtetni, hogy a tervek m e g v a l ó s í t á s á n a k i d ő s z a k á t hozhatja el a 2027-ig tartó Közös A g r á r p o l i t i k a ( KA P ) E n n e k uniós és nemzeti költségvetési forrásai történelmi lehetőséget jelentenek a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak

A tavasszal benyújtható egységes kérelmekkel öt jogcímen ö s s z e s e n 5 3 9 m i l l i á r d f o r i n t közvetlen terület- és állatalapú t á m o g a t á s i g é n y e l h e t ő I d é n csaknem 1400 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatás kifizetésére lesz lehetőség, de segítséget jelenthet a mezőgazdaság számára a hitelmorató-

rium, a kamattámogatás vagy a kamatstop is Nyugodt szívvel kijelenthető az is, hogy az új KAP sokféle lehetőséget kínál a magyar gazdáknak Egyik legfontosabb újdonsága, hogy a zöld alapfeltételeket erőteljesebben veszi figyelembe. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik például a 10 hektárnál nagyobb gazdaságoknál az évenkénti kötelező vetésforgó alkalmazása Az ezzel kapcsolatosan lefektetett szabályok alapvető célja pedig nem más, mint a talaj termőképességének megőrzése

Ennek érdekében a gazdálkodónak – néhány kivételtől eltekintve – minden évben az öszszes szántóföldi tábláján, de egy naptári évben az adott gazdaság s z á n t ó f ö l d i t e r ü l e t é n e k l e galább egyharmadán az előző évhez képest más növénykultúrát kell termesztenie

Ennek egymást követő három évben teljesülnie kell Ebben az é v b e n m é g á t m e n e t i u n i ó s mentesség van a közvetlen élelmiszerként fogyasztott kultú-

rákra, de burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges biológiájuk és károsítóik miatt

A KAP-hoz kapcsolódó végrehajtási rendeletekről már megkezdődtek a társadalmi egyeztet é s e k A m i n t m e g j e l e n n e k a jogszabályok, a gazdák számára tájékoztató anyagok készülnek, a z a g r á r s z a k t a n á c s a d ó k p e d i g megkapják a szükséges felkészítést. Kíváncsian várjuk mi is a 2023-as agrárnaptárt, amit több tízezer példányban juttatnak el a gazdákhoz a szakmai lapok és a közvetítő szervezetek segítségével.

Sok múlik a KAP idei első évén, ami jó kiindulási alapot adna ahhoz a bátor kormányzati tervhez, mely szerint 2030-ig a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, hozzáadott értéke pedig a kétszeresére nőhet

Én nagyon bízom benne, hogy mindez teljesül!

Febru ár 3 . - B alázs

J égbontó hava

Egészség-, termés-, időjárásjóslás és főként a gyermekek balázsjárásának napja Az összegyűjtött pénzt az iskola céljaira fordították, a kapott tojást, szalonnát megették.

Febru ár 6 . - D orot tya

I d ő j á r á s j ó s l ó - n a p , i l y e n k o r már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti

Febru ár 1 0 - Kolos

A most szedett, gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor

Febru ár 1 4 - Bálint

Bálint napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés

Febr uár 1 5. - Georgina

N e k i f o g n a k a g y ü m ö l c s f á k n y e s é s é h e z , r e n d e z ke d n e k a szőlőskertben, gyümölcsösben

Febr uár 1 6. - Julia nna

A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor „bolondoznak a Julisok, megrázzák a dunyhájukat”.

Febr uár 1 9 - Zsuzsanna

Ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra

Febr uár 2 4 - Mát yás

A néphit az idő lassú enyhülését, a hó olvadását várja „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál”

Vé dekezés a gyümölcsös ökben az áttelel ő

A lem osó p ermetezésről ős zintén , s zakma i s ze mmel

Gon dolkodju nk az Agrár Ökológi ai Program

Huzal os tám ren ds ze rt i gén ylő tőke művel ési Őszi ve té sű állomán yok jól p ozi ci onált

Hogyan legyen eredm ényes a kalás zos gabona

A mes zezés jelen tősége a lucernaterm es ztés ben Cirok és fű egy lap on

A BMR sil ócirok érté kmé rő paraméterei az

A legfontos abb straté gi ák a magas abb laktációs

Ind ítsa a tehe net egy s ikere s szárazonál láss al

Vi tAni on K ontroll Programmal az ell és körül

Fertőző erede tű vem hess égves ztés .. .

Kl íma- és termés zetvé delem legeltetés es

A precíziós öntözé s gyakorlati megvalós ításá nak. ..

Gazd aságos gabona szárí tás é s a telepi termén y Apróh ird etés

A gazda szeme a jószágon

Az óév végén felemelő hírnek örülhetett a megújulási kényszer nyomása alatt időnk é n t s e g í t s é g é r t k ö n y ö r g ő magyar állattenyésztő társadalom A kulturális világörökség része lett a magyar lipicai l ó t e n y é s z t é s h a g y o m á n y a Ezt a forintban ugyan nem mérhető, de komoly erkölcsi elismerést jelentő tényt, talán egy jelképes fordulópontként értékelheti ez a mezőgazdaság nehéziparának számító, mostanában sokat támadott ágazat

Az új, közös agrárpolitikai ciklusban (KAP) ugyanis a p á l y á z a t o k b a n u r a l k o d ó e l v let t a körny ezet t u da t os s á g . Ennek megfelelően kap tám o g a t á s t a z ú g y n e v e z e t t szénmegkötő gazdálkodás is A kijelölt célok eléréséhez a hazai KAP Stratégiai Tervben ezért „zöld felépítmény” néven egy olyan egymásra épülő, komplex támogatási rendszert alakítottak ki, amely a k ö r n y e z e t i á l l a p o t j a v í t á s á t és a természeti erőforrások fenntartható használatát hiv a t o t t e l ő s e g í t e n i Fo n t o s , hogy a termelők számára is vonzóak legyenek a vázolt lehetőségek, melyek által a gazdaságaikat is hatékonyabban tudják üzemeltetni, nem csupán a talajaikat, de az ökológiai környezetet is védve Idén is igényelhető például támogatás abban az állattartó ágazatokat segítő támogatási programban, amely az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányul Az ebben résztvevő állattartók az elvégzett szolgáltatásokról kiállított számlák után igényelhetnek támogatást

A módosult jogszabály kor u n k e g y i k l e g j e l e n t ő s e b b e g é s z s é g ü g y i k é r d é s k ö r e , a m i k r o s z k ó p i ku s k ó r o k o z ó k e l l e n i v é d e ke z é s t s z o l g á l ó vizsgálatok elvégzésének támogatását is célozza Az új jogcím alapján a kislétszámú állattartó telepet működtető

á l l a t t a r t ó k i g é n y e l h e t i k a megemelt összegű – ezzel hatékonyabbá tett – támogatást az állományaik célzott antib i o t i ku m ke z e l é s e é r d e k ében

Az élet gyors bizonyítékkal erősített rá januárban az állatállományaink egészségét az e d d i g i n é l j o b b a n s z o l g á l ó

ú j a b b t á m o g a t á s i f o r r á s o k fontosságára: gümőkóros szarvasmarha-állományokat talált a Nébih két Somogy vármegyei szarvasmarha telepen. Az állatok tüneteket nem mutattak, a fertőzöttségre az éves ellenőrző vizsgálatok derítettek fényt Az élelmiszerláncfelügyeleti hatóság az érintett telepeken – visszavonásig – forgalmi korlátozást rendelt el

E g y m á s i k i d e g b o r z o l ó eset: mintegy 2000 mulard kacsát tartó békési gazdaságban igazolta a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét a szakhatóság Ez az eset is alátámasztja a járványvédelmi intézkedések f o l y a m a t o s f e n n t a r t á s á n a k szükségességét. Maguknak az á l l a t t a r t ó k n a k i s m i n d e n t meg kell tenniük azért, hogy m e g v é d j é k á l l o m á n y u k a t a veszélyes fertőződésektől Ez végső soron az agrárexport kiesés okozta károk elkerülése m i a t t n e m z e t g a z d a s á g i é rdek.

Miként az is, hogy az élelmiszer termelés többi frontján – mint a szántóföldi növ é n y t e r m e s z t é s , z ö l d s é g, gyümölcs kertészet ágazatok – se essen folt az egészséges magyar élelmiszerekről alkot o t t f o g y a s z t ó i m i n ő s í t é s eken.

Hogy e téren is van még lehetőségünk a fejlődésre, igazolja az alábbi tavalyi statisztika, mintegy 200 kockázatos termék miatt kellett Magyarországon intézkedni tavaly az EU-s riasztási rendszer adatai alapján.

A hazánkat érintő ügyek els ő s o r b a n b a r o m f i h ú s h o z é s abból készült termékekhez, továbbá zöldségekhez és gyümölcsökhöz, fűszerekhez, valamint étrend-kiegészítőkhöz kapcsolódtak.

Az viszont a „hazai” becsületére legyen mondva, hogy a fenti esetek 86 százaléka külf ö l d i e l ő á l l í t á s ú t e r m é ke t érintett

A címben szerepelt munkálat o k r e n d s z e r e z é s e , ö s s z e g z é s e fontos feladat: a tél végi ápolási teendők kizárólag úgy lehetnek teljesek, ha ősz végén, tél elején elvégzendő munkálatokat szint é n s z á m b a v e s s z ü k . A ke t t ő együtt biztosít olyan folyamatot, amely által hatékonyan védekezhetünk Fentiek függnek leginkább attól is, hogy a gyümölcsösben mikor kezdik a metszést, mint az egyik legfontosabb ápolási munkát, amelynek egyik célja a fák termőerejének megújítása, de a metszés egyben mechanikai növényvédelmet is jelent, amelyről még szót kell ejteni Ebben az értelemben fontos megemlíteni, hogy az alma termésűek (alma, körte, birs, naspolya) metszésére télen is sor kerülhet: fagymentes napokon, amely manapság gyakran jelentkezik (példa az idei decemberi és január elején észlelhető igazán enyhe időjárás is)

Ugyanakkor az enyhébb téli na pok ellenére s em s za ba d a csonthéjasokat télen metszeni (cseresznye, meggy szilva, őszibarack, kajszi) A csonthéjasok hidegben történő metszésével, közvetlenül a metszés eszközeivel kórokozókat terjesztünk a gyümölcsösben (főleg baktériumot, mint a pszeudomonaszok)

A csonthéjasok esetében kisebb ültetvényekben rügyfakad á s e l ő t t i m e t s z é s t v é g e z t e k ( m á r c i u s e l s ő n a p j a i ) , d e n ag y o b b , ü z e m i ü l t e t v é n y e k b e n egyre inkább terjed a termés betakarítása után történő, azonnali zöldmetszés. Mivel a csonthéjasok java augusztus elejéig terem, a szüreti munkák befejeződnek, ezért még augusztusban a metszés közvetlenül elvégezhető, és

az sem baj, ha esetleg szeptember elejére húzódik át.

zán modern gépek állnak rendelkezésre. Akárhogyan történik a

lajmozgatást végző eszközt alkalmaznak, a gyümölcsfák törzséhez ne kerüljön egyre magasabb földréteg úgy, hogy végül a törzsön található oltáshely teljes mértékben talajtakarást kap Ezzel a törzs nemes része legyökerezhet A gyümölcsfák gyökérzetét kizárólag az alkalmazott alany adhatja, különben a fák termőegyensúlya felborul, az ültetv é n y b e n t e r m é s k i m a r a d á s k övetkezhet be

Lem osó perm etezések

Így több idő áll a fák metszés é r e , é s a z i d ő j á r á s á l t a l á b a n megfelelőnek mondható Akik a régi szokás szerint fás metszést március elején végeznek, valamiv e l ke v e s e b b i d e j ü k a d ó d i k , mert megfigyelhetően a csonthéjas fajok java egyre korábban v i r á g z i k , é s a f r i s s e n v é g z e t t metszés eredményességét a kora tavaszi, éjszakai fagyok veszélyeztetik Minderről azért kellett külön szólni, mert a kórokozók és kártevők szempontjából nem mindegy, hogy mikor és milyen mennyiségű nyesedék képződik a gyümölcsösben, valamint azt milyen formában dolgozzák fel.

A nyesedékek kezelése Nagy biztonságot jelent, ha a nyesedéket teljes mértékben elt á v o l í t j á k a z ü l t e t v é n y b ő l . Ugyanakkor problémát jelenthet annak elégetése, vagy az óriási t ö m e g h a t é k o n y m u l c s o z á s a Másik lehetőség a sorközökben összegyűjtött nyesedék azonnali zúzása, mulcsozása, amelyre iga-

nyesedék feldolgozása, a legfontosabb tényező az áttelelő kórokozókkal és kártevőkkel szemben az, hogy a gyümölcsültetvény talaját (leginkább felső rétegét) mozgatjuk, vagy sem. A legtöbb káros kórokozó (baktériumok és gombák) levegőtlen, anaerob talajokban szaporodnak Rontja a helyzetet, ha a nem mozgatott talajra sok csapadék érkezett, esetleg pangó belvizek alakultak ki, vagy az intenzívebb esőztető öntözés okoz nedves e b b k ö r n y e z e t e t K ö z i s m e r t , hogy a kórokozók egy része, mint a Pythium gombák, Fuzárium fajok, stb. a talajban található szerves maradványokon telelnek át, valamint a penészgombák esetében (amelyek egy része például g y ö k é r p e n é s z t o k o z h a t n a k ) , szintén a nedves, levegőtlen talajban terjednek, szaporodnak

Mindemellett számos károsító rovar tojásai és az abból fejlődő lárvák a talaj felső rétegében találhatók (legyek, szúnyogok lárvái, drótférgek, valamivel mélyebb rétegben „csimasz”, azaz pajorlárvák, stb ) A nem mozgat o t t t a l a j b a n e g y r e n a g y o b b számban szaporodnak fel Tehát a gyümölcsösök talaját mozgatni, lazítani kell. Természetesen veszélyt jelenthet a szántás olyan termőhelyeken, ahol a termőréteg sekélyebb és a mélyebb talajforgatással az alsóbb, terméketlenebb réteg kerül felszínre

L e g i n k á b b t a l a j m o z g a t á s r a , szakzsargonnal a talaj „szellőztetésére” eltérő típusú tárcsákkal és boronákkal kerül sor Mindez, termőhelyi adottságoktól függően, akár évente elvégezve igazán h a t é k o n y m ű v e l e t . L e g f o n t osabb feladat, hogy bármilyen ta-

A g y a k o r l a t b a n s z e r z e t t t apasztalatok alapján a lemosó permetezés jelentősége megnövekedett. Sőt már nem egy de két l e m o s ó p e r m e t e z é s r ő l b e s z é lnek, amely vegyszeres kezelések közvetlenül az áttelelő kórokozókat és rovarokat gyérítik

Régebben inkább a tél végén elvégzendő lemosó permetezést alkalmazták, például Nevikén, Nevikén extra vegyszerek felh a s z n á l á s á v a l , a m e l y e k h a t óanyaga mészkén (kalcium-poliszulfid), paraffinolajok, és hatékonyak többek között körtelevélbolha, levéltetű tojások, levéltetvek, lisztharmat, pajzstetvek, szederatka, takácsatkák gyérítésére Az Agrol Plusz (új neve: Vegarep) rovarölő szer hatóanyaga vazelinolaj amely akácpajzstetű, atkák, cerkospórás levélfoltosság, levélbolhák, levéltetvek, pajzstetvek, platán csipkéspoloska, takácsatkák, vírusvektor levéltetvek ellen alkalmazható Szerencsés a szerek változtatása és a tél végén eddig inkább alklamazott lemosó permetezést ajánlottan előzze meg egy ősz végén elvégzett lemosó permetés

A kettő együtt lehet igazán hatékony, és csökkenteni fogja a vegetációban végzendő permetezések számát Az ősz végén elvégzendő lemosópermetezés akkor ajánlott, ha fák lombjukat lehullatták, a lehullott lombot az ültetvényből el kell távolítani. Az esetlegesen ültetvényben maradó lombozat fokozott lebomlása karbamid tartalmú szerek kijuttatásával fokozható, de növényegészségügyi szempontból szerencsésebb a lehullott lomb teljese eltávolítása. A kijuttatott lemosó permetszer a gyümölcskorona fás részeire jut és a kéregrepedésekben megbújó kórokozók vagy kártevők ellen hat A tél végi lemosópermetezést a téli fagyok elmúltával, de még a rügy-

Véd ek ezés a gyümölcsösökben az át tel elő kór okozók és kár tevők ellen, tél végi ápol ási teendők

fakadás előtt alkalmazzák Nagyobb hatékonyság akkor remélhető, minél jobban kivárják a veg e t á c i ó i n d u l á s á t : a k á r o s í t ó k s z i n t é n i l y e n k o r ke z d i k m e g élettevékenységüket, így hatékonyabban gyéríthetők

Átt elelő kü lö nö sen veszélyes kó rokozó k Az ültetvényekben jelen vannak hidegben is fejlődő gombák, mint a tafrinás levélfodrosodás k ó r o k o z ó j a ( Ta p h r i n a d e f o rmans) A gomba 4 °C fölött képes szaporodni (tehát télen is), a fertőzéshez, az aktív terjedéshez elegendő a 4-14 °C Ha (főleg őszibarack esetében) fogékony növényi részre talál, zavartalanul szaporodhat A tafrinás betegségek eltérőek, több fajt írtak le, és leginkább a csonthéjasokat veszélyezteti. A szintén csonthéjas k a j s z i v e s z é l y e s k ó r o k o z ó j a a Pseudomonas syringae pv syringae baktérium, a gutaütés télen is fertőző, egyik kiváltója A kajszin kívül őszibarackot, cseresznyét, meggyet szintén fertőzheti (a szilvák java az esetleges fertőzésnek többnyire ellen áll)

C s a p a d é k o s i d ő b e n ő s z t ő l kezd szaporodni és novembertől márciusig fertőzi a fákat L egin-

kább a sebeken keresztül hatolhat a fába, ezért fontos a metszés

ütemét Az említett kórokozó ellen hatásos a réz tartalmú le-

mértékig atkaölő hatása szintén ismert

után történő sebkezelés és fertőtlenítő permetezés. A kórokozó idősebb ültetvényben különösen veszélyes, mert a szállítószövetekbe jutva súlyosbítja a téli fagykárt: megfigyelések szerint, amelyről a szakirodalom említést tesz, a baktériumsejt „jégmagképző” szerepet játszik, jelenlétében a növényi nedv akár -1 °Con megfagy (https://www agraro l d a l h u / l e m o s o - p e r m e t e z e stavasszal html)

Összességében a fagykár fokozza a baktérium szaporodási

m o s ó p e r m e t e z é s , a m i t n a g y lémennyiséggel végeznek. A réznek ebben az időszakban nincs k á r o s h a t á s a , m é g a z é r z é kenyebb csonthéjasokra sem jelent veszélyt A réz a lisztharmat kivételével szinte minden gombaterjedésének csökkentésére alkalmas, valamint egyes baktériumos betegségek megelőzésére szintén használható Más a helyzet a kéntartalmú szerekkel kapcsolatban A kén különböző vegyületeit leginkább lisztharmat e l l e n h a s z n á l j á k , d e b i z o n y o s

Lisztharmatra a gyümölcsök közül egyes almafajták (mint a Jonathán) fogékonyak, valamint a legtöbb őszibarack fajta és a bogyós gyümölcsök java szintén határozottan fogékony A gond a kénre érzékeny gyümölcsfajták esetében jelentkezik, ahol a ként t a r t a l m a z ó s z e r e k a l k a l m a z á s a nem jöhet számításba. A lemosó permetezés nyugalmi időszakban történik, így mivel lombozat jellemzően nem található, azt közvetlenül nem károsítja Az ő s z i b a r a c k e s e t é b e n a z o n b a n (különösen a kénre kifejezetten érzékeny fajták esetében) még lemosó permetszerként sem alkalmazzák, ilyenkor más hatóa n y a g o k j ö h e t n e k s z á m í t á s b a (difenokonazol, ciprodinil, stb ) Számos gyümölcsfaj esetében, mint a körte vagy a bogyós termésűek széles köre megfigyelten jó eredménnyel használják a Vegesol eReS (lemosó) permetszert, amely különösen a nyugalmi állapotban végzett metszést követően jó hatékonyságot mutatott az ületetvények fertőtlenítésében

Dr. Iváncsics József Dr Varga Jenő

Fóku sz ban a mikrobio ló gia i készítmények, t alaj- és növ ényko ndicio ná ló k

A kétéves átmeneti időszak után 2023 január elsejétől indult az EU-ban, így hazánkban is az új hét éves támogatási ciklus, mely számos ismert, s kevésbé ismert elvárást fogalmaz meg a támogatást igénylő gazdálkodók számára. Az alapfeltételeket a kötelezően mindenkire vonatkozó Feltételesség – korábban Kölcsönös M e g f e l e l t e t é s – t a r t a l m a z z a .

Ezen alapfeltételekért külön kifizetések nincsenek Az alapvetéseken túl a választható és önkéntes Agrár-ökológiai program ( A Ö P ) l e h e t ő s é g e i t t e k i n t j ü k most át a szántóföldi hasznosítások esetére, rámutatva egyes választható előírásokra, s azok gyakorlati hasznára

Kinek, s miért is érdemes a Programban évente átgondoltan r é s z t v e n n i ? Te r m é s z e t e s e n ezen vállalásokért cserébe egyösszegű kifizetés jár, mely összeg hozzáadódva az alaptámogatás-

Gondolkodjunk az A grár Ökológiai Program lehetősé ge iről

hoz (BISS) tehető hozzávetőlegesen egyenértékűvé a jelenlegi SAPS + Zöldítés értékével

Az AÖP a gazdálkodó önkéntes vállalásán alapul, a gazdálkodó dönti el, hogy behozza-e a gazdasága egész területét a támogatásba vagy sem, s ezt a 2023 évi Egységes kérelmében jelöli Amennyiben úgy dönt, hogy kéri a támogatást, úgy a gazdaságban lévő összes szántóra, gyepre és ültetvényre választani kell külön-külön 2-2 pont értékű gyakorlatot. Tehát azt nem lehet, hogy csak a szántókkal AÖPzünk, a többi területtel nem.

Természetesen a gazdaságon belüli területméretek, jelleg miatt vannak kivételek a következők szerint:

• Küszöbérték alatti területek, tehát ezekre a gazdaságon belül nem kell választani gyakorlatot csak a többire: ha az üzem szántóterületeinek, illetve gyept e r ü l e t e i n e k n a g y s á g a k i s e b b , mint 5 ha, ültetvény esetében pedig 1 ha Ezen területekre nem is jár a kifizetés csak akkor, ha ezekre a küszöbérték alatti területekre is választ gyakorlatot a gazdálkodó

• Natura 2000 gyepterületekre sem kell választani gyakorlatot, azonban ekkor ezen egységekre sem jár támogatás, csak amennyiben mégis választ rá a gazdálkodó

Az AÖP fix összegű, környezeti vállalásokat ösztönző támogatás, ami hektáralapon kerül kifizetésre A kötelezettségvállalás időtartama: 1 év, mely alatt Gazdálkodási Naplót vezetni kell Szántó hasznosítási mód esetén választható AÖP gyakorlatokat a mellékelt táblázatok tartalmazzák. A táblázatokban szereplő lista egy menü, amely áttekintése során érdemes mérlegelni, hogy a kiválasztott gyakorlat milyen követelmények és előnyök várhatóak a megvalósítás során, így pl :

- Üzemi szinten megvalósítható-e, a megvalósítás milyen adminisztratív terheléssel jár?

- Milyen beruházási igénnyel jár?

- Várható-e költségcsökkenés illetve javul-e a termelékenység a gyakorlat alkalmazásának következtében?

Fentiek alapján kiválasztott 2 pont értékű gyakorlatot az elő-

írásoknak megfelelően teljesíteni kell, mert annak hiányában az AÖP kifizetés elvész adott évre

A fenti gyakorlatokból, most kettőt emelünk ki, melyek közvetlenül és közvetve a talajéletre történő hatásával kihatnak a talaj t á p a n y a g - é s v í z g a z d á l k o d á s i t u l a j d o n s á g a i n a k j a v í t á s á r a , h a megfelelően alkalmazzuk Természetesen még számos gyakorlat szolgálja ezen célokat, de ezekről majd később írunk pl Forgatás nélküli művelésmód

Nézzü k melyik is az a 2 gy akorlat !

Az egyik ilyen lehetséges 2 p o n t o t é r ő g y a k o r l a t , h o g y a szántóterületek legalább 50%-án mikrobiológiai készítmények ker ü l j e n e k a l k a l m a z á s r a v e t é s előtt, illetve vetéssel egy menetben a talajba dolgozva, illetve s z á r m a r a d v á n y o k r a k i j u t t a t v a , majd a talajba keverve

Milyen előnny el járh at a gazdálkodók számá ra?

- A gyakorlatnak az alkalmazása a szántóterület 50%-át érinti, de a gazdaság szántó területének 100%-ára igényelhető a támogatás

- A kijuttatása, felhasználása éven belül több időpontban is lehetséges, így jól illeszthető a munkafolyamatokba

- Mikrobiológiai készítmény k i j u t t a t á s á r a a l k a l m a s e s z k ö z megléte – pl szántóföldi vegyszerezővel megvalósítható – esetén a magágykészítéssel, vetéssel vagy tarlók kezelésével egy menetben kijuttatható, így külön munkaművelet nem szükséges Bizonyos készítmények más i n p u t a n y a g o k k a l ke v e r h e t ő e k (pl.: folyékony műtrágyák, folyékony starter trágyák…)

- A mikrobiológiai készítmén y e k a l k a l m a z á s á v a l N - h a t óanyag megkötése és a talajban lekötődött tápanyagok feltárása érhető el, ezáltal termésdepresszió nélkül csökkenthető a műtrágyák mennyisége

- S z á r m a r a d v á n y o k b o n t á s a esetén gyarapítható a talajból felvehető tápanyagok mennyisége, a mikrobiológiai aktivitás jótékonyan hat a talajok szerkezetére, művelhetőségére, alacsonyabb gázolaj felhasználás érhető el

- A növények egymást követő v i s s z a v e t é s e s e g í t i a p a t o g é n

szervezetek elszaporodását, ami ellen a talajok mikrobiológiai ke-

dusokat alkalmazkodva a változó környezeti körülményekhez

ben ugyancsak a növényi stresszhatásokat szeretnénk kivédeni, a növényi kondíciót, erőnlétet javítani, mely által jobban ellenállhatnak a betegségeknek Javul a minőség és javulhat a mennyiségi érték is A jobban ellenálló, egészségesebb növények esetében erőteljesebb gyökérzet szintén javítja a talaj élővilágának kondícióját mindamellett, hogy csökkenthetők a növényi betegségekre kijuttatható növényvédő szerek mennyisége, és a műtrágyaszükséglet is. A használat előn y e i a z e l ő z ő e k b e n l e í r t a k k a l csaknem egyenértékűek.

zelésével védekezhetünk, csökkentve a káros hatású mikrobák elterjedését Ezáltal alacsonyabb fertőzési nyomás érhető el, így csökkenthető a növényvédelmi kezelések száma

M i n d e z e n l e í r t a k m e l l e t t most se feledjük, a talajélet – s szervesanyagtartalom – regenerálásával feljavított talajszerkezet segít a vízmegőrzésben is, tehát csökkenthetjük átmenetileg a vízhiányos, vagy aszályos perió-

Fentiekhez szorosan kapcsolódik azon 1 pontot érő gyakorlat, miszerint a szántóterület legalább 50%-án talajkondicionáló, illetve növénykondícionáló szereket alkalmazzunk A talajkondícionálók szerepe is az, hogy javítsuk a talaj szervesanyagkészletét, ezáltal tápláljuk a talaj élővilágát, miáltal javul a szerkezetesség, tápanyag- és vízgazdálkodás

A növénykondicionálók eseté-

A fenti gyakorlatok teljesítése során kizárólag olyan termék fogadható el, amely rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal, és szerepel az IH által k ö z z é t é t e l r e ke r ü l ő k é s z í t m én y e k l i s t á j á n Ü g y e l j ü n k a r r a , hogy a kijuttatást az engedélyezett kultúra és a kijuttatandó m e n n y i s é g v o n a t k o z á s á b a n a z adott készítmény engedélyokiratával összhangban tegyük, s a számlát őrizzük meg

További részleteket a hamarosan megjelenő rendelet és közlemények tartalmaznak majd Sztahura Er zsébet

Huzalos

ends

A szőlőtermesztést uralják a huzalos támrendszert igénylő tőkeművelésmódok, ennek a legfőbb oka a gépesítés, gépesíthetőség A klasszikus, hagyományos huzalos támaszt nélkülöző term e s z t é s n é l n e m v o l t a k m é g olyan gépi eszközök a szőlőtermesztésben, mint amilyeneket napjaink termesztői igénybe vehetnek.

A t ő ke m ű v e l é s m ó d o k s o r t ávolsága igazodik a szőlő biológiai igényeihez, a jó megvilágítottságot és a gépi művelhetőséget is lehetővé teszi. Az alacsonyabb törzsmagasság mellett megengedhető az alacsonyabb lombfal és támasz magasság, ilyen esetekben lehet keskenyebb sortávolsággal 1,6-2,0 m mellett keskeny nyomtávú traktorokat üzemeltetni Az általánosan elterj e d t 2 m - e s l o m b f a l m a g a s s á g (1,8 m magas támasz) mellett a 2,5 m-es sortáv tekinthető optimálisnak, de csak keskeny lombfal mellett Amennyiben a tőkeművelésmódnak lombsátra van, szükség van a 3 m-t meghaladó s o r t á v o l s á g r a A m e g l e h e t ő s e n konzervatív tőtávolságnak elsősorban ökonómiai okai vannak A megszokott, jól bevált 0,8-1,2 mes tőtávolságot túllépve nehezen tartható a ha- onkénti termésátlag.

A támberendezések kialakítása a tőkeművelésmódok igényeihez és a termesztéstechnológiához igazodik. A támasz anyagmegválasztásánál a tartósság és az árak dominálnak

A k o r d o n m ű v e l é s ű ü l t e t v ények metszésénél több lehetőség adódik, de a legjobban fenntartható metszés a csercsapos váltómetszés A csercsapos váltó-

metszés lényege három egymást követő év metszésének a leírásá-

gyakran használt módszer még a cseralapos metszés A cseralapos

ma az is, hogy a letermett metszési elemek alapjukra történő lemetszésével fokozzuk a kordonkar rejtett rügyeinek a számát Ebből kifolyólag sok fattyúhajtás képződhet, s a lombozat zsúfolttá válhat, növelve a hajtásválogatás jelentőségét, hiányában pedig a metszéskor ejthetünk több sebet, meghatványozva a beszáradó, elhaló fás részek arányát.

val foglalható össze A termőalapok kialakítása, a kétrügyes csapok meghagyásával az első év A k ö v e t ke z ő é v b e n a k é t r ü g y e s csapok (ugarcsapok) felső rügyéből képződött vesszőt hosszúra, az alsót pedig két rügyes rövidcsapra (ugarcsapra) metsszük

A harmadik évben az úgynevezett letermett hosszúcsapot, a volt rövidcsap (ugarcsap) felett eltávolítjuk, az előző évben megh a g y o t t r ö v i d c s a p o n ( u g a r c s apon) képződött felső vesszőt a korábbi gyakorlatnak megfelelőe n h o s s z ú r a , a p o l á r i s a n a l s ó h e l y z e t ű v e s s z ő t p e d i g r ö v i dc s a p r a ( u g a r c s a p r a ) m e t s s z ü k . Ezt az elvet követhetjük a későbbi évek metszése során is. L ehetnek rendhagyó évek, amikor nem fakad ki minden rügy, amire számítanánk a szabályos metszésnél, ilyenkor a lehetőség e k m é r l e g e l é s é v e l t ö r e ke d n i kell, hogy a következő évben visszatérhessünk a megszokott, csercsapos váltómetszéshez

A szabályos metszések közül

metszésű tőke kordonkarján váltakozva egymás mellett rövid és hosszú metszési elemeket hagyunk meg Meglehetősen egyszerűen hangzik és legtöbbször csak a fiatal termőre forduló kordonkarokon tudjuk ilyen könynyedén elmagyarázni, megcsinálni Az évek előrehaladtával egyre több hibát ejtünk, és a szőlő nem tehet mást, mint, hogy nő így ezzel a nehezítő körülménnyel is számolnunk kell

A cseralapos metszésnél sem lehet egy évnyi metszés bemutatásával érthetően magyarázatot adni a módszer lényegéről. A cseralapos metszésnél röviden öszszefoglalva az alábbi alapvető célokra kell törekedni: a rövid, hosszú elemek egymást váltsák.

A rövid elemek minél közelebb helyezkedjenek a karhoz A hosszú elemek pedig lehetnek távolabb is a kartól, mivel ezeket el kell távolítani a következő

metszéskor (nem akarunk felmagasodást) A hosszú elemek levágásakor csonkot kell hagyni, a „cseralapos” kifejezés arra utal, hogy ezt a részt (második évébe lépő vessző neve a cser) az alapj á n a k c s o n k o s m e g h a g y á s á v a l metsszük Ez az elv ebben az esetben az alapi rügyek védelm é t s z o l g á l j a , n e m f o g o l y a n mértékben beszáradni a rész mielőtt kifakadnának az itt lévő rügyek, hogy komolyabb faszöveti károsodás lépjen fel A cseralapos metszésnél a metszési sebek a tőke karján egymás mellett jönnek létre; az idős tőkéken az egymás mellett elhelyezkedő sebek rendszerint nagyobb beszáradó foltokat képeznek.

A metszésmóddal járó problé-

A kordonművelések magasabb f a j t á i k ö z ö t t ( S y l v o z , M o s e r ) van, hogy csak szálvesszőket (és r ö v i d c s a p o k a t ( u g a r c s a p o k a t ) nem!) hagynak a karokon – ennek elvét használja ki az ernyőművelés is A szálvesszős metszésű kordonoknál lásd a Sylvozkordont a szálvesszőket ívelve, l e k ö t ö z v e n e v e l i k E n n e k k öszönhetően garantálva vannak a szálvesszőkön a karhoz közeli polárisan alsó helyzetű hajtások, vesszők megjelenése és a következő évi metszés minimális felmagasodás mellett végezhető (a szálvesszők alakulnak termőalapokká) Ilyen metszés mellett hasonlóan a csercsapos váltómetszéshez a sebek leginkább termőalapokra korlátozódva, vertikálisan alakulnak ki, kisebb kockázatot jelentve a karelhalásra nézve.

A szőlőtermesztésben jelentkező munkaerőhiány miatt egyre nagyobb az érdeklődés a gépi metszés iránt. A részben géppel történő metszés gyakorlata jó ideje része a termesztésnek, előmetszők használatára a csapos metszésű tőkeművelésmódoknál van lehetőség A teljes gépi metszés az elnagyolt munkavégzése miatt egyelőre szűk körben terjed, illetve a precízebb munkát végző metszőgépek fejlesztése is inkább csak a fejlesztés stádiumában vannak

A szerves és szervetlen trágyák árának emelkedését nem lehet figyelmen kívül hagyni, olyan értékes tápanyagforrás, mint a venyige felhasználásának a mérlegelése során A metszés során kel e t ke z ő v e n y i g e l e g é s s z e r ű b b felhasználási formája a helyben történő zúzása és a területen történő komposztálódása. A venyige egyéb, például energetikai célú felhasználását is sokszor ösztönzőleg említik, ugyanakkor a begyűjtése, tárolás, égetése speciális eszközök használatát igénylik

támr

zert i gény lő tőkeművel és i módok és hozzá igazodó metszési elj árások

Az „üzemi” termesztés terjedésével, a növényvédelem folyamatos változásával, a klimatikus v á l t o z á s o k k a l p á r h u z a m o s a n o l y a n n ö v é n y v é d e l m i p r o b l émákkal kell szembesülni, mint a fás részeket károsító gombás betegségek Az ellenük való védekezésben a sebkezelés az egyik lehetőség A sebfelületek egyesével történő kezelése meglehe-

tősen lehetetlen küldtetés bizonyos ültetvényméret felett

A kémiai védekezések számának további növelése, ugyanakkor nem annyira perspektivikus, ezért érdemes a biológiai védekezés terén történő előrelépéseket figyelemmel kísérni Ilyen biológia védekezési lehetőség a Trichoderma nemzetséghez tart o z ó g o m b a f a j o k f e l h a s z n á l á s a

akár a szaporítóanyag előállítás során, akár termő ültetvényekben metszés követően Szerepük a kórokozók gombák kiszorításában van A szőlőt ősszel, télen és tavasszal érheti fagykár, ezek közül a téli és a tavaszi, ami gazdasági kárt okoz A fagyok elleni védekezések módszerei lehetnek a következők: a tőkeművelésmód

megválasztás (magasművelések éves vesszői, rügyei védve lehetnek a kisugárzási fagytól); egészséges, jó kondíciójú ültetvények f e n n t a r t á s a ; b i z t o s í t ó c s a p o k , vesszők meghagyása; fagyvédelmi gyertyák, szélgépek használata és a fagyvédelmi öntözés dr Fazekas István

MATE, Szőlészeti és Borászati Intézet, Szőlészeti Tanszék

Őszi vetésű áll ományok jól pozicion ált tápan yag ellátása és kondí ci ójavítása

Az időjárási szélsőségek gyakoribbá válása egyre komolyabb kihívások elé állítja a növénytermesztőket Az őszi vetésű növényállományokat egyaránt sújthatja nyári és őszi csapadékhiány következtében elhúzódó kelés vagy túlzott őszi-téli csapadékmennyiség következtében kialakult belvíz. De szembesülhetünk késő tavaszi fagyokkal és havazással is, vagy hirtelen felmelegedéssel gyakran a télből a nyárba csöppenünk mindenféle átmenet nélkül Ilyen körülmények között jelentősen csökkenhet a műtrágyázás hatékonysága, különösen, ha az inputanyagok ára továbbra is emelkedő ten-

denciát mutat Cikkünkben az őszi vetésű növények tápanyag-

gazdálkodásának alapelveit foglaljuk össze

dés következtében sajnos az ásványi nitrogén jelentős része denitrifikálódik, és tavaszra elillan a talajból

Az őszi vetésű növények termesztésében az egyes technológiai elemek egymásra épülése, időzítése nagy figyelmet igényel, az elmulasztott tápanyag-kijuttatási meneteket utólag már nehéz korrigálni A tavaszi trágyázás hatását jelentősen meghatározza a megelőző időszakok tápanyag-ellátása (őszi foszfor, kálium, kalcium, magnézium), valamint a növényállomány áttelelése, tél végi állapota. A kora tavaszi időszak a termésmennyiség szempontjából mindig kritikus, különösen gyengén fejlett állományok esetén

A kalászosok és a repce esetén is nagy szerepe van az időben elvégzett első fejtrágyázásnak Tél végén, kora tavasszal ugyanis az alacsony hőmérséklet és a gyakran levegőtlen talajviszonyok miatt a termőföld nitrogénszolgáltató képessége nem képes fedezni az őszi növények nitrogénigényét Az idei évben a nyári aszály miatt több helyen jelentős N-hatóanyagok maradtak vissza a talajban Az őszi esőzések alatt ezek feloldódtak, és az őszi kult ú r á k r e n d e l ke z é s é r e á l l t a k , legalábbis addig, amíg a talajok felső rétegének szerkezete szét nem iszapolódott. A talajtömörö-

Az őszi kalászosoknál intenzíven indul tavasszal a nitrogénfelvétel. A nitrogénhiányt általában először az árpa jelzi, de az őszi búzában is jelentős termésveszteséget okoz a gyenge tápanyagellátottság. A búza nitrogénszükségletének 40-50%-át a szárbaindulásig felveszi A tenyészidős z a k n a k k r i t i ku s p o n t j a a t é l végi-tavasz eleji robbanásszerű fejlődés, a bokrosodás időszaka, amelyben megtörténik a kalászka differenciálódása Az ekkor f e l v e t t n i t r o g é n m e n n y i s é g e nagy hatással van a kalászorsó hosszára, minél hosszabb a kalászorsó, annál több padka, és a z o k o n a n n á l t ö b b k a l á s z k a , majd szem képződik A bokrosodáskor (február) legalább 40-60 kg/ha N dózis kijuttatását kell tervezni

Extenzív, egyszeri fejtrágyázással számoló technológia esetén ekkor kell kijuttatni a teljes N-szükségletet (100-120 kg/ha N ) . I n t e n z í v, h i b r i d b ú z a t e rmesztés esetében a februári első fejtárgyázást március közepénvégén követheti az újabb adag nitrogén a bokrosodás végi, szárb a i n d u l á s e l e j i i d ő s z a k b a n A hibrid búzák gyökérzete általában erősebben fejlett, mint a fajtáké, ami a tápanyag-felvételben jelentős előnyt jelent már kora tavasszal is

A repcében a kora tavaszi trágyázás célja szárbaindulás előtt a rügyek, oldalrügyek differenciálódásának ill a növény nitrogénfelvételének segítése Kora tavasztól a repce nitrogénfelvétele egyenletesen nő a virágzásig, a virágzás alatt a legnagyobb, és az érés alatt stagnál Emiatt indokolt a tavaszra számított N hatóa n y a g m e n n y i s é g m e g o s z t á s a ,

5 0 - 6 0 % - á t m á r c i u s e l e j é n , a

fennmaradó részt pedig a repce zöldbimbós állapotában érdemes kijuttatni

A nitrogén fejtrágyázást gyakran nem a talajvizsgálatokra alapozzuk, de a tervezésben a talajtani tényezők és emellett az évjárat hatása is nagy jelentőséggel bír Például homoktalajok esetében a nagy kimosódási veszteségek miatt nem javasolt egyszerre nagyobb N-adag kijuttatása (különösen ősszel!) Azonban túlnedvesedésre hajlamos, kötöttebb talajokon az ősszel kiadott nitrogén jelentősége akár döntő is lehet: a tél végén, ha nem sikerül rámenni a talajra időben, akkor a növények első kritikus i d ő s z a k á b a n a z ő s s z e l k i a d o t t nitrogénnek kell fedeznie a kezdeti igényt A tavasz elején vett talajminta ásványi nitrogéntartalma jól korrelál a terméshozammal Műtrágya megtakarítás é r d e k é b e n k ö v e t h e t j ü k a z t a gyakorlatot is, hogy a talaj felső 60 cm-es rétegében kora tavaszszal mért ásványi nitrogén menynyiséget egészítjük ki a növény számított nitrogén igényéig

A talajvizsgáló laborok a NO 3 + NO 2 formájú nitrogén konc e n t r á c i ó t m é r i k m g / k g - b a n ,

amelyet 8,4-gyel megszorozva a felső 60 cm-es talajréteg összes ásványi N-tartalmát megkapjuk

get, és időben a legoptimálisabb fenofázisokban kijuttatni azt

A búzatermesztésben a kén

emellett jelentős terméscsökken é s s e l i s s z á m o l h a t u n k K é nhiány esetén tavasszal 20-40 kg/ ha S hatóanyag kijuttatása javasolható

kg/ha-ra vetítve (ugyanis a felső 60 cm-es réteg tömege 1 ha- on kb 8400 tonna)

A nitrogén hasznosulását nagyban meghatározza, hogy mennyi ként tud felvenni a növény Sajnos igen kevés figyelmet fordítunk a növényeink N/S arányára, holott a termésminőségben is fontos szerepük van, nem csak az olajnövényeknél Helyesebb lenne ként is ugyanolyan makroelemnek tekinteni, mint a nitrogént, és annak arányában meghatározni a szükséges mennyisé-

mennyisége is közvetlenül meghatározó a fehérjék kialakulásában, ezért a megfelelő kénellátás a minőségi termesztés egyik fontos tényezője lehet Hibridbúza esetében mindenképpen fontolóra kell venni összetett, NS műtrágyák használatát kora tavasztól kezdve A kénhiány tünetei nagyon hasonlóak a nitrogénhiányhoz, azonosítása főként levélanalízissel lehetséges

Ha a növény N:S aránya 17 (21):1-nél tágabb, a termés sütőipari tulajdonságai romlanak, de

A repcében a kénnek a zsírsavak szintézisében van nagyon fontos szerepe, de azt a legoptimálisabb hasznosulás érdekében főként a második fejtrágyázáskor érdemes a talajba juttatni (40-70 kg/ha S) A repce a mezoelemek nagymértékű hiányát is megsínyli, amit gyakran tévesen egyéb technológiai vagy környezeti tényezők rovására írunk. Ha a magnézium és a kalcium őszi kijuttatását elmulasztottuk, az első tav a s z i f e j t r á g y á z á s k o r k ö n n y e n oldható formában még pótolhatjuk (20-40 kg/ha MgO, 100-200 kg/ha CaO a talaj tápanyag-szolgáltató képességétől függően)

Ha ekkor keserűsót (MgSO4) használunk, egyúttal a kénigény jelentős részét is biztosítani tudjuk (bár az lombon keresztül kevésbé hasznosul, mint talajban)

A mikroelemeket illetően a repce különösen a bór hiányára érzékeny A bór felvétele a vegetáció kezdetén a legintenzívebb, és nagy szerepe van a gyökerek folytatás a 15 oldalon

fejlődésében is Mivel a bór nem vándorol a növényen belül, fontos a folyamatos ellátás már kora tavasztól, de adott esetben akár 3 kezelés (ősszel, tavasszal és virágzás előtt) is szükséges lehet Hibrid búzában a szárbaindulás elején a fotoszintézis megtámogatására magnézium, ill mikroe l e m e ke t t a r t a l m a z ó k o m p l ex lombtrágyák kijuttatása is javasolható, amelyek fokozzák a nitrogén hasznosulását is Főként a legintenzívebb táp-

anyag-ellátási technológiát igénylő repce, hibridbúza, hibridárpa esetén érdemes megfontolni az úgynevezett biostimulátor, növénykondícionáló készítmények kora tavaszi alkalmazását Ezek a készítmények azáltal képesek a növény termőképességét növelni, hogy szabályozzák és fokozzák a sejtek anyagcsere folyamatait, a sejtosztódást, sejtnövekedést, a cukrok és a tápanyagok szállítását, a lipidek és fehérjék szintézisét Bizonyítottan stimu-

lálják a gyökerek tápanyag-felvevő képességét, így hatékony kiegészítői lehetnek a műtrágyázásnak

Növénykondicionáló vagy biostimulátor készítmények hatóanyagai lehetnek pl növényi horm o n o k ( c i t o k i n i n , g i b b e r e l l i n , auxin), aminosavak, vitaminok, amelyeket gyakran természetes alapanyagokból (pl alga) vonnak ki A huminsavakat tartalmazó b i o s t i m u l á t o r o k ke l a t i z á l j á k a l o m b t r á g y á k m i k r o e l e m - t a r t a lmát, amelyek a lombon keresztül így gyorsan felszívódnak, és bejutnak a sejtekbe.

Köztudott, hogy a túlzott műtrágyázás elkényelmesíti a növényeket, hiszen minden tápanyagot készen, azonnal oldódó formában szolgáltatjuk a számára A lombon keresztül történő biostimulálásnak azonban fontos következménye, hogy ha kevés a t a l a j b a n a k ö n n y e n f e l v e h e t ő műtrágya eredetű tápanyag-forma, akkor a növények elkezdik kialakítani a stratégiáikat a talajok tartalék tápanyaginak feltárására, elérésére Különböző gyökérváladékok és növény-mikroba

szimbiózisok révén ugyanis gyakran jóval több tápanyag érhető el a n ö v é n y e k s z á m á r a , m i n t amennyit kimutatunk a talajvizsgálatokból Érdemes tehát kikís é r l e t e z n i a t a l a j t r á g y á z á s é s lombon keresztül történő stimulálás leghatékonyabb kombinációit

A szélsőséges időjárás kihívásaival küzdve egyre égetőbb lesz a t a l a j d e g r a d á c i ó s f o l y a m a t o k (víz és szélerózió, talajtömörödés) megfékezése is Minél roszszabb a talajaink termőképessége, minél kevésbé foglalkozunk a talajok javításával, annál jobban ki leszünk téve a környezeti hatásoknak, és annál kockázatos a b b l e s z d r á g a t e r m é s n ö v e l ő anyagokat alkalmazni. Mindene s e t r e a l a p e l v e k é n t m e g f o g a lmazhatjuk, hogy több tápelemre k i t e r j e d ő , k i e g y e n s ú l y o z o t t é s időben megosztott tápanyag-ellátásra kell törekedni az áttelelő szántóföldi kultúrák termésbiztonságának növelése érdekében

Dr Juhos K atalin adjunktus

MATE Budai Campus, Agrárkörnyezettani Tanszék

A lucerna a szántóföldi növénytermesztés igényes, de egyben hálás takarmány növénye, jelentősége és hasznosítása sokrétű Takarmányértékét kedvező kémiai összetétele és ízletessége h a t á r o z z a m e g A l u c e r n á b a n nem csak a fehérje mennyisége nagy, hanem annak minősége is kiemelkedő Kitűnő takarmányértékéhez magas ásványi anyag tartalma is hozzájárul Különösen mészben gazdag A B 12-vitamin kivételével vitaminokban is gaz-

dag, különösen provitaminban –a karotinban Tulajdonságai alapján zölden, szénának készítve, szilázsként és lisztté őrölve, pellet és granulátum formájában a takarmányozás szerves része

A lucernaliszt az abraktakarmány keverékek nélkülözhetetlen alkotója. Ezen kívül az élelmiszer, gyógyszer, táplálék kiegészítő és gyógyszeriparban is egyre nagyobb arányban hasznosítják

A talajtermékenység tekinte-

tében a vetésforgó kiemelkedő növénye, jó minőségű gyökértömeget fejleszt (4 éves lucerna után 30-50 t/ha szerves anyaggal gazdagodik a felső 50 cm talajréteg), gyökérzete morzsaképző, N gyűjtő képessége (Rhizobiummeliloti baktériumokkal alkotott szimbiózisban) nagy, 100 kg/ha N műtrágya hatóanyaggal egyenértékű N gyűjtéssel számolhatunk évente Sok más pozitív tulajdonsága mellett meg kell említeni szerepét a fenntartható

növénytermesztésben: csökken a peszticidterhelés, talajvédő, 8-9 hónapon keresztül hasznosítja a CO2-t és termeli az O 2-t, stb. Hazánkban az utóbbi évtizedekben 100-300 ezer hektáron termesztik, (2022-ben 224 e ha) és mintegy 4-5 t/ha szénaterm é s s e l s z á m o l h a t u n k é v e n t e . Meg kell említeni, hogy mint szálastakarmány növény, és egyben alternatív fehérjeforrás jelenleg állami támogatást élvez (24 e Ft/ha)

1 áb ra: Luc erna javasolt term esztési körzetei

2 ábra: Lu cerna relatív termőképesség e ag ro-ökológiai körz etenként

A meszezés je lentősége a lucer nate rmesztésben

Hazánkban a lucernatermesztést éghajlat igénye nem korlátozza. Termőképességét azonban a talaj tápanyag ellátottságán kívül főleg a csapadék mennyisége és eloszlása befolyásolja Szárazságtűrő képessége miatt pedig még az ország aszályosabb területein is megfelelően díszlik, és hosszú élettartamú A lucerna általában nem támaszt túlzott éghajlati igényeket, csak a fejlődés egyes, kritikus szakaszában kívánja meg a kedvező időjárást.

Hazánk éghajlata termesztésének megfelel, az időjárási szélsőségeket is jól tűri, alkalmazkodó képessége kiváló Mélyre hatoló gyökérzete révén a legtöbb szántóföldi növényünknél mélyebb talajrétegből képes vizet felvenni, ezen kívül rendszerint túléli a hosszú, száraz időszakokat is Ugyanakkor vízhasznosítása nem eléggé hatékony, 600700 kg vizet igényel szárazanyag kilogrammonként, ami viszonylag sok Ezért nagy termések eléréséhez a természetes csapadék mellett öntözni célszerű

A lucerna talajigényének alapvető tényezőit számba véve elmondható, hogy tápanyagokban

g a z d a g , m é l y r é t e g ű , ke d v e z ő szerkezetű, jó vízgazdálkodású,

cerna termesztés céljából az ország egész területe valamilyen

A lucerna termesztése a szélsőséges talajokat leszámítva az egész ország területén lehetséges, de ez utóbbi esetben tartsuk evidenciában a talaj esetleges meszezését ill a mesterséges vízpótlást is

A lucerna trágyázásánál számításba kell venni az egységnyi terméssel felvett ásványi anyagok mennyiségét (kg/t széna), amely értékek az alábbiak:

N : 2 7 k g / t , C a O : 3 5 k g / t , P 2O5: 7 kg/t, MgO : 3 kg/t, K 2O : 15 kg/t

Átlagosan 100 kg/ha/év bakteriális N gyűjtéssel számolhatunk

4-5 m-es talajvízszintű, meszes, közömbös vagy gyengén lúgoscsernozjom, mészben nem szegény erdő és réti talajok alkalmasak elsősorban lucerna termesztésére A legalább 1,5% szervesanyagot tartalmazó meszes homoktalajon és javított sziken is termeszthető

Magyarország főbb termőtájait az 1 és 2. ábrák szemléltetik.

Az ábrákból kitűnik, hogy lu-

szinten alkalmas, de az igazán jó termőtájak ott vannak, ahol a két leginkább meghatározó tényező jelen van. Ez felhívja a figyelmet az öntözés és a megfelelő Ca utánpótlás fontosságára

A 3 számú kép tartalma a fentiekben elmondottakat igazolja, amennyiben az elsőosztályú lucernatájak a felszíntől karbonátos talajok térképével átfedést mutatnak

Ennek megfelelően az ország elsőosztályú lucerna termőtájai:

B é k é s - C s a n á d i l ö s z h á t , S z o lnoki-löszhát, Debreceni-löszhát, Mátra-Bükkalja, Hevesi homoktáj, Észak-bácskai löszhát, Duna alluviális öntése, Fejér és Tolna megyei löszhátak

A szárazművelésű lucerna az öszszes N igényének 2/3-át, az öntözött 1/3-át biztosítja a szimbiózis A 4 éves lucerna feltörésekor mintegy 150-200 kg/ha N tápanyag maradvánnyal számolhatunk, amely az utónövények rendelkezésére áll és csökkenti a következő növények N műtrágya igényét

A mész nem csak a pH szabályozás és a talaj szerkezet szabályozása (Ca-humátok) miatt fontos eleme a lucernának, hanem azért is, mert a Ca a termésekkel a legnagyobb mennyiségben kivont tápanyag Közepes terméssel a lucerna mintegy 500 kg/ha CaO -t vesz fel a talajból, amely l é n y e g e s e n t ö b b , m i n t m á s e g y é b s z á n t ó f ö l d i n ö v é n y ü n k esetében A mésztrágya szükségletet a telepítés előtti talajvizsgálati eredménytől függően kell

3 ábra: A talaj kémhatása és mész állapota

m e g á l l a p í t a n i Á t l a g o s a d a g j a 2,5-4,0 t/ha égetett mészkőpor. Álló lucernára mészhiány esetén télen 0,3-0,5 t/ha őrölt mészkőport vagy egyéb Ca tartalmú készítményt szórhatunk ki

Kémiai talajjavítás céljaira a természetben előforduló Ca tartalmú anyagok, valamint ipari melléktermékek használhatóak, i l y e n e k ; m é s z k ő ő r l e m é n y e k , mész tufa, lápi mész, alginit, dolomit (Ca, Mg együttes pótlása), g i p s z , c u k o r g y á r i m é s z i s z a p , e g y é b i p a r i m e l l é k t e r m é ke k Ezek CaCO 3 tartalma különböző, amit a forgalmazó ismertet

Mésztrágyázásra olyan CaCO3át tartalmú anyagok használhatóak, amelyek a meszet finom elo s z l á s b a n t a r t a l m a z z á k é s j ó l szórhatóak, de nem tartalmaznak káros hatású kísérő anyagokat, szórhatósága megfelelő (pl finomra őrölt mészkőpor).

A meszezés kivitelezése során a meszező anyagot hagyományosan a talaj felső rétegébe keverik L ehet a meszező anyagot a már e l v e t e t t , i l l e t v e n ö v é n y á l l ománnyal borított talajra szórni, majd a következő növény termesztéséhez kapcsolódó, lehető-

leg sekély talajműveléssel a talajb

ságosan mély talajba forgatása

Mintegy 10-12 cm-es talajba

talajokon 5-7 GE/ha körül várható. Meszezett talajon jelentősen megnő a talajok N szolgáltató képessége, ezért a javító meszezést követő 2-3 évben csökkenthető a N műtrágya mennyisége

A mes zezés kedvező hatás t gyakorol a talaj könnyen oldható foszfortartalmának növekedésére is, továbbá a szerves foszforvegyületeket bontó baktériumok aktivitására is Ez esetben is a meszezés utáni 2-3 évben a P m ű t r á g y á k m e n n y i s é g e c s ö kkenthető

rossz vízvezető képességű és levegőtlen, savanyú talajok esetében a meszezést és a mélylazítást együtt el lehet végezni

A mélylazítás csak akkor eredményes, ha a talaj nedvessége a természetes vízkapacitás 50%-a alatt van A meszezést megelőzően mélyen forgatunk, mert a meszezést követő 1-2 évben a talajt csak sekélyen vagy forgatás nélkül lehet művelni. A meszezés kivitelezése során a legnagyobb hiba általában a javítóanyag túl-

keverés a kultúrnövények többségénél a megfelelő A talaj mélyebb rétegéig is kiterjedő meszezés viszont elsősorban a lucerna termesztés és öntözés esetén jön számításba.

A m e s z e z é s p o z i t í v h a t á s a mintegy 8-10 évig tart, a legnagyobb mértékű termésnövelő hatására az első 4-5 évben lehet számítani A meszezés termésnövelő hatása a hazai tapasztalatok szerint lucernánál barna erdő talajon mintegy 10-15 GE/ha réti

A lucerna hazai körülmények között a fenntartható növénytermesztési rendszerek stabil növénye, további fejlesztése célszerű lehet, de nyilvánvalóan terület növelését elsősorban az állattenyésztés takarmányigénye határozza meg Változatlan termőterület esetén is, a másodosztályú lucernatermő területek talajjavításával, elsősorban meszezéssel és öntözéssel a jó minőségü fehérje növény produkciója még kedvezőtlen klímaváltozás esetén is növelhető

Kismányoky Tamás prof emeritus MATE- Georgikon

A BMR silócirok ért ékmérő paraméterei az állattenyés zt ő szemével

A 2 0 2 0 - a s t ö m e g t a k a r m á n ytartalékokat a legtöbb telepen már felélték 2021-ben, 2022-ben pedig újból gyenge lett a termés Így most, 2023 elején gond van a tehén takarmánybázisával Annak érdekében, hogy ne kelljen a takarmányhiány miatt tehenet kivágni, vagy a termelési szintet csökkenteni, érdemes elgondolkodni a cirokfélék vetésén. A kukoricaszilázs elmúlt 10 évéből 4 évben nem voltak optimálisak a feltételek a termesztéshez, 2b e n p e d i g k a t a s z t r ó f á l i s v o l t helyzet. Ezért már az is segítség, ha a növendékek korszerű és költséghatékony, biztonságosan termő cirokszilázst ehetnek és több kukoricaszilázs marad a tehénnek

Szá razsá gt űrést erm ésbizto nsá g A cirokfélék jól tűrik az ökológiai stresszhatásokat (késői vetés, aszály, gyenge termőképességű vagy rossz szerkezetű talaj, késői vetés) Ezért aszályos területeken egyre nagyobb jelentőségre tehetnek szert A cirokfé-

lék a csapadék mennyiségére a kukoricánál kevésbé érzékenyek,

kis sztómaszámával, továbbá erőteljes, mélyre hatoló járulékos

szintén szemet érlelő, de nagy termetű Buffalo közép-korai érésű BMR hibrid silócirok Szárlevél aránya kitűnő, termőképessége kiváló A BMR tulajdonság segítségével – megfelelő betakarítási időpontban – kedvező beltartalmi értékek érhetőek el A hibrid vastag szárának köszönhetően kiváló állóképességgel rendelkezik és nagy zöldtermés jellemzi. A szárszilárdság megtartása miatt különösen nagy körültekintést igényel a hibridválasztása és a javasolt termesztéstechnológia betartása!

mivel Afrika száraz területeiről származnak A cirok óriási előnye a kukoricával szemben, hogy lényegesen, kb 30%-kal kevesebb vizet igényel egységnyi zöldtömeg előállításához A különböző hibridek szárazságtűrése különösen kiváló, képesek kiheverni az aszálykárt és regenerálódnak (a kukorica nem képes regenerálódni) A szárazságtűrés a cirok viaszos levélzetével és viszonylag

gyökérrendszerével magyarázható

Kett ős termeszt és

Fontos szempont a kettős termesztés lehetősége is, mert az április végén-május elején betakarított gabonafélék (pl tritikálé) után biztosabban előkészíthető a talaj, mint a kukorica alá: ha későn kerül a kukorica a földbe, akkor az intenzív növekedés időszakában belecsúszhat a csap a d é k s z e g é n y e s p e r i ó d u s b a , a cirok viszont május 15-ig gond nélkül vethető. A szudáni fű pedig még júniusban is (normál évjárat esetében).

Speciá lis t ulajdonságok

A B M R ( B r o w n M i d R i b ) , mint tulajdonság (a levélerek és egyes növényi részek barnás sárgás-barnás elszíneződése) ugyanúgy, mint a kukoricában, a cirokfélékben is megtalálható Az új tulajdonság alapja egy genetikai m u t á c i ó , m e l y e t t e r m é s z e t e s s z e l e k c i ó s e l j á r á s s a l t a r t o t t a k benn az új hibridekben A mutáció hatása, hogy alacsonyabb a lignintartalom, illetve gyengébb cellulóz-lignin kötés a növényben és ez adott fenológiai fázisban kedvezőbb rostemészthetőséget eredményez Tehát a lignintartalom nem csak fenofázis, hanem fajtafüggő is (pl Saphir BMR, ES Arigato BMR) A BMR cirkoknak van bugás és szemet érlelő (RGT Vegga), valamint

b u g á s h í m s t e r i l ( a z a z s z e m e t nem érlelő) változata.

A szemet érlelő, bugás, kis termetű Little Giant BMR cirok kedvező hazai eredményei miatt m e g f o n t o l á s r a j a v a s o l h a t ó A

A BMR cirkok által megtermelhető szilázsalapanyag elmaradhat a silókukoricákétól (olyan évben, amikor a kukorica hozama is jó) Miért érdemes akkor ezen korszerű, de kisebb hozamú hibridekkel foglalkozni, ha nem adnak nagyobb mennyiséget? A kisebb hozam mellett megmaradt ugyanis a termésbiztonság (szárazságtűrés), nem érzékeny az aflatoxinra és javult a táplálóértéke (energiatartalma) a hagyományos cirokfélékhez viszonyítva Egyes BMR-típusú cirokfélék megközelítik a silókukorica energiatartalmát A legfontosabb pedig, hogy alapvetően nem a kukoricaszilázs helyettesítője a korai betakarítású BMR cirokszilázs, hanem jól emészthető rostforrás (a gabona- és fűszilázs helyett adjuk a tejelő tehénnek).

Egy újdonság a fenofázis-rostemészthetőség összefüggésére: a PPS (Photoperiod sensitivity) A fotoperiódikus érzékenység a cirokfélék egy olyan tulajdonsága mely lehetővé teszi, hogy a tömegtakarmány célú cirkok bugázása mindaddig ne induljon be, míg a nappali megvilágítás nem csökken 12,5 óra alá Ezzel nagyobb „betakarítási ablak” alkalmazására nyílik lehetőségünk, illetve minimalizálja a korai elöregedés kockázatát, biztosítva így a sokáig kedvező rostemészthetőséget

A BMR tulajdonság kisebb lignintartalmat eredményez, ami növeli a takarmány emészthetőségét Ez azonban növelheti a szár megdőlésének kockázatát. Ezért több esetben továbbfejlesztették a BMR genotípust és kombinálták a törpenövésű, de leveles növényi fenotípussal. A „brachytic Dwarf” elnevezés tehát elágazó és törpe tulajdonság-

A BMR c irok kiváló rostem észth etőségű , korszerű alapanyag silózáshoz

A barna elszínez ődés jelzi a BMR tu lajdonságot (Fotó: Orosz , 201 2)

ra utal (az internodusok távolságát csökkentették), ami kevesebb szárat és több levélfelületet eredményez A nagyobb levél: szár arány és a BMR-ből adódó kisebb lignintartalom kombinálása, valamint a bugás változat hozzáadása olyan takarmányminőséget eredményez, amely hasonlít a silókukoricához A hazai gyakorlatba tavaly vezették be (Monster)

A tavalyi száraz nyáron is tudott 15-30 tonna/ha szilázst adni. Egy nyugat-magyarországi telepen (40 kg/nap/tehén fejési átlag) a nagytejű tehén adagjában is alkalmazták 10 kg/nap/tehén feletti adagban, a rozsszilázs kiváltására. Kifejezetten költségmegtakarítás célzattal. Javasoljuk idén ennek a cirokfélének a kipróbálását Nutrigrain BMR cirok (brachitikus törpecirok, kis internóduszokkal, sok levéllel, kis dőlési kockázattal): kipróbálásra javaslom kis területen, mert nincs hazai tapasztalat még Típusa azonban nagyon ígéretes Fontos megjegyezni, hogy vannak genetikai állományukat tekintve nem BMR-típusú, de korszerű hibridek, melyek szintén kedvező táplálóértékűek és in-

tenzíven termelő állományokban a közepes- és kistejű tehenek-

• Elsőként említjük a fajta/ hibrid szerepét (A brachitikus

A cirok, m int szilázsalapanyag A korszerű c iroksz iláz s már nem csak húsmarh a vagy a növendék takarmánya, akár a tejelő teh én is eh eti aszályos években

kos évjárat van, úgy az fellazítja a növény szöveteit és megdőlésre hajlamosítja az amúgy is alacsony(abb) állóképességgel rendelkező hibrideket

• Végül a betakarítás időpontja következik, mint meghatározó tényező (főleg, ha bugás és szemet érlel a cirok – „fejben nehéz”)

nek, növendékeinek, szárazonállóinak vagy extenzív húsmarhák esetében is ajánlottak (pl RGT Vegga)

Agrotechnika i ko cká zat Kutatási körülmények között nem lehetett egyértelműen igazolni, hogy a BMR cirok esetében a szár megdőlése nagyobb m é r t é k ű , m i n t h a g y o m á n y o s f a j t á k e s e t é b e n A s z á r d ő l é s t ugyanis számos tényező befolyásolja:

dwarf-törpe hibridek nem dőlnek meg)

• Fontos szempont a nitrogénutánpótlás mértéke (a túldozírozás egyértelműen hajlamosít a szárdőlésre)

• A kisebb vetési csíraszám is csökkentheti a megdőlés veszélyét

• Nem kiszámítható tényezőként jelenik meg a rendlekezésre álló nedvesség Amennyiben hirtelen nagy menniységű csapadék hullik, vagy éppen csapadé-

2003-ban kétféle BMR cirkot v e t e t t e k 3 k ü l ö n b ö z ő v e t é s i c s í r a s z á m m a l ( h e k t á r o n k é n t : 75.000; 150.000; 300.000 csíra) és 2-féle nitrogéndózist alkalmazva (57 kg N/ha és 113 kg N/ ha). A BMR 106 típusú növény szárdőlése minimális volt, továbbá sem a csíraszám, sem a nitrogén-utánpótlás mértéke nem befolyásolta A BMR 100 fajta azonban érzékenyen reagált a nitrogén-utánpótlásra, ami jelentősen n ö v e l t e a s z á r d ő l é s m é r t é k é t ezen fajta esetében

A beta ka rítás m ódj a A „tisztán” cirokfélék különböző fajtái általában az egyszeri betakarításra alkalmas növények, egy menetben, járvaszecskázóval lehozva a területről

Két utat választhatunk:

• a korai betakarítás (25-30% szárazanyag-tartalom mellett) a rostalapú energiatartalmat fogja jelenteni, kiváló rostemészthetőség mellett, keményítő nélkül

• a késői, viaszérésben történt BMR-cirok betakarítás során a keményítőalapú energiatartalom f o g d o m i n á l n i , k ö z e p e s v a g y g y e n g é b b r o s t e m é s z t h e t ő s é g mellett

A korai betakarítású cirok eset é b e n ( k ü l ö n ö s e n B M R c i r o k esetében) azonban nem a kukoricaszilázst helyettesítjük a kors z e r ű c i r o k f é l é k ke l , h a n e m a h i á n y z ó r o z s - é s f ű s z i l á z s o k emészthető rosttartalmát. Mert e z e n ú j h i b r i d e k k i v á l ó r o s temészthetőségűek, és jelentős m e n n y i s é g b e n t a r t a l m a z n a k emészthető rostot, ha fiatalon vannak betakarítva

E tet hetőség

A hagyományos silócirok hibri-

deket korábban nem termelő állatállományoknak javasoltuk A

A BMR cirok nem m ag asságával, hanem em észth etőség ével és kedvező energiatartalmával tűnik ki a h agyományos silócirkok közü l (Fotó: Orosz , 201 2)

gondosan választott legkorszerűbb, BMR típusú és időben betakarított silócirkokat azonban már a közepes- és kistejű tehe-

neknek, sőt akár a nagytejű teheneknek is adhatjuk Tehát a kors z e r ű c i r o k f é l é ke t r e h a b i l i t á lnunk kell, megváltoztatva a korábban alkotott nézetet a gyenge táplálóértékükre vonatkozóan Miért gondoljuk, hogy egy cirok képes kiváltani a silókukoricát? Ezt a kérdést 15-20 évvel e z e l ő t t m á r e l v e t e t t ü k M o s t azonban fontos korrekt módon értékelni a cirokban rejlő potenciált, mivel a körülmények egyre k é n y s z e r í t ő b b e r e j ű e k A n öv é n y n e m e s í t ő k p e d i g s z i n t e „csodát tettek” az elmúlt évtizedben a cirokfélékkel. Igen, az új hibridek táplálóértéke lehet közel azonos egy gyenge-közepes silókukoricáéval, másik oldalon pedig jól helyettesítheti a gyengén kelt tavaszi betakarítású gabonaszilázsokat Attól függően, hogy milyen hibridet választottunk A fontos az, hogy:

• keményítőt is le akarunk-e hozni a területről (potenciálisan

1 5 - 2 0 % ke m é n y í t ő v á r h a t ó ) , vagy

• a jól emészthető rost az elsődleges, esetleg

• mindkettőt szeretnénk kedvező szinten tartani

Ehhez szükséges az, hogy:

• tisztán lássuk a célunkat,

• ismerjük a hibridek várható tulajdonságait és a célunkhoz válasszunk hibridet valamint

• ki tudjuk elégíteni a termesztés-, valamint a betakarítástechnológia igényeit

Elsősorban kelesztő esőt kívánok Önöknek, másodsorban jó döntéseket, hogy legyen mit betakarítani!

Dr. Orosz Szilvia laboratóriumigazgató Állattenyésztési

Teljesítményvizsgáló Kft

Takarmányanalitikai L aboratórium c egyetemi docens MATE

Takarmánybiztonsági Tanszék Gödöllő

A legfontosabb stratégiák a mag asabb laktációs csúcs elérése érd ekében – I. rész

A tranzíciós időszak fontosságát a tehén életében nem lehet elégszer hangsúlyozni Ha elrontottuk, akkor nagyjából egy évet kell várnunk arra, hogy helyrehozzuk, amit elrontottunk Ha túl nagyot hibáztunk, lehet már lehetőségünk se lesz arra, hogy egy magasabb laktációs szintre emeljük a tehenünket A következő lapszámokban sorra vesszük azokat a stratégiákat, amelyek kulcsszerepet játszanak abban, hogy nagyobb laktációs termelést érjünk el A Noah Litherland (2011, 2019) által legfontosabbnak tartott 10 stratégiát fogjuk egymás után sorra venni a listát követve és kiegészítve. Vegyük sorra először a Litherland gondolatait és az általa felállított listát

Nagy ráhatása van a jól induló laktációnak és az azt követő ellés utáni időszaknak arra, hogy a tehén jó egészségi állapotban maradjon, jól teljesítsen a laktációjában, a reprodukciója is rendben legyen és profitot termeljen a tehén. Laktációs csúcsnak hívjuk azt a legnagyobb mért tejtermelést a tehén laktációjának első 150 napjában, amit meghatároz a szárazonálló időszak és a frissfejős időszak takarmányozása és m e n e d z s m e n t j e . A l a k t á c i ó s csúcs a jelzője annak, hogy a te-

hén milyen választ adott a takarm á n y o z á s i m e n e d z s m e n t r e a

ra mutatja Például az alacsony r o s t t a r t a l o m v a g y a v á l o g a t á s

valaki nem elégedett a tehene teljesítményével, akkor kezdje a szárazonállási időszak kiértékelésével

• Tartsa a szárazanyag-felvételt (12,7-14,5 kg/nap)

• Kerülje az energia túletetését.

• Kerülje el a testkondíció növekedését

• Optimalizálja a komfortot

• Figyeljen oda a lábak egészségi állapotára.

szárazonálló időszakban, elléskor és a frissfejős időszakban

A legtöbb tehén eléri a laktációs csúcsát a laktációja 45-90 napja között, majd az idő múlásával csökken a tejtermelése Gyakran használt hivatkozás, hogy minden egyes kg emelkedés a laktációs csúcsban 200-250 kg többlet tejet jelent az egész laktációra vetítve. Könnyen belátható, ha megértjük a tranzíciós időszak t a k a r m á n y o z á s á t é s m e n e d z smentjét A takarmányozási és metabolikus, valamint egyéb állategészségügyi interakciók hatását a laktációs csúcsra az 1 áb-

kockázata bendőacidózishoz vezethet, ami lábproblémát vagy o l t ó g y o m o r h e l y z e t v á l t o z á s t o k o z h a t é s e z e k b á r m e l y i ke csökkenti a laktációs csúcsot.

Az a lábbi legfontosa bb 10 stra tégia, am i növ eli a kor ai la ktáció és a la kt ációs csúcs t ejtermelését

1 Indítsa a t ehenet egy sikeres szára zonállással Számos kutatási eredmény támasztja alá a szárazonállási időszak takarmányozásának és menedzsmentjének a hatását Ha

2 . Előzze meg a szubklinikai hy poka lcémia kiala ku lását C s ö k ke n t s e a k o c k á z a t á t a szubklinikai hypokalcémia kialakulásának a laktáció első hetéb e n A z a l a c s o n y v é r k a l c i u m szint (< 8,0 mg/dL) pozitív korrelációt mutat a következőkkel:

• Ketózis

• Megemelkedett szomatikus sejtszám.

• Elhúzódó involúció

• Méhgyulladás

• Csökkent takarmányfelvétel

• Tejtermelés-csökkenés

3. Opt imalizálja a ta ka rmá ny felvételt közvetlen az ellés utá n

• Biztosítson 38-57 l meleg vízben oldott drencset

• Biztosítson hozzáférést friss TMR-hez.

1 ábra: Az ellés előtti koc kázati tényezők és az ellés utáni következm ények

• Biztosítson 2,2-4,5 kg lucernát vagy fűszénát.

• Tartsa a jászlat tisztán és friss takarmányt kínáljon

4 Opt imális komforto t bizt osítson

Optimalizálja a tehenek komfortérzetét a frissfejős csoportban

• A férőhely kihasználás 8085%-a legyen a kapacitásnak

• L egyen a tehén 14-21 napig a friss fejős csoportban.

• Biztosítson 76-91 cm jászolhosszt / tehén

• M i n i m a l i z á l j a a s z o c i á l i s rangsorból fakadó stresszt (különösen az első laktációsoknál)

• Kerülje el, hogy a tehenek el legyenek izolálva a csoporttársaiktól

• Invesztáljon abba, hogy a nyári hőstresszes napokon hűteni tudja a teheneket a szárazonálló és tejelő csoportokban.

5 B iztosítson egészséges bendő működést , előzze meg az a cidózist

• Biztosítson hozzáférést jó minőségű lucerna vagy fűszénához az ellés utáni 5 napban A korai laktációs adagnak jó minő-

ségű fermentálható rostot (3135% NDF) kell tartalmaznia.

• Tartsa fent a bendőben a r o s t o s u s z a d é k k i a l a ku l á s á t egyenletes takarmányfelvétellel Előzze meg, hogy a jászol üres legyen

• Biztosítson szabad hozzáférést a bendőpufferhez és kövesse nyomon a bendőpuffer fogyását

• Minimalizálja a kockázatát a n n a k , h o g y a z á l l a t o k t a k a rmányfelvétele hektikus legyen (vagyis egyszerre túl sokat egyenek és azt követően ne egyen e k ) , v a g y v á l o g a t h a s s a n a k a TMR-ből és így bendőacidózis alakuljon ki

6. Azonosítsa be a zokat a teheneket, a mely eknek kor ábba n meta boliku s va gy v alamilyen egészségügy i pro blémá ja v olt Azoknak a teheneknek, amelyeknek korábban ellési bénulása, ketózisa vagy tőgygyulladása volt, nagy valószínűséggel újra lehet ilyen problémájuk A megkülönböztetett figyelem lehetőséget biztosít arra, hogy megelőzze ezeknek a problémáknak az ismétlődését Például az ikervemhes teheneket és vemhes

üszőket tegye előbb a szárazonálló csoportba. Nagyszámú megfigyelések alapján 7-10 nappal korábbi ellésre számíthatunk náluk

7 Bírálja a testkondíciót

Az újabb ajánlások 3,0-3,25- os testkondíciót javasolnak az elléskor a korábbi 3,5 helyett Előzze meg, hogy a testkondíció 4,0 fölötti legyen A 0,5-1,0-gyel alacsonyabb testkondíció még elfogadható az állomány variabilitását figyelembe véve Ez a biztonsági ráhagyás segít elkerülni a túlkondíciót és azt, hogy:

• nagyobb legyen a kockázata a ketózis és zsírmáj kialakulásának,

• gyakrabban nehezen lehessen újra termékenyíteni a tehenet

8 H asználjon ta karmá ny adaléko t Potenciálisan a frissfejős csoportnál a legjobb a takarmányadalékok megtérülése Független kutatási eredmények az alábbi takarmányadalékok használatát javasolják:

• ionoforok (növelik a hozzáférhető glükózt),

• bendővédett kolin javítja a máj egészségi állapotát és a májfunkciót,

• védett aminosavak segíten e k k i e l é g í t e n i a z a m i n o s a v szükségletet anélkül, hogy túletetnénk a fehérjét,

• a védett zsírkiegészítés növeli az energiafelvételt,

• az élesztőkultúra stabilizálja a bendőfermentációt

9 Kerü lj e az a nt inu tritív faktor okat Az antinutritív faktorok a penészes takarmány, vad élesztő és r o s s z u l f e r m e n t á l ó d o t t t a k a rm á n y Pe n é s z g o m b a s z á m > 100 000 telep valószínűleg csökkenti a takarmányfelvételt és az adag emészthetőségét

10 E tessen m egfelelő mennyiségű antioxidánst Az antioxidánsok (mint pl. Evitamin és Se) segítenek az oxid a t í v s t r e s s z c s ö k ke n t é s é b e n Oxidatív stressz lehet a túlzott zsírmobilizáció, gyenge levegőminőség, betegség és sérülések Ezek mind rontják az immunrendszer működését.

Dr Dégen László Dr Monostori Attila

Indítsa a tehenet egy siker es szárazonállással

A legf ontosabb stratégiák a magasabb lak tációs csúcs elérése érdekében – II. rész

A szárazonállási időszak fontosságát sokan hajlamosak alábecsülni Pedig a szakszerű takarmányozással és menedzsmenttel, valamint elhelyezéssel közelebb kerülhetünk a tehenek tejtermelési genetikai potenciáljához, maximalizálhatjuk a fertilitást, miközben minimalizáljuk az állategészségügyi problémák előfordulását és a korai selejtezést

A szárazonállási menedzsment céljai:

• a tehenek segítség nélkül megelljenek,

• elegendő és megfelelő minőségű kolosztrumot termeljenek,

• egészséges borjút hozzanak a világra,

• elérjék a kitűzött tejtermelést úgy, hogy egészségesek maradjanak,

• valamint újra induljon a ciklusuk és termékenyíthetők legyenek

A többször ellett egészséges teheneknek 6 hét, de az első laktációjukat befejező teheneknek, a sovány vagy valamilyen állategészségügyi problémával küzdő

teheneknek 8 hét szárazonállási időszakra van szükségük Az en-

jen újra a szomatikus sejtszáma és kigyógyuljon a tőgygyulladás-

lés szintje a szárazra állítás előtt (Dingwill és mtsai , 2004), és a tej átfolyási ráta (Summers és m t s a i , 2 0 0 4 ) Fo n t o s s z a b á l y azonban, hogy klinikailag beteg tőgyet csak annak kezelése után á l l í t u n k s z á r a z r a Pr a k t i ku s a n : m i n d e n s z á r a z r a á l l í t á s e l ő t t C M T t e s z t t e l e l l e n ő r i z z ü k a tőgynegyedeket, illetve az utolsó befejés szomatikus sejtszámát is ellenőrizzük!

nél rövidebb szárazonállási időszak nem ad elégendő időt a teh é n n e k é s a t ő g y é n e k , h o g y megfelelő módon regenerálódjon, és csökkenteni fogja a kolosztrum mennyiségét és minőségét, a tejtermelés mennyiségét és azt a képességét a tehénnek, h o g y k i g y ó g y u l j o n v a l a m i l y e n tőgyfertőzésből, hogy lecsökken-

ból. Amennyiben valaki csökkenteni akarja a szárazonállási időt, a z e l l é s i d ő p o n t j á n a k p o n t o s becslése nagyon fontos.

A szárazonállás alatti „tőgyprot o k o l ” i g e n f o n t o s r é s z e a z egészséges, jól funkcionáló és termelő tőgy megőrzéséhez A laktáció végén a tejelő teheneknek szükségük van egy nem laktáló (száraz) periódusra, mely elég hosszú ahhoz, hogy a tőgy szövete képes legyen megújulni

Az alveoláris sejtek, melyek a tej előállításáért felelősek, összeesnek és az aktív alveoláris sejtek száma minimálisra csökken a szárazonállás korai szakaszára Az új szekréciós szövet a következő ellés idejére újul meg Amennyiben nincs szárazra állítási időszak, akkor a tehén a következő laktációjában 25-30%-kal kevesebb tejet termelhet (Bachmann és Schairer, 2003).

Más élettani változások, melyek a szárazra állítás alatt bekövetkeznek, szintén nagyon fontosak, hogy megelőzzék a tőgyszövet fertőződését a szárazonállás időszakában Ezek közül a tőgybimbó csatornájának elzáródása a legfontosabb, mely egy helyben termelődött keratindugó által jön létre (A tőgynegyedek mintegy 20%-a még nem záródik el a szárazra állítás kezdete után 6 héttel!) Az antibiotikumos szárazra állítás növeli az elzáródás arányát már az első négy hétben a nem kezeltekkel szemben Számos faktor késlelteti a t ő g y b i m b ó c s a t o r n a z á r ó d á s á t Ú g y m i n t a t ő g y b i m b ó v é g é n meglévő repedések, a tejterme-

Ki kell számolni a szárazra állítás megfelelő időpontját ahhoz, hogy minden tehénnek legalább hat hét (vagy nyolc hét) álljon rendelkezésre Ehhez figyelembe kell venni a várható ellés dát u m á t , a t e r m e l é s i s z i n t e t , a t e s t t ö m e g p o n t o t é s a t a k a rmányfelvevő képességet. Egyes megfigyelések szerint (Dias és Allaire, 1982) a fiatal tehenekn e k h o s s z a b b s z á r a z r a á l l í t á s i időszakra van szükségük, mint az öregebb teheneknek, valamint a hosszabb szárazonállás nagyobb tejtermelést von maga után a következő laktációban A nemz e t k ö z i l e g e l f o g a d o t t é r t é ke k 40-60 nap közé teszik a száraz o n á l l á s i d e á l i s h o s s z ú s á g á t (Bachmann és Schairer, 2003) Ugyancsak fontos tényező az i d ő i n t e r v a l l u m m e g h a t á r o z á s ánál, hogy vegyük figyelembe a szárazra állító tőgy infúzió várakozási idejét is, nehogy véletlenül antibiotikum kerüljön az árutejbe Ismernünk kell a tenyészet mikrobiológiai helyzetét ahhoz, hogy tudjuk, milyen szárazra állítási stratégiát válasszunk. A mikrobiológiai vizsgálatok eredménye (főleg a korai laktáció klinikai eseteiből) segít felmérni a lehetőségeinket. Ismernünk kell a tanktej elmúlt 6 havi szomatikus sejtszámát A klinikai eseteket ki kell vizsgálni Az egyedi szomatikus sejtszám alakulást figyelembe kell venni, legalább a megelőző három hónapban

Pár arányszám, melyre törekednünk kell a megfelelő szárazra állítási stratégia során:

• A hibás kezelések száma a szárazra állás során (fertőzött teh e n e k n i n c s e n e k ke z e l v e ) < 30%

• Téves kezelések száma (rossz antibiotikum választás) < 5%

• Szárazonállás alatti fertőződések száma < 15%

• Szárazonállás alatti klinikai tőgygyulladások száma < 1% Tervet kell készíteni a megfelelő kezelésre vagy megelőzésre a tenyészet minden tehene szám á r a M i n d e n t e h e n e t v é d enünk kell a szárazonállás során valamilyen készítménnyel Ez lehet akár antibiotikumos lezárás (főleg a magas szomatikus sejtszámú tehenek esetében), gyógys z e r m e n t e s l e z á r á s ( a l a c s o n y SCC esetén), vagy ezek kombinációja a tenyészet szintjén

Antibiotikumos szárazra állító tőgyinfúziót többek közt akkor használunk, ha már fennálló fertőzés található a tőgyben, amelyet a laktáció alatt nem kezeltünk. Olyan készítményt kell választani, ami megfelelően haték o n y k o n c e n t r á c i ó t b i z t o s í t hosszú időn át Akkor is antibiotikumot használunk, ha csökkenteni akarjuk a szárazonállás alatti fertőzések számát Ezt egyrészről az antibiotikum direkt hatása, másrészről az indirekt tőgybimbót elzáró mechanikai akadálya teszi lehetővé

Antibiotikum-mentes szárazra állítást (tőgybimbó vég(csatorn a ) e l z á r ó k ) a k k o r h a s z n á l h atunk, ha mentes tőgynegyedet

akarunk szárazra állítani, illetve az előbb említett antibiotikumos

állítást értékelő része

A sikeres szárazonálló takar-

kent szárazanyag felvételt okoz az ellés körül, növeli az inzulinrezisztenciát és a zsírmáj kialakulásának kockázatát, a ketózis k i a l a ku l á s á t Te h á t a k i h í v á s , hogy magas szárazanyagfelvétel mellett kontrollálni tudjuk az energiabevitelt, ami különösen fontos a szárazonállás első időszakában,vagyis a 8 hetes szárazonálló időszak első 5 hetében Ebben az időszakban (far off) etetjük a klasszikus szárazon álló adagot, majd ezt követi az ellés előtti 3 hetes időszakban az előkészítő (close up) adag.

terápia részeként. Több tanulmány is megemlíti, hogy a kezeletlen tőgynegyedek sokkal nagyobb arányban betegednek meg a szárazonállás alatt, mint a kezeltek Egyesek ezt az arányt 1 3 % - r a ( Wo o l f o r d é s m t s a i , 1998), míg mások 9% körülire (McDougall, 2010) teszik, ami igen magas arány

A telep számára legmegfelelőbb terápia kiválasztásában segít az Á T Kft szomatikus monitoring rendszerének a szárazra

mányozási stratégia egyik célja, magasan tartsa a szárazanyag-felvételt, optimalizálja a táplálóanyag-felvételt, támogassa az immunrendszert és minimalizálja a stresszt Mind a túlzott vagy n e m m e g f e l e l ő e n e r g i a e l l á t á snak, fehérje-, vitamin-, ásványi anyag- és mikroelem-ellátásnak káros hatása van a termelésre és a szaporodásbiológiára A szárazonállási időszakban a túltakarmányozás, még ha csak mérsékelt mértékben történik is, csök-

Szára zonálló adag A szárazonálló tehenek várható szárazanyag-felvétele a testtömegük 2-2,2%-a. Pl. egy 614 kg testtömegű tehénnél ez 12,313,6 kg szárazanyagot jelent naponta A tehenek pontos menynyiséget igényelnek a táplálóanyagokból, nem százalékot Vagyis az adagot reális szárazanyagfelvételhez kell igazítani A szárazonálló adag energiatartalmát úgy tudjuk csökkenteni, hogy alacsony (<13%) keményítőtartalom mellett a rost mennyiség é t n ö v e l j ü k ( N D F 5 0 - 6 0 % ) , folytatás a 30 oldalon

például széna vagy szalma emelésével az adagban

A legjobb, ha sok tömegtakarmányt tartalmaz az adag, különösen olyan hosszú szálút, mint a széna A tömegtakarmány segít a bendőteltség kialakításában, stimulálja a bendőmozgásokat és begyógyítja a bendőfalán keletkezett elhalásokat, amik akkor keletkeztek, amikor a sok abrakot tartalmazó adagot ette a tehén (Odraza, M B ; 2004) Az ilyen adag nagyobb szárazanyagf e l v é t e l t e r e d m é n y e z h e t e l l é s után. A másik nagy előnye az ilyen adagnak, hogy alacsonyabb az energiatartalma és segít megelőzni azt, hogy a tehenek elhízzanak a szárazonállás alatt. A legtöbb ajánlás 12-13% nyersfehérjét javasol A fehérje alul takarmányozás lemeríti a tehén fehérje tartalékát és ez csökkenti a következő laktációs termelést, rontja a szaporodásbiológiai mutatókat és a tehén egészségi állapotát Egy kísérletben a vemhes üszők ellés előtti 70 napjában a f e h é r j e k o n c e n t r á c i ó t 9 % - r ó l 13%-ra emelték, és ez 10807 kgról 11720 kg-ra javította az első

laktációs tejtermelést (Odraza, M B ; 2004)

Előkészít ő adag

A z e l l é s t m e g e l ő z ő i d ő s z a k szárazanyag-felvétel csökkenését általában a magzat gyors növekedésének tudják be, mivel a magzat a hasüregben részben elveszi a helyet a bendőtől Azonban a hormonális és egyéb fiziológiai tényezőknek ennél is nagyobb h a t á s a v a n e r r e ( G r a n t é s Albright, 1995; Robinson, 1997)

Az átlagos szárazanyag-felvétel az ellés előtti utolsó 3 hétben 20%-kal kevesebb, mint amenynyi a szárazonálló időszak első 5 hetében. Ez 1,75%-a a testtömegnek Holstein tehén esetében, ami 10,5 kg körüli szárazanyag-felvételnek felel meg A legnagyobb csökkenés az utolsó héten következik be Az ikervemhes tehenek szárazanyag-felvétele korábban történik A szárazanyag-felvétel csökkenésének alapvetően két oka van Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy minél több szárazanyagot vegyenek fel ezek a tehenek Standard előkészítő adagra az

NRC (2001) 6,44-6,77 MJ/kg-öt

javasol

Nagy fontossággal bír, hogy a tiszta ívóvíz könnyen hozzáférhető legyen az állatok számára, mert ez segít maximalizálni a takarmányfelvételt Sok takarmányozási szakember javasol 1415% nyersfehérjét, aminek 30%a oldódó fehérje, 60% lebomló és 40% bendőben nem lebomló fehérjét Üszők esetében indokolt a 15% feletti nyersfehérje is Az előkészítő adag magasabb energia- és fehérjetartalma javítja az ellés utáni szárazanyag-felvételt. Energiatartalmat meghatározni önmagában kevés, sokkal fontosabb ennél, hogy az adag keményítőtartalmát emeljük a rosttartalom rovásra. Ez javítani fogja az energiaellátást

A szárazon állás alatt a bendőbaktérium flóra alkalmazkodott az olyan adaghoz, amely kevés nem rost eredetű szénhidrátot (NFC), és azon belül keményítőt tartalmaz Ennek következtében főleg a rostbontó baktériumok (cellulolitikus) szaporodnak el és a baktérium populációban kisebbségben vannak a keményí-

M itől kellene f élnün k és mitő l n em?

tő bontó (amilolitikus) baktériumok Az ellés után a tejelő adag lényegesen több keményítőt fog tartalmazni, mint amennyi a szárazonálló adagban van Az adaptációhoz legalább 3 hét kell Erről részletesebben az acidózis elkerülésével kapcsolatban fogunk részletesebben írni

A magasabb keményítő tartalmú előkészítő adag:

• segíti a bendőbaktériumok adaptációját,

• javítja az energia-, és azon belül a glükózellátást,

• növeli a mikrobiális fehérjeszintézist, javítja a fehérjeellátást,

• csökkenti az acidózis és ketózis előfordulását.

Kom fo rt

Csökkentse a stresszt, biztos í t s o n j ó l s z e l l ő z ö t t , t i s z t a , száraz, jól almolt 10-12 m² pihen ő t e r e t M i n i m a l i z á l j a a h őstresszt és a szociális rangsorból és kezelésből adódó stresszt A vér NEFA értéke függ a stressztől is

Dr Monostori Attila

Dr Dégen László

Egy születése előtt elvesztett borjú, legyen az bármilyen korú, elvesztett időt, lehetőséget és pénzt is jelent egyben, különös tekintettel arra, hogy sok esetben az anyaállat sorsa is azonnal megpecsételődik a nem megfel e l ő t e j t e r m e l é s v a g y e g y é b e g é s z s é g ü g y i p r o b l é m á k ( p l m é h g y u l l a d á s , t ő g y g y u l l a d á s ) miatt Természetesen számtalan d o l o g o k o z h a t m a g z a t v e s z t é s t (anyagforgalmi problémák, krónikus stressz/fájdalom, heveny gyulladás, gombatoxinok, ikervemhesség stb ), de jelen esetben a fertőző okokat szeretném áttekinteni, hiszen folyamatosan változó világunkban a globális felmelegedéssel vagy a nagyobb távolságok könnyebb áthidalásával a jól ismert kórképek mellett megjelentek újabb, kevésbé ismert, kisebb figyelmet kapó betegségek, melyek kártétele szintén jelentős A betegségek egy részének diagnosztizálását jogszabályi kötelezettségek is segítik (bejelentési kötelezettség alá t a r t o z ó b e t e g s é g e k , k ö t e l e z ő mentesítési programok), ám egy másik, jelentős részük semmi-

lyen „hírverést” nem kap, így hacsak az állatorvos nem gondol rá, ki sem derül a konkrét ok és a védekezést sem lehet elkezdeni Márpedig a legtöbb kórokozó remekül visszaszorítható ma már az istállóhigiénia biztosításával, technológiai elemekkel, vakcinákkal

B rucellózis

Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség Az 1967-ben kezdődött mentesítés tulajdonképpen sikerrel lezajlott, de hazánk mentes státuszát az Európai Unió még nem ismerte el

M e n t e s á l l o m á n y o k b a n i s évente kötelező minden egyes 12 hónap feletti állat vérvizsgálata, valamint minden 12 hó feletti, továbbtartás céljából más gazdaságba kerülő állatot is vizsgáltatni kell, illetve a vetélések kivizsgáltatása is kötelező A brucellózist gyógykezelni vagy ellene vakcinázni tilos

S z a r v a s m a r h á b a n a B r u c e l l a abortus okoz vetélést többnyire a vemhesség utolsó harmadában, de a brucellák nem kifejezetten gazdaspecifikusak, így más álla-

tok kórokozói is fertőzhetik a szarvasmarhát, illetve a Brucella abortus is okozhat megbetegedést más fajokban, köztük az emberben is

A brucellák 60 °C felett és 4-es pH alatt elpusztulnak, de kedvező környezetben (tejben, túróban, sajtban, hígtrágyában, istálló szennyében, testváladékokban) akár egy hónapig is túlélhetnek

IBR/IPV

A szarvasmarha fertőző rinotr a c h e i t i s é t / s z a r v a s m a r h a g ö b ö s v u l v o v a g i n i t i s é t a B o v i n H e rpeszvírus-1 okozza Hazánkban 2002-ben kezdődött a mentesítés, mely a mai napig is tart. A leggyakoribb módszer a vakcinázás mellett történő szelekció, illetve a generációváltás. Elérhetőek olyan vakcinák, amelyek ellen termelt ellenanyagok a vérvizsgálatok során elkülöníthetők a vad vírus ellen termelt ellenanyagoktól (markervakcina), így a vírusfertőzött állatok selejtezhetők

A vakcinázott anyák borjait elk ü l ö n í t e t t e n n e v e l v e , s z i n t é n

vakcinázva juthatunk mentes állományhoz

A Bovin Herpeszvírus okozhat lázat, orrfolyást, kötőhártya- vagy e s e t e n k é n t a g y v e l ő g y u l l a d á s t , vetélést, illetve a nemi szervek gyulladásával járó kórképet L egtöbbször enyhe lefolyású, kezelni nem szükséges, vagy csak a szövődmények megelőzése miatt érdemes Jellegzetes tünete mind a légzőszervi, mind a nemiszervi formának a nyálkahártya (szutyak, hüvely) körkörös, hólyagszerű elhalása és leválása A betegség heveny szakaszában az állatok nem vemhesülnek, így nem csak a vemhes állatok vetélése okoz szaporodásbiológiai károkat az érintett állományokban, de a termékenyítési index és az üres napok számának növekedése is.

A Herpeszvírusok 60 °C felett, illetve pH 5 alatt és 8 felett elpusztulnak, a kettő között viszont megőrzik fertőzőképességüket A mentesítés során tehát fontos betartani az általános járványvédelmi szabályokat (állományzártság, vagy behozott álla-

Fer tőző eredetű v emhességve szté s szar vasmarhában

tok karanténba helyezése, egy csoportban tartott állatok egyszerre történő mozgatása, stb ), illetve jól kiválasztani a telepen alkalmazandó fertőtlenítőszereket és jól megszervezni a vakcinázást

Bluet ongue

Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség A Bluetongue vagy másnéven kéknyelvbetegség vírusa elsősorban juhokat fertőz, de fogékony rá a szarvasmarha, a kecske és a vadon élő kérődzők is. Szúnyogok által terjed, így gyorsan, nagy távolságokra képes eljutni a fertőzés. Ma már a világon szinte mindenhol jelen v a n . M a g y a r o r s z á g o n e l ő s z ö r 2007-ben észlelték, de köszönhetően a szigorú igazgatási szabályoknak és a vakcinázásnak, 2021 február 22 óta hazánk hivatalosan is mentes a kéknyelvbetegségtől

A betegség nevét arról kapta, hogy a szervezetbe kerülve a vírus elszaporodását követően a vérérfalat károsítja, így test szerte vizenyő, vérzések, a nyálkahártyák gyulladása, elhalása alakul ki, az állatok duzzadt, cianotikus nyelve kilóg a szájukból és a légvétel szinte lehetetlenné válik Enyhébb esetben orrhur u t , k ö n n y e z é s , t e j t e r m e l é scsökkenés, kötőhártya-gyulladás a tünet, ám a Bluetongue vírus o k o z h a t v e t é l é s t , t o r z k é p z é s t (vízf ejűs ég , vég ta g def ormitá s ), de születhet élő, ám gyenge életképességű borjú is. Előfordulhat immuntolerancia is magzati korban történt fertőződés esetén, amikor az állat szervezete nem termel ellenanyagot a vírus ellen, mert azt sajátjaként ismeri fel

A vírus 60 °C - on 15 perc, 50 °C - on 3 óra alatt elpusztítható, illetve pH 6 alatt és 8 felett sem él túl, viszont fehérje jelenlétében ellenálló, vérben 20 °C - on évekig életképes marad Mivel a vírus szúnyogcsípés következtében terjed, a fertőtlenítésnél is fontosabb a szúnyoggyérítés, illetve tavaszi-nyári időszakban a folyamatos légmozgás biztosítása, ami a szúnyogok helyben maradását nehezíti meg

BVD

A szarvasmarha vírusos hasmenése egy meglehetősen bonyolult kórfejlődésű betegség, így az ellene történő védekezés is számos ponton nehézségekbe ütközhet. A vírus lázzal, nyálkás-

véres hasmenéssel, nyálkahártya kimaródásokkal, magzatkároso-

történhet szájon át, légutakon keresztül, illetve kullancs által

Hazánkban már elérhető vakc i n a s z a r v a s m a r h á k , j u h o k é s kecskék részére, így mind a gazdasági veszteségek, mind a humán egészségügyi kockázat csökke n t h e t ő E g y e s o r s z á g o k b a n emberi vakcinák is forgalomban vannak, így lehetséges a veszélyeztetett munkakörben dolgozók oltása

Schma llenberg-víru s

dással, vetéléssel járó megbetegedést idéz elő Sajnálatos módon a vírus a világon mindenhol jelen van, 1-es és 2-es genotípusba sorolják, melyeken belül több altípus van és mindből létezik citopatogén (sejtkárosító) és nem citopatogén forma A kialakuló kórkép függ a vírus genotípusától, a citopatogenitástól, illetve a fertőződés idejétől Szaporodásb i o l ó g i á t é r i n t ő e l v á l t o z á s o k a t okozhat mindkét genotípus

A vemhesség első 30 napjában történő fertőződés legtöbbször magzatelhalással és -felszívódással, a 30-120 nap közötti fertőződés torzképződéssel, vetéléss e l , t o r z k é p z ő d é s s e l j á r h a t A vemhesség 4-5. hónapjáig fertőződött borjaknál, csak úgy, mint a Bluetongue esetében, immuntolerancia alakulhat ki, ami azzal jár, hogy az állat nem fog ellenanyagot termelni a vírus ellen, ám nagy mennyiségben üríti azt, í g y a f e r t ő z é s f e n n t a r t á s á b a n ezeknek az állatoknak van a legnagyobb szerepe A másik fő fertőzési forrás a tenyészbikák lehetnek, mert a vírus az ondóval i s n a g y m e n n y i s é g b e n k é p e s ürülni

Fertőtlenítőszerek, illetve 60 °C - os hő által elpusztítható, ám a nyálkás hasmenéssel ürülve hetekig fertőzőképes Szerencsére többféle vakcina is elérhető és a nagylétszámú állományok egy részében már folyik a mentesítés Új mentesítési program kidolgozásakor érdemes szakértőkkel is egyeztetni

Q-láz

A megbetegedést a Coxiella burnetii nevű baktérium okozza. Szinte minden faj, köztük az ember is fogékony rá. A fertőződés

i s . E l ő s z ö r a u s z t r á l v á g ó h í d i munkásokon észlelték a magas lázzal, fejfájással, köhögéssel járó betegséget, innen ered a neve is: query fever = kérdőjel láz, mert az eredetét nem tudták meghatározni

A Q-láz a világon mindenhol előfordul, a hazai szarvasmarha állományok is jelentősen fertőzöttek Az enyhébb tünetek nem mindig észrevehetők (láz, étvágytalanság, tejtermelés-csökke n é s , k ö t ő h á r t y a - g y u l l a d á s ) , vemhes állatoknál viszont a magz a t b u r k o k v é r z é s e s - e l h a l á s o s gyulladásával és vetéléssel, vagy gyenge életképességű borjú születésével jár

A lázas, beteg állatok gyógykezelése tetraciklinekkel javasolt parenterálisan a vetélés megelőzése érdekében, illetve helyileg is, amennyiben az állat már elvetélt.

A baktérium ellenállóképessége nagy 4 °C - on akár egy évig is fertőzőképes marad a környezetben (porban, trágyában, beszáradt váladékokban, természetes vizekben, stb ), de 65 °C - on 30 perc, vagy 85-90 °C - on pár másodperc alatt elpusztul

Fontos tehát a vetélt állatok után a magzatburkok eltávolítása és ártalmatlanítása, az istállók

a l a p o s t a k a r í t á s a , a m e n n y i b e n lehetőség van rá, lánggal történő fertőtlenítése Fertőzött állományok teje szigorúan csak pasztőr ö z é s t k ö v e t ő e n f o g y a s z t h a t ó , hogy a humán fertőződés lehetőségét csökkentsük, mert emberben is súlyos tüneteket: lázat, száraz köhögést, tüdőgyulladást, elhúzódó esetekben májgyulladást, szívbelhártya- és szívbillentyű-gyulladást, várandós nőknél vetélést okozhat.

A S c h m a l l e n b e r g - v í r u s á l t a l kérődzőkben előidézett fertőzés gyakran tünetmentes, de járhat lázzal, tejcsökkenéssel, hasmenéssel, torzképződéssel (főleg a fej, a gerincoszlop és az ízületek, izmok deformitása jellemző), koraelléssel és vetéléssel is. A vírust 2012-ben fedezték fel, amikor Nyugat-Európában megjelent és több országban is nagyon gyorsan elterjedt, ám köszönhetően a vakcinázásoknak, sikerült a terjedését visszafogni Hazánk is fertőzött, főleg a n y u g a t i t e r ü l e t e k , á m p o n t o s adatunk nincs ennek mértékéről A vírust, csak úgy, mint a Bluetonguet, szúnyogok terjesztik, közvetlen átjutás állatról állatra nincs, kivéve az anyaméhben fertőzött magzatokat, melyeknél akár immuntolerancia is kialakulhat, illetve az esetek kis hányadában fertőzött bikák ondójában is kimutatták, ezért bizonyos országok tiltják is a szeropozitív bikák szaporítóanyagának importját.

A vírus a környezetben nem él t ú l , v a k c i n a p e d i g h a z á n k b a n nem elérhető, így az egyetlen védekezési lehetőség, ahogyan a Bluetongue esetében is, a szúnyogok gyérítése, távoltartása és tenyészállat értékesítése esetén a szűrés

Hely szűkében és mert sokkal kevesebb adattal, ismerettel rendelkezünk hazai előfordulásukról nem ejtettem szót minden vetélést előidéző kórokozóról (kimaradt a cikkből a chlamydiosis, a listeriosis, a salmonellosis, campylobacteriosis, leptospirosis, illetve a Neospora caninum okozta vetélés), de éppen emiatt fontos, hogy minden állattartó is tudjon ezekről és értesítse állatorvosát vetélés esetén, a kollégák pedig tudják, milyen kórokoz ó k á l l h a t n a k a h á t t é r b e n é s vizsgáltassák is ki azokat.

dr. Kiss Gerda Kharisz-Vet Kft.

„Adjatok egy szilárd pontot és én kifordítom sarkaiból a világot” – jelentette ki Arkhimédész Igaz ő nem a közbeszéd és evidenciák teljes kifordítására gondolt anno Sajnos újra és újra magyarázni kell évszázadok tapasztalatain alapuló olyan gyakorlatokat, melyek még a természetközeli életmód során születtek, jóv a l a z i p a r i f o r r a d a l o m e l ő t t i időkben A pásztorok ősi tudása több ezer (!) év alatt csiszolódott Sok mindent elfeledtünk, de azért még vannak empirikus a l a p o k A z o d a f i g y e l ő p á s z t o r szakaszolja a legelőt, beosztja az évszakoknak és a csapadékviszonyoknak megfelelően Ilyenkor szóba se kerül a túllegeltetés. Ha kell, kiegészítő takarmányt hajt fel nádasokban, tarlókon Ez az alapja a gyepre alapozott állattartásnak

Jelen írás célja nem a pásztortudás körbejárása sokkal inkább a címbe jelzett természet- és klímavédelmi törekvések, szabályozások céljainak árnyalása Több évtizedes vita van arról, hogy ho -

gyan kellene helyes mezőgazdasági gyakorlatot folytatnunk, itt

természeti értékeinket is óvjuk De ez sokba kerül! Pusztán

társadalmi eszmecsere A bevez e t ő b e n í g é r t e m , h o g y i g y e kszem körbejárni a természetvédelmi- és klímavédelmi törekvések céljait.

Ezek közül talán a legtöbbet emlegetett célkitűzés a biodiverzitás megőrzése, helyenként annak visszaállítása Össztársadalmi érdek, hogy a változatos élelmiszerellátás és az ezt biztosító pollinátorok rendelkezésre álljanak A gyógyszer-fejlesztés és a takarmány előállítás is erősen függ a fajdiverzitástól.

Európában. Ez nagyon fontos! A világ nagy részén Európa még mindig a minőség brandje A minőségre való törekvés egyik következménye, hogy itt fogalmazódnak meg a legszigorúbb élelmiszer-minőség és természetvédelmi törvények Vigyázunk a k ö r n y e z e t r e , m e r t i g y e k s z ü n k kis helyen magas hozzáadott értéket előállítani és a történeti-,

közgazdasági alapon is versenyhátrányban vagyunk, elég ha keletre tekintünk és megnézzük, hogy a „végtelen” természetközeli sztyeppe hasznosítása és tulajdonviszonyai hogyan alakulnak Öregedő Európa, problémás generációváltás, növekvő termés z e t - k l í m a v é d e l m i k ö v e t e l m ények A trendek elég egyértelműek Egy olyan „Középkori” Európa bontakozik ki, ahol egyre több erdő (fásítás), egyre több üvegház (intenzív zöldség) és egyre kevesebb szántó van A gyep a „csatatér” ahol megvívnak az erdészek a botanikusokkal Amiről ritkán esik szó, hogy a sokat emlegetett kis és középb i r t o k o k N y u g a t - E u r ó p á b a n ugyan többnyire magántulajdonban vannak, de a fogyatkozó gazdatársadalom miatt a szomszédok felvásárolják/bérlik egymás

mellől a farmokat és ma már nem ritkaság, hogy egy legeltető gazdaságban még aktív farmer, a sajátja mellett másik 2-3 farmot is üzemeltet. Igaz ezek térben továbbra is elkülönülnek, így továbbra is 50-100 hektáros gazdasági egységek vannak (gyep és szántó) Igaz ugyan, hogy a földtulajdonos és földhasználó egyre élesebben elválik nyugat-keleti irányban, de egy dolog mindenhol fontos, a költséghatékonyság!

És akkor elérkeztünk az európ a i b r a n d - k ö v e t e l m é n y e k h e z Egészséges környezet, egészséges élelmiszer, természeti értékeink megőrzése és klímaváltozáshoz való adaptáció Ez utóbbinál a szén-dioxid, metán és ammónia háromszögében zajlik a

További előnye a fajgazdagság fenntartásának, ha indikátorként és modellként is tekintünk a különböző fajokra Tanulhatunk a túlélési- (aszálytűrés), szaporodási stratégiájukból, illetve rendszerszintű problémákra deríthetünk fényt. A szénmegkötő képesség, ami gyepek esetében kiemelt téma, szigorúan nem kapcsolódik a biodiverzitáshoz, de ha a karbon-kredit kérdést boncolgatjuk, a társadalmasítás eszközeként a fajgazdag gyep, mint ideális szénmegkötő szerepel A b i o - t e r m é ke k é r t é ke s í t é s é n e k egyik feltétele, hogy igazolható legyen a takarmánybázis (gyep) fajgazdagsága A különböző ásványi anyagok, vitaminok, ízanyagok valóban befolyásolhatják a termék ízét vagy illatát, de tévedés azt hinni, hogy ez automatikusan magas minőséget is jelent (lsd toxin és fehérje tartalom)

Az ma már többszörösen megerősítést nyert, hogy a legeltetés a gyep fajösszetételére és fajszámára kedvezően hat és az alullegeltetett területeken a fajgazdagság és a diverzitás csökken. Összességében a természetés klímavédelem gyepek esetében egyfajta morális kérdéssé vált, ahol az urbanizálódó társadalom – legtöbbször érzelmi alapon –, dönt és hoz szabályokat A megélhetés elvált a gyeptől A támogatási rendszer elvben a t e r m é s z e t k ö z e l i m e g o l d á s o k a t t á m o g a t j a . D e n e m h a t é k o n y természet-gazdálkodást, hanem kezelési eljárásokat követelnek meg, gazdálkodási előnyök nélkül (lsd kompenzációs támogatás). A jelenlegi input költségek mellett ez továbbra is abba az irányba mutat, hogy a támogatás nem jövedelem kiegészítő lesz,

Klíma- és termés zet védele m lege ltetés es állattart ással és okszerű gy eph asználattal

hanem az egyetlen bevételi forrás. Ez pedig csak a földtulajdonosnak érheti meg, de a bérlőnek biztosan nem Hogy klímavédelem/adaptáció területen mit tehet a gyep tulajdonosa? A vízhiányból kell kiindulni Még a csapadékosabb területeken is A rendszeres gyeps z e l l ő z t e t é s ( k é s e s h e n g e r r e l , gyepszellőztetővel) bokrosodásra készteti a tarackos pázsitfüveket, így ezzel növelhető az elsőrendű füvek borítottsága A talaj levegő- és vízbefogadó képessége is javul, de azt szem előtt kell

tartani, hogy szárítja is a talajt Tehát csak a vegetációs időszak végén (október-december), a várható téli csapadék érkezése előtt szabad ezt a műveletet elvégezni

A tavaszi rétboronálás igen, de a tavaszi gyepszellőztetés nem ajánlott Az előbbi elősegíti, hogy az egyre ritkábban érkező tavaszi eső egyáltalán eljusson a gyökérz e t h e z , m í g a z u t ó b b i s z i n t e garantáltan további ritkuláshoz és gyomosodáshoz vezet A gyeplazítás hosszútávú megoldás – a magas költség évekre eloszlik –,

hosszú évekre javítja a gyepek, s e k é l y g y ö k é r z e t é n e k v í z e l l átottságát

Az aszály rámutatott, hogy a talaj a kulcs a vízmegőrzésben Errózióvédelem és talajvíz szabályozás. Tessedik Sámuel óta tudjuk, hogy a futóhomokot az akáccal meg lehet tartani Nem biztos, hogy érdemes feszegetni, h o g y e z a z i d e g e n h o n o s f a j mennyire szárítja az egyébként is száraz talajt és mennyire veszi el a teret a homoki gyepektől A kérdés inkább az, ki fogja gondját viselni ezeknek a területeknek? Nemzeti parkok, közösségi forrásokból vagy helyben élő gazdálkodók, akik állatot tartanak megélhetésért?! Ha pedig az állattartás már nem vállalható (takarmányárak, életmód), akkor az erdőgazdálkodással is meg lehet békülni, ha a termőréteg ettől helyben marad. Gyep-szellőztetéssel és gyep-lazítással sokat tehetünk a mostani nagyobb esők megtartásáért Talán az országos öntözési stratégia is segíteni fog a belvíz elvezető csatornák reverz használatában (árasztásos öntözés) Egy közeli halastó vízszint szabályozó, részleges leeresztése során, egy korlátozott árasztás is lehetséges.

Vápa-rendszerrel biztosítható egy 24 órás árasztás és szerencsés domborzat esetén a felesleges víz le is ereszthető Fontos szem előtt tartani, hogy a víz termés-biztonságot, míg a tápanyag nagyobb termést eredményez A kettő együtt adja a legeltetési

jolly-jokert és a 10 tonna feletti hozamokat.

Szakaszos legeltetéssel elkerülhető a cserjésedés és rugalmasabbá teszi a rendszert aszály idején is A rendszeresen (40-50 naponta) legeltetett szakaszokban a gyep tud regenerálódni és koncentráltabban jut trágyához, ami segíti a természetes tápanyagforgalmat De nem szabad elfeledni, hogy a legelő állatok saját testükben viszik le a területről a tápanyagokat, amiket pótolni kell Az istálló- és karám trágya kézenfekvő megoldás, de ahhoz, hogy a gyep állateltartóképessége javuljon legalább 2030 t/ha dózisban kellene kiszórni. Hogy ez gyepen, kisgazdaságban kifizetődik-e? Azt kell szem előtt tartani, hogy hosszú évekre előre töltjük fel a talajt szerves a n y a g g a l , m e z o - é s m i k r o e l emekkel, mikróbákkal. De ami a legfontosabb, hogy a talaj vízmegőrző képessége javul és ezzel a termésbiztonság is

A természet- és klímavédelem l e g e l t e t é s e s á l l a t t a r t á s s a l c s a k abban az esetben lehet eredményes, ha a legeltetett állatok egy természetes körforgás részei maradnak Nem szankcionáljuk a legeltetett kérődzőket a metán vagy ammónia kibocsátás miatt és legfőképpen a legeltető gazdát a legelő közelében tartjuk Dr Halász András egyetemi adjunktus

MATE-Állattenyésztési Tudományok Intézet Gyepgazdálkodási Műhely

A növénytermesztésben mitől várható a termésátlagok növekedése? Mi lesz a jövő fejlődésének útja? Ezek a kérdések folyamatosan foglalkoztatják a gazdálkodókat, az agrárkutató szakembereket A 2022 év szélsőségesen száraz aszályos időjárása meglepte még a jó technológiákkal dolg o z ó a g r á r g a z d á l k o d ó k a t i s , amely sok kérdést vetett fel.

Ebben a cikkben próbát teszünk arra, hogy hogyan lehet ezekhez a nagyon szélsőséges időjárási körülményekhez alkalmazkodni a legkorszerűbb precíz i ó s ö n t ö z é s i t e c h n o l ó g i á k k a l , azok kiváló működtetésével A n ö v é n y n e m e s í t é s e r e d m é n y e

ként a mai fajták termőképessége, terméspotenciálja sokszorosan meghaladja a két-három évtizeddel ezelőtt nemesített fajtákét A potenciális termőképességnek azonban csak töredékét tudjuk kihasználni A hazai kutatóintézeti, egyetemi kísérletekben pl a kukorica vezető hibridjeinek a termésátlaga meghaladja

a 20-21 t/ha-t, azonban az országos termésátlagok ezt nem tükrözik és még mindig csak 6-8 t/ ha között alakulnak (1. táblázat). Ez azt jelenti, hogy a terméspotenciálnak mindössze a 25-35%át tudjuk kihasználni.

Az adatokból jól látható, hogy

igen messze járunk, és az is, hogy az „aszályérzékeny” kukorica vetésterülete folyamatosan csökken, már alig haladja meg a 940 ezer ha-t Ennek oka az, hogy hazánkban az elérhető hozamok legnagyobb korlátozó tényezője a növények számára felvehető víz!

Eddig a szakemberek csak a nagy vízigényű növények (kukorica, cukorrépa, szója stb ) termesztése esetén tartották gazdaságosnak az öntözést, azonban az utóbbi évek időjárási szélsőségei rávilágítottak, hogy az eddig nem öntözött növénykultúrák (kalászosok, repce, napraforgó) esetében is jelentős terméstöbbletet, gazdasági hasznot jelent az öntözés alkalmazása.

Ennek ellenére hazánkban minimális az öntözött területek növekedése (2 táblázat), 2021-ben is csak a szántóföldi területeink

2,03%-át öntöztük Ez a hazai klíma alakulása, és az egyre széls ő s é g e s e b b é s r a p s z o d i ku s a b b c s a p a d é ke l o s z l á s i s m e r e t é b e n rendkívül kockázatossá teszi a növénytermesztést, és csökkentik az elérhető hozamokat

A változó klíma jelenségei között figyelhető meg, hogy a száraz időszakok igen gyakran már nem csak nyáron, hanem tavaszszal, vagy akár a téli félévben is bekövetkeznek 2022 március végén a hazai talajokból talajtípustól és termőhelytől függően akár 170-220 mm víz is hiányzott a felső 2 méteres talajrétegből. Ez a nagymértékű vízhiány aug u s z t u s v é g é r e m i n t e g y 4 0 0 mm-es értékre nőtt. A talajokból

ennyi hiányzó víz már komoly ves z é l y t j e l e n t e t t a n ö v é n y t e r -

hasonló száraz téli félév azt eredményezi, hogy a talajok nem tud-

mesztés számára Ezt az állapotot a szeptember után megérkező csapadékok enyhítették, de

nak vízzel feltöltődni, így a tenyészidőben lehulló csapadék, vagy annak akár rövid idejű hiá-

Az egyre gyakrabban bekövetkező téli/tavaszi szárazsággal a gazdálkodók igen gyakran találkozhatnak, amelynek eredményeként a talajok téli vízzel való f e l t ö l t ő d é s e e l m a r a d Í g y a z egyébként nem szárazságérzékeny kultúrák (búza, repce, stb ) számára a tavaszi fejlődéshez, a s z e m t e r m é s k i t e l í t ő d é s é h e z nincs elegendő víz a talajokban Ha érkezik természetes csapadék formájában víz, akkor elfogadható termésátlagokkal találkozunk, ha nem, akkor a terméscsökkenés jelentős lehet. Ezért egyre gyakrabban találkozunk azzal, hogy az öntözőrendszerekkel rendelkező gazdálkodók már korán, márciusban elkezdik az önt ö z é s t e z e k ke l a ku l t ú r á k k a l , amivel a termesztésük biztonságosabbá tehető, nagyobb hozamok mellett Az egyre gyakrab-

még jelen pillanatban is komoly mennyiségű 100-180 mm víz hiá n y z i k a t a l a j o k b ó l a t e l í t e t t szántóföldi vízkapacitásig! Egy

nya is döntően hat a termésátlagokra, mert nincs a talajokban elegendő elraktározott, felvehető víz.

ban bekövetkező téli/tavaszi szárazságnak köszönhetően 2019. óta az öntözési idény kezdete március 1., illetve 2022-ben az Agrárminisztérium már márciusban aszályt hirdetett!

Az elmúlt években Szarvason több növénykultúrában is vizsg á l t u k a z ö n t ö z é s h a t á s a i t , a klasszikus öntözött növénykultúrák mellett is Több kísérletünk volt őszi káposztarepce és kalászos kultúrákban, az extrém száraz téli/tavaszi időjárást követően Megállapítható volt a kísérleteink alapján, hogy ezen növ é n y ku l t ú r á k 1 - 2 a l k a l o m m a l történő kis adagú öntözése 20-30 mm-es öntözővíz adaggal jelentősen, akár 25-32%-kal is növeli az elérhető hozamokat, és jelentősen javítja a termésbiztonságot (1. ábra). Ez 2022-ben különösen látványos volt, hiszen a kísérleteinkben elért 6-7 t/ha őszi búza termésátlag a Békés megyei 3,19 t/ha termésátlagával szemben jelentős terméstöbblet!

1 . táblázat: A ku korica termésátlagai 19 21-20 22. között Magyarorsz ágon.

2 táblázat: Az öntözött terü letek nag ysága Magyarországon 2 014 -2 02 1 köz ött

Ezen növények öntözése több előnnyel is jár Egyrészt a gazdálkodók a fő öntözési idény előtt is használhatják a mobil öntözőrendszereiket, mellyel javul azok kihasználtsága, az általános költségeket és az amortizációs költségeket több növénykultúra „viseli” Ez mindenképp javítja az üzem hatékonyságát Ez különösen annak ismeretében fontos, hogy jelenleg egy új beruházás esetén az öntözés egyik legnagyobb költségét az amortizáció jelenti!

Bármely növény öntözését is szeretnénk azonban megvalósítani, a korszerű és szakszerű öntözés nem értelmezhető a talajok szerkezetének és vízgazdálkodási tulajdonságainak ismerete nélkül A különböző fizikai féleséggel rendelkező (homok, homokos vályog, vályog, agyagos vályog, agyag) talajok eltérő vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkeznek (3 táblázat), amelyhez az öntözést igazítanunk kell

Alapszabályként jelenthető ki, hogy a különböző növények vízigényének pótlását csak a talajok t u l a j d o n s á g a i n a k i s m e r e t é b e n tudjuk szakszerű módon kielégíteni!

A 3 táblázat adataiból jól látható, hogy a különböző talajok

8tf% Ez az oka a homoktalajok kedvezőtlen vízgazdálkodásának

nyek számára felvehetetlen holtvíz Az is jól látható, hogy a vál y o g t a l a j o k o n ke d v e z ő 3 1 % - o s nedvességtartalom (szabadföldi v í z k a p a c i t á s ) , e g y m a g a s a b b agyagtartalmú talajon még csak a holtvíztartalmat jelenti, vagyis a talajok nedvességtartalma önmagában nem mutatja meg a növények számára kedvező, vagy kedvezőtlen állapotokat, ahhoz a talajok ismeretére is szükség van!

rendkívül eltérő mennyiségű vizet képesek tárolni (Szabadföldi vízkapacitás), és a növények számára szolgáltatni (Diszponibilis víz) A homok talajok szabadföldi vízkapacitása alacsony (kevés vizet képesek visszatartani és tárolni), de a növények számára felvehetetlen víz (holtvíz) tartalma is kevés Mivel ezekben a talajokban igen kevés az agyagtartalom, a talajokban tárolt víz 80 %-a a növények számára felvehető, hasznosítható, de mennyiségileg az igen kicsi mindössze

A legkedvezőbb vízgazdálkodással a vályog talajok rendelkeznek, a növények számára a legtöbb vizet képesek szolgáltatni!

Egy jó minőségű vályogtalaj 10 cm-es talajszelvényében 16 mmnyi felvehető víz van a növények számára Az agyagtalajokon a vízgazdálkodás ismét kissé kedvezőtlenebbé válik, a felvehető víz mennyisége csökken A magas agyagtartalomnak köszönhetően ezekben a talajokban a magas szabadföldi vízkapacitás jelentős része, akár 72%-a is lehet a növé-

A korszerű precíziós öntözőrendszerek minden esetben figyelembe veszik a talajok vízgazdálkodási tulajdonságait. Ehhez megfelelő szórófejekkel, technik a i m e g o l d á s o k k a l r e n d e l kezünk. Azonban a gyakorlatban még igen sok régebbi konstrukcióval rendelkező öntözőgép is működik A meglévő rendszerek korszerűsítésére sok műszaki és szakmai megoldás létezik a gyakorlatban Hazánkban még mindig igen sok gazdálkodónál találkozhatunk olyan mobil öntözőberendezésekkel, amelyek ún végszórófejjel (vízágyú) rendelkező csévélődobos rendszerek

A végszórófejjel ellátott öntözőrendszerek azonban rendkívül k o r s z e r ű t l e n r e n d s z e r n e k t e -

2 áb ra: K onzolos öntöz őrendszer, csévélhető sz árnyvez etékkel (Forrás: Magtár Kf t )

kinthetők az öntözés eszköztárában A rendszerek rendkívül vízés energiapazarlók, a működésükhöz igen nagy nyomásra van szükség, illetve a vízsugár levegőben megtett nagy útja miatt igen nagy a párolgási veszteség is Ezen kívül rendkívül érzékeny a szélre, ami miatt a szórásegyenletessége sokszor nem felel meg az elvárt szintnek

A rendszernek azonban talán a legnagyobb hátránya az, hogy a

képzett nagy cseppméret miatt a talajra és a növényzet felszínére

rendkívül nagy mechanikai ütő hatást gyakorol, rombolja a talaj szerkezetét. Összességében ezekkel a rendszerekkel drágán és talajromboló módon tudunk öntözni.

A rendszerek korszerűsítésének egyik jó lehetősége a végszórófej kiváltása öntöző konzollal Ezekkel a konzolokkal a működéshez szükséges nyomásigény csökkenthető, víz- és energia takarékos szórófejekkel felszerelhetők, illetve a szórófejek közelebb vannak a talajhoz, ezért a szélre kevésbé érzékeny, a párolgási veszteség csökken (2 ábra)

Dr Futó Zoltán egyetemi docens Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszék

Az energiaválság természetesen nem kímélte a nagy hőenergia-igényű gabonaszárítást sem Ezért ebben az ágazatban is egyre több tulajdonos energiatakarékos megoldásokkal, vagy energiahordozó váltásával oldja meg a betakarított termény vízelvonását.

Mindezeket figyelembevéve a jelen cikk célkitűzése, hogy a mezőgazdaság versenyképességéhez hozzájáruló energiatakarékos szárítótelepi technológiát ismertesse a gazdák és a szakma iránt érdeklődők számára, a teljesség igénye nélkül

A t erményszárít ó-telep felépítése

A terményszárító telep mérlegből, mintavételezőből, analiz á l ó k é s z ü l é ke k b ő l ( e s e t l e g a mérlegházban elhelyezve), fogadógaratból, magtisztítóból, porleválasztóból, szárítóberendezésből, tárolóból, tranzittárolóból és egyéb kiegészítő berendezésekből (anyagmozgató gépek, szellőztetők, keverők, mérőkészülékek, stb.) áll.

H o g y a n m e g y v é g b e a t e rménykezelési folyamat egy mo -

dern szárítótelepen? A telepre érkező termény minőségi vizsgálaton esik át, amennyiben megfelel az előírásoknak (toxin, tiszt a s á g , o l a j, f e h é r j e - t a r t a l o m , stb.), akkor a szárító-telepi átvétel megkezdődhet A mérlegelés után a szállítójárművel behordott nedves termény a föld feletti fogadógaratba vagy színbe ker ü l , a m e l y bő l s zá l l í t ó s za l a g g a l , rédlerrel és szakaszos anyagmozgató berendezéssel végzik a betárolást Innen a nedves termény a serleges felvonó által kerül az előtisztítóba, majd egy másik felvonó segítségével a szárítóba

A megtisztított termény közvetlenül kerülhet a tárolóba is –amennyiben nincs szükség szárításra A másik megoldás, hogy a megszárított termény utótisztítás után serleges felhordón és felsőpályás betárolón keresztül a t e r m é n y t á r o l ó s z í n b e , s i l ó b a vagy közvetlenül a tranzittartályba kerül, amelyből a tehergépjárm ű p l a t ó j a m e g t ö l t h e t ő A z utóbbira elsősorban akkor kerül sor, ha bérszárításról van szó, másodsorban megoldható a szárítóból kijövő termény visszatöltése a szárítótoronyba A tárolóból va-

ló kitároláskor a rédlerekről vagy szállítócsigákról az anyag a serleges felhordóra kerül, majd innen a tranzittároló tartályon át a szállítójárműre ömleszthető, esetleg közvetlenül a rakodógéppel is megoldható (1 ábra)

Szárít ótelepi t echnológia fő bb részeinek ismertet ése

A t ermény mintav ét elezése

A termények minőségi átvételekor meg kell határozni az anyag nedvességtartalmát, tisztaságát é s b e l t a r t a l m i ( s z á r a z a n y a g , e s é s s z á m , f e h é r j e , n y e r s z s í r, nyersrost) értékeit

A minőségi átvételnél a beszállított termény járművenkénti mintavételezése kézi- vagy gépi mintavevővel történik A nagyobb üzemméretű telepeknél az automatikus gépi mintavételezés egyre inkább szükségessé válik (gyors, homogén és reprezentatív mintavétel céljából). A gabona mintavevő szonda a 2 ábrán látható A mintavevő robotkar a pótkocsi, a plató teljes szélességében és mélységében mozgatható A kiválasztott mintát a rendszer automatikusan a labor-

ba szállítja egy pneumatikus csőrendszeren keresztül.

A szárítóüzemi technológiák hőenergia felhasználásának megh a t á r o z á s á h o z a l a p v e t ő t u d n i s z ü k s é g e s a n e d v e s s é g e l v o n á s mértékét, vagyis a betakarítás utáni (kezdeti) és a szárítás utáni nedvességtartalmat. Emellett a vízelvonás jelentős energiaközléssel járó folyamat, melynek során a terményt jelentős igénybevétel éri, mely hatással van a termény beltartalmi paramétereire Mindezek miatt fontos beltartalmi mérést végezni a szárítótelepen és/vagy egy akkreditált laboratóriumban

Mérlegelés

A szárító-tároló telepre beszállított termények átvételénél első lépés a termény tömegének lemérése. Fontos hogy a szállítójárművek teherbírásának és méretének megfelelő mérlegek álljanak rendelkezésre. A korszerű közepes és nagy kapacitású telepeknél a mérleg megkívánt kapacitása kb 30-60 t teherbírású, mérési pontossága 20 kg. Ezeken a mérlegeken a 20-30 t teherbírású járműszerelvények is lemér-

3 tábláz at: K ülönböző talajok eltérő víz gazdálkodási értékei

G azdaság os gab onaszárít ás és a t elep i t erménykez elési technológiák

hetők A telepre érkező teherjárművet két alkalommal mérik, e l ő s z ö r m e g r a k o d v a , a m á s i k esetben pedig üresen A különbség adja a beszállított termény nettó tömegét, melyről bizonylatot adnak

A hídmérlegek hossza általában 6-24 méter. A feljáró készülhet betonból vagy acélból A legtöbb hídmérleg alváza alá mérlegcella van elhelyezve A mérlegcella jelét pedig felerősíti, feldolgozza, illetve digitálisan kijelzi a hídon lévő tömeg súlyát az ún. mérlegműszer. Ha a szükség úgy diktálja a mérlegműszer a PC -ről is konfigurálható, az eredmények további feldolgozása érdekében. Soros porton keresztül összeköthető a két berendezés és egy szoftver segítségével megfelelő formátumba menthetőek a mért értékek, adatok (tömeg, termény, rendszám, sofőr, cégnév), melyek nyomtathatóak is

A bet akarít ott t ermény m inőségvizsgá la ta A betakarított termény minős é g v i z s g á l a t a a s z á r í t ó t e l e p i technológia elengedhetetlen ré-

sze Egyes penészgombák erős biológiai hatású anyagokat, ún.

beérkező terménynél A közeli infravörös tartományban mérő, a

1 ábra: Folyam atos üzem ű anyagm oz gató b erendezések: rédler és serleges elevátor (Forrás: saját felvétel )

lom, hektolitersúly, Zeleny-index és keményítő. A NIR készülék több gabona-összetevő egyidejű meghatározására alkalmas A vizsgálat roncsolásmentes, környezet-kímélő vizsgálatot tesz lehetővé, nincs szükség vegyszerre A kezelése egyszerű, nem kíván szakképesítést.

mikotoxinokat termelnek A mik o t ox i n o k a z é l e l m i s z e r e k b e n t e r m é s z e t e s m ó d o n k é p z ő d ő l e g v e s z é l y e s e b b m é r e g a n y a g o k közé tartoznak. A gabona főbb összetevői mellett a toxinokat minden esetben megvizsgálják a

kukorica és búza főbb komponensének mennyiségét és nedvességtartalmát is megadó NIR elven működő műszerek jól alk a l m a z h a t ó k . A k é s z ü l é k e g y percen belül, nagy pontossággal méri a búza összetevőit, pl feh é r j e , s i k é r t a r t a l o m , o l a j t a r t a -

M agtisztít ás Az arató-cséplő gép által betakarított termény magas nedvességtartalmú és erősen szennyezett A kultúrnövény magjain kívül ugyanis idegen anyagokat: szerves (szár-, levél-, csutkamaradványok, gyomnövény magvak, stb ) és szervetlen (homok, rög, kő) tisztátalanságokat is tartalmaz A kombájnnal történő betak a r í t á s f o l y a m á n a z a n y a g o t mechanikus hatások is érik, amelyek a szemek kis részének sérülését (szemtörés, repedés) okozz á k E z e n k í v ü l a k ü l ö n b ö z ő anyagmozgató berendezésekben is további károsodás következik be a terményt tekintve Ezek a hatások különösen a nagy nedvességtartalommal történő betakarítás esetén jelentősek

A szárítást megelőző tisztítás tehát javítja a termény technológiai tulajdonágait, növeli a szállítóberendezések és a szárító teljesítményét, valamint a megbízhatóságát (3. ábra).

A tisztítás a vízelvonó technológia egyik sarkalatos kérdése A t i s z t í t ó b e r e n d e z é s e k ke l s z e mben a szárítás során speciális igények merülnek fel A követelmény 97-99%- os tisztaság az előtisztítóknál még akkor is, ha a termény (pl kukorica) nedvességtartalma eléri a 30%- ot

A méret szerinti szétválasztásra rostákat alkalmaznak A rosták munkavégző felülete lyuggatott fémlemez, ritkábban drótszövet rosta. Munkájuk szerint megkülönböztetünk rögrostát, szemrostát, valamint fűmagrostát A rögrosták rendeltetése a szár- és csutkamaradványok, valamint az egyéb nagyméretű idegen anyagok, rögök kiválasztása, viszont a kultúrnövény magjait átengedik. A szemrosták nyílásmérete a rögrosták és a fűmagrosták nyílásmérete között van, a cél a magnál kisebb alkotók kiválasztása A síkrosták soros, párhuzamos vagy zegzugos elrendezésűek lehet-

nek Napjainkban a párhuzamos rostaelrendezés vált általánossá.

- szárítótér (függőleges: aknás, oszlopos és vízszintes: szalagos),

hővisszaforgatás nélküli szárítókhoz képest.

A m o d e r n e n e r g i a t a k a r é k o s terményszárítók – a fentieken túl – az alábbi követelményeknek is megfelelnek:

- többféle kultúra szárítására alkalmas,

- automatikus nedvességszabályozás,

- határérték alatti por- és füstgáz-emisszió (CO, NOx, SO2),

- automatikus szárítóvezérlés, távvezérlés,

- kíméletes szárítási folyamat

Ennél a megoldásnál a rög és a kő már az első rostán kiválik, és nem szennyezi tovább a magot

A rosták dőlésszöge 0 és 10º között változik Nyílásméretüket az adott keverék magméretétől, a feldolgozandó anyagra vonatkozó előírásoktól, valamint a gépnek a technológiai sorban elfoglalt helyétől (elő-, illetve utót i s z t í t á s ) f ü g g ő e n v á l a s z t j á k meg

Termény szárítá s

A következő főszerkezeti részekből áll egy szemesterményszárító:

- tüzelőberendezés (gáz vagy biomassza energiahordozó),

- ventilátorok (axiális vagy radiális),

- légcsatornák (a felmelegített levegő, illetve a szárítóközeg vezetése, elosztása),

- automatika (égő, szárítóvezérlés),

- kiegészítő berendezések (fol y a m a t o s é s s z a k a s z o s ü z e m ű szállítóeszközök, elzáró- és szabályozóelemek)

Energia felha szná lá s

A m o d e r n , e n e r g i a t a k a r é k o s t e r m é n y s z á r í t ó k n a p j a i n k b a n r e n d s z e r i n t h ő v i s s z a f o r g a t á s o s , v a g y m á s n é v e n r e c i r ku l á c i ó s rendszerűek A hővisszaforgatás során a szárító hűtőzónájában lévő terményen keresztüláramló hűtőlevegő felmelegszik, miközben a termény lehűl Ezt a felmelegített levegőt a szárító fűtőterébe juttatva az energiaköltség nagymértékben csökkenthető

A gyakorlati tapasztalatok szerint a korszerű szárítással, akár 25-30%- os hőenergia-megtakarítás is elérhető a hagyományos,

A to vá bbiakban a nedvességsza bályo zást szeretném jellem ezni

A szárítóberendezés szárítózónájában különböző helyeken érzékelőket (pl maghőmérsékletből történő nedvességátszámítás, radarhullám-terjedés elvén működő érzékelő) helyeznek el, m e l y e k f o l y a m a t o s a n m é r i k a szárítóban lévő termény nedvességtartalmát és a szárítót úgy szabályozza a rendszer, hogy a termény csak akkor hagyhatja el azt, ha az előre beállított nedvességtartalmat elérte A szárítótoronyban elhelyezett érzékelők a mért anyag-nedvességértéket továbbítják a központi egységbe, és a „végrehajtó egység” beavatkozik a szárítás folyamatába –amennyiben szükséges Például a szalagos szárítóberendezéseknél a szalag sebességét és a meleg levegő hőmérsékletét, az oszl o p o s e l r e n d e z é s ű s z á r í t ó k n á l pedig az ürítés intenzitását és a szárítóközeg hőmérsékletét szabályozza

A nedvességszabályozás szoros kapcsolatban van a száradás so -

2 ábra: Gabona mintavevő robotkar (Forrás: saját felvétel )

rán a hőenergia optimalizálásával, nem engedi, hogy a kezelt termény túl vagy alá legyen szárítva

Fosszilis- és bioma ssz a t üzelőr endszer

A gázégőkkel világító és nem világító ún. kékláng is létrehozható Amennyiben a levegőt a gázzal az égés előtt tökéletesen elegyítik, akkor kis térfogatú és nagy hőmérsékletű nem világító gáz keletkezik Ha égés közben fokozatosan kerül a levegő adagolásra, akkor a láng térfogata megnő, a lassúbb égés következtében kiváló szénrészecskék izzása folytán a láng világítóvá válik, vörösen izzik.

A hőenergia előállításához elengedhetetlen, hogy a gázégő egy házban legyen építve, illetve blokkba szerelve tartalmazza a folyamatos égéshez, gyújtáshoz, az üzemi feltételek ellenőrzéséhez, a szabályozáshoz szükséges összes tartozékokat

A blokk gázégő mellett egyre több esetben találkozunk a gabonaszárítóknál a szőnyegégőkkel

A szőnyegégő szélessége illeszkedik a légcsatorna alakjához, ez-

ért a légcsatornát teljes keresztmetszetében azonosan melegíti,

giatakarékos és teljesen automatizált rendszerű, folyamatos sza-

nincs szükség külön hőhomogenizáló lemezekre A belépő levegő hőmérséklete mindenütt azonos, sőt azzal, hogy azonos sebességgel vonul a csatornában, a szárítás így egységes és homogén lesz Az égőben optimális a gázl e v e g ő ke v e r e d é s é s a z é g é s , mert a gázfogyasztással arányosan kerül be a rendszerbe a levegő Ez a fajta gázégő ezáltal ener-

bályozású, levegő elő- és utókeverés elvén működhet (4 ábra) A biomassza tüzelőberendezések hőközlési módja lehet: direkt (a keverő szekrényben előá l l í t o t t m e l e g f ü s t g á z - l e v e g ő t közvetlenül juttatják be a szárítóba), illetve indirekt (forróvíz t e r m e l ő k a z á n n a l é s f o r r ó v í zlevegő hőcserélővel ellátott) A fent említett kazánokkal szemben széles tartományú hőteljesítményigényt várunk el (0,5-3 MW), emellett az előállított vízhőmérséklet 100-105 °C. A kazánhatásfokuk 80-85%- os Ezek a rendszerek szinte mindegyike a terményszárítóhoz kapcsolható.

Az energianövény automatikusan kerül be a tűztérbe a csigás behordó vagy bálabetoló segítségével – aprítás vagy szeletelés után –, mivel a tüzelőberendezés működését automatika vezérli Ezen kívül hasonlóan a hagyományos tüzelőberendezéseknél megszokott automatikáknál, itt is programozható, illetve távfelügyeleti rendszerekhez kapcsolható A kazánvezérlés az alábbi feladatokat tudja még ellátni a

hőteljesítmény-szabályozás mellett, a tűztér vákuum szabályozása, oxigénszint figyelés, emisszió k s z a b á l y o z á s a , t ű z v é d e l m i funkciók, és adatok mentése Az égés során keletkező hamu eltávolítása is automatikusan történik meg (kitárolás csiga segítségével). Az égésterméket a környezetvédelmi előírások alapján vezetik el a füstgázelszívó ventilátoron és egy tisztítón keresztül. Így a szennyezőanyag emiszszió alacsony értéken tartható Hazánkban kivitelezésre került olyan szárítótechnológia is, amely gáztüzeléssel és forró vizes hőcserélő rendszerrel is el van látva, ún hibrid hőszolgáltató egységnek nevezik. Az így kia l a k í t o t t s z á r í t ó t e l j e s í t m é n y e szemes terményre számolva 20 tonna/h is lehet.

Az üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a gáz biomasszával való kiváltása akkor gazdaságos, ha a szárító évente legalább 1000 órát üzemel, illetve a biomassza viszonylag olcsón beszerezhető (pl. helyben megtermelt, vagy tisztítási szerves hulladék) A biomassza tüzelőrendszer számos előnye mellett e g y e l ő r e m é g n e m e l t e r j e d t technológia a magas beruházási k ö l t s é g ( 2 , 5 - 3 , 5 - s z ö r n a g y o b b , m i n t a h a s o n l ó t e l j e s í t m é n y ű g á z t ü z e l é s ű b e r e n d e z é s ) é s a megtérülés kockázatai miatt

A már létező biomassza tüzel ő r e n d s z e r r e l e l l á t o t t s z á r í t ó t könnyű és rugalmas szabályozhat ó s á g , a l a c s o n y ü z e m e l t e t é s i költség és a gázszolgáltatótól való függetlenség jellemzi A term é n y s z á r í t ó k h ő e n e r g i á j á n a k biztosítása növényi biomasszát tüzelő rendszerrel megfontolandó minden üzemeltető számára különösen ebben az időszakban

Antal Tamás, PhD ,habil egyetemi docens Nyíregyházi Egyetem

3. ábra: Nagy teljesítményű univerz ális magtisztító berendez és (Forrás: saját felvétel )

4 ábra: Szőnyegg ázégő készü lék (Forrás: saj át f elvétel )

Értékálló Aranykorona

Havonta megjelenõ

Országos mezõgazdasági szaklap

Kiadja:

Farm-Média Kft

4400 Nyíregyháza, Bocskai u 5

Levélcím: 4401 Nyíregyháza, Pf: 94

Telefon/Fax: +36-42/403-898

E-mail: farmmedia@netra hu

Fõszerkesztõ:

Hubertné Izinger Erika

Növényvédelmi sz aké rtõ:

Fekete Zoltán

Talajkémiai szakértõ: dr Juhos Katalin

Öntözéstechnikai szakértõ: dr Lelkes János

Zöldsé gtermeszté si szakértő:

Fehér Béláné dr Állattenyé sztési szakértõ: dr Tóthi Róbert

Mg gépész sz akértõ: dr habil Antal Tamás

Fotó : Lázár Zsolt

Címlap: Shutterstock

Nyomdai elõké szítés:

Gekkó Stúdió Bt

Nyomda:

Szendeczki Nyomda

Országosan te rjesz ti:

Lapker Zrt

Regi onáli s te rjesztés: Szabolcs, Hajdú, Borsod, Heves megyében a falugazdász hálózaton keresztül

ISSN:

1586-9652

A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk Az újságban alkalmazott grafikai megoldások a szerkesztõség engedélye nélkül nem használhatók A cikkekért a szerzõk vállalják a felelõsséget

A PRÓHIRDETÉS EK

E la dó 2 db tisztavérű lipicai kanca Az egyik sötét deres és

2,5 éves (ár: 1 300 000 Ft), a másik világos deres és 4,5 éves (ár: 1.500.000 Ft). Rendkívül szelídek, futószárazhatók Tel : 06-30/275-8378

57 db, csomagolt 135x125-ös, lucerna bála eladó Ár: 20 000 Ft/db Tel : 06-20/240-1885

E la dó 9 darab birka, 8 jerke 1 kos, átlag 35-40 kilósak. Áruk egyben 280 000 Ft Tel : 06-20/524-5780

Idei kukorica, kombájn tisztaságú, nem szárítózott takar-

FELKÉRT SZAKÉRTõINK:

mánynak eladó. Tel : 06-20/570-0951

H úshízó k eladók, 100-140 kg körüliek nem tápon nevelkedtek Tel : 06-70/316-1583

Szénabá la eladó 7 db, 150 cm átmérőjű, hálós, jó minőségű. Ár: 12 000 Ft/db Tel : 06-30/498-6991

Ela dó egy 3 éves fekete deres kanca csikó. Szelíd, köthető, vezethető, forgalomba jártas Tel : 06-30/253-3826

1 2 -1 6 h e t e s k a m e r u n i b á r ányok eladók Kos: 25 000 Ft,

dr Dégen László - kutatás-fejlesztési ig, ÁT Kft

dr Fazekas István - MATE, SZBI, Szőlészeti Tanszék

dr Futó Zoltán - egyetemi docens, MATE KÖTI

dr Halász András - MATE-Állatt Tud Intézet

dr. Iváncsics József - egyetemi docens, SZE

LAKOSSÁ GI

INGY ENES APRÓHIR DETÉSI S ZELV ÉNY

A h irdet és megjelenésének ideje: 2023 márci us

A próhir detés i s zelvény leadási határi deje: 2023 február 23

Hirdetési szöveg:

Hirdetését feladhatja postán, faxon vagy

küldje el e-mail-ben:

FARM -M ÉDI A KFT., 4401 Nyíregyháza, Pf : 94

Fax: +36-42/403-898

E-mail: farmmedia@netra hu

jerke 35.000 Ft. Tel : 06-30/299-8429

202 2 évi zab eladó Nagyjából 25 mázsa. Ár: 15.000 Ft/q. Tel : 06-30/959-1175

4 db n y á r i ke l é s ű g i g a n t gyöngytyúk eladó, súlyuk 1,5 kg Tel : 06-30/198-0632

Eladó 8 db, magyar racka toklyó, 30 kg körüliek Tel.: 06-30/660-9539

Száríto tt, tisztított, szemes kukorica termelőtől, zsákba szedve eladó. Ár: 14.000 Ft/q. Tel : 06-70/313-0259

Kismányoky Tamás - prof emeritus, MATE- Georgikon

dr Kiss Gerda - Kharisz-Vet Kft

dr Monostori Attila - főállatorvos, ÁT Kft

dr Orosz Szilvia - laboratóriumigazgató, ÁT Kft

Sztahura Erzsébet - talajtani szakértő, NAK

dr. Varga Jenő - Tudományos főmunkatárs, MATE

ELõFIZETÉSI S ZELVÉNY

Megrendelem az Értékálló Aranykorona 2023. évben megjelenõ számait, (február-december) melyet kérem postai úton eljuttatni számomra.

A lap ára éves elõfizetés esetén (9 újság + postaköltség)

Éves elõfizetés összesen 6 500 Ft

Féléves elõfizetés esetén (5 újság + postaköltség).

Féléves elõfizetés összesen 4 000 Ft

Kérjük a kívánt részt x-szel bejelölni

Kérjük az elõfizetés díját belföldi postautalványon részünkre befizetni Visszaigazolásként a befizetett összegrõl számlát küldünk

A szaklap ot .............................. hó nap tól k üld jék részemre.

FARM -M ÉDIA KF T

4401 Nyíregyháza, Pf.: 94

Elõfizetés sel kap csolatosan a k övetk ezõ telefons zámon érd ek lõdhetnek : +36-42/403-898

Név: