Országos Mezõgazdasági Szaklap 2 0 2 2 . s z e p t e m b e r X X I I . é v f o l y a m 8 . s z á m
2 A rég nem lá tott idei aszály k ö v e t k e z t é b e n M a g y a r o r s z á g k i s z á r a d t t e r m ő t e r ü l e t e i n e k n a g y s á g a e l é r heti az egymil lió hektárt, a hazai termőföld 20 százalékát A búza 25 százalékos termés kiesése után augusztusra a ku koricaállomány Közép Magyar ország és az Alföld jelentős ré szén megsemmisült és már a dunántúli termést is fenyegeti a szárazság A Dunától Keletre eső területeken a gyepek is tel jesen kisültek, a gazdálkodók n e m t u d n a k s e m l e g e l t e t n i , sem kaszálni Az agrárminiszter a történel mi nehézségek közepette is tü relemre intette a gazdatársadal mat a Farmer Expón elismerve, h o g y i g e n n e h é z h e l y z e t b e n vannak a termelők, de széthú zás helyett most erőt és egysé get kell teremteni Egyúttal a kormány részéről minden lehet séges segítségről biztosította a gazdákat Mint mondta, a rend k í v ü l i i d ő j á r á s i k ö r ü l m é n y e k rendhagyó intézkedéseket igé nyelnek, és nem feledkeznek meg a legkisebb gazdálkodókról sem Azt, hogy a kormányzat e té ren mennyire elkötelezett, mi s e m b i z o n y í t j a j o b b a n , m i n t hogy a mezőgazdasági kisterme lők számára újranyitják azt a pá lyázatot, amelynek keretében öt évre 15 ezer eurónak megfelelő forintnyi, egyösszegű átalánytá mogatást biztosítanak, ráadásul önerő nélkül. Persze a sikeres talpon mara dás érdekében a gazdáknak is változniuk kell Ma már nem gazdálkodhatnak úgy, ahogy az elődeik, változtatni kell a gene rációkon át folytatott, vagy nagy átlagban csak tyúklépésekben korszerűsített termelési gyakor laton Ahol a víznyerési feltéte lek adottak, nyilván az öntözé ses gazdálkodás megvalósítása a legfontosabb Ám, ahol ezek a feltételek egyelőre nem állnak rendelke zésre, ott is váltani kell A ter mőföld használatához kapcsoló dó megszokásaik egy részét is felül kell vizsgálnia a gazdálko dóknak a vízmegtartás érdeké ben A vízvisszatartást elősegítő földhasználatra van szükség, eh hez a megfelelő művelési mód m e g v á l a s z t á s a ku l c s k é r d é s s é vált Át kell azt is gondolni, hogy ilyen időjárási körülmé nyek között milyen szárazságtű rő lehetőség szerint hazai ge netikai állományú növénykul túrák termeszthetők. E z e n p r o b l é m a k ö r á t f o g ó elemzését olvassák haszonnal e havi lapszámunkban Dr. Futó Zoltán írásában Ezt a fölvázolt fejlődést haté konyan támogatja a magyar csa l á d o k m i n d e n n a p i ke n y e r é t megtermelő gazdák és a kor m á n y k ö z ö t t l é t r e j ö t t s z i l á r d szövetség, emelte ki a minisz ter, aki a csapadékhiánnyal és a s z á r a z s á g g a l k a p c s o l a t b a n a z Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs eddigi segítséget kínáló intézkedéseire is felhívta a fi gyelmet Ezek szerint a hiteltör lesztési moratórium lehetőséget nyújt 2023 év végéig az arra rá szoruló mezőgazdasági vállalko zások számára Emellett a me zőgazdasági aszálybiztosítások nál a kormány felgyorsítja és ru g a l m a s a b b á t e s z i a b i z t o s í t ó i kártérítési folyamatot. Továbbá az aszály miatt ellátási gondok kal küzdő állattartók tömegta karmány szállítási költségeinek finanszírozására 3 milliárd forint értékű támogatást különített el a kormány Az aszály okozta ká rok mérséklésére szolgál az ön tözést kiszolgáló állami öntöző művek megnövekedett energia költségének támogatására szánt 1,4 milliárd forintos többlettá mogatás Végül, de nem utolsó sorban pedig az öntözni kívánó termelők a rendkívüli vízhasz nálati igényükre vonatkozó ké relmeiket újból benyújthatják, a hatóság azokat automatikusan engedélyezi A növekvő inputárak, az ener giaár emelkedés és a történelmi léptékű aszály rendkívüli hely z e t e l é á l l í t o t t a a z á g a z a t o t . Ugyanakkor az agrárium szerep lői számára sincs ma éltetőbb remény, mint a háború mihama rabbi befejezése: a BÉKE! Kedv es Olvasó! fõszerkesztõ
A robotfe jé s alkalmazásának le he tősé ge...
Zöldül az ál lattenyésztés jövőképe Őszelő hava A minőségsta bili tás le gf ontosabb tényezői az őszi Áttele lő növ ény ek té l e lőtti fel ké szíté se A szőlőü ltetvé ny ek tel epítését me gelőző
Szeptem ber 1 . E gyed A néphit szerint, aki Egyed napján veti el a búzát, bő ter mésre számíthat, ez volt régen a disznók „hízóba fogásának” napja is. Ha Egyed napján esik, akkor esős lesz az ősz is, gyenge lesz a tél és bő lesz a kukorica termés. Ha viszont szép az idő, az ősz is kellemes, a bor jó ízű, ízletes, „itatós” lesz. Szeptem ber 5 Lő rinc A déli fekvésű szőlőkben már elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is Ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi na pok várnak ránk Lőrinc rontó nap Nem lehet többé fürdeni a szabadban, lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye
A bé lhá m mo rfo lógiai ál lapotát b efoly ásoló egyes
Az aszály károk csökke nté sé ne k leh etőségei
A z a s z á l y s a j n o s c s a k a z egyik nehézség, amivel idén a magyar állattenyésztőknek és az európai gazdák többségé nek meg kell küzdeniük Nagyon drága a takarmány, az energia és szinte minden in put anyag, ráadásul vannak és sajnos lesznek ellátási gondok, vetíti előre a Magyar Állatte n y é s z t ő k L a p j a a u g u s z t u s i helyzetértékelője. A meghatá r o z ó e u r ó p a i s e r t é s t a r t ó o r szágban 5 15 százalékos ár emelkedés volt a nyáron, de ez szinte sehol nem elég a jöve delmező sertéshús előállítás hoz. A tejtermelés sem jövedel mező, hiába emelkedett nyá ron rekord magasra a nyerstej ára. A húsmarha és juhtartók helyzetét a kisült gyepek is nehezítik. Sokan a beruházá sok elhalasztásával vagy az ál l o m á n y c s ö k ke n t é s é v e l p r ó bálnak túlélni, de vannak, akik felszámolják az állattartói te vékenységüket Fentiek tükrében lesz mit megbeszélnie az állattenyész tő szakmának akár Szolnokon a szeptember közepére időzí tett Szarvasmarha ágazati Sze mináriumon, akár Kaposváron, a 2022. esztendő egyik legna gyobb szakmai rendezvényé nek számító KÁN Egyetemi Napok színes szakmai palettát f e l ö l e l ő , s z í n v o n a l a s á l l a t t e n y é s z t é s i p r o g r a m j a i n s z e p tember végén. Utóbbi rendezvény nulladik napján sor kerül a Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium mellett a II. Állattenyésztők Napjára is Speciális kérdése ket taglal majd a 33. Nyúlte nyésztési Tudományos Nap, miként az V. Halászati Kerek asztal is A zárónapon a hagyo mányos juh és kecskeágazati rendezvény új köntösben, az állattenyésztés egészét össze fogó Szent Mihály napi Állat tenyésztési Fórumként való sul meg Az Agrárminisztérium tisz tában van azzal, hogy az utób bi években az állattenyésztési ágazatot komoly kihívások ér ték, a koronavírus mellett a ta karmány és energiaárak emel kedése, valamint a munkaerő hiány is nehéz helyzetbe hozta a gazdálkodókat A tárca a ki hívások leküzdése érdekében számos szakpolitikai intézke dést hozott. A történelmi léptékű aszály állattartókat súlyosan érintő következményei a gyepek ki égése, a tömeg és szemes ta karmányok csökkenő hozama E körülmények arra kényszerí tik a termelőket, hogy vásárolt a b r a k t a k a r m á n n y a l é s t á v o labbról szállított tömegtakar mánnyal etessék az állatokat, ami drasztikus mértékű költ ségnövekedéshez vezet. Ezt érzékelve a szaktárca az állattenyésztési ágazat megse gítése érdekében is öt pontból álló intézkedéscsomagot veze tett be Az ágazat számára a legfontosabb, hogy az ellátási gondokkal küzdő állattartók t ö m e g t a k a r m á n y s z á l l í t á s i költségeinek finanszírozására 3 milliárd forint értékű támo gatást különített el a kormány Az állattenyésztők a kihívá sokkal teli helyzetben is jelen tős technológiai fejlesztéseket hajtottak végre A Vidékfej l e s z t é s i Pr o g r a m b e r u h á z á s i támogatásából állattartó tele pek fejlesztésére és megújítá sára összesen közel 416 milli árd forint kötelezettséget vál laltak az ágazat szereplői A KAP II. pillérének kereté ben a 2023 tól induló új rend szerben szintén számos szak politikai intézkedés fogja szol gálni az állattenyésztés pénz ügyi biztonságát és fejleszté sét legyen szó termeléshez kö tött vagy beruházási támoga tásról, kockázatkezelésről és ke d v e z m é n y e s h i t e l p r o g r a mokról. Újdonság, hogy a KAP II pillérében is lesznek állat jóléti támogatások. Az agrár tárca bízik abban, hogy az ál lattenyésztők minél több fej lesztési lehetőséget és támo gatást megragadnak, és sikere sen túljutnak a mostani kihí vásokon. A kormányzati segítség re mélhetőleg újraéleszti majd a bajban elbizonytalanodott gaz dák vállalkozói kedvét is.
3
Precíziós eszközök té rh ódí tása a kertészetekben A körte hűtv e tá rol ása é s a tá rol ást követő
G B
A réti széna szakszerű tárolása Az el lés körül i meta bolikus eredetű
A kiv áló mi nőségű silókukorica szi lázs Aru ndo, a szá razságtűrő éve lő nád
Any agcsere bete gsége k kezelé sé re kif ejl eszte tt Az áru é s vető mag na praforgó korszerű szárítási...
Szeptember 1 2. Mária Ha ezen a napon szép az idő, a k k o r a v é n a s s z o n y o k n y a r a hosszú és derűs lesz Szeptember 1 8. Péter Nyakunkon van a vetés, már pedig „40 napig olyan időt várj, mint Péterkor”. Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, ta pasztalták a falvakban. Szeptember 2 9 Mihá ly A s z ü r e t m e g ke z d é s é n e k időpontja Ennek mindent alá rendeltek Eger városában: szü netelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak (igaz, szü reti munkájukat mindig elvár ták) Sok helyen ekkortól kez dődhettek a lakodalmak
Apróh irde té s 4 7 8 9 12 12 13 13 14 15 19 16 17 19 25 27 30 32 34 34 36 38 40 41 44 43 44 49 50
A te jzsír zsírsav össze tétel ének megvá ltoztatása...
ás
4 Hazánk őszi búza termeszté s é n e k v o l u m e n é t j ó l m u t a t j a , hogy egymillió hektár körüli ter mőterületen termesztjük, amely az összes hazai szántóterület kö zel egynegyed részét teszi ki Az optimális vetésszerkezet adta le hetőségek maximumát a búza v e t é s t e r ü l e t e m e g h a l a d t a , í g y további szántóterület bővítésre már nincs lehetőség A hazai ter melést a megfelelő mennyiségű, de még inkább kiváló minőségű búzatermesztés kell jellemezze A b ú z a t e r m e s z t é s j ö v ő b e n i fejlesztéséhez alapvető feltétel ként a termés mennyiségének növelését, és annak stabilizálását kell megvalósítani A búza ter mésmennyiségét és minőségét a genetikai teljesítő képességen túl számos ökológiai, biológiai és agrotechnikai tényező együtte sen határozza meg A minőségi búzatermesztés ki indulópontját a megfelelő geno típus kiválasztása jelenti A köz t e r m e s z t é s b e n e g y r e n a g y o b b számban jelennek meg a nagy t ermés pot enciá lla l és jó a g ro technikai reakciókkal rendelke ző hazai és külföldi nemesítésű fajták és hibridek Jelenleg ha zánkban 162 darab államilag elis mert őszi búza fajta és hibrid, ezenfelül számos külföldi neme sítésű genotípus közül válaszhat a termelő Ez a nagyszámú port fólió sajnálatos módon megnehe zíti a gazdálkodó számára a meg felelő fajta vagy hibrid kiválasz tását, amely a gazdálkodás agro technikájába megfelelően beil leszthető. Az őszi búza vetéste rületének közel felét 10 15 fajta foglalja el A genetikai potenciál a fajta, illetve hibrid alkalmazko dó képessége, (toleranciája és re zisztenciája), mely nagymérték ben meghatározza a termesztés színvonalát Hazánk egész területe megfe l e l ő a z ő s z i b ú z a t e r m e s z t é s szempontjából, azonban a klíma változás következtében hazánk i d ő j á r á s a v á l t o z é k o n y, e s e t e n ként szélsőséges. Sajnálatos mó don egyre gyakrabban fordulnak e l ő s z á r a z , v a l a m i n t a s z á l y o s évek, és egyre ritkább az őszi bú za számára kedvező vagy átlagos évjáratok előfordulásának gyako risága. A változékony évjáratok egyre többször jelentenek ne hézséget, mivel az eltérő geneti k a i t u l a j d o n s á g g a l r e n d e l ke z ő őszi búza fajták eltérően reagál nak termésmennyiségben és mi nőségben ugyanazon agrotechni ka mellett a különböző évjára tokra Az évjáratokhoz és genotí pushoz igazodó agrotechnikával tudjuk a termésmennyiséget és minőséget stabilan tartani, ezért fontos olyan genotípusok alkal mazása, amelyek nemcsak nagy termésmennyiség és jó minőség elérésére képesek, hanem ezt képesek eltérő évjáratokban, il letve különböző minőségű talajo kon, eltérő agrotechnikai szint mellett stabilan tartani Ezeket a fajtákat a jó stressz tűrés pl : szárazságtűrés, kiváló télállóság, jobb betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képesség , valamint jó, illetve kiváló adaptációs képesség és ag rotechnikára adott jó reakció jel lemzi, melyekkel képesek alkal mazkodni a különböző talajtípu sok hátrányos tulajdonságaihoz, illetve az alkalmazott termeszté si színvonalhoz Az őszi búza jó adaptációs ké p e s s é g é n e k k ö s z ö n h e t ő e n h a zánk természeti adottságai (ég hajlat és talajviszonyok) megfe lelőek az őszi búza termesztésé re Nagyobb terméseredménye ket azonban biztonságosan csak jobb talajokon tud az őszi búza elérni A kísérleti és gyakorlati eredmények azt mutatják, hogy az ökológiai tényezők, az évjárat és talajadottságok kisebb ráfordí tású extenzív termesztéstechno lógia esetén jelentősen nagyobb h a t á s t g y a k o r o l n a k a t e r m é s nagyságára Intenzív termesztési színvonal mellett a környezeti hatások mérséklődnek, így az al kalmazott agrotechnikai ténye zők nagyobb hatással vannak az ő s z i b ú z a t e r m é s n a g y s á g á r a Összességében azonban minden t e r m e s z t é s t e c h n o l ó g i a i s z í n v o nal esetében a genotípus, azaz a fajta vagy hibrid öröklött tulaj donsága, az ökológiai és agro technikai tényezők együttes ha tása alakítja a termés nagyságát Az őszi búza az elővetemé nyeire nem kifejezetten érzé keny A hazai vetésszerkezet le egyszerűsödése miatt a szántó terület közel 60% át gabonafélék foglalják el az őszi búza opti mális vetésváltására sajnos nincs minden esetben lehetőség, va gyis arra, hogy a búza jó elővete ményei után kerüljön, mint pél dául hüvelyes növények, repce, len, mák vagy dohány Az őszi bú za gyakran kerül a kevésbé meg felelő előveteményei után, (pl: napraforgó vagy kukorica), me lyek viszonylag későn kerülnek le, kimerítik a talaj víz és táp anyagkészletét Sajnálatos mó don hazánkban a termőterület adta korlátok miatt az őszi búzát önmaga vagy más kalászos után is nagy területen termesztik, me lyek kifejezetten kedvezőtlenek a vetésváltás szempontjából. Az őszi búza számára közepes, illetve rossz elővetemények ne gatív hatását kisebb mértékben csökkenteni tudjuk a többi agro technikai beavatkozás optimali zálásával Az 1 ábrán megfigyel hető, hogy a tápanyag visszapót lás nélküli állományban a vizsgált őszi búza fajta, kukorica elővete mény esetében mindössze 1754 kg/ha terméseredményt ért el, ugyanakkor szója elővetemény e s e t é b e n 3 9 5 4 k g / h a t e r m é s eredményt adott csernozjom ta l a j o n A ke d v e z ő t l e n e l ő v e t e mény hatását csökkenteni tud tuk a tápanyagdózisok növelésé vel, melynek eredményeképpen az őszi búza terméseredményei jelentősen nőttek kukorica elő vetemény esetében, de a szója kedvező előveteményhatása kö vetkeztében kialakult nagyobb terméstöbbletet nem tudtuk el érni még plusz műtrágya ráfordí tással sem kukorica elővetemény esetében A búza talajelőkészítésnél fi gyelembe kell venni az őszi búza igényeit Az őszi búza a talaj fel ső 25 cm mélységű rétegében igényli a megfelelő lazultságot, m i v e l g y ö k é r z e t é n e k j e l e n t ő s mennyisége eddig a mélységig szövi át a talajt Az előkészítő műveletek (tarlóhántás és ápo lás) esetében fontos szempont, hogy a talaj a vízkészletéből mi
A minőségstabilit legf ontosabb té nyezői az őszi búz a termesztésben
nél kevesebbet veszítsen, mivel a klímaváltozás hatására egyre gyakoribbak a száraz vagy aszá lyos időszakok Az alapművelés módját a talaj kötöttsége, tömö rödöttsége, valamint az elővete mény maradványok mennyisége szerint érdemes megválasztani.
Forgatásos, szántásos művelést csak indokolt esetben igényel a b ú z a , k ö t ö t t / t ö m ö r ö d ö t t t a l a j , kalászos elővetemény, vagy sok szármaradványt visszahagyó elő vetemény esetében Az őszi búza a l a p m ű v e l é s é r e t á r c s á r a , v a g y kultivátorra alapozott alapműve lés alkalmas, melyet tömörödött talaj esetén kombinálhatunk ta lajlazítással Az őszi búza a mag ágy minőségére igényes, számára az aprómorzsás, tömör, homogén és kellően nyirkos magágy az ide ális. A magágykészítésre ajánlott kombinált magágykészítő mun kagépeket alkalmazni, sok szár maradvány, valamint rögös talaj esetén célszerű ásóboronát alkal mazni. Az őszi búza megfelelő táp anyagellátása az egyik sarkalatos pontja az őszi búza termesztés t e c h n o l ó g i á n a k , m i v e l a b ú z a tápanyagigényes növény és meg hálálja a harmonikus tápanyaellá
tást Az őszi búza fajlagosan 1 tonna szemterméshez és a hozzá t a r t o z ó s z a l m á h o z n i t r o g é n b ő l 20 30 kg, foszforból 10 15 kg és káliumból 18 25 kg körüli meny nyiséget igényel. Az optimális t á p a n y a g e l l á t á s k i s z á m í t á s á n á l f i g y e l e m b e ke l l v e n n i , h o g y mekkora termést akarunk elérni, mekkora a talaj tápanyagkészle te, és hogy milyen az adott fajta tápanyagigénye és reakciója Emellett számolni kell olyan egyéb tényezőkkel is, hogy mi lyen az előveteménynek a talaj tápanyagkészletére gyakorolt ha tása. A nitrogén több részletben történő megosztott kijuttatása indokolt, mely általában a gya korlatban úgy történik, hogy ősz szel vetés előtt a nitrogén 30% át adják ki, és tél végén a mara d é k 7 0 % o t A z i n t e n z í v t e r mesztés technológiánál indokolt a nitrogén többszöri megosztása, mely során a nitrogén 10 15% át szárbainduláskor vagy virágzás kor kell kijuttatni az őszi búza számára. A vetés az őszi búza termesz t é s é n e k s a r k a l a t o s p o n t j a . A z őszi búza igényes a magágyra, il letve az optimális vetésidő és tő szám alkalmazására. Az őszi búza vetésekor figyelembe kell venni a vetés megfelelő időzítését Ha zánkban az őszi búza vetésének időszaka október 5 25 között van. A búza vetése számára a leg kedvezőbb időszak Gál hete (ok tóber 12 18) A vetésidő megha tározza az őszi búza kezdeti fej lődését, a bokrosodás mértékét, mely fontos a megfelelő pro duktív kalászszám kialakulásá hoz illetve az áttelelést is Túl korai vetésidő hatására az á l l o m á n y t ú l f e j l ő d h e t , a m e l y m e g d ő l é s h e z v e z e t h e t , i l l e t v e betegségre hajlamosít, emellett a kártevők is nagyobb mértékben károsíthatnak. Megkésett vetés esetén gyengébb lehet az állo mány fejlettsége, ami heterogén állományt eredményez, és az őszi búza állomány kifagyásra hajla mosabbá válik. Az őszi búza veté folytatás a 7 oldalon 5
6
7 sét érdemes inkább október ele jén elvégezni, mivel a megkésett vetés esetén nagyobb a termés kiesés kockázata Az őszi búza csíraszám optimuma fajták ese tében 4 6 millió csíra/ha, míg az ő s z i b ú z a h i b r i d e k n é l 1 3 , 1 , 7 millió csíra/ha között található. Az optimális csiraszám függ a fajta illetve hibrid genotípusától, a bokrosodó képességétől, illetve a magágy minőségétől, a vetés idejétől és a talaj nedvesség tar talmától egyaránt Gyengébben bokrosodó fajtáknál, megkésett vetés esetén, gyengébb minősé gű magágy, aszályos, illetve kis nedvesség tartalmú talajok ese tén ajánlatosabb a nagyobb csira számmal történő vetés Az őszi búza jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik, mégis indokolt a gyomirtása, különösen i n t e n z í v t e r m e s z t é s e s t é n A gyomok vizet, tápanyagot, fényt vesznek el a búzától, ezáltal el nyomják vagy visszafogják az őszi búza állományok fejlődését, ezál t a l t e r m é s c s ö k ke n t ő h a t á s u k van, emellett nehezítik a betaka rítást, a tisztítást és tárolást is. Az őszi búzában tavaszi poszt emergens gyomirtás alkalmazása a leggyakoribb mód, de terjedő ben van az őszi posztemergens kezelés is Az őszi búzát döntően gombás betegségek támadják, melyek je lentős károkat, terméskiesést és jelentős minőség romlást tudnak okozni A gombák elleni fungici des védekezésre a csávázás mel lett általában két időpontban ke rül sor, 2 3 nóduszos állapotban, valamint főként a kalászfuzárió zis ellen kalászolás végén, virág zás elején főként szisztemikus (felszívódó) fungicidek alkalma zásával A hatékonyabb kalászvé delem érdekében érdemes a fun gicides kezelést megismételni 1 héttel később, főleg ha virágzás kor csapadékos az időjárás és in tenzívebb a termesztéstechnoló gia A búza állományokban főként tavasztól fordulnak elő nagyobb mennyiségben az őszi búza kár tevői, így ezek ellen csávázással, é s m e g j e l e n é s ü k e s e t é n á l l o mánykezeléssel kell védekezni Az őszi búza fajták és hibridek intenzívebb termesztéstechno lógia esetén megdőlhetnek A megdőlés komoly károkat okoz, mivel jelentős terméskieséssel és minőségromlással kell számol ni A megdőlés ellen hatékony módszer a szárszilárdítás, melyet szárrövidítő szerek használatával tudunk elérni. Az őszi búza termesztés utolsó agrotechnikai eleme a betakarí tás. Az őszi búza betakarításának az optimális időpontja a teljes é r é s f á z i s a , a m i k o r a s z e m e k nedvességtartalma 14 15% körül mozog Nagyobb területen törté nő termesztés esetén indokolt lehet 18% körüli nedvességtarta lomnál elkezdeni a betakarítást, annak érdekében, hogy a betaka rítás végére az állományok ne menjenek át a holtérés állapotá ba A holtérés során csökken a t e r m é s m e n n y i s é g é s m i n ő s é g egyaránt Jó minőségben, kis ter m é s v e s z t e s é g g e l c s a k s z á r s z i lárd, egészséges állati kártevők és betegségek által nem károsí tott gyommentes, megfelelő érettségi állapotban lévő búzát lehet betakarítani megfelelően beállított gabona kombájnnal. Dr Szabó Éva, adjunktus Dr R agán Péter, adjunktus Dr. Szabó András, adjunktus Debreceni Egyetem MÉK 1 ábra: Az elővetemény és tápanyag ellátás h atása az ősz i búz a termés eredményeire ( Debrecen, 201 8)
A foszfornak ősszel a tél beálltáig (gyökeresedés, téli energiaháztartás optimalizálása) nagy jelentő sége van Komoly terméstöbbletet lehet realizálni a megfelelő időben fejlődési fázisban kiadott fosz forral Talajaink akár komoly foszfortartalommal rendelkezhetnek, de a növények számára ennek azonban átlagosan csupán 5% a elérhető és felve hető. A kedvezőtlen környezeti hatások hideg talaj, a talaj kémhatása stb ezen még tovább ronthat nak. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az őszi alaptrágyázás során, illetve a tavaszi nitrogén fejtrágyázáshoz használt műtrágya típusa is döntő lehet. A túl sok nitrogén hatására a vetés túlfejlőd het az ősszel, akár szárba is indulhat, ez pedig a tél állóság szempontjából nagyon kockázatos. Ezért a nitrogénpótlást inkább tavasszal érdemes kiegé szíteni, míg ősszel a gyökérfej lődést serke ntő fosz fort, i lletve a stressztűrést növelő kál iumot kell ki j utta tn i. Foszfor felvételt gátló körülmények közt (hideg, szárazság, vagy csökkent gyökérműködés) extra fo s z fo r fo r r á s ké n t a l ka l m a z h a t u n k l o m b t r á g y á t , például a komplex tápanyag tartalmú Agroleaf® Power High P 12-52-5+mikroelemek összetételű prémium minőségű lombtrágyát. Általánosságban elmondható, hogy az A gro lea f® vízoldható lombtrágyák ha tó anya g tisztaság uknak köszönhetően tökéletesen ví zol dékonyak, m aga s
Á ttelelő növények tél előtti felkészítése A grolea f® Power lombtrágyá val
8
A lombtrágyázás bevett gyakorlat a repce és az őszi búza téli felkészítésében A lombtrágyázás fokozza a növények fejlődését, erősíti őket a negatív abioti kus tényezők ellen (pl aszály, hideg talaj), valamint ellensúlyozza az ásványi anyagok hiányát. Fol ya m atos használ atukkal ol ya n egészség i ál lapot ér he tő el , m elynél a terme sztett növények kevésbé l eszne k haj lam osak a meg beteg edésre, a kóroko zók, kártevők tá ma dá sá nak j obban el lená llna k, a m ár kia la kul t beteg ség, ill etve kártétel pedig gyor sa bban és a lacsonyabb költsége kkel orvosolha tó.
koncentrá cióban is alkalmazhatóak. A legtöbb nö vényvédőszerrel egy tartályban keverhetők Mivel a réz tartalmú szerek a mikroelem kelátokat károsít hatják, ezért réz tartalmú szerekkel nem ajánlott keverni. Az őszi szárazság különösen meg viseli az áttelelő növényeket. Szá raz talajban a kelés elhúzódó, az állomány gyenge. A hideg talajból a fejletlen gyökerek nehezen vagy egyáltalán nem tudják a fontos tápelemeket, főleg a nehezen mobilizálható fosz fort felvenni. Ilyenkor az M77 kelátcsomaggal kiegé szített A g rol e a f® Po we r lombtrá gyák a DPI effekt hatására rövid idő alatt erőteljesen stimulálni tud ják a növények fejlődését. A lombkezelések jelentősen növelik a növény anyagcsere folyamatait, és segítenek a relatív hiánytünetek megelőzésében vagy megszüntetésében. Így az állomány még a tél beállta előtt megerősödhet Javaslatunk áttelelő kultúrák kezelése Agroleaf® lombtrágyákkal Ősszel, a télállóság növelésére, a gyökérfejlődés serkentésére elsősorban a hideg talajon nehezen mobilizálható foszfor pótlásáról kell gondoskodni lombtrágyázással. Ilyenkor javasolt az Agroleaf® Power High P 12-52-5+TE magas foszfor tartalmú termék kijuttatása. A koncentrált és tiszta ható anyag formulának köszönhetően elegendő mind össze 4 5 kg/ha dózisban kijuttatni, 1 2 alkalommal. Két kezelés között 7 10 napnál több ne teljen el, így biztosítható a folyamatos táplálás. További információért kérjük keresse fel webla punkat www.agroleaf.hu, vagy hívja szaktanácsadónkat, Rácz Gábort, az ICL magyarországi kép viselőjét a +36 30 488 1479 mobilszámon!
<5,5 vagy 8,8<, • vízoldható összes sótarta lom: 0,15%<, • szódalugosság: 0,06<, • humusztartalom: <0,5%, •
9
való alkalmasságával és a telepí t é s k o c k á z a t á v a l k a p c s o l a t o s szakértői állásfoglalásokat, vala mint a környezetkímélő alaptrá g y á z á s m ó d j á r a , l e h e t ő s é g e i r e vonatkozó javaslatokat is kötele ző jelleggel tartalmaz Szőlő ese tében telepítési kockázatot je lentő talajtulajdonságok az aláb biak: • termőréteg vastagság: <100 cm, • talajvízszint mélysége: ho moktalajon <130 cm, vályogtala jon <150 cm, agyagtalajon pedig <180
amely f e l a d a t o k a t e r ü l e t t a l a j á n a k A szőlő ültetvények t elepítését m egel őző alaptrágyázás a t alajvizsgálatok tükr ében
fiziológiás mész
é k b e n
A szőlő a talaj iránt nem kifeje zetten igényes kertészeti kultú ra Hazai körülmények között a réti (hidromorf) és a szikes tala jok kivételével gyakorlatilag bár mely talajon (csernozjom talajok, barna erdőtalajok, laza, homokta lajok, sekély termőrétegű, ero dált talajok) megterem, azonban tudnunk kell, hogy a talajtulaj d o n s á g o k j e l e n t ő s m é r t befolyásolhatják a hozamokat és a termésminőséget, végső soron pedig a szőlőtermesztés sikerét. Ezért bír kiemelkedő szerep pel a termesztési céloknak meg felelő termőhely megválasztás, amiben az új ültetvények telepí tése esetén a talajvédelmi szak értő által körültekintő munkával e l k é s z í t e t t ü l t e t v é n y t e l e p í t é s t megalapozó talajvédelmi terv je lentős segítséget nyújt E doku m e n t u m e g y e b e k m e l l e t t a z adott terület szőlőtermesztésre cm, : % %<, pH( H2O): oltványszőlőnél: tartalom: 30 Magyar mész fok<. A t e r m ő h e l y k ö r ü l t e k i n t ő megválasztását, illetve a meliorá ciós munkálatok szakszerű kivi telezését követően törekednünk kell a felső 0,6 1,0 m es talajré teg esetlegesen kedvezőtlen tu lajdonságainak (pl káros sava n y ú s á g , a l a c s o n y s z e r v e s a n y a g tartalom, gyökerezést korlátozó tömör talajréteg, illetve kőpad jelenléte, stb ) kiküszöbölésére, valamint a kellő színvonalú, har monikus tápelemszolgáltató ké pességének kialakítására,
• l e i s z a p o l h a t ó r é s z
vagy 80
< 8
•
10 alaptrágyázása révén valósítha t ó k m e g E m ű v e l e t e g y ü t t e s alatt az ültetvénytelepítés előtt végzett, a talaj fizikai és kémiai á l l a p o t á n a k j a v í t á s á t , s z e r v e s anyag , P , K , Mg , esetenként Ca , illetve mikroelem tartalmá nak növelését célzó agrotechni kai műveletek összességét ért jük, amelynek végső célja a talaj alaptulajdonságainak kedvezőb bé tétele, valamint a szőlő szük ségleteinek és a termesztési cél k i t ű z é s e k ( h o z a m , m u s t m i n ő s é g ) t e l j e s ü l é s é n e k l e g i n k á b b megfelelő tápanyagellátás hosz szabb időre történő biztosítása. A 90/2008. (VII.18.) FVM ren delet részletesen szabályozza az ültetvénytelepítést megalapozó talajvédelmi terv készítésének tartalmi és szakmai követelmé nyeit Többek között előírja a t a l a j t á p a n y a g e l l á t o t t s á g á n a k megítéléséhez szükséges, a 0 30 cm és a 30 60 cm talajrétegekből származó átlagminták gyűjtésé nek módját és a minták akkredi t á l t l a b o r a t ó r i u m b a n t ö r t é n ő vizsgálata során meghatározandó paraméterek körét az alábbiak szerint: pH(K Cl), Arany féle kö töttségi szám (KA) ,összes víz oldható sótartalom (%), humusz tartalom (%), CaCO3 tartalom (%), AL oldható P2O 5, K 2O és Na tartalom (mg/kg), KCl old ható Mg és SO 42 tartalom (mg/ kg), NO 3+NO 2 tartalom (mg/ kg ), KCl+EDTA oldha t ó Cu, Mn és Zn tartalom (mg/kg) A laborvizsgálati eredmények felhasználásával egyszerűen szá míthatók a szőlő tápanyagfelvé tele szempontjából meghatározó jelentőséggel bíró 0 60 cm mély ségű talajréteg átlagos könnyen oldható tápelem tartalmai Ezek, valamint az adott talajt is magá ba foglaló termőhelyi kategória ismeretében speciális táblázatok segítségével meghatározhatók a t a l a j e l l á t o t t s á g i k a t e g ó r i á i a z egyes tápelemekre (főként P és K) vonatkozóan bizonyos befo lyásoló tényezők függvényében A P ellátottság megítélése a CaCO3 tartalom, a K é, illetve a Mg é pedig az Arany féle kötött ség figyelembevételével törté nik Az alaptrágyázás révén el érendő tápanyag feltöltöttség az I , a II és a VI termőhelyi kate g óriá ba n h a g y om á ny os a n a jó, míg a IV ben a közepes ellátott sági szintnek felel meg (1 és 2 táblázatok) Megjegyezzük azon ban, hogy az újabb trágyázási szaktanácsadási rendszerek en nél mérsékeltebb feltöltöttségi szint elérését irányozhatják elő, ám ezek részletes ismertetése meghaladja e közlemény kerete it. Különös jelentőséggel bír a kö rültekintő alaptrágyázás a K, il letve a P esetében, amely tápele mek vertikális elmozdulása a ta lajok túlnyomó többségében je l e n t ő s m é r t é k b e n k o r l á t o z o t t Fontos alapelv legyen a harmoni kus tápanyag szolgáltató képes ség kialakítására való törekvés A szakértő a kijuttatandó trá g y a m e n n y i s é g e ke t a f e l t ö l t é s mértékén túlmenően a trágyá zást követően fellépő hatóanyag veszteségek (pl, lekötődés, ki lúgzódás, fixáció, denitrifikáció,
e r ó z i ó s v e s z t e s é g e k , s t b ) , a z egyes tápelemek felvehetőségét befolyásoló talajtani összefüggé 1 táblázat: Az alaptrágyáz ás során elérendő könnyen oldható P2O5 tarta lom különböző CaCO3 tartalmú és kötöttségű talajok esetén 2 táblázat: Az alaptrágyázás során elérendő könnyen oldható K2O tartalom kü lönböz ő kötöttség ű talajok esetén
11
sek, valamint a tápelemek tőkék általi felvétele során megnyilvá nuló antagonizmusok, illetve szi nergizmusok figyelembevételé vel állapítja meg Megjegyezzük, hogy a „klasszikus” módon, egy hatóanyagot tartalmazó műtrá gyák (pl szuperfoszfát, kálisó, stb ) nagy adagjaival történő fel töltés a termésnövelő anyagok piacán fennálló sajnálatos hely zet miatt gyakorlatilag nem meg valósítható, egyben költséges és s z a k m a i s z e m p o n t b ó l t ú l h a l a dott is. Ez utóbbit példázza az a tény, hogy a nagyadagú P trágyá zás következtében a talajoldat túlzott foszfát koncentrációja az ú j t e l e p í t é s ű ü l t e t v é n y e k b e n mikroelem (pl. Zn, Fe) ellátási problémákat, a nagy K adagok pedig Mg hiányt indukálhatnak Az ilyen módon végrehajtott alaptrágyázás által kiváltott kör nyezeti terhelés pedig akár nem kívánatos szintet is elérhet, en nek révén már nem felel meg a korszerű elvárásoknak Az alaptrágyázás céljára külön böző szerves (pl istállótrágyák, zöldtrágyák, komposzt készítmé nyek) és korszerű, összetett ás ványi trágyák (műtrágyák), vala mint kőzetőrlemények (pl algi nit, foszforit, zeolit, riolittufa, stb ) használhatók fel a számí tott mennyiségben az adott ter mőhely talajtani adottságainak függvényében A kísérleti megfi gyelések, illetve a gyakorlati ta pasztalatok szerint a kijuttatott N h a s z n o s u l á s a 5 0 6 0 % r a , a P2O5 é 20% ra, a K2O é pedig 40 70% ra tehető, ami az újabb fejlesztésű trágyázószerek, illet ve módszerek alkalmazásával ér demben növelhető A z 1 1 , 5 % h u m u s z t a r t a l m ú homoktalajokon, illetve az 1 2% humusztartalommal rendelkező vályog és agyagtalajokon terve zett szőlőtelepítés esetén a szer ves trágyázás elengedhetetlen, amelynek során felhasznált trá gyák hatóanyagtartalmát labora tóriumban kell megállapítani A s z e r v e s t r á g y á z á s e r e d m é nyeként javul a talajok víz , hő és l ev eg ő g a zd á l k o d á s a , ked v e zőbbé válik a talajok fizikai álla pota, szerkezetessége, fokozódik a mikrobiológiai aktivitása és ter mészetesen növekszik a talajok k ö n n y e n f e l v e h e t ő t á p a n y a g (makro és mikroelemek) tartal ma. Amennyiben az adott terüle ten releváns, az alaptrágyázás so rán ügyeljünk a nitrát rendelet vonatkozó előírásainak teljesülé sére is, ami egyrészt évi 170 kg/ ha mennyiségben korlátozza a mezőgazdasági területekre szer v e s t r á g y á k k a l k i j u t t a t h a t ó N m e n n y i s é g é t , m á s r é s z t p e d i g tiltja a 17% nál meredekebb te rületeken a szervestrágyák hasz nálatát A z a l a p t r á g y á z á s i s z a k v é l e ményben korszerű tápanyaggaz dálkodási elvek alapján előírt trá gya adagok kijuttatásának időbe ni megosztásával törekednünk kell az egyszerre kijuttatott ha tóanyagok korlátozására. A kollo idszegény talajokon (pl. homok) maximum 700 kg/ha,egyéb tala jokon pedig 1400 kg/ha összes hatóanyag kerülhet egyidejű al kalmazásra, ezért célszerű a tele pítést megelőzően 2 3 éven ke r e s z t ü l z ö l d t r á g y a n ö v é n y e ke t termeszteni A P és K műtrágyák egy része a vetést megelőzően kerüljön ki juttatásra, másik része pedig a zöldtrágya biomasszával egyide jűen, 20 30 cm mélységben dol gozható a talajba A talajjavító a n y a g o k a t a z a l a p t r á g y á k k a l együtt, keverő szántással vagy tárcsázással dolgozzuk be a talaj felső rétegébe A forgatást az őszi csapadékos időszak beállta előtt, szeptember végéig célszerű el végezni Amennyiben az alaptrá g y á z á s n e m z ö l d t r á g y á z á s s a l együtt történik, a fennmaradó trágyamennyiséget a telepítést követően, a termőre fordulásig célszerű az ültetvény talajába juttatni, ez a kijuttatási mód azonban kevésbé hatékony, mint a telepítést megelőző alaptrágyá zás KCl műtrágyák használata esetén az alaptrágyázást a telepí tést megelőző évben végezzük el, így lehetőség van a gyökérze tet károsító klorid ionok téli csa padék általi kilúgzására Röviddel a telepítés előtt csak k á l i u m s z u l f á t ( K 2S O 4) h a t ó anyagot tartalmazó trágyák alkal mazhatók Laza talajon a K mű t r á g y a 7 0 % á t t e l e p í t é s e l ő t t , 30% át pedig a termőre fordulá sig juttassuk ki Amennyiben a homoktalajok Mg tartalma 60 mg/kg nál ki sebb, az alaptrágyázás során a Mg szolgáltató képesség javítá sára is gondot kell fordítanunk Savanyú talajokon pedig 400 mg/ kg ot meghaladó Mg tartalom, illetve y1>8 hidrolitosaciditás esetén a meszezés előírása az ül t e t v é n y t e l e p í t é s t m e g a l a p o z ó talajvédelmi tervben kötelező.
A meszezés gyakorlati megva lósítása során kerülnünk kell az egyidejű foszfát trágyázást, mivel a talajoldat megnövekedett Ca 2+ ion aktivitása oldhatatlan fosz f o r v e g y ü l e t e k ( p l t r i k a l c i u m f o s z f á t , o k t o k a l c i u m f o s z f á t , apatitok) képződését eredmé nyezi A szakszerűen megvalósított alaptrágyázással és a termőültet vények okszerű fenntartható trá gyázási gyakorlatának megvalósí tásával mérsékeltebb környezeti terhelés mellett teremthető meg a korszerű, minőségorientált és gazdaságos szőlőtermesztés táp anyaggazdálkodási háttere Dr Zsigrai György MATE K arcagi Kutatóintézet Dr Kovács Tibor Tokaji Kutatóintézet Nonprofit Kft Tokaj Hegyalja Egyetem
12 A m e g f e l e l ő m i n ő s é g ű é s mennyiségű kertészeti termékek előállítása hatékony termesztés technológia mellett biztosítható. Az ökológiai tényezőknek meg felelő fajta kiválasztása, az opti mális időpontban és mennyiség b e n k i j u t t a t o t t i n p u t a n y a g o k (tápanyag, növényvédőszer, víz, stb.) biztosíthatják a termelés hatékonyságát A növények igé nyeihez igazított kezelések a ha t é k o n y s á g t o v á b b i n ö v e l é s é t vonhatja maga után. Ehhez sok esetben az ültetvényről, illetve annak környezetéről újabb típu sú információk beszerzésére van szükség. Napjainkban az infor mációs technológia (IT) vívmá nyai és eszközrendszere biztosít ja a többletinformáció beszerzé sét. A növénytermesztés és az ál lattenyésztés területén is egyre inkább begyűrűznek a precíziós IT technológiák. Ez többek kö zött azzal magyarázható, az infor matikai rendszerek gyors fejlő désével egyre tágul azon eszkö zök és szolgáltatások köre, ame lyek eddig sebességük és/vagy áruk miatt nem voltak elérhetők. A precíziós technológiák nyúj totta előnyökről már több éves nemzetközi és hazai tapasztalat áll rendelkezésre. A GPS rend szerek által biztosított automata navigálás mellett, a domborzati információk begyűjtését is lehe tővé teszi. A térinformatikai esz közök és szoftverek az egyes ke zelési egységek lehatárolásával járulnak hozzá a helyspecifikus i n p u t a n y a g k i j u t t a t á s h a t é k o nyabbá tételéhez A távérzékelé si szenzorok pedig olyan adato kat biztosíthatnak a gazdák szá mára, mellyel akár az emberi szem által látható tartományon kívüli zónákban gyűjthetünk in formációt a talajról vagy a nö vényről Az erő , vagy munkagépekre f e l s z e r e l h e t ő k a m e r á k , a l é g i v a g y ű r t á v é r z é ke l ő s z e n z o r o k biztosíthatják a növények egész ségügyi állapotában, tápanyag , illetve vízellátottságában bekö vetkező változások tér és időbe li nyomon követését, monitoro zását. Egy modern termesztési rendszerben e három technoló giai megoldás egyes elemei vagy akár kombinációja biztosíthatja a hatékonyság további növelését. Kertészeti területen ma még r e l a t í v e ke v é s h a z a i p r e c í z i ó s példát ismerünk, ugyanakkor a melegházi termesztésben a haté k o n y s á g o t n ö v e l ő r e n d s z e r e k egyre inkább terjedőben vannak. Mindazonáltal az egyes precíziós technológiai elemek már megje lentek a szabadföldi kultúrákban is (pl. Pellenc hozamtérképező szőlőkombájn, GOtrack távirá nyítási rendszerek és sorérzékelő b e g y ű r ű z é s e a g y ü m ö l c s ke r t é szetbe, stb.). A modern techno lógiák nyújtotta lehetőségek a munkaerő hatékonyságot is fo kozhatják, melyre egyre nagyobb szükség lehet. Statisztikai ada tok is alátámasztják, hogy a mun kaerő, illetve annak hiánya egyre kritikusabb pontja lesz a mező gazdaságnak. Jelenleg az összes foglalkoztatott 5% át sem éri el a mezőgazdaságban dolgozók ará nya További probléma, hogy a szakiskolákban csak kis arányú a mezőgazdasági szakhoz kötődő tanulók száma, a végzett tanu lóknak pedig csak bizonyos há nyada helyezkedik el mezőgaz dasági területen A különböző okokra visszavezethető pályaori entációs problémák eredménye, hogy évről évre „öregszik” a ha zai mezőgazdaság; a jelenleg dol gozók közel harmada 65 év fölöt ti korcsoportba sorolható Ilyen statisztikai tények mel lett nem kérdés, hogy a jövő gaz dálkodói jelentős kihívással áll nak szembe, amely már manap ság is érezteti hatását, kivált ké pen a munkaerő fronton. Mivel a ke r t é s z e t k é z i m u n k a i g é n y e sebb ágazat, mint a szántóföldi növénytermesztés, így a precízi ós eszközök által nyújtotta lehe tőségek a kertészetben hatéko nyan segíthetik a gazdákat. A munkaerő problémák érzékelé se, valamint a termelésben a ha tékonyság növelésének igénye a világ számos országában priori tást élvez, így a megoldási lehe tőségeken is dolgoznak. Számos kísérleti termék és kereskedelmi forgalomban már kapható esz közt fejlesztettek ki, mellyel a termesztés több pontján beavat kozhatunk a talajelőkészítéstől a betakarításig. Egyes kézi műsze rek a levelek klorofilltartalmát mérik (pl. SPAD 502 Plus, Dua lex ® 4, Chlorophyll Meter CCM 2 0 0 , C h l o r o p h y l l F l u o r o m e t e r OS 30p, GreenSeeker), mások a növények fotoszintetikus aktivi t á s á t ( p l A c c u PA R L P 8 0 ) , amely adatok a tápanyag vissza pótlásban nyújthatnak segítsé get. Egyre inkább nagyobb hang súly kap az optimális vízutánpót lás kérdése. Termális távérzéke lési szenzorokkal az öntözés idő pontja, az öntözési fordulók, a ki juttatandó vízadagok optimali zálhatók, mivel hőkamerás felvé telek alapján a növények páro logtatási dinamikája mérhető.
A vegyszeres növényvédelem, illetve a gyomirtás is optimalizál ható speciális szenzorokkal A szenzorok felismerik a gyomo kat, azok méretét, valamint tér beli elhelyezését, majd ennek megfelelően juttatja ki a gyomir tószert, csak oda és csak akkora mennyiséget juttatva ki, ameny nyit és ahová szükséges. Egyes szenzorok képesek automatiku san felismerni az egy és kétszi kű gyomnövényeket, majd en nek megfelelően két különböző h a t á s m e c h a n i z m u s ú g y o m i r t ó szer kijuttatása történik a detek tor adatai alapján Pr ecíziós e szköz ök t érhódítása a kertészetekben
A m u n k a e r ő h i á n y e g y r e i n kább életre hívja az önműködő, a u t o n ó m g é p e k m e g j e l e n é s é t Az elmúlt években Ausztráliában jelentős fejlesztések valósultak meg a kertészeti innovációk te rületén 2016 ban kertészeti ro botikai központot hoztak létre, majd az Ausztrál Kertészeti In novációs Vállalat (Horticulture Innovation Australia Hort In novation) a Sydney Egyetem, Robotika és Intelligens Rendsze rek Kertészeti Innovációs Köz pontjával (Horticulture Innova tion Centre for Robotics and In telligent Systems HICRIS) kö zös együttműködésben kísérleti fejlesztéséket hajtottak végre A fejlesztések érintik a roboti zált gyomszabályozás, az auto nóm metszés, valamint a roboti zált gyümölcsbetakarítás terüle tét is A szüreti időszakban fellé pő munkaerő hiány az egyik leg
13
kritikusabb a zöldség gyümölcs ágazatban, így ebbe az irányba más intézmények/cégek is fej lesztenek/fejlesztettek (pl ubor kaszedő robot, paprikaszedő ro bot Wageningeni Egyetem, ki vi és almaszedő robot Robotics Plus Ltd , automata szőlőkom bájn Wall YE, földieper betaka rító robotkombájn Agrobot So l u c i o n e s Ro b ó t i c a s A g r í c o l a s S L , stb ) Az eddigiekben már megvaló sult, illetve fejlesztés alatt álló eszközök és szenzorok a precízi ós gazdálkodási igényeket figye lembe véve biztosítják a terme lés hatékonyságát, csökkentik a t e r m e l é s h e z s z ü k s é g e s i n p u t a n y a g o k a t , f o k o z z á k a t e r m é s mennyiségét, javítják a termés minőségét A precíziós eszközök bevezetése végső soron a zöld ség gyümölcs ágazat versenyké pességének fokozását is eredmé nyezheti
Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan lehet mégis meghatároz
Dr Riczu Péter Digital AG Project Manager KITE Zrt1 ábra: Kertészeti rob otok m űködés közb en A körte hosszútávú tárolásának több alapvető feltétele van és jellemzően csak a késői érésű faj ták alkalmasak rá A következők ben a legfontosabb szemponto kat mutatnánk be, mely a sikeres tárolás alapját képezik 1 Opt imális bet akarít ási ér ett ség A körténél, ahogy általánosság ban véve az almatermésűeknél elmondható, hogy a jó tárolható ság elsődleges feltétele a megfe lelő érettségi állapot elérése, il letve a gyümölcs mielőbbi beta karítása ebben a fázisban Emel lett piaci szempontból fontos még az ideális méret elérése is, de azt szem előtt kell tartani, hogy a körténk tartalék tápanya gokban, elsősorban keményítő ben gazdag maradjon és a húske ménysége is lehetővé tegye a szállítást, tárolást és manipulá lást. Ezen ideális érettségi álla potot tárolási érettségnek nevez zük, mely különbözik a fogyasz tási érettségtől, hiszen azt a kitá rolást követően, a fogyasztóhoz érve kell elérnie a gyümölcsnek. A körte utóérésre képes gyü mölcs, tehát korai, nem teljesen érett állapotban eltávolítva a fá ról, megfelelő körülmények kö zött képes elérni a fogyasztási érettséget Érdemes tudni, hogy a körték, mint ahogy a legtöbb zöldség és gyümölcs, a betakarítást követő en is lélegeznek, így a bennük végbemenő biokémiai és egyéb lebontó folyamatok képesek to vább zajlani a szüret után is Ezek a biokémiai folyamatok vezetnek az elsődleges tartalék t á p a n y a g o k l e b o n t á s á h o z , m e lyek később az öregedés során t o v á b b c s ö k ke n t i k a z é r t é ke s b e l t a r t a l m i j e l l e m z ő i t a g y ü mölcsnek (pl. cukrok, vitaminok, savak mennyiségét), illetve hoz zájárulnak a hússzövet puhulásá hoz A tárolás során elsődleges feladatunk ezen folyamatok las sítása.
n i a z o p t i m á l i s b e t a k a r í t á s i érettséget Az érzékszervi para méterek jellemzően nem alkal m a s a k a b e t a k a r í t á s i é r e t t s é g pontos megállapítására. A kör tékre a klimaktérikus légzéstí pus jellemző, melynek lényege, hogy a teljes érettség közeledté vel a légzésintenzitás nagymér tékben felgyorsul. Ezt a klimak térium szakaszának nevezzük és ebben a periódusban a fent emlí tett biokémiai és lebontó folya matok is felgyorsulnak Ha a kli maktérium szakasza a fán követ kezik be (késői szüret), akkor a fogyasztási érettséget már a sze dés előtt el fogjuk érni, tehát tá rolásra alkalmatlan lesz a gyü mölcsünk
A klimaktérium mérése össze tett laboratóriumi méréstechni kai felszereltséget igényel, ilye nek a légzésintenzitás valamint az etiléntermelés mérése. Ezen mérések pontosabbá tehetik a betakarítási érettség meghatáro zását, ám a gyakorlatban nehe zen kivitelezhetők és igen idő igényesek Közvetett mérési módszerek kel egyszerűbben tudjuk segíte ni döntési folyamatainkat a beta karítás időpontjára vonatkozóan Ezen közvetett mérési módsze rek például az alapszín, a húske ménység vagy a keményítőtarta lom vizsgálata. Az egyes körtefaj tákhoz a piacon beszerezhető alapszín skála, melynek segítsé gével könnyen megállapítható az optimális érettség időpontja Fontos kihangsúlyozni, hogy ezek az alapszín skálák nem min den fajta esetében használható a k , ú n . f a j t a s p e c i f i ku s a n ke l l meghatározni a színskálák határ értékeit. Egyes fajtáknál az alap szín nehezen vizsgálható, mert a fedőszín elfedi Ilyen például a Bosc Kobak fajta melynél a bron zos/rozsdás fedőszín miatt nem látható a zöldből sárgába forduló alapszín változás Az érettséget mutató fizikai tényezők közül a legáltalánosabban használt a hús keménység mérése kézi penetro méterrel A húskeménység az A körte hűtve tárolása és a tárolást követő utóé rlelé s é s kon dicionálás
14 érés során csökken A betakarí táskori optimális keménységi ér ték a fajtától, évjárattól, környe zeti hatásoktól és a termesztési helytől függően változik Néhány javasolt betakarítási húskeménység érték: Abate Fe tel és Conference esetén: 11 13 kg/cm², Bosc Kobak esetén 14 kg/cm² feletti, míg Vilmos ese tén 15 kg/cm² feletti A körte húskeménység méréséhez hasz n á l j u n k k é z i p e n e t r o m é t e r t (FT327) 6 mm átmérőjű nyomó fejjel A körte két átellenes olda lán a héj eltávolítását követően a nyomófejet 1 cm mélyen (a ro vátkáig) a húsba nyomjuk Fi gyeljünk, hogy a 6 mm es nyo mófej használata esetén a kg os skáláról leolvasott értéket 2 vel szorozni kell. Jellemző mérési módszer még a keményítőtartalom meghatáro zása. Ehhez Kálium Jodidos Jód oldatot kell használni (Lugol ol dat) A körtéket keresztben fél be vágva az oldatba mártva né hány másodpercet követően a metszéslapon láthatóvá válik a körte keményítőtartalma Minél magasabb a keményítőtartalom, annál sötétebb a megfestett te rület A magas keményítőtarta lom segít a hosszabb idejű táro lásban, hiszen tartalék tápanyag ként funkcionál To v á b b i é r e t t s é g j e l z ő t u l a j donság a vízben oldható száraz a n y a g t a r t a l o m ( r e f r a k c i ó ) . A méréséhez szükségünk lesz egy kézi vagy egy digitális refrakto méterre. A gyümölcsből nyert néhány csepp minta elégséges, hogy az értéket meghatározzuk. Betároláskori javasolt értékek: Abate Fetel és Bosc Kobak ese tén minimum 14 °Brix, Confe r e n c e e s e t é n m i n i m u m 1 1 , 5 °Brix, míg Vilmos esetén mini mum 11 °Brix A körték esetében talán a leg könnyebben elvégezhető érett ségjelző vizsgálat, a fekete ma gok arányának vizsgálata A gyü mölcsök keresztben történő ket tévágását követően megszámol juk a fekete, illetve a még világos magokat és azok arányából kö vetkeztethetünk a körte érettsé gi stádiumára A hosszabb idejű hűtve tárolásra szánt gyümöl csökben, a fekete magok aránya nem haladhatja meg a 20 40% ot 2. Kiv áló gy ümölcs minőség Az egyik legfontosabb alapfel tétel, hogy a betárolásra szánt gyümölcs jó minőségű, sérülé sektől, romlási tünetektől és kár tevőktől mentes legyen. A gyü mölcs érzékenysége miatt jelen leg még a kézi szedés az uralko dó. Kritikus pont a betakarítás során az esetleges szárszúrás, va lamint egyéb eredetű elváltozás, m i n t p é l d á u l a n a p é g é s , a mechanikai sérülés és ütődés A sérült és felületén nedves nyersanyag könnyen romlásnak indul A penicilliumos gyümölcs rothadás (Penicillium expansum sp ) tipikusan ilyen mechanikai sérüléseken kialakuló, nagy táro lási veszteséget előidéző gombás betegség A rothadó foltok a gyü m ö l c s h ú s á b a i s b e h ú z ó d n a k , m a j d a f e l ü l e t e n k é ke s s z ü r ke gombaképletek fejlődnek ki. A betakarítást csak tiszta és ala csony oldalfal magasságú tartály ládába (50 60 cm) végezzük. A szállítás során igyekezzünk a le h e t ő l e g n a g y o b b m é r t é k b e n mérsékelni az útegyenetlensé gekből fakadó rázkódást, mely a héj kopásához, illetve szárszúrás hoz vezethet 3. Tá rolástechnológia A jó minőségű és megfelelő időben szüretelt gyümölcs betá rolása még csak az első lépése a teljes folyamatnak, viszont nem garantálja a tárolási folyamat si kerességét A tárolás első hónap ja döntő fontosságú a kitárolási minőségre nézve A betárolt kör ténél a hűtőházak jellemzően a gyors lehűtést szokták alkalmaz ni, szemben a lépcsőzetes hűtés sel. A lépcsőzetes hűtésnél meg van a kockázata, hogy a körte be ke r ü l a k l i m a k t é r i ku s l é g z é s i csúcs időszakába, ahol tartalék t á p a n y a g a i n a k m e n n y i s é g e é s
h ú s ke m é n y s é g e i n t e n z í v e n csökkenni fog. A hosszútávú tá rolás érdekében érdemes tehát a gyors hűtést alkalmazni annak érdekében, hogy a kedvezőtlen biokémiai folyamatokat jelentő sen mérsékeljük. Körte esetén más gyümölcsök kel (pl alma) való együtt tárolás szigorúan tilos a különböző hő mérsékleti igényeik valamint az etilén termelődés miatt. A gyü mölcs megfelelő hőmérsékleté nek elérését követően (Bosc Ko bak 0,5 és 0 °C között, Confe rence 1,0 és 0,5 °C között, Vil mos 1,0 és 0 °C között, míg az Abate Fetel esetén 0,5 és 2,0 °C között) a következő fontos té nyező a tárolóhelyiség légössze tételének a beállítása Míg egy szabályozott légterű hűtőkamrában ezzel nem szük séges foglalkozni, hiszen azt au tomatika szabályozza, addig egy normál hűtőtárolóban, az első na pokban gyakori (5 6 óránkénti) szellőztetést kell alkalmaznunk, hogy a levegőben lévő érést gyor sító etilén jelenlétét csökkente ni tudjuk Az etilén az öregedé sért felelős növényi hormon, ser kenti a légzést, hatására a termés veszít a húskeménységéből, sav tartalmából, változik az alapszí ne, befolyásolja a héjbarnulást is A szellőztetéseket a későbbiek során elegendő hetente majd ha vonta elvégezni Amennyiben ez a szellőztetés elmarad egyéb ká ros folyamatok is elindulnak a te remben a szén dioxid szint növe kedése miatt A gyümölcs légzé se során ugyanis szén dioxidot termel, melynek nagyarányú je lenléte a levegőben (körték ese tén 1,5% felett!) a körte szén dioxid mérgezésével jár, melynek következtében a gyümölcshéjon, illetve magházban barnás foltok alakulnak ki. Erre érzékeny faj ták jellemzően a korai érésűek (például: Clapp kedveltje, Kor nélia) A szén dioxidról köztu dott, hogy a vízben jól disszociál, legyen az a gyümölcs létartalma, vagy a gyümölcs felületén kelet kező pára, esetleg a terem pado zatára öntött víz Ez a savas pH val rendelkező oldat okozza a fenti tünetek túlnyomó részét a gyümölcs belsejébe vándorolva, vagy annak felületére jutva Sza bályozott légterű tárolás esetén törekedjünk arra, hogy a CO 2 szint mindig az O2 szint alatt le gyen és ne haladja meg az 1 1,5% ot még a lehűtési szakasz ban sem. 4 Utó érlelés / Kondicio ná lá s Ezen szabályok betartása mel lett a hosszútávú tárolás várható an eredményesen fog lezárulni. A kitároláshoz közeledve a körté nél érdemes egy kondicionálási folyamatot elvégezni annak ér dekében, hogy a fogyasztói érett séget megközelítsük és így a pia ci értéket növelni tudjuk A fo lyamat során etilén (banánérle lő) gázt juttatunk a tárolóba (kb 1 0 0 p p m k o n c e n t r á c i ó b a n ) , amely megindítja a körte utóéré sét, ezzel édesebbé, lédúsabbá és ízletesebbé téve azt, de ezzel a puhulás is megindul Az érlelés s e b e s s é g é t a h ő m é r s é k l e t t e l tudjuk szabályozni. A gyors érle lés 1 2 napot vesz igénybe és jel lemzően 18 20 °C on végezzük, míg a lassú 5 7 nap alatt zajlik le és 10 °C körüli hőmérséklet ele gendő. A kondicionálási folyamat e g y i k l e g l é n y e g e s e b b e l e m e , hogy a kezelést követően minél hamarabb vissza kell hűteni 0 °C ra a már beérett körtét, hogy a folyamat ne forduljon át az öre gedés és a minőségromlás irányá b a A p á r a t a r t a l o m u g y a n c s a k fontos tényező, érdemes a kon dicionálás alatt is fenntartani a 90 95% RH értéket Ezen elvek mentén, ha a fent említett hibákat elkerüljük és a tárolás alapvető szabályait be tartjuk, jóminőségű hazai körté vel tudjuk ellátni fogyasztóinkat
Sasvár Zoltán, PhD hallgató Göb Mónika, PhD hallgató Dr Zsom Tamás, egyetemi docens Dr Hitka Géza, egyetemi docens Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem
18 oldalon
4 A silókukor ica siló zása (a behordás és a ta po sás kritikus szempont jai) A t ö m ö r í t é s m i n d e n n e k a z alapja Tudunk jól tömöríteni? Mitől függ a gyakorlatban a tö mörség? A 4 táblázatban látható a d a t o k a t m á r r é g e n i s m e r j ü k (Ruppel, 1992) A táblázat és a legújabb adatok a l a p j á n a n e m z e t k ö z i s i l ó z á s i szaktanácsadók a 240 kg sza./m³ térfogatsúlyt ajánlják elérendő célnak. Ekkor a veszteség mérté ke 15,9%, tehát 100 vagon kuko ricaszilázsból 15,9 tonna kukori caszilázst veszítünk el (4,8 tonna szárazanyagot) Ez nem romlási vagy kitárolási veszteség, hanem az ún nem látható veszteség (el illanó CO2, vízpára stb ) mérté ke De a silózási és kitárolási veszteség együtt elérheti akár a 30% ot is, ami jelentős anyagi kár! Ezért érdemes már silózás kor, az ajánlott tömörség elérésé vel minimalizálni a bontatlan si lótérben bekövetkező vesztesé geket De hogyan? Különösen azért problémás a feladat, mert a járvaszecskázó kapacitása (1000 1500 tonna/ 10 üzemóra géptí pustól függően) jóval nagyobb, mint általában a szállítási és ta posási kapacitás Ezért e három tényező egymáshoz illesztése el sődleges jelentőséggel bír a ku koricaszilázs tömörsége és a la zább kazalban bekövetkező szá razanyag (és anyagi) veszteség szempontjából Az sem utolsó szempont, hogy rosszabb évjára tok esetében a behordott zuza lékból mennyit tudunk tényle gesen megetetni a tehenekkel
A Wisconsini Egyetem Exten sion Forage Team honlapján (ma gyar nyelven is!) elérhető egy számítás, ami segítséget nyújt abban, hogy a különböző fizikai paraméterek, mint a silófal ma gassága, a szecska behordási se bessége, a szárazanyag tartalom, a tömörítési rétegvastagság, a traktorok száma és összsúlya, a taposás időtartama hogyan hat a várható tömörség értékére ha gyományos silózási technológiát alkalmazva (hagymarétegekben taposva, csak traktorokat alkal mazva tömörítőhenger nélkül)
15
A k iváló
szempontjai – II. rész folytatás
A z a l á b b i e l e m z é s b e n e z e n Wisconsini táblázatot használva számoltam ki néhány variációt, melyek hasznosak (talán még meglepőek is) lehetnek a hazai gyakorló szakemberek számára. Az 5. táblázatban a tömörítési rétegvastagság hatása látható a kukoricaszilázs várható tömörsé gére 2 db, egyenként 8 tonnás tömörítőtraktor használatakor 50 t o n n a / ó r a b e h o r d á s i s e b e s s é g mellett (50 vagon/10 üzemóra), 140% os taposási időtartam ese tében (behordás + 40% = pl 10 óra + 4 óra) Az 50 vagon/nap ér ték átlagosnak tekinthető ha zánkban Ezért többször is ezt v e t t e m a l a p u l L á t h a t ó , h o g y még 15 cm es rétegvastagsággal sem érhető el a 240 kg/m³ érték ilyen behordási sebesség és 2 db, 8 tonnás traktor használatával! A rétegvastagság növelésével azonban további drámai romlás következik be a tömörségben: 40 cm es rétegvastagsággal dolgoz va 1 m³ térfogatban már 166 kg szilázzsal lesz kevesebb, mintha 15 cm vékony rétegekkel dolgoz tunk volna. Tanulságos adatok! Az ilyen vékony rétegeket köny nyen forduló, homlokrakodó ka nállal szerelt rakodógépekkel le het legkönnyebben feltolni A 6 táblázatban az a verzió lát ható, hogy hogyan tudtam elérni (íróasztal mellett) az ideális tö mörséget a behordási sebesség csökkentésével (a 15 cm es ré tegvastaság mellett 2 db, egyen ként 8 tonnás tömörítőtraktor használatakor) Az 50 tonna/óra sebességet vissza kellett fogni 30 tonna/óra sebességre. Tehát ha ilyen körülmények között nem tudjuk növelni a taposó trakto rok súlyát, akkor a járvaszecská zót le kell időnként állítani. Eb ben az esetben viszont sokkal jobb megoldás lenne, ha a tömö rítő traktorok súlyát növelnénk meg, mint hogy álljon a szecská zó (tekintettel a bérvállalkozóval esetlegesen kötött szerződésre vagy az időjárási körülmények re)! Ahhoz azonban, hogy ezt előre lássuk, és ne a táblán szem besüljünk a tényekkel, előzete sen számolnunk kellene A 7 táblázatban azt mutatjuk be, hogy a behordási sebesség hogyan hat a kukoricaszilázs vár ható tömörségére 20 cm es ré tegvastagság mellett és 2 db, egyenként 8 tonnás tömörítő traktor használatakor, 140% os taposási időtartam mellett (be hordás + 40% = pl. 10 óra + 4 óra). A megadott paraméterek kel a 240 kg/m³ tömörséget csak úgy lehet elérni, ha 20 vagont hozunk be a telepre egy nap. Ez kevés, mert ki fogunk csúszni a 3 napos maximális tömörítési idő tartamból (kb 1 méter/nap) Az 50 tonna/óra behordási sebesség mellett már 117 kg mal keve sebb lesz 1 m³ silótérben! A leg nagyobb üzemek 100 tonna/óra behordási sebességén ez a csök kenés már 174 kg értékű! Mi le het a megoldás? 15 cm re csök kenthető ugyan a rétegvastagság, de nyilván nem ez a megoldás, hanem a tömörítőkapacitás nö velése A 8 táblázatban látható, hogy hogyan érhető el a kívánt tömör ség pl egy 100 vagonos silótér ben 1 nap alatt 2,8 méteres fal magasság, 20 cm es rétegvastag ság esetében. Két traktor kellene (több nem fér el a feltoló rakodó gép mellett ebben a silótérben), egyenként 18 tonna súlyban (be tonblokkokkal, nehéz tolólappal, kerekek feltöltésével talán elér m inőségű silók ukoricaszilázs előállításának főbb a
16
vagy vagdosásos szaporítása nem gazdasá 3 éves Ar undo nád öntöz etlen területen Szarvaso n 2 02 2 aszályo s nyarán (Fo tó : Oro sz, 2022 08 08 ) Aru ndo, A szárAzságtűrő é ve lő nád Dr Orosz Szi lvia Állattenyésztési Teljesít mén yvizsg áló Kft Pákozdi S ándor Arun do Bioenergy Kft Az ökotípuso k közö tt nagy a külö nbség: balra medi terr án típusú vékony szárú karcsú Arundo nád j obbra le veles rövid í zköz ű z ömök nád (Fotó: Orosz 2 02 2 08 08 )
Az idei év azt a keserű tapasztalatot hozta, hogy öntözés nélkül a kukorica termesztése már nem biztonságos. Két, egymást követő súlyosan aszályos és hőstresszes nyár ne hezen élhető túl… Az öntözőrendszerek azonban sok tele pen még csak a tervezés fázisában vannak. Némi segítsé get, de kezdetben nagy kihívást jelenthet egy új növény a hazai piacon, ami merőben új mind növénytermesztési, mind takarmánygazdálkodási szempontból Olaszország ban és Kínában már silózzák biogáz felhasználásra, de Kí nában már etetik is! Itthon még csak a kezdeti lépéseket tettük meg, ezért keressük a vállalkozó kedvű telepeket , ak ik ki pr óbálnák az Ar u ndo nádat. P ák oz di S ándor ( Aru ndo Bionergy Kft., www.aru ndobi oenergy.com), az Arundo nád hazai „megálmodója” hisz abban, hogy a hő erőművi, biogázüzemi, bútoripari, bioetanol gyártási és építőipari felhasználás mellett az Arundo nád tömegtakar mányként a tejelő és húsmarha ágazat segítségére is le het. Lássuk hát. Az Arundo nád dióhéjban Arundo annyit jelent latinul, nád. Az Arundo donax L. közismert neve óriás nád vagy spanyol olasz nád A leg nagyobb jelentősége a zöld biomassza előállításában van Miért jöhet számításba az energianád a hazai takar mánybázisban? Azért, mert a hazai vizsgálatok szerint a nád fiatal sarjainak korai, 1,5-2,0 méteres magasságban való betakarításakor silózható tömegtakarmányt kapunk, melynek ígéretes a rostemészthetősége. növendéküszőknek, extenzív húsmarhának, anyateheneknek megfelelő táplálóértéket biztosíthat. Emellett szá mos növénytermesztési és takarmánygazdálkodási elő nye is van A telepítés élettartama az eddigi tapasztalatok alapján 20 évnél többre tervezhető, ezen idő alatt a tele pítés és a talajelőkészítése egyszeri befektetést, költsé get jelent A következő években az Arundo donax nem igényel talajművelést, gyomírtást, egyéb vegyszeres ro varírtást és növényvédelmet sem (tápanyag utánpótlása is szerény) Nagy előnye a kukoricával vagy egyéb kultúr növényekkel szemben, hogy nem igényel jó minőségű földet, élelmiszer növényekkel nem konkurál Telepítése, betakarítása, silózása a már meglévő gépparkkal meg oldható, nincs szükség speciális gépekre, újabb, költsé ges beruházásra. Továbbá az Arundo donax rendkívül mértékben ellenáll a klímaváltozásokkal szemben. Világszerte találhatóak 50 év feletti, érintetlen állomá nyok, mezőgazdasági beavatkozás és művelés nélkül. Jelenleg Magyaroroszágon szarvason (enyhén sós ta lajon), Karcagon (erősen sós talajon), Püskin (gyengébb, marginális talajon), Héderváron (gyengébb, marginális talajon) található ültetvény, ami az idei extrém módon aszályos és hőstresszes nyarat is átlagos hozammal zárta. Az Arundo aszálytűrő képessége abban rejlik, hogy gyökereit akár 4-5 méter mélyre is lejuttatja, így az altalaj nedvességéhez hozzá tud férni Az Arun do donax rizómái zömökek, horizontálisan nem terjednek ún tarackoló gyökerekkel, mint azt teszi például a bam busz vagy a nád. A rizómák évente elhalnak és helyette újak keletkeznek, amely által növeli a talaj szervesanyag tartalmát, kötöttebb talajok esetén lazítja, oxigénhez jut tatja a talajt. Továbbá életképes magja nincs, így az olasznád nem tekinthető ún. invazív, agresszív módon terjedő, kiirthatatlan fajnak Miért speciális a növénytermesztése? nem terjedt még el a növény, mert a hagyományos, tőosztásos
Azért
És ez egy kaszá lásra/betakarításra vonatkozó érték A külföldi tapaszta latok szerint pedig a beállt Arundo állományt pedig akár kétszer is be lehet takarítani évente, először június-júliusban, majd az időjárás függvényében nyár végén, szep temberben. Összesen ezért 10 30 tonna sza./ha/év ho zammal számolhatunk a 2. évtől (ökotípustól függően). Betakarítás, de hogyan? A betakarítás történhet egy menetben és két menetben is (fonnyaszthatjuk a tarlón) egymenetes betakarítás so rán vizes anyagot kell betakarítanunk, amire fel kell ké szülnünk Az egymenetes betakarítás előnye az alacsony hamutartalom, emellett az Arundo nád nyersfehérje tar talma mérsékelt, a cukortartalom is elegendő az erjedés hez, így van lehetőség a megfelelő erjedési minőség el éréséhez (jó silózási menedzsment és megfelelő adalék anyag használat esetében) Egy menetben történő beta karításkor megoldást jelenthet a szalmaaprítékkal eset leg abrakdarával történő keverés (10% abrak 90% friss zúzalék eredeti anyagban). Azon ökotípusok kiválasztása pedig a nemesítő feladata, melyek nagyobb száraz anyag tartalmat tudnak elérni 1,5 2,0 méteres növény magasság mellett További vizsgálatok szükségesek ez en a téren Kétmenetes betakarítás: kaszálhatjuk is az Arundo nádat, renden fonnyasztva Ez növeli a földszeny nyeződés mértékét, de beállítható vele az optimális 35% os szárazanyag tartalom fiatal növény esetében is Szár sértős kasza, rendterítő, rendképző és járva szecskázó kell hozzá rendfelszedő adapterrel Silózása innen már a klasszikus technológia etethető nád? A vizsgálati eredmények még csak egy kezdeti felmérés b ő l s z á r m a z n a k , d e m á r ezen adatsorból is látható, hogy korai fenológiai fázis ban betakarítva az Arundo n á d a t , a k á r t ö m e g t a k a r mányként is hasznosítható. A minták szárazanyag tar talma 21 36% között válto zott a zöld növényben Ez ért a korai betakarítás ese tében az alacsony száraz anyag tartalom problémát fog jelenteni a csurgalék lé képződés és az erjedés minősége szempontjából Ezért érdemes egy menet ben történő betakarításkor keverni szalma aprítékkal esetleg abrakdarával, vagy kétmenetes betakarítást alkalmazni. Az Arundo nád rost e m é s z t h e t ő s é g e r e m é n y r e a d o k o t . A z 5 0 % k ö r ü l i NDFd 48 érték átlagosan tarthatónak tűnik, de elérhető a 60% os érték is! Összehasonlításként, a lucernaszilázsok átlagos rostemészthetősége 45%, a kukoricaszilázsé 56% (2021), míg a rozszilázsé 66% (2021) Egy régi típusú, 4 méteres silócirok energiatartalma 4,5 4,7 MJ/k sza (NEl) volt Azon Arundo nád minták eseté ben, ahol a rost emészthetősége (NDFd 48) megközelítet te az 50% ot, a holland nettó energia 4,6 4,9 MJ/kg sza értéket adott A 62% rostemészthetőség azonban már 5,5 MJ/kg sza nettó energiát biztosított, ami egy keményítő hiányos kukoricaszilázsnak feleltethető meg (<20%sza keményítőtartalom mellett) Az Arundo nád előnye a régi silócirokkal szemben a rendkívüli szárazságtűrés, az éve lő jelleg és az évi többszöri betakarítás, valamint a poten ciálisan kedvezőbb táplálóérték (a 60% os rostemészthe tőség elérésével). zárszóként annyit tennék hozzá, hogy még sok a kérdés De ezen kérdésekre már csak üzemi körülmények között tudunk választ adni, és ez időigényes folyamat Az előze tes eredmények alapján azonban érdemes lesz foglal kozni a témával Gazdagodjunk egy újabb lehetőséggel, ha már a csapadékra nincs hatásunk. Keressék az Arundo nád hazai megálmodóját, aki egyben a mikroszövettani szaporítást is végzi: Pákozdi
sándor, +36 20 9424 245, sandor.pakozdi@arundobioenergy.com, www.arundobioenergy.com Claas Jagu ár j árva szecskázó sorfüggetlen kukoricaadapterr el. Klasszikus egymenetes betakarítás so rfü ggetle n kuko ricaadapterrel é s tapo sás szár az anyagnö velő adalékkal ré tege sen (abrak). egyme netes betakarítás biogázü zemi céllal (olaszország, 2 02 2) 3 éve s Arund o nád ö ntö zetlen ter ületen Szarvaso n 2 02 2 aszályo s nyarán (Fo tó : Oro sz, 2022 08 08 )
1 7 gos, még ipari méretekben sem Az USA Dél Karolinai Egyeteme évtizedes kutatás és fejlesztés eredménye ként kidolgozott egy technológiát az olasznád ipari szin tű tömegszaporítására, amit nemzetközi szabadalmakkal le is védett. A palánták elérhetőek Magyarországon is. A telepítésről való döntés gondos előtervezést igényel, mert 5 6 hónap szükséges a palánták mikroszaporító laboratóriumban történő előállításához és 2 hónap a kertészeti utóneveléshez Jól előkészített területen és átlagos csapadékú évjáratokban elsősorban úgynevezett tálcás palánták telepítése javasolható (paprika , paradi csom , vagy fenyő ültető gépek felhasználásával) Ez esetben az Arundo palánták telepítésének ideális ideje hazánkban május közepe A maximális hozam elérésé hez javasolt az 1x1 m-es hálózat, amely lehetővé teszi az ismert mezőgazdasági erőgépek alkalmazását az ápolás, és a betakarítás során várható hozama kapitális! A leírások és a tapasztalatok szerint, az Arundo 3 éves korára éri el a maximális termelési kapacitását. A beállt üzemi állomány 350 450 mm körüli csapadékú, száraz évjáratokban is stabilan 20 70 tonna sza./ha/év ener gia célú biomasszát hoz, biogázüzemi felhasználással Fontos, hogy ez a hozam nem takarmányozási célú fel használást jelent, hanem 4 méteres magasságban való, biogázüzemi energia célú betakarításra vonatkozik De a 1,5-2 méteres magasságban levágott nád kb. 6-20 tonna sza./ha/betakarítás hozama is jelentős segítséget adhat a tömegtakarmány-ellátásban!
5 tábláz at: A tömörítési rétegvastagság h atása a kukoric aszilázs várható tömörségére 2 db, eg yenként 8 tonnás tömörítőtraktor h asználatakor 50 tonna/óra behordási sebesség mellett (50 vag on/10 üzemóra)
6 táblázat: A behordási sebesség hatása a ku koricaszilázs várh ató tömörségére 1 5 cm es rétegvastaság mellett, 2 db , eg yenként 8 tonnás tömörítőtraktor használatakor
7 táblázat: A behordási sebesség hatása a ku koricaszilázs várh ató tömörségére 20 c m es réteg vastaság m ellett és 2 db, egyenként 8 tonnás tömörítőtraktor használatakor
18 hető) Ha a silóér nagyobb (100 300 vagon), akkor a súly több traktoron megosztható Az utolsó, 9 táblázatban átla gos adatokat vettem alapul (2,8 méter átlagos falmagassság, 20 cm es rétegvastagság feltoláskor, 50 tonna/óra behordási sebesség) és így mutatom be az ideális tö mörség eléréséhez szükséges ta posási kapacitást Két 10 tonnás traktorra lenne szükség kb 14 órás taposási időtartammal Az ennél hosszabb taposás csak a felső rétegek tömörségét növeli, ezért felesleges bér és üzem anyag pazarlás. Reggel azonban érdemes 1 órát taposni a tetőt, mielőtt elkezdenénk a behor dást. Az aerob ro mlás megelőzése: technológiai jav aslat ok és adaléka ny ag ha szná lat Az aerob romlás a silóbontás után következik be az élesztő és penészgombák, valamint az ae rob ecetsavtermelő baktériumok szaporodása következtében a si lófalban Az említett mikroorga n i z m u s o k h a t á s á r a a l k o h o l o k , ecetsav és mikotoxinok terme lődnek Az aerob romlás kockáza ta különösen meleg időben, vala mint gyenge tömörítési és kitá rolási technológia mellett jelen tős Az erjedési mutatók mellett tehát a szilázsok bontás utáni stabilitása is fontos paraméter A kukorica , fű és a kalászos gabo nából készült szilázsok általában jobban ki vannak téve a kitárolás u t á n i r o m l á s i f o l y a m a t o k n a k , mint a pillangósokból készült szilázsok. A magas tejsavtartalom pedig nem eredményez jobb ae rob stabilitást a szilázsban A tömörítés során a száraz anyag tartalom, a szecskaméret, a betakarítási és a tömörítési ka pacitás összehangolása a cél, a m e g f e l e l ő t é r f o g a t s ú l y e l é r é s e érdekében (200 250 kgsza /m³) Lásd a fent leírtakat Alapvető továbbá, hogy a kibontott silófal ból minden nap legyen kiterme lés Javasolt naponta 10 30 előre haladás a silódepóban hűvös és hideg időben a takarmány kiter melése közben Nyáron növeljük a kitermelt takarmány vastagsá gát (akár 30 45 cm falközi siló ban) Hetente tehát nyáron leg alább 2 m, télen 1,5 m a javasolt kitermelés mértéke. A silótér kialakításának kulcs szerepe van a romlás megelőzé sében: olyan hosszúságú és szé lességű silódepóra van szükség, hogy a levegővel érintkező silófal minél kisebb felületű legyen és lehetővé tegye a napi kiterme lést (az állomány napi szükségle te ebben az esetben megfelel a teljes silófal szélesség 30 cm es mélységben való kitermelésekor keletkező mennyiséggel) Tehát a silófal felületét úgy kell kialakí tani, hogy az állomány napi szük ségletéhez igazodva minden nap legyen kitermelés A silófal kitermelését végez zük silómaróval vagy blokkvágó val, hogy a silófal egyenes legyen, ami a lehető legkisebb felületet, tehát a legkisebb kockázatot je lenti a romlás szempontjából.
Az egyenetlen silófal „paradi csomi” állapotot teremt a gom báknak, különösen párás meleg ben Különböző hatóanyagú adalék anyagok együttes használatával, keverék készítményekkel haté konyabban fokozhatjuk a szilá zsok aerob stabilitását Davies és mtsai (2005) számos vizsgálatot v é g e z t e k p r o p i o n s a v t e r m e l ő baktériumot, heterofermentatív tejsavtermelő baktériumot, vala mint homofermentatív baktériu mot és savakat (propionsav, han gyasav), valamint sókat (szorbá tot, szulfátokat, benzoátot) tartal mazó keverék készítményekkel.
4 táblázat: A tömörség h atása a sz árazanyag vesz teségre 180 nap tárolást követően ( Ruppel, 1 992 )
A L bruchneriegy heterofer mentatív tejsavbaktérium, mely anaerob körülmények között a tejsavat ecetsavvá és 1,2 propán diollá bontja, melyeknek gomba ölő hatása van Önmagában alkal mazva kedvezőtlenül befolyásol ja az erjedést, amely azonban a homofermentatív tejsavbaktéri u m o k e g y ü t t e s a l k a l m a z á s á v a l ellensúlyozható Bach és mtsai (2005) megfigyelték, hogy a L bruchneri vel oltott szilázs hő mérsékleti csúcspontja, valamint a bontás után a penészgombák száma és aflatoxin tartalma ala csonyabb volt a kezeletlenhez képest. A Lactobacillusbuchneri mellett terjed a Lactobacillushil gardii használata, amely gyorsab ban fejti ki hatását a L. buchne rihez képest Az erjedés szabá lyozható szelektív mikrobagátló anyagokkal is A takarmányhoz adagolt savak erősen csökkentik a kémhatást, melyen csak a tej savtermelő baktériumok tudnak működni A hangyasav és a pro p i o n s a v e r ő s f u n g i c i d h a t á s ú szerves savak, ezért jól használ ható nedves kukorica tartósításá nál is Amerikai kutatók megállapí tották (White és mtsai, 2002), hogy amikor a tejsavbaktérium kultúrát kombinálták Na benzo át és K szorbát adalékkal (500 és 1000 ppm), a bontás után a szi lázsban kevesebb CO2 keletke zett a kontrollhoz képest. A ke verék adalékanyaggal kezelt szi lázs pH ja kevésbé emelkedett a kontroll és a csak tejsavval kezelt s z i l á z s h o z k é p e s t s i l ó b o n t á s után. A kritikus takarmányok (pl kukoricaszilázs, nedves roppan tott kukorica) esetében a stabili tást javító adalékanyaggal kezel jük különösen a nyári kitermelé sű tételeket Olyan adalékanya g o k a l k a l m a z á s a j a v a s o l h a t ó , amelyeknek valóban van aerob stabilitást fokozó hatása Az erje dést javító hatású adalékanyag ugyanis nem biztos, hogy a silófal stabilitását is javítja A (nyári fel h a s z n á l á s ú ) ku k o r i c a s z i l á z s o k esetében javasolt az olyan stabi litást javító biológiai adalékokat alkalmazni, mint a Lactobacil lusbuchneri, Lactobacillushilgar di, propionsavat előállító mikro bák, illetve ezek kombinálhatóak k é m i a i t a r t ó s í t ó s z e r e k ke l , p l . szorbátokkal. A szárazabb nedves kukorica (< 25% nedvesség) esetében ja vasoljuk az olyan kémiai tartósí
ke ) : L a c t o b a c i l l u s d i o l i v o r a n s , L a c t o b a c i l l u s b u c h n e r i , L a c t o
bacillusrhamnosus Alkalmazott dózis: 1 g/1 liter/1 tonna zuzalék A m á s i k ke z e l é s K s z o r b á t volt Alkalmazott dózis: 400 g/1 liter víz/1 tonna zuzalék Ered ményül azt kapták, hogy a kont roll szilázsoknak egyértelműen rosszabb volt az aerob stabilitása 2 hetes silóbontáskor, mint 7 he tes bontáskor A L buchneri he terofermentatív baktérium álta lában lassan szaporodó baktéri umnak számít, ami miatt 2 hét után még nem mérhető az aerob s t a b i l i t á s r a g y a k o r o l t h a t á s a (Driehuis et al , 1999), de ebben a kísérletben már a 2 hetes nyi tás után is 3 nappal növelte a bi ológiai adalékanyag az aerob sta bilitást A K szorbátnak az alko holtartalomra és az aerob stabili tásra gyakorolt kedvező hatása 2 és 7 hét után egyaránt mérhető v o l t . Ö s s z e f o g l a l v a a k í s é r l e t eredményeit, ha a kukoricaszi lázs depót 7 héttől korábban kell megnyitni, érdemes heterofer mentatív baktériumokat is vagy K szorbátot használni a silófal s t a b i l i t á s á n a k j a v í t á s a é r d e k é ben A vizsgált adalékanyagok azonban normál idejű, 7 hét utá ni nyitás mellett is mérhetően javították az aerob stabilitást (a silófal állapotát) Eredményes felkészülést kívá nok az idei betakarítási szezon hoz! Dr Orosz Szilvia laboratóriumigazgató Állattenyésztési Teljesítményvizs gáló Kft , Takarmányanalitikai L aboratórium c egyetemi docens, MATE Takarmánybiztonsági Tanszék Gödöllő
Az
zálykár ok cs ökkentés ének
agrote chnikai me goldások, megelőz
9 táblázat: A tömörítő traktorok sz ám ának és súlyának h atása a kukoric a sz iláz s várható töm örség ére 20 cm es rétegvastagság mellett 5 0 tonna/óra beh ordási sebesség mellett ( 50 vagon/1 0 üz emóra)
1 9 tószereket, mint a propionsav, hangyasav, illetve ezek keveré két A nyári felhasználású fólia t ö m l ő k e s e t é b e n j a v a s o l t n a gyobb dózis alkalmazása (4 5 li ter/tonna) Az aktuális telepi kö r ü l m é n y e k i s b e f o l y á s o l j á k a d ö n t é s t : t ú l m é r e t e z e t t ( „ ö r ö költ”) silódepó esetében min denképpen javasolt adalékanyag gal védekezni az aerob romlás el len kukorica alapanyagú szilázs esetében Esős időben való betá rolás során szintén érdemes a stabilitást javító adalék mellett dönteni, mert ilyen esetben aka dozhat a behordás és a tömörítés. Továbbá bontáshoz használt eszközök (például silómaró) hiá nyában is indokolt a stabilitást is javító adalék alkalmazása. Amikor kev és a ku ko rica szilázs a korai silóbontá s veszélyekkel jár Amikor kevés a kukoricaszi lázs, a depókat túl hamar nyitják meg és a kukoricanövény erjedé séhez nincs elegendő idő Ha a siló megnyitása néhány nap vagy hét után történik meg, akkor a silófal stabilitása gyengébb lesz, tehát a fal gyorsabban romlik ah hoz képest, mint amikor elegen dő idő telik el a megfelelő erje déshez (legalább 7 hét) Egy né metországi kísérletnek (Huen ting és mtsai, 2018) az volt a cél ja, hogy összehasonlítsák a 2 hét és a 7 hét után nyitott kukorica
A klímaváltozás hatásait a ha zai növénytermesztők már nem csak a távoli országok híradásai ból, hanem a saját közvetlen kör nyezetükben is tapasztalhatják A 2022. év az Európai termesz tők számára különösen nehéz, aszályos körülményeket hozott a nyári félévben Magyarország ke leti részén már a tél végétől, majd a nyugati országrészben a nyár elejétől folyamatos és tartós vízhiány alakult ki! A Tiszántúli t e r ü l e t e ke n s o k h e l y e n o l y a n mértékű volt a vízhiány, amely a kukorica és napraforgó állomá nyok teljes kiszáradásához veze tett, még a virágzat kialakulása előtt Egyes területeken 90 na pot meghaladó csapadékmentes időszak és alig 1,5 2 havi csapa d é k v o l t a t e n y é s z i d ő s z a k b a n n a p j a i n k i g A k l í m a v á l t o z á s okozta csökkenő csapadékmeny n y i s é g e t a n ö v é n y á l l o m á n y o k egyre nehezebben viselik, ahhoz hogy megfelelő termésátlagot ér jünk el, megfelelő agrotechniká val, talajműveléssel, fajtaválasz tással és vízgazdálkodással tu dunk alkalmazkodni. Mely ek a h aza i növ ényt ermesz tés legna gyo bb pro blémá i? A klímaváltozás hatásait a ta lajszerkezet folyamatos romlása egyre kevésbé tudja ellensúlyoz ni A romló talajszerkezet két na g y o n f o n t o s k ö v e t ke z m é n n y e l jár! A területre érkező csapadék nehezebben és lassabban szivá rog be a talajainkba, illetve a be szivárgás mélysége is csökken, a mélyebb részeken található talaj tömörödés miatt Így a víz nem tud a gyökérzóna mélyebb réte geibe szivárogni és a talajokban raktározódni, hanem gyakran ol dal irányú elfolyás formájában el folyik a területről, azt a növé nyek nem tudják hasznosítani S z i n t é n j e l e n t ő s p r o b l é m a , hogy a termelők számára a fajta/ hibrid választás nem mindig a megfelelő szakmai döntésekkel alátámasztva történik A terme lők különböző talajokon, külön b ö z ő k l í m a v i s z o n y o k m e l l e t t g a z d á l k o d n a k , a m e l y e k e l t é r ő fajtákkal adhatják a legjobb ter mésátlagot A területre és a klí maviszonyokra alapozott tudatos fajtaválasztás csak megfelelő faj takísérletekkel és szakmai vizs gálatokkal segítheti a gazdálko dók döntését Megjelentek a ne mesítőházak fajtaválasztékában a „szárazságtűrő” fajták, amelyek általában nagyobb gyökérzettel, kisebb párologtatással, jobb al kalmazkodó képességgel rendel keznek. Ezek a korszerű fajták/
s z i l á z s t , v a l a m i n t k é t a d a l é k anyagnak az aerob stabilitásra (silófal romlására) gyakorolt ha tását vizsgálták 2 hét és a 7 hét után A kísérlet során a biológiai adalékanyag három baktérium törzset tartalmazott (heterofer mentatív baktériumok keveré
8. táblázat: A tömörítő traktorok sz ám ának és súlyának h atása a kukoric a sz iláz s várható tömörségére 20 c m es réteg vastagság mellett 10 0 tonna/óra behordási sebesség mellett (1 00 vagon/10 ü zemóra)
1 kép: Asz ályb an elsz áradt kukoric a Sz arvas határában 2 02 2 as lehetőségei, és és alkalmazkodás
vezőbb évjáratban a termésátla g u k a t n ö v e l n i t u d j á k , p l n a 4 kép: A talaj felsz ínen h agyott szármaradványok jelentősen csökkentik a párolgást, javítják a talajok szerkez etét 2 kép: Nagyobb gyökérz ettel rendelkező kukoric ah ibrid 3 kép: Különböző bú zafajták tesztelése
érnek
20 hibridek általában hatékonyabb fotoszintetikus aktivitással, na gyobb gyökérfelülettel, nagyobb g y ö k é r s z í v ó e r ő v e l r e n d e l ke z nek, amivel javul a víz és táp anyag felhasználás hatékonysága Ezen fajták/hibridek választása segítheti az aszálykárok mérsék lését! A harmadik nagy problémakör a nem megfelelő agrotechnika választása az aszályos, száraz év j á r a t o k b a n . A z a g r o t e c h n i k a megválasztásánál különös figyel met kell fordítani a talajművelés, a tőszám, a tápanyagellátás és a növényvédelem megfelelő, vízta karékos módjának kialakítására. Talán a legkritikusabb agro technikai művelet a talajműve lés, és annak vízmegőrző szerepe a növénytermesztés során. A ta lajművelési technológiák közül kiemelkedő a megfelelő időben és módon elvégzett tarlóhántás. A tarlóhántás esetében a gyorsa ság mellett az azt követő tömörí tésre szükséges odafigyelni, mi vel a leghatékonyabban akkor já runk el, ha ezt a két műveletet egy menetben, vagy közvetlenül egymás után végezzük el. A köz vetlenül betakarítás után elvég zett és megfelelően tömörített tarlóhántás csökkenti a talaj pá rologtatását, sőt a talajharmat ki csapódásával a légköri páratarta lom egy része is hasznosulhat A jól elvégzett tarlóhántás évjárat tól függően akár 40 60 mm vizet is képes megőrizni a talajaink ban!
A talajművelési technológiák között az alapművelések is fon t o s s z e r e p p e l r e n d e l ke z n e k a vízmegőrzés szempontjából is A forgatásos alapművelés elsősor ban az ekével történő szántást j e l e n t i , i l l e t v e e g y r e n a g y o b b arányban találhatók meg a forga tás nélküli technológiák, lazítók, kultivátorok alkalmazásával. Napjainkban egyre több érv szól a szántás elhagyása mellett, és ez a vízgazdálkodás szem pontjából is különösen fontos le het A szántás jelentősen megnö veli a talaj párolgási felületét, és ezért a talaj mélyebb rétegeinek kiszáradását is fokozza Ugyan akkor javíthatja a téli csapadék b e s z i v á r g á s á n a k e s é l y é t ( h a nincs a talajban káros talajtömö rödés). A szántás gyors elmunká l á s á v a l a p á r o l g á s i v e s z t e s é g csökkenthető, viszont ez eset
ben is fontos az idő, azaz a két m ű v e l e t e t l e h e t ő l e g g y o r s a n egymás után, vagy egy menetben kell elvégezni Napjainkban a felszínen ha g y o t t , é s m e g f e l e l ő e n ke z e l t szármaradványok jelentős hatás sal vannak a talajaink vízgazdál kodására, vízmegőrzésére Nö vénytakaróként jelentősen csök kenti a talajfelszín párolgását, és ezáltal a talaj vízveszteségét, vé di a talajainkat a szél és a víz romboló hatásától (a deflációtól és eróziótól) és megvédi a ter mőréteget A megőrzött talaj n e d v e s s é g n e k t o v á b b i p o z i t í v hatása a talajművelés vonóerő igényének csökkenése A talaj nedvesség megkímélésével nem csak talajaink szerkezetét óvjuk, hanem egyúttal csökkentjük a jelentkező művelési költségeket is A megőrzött szerves anyagnak elsődleges szerepe van a morzsá sodás kialakulásában, a talaj üle pedési hajlamának csökkentésé ben, és a nedvesség megtartásá ban. A mulcs technológiák ked vező hatásai ellenére a hazai ta lajművelési gyakorlat egyenlőre idegenkedik ettől, nagyon kevés területen alkalmazzák a hazai gazdálkodók. Az agrotechnikai megoldások k ö z ü l i g e n f o n t o s j e l e n t ő s é g e van a vetési technológiáknak, és a h e l y e s e n m e g v á l a s z t o t t t ő számnak. Minden növény eseté ben kijelenthető, hogy a nagy tő számok nagyobb vízfelhasználás sal, nagyobb párologtatással jár nak A szárazságra hajlamos terü leteken, vagy az öntözési lehető ségek hiányában célszerű a faj ták/hibridek tőszám optimumá nak az alsó határát választani, amellyel az aszálykárok némileg mérsékelhetők. Ez nem jár jelen tősebb termelési kockázattal, de mérsékli a vízhiány okozta káro kat. A t ő s z á m m e g v á l a s z t á s á n á l m i n d e n k é p p f i g y e l e m b e ke l l venni a hibridek eltérő viselke dését, a hibridek eltérő optimu mát is. Azok a hibridek kedvező ek száraz körülmények között, amelyek alacsonyabb tőszámon termesztve száraz, aszályos kö rülmények között is elfogadható termésátlagot el, de ked
2 1 gyobb kalászméret, több cső nö velésével Ezek a hibridek opti mális tőszámon kiváló alkalmaz kodó képességgel rendelkeznek! A megfelelő agrotechnika igen fontos elemei a tápanyagellátás és a megfelelő növényvédelem, azon belül a hatékony gyomirtás. A tápanyagellátás és a vízellátás a növénytermesztésben nem szét választható fogalmak egymástól M e g f e l e l ő v í z e l l á t á s n é l k ü l a tápanyagok nem tudnak haszno sulni, a növény azokat oldott for mában nem tudja felvenni De fordítva is igaz, ha a növény táp anyagellátása nem megfelelő, ak kor a növény a vizet „pazarolja”, sokkal több víz felhasználásával tudja csak a szükséges tápanyag mennyiséget felvenni, ami szin tén terméscsökkenéssel jár! Általánosságban kijelenthető, h o g y a r o s s z t á p a n y a g e l l á t á s megnövekedett vízfogyasztással, a vízhiány pedig a tápanyag fel vétel csökkenésével jár! Célsze rű ezért a növény tápanyagigé nyét komplex módon, a növény igényeinek megfelelően kielégí teni, ami javítja a vízfelhasználás hatékonyságát is!
szorulnak a vízért folytatott versengésben. A másik jelentős probléma, hogy a gyomnövények rendkívül pazarló módon használják fel a talajban rendelkezésre álló vízkészlete ket. A gyomkutatások igazolták, hogy ugyanannyi növényi szer 1 ábra: Kukoric ahibridek termésátlaga különböző tősz ám on 20 17 (Forrás: Sárvári M 20 18 ) 5 kép: A javu ló tápanyagellátás hatása az őszi bú za f ejlődésére
Az agrotechnikai elemek sorá ban a növényvédelem szintén je lentős hatást gyakorol a növény t e r m e s z t é s i t é r v í z f o r g a l m á r a Egyrészt a kórokozók által meg fertőzött állomány alkalmazko d ó k é p e s s é g e a s z á r a z s á g h o z , vagy bármilyen abiotikus stressz hez igen alacsony, ezért az aszály károsító hatása sokkal súlyosabb, mint egészséges, jól alkalmazko dó állományok esetében A másik nagy növényvédelmi kérdéskör a gyomirtás, a gyom növények hatása a talajok víz készleteire A gyomnövények al kalmazkodó, adaptációs képessé ge sokkal jobb, mint a kultúrnö vényeinké, a szárazabb körülmé nyekhez jobban, gyorsabban tud nak alkalmazkodni Ezzel a fejlő désük gyorsabb, mint a termesz tett kultúrnövényeké, amelyek így gyorsan háttérbe
22 vesanyag előállításához a gyom növényeink 2 4x több vizet vesz nek fel a talajból, mint a ter mesztett növényeink Így a gyomnövények hatása kettős, egyrészt versengésükkel gyorsan „elnyomják a fejlődő kul túrnövényeinket, másrészt a ta laj vízkészleteit igen gyorsan fel élik, a talajainkat kiszárítják Az aszályhoz és a szárazodó klímához természetesen a hiány zó víz pótlásával, öntözéssel, ön tözési rendszerek fejlesztésével tudunk alkalmazkodni a legjob b a n N a p j a i n k b a n e g y r e t ö b b gazdálkodó fejlesztette növény termesztését öntözési lehetősé g e k k i a l a k í t á s á v a l A z o n b a n a korszerű öntözés rendkívül nagy szakértelmet igénylő agrotechni kai beavatkozás, ahol a növény vízigényén kívül rendkívül sok egyéb feltételt is figyelembe kell venni. A talajok víznyelő és vízát eresztő képességét, a talajok fizi kai féleségét, a klimatikus viszo nyokat, a párolgási/párologtatási adatokat, a termesztett fajta/hib rid vízigényét, öntözési reakció ját, stb A mai korszerű helyspe cifikus, precíziós gazdálkodás és az ezzel együtt járó műszaki fej lesztések, kutatások lehetővé te szik, hogy a talaj tulajdonságait figyelembe vevő differenciált ön tözést valósítsunk meg Ezek az öntözőrendszerek rendkívül víz és energiatakarékos megoldáso kat kínálnak. A Szarvason folytatott öntözé si kísérleteink kiterjednek olyan nagy vízigényű növényekre is, amelyek öntözése nem megszo kott. A napraforgó termesztésé ben közismert, hogy jó szárazság tűréssel rendelkezik, és a talaj vízkészleteit is kiválóan képes h a s z n o s í t a n i A z o n b a n a n a g y termések kialakulása (4 5 t/ha) a napraforgó esetében is a csak
megoldás
ekkora mértékben
víz pótlására anélkül, h o g y j e l e n t ő s e b b e n m e g b e t e gedne a napraforgó? Szarvason 6 kép: Az alac sony tápanyagszint hatása a kukorica állomány fejlődésére 7 kép: A g yomnövényekkel f ertőzött táblarészen a ku korica f ej lődése vontatott, lassú, és vízh iányos 8 kép: Korszerű körforgó öntözőrendsz er, és az általa lefedett, beöntözött terü let 9 kép: Napraf orgó csepegtető öntözése folytatás a 25 oldalon
pesek csökkenteni,
nagy mennyiségű víz (akár 500 550 mm) felvételével, és elpáro logtatásával lehetséges. Ez a víz mennyiség a tenyészidőben álta lában nem áll rendelkezésre. Azonban a napraforgó eseté ben nem mindegy, hogy a víz mi lyen formában jut el a növény számára A hazai napraforgó ter m e s z t é s b e n a z é v e k 7 5 8 5 % ában jelentkező száraz és átlagos csapadékú évjáratokban volt a legnagyobb termése a naprafor gónak Csapadékos évjáratban je lentkező nagyobb kórtani nyo más, a betegségek fokozott meg jelenése miatt a napraforgó ter m é s á t l a g a j ó v a l a l a c s o n y a b b , mint átlagos, vagy száraz évek ben A betegségek terméscsök kentő hatása ilyenkor nagyobb, mint a jó vízellátás miatt kiala kuló terméstöbblet! Ha a napraforgó termését a kórokozók ké akkor mi a a
2 3
A v i z s g á l a t s o r á n ke z d e t i l é p é s ké n t a magvak egy részét nedves szűrőpapíron csíráztatták, majd öt napos korukban el végezték a hosszúság és tömegmérése ket, és mintát vettek belőlük analitikai vizsgálatok céljára A magvak másik részét műanyag csere pekbe vetették (30 db mag/cserép), 8 db cserép került beállításra a kezeletlen és 8 d b a M AG M A X s z a l ke z e l t m a g o k b ó l , majd a vetést követően Pol klímakamrá ba kerültek és kontrollált környezeti para méterek között nevelték tovább a csíra növényeket A n ö v é n y n e v e l é s i i d ő s z a k v é g é n i t t i s megtörténtek a hosszúság és tömegmé rések, valamint az analitikai vizsgálatok hoz szükséges mintavételek, illetve ekkor történt a növényanyag relatív klorofill tar talom mérése (Soil Plant Analysis Deve l o p m e n t S PA D 5 0 2 ) va l a m i n t b i o fo t o n e m i s s z i ó s ( N i g h t S h a d e L B 9 8 5 i n v i v o plant imaging system) képalkotó vizsgá lata is Az eredmények rendre bizonyították a csávázás kedvező hatásait: a levél hosz szúságban a MAGMAX szal kezelt csíra növények átlagosan 11% os növekedést mutattak a kezeletlen csíranövényekhez képest,és pozitív tendenciát mutattak a friss száraz tömeg arányok is, amelyek ből kitűnik, hogy a kezelés nagyobb mér tékű szárazanyag felhalmozódást ered ményezett A vizsgálatok során nagy hangsúlyt ka pott az antioxidáns rendszer állapotának felderítése, amelynek hatékony működé se elengedhetetlen az állandóan keletke ző, ám stressz állapotban felszaporodó és káros lipidoxidációs folyamatokat elindító szabadgyökök semlegesítésében Ha az a n t i ox i d á n s v é d e ke z ő m e c h a n i z m u s o k nem bizonyulnak elegendőnek a reaktív oxigén formák semlegesítésére, akkor ká rosíthatják az életfontosságú makromo lekulákat: a lipideket, a fehérjéket és a nukleinsavakat, illetve visszavetik a növé nyi növekedést. Ezért kiemelkedően fon tos a növény növekedése, fejlődése és végső soron a produkciója szempontjából a lipidoxidáció mértékének alacsony szin ten tartása. A csíranövényeknél a MAG MAX kezelés esetén 40% os lipidoxidáci ós csökkenés volt megfigyelhető. A to vább nevelt, kezelt növények gyökereiben 38% os, a levelekben 41% os volt a csök kenés a kezeletlen kontroll növények li pidoxidációs szintjéhez képest A MAGMAX kezelés hatására megnöve kedett antioxidáns kapacitás magasabb szintű stressztűrő képességet jelez, mivel ezen növényekben gyökérben és levél b e n e g ya r á n t n a g y o b b m e n n y i s é g ű , nem enzimatikus antioxidáns vegyület áll r e n d e l ke z é s r e a r e a k t í v ox i g é n fo r m á k semlegesítésére Ezáltal a növény haté konyabban képes reagálni és adott eset ben kivédeni a károsító hatásokat Ez egy csíranövény életében a mai viszonyok kö zött sorsdöntő lehet! A csíranövények an tioxidáns kapacitása a MAGMAX szal ke zelt növények esetében 29% kal megha ladta a kezeletlen növények antioxidáns kapacitását A biofoton emissziós mérések a növényi állapotról szolgáltatnak információt, azon belül is főként a lipidoxidációs folyamatok m é r t é ké r ő l . H a s o n l ó a n a l i p i d ox i d á c i ó s mérésekhez, ez esetben is a kisebb érté kek jelzik az egészségesebb növényt. Az öt napos csíranövények esetén 61% kal volt alacsonyabb a MAGMAX szal kezelt csoportban a kibocsátott átlag biofoton jel intenzitás. A továbbnevelt növények ben a kezelés szintén 40% kal alacso nyabb biofoton emissziót eredményezett a kezeletlen minták kibocsátásához ké pest. Az elvégzett biofoton emissziós vizsgála tok szintén igazolták a spektrofotometri ás stressz analitikai mérések eredménye it és mind a változások intenzitása, mind azok tendenciája egybehangzóan igazol ta készítmény hatékonyságát. A vizsgálati eredmények összességében tehát nagyon pozitív eredménnyel szol gáltak a MAGMAX használata vonatkozá sában. Megerősítettek bennünket abban, hogy a vetőmagcsávázás egy fajlagosan alacsony bekerülési költség mellett, kivá lóan segíti a kezelt magok csírázását, fej lődését és stressztűrő képességét, ezzel egy kitett őszi időszakban adott esetben behozhatatlan előnyt biztosítva a vetett kultúránk számára A MAGMAX felhasználásával kapcsolat ban keresse szaktanácsadóinkat a hon lapunkon feltüntetett telefonszámokon! www.fitohorm.hu
Szűkös idők hatékony megoldásai: csávázás mikroelemekkel
2 4 Történelmi időket élünk a magyar mező gazdaságban (is) Olyan kihívásokkal kell szembe néznünk az előttünk álló időben, amelyekkel az elmúlt évtizedekben nem t a l á l ko z t u n k . H á b o r ú a s z o m s z é d b a n , horrorisztikus input áremelkedés, soha nem tapasztalt aszály, műtrágya ellátási problémák, finanszírozási nehézségek, és folytathatnám a sort, de minek, mindenki tudja Mit tehetünk ilyenkor? Gondolkodunk, és megpróbálunk nem csinálni nagy hülye ségeket A költséghatékonyság mindig fontos, de ha valamikor élére kell állítani a forintot, az most van Főleg az Alföldön, ott most nagy a baj. Mindenkit óvnék at tól azonban, hogy túlságosan elvesse a sulykot. Ezerszer bebizonyosodott, hogy egyszer egyszer bejön a végtelenül ex tenzív technológia, de azt is meg kell érte ni, hogy ha mindent elvonok (tápanya gokra gondolok elsősorban) a termesz tett kultúráimtól, annak nem lehet jó a vége. Az alábbi írás abban próbál segíteni ebben a mindenképpen spórolós helyzet ben, hogy hogyan adjunk a növényeink nek valami érdemi segítséget úgy, hogy közben szinte nem adunk semmit, (leg alábbis anyagilag) Régóta foglalkoztatta a Fitohorm® csapa tát a vetőmagcsávázás kérdése A témá r a fo g é ko n y p a r t n e r e i n k ke l a z e l m ú l t években számos anyagunk kapcsán vé geztünk kísérleteket, melyek tapasztala t a i b ó l a t a va l y i é v b e n m e g s z ü l e t e t t a MAGMAX nevű mikroelemes csávázósze rünk A MAGMAX összetételében, felhasz nálhatóságában, feltapadásában, színé ben, és nem utolsó sorban hatékonyságá ban gyorsan igazolta mindazt, amit vár tunk tőle Egy valami azonban még hiány zott: nem volt mögötte egy komoly tudo mányos vizsgálat, ami tényekre alapozot tan bizonyítja, hogy amit megálmodtunk és kipróbáltunk, az miért is működik olyan jól a gyakorlatban. A búza magok MAGMAX os csávázásával és csíráztatásával végzett kísérleteket a MATE Kaposvári Campusa végezte el, akiknek ezúton is szeretnénk megköszön ni a rendkívül színvonalas kutatói jelenté sét.
2 5
A kukoricahibridek termésát laga öntözött viszonyok között jelentősen nőtt az aszályos 2021. évben Az az öntözés igen jelen tősen növelte a kukoricahibridek termésátlagát, azok 8,2 11,8 t/ha között voltak 2021 ben A másik vizsgált növénykultú ra a napraforgó volt, amely Ma gyarországon nem tartozik az ön tözött kultúrák közé, mert igen sok és agresszív növényi kóroko zóval rendelkezik, amelyek ned ves körülmények között köny nyen megfertőzik a napraforgót, és csökkentik a termésátlagot A napraforgó öntözését ezért a te nyészidő elején végeztük, még a sorok záródását megelőzően Az első öntözést a napraforgó 8 10 l e v e l e s á l l a p o t á b a n ( 2 5 m m ) , majd a másodikat erre két hétre (35 mm), majd egy harmadikat a növény kb 60 70 cm es magas ságánál (35 mm) végeztük el Az utolsó öntözés után a növényál lomány kapott egy fungicides növényvédelmet. Ezt követően újabb öntözést nem végeztünk, a napraforgó a talajban lévő vizet használta fel. Az elért termésát lagokat a 4 ábrán láthatjuk Összességében kijelenthetjük, hogy rendkívül sokféle agrotech nikai megoldás létezik az aszály károsító hatásának a mérséklésé re a növénytermesztés során A különböző talajművelési eljárá sok, a megfelelő hibridválasztás, vetés technológ ia , tá pa nya g g a z dálkodás és növényvédelem se gítheti az aszálykárok mérséklé sét, de a 2022 évihez hasonló súlytó aszályos évjáratokban a növényeink továbbra is védtele nek az aszály okozta stressz és terméscsökkenés ellen! A termésbiztonság megalapo z á s á t a z e g y é b a g r o t e c h n i k a i módszereken kívül a klímaválto zás eredményeként csak az öntö zés fejlesztése jelentheti a hazai agráriumban! Ma már nem kér dés, hogy az öntözéssel foglal koznunk kell, az öntözési beru házások alkalmával pedig a terü leti adottságainkhoz legjobban illeszkedő, víz és energiatakaré kos megoldást kell választanunk! Dr Futó Zoltán egyetemi docens Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Öntözésfejlesztési Meliorációs Tanszék
2 ábra: K ülönböző öntöz ési módok hatása a napraf org ó h oz am aira 3 ábra: K ukoric a terméseredményei 202 1, Szarvas 1 0 kép: K ukoric a öntöz ése Center Pivot rendszerrel, Sz arvas 202 1 4 ábra: A napraforg ó termésátlagai 20 21 Sz arvas
és
már évek óta vizsgáljuk a felszíni és a felszín alatti csepegtető ön tözés hatását. Ez a két öntözési mód a napraforgó termesztésé ben egy igen nagy előnnyel jár! Úgy pótoljuk a növény számára a felvehető vizet, hogy az közben nem emeli meg a növényállo mány belsejében lévő páratartal mat és nem lesz tartósan nedves a növény levele, így nincsenek kedvező feltételek a kórokozók nak a fertőzéséhez! Az elért terméseredményeink igen kedvezőek voltak a kísérle tek során (2 ábra) 2019 és 2020 években a vizsgált öntözé si módok jelentősen növelték a napraforgó termésátlagait A fel s z í n i c s e p e g t e t ő ö n t ö z é s s e l a vizsgált két évben elért hozamok 5,63 6,09 t/ha között, míg a fel szín alatti csepegtető öntözés esetében 6,14 6,85 t/ha között alakultak! Ez a termésátlag igen magas, az elért terméstöbblet sokszorosan fedezi az öntözés éves költségeit. Ezen felül a cse p e g t e t ő ö n t ö z ő r e n d s z e r e k t o vábbi előnye, hogy alkalmasak tápanyag kijuttatására is, így a növény folyamatosan, oldott for mában jut a fejlődéséhez szüksé ges tápanyagokhoz, és egyben a h a g y o m á n y o s m ó d o n t ö r t é n ő tápanyag kijuttatás költsége is megtakarítható Az öntözésnek a termésbiz tonságon kívül a termésátlagra is igen kedvező hatása van A Szar vason végzett öntözési kísérle tek eredményei alapján száraz évjáratokban az öntözés termés növelő hatása akár 70 120% is le het A 2021 évben elsőként a szántóföldön is igen gyakran ön tözött kukoricát vizsgáltuk A különböző kukoricahibridek el térő potenciális termőképesség gel és eltérő öntözési reakcióval is rendelkeznek. Azt vizsgáltuk, hogy a különböző kukoricahibri dek termésátlaga hogyan alakul öntözött és öntözetlen körülmé nyek között A kukorica kifeje zetten aszályérzékeny növény nek számít, hiszen a virágzás s z e m t e l í t ő d é s i d ő s z a k a i g e n gyakran egybeesik a száraz, csa padékmentes periódusokkal ha zánkban. Ez a vizsgált 2021. év ben is így alakult, ami az öntözés nélküli terméseredményeken is meglátszott, azok döntően 4,2 6,1 t/ha között alakultak (3 áb ra)
26
2 7
Bevezet és A közleményben azt járjuk kö rül, hogy miért érdemes olyan ta karmányozási stratégiát választa ni, ami támogatja a bélhám mor fológiai fejlődését, milyen követ kezménye van a bélhám degene rációjának az állatok teljesítmé nyére? Milyen hatása van a táp csatornában élő mikroszerveze teknek a bélhám működésére és m i l y e n k é s z í t m é n y e k v a n n a k , amik az úgynevezett „bélegész ség” fenntartásában segíthetnek? A bél morfológia i jellemzői A takarmányok értékesülését és ezen keresztül a gazdaságos állati termék előállítást számos tényező befolyásolja Emésztés élettani szempontból az egyik legfontosabb, hogy a tápcsator nában az emésztő enzimek segít ségével lebontott táplálóanyagok milyen mértékben jutnak át a bél falán és ezen keresztül mi lyen mennyiségben állnak ren delkezésre a köztes anyagcseré ben Az állati szervezet csak azo kat a táplálóanyagokat képes ér tékesíteni, amik a tápcsatornából felszívódtak A sertés és a barom fi fajok esetében az energiát adó táplálóanyagok, mint a keményí tő bontásából származó glükóz és a zsírok emésztésekor szabaddá váló zsírsavak és monogliceridek, v a l a m i n t a f e h é r j e b e é p ü l é s t szolgáló aminosavak felszívódása döntően a vékonybélben zajlik További energiát nyerhetnek az állatok a vastagbélben történő rost fermentációja során keletke ző illózsírsavakból, de ezek ará nya a teljes energiaellátásban in kább marginális. A felszívódás h a t é k o n y s á g a n a g y m é r t é k b e n függ a felszívó felület nagyságá
tól A tápcsatorna az állatok test hosszának többszöröse, de a mi nél nagyobb felszívófelület érde kében a bélcső teljes hosszán to vábbi, úgynevezett felületnövelő struktúrák, bélbolyhok és a mik robolyhok találhatók (1 ábra) A bélbolyhok mérete átlagosan b é l s z a k a s z t ó l f ü g g ő e n 0 , 5 1 , 5 mm, de ezt befolyásolja a takar mány összetétele, a bélben lévő mikrobiota és különösen egyes kórokozók jelenléte A vékony b é l e m é s z t é s é l e t t a n i á l l a p o t a éppen ezért jól jellemezhető a vékonybélbolyhok hosszának és ke r e s z t m e t s z e t é n e k a r á n y á v a l , az egységnyi felületre jutó bél b o l y h o k s z á m á v a l ( Ru s v a i , 2019) A bél mikrobolyhainak sé rülése, illetve a bélbolyhok szá mának csökkenése és/vagy hosz szának rövidülése korlátozza a felszívó kapacitást, így a bélhám struktúrális állapota közvetlenül hat az állati termék előállítás (hús , tojástermelés) hatékony ságára A tápcsatorna funkciója összetett, hiszen a belek nyálka hártyájában találhatók az enzi mekben gazdag emésztőnedvet termelő mirigyek és a szervezet védelmét biztosító nyirokképle tek is Ezek nem megfelelő álla pota vagy működése ugyancsak csökkenti az állatok teljesítmé nyét A vékonybél nyálkahártyá jában található kehelysejtek fe ladata a mucinban gazdag nyálka t e r m e l é s e , m e l y n e k s z e r e p e , hogy védelmet is biztosít a fizi kai és biológiai ágensekkel szem ben A bélhá m á lla pot át befoly ásoló t ényezők Vannak a bélhám stuktúrája szempontjából kritikus idősza A b élhám morfológi ai áll ap otát befolyásol ó egyes takarmányozási tényezők
főleg a keményítőben gazdag ke verékek emésztését végző enzi mek aktivitása nő a tápcsatorná ban. A választás során jellemző en, ha igen korai időpontban vagy az európai gyakorlatban al kalmazott 4 hetes választás tör ténik, a takarmányvisszautasítás és egyéb stressz által kiváltott élettani okok miatt a bélhám struktúrája sérül. A választás ha tásának következménye a bél bolyhok alakváltozása és jelentős megrövidülése, valamint a krip ták mélységének növekedése. A strukturális változások kö vetkeztében jelentősen csökken a felszívó felület és ezzel arányo san romlik a táplálóanyagok fel s z í v ó d á s á n a k h a t é k o n y s á g a (Nochta, 2010) Választott mala cokban csökken a bélhámban ta lálható érett enterociták száma, valamint a kefeszegély által ter melt enzimek aktivitása a bél lu menében A választási stressz n y o m á n v i s s z a e s ő n ö v e ke d é s i teljesítmény oka tehát nem csak a kisebb takarmányfelvétel, ha nem a gyengébb emészthetőség é s e z e n ke r e s z t ü l e g y m é g kisebb táplálóanyag ellátás, mint ami szükséges volna a genetikai l a g m e g h a t á r o z o t t n ö v e ke d é s hez.
a k ü l ö n b ö z ő l e b o n t o t t t á p a n y a g komponensek
28 kok, mint például a napos ba romfi esetében az első takar mányhoz jutás kitolódása, sertés nél a választás, illetve az enerális megbetegedések, bélgyulladás s a l j á r ó f e r t ő z é s e k , m e l y e k r ő l tudjuk, hogy bélhámban degene ratív folyamatokat indítnak/in díthatnak el Baromfi esetében, a gyors növekedésű intenzív hús hibrideknél igazolták, hogy a mi nél korábbi takarmányhoz jutás segíti a felszívó felület optimális fejlődését A napos csibék takar m á n y f e l v é t e l é n e k 2 4 3 6 ó r á s késleltetése már statisztikailag igazolhatóan rontja a madarak súlygyarapodását és takarmány értékesítését (de Jong és mtsai., 2017), ennél hosszabb idejű kés leltetés esetén pedig hosszútá von is kimutatható a táplálóanya gok emészthetőségének csökke nése (Jegani és Korver, 2008) Ez annak köszönhető, hogy szikből származó energia csak korlátozott ideig elegendő. Ha nem kapnak a gyors anyagcseré vel rendelkező húshibrid napo sok takarmányt a kelést követő 24 36 órán belül, akkor a bél úgy nevezett érési folyamatai a bél bolyhok és a kefeszegély, vala mint a bélhez kötött immunszer vek fejlődése az elégtelen táp lálóanyag ellátás hiányában lelas sulnak és ez a lemaradás nem is kompenzálható, ha az első takar mányfelvétel 36 48 órát vagy an nál többet késik A malacok ese tében a választás szinte kivétel nélkül hosszabb rövidebb anore xiás időszakkal jellemezhető Ennek során az állatok nem, vagy csak kis mennyiségű takar mányt vesznek fel. A szopós ma l a c t á p c s a t o r n á j a a t e j t á p l á l á s időszakában folyamatos fejlődé sen megy keresztül Az életkor előrehaladtával a tej táplálóanya gainak emésztéséért felelős spe ciális enzimek (pl laktáz, kimo zin) termelődése egyre csökken, miközben a szilárd takarmány, és
A t á p c s a t o r n á b a n , f ő k é n t a vastagbélben élő mikroszerveze tek között megkülönböztetünk „jótékony”, azaz kedvező, és kár 1 áb ra: A bélhám f elü letnövelő stru ktúrái a bélb olyhok és kef esz e gély, vag y m ás néven mikroboly h ok ( Forrás: https://c om mons wikimedia org/wiki/File:Villi %26 microvilli of small intestine svg) folytatás a 30 oldalon
Kutatási eredmények igazol ják, hogy a tápcsatorna mikrobio ta kolonizációja is befolyásolja a bélfunkciókat és a bélhámban zajló érési folyamatokat Egész séges állat esetében a bélben megtelepedő mikroszervezetek számos módon támogatják a gaz daállatot A magasabb rendű élő lények az összetett szénhidrátok emésztéséhez nem rendelkez nek megfelelő enzimgarnitúrá val, de a mikrobiota fermentáci ós tevékenysége révén a takar mány energiatartalmának ezen részéhez is hozzá tudnak jutni, igaz, a veszteség nagyobb, mint más energia hordozók (keményí tő vagy zsír) esetében. A fermen táció végtermékeként képződött rövid szénláncú zsírsavak további előnyös hatása, hogy serkentik a bélhámsejtek szaporodását, sza bályozó tevékenységet fejtenek ki azok differenciálódása és pro liferációja során, és közvetve fo kozzák a bélhámsejt felszínén hámsejtekbe való bejutását (Rusvai, 2019)
29
30 tékony (potenciális vagy bizo nyosan patogén) fajokat A ked vező flóra egyrészt a kórokozók szaporodásának gátlásával, ked vező életkörülményeik korláto zásával, másrészt speciális anya gok (pl vitaminok, vitaminszerű anyagok, az ásványi anyagok fel s z í v ó d á s á t s e r ke n t ő m e t a b o l i tok) termelésével támogatja a gazdaszervezetet. A patogén szervezetek felsza porodásának következtében ki alakuló bélgyulladás során a bél h á m j e l l e g z e t e s b e s z ű r ő d é s e mellett a bélbolyhok megrövidü lése és/vagyfúziója,valamint a ke feszegély és a hámsejtek dege nerációja a legszembetűnőbb. Jól ismert, hogy az úgynevezett eu biotikus állapot (a kedvező flóra túlsúlya) felborulását nem csak fertőzés válthatja ki, hanem a hirtelen, átmenet nélküli takar mányváltás is A bél egészségének t ámo gatá sát célzó ta karmá ny adaléko k Ahogy a fentiekből követke zik, a bélhám morfológiai állapo ta a takarmányok komponensei n e k t u d a t o s m e g v á l a s z t á s á v a l befolyásolható A kedvező mikro bióta támogatására alkalmasak a pro és prebiotikumok, illetve ezek kombinációi a szimbiotiku mok. Broilercsirkék és malacok esetében élesztő kultúra keve rék etetése,valamint inulin és a mannán oligoszacharid (MOS) k i e g é s z í t é s h a t á s á r a n a g y o b b bélboholy/kripta arányról, vala m i n t a t á p l á l ó a n y a g o k j o b b emészthetőségéről számoltak be (Nochta, 2010). A MOS készít mények nem tartoznak a klasszi kus prebiotikumok közé, mivel nem fermentálódnak a bélben Pozitív hatásukat elsősorban an nak tulajdonítják, hogy növelik a patogének kiürülését A patogé nek jeles képviselői, köztük az E coli és a Salmonella fajok is man nózkötő receptorokon keresztül kapcsolódnak a bélhez. Azzal, hogy a takarmányt MOS tartal mú készítménnyel egészítik ki és az a tápcsatorna elülső szaka szában nem bomlik le, a vastag bélben lévő patogének hozzá kapcsolódnak a MOS egységek hez és a bélsárral kiürülnek A vastagbél aktívabb fermen tációs tevékenysége melynek következtében növekszik a rövid szénláncú zsírsavak termelése kedvezően hat a bélhám emész t é s i é s i m m u n f o l y a m a t a i r a Ezen termékek Na, K, Mg vagy Ca sók formájában kereskedelmi f o r g a l o m b a n i s k a p h a t ó a k . A z emésztőrendszerbe jutva több sejttípus, köztük a bélhámsejtek és a nem specifikus immunsej tek számára közvetlen energia forrásként szolgálnak Ha a vé konybél kezdeti szakaszát (az epésbelet és az éhbelet) ellátó vérerekben keringő vérben buti rát van jelen, akkor az a gazda szervezetben olyan védőfehérjék t e r m e l é s é t i n d í t j a m e g , a m i k serkentik a nyálkahártya sejtjei nek osztódását, és ezzel a felszí ni hámréteg regenerációját, ami egyes vizsgálatokban bélbolyhok fejlődését is pozitívan befolyá solta (Rusvai, 2019) A bélhám az egyik legaktívabb anyagcserével rendelkező szövet, megfelelő regenerációja kulcs kérdés az állatok egészséges fej lődéséhez Az úgynevezett el sődleges védelmi vonal fenntar tásában nagy szerepe van a bél hámot fedő nyálkának A nyálka szárazanyagának fő összetevője a m u c i n , e g y g l i k o p r o t e i n , a m i n a g y m e n n y i s é g b e n t a r t a l m a z treonint, szerint és prolint A fel sorolt aminosavak közül a szerin és a prolin nem esszenciális, de a t r e o n i n , m e l y e t a s z e r v e z e t nem tud előállítani, így a takar m á n n y a l k é s z e n ke l l k a p n i a , mintegy 28 35% ban van jelen a mucinfehérjében A treonin nem csak a mucinfehérje fő összete vője, de a bélhám szöveti fehér jéjének is meghatározó aminosa va Ennek következtében elégte len treonin ellátás esetén csök kenhet a nyákréteg vastagsága és a bélbolyhok morfológiai fejlődé se is zavart szenved Az aminosa vak közül a bélhám regeneráció jának szempontjából a glutamint és az arginint érdemes még ki emelni Több vizsgálat is meg erősítette, hogy a malactakarmá nyok glutaminnal (1%) való ki egészítése javítja a bél morfoló giai és funkcionális fejlődését, p o n t o s a b b a n c s ö k ke n t i a b é l bolyhok atrófiáját a választás utá ni kritikus időszakban (Almeida és mtsai , 2021) A glutamin ki egészítés pozitív bélmorfológiai hatásáról és a takarmányértéke sítés javulásáról a brojlerek ese tében is beszámoltak (Bartel és Batal, 2007) Összefoglalva, a bélhám fej lettsége és morfológiai állapota meghatározó az állatok teljesít ménye, takarmányértékesítése, ellenálló képessége szempontjá ból, így alapvetően meghatározza a gazdaságosságot Az Európai Unióban bevezetett intézkedé sek, melyek célja a fenntartható s á g o t v e s z é l y e z t e t ő a d a l é k o k , korábban a hozamfokozó antibio t i ku m o k , m o s t a p l Z n ox i d használatának betiltása, még in kább indokolja azoknak a takar mányozási stratégiáknak és ta karmányadalékoknak a használa tát, melyek segítségével a bél egészsége hosszú távon fenntart ható Dr habil Halas Veronika tanszékvezető egyetemi docens MATE Élettani és Takarmányozás tani Intézet, Gazdasági Állatok Takarmányozása Tanszék Felhasznált irodalom: deJong és mtsai , 2017 PL oS ONE 12(12): e0189350 https://doi org/10 1371/journal pone 0189350 Jegani és Kor ver, 2008 Poultr y Science 87:2052 2063 doi:10.3382/ps.2008 00091 Nochta, 2010 Ph D értekezés, K aposvári Egyetem, Állattenyésztési tudományok Doktori Iskola R usvai, 2019. In: Innovtív takarmá nyozás pp 341 360 ISBN: 978 963 05 9493 6 Almeida és mtsai , 2021 Asian Australasian Journal of Animal Sciences 2021; 34(12): 1963 1973 https://doi org/10 5713/ab 20 0613 Bartel és Batal, 2007 Poultr y Science 86 (9): 1940 1947.
31
r e u m á s m e g b e t e g e d é s e k k a p csán (Kremer, 2000) A bevitt zsírsavak mennyisé gén túl, fontos szempontként jelenik meg az egyes zsírsavak aránya is, különös tekintettel az n 6/n 3 zsírsav arányra Az ideális zsírsav összetétel jelentősége ki emelt szerepet játszik a humán táplálkozásban is Az esszenciális zsírsavakat tar talmazó élelmiszerek mellett az ideális zsírsav összetételhez leg inkább közelítő értékkel rendel kező élelmiszeripari termékek élvezhetnek jelentős figyelmet a tudatos fogyasztói társadalom ban (Hornyák és mtsai, 2005)
A humán táplálkozásban a tej és a különböző tejtermékek je lentős szerepet töltenek be, a szervezet számára nélkülözhe tetlen táplálóanyagokat tartal maznak és rendkívül kedvező t á p l á l ó a n y a g ö s s z e t é t e l l e l r e n delkeznek Az elmúlt évtizedekben a ha zai holstein fríz állományok tej
savak hatása a különböző élő szervezetek élettani folyamatai ban rendkívül összetett, így köz v e t l e n ü l b e f o l y á s o l j á k a z s í r anyagcserét, beépülnek a sejt m e m b r á n o k f o s z f o l i p i d j e i b e fenntartva azok funkcióját (An t a l é s G a á l , 1 9 9 8 ) . A h o s s z ú szénláncú telítetlen zsírsavak jó tékony hatásai közül a legismer tebb a szív és érrendszerre gya korolt hatás Fontos kiemelni az esszenciális n 3 zsírsavak szere pét a normális növekedés és fej lődés folyamatában (Simopou lus, 1988), a retina és az agy megfelelő fejlődésében (Connor és mtsai, 1992), az autoimmun m e g b e t e g e d é s e k ( H a r b i g e , 1998), a Chron betegség (Cal der, 2006), különböző daganatos elváltozások, magas vérnyomás (Mortensen és mtsai, 1983), és
termelési eredményei nagymér tékben megnövekedtek, ugyan akkor a nagy teljesítményű állo mányokban a megfelelő energia és táplálóanyag ellátás biztosítá sa a legnagyobb kihívás Minél magasabb ugyanis a termelési szint, annál nehezebb az állatok újra vemhesítése, egészségesen tartása, magas táplálóanyag ösz szetételű nyerstej előállítása, és a h o s s z ú h a s z n o s é l e t t a r t a m fenntartása A fogyasztók oldalá ról megközelítve a témát a tejelő szarvasmarhatartás és tenyész tés egyik legfontosabb feladata a lakosság tejfogyasztásának kielé gítése oly módon, hogy a nagy üzemi körülmények között ter melt tej táplálóanyag összetétele a lehető legjobban igazodjon a humán élettani igényekhez A tejzsír zsírsav összetétele, k ü l ö n ö s e n a v i s z o n y l a g n a g y mennyiségben előforduló rövid szénláncú zsírsavak miatt, ideális a z e m b e r i s z e r v e z e t s z á m á r a , mert a rövid szénláncú zsírsava kat tartalmazó triglicerideket az e m é s z t ő e n z i m e k k ö n n y e b b e n tudják bontani (Csapó és Csapó né, 2002) Ezeket a pozitív tulaj donságokat különböző módsze rekkel még tovább lehet javítani és fejleszteni. A tej zsírtartalmát, valamint annak zsírsav összetételét sok, egymással is összefüggésben levő tényező befolyásolja, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagy ni a tejzsír zsírsav összetételé nek módosítására irányuló törek vések esetében Ugyanakkor a faj, a fajtajelleg, az egyedi kü lönbségek, a kor vagy a laktációs állapot közel sem képes akkora változást előidézni a tejzsír zsír sav összetételében, amekkorára a takarmányozás a takarmány
32 Napjainkban növekvő figye lem irányul az élelmiszerek táp lálkozásbiológiai értékére, a zsír tartalomra, a zsírsav összetétel re, a koleszterintartalomra, a vi tamin és ásványi anyag tarta lomra, valamint a bioaktív anya gok mennyiségére és minőségé re A különböző táplálkozásbioló giai előnyökkel rendelkező táplá lóanyagok kutatása a zsírok sok oldalú az emberi táplálkozás ban betöltött szerepére is ki terjed Az állati termékek telített és t e l í t e t l e n z s í r s a v t a r t a l m á n a k , azok egymáshoz való arányának, valamint az emberi szervezetben betöltött szerepének vizsgálata is előtérbe került A zsírsavak az állati , és növé nyi eredetű zsírok fő alkotóele mei Kémiai felépítésüket te kintve lehetnek telítettek, egy szeresen telítetlenek és többszö rösen telítetlenek T á p l á l k o z á s é l e t t a n i s z e m pontból a linolsav és az α lino lénsav, illetve származékaik, az arachidonsav, az eikozapentaén sav és a dokozahexaénsav jelen tős A linolsav (n 6) és az α lino lénsav (n 3) esszenciális, illetve f é l i g e s s z e n c i á l i s z s í r s a v a k n a k minősülnek, amelyekhez az élel miszerekkel, valamint a takarmá nyokkal kell mind az embernek, mind a gazdasági haszonállatok nak hozzájutni A többszörösen telítetlen zsír
zsírsav-összetételének
A tejzsír megváltozt atása takarmányozási módszerek kel
33 a l a p a n y a g o k m i n ő s é g e , t a k a r mány kiegészítések alkalmazása képes önmagában. A takarmá nyok minősége alapjaiban hatá rozza meg, a gazdasági állatok t e r m e l é s é n e k s z í n v o n a l a m e l lett, az előállított állati termék minőségét A t a k a r m á n y a d a g o k e n e r g i a koncentrációja zsírkiegészítéssel növelhető, ugyanakkor az ener gia koncentráció növelésén kívül a zsírkiegészítés további célja le het a tejzsír zsírsav összetételé nek pozitív irányú befolyásolása (Schmidt és mtsai, 2000; Ribács, 2005; Keresztes és mtsai, 2007) A természetes alapanyagú zsír kiegészítések közül a tejzsír zsír savösszetételének pozitív irányú befolyásolására alkalmasak lehet nek a full fat olajos magvak, így a lenmag, illetve a repcemag, vala mint a full fat lenmag feldolgozá sából származó melléktermék. A lenmag és a repcemag nagy kon centrációban tartalmaznak olyan t á p l á l k o z á s é l e t t a n i s z e m p o n t ból fontos többszörösen telítet len zsírsavakat, amelyek az em b e r i s z e r v e z e t e g é s z s é g é n e k megtartásában kiemelt szerep pel bírnak. A hidegen sajtolt len mag, bár kisebb mennyiségben tartalmazza említett többszörö sen telítetlen zsírsavakat, mégis pozitívan befolyásolhatja a tejzsír zsírsav összetételét.
A zsírkiegészítésnek azonban vannak hátrányai, ilyen például a n y e r s r o s t e m é s z t h e t ő s é g é n e k csökkenése és mikrobiális tevé kenység mérséklődése A zsírok etetésekor előforduló negatív ha tások kiküszöbölésére megoldást jelent a mesterségesen, fizikai vagy kémiai eljárással előállított zsírkészítmények védett zsírok etetése, amelyek a bendőben csak kis mértékben bomlanak le (Schmidt és mtsai, 2000) vagy olajos magvak (napraforgó, gya pot, szója, repcemag, lenmag), esetleg ezek pogácsáinak alkal mazása. Különböző védett zsír források és készítmények fel használása a tejzsír zsírsavössze tételének módosítására a gyakor latban igen elterjedt. A mester ségesen előállított védett zsírfor rásokat burkolással, hidrogéne zéssel, zsírsavamid vagy Ca szap pan kialakításával hozzák létre Az olajos magvak (szója, napra forgó, repce, len) Benitez (1988) véleménye szerint bizonyos fo kig védett zsíroknak tekinthe tők, mivel azok olajtartalma csak lassan, a növényi sejtfalak le b o m l á s á n a k ü t e m é b e n v á l n a k szabaddá a sejtekből Védettsé gük ugyan elmarad a mestersé gesen előállított, jó minőségű vé dett zsírokétól, mégis kevésbé zavarják a bendőfermentációt. A különböző módosítási
lehe tőségek alkalmazásával előnyö sen alakítható a tejzsír telített, egyszeresen és többszörösen te lítetlen zsírsavainak az aránya, így lehetőség nyílik kedvezőbb zsírsav összetételű tej és tejter mékek előállítására, amelyek tá m o g a t j á k a z e g é s z s é g m e g ő r z ő táplálkozás előtérbe kerülését Dr Süli Ágnes Gémes Matusek Krisztina Tóth Violetta Dr Mikó Edit Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági K ar Felhasznált irodalom: Antal M Gaál Ö (1998): Többszörösen telítetlen zsírsavak jelentősége a táplálkozásban Or vosi Hetilap, 139 19 1153 1158 Benitez H F I (1988): Einfluss ges taffelter oraler Gaben geschützter Fette auf verdauungsphysiologische Parameter im Pansen, Ilechymus und Kot des Schaffes Dissertation, Hannover 126
mondanunk a beruházási és üze meltetési költséget és azt, hogy más felkészültségű munkaerőt igényel a technológia Azt is egy re inkább érzékeljük, hogy nem csak az emberrel, hanem az állat tal szemben is megváltoznak az elvárások Olyan tulajdonságok kerülnek előtérbe, amelyek ko rábban nem, vagy kevésbé kap tak hangsúlyt Gondolok itt a t ő g y k ü l ö n b ö z ő é r t é k m é r ő i r e , különösen a bimbó méretére és helyeződésére. A normál fejőházi fejésben több lehetőség van az extrém bimbóhelyeződés, vagy méret tolerálására, a robotban ez nagyobb gondot okozhat. Nem véletlen, hogy a robotra kerülő állatoknál már a kiválasztás során célszerű ezekre a tulajdonságra szelektálni Mivel az állatok fejő r o b o t f e l ke r e s é s e ö n k é n t e s e n történik, így fontos lehet az át lagnál jobb lábszerkezet, de akár a z á l l a t t e m p e r a m e n t u m a i s Ezeknek az új elvárásoknak az i n t e n z í v t e j t e r m e l ő t e h e n e k döntő része megfelel A tenyésztési és gazdasági kér déseken túl néhány olyan szociá lis, vagy akár állatjóléti szempon tot is figyelembe kell venni, ami ugyancsak a robotok terjedését segíti A tejtermelő gazdák kü l ö n ö s e n N y u g a t E u r ó p á b a n c s ö k ke n t e n i a k a r j á k m u n k a i n tenzitásukat és több időt szeret nének egyéb tevékenységre for dítani. Egyre kevesebben vállal ják a kemény, monoton és egész évben jelen lévő manuális fejési munkát. Ezen is segíthet a fejő robot, hiszen munkája bár az em beri felügyeletet nem nélkülözi, de mentesíti a dolgozókat a ke v é s b é v á l l a l t , v a g y s z e r e t e t t munkafolyamattól Az ágazatot támadó állatvédők felé pedig je lezheti a technológia, hogy itt az
The American Journal of Clinical Nutrition. 71. (suppl) 349S 351S Mortensen, J Z , Schmidt, E B , Nielsen, A H and Dyerberg, J (1983): The effect of n 6 and n 3 polyunsaturated fatty acids on hemostasis, blood lipids and blood pressure Thrombosis and Haemostasis 50 2 543 546 Ribács, A. (2005): Növényolajipari melléktermékből előállított védett zsír (Caszappan) felhasználása a kérőd zők takarmányozásában Doktori (PhD) értekezés. Mosonmagyaróvár Schmidt J Sipőcz P Sipőcz J (2000): Védett zsír hatása a bend fermentációra és felhasználása a nagy tejtermelésű tehenek takarmá nyozásában Állattenyésztés és Takarmányozás 2 49 139 154 Simopoulus, A P (1988): ω3 fatty acids in growth and development and in health and disease Part II: the role of ω3 fatty acids in health and disease: dietar y implications. Nutrition Today 23 3 8 12
A r obotfejés alkalmazásának l ehetősége tej hasz nosítású állomány okn ál folytatás a 36 oldalon Calder, P C (2006): n 3 Polyunsaturated fatty acids, inflam mation and inflammator y diseases. The American Journal of Clinical Nutrition 83 (suppl) 1505S 1519S Connor, W.E. Neuringer, M. R eisbick, S (1992): Essential fatty acids: the importance of n 3 fatty acids in the retina and brain Nutrition R eviews 50 4 21 29 Csapó J. Csapóné Kiss Zs. (2002): Tej és tejtermékek a táplálkozásban Mezőgazda Kiadó 464 Harbige, L.S. (1998): Dietar y n 6 and n 3 fatty acids in immunity and autoimmune disease Proceedings of the Nutrition Society 57 4 555 562 Hornyák Z., Kovács A.Z., Szakály S (2005): A fehér kék belga húsmar hafajta elsőfejésű kolosztr umának összetétele 2. Zsírsav összetétel. Tejgazdaság 65 1 15 21 Keresztes, M Faigl, V Márton, A Ihnáth, Z Kulcsár, M Mézes, M Husvéth, F Huszenicza, Gy. (2007): A védett zsírokkal történő takarmány kiegészítés hatása a kérődzők szaporodásbiológiai jellemzőire. Magyar Állator vosok L apja Irodalmi átekintés 1 rész 129 525 530 Kremer, J.M. (2000): n 3 Fatty acid supplements in rheumatoid erthritis
34 A robotfejés technikai megol dása több évtizede alkalmazott a tejhasznosítású szarvasmarha ál lományoknál A fejési rendszer ötletét a DeLaval már 1982 ben szabadalmaztatta és ezt követő en egy viszonylag hosszú ideig tartó fejlesztési és tesztelési idő szak következett A fejés külön böző műveleteit korábban is tud ták automatizálni, de a kelyhek felhelyezése mindig gondot oko zott Az iparban használt robotok ugyanis azonos helyen és milli méter pontosságban azonos mé r e t b e n d o l g o z n a k . A z e l t é r ő tőgyméretű és bimbóhelyezésű á l l a t o k n á l a m e l y e k r á a d á s u l mozgásban vannak kihívást je lentett egy ezt kezelő rendszer kidolgozása A technika fejlődése lehetővé tette, hogy különböző módszerekkel, hő, szilárdtest ér zékelő, lézer, radar megoldható a tőgybimbó helyzetének behatá rolása, ami utána már a gép me móriájából is lehívható A 2000 es évek elején jelen tek meg Nyugat Európában az első robotok, amelyek már vi szonylag megbízhatóan dolgoz tak A fejőrobotok előnyeit régó ta ismerjük és a gyakorlat mind ezt már igazolta is Annak ellené re, hogy a fejőrobot használata több szempontból is a hatékony ságot és a jövedelmezőséget ja vítja, mégsem mondhatjuk azt, hogy a felhasználása gyors ütem ben növekedett volna. Az elmúlt években megváltozott munka erőhelyzet azonban a terjedésü ket nagymértékben gyorsította és napjainkra elmondható, hogy bár még mindig nem meghatáro zó fejési módszer, de több tíz ezer tehén fejését hazánkban is ezzel a technikával oldják meg Ha a fejőrobotok előnyeit fon t o s s á g u k s z e m p o n t j á b ó l s o r b a kellene szedni, nem volna egy szerű dolgunk, mert ezek az elő nyök időnként fel , vagy leérté kelődnek Megítélésünk szerint az egyik legfontosabb előny an nak lehetősége, hogy a tehene ket érdem szerint lehessen ta karmányozni Míg a kisüzemi te lepeken vagy kötött tartásmód ban, az egyedi takarmányozás könnyebben megoldható, nagy létszámú és különösen hetero gén állományoknál ezt a felada tot nehéz kivitelezni A gyakor latban a termeléshez, vagy akár a l a k t á c i ó s t á d i u m á h o z i g a z o d ó csoportosítás megoldást jelent het, de az egyedi különbségeket még kiegyenlített állománynál is nehéz kezelni A fejőrobotban történő abrakadagolás ezt a prob lémát kezeli és az etetőasztalon m e g k a p o t t t a k a r m á n y ke v e r é k robotban történő kiegészítésével biztosítható az érdem szerinti ta karmányozás. A fejőházi fejés so rán a munkarendhez alkalmaz kodva, döntés alapján kétszer, vagy háromszor történik a fejés A robottal a fejések száma és ezáltal a két fejés között eltelt időtartam optimalizálható Külö nösen a nagyüzemi tartásban te heneinket különböző stresszha tások érik, melyek nagy része a fejéshez, a fejéshez történő fel hajtáshoz kapcsolódik A nyu godt istállókörnyezet, az önkén tes helyváltoztatás biztosítja a stresszmentes és ezáltal kedve zőbb életkörülményeket tehene ink számára Az említett előnyök az eddigi tapasztalatok alapján e g y é r t e l m ű e n j e l e n t ke z n e k a termelt tej mennyiségében, bár ennek mértéke az 5 és 30% kö zött ingadozhat Az utóbbi években megválto zott munkaerő helyzet volt az, ami eldöntötte azt, hogy ha vala ki fejőberendezésben gondolko dik, akkor leginkább a robot jut az eszébe Bár az is igazolódott, hogy a munkaerő megtakarítás nem annyira számottevő, de a fe jős szakmunkások kiváltásában nagy szerepet játszhat ez a tech nológia. A minimálisan kevesebb munkaerő feladata átalakulhat, állomány ellenőrzési, vagy infor m a t i k a i m u n k á v á A z e l m ú l t évek technikai fejlődése, a robot által biztosított többlet informá ció szintén növelte az elfoga dottságot és pozitívan befolyá solta az ár érték arányt H á t r á n y k é n t m a i s e l ke l l
Központosított robotfejés
35
3 6
állatok számukra optimális kö rülmények között, kedvező élet feltételek mellett töltik napjai kat A r o b o t f e j é s a l k a l m a z á s á n á l két elv közül kell választanunk és jelenlegi ismereteink szerint egyértelmű döntést a két elv megítélésében nem hozhatunk Szakemberek és megfelelő robo tos gyakorlattal rendelkező fel használók véleménye is megosz lik a két rendszer között Ebben a helyzetben azt tudjuk vállalni, hogy ismertetjük a két elvet, hogy a tenyésztő dönthessen, hogy melyik változatot alkalmaz za. Kezdetben csak a szabad te hénmozgás volt ismert, ami alatt azt értjük, hogy a tehén szaba don választhatja meg a helyét az etetőtéren, pihenőtéren, vagy a r o b o t b a n E b b e n a z e s e t b e n több az indokolatlan robot felke resés, de a tehenek mozgása és a mozgás iránya nincs szabályozva Az abrak legalább 50% át ro botban adják, hogy megfelelően motiválva legyen a tehén A sok üresjárat és a beterelés munka idő igénye miatt ezt a rendszert nem szívesen alkalmazzák Elő nyéül ugyanakkor el kell monda nunk, hogy a szabad mozgáslehe tőség mellett az olcsóság is e rendszer mellett szólhat Az irá nyított tehénmozgásnál válogató k a p u b e i k t a t á s á v a l b i z t o s í t j á k azt, hogy csak a fejési engedély lyel rendelkező tehenek mehes s e n e k a f e j ő r o b o t r a E n n é l a rendszernél is két változatot kü l ö n bö zt et ü n k m eg , a z el ő s zö r etetés és az először fejés rend szerét Az először etetés rend szerében az állat etetés után ke rül a válogató kapuhoz, ahol a rendszer eldönti, hogy mehet e a tehén a fejőrobotba, vagy a pihe nőtérbe engedi Azokban az országokban, ame lyekben az abrak fele, vagy na gyobb része a robotban kerül ki adagolásra, ott ezt a módszert célszerű alkalmazni. Ebben az esetben az etetőtérben elsősor ban tömegtakarmányt kapnak az állatok, így nem az etetőtér, ha nem a fejőrobot motiválja a moz gásukat Amerikában és Európa nagylétszámú telepein és ide soroljuk Magyarországot is az először fejés rendszere az alkal mazott Ennél a rendszernél a pi henőtér után van a válogató ka pu, ami eldönti, hogy az állat fe jési engedélyt kap e, vagy mehet az etetőtérbe Az ilyen takarmá nyozási rendszerben dolgozó te lepeknél a robotban kevesebb abrakot kapnak, így az etetőtérre jutás motiválja jobban a tehene ket Az elmúlt években több olyan technikai újítás is történt, amely a robotok munkáját és a robot ál tal szolgáltatott információk kö rét bővítette. Ma már több tech nológiában alkalmazzák a rész ben öntanuló kamerarendszert, mellyel gyorsabb és pontosabb a fejőkelyhek felrakása, mint ko rábban volt Ismertek ma már azok az alkalmazások, amelyek s e g í t s é g é v e l a r o b o t m u n k á j a mobil alkalmazással is elérhető és lehetővé teszi a termelő szá mára, hogy akár távolról is be avatkozzon a rendszerbe A riasz tási, ellenőrzési technikák által a rendszer működéséről folyama tosan informálódhatunk és jelzik az előforduló műszaki hibákat Az adatgyűjtés során az állattal k a p c s o l a t o s é l e t f o l y a m a t o k r a , vagy tejtermelésükre vonatkozó adatok tájékoztatják az állattar tót a beavatkozás szükségességé ről. A tej progeszteron szintjé nek meghatározása ami szintén lehetséges a fejőrobotban a s z a p o r o d á s b i o l ó g i a i m e n e d z s ment munkáját segítheti. A fejő
Robotizált fejőkaru sszel.
robotban tőgynegyedenként van lehetőség a tej minőségének el lenőrzésére azáltal, hogy a tej ve zetőképességének elemzésével a szomatikus sejtszám, ezáltal a tőgygyulladásos egyedek teje be azonosítható és akár a tej külön fejése is biztosított A magyarországi sajátos nagy üzemi technológia, az egy telep re jutó állatkoncentráció ugyan akkor még mindig több tenyész tőt visszatart a robot alkalmazá sától Ezt felmérve a robotok fej lesztői is új megoldásokkal pró bálkoznak. Ide tartozhat a már meglévő fejőberendezés automa tizálása, aminek segítségével a jelenleg alkalmazott technológi át kiegészítik robotegységekkel. Tipikus megoldás lehet egy olyan fejőkarusszel, amelynél a belépő állatoknál robot készíti elő a tehenek tőgyét, fertőtlení ti, majd újabb robotok felhelye zik a kelyhet a tőgybimbóra A hagyományos kézi kiszolgálású fejőkarusszelhez képest ez min den esetben munkaerő megtaka rítást és precízebb, higiéniku sabb fejést eredményez A nagy tehenészetek által oko zott kihíváson segíthet a közpon tosított robotfejés koncepciója is Ennél a módszernél a fejőro botok nem az istállóban, hanem egy központi épületben kerül nek elhelyezésre A technológia ötvözi a hagyományos fejőházi fejést a robotossal. A fejőrobot egységek a külön teremben úgy kerülnek elhelyezésre, hogy az állatok a robotok közül szabadon választhatnak és a tehenek fel hajtása után a gondozóknak a fejéssel kapcsolatban nincs teen dőjük A fejést követően vissza térő folyosón a válogató kapu biztosítja azt, hogy minden állat a megfelelő csoportjába kerüljön vissza A z a l k a l m a z o t t r o b o t f e j é s i t e c h n o l ó g i a m e g v á l a s z t á s á n á l döntésünket több minden befo lyásolhatja Meghatározó lehet az anyagi és munkaerő helyzet, valamint a jelenleg alkalmazott technológia A rendelkezésre álló lehetőségek és a robotfejéssel foglalkozó cégek száma lehetővé t e s z i s z á m u n k r a , h o g y d ö n t é sünk előtt tájékozódjunk, vagy felkeressük azokat a tenyésztő ket, akik e területen már tapasz talattal rendelkeznek. Dr. Béri Béla Török Evelin Debreceni Egyetem MÉK, Állattenyésztési Tanszék
37
Elégedettek lehetünk, amikor jó minőségben sikerült betakarí tani elegendő mennyiségű réti szénát. A jó minőséghez szüksé ges, hogy túlnyomóan füvek és pillangósvirágú növények alkos
egyaránt hasznos (l Dr Orosz Szilvia cikkei)
éna
és
sák a gyepet (legalább 60% ban) és a kaszálás időpontját az ural kodó pázsitfű bugahányási idejé hez igazítsuk A réti széna készí tésénél a kaszálás optimális idő szaka a vezérfű bugahányásának kezdetétől a virágzás kezdetéig tart
38
A réti széna egyre nagyobb je lentőséggel bír a kérődző állatok és a lovak takarmányozásában. Több okot is lehet felsorakoztat ni az előbbi megállapítás indok lására Ezek között olyan egysze rű technikai okok is említhetők, mint a levélpergési veszteség el kerülése, hiszen a pázsitfüvek le vele levélhüvellyel és nem levél nyéllel kapcsolódik a szárhoz, ez ért a száradás során nem törik le N i n c s j e l e n t ő s k ü l ö n b s é g a szár és a levél vízleadási sebessé g é b e n , e z é r t n e m s z ü k s é g e s szársértő alkalmazása kaszálás kor Ez azért is fontos, mert a madárvédelmi AKG programok ban kötelező a madárbarát kaszá lási módszer alkalmazása, ami tiltja a szársértő használatát A réti széna nagyon fontos forrása a strukturális rostnak. A jó minősé gű réti széna elegendő mennyi s é g b e n b i z t o s í t a b e n d ő b e n könnyen lebontható rostot, ezért a tejtermelés, a tej zsírtartalma é s a k é r ő d z é s s z e m p o n t j á b ó l
A kései kaszálással az emészt hetőség romlása miatt (napi át lagban 0,7%) nagyon sok táp anyagot veszítünk, a látszat elle nére, ami azt mutatja, hogy a szénamennyiség nagyobb a kései kaszáláskor! Réti széna vásárlása előtt is fontos meggyőződni an n a k a m i n ő s é g é r ő l L e g j o b b olyan helyről vásárolni, ahol mi nőségi kategóriák szerint kialakí tott árak vannak Figyeljünk a széna színére, il latára, levelességére, a benne lé vő pázsitfüvek és gyomnövények arányára A természetvédelmi te rületen vagy AKG programban l é v ő g y e p e n k a s z á l t s z é n á k emészthető tápanyagtartalma lé nyegesen kevesebb a kései ka szálás miatt, a kisebb takarmá nyozási értéknek a széna árában tükröződnie kell! Hasonlóan nagy veszteségek érhetik a gazdálkodót, ha nem megfelelően alakította ki a széna tárolási helyét Az utóbbi évek Fedett helyen szabadég alatt tárolt réti sz nyersf tartalma alakulása (Kisf
1 táblázat:
ehérje
és rostf rakc ióinak
üz es) A r éti széna szakszer ű tár olása 2 táb láz at: Fedett h elyen tárolt szénaminták tápanyagtartalm a a tárolási idő füg gvényében
ben egyre több gazdaságban azt tapasztaltam, hogy a gazdasági udvar egyik legmélyebb pontján tárolták a szénabálákat A paraszt emberek tudták, hogy ez helyte len. Ahol összefolynak a vizek, oda nem teszünk kazlat A kazal helyéről el kell vezetni az esővi zet is, úgy kell kiképezni, hogy le tudjon folyni a víz, ne tudjon a kazal alá csorogni Manapság a körbálák készítése a legelterjed tebb a magyar gyakorlatban, ami gépberuházási és bálamozgatási s z e m p o n t b ó l ke d v e z ő b b , d e minden más szempontból hátrá nyosabb választás, mint a tégla lap alakú bála A legnagyobb gondot az össze rakás, veszteség nélküli tárolás okozza. A fedél nélküli tárolás óhatatlanul károsodáshoz, pené s z e d é s h e z , r o m l á s h o z v e z e t a körbálák esetében (1 kép) A veszteség átlagosan 20% kö rüli, de ennek duplája is lehet csapadékos tél, vagy rossz hely színválasztás esetén. Az utóbbi években megjelent a piacon olyan légáteresztő textil p o n y v a , m e l y n e k s e g í t s é g é v e l megoldható a körbálák fedél nél küli tárolása (2. 3. kép). Néhány évenként rá kell áldozni a takaró anyag költségét A legjobb meg oldás a tető alatti tárolás (4 kép). Ennek nagyobb a beruházási költsége, de egyszer kell megcsi nálni és tartósan hasznot hoz az zal, hogy nulla százalékra csök ken a tárolási veszteség A réti szénák esetében a téli tárolás során jelentős minőség romlás következhet be, ha a bálá kat szabadég alatt takaratlanul tárolják. 2009 és 2012 között egy juhtartó gazdaságban vizsgáltuk a réti széna minőségét és annak változását a szabadban és széna pajtában történő tárolás esetén. 2010 tavaszán vettünk mintákat a kísérleti helyen 2009 ben ké szült és hengerbálákban tárolt szénákból Az 1 es mintát a táro ló épületben elhelyezett széná ból, a 2 es jelűt a szabadég alatt tároltból vettük. Utóbbinak a külső rétege szemmel láthatóan penészes volt, a mintát a bálák belsejéből húzgáltuk megváltozott,
ki A széna színe is
látható volt a minőségromlás a fedett 39 2. kép: Légáteresztő textil takaróponyva háromsoros piram isban össz era kott h eng erbálákon (Fotó: Halász A ) 1 kép: Szabad ég alatt tárolt körbálák tavassz al ( Fotó: Tasi J ) 4 kép: Nagy méretű sz ög letes b álák szaksz erű , tető alatti tárolása egy sziráki g azdaságban (Fotó: Halász A )
sejt fal anyag Annak a szénának a csapadé kos időjárás miatti levelesebb növényzet (kedvező levél szár arány) okozta a kedvezőbb táp anyagtartalmát, ami a fedél alatti tárolás során az idő előrehaladtá val sem romlott. Dr Tasi Julianna MATE, Állattenyésztés Tudományok Intézet 40 3 kép: A hengerb álák f edél nélkü li, ponyva takarásos megoldása példa szerű a MATE K arc agi Kutatóintézetében (Fotó: Halász A )
z t
t
t
t
t e l j e s e n e m é s z t h e t e t l e n r o
n
é
helyen tárolt réti széna egészsé ges zöld színéhez képest. Az 1 táblázatban közöljük a laboratóriumi vizsgálat eredmé nyét A nyersfehérje mennyisége 30% al kevesebb lett a rosszul tárolt szénában Feltűnő a sejt fal tartalom (NDF) mennyiségé nek csökkenése, ugyanakkor a savdetergens rost (ADF) és a s , lignin (ADL) mennyisége meg növekedett a fedetten tárolthoz képest. Első ránézésre megma gyarázhatatlan a jelenség, hiszen az ADF tartalom nem lehet na gyobb az összes sejtfal alkotónál Valójában a gombák jelenlétére utal ez a mérési eredmény Hasonló eredményeket kap tak Opitz von Boberfeld és szer zőtársai (W. Opitz von Bober feld, K Banzhaf, F Hrabe, J Skladanka, S Kozlowski, P Go linski, L Szeman, J Tasi (2006): Effect of differentagronomical measuresonyield and quality of a u t u m n s a v e d h e r b a g e d u r i n g wintergrazing 2st communica tion: Crude protein, energy and ergosterol concentration Czech J A n i m S c i , 5 1 , ( 6 ) : 2 7 1 277.p.). Összességében 3,8 szer t ö b b e m s h e e l e a n y a g (ADL) lett a szabadég alatt tá rolt réti szénában, mint a fedett helyen tároltban. A gazdálkodó a 2010 tavaszán mért adatok következtében attól az évtől kezdve az összes széná ját fedél alatt tárolja. Vizsgáltuk a tárolási idő hatá sát is A 2 táblázat adatai két éven át tárolt és egy télen át tá rolt (mindkettő szénapajtában) s z é n á k v i z s g á l a t i e r e d m é n y e i t mutatják Veszteséget nem mu tattunk ki, a 2010 ben készített széna beltartalmi értékei lénye gesen jobbak a 2011 ben készül ténél, a hosszabb tárolási idő ellenére is Nagyobb nyersfehér j e , k i s e b b n y e r s r o s t t a r t a l o m jellemzi, kevesebb az összes
41 A tranzíciós időszak egy tejelő tehenészet legkritikusabb pont ja, a teheneknek az ellést meg előző és az azt követő 2 3 hetes időszakát jelenti A tranzíció ki fejezés a nagymértékű élettani, anyagcsere forgalmi, és takarmá nyozási változásokra utal A te hén a produktív ciklusát lezárja az elléssel és elkezdi egy újabb laktációs ciklusát Ahogy ezek a változások történnek, és ahogy képesek vagyunk menedzselni a z o k a t , s z o r o s ö s s z e f ü g g é s b e n van az ilyenkor előforduló szub klinikai és klinikai anyagcsere forgalmi betegségekkel és meg határozzák a következő laktációs termelést, a szaporodásbiológiai és a gazdasági eredményt A t r a n z í c i ó s i d ő s z a k b a n a z alábbi fiziólógiás változások in dulnak be, melyek kialakítják az erre az időszakra jellemző beteg ségeket Ezen anyagok mérése, a betegségek detektálására is al kalmasak.A plazma inzulin kon centrációja folyamatosan csök ken a tranzíciós időszakban az el lésig, mialatt a szomatotropin
A z ellés
k o r t o k o i d o k k o n c e n t r á c i ó j a i s megemelkedik Ezek a hormoná lis változások nemcsak hozzájá r u l n a k a s z á r a z a n y a g f e l v é t e l csökkenéséhez, hanem koordi nálják a metabolikus változáso kat, amelyek támogatják, vagy inkább kényszerítik a zsírok mo b i l i z á c i ó j á t a z s í r r a k t á r a k b ó l (Grumer, 1995). A plazma sza bad zsírsav (NEFA Non Esteri fied Fatty Acids) tartalmának nö vekedése
gyorsan növekszik az ellés után Ez az inzulin csökkenés a szoma totropin növekedésével együtt a trigliceridek szintézisének csök kenését vonja maga után a zsír szövetekben és kedvez a zsír mo bilizációnak (Bell, 1995; Lanna és Bauman, 1999) A plazma progeszteron kon centrációja, ami magas a vemhes ség alatt gyorsan leesik az ellés kor Ehhez jön még, hogy átme netileg az ösztrogének és gluko
A p l a z m a s z a b a d z s í r s a v (NEFA) koncentrációja amely a zsírok mobilizációjából szárma zik növekedése fokozatosan emelkedik az ellés előtt és gyor san az utolsó 3 napban A megnö vekedett NEFA egy része szük ségszerű és hormonális hatásra jön létre, míg a másik része a ne gatív energia mérleg következ ménye (Grummer, 1995, Dyk és Emery, 1996) Az ellés előtti ne g a t ív energ ia mérleg mértéke változhat, ami megfelelő takar mányozási stratégiával mérsékel hető (A negatív energiamérleg mérésére napjainkban vagy a vér NEFA szintjét mérik, vagy a tej olajsav tartalmát ) To v á b b á a n e g a t í v e n e r g i a mérleg következtében kialakuló megemelkedett szabad zsírsav koncentráció, ha elég magas, ak kor hozzájárul a zsírmáj szindró ma kialakulásához,(Az energiahi ány következtében beinduló fo kozott lipidmobilizáció a májban többféle folyamatot indít el En nek egyik eredménye a triglice rid reszintézis beindulása Ehhez körüli metabolikus er edetű rendellenességek nyomon követése a teje lő szarvasmarha-állományokban
42 csatlakozik a lipoprotein szinté zis zavara, valamint a lipotróp faktorok hiánya. Mindezek hatá sára a májban zsírraktározás in dul el Bekövetkezik a máj zsíros infiltrációja, majd az úgyneve zett „zsírmáj” A májfunkciók romlása csökkenti a detoxikáló tevékenységet (a vér NH3 tartal ma nő az ornitincikus aktivitásá nak csökkenése miatt), ami mi att hepatoencephalopathia ala kul ki A bilirubin konjugáció za vara miatt hepaticusicterus jön létre Ez önmagában is olyan fak tor, amely hozzájárul más egész ség problémák kialakulásához az ellés után (Grummer, 1995, Dyk és Emery, 1996)
Ezek a betegségek egymással kölcsönhatásban vannak és egyik hajlamosíthatja a másik kialaku lását Például az ellési bénulás vagy a szubklinikai hipokalcémia a szöveti izomtónus elvesztésé hez vezet, és ezáltal növeli a magzatburok visszatartás és vagy az oltógyomor áthelyeződés elő fordulásának gyakoriságát, annak e l l e n é r e , h o g y a m a g z a t b u r o k visszatartás problematikája első sorban a hiányos immunrendszer m ű k ö d é s é r e v e z e t h e t ő v i s s z a (Block és Sanchez, 2001) Curtis és mtsai , 1985 meg vizsgálták a metabolikus problé mák kockázati tényezőit. Vizsgá lataikból az derült ki, hogy az idősebb teheneknél nagyobb a kockázata a magzatburok vissza tartásnak, az ellési bénulásnak és a tőgygyulladásnak A magzatbu rok visszatartásban szenvedő te heneknél nagyobb volt a kocká zata a tőgygyulladásnak és a ke tózisnak. A ketózisos teheneknél 12 szer nagyobb valószínűséggel alakult ki oltógyomor áthelyező dés Általános megállapítása volt ennek a tanulmánynak, hogy va lamelyik probléma megelőzése csökkentette a másik probléma kialakulását Röviden tekintsük á t az energia m eta bolizmu ssa l összefüggő bet egségeket és az ok diagnosz tizálá si lehet őségét A zsírmáj betegség a zsírmobi lizációs betegség következmé nye Zsírmájról akkor beszélhe tünk, ha a máj összlipid tartalma az átlagos mennyiséget lényege s e n m e g h a l a d j a ( 8 0 1 0 0 g / k g , mely elérheti akár a 300 g/kg ot) Ez bekövetkezhet az ellés után közvetlenül és akkor is kó rosnak tekinthető, ha az ellést követően négy öt héten belül nem csökken az élettani értéke (40 50 g/kg) A zsírmáj betegség multifaktoriális (több tényezős) b e t e g s é g , a m e l y l e g f ő k é p p a t r a n z í c i ó s i d ő s z a k b a n l é p f e l olyan más produkciós betegsé gek következményeként, amik csökkentik a szárazanyag felvé telt és növelik a zsirmobilizációs folyamatokat A megbetegedésre a vemhesség utolsó időszakában lévő magas kondíciópont, száraz anyag felvétel csökkenés kifeje zetten hajlamosít A máj elzsírosodásának oka az ellés után kialakuló negatív ener giamérleg „energiahiány”. Az el lés után a tejelés beindulásával energiahiány mindig előfordul, azonban ennek mértéke a takar m á n y o z á s t ó l n a g y m é r t é k b e n függ Az energiahiány miatt a z s í r s z ö v e t e k b ő l f e l s z a b a d u l ó zsírsavak, mint nem észterifikált z s í r s a v a k ( N E FA ) ke r ü l n e k a véráramba A vérplazma NEFA szintje egyenes arányban van a zsírmobilizáció nagyságával Kártétele nemcsak a heveny kórformák miatti közvetlen ki esésekkel (elhullás, kényszervá gás), hanem a másodlagos gyulla dásos betegségekkel (méhgyul ladás, tőgyulladás, lábvégbeteg ségek), tejtermelés csökkenéssel é s r e p r o d u k c i ó s z a v a r o k k a l i s magyarázható Utóbbiak magzat burok visszamaradásban, csen des ivarzásban, a termékenyítési index növekedésében és végső soron a két ellés közötti idő meg hosszabbodásában nyilvánulnak meg (Gaál, 2002) A tejelő tehenek ellés utáni metabolizmusa hatalmas változá son megy keresztül, miután a tejtermelés általában olyan gyor san emelkedik, hogy a takar m á n y f e l v é t e l ö n m a g á b a n n e m képes lépést tartani a megnöve kedett energiaszükséglettel (Ba uman és Currie, 1980; Baird, 1982) Azoknál a teheneknél, amelyek nem képesek alkalmaz kodni a negatív energiaegyen súlyhoz, a ketonanyagok felsza porodnak a vérben (ketonémia), megjelennek a vizeletben (keto nuria) és a tejben (ketolactia) is, ketózis alakul ki Ezeknek a te heneknek csökken a tejtermelé sük és könnyebben alakul ki el l é s u t á n i a n y a g c s e r e f o r g a l m i probléma vagy kerülnek selejte zésre Az 1990 évek végétől a ke tózis vált a legfontosabb anyag c s e r e f o r g a l m i p r o b l é m á v á a z Egyesült Államokban, megelőz ve a bendőacidózist vagy a hipo kalcémiát a klinikai megjelené sét illetően A kisebb tenyésze tek általában túlbecsülik a klini kai megnyilvánulását a ketózis nak, míg a nagy tenyészetek alá becsülik a fontosságát (Oetzel G R 2007) A szubklinikai ketózis megha tározása Andersson, (1988) sze rint az, amikor többlet keton test található a keringési rend szerben anélkül, hogy klinikai t ü n e t e t o k o z n a A ke r i n g é s i rendszerben lévő keton testek közül a béta hidroxi vajsavat; (BHBA) használják leggyakrab ban (ami a keringő ketonanyagok kb 80% t teszik ki) a szubklini k a i ke t ó z i s k i m u t a t á s á h o z A vérplazma élettani értéke tehén ben legfeljebb 0,85 mmol/l A fo kozott ketogenezis a májban és a p e r i f é r i á n c s ö k ke n t ke t o l í z i s e r e d m é n y e k é n t g y a k r a n 0 , 3 5 m m o l / l f e l e t t i a c e t e c e t s a v é s 1,00 mmol/l feletti BHB mérhe tő A vizeletben ezen értékek kétszerese, a tejben ötöde mu tatható ki! A vér vizelet tejke tonanyag koncentráció aránya ál talában 5:10:1 (Gál,1999) Az alacsonyabb BHBA küszöbérték a szubklinikai ketózis diagnózi sához az 1,2 mmol/l. Más tanul mányokban az alsó küszöbérté folytatás a 44 oldalon
A tra nzíciós időszakkal kapcsolat ba h ozha tó á lla tegész ségügyi problém ák: • E n e r g i a m e t a b o l i z m u s s a l kapcsolatba hozhatók: zsírmáj szindróma, ketózis, szubakut és akut bendőaci dózis • Ásványi anyagforgalommal kapcsolatba hozhatók: ellési bénulás, mint a hipo kalcémia klinikai formája, szubklinikai hipokalcémia, tőgyödéma. • Immunrendszer problémájá val kapcsolatba hozhatók: masztitisz (tőggyulladás), metritisz (méhgyulladás), magzatburok visszatartás • Ezekhez társuló a fentiek következtében kialakuló: laminitisz (csülökirha gyulla dás) >> szubakut és akut ben dőacidózis következtében, o l t ó g y o m o r á t h e l y e z ő d é s >> több faktor.
43
felszívó kapa
m e l
n c e n t r á c i ó j á
A betakarított napraforgó je lenbeli szárító és tároló telepi kezelését kívánjuk ismertetni, azaz fogadást, tisztítást osztályo zást, szárítást, csávázást, csoma golást és tárolást mire áru és vetőmagként kerül a kereskede lemi forgalomba
z
Ez az
d e t t k
Beta ka rítá si t ech nológia és a da pterek A n a p r a f o r g ó b e t a k a r í t á s a többféle megoldással is lehetsé ges, az alapgép minden esetben a kombájn, amelyre a megfelelő adaptert vagy a gabonavágó asz talt és napraforgó betakarító ki egészítő szerelékeket kell fel kapcsolni. A betakarítás lehetséges: gabonavágóasztal átalakítás sal, amit kiegészítő szerelékek kel látnak el: tányéremelő, drót háló, gumilap…, csőtörőadapter átalakítással (magasított oldalfal, drótháló, tá nyéremelő, terménytovábbítás), napraforgó adapter:
bendőben Ez
i
meg
44
A vetőmagüzembe nyers vető magként csak olyan napraforgó kerülhet be, amely „vetőmagnak alkalmas” minősítést kapott, ez már a szántóföldi ellenőrzések során megtörténik A minőségü ket, a vizsgálati és a minősítési eljárásokat szabvány írja elő A vetőmag értékét a faj és faj taazonosság, a tisztaság, a kárte vőmentesség, a csírázó és élet képesség, a nedvességtartalom é s a z e g y ö n t e t ű s é g h a t á r o z z a meg Az áru- és vetőmag napr afor gó kor szer ű szár ítási és f eldolg ozási technológiái ket 1,0 1,4 mmol/l közöttinek veszik. A szubklinikai ketózis felső határértéke (a meghatározás sze rint) amikor már megjelennek a k l i n i k a i t ü n e t e k U g y a n a k k o r meg kell jegyezni, hogy a klinikai tünetek nagyban különböznek állományonként. A. 3,0 mmol/l vagy annál nagyobb BHBA érté kek jelentik a szubklinikai ketó zis felső határértékét (Oetzel, 2004; McArt és mtsai, 2011) A ketózis klinikai tünetei a laktáció elején a csökkent étvágy, a testtömeg csökkenés, és a po zitív (valószínűleg) ketózis teszt. Ezek a klinikai tünetek megle hetősen szubjektívek a valóság ban és a tejtermelők által hasz nált ketózis tesztek az érzékeny s é g ü ke t i l l e t ő e n k ü l ö n b s é g e t mutatnak a valóságban a ketózis jelzését illetően. A bendő felszívó felületét a bendő papillák képezik Az el sődleges feladatuk, hogy felszív ják a bendőben keletkező illó zsírsavakat, amelyek a normális b e n d ő b e l i f e r m e n t á c i ó s o r á n képződnek Ezek a papillák mé retükben felére csökkennek a szárazon állás ideje alatt, azért mert az adag kevés NFC t tartal maz (Dirsen és mtsai , 1985) Ha az NFC átmenet nélkül nő az a d a g b a n a z e l l é s u t á n , n a g y mennyiségben tartalmazva nem rost eredetű szénhidrátot, akkor a nagy mennyiségben termelődő illózsírsavak messze meghaladják a illózsírsav citását illózsírsavak e ke o h o vezet a a kialakult állapot vezet aztán a jól ismert s z u b a ku t b e n d ő a c i d ó z s h o z (SARA subacuterumenacidosis), ami hozzájárul a szárazanyag fel vétel csökkenéséhez A bendő h á m a d a p t á c i ó j a s o r á n a p H csökkenés hatására hiper és para keratózis alakul ki. Ebben az esetben az illó zsírsavak felszívó dási viszonyai megváltoznak, il letve a „cyst like” eróziók beme neti kaput képezhetnek mikro organizmusok számára Dr. Monostori Attila főállator vos, ÁT Kft
• sorfüggetlen (gyűjtőtálcás) napraforgó betakarító adapterek, • soros napraforgó betakarító adapterek. (1. ábra), • a betakarítási megoldásokat tekintve a gabonavágóasztaltól haladva a soros kivitelű naprafor gó adapterig a betakarítási vesz teség akár harmadával csökken, miközben a munkagép sebessé ge pedig kétszeresére is növe kedhet Terményfoga dá s, minta vétel és nedv ességm érés
bendő
A betakarított gabona a szárí tó és tároló telepi feldolgozását megelőzően ún. terményfogadá son esik át, ahol mérlegelik, min tát vesznek és ily módon egy mi nősítésen esik át A termény mennyiségének meghatározására alkalmasak az ún. elektronikus hídmérlegek, melyek lehetnek süllyesztett és feljárós (rámpás) kivitelűek (2 ábra) A hídmérleg kiválasztásánál el engedhetetlen, hogy a szállító jármű (kamion, erőgép+pótko csi, teherautó) teherbírásának és méretének megfelelő legyen A korszerű és nagy teljesítményű telepek esetében a hídmérlegek hossza max 24 m, szélessége 3 m, kapacitása pedig max. 60 ton n a , m e l y p o n t o s s á g a l e g a l á b b ±20 kg A hídmérlegekkel szem b e n e z e n k í v ü l m é g k ö v e t e l mény, hogy a mérlegházban elhe lyezett számítógéppel kommu nikálni tudjon, illetve mérleg jegy kiállítására is alkalmas le gyen A hídmérleg feljárója ké szülhet betonból vagy acélból A hídmérleg alváza alá általában mérlegcella (4 6 8 db hosszúság tól függően) van elhelyezve A mérlegcella jelét pedig felerősíti, feldolgozza, illetve digitálisan ki jelzi a hídon lévő tömeget az ún. mérlegműszer. A mennyiségi átvétel mellett a minőségi paraméterek meghatá rozása is igen fontos része a ter m é n y á t v é t e l é n e k , k ü l ö n ö s e n akkor, ha vetőmag előállításról van szó. A beszállított szemes termény járművenkénti minta vételezése történhet kézi vagy automatikus mintavevők segítsé gével A modern szárító és táro ló telepek esetében a mintavéte lezés már csak automatikusan m ű k ö d ő s z o n d á k k a l t ö r t é n i k , mely segítségével gyors és repre zentatív mérés végezhető el (2 ábra) Az automata mintavevő ket a laborból távvezérlés útján tudjuk kezelni, a rendszer része egy kamera, mely a mintavételi hely pontos meghatározásában segít (főleg ott releváns, ahol a kezelő nem lát bele a plató tar talmába). A gabona mintavevő robotkar által 350° ban elforgat ható, akár 4 m mélységből, kb 1 perc alatt legalább 5 6 minta, egyenként 0,5 1 kg os dózisban vehető a plató különböző helyé ről és mélységéből. A mintavevő pneumatikus rendszerű, dupla 45 1 ábra: PSM 87 6CS napraf org ó adapter, hidraulikus sz árz úz óval, c su khatós kivitel betakarítás köz ben
46 csöves rendszer A belső csőbe jutott szemeket a külső csőben áramló levegő nyomása juttatja el a mintatároló ciklonba, mely a la borban/mérlegházban van elhe lyezve A ciklonból gravitációs úton kiömlő minta laboratóriumi körülmények között elemezhe tő. Szárítótelepi környezetben a g a b o n a n e d v e s s é g t a r t a l m á n a k meghatározásánál a gyors mód szereknek van létjogosultsága (2 ábra). NIR készülékek A nyersanyagok és a végter mék minősítésénél a rentábilis termelés megkövetelte a gyors vizsgálati módszerek elterjedé sét Ilyen gyorsvizsgálat az infra vörös spektroszkópia (röviden: NIR) A készülék egy percen be lül, nagy pontossággal méri a napraforgó főbb összetevőit, pl. nedvességtartalom, fehérje, olaj tartalom, hektolitersúly, stb Az alábbi előnyök miatt alkalmaz zák a NIR készüléket: több ga bona összetevő egyidejű megha tározására alkalmas. A vizsgálat r o n c s o l á s m e n t e s . K ö r n y e z e t k í mélő vizsgálatot tesz lehetővé, nincs szükség vegyszerre A ke zelése egyszerű, nem kíván szak képesítést Magt iszt ítás, o sztály ozás és u tótiszt ít ás A vetőmag előállításánál köve telmény a 97 98% os tisztaság elérése. A n a p r a f o r g ó m a g o t s e r l e g e s felhordóval juttatjuk a magtisztí
ke rült olyan szárítótechnológia is, 2 . ábra: Napraf orgó magvak fogadása és víztartalmának m eg határoz ása. (Forrás: saját f elvétel ) 3. áb ra: Síkrostás univerz ális magtisztító. (Forrás: saját f elvétel.) folytatás a 48 oldalon 4 áb ra: Modern term énysz árító, gab ona és napra f orgó adapter társaságáb an (Forrás: saj át f elvétel )
tóba, ahol többfajta méretű rosta tisztíthatja meg a magot a sze méttől (3. ábra). A legjellemzőbb rosták 2,5/3,25/3,5 milliméteres lyukakkal ellátottak, amin a mag fennmarad, a magbél, szemét, maghéj, napraforgószár, por ré szek pedig szeparálva, frakciókra bontva zsákokba és porleválasz t ó b a p o r k a m r á b a ke r ü l n e k A rostákon fennmaradó magot álta lában 25 kilogrammos zsákokba csomagolják, vagy anyagmozgató b e r e n d e z é s e ke n ke r e s z t ü l t o vábbhalad a szárító vagy a raktár irányába A vízelvonást követő utószárí tásnak különösen fontos szerepe van a vetőmag előállításában Az utótisztítás során oda nem illő keveréket választanak ki a vető magból pl szárrészek, gyommag vak, szárítás során törött, sérült kaszatok H agyo mányo s és megújuló energiaforr ásokra épülő szárít ás A hagyományos energiaforrást tekintve a hazai szárítógéppark jelentős része földgáz és PB gáz ra épített rendszerrel működik. Az üzemelési költségek mérsék lése a vízelvonás csökkentési le hetőségén túlmenően számotte vő mértékben csak az energia hordozó cseréjével válik lehetsé gessé. A gázszolgáltatótól való függetlenség tipikus példája az a l t e r n a t í v e n e r g i a f o r r á s o k f e l használása a terményszárításra Az energianövények hasznosí tása tüzelőberendezésekben tör ténik, melyeket egyszerűen át lehet alakítani biomassza elége tésére Az alapanyagot tüzelésre alkalmas állapotra kell hozni, az e l ő k é s z í t ő m ű v e l e t e ke t á l t a l , mely magában foglalja a szárítást, bálázást, pelletálást, szecskázást és az aprítást A biomassza ned v e s s é g t a r t a l m a f ű t ő é r t é k c s ö k kentő, emellett a növekvő víztar talom emeli a keletkező füstgáz mennységét is, mindezek miatt az alapanyag szárítására is szük ség van A tüzelőberendezések hőköz lési módja lehet: direkt (a keve rő szekrényben előállított meleg füstgáz levegőt közvetlenül jut tatják be a szárítóba), illetve in direkt (forróvíz termelő kazánnal és forróvíz levegő hőcserélővel ellátott) Ezek a rendszerek a terményszárítóhoz kapcsolható ak. Hazánkban kivitelezésre
47
48 amely gáztüzeléssel és forró vi zes hőcserélő rendszerrel is el van látva, ún. hibrid hőszolgálta tó egységnek nevezik Az üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a gáz bio masszával való kiváltása akkor gazdaságos, ha a szárító évente legalább 1000 1200 órát üzemel, illetve a biomassza viszonylag olcsón beszerezhető (pl helyben megtermelt) Korszerű energiata karéko s szárító berendezések A m o d e r n e n e r g i a t a k a r é k o s t e r m é n y s z á r í t ó k n a p j a i n k b a n r e n d s z e r i n t h ő v i s s z a f o r g a t á s o s , azaz optimális energia kihaszná lású rendszert alkotnak (4 ábra) A hővisszaforgatás során a szárító hűtőzónájában lévő terményen keresztüláramló hűtőlevegő fel melegszik, miközben a termény lehűl, és ezt a viszonylag magas energiatartalmú levegőt vezetik a fűtőtérbe Viszont nemcsak a hűtőzónából, hanem az alsó szá rítózónából távozó meleg levegő ből is visszanyerhető a hő. Ezt a felmelegített levegőt a szárító fűtőterébe juttatva az energia 5 ábra: Szárított árunapraf org ó mag vak tárolása (Forrás: saját felvétel )
49 k ö l t s é g n a g y m é r t é k b e n c s ö k kenthető. Természetesen konst rukciótól függően a hővisszanye résre többféle megoldás létezik A gyakorlati tapasztalatok sze rint a korszerű, hővisszanyeréses szárítással akár 25 30% os hő energia megtakarítás is elérhető a hagyományos, hővisszaforgatás nélküli szárítókhoz képest Áru és v et őma g na pra fo rgó szá rítása : ún „o la jos ma g üzemmó d” és t úlszárít ás Az olajos magvak szárítására a kukoricára adaptált szárítóberen dezések természetesen alkalma sak, kisebb átalakítások alkalma zásával A gyakorlatban nem szo kás a napraforgót magas víztarta lommal betakarítani, általában nem haladja meg a 13 15% ot A biztonságos raktározáshoz pedig rövid idő alatt le kell csökkente ni a víztartalmat, legalább 97% os tisztasági értéknek megfelelő en A napraforgó kritikus nedves ségtartalma elsősorban a kasza tokban lévő olajmennyiség függ vénye Az 50% körüli olajtartal mú napraforgó magvak 8 9% os víztartalom mellett tárolhatók biztonságosan Napraforgó ese tében az alkalmazott szárítókö zeg alacsony hőmérsékletű, ez árumagvak esetében nem halad hatja meg a 70 °C ot, de vető magszárításkor maximum 40 50 °C lehet Ennek oka, hogy a ma g a s a b b h ő m é r s é k l e t ű k ö z e g csökkenti a csírázóképességet Ezen hőmérsékleti paraméterek miatt igen rossz a szárító kihasz náltsága és magas a fajlagos ener giaigénye A napraforgó túlszárítása külö nösen veszélyes Részint lénye gesen megnő a folyamat energia igénye, részint fokozódik a tűz ke l e t ke z é s é n e k l e h e t ő s é g e A t ú l s z á r í t o t t t e r m é s e k h é j á b ó l ugyanis jelentékeny mennyiségű por, pehely keletkezik, melyek köztudottan igen alacsony gyul ladási hőmérséklettel rendelkez nek A napraforgó szárítási folyama tának a befejező művelete a hű tés Ezzel a megoldással a későb bi tárolás során a kondenzvíz ke l e t ke z é s é t t u d j á k m e g e l ő z n i , ami a mag befülledését, rothadá sát idézheti elő Állagmegóv ó tá rolás, v ető mag csáv ázá s, és zsá ko lá s Az árunapraforgó tartós tárolá sát általában ömlesztett kivitel ben oldják meg (5 ábra) A táro lás során gondosan figyelni kell a napraforgó magvak hőmérsékle tére és nedvességtartalmára A magvak hőmérséklete nem ha ladhatja meg a 24 °C ot és a ned vességtartalma pedig a 9 10% ot Ezért a megfelelő tárolóhely ki választására kell törekedni, mely mintavevő berendezésekkel, és szellőztető berendezésekkel el látott A vetőmagnak szánt naprafor góval kicsit más a helyzet… A csávázás során a vetőmag felüle tét gombaölő vegyszerrel vonják be A csávázásra használt szer a gombaölő hatóanyagon kívül tar talmaz még ragasztóanyagot és színezőanyagot is. Itt olyan vegy szerező módszert (permetezés, légporlasztás) kell kiválasztani, mely egyenletesen tudja bevonni a s z e m f e l ü l e t é t A s z í n e z ő anyagra visszatérve, a csávázó szerek színe piros, kék, lila vagy narancssárga, itt az a cél, hogy a csávázott vetőmag jól felismer hető legyen A csávázás követel ménye, hogy a porelszívás és a felesleges csávázószer tárolóme dencébe gyűjtése megoldott le g y e n To v á b b i k ö v e t e l m é n y, hogy az előírt hatóanyag közel 100% os, egyenletes fedés mel lett, veszteségmentesen kerül jön rá a vetőmagokra, és a csává zott magot szárítás nélkül lehes sen tárolni A csávázott vetőmagvakat szál lításra és értékesítésre alkalmas formába kell hozni, ennek elke rülhetetlen lépése a csomagolás. A zsákolás folyamata kitöltésből, a szelep (zsákszáj) bevarrásból, minősítésből és rakatképzésből áll A zsák anyagát tekintve lehet polipropilén vagy papírzsák. A csomagolás befejező művelete a fémzárolás és a címkézés Az egalizált, levarrt zsákokat automata egységrakomány kép z ő b e r e n d e z é s r a k l a p r a r a k j a , pántoló szalaggal lezárja, majd e z t k ö v e t ő e n n y ú j t h a t ó ú n stretch fóliával körbetekerik Ez által rögzítik a zsákokat, illetve védelmet biztosít a környezeti h a t á s o k k a l ( c s a p a d é k , p o r ) szemben is. Az így elkészített egységrakományokat targoncával a raktárba szállítják A követel mény a tárolótérrel kapcsolat ban, hogy hűvös, száraz, szellős, fertőzéstől és kártevőktől men tes legyen. Antal Tamás, PhD , habil Nyíregyházi Egyetem
000 Ft. Tel.: 06 70/601 7705 Kifejlett, idei születésű bütykös libák eladók. Ár: 6.000 Ft/db. Tel : 06 30/635 8056 50 LAKOSSÁ GI INGY ENES APRÓHIR DETÉSI S ZELV ÉNY A hirdetés megjel enésé nek i dej e: 2022 okt óber Apr óhirdetés i szelvény leadás i határidej e: 2022 szeptem ber 23 Hirdetési szöveg: ................................................................................ .................................................................................. .................................................................................. .................................................................................. .................................................................................. .................................................................................. Hirdetését feladhatja postán, faxon vagy küldje el e mail ben: FARM M ÉDI A KFT., 4401 Nyíregyháza, Pf : 94 Fax: +36 42/400 584 E mail: farmmedia@netra hu ELõFIZETÉSI S ZELVÉNY Megrendelem az
Ela dó ak, kameruni birkák, 3 4 5 hónapos kos bárányok 15.000, 3 éves tenyészkos 25 000, vemhes anyák 35.000 Ft os áron. Tel : 06 70/191 7771 14 5x125 ös körbálás takarmány lucerna 18 000 Ft/db áron eladó Tel : 06 30/299 3415 Eladó rendezett papírokkal, 3 db kékbelga bikaborjú Ár: 110 Értékálló Aranykorona 2022. évben megjelenõ számait, (február december) melyet kérem postai úton eljuttatni számomra lap ára éves elõfizetés esetén (9 újság + postaköltség) Éves elõfizetés összesen 6.500 Ft. Féléves elõfizetés esetén (5 újság + postaköltség) Féléves elõfizetés összesen 4.000 Ft. Kérjük a kívánt részt x szel bejelölni Kérjük az elõfizetés díját belföldi postautalványon részünkre be fizetni Visszaigazolásként a befizetett összegrõl számlát küldünk
Ela dó 4 db racka jerke és 1 db merinó kos, 2 és 3 évesek Tel : 06 30 630 1972 12 0x150 es nagykörbálás szalma eladó. Felrakás megoldható. Tel : 06 30/443 7852 Br ahm a jellegű tyúkok, kakasok eladók Saját keltetés, tápmen tesek, szemes takarmányt kap nak 1 ivarérett kakas, 10 tojó tyúk, a többi tavaszi keltetés vegyes ivarban, összesen 43 db. A f i a t a l o k 1 5 0 0 , a t o j ó t y ú k 3.000, a kakas 5.000 Ft. Igény esetén takarmányt is tudok hoz zá adni Tel : 06 30/664 7312
Ela dó 3 db süldő, 65 70 kilósak, I.ár: 65.000 Ft/db. Tel : 06 20/311 8371 Kombá jn alól idei kukorica el adó Ár: 12 000/q Tel.: 06 70/631 4909
A szaklap ot .............................. hó nap tól k üld jék részemre. FARM M ÉDIA KF T. 4401 Nyíregyháza, Pf : 94 Elõfizetés sel kap csolatosan a k övetk ezõ telefons zámon érd ek lõdhetnek : +36 42/400 584 Név: ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. Cím: ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. ... T elefon: Értékálló Aranykorona Havonta megjelenõ Országos mezõgazdasági szaklap Kiadja: Farm Média Kft 4400 Nyíregyháza, Bocskai u 5 Levélcím: 4401 Nyíregyháza, Pf: 94 Telefon/Fax: (+36 42) 403 898 Telefon: (+36 42) 400 584 E mail: farmmedia@netra hu Fõszerkesztõ: Hubertné Izinger Erika Növényvédelmi sz aké rtõ: Fekete Zoltán Talajkémiai szakértõ: dr Juhos Katalin Öntözéstechnikai szakértõ: dr Lelkes János Zöldsé gtermeszté si szakértő: Fehér Béláné dr Állattenyé sztési szakértõ: dr Tóthi Róbert Mg gépész sz akértõ: dr habil Antal Tamás Fotó : Lázár Zsolt Címlap: Depositphotos Nyomdai elõké szítés: Gekkó Stúdió Bt Nyomda: Szendeczki Nyomda Országosan te rjesz ti: Lapker Zrt Regi onáli s te rjesztés: Szabolcs Hajdú Borsod Heves megyében a falugazdász hálózaton keresztül ISSN: 1586 9652 A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk Az újságban alkalmazott grafikai megoldások a szerkesztõség engedélye nélkül nem használhatók A cikkekért a szerzõk vállalják a felelõsséget dr. Béri Béla DE MÉK, Állattenyésztési Tanszék dr. Futó Zoltán MATE, Öntözésfejlesztési Tanszék Gémes Matusek Krisztina Szegedi Tudományegy Göb Mónika, PhD hallgató MATE dr Halas Veronika tanszékvezető, MATE, ÉTI dr Hitka Géza, egyetemi docens MATE dr Kovács Tibor Tokaji Kutatóintézet dr Mikó Edit dékán Szegedi Tudományegyetem dr Monostori Attila főállatorvos, ÁT Kft dr. Orosz Szilvia laboratóriumigazgató, ÁT Kft. dr Ragán Péter, adjunktus DE MÉK dr. Riczu Péter Digital AG. Project Manager Sasvár Zoltán, PhD hallgató MATE dr Süli Ágnes Szegedi Tudományegyetem MGK dr. Szabó András, adjunktus DE MÉK dr Szabó Éva, adjunktus DE MÉK dr Tasi Julianna MATE, Állattenyésztés Tud Int Tóth Violetta Szegedi Tudományegyetem MGK Török Evelin DE MÉK, Állattenyésztési Tanszék dr Zsigrai György MATE Karcagi Kutatóintézet dr. Zsom Tamás, egyetemi docens MATE FELKÉRT SZAKÉRTõINK:
A PRÓHIRDETÉS EK
A
