ertekalloaranykorona_2022_09_oktober_1

Kedv es Olvasó!

M e g n y u g t a t ó a következő ter melési évre vo natkozóan, hogy szeptember hó napban a mező gazdasági aszály mindenütt meg szűnt A kiadós csapadéknak kö szönhetően a talajok kellően át nedvesedtek, így szépen fejlő dik a repce, és az őszi kalászo sok vetése is jó magágyba tör ténhet. A vetések kedvező kilá tásokkal indulhatnak vegetáció ba mindenütt, ahol időben sike rült szervezni a talaj előkészítés és a vetés gépi munkálatait

Persze a nedvesre fordult idő ben a gyomok is gyors növeke désnek indultak, és a gombás megbetegedéseknek is kedve zett a megnövekedett páratarta lom A munkákat hátráltató csa padékhajlam a hőmérséklettel együtt csökken a negyedik ne gyedévtől, de a komolyabb fa gyokra is ajánlatos felkészülni

Bár a most soknak tűnő csapa dék zavarja a gazdákat az őszi munkákban, ne feledjük, hogy

az ország termő talajainak egy méteres rétegei még „kívánják” a vizet

Ezért is hangsúlyozza az ag rártárca, hogy az aszály elleni k ü z d e l e m n e m z e t g a z d a s á g i szintű stratégiai kérdés A tár c a v e z e t ő e g y k o n f e r e n c i á n a legfontosabb feladatok között említette az országban történel mileg kialakult csatornahálózat átjárhatóvá, öntözésre alkalmas sá tételét, valamint új, nagy ka pacitású tározótavak létesítését, de a talajvízszint általános meg emelését is.

Nyáron termőföldjeink több mint ötöde kiszáradt, a baj pe dig annyi gazdálkodót érintett, hogy sürgős intézkedésekre volt szükség A kezdeti segítségcso magot most újabbak követik

A z a g r á r k o r m á n y z a t l e g f e l jebb 14 százalékos kamattámo gatás mellett 3 százalékra kíván ja leszorítani a kormányhivata lok által igazolt aszálykárral ren delkező növénytermesztők, va lamint az összes állattartó által ú j o n n a n f e l v e h e t ő A g r á r Széchenyi Kártya folyószámlahi

tel éves kamatát. A kistermelő ket pedig 5 6 millió forint vissza nem térítendő összeggel támo gatják

Az öntözéses gazdálkodás fej l e s z t é s e é r d e k é b e n s z e p t e m berben a vízfelhasználás haté konyságának fokozására írtak ki december 30 ig benyújtható ön tözéses pályázatot Maximum 3 milliárd forintra pályázhat az a gazdálkodó, aki öntözőberende zések vízellátását biztosító víz v i s s z a t a r t á s l é t e s í t m é n y e i n e k támogatása, természetes szűrő m e z ő k k i a l a k í t á s a , m e l i o r á l t utak kialakítása, meglévő öntö zőberendezések vízfelhasználás, illetve energiafelhasználás haté konyságának javítása, valamint öntözési infrastruktúra és kap csolódó műtárgyainak fejleszté se, rekonstrukciója, illetve új ö n t ö z ő v í z s z o l g á l t a t ó m ű v e k létrehozása célra fejleszt To vábbra is támogatható az új ön t ö z ő b e r e n d e z é s e k b e s z e r z é s e is

Sajátos területe az agrárium nak a szőlő és borágazat, ame lyek termőalapjai mélyre hatoló

gyökérzetük miatt kevésbé ki tettek az aszálynak. Az átlagos nál alacsonyabb, 3,7 millió má zsás szőlőtermés várható, ezért a s z ő l ő á r a k 1 0 2 0 s z á z a l é k o s emelését tartja indokoltnak a Hegyközségek Nemzeti Taná csa annál is inkább, mert a júli us végén a pincékben tárolt 2,7 millió hektoliteres bormennyi ség jóval alacsonyabb a borpiaci év végén megszokott átlagnál

A k o r m á n y z a t i f i g y e l e m r ő l árulkodik a szőlőtermelők és a borászatok munkáját segítő új intézkedéscsomag, amely az ér tékesítés és a támogatások terü letén nyújt segítséget az ágazat s z e r e p l ő i n e k A s z ő l ő ü l t e t v é nyek megújításához és a borá szati gépek, technológiai beren dezések beszerzéséhez kapcso lódó uniós támogatások eseté ben pedig megemelik a támoga tási intenzitást, növelve ezzel a megvalósításuk esélyét

Hogy mit hoz a jövő, nem tudhatjuk, de az biztos, hogy a fejlesztések nem állhatnak le.

fõszerkesztõ

Magvető hava Őszutó hava

Októ ber 4 . Ferenc

Ezen a napon ültettek kot lót, és nyírfaágat tettek a fé szekbe, ez az idő volt a legalkal masabb a vetésre, a szüret kez detére.

Októ bet 20 Vendel

E napon nem fogták be a jó szágot és vásárra sem hajtották. A pásztorok ünnepe, mulatozá suk napja volt.

Októ bet 26 Dö mötö r

Ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a j u h á s z o k s z o l g á l a t á t J u h á s z tort, juhászbált rendeztek, ez volt a bezáró mulatsága a ju hászévnek A Dömötör napi hi deg szelet a kemény tél előjelé nek tartják

Nov em ber 11 . Márto n

A tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja A gazdasági élet fontos őszi zárónapja volt Ekkor hajtották be a gulyát le gelőről. Ilyenkor vágták le a tö m ö t t l i b á k a t , ú g y t a r t o t t á k : „Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Az i d ő j á r á s b ó l k ö v e t ke z t e t t e k a télre: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, ke mény tél várható ”

Nov em ber 25 Kat alin

„Ha Katalin kopog, akkor ka rácsony locsog, viszont ha Kata lin locsog akkor karácsony ko pog ” Katalin az utolsó mulatós, bálos nap, mert ezt követi az advent kezdete

Ug rásra készen a hatékony ság útján

Nyár végéig a mezőgazdasá gi területeink nyolcvan száza lékát, négymillió hektárt súj totta aszály. Az Aszály Veszély helyzeti Operatív Törzs gyor san reagált: bevezette a hitel moratóriumot, takarmányszál lítási és öntözési támogatási keretet biztosított, lehetővé tette a rendkívüli vízhasználat t ö b b s z ö r i i g é n y b e v é t e l é t é s felgyorsította az aszálybiztosí tások kifizetését

A piac törvénye, hogy ha va lamiből kevesebb van a szük ségesnél, annak az ára maga sabb lesz Aszály vízhiány, háború energia hiány. Ezzel kell most szembenéznie a gaz dáknak is, akik idén sokkal ke vesebb terményt tudnak beta karítani és közülük az állattar tók is sokkal többet általá ban dupla árat kell, hogy fi zessenek a takarmányért Az v i s z o n t m e g n y u g t a t ó l e h e t , hogy a termelők a piacra szánt saját termékükért is többet kérhetnek, mint tették azt az inflációt megelőzően.

n e t i l e g v á r a k o z ó á l l á s p o n t r a helyezkedik, attól téve függő vé az állatállományuk létszá mát, hogy mit hoz a jövő év a csapadék mennyiséggel össze függő tömeg , illetve szemes takarmányok árában a nagy g a z d a s á g o k n á l , f o r g a l m a z ó k nál

A b b a n m i n d e n á l l a t t a r t ó gazdaság tulajdonosa egyetért, hogy ha drágábban is, de a csa ládja számára szeretné bizto sítani a jó minőségű, egészsé ges, házilag megtermelt, élel miszerbiztonsági szempontok ból is kifogástalan ételt Szak értők szerint is az látszik kör vonalazódni, hogy a magas ta karmányárak következtében a k i s g a z d a s á g o k j ó s z á g a i k n a k azon részét adják el, ami a pia ci többletet termeli

Az intenzív gyümölcsülte tvény te lepíté s elmél eti Új gy ümölcsf ajták az ú j te lepíté se kh ez Éssze rű ta laj erő gazdálkodá s aszályos é ghaj laton

A szója öntözése és fe jle szté si le hetősége i

Az őszi veté sű kalászosok tél állóságát befol yásoló... Hibridspe ci fikus a grote ch ni ka i e lemek a sikeres

A szőlőü ltetvé ny ek fe nntartható talaj műve lése

A te jel ő te henek ta ka rmányozásának új

Szo lgáltatásbőv ítés l aboratóriumi fej le sztésekkel

A te lepi higié ni a é s a takarmányozási tényezők

Húshasznú te henek, növendé k é s hí zóma rh ák

Alternatíva az aszá llya l szemben!

A cirok a j övő fontos takarmánynövé nye l ehe t

Az ideá lis f ehé rj e elv a kö ltsé ghatékony baromf i

Sze me ste rmé ny szárí tó k hőte ch ni ka i rendszere

Persze ez nem változtat az utóbbi évtizedes tendencián, miszerint egyre kevesebben, egyre kevesebb haszonállatot tartanak A gazdák indoklása érthető: míg néhány éve egy bála szénát kiszállítva meg kaptak 5 ezer forintért, most több mint tízezer az ára, szállí tás nélkül. Ráadásul az idén kisült legelők miatt már a nyár második felétől sokfelé az or szágban szénát kell etetni az állománnyal. Ez anyagilag ne h e z e n b í r h a t ó , í g y t ö b b e n kénytelenek megválni a tehe neiktől, de legalábbis pénztár cájukhoz igazítva csökkentik az állatállományukat a szapo rulata nélkül hagyott törzsállo mány szintjéig

A z a p r ó j ó s z á g o t v i s z o n t a gazdák nem adják, mert ahogy mondják még mindig jobban megéri akár magas áron is sajá tot tartani és azt fogyasztani, mint az ugyancsak nagyot drá gult boltit.

Azt a szabadságot nem adja fel egy állattartó kisgazda sem, hogy amikor szükséges vág az á l l a t a i b ó l , h o g y f e l t ö l t s e a készleteit Többségük átme

A kialakult helyzetben fel gyorsult a különféle aszálytűrő takarmánynövények termesz tésbe állítása A jövő mostoha termőterületeken, aszályban is b i z t o n s á g o s a b b a n t e r m ő t a karmánynövénye lehet példá ul a kukoricától olcsóbban fel nevelhető szemes cirok.

A hazánkban is zajló takar mányozási kísérletek eredmé nyei alapján a szemes cirok tényleges alternatívát és ki egészítő lehetőséget jelent a kukorica és más haszonnövé nyek mellett az állati takarmá nyozásban, amellyel érdemes számolni

A Gabonatermesztők Orszá gos Szövetségének elnöke sze rint a száz év óta nem tapasz t a l t r e n d k í v ü l i a s z á l y, é s a szomszédunkban zajló háború i s a l t e r n a t í v n ö v é n y e k t e r mesztésére késztetik a gazdá kat Elengedhetetlennek ne vezte, hogy a kukorica mellett m e g t a l á l j á k a z t a n ö v é n y t , mint amilyen a cirok, amely beltartalmi adottságaival, ter mesztési biztonságával, elad h a t ó s á g á v a l a ku k o r i c a v e r senytársa lehet.

A jelenlegi élelmezésbizton sági és inflációs helyzetben a termelés szinten tartása és a már ugrásra kész, gazdaságos, új technológiák elterjesztése nagyon fontos cél.

gyü mölcsü ltetvény- telepítés elméleti és gyak orlati s zem pontjai

A gyümölcstermesztésben je lenleg az úgynevezett „intenzív” ültetvények telepítése elterjedt Nagyon sokan leegyszerűsítik az intenzitás fogalmát egyszerűen ültetvény hektáronkénti magas tőszámára, pedig ennél sokkal többről van szó Az intenzitás az ü l t e t v é n y ü z e m e l t e t é s i h a t é konyságára vonatkozó fogalom, vagyis hogy mekkora befektetés sel milyen mértékű bevételek érhetők el Egy intenzívnek ne vezett gyümölcsültetvényben a munkafolyamatok magas haté konysága miatt relatíve alacsony befektetési költségekkel magas bevételek érhetők el

A fák mérete kisebb „ember léptékű” , ezért is tudunk elér ni magasabb kézi és gépi munka hatékonyságokat A sűrűbb tele pítés igényeinek, a kisebb famé rethez alkalmazkodó koronafor mákon túl az ilyen ültetvények speciális termesztéstechnológiát igényelnek.

A hazai gyümölcstermesztési a d a t o k a t f i g y e l e m b e v é v e a z éves gyümölcstermesztés 60 70 % a alma Az elmúlt évek értéke sítési árait és a piaci trendeket figyelembe véve a csonthéjas és

kisebb jelentőséggel bíró, de jól értékesíthető gyümölcsfajok felé

• a beruházás gazdaságosságá nak, megtérülésének vizsgálata,

ban szabad termesztenünk, ek kor tudunk gazdaságosan termel ni” Ha ettől eltérünk a növénye ink egészségi és fiziológiai álla pota is leromolhat, amelyet csak plusz anyagi áldozatok révén tu dunk fenntartani.

fordul a gyümölcstermesztők fi gyelme az újabb ültetvények te lepítésekor Mivel a telepítés egy 10 15 évre szóló beruházás, ezért a telepítést megelőzően szakmai t é n y e z ő k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l kell eljárnunk:

• piackutatás, igényfelmérés, mely gyümölcsfajra, milyen ter mékre mutatkozik piaci kereslet (a termesztési cél meghatározá sa);

• termőhely elbírálása az adott termőhely adottságai és a termeszteni kívánt gyümölcsfaj, fajta igényei illeszkednek e egy máshoz;

• a művelési rendszer (fajta alany koronaforma ültetési rendszer) megválasztása a ter mesztési cél függvényében;

finanszírozási lehetőségek vizs gálata

A termesztési cél meghatáro z á s a l e g i n k á b b g a z d a s á g t a n i , marketinges feladat: felmérni, hogy milyen termékre van igény, milyen piaci rések mutatkoznak stb Nem érdemes olyan irányba menni, ahol a piacon már sok szereplő van és nagy a konkuren ciaharc, inkább a piacon hiány ként mutatkozó termékek előál líthatóságát kell megvizsgálni A t el epít eni k ív á nt f a j és f a j t a megválasztásánál ezt szem előtt kell tartanunk.

A termőhely megfelelő megvá l a s z t á s a i g e n f o n t o s ! I d é z e m m e s t e r e m e t D r Ti m o n B é l a őszibarack specialistát „Gyümöl csöt csak ökológiailag optimum

Természetesen a csonthéjas és más gyümölcsfajok esetében a megfelelő termőhely és az alkal mazandó alany kiválasztása is bo nyolultabb feladat, mint az alma esetében (1 táblázat)

Ahol a fás kultúrát alanyon sza porítják, ott az alanyt minden esetben az ültetvény talajához, annak fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaihoz, valamint a te lepítendő fajhoz és a felhasználá si igényekhez igazodva kell meg választanunk

Az alanyválasztás legfontosabb szempontjai:

• követelmény a hidegtűrés, megfelelő télállóság;

• szárazság tűrés;

• szükség lehet azonban ma gasabb talajnedvességet tűrő ala nyokra is;

• talajlakó kártevőkkel kóro kozókkal szembeni tolerancia rezisztencia;

• a termesztési célhoz, a mű

velési rendszerhez és a betakarí tás módjához alkalmazkodjon

További követelmények a ví rusmentesség, sarjhajtásmentes ség, a gyors termőre fordulás, a korai és jó gyümölcsszíneződés

Aki támogatással szeretne ül tetvényt létesíteni, annak csak igazolt származású, vírusmentes szaporítóanyag gyümölcsoltvány telepítését írják elő

Az alany kapcsán említést ér demel, hogy a mai intenzív ültet v é n y e k b e n a z e g y e d i f a m é r e t c s ö k ke n é s e t a p a s z t a l h a t ó , e z csakis a törpítőhatású alanyok al kalmazásával valósítható meg Ez azonban az ültetvény létesítése és a termesztéstechnológia ter vezése során is feladatok elé ál lítja a szakembereket

A törpítő hatású alanyok igen sekélyen gyökeresednek, viszont a fa igen jelentős terméshozási h a j l a m m a l r e n d e l ke z i k , í g y a támrendszer alkalmazása elke rülhetetlen A fák soron belüli távolságától, illetve a koronafor m a t í p u s á t ó l f ü g g ő e n e g y e d i , vagy huzalos támberendezést al kalmaznak Az egyedi oszlopos támrendszer könnyebben körbe szedhető, a szabálytalan alakú tábláknál is könnyebben alkal mazható, könnyebben javítható, mint a huzalos. Elsősorban az in tenzív 2 m alatti tőtávolság ese tén a huzalos támrendszer gaz daságosabb, lehetőséget biztosít a csepegtető cső tartására, job ban ellenáll a szélkárnak, de javí tása drágább és bonyolultabb fe ladat, mint az egyedi oszloposé Aki előre gondolkozik és spó rolni szeretne, a támrendszert

vényberendezésekkel jégvédő háló, rovar és madárvédő háló, egyes esetekben esővédő fóliata karás. Ezen berendezések tartó oszlopai már előrefeszített be tonból készülnek, maga a tám rendszer és a rajta levő jégvédő háló borítás, akár egymás után telepített két ültetvényt is ki szolgálhat A támrendszerek és termésbiztonságot növelő kiegé szítőik a hazai kereskedelemben több forrásból is elérhetőek

A sekélyen gyökeresedő ala nyokon álló gyümölcsfák eseté ben a rendszeres, kellő minőségű magas gyümölcshozamok eléré s é h e z m i n d e n k é p p e n s z ü k s é g van az öntözésre és az intenzív, rendszeres tápanyagutánpótlás ra Ezért a gyümölcsös területé nek kiválasztásakor elengedhe tetlen az öntözhetőség, a vízvé teli lehetőségek számbavétele,

A gyakorlatban a legtöbben a víztakarékos csepegtető öntözési módszert választják, ahol a kijut tatott vízmennyiség 80% a hasz n o s u l , a z e s ő s z e r ű ö n t ö z é s s e l szemben, ahol ez a hasznosulási érték csak 40% körüli Termé szetesen olyan területeken, ahol a légköri aszály mértéke magas, célszerű az ültetvény levegőjé nek páratartalmát emelni, a nö vények lombját lehűteni, ott az esőszerű öntözés alkalmazása is megfontolandó. Az intenzív gyü mölcsültetvények rendszeres és magas tápanyagigényét a tápol datozó öntözéssel tudjuk kielé gíteni, amikor a tápanyagok az ö n t ö z ő v í z b e n o l d o t t f o r m á b a n kerülnek kijuttatásra

A tápoldatozó öntözéshez el engedhetetlen a vízben jól oldó dó minőségi műtrágyák használa ta, amelyek az önözőcsövekben, csepegtetőtestekben nem vál n a k k i . A t á p o l d a t m e g f e l e l ő koncentrációra való kikeverését, az öntözővíz pH ját és EC érté két ma már számítógépek fel ügyelhetik Az öntözéssel és a tápoldatozó öntözéssel a gyü mölcsméret növelése mellett, a következő évi virágrügy differen ciálódást, a következő termőév potenciális termésmennyiségét és a nyugalmi időszakra történő felkészülést is kedvezően befo lyásolhatjuk

A termőhely megválasztásánál a klimatikus és a talajtani ténye zőket kell figyelembe vennünk.

A termőhely alkalmasságánál az alábbi tényezőket kell meg vizsgálnunk, és összevetnünk a telepítendő fa és fajta igényei vel:

• napfénytartam (napsütéses órák száma),

• hőmérséklet (évi abszolút maximumok minimumok, fagyos napok, késő tavaszi és kora őszi fagyok, fagyok gyakorisága),

• csapadék (évi összege, el oszlása),

• légnedvesség, légköri aszály,

• légmozgás (uralkodó szél irány, szélsebesség),

• a klimatikus feltételek helyi módosulása (domborzat, felszín anyaga, növényállományok klí mája)

Optimális tengerszint feletti magasság 150 200 m.

D o m b o r z a t é s k i t e t t s é g : a z e n y h e l e j t é s ű d o m b o l d a l a k a kedvezőek, a mély fekvésű, fagy zugos helyek kerülendők

A t e r m e s z t é s t e c h n o l ó g i á b a n pedig a terület klimatikus adott ságait szem előtt tartva fel kell készülnünk az aktív védekezés lehetőségeire, elsősorban a tava szi fagyok tekintetében. A gaz daság adottságaitól függően vala mely védekezési módszer alkal mazásának lehetőségét minden képpen meg kell vizsgálni Ez le het hagyományos füstölés, fagy védelmi gyertyák, fagyvédelmi ö n t ö z é s , f a g y v é d e l m i g é p e k (frostbuster, frosguard, ködsár kány) vagy esetleg szélgépek al kalmazása. Érdemes megvizsgál ni azt is, hogy a fenti megoldások melyikére van kiírt támogatási pályázat

A gyümölcsültetvények telepí tése előtt mindenképpen szük séges a talajvizsgálat elvégzése, hiszen így kaphatunk tiszta ké pet a terület talajadottságairól A m i n t a s z e d é s k o r ü g y e l n i ke l l , hogy a megszedett minta kellő képpen reprezentálja az adott terület talajviszonyait. A talajtani vizsgálat jegyzőkönyve alapján az alábbi paramétereket kell meg

kombinálja a termésvédelmet és gyümölcsminőséget javító ültet

illetve a potenciális vízforrás víz minőségének bevizsgálása

Törzsvédőh álók f elh elyezése ősszel a vadkárok elkerülése érdekében

vizsgálnunk (a közölt adatok a

ságban alkalmas talajok paramé tereit közlik):

• kötöttség (AK) 30 42,

• termőréteg vastagsága 100 200 cm,

•

érdemes talajtani szakember se gítségét igénybe venni, nehogy a

ják Az utóbbi években a talaj untság kivédésében, a kezdeti

e t e r o g

i t á s , e r o d á l t s á g aránya 10% nál kisebb,

• terület lejtése 0 5%,

• talajvízszint mélysége 1 1,5 m,

• pH (KCL ban mérve) 6 7, humusztartalom 1,5 3 %,

• CaCo 3 tartalom 0, 5%,

• optimális P2O5 , K2O , Mg és mikroelem tartalom

Telepítésre nem alkalmas tala jok:

• futóhomok talajok,

• 0,5% nál kevesebb humusz tartalmú talajok,

• sok követ vagy kavicsot tar talmazó talajok,

• sekély termőrétegű, rossz termékenységű talajok (pl. tö mör szikla, durva kavicsos réteg, szikes réteg),

• nehéz agyagtalajok

Példaként a csonthéjas gyü mölcsfajok telepítését kizáró ta lajtani paramétereket a 2 táblá zat tartalmazza

A gyümölcsfajok esetében a mésztartalom sarkalatos kérdés, ha túl alacsony a talaj természe teses mésztartalma, akkor talaj meszezésre van szükség

A talaj meszezésére (mésztrá gyázásra) hazai körülmények kö zött a telepítés előtt elsősorban a savanyú talajokon kell számol nunk a terület, telepítésre való előkészítése keretében A csont héjas gyümölcsfajok elsősorban semleges, enyhén meszes talajon é r z i k j ó l m a g u k a t . M e s z e z é s t leggyakrabban cukorgyári mészi szappal, dolomit , vagy mészkő őrleménnyel végeznek Talajjaví tásra felhasznált anyagok még a tőzeg, alginit, dolomit, perlit és a riolit

A kijuttatandó meszező anyag m en n y i s ég én ek k i s zá m í t á s a k o r

t ú l z o t t m e n n y i s é g b e n k i j u t t a tott meszezőanyag más tápele mek relatív hiányát okozza Az alma tágabb talajkémhatási para méterek mellett is telepíthető, de a talajjavítás keretében vég zett meszezés mellett, az éves termesztéstechnológiában a tá rolhatóság érdekében a gyümöl csök vegetációban 5 6 alkalom mal történő kalciumos permete zés a megfelelő tárolhatóság elő feltétele

C s o n t h é j a s é s h é j a s g y ü mölcsfajok telepítésénél gyakran felmerülhet a talajuntság és az újratelepítési probléma. Ez álta lában akkor jelentkezik, ha egy csonthéjas, vagy héjas kultúra után ugyanarra a területre tele pítjük az újabb csonthéjas gyü mölcsöst A különböző csonthé jas fajokat sem érdemes egymás után telepíteni, mert ilyenkor az egyoldalú tápanyaghasználat és a rokon fajokra jellemző talajlakó kártevők és kórokozók talajban történő felszaporodása gátolja az új ültetvény egyedeinek növeke dését, fejlődését

A talajuntság hatásainak mér séklésére a telepítés előtt sok szor nagyadagú szerves trágya ki juttatását, a szükséges vetésfor g ó b e t a r t á s á t , v a g y m e g f e l e l ő elővetemény alkalmazását ajánl

gyökérnövekedés stimulálására a s t a r t e r t r á g y á k , b a k t é r i u m t r á gyák mellett a növénykondicio náló és stesszcsökkentő anyagok alkalmazása is terjedőben van.

A gyümölcskultúrák esetében a telepítés előtt feltöltő trágyá zásra van szükség A gyakorlat ban főleg intenzív ültetvények telepítésekor kerülik a teljes te rületre való kiszórást, elsősorban a gyümölcsfasorok előre kijelölt helyeire juttatják ki a szerves illetve műtrágyákat A talajvizs gálatra alapozott feltöltő trágyá zással biztosítható, hogy a fáink megfelelően nőjenek és termőre forduljanak. A csonthéjas, héjas és egyes bogyós gyümölcsfajok nitrogén és kálium igényesek

A fiatal ültetvényünk kedvező kezdeti növekedését és minél gyorsabb termőre fordulását az zal tudjuk garantálni, hogy a nö vények törzssérüléseit minimali záljuk. Ennek érdekében célsze rű száműznünk a motoros, dami los fűkasza használatát a facsík ból, mert ez a háncs és kambium többszöri és újbóli átvágásával a f á k k i p u s z t u l á s á t , v a g y t a r t ó s kondícióbeli romlását eredmé nyezheti

A telepítéssel párhuzamosan érdemes a kerítést megépíteni, ezzel a nem kívánatos vadak (őz,

nyúl) távol tarthatók, és a vadká rok mérsékelhetők A nyúlrágás elkerülésére az őszi időszakban érdemes felhelyeznünk a törzs védő hálókat és azokat a fa idő sebb 5 6 éves koráig is fent hagy hatjuk L ehetőség van kémiai hatóanyagokkal ellátott vadriasz tók felhelyezésére az ültetvény ben (a fákra, vagy a támrendszer re), illetve a kerítésre Ezek a ké szítmények szaghatásuk révén tartják távol a vadakat

Láthatjuk, hogy az ezredfor duló óta a csonthéjasok, héjas és bogyós ültetvények termesztési színvonala, az ültetvények inten zitása és a gyümölcsösökben al kalmazott berendezések egyre inkább megközelítik az intenzív a l m á s o k b a n m á r á l t a l á n o s a n használtakat A fenti gondolat fejtés csak egy kis szeletét tudja felvillantani a gyümölcsültetvé n y e k t e r v e z é s e k o r s z ü k s é g e s szakmai feladatoknak.

A téma fontosságát igazolja, hogy az „EFOP 3 10 1” kereté ben 2021 ben a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (koráb ban SZIE) felnőttképzési tanfo lyam keretében engedélyeztette a „Mezőgazdasági válaszok a klí maváltozás hatásaira Tartós ül tetvény tervezés„ c. felnőttkép zési tanfolyamot, melynek tan anyaga a fenti témákhoz csatla kozik

Dr Simon Gergely egyetemi docens Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Kertészettudományi Intézet

Felhasznált irodalmak: Papp J. 2003. A termesztés technológia összetevői. In. Papp J. /szerk / Gyümölcstermesztési alap ismeretek Mezőgazda Kiadó, Budapest p 281 282

Simon G 2021 Mezőgazdasági válaszok a klímaváltozás hatásaira Tartós ültetvény ter vezés EFOP 3 10 1 keretében készített felnőttkép zési program tematikája és e learning tananyaga MATE Gödöllő

2 táblázat: A c sonth éjas gyü mölc sf ajok telepítését kizáró talajtani param éterek

Új gyümölc sfajták az új t elepítése khe z

Az alma és szilvafajta innovációban élenjáró Holla nd Alma Kft Gy ümö lcsfaisk ola az idei vegetációban is több alkalommal hirdette meg nyílt faiskolai napjait. Az ér deklődők nem csak a faiskolát, hanem az a mellett létre hozott 8 hektáros bio alma bemutató ültetvényt is meg tekinthették.

A faiskola idei szakmai rendezvényein összesen közel nyolcszáz fő vett részt A téli metszési bemutatókat a ve getációban egyéb technológiai bemutatók, majd fajtabe mutatók követték. A nyílt napok gyakorlati részét min den alkalommal az aktuális technológiai elemekről tar tott előadások egészítették ki A bemutatók zöme a fa iskola csobádi telephelyén zajlott, de a programsorozatot kiterjesztették az ország valamennyi tájegységére és a ha tárokon túlra is

A Holland Alma Kft Gy ümölcsfaisko la különösen nagy gondot fordít arra, hogy a magyar ökológiai viszonyok kö zött jelesre vizsgázó fajtaújdonságokat megismertesse a gyümölcstermelőkkel. Munkájuk eredményeként szá mos új alma és szilvafajta honosodott meg a hazai köz termesztésben Ezeket a fajtákat már több száz hektáron termelik sikerrel országszerte Az új fajták egyre ismer tebbek a termelők, a kereskedők és a fogyasztók körében is A Luna® , S irius® , R ed Topaz® , O rion® , Ro zela® alma fajtákat már egyre kevésbé kell bemutatni, de mellettük ú j a b b a k i s ke z d e n e k t e r j e d n i . I l y e n e k a G a la r in a® , Galiw a®, Allegro®, és legújabbként a Bo nita® fajták.

Az újdonságok köre azonban nem kizárólag az almára korlátozódik. A faiskola a To p szilv a so roza t valamennyi tagját szaporítja. Közülük legismertebb a Topend Plus®, d e e g y r e i n k á b b t e r j e d a To p h it®, a Ku lin a r ia®, a To pfiv e® és a To pfirs t® is Szilvák közül a legújabb és ta lán a legfényesebb jövő előtt álló fajta a Jo fela®, amely szinte még ismeretlen a hazai termelők körében

Ez a fajta a vírustolerancia mellett ellenálló a szilva rozsdával és a gyümölcsmoníliával szemben, de hatalmas terméspotenciálja és kiemelkedő íze emeli ki igazán a szilvafajták mezőnyéből A Jo fela® és társai várhatóan át

írják a magyar szilvatermesztés történelmét a következő egy másfél évtizedben

Az új fajták kiválasztása szoros együttműködést követel meg a faiskola és a kutatóintézetek közt. A kutatások leg frissebb eredményeiként kikerülő fajtákat azonban még idehaza is tesztelni kell Ezt a célt szolgálja a Ho lland Alma Kft 8 hektáros árutermő és kísérleti ültetvénye.

A hazai termelők így csak idehaza is bevált, kipróbált fajtákhoz juthatnak hozzá

A kísérletek, megfigyelések eredményeit a faiskola a fent említett nyílt napokon tárja az érdeklődők elé. Így az új fajták és a hozzájuk kö t ő d ő t e c h n o l ó g i a i ú j í t á s o k egyszerre kerülnek átadásra. A faiskola szakmai programjai november végéig átmenetileg szünetelni fognak. A hangsúly most az oltványok kitermelé sére és a termelők kiszolgálá sára helyeződik.

A fajtaújdonságok és a régi j ó l b e v á l t f a j t á k s z a p o r í t ó anyaga október végétől áll a telepíteni szándékozók ren delkezésére!

Kere sse fel a holl andalma hu ol dalt továb bi inform ációkért!

Legú jabb szilva fa jtá nk a J ofela®

Éssze rű talajer ő-gazdálkodás aszályos é gh ajlaton

Az utóbbi évek időjárása be mutatta nekünk mindazt, amire a jövőben a klímaváltozás kap csán számítanunk lehet: szélső séges hőmérsékletek (hideg ta vasz, egymást követő nyári hő hullámok), helyenként extrém csapadékesemények (jégeső, fel hőszakadás), viharos széllökések, hónapokig tartó teljes csapadék hiány Az éghajlatunk visszafor díthatatlan változásnak indult

Ez idáig az Alföldet tekintet tük az aszály szempontjából leg inkább kitett termőterületnek, ma már azonban a mindig csapa dékosabb nyugati megyékben is állandó kockázatot jelent a hosz szan tartó csapadékhiány a nö vénytermesztés számára

Szárazabb időjárási körülmé nyek esetén a növény bezárja a gázcsere nyílásait, ezzel megaka dályozva a szövetekben lévő víz elpárologtatását Ilyenkor azon ban korlátozódik a gyökér víz és tápanyag felvétele, a virágzás je lentősen késik, így a növények hamar elvirágoznak és gyenge lesz a terméskötődés A gyöke rek mind aktív, mind passzív táp

talma, oldódás nélkül ugyanis nem tudnak a tápelemek a nö vény gyökerének közelébe kerül ni sem tömegáramlással, sem dif fúzióval Sokak megdöbbentek a nyár végén, amikor a tavasszal ki szórt száraz műtrágyaszemcsék sokaságát találták szinte érintet lenül a talajban!

A klímaváltozás hatásait nagy ban súlyosbítja az energiaválság kapcsán kialakult műtrágyahiány

és a műtrágyák árának többszörö sére emelkedése is Ezek után

j o g o s a n v e t ő d i k f e l a k é r d é s , hogy a jövőben milyen stratégiá kat érdemes kialakítani a nö vénytáplálásban, talajerő gazdál kodásban, milyen módon lehet javítani a műtrágyázás hatékony ságát a változó éghajlati körül mények között?

Vízmegő rző és t alajszerkezet ja vít ó ta la jműv elés

A gyakoribbá váló aszályos idő

szakokhoz való alkalmazkodás nak alfája és omegája a talajok szerkezetének, vízbefogadó és víztartó képességének javítása a talajművelés technológiájának és a szántóföld szervesanyag forgal mának optimalizálásával Szántás nélküli talajkímélő műveléssel, a t a l a j t a k a r á s á v a l , s z á r m a r a d v á n y o k v i s s z a f o r g a t á s á v a l c s ö k kenthetjük a párolgási és lefolyá si veszteségeket, így a talajba beszivárgott effektív csapadék mennyisége még szárazabb évjá ratban is elegendő lehet a szán tóföldi kultúrák számára A tala jok nedvességi állapotától függő en zöldítést, takarónövényeket is alkalmazhatunk a szervesanyag tartalom és a talajbiológiai aktivi tás növelésére Ezeket is a talaj művelés módjai közé sorolhat juk, hiszen a gyökereik révén a talaj mélyebb rétegeit képesek fellazítani, így a biológiailag ak tív, vizet befogadni képes réte get növelik Minden egyes 10 cm jó szerkezetű talajréteg 10 50 mm csapadékot tud megtartani a talaj fizikai féleségétől függően 10 cm talajrétegenként 5 100

anyag felvételi folyamatait gátol ja a talaj alacsony nedvességtar

t/ha NPK tartalék tápanyag van, amelyből az oldódási és talajbio lógiai folyamatok révén a növé nyek felvehető tápanyagokhoz juthatnak. Tehát a legfontosabb teendőnk a biológiailag aktív ta lajréteg növelése

Mikroba nö vény szim biózis kiha szná lása

K i e m e l t f i g y e l m e t é r d e m e l nek a növényi gyökerekkel mu tualista kapcsolatot kialakító mi korrhiza gombák, amelyek nem csupán a foszfor mobilizálásáért, hanem száraz periódusban, a ta laj mikropórusaiban található, a növények gyökerei által egyéb ként nem felvehető víz elérhető ségében is jelentős szerepet ját szanak A foszforfelvétel zavarai eredendően abból adódnak, hogy a talajok biológiai aktivitásának, szervesanyag tartalmának csök kenése révén, elsősorban a nehe zen oldódó ásványi foszfortarta lomra tud támaszkodni a növény Az ásványi foszfátok viszont egy szűk pH tartományban ol dódnak jól, ráadásul a foszfor las sú diffúzióját az alacsony talaj nedvesség is súlyosbíthatja Ha zai körülmények között hiába töltjük fel a talajainkat elegendő tápanyaggal, annak hasznosulá sát mindig a csapadékmennyiség fogja limitálni, különösen a fosz for és a cink esetében A mikorr hiza hifa hálózata segítségével azonban jelentősen megnövelhe tő a gyökér víz és tápelem felvé telére szolgáló felülete, amely í g y s o k k a l h a t é k o n y a b b a n j u t hozzá a lassú diffúziójú, kevésbé oldható tápelemekhez, ill a ta lajhoz fizikailag kötöttebb víz készletekhez

A forgatás nélküli talajkímélő művelésmódok segítik a mikorr hiza szaporodását, míg a szántá sos, több menetből álló intenzív talajművelés rombolja a hifa há

lózatot A mikorrhiza hálózat te hát okszerű talajműveléssel és szervesanyag gazdálkodással fej leszthető, ami jóval nagyobb ará nyú hozzáférést teremt a talaj ban lévő több tonnányi tartalék tápanyaghoz Mikorrhizát kívül ről is lehet bevinni a rendszerbe, ha arra szükség van. Számos ter mék létezik, amelyeket vetéssel egymenetben granulátum vagy folyékony formában ki lehet jut tatni a szántóföldre, de akár a magra csávázva is lehet alkalmaz ni őket

A szimbionták közül talán a l e g i s m e r t e b b a R h i z o b i u m , amely a pillangós növényeket is t a r t a

a k á r 5 0 6 0

l tudja gazdagítani a talajt A meg kötött légköri N ből keletkező ásványi nitrogént a zöldtrágya vagy takarónövény beépíti a bio masszájába, és gyakorlatilag szer ves formában megőrzi a követke ző főnövény vetéséig Ezt a fajta szimbiózist tehát főként vetés forgóval, zöldítéssel tudjuk ki használni Léteznek ún talajoltó anyagok, amelyek nitrogénkötő baktérium törzseket is tartal maznak, azonban többségük (a szójaoltó kivételével) nem szim b i o n t a , h a n e m s z a b a d o n é l ő Ezek jóval kisebb mennyiségű N t képesek megkötni, főleg, ha a főnövényt még N műtrágyáz zuk is.

Nitrogén kijutt at ása folyékony form ába n Az oldatműtrágyák nagy elő nye, hogy ha nincs csapadék, ak kor is hasznosulnak, gyorsabban eljutnak a gyökerekig, mint a szi lárd műtrágyák Több menet ben, kisebb mennyiségben alkal mazva szinte 100% ban haszno sulhatnak, és jól követhető velük a növények tényleges tápelem igénye, tápelem felvételi folya

mata Amennyiben a készítmé nyek tartalmazzák mindhárom nitrogén formát (nitrát, ammóni um, amid), a gyors tápanyag ellá tás mellett huzamosabb időn ke resztüli folyamatos nitrogén ellá tást is biztosítanak Először a nit rátot veszik fel a növények, majd a pár hét alatt nitrifikálódó am m ó n i u m o t , v é g ü l a k a r b a m i d hidrolízise és nitrifikációja révén v á l i k f e l v e h e t ő v é a n ö v é n y e k számára

Oldatműtrágyákkal akár több mezo és mikroelem is kijuttat ható Növényvédelmi technoló giákkal (gyomirtással) is össze köthető, egy menetben elvégez hető a kijuttatásuk. Az oldatmű trágyák többsége lombon keresz tül is kifejti hatását, nem csupán talajon keresztül hasznosulnak

Növ énykodícioná lás és t áplá lás lom bon kereszt ül Intenzív termesztésben a nö vények jobb kondícióban tartásá val tudjuk mérsékelni a károkat, gyorsítani a stresszből való fel épülést, csökkenteni a termés v e s z t e s é g e t H a k é p e s e k v a g y u n k e l e g e n d ő n e d v e s s é g e t raktározni a talajban, akkor a nö vény tápanyag és vízfelvételi fo lyamatait már sikerülhet olyan szinten befolyásolnunk lombon keresztül, hogy a vízhiányos és forró heteket ne csak túlélje a növény, hanem fejlődni is képes legyen

A lombon keresztüli tápelem felvétel jóval hatékonyabb, mint ahogyan a talajból történik, de c s a k k i s m e n n y i s é g ű t á p e l e m pótlására alkalmasak A hiánytü netek azonnali kezelése az ún nem reutilizálható elemek (Ca, mikroelemek) esetében a leg f o n t o s a b b , m e r t a n ö v é n y b e n ezek nem képesek az idősebb le velekből a friss hajtásokba átván dorolni Ilyen esetben a késleke dés akár visszafordíthatatlan ká rokat, termésveszteséget okoz hat Ezen hiánytünetek mindig a fiatalabb leveleken jelennek meg először

A n ö v é n y e k v í z h á z t a r t á s á t , sztómáinak nyitását és záródását nagyrészt a kálium szabályozza, a m e l y n e k i l y e n é r t e l e m b e n a s z á l y k á r c s ö k ke n t ő h a t á s a i s van. A kálium a talajban általában elegendő mennyiségben van je len, de száraz talajban a felvétele szintén akadályozott A kálium abszolút hiánya a talajban ritkán fordul elő, de a túlzott nitrogén és foszfortrágyázás hatására rela tív káliumhiány léphet fel a nö

vényben, ami száraz évjáratban jelentős vízveszteséget, száraz ságtüneteket okoz

Az ún. növénykondicionálók

o l y a n t e r m é s n ö v e l ő a n y a g o k , amelyek hatására a növényben vagy gyökerének környezetében erősödnek a növényélettani fo lyamatok, ennek következtében javul a tápanyag felvétel, a táp anyag hasznosulás és javul a ter més minősége Egyes készítmé

n y e k o l y a n s z t ó m a s z a b á l y o z ó ( n y i t ó / z á r ó ) m e c h a n i z m u s s a l rendelkeznek, amelyek hatására újra megindul a gyökéren keresz tüli tápanyag és vízfelvétel, így a növény gyorsabban és enyhébb károsodással képes átvészelni a fennálló stressz hatást Rengeteg növénykondicionáló készítmény létezik, amelyeket nehéz funk ció szerint csoportosítani

A l a p a n y a g a i k l e g g y a k r a b b a n szerves savak, növényi vagy alga kivonatok, ezek aminosavai, hor monjai, továbbá mikroorganiz m u s o k , h u m i n s a v a k , s z e r v e s anyagokkal kelatizált mikroele mek Bizonyos növénykondício nálók egyben lombtrágyának is tekinthetők a mikroelemtartal muk miatt, ráadásul a gyakorlat ban a kijuttatásuk hasonlóan is történik Ezeknek a hektárkölt sége gyakran csak töredéke a műtrágyákénak és az öntözés nek, így érthető, hogy a legtöb ben először a növények stressz tűrő képességének fokozásával próbálnak az éghajlati, időjárási kihívásokkal szembeszállni

Összefo gla lva

A h h o z , h o g y h a t é k o n y a b b á tudjuk tenni a tápanyag felvé telt, a korábbi rutinszerű és egy oldalú növénytáplálást fel kell adni. A növénytáplálásnak több pilléren kell nyugodnia, és minél több pillért olcsóbban elérhető inputanyagokkal kell megoldani

A több százezer forintos szi lárd műtrágyák felhasználási ará nyát akkor lehet jelentősen csök kenteni, ha a tápanyag hasznosu lás talajtani tényezőit is javítjuk

A n ö v é n y t e r m e s z t é s s i ke r é t már nem a kemikáliák felhaszná lásának növelése fogja a jövőben meghatározni Sokkal inkább a minőségen, az élettani folyama tok okos szabályozásán és a tala jok biológiai aktivitásának növe lésén lesz a hangsúly A megszo k o t t a g r o k é m i a i s z e m l é l e t ű technológiák már nem tarthatók fenn tovább.

Dr. Juhos K atalin

MATE Agrárkörnyezettani Tanszék

A szója

A szója(Glicinemax) a XX szá zad karriernövénye. A szója ve tésterülete a XX század során megtöbbszöröződött 1939 ben 13 millió hektáron termesztet tek szóját világszerte A vetéste rület 72% a ekkor még Ázsiában volt A szója termesztésének a II v i l á g h á b o r ú n a g y l e n d ü l e t e t adott, amely után 1950 re a szója vetésterülete meghaladta a 15 millió hektárt Az 1970 es évek elején a szója vetésterülete világ viszonylatban már elérte a 30 millió hektárt, majd 1980 ra az 50 millió hektárt A 2000 es évek elején nagyjából 80 millió hektá ron folyt szójatermesztés és a te rület nagy része ekkor már az amerikai kontinensen zajlott.

A szója vetésterülete 2010 ben már meghaladta a 100 millió hektárt. 2020 ban a FAO adatai alapján már 126,95 millió hektá ron termesztettek szóját világ szerte! (1 ábra)

Az 1 ábra adatai alapján látha tó, hogy a szója vetésterülete fo lyamatosan és dinamikusan nö vekedik a világon, amely a ter mésátlag növekedésével együtt jelentős termésmennyiséget je lent a világon. A szóját a nemzet közi statisztikai források az olajos növények között jegyzik, a világ növényi olaj felhasználásának kö zel 30% a szója eredetű

Hazánkban, azonban mint fe hérjenövény jelentős A szántó földi növények között vetésterü let alapján a világon a szója a 4 legnagyobb területen termesz tett növény, és a legnagyobb ve tésterületen termesztett olyan növény, mely nem gabona

Vetésterület alapján a legna gyobb szójatermesztő országok Brazília, az USA, Argentína, In dia, Kína, Paraguay és Kanada (1 táblázat) A szója termőterülete az utóbbi évtizedekben az ere deti ázsiai termőterületről átte vődött az amerikai kontinensre, ahol a termesztése dinamikusan és folyamatosan növekedik Sok éven keresztül az USA volt a vi lág legnagyobb szója termesztő je, azonban az utóbbi években már Brazíliában van a legnagyobb termőterülete (37,18 millió ha), de más Dél Amerikai országok is jelentős termőterülettel rendel keznek (Argentína, Paraguay)

és

A szója termesztésének elég speciális termesztési, környezeti

lehetőségei

Hazánkban az utóbbi években kb. 50 80 ezer ha közötti terüle

használnak fel az állományban A szója termesztésének hazánkban nem teljesen biztosítottak az op t i m á l i s k l i m a t i ku s f e l t é t e l e k Ennek oka a szója származásá ban, és az eredeti termőhelyé nek tulajdonságaiban keresendő!

igényei vannak, amelyek elsősor ban a nagy termőterülettel ren delkező országokban valósulnak meg Az 5 legnagyobb termőte rülettel rendelkező ország fedi le

ten termesztettek szóját A ter mőterülete hazánkban csak kor látozottan növekedik, elsősorban a hazai agrártámogatási politiká nak köszönhetően Vetésterülete

A most futó fehérjeprogram ban felfutó a szója Magyarországi termesztése. Az ökológiai felté telek helyenként kedvezőek e növény számára Felmérések sze rint mintegy 400 ezer ha olyan területtel rendelkezünk, mely a talajok adottságai miatt és 300 ezer ha olyan területtel, mely a k l i m a t i ku s a d o t t s á g o k a l a p j á n feltétlenül alkalmas a szója ter mesztésére A magyarországi szó j a t e r m e s z t é s c s a k o t t i g a z á n eredményes, ahol júniusban, júli usban és augusztus első felében legalább 160 180 mm csapadék hull Ha ez nem áll rendelkezés re, akkor a termesztését min denképp öntözött körülmények közt célszerű megvalósítani

a termőterület 86% át a világon! Európában a szója vetésterüle te 2016 ban 5 millió hektár volt L egnagyobb területen szóját ter m e s z t ő o r s z á g o k : O r o s z o r s z á g (2,7 millió ha), Ukrajna (1,36 millió ha), Olaszország (256,1 ezer ha), Szerbia (236,7 ezer ha), Franciaország (186,7 ezer ha) és Románia (174,6 ezer ha)

2015 ben meghaladta a 70 ezer h e k t á r t 2 0 1 6 b a n , f ő k é n t a 2015 ös, szója számára kedvezőt len évjárat hatására a vetésterü lete 60 ezer hektár körül alakult.

A h ü v e l y k ö t é s m a g t e l í t ő d é s időszakában a kívánt 160 180 mm es vízigény már csak na gyobbrészt mesterséges vízpót lással elégíthető ki A vízigényes fázis alatt kialakuló szárazság kö vetkeztében csökken a növény állomány magassága, a termő nó dusszám, a hüvelyszám, a hüve lyenkénti magszám, mindezek k ö v e t ke z t é b e n a m a g t e r m é s mennyisége

A szója őshazája Kelet Ázsia É sz 20 45° közötti területe, törté nelmi nevén Mandzsúria A szója ökológiai érzékenysége nagy, fej lődését és a termésmennyiséget a hőmérséklet és a vízellátottság nagymértékben befolyásolja A s z ó j a m e l e g i g é n y e s n ö v é n y A szója virágzásig szárazságtűrő, de a virágzás kezdetén megnő a víz igénye A vízellátás mellett a szója a levegő páratartalmára is igényes, alacsony relatív páratar talom hatására a virágokat és a fiatal, fejlődő hüvelyeket a szója lerúgja, abortálja

A szója néhány évig a zöldítési programban is elszámolható kul túra volt, de 2018 től csak akkor számolható el zöldítésben a szó ja, ha semmiféle peszticidet nem

A hüvelyek lerúgását okozhat ja a túl alacsony vagy túl magas hőmérséklet is. A tartósan me leg, aszályos idő csökkenti a ma gok számát és nagyságát

tékben befolyásolják Az augusz tusi magas hőmérséklet az olaj és a fehérje tartalmat is csökken ti.

A szója vízigénye a tenyészidő szakban 400 450 mm Vízigényes növény, de a csapadék mennyisé ge mellett annak eloszlására is érzékeny Kritikus időszak a víz ellátás szempontjából a csírázás kelés, valamint a teljes virágzás hüvelykötés és magtelítődés időszaka (június 3 dekádja au gusztus 3 dekádja) A szójának 255 280 mm csapadék szükséges a teljes virágzástól az érés kezde

szója a párás mikroklímát kedve li, legjobb termés 85 90% os pá ratartalom mellett érhető el. Ala csony légköri páratartalomra a s z ó j a v i r á g e l r ú g á s s a l r e a g á l é s csökken a hüvelykötés mértéke Emiatt az öntözési fordulók és az öntözési normák tervezésekor a szója vízigényén túl a növény pá ratartalom igényét is figyelembe kell venni Öntözéskor a szántó földi vízkapacitás 80% ig töltsük fel a talaj vízkészletét. A levegőt len talaj elvonja az oxigént a nit rogéngyűjtő baktériumoktól és növeli a gombás fertőzés kocká zatát

téig Ennek kielégítéséhez az öntözés és a lehulló csapadék m e n n y i s é g é n e k a k ö v e t ke z ő k s z e r i n t i a l a ku l á s a t e k i n t h e t ő kedvezőnek: 75 mm a teljes vi rágzás során, 75 mm a hüvelyfej lődés és 115 mm a szemtelítődés időszaka alatt

A sz ója ö ntö zésének fonto sa bb elemei, sza bály ai A szója a virágzás kezdetétől vízigényes növény és a vízigé nyén túl érzékenyen reagál a le vegő alacsony páratartalmára A

Az öntözés módjának megvá lasztásánál ezért az esőszerű ön t ö z é s t r é s z e s í t s ü k e l ő n y b e n , amely a víz pótlásán kívül a talaj és a növény levélzetének nedve sítése által jelentősen növeli az á l l o m á n y b e l s e j é b e n k i a l a ku l ó páratartalmat Az öntözés másik kritikus pontja az, hogy helyesen válasszuk meg az öntözési nor mát és a hozzá igazodó öntözési fordulót! A régebbi szakirodal makban, vagy a régi felfogás sze rint egyszerre nagyobb vízadag (akár 50 80 mm) kijuttatása volt

Az öntöz és termésnövelő h atása a sz ój atermesztésb en

az általános 10 14 napos öntözé si fordulók használatával Ez az öntözési mód és szemlélet hibás!

A t ú l z o t t a n n a g y v í z a d a g o k használata több káros hatással is jár Egyrészt a szója gyökerén élő Rhizobium baktériumok rendkí vül levegőigényesek, a talaj víz t e l í t e t t s é g e , l e v e g ő t l e n s é g e a b a k t é r i u m o k p u s z t u l á s á v a l , a n i t r o g é n k ö t é s m e g s z ű n é s é v e l , így terméscsökkenéssel jár Másrészt a túlzottan nagy víz adagok a talajba szivárogva legin kább a talaj vízkészletét növelik, és az öntözést követő 3 5 napon már alig van hatása az állomá nyon belül kialakuló relatív pára tartalomra! Ez szintén virág elrú gással, terméscsökkenéssel jár hat!

H ogy an önt özzük a kkor a szó ját?

A korán megkezdett öntözést kerülni kell. Amennyiben nincs szélsőséges talajaszály, a virágzás megkezdéséig semmiféleképpen ne öntözzünk

A szója öntözését lehetőség szerint gyakrabban, és alacso nyabb normával végezzük! En nek feltétele az, hogy az öntöző rendszerünk képes legyen a ki sebb (15 25 mm es) víznormák kijuttatására, és műszakilag ké pes legyen a rövid, akár 3 5 na pos öntözési fordulók megvalósí tására is! Ez azt jelenti, hogy a vi rágzás kezdetétől a hüvelytelítő dés befejezéséig akár 4 8 öntö zéssel és 15 25 mm es öntözési normával számolhatunk

A szója öntözésénél általáno san elmondható, hogy a talajokon

a szántóföldi vízkapacitás érté két (VKsz) ne engedjük 50 szá zalék alá! Az öntözés megfelelő időzítése kulcsfontosságú a szója termesztése során. Gyakori hiba, hogy az öntözést a növényen ta pasztalható tünetek megjelené sekor kezdik el

A növény ekkor már stresszha tás alatt áll, és különösen a virág zás és hüvelytelítődés időszaká ban kisebb nagyobb hozamvesz teséggel már számolnunk kell!

A s z á n t ó f ö l d i v í z k a p a c i t á s max. 50% ig történő csökkenést, mint talajnedvességet kell meg határoznunk, és ennek megfele lően végrehajtani az öntözést

A finom homok , vályogos ho mok és homokos vályogtalajok vízmegtartó képessége összessé gében alacsony (kevesebb, mint

mélység (90 cm) miatt az elérhe tő, talajban tárolt vízmennyiség 60 115 mm Ez (12 25 mm ig terjedő) rendszeres vízutánpót lást tesz szükségessé, hogy fel töltsük a korlátolt víztározó réte get.

A vályog , vályogos agyagtala jok hasznosítható vízkapacitása általánosan több, mint 125 150 mm/m Az elérhető szántóföldi vízkapacitás 115 és 150 mm kö zött alakul a talaj felső 90 centi méterében

Általános tapasztalat, hogy a teljes virágzás (R2) utáni öntö zés mikor az elérhető talajvíz 50 százalék alá csökken a gyökér zóna felső 90 centiméterében maximális hozamokat eredmé nyez

Augusztus első dekádját köve

t ő e n

ü

m é n y e k között ne öntözzünk, ugyanis az késlelteti és egyenetlenné teszi az érést, az öntözővíztől átned vesedett talajon később kezdőd het a betakarítás

A z ö n t ö z ö t t t e r ü l e t e ke n a z előbb említettek miatt még fon tosabb a megfelelő talajművelési módszer kidolgozása, használata Az ülepedés, tömörödés kiküszö bölése, a növény számára kellő lazultsági mélység, az öntözés hatásainak jól ellenálló talajéle tet kímélő felszín kialakítása A kedvezően lazult talajban opti málissá tesszük a gyökérfejlő dést, a talajállapot vízbefogadás ra és vízvisszatartásra egyaránt alkalmas, és egyúttal kíméljük a talaj szerves anyagát

A szója vízigényét térségünk ben csak öntözéssel tudjuk biz tosítani A növény számára ked vező páradús környezet kialakí tásához öntözési fordulónként kicsi, akár 10 15 mm víznormát alkalmaznak hazai szójatermesz tő gazdaságok A szakmailag he lyes és okszerű öntözés jelentő sen hozzájárul a termésátlagok növekedéséhez

Öntözéssel 4,5 5,0 t/ha hozam elérésére kell törekednünk, hi szen az utóbbi időszak felvásárlá si terményárait tekintve a ráfor d í t á s m e g t é r ü l é s é h e z ( 8 0 1 2 0 mm csapadék kijuttatás esetén) hektáronként legalább 1 tonná val többet kell termelni, mint öntözetlen körülmények között. Az öntözéssel elérhető termés n ö v e ke d é s m é r t é ke é v j á r a t t ó l függően 50 100% is lehet Öntö zött állományban a fehérjetarta lom rendszerint csökken, az olaj tartalom pedig növekszik

Összességében megállapítha tó, hogy a szója termesztésében jelentős termésbiztonságot ad az öntözés alkalmazása. Magyaror szágon megtalálhatók a szójater mesztés számára megfelelő talaj é s k l í m a a d o t t s á g ú t e r ü l e t e k , ahol biztonsággal termeszthető öntözés nélkül is, de az utóbbi évek szélsőségesen száraz évjára tai felhívták a figyelmet arra, hogy a versenyképes és biztonsá gos szójatermesztés alapja az ön tözés.

Dr Futó Zoltán egyetemi docens

KÖTI

125 mm/m) Az alacsony vízmeg tartó képesség és a gyökérzési

Az ősz i veté sű kalászosok télállóságát befolyásoló tényezők

Az őszi gabonafélék október hónapban elvégzendő feladatai ról néhány gondolatot összefog lalok, amelyek az ősz során a za vartalan fejlődéshez, a tél beállta előtt az optimális fejlettség el éréséhez, illetve az optimális tél á l l ó s á g h o z s z ü k s é g e s i s m e r n i Vélhetően, a cikk megjelenése k o r, o k t ó b e r e l s ő d e k á d j á b a n nem lesz minden őszi kalászos elvetve, de remélhetően optimá lis időszak lesz a vetésekre és a növényvédelmi kezelésekre.

A megfelelő agrotechnika min den esetben fontos és egyre na gyobb hangsúlyt érdemlő tech nológiai elem Nemcsak a gyom növények elleni harcban alkal mazható „fegyver”, de a kóroko zók, a kártevők ellen is hatékony technológiai elem, amelyet egyre inkább a területi adottságaink fi g y e l e m b e v é t e l é v e l , t u d a t o s a n kell tudni alkalmazni

E g y r e i n k á b b s z ü k s é g e s a z i d ő j á r á s s z é l s ő s é g e i n e k k ö v e t keztében felkészülni arra, hogy a gombabetegségek, a rovarkárte vők ellen is védekezni kell, akár többször is. A hosszú ősz, az eny he telek megkövetelik a gazdál kodóktól, hogy ősszel a gomba betegségek, illetve a rovarkárte vők megjelenését naprakészen figyelemmel kísérjék, és ha szük séges a megjelenő károsítók el len vegyszeres növényvédelmet alkalmazzanak. A vegetáció kito lódásával, a tápanyag utánpótlás ban (alapműtrágyázás, fejtrágyá zás, lombtrágyázás) is sok eset ben át kell írni az évtizedes gya korlatot és még mielőtt hiánytü neteket mutatna ősszel a kalá szos gabona, a szükséges táp a n y a g g a l ( t a l a j o n , l o m b o z a t o n keresztül) el kell látni az állomá nyokat a zavartalan fejlődés ér dekében

Az elmúlt években a gyomnö vények elleni küzdelemben az ő s z i k a l á s z o s o k e s e t é b e n m á r nem is kérdés, hogy ősszel véde kezni kell a gyomirtó szerekkel azokon a területeken, ahol egy szikű gyomnövények jelenlétére számítani kell De már nemcsak az egyszikű gyomnövények ellen indul meg a védekezés ősszel, de megfigyelhető az is, hogy egyre több gazdálkodó az enyhe telek miatt, a kétszikű gyomnövények ellen is szükségét érzi a vegysze res védekezéseknek Ennek oka, hogy enyhe teleken a kétszikű gyomnövények is csíráznak, nö vekednek, így elvonják az érté kes tápanyagot és a szűkösen rendelkezésre álló nedvességet a ku l t ú r n ö v é n y t ő l , a m i r o n t j a a t é l á l l ó s á g o t , i l l e t v e a t e r m é s

A vegyszeres védekezéseket m i n d e n e s e t b e n t á b l a s z i n t ű g y o m f e l v é t e l e z é s e l ő z z e m e g , mivel másképpen nem lehetünk hatékonyak a gyomnövények el leni küzdelemben Ehhez elen g e d h e t e t l e n a g y o m n ö v é n y e k felismerése Az utóbbi években m e g n ö v e ke d e t t a z e g y s z i k ű g y o m n ö v é n y e k j e l e n l é t e , a m i mára ahhoz vezetett, hogy azo kon a területeken, ahol az egy szikű gyomnövények jelen van n a k , o t t b e v e t t t e c h n o l ó g i a i elemmé vált az őszi vegyszeres gyomirtás Az őszi kalászosokban a nagy széltippan mellett, a héla zab/vadzab, a parlagi ecsetpázsit, a rozsnok félék, a csenkesz faj ok, a tarackbúza és területtől f ü g g ő e n a k á r m á s e g y s z i k ű g y o m n ö v é n y e k e l ő r e t ö r é s é t , megjelenését lehet tapasztalni, sajnos egyre több ősszel is csírá zó, növekvő és az enyhe teleken „áttelelő” kétszikű gyomnövé n y e k ke l e g y e t e m b e n . E z e n gyomnövények időben történő felismerése elengedhetetlen

A gyomirtásokat lehet pree mergensen (vetés után, kelés e l ő t t ) , v a g y p o s z t e m e r g e n s e n (állományban) elvégezni Az ap rómorzsás talajszerkezet mind két technológiánál fontos elem, így a talaj előkészítéseket min den esetben a lehető legjobban kell/kellene elvégezni Vannak sajnos olyan évek, amikor már ezt az aprómorzsás talajszerkeze tet nem tudjuk kialakítani, így már ekkor hátrányból indul a ku l t ú r n ö v é n y ü n k , i l l e t v e m i n den vegyszeres gyomirtásunk ha t é k o n y s á g a m á r e t t ő l a z e g y technológiai elemtől is csökkent hatékonyságot fog eredményez ni A másik tényező, ami a gyom növények elleni hatékonyságun kat befolyásolja, és amit sajnos előre nem tudunk, az a lehullott csapadék mennyisége, ami sok

konyságának, mivel ezen készít mények döntően talajon keresz tül (is) ható készítmények

Október hónapban az egyszikű gyomnövények ellen lehetőség van a posztemergens gyomirtás tervezésére, kivitelezésére A vé dekezéskor a kultúrnövény is és a gyomnövények is kikeltek, a kezeléskor az egyszikű gyomnö vények 1 3 leveles fenológiában kell legyenek a legjobb haté konyság elérése érdekében

Ha a permetezéskor ennél na gyobbak az egyszikű gyomok, ak kor a gyomirtásunk hatékonysága n e m l e s z m e g f e l e l ő Fo n t o s ügyelni a kezeléskori hőmérsék leti értékekre, mivel ha nem tartjuk be az adott készítmény nél előírt hőmérsékleti korláto k a t , n e m c s a k h a t é k o n y s á g b e l i csökkenést tapasztalhatunk, de akár fitotoxikus tüneteket is elő idézhetünk a kultúrnövényen

Amit fontos szem előtt tartani, hogy a technológia felállításánál t u d n i ke l l , m e l y i k e g y s z i k ű gyomnövény ellen kell védekez ni, illetve melyik őszi kalászosból szeretnénk alkalmazni a techno lógiát A lényeg, hogy az egyszi kűek elleni védekezés ősszel kel lően költséghatékony, ami társul a h ó n a p o k o n ke r e s z t ü l h a t ó gyomnövények elleni hatékony sággal, aminek eredménye, hogy az egyszikűek (de akár az egyéb kétszikűek) nélkül tud növeked ni a kultúrnövényünk a kezelés után Ennek ismeretében pedig már nem is kérdés, hogy ezen őszi vegyszeres védekezéseket elsődlegesen alkalmazni kell ab ban az esetben, ha a korábban f e l s o r o l t g y o m n ö v é n y e k j e l e n vannak a területen az ősz során, illetve számítani kell a jelenlé tükkel

Ha ezt a védekezést nem tesz szük meg ősszel, akkor tavasszal már jóval drágábban tudunk csak

védekezni az egyszikűek ellen Sőt, ekkor már hónapokon ke resztül vont el a kultúrnövénytől nedvességet, tápanyagot a gyom növény. A szélsőséges időjárás következtében az is előfordulhat „tavasszal” is, hogy mire kijuttat juk a kiválasztott herbicidet, ad digra már döntően túl lesznek az egyszikűek az érzékeny fenológi án, mivel „télen” is tudtak növe kedni és vontak el tápanyagot, nedvességet a kultúrnövényünk től, hogy már ezzel jelentős ter mésveszteséget okoztak Tehát jelenleg már azt kell a legtöbb esetben mondani, hogy a tavaszi és az őszi gyomirtások egyformán fontosak

Ősszel nemcsak a gyomnövé nyek elleni védekezéseket kell azonban elvégezni, de az időjárás változása, szélsőségei, illetve a vetésidőben történő változások eredménye lett az is, hogy a ro varkártevők, illetve a gombabe tegségek ellen is vegyszeres vé d e ke z é s e ke t ke l l a l k a l m a z n i , akár több alkalommal is már az ő s z s o r á n , a n n a k é r d e k é b e n , hogy ne csak gyomnövényektől mentes, de egészséges kalászos állományok legyenek Az időjárás v á l t o z á s a k ö v e t ke z t é b e n s o k esetben megfigyelhető már az is, hogy attól függetlenül, hogy ősz szel vetés előtt megtörtént a kultúrnövény számára a megfele lő, vagy annak vélt mennyiség ben a tápanyag utánpótlás, szük séges a tél beállta előtt az állo mányban tápanyag kijuttatást al kalmazni annak érdekében, hogy ne jelenjenek meg hiánytünetek a kultúrnövényen

Szerencsére egyre több gaz dálkodó figyel már erre is, így nemcsak károsítóktól mentesen, gyommentes környezetben nö vekednek az őszi kalászosok, de a tápanyag igények is figyelembe vannak véve annak érdekében, hogy a télállóság biztosítva le gyen, ezáltal pedig a termésbiz tonságot semmi se veszélyeztes se .

Ö s s z e f o g l a l v a e l m o n d h a t ó , hogy az őszi káposztarepcénél és az őszi kalászosoknál, a teljes ter mesztési technológia rendelke zésre áll már őszi kijuttatások esetén is, így minden adott, hogy a gazdálkodások sikeresek legye nek. Remélhetően az időjárás is segíteni fogja a gazdálkodókat, így az ősz során minden szüksé ges védekezést sikeresen el fog nak tudni végezni a gazdálko dók

Megyei Kormányhivatal

e r e d m é n y t v i s s z a f o r d í t h a t a t l a nul csökkenti

esetben komoly befolyásoló té n y e z ő j e a g y o m i r t á s u n k h a t é

Hornyák Attila

Időben vetett, gyom mentes állomány

Hibr ids pecifikus agro te chnikai ele mek a sikere s repc ete rmes ztésbe n

Hazánkban az őszi káposzta repce (Brassica napus L ssp ole ifera) vetésterülete évről évre változik, melynek nagyságát szá mottevően befolyásolják az előző évek hozamai és felvásárlási árai A z ő s z i k a l á s z o s o k k i t ű n ő , k o r á n l e ke r ü l ő e l ő v e t e m é n y e , ezáltal bővíti az őszi búza jelen tősen beszűkült elővetemény vá lasztékát, termesztése a búzater m e s z t é s g é p e i r e a l a p o z h a t ó Mélyre hatoló gyökérzete jó ta lajlazító és szervesanyag pótló Korábban főként fajtákat hasz n á l t a k a t e r m e l é s b e n , d e a z 1960 as évek közepétől megin dult a beltartalom javítására és a termésmennyiség növelésére irá nyuló nemesítés, a hibridek elő állítása Ennek a folyamatnak az eredménye, hogy manapság leg inkább hibrid repcék kerülnek a gyakorlatban elvetésre A hibri dek előnyei a következők: • nagyobb termésmennyiség, • j o b b a b i o t i ku s k ö r n y e z e t i tényezőkkel szembeni tolerancia, • jobb alkalmazkodóképesség a különböző termőhelyekhez, • tágabb vetésidőszak,

• jobb beltartalom (olajtarta lom magasabb, erukasav tartalom rendkívül kicsi).

E l ő v e t e m é n y s z e m p o n t j á b ó l nem túlzottan igényes, azért egy szempont mindenképpen fon tos: a lekerülési idő A repcét nyár végén, ősz legelején vetjük, így nem sok növény jöhet szóba, mind a betegségek, mind a beta karítási idő szempontjából a leg inkább megfelelőek a kalászo sok

(őszi búza, kukorica, pillangós növény, napraforgó, stb ) vetés váltással kapcsolatos kutatások több éves eredményei is alátá masztják, hogy a szakszerű növé nyi sorrend kialakítására érde mes e fokozottan figyelni

Vetését érdemes dupla gabona sortávban végezni és ügyelnünk kell a leírásban szereplő ajánlott csíraszámra is, mert a repce a túl s ű r í t é s r e ke v e s e b b e l á g a z á s s a l r e a g á l , a m i t e r m é s c s ö k ke n é s t eredményezhet

Igaz, hogy a forgalomban lévő új hibridek télállósága jó, de ag r o t e c h n i k a i e s z k ö z ö k ke l m i n denképpen befolyásolni tudjuk állományunk ezen tulajdonságát

A télállóság tovább javítható, ha a talajművelés, vetés megfele lő módon lett elvégezve, állomá nyunk kezdeti fejlődése is erő teljes, így egy jól fejlett, egyön tetű repcetáblával vágunk neki a télnek Ha viszont túlfejlett az állományunk, az őszi növekedés szabályozás elengedhetetlen A téli időjárás megviseli növénye inket, leveleik leszáradva, elszí neződve, a tövek elerőtlenedve várják a tavaszt Ha viszont az őszi ápolási munkák (regulátoro zás, növényvédelem) megtörtén tek, az állomány harmonikus táp anyagellátásban részesült, nem menthetetlen a helyzet, kellő gondossággal még akár rekord termést is elérhetünk

K é t d o l o g r a é r d e m e s o d a f i gyelnünk, ahhoz, hogy a repce miharabb egészségesen, megerő södve induljon a tavaszi vegetá ciós időszaknak.

Az egyik a tavaszi regulátoro zás (növekedésszabályozás) le

hetőségének megfontolása Ezen v e g y s z e r e k h a s z n á l a t a t ö b b szempontból is kedvező lehet. Az őszi használatukkal ellen tétben mellyel a növények tél állóságát segítjük elő tavasszal, hormonháztartásukat befolyásol va, elágazás képződésre serkent jük őket, és mint tudjuk a több oldalhajtással több virág, több becő, végeredményben több ter més érhető el Másik oldalról e z e n s z e r e k n e k s o k e s e t b e n gombaölő hatásuk is van, így mintegy megelőzés jelleggel az őszi, kora tavaszi gombafertőzé sek elejét is tudjuk venni

A másik a megfelelő tavaszi tápanyagellátás. Az őszi káposz t a r e p c e g y o r s a n f e j l ő d ő , n a g y tápanyagigényű növény, tenyész ideje során sok, könnyen felve hető tápanyagra van szüksége 1 tonna fő (mag) és a hozzátarto z ó m e l l é k t e r m é k ( s z á r, l e v é l ) k é p z é s é h e z 5 5 k g n i t r o g é n r e (N), 35 kg foszforra (P 2O5), 43 kg káliumra (K 2O) 30 kg mészre (CaO) és 10 kg magnéziumra (MgO) van szüksége.

Termését alapvetően a nitro gén határozza meg Hiánya sza bad szemmel is jól látható tüne teket okoz. A levelek színe sár gás, világoszöld, amit elsősorban tavasszal a fiatal leveleken figyel hetünk meg Viszont a túlzott nitrogénellátás is káros. Hatására csökken a télállóság, nő a megdő lés veszélye, kisebb lesz a mag olajtartalma

A foszfor a repce gyökérképző désére, a gyökerek növekedésé re, a szár elágazódására, a gene ratív folyamatokra (termékenyü lés, magfejlődés) és az olajfelhal mozódásra van jelentős befolyá soló hatással Foszforhiány ese tén a növekedés erősen vissza marad, a lombozat sötétzöld, a régebbi levelek hegyei, szélei eleinte lilás rózsaszínűvé, majd fokozatosan pirossá válnak

A megfelelő káliumellátás ja vítja a növény télállóságát, be tegségekkel szembeni ellenálló ságát, szárszilárdságát, a vízház tartási folyamatok befolyásolásán keresztül az aszálytűrését Káli umhiány tünetek: a szár vékony, a levelek kicsik, kékeszölden szí neződnek, a növények könnyeb ben fogékonnyá válnak a beteg ségekre

A repce kifejezetten kénigé nyes növény A fehérjeszintézis ben, a kéntartalmú aminosavak

A

b n

v é n y

a j

a l

(cisztin, cisztein, metionin) fel építésében van szerepe, illetve az olajszintézist fokozza L egjob ban az intenzív korai szakaszban segíti a gyors növekedést, a jó N hasznosulást A repce akár 60 80 kg ot is felvehet a talajból te nyészidőszaka alatt. Hiányában romlik a termékenység, csökken a termés mennyisége, az olajtar talom, növekszik a betegségek kel szembeni fogékonyság, a le vélerek sárgulnak, valamint az al sóbb levelek fonákja vörösesen e l s z í n e z ő d i k . L e g l á t v á n y o s a b b tünet a virágok kifehéredése

A mikroelemek közül a bórhi ány a leggyakoribb, leggyakrab ban ennek az elemnek a hiánya c s ö k ke n t i a t e r m é s á t l a g u n k a t Bórhiány esetén a repce gyökér zete gyengén fejlődik, üregessé válik, a tenyészcsúcs fejlődése gyengül, a bimbók és a becők el száradnak vagy nem is fejlődnek ki

A felvehető tápanyagokból a nagyobb mennyiséget tavasszal igényli a repce, a nagy zöldtömeg kifejlődésekor, ősszel csak a 8 9 levél, valamint a 15 30 cm hosz s z ú k a r ó g y ö k é r k i f e j l ő d é s é h e z szükséges tápanyagra van szük sége

Nyár végén juttassuk ki a fosz for és káliumműtrágyák teljes mennyiségét, valamint a 25 30 kg nitrogén adagot, ami a repce őszi fejlődéséhez szükséges. Ko ra tavasszal a kérdés az, hogy ho gyan telelt át a repcénk

Minél fejlettebb gyökérrend szerrel telelt át az állomány, an n á l b i z t o s a b b , h o g y t a v a s s z a l megfelelően fog megindulni Ki ke l l m e n n ü n k a t e r ü l e t r e é s megvizsgálni állományunkat.

A vizsgálat során főként azt kell figyelnünk, hogy legalább 10 növényünk megmaradt e négy zetméterenként Nyilván az a kedvező, ha ettől több repcenö vény található egy négyzetméte

ren, de 10 12 növény/m ² esetén még megfelelő termésre számít hatunk A repce annyi azonos ér

tesen nagyobb asszimilációs fe lületet jelent, ami a jó termés ki alakulásának egyik alapja

arányban ként is tartalmaz, így egy menetben juttatható ki a szükséges nitrogén és kén Sava n y ú t a l a j o k o n v i s z o n t t ú l z o t t mértékű használata terméscsök kenést eredményezhet

Az első nitrogén fejtrágyázás sal egymenetben ajánlott kiszór ni a bór és egyéb mikroelemtrá gyákat is A bórból 2 5 kg/ha mennyiséget juttassunk ki.

tékű oldalhajtást képes fejleszte ni, amennyi víz és felvehető táp anyag áll rendelkezésre a talaj ban számára. Megfelelő körül mények között akár 10 12 oldal hajtás is fejlődhet egyetlen növé nyen

A téli időjárás viszontagságai következtében a levelek döntő hányada elhalt, így a meteoroló giai tavasz első hónapjában (már cius) a növényeknek nagyon ki csi az asszimiláló felülete, az ál lomány egyedei sem a hidegnek, sem a kártevők pusztításainak nem tudnak ellenállni. A talaj hőmérséklete még alacsony, a n ö v é n y n e k n i n c s m ó d j a t á p anyagfelvételre Ezért ilyenkor van a legnagyobb szükség arra, hogy a legyengült állományunkat megsegítsük, el kell kezdenünk a n ö v é n y t á p l á l á s t L e h e t ő s é g szerint még március elején ve gyünk talajmintát, és végeztes sünk talajvizsgálatokat, melyek eredményeiből kiszámolhatjuk a tavaszi tápanyagdózisokat.

Ahogy a körülmények enge dik, törekednünk kell a mielőbbi tápanyag kijuttatásra, a repcének így hosszabb idő áll rendelkezé sére a virágzásig a levélfejlesztés re A több levél pedig természe

Ennek tükrében a kiszámított nitrogénadagot két részletben, megosztva kell kiszórnunk Az első fejtrágya adagot télvégén, kora tavasszal, a vegetáció bein dulását követően azonnal ki kell juttatnunk, ezzel elősegítve a tél által megviselt regenerálódását.

Ez a tavaszi nitrogénadag 60 70% a legyen Az utolsó adagot (30 40%) virágzás előtt, zöld bimbós állapotban kapja az állo mány, így biztosítjuk a minél erő teljesebb elágazódást

A kén a fentebb említettek alapján rendkívül fontos, pótlása elsősorban a meszes talajokon nagyon fontos A kén kísérőe l e m k é n t a s z u p e r f o s z f á t é s a komplex műtrágyákkal is kerül het a szántóföldre, valamint a na gyobb települések, ipari körze tek közelében a levegőből törté nő kiülepedéssel és a szerves anyagok mineralizációjából ke letkező kénnel is számolni kell Ezek a mennyiségek a napja inkban meglévő környezetvédel m i s z a b á l y o k k ö v e t ke z t é b e n csökkentek a légkörben, a repce termesztés számára nem elegen dőek Ezért érdemes az első fej trágyázásnál olyan nitrogénmű t r á g y á t v á l a s z t a n i , m e l y n a g y

A szőlőültetvé nyek fenntartható talajmű velése

Már nem mehetünk el kézle gyintéssel a klímaváltozás jelei mellett. Az évi csapadék meny nyiség csökkenő tendenciájú és az intenzitása növekvő, ami kü lönösen lejtős területeken, rossz vízgazdálkodású szőlő ültetvé n y e k b e n e g y r e t ö b b g o n d o t okoz Az esetenkénti heves zá p o r o k é s a s z á r a z i d ő s z a k o k (aszályok) rendszeressé váltak A gyakori száraz szélviharok is fo kozzák a víz evaporációját. A csa

padék mennyisége a szőlőter mesztés számára még elegendő lenne, azonban a csapadék idő b e l i e l o s z l á s a e g y e n e t l e n e b b é vált

A r e g i o n á l i s k l í m a m o d e l l e k szerint, a jövőben a helyzet to vább romlik és a csapadék éven belüli megoszlása még kedvezőt lenebbül alakulhat A száraz idő szakok hossza nő, viszont csök ken a csapadékos napok gyakori sága, ugyanakkor nyáron a csapa

dékhullás intenzitása nőni fog Periodikus vízhiány léphet fel és jelentős mértékben emelkedhet az extrém (pl jégeső) időjárási események száma Várható a ta lajok kiszáradása

Annak ellenére, hogy a szőlő növény jó szárazság és hőtűrő képességgel rendelkezik, a ter més mennyiségi és minőségi jel lemzőit jelentősen befolyásolják ezek a változások, azaz a hazai,

Az őszi káposztarepce megfe lelő növényvédelme is nagyon fontos a nagy termések elérésé hez. Gyomirtásának a kalászos elővetemények esetén van a leg nagyobb jelentősége, hiszen na gyon hasonló gyomflórával ren delkezik mindkét kultúra. A kór okozók, azon belül is a gombás betegségek ellen hatékony véde kezést nyújt az ősszel és tavasz szal széles hatásspektrumú gom baölő szerrel végzett növekedés szabályozás A kártevők jelentik a fő terméscsökkentő tényezőt, az általuk okozott kár hatására a termés akár 1/3 ára is visszaeshet egy egészséges állományhoz ké pest

A repce betakarítási veszteség m i n i m a l i z á l á s a , a z e g y ö n t e t ű érés érdekében állományszárítás is javasolt, valamint a gabona vágóasztalra a repcéhez szüksé ges toldatok, oldalkaszák felsze relése is fontos

N a p j a i n k b a n a j ö v e d e l m e z ő repcetermesztéshez elengedhe tetlenül fontos a termelés inten zifikálása Nagy termések eléré séhez minden fontosabb, fen t e b b e m l í t e t t a g r o t e c h n i k a i e l e m r e f o k o z o t t a n ü g y e l n ü n k kell, bármelyik hiánya (pl : nö vényvédelem), vagy kisebb oda figyelés esetén termésveszteség gel kell számolnunk

Dr Dóka L ajos Fülöp DE MÉK Növénytudományi Intézet Dr Vad Attila

DE AKIT Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet

komolyan veszélyeztetik

Magyarországon a fenntartha tó gazdálkodás érdekében a talaj tulajdonságait és a környezeti té nyezőket Várallyay szerint úgy kell befolyásolni, hogy:

a felszínre jutó csapadékvíz minél nagyobb hányada jusson a talajba (felszíni elfolyás, és pá rolgás csökkentése);

a talajba jutó víz minél na gyobb hányada tározódjon a talaj ban (vízraktározó képesség nö

v e l é s e , s z i v á r g á s i v e s z t e s é g e k csökkentése);

a talajban tározott víz minél nagyobb hányada váljon a ter m e s z t e t t n ö v é n y e k s z á m á r a hasznosíthatóvá

Ezeket döntően hatékony, ok s z e r ű t a l a j m ű v e l é s s e l a h o z z á szükséges gépek kiválasztásával, h e l y e s ü z e m e l t e t é s é v e l l e h e t b e f o l y á s o l n i , a m i a m ű v e l é s i rendszertől, sortávolságtól, talaj típustól, domborzati viszonyok tól függően más és más.

A talajművelés fontos célja te hát a csapadék befogadásának biztosítása és tárolása, a levegőz tetés, gyomirtás, és tápanyagok g y ö k é r z e t k ö z e l é b e j u t t a t á s a , feltárása. Módszerei a mechani kai talajművelés, a vegyszeres gyomirtás (ökológiailag vitatott), takarónövényes és talajtakarásos talajápolás

A talajművelés, ápolás kézi munka igénybevétele nélkül gé pekkel teljes mértékben, kiváló minőségben elvégezhető A gé p e s í t é s n e k a z o n b a n n e m c s a k előnyei, hanem káros hatásai is vannak. A víz megőrzés kapcsán elsősorban a talajtömörítést em lítem meg

Erőgépek

A traktor a szőlősgazdák alap gépe, mivel ez biztosítja az ener

40 80 kW (mélylazítás esetén még ennél is nagyobb) motortel jesítményű, sok sebességi foko

évente többször is ugyanazon a nyomon járnak, akár 30 40 évig is. Természetesen a talaj típusa, művelésmódja, nedvességtartal ma, vagy gyökérzettel átszőttsé ge nem hagyható figyelmen kí vül Az agyagos vagy a frissen művelt talajok tömörödésre haj l a m o s a b b a k . G o n d o l j u n k a r r a , hogy csapadékos időjárás esetén, átázott talajú ültetvényben egy gépmenet mennyire tönkre teszi a talajt

A nagyobb vonóerő kifejtés ér dekében a hajtott kerekekre eső súly, a traktorok tömege növeke dett A kombájnok tömege külö nösen nagy, a betakarított szőlő vel együtt a 10 t t is meghalad hatja.

giát a különböző munkagépek számára, ezért alapos megfonto lás előzze meg a vásárlásukat A m á r k a k i v á l a s z t á s á n á l f o n t o s szempont a megbízhatóság, stra pabírás, alkatrész és szervízellá tás A traktorok teljesítménye a végzendő munka nehézségétől függ, amit a talaj minősége, ned vesség tartalma és a domborzat is befolyásol.

A korszerű ültetvé nyekben a keskeny, fordulékony,

zatú, négykerék hajtású (esetleg hidrosztatikus hajtású) erőgépek felelnek meg leginkább, melyek ből jó rálátás van a munkagé pekre. Egyes traktorok már 600 üzemórát képesek dolgozni két olajcsere között A vásárlói elvá rásoknak megfelelően egyszerű södött a kezelésük és növeke dett a komfortjuk, a vezetőfül kék például klímatizáltak, a per metezéshez túlnyomásos rend szerűek

Ta lajtö mörödés

Az erő és munkagép kerék a talajt tömöríti, a hajtott kerék ezen kívül nyírásra is igénybe ve szi Az ültetvényekben ez foko z o t t m é r t é k ű , m i v e l a g é p e k

A talajtömörödéssel csökken a pórushányad, és ez kedvezőtle nül hat a tápanyagok feltáródásá ra, a csapadék befogadására, stb Tömörödés hatására nő a talajel lenállás, a gyökerek növekedése korlátozódik A nyári hónapok ban hiánytünetek jelenhetnek meg

A lazításra szoruló talaj tömör, lemezes szerkezetű, talajéletre utaló jelek, például földigiliszta járatok nem láthatók benne A tömődöttséget egyes növények kiválóan jelzik (pl a pitypang gyökere)

A gumiabroncsok nyomásának, szélességének is jelentős hatása van a talajtömörödésre Már 0,2 b a r g u m i a b r o n c s n y o m á s k ü lönbség szignifikáns talajtömörö

Ezért tehát törekedni kell arra, hogy az ültetvényben minél ala csonyabb nyomású abroncsokkal közlekedjünk Ezt a célt szolgál ják az 0,4 0,6 bar nyomású, szé les profilú flotációs abroncsok, igaz ezek drágábbak. Márkától és mérettől függően egy garnitúra a traktor vételárának 10 12% t is elérheti A talaj tömörödés csök kenése mellett további előnyük a kisebb kerékcsúszás, a nagyobb vontatási teljesítmény, a kisebb borulási veszély, és ami a leg főbb, használatuk során csökken az üzemanyag felhasználás

A talajtömörödés összkerék hajtású erőgépek alkalmazásával is mérsékelhető.

A nálunk ritkán használt lánc talpas járószerkezet előnye, a ki sebb mértékű talajnyomás Már 4 5% csúszásnál képes kifejteni a legnagyobb vonóerőt (normál ab roncsoknál ez az érték 8 14%). Nagyobb stabilitása miatt, mere dekebb lejtőkön használható, vi szont drágább és nehezebben manőverezhető, mint a kerekes traktor.

Klasszikus esete a talajtömörö désnek az úgynevezett eketalp betegség, melyet az életlen mű velő szerszámok (pl tárcsa, kul tivátor) okoznak

Talajm űv elés és tala jápolás Hazánkban régóta elterjedt a mechanikai talajművelés, ami nek sok variációja és gépe van Ellentmondás, hogy miközben lazítanak, a traktor egyúttal a ta laj alsóbb rétegeit tömöríti Gya kori, vagy hibás, túl mélyen tör ténő alkalmazása számos kedve zőtlen hatást fejthet ki Fő prob léma, hogy növénytakaró nélküli talajokon, különösen lejtős terü leteken az eróziót fokozza, a te rületre hulló csapadékvíz tete mes része akadálytalanul elfo l y i k , r á a d á s u l h e v e s e s ő z é s e k esetén a mélyebb rétegek kevés bé áznak át A tömörödött réteg a többszöri járás hatására egyre mélyebbre kerül Minél mélyeb ben tömörödött a talaj, annál ne hezebb és költségesebb a későb biekben kezelni.

Ha lehet egy menetben végez zünk el több műveletet Az idő höz nem kötött munkákat, pél dául a venyigezúzást, műtrágya szórást fagyott, vagy száraz tala jon célszerű végrehajtani.

A vízbefogadó és tározóképes ség a talajok lazításával javítható

Érdemes lenne megfontolni zá porvíz tározók létesítését, ami az eróziót is mérsékelné.

A káros talajtömörödést külön böző (késes, szárnyas) közép mély , mélylazítókkal, egyéb ta lajművelő gépekkel lehet meg szüntetni Alkalmazásukra 3 4 évente 30 60 cm mélységben ke rül sor, esetleg műtrágya kijutta tással egy menetben. Előnyösek a kisebb vonóerőt igénylő, aktív működésű vibrációs, és emelőké ses mélylazítók A lazítást nyu galmi időben (pl szüret után) kell végezni, ellenkező esetben, az aktív gyökérzet károsul.

Fontos, hogy ne legyen túlzot tan nedves a talaj, hogy a repesz tő hatás jobban érvényesüljön A lazítást többnyire a talaj keveré se, forgatása nélkül végezzük. A t ö m ö r ö d é s m e g s z ü n t e t é s é r e azonban olyan eszközök is vá laszthatók, melyek a lazítás mel lett forgatják is a talajt Ilyenek például az ásógépek. Többnyire a felső 25 35 cm megmunkálásá ra alkalmasak Használatuk elő nye, hogy szerves és műtrágya bedolgozására is alkalmasak és viszonylag nedves talajon is al kalmazhatók.

A rendszeresen végzett sekély talajművelés fő célja a gyomirtás Erre a legalkalmasabb eszközök a különböző kultivátorok, melyek sorköz és soralja művelők lehet nek. A nyáron végzett sekély ta lajmunkát mindig le kell zárni a víz megtartása végett

M a g u n k i s t a p a s z t a l h a t j u k , hogy az egyoldalú, nem körülte kintően végzett mechanikai ta lajművelés nemcsak munkaigé nyes és költséges, de még rom bolja is a talajt Az ültetvények ápolása során nálunk is terjed az öko szemlélet, a takaró növény, a mulcsozás és talajtakarás alkal mazása, mely a leginkább talajkí mélő és környezetbarát megol dás

vagy évelő takaró növényzet és venyige felaprításával, zúzásával (a sorközök rozzsal való beveté sének régi hagyománya van az Alföldön) Nagy előny, hogy a lassan bomló szerves anyag a talaj szerkezetét javítja, humusztar talmát gazdagítja. Az ültetvény vízháztartását javítja azzal, hogy a nedvesség elpárolgását csök kenti, a csapadékot visszatartja, az eróziót és a gyomosodást mér s é k l i . A t a l a j h ő m é r s é k l e t e egyenletesebb!

A nehéz gépek által okozott talajtömörödést mérsékli, csapa dékos időjárás esetén is köny n y e b b e n á t j á r h a t ó a t e r ü l e t Energiatakarékos eljárás. Hátrá nya, hogy pentozán hatás kiala kulásával számolhatunk Száraz helyeken, illetve aszályos, csapa dékban szegény években a min den sorközbe vetett takarónö vény kultúra káros hatással lehet a szőlőre, elsősorban a termés mennyiségre, a vesszőtömegre és a bor minőségére A hazai klima tikus viszonyok mellett ha eró zióveszély miatt nem szükséges minden sorközbe vetnünk vál tott sorközű takarónövényzet ja vasolt, így elkerülhető a víz és tápanyag konkurencia a szőlővel A köztes sorokat mechanikailag kell művelni. Mulcsozáshoz lengőkéses és forgókéses mulcsozók használa tosak A lengőkéses mulcsozók a lágyszárú növények mellett kivá lóan megfelelnek venyige zúzá sához is. Az aprítékot egyenlete sen terítik szét a talaj felszínén

A lengőkések csuklós felfüggesz tése teszi lehetővé, hogy a kö vekre bizonyos mértékig érzé ketlen. A vágási magasság 2 7 cm között állítható. Haladási sebes ségük kisebb, mint a forgókéses mulcsozóké, munkaszélességük

általában 1,5 2,4 m

A forgókéses mulcsozók ha sonlóak a rotációs kaszákhoz. A kések függőleges tengely körül vízszintes síkban, nagy kerületi sebességgel forognak Haladási sebességük 10 km/h Vágási ma gasságuk állítható. A venyigét nem olyan jól aprítják, mint a lengőkések

Az ültetvények talaja termé szetes vagy műanyag takaróanya gokkal is takarható A cél hason ló, mint a mulcsozásnál. A fő kü lönbség az, hogy a takaróanyag nem fogyasztja a talaj víz és táp anyagkészletét L egismertebb a szalma, ami géppel kiszórható, de csúszik rajta a traktor, vagy a kombájn kereke. Csökkenti a ta laj hőingadozását, de nehezeb ben melegszik fel alatta a talaj, ezért számolnunk kell a tavaszi fagyveszéllyel Hátránya, hogy a rágcsálók elszaporodhatnak, szá razság idején tűzveszélyes is le het Külföldön fakéreg apríték is szokásos Műanyag takaróanyag közül legelterjedtebb a fekete fólia, amit pl oltványiskolában használnak.

Az állandó talajtakarás idősza konkénti mechanikus sorközmű veléssel, váltott soronkénti és soralja (tőköz) műveléssel variál va is alkalmazható

Kombájnos betakarítás esetén célszerű július végétől szünetel tetni a mechanikus sorközműve lést, meghagyni a természetes gyomflórát, melynek a gyökérze te betakarítás idejére átszövi a talaj felső rétegét és ezzel a szü reti munkák idejére megnövek szik teherhordó képessége

A költségeket tekintve a rész ben vagy tejes egészében alkal mazott mulcsozás olcsóbb meg o l d á s , m i n t a h a g y o m á n y o s mechanikus talajművelési tech nológia

Összefoglalás

A megfelelő talajápolási mód s z e r m e g v á l a s z t á s á n a k , m i n t mindenhol, a szőlőtermesztés ben is nagy jelentősége van Fon tos, hogy nyitottak legyünk az új technológiák alkalmazására

O l y a n m ű v e l é s m ó d o t , t a l a j ápolási módszert kell választani, mely kevésbé rombolja a talaj szerkezet, javítja a talaj vízház tartását, megelőzi a talaj degra dálódását, az eróziót, valamint fenntartja az agroökoszisztémák komplexitását

Dr Wachtler István

Mulcs készíthető a sorközök ben nőtt természetes gyomflóra, az e célból termesztett időszakos

A kora i beta ka rítá sú töm egta karmá ny ok nö vekv ő szerepe

Az elmúlt években már ha zánkban is érzékelhető klímavál tozás az átlaghőmérséklet növe kedését, a szélsőséges hőhullá mos napok gyakoribb előfordulá sát, a nyár szárazabbá válását, il letve a téli időszak kiszámítha tatlan csapadékellátását okozza

A silókukorica termésbiztonsá ga a jövőben veszélybe kerülhet, ha a várható európai és magyaror szági klímaváltozás a nyári hő hullámok gyarapodásával és a je lenleginél szélsőségesebb csapa dékvíz eloszlással jár

E g y k ö z e l m ú l t b a n p u b l i k á l t eredmény szerint (lásd 1 táblá zat adatai), amennyiben az átlag hőmérséklet +2 °C kal nő a vilá gon, akkor az összes kukoricater melés 7,9 17,8% kal csökken a négy legfontosabb kukoricater melő országban (USA, Kína, Bra zília, Argentína), míg +4 °C os á t l a g h ő m é r s é k l e t e m e l ke d é s esetén már kb 19,4 46,5% os v i s s z a e s é s s e l l e h e t s z á m o l n i ( Ti g c h e l a a r é s m t s a i , 2 0 1 8 ; Worku, 2021)

Az idei (2022 évi) nyárra is jellemző száraz és extrém időjá

rási körülmények kedveztek a bakteriális és gomba eredetű pa

Fusarium, Aspergillus, Penicilli um) Ismert, hogy a magas hő mérséklet mellett történő takar mánytartósítás (silózás) esetén csökken a szilázsokban és szená zsokban a tejsav koncentráció, romlik az aerob stabilitás, ill. a p H , é s j e l e n t ő s s z á r a z a n y a g veszteséggel is számolni kell.

Mindezekből következően a tartósított takarmányok kémiai összetételét, pH ját, illózsírsav és tejsav , továbbá mikotoxin tartalmát fokozottan ellenőrizni ke l l H o s s z a b b t á v o n p e d i g , ahogy az elmúlt években számos hazai kutatás is kiemelte (pl L e hel és mtsai, 2011; Orosz és m t s a i , 2 0 1 7 , 2 0 1 9 ; Wo r ku é s

mtsai, 2019, 2020, 2021), olyan tömegtakarmány növényeket is célszerű termeszteni (új típusú/ s z á r a z s á g t ű r ő / b m r s i l ó ku k o r i c a hibridek, cirokfélék, silókukori ca cirok keverékek, korai betaka rítású gabonafélék, olaszperjék, g a b o n a g a b o n a , g a b o n a p i l l a n gós, gabona fűkeverékek, stb ) melyeket vagy a nyári időszak előtt be lehet takarítani, vagy jobban bírják a száraz, melegebb időjárási körülményeket.

Tekintettel arra, hogy egyes kukoricaszilázs alternatívák ese tén (pl. gabonakeverék szilázsok, olaszperje gabonakeverék szilá zsok) a szakirodalmi adatok elég gé hiányosak a táplálóanyagok bendőbeli lebonthatóságára és azok emészthetőségére vonatko zóan, egy átfogó kutatás kereté ben 2017 2021 között több, ha zai kereskedelmi forgalomban is kapható gabona és fűkeveréknél elvégeztük az említett vizsgála tokat Az 1 ábrán foglaltuk össze a gabona és gabona olaszperje szilázsok szárazanyag és nyers fehérjetartalmának bendőbeli le bonthatóságát

A kapott adatokból látható, hogy az egyes gabona és gabona olaszperje szilázsok között a szá razanyag és a táplálóanyag tarta lom lebomlás tekintetében je lentős (szignifikáns) eltérések lehetnek. Ennek oka, hogy a ke verékekben lévő komponensek különböző bendőbeli lebomlás sal rendelkeznek (pl. tritikálé vs. zab) Az olaszperje szerepelteté se a keverékekben mind a száraz a n y a g , m i n d a f e h é r j e e s e t é n növeli a bendőbeli lebonthatósá got a csak gabonahányadot tartal mazó keverékekhez viszonyítva

A ta ka rmá ny ozás a ut omat izálása keverő kiosztó ro boto kka l

A műszaki technológiai fejlő désnek köszönhetően ma már a szarvasmarha telepeken a takar mányozás teljes automatizálása is megoldható ún keverő kiosztó r o b o t o k k a l ( p l G P S v e v ő v e l , s zenzorokka l vezérelve), a me lyek kötött pályán haladva, előre p r o g r a m o z o t t g y a k o r i s á g g a l egyenletesen osztják ki az álta luk elkészített homogén keveré ke t ( t e l j e s t a k a r m á n y ke v e r é k TMR vagy részleges takarmány keverék PMR) a tehenek elé.

Az automata takarmánykeve rő kiosztó robotok az állomány létszámtól (<50 tehén; 50 500 tehén; >500 1000 tehén) és az üzemmérettől (kis , közepes és nagyüzem) függően különböző műszaki kivitelben és teljesít ményben megtalálhatóak a gyár tó és forgalmazó cégek palettáján (Húth és Tóth, 2021)

A takarmánykeverő kiosztó ro b o t o k g y a k o r l a t b a n e l ő f o r d u l ó leggyakoribb megoldásai a követ kezők (Hajdú, 2014 alapján):

• autonóm akkumulátor meg hajtású kiosztó robot,

• kötöttpályás takarmány ki osztó robotok,

• takarmánykiosztó robottal

vagy szalaggal üzemelő automata takarmányozási rendszerek,

A takarmánykiosztás automa tizálása mellett fontos informáci

l e n t

• műholdvezérlésű autonóm takarmány keverő kiosztó kocsi

A hazai szarvasmarha telepe ken e technológia alkalmazását tekintve kismértékű lemaradás é r z é ke l h e t ő ( t e r m é s z e t e s e n a számos pozitív példa mellett l á s d p l E m ő d i M g i Z r t , MILKMEN Kft ), melyet a kö v e t ke z ő é v e k b e n m i n d e n f é l e képpen pótolni szükséges

egyed szinten történő nyomon követése is, melyre vonatkozóan szintén számos gyártó kínál meg oldásokat Az ilyen típusú takar mánymérő eszközök segítségével étvágy szerinti (ad libitum) vagy korlátozott etetést is meg lehet valósítani, így a tejelő és a hús h a s z n o s í t á s ú s z a r v a s m a r h á k n á l egyaránt lehet alkalmazni

A MATE Kaposvári Campus Tangazdaságában Holló és mtsai (2021) Charolais bikákkal végez tek vizsgálatot és megállapítot ták, hogy a szárazanyag felvétel és a takarmányértékesítés között nagyon szoros kapcsolat van. Az á l t a l u k h a s z n á l t H O KO FA R M rendszer és a vizsgálat során ka pott számított takarmányozási indexek (RCI/RFI reziduális takarmányfelvétel) költséghaté kony megoldások a teljesítmény paraméterek objektív értékelé sekor Az ilyen típusú rendszerek a tejelő tehenészetekben mi vel az etetővályú megközelítése kor az egyed azonosítása, ill a

takarmány és/vagy ívóvízfelvétel mennyisége és időtartama is rög zítésre kerül alkalmasak az egyedek egyéb viselkedési és ál latjóléti paramétereinek a nyo mon követésére is, éppen ezért a jövőben precíziós állattartás (PLF) fontos eszközei lesznek

A NIR t ech nika a lka lm azá si lehet őségei a tejelő teh ené szetekben

A NIR spektroszkópia a fény és a vizsgált minta molekuláinak kölcsönhatásán alapuló mérési technika. Az infravörös fotonok a biológiai mintákban előforduló kémiai kötések egy részét ger jeszteni képesek. A gerjesztés hez szükséges energiát hordozó fényt a minta elnyeli, így a fény elnyelési tartományok elemzésé vel lehetőség nyílik a kémiai ösz szetétel (pl szárazanyag és fe hérjetartalom) jellemzésére

A módszer hatalmas előnye, hogy a kezdeti tanító adatbázis f e l á l l í t á s á t k ö v e t ő e n a t a n í t ó mintákhoz hasonló, de új, isme retlen összetételű minták tulaj donságai már csupán a spektru mok alapján is meghatározható, illetve egy minta spektrumából a kalibrációtól függően akár több tucat referencia változó értéke is megadható

A globális piacon tapasztalható hamisítási esetek és a hosszú szállítások okán fellépő minőség romlások éppúgy előtérbe he lyezték a NIR spektroszkópiát, mint a gyorsasága és magas fokú megbízhatósága, valamint az a tény, hogy a mai parányi eszkö zök a mezőgazdasági vagy élelmi szeripari folyamatokba bárhová beilleszthetőek

A nagyüzemi állattartás rend kívül standard takarmányminő séget vár el, melynek biztosítása

érdekében ma már elengedhe tetlen a NIR technika rutinszerű alkalmazása

Számos olyan terület van, ahol a NIR eszközök a gyártási folya m a t v a g y m i n ő s é g e l l e n ő r z é s alapvető elemei, és a miniatüri záció fejlődésével, pl a MEM rendszerek technológia áttörésé vel (Bec és mtsai, 2020) egyre több ilyen alkalmazás fog megje lenni A tejelő tehenészetekben használható fontosabb alkalma zási területeket a 2 ábrán foglal tuk össze.

A heterogén kémiai összetéte lű és fizikai szerkezetű minták (mint pl. a TMR és a PMR is) vizsgálata azonban jelentős kihí vást jelent mind online, mind offline vizsgálatok esetében.

A gyakorlati szakemberek szá mára alkalmas vizsgálóberende zések fejlesztése mellett elen gedhetetlen a mérést végző sze mélyek alapszintű képzése

A forgalmazók által kínált, ha talmas adatbázisokra épülő ka librációk szintén számos helyzet ben kínálnak kézenfekvő megol dást, ugyanakkor előnyös vagy szükséges lehet speciális, egy adott termékkörre jellemző, sa ját kalibrációk fejlesztése, amely

kifejezetten komoly szakmai is meretet és rutint feltételez

A kalibrációs modelleket sok szor befolyásolja negatívan egy kevésbé elemzett faktor, a refe rencia adat minősége A referen cia adatok gyenge megbízhatósá ga és pontossága jelentős mér tékben ronthatja a NIR spekt roszkópiás analízis eredményét

A mennyiségi kalibrációkkal kapcsolatban gyakran felmerülő k é r d é s , h o g y a k o n c e n t r á c i ó t illetően mi a NIR technika alsó

tevő mennyiségének NIR spekt rum alapján történő becsülhető sége függ a vizsgált összetevő ké miai szerkezetétől, az ebből adó dó NIR elnyelés mértékétől, a mintában jelen levő egyéb össze tevőktől, a NIR elnyelések eset leges átfedéseitől, továbbá az al kalmazott NIR technika minősé gétől, és nem utolsó sorban a re ferencia módszer pontosságától és megbízhatóságától

A takarmányok toxintartalmá nak NIR alapú vizsgálatával kap csolatban viszonylag kevés iro dalmi adat található Növényi minták, így őrölt paprika (Kiskó, 1 9 9 8 ; H e r n a n d e z H i e r r o é s mtsai, 2008), vagy kukorica (Be rardo és mtsai, 2005) esetében találunk kedvező eredményeket

Sok esetben nincs biztosíték arra, hogy a vizsgálat során nem csupán a gomba fizikai jelenlé tét, az ebből adódó szerkezetvál tozás miatti fényszóródásválto zást sikerül kimutatni, vagy eset leg a gomba egyéb anyagcsere termékeire illesztettek kalibráci ót, amely anyagcseretermékek egyébként a mikotoxintartalom mal is korreláltak a becslő mo dell tehát áttételesen képes a toxintartalom meghatározásra

Hasznos megközelítés a Sa ranwong és Kawano (2005) által alkalmazott DESIR NIR techni ka, melynek során a felületről le mosott majd szűrőn felfogott és kiszárított toxint mérik

A NIR spektrométerek egy igen komplex fajtája a hiperspek trális képalkotást lehetővé tevő kamerák, melyekkel síkbeli min t á z a t o k t e l j e s s p e k t r o s z k ó p i a i térképe rögzíthető, amennyiben

határa Erre nehéz konkrét vá laszt adni, mivel egy adott össze

pixelenként lehetséges a spekt rumok mérése Ebben az eset ben a makroszkóposan hetero gén rendszerek vizsgálatára fizi kai alegységek szintjén is lehető ség nyílik A nagyszámú spektrá lis adatot eredményező eljárás elősegíti a mintában összességé ben kis koncentrációban jelenle vő, azonban annak bizonyos ré szein feldúsuló anyagok vizsgála tát (Bázár, 2011)

Ez a megközelítés a toxintar talom meghatározása szempont jából különösen előnyös, mivel a szennyezettség jellemzően a nö vényi részek jól lokalizált helyein nagy mértékű, így ott jelentős spektrális változást okoz, míg a teljes tételen belül az összes szennyezettség noha a megen gedett határérték feletti spek troszkópiailag detektálhatatlan is lehet

Williams és mtsai (2010) Fusa rium verticillioides gombával fer tőzött és egészséges kukorica szemek hiperspektrális felvéte leit vizsgálták Megállapították, hogy a gyors és objektív módszer gyakorlatban is alkalmazható a gombával fertőzött kukoricasze mek és tételek azonosítása so rán

Az elektro nikus o rr (e orr) tech nika alkalmazá si lehetőségei a tejelő t eh enészetekben

gül azok alapján a vizsgált anya gokra vonatkozó következtetése ket vonjunk le A vizsgálatok esz

leket generálnak, amelyek a to vábbiakban a minta illatprofilja ként értékelhetők (3 ábra)

Sajá t eredményeink a ga bona és o la szperje szilá zsok e orr v izsgálat ába n

A napjainkban elérhető e orr eszközök jellemzően gázérzékelő szenzorok, vagy az illékony kom ponensek szétválasztására alkal mas oszlopok érzékelőképessé gére épülnek A műszeres aroma elemzés során a különféle hard veres megoldások valamelyiké nek segítségével elektromos je lekké alakítjuk a szagokat, majd a jeleket sokváltozós elemzések kel, olykor komplex tanítási algo ritmusokkal elemezzük, hogy vé

köztől függően automatizálható ak és standardizálhatóak, ami természetesen befolyásolja a mé rések megbízhatóságát, ugyanak kor a gyakorlati felhasználhatósá got is

Általános, hogy a vizsgált szi lárd, folyékony, vagy gáznemű mintákat zárt mintatartókban in kubáljuk, majd a kialakult gőz térből vett gázmintát az analizá ló egységbe juttatjuk, ahol az il latkomponensek elektromos je

A telepi körülmények között végezhető műszeres illatelemzés még távlati cél, de Worku és mtsai (2021) munkájában bemu tatott adatok biztatóak, és a te rület további alapos kutatását te szik indokolttá A tanulmány cél ja az őszi gabonafélék (tritikálé, zab, árpa és búza) és olaszperje ( L o l i u m m u l t i f l o r u m L a m . , IRG) keverékeinek, valamint az azokból készült szilázsoknak az aroma , mikrobiológiai és kémiai v i z s g á l a t a v o l t . A v i z s g á l a t b a vont négy kereskedelmi gabona és gabona olaszperje keveréket: „A” keverék (40% tritikálé + 30 % őszi zab + 20% őszi árpa + 10 % őszi búza), „B” keverék (50% tritikálé + 40% őszi árpa + 10%

őszi búza), „C” keverék (55% olaszperje + 40% őszi zab), „D” keverék (40% olaszperje + 30% téli zab + 15% tritikálé + 10% őszi árpa + 5% őszi búza) beta karítást követően fonnyasztották és silózták laboratóriumi méretű

silókban (n = 80), adalékanya gok nélkül

Mind az aromaprofilt leíró fő komponensanalízis (PCA) score diagramja, mind a lineáris disz k r i m i n a n c i a a n a l í z i s ( L DA ) eredménye azt mutatta, hogy a „D” keveréknek más az aroma profilja, mint a többi keverék szi lázsnak A különbséget a „D” ke verék magas etanol és tejsavtar talma okozta Az etil észtereket, például az etil 3 metil pentano átot, a 2 metil propanált, az etil acetátot, az izoamil acetátot és az etil 3 metil tiopropanoátot a többitől eltérő mértékben mu tattuk ki a „D” keverékben. Az alacsony tejsavtartalom és a ma gasabb penész és élesztőszám a „C” keverék szilázsában idegen szagot eredményezett, elsősor ban a 3 metil butánsav jelenléte

miatt, amely egy egyszerű alko h o l , ke l l e m e t l e n k á m f o r s z e r ű szaggal A 90 napos erjedés vé gén az őszi gabonakeverék szilá zsok („A” és „B” keverék) hason ló aromájúak voltak, és ezekhez hasonló volt a „C” keverék is Általánosságban az elektroni kus orr eredményei azt mutat ták, hogy az olaszperje és őszi ga bonafélék keveréke („D” keve rék) jobb aromájú, mint a téli ga b o n a f é l é k ke v e r é ke i ( „ A ” é s „B”) A gabona keverékek („A” és „B”) azonban jobb aromájúak voltak, mint a „C” keverék szi lázs.

E orral vizsgáltuk a különböző keverékszilázsok tejre gyakorolt hatását is, továbbá folyamatban levő kísérleteinkben elemezzük a különböző zsírsavforrás kiegé szítéssel (lenolaj, halolaj, alga

olaj) takarmányozott tehenek ál tal termelt tejek és tejtermékek (joghurt és sajt) kontroll takar mányhoz viszonyított aromamó dosító hatását

Összefoglalóan megállapítha tó, hogy a tejelő tehenek tartósí tott tömegtakarmány előállítása során a „többlábon állás” tovább ra is alapvető fontossággal bír Az etetett teljes és részleges takar mánykeverékek (TMR, PMR) automatizált összeállítása, keve rése és kiosztása, az egyedi ta karmányfelvétel folyamatos érté kelése, ill. korrigálása, továbbá a takarmányok kémiai (pl. száraz anyag , nyersrost és fehérjetar talom) és egyéb paramétereinek érzékszervi minőség, mikoto xin tartalom, stb. miniatürizált gyorsvizsgálati eszközökkel (pl NIR, hiperspektrális kamera, e

o r r ) t ö r t é n ő m e g h a t á r

a

csak néhány kiragadott példa a jövőben követendő újszerű, tele pi szinten is használható innova

t e c h n o l ó g i a i m e g o l d á s o k r a vonatkozóan

A cikk a Szer zők által a 20 Nemzetközi Takarmányozási Szimpóziumon (KÁN Egyetemi Napok, 2022 szeptember 29 , K aposvár) megtartott előadásanya gának rövidített összefoglalója

Tóth Tamás Széchenyi István Egyetem, Agrár és Élelmiszerkutató Központ Bázár György ADEXGO Kft. Har una Yakubu Gado Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, K aposvári Campus, Élet tani és Takarmányozástani Intézet

A t elepi higi énia és a tak armányozá si t ényező k hatá sa a ho lstein-frí z borjak fej lődésére

Azok a tejelő tehenészetekben alkalmazott takarmányozási és állategészségügyi hátterű borjú nevelési technológiák, amelyek a megfelelően kivitelezett föcstej itatással, a szükségletnek megfe lelő energia és fehérjebevitel és a jó tartási körülmények biztosí tásával, valamint hatékony jár ványvédelmi megelőző intézke désekkel az állatok erős immun á l l a p o t á n a k k i a l a k í t á s á r a t ö r e kednek, csökkenteni tudják a megbetegedett borjak számát, így a borjú elhullások a választá sig 5% alatt, 3 hónapos korig 2% alatt, ennél idősebb állatoknál pedig 1% alatt maradhatnak.

Az elletői higiénia és a köldök fer tőtlenítés fo nt ossága Az elletés technológiája, a tisz ta, higiénikus környezet megte remtése és a dolgozók folyama t o s o k t a t á s a e l e n g e d h e t e t l e n , mivel a higiéniai protokoll ala pos betartása alapvető feladat a betegségek megelőzése érdeké ben. Az ellés lefolyását az is be folyásolja, hogy a szárazonállás idején milyen volt a tehén táplá lóanyag ellátása, mivel a borjú a vemhesség utolsó 60 napjában megkétszerezi a súlyát A leg több esetben egy egészséges te hén külső beavatkozás nélkül, saját maga is megelli a borját, de ismeretes az is, hogy a nehézel lésnél az időben adott szakszerű segítségnyújtás megmentheti a tehenet és a borját egyaránt

Az ellés során nagyon fontos a h i g i

mindig legyen tiszta víz, fertőt lenítőszer, szivacs, síkosító, vala mint megfelelő méretű és meny n y i s é g ű ke s z t y ű K ö z v e t l e n ü l születés után nagyon fontos az alkohollal történő köldökfertőt lenítés, amely megismételhető az első kolosztrum itatás során

A nélkü lö zhetet len im mun glob ulinok és a kolosztru m menedzsment

A megfelelő minőségű, tiszta ságú és szükséges mennyiség ben, valamint időben megitatott f ö c s t e j a s i ke r e s b o r j ú n e v e l é s egyik kulcsa Az itatásos borjak mortalitási aránya világszerte alig változott az elmúlt évtizedben, annak ellenére, hogy sokat fejlő dött a technológia, illetve a te

nitás kialakulásának hiánya áll (Wilde, 2018). A föcstej felvéte le létfontosságú a borjú számára, mivel a vemhesség alatt az anyai immunglobulinok nem kerülnek át a magzatba és a borjú szerve zete a 8 12 napos korig egyálta lán nem, 6 8 hetes korig pedig csak kis mennyiségben termel i m m u n a n y a g o k a t Í g y a b o r j ú egyetlen védelmét az a passzív i m m u n i t á s j e l e n t i , a m e l y e t a föcstejjel felvett, az ellenálló ké pesség kialakítás szempontjából nélkülözhetetlen immunglobuli nok (85 90% IgG, 7% IgA és 5% IgM) adnak (Godden, 2008)

A borjú vérplazmájában, meg felelő kolosztrum felvétel ese tén, 24 48 óra elteltével a mater nális immunglobulinszint eléri

az anyai vérsavó immunglobulin szintjét, majd fokozatosan csök ken és kb a 4 6 héten ürül ki a vérpályából, bár bizonyos kóro kozók ellen (pl szarvasmarha f e r t ő z ő r h i n o t r a c h e i t i s v í r u s , szarvasmarha vírusos hasmenés vírus) az anyai ellenanyagok akár 6 8 h ó n a p i g i s p e r z i s z t á l n a k (Berkes, 2017) Jó, ha az első al kalommal, vagyis a születés után egy órán belül 3,8 4,0 liter, digi t á l i s m é r ő m ű s z e r r e l ( p l k é z i Brix refraktométer) vizsgált ko l o s z t r u m n y e l ő c s ő s z o n d á n ke resztül kerül az oltóba

A második itatás ezt 12 óra el teltével kövesse, de ekkor már vödörből ihatnak az állatok A k o l o s z t r u m k ö n n y e n s z e n n y e ződhet a környezet kórokozóival, a m i m i n ő s é g r o m l á s t e r e d m é nyez, ezért elengedhetetlen a kolosztrum fejése és itatása so rán használt eszközök higiénikus kezelése és rendszeres tisztítása

A kolosztrum minősége 0,5 1 , 5 ° C r a t ö r t é n ő l e h ű t é s s e l maximum 24 óráig őrizhető meg. Az ennél hosszabb ideig történő tárolásához a fagyasztás a legjobb eljárás, ugyanis 20 °C on a ko losztrum minősége akár egy évig változatlan marad

Pre és pro biotikumo k és a gyó gynövény kiv onato k

Az újszülött borjak steril bél csatornával érkeznek a világra, ami rögtön a születés után kü l ö nbö ző m ik ro o rg a nizm u s o k k a l

lepirányítási rendszer. A kiesé sek hátterében a passzív immu

népesül be A vastagbélben az ál lat növekedésével párhuzamosan egy komplex, de érzékeny mik robiális ökoszisztéma alakul ki

Az ellést követő első két hét ben azonban a borjak még fogé konyak a különféle betegségek re A vastagbélben a jótékony ha tású baktériumok táplálékaként szolgáló prebiotikumok (pl oli gofruktóz, inulin, galaktooligo s z a c h a r i d , t r a n s z g a l a k t o o l i g o szacharid, laktulóz, glükooligo szacharid, laktitol, izomaltooli g o s z a c h a r i d , m a l t o o l i g o s z a c h a rid, sztahióz, raffinóz, mannáno ligoszacharid) és a vékonybélben

e l s z a p o r o d ó , a n e m k í v á n a t o s baktériumokat féken tartó probi otikumok (Lactobacillusok, Bi fidobaktériumok, Enterococcus f a e c i u m ) a l k a l m a z á s á v a l m e g előzhetők az egyhetes borjakban stressz hatására kialakuló hasme néses megbetegedések és fenn tartható a bélmikrobióta egyen súlya (Frizzo és mtsai, 2010).

A különböző gyógynövény ki vonatok pedig elnyelik és inakti válják az enterotoxinokat, míg az illóolajok erősítik a gyógynövé nyek antibakteriális hatását, így

A nevelési és ta rtá si körü lm ények

Mivel a borjúnevelés során a cél az, hogy az elhullást minima lizáljuk, valamint hogy a válasz tás idejére a borjak születéskori t e s t s ú l y u k a t m e g k é t s z e r e z z é k , fontos, hogy az első 60 napban a borjaknak a lehető legoptimáli sabb környezetet biztosítsuk Hazánkban a tejhasznú, itatá sos borjak döntő többségét 30

napos korig egyedi ketrecekben tartják, amelyek kényelmi és hi

gedhetetlen a higiéniai feltéte lek megteremtésében.

Egyedi elhelyezésre alkalmas az un borjúház, melynek anyaga polietilén és hosszú élettartam mal, fagyállósággal, nagy stabili tással és nagy szakítószilárdság gal bír A borjúház belsejében a friss levegőt a szellőzők biztosít ják, fala teljesen fényzáró Az egyedi borjúházakhoz alkalmaz ható ketrec egyszerű és kényel mes elhelyezést tesz lehetővé.

giéniai színvonalában az egyes telepek között még mindig elég nagy különbségek tapasztalha tók

A tartásmód előnye, hogy a borjak egyedi takarmányozásban és egyedi állategészségügyi ellá tásban részesülnek, valamint a súlygyarapodás is egyedileg kö vethető, így folyamatosan ellen őrizhető a fejlődésük

Említettem, hogy az újszülött borjak különösen fogékonyak a környezeti kórokozók által oko zott fertőzésekre, ezért a megfe lelő tisztítószer használata elen

Fontos a borjak ketrecének és a vödröknek a tisztítása, fertőtle nítése. Olyan készítményt érde mes használni, mely hatékony az oospórás kórokozókkal szemben is! A borjak előszeretettel nyalo gatnak minden felületet, ezért ezt a fertőzési forrást is ki kell ik tatni Mindemellett terjed a kis csoportos borjúnevelés is, főleg a folyamatosan friss levegőt bizto s í t ó k ü l t é r i e l h e l y e z é s ( p l a nagyméretű, több borjú befoga dására alkalmas un. iglu fedett karámmal) A 30 60 napos kor között, egészen a választásig al kalmazott kiscsoportos (4 5 bor jú) tartástechnológia előnyös a borjak számára, mert elősegíti a folytatás a 33 oldalon

a készítmény gyorsabban hat a fertőzések ellen, csökkenti a pa

togén baktériumok biofilmkép ződését, elősegíti a hasznos bak tériumok elszaporodását.

szocializációt és nagyobb moz gásteret biztosít az állatok szá mára

Takar mányo zás a borj únevelés sorá n

Az első 30 napban a súlygyara podáshoz a legnagyobb mérték ben a teljes tej, vagy a tejpótló járul hozzá Ha a borjak teljes te jet fogyasztanak, akkor csak mik robiológiai szempontból megfe lelő minőségű tejet szabad fel használni, hőkezelés után A bor júnevelés költségeinek mérsék lése érdekében itatható még sa vanyított (ecetes) un nem áru tej, higított (feles) tej, vagy pe dig tejpótlóval kiegészített teljes tej. Ha selejt tej kerül felhaszná lásra, akkor a pasztőrözésről gon doskodni kell A pasztőrözés per sze nem jelent sterilizálást, né mely baktérium ugyanis túlélhe ti a kezelést

A legfőbb ok, amiért tejpótlót itatunk a borjakkal, gazdasági vo natkozású, mivel a tejpótlók el s ő d l e g e s a l a p a n y a g a s a j t g y á r i melléktermék. A tejpótló táp szer porított sovány tejporból, tejsavóból készül, valamint növé nyi eredetű fehérjét (pl hidroli

zált búzafehérje koncentrátum, szójafehérje koncentrátum), és zsírt (kisebb arányban tejzsír, vajolaj, nagyobb arányban pálma olaj és kókuszolaj) is tartalmaz

Tény, hogy tejitatás a tehén életében a legdrágább takarmá nyozási időszak, ezért tényleg fontos figyelmet fordítani a meg felelő minőségű tejpótló tápszer kiválasztására Ami a tápszerek kémiai összetételét illeti: nyers fehérje általában 19 23%, nyers zsír 16 19%, rostot nem tartal maz és a nyershamu mennyisége 8 10% között van. A prémium minőségű tejpótló tápszer cso mómentesen, könnyen oldódik M i n é l n e h e z e b b e n o l d ó d i k a tápszer, annál gyengébb a tejpót ló minősége

Kiscsoportos, kötetlen borjú tartás esetén a legjobb takarmá nyozási technológiát a borjúitató automaták, illetve borjúabrakoló rendszerek jelentik Az intelli gens borjúitató automaták már az első naptól friss tejet biztosí tanak a borjaknak, stabilan tart ják a megválasztott koncentráci ót és hőmérsékletet, folyamato san rögzíti az egészségügyi para métereket, amelyek akár egye

denként is bármikor lekérdezhe tők, emellett teljesen automati ku s m o s ó p r o g r a m m a l m i n d e n borjú után megbízhatóan fertőt leníti a cumit

Az első 30 napban a borjak a tejpótló mellett ad libitum bor jútápot és ad libitim tiszta ivóvi zet kapnak. A borjútápnak ízle tesnek kell lennie, hogy ösztö n ö z z e a t a k a r m á n y f e l v é t e l t Nem lehet túl száraz, poros, pe nészes vagy kellemetlen szagú. Az abrakos vödröket naponta tel jesen ki kell üríteni és újra kell tölteni, különösen meleg nyári napokon A borjak testsúly gya rapodása nagymértékben függ az abrakfelvételüktől A nem ízle tes, gyenge minőségű startertáp korlátozza a takarmányfelvételt, ezért gátolja a bendő fejlődését

Súlygyarapodás tekintetében három hónapos korig a napi 1000 g, hat hónapos korig napi 900 g, ezután visszafogottabb takarmá nyozás mellett 700 900 g közti napi súlygyarapodás elérése az elvárt Réti széna etetése nem javasolt addig, amíg a starter táp ból nem megfelelő a takarmány felvétel, mert a széna energia koncentrációja kevesebb, mint a

borjútápé Ha a borjú jelentős mennyiségű szénát vesz fel, ak kor az korlátozza a fogyasztást a starter tápból, így a testsúlygya rapodás lelassul A választástól hat hónapos korig a borjak már 6 kg tápot képesek megenni, eh hez fejenként fél kg abrakot (pl kukoricát) kaphatnak és ad libi tum réti szénát

A növendék üszők hét hóna pos kortól kaphatják a TMR t Nyáron elektrolit pótlás alkal mazható és javítható az ivóvíz m i n ő s é g e a h i d r o g é n p e r ox i d , e c e t s a v, p e r e c e t s a v ke v e r é k é t tartalmazó készítménnyel

A borjak szívesebben fogyaszt ják a savanyított vizet, így itatás után kevesebb víz marad a vöd rökben, a felmelegedő itatóvíz ben pedig nem szaporodnak el a különböző kórokozók. A nagyobb vízfogyasztás, illetve a savanyítás hatására javul az állatok takar mányfelvevő képessége is Dr. Tóthi Róbert egyetemi docens

Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, K aposvári Campus, Élettani és Takarmányozástani Intézet, Gazdasági Állatok Takarmányozása Tanszék

Hazánkban a húshasznú tehe nek, a húshasznú tenyészüszők és a növendékmarhák takarmá nyozása a szerény táplálóanyag s z ü k s é g l e t b ő l a d ó d ó a n g y e p r e alapozott a vegetációs időszak ban, míg novembertől áprilisig á l t a l á b a n ku k o r i c a s z i l á z s , r é t i széna, élelmiszeripari mellékter mékek, mezőgazdasági mellék termékek és abrak (energia és fehérjehordozókból álló keverék) képezi ezen hasznosítású állatok t a k a r m á n y a d a g j á n a k a l a p j á t . A növendék marhák hízlalása (az intenzitástól függően 800 2400 g/nap testtömeg gyarapodás ér téktartományban) nagyobb táp lálóanyag szükséglettel jár, ezért ebben az esetben nagyobb szere pet kapnak a szántóföldön ter mesztett, tartósított, energiában gazdag tömegtakarmányok egész évben (kukorica és cirokszilázs, a réti széna mellett a lucernaszé na)

A m e n n y i b e n a v á r h a t ó m a gyarországi klímaváltozás a nyári hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb víz járással lesz jellemezhető (a nyá ri csapadékátlag 5 10% os csök kenése mellett), úgy a nem ön tözött gyepek állateltartó képes sége csökkenni fog, a silókukori ca termésbiztonsága pedig ve szélybe kerül. Példa erre 2021. és 2022 nyara.

Ezért a húshasznú tehenek, a tenyészüszők, a növendék és hí zó marhák biztonságos tömegta karmány ellátására olyan hosszú

szükség, ami igazodik a klímavál t o z á s v á r h a t ó m é r t é k é h e z , a f e n n t a r t h a t ó g y e p g a z d á l k o d á s t s z o l g á l j a , k ö l t s é g h a t é k o n y, ugyanakkor kellően differenciált, f i g y e l e m b e v é v e a k ü l ö n b ö z ő hasznosítási irányokat és terme lési szinteket

A klím av áltozá s vá rha tó m értéke Összességében a várható ma gyarországi klímaváltozás a hő hullámok gyarapodásával és a je lenleginél szélsőségesebb vízjá rással (szárazodásra, aszályra, ár vízre, belvízre vezető csapadék kal) jellemezhető. A szélsőségek várható alakulása jellegzetes tér beli eloszlást mutat és elsősor ban Magyarország középső, kele ti, és északkeleti területeit érin ti kedvezőtlenül (NÉS, 2017)

Hazánkban a műszeres megfi gyelések kezdete óta az ezredfor

10% ot, 2071 2100 ra 20% ot el érő csökkenésében egységesek a becslések Ősszel országos átlag ban 3 14% os növekedés lesz jel lemző

A jelenlegi t ömegtaka rmány bázis problémá i a klímav áltoz ás tü krében

duló és az azt követő évek bizo nyultak a legmelegebbnek (NÉS, 2017) Az évszázad közepéig nyá ron 1,4 2,6, illetve ősszel 1,6 2,0 °C os változásra számíthatunk az 1961 1990 referencia időszakhoz képest, míg az évszázad végére a növekedés ősszel megközelíthe ti, nyáron pedig meg is haladhat ja a 4 °C ot

Az ország keleti és déli terüle tein kell nagyobb mértékű mele gedéssel számolnunk A nyári na pok (Tm ax > 25 °C) száma a jö vőben emelkedni fog 2021 2050 re +21 23 nappal, míg az évszá zad utolsó évtizedeire +41 54 nappal.

A csapadék várható alakulása a nyár szárazabbá válását, míg a té li időszak bőségesebb csapadék ellátását valószínűsíti. A nyári csapadékátlag 2021 2050 re 5

Várhatóan a legtöbb tömegta k a r m á n y n ö v é n y ü n k , m e l y n e k nyárra esik a fő tenyészideje (el sősorban a silókukorica, a tavaszi vetésű gabonafélék és tömegta karmány keverékek), termésbiz tonsága és hozama veszélyben lesz Az aszály és a hőstressz ( e g y m á s t k ö v e t ő h ő s é g n a p o k száma) egyaránt kockázatot je l e n t m a j d a t e r m é s b i z t o n s á g s z e m p o n t j á b ó l A s i l ó ku k o r i c a esetében az elmúlt 9 évben 4 p r o b l é m á s s z e z o n v o l t h o z a m szempontjából és 7 a táplálóér ték szempontjából, mivel nem csak a terméshozam, de a kemé nyítő és energiatartalom is érin tett

A nem öntözött gyepterületek állateltartó képessége is várható an csökkenni fog a következő év tizedekben a nyári középhőmér séklet emelkedésével és a szá razság fokozódásával Tekintet tel arra, hogy a húshasznú tehe neket és növendékeket célszerű hosszabb ideig, 200 240 napig legelőn tartani, tehát április ele jétől november végéig, ezért kü lönösen érintett és egyben kitett ez az állomány a klímaváltozás nak

távú növénytermesztési és takar m á n y o z á s i s t r a t é g i á r a l e n n e

Jól látszik a zöld c irok életképessége a sárguló silóku korica mellett. ( Orosz , 20 20)

Húsh asznú tehen ek, n öven dék- és hí zóma rh ák hazai tö meg takarmány-ellá tása a klímavál tozá s tükrében - I. rész

A gyenge minőségű réti széna n e m k ö l t s é g h a t é k o n y t a k a r mánykomponens, mert nagyobb mértékű táplálóanyag kiegészí tés szükséges a kívánt testtö meg gyarapodás eléréséhez nö vendék marha hizlalásakor

Gyepterületeink általában el hanyagoltak, hiányzik a szaksze rű karbantartás A réti széna mi n ő s é g é n e k j a v í t á s a é r d e k é b e n szükséges lenne (nem védett gyepek esetében) a felülvetés a 20% pillangós arány tartása érde kében, a területhez illő szálfüvek alkalmazása 60 80% ban, gyom irtó hatású tisztító kaszálások rendszeres végzése és szakszerű ( m é r t é k t a r t ó ) t á p a n y a g u t á n pótlás.

A lucerna szárazságtűrése, sta bilabb termésbiztonsága és ked vezőbb hozama lehetővé tenné, hogy a jövőben nagyobb arány ban etessük szénáját intenzíven h i z l a l t á l l o m á n y o k b a n S a j n o s azonban lucernaszénáink is csak a gyenge és a közepes minőség határán állnak

A ha zai tö megt akarm ány bá zisban rejlő lehetőségek

Cirokfélék

A cirokfélék kiváló szárazság tűrése pozitívum a klímaváltozás

A szárazságtűrés a cirok via szos levélzetével és viszonylag

Intenzív hízlalás esetében te hát a kukoricaszilázsnak hagyo mányos cirokszilázzsal történő leváltása az adagban energiaki egészítést igényel, ami többlet költséget von maga után

Húshasznú tehenek és növen dék nevelés, valamint extenzív és félintenzív hízlalás esetében azonban a hagyományos cirokfé lék (különösen a korszerű fajták) is potenciális lehetőséget jelen t e n e k s z á r a z s á g t ű r é s ü k , h o z a m u k é s k ö l t s é g h a t é k o n y s á g u k r é v é n a s i l ó ku k o r i c a r é s z b e n i vagy teljes kiváltására.

szempontjából. A silócirok, a sze mes cirok, a cukorcirok, a szudá ni cirokfű valamint a cirok siló kukorica együttes termesztése a húshasznú tehenek, a növendék és hízó marhák hazai tömegta karmány ellátása szempontjából részben megoldást jelenthetnek a klímaváltozás tükrében A ci r o k f é l é k u g y a n i s a c s a p a d é k mennyiségére a kukoricánál ke vésbé érzékenyek A takarmány cirok szárazságtűrése különösen kiváló, képes kiheverni az aszály kárt és regenerálódik a vegetáci ós időszakban

kis sztómaszámával, továbbá erő teljes, mélyre hatoló járulékos gyökérrendszerével magyarázha tó A cirokfélék jól tűrik az öko lógiai stresszhatásokat, a késői k i t a v a s z o d á s t , a s z á l y t , g y e n g e termőképességű vagy rossz szer kezet ű t a l a j o k a t , k és ő i v et és t (Bocz, 1996)

A hagyományos silócirok és a h a g y o m á n y o s s z u d á n i c i r o k f ű hátránya azonban, hogy jelentős rosttartalmuk és gyengébb rost emészthetőségük révén energia tartalmuk elmarad a kukoricaszi lázshoz képest

A B M R ( B r o w n M i d R i b ) , mint tulajdonság (a levélerek és e g y e s n ö v é n y i r é s z e k b a r n á s s á r g á s b a r n á s e l s z i n e z ő d é s e ) ugyanúgy, mint a kukoricában, a cirokfélékben is megtalálható A cirokfélék új nemzedéke a BMR (brown mibrid) cirokfélék cso portja, melyek egy természetes mutáció révén kisebb lignintar talommal, speciális lignin cellu l ó z h e m i c e l l u l ó z ke r e s z t k ö t é sekkel rendelkeznek és emészt hetőségük kedvezőbb, mint a ha gyományos cirokféléké

Mindemellett megtartották a szárazságtűrő képességüket Az

AlternAtívA Az AszállyAl szemben!

Az rAGt semence francia vetőmag nemesítő anyavál lalat immáron közel 40 éve foglalkozik ciroknemesítéssel és forgalmazással Ennek köszönhető, hogy európai vi szonylatban a piacvezetők között szerepel Éves szinten cirokból 3 4 új hibridregisztráció történik Ennek köszönhető azon kiemelkedő teljesítményt nyújtó hibridek megjelenése, amelyek meghatározóvá válnak a világ ciroktermesztésében

szemes HAsznOsításÚ HIbrIDeK:

rontja túlzottan az emészthetőséget Ebben a szegmens ben két modern hibrid áll a termelők rendelkezésére. Az egyik a bugás, középérésű rGt veGGA, amely egy kife jezetten siló típusú hibrid Magassága közepes, 1,6-2,4 m Az intenzív tejtermelő és extenzív (hústermelő) állattartók számára egyaránt ajánlott. Hozama pedig egy jobb évben a hektáronkénti 40 45 tonnás zöldtömeget is elérheti

A portfólió (1 ábra) nagy termőképességre fókuszáló vörös szemszínű cirokhibridjei az rGt HUGGO, amely a 2022 es iregszemcsei fejlesztői kísérletben 81,1 q/h ral végzett, az rGt AnGGy, rGt GGUstAv, valamint egy új nagyon ígéretes, egyenlőre még kódszámos hibrid az rHs2121, amely szintén az iregszemcsei kísérletben 81,9 q/ha ral a legjobb hibridnek bizonyult Azonban az elmúlt évek üzemi tapasztalatai alapján a fent említett rGt HUGGO, rGt AnGGy és rGt GGUstAv hibridek akár a 12 13 t/ha os üzemi termésátlagot is elérhetik a jobb adott ságú területeken Fehérjetartalmuk rendkívül magas A 2022 es iregszemcsei kísérletben az rGt HUGGO 12,02%, rGt GGUstAv 12,95%, rGt AnGGy 12,74%, míg az rHs2121 12,85% os fehérjetartalommal kerültek betakarításra

A fehér szemszínű cirokpalettát két hibrid alkotja. Az egyik az rGt ICeberGG, amely amellett, hogy egyedi hófehér szemszíne miatt az élelmiszerfeldolgozók, madár eleség gyártók egyik közkedvelt hibridje lehet, még a korai ság tekintetében is a biztonságos, deszikálás nélküli beta karíthatóságot ígéri A másik nagy reménység az rGt AlIGGAtOr, amely a portfólió egyik legjobb termőhelyi stabilitással rendelkező újgenerációs hibridje Ezek a hibri dek minden tekintetben megfelelnek a hazai termőhelyi sa játosságok és tartós csapadékhiány kihívásainak, valamint mind termésmennyiségben, mind minőségben a korszerű és versenyképes növénytermesztés fejlődését támogatják Az rGt ICeberGG 12,26% os, az rGt AlIGGAtOr 12,29% os fehérjetartalommal került betakarításra Ireg szemcsén

sIlÓ HAsznOsításÚ HIbrIDeK:

A silócirok esetében a cél a minimális lignintartalom el érése, ami már kellő szálszilárdságot biztosít, de még nem

A másik cirok az rGt AmIGGO (1 kép) egy biomassza silócirok alacsony inputanyag felhasználás ellenére is ké pes nagy hozamot elérni, amelyből gazdaságosan állítha tó elő hasznos energia Nagyon magas növénymagasság jellemzi, amely a termőhely függvényében 3 5 m között alakul, amellyel akár kétszer akkora magasságot ér el, mint az átlag kukorica Hozama pedig egy jobb évben a 60 65 t/ha os zöldtömeget is elérheti

Az rAGt vetőmag Kft. forgalomba hozott egy új rAGt fejlesztésű biostimuláló csávázószert, amely a FOrtIFy névre hallgat A FOrtIFy homogénebb, biztonságosabb kelést nyújt még a legkedvezőtlenebb talajviszonyok között is (2 kép) A készítmény a tenyészidőszak egészére kiter jedő garanciát ad az egészséges és erőteljes növények termesztésére, amelyek jobban tolerálják a biotikus és az abiotikus stresszt, ezáltal jobb kondíciót és jobb hozamot biztosítanak

Szemerits Balázs, fejlesztőmérnök

További információkért tájékozódjon weboldalunkon vagy kérje bizalommal a RAGT Vetőmag Kft területileg illetékes szaktanácsadóinak segítségét!

s z e l e k c i ó s e l j á r á s s a l t a r t o t t a k benn az új hibridekben A mutá ció hatása, hogy alacsonyabb a lignintartalom, illetve gyengébb cellulóz lignin kötés a növény ben és ez adott fenológiai fázis ban kedvezőbb rostemészthető séget eredményez

Tehát a lignintartalom nem csak fenofázis, hanem fajtafüggő is! Ezen BMR cirokféléknek a genetikailag nem módosított vál tozatai az Európa Unió területén is termeszthetőek

Tehát már elérhetőek olyan speciális cirokfélék, melyek az intenzíven hízlalt növendékmar hák takarmányadagjában is képe sek helyettesíteni a kukoricaszi lázst, ezáltal ezen állományok esetében az időjárási kockázat tükrében megfontolható a kuko

A BMR tulajdonság kisebb lig nintartalmat eredményez, ami növeli a takarmány emészthető ségét Ez azonban növelheti a szár megdőlésének kockázatát Ezért több esetben továbbfej lesztették a BMR genotípust és kombinálták a törpenövésű, de leveles növényi fenotípussal A „brachytic” elnevezés tehát el ágazó és törpe tulajdonságra utal ( a z i n t e r n o d u s o k t á v o l s á g á t csökkentették), ami kevesebb s z á r a t é s t ö b b l e v é l f e l ü l e t e t eredményez A nagyobb levél: szár arány és a BMR ből adódó kisebb lignintartalom kombiná lása, valamint a bugás változat hozzáadása olyan takarmánymi nőséget eredményez, amely ha sonlít a kukoricához. A hazai gya korlatba most vezetik be.

A n a g y t e r m é s m e n n y i s é g e t adó és megfelelő biztonsággal termeszthető silókukorica cirok t á r s í t á s k ü l ö n ö s e n a z o k o n a z aszállyal gyakran sújtott terüle teken kaphat jelentőséget, ahol nagyobb létszámú anyatehén , tenyészüsző és növendékbika állományokat kell egész évben t ö m e g t a k a r m á n n y a l e l l á t n i A s z á r a z k l í m a m e l l e t t n a g y o b b t e r m é s t a d ó c i r o k n ö v e l i a z e g y ü t t v e t é s b e n a t e r m é s h o z a mot

A ku k o r i c a c i r o k ke v e r é ke k +40 120% kal nagyobb zöldho zamot adtak egy hazai kísérlet ben (33 44 t/ha), mint az önma gukban vetett kukoricahibridek (18 29 t/ha).

A vegyes vetésből származó zöldhozam többlet (15 25 t/ha) elsősorban aszályos időjárási kö rülmények között érvényesül. Az együttvetés leggyakoribb módja a 2 sor cirok + 2 sor kukoricave tés (Fazekas, 1997), de vethet jük még 1 sor kukorica + 1 sor cirok, 2 sor kukorica + 1 sor ci rok, 3 sor kukorica + 1 sor cirok sorarány szerint (Avasi, 2000)

A kukorica és a cirokfélék ve gyes termesztése a termésmeny nyiség, a termésbiztonság és a zöld növény erjeszthetősége te kintetében számos előnnyel jár, a szilázs táplálóanyag tartalma vo natkozásában azonban gyengébb eredmény érhető el a silókukori ca szilázshoz viszonyítva

A kukorica cirok vegyes szilázs szárazanyag tartalma és energia koncentrációja kisebb a kukori caszilázshoz képest A kukorica cirok társítás 2000 2005 között s z á m o s g a z d a s á g b a n ku d a r c o t vallott, mivel (többek között) nem volt elegendő tapasztalat a betakarítás helyes időpontjának megválasztására. Ez nem egysze rű feladat, hiszen a silócirok 30 35% szárazanyag tartalom mel lett 60 70% os tömegarányt ad, míg a silókukorica szárazabb (35 40% sza ), de csak 30 40% a a teljes tételnek, 2+2 vetésszer kezet mellett (Avasi, 2000)

T ö b b n ö v é n y e g y ü t t e s t e r mesztése mindig kihívást jelent a növénytermesztőknek és koc k á z a t o t a g a z d a s á g n a k , e z é r t megkönnyíti a feladat megoldá sát, hogy megjelentek új cirok fajták (BMR és korszerű szemes cirkok), melyek önmagukban ké pesek azt a táplálóanyag tartal mat és emészthetőséget adni, mint a kukorica cirok társítás

Szudá ni fű

A szudáni fű multi cut típusú takarmánynövény, mivel külön leges tulajdonsága, hogy az ápri lis szeptemberi tenyészidőszak ban 3 szor kaszálható, 60 30 30 napos vágási ciklusokban. Szol gálja ezt úgy, hogy minden alka lommal különböző felhasználást tesz lehetővé (szilázs/szenázs, széna, zöld, legeltetve), alkal mazkodva az aktuális időjárási és termelési viszonyokhoz A szudá

új tulajdonság alapja egy geneti kai mutáció, melyet természetes

rica termőterület BMR cirokkal való kiváltása

Ciro k kukor ica egy ütt es term esztése

Sz udánif ű kasz álás előtt a Dél Alföldön

Ku

ni fű sikeresen termeszthető fő illetve másodvetésként is Hazánkban áprilistól augusz tus közepéig vethető (akár ápri lisi rozs, vagy a későbbi tritikálé és a május végi borsós keverékek után is!) A szudáni fű intenzív sarjadzásának és növekedésének köszönhetően, megfelelő körül mények között a hektáronként 80 90 tonna hozamot is elérheti Bátán közel 10 ha on (25 kg/ ha vetőmaggal gabonasortávban vetett, tápanyag és vegyszerek nélkül) termelt Bovital szudáni cirokfű termést 60 tehén és 40 borjú legelte, korlátozás nélkül. A legelő gyenge volt ebben az

időszakban A tehenek a takar m á n y i g é n y ü ke t 8 0 9 0 % b a n a szudáni cirokfűből fedezték júli us közepétől október közepéig

A terület szakaszolva nem volt Szabadon, éjjel nappal felkeres hették Sokszor ott töltötték az éjszakákat is Ez alatt az idő alatt a szoptatós anya tehenek kondí ciója kis mértékben romlott, a vemheseké optimálishoz közeli, az ott élő szopós borjaké kiváló volt A tapasztaltak arra késztet ték Csóti Sándor urat, hogy a k ö v e t ke z ő é v e k b e n i s i l y e n módon oldotta meg a nyári nagy melegek gyengébb legelő ellá tottságának kiegészítését.

Újdonsá g: szudáni fű cirok kev erékek

Ez merően új megközelítés A silócirok tartást ad a keveréknek, m e g a k a d á l y o z z a a m e g d ő l é s t , keményítővel és fehérjével járul hozzá a szilázs beltartalmához A cukorcirok garantálja a jó termés hozamot és a magas cukortartal mat A BMR fajta csökkenti a ke verék lignintartalmát és emeli a rost emészthetőségét Tehát a cirok a támaszték és a hozam, a szudáni fű javítja az emészthető séget. Több vetőmag egy zsák ban.

Egy ilyen keverék a 2021 ben öntözetlen területen a Nyakas

Farmon 28% szárazanyag tarta l o m n á l 4 5 t o n n a / h a h o z a m o t adott Más keverékek specialitá sa, hogy gyenge területeken is megbízhatóan magas termést ga rantálnak Kifejezetten növen dékeknek, húsmarháknak való megoldás

Dr Orosz Szilvia

laboratóriumigazgató Állattenyésztési

Teljesítményvizsgáló Kft

Takarmányanalitikai L aboratórium

c egyetemi docens, MATE

Takarmánybiztonsági Tanszék, Gödöllő

A kukorica részleges kiváltásá ra lehet alkalmas a szemescirok t a k a r m á n y n ö v é n y k é n t , h i s z e n r o s s z a b b t e r m ő t e r ü l e t e ke n é s aszályos években is kedvező ho zamokra képes, ez a termésbiz t o n s á g p e d i g f e l é r t é ke l ő d ő szempont minden gazdálkodó nak hangzott el azon a sajtótá jékoztatón, amelyen a cirok jövő b e n b e t ö l t ö t t s z e r e p é r ő l , f e l használási lehetőségeiről esett szó

Az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt érdemes az ed dig termesztett szántóföldi nö vények mellé olyan alternatív növényi kultúrákat, így a cirkot is felvenni a vetésforgóba, amelyek jobban bírják a megváltozott kli

matikus viszonyokat fogalma zott Feldman Zsolt, az Agrármi nisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős állam

titkára. Az államtitkár utalva az Európában már régebben és ma már itthon is zajló takarmányozá si kísérletekre, úgy fogalmazott:

az eredmények alapján a szemes cirok tényleges alternatívát és kiegészítő lehetőséget jelent a kukorica és más haszonnövények mellett az állati takarmányozás ban, amellyel érdemes számolni

A c i r o k a t e r m é s b i z t o n s á g m e l l e t t a l a c s o n y a b b t e r m e l é s i költségszintjével, toxinmentes ségével, ugyanakkor a kukoricá hoz hasonló beltartalmával a ke véssé jó minőségű termőterüle teken eredményesebben termel hető a kukoricánál sorolta Feld man Zsolt a cirok kedvező tulaj donságait

A növény termőterülete az el m ú l t é v e k b e n f o l y a m a t o s a n nőtt: míg 2010 ben mindössze 5 ezer hektáron, 2019 ben 23 ezer

hektáron, addig mára 30 ezer hektáron termesztik

Akár 100 ezer hektár további olyan hazai mezőgazdasági terü let is lehet, ahol más haszonnö vénynél eredményesebben és jö v e d e l m e z ő b b e n t e r m e s z t h e t ő , hiszen az idei rendkívül nehéz

évben is 5 7 tonna/hektáros ho zamok érhetőek el vele

Az immár évtizedes hazai ter mesztési gyakorlat kialakította a m e g f e l e l ő , h a z a i v i s z o n y o k r a adaptált termesztéstechnológiát és megjelent az érdemi piaci ke reslet is a növényre mondta

Feldman Zsolt

Petőházi Tamás, a Gabonater mesztők Országos Szövetségé nek elnöke is úgy vélte, hogy a száz év óta nem tapasztalt rend kívüli aszály, és a szomszédunk ban zajló háború is alternatív nö vények termesztésére késztetik

a gazdákat Elengedhetetlennek nevezte, hogy a kukorica mellett megtalálják azt a növényt, amely b e l t a r t a l m i a d o t t s á g a i v a l , t e r mesztési biztonságával, eladha tóságával a kukorica versenytársa lehet Mint például a cirok (AM Sajtóiroda)

Az ideális fehér je-elv a költséghatéko ny bar omfi-takar mányo zásban

A takarmány fehérje tartalma és minősége alapvetően megha t á r o z z a a b a r o m f i t e r m e l é s é t Ugyanakkor a hazai takarmány bázis fehérjehiányos, így jelentős importra kényszerülünk Ebből adódóan a fehérjehordozó takar mányok a legdrágább alapanya gok közé tartoznak a hazai takar mányiparban Ezért különösen fontos, hogy a bevitt fehérje a le hető leghatékonyabban haszno suljon. Ráadásul az emésztetlen fehérjék, aminosavak eljutva a vakbélbe és a vastagbélbe fel boríthatják a bélflóra egyensú lyát, míg a szükségletet megha ladó felszívódó aminosav hányad amino csoportjai húgysavvá ala kulnak és a vizelettel kiürülnek, amely részben energiavesztesé get jelent, részben számottevően növelheti a baromfitartás ökoló giai lábnyomát a N ürítés növe kedése révén

Ezért a baromfitartás és a kap csolódó kutatások egyik fókuszá ban a fehérje , ill aminosav ellá tás optimalizálásnak lehetőségei állnak.

A takarmány fehérjéit az állati szervezet részben az életfenntar tás, részben a termelés szükség leteinek biztosítására használja fel. A baromfi kizárólag a takar m á n y a m i n o s a v a i b ó l k i i n d u l v a tud fehérjét szintetizálni Így alapvetően a takarmány fehérjéi vel kell biztosítanunk a teljes aminosav szükségletet. Hasonló an a többi állatfajhoz a baromfi félékben is vannak olyan amino savak, amelyeket a szervezet más aminosavakból, vagy azok bontá sának köztes termékeiből nem képes szintetizálni, vagy a szin tézis hatékonysága gyenge

E z é r t e z e n ú n e s s z e n c i á l i s a m i n o s a v a k t e l j e s s z ü k s é g e s mennyiségét a takarmánnyal kell bevinni a szervezetbe Ugyanak k o r v a n n a k a m i n o s a v a k ( n e m esszenciális ASk), amelyek de novo szintézise hatékonyan mű ködik a madarakban is

mányfehérje aminosav összeté tele és az aminosavak emészthe tősége határozza meg Egy olyan fehérjeforrásból, amely bizonyos aminosavakból az állat szükség l e t é n é l ke v e s e b b e t t a r t a l m a z , többet kell megetetni az állattal adott termelési szint eléréséhez, mint egy olyan fehérjeforrásból, amelynek aminosav összetétele közelebb áll az állat aktuális ami nosav szükségletéhez Ebben az esetben azonban egyes aminosa vakból jelentős többletet fog fel venni az állat, amely egészség ü g y i é s g a z d a s á g o s s á g i s z e m pontból is kedvezőtlen Ezért a baromfi fehérje ellátásának opti malizálásához a kulcsot a takar m á n y a m i n o s a v a i é s a z o k emészthetősége adja.

Ezen felismerésből kiindulva alakult ki az ideális fehérjeelv, amelyet először az 1950 es évek végén fogalmaztak meg az Illino is Egyetemen Ennek alapgondo lata, hogy optimális fehérje ellá tás úgy érhető el, ha a takarmány aminosav garnitúráját összhang ba hozzuk a termelés aminosav szükségletével Mivel a koncep ció megalkotói abból a feltétele zésből indultak ki, hogy a mada rak az összes nem esszenciális aminosavat hatékonyan képesek szintetizálni, ezért az optimali

zálás során kizárólag az esszenci ális aminosavakra fókuszáltak.

Az ideális fehérje elv fejlődése során az is egyértelművé vált, hogy nem csupán az egyes ami nosavak szükséglethez igazítása f o n t o s , h a n e m a z a m i n o s a v a k egymáshoz viszonyított aránya is jelentőséggel bír. A kutatások eredményeként a lizin lett a re ferencia aminosav, ehhez viszo n y í t j u k a z ö s s z e s e s s z e n c i á l i s aminosav optimális arányát

Azaz elképzelésük szerint az arginin, hisztidin, izoleucin, leu cin, lizin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán és valin meny n y i s é g é n e k p o n t o s b e á l l í t á s a szükséges a maximális termelés eléréséhez

A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy az esszenciális aminosavak szükségletekhez iga zítása önmagában nem eredmé nyez optimális fehérjehasznosí tást Ezért a 60 as, majd a 70 es években az esszenciális aminosa vak mellé bekerült a glicin, a glu tamát, a prolin és a cisztein is.

A kutatások eredményei ugya nis arra utalnak, hogy bár ez utóbbi aminosavak nem esszen ciálisak hiszen a cisztein haté k o n y a n s z i n t e t i z á l ó d i k m e t i o ninból, a glicin szerinből, treo ninból és kolinból, a prolin argi ninből, a glutaminsav glutamin ból, vagy akár ammóniából és a ke t o g l u t á r s a v b ó l a z o n b a n ezek az aminosavak aktívan részt vesznek számos esszenciális ami nosav anyagcseréjében, befolyá solhatják azok membrántransz portját a felszívódás során, és ez zel fontos szerepet játszanak a szervezet aminosav egyensúlyá b a n é s k ö v e t ke z m é n y e s e n a t e r m e l é s o p t i m a l i z á l á s á b a n (Wu&Li, 2022)

Habár a baromfiban nem a li zin az elsődleges limitáló amino sav, mégis jól használható a szük ségleti arányok kifejezésére Ez azért lehetséges, mert a lizin a madarakban szinte kizárólag ter m e l é s r e f o r d í t ó d i k , k í v á n a t o s mennyiségét kevéssé befolyásol ják a létfenntartás szükségletei, valamint nincs metabolikus kap csolatban más aminosavakkal

A takarmány optimális amino sav profilját több eltérő módszer rel is vizsgálták különböző kuta tásokban, azonban egységes, ál talános ideális aminosav profil mind a mai napig nem született (1 táblázat)

Az ideális fehérje elv precíz al kalmazását azonban az egységes adatok hiánya mellett egyéb té nyezők is nehezítik Így például a takarmány aminosav összetéte le soha nem egyezik meg tökéle tesen a test aminosav összetéte lével Ezt a problémát a kristá l y o s a m i n o s a v k é s z í t m é n y e k használata hivatott legalább részben kiküszöbölni. További nehézséget jelent, hogy az ami nosav összetétel (különösen a g l i c i n , p r o l i n é s h i d r ox i p r o l i n esetében) a szervezetben válto zik az életkorral és ezt nehéz a takarmánnyal folyamatosan kö vetni

Emellett az esszenciális ami nosavak egy része, változó arány ban lebontódik és de novo ami nosav szintézisben vesz részt a k ü l ö n b ö z ő s z e r v e k b e n , s z ö v e tekben, ami tovább bonyolítja az aktuális szükséglet pontos nyo mon követését

Ezek alapján a fehérjék érté kesülését elsődlegesen a takar

Tapasztalatok szerint az álla tok meghatározott szükséglettel rendelkeznek a nem esszenciális aminosavakra vonatkozóan is a maximális termelés eléréséhez Így ezek összmennyiségét is biz tosítani kell a takarmánnyal még akkor is, ha de novo aminosav szintézisre lehetőség van, amely nek alapanyagát azonban szin tén a takarmány aminosavai je lentik Végül, de nem utolsó sor ban az ideális fehérje elv nem ve szi figyelembe, hogy a nem esz s z e n c i á l i s a m i n o s a v a k r a n e m csak az állati fehérjék szintézisé hez van szükség, hanem azok egyéb anyagcsere folyamatokban is szerepet játszanak Így figyel men kívül hagyja például, hogy ezek az aminosavak fontos ener giaforrások a bélhámsejtek szá mára, ezért szerepük elvitatha tatlan a bélcsatorna integritásá ban, szabályozzák a génexpresz sziót a szervezet több pontján és ezen keresztül hatással vannak pl a spegmiogenezisre, de bizo nyítottan szerepet játszanak az immunitásban is A takarmány g l u t a m i n , g l u t a m á t , g l i c i n é s prolin tartalma például kiemelt szerepet játszik a vékonybél oxi datív stressz elleni védelmében

A nehezítő körülmények elle nére a fehérjeellátás optimalizá lása kiemelt fontosságú feladat a b a r o m f i t a k a r m á n y o z á s b a n H a nem is tudjuk elérni, hogy a ta karmány tökéletesen megfelel jen az állat szükségletének, tö rekszünk arra, hogy az aminosav ellátás és szükséglet a lehető l e g p o n t o s a b b a n i l l e s z ke d j e n e g y m á s h o z E n n e k é r d e k é b e n e l ő n y b e n r é s z e s í t j ü k a k i v á l ó emészthetőségű fehérjeforráso kat a keveréktakarmányok össze tételében és azok aminosavait e m é s z t h e t ő a m i n o s a v a l a p o n egészítjük ki a rendelkezésre álló k r i s t á l y o s a m i n o s a v k é s z í t m é nyekkel. Így a receptúrák össze állítása során a kívánatos takar mány nyersfehérje tartalom an nak az aminosavnak a szükségle te alapján kerül megállapításra, amely a gazdaságosan pótolható esszenciális aminosav szükségle ti szinten történő bevitele ese tén elsőrendű limitáló aminosav vá válik (Kidd et al, 2021)

Az emészthető aminosav ala pon történő formulázás révén csökkenthető a nem hasznosuló fehérje, aminosav mennyisége Az eddigi kutatások eredményei

alapján a nyersfehérje tartalom 1% kal való csökkentése 8 10%

lis aminosav igényét kell figye lembe venni, hanem tekintettel

keverési arányának csökkentését jelenti, miközben az energiahor dozók leggyakrabban a kukori ca aránya növekszik a keverék takarmányban Ennek következ tében megváltozik az emésztés d i n a m i k á j a : a ke m é n y í t ő t ú l gyorsan, az aminosavak túl lassan emésztődnek. Ezért a csökken tett fehérjetartalmú keverékta karmány etetésekor elárasztjuk glükózzal a vékonybelet, amely verseng az aminosavakkal a fel szívódás során. Ez állhat az in tenzívebb zsírtermelés hátteré ben (Li&Selle 2017)

kal csökkenti az ürülékkel távozó nitrogén mennyiségét Ráadásul nem csak a fehérjeértékesítés lesz kedvezőbb, de az állat ener giát takarít meg azáltal, hogy nem kell a feleslegben felvett nitrogént húgysavvá alakítani Az így megtakarított energia pedig növelheti a termelő hányadot Ugyanakkor a takarmány fe h é r j e k o n c e n t r á c i ó j á n a k 3 % k a l v a g y e n n é l n a g y o b b a r á n y b a n történő csökkentése az amino s a v e g y e n s ú l y t m e g b o n t h a t j a , amelynek hatására megnő a vér plazma ammónia koncentrációja Ennek közömbösítése során glu

kell lenni az aminosavak közötti anyagcsere kapcsolatokra és köl csönhatásokra is Továbbá rámu tat arra, hogy szűk határok kö zött, precízen kell meghatározni a takarmány aminosav összetéte lét (Wu, 2009)

A csökkentett fehérjetartalom járulékos kedvező hatása, hogy ilyenkor az állatok vízfogyasztása csökken. Így az ürülék nedves ségtartalma is csökken, melynek eredményeként az alom állapota kedvezőbb Ez segít egyes meg betegedések, elváltozások pl a talpfekély megelőzésében (van Harn, 2019).

A csökkentett fehérjefelvétel esetén ugyanakkor tapasztalatok szerint megnő az aminosavak ile ális emészthetősége és csökken az endogén aminosavak forgal ma, miközben a kristályos ami nosavak 100% os hatékonysággal és gyorsan felszívódnak Ez a ter melés szempontjából ugyan ked vező, azonban ennek következ tében összességében kevesebb aminosav fog rendelkezésre állni a bélfal (bélbolyhok és a kefesze g é l y ) e g é s z s é g e s á l l a p o t á n a k fenntartására. Így az alacsony fe h é r j e k o n c e n t r á c i ó j ú t a k a r m á n y etetése a bélhám permeabilitá sának növekedését eredményez heti, amelynek következtében nagyobb eséllyel képesek a bél hámon különböző kórokozók, ill. mérgező anyagok átjutni és a ke ringésbe kerülni (Barekatain et al, 2019)

tamátból glutamin képződik, de fontos szerepe van a prolinnak, glicinnek, és szerinnek is, ame l y e k k ö z ü l f e h é r j e c s ö k ke n t e t t keveréktakarmányok etetésekor a két utóbbi korlátozó tényezővé válhat Ha ez bekövetkezik az a m m ó n i a k ö z ö m b ö s í t é s e c s a k részleges lesz, ami csökkenti a termelést és növeli a N ürítést.

Ez is arra hívja fel a figyelmet, hogy a receptúra optimalizálás során nem csupán az állat aktuá

A termelési paraméterek ese tében hasonlóan szűk a mozgás terünk Az ideális fehérjeelvet követve a takarmány fehérjekon c e n t r á c i ó j á n a k 2 3 % k a l v a l ó csökkentése nem okoz vissza esést a termelésben és a húski hozatalban Ugyanakkor 3% nál nagyobb csökkenés már rontja a termelési mutatókat és növeli a zsírtermelést a szervezetben. A fehérjetartalom csökkentése leg inkább az extrahált szójadara be

Összességében az ideális fe hérje elv jó alap a baromfi precí ziós takarmányozásának megva lósításához Ráadásul a piacon már elérhető metionin, lizin, tre onin, triptofán, valin, arginin ki egészítők mellett a jövőben to vábbi aminosav készítmények je lenhetnek meg a GMO techno l ó g i á n a k k ö s z ö n h e t ő e n , a m e l y még könnyebbé teszi majd az ideális fehérje és aminosav ala pú takarmányozást Fontos azon ban a kristályos aminosavak be keverési arányát folyamatosan el lenőrizni és korrigálni, mert az e g y e s a m i n o s a v a k m i n i m u m szükséglete folyamatosan válto zik a takarmány fehérjék amino sav összetétele, az állatfaj, a kör nyezeti tényezők és a termelés célja függvényében

Balláné dr Erdélyi Márta egyetemi docens

MATE MKK

Állattudományi Alapok Intézet Takarmányozástani Tanszék

A terményszárítás a növény termesztési folyamat egyik sar kalatos pontja az energia felhasz nálás szempontjából A jelenleg is zajló energiaválság még jobban felértékeli az energiafogyasztás ésszerű minimalizálását ennél a m ű v e l e t n é l A v í z e l v o n á s h o z szükséges meleg levegő előállítá sa során energia megtakarításra kell törekednünk a meglévő tu dásunk és a műszaki megoldások által. A jelen tanulmányban igye keztünk összefoglalni olyan mű szaki megoldásokat vagy javasla tokat, melyek alkalmazásával a tulajdonos releváns mértékű hő és villamos energiát takarít meg a szárítás során

1 Mo dern ga bonaszá rító hő tech nikai rendszer e

Autom atikus sza bályo zás és v ezérlés

A vezérlőszekrényben találha tó az összes vezérlő , szabályozó és ellenőrző készülék, mely szer v e s e n k a p c s o l ó d i k a s z á r í t ó , tisztító , tároló és anyagmozgató b e r e n d e z é s h e z A k i é p í t e t t rendszer automatikus szabályo zásra ad lehetőséget A vezérlő szekrénybe van integrálva a tel

jes szárítási folyamat, a gabona feltöltésétől a szárítón keresztül

üzemeltetést A panel egyszerű en kezelhető, könnyen áttekint

és ellenőrizhető a teljes szárítási folyamat A rendszer biztosítja a beírt értékek betartását, a vezér lés ±1 2% os nedvességeltérés esetében automatikusan szabá lyoz A szabályozórendszer ren delkezik memóriával, így a szárí tással kapcsolatos adatok (hő mérséklet, nyomás, nedvesség tartalom, stb ) menthetőek excel fájlba, mely adatok letölthetők vagy e mailen közvetlenül továb bíthatók.

Már a felhasználók alkalmaz n a k o l y a n f e l ü g y e l e t n é l k ü l i rendszereket, melyek webes fe lületről tudják működtetni a szá rítót a tényleges munkavégzés helyétől távolról

a tárolóba jutásáig A gépek álla potának visszajelzését (bekap csolva vagy kikapcsolva) világító LED diódák jelzik A folyamat ezen jól követhetővé válik, illet ve a beavatkozásra is ad lehető séget Az 1 ábrán a szárítóberen dezés miniatűr ábráját láthatjuk, a menüvel, emellett a beállított és az érzékelők által mért érté keket (levegő hőmérséklet, pá ratartalom, ventilátor be és ki kapcsolási ideje, légnyomás, ürí tési idő, stb ) is kijelzi A panel lehetővé teszi a felhasználóbarát

hető A szárító vezérlése PC ala pú érintőképernyős kialakítású A régebben gyártott vezérlőszek rényeken pedig a nyomógombos kivitelű kezelőpanel található

A nedvességszabályozás szoros kapcsolatban van a száradás so rán a hőenergia optimalizálásá val, megakadályozza, hogy a ke zelt termény túl vagy alá legyen szárítva, befolyásolva ezzel a ga bona ürítési sebességét és a szá rítóközeg hőmérsékletét

A terményszárító nedvesség szabályozása a terményhalmaz ban lévő szenzorok által mért ér tékek alapján történik. A rend szer az érzékelők által küldött adatok alapján szabályozza a to rony ürítését vagy a fekvő szárító esetén a láncsebességet, az üze meltető által beállított nedves ségérték figyelembevételével

A kezelő által beállított érték a monitoron bármikor leolvasható,

Sza bály ozha tó sző ny egégő

A szőnyegégő szélessége il leszkedik a légcsatorna alakjá hoz, ezért a légcsatornát teljes ke r e s z t m e t s z e t é b e n a z o n o s a n melegíti, nincs szükség külön h ő h o m o g e n i z á l ó l e m e z e k r e A b e l é p ő l e v e g ő h ő m é r s é k l e t e m i n d e n ü t t a z o n o s , s ő t a z z a l , hogy azonos sebességgel vonul a csatornában, a szárítás így egysé ges és homogén lesz Az égőben optimális a gáz levegő keveredés és az égés, mert a gázfogyasztás sal arányosan kerül be a rend szerbe a levegő. Ez a fajta gáz égő, ezáltal energiatakarékos és teljesen automatizált rendszerű, folyamatos szabályozású, levegő elő és utókeverés elvén működ het. A berendezést stabil láng kép, üzembiztosság, hosszú élet tartam, egyszerű kivitel jellemzi, ezek mellett könnyen szerelhető

1 ábra: A vez érlősz ekrény a kezelőpanellel (Forrás: saját f elvétel )

Szemestermény- szárítók hőte ch nikai rend sze

megoldások a hőe nergi a- fogy asztás

folytatás

Szabá ly ozha tó légára mlás

A terményszárító egy központi radiális ventilátor helyett több, kisebb teljesítményű, a szárító magassága mentén modulonként b e é p í t e t t a x i á l i s v e n t i l á t o r r a l rendelkezik Ezzel a megoldással e g y e n l e t e s e b b l é g s z á l l í t á s t é s alacsonyabb villamosenergia fel használást érnek el Előny továb bá, hogy a ventilátorok légszállí tása szabályozható, ezáltal hozzá igazítható a szárító különböző magasságú zónaiban fellépő kü lönböző hőmérsékleti és légszál l í t á s i i g é n y e k h e z . M i n d e g y i k ventilátor saját porleválasztó be rendezéssel szerelt, ennek hatá sára a porkibocsátási érték is ala csony.

Szellőztető r endszer

A szárító tetején található ún kimenő levegő zónában elhelye z e t t a x i á l v e n t i l á t o r o k s z í v ó üzemmódban dolgoznak (2 áb ra) Ezáltal a szárítóban szívóha tás érvényesül, mely egyben a t e r m é n y o s z l o p o n ke r e s z t ü l m e nő, a vízelvonáshoz szükséges légáramot is fedezi A kimenő le vegő zónában található még a zsaluszerkezet, mellyel a légse bességet is be lehet állítani A

zsalu az ürítés ideje alatt lezár, így megakadályozzák, hogy a por a légtérbe távozzon

megtakarítást jelent a hőszigete letlen megoldáshoz képest A hideg levegő csatorna a szárító

ra) Őszi hónapokban a környe zeti levegő hőmérséklete meg közelítőleg 10 15 °C, az épület ből viszont temperált levegő ke rül be a tűztérbe, aminek a hő mérséklete magasabb a tapaszta latok szerint, mint a környezeté, legalább 5 7 °C kal

A kar bantart ás fontossá ga

2 A hőenergia fogy asztá s csökkentési leh et őségei

Hő szigetelt légkamrá k és tű ztér

A meleg oldali légkamra, mely a szárítóközeg szállítására szol gál, a megfelelő hőszigetelés (ál t a l á b a n k ő z e t g y a p o t ) h a t á s á r a kb 2 5% os fajlagos hőenergia

zónából távozó füstgáz elvezeté se szigetelése is javasolt, a hő megtartása, és temperálása vé gett

Ezen kívül a gyakorlatban bi zonyított módszer, hogy ha a tü zelőberendezést téglából készült épülettel vesszük körbe, akkor kevesebb hőenergiát kell befek tetni a szárító felfűtésére (3 áb

A tisztítás és a karbantartás fontos művelet a szárítóberen dezés élettartamának meghosz szabbítása és az energia fogyasz tás minimalizálása miatt. Ide tar tozik a ventilátorok karbantartá sa, a surrantó cseréje, a csapá gyak zsírozása, az olajos üzem előtti utáni szárítóoszlop tisztí tása, a lerakódások megszünteté se a légcsatornákban, stb. A leg több szárítótűz az olajos magvak szárításának időszakában kelet kezik a megfelelő, alapos és szak szerű karbantartás hiánya miatt A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy a szárítótelepeken a megbí zott személyek az alapvető kar bantartási munkákat hiányosan vagy egyáltalán nem végzik el

A szá rít ó lev egő h at ékony hőh asznosítása

A hővisszanyerés vagy hővisz

szaforgatás során a szárító hűtő zónájában lévő terményen ke resztüláramló környezeti levegő felmelegszik, miközben a ter mény lehűl, és ezt a viszonylag magas energiatartalmú levegőt vezetik a kazántérbe Viszont nemcsak a hűtőzónából, hanem az alsó szárítózónából távozó me leg levegőből is visszanyerhető a hő, mivel itt a vízelvonás kismér tékű Ezt a felmelegített, nagy h ő e n e r g i a t a r t a l m ú l e v e g ő t a szárító kazánterébe juttatva a hőenergia költség nagymérték ben csökkenthető, mivel a gáz égőhöz nem a kültérből szívott alacsony hőmérsékletű és ental piájú levegő kerül.

A gyakorlati tapasztalatok sze rint a korszerű hővisszaforgatá sos szárítással, akár 25 35% os hőenergia megtakarítás is elér hető a hagyományos, hővisszafor gatás nélküli szárítókhoz képest

Az ún „bi tur bo” légtechnika

A szárítóberendezés ebben az esetben két szőnyeg gázégővel működik, melyek a szárítóoszlop alsó és felső szakaszát látják el szárítólevegővel Az alsó gázégő höz két irányból érkezik levegő, egyrészt kívülről a környezetből, másrészt pedig a hűtőzónából

A gázégő a külső hideg levegőt felmelegíti, majd ehhez kevere dik a hűtőből érkező meleg leve gő és ez a kevert közeg kerül be a szárító alsó zónájába. Az alsó szárítózónába bevezetett szárító közeg hőmérséklete maximáli san 60 80 °C os lehet, mivel eb ben az esetben már relatíve szá raz gabonahalmazt kell tárolási kondícióra (nedvességtartalom ra) hozni

A felső szárítózónát ellátó gáz égőhöz is két irányból érkezik a szárítólevegő Az alsó szárítózó nát elhagyó meleg, de nedves le vegő egy axiál ventilátoron ke resztül a felső gázégőhöz jut és összekeverik a kültérből felmele gített levegővel Az így összeke vert szárítóközeg az axiál ventilá tor által a felső szárítózónába ke rül, melynek hőmérséklete ku korica dehidrálása esetében elér heti akár a 110 120 °C ot is

A felső szárítózónát elhagyó közel 100% os páratartalmú, telí tett levegőt már hővisszanyerés re nem lehet felhasználni, ezért a szárítóberendezést egy másik axiál ventilátor segítségével el hagyja, és a környezetbe jut. Az ún. bi turbó rendszer érdekessé

ge, hogy a hőbevezetés kétirá nyú, azaz az alsó szárítózónába balról érkezik a szárítóközeg, a felső szárítózónába pedig jobb ol dalról érkezik, ezáltal a szárítót megtöltő terményhalmazban ho mogén vízelvonás valósul meg

Az ezzel a műszaki megoldás sal működő terményszárító az aktív hővisszavezetéssel rendel kező szárítókhoz képest további 1 0 1 5 % o s f a j l a g o s h ő e n e r g i a megtakarítással rendelkezik

Alternat ív energia forráso k

A szárításra fordítandó üze meltetési költségek csökkentése számottevő mértékben és hosz szútávon a fosszilis energiahor dozó kiváltásával válik lehetsé gessé (pl. biomassza, geotermi kus energia, és hulladékhő széle sebb körű felhasználása) A fosz s z i l i s e n e r g i a h o r d o z ó k t ó l v a l ó függőség részben kiküszöbölhe tő már létező biomassza szárítási technológia alkalmazásával

A hőenergia előállítása a gaz daság saját termelésű mellékter mékeinek (szalma, kukoricaszár, repce szár, napraforgószár, pely va, stb ) elégetésével történik

A rendszer részét képzi a hib rid tüzelőrendszer, mely a szárí tás magas energiaigényét a föld gáz mellett nagy részben vagy teljesen megújuló energiaforrás ból fedezi A szárító léghevítőhá zába a meglévő gázégő mellé bio massza kazán építhető be.

A tüzelőrendszer része a forró víz termelő kazán és a hozzákap csolt forró víz levegő hőcserélő, m e l y n a g y h ő á t a d ó f e l ü l e t t e l rendelkezik és így jól kihasznál ható a szárítóközeget vezető csa torna teljes keresztmetszetében A szárítók szükséges hőigénye típustól és kapacitástól függően

2 5 MW teljesítményű bio massza tüzelésű kazánokkal kivi telezhető

A földgázzal való fűtés esetén a költségek döntő többsége a fű tőanyag ára, addig a biomassza esetén a nagyobbik hányad a fix költség, amelyet a kazán amorti zációja és annak üzemeltetésé hez szükséges elektromos áram szükséglet jelenti Ebből arra kö v e t ke z t e t h e t ü n k , h o g y a b i o massza fűtésre való átállás csak akkor rentábilis, ha a biomassza szárító jól kihasznált a szárítási szezonban.

Antal Tamás, PhD, habil. Nyíregyházi Egyetem Műszaki és

Agrártudományi Intézet

Értékálló Aranykorona

Növényvédelmi

Talajkémiai szakértõ: dr Juhos Katalin

Öntözéstechnikai szakértõ: dr Lelkes János

Zöldsé gtermeszté si szakértő: Fehér Béláné dr

Állattenyé sztési szakértõ: dr Tóthi Róbert

Mg gépész sz akértõ: dr habil Antal Tamás

Fotó : Lázár Zsolt

Címlap: Shutterstock

Nyomdai elõké szítés: Gekkó Stúdió Bt

Nyomda: Szendeczki Nyomda

Országosan te rjesz ti: Lapker Zrt

Regi onáli s te rjesztés: Szabolcs Hajdú Borsod Heves megyében a falugazdász hálózaton keresztül

ISSN: 1586 9652 A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk Az újságban alkalmazott grafikai megoldások a szerkesztõség engedélye nélkül nem használhatók A cikkekért a szerzõk vállalják a felelõsséget

A PRÓHIRDETÉS EK

Ela dó 8 db, 3 hónapos, jól meg indított, leválasztott Holstein Fríz bika borjú, rendezett papí rokkal Ár: 90 000 Ft/db Tel.: 06 20/511 4453

Ela dó , idei, kiváló minőségű ku korica zsákolva Ár: 18 000 Ft/q Tel.: 06 30/255 6457

MTZ 892, megkímélt állapot ban, homlokrakodóval, erősített gardánnal, légrugós üléssel, rá dióval, klímával felszerelten el adó Ár: 10 200 000 Ft Tel : 06 70/325 8396

Ela dó pulykák, fekete és barna színben Ár: 5 000 Ft/db Tel : 06 70/445 2756

FELKÉRT SZAKÉRTõINK:

E la dó saját tenyésztésű, táp mentes, hagyományos takarmá nyon nevelt hízó, kb 250 260 kg Ár: 250 000 Ft Tel.: 06 20/485 7100

80 db, esőmentes, kis bálás szal ma eladó Tel : 06 20/778 2003

M a n ga l i ca ke v e r é k m a l a c o k , változó súlyban eladók Tel : 06 20/395 6354

J ó m inő ség ű, pajtában tárolt, kiskocabálás széna eladó Tel : 06 30/722 9986

Ela dó , egy 4 éves, sodrott, kanca csikó Kocsizható, forgalombiz tos, szelíd Bottal 174 cm, sza

laggal 180 cm. Útlevéllel ren delkezik Tel : 06 50/113 8216

10 q, szép, tiszta rozs eladó, ve tésre is alkalmas, fémzárolt mag termése Tel : 06 30/223 6177

Ela dó 3 db, 3 éves, hasas birka, 1 db, 1,5 éves, kb. 100 kg os kossal A kos 80 000 Ft, a birkák darabja 45 000 Ft Tel : 06 70/453 5114

Forgó boronár a hidralikus vető gép emelő konzol jó állapotban eladó Tel : 06 20/931 1231

Ela dó racka család, idei bárány nyal Ár: 85 000 Ft Tel : 06 70/453 5114

Balláné dr Erdélyi Márta MATE MKK Állattud I dr. Bázár György Adexgo Kft. dr Dóka Lajos Fülöp DE MÉK Növénytud Intézet dr Futó Zoltán MATE, KÖTI Haruna Yakubu Gado MATE, Kaposvári C., ÉTI

Hornyák Attila herbológus, Nógrád M. Kormányhiv. dr Orosz Szilvia laboratóriumigazgató, ÁT Kft dr Simon Gergely MATE, Kertészettudományi Int dr Tóth Tamás kutató professzor, SZE Agrárkut K dr Vad Attila DE AKIT Debreceni Tangazdaság dr. Wachtler István

LAKOSSÁ

INGY ENES APRÓHIR DETÉSI S ZELV ÉNY

ELõFIZETÉSI S ZELVÉNY

Megrendelem az Értékálló Aranykorona 2022. évben megjelenõ számait, (február december) melyet kérem postai úton eljuttatni számomra

A lap ára éves elõfizetés esetén (9 újság + postaköltség)

Éves elõfizetés összesen 6.500 Ft. Féléves elõfizetés esetén (5 újság + postaköltség)

Féléves elõfizetés összesen 4.000 Ft. Kérjük a kívánt részt x szel bejelölni Kérjük az elõfizetés díját belföldi postautalványon részünkre be fizetni Visszaigazolásként a befizetett összegrõl számlát küldünk A szaklap ot

hó nap tól k üld jék részemre.

FARM M ÉDIA KF T.

4401 Nyíregyháza, Pf : 94

Elõfizetés sel kap csolatosan a k övetk

Név: