LXV. ÉVFOLYAM,
30. SZÁM,
2021. JÚLIUS 25.
2009
FADD-DO
MBORI
2015
2013
M E Z ŐT Ú
TATA
R
2019
2017
TATA
ÁRA: 400 FT
A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA
2011
D E B R EC E
N
D E B R EC E
N
Csillagpont 9 771419 856007
DEBRECEN 2021. JÚLIUS 27–31.
LAPJA
REFORMÁTUSOK
21030
| TARTALOM |
ELEINK FOHÁSZAI
Felségednek alázatos szívvel-lélekkel könyörgünk szent Fiadnak az Úr Jézus Krisztusnak nevében Szentléleknek vezetéséből minden nemű kegyelmes ígéretednek, lelkieknek és testieknek rajtunk való beteljesítéséért, és kérünk téged, hogy a mi ifjúságunknak a bűneit és egész életünkben való álnokságainkat, tévelygéseinket, hitetlenségünket és minden egyéb gonosz cselekedetünket kegyelmességedből szent Fiadért bocsásd meg. SZÁRÁSZI FERENC (1560?–1610)
6
12
19
30
A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Szerkesztőségi titkárság: Buzási Zsoltné (titkarsag@reflap.hu) Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Mb. felelős szerkesztő és kiadó: Fekete Zsuzsa Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Balogh-Zila Teodóra (zila.teodora@reformatus.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x. Címlap: Rezessy Szabolcs
INTERJÚ
•
6. Sikerült, megvan az új Bethesda-járgány | Tamásné Bese Nórát, a Bethesda Református Gyermekkórház társadalmi kapcsolatokért és kommunikáció ért felelős igazgatóját kérdeztük REFORMÁTUS SZEMMEL • 7. Szabadság-problematika | Köntös László vezércikke AKTUÁLIS • 8. Gyöngyök a szabadság fonalán | Bemutatjuk Blanár Gabriellát és Ruszka Sándort, a Csillagpont határon túli szolgálóit INTERJÚ • 12. „Dialógusba kell kerülnünk” | Thoma László református lelkipásztorral, a Csillagpont idei főelőadójával beszélgettünk REFORMÁTUS ÉLET • 19. Nem vész el az évszázados tudás | Gombos Miklós és fia harangöntödéjében jártunk PORTRÉ • 30. Öt kérdés – öt válasz | Ismerjék meg Oroszhegyi Attila Zsoltot, Pusztakamarás református lelkipásztorát
Tisztelt Olvasóink!
A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:
TELEFONSZÁMUNK:
hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.
E-MAILJEINK:
szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel. 2021. július 25.
Reformátusok Lapja
3
| AZ IGE MELLETT |
VII. 25. VASÁRNAP
VII. 26. HÉTFŐ
VII. 27. KEDD
VII. 28. SZERDA
4
STEINBACH JÓZSEF
(24) „Vigyázzatok, hogy mit hallotok! Amilyen mértékkel mértek…” (Mk 4,21–25) Kegyelmi állapot, ha valaki hallja és érti Jézus szavát; nemcsak nézi, hanem látja az ő igéjéből fakadó jövő reménységét (4,11). Isten Igéjének hallása és értése, az abból fakadó reménység meglátása és megragadása mennyei ajándék (23). Jézus, mint lámpás, elrejtett, de a hívők számára nyilvánvaló, és reménységgel várhatjuk: visszajön és teljessé teszi, ami ma töredékes (21–22). A hit mértéke ez (24), amely hall és ért, néz és lát, a Jézus Krisztus távlataiban. A hit embere Jézus Krisztus fülével hall meg másokat is. A krisztusi ember már nem elrejtett lámpás, hanem világító mécses, amely mások elrejtett életét is előhozza a sokféle modern odúból (21). A hit mértéke reménységgel hall és lát másokat, hiszen neki mindene megvan a Krisztusban, és azt is látja, hogy egyre csak kap, amiért hálás az Úrnak (25). Ítéletes, ha mécsesünket letakarjuk, ha nem a hit mértékével hallunk, látunk és cselekszünk. Kegyelem alatt vagyunk, ha ezzel a mennyei mértékkel hallunk, látunk, élünk, világítunk mint Krisztus követe, egyre többet kapunk majd! 1Kir 12,20–33 139. zsoltár (28) „Magától terem a föld…” (Mk 4,26–29) Isten ügye: az Isten országa, az, hogy a világban igazság, békesség, szeretet és öröm legyen. Isten az ördög munkáit lerontja (1Jn 3,8), hogy az Isten országa növekedjen. Isten országának munkálásában a feladatunk: a magvetés (26), a türelmes, Isten cselekvésére hagyatkozó várakozás, csodálkozó hálaadással szemlélve, amiként nő a vetés (27), majd pedig kellő időben az aratás (29). Az aratás itt nem az ítéletet jelenti, hanem az afeletti örömöt, hogy az Isten életet ad, életeket ment, növekedést ajándékoz és érlel az üdvösségre! Örülj, kegyelembe fogadott, az Úr veled van! (Lk 1,28) Az Isten országának létrejötte csoda, mindenestől Isten cselekvése. Ezt a növekedést mi csak hálaadással szemlélhetjük (28). Magától terem a föld. Ez az emberi értelemmel felfoghatatlan kegyelem, amely mindent elvégez. Azt üzeni nekünk: el ne bízzuk magunkat, ki ne akarjuk ragadni az Isten hatalmas kezéből a cselekvést, mert az ellenség martalékává leszünk. Vigasztalás szólal meg itt részünkre: el ne csüggedj, csak tedd a dolgod, és imádkozva hagyatkozz az Úrra, mert nem tőled függ az eredmény, az üdvösség. Boldog ember az, aki az Úrban bízik! (Zsolt 84,13) 1Kir 13 409. dicséret (31) „Olyan, mint a mustármag…” (Mk 4,30–34) Jézus példázatai vigasztalók. Ez is: Isten népe kicsiny, az élő Isten ügye kicsiny ügy, mint amilyen a mustármag, de az idők végén csodálatos teljességben jelenik meg. Vagyis Isten népe nem számokban is kimutatható növekedésben lesz naggyá, hanem Isten az idők végén adja országa teljességét (Fil 2,9–10). A parányi mustármagot elvetik, aztán az Istentől rendelt időben mindennél nagyobb fává növekszik (32–33). Addig azonban kicsi marad az Isten népe. Mi pedig e kicsiségben hűséggel szolgálunk (Mt 25,21), miközben reménységgel, bizonyossággal éljük meg a történéseket az egyház és a magunk jövőjére nézve. Hiszen annyi apró csodában tapasztaljuk: Isten országa itt van. Mi jellemző a kiteljesedett Isten országára? Az sokkal jobb lesz mindennél (Fil 1,23). Ez a fa a kínzó napsütésben árnyékot ad, megnyugvást, védelmet nyújt. Isten országának ajándéka megnyugvás a kínok után, az élet megváltó kiteljesedése Krisztusban (33). A hitünk is még mustármag nagyságú. Sok dolog nem oldódott meg még az életünkben. De Jézus Krisztusban már megoldódott, és ez egyszer a maga teljességében nyilvánvalóvá lesz. Ez a jövő tölti be a jelent és érleli hitünket. 1Kir 14 208. dicséret (40) „Miért féltek ennyire? Még mindig nincs hitetek?” (Mk 4,35–41) Az emberi egzisztencia sokféle viharnak van kitéve (4,17). A viharban a tanítványokat segítette a hajózási tudományuk és az izomerejük, amelyek azonban egy határon túl semmit sem értek. Rádöbbentek: elveszhetnek, mert erejük kimerült. Az ember tudja, egzisztenciája összeomolhat. Joggal jelenik meg ilyenkor a félelem (41). A történet csodája az a jelenet, ahogy Jézus alszik a viharzó tengeren (38). Jézus egzisztenciája más. Ő többet tudott, amit mi csakis hit által ragadhatunk meg: élete el van rejtve az Istenben, élete felülről tartott egzisztencia. A megoldás akkor adatott, amikor a tanítványok felébresztették Jézust, aki lecsendesítette a tengert (38). Az Úr megtart a viharban, ráébreszt: életünk őbenne megtartott élet. Ez a tudás a hit bizonyossága, nem enged aláhullani. Amíg csak annyit tudunk, hogy alulról hordozott az
Reformátusok Lapja 2021. július 25.
| AZ IGE MELLETT |
életünk – mint ahogy a tanítványokat hordozta a hajó –, addig jogos a félelem, hiszen minden szétroppan majd alattunk, ami itt hordoz: egészség, szépség, tehetség, javak. Jézus mondja: miért lesz úrrá rajtatok a félelem, miért nincs hitetek abban, hogy életetek az Úrban elrejtett, felülről tartott, megváltott élet? (40) 1Kir 15,1–15 276. dicséret (2) „…megszállott ember…” (Mk 5,1–20) A gadarai megszállott (2) nemet mondott az életre, az emlékeit idézgette (3). Nemet mondott a közösségre, a családjára, ledobott minden közösségi megkötöttséget (4). A megszállottság harmadik jele, hogy nemet mondunk önmagunkra, amiként a gadarai megszállott tette ezt, pedig a Nagyparancsolat szerint is szeretnünk kell és lehet önmagunkat (Mt 22,36–40). A megszállottság negyedik jele: nemet mond Jézus Krisztusra is, elküldi magától a szabadító Urat (7). Pedig Jézus Krisztus hatalma az egyetlen, szabadító hatalom, amely nagyobb a gonosz, tisztátalan léleknél. Minden megszállottság megjelenik testi betegség tüneteiben, agyi és hormonális folyamatokban. Csakhogy egyetlen tudomány sem tudja e bajt gyógyítani. A tüneteket enyhíti, de gyógyulást csak Jézus Krisztus adhat, isteni hatalmával. Ha ő tölti be az életünket, akkor nincs ott helye idegen és ártó hatalmaknak. Az Úr mellett megnyugodva, megtisztultan ül az, aki korábban megszállott volt (15). 1Kir 15,16–34 502. dicséret (30) „…erő áradt ki belőle…” (Mk 5,21–43) Miben áll ez a krisztusi erő? Amikor a vérfolyásos asszony Jézus Krisztust megérintette, kigyógyult a bajából, a testi betegségéből is (29). Igen, Jézus Krisztus mennyei ereje meggyógyít. Ez az erő azonban mindig sokkal több, mint testi gyógyulás. Ugyanis e világban mindig a halálra gyógyulunk meg. Jézus Krisztus ereje üdvözít, örök életet, bűnbocsánatot ad, és amíg e földi életben feladatunk van, addig testi gyógyulást is ad. Az üdvösség az igazi gyógyulás: Jézus Krisztus megváltó szeretete. Amikor a béna embert meggyógyította, bűnbocsánatot, üdvösséget adott neki először, igazi gyógyulásként (Mk 2,5), ráadásként pedig még testi gyógyulást is ajándékozott. Amikor egyre rosszabbul vagyunk, amikor az emberi módszerekből már semmi hasznunk (25–26), egy érintés is elég (28). Ez legyőzte az emberi tudást, korlátokat, és megtalálta a számára már elkészített utat az Úrhoz. Ha ilyen helyzetben a kezünk, az életünk a megváltó Jézus Krisztust érinti meg, az érintés hitből fakad. Maga Jézus Krisztus nevezi e mozdulatot hitnek (34). Az élő hit, amikor az én bölcsességemet elfoglalja Jézus Krisztus üdvözítő valósága (Fil 4,7). 1Kir 16,1–14 204. dicséret (3) „…megbotránkoztak benne.” (Mk 6,1–6) Jézus a hazájában, ahol felnőtt, tanított a zsinagógában. Az ottaniak megdöbbentek a szavain és azokon a csodáin, amelyeket másoktól hallottak. Ez a megdöbbenés megkérdőjelezte Jézus hatalmát: honnan, kitől kapta ezt a hatalmat? (2) Ők egy zsidó ácsmestert láttak benne, a Mária fiát, akinek a testvéreit is ismerték. A názáretiek lenézték Jézust, megbotránkoztak benne (4). A „Mária fia” elnevezés is erre a bántó lenézésre utal, hiszen a fiút az apjáról szokták elnevezni (3). A názáretiek nem ismerték fel benne az Isten hozzánk vezető útját, nem ismerték fel őbenne azt, aki által Isten van jelen a világban. Nem tudták elfogadni, hogy Isten emberi, hétköznapi módon, egy zsidó ácslegény személyében és sorsában jött közel a világhoz és adott megváltást a halál nyomorúságából. Épp azt nem ismerték fel, ami Jézus személyének titka, amelyen azóta sokan mások is elestek és elesnek. Maguk a tanítványok is megbotránkoztak Jézus halála és feltámadása idején (14,27) őbenne, pedig éppen itt ragyogott fel személyének titka igazán. Egészen addig nem látták meg, ki is ő valójában, amíg az Isten Lelke meg nem nyitotta a szívüket és az értelmüket (Jn 20,22; ApCsel 2,38). Ha egy ember egy másik embert néz le, az is nagy nyomorúság, de ha valaki Jézusban nem látja meg az Isten Fiát, akkor semmit sem tud róla, és halálos nyomorúságában maradt. Csak a Szentlélek által mondhatjuk őt annak, aki: Úrnak, Isten Fiának, Megváltónak (1Kor 12,3). Jöjj, Szentlélek! Adj hitet, növeld a mi hitünket! Csak erre van szükség! 1Kir 16,15–34 12. zsoltár
VII. 29. CSÜTÖRTÖK
VII. 30. PÉNTEK
VII. 31. SZOMBAT
2021. július 25.
Reformátusok Lapja
5
| INTERJÚ |
szófelhőben feltüntetjük a neveiket a jármű oldalán. Hamarosan készen lesz, akkor megtartjuk. Meglepte ez a hatalmas összefogás, akár a kisebb civil adományok, akár a cégek nagy támogatása? Mindkettő meglepett. Jó, hogy az országban sokan fontosnak tartják, hogy az általunk gyógyított gyerekek még jobb körülmények között utazhassanak. És jó érzés volt, hogy nem azzal támadnak bennünket, hogy miért nincs pénze a kórháznak egy kisbusz vásárlására. Az összefogás az anyagiakon túl pozitív visszajelzés arra, hogy fontos, amit csinálunk. Lehet majd ebben az új Dönciben is vizsgálatokat végezni? Igen, sok esetben az előző kisbuszunkban is voltak neurológiai, kardiológiai kivizsgálások, ugyanis vannak helyek a Kárpát-medencében, ahol elérhetetlenek az ilyen szakorvosi ellátások. A kisbusszal jártunk – még a koronavírus-járvány előtt – a határon túlra, például Kárpátaljára, Erdélybe, ahol szűrőakciókat rendeztünk. Dönci mindennapos használatban volt, az a táblázat, amely koordinálta, hogy ki mikor viszi el a kisbuszt, minden napra tartalmazott bejegyzéseket. Hatalmas jelentősége volt ezeknek a segítő útjainknak. Ráadásul Kárpátalján elképesztően rosszak az utak, a régi Dönci azokkal is megbirkózott. A két telephelyünk közötti közlekedést is megkönnyíti majd az új busz, tudunk vele olyan gyerekeket szállítani, akiket személyautóban nehezebb lenne, belefér például egy kerekesszék. Gyerekcsoportokat is szállítunk vele, az első útja például egy életmódtáborba vezet majd, ahova túlsúlyos gyermekeket várunk, és valós segítséget nyújtó programokon vehet részt. A munkatársainkat is gyakran szállítja majd közösségépítő programokra.
Sikerült, megvan az új Bethesda-járgány! Nemcsak új kisbusza van a református Bethesda Gyermekkórháznak, hanem évekig a benzinpénzre sem lesz gondjuk a lelHEGEDŰS kes adakozóknak köszönhetően. Az előző MÁRK járművükön, Döncin több millió forintos javításra lett volna szükség ahhoz, hogy használni tudják, így őt – négyszászezer kilométer után – kényszernyugdíjazták. Ezután jött a több száz önzetlen adományozó. A részletekről Tamásné Bese Nórát, az intézmény társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatóját kérdeztük. Megvan a kórház új kisbusza, amelyre még karácsony előtt indítottak gyűjtést. Milyen út vezetett idáig? Négyszázan adományoztak, a legkisebb felajánlás ötszáz forintos volt, és volt olyan cég, amely az elmaradt karácsonyi vacsorájuk árát, kétmillió forintot ajánlott fel. Már majdnem megvolt az összeg, hogy megvehessük az új kisbuszt, amikor egy autókereskedő cég több márkaképviselete is jelezte, segítenének. Ez tette lehetővé, hogy nemcsak új autónk lett, hanem mellé tíz évig a szerviz- és fenntartási költség, sőt, még az üzemanyag is biztosítva van. Ez a tizenötmillió forintos extra segítség óriási dolog nekünk, hatalmas terhet vesz le a Bethesda Kórház Alapítványról, a kisbusz fenntartójáról. Hivatalos átadóünnepség ugyan még nem volt, mert megígértük a támogatóknak, hogy egy nagy 6
Reformátusok Lapja 2021. július 25.
Az új kisbuszt is Döncinek hívják, vagy új nevet választanak neki? Másképp viszonyulunk ahhoz, akinek van neve. Ez a jármű szinte családtag a Bethesda közösségében. Ráadásul szimbóluma a gyerekek gyógyításának és persze a közösségi ös�szefogásnak. Van olyan ötlet, amely szerint megszavaztatjuk, hogy mi legyen az új kisbusz neve, szóval még lehet, hogy hallanak a keresztelőről az olvasók. GYÓGYULÓK ÉS GYÓGYÍTÓK KISBUSZA A Bethesda egyik kórházlelkésze nevezte el az előző kisbuszt Döncinek. Húsz évig szolgálta a kórházat, ezalatt több mint négyszázezer kilométert futott. A Kárpát-medencén kívül például Hollandiában is járt.
| REFORMÁTUS SZEMMEL |
KÖNTÖS LÁSZLÓ
Szabadságproblematika A szerző a Dunántúli Református Egyházkerület kommunikációs igazgatója
A szabadság fogalma elvont fogalom, absztrakció, így önmagában üres. Ezért vagyunk vele úgy, hogy miközben a mibenléte magától értetődőnek tűnik, addig ha konkrét tartalommal kell megtölteni, váratlan bonyodalmakba ütközünk. Úgy vagyunk a szabadság fogalmával is, mint ahogyan Augustinus fogalmazott az időről: ha senki sem kérdezi, tudjuk, ha meg kell magyarázni, nem tudjuk. A szabadság fogalma is akkor kap értelmet, ha értelmezve van, vagyis ha konkrét tartalommal
Eszerint az ember akkor juthat el áhított szabadságának végső teljességére, ha Jézus Krisztuson keresztül részese lehet annak a közösségnek, amely közte, mármint Jézus Krisztus és az Atya között fennáll. Be kell látni, hogy ezt a szabadságértelmezést elég nehéz megérteni, mert az amúgy örök és egyetemes szabadságkérdés megoldását kiemeli a történelemből. Ezért van az, hogy a keresztyén szabadságfogalom folytonos félreértések áldozata.
„...a keresztyén szabadságfogalomnak éppen az a tartalma, hogy az embert kiemeli a szabadságért folytatott hajsza soha véget nem érő körforgásából.”
telítődik meg. Ezért aztán nem kell csodálkozni azon, hogy míg maga a szabadság eszméje örök, addig az ember története a szabadságértelmezések sokaságát vonultatja fel. A keresztyén szabadságfogalom azért problematikus, mert a lényegét illetően nem illeszthető a történelmi szabadságkísérletek szakadatlan sorába. Eszkatológikus dimenziója van. Míg ugyanis a történelmi szabadságtörekvések általános kerete az emberek, embercsoportok közötti küzdelmek, addig a keresztyén szabadság gondolata meghaladja ezt az e világi síkot. Sőt, a keresztyén szabadságfogalomnak éppen az a tartalma, hogy az embert kiemeli a szabadságért folytatott hajsza soha véget nem érő körforgásából. Ezért lehet a keresztyén szabadságtapasztalat alaptörténete a szabadságától látszólag megfosztott, vereséget szenvedett, meghalt Jézus Krisztus, aki feltámadt, és aki ezzel minden e világi történeti szabadságtörekvést viszonylagossá tett, és a valódi szabadság tartalmának új dimenzióját nyitotta meg az ember számára.
Ugyanakkor éppen azzal, hogy a keresztyénség a szabadság megvalósulását nem valamilyen humanista erőfeszítéstől várja, egyúttal a kritikáját is adja mindenféle e világi utópisztikus szabadságtörekvésnek. Az alapkérdés ugyanis nem az, hogy az emberek egymás közt folytatott küzdelmében hogyan valósítható meg a szabadság, hanem az, hogy az ember maga hogyan lehet szabad önnön, erkölcsileg elégtelen természetétől. A szabadság kiteljesedésének akadálya ugyanis mindig: az ember. Nem dinoszauruszok vagy marslakók veszélyeztetik a mindenki által hőn áhított szabadság megvalósulását. Ezért a keresztyén szabadságfogalom, amely nem az ember által kiharcolt, hanem az Istentől kapott, és az ember végső sorsára vonatkozó szabadságról beszél, nemhogy nem illuzórikus, hanem kőkeményen realista. Ugyanakkor ez a realizmus olyan belső függetlenséget ad, amely megóvja az embert mindenféle utópisztikus, forradalmi, rajongó szabadságváradalomtól. 2021. július 25.
Reformátusok Lapja
7
| AKTUÁLIS |
Gyöngyök a szabadság fonalán BALOGH-ZILA TEODÓRA
A Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó idei témája a szabadság, amely nem csak a főelőadásokon kerül szóba: minden lelki alkalom, beleértve az áhítatokat és a kiscsoportos beszélgetéseket is, ezzel a témával foglalkozik. Írásunkban két előadót, Blanár Gabriellát és Ruszka Sándort szólaltatjuk meg, akik az országhatárokon túlról, a Felvidékről és Erdélyből érkeznek elmondani, mit jelent számukra szabadnak lenni és hogyan közelítik meg majd a témát a fesztiválon.
A Csillagponton minden alkalommal külön munkacsoport foglalkozik a kétévente megrendezett fesztivál tartalmi magjával. A munkacsoport tagjai először azt döntik el, milyen központi gondolat mentén rendezzék a következő találkozót, majd előadókat keresnek, akik hitelesen beszélnek a témáról. Nem csupán a lelki alkalmak, más előadások és a fesztivál arculata is az aktuális alapgondolatot támasztják alá. A tematikus programokra, áhítatokra több mint egy éve készülnek közösen az előadók, akik havi rendszerességgel online megbeszéléseken ötletelnek arról, hogyan lehet a legjobban felépíteni a közös mondanivalót.
DOLGUNK VAN A SZABADSÁGGAL – A Csillagpont áhítatain egy jól kifeszített fonalon visszük végig a fiatalokat, kapcsolódva a főelőadó mondanivalójához – fogalmaz Blanár Gabriella, a felvidéki Kisgéres református lelkipásztora, aki szerda este szolgál a Csillagponton. – Izgalmas volt a közös munka, amelyet a többi szolgálattevővel és a témáért felelős munkacsoport tagjaival végeztünk eddig. Újabb és újabb szempontokat hoztunk be a képbe, és habár előadásainkat, áhítatainkat már előre elkészítettük, a Szentlélek majd hozzáteszi, amire nem gondoltunk idejében – mondja. A lelkész szerint an�nyi bizonyos, hogy minden embernek dolga van a szabadság kérdésével, minden korosztály arra keresi a választ, hogyan tudná kivívni a szabadságot abban a helyzetben, amelyben épp van. Beszélgetésünk idején Blanár Gabriella egy másik, kiskamaszoknak szervezett táborban vesz részt. – Már velük el kell kezdeni komolyan beszélgetni a szabadság kérdéséről, hiszen a szexualitás vagy más, számukra új és érdekes témák dörömbölnek az ajtajukon. Meg kell tanítani nekik, hogyan tudják szétválasztani a szabadság és a szabadosság fogalmát – mutat rá.
amiről azt sem tudod, micsoda? – mondja Blanár Gabriella, aki szerint nem a szőnyeg alá söprés a megoldás: fontos beszélni a fiatalokat foglalkoztató kérdésekről, és arról is, hogy Istenben lehetnek valóban, biztonságosan szabadok. – Ha tőle kapsz szárnyakat, akkor tudsz igazán szabadon repülni, és nem kell félned a zuhanástól sem – mondja.
FELKÍNÁLNI A LEHETŐSÉGET Azt is hozzáteszi, hogy ha hitelesen, köntörfalazás nélkül beszélünk a fiataloknak, figyelni fognak ránk. – Amikor itt, a táborban elővettük a szexualitás témáját, a zaklatást, és arról beszélgettünk, hogy milyen határok vannak, mi az, ami a másiknak jó, mikor kell nemet mondani, magunkat védeni, mikor a másikat, nagyon érzékenyek voltak. Negyvenkét gyerek pisszenés nélkül ülte végig, amikor a témához kapcsolódó
HA ISTENTŐL KAPSZ SZÁRNYAT – Ember legyen a talpán, aki a szabadság és a szabadosság fogalmát könnyen szét tudja választani. Egész életünkre megnyomorít bennünket, hogyha a kettőt összekeverjük. Azt tapasztalom, hogy az online térben kinyílt a világ a fiatalok előtt, és kellő felkészültség nélkül találkoznak olyan tartalmakkal, amelyekről úgy gondolják, szabadon hozzányúlhatnak. Sokszor nincsenek ott a háttérben a szülők, a családtagok, hogy megfogják a fiatalok kezét, és annyit mondjanak: állj meg, gondold át, mit csinálsz: tényleg a szabadság nevében akarsz belerepülni valamibe, 8
Reformátusok Lapja 2021. július 25.
„Ember legyen a talpán, aki a szabadság és a szabadosság fogalmát könnyen szét tudja választani. Egész életünkre megnyomorít bennünket, hogyha a kettőt összekeverjük.” (Blanár Gabriella)
| AKTUÁLIS |
„Akkor szeretek valakit igazán, ha ő szabadnak érzi magát a jelenlétemben, és akkor szeret engem valaki igazán, ha én is szabadnak érzem magam vele. Ezért számomra a szabadság egyenlő a szeretettel.” (Ruszka Sándor)
hosszabb novellát felolvastam. Tudják, hogy kell nekik a vezetés. A kulcs, hogy hogyan közeledünk hozzájuk – fogalmaz a lelkész, aki szerint fontos alternatívát kínálni. – Megmutatjuk nekik, mit mond Isten és mit tartunk mi jónak, és azt is elmondjuk, hogy van lehetőségük ezt az utat választani.
TÖRTÉNETEKKEL HATNI Szerda esti áhítatában Blanár Gabriella arról a bibliai részről fog beszélni, amikor Ádám és Éva felismeri saját meztelenségét, rádöbben kiszolgáltatottságára, és Isten mint gondos apa ruhát készít az első emberpárnak, hogy legyen mivel elkendőzni magukat. Nem klasszikus áhítat lesz ez, ugyanis a lelkipásztor történetbe ágyazva mondja majd el, amit a bibliai szakasz üzen. – A történeteknek terápiás erejük van, hát még a bibliai történeteknek – fogalmaz az előadó, aki a gyermekeinek átmesélt éjszakák után kezdett el mélyebben foglalkozni a mesék hatásával. A történetmesélést használja fel Papírszínház nevű YouTube-csatornáján is, ahol bibliai példázatokat, egyházi ünnepeket, eseményeket igyekszik közelebb hozni fiatal nézőihez: – Történetekből élünk, az életünk is egy nagy történet, ezért is építem fel az áhítatomat ilyen formában. Akkor érzem jól magam, ha mesélni tudok, tapasztalatom szerint így megy át leginkább az üzenet.
FELSZABADÍTÓ SZERETET – Akkor szeretek valakit igazán, ha ő szabadnak érzi magát a jelenlétemben, és akkor szeret engem valaki igazán, ha én is szabadnak érzem magam vele. Ezért számomra a szabadság egyenlő a szeretettel – mondja Ruszka Sándor bemutatkozóvideójában a Csillagpont közösségimédia-oldalán. – Hiszem, hogy Isten szeretete ilyen felszabadító szeretet, és ebben lehet része mindenkinek, aki eljön július végén Debrecenbe a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozóra – fogalmaz. A kézdivásárhelyi lelkész a fesztivál nyitó és záró istentiszteletéért felel majd. Korábban kísérőként többször részt vett a találkozón, volt, hogy ifjúsági zenekarral fel is lépett a Csillag-
pont színpadán, bő egy évvel ezelőtt azonban azzal a kéréssel fordult hozzá a találkozó témájáért felelős munkacsoport, szolgálatával nyissa meg és zárja le a fesztivált. Ruszka Sándor kiemeli, mennyire fontos volt számára az előadótársaival folytatott közös felkészülés. Mint mondja, habár rendszeresen beszélgettek, segítették egymás mondanivalójának kibontását, anyagokat küldtek a másiknak, személyesen először a program előkészítő napjain fognak találkozni.
SZABADSÁG AZ ATYÁVAL – A kezdő és záró istentiszteletnek is ugyanaz az alapja: a bibliai példázatban szereplő tékozló fiú történetének azon része, amikor a fiú elszakad otthonról, majd amikor hazatalál. Az otthon kérdését járom körül prédikációimban, arról fogok beszélni, hogy a szabadság akkor az igazi, ha otthon vagyok az Atyával, hiszen ha elszakadok tőle, nem szabad leszek, hanem elveszett. Reménység szerint a találkozó végén a boldog hazataláláshoz fogunk megérkezni a közös lelki úton – fogalmaz a lelkipásztor. Ruszka Sándor hozzáteszi, mivel a fesztivál alaptematikája egzisztenciális kérdéseket feszeget, így kimeríthetetlen. – Nemrég olvastam, hogy 2020 szava a lockdown (lezárás) volt. Beépült a tudatunkba, a mindennapjainkba, de nem csupán a járvány miatt gondolkodhatunk erről: lelki bezártságunk, megkötözöttségeink és a belső szabadságunk kérdését ugyanúgy előhozza. Azt gondolom, az egyik legfontosabb dolog, hogy elmondjuk a fiataloknak: szabadságuk megélése ne legyen öncélú. Nagyon hamar összetévesztjük a szabadságot az énközpontúsággal, pedig a szabadság felelősséggel jár, másokra is tekintettel van – hangsúlyozza a lelkipásztor, aki szerint a Csillagpont témájának megközelítéseit a krisztusi szabadság gondolatából kiindulva érdemes magyarázni.
A LELKI FELTÖLTŐDÉS FESZTIVÁLJA Ruszka Sándor szerint minden fesztiválon lehet szórakozni, viszont egyetlen fesztivál sem ad lehetőséget olyan mély lelki feltöltődésre, mint a Csillagpont. – Ez a találkozó olyan lelki impulzust ad a fiataloknak, amely hosszú távon meghatározhatja a további életüket, szolgálatukat, maradandó nyomot hagy bennük. Bárki átélhet ehhez hasonló érzést gyülekezetében, saját ifijében vagy egy hittantáborban, de mindez más keretek közé kerül, felerősödik, amikor több ezer keresztyén fiatal van egy helyen. Megmagyarázhatatlan tapasztalat: de nem is magyarázni kell, hanem átélni. 2021. július 25.
Reformátusok Lapja
9
| AKTUÁLIS |
Az önkéntesek fesztiválja BALOGH-ZILA TEODÓRA
– akár így is lehetne nevezni a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozót, hiszen az utazás szervezésétől a tereprendezésen át a honlap és a telefonos applikáció programozásáig több száz önkéntes igyekszik minél tartalmasabbá tenni a fesztivált. Nem csupán július utolsó öt napján dolgoznak, a háttérben már két éve készülnek a programra. Most a teljesség igénye nélkül mutatunk be olvasóinknak néhány olyan munkacsoportot, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne a találkozó.
Nellitől megtudjuk, hogy a regisztrációs munkacsoport körülAki megérkezik a Csillagpontra, a bejáraton belül huszonöt-harminc főből áll. – Mivel mindenki számára túli első épületekben hatalmas, regisztmeghatározó az első benyomás, fontosnak tartjuk, hogy rációs pultnak kinevezett asztalsobarátságos és biztonságos környezetet alakítsunk ki. rokat talál, ahol épp önkéntesek Ehhez elengedhetetlen, hogy a csoport tagjai között tüsténkednek: ellenőriznek, karbizalom legyen, illetve mindenki magabiztosan kezelszalagokat adnak, felviszik az adaje a regisztrációs rendszert. Már szombaton megértokat a belépőkártyákra és útba kezünk a rendezvény helyszínére, ahol az első napot igazítják a több ezer résztvevőt. az összerázódásnak szenteljük. Mivel sok, megoldást A regisztrációért és közönségkapigénylő helyzettel találkozunk, fontos, hogy megfelelően csolatokért felelős munkaág feladatai mégsem itt kezdődnek. Dienes Petronella kommunikáljunk, végtelen türelemmel rendelkezzünk és merjünk egymástól segítséget kérni – fogalmaz az önkéntes. LÁTHATATLAN KATONÁK A református ifjúsági találkozón nem csupán a fesztiválozók öröme fontos, hanem az önkénteseké is, ezért is hálás Nelli – Olyanok vagyunk, mint a láthatatlan kaazért, hogy a rendezvényen imasátor is működik. – Időntonák, akik hosszú időn keresztül dolként ide járok elvonulni, kiszakadni a zsongásból. A ságoznak azon, hogy a regisztráció, a torban töltött idő alatt olyan istenélményekkel gazdarészvételi díj kifizetése, a megérkegodtam, amelyekre még ma is emlékszem – mondja. zés minél gördülékenyebb legyen. Szinte még fel sem fogtuk, hogy A CSILLAGPONT SZÍVE vége volt a 2019-es Csillagpontnak, már elkezdtünk készülni a – 2019-ben az első nap végén, késő este a stábülékövetkezőre. Először a regisztrációs sen már alig vártuk, hogy aludni menjünk, amikor kicsit rendszer fejlesztése volt a cél, ahol késve megérkezett az egyik imaszolgálatos önkéntesünk, tesztelőként segédkeztünk, később peés azt mondta: „Megvan az idei Csillagpont első megtérőKovács Anna Dóra dig a beérkező kérdések, gondok megoldáje, néhány perce hívta fel az anyukáját, hogy elmondja: átadta sa volt a feladatunk – mondja Dienes Petronella, az életét Jézusnak!” Mindenki sírt, mert megéreztük, pontoaki idén második alkalommal ül azok között a segítők között, san ezért vagyunk itt: hogy jelen lehessünk Isten munkájában akikkel először találkoznak a résztvevők. – mondja Kovács Anna Dóra, aki a lelki munkaág kiscsoport10 Reformátusok Lapja
2021. július 25.
| AKTUÁLIS |
szinte senkit nem ismertem, sok időt töltöttem a vezetőit összefogó munkacsoport rendezők főhadiszállásán, ahol érdekes történetevezetője. Anna 2015-ben vett részt ket hallottam arról, ki miért választotta az önkénelőször a Csillagponton, egyből öntesmunkát. A következő alkalommal már nem volt kéntesként. Korábbi gyülekezetében sok kérdés számomra a jelentkezés: a 2017-es találkozón nyári héten szolgált, elkerülve közösségéDizseri Máté már kiscsoportvezetőként vettem részt. ből a felszabadult ideje egy részét továbbra Zsuzsa szerint a legfőbb feladata, hogy keretet teremtsen a is Istennek szánt munkával szerette volna tölteni. beszélgetéseknek és a közös gondolkodásnak, ez pedig – Elsőre szíven ütött, hogy több ezren vagyunk nagy felelősség. – Egy-egy délelőtti előadáson kétezren együtt itt ugyanazért a valakiért. És habár ülünk egymás mellett és hallgatjuk az igei üzenetet. nem is ismerem azokat az embereket, A kiscsoportokban tízen-tizenöten vagyunk, ezért akikkel egy kiscsoportban ülök, mégis általában ez az a közeg, ahol a résztvevők valóban tudhatom, őket is Isten vonzotta ide: meg tudják élni a közösséget. azért jöttek el, mert valami megfogta őket az ő szeretetéből – fogalmaz Anna. AHOL ÖSSZEGYŰLIK AZ INFORMÁCIÓ A lelki munkaág – ahogyan a neve is következtetni enged – azért felel, hogy Dizseri Máté 2009 óta jár Csillagpontra. Négy talála lelki ráhangolódás a lehető legjobban kozón résztvevő volt, 2017 óta pedig önkéntesként Bartik Zsombor működjön a fesztiválon. Fontos szempont, van jelen. Több terület is érdekelte, végül az infopultohogy a résztvevők mellett az önkéntesek is bizkért felelős munkacsoportban kötött ki, amelynek működétos keretek között tudják magukat, és tudják, a sét azóta ő fogja össze. – Ebben az évben a hozzám tartozó Csillagpont nagy közösség, amelyben mindhuszonegy önkéntes közül tizenhét visszatérő segítannyian megérezhetjük, hogy Isten csoség, lelkes, nyitott és tapasztalt társaság – fogalmaz dálatos teremtményei vagyunk. – A lelki Máté, és hozzáteszi: az infopultok körüli teendőik munkaág ebből a szempontból a találaz előkészületi napokon kezdődnek. A területbekozó „szíve”: a csoporthoz tartoznak járás után a magyarázótáblák és nyilak elhelyepéldául a lelkigondozók, akikhez bárzése, a pultok berendezése következik, a fesztivál mikor oda lehet menni beszélgetni, a előtt csapatépítéssel és szituációs feladatokkal témamunkacsoport, amely kétévente készülnek. A találkozó ideje alatt a talált tárgyakmeghatározza a fesztivál alapgondora ügyelnek, a telefontöltést menedzselik, különlatát és tematikáját, az imaszolgálatoprogramokra regisztrálják az érdeklődőket, és persze Márk Zsuzsa sok, akikhez imakérésekkel lehet fordulni, és útba igazítanak, válaszokkal látnak el mindenkit. Korábbi mi, kiscsoportvezetők – tudjuk meg a vezetőtől. Csillagpont-élményei közül Máté a közös záró istentisztele A kiscsoportvezetőké az egyik legnagyobb önkéntescsoport, áltet emeli ki: – Megrendítő átélni, hogy – különböző helyekről és talában több mint százan alkotják – idén ennél kevesebben vanháttérből érkezve – olyan sokan együtt veszünk úrvacsorát és nak. A találkozón minden önkéntes szolgálata ugyanolyan fontos, együtt imádkozunk. de a kiscsoportvezetők kiválasztása és felkészítése hosszabb és SZERETET A LEVEGŐBEN mélyebb munkát igényel. Anna munkáját közvetlenül két „jobbkéz” is segíti, ezen túl a korábbi fesztiválokon tapasztalatot szerző – Résztvevőként érkeztem a 2013-as mezőtúri Csillagpontra, de kiscsoportvezetők közül kerülnek ki az úgynevezett csillagszórók. olyan jó élmény volt, hogy szerettem volna még inkább részese Ez a tizenöt ember segíti a kiscsoportvezetők felkészülését, menlenni a találkozónak – mondja Bartik Zsombor, aki korábban kistorálja őket a találkozóig, és annak ideje alatt is naponta többször csoportvezető volt, jelenleg pedig a szállásokért felel. – Igazi szutalálkoznak egymással. Ebben az évben ötven kiscsoportvezető – percsapattal dolgozom együtt, mindenben segítünk egymásnak. néhányuk saját ificsoporttal – érkezik a fesztiválra. Bármikor fel tudok hívni valakit, ha segítségre van szükségem, és engem is kereshetnek önkéntestársaim, ha elakadnak a feladaCSILLAGSZÓRÁS taikban. Nagyon várom már, hogy személyesen is találkozzunk, hiszen eddig online formában tartottuk a kapcsolatot – fogalmaz Szintén 2015-ben volt először a Csillagponton Márk Zsuzsa, aki a munkacsoport-vezető. Hozzáteszi: amikor belép a Csillagpontma csillagszóróként kiscsoportvezető társait, koordinátorként ra, úgy érzi magát, mintha egy másik világba csöppenne: – Sokkal pedig a többi önkéntest igyekszik segíteni. – Első alkalommal felszabadultabbak, közvetlenebbek, bátrabbak itt az emberek, érnagyon keveset tudtam a fesztiválról. A programon rendezőként ződik a szeretet a levegőben. Közös ügyért vagyunk itt, és ez feltevékenykedő barátomat – azóta férjemet – szerettem volna tölt, bármennyi feladatom legyen is. meglepni, így jutottam el kalandos úton a tatai találkozóra. Mivel 2021. július 25.
Reformátusok Lapja 11
| INTERJÚ |
„Dialógusba kell kerülnünk”
– A szabadság elvont fogalom, filozófiai magasságokba visz vagy teológiai vitákra késztet, amelyek között könnyen ki lehet kerülni a kérdést, hogyan érint ez bennünket – mondja Thoma László arról, miért a közvetlenebbnek tűnő SzabadON kifejezést választották az idei Csillagpont hívószavának a szabadság helyett. A találkozó főelőadója ugyanakkor nem kerüli meg a szabadság fogalmát övező KOCSIS súlyos kérdéseket, és a szervezőkkel együtt arra törekszik, hogy érdemi belső dialógust indítson el a JULIANNA téma kapcsán a részt vevő fiatalokban. A gazdagréti lelkipásztorral az egyéni szabadságról, a „keresztyén szabadságot” övező félreértésekről és kapcsolódási lehetőségekről beszélgettünk. Ön szerint mi a szabadság? Két irányból szeretném megközelíteni ezt a fogalmat: egyfelől onnan, amiről szó lesz a Csillagponton. Az, hogy mit értünk a szabadságon, onnan indul ki, hogy miért kérdés ez nekünk itt és most – miközben ez roppant egyszerű dolog, hiszen mindenki szabad akar lenni a maga módján. A fesztivál első délelőttjén erről fogok beszélni. A témáért felelős munkacsoporttal közös megbeszéléseinken arra figyeltünk fel, hogy a szabadság nem mindenkinek pozitív hívószó, sőt, sokaknak egyenesen rémisztő dolog – ez kijózanító felismerés volt mindanyiunknak. A találkozó második napján azt vizsgáljuk meg, hogyan van jelen a szabadság a kultúránkban, abban a közegben, amelyben élünk. Hogyan szívjuk magunkba gyermekkorunktól a különböző szabadságértelmezéseket, amelyek – habár észre sem vesszük – befolyásolják azt, mit gondolunk a szabadságról. Ez gyakran ütközik a bibliai szabadságfogalommal és emberképpel, ezért nehéz megértenünk és befogadnunk az evangéliumot. A harmadik napon pedig arról lesz szó, hogyan adja Krisztus a szabadságot, és hogyan lehet másként szabad az őbenne élő ember, mint az, aki nem őt követi. Nagyjából ezek a gondolatok alkotják a találkozó üzenetének gerincét, ezt fogják árnyalni az esti áhítatok, és a kiscsoportos beszélgetéseken lesz lehetőség a témák mélyére menni. Hogy nekem személyesen mit jelent a szabadság. Ezt én magam is tanulom. Nem tudom ezt a kérdést azon kívül értelmezni, hogy Krisztus követője és Isten gyermeke vagyok – és ez a legnagyobb szabadság. A legerősebb fogvatartóra és korlátozóra, a bűnre és a halálra van válasz az evangéliumban. Innen indul az egész. A mindennapok szintjén pedig a kulcsszó az önazonosság: az az ember szabad, aki önazonos. Ön „bibliai szabadságot” említett, a különféle társadalmi vitákban viszont a „keresztyén szabadság” fogalma kerül sűrűn elő. Van ennek létjogosultsága? Nem csupán szabadságról beszélhetünk, különféle jelzők nélkül? 12 Reformátusok Lapja
2021. július 25.
Azt gondolom, hogy ez mindig a kontextustól függ. Erről a témáról olyan emberekkel is lehet érdekes diskurzust folytani, akik nem vallják magukat Krisztus követőinek, vagy épp a hitfejlődés különböző szakaszainál tartanak. Mást mond ez a kifejezés annak, aki Krisztus követője, mint annak, aki nem az. Előbbinek a szabadság azt jelenti – ez most keményen hangozhat –, hogy: „Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus…” (Gal 2,20) Szabadon, hálából adom oda a saját szabadságomat, és követem őt. Az más kérdés, hogy ő gyakran ad az embernek teret az ő követésében, nem állandó szabályok, terhek, nyomás alatt kell élni – a szabadság viszont értelmezhetetlen a keretek nélkül. Gondoljunk a folyóra: ha nincs jól szabályozott medre, akkor pusztít. Így van ez a szabadsággal is: ha nincs meder, nincs part, az pusztító. Úgy látom, az a baj, hogy a vitákban sokszor csupán egyéni vélemények, saját gondolatok szólalnak meg a keresztyén szabadságra hivatkozva – és ennek nem sok köze van ahhoz, hogy Krisztus mire hív minket. Hogyan lehet tisztázni ezt a fogalmat a ráaggatott torzító töblettartalmakkal szemben? Hogyan lehet a valódi keresztyén álláspontot úgy képviselni a társadalomban, hogy eljusson a címzettekhez az üzenet? Azt gondolom, hogy minden ilyen helyzetben dialógusba kell kerülnünk. Amikor kapcsolódunk és párbeszédbe kerülünk, azt el kell választanunk attól, amikor egy-egy igehirdető isteni igazságokat fogalmaz meg. Fontos, hogy utóbbiban is legyen belső dialógus – én is kérdéseket teszek majd fel a Csillagponton, de a fiatalok magukban válaszolnak majd ezekre, és például a kiscsoportokban lesz lehetőségük megbeszélni, ami bennük van. Meg kell lennie a dialógusnak, hogy abban elmondjuk a nagy történetet, azt, mi Isten terve az evangéliummal, mit jelent a megváltás. A valódi szabadságot a Szentlélek munkálja. Ez nagyon fontos. Azt mondja az Írás: „ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” (2Kor 3,17) Egy pontig mindig elvihetjük a beszélgetést, érvelhetünk, példákat hozhatunk fel.
| INTERJÚ |
„Reformátusként hisszük, hogy a hirdetett Ige és a Lélek együtt munkálja az Isten igazságának megértését és a szabadságot.”
De a megértést, a gondolkodás megváltozását, a valódi belső szabadságot a Szentlélek tudja megadni. Reformátusként hisszük, hogy a hirdetett Ige és a Lélek együtt munkálja az Isten igazságának megértését és a szabadságot. A szabadság fogalma összekapcsolódik a megszabaduláséval. Az egész Ószövetséget végigkíséri a szabadságért vívott harc motívuma, sőt Jézus egyik állandó megszólítása is a Szabadító. Hogyan lehet önmagunkat erős, független embernek tekintve szembenézni azzal, hogy rabságban élünk? Ha valaki erősnek érzi magát, és azt mondja, hogy csak a gyengéknek van szükségük szabadulásra, akkor lelkészként
és keresztyén emberként azt mondom neki: „Örülök, hogy erős vagy! Az erőd Istentől van. Jó, hogy erősnek és szabadnak érzed magadat, ez hatalmas ajándék, Isten veled örül ennek!” Nem az a missziós út, hogy azt mondjuk: „Nem, te nem is vagy erős!” Persze, valójában még tényleg nem erős – de erre még nem lát rá, és nem ennek hangsúlyozása viszi közelebb az evangéliumhoz. Gondoljunk csak magunkra: mi is távolabb kerülünk, ellenállunk, befeszülünk, ha valaki megkérdőjelez bennünket. Amikor Isten tart elénk tükröt és teszi világossá számunkra a bűneinket, a rabságunkat, az abban különbözik a mi erőlködéseinktől, hogy ő ezt atyai szeretetével teszi, és rögtön megoldást is kínál kegyelmében, szeretetében. 2021. július 25.
Reformátusok Lapja 13
| INTERJÚ |
Lehet, hogy mi is szeretettel próbáljuk feltenni a kérdéseinket, azok mégis megkérdőjelezésként hatnak. Ahhoz mindenki tud kapcsolódni, hogyan és mennyire vágyunk a szabadságra nemzeti, közösségi vagy akár családi szinten itt, Közép-Kelet-Európában, Magyarországon – nemcsak a történelemkönyvekből tanultak, hanem akár saját családi történetek miatt is. A reformáció idején néhányan a reformátorok közül érdekes párhuzamot vettek észre a zsidók és a magyarok története között. Az Ószövetségben a zsidó nép Isten büntetéseként fogságba került. Azután Isten megkegyelmezett nekik, letelt a büntetésük, és visszatértek hazájukba. Amikor a törökök elfoglalták az országunkat, a reformátorok hirdették, hogy ez a helyzet hasonló az ószövetségi időkhöz, és ha megtérünk Istenhez, ő elviszi a törököt, és újra szabadságot ad nekünk. A történelem eseményeit szemlélve is Istenhez fordulhatunk. Közhelyként hat ugyan, de igaz: hatalmas csoda, Isten különös irgalma, hogy a magyarság megmaradt a Kárpát-medencében.
ezt jelenti. Abban nincs választásunk, hogy Krisztusban van az üdvösség. Elfogadom, ha valaki nem így gondolja, de keresztyén emberként ebben nem tudom a véleményemet megváltoztatni, mert ez ott van a Szentírásban. Az eleve elrendelésnek pedig arról a részéről, amelyet kettős predestinációként szoktak emlegetni, teológiailag is lehet vitatkozni. Az az izgalmas ebben, hogy ez Isten hatáskörébe tartozik, és belebotlunk az ő mindenhatóságának a kérdésébe. Ez az a pont, ahol én személyesen alázattal meghajtom a térdemet Isten előtt, és azt mondom: Te tudod, Uram. Végső soron a kérdés számomra, hogy elfogadom-e Isten mindenhatóságát, és ezen a ponton teremtményként meghajtom-e a térdemet: ha ő így döntött, akkor ez a legjobb dolog, ami az emberrel történhet – akkor is, ha én ezt nem értem. A szabadság elfogadásának egyik legfontosabb pillére, hogy nem érthetek meg mindent. Nem fog minden összeállni. A kompakt isten- és világkép mindig elfelejtkezik a valóság egy-egy részéről.
Ez így roppant egyszerűnek tűnik: Isten kínálja a szabadságot, az elérhető. Sokan mégis ezt érzik rabságnak, csak a már említett korlátokat látják. Miért van ez, és hogyan lehet feloldani? Sok keresztyén közösség, lelkipásztor gyakran éveken, sőt évtizedeken keresztül – talán jó szándékkal – úgy beszélt az Istenben megélt szabadságról, hogy az elriasztó volt. Rettenetes, amikor valahol egyáltalán nem beszélnek a bűnről, mert akkor nem ragadható meg a kegyelem. Ugyanilyen rettenetes, amikor állandóan csak a bűnről van szó. A diktatúra negyven éve alatt az egyház sajnos hátratételben, üldöztetésben élt. Ilyenkor kialakul egyfajta befelé fordulás, könnyen lesz egyegy közösségnek igen zárt légköre. Nagy feladat, hogy ne legyünk túlságosan zártak és belterjesek, de a határok se oldódjanak fel, és ne engedjünk be mindent a külvilágból. Ez az egyik ok. A másik pedig az, hogy valójában keresztyén emberként sem könnyű megtalálni az egyensúlyt abban, mit szabad tennünk és mit nem. Újra és újra meg kell harcolnunk, mit jelent nekünk a szabadság, hogyan tudjuk megélni a Krisztusban nyert szabadságunkat. Erre nincs recept.
Milyen szabadságot kínál nekünk Isten? Olyan jót, amilyent el se tudnánk képzelni. Azt mondja a mennyországról az Írás: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el Isten az őt szeretőknek.” (1Kor 2,9) Mindenekfelett és mindenek előtt, a Csillagponton és lelkipásztorként az én feladatom mindenütt azt hirdetni, hogy Isten Krisztusban megbékélt az emberrel és szeretetkapcsolatba hív. Megrendítő, hogy gyakorlatilag eddig a pontig tudom az embereket elvezetni: senkit nem lehet beültetni az Isten országába, mindenkinek egyénileg kell oda belépnie. Azért szoktam imádkozni, hogy senkit ne emberi igyekezettel próbáljak meggyőzni, hanem Krisztus szeretetével, azzal a természetességgel, hitelességgel, erővel, ahogyan ő engem is megszólított. Gyakran tapasztalom, hogy az emberek védekezni kezdenek, amikor arról beszélek velük, hogy valami, amit tesznek, nem helyes, hanem bűn – majd eltelik némi idő, és maguk jönnek oda, hogy elmondják: megértették. Ahogy korábban említettem: a Szentlélek győz meg a szabadságról. Ő győz meg a bűn valóságáról is – és akkor már meg tudjuk magunkat adni. Látva, mennyi buktató van az életüknek ebben a szakaszában, gyakran szeretnénk megkímélni a fiatalokat, nehogy visszaéljenek a szabadságukkal, nehogy túlzásokba essenek. De a helyzet az, hogy mindannyian végigmentünk olyan utakon, amelyektől senki nem tudott megóvni bennünket. Nem a túlaggódással teszünk jót, hanem egyrészt azzal, ha felhívjuk a figyelmüket a szeretetkapcsolatra: Istenhez akkor is jöhetnek, amikor a legkevésbé érzik magukat arra érdemesnek. Másrészt pedig azzal, ha egyénileg és egyházként, gyülekezetként egyaránt nyitottak és befogadók vagyunk feléjük, akkor is, ha elmentek – hogy legyen visszaút. Ahogy a tékozló fiú: nem lehet olyan messzire menni az atyai háztól, hogy ne lehessen visszajönni. A részleteket meg az Isten látja. FOTÓ: BAZÁNTH IVOLA
Sokan érvelnek azzal, hogy nincs igazi szabadság ott, ahol teremtettségről és eleve elrendelésről beszélünk. Hogy Isten teremtette a világot, az a Biblia narratívájának az első és egyben legfontosabb lépése. Néha nekem is vannak kérdéseim ezzel kapcsolatban, de innen indul a nagy történet, ezért ezt elfogadhatjuk. Ha nem fogadjuk el, ez akkor is tény. Tudományos oldalról is el lehet kezdeni a beszélgetést – ebből a szempontból valószínűleg nem lehet minden tekintetben alátámasztani a teremtést, kérdéseket feltenni és megkérdőjelezni a tudományosan elfogadott nagy elméleteket viszont lehet. Isten eleve elrendeléséről az efézusiakhoz írt levél első fejezetében olvasunk: ő eleve elhatározta azt, hogy Krisztusban mindenkit üdvözít. Nekem az eleve elrendelés elsősorban 14 Reformátusok Lapja
2021. július 25.
| CSENDES PERCEK |
KARSAY ESZTER
Az életmentő állomásról írt Anthony de Mello Szárnyalás című könyvében (ford. Török Péter, Korda Kiadó, 1997). „Sziklás tengerparton, ahol a hajók gyakran zátonyra futottak, csak egy kis omladozó életmentő állomás állt. Egy kunyhóból és egy csónakból állt az egész, de az a pár ember, aki ott dolgozott, nagyon elkötelezett volt. Szemüket állandóan a tengeren tartották, magukkal és biztonságukkal nem törődve, félelem nélkül tengerre szálltak a vihar kellős közepén, ha egy hajótörésnek csak a legkisebb hírét vették. Sok életet mentettek meg így, és az állomás híres lett. Ahogy az állomás híre nőtt, úgy nőtt a környék lakosainak is a vágya, hogy valahogy kapcsolatba kerüljenek annak nagyszerű munkájával. Nagylelkű adományaik és önkéntes munkájuk új tagok jelentkezését eredményezte, új csónakokat vettek, és új személyzetet képeztek ki. A kunyhó helyére is kényelmes épület épült, amely a tengerből kimentett hajótöröttek minden szükségletét kielégítette, és természetesen, mivel hajótörés nem történik mindennap, közkedvelt hellyé vált, egyfajta helyi klubbá. Ahogy telt az idő, a tagok annyira belemerültek a társasági életbe, hogy szinte semmi kedvük sem maradt az életmentéshez, bár a jelvényükön továbbra is ott díszelgett az életmentő mottó. Ha néhány embert mégis kimentettek a tengerből, az csak nyűg volt számukra, mert a hajótöröttek piszkosak és betegek voltak, összepiszkolták a szőnyegeket és a bútorokat. Nemsokára a társasági élet eseményei annyira megszaporodtak, az életmentő tevékenység meg olyan kevés lett, hogy az egyik gyűlésen összetűzésre került sor. Néhány tag azt hangsúlyozta, hogy illene visszatérni eredeti céljukhoz és tevékenységükhöz. Szavazásra került sor, s a bajkeverőket, akikről kiderült, hogy igencsak kisebbségben vannak, távozásra kérték fel. El is mentek. Kissé lejjebb a parton olyan önzetlenséggel és bátorsággal folytatták tevékenységüket, hogy nemsokára híre kelt hősiességüknek. Erre a taglétszámuk megnövekedett, a kunyhójukat felújították, és lelkesedésük kialudt. Ha valaki ma arra a környékre vetődik, jó néhány exkluzív klubot talál a part mentén. Mindegyik jogosan büszke az eredetére és a hagyományaira. A hajók még most is zátonyra futnak arrafelé, de azzal már nem nagyon törődnek.” Merünk-e belenézni ebbe a tükörbe? Nem ilyen az egyház története? Célja és tevékenysége az életmentés. És mivé lett? Klub, társasági élet, hagyomány, zártkörű összejövetel? A lényegre tapint a jezsuita szerzetes írása. Figyelünk-e, ha valaki hajótörést szenved?
IMÁDKOZZUNK!
Uram! Nincs semmi ezen a világon, ami akkora biztonságérzetet adna, mint az a tudat, hogy te velem vagy. Sokan legszívesebben bezárkóznának, ne halljanak semmit, ne lássanak semmit, ne mondhassanak róluk se igazat, se hazugságot. Mert olyan kiszámíthatatlan minden, emberek, időjárás, minden történhet mindenkivel. Ki az, aki ezt képes szorongás nélkül elviselni? Az, Uram, aki tudja, te vagy a kezdet és a vég. Az életem veled kezdődött, és tudom, veled is fog végződni. A kettő között ott lesz életem története, és köszönöm, hogy minden bizonytalanság ellenére adtál képességet, hogy alakítsam ezt a történetet! Tudom, mindent neked köszönhetek, ez ad békességet! Köszönöm! Ámen. HAJDÚ SZABOLCS KOPPÁNY
A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ
Magától
Jézus sokféleképpen beszélt tanítványainak és az őt körülvevőknek Isten országáról, leginkább példázatokban. Olyan képeket, szavakat, kifejezéseket használt, amelyeket érthettek, még ha az üzenetet nem minden esetben hallották is meg. Heti bibliai szakaszaink sorában olvashatjuk Márk evangélista egyik példázatát, amely csak ebben az evangéliumban található meg. A példázat címe is különös: A magától növekedő vetés (Mk 4,26–29). Jézus arról beszél, hogy miután az ember elvetette a magot a földbe, nem kell semmit tennie ahhoz, hogy az növekedjék és termést hozzon, csak annyit, hogy „azonnal nekiereszti a sarlót, mert elérkezett az aratás ideje” (Mk 4,29). Az emberi logika és gondolkodás azt mondaná, hogy a kettő között is lenne az embernek feladata: öntözni a földet, megvédeni a káros növényektől a magot. Itt jön a képbe egy nagyon fontos kifejezés: „magától” (Mk 4,28). Az ember feladata csak annyi, hogy elveti a magot, de Isten az, aki a növekedést, a szárba szökkenést adja akkor, amikor ő úgy gondolja. Ez az üzenet rámutat arra, hogy még a hívő embernek is el kell fogadnia, hogy nem tud mindent ellenőrizni, befolyásolni, kezében tartani, hanem rá kell bíznia a dolgokat Istenre. Isten országának magvetése megtörtént, hiszen az Atya elküldte az egyszülött Fiút ebbe a világba, feláldozta a keresztfa oltárán, és feltámasztotta a halottak közül. A hívő embernek egyetlen feladata van és lehet e világban, hogy ezt hirdesse alkalmas és alkalmatlan időben (2Tim 4,2), Isten pedig a maga idejében kikelteti a magot kinek-kinek a szívében. Pál így ír erről: „Úgyhogy az sem számít, aki ültet, az sem, aki öntöz, hanem csak Isten, aki a növekedést adja. Aki ültet és aki öntöz: egyek, és mindegyik a maga jutalmát kapja majd fáradozásához méltóan.” (1Kor 3,7–8) SZETEY SZABOLCS 2021. július 25.
Reformátusok Lapja 15
| REFORMÁTUS ÉLET |
Hívogató kondulások nyomában HEGEDŰS BENCE
Van, amelyik egykor ágyú volt, és olyan is, amelyik majdnem lőszerré vált – habár az első és a második világháborúban a magyarországi harangoknak több mint a fele megsemmisült, a megmaradt és az azóta készített daraboknak is megvan a saját, gyakran kalandos történetük. A kutatások szerint jelenleg egy református harang lehet a legidősebb, ma is használatban lévő a mai Magyarország területén, Erdélyben pedig még ennél is idősebbek hívogatnak.
„Mindennapi életünket, falun és városon, évszázadokon át a harangok szava igazgatta. Így hát megszámlálhatatlan szállal kapcsolódnak mindennapjainkhoz. Jelezték-jelzik az évek múlását, óév teltét, újév kezdetét. Templomba, lélekművelésre hívják az embereket mindenütt a keresztények által lakott területeken. Közel állnak mihozzánk, emberekhez: jót vagy éppen rosszat jelez kongásuk számunkra. Szólnak az újszülött keresztelőjekor, esküvők alkalmával. Jelezték egykor a jégesőt, a földingást, a haláltusát is, amikor a lélekharangok adták hírül, ha valaki a másik partra készült távozni” – írja az erdélyi harangokat bemutató Harangoskönyv előszavában Kisgyörgy Zoltán harangkutató.
BIBLIAI IDÉZET, CÍMER – A református harangok öntészetileg ugyanolyanok, mint a katolikus vagy az evangélikus darabok, csak a díszítésük, feliratuk különbözteti meg őket más felekezetek harangjaitól – mondja Bajkó Ferenc harangkutató, aki már közel hatszáz tornyot mászott meg Magyarországon. – Gyakran vannak rajtuk igei feliratok, vagy egy-egy zsoltár, dicséret sorai. A leg gyakoribb a „Tebenned bíztunk eleitől fogva” felirat – osztja meg tapasztalatát Bajkó Ferenc, aki azt is hozzáteszi, hogy a református harangokon más felekezeteknél gyakrabban jelenik meg a magyar címer díszítő elemként. Utóbbi kapcsán megjegyzi, hogy a rinyaújlaki református templom 1846-ban öntött harangja volt az első, amelyet magyar címerrel ékesítettek. – A másik jellegzetes református motívum a kehely, amelyet gyakran koszorúba foglalva ábrázolnak. Igaz, a kehely evangélikus darabokon is fel-feltűnik, de a reformátusokon sokkal gyakoribb. A harang hangszer, amely jellemzően egy bizonyos hangon szólal meg. Ez leginkább a méretével áll összefüggésben: minél nagyobb a harang, annál mélyebben szól. Bajkó Ferenc szerint éppen ezért nem lehet azt kijelenteni, hogy a reformátusok mondjuk a Cisz vagy az A hangon megszólaló harangokat kedvelik, mint ahogy a többi felekezetet sem lehet a tornyaikból zengő hangok alapján kategorizálni. – Általában az adott gyülekezet tehetősségétől függött, hogy mekkora méretű és így milyen hangú harangokat ön16 Reformátusok Lapja
2021. július 25.
tettek. Inkább az a jellemző, főleg az Alföldön, hogy nincs sok harang a toronyban. Sok református templomban máig csak legfeljebb kettő van – szemben a katolikus tornyokkal, ahol három-négy is lóg. Hiába lett volna pénz és lehetőség: az ottani gyülekezetek azt mondják, hogy elég nekik kettő, nem kell több. Mert puritánok, egyszerűek – véli Bajkó Ferenc.
ÁGYÚBÓL HARANG A katolikus harangokat általában egy-egy szent tiszteletére szentelik fel, így sokszor az illető nevét kapják meg. A református harangokat mindig a Szentháromság Isten tiszteletére szentelik fel, ezért általában nem kapnak nevet, csak nagy-, közép- és kisharang néven hivatkoznak rájuk. Bizonyos ese-
A debreceni református Nagytemplom Rákóczi-harangja
| REFORMÁTUS ÉLET |
Az adományozók arcképe a püspökladányi református templom középharangján
tekben azért előfordul, hogy egy eszméről vagy éppen az adományozóról neveznek el egy-egy darabot, néhányon pedig még az adományozó arcképét is kidomborítják. Ezek mellett néhány harang az országban a Rákóczi nevet viseli. – I. Rákóczi György erdélyi fejedelem szokása volt, hogy a hadjárataiban szerzett ellenséges ágyúkból harangokat öntetett – magyarázza Bajkó Ferenc. – A fejedelem cselekedetének szimbolikus mondanivalója volt: a békére törekedett, hogy ne ágyúk készüljenek a fémből, hanem harangok. A kutató elmondja, hogy Rákóczi-harang Sárospatakon, Kecskeméten, Püspökladányban, Kolozsvárott, Kassán meg Debrecenben van, ezek feltételezhetően mind az említett
és méltó emlékezési szokássá vált Debrecenben” – írja a magyarharangok.hu című honlapján a kutató. – A harangtörténeti kutatás mindig rejtvényfejtés. Sokszor olyan kulturális kérdésekkel és egybeesésekkel találkozik az ember, amelyeket nem egyszerű megérteni.
KORREKORDER
– A legrégebbi – 15. században készült – működőképes és használatban lévő református harang Veleméren található – mondja Bajkó Ferenc. Patay Pál Corpus campanarum antiquarum Hungariae című könyve szerint elképzelhető, hogy Velemér szintén középkori katolikus templomából került át az 1911-ben épült protestáns hajlékba, mivel „egy 1844-ben lemásolt feljegyzés szerint egy különö„A harangtörténeti kutatás mindig rejtvényfejtés. sen hosszú formában lévő harangot levettek és Sokszor olyan kulturális kérdésekkel amelynek feliratát a neki megküldött másolat alapés egybeesésekkel találkozik az ember, ján Rómer Flóris sem tudta megfejteni”. Ám Ozsváth Imre lelkipásztor másként ismeri a történetét. amelyeket nem egyszerű megérteni.” (Bajkó Ferenc) A lelkész messziről indít, egész pontosan az első világháborút megelőző harangrekvirálások idejét idézi fel, amimódon készültek. Hozzáteszi: már egyik sem az eredeti, mert kor a magyarországi harangállomány ötvenöt-hatvan százaléka megsérültek, megrepedtek, ezért újjáöntötték őket. megsemmisült. – Nem ágyúöntésre használták fel őket, mint – A leghíresebb Rákóczi-harang kétségkívül a debreceni ahogy azt ma is sokan gondolják, hanem lőszert gyártottak a Nagytemplom nyugati tornyában található. 3800 kilogrambeolvasztásukból nyert fémből – tisztázza Ozsváth Imre. mot nyom, a legnagyobb református harang az országban – A veleméri reformátusok is beszolgáltatták a harangju– mondja Bajkó Ferenc. Ez a darab sem az eredeti, amelyet kat. A gyülekezetünkbe járó, nemrég elhunyt Szabó Elek bácsi 1636-ban öntöttek Gyulafehérvárott, az ugyanis az 1802. júédesapja és annak komája vitte be lovaskocsin Szombathelynius 11-i nagy tűzvészben megrepedt. Habár próbálták megre, Vas vármegye székhelyére. Miközben várakoztak, szétnézmenteni, nem sikerült, így 1873-ban Hilzer Ignác öntőmester tek a vármegyeháza udvarán, hogy nincs-e egy kisebb harang újjáöntötte. Az új az eredeti pontos mása, csak nagyjából hata nagy helyett, amelyet becsapnának a szekér derekába és a száz kilóval könnyebb. széna alatt meghúzódhatna. Elek bácsi szerint ez volt az a ha„A Rákóczi-harang érdekessége még, hogy elhunyt debrang, amelyet a két férfi fel tudott emelni a szekérre, és el is receni reformátusok halálának évfordulójára szokott szólni tudták rejteni. egymagában. A mélabús, komor hangzása miatt ez elterjedt 2021. július 25.
Reformátusok Lapja 17
| REFORMÁTUS ÉLET |
Így került Velemérre a harang, amelyet aztán elrejtettek, és a háború elmúltával kis átalakítás után felhelyeztek a toronyba. Azóta is ott szól és hívogat, hirdeti Isten dicsőségét. Ozsváth Imre azt is elmondja, hogy a harangot a tavaly elhunyt Patay Pál régész, harangkutató is megvizsgálta évekkel ezelőtt. Szerinte a közel 90 kilogrammos öntvény az 1400-as, legkésőbb az 1500-as évek elején készülhetett. – Szakvéleménye alapján a mai Magyarország egyik legrégibb – ha nem a legrégebbi –, ma is működő harangja – mondja a lelkipásztor. Hozzáteszi, hogy Patay Pál szerint a harang középkori származását igazolja annak alakja – hosszabb a későbbi formáknál –, illetve a gótikus betűk kel írt felirat is, amely a felső részén fut körbe. A lelkész ez utóbbit már több éve próbálja megfejteni, de eddig még nem járt sikerrel, így arra kéri a Reformátusok Lapja olvasóit, hogy segítsenek neki. A harangon az alábbi felirat olvasható: MY.X.VIT.ESBPO.N-QBKG’INH-
az olvasót az erdélyi harangok történetén, amelyek közül több legalább olyan érdekes és csodával határos, mint a velemérié. A történet, amelyet a már nyolcvanöt éves, de még mindig aktív, újságíróként is dolgozó Kisgyörgy Zoltán megoszt velünk, valójában nem is egy erdélyiről, hanem a Hajdú-Bihar megyei Nagykereki református templomában lévőről szól. – A román határ mellett fekvő Nagykerekiben is van egy 17. századi harang, amelyet 1662 körül Selim pasa bandája elrabolt és a Havasalföldre vitt. Itt 1917-ben egy román faluban fedezték fel, majd mint történelmi emlékű tárgyat Temesvárra szállították, ahol Lévay Mihály református lelkész átvette, és rávésette a következő szöveget: „Feltalálta és hazahozta Campolungból (Románia) 1917. augusztus havában Gemeinhardt Márton népfelkelő mérnök.” A kis harang – a kalandos távollétet is beleszámítva – háromszáznyolcvanhat éve szólítja imára a nagykereki reformátusokat.
ERDÉLYI KITEKINTŐ A kutató könyvében számos érdekességről olvashatunk. A legrégebbi, ma is használatban lévő erdélyi református harang legalább egy évszázadot „ráver” a veleméri harangra. A Maros megyei Nyárádszentanna egyházközsége ma is használja azt a méhkas alakú harangját, amelyet a 13–14. századra datál a szakirodalom. A velemérivel lehet egykorú a délkelet-erdélyi Bardóc harangja, amelyet, ki tudja, mióta, nem használnak. „A helybeli református egyház tulajdona és a lelkipásztori lakáson őrzik. Nincsen megrepedve, és hangja szépen csengő” – írja róla Kisgyörgy Zoltán. Kutatásai szerint a 18. század elején még biztosan kongattak vele, mert „ez volt az a régi harang, amely az A budapesti Új köztemető harangjai – ahol nem történt világháborús rekvirálás 1710-es évek utáni időkben nem egy alkalommal „reggeltől estig szólt”, merthogy a pestisjárványban elhalt Velemér a Kercaszomori Református Társegyházközséghez falubelieket – pihenő nélkül – reggeltől estig temette Hermányi tartozik, akárcsak Gödörháza, Magyarszombatfa, Kerca és SzoDienes Péter kálvinista prédikátor, erdővidéki esperes”. moróc. Ozsváth Imre úgy véli, harangok terén kitüntetett helyTöbb olyan darabról is olvasni a Harangoskönyvben, amelyet zetben vannak, ugyanis mindegyik gyülekezetrészben műemlék elrejtettek az ellenség elől. A háromszéki szotyori református harangláb áll. – Gödörházán 1790-ben épült harangláb, akártemplom tornyában ma is használt harangot felirata szerint csak Kercán, ám ez utóbbi 1826-ban leégett. Utána már inkább 1462-ben öntötték, a hagyomány szerint a tatárjárás idején az a templomot nagyobbították meg, tornyot építettek hozzá, és Olt vizébe süllyesztették, mert nagyon féltették, és csak évszáabba kerültek a harangok. A szomoróci harangláb 1877-ben zadokkal később került elő az iszapból. épült, érdekessége, hogy egy tölgyfából faragták ki a „császárfát”, Szintén a víz alól került elő elrejtése után egy évszázaddal a a harang tartóoszlopát, illetve hogy augusztus 1-én, vasárnap maksai reformátusok feltételezhetően Brassóban öntött kicsi majd ennek a harangnak a hangja hívogat a Kossuth Rádióban. harangja, amelyet a reformáció kezdetén fellángoló harcok köA HAZATÉRŐ zepette egy kútban helyeztek biztonságba. A maksaiak viszont megfeledkeztek a harang pontos helyéről, és több mint száz évig Kisgyörgy Zoltán már több mint négy évtizede kutatja Erdély hanem is találták meg, mígnem egy kúttakarítás közben végül rárangjait, a tornyokban szerzett tapasztalatait 2010-ben sajtó alá bukkantak. A harang felirata: SOLI DEO GLORIA 1537. rendezte, így született meg a Harangoskönyv, amely végigvezeti 18 Reformátusok Lapja
2021. július 25.
| REFORMÁTUS ÉLET |
Nem vész el az évszázados tudás A Pest megyei Őrbottyánban működik Magyarország egyetlen harangöntödéje, amelyet Gombos Miklós és fia, Gombos Ferenc harangöntő mesterek irányítanak. Ha az HEGEDŰS BENCE országban az elmúlt évtizedekben valahova új harang került, az jó eséllyel az ő műhelyükből származik, egy évben hatvanat öntenek. A mesterséget iskolában nem tanítják, a tudás apáról fiúra száll. – Áldás, békesség! – köszön előre Gombos Ferenc, miközben kinyitja a műhely kapuját. Már az utcáról is látszik a nagy, félig nyitott csarnok, amely előtt harangok sorjáznak. Tekintetünk megakad az egyik fényes darab SEVILLA feliratán. Habár külföldi megrendeléseik is vannak, ezt magyar kérésre öntötték. – Édesapám készítette az 1992-es Sevillai Világkiállítás Makovecz Pavilonjában megszólaló harangjátékhoz a tizennégy harangot – mondja Gombos Ferenc.
ÖNTÉS ELŐTT A csarnokban egymást érik az öntvények, a csomádi evangélikusok több mint egymázsás harangja szinte már teljesen elkészült, csak némi csiszolás és a járomba szerelés, valamint a hazaszállítás vár rá. Szemben az öntőgödörrel egy 1250 kilo grammos harang öntőmintája uralja a teret. – Ez Hajdúböszörménybe megy majd, görögkatolikus megrendelés – magyarázza a mester. Kicsit távolabb néhány kisebb, de 160 kilogrammnál nehezebb harang mintája szárad. Agyagból tapasztott felületük langyos, alattuk faszén parazsa izzik. A hamarosan kiöntött harangok között több református is lesz, például a balatonakarattyai, a borsodsziráki és a sárszentmiklósi gyülekezeté. Korábban az egyházi megrendelések adták a munka dandárját, de most a nagy részük a 20-30-50 kg-os lélekharang, amelyeket önkormányzatok kérnek, és temetőkbe szánják őket. A megrendelőknek türelmesnek kell lenniük: az elkészítési idő mérettől függően legalább három hónap.
ÍGY KÉSZÜL – Az öntőmintát úgy kell elképzelni, mint a matrjoska babákat. A mag a legkisebb, az adja a harang belső felületét. Erre ül rá az agyagból készült álharang, amely a későbbi harang pontos mása. Az álharangra jön a legvastagabb rész, a köpeny. Miután a három minta egyben van és öntés előtti állapotba került, azaz teljesen kiszáradt, szétszedjük, az álharangot kivesszük, és a magot meg a köpenyt összerakjuk. A kettő között ott az álha-
rang helye, ahová a huszonkét százalék ónt tartalmazó vörösrézötvözet kerül – magyarázza a szakember. Az öntőmintát az öntőgödörbe temetik, majd az erre kialakított nyíláson beleöntik a folyékony fémet, amelynek mennyiségét folyamatosan szabályozzák. Ezután a harang mérettől függően két-tíz napot is pihen a földben. – A föld nem engedi olyan gyorsan leadni a hőt, ezért a kritikus lehűlési sebesség alatt fog csökkenni az öntvény hőmérséklete, és így nem marad benne feszültség. Miután akklimatizálódik, kikerül az öntöde belső területére, ahol még egy-két napot hűl. Utána kezdjük kibontani, csiszolni, cizellálni, majd a mechanikai résszel összeépíteni – zárja a folyamat ismertetését Gombos Ferenc.
APÁRÓL FIÚRA Gombos Ferenc már a harmadik a családban, aki harangöntőként keresi a kenyerét. Édesapja, Gombos Miklós továbbra is kiveszi a részét a családi öntödében folyó munkából, nagyapja, Gombos Lajos pedig tíz évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig dolgozott az öntödében. Ő Szlezák László aranykoszorús harang öntő mestertől tanulta a mesterséget, aki nevelőapja volt. Az ő öntödéje Budapesten működött az államosításig, utána kezdődött a munka Őrbottyánban. Gombos Ferenc büszkén közli, hogy tizenhét éves fia, az ifjú Gombos Ferenc szintén érdeklődik a mesterség iránt. Így reményei szerint lesz majd, aki továbbviszi a tudást és a vállalkozást, amelyből jelenleg egyetlenegy van Magyarországon. FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2021. július 25.
Reformátusok Lapja 19
| GONDOLATOK |
Diadal, zászló és harangszó „Üdv, mennyei ragyogás, / Ország koronája, lehulltál. / Földnek fényessége, kihunytál. / Hej, széttört a tükör, melybe tekinteni reméltünk. / Most, ellenséget legyőzve, országolsz Istennel / S diadalmaskodol az angyalokkal, / Ó, derék János!” – így búcsúzott a Thuróczi-krónika szerint – a korábban egyébként a huszitákat is üldöző – Kapisztrán János ferences szerzetes a pestisben elhunyt Hunyadi Jánostól. Néhány héttel korábban együtt védték a keresztyén Európát és Magyarországot Nándorfehérvárnál, ahol 1456. július 22-én magyar és keresztes csapataikkal legyőzték a török sereget. Az elmúlt hetekben újranéztem azt a néhány évvel ezelőtt készült animációs filmet, amely a nándorfehérvári diadalról szól, és ma is aktuális üzeneteket hordoz. A film rendezőjét, Baltavári Tamást mára az egész ország megismerte, hiszen a tavaly decemberben bemutatott, a pozsonyi csatáról készült filmje is óriási visszhangot váltott ki. A Károli-egyetemen végzett történész lassan két évtizede megsüvegelendő célt tűzött ki: amint mondja, a fiatal generáció hazafias neveléséért dolgozik. A Történelmi Animációs Egyesülettel olyan filmeket készítenek, amelyek világosan megmutatják nekünk eleink hőstetteit. Nem a tudományos közegnek alkotnak, hanem történeteket mondanak el, kitűnő dramaturgiával. A nándorfehérvári diadalról készült filmjük a legnagyobb videómegosztó portálon jelenleg több mint 1,3 milliós megtekintéssel szerepel. Az alkotás híre még Itáliába is eljutott: a Capestranóban rendezett emlékkiállításra a rendezőt is meghívták. Miért ragad magával minket Hunyadiék diadala? – kérdeztem a minap az animációs film rendezőjétől. – Mert ebben a történetben a legtisztábban találkozhatunk a hősiességgel és az önfeláldozással – válaszolta. Hiszen Hunyadi erős vezetőként, akkor már tíz éve az ország kormányzójaként jó helyzetfelismeréssel tudta, hogy mi a feladata: megvédeni az ország déli kapuját. Diadal, zászló, harangszó – csak néhány jelkép, amely eszünkbe juthat a nándorfehérvári események kapcsán. Mindezek olyan szimbólumok a történeti emlékezetben, amelyek ma is üzenet értékűek. 20 Reformátusok Lapja
2021. július 25.
„Ismét nagy hangon hívták az Úr Jézus nevét, megfogták fegyverüket, felvették pajzsukat, és tőlük telhető bátorsággal támadtak az ellenségre” – írja az egyik csata előtti helyzetről a krónika, amely az isteni segítségnek nagy jelentőséget tulajdonít. Valóban elgondolkodtató a nándorfehérvári események menete, a diadalhoz vezető út. Olyan valószerűtlen történések sora követte egymást a több mint két hétig tartó ostrom idején, amelyek csak Isten kezének munkájával magyarázhatók. A történet egyik legendája szerint egy hős vitéz a nándorfehérvári várfalról magával rántotta az Oszmán Birodalom zászlaját kitűzni szándékozó katonát. Ezzel az önfeláldozó tettével a hősiesség szimbólumává vált. Nem a saját életét óvta, hanem a hazája, közössége megvédése motiválta. A zászló fontos jelképe egy közösségnek, éppen ezért nekünk is tisztáznunk kell magunkban, hogy milyen zászló mögé sorakozunk fel. A római pápa már júniusban könyörgő imádságra szólított fel, amikor az oszmán hadak közeledtek Nándorfehérvár, az Európa biztonságát garantáló központi fekvésű város felé. A győzelem híre augusztus elején jutott el Rómába, amikor az egyházi vezető már hálaadó imádságra kérte a híveket, harangzúgással. Habár a napi déli harangozás szokása később vált általánossá, a harangszó ma is hálaadásra és együttlétre szólít. Emlékeztet hagyományainkra, istentiszteletre hív, és elkísér minket a minden élők útján. A nándorfehérvári diadal minden kornak megmutatja, hogy a keresztyén hitért és a hazáért bátran ki kell állni. Amint az apostolok is vállalták hitükért az áldozatot, a későbbi korokban is mindig szükség volt a hit megvédésére. Ahogyan ma is, amikor – a korábbi évszázadokhoz hasonlóan – sok helyről érik támadások a keresztyéneket. Van, ahol a keresztyének életére törnek, és van, ahol a hagyományokat és a Szentírás üzenetét értelmezik át. Július 22., a nándorfehérvári diadal napja ma nemzeti emléknap. Ekkor a bátor hősökre gondolunk. Hunyadiék tudták: a keresztyénséget és a hazát meg kell védeni, a várfalon a megfelelő zászlónak kell lobogni, a megmaradásért pedig hálát kell adni. T. NÉMETH LÁSZLÓ
| GONDOLATOK |
FAGGYAS SÁNDOR
Nincs hová hátrálnunk (2.) A szerző a Magyar Nemzet szerkesztője, a Protestáns Újságírók Szövetsége elnökségének tagja
Illusztráció: Reflap-archívum
„Megdöbbenésünknek adunk hangot azokkal a mozgalmakkal kapcsolatban, amelyek a társadalmi nem, a gender szerepének felértékelését, a születési nem leértékelését, illetve a kettő szembeállítását tűzik zászlójukra” – áll a Professzorok Batthyány Körének nemrég nyilvánosságra hozott állásfoglalásában. A konzervatív világnézetű, keresztény/keresztyén hitű tekintélyes tudósok társasága a Magyar Országgyűlés nagy többsége által elfogadott pedofilellenes, gyermekvédelmi törvény ellen indult, szinte példátlan nemzetközi politikai és médiabeli támadásra reagált. Szerintük természetes, hogy toleranciával tartozunk az alter-
natív szexuális szerepeket követő emberekkel kapcsolatban, de ez nem jelenti azt, hogy ne tartanánk elfogadhatatlannak azt a számos országban tervezett – sőt egyes helyeken már megvalósított – gyakorlatot, hogy politikai, mindenekelőtt LMBTQcsoportok gyerekek körében ismertessék és reklámozzák a homoszexualitás, a transzgender identitás és más, nem tipikus szexuális orientációk „korszerűségét” és „progresszivitását”. Az Európai Unió (EU) vezetői – közöttük az Európai Bizottság hétgyermekes, kereszténydemokrata elnöke, Ursula von der Leyen – szégyenletesnek nevezték a magyar gyermekvédelmi törvényt, mondván, hogy az a szexuális irányultság alapján diszkriminál, és szembemegy az EU alapvető értékeivel, mivel a tizennyolc év alatti fiatalok számára tilt minden információátadást a melegekkel és a leszbikusokkal kapcsolatban. A magyar kormány szerint viszont a törvény – amely megtiltja a gyer-
mekekre irányuló bármely szexuális tartalmú propagandát az óvodákban, az iskolákban és a gyermekek számára elérhető médiában – az Európai Unió Alapjogi Chartáján nyugszik. Nagyon szomorú, de legalább ennyire jellemző korunk szellemi és erkölcsi állapotára ez a vita, amely súlyos ideológiai, politikai konfliktussá fajult. Ahogy legutóbbi cikkemben (Nincs hová hátrálnunk, Reformátusok Lapja, június 6.) írtam, immár Európában is a keresztyénség a legüldözöttebb vallás. Miközben az EU vezetői foggal-körömmel védik a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális (LMBTQI) személyek emberi jogait, és támogatják a rájuk hivatkozó szélsőséges mozgalom abnormális genderideológiáját és már a gyerekeket is megcélzó agresszív propagandáját, addig egy szót sem szólnak a keresztyének emberi jogainak védelméről. Ennek a kettős mércének és képmutató viselkedésnek legfrissebb példája, hogy a névleg kereszténydemokrata Von der Leyen vezette brüsszeli bürokrácia a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt késlelteti a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírását a magyar kormánnyal, holott az elnök már júniusban időpontot kért budapesti látogatására. A magyar törvények nem diszkriminálják a felnőtt korú emberek szexuális viselkedését, mert az – legyen bármilyen – az intim szféra szabadságához tartozik. Mi, reformátusok viszont ragaszkodunk hitünkhöz és a bibliai tanításhoz, amely szerint Isten az általa férfiúvá és asszonnyá teremtett első emberpárt megáldotta és ezt mondta nekik: „Szaporodjatok és sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá.” (1Móz 1,28) Ez a teremtés rendje, amelyet a biológia tudománya is vitathatatlanul alátámaszt, és ennek köszönhető, hogy ma már majd’ nyolcmilliárdnyian élünk a Földön. Aki támadja ezt a rendet – ezen belül a férfi-nő közötti házasságot, a családot, amelyben az anya nő, az apa férfi, és a gyermekek családi nevelését –, az az élet ellen követ el bűnt, és „a bűn zsoldja a halál”. Valóban nincs hová hátrálnunk. Követnünk kell Péter és János apostol példáját, akik a jeruzsálemi főtanács parancsának és fenyegetésének ellenállva kitartottak Jézus Krisztus mellett, mondván: „nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk.” (ApCsel 4,20) 2021. július 25.
Reformátusok Lapja 21
FIZESSEN ELŐ
hetilapunkra!
A helyes sorrend
LXV. ÉVFOLYAM,
30. SZÁM,
2021. JÚLIUS 25.
2009
A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA
BORI
MEZŐTÚR
TATA
2015
2019
2017
DEBRECEN
DEBRECEN
TATA
ÁRA: 400 FT
2013
2011
FADD-DOM
LAPJA
REFORMÁTUSOK
A babiloniaktól a perzsák vették át a világuralmat, Kr. e. 539ben. Uralkodójuk a fogságba hurcoltakat hazaengedte. A hazatért zsidók előbb a lerombolt templomuk újjáépítéséhez kezdtek. De a hamarosan egyre-másra eléjük táruló akadályok elvették kedvüket, és leálltak. Hosszú évekig szünetelt a templom körüli munka, ehelyett mindenki a saját házát építette. Annyira eltévesztették a helyes sorrendet, hogy a félbehagyott hajlékot benőtte a gaz. Tizenöt év után Isten két prófétát is arra indított, hogy figyelmeztessék a népet a helyes sorrendre. Mi köze ennek a kétezerötszáz éves eseménynek napjainkhoz? A múlt század ’80-as éveiben egy gyülekezet parókia és gyülekezeti ház építésébe kezdett. A százötven éves régi helyett szerettek volna újat építeni. Akkor még nem volt állami segítség, még egyházit sem kaptak. Az anyagiak, a munkaerő előteremtését, a beszerzéseket a gyülekezet tagjai lelkipásztoruk és egy fizetett mester vezetésével végezték. Szépen haladt a munka. Naponként jöttek dolgozni az emberek, előfordult, hogy húszan is fáradoztak a mester irányításával. Már az emeletnél tartottak, amikor olyan hét következett, hogy a mester és a betonkeverő segédmunkás mellett csak a lelkipásztor maradt a fedélzeten. Úgy elfáradtak a nyári meleg nap végére, hogy a lelkész leült a betonozott tetőrészen egy béléstestre, és szívében kezdett visszhangra találni a kétezerötszáz évvel azelőtt élt Haggeus próféta szava: „Ez a nép azt mondja, hogy nem jött még el az Úr háza újjáépítésének ideje… Hát annak itt van az ideje, hogy ti magatok faburkolattal díszített házakban lakjatok, amikor a templom még romokban hever?” – Egyre jobban beleélte magát, hogy vasárnap erről az igéről szól a gyülekezetben. De vívódott. Kétélű ez. Az amúgy is messze ereje felett teljesítő gyülekezet erre megsértődhet, és akkor marad csak igazán magára a félkész parókiával. Ráadásul itt még nem is a templomról van szó, hanem csak a lelkészlakról. Volt még néhány nap vasárnapig. Továbbra sem jöttek az önkéntesek. Végül a lelkipásztor mégiscsak ezt az igét választotta. Belső feszültséggel, sűrű fohászkodások között ment a szószékre. Beszélt ennek az igének a hátteréről, majd elmondta őszintén a héten történteket. A magára maradottságát, a vívódását. A gyülekezet döbbent csendben hallgatta az igehirdetést. A következő héten a lelkipásztor konferenciára utazott. Csak a hét végére érkezett haza. Megrendülten hallgatta a beszámolót, hogy a gyülekezeti tagok csaknem száz munkanapot teljesítettek azon a héten az építkezésen. Azóta negyven év is eltelt. Ezalatt Isten azt a még nagyobb csodát is véghez vitte abban a gyülekezetben, hogy az új épületben, a gyönyörű gyülekezeti házban és a templomban ma több százan vallják: Jézus Krisztus keresztjénél letették bűneiket, és uralma alatt kívánják élni életüket. VÉGH TAMÁS
Csillagpont 9 771419 856007
DEBRECEN 2021. JÚLIUS 27–31.
21030
További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809
kiado@reflap.hu
MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre
fél évre
negyedévre.
A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel.: 06-30-396-8208 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu
Név: ......................................................................................... Cím: ......................................................................................... .................................................................................................. Telefon (nem kötelező): ........................................................... Aláírás: ................................................................................... 22 Reformátusok Lapja
2019. január 6.
1113 Budapest, Tas vezér u. 13.
| REFORMÁTUS ÉLET |
„Jobb nem kiborulni, hanem imádkozni” HEGEDŰS BENCE
Tavaly kategóriájának győztese lett Az Év Agrárembere versenyen Berkes Gábor gazdálkodó, az Inkei Református Egyházközség gondnoka, aki eredetileg nem is akart jelentkezni a seregszemlére. A szakemberrel nemcsak a gazdaságról és az idei búzatermésről beszélgettünk, hanem többek között arról is, mit jelent számára édesapja nyomdokaiban járni, imádkozik-e a jó termésért és miért fontos, hogy a gyülekezetnek legyen jövőképe.
2020-ban ön lett Az Év Agrárembere verseny győztese szántóföldi növénytermesztés kategóriában. Hogyan folyt a megméretés? Kezdjük azzal, hogy én nem szeretem a magamutogatást. Amikor a versennyel kapcsolatban megkerestek, nem akartam részt venni benne. Később kiderült, hogy nemcsak gazdálkodásról, hanem társadalmi szerepvállalásról is szól. Többen biztattak, hogy fogadjam el a jelölést. Végül beadtam a derekam. Megírtam az önéletrajzomat, de egyáltalán nem számítottam arra, hogy továbbjutok. Tíz kategóriát hirdettek meg, én a szántóföldi növénytermesztés szekcióban indultam. Minden kategóriából három fő jutott tovább az önéletrajzok alapján a döntőbe, ahol a zsűri döntött arról, hogy ki lesz a győztes. A tíz kategórianyertes közül szintén ez a zsűri választotta ki Az Év Agráremberét. Én a csoportom legjobbja lettem, a fődíjat egy nagy tudású növényvédelmi szakember nyerte el. Mit jelentett önnek a kategóriagyőzelem? Visszaigazolást arról, hogy az általam végzett tevékenység mások szerint is hasznos. Tudom, hogy növénytermesztésben biztosan nem én vagyok a legjobb, mert ismerem a gazdákat. Valószínűleg a társadalmi szerepvállalásom, az egyházi tisztségviselésem segített. A nevezettek tevékenységét összességében mérték, nem csak bizonyos kiragadott szakmai szempontok alapján. Lassan huszonegy éve vezeti saját gazdaságát. Milyen növényeket termeszt? Jelenleg közel hatszáz hektáron gazdálkodunk, hagyományos, szántóföldi növénytermesztést végzünk. Idén a vetésterület kilencven hektár szójából, százhetven hektár napraforgóból, százharminc hektár őszi káposztarepcéből és százkilencven hektár
búzából állt. Már vagy tíz éve nem termesztek kukoricát, de ebben az évben úgy gondoltam, ha már elkészült a terményszárító, akkor vetünk azt is, még a vetőmagot is megvásároltam. Viszont egy isteni sugallatra úgy döntöttem, hogy napraforgó kerül helyette a földbe. Utólag ez nagyon jó döntésnek bizonyult, mert a kukorica most nagyon rosszul néz ki. Itt, Somogyban május 25-e óta alig esett az eső, a napraforgó pedig jól bírja az aszályt. A búza aratásával a napokban végeztek. Elégedett a terméssel? Az őszi vetési időszakban hektikus volt az időjárás, rosszul festettek a vetések, mert sok eső esett akkor, a vetést szinte beleverte a földbe. Volt olyan tábla, amelyről azt hittem, az oda vetett mag biztosan nem kel ki, és tavasszal ki kell majd tárcsáznom. Egy helyett három hét alatt kelt ki a búza, majd a tél és a tavasz is aszályos volt. Aztán április közepén megjöttek az esők, majd május vége óta szinte semmi sem esett. 2021. július 25.
Reformátusok Lapja 23
| REFORMÁTUS ÉLET |
A hirtelen jött szárazság és hőség miatt nem tudtak kellőképp kitelni a szemek, ennek ellenére 7,65 tonnás termésátlagunk lett. A minősége is szenzációs, jó, malmi minőségű búzát sikerült betakarítani. Nem gondoltam, hogy ilyen termésünk lesz. Amikor úgy tűnt, elment a vetés, akkor egy hirtelen jött gondolat alapján vettem még vetőmagot, és bevetettem vele még hetven hektárt. Most úgy néz ki, ebben az évben a búza lesz a legjobb növény jövedelmezőség szempontjából. Milyen fontos állomásai voltak az elmúlt huszonegy év gazdálkodásának? Miután 1998-ban elvégeztem a mosonmagyaróvári Pannon Agrártudományi Egyetem agrármérnök szakát, levelező tagozaton növényvédelmi szakmérnöki diplomát is szereztem. Friss diplomával kezdtük el a munkát nyolcvan hektáron. Hamar kiderült, hogy az egyetemen megszerzett tudás a való élethez igen kevés. Akkoriban a talajmunkák nagy részét én végeztem úgy, hogy közben szaktanácsadó voltam – és most is vagyok – egy növényvédőszer-gyártó multicégnél. Akkoriban egy, még a téesztől vásárolt MTZ 80 traktorral dolgoztam. Mérföldkővé vált, amikor egy pályázatnak köszönhetően megvettük az első új traktorunkat. Az is jelentős állomás volt, amikor már kétszáz hektáron termesztettünk növényeket, és folyamatosan bővítettük a gépparkot. A következő jelentős lépés az lett, amikor 2016-ban részt vettünk a Földet a gazdáknak nevű programban, amelyben háromszáz hektár haszonbérleti jogát nyertük el. Akkor pályáztunk ennek a telephelynek a kialakítására is, ahol most beszélgetünk. A legutolsó mérföldkőnek a tavalyi évet mondanám, amikorra elkészült a telephely a terménytárolóval és -szárítóval, amelyet már használatba is vettünk. Úgy tudjuk, nagy veszteség is érte az utolsó időszakban. Igen, édesapám 2016-ban hirtelen meghalt. Óriási veszteség volt, mert nagyon sokat segített a gazdaság létrehozásában, a pályázatokban. Az ő ereje mindig fontos volt nekem, hatalmas támogatást adott. Nem volt könnyű elfogadni a helyzetet és megszokni a hiányát, de Isten velünk volt, és megerősített bennünket. Megnyertük a pályázatot, elkezdtük az építkezést. Ez jelentős próbatétel volt, de sikerült határidőre befejeznünk. Egy korábbi interjúban azt mondta, hogy a gazdáknak a nehézségek közepén „nem kiborulni kell, hanem leborulni és imádkozni”. Gyakorlati tapasztalat? Én is kiborulok néha. Viszont többször megtapasztaltam, hogy amikor a terveim nem az elképzelésem szerint alakulnak, akkor jobb nem kiborulni, hanem imádkozni – a végén mindig sokkal jobb dolog kerekedik ki belőle. Remek példa erre az idei búzavetésem. Hiszem, hogy Isten adta a gondolatot, hogy vessünk még. De azt is hiszem, hogy neki köszönhetem mindazt, amit 24 Reformátusok Lapja
2021. július 25.
„…amit én tudok adni a növényeknek, az legfeljebb negyven százalék – a nagyobb rész Istentől jön. Ezért kell imádkozni és kérni őt, hogy adjon ötleteket arra az időszakra, amikor nem esik az eső.”
idáig elértem. Az volt az álmom, hogy egyszer majd saját gazdaságot hozok létre. Mégsem gondoltam, hogy ez meg is adatik majd. A termésért is szokott imádkozni? Szoktam, persze. Volt, hogy a kombájnosom, aki szintén Inkén gazdálkodik, megkérdezte: mit csináltam a földdel, hogy ilyen termést ad? Mondtam, hogy stimulálva vannak a növények, meg van határozva, hogy mikor mivel vannak permetezve. Kérte, hogy üljünk le, és mondjam el neki, miket használok. Elmondtam, hogy amit én tudok adni a növényeknek, az legfeljebb negyven százalék – a nagyobb rész Istentől jön. Ezért kell imádkozni és kérni őt, hogy adjon ötleteket arra az időszakra, amikor nem esik az eső. Ön előtt az édesapja volt a gondnok az inkei gyülekezetben. Mit jelent az ő nyomában járni? Édesapám még negyvenéves sem volt, amikor megválasztották a tisztségre. Az évek alatt többször is mondta, hogy legyek presbiter, de még nem éreztem az elhívást. Gyermekként szerettem
| REFORMÁTUS ÉLET |
Hogyan? Rövid és hosszú távú terveink is vannak. Több eseményt szerveztünk, amelyekre pályázati forrást is nyertünk. Ez még Imre István Zoltán lelkipásztor idejében indult, vele állítottuk össze azt a programsorozatot, amely nagyjából hétszáz főt szólított meg. Jó volt látni, hogy megmozdult a gyülekezet, fiatalok is jöttek. Öröm volt hallgatni, ahogy a családok megbeszélik egymással, hogy legközelebb ki milyen finomsággal készül. Hosszú távon azt szeretnénk elérni, hogy újra legyen állandó lelkészünk. Éppen ezért felújítottuk a 2018 óta üresen álló parókiát, és nemrég egy másik pályázattal forrást szereztünk a parókia udvarán álló régi istállóépület átalakítására, amelyből ifjúsági központot alakítunk ki. Abban bízunk, hogy ha lesz helyben lakó lelkészünk, az ifjúsági ház nagy segítség lesz majd a fiatalok idecsábításában és a közösség együtt tartásában. Remélem, hogy ez ad a gyülekezetnek jövőképet. Inkéről nem költöznek el a fiatalok? De. Viszont ha az ember mindent pesszimistán szemlél, abból nem kerekedik semmi jó. Ha teszi a dolgát és jól végzi a feladatát, előbb-utóbb beérik a munka gyümölcse. Az elköltözők helyére majd mások jönnek. Önben felmerült, hogy elköltözik a faluból? Mindkét ági felmenőim inkeiek, sohasem fordult meg a fejemben, hogy én innen valaha is elköltözzek. Van egy nagy lányom, Nóri, és egy két és fél éves, Boglárka. Úgy néz ki, hogy Nóri is agrártudományi egyetemre megy, és azt tervezi, hogy majd továbbviszi a gazdaságot. a közösségbe járni, szerettem a bibliaórákat és a bibliai történeteket. Láttam, ahogy felépül az új templomunk. A régit a visszavonuló német csapatok a második világháború végén, 1945-ben, nagypénteken felrobbantották. Utána negyvenhét évig a parókiából leválasztott imateremben voltak az istentiszteletek. Emlékszem, édesapám mondogatta, hogy gyermekként arról álmodott: ő Inkén templomot fog építeni. A vágya 1995-ben vált valóra, miután három év alatt felépült a gyülekezet új otthona. Én a gondnoki tisztséget édesapám halála után vállaltam el. Az ő távozása után kaptam meg az igazi megszólítást, amikor elgondolkodtam azon, hogy mi lesz mindazzal, amiért ő fáradozott eddig. Azóta másként ülök már a templompadban, és más szemmel nézem a közösséget. Nálunk, Inkén a gondnok az úrasztala mögött, a szószék alatt ül az úgynevezett gondnoki padban. Mindig számolgatom az embereket, hogy mennyi fiatal és mennyi idős van éppen az istentiszteleten. Az első években még azon gondolkodtam, hogy mi lesz velünk majd ötven év múlva, kik fognak ülni ezekben a padokban – ül-e majd bennük valaki egyáltalán? Most egy átlagos vasárnapon legfeljebb húszan vagyunk jelen, szenteste pedig hatvanan. Ezen próbálunk változtatni.
Tehát akkor van két lánya, irányítja a hatszáz hektáros gazdaságot, emellett szaktanácsadó egy növényvédő cégnél, valamint gondnok az inkei gyülekezetben, sőt a 2020-as tisztújításon egyházmegyei és egyházkerületi tanácsosi megbízást is kapott. Mikor alszik? Amíg tartott a búza betakarítása, nem sokat aludtam, csak két órákat. Egyedül voltam kint a telepen, rendezni kellett a terményt a tárolóban és a garaton, közben a rostára is figyelni. A placcnak reggelre ki kellett ürülnie, hogy tudjuk folytatni az aratást. De ha van időm, akkor még edzeni is szoktam. Egyetemista koromban maratont futottam, most részt veszek az Ironmanben, és a Balatont is át szoktam úszni. Istennek hála, testi erő szempontjából nincs okom panaszra. A sportnak sok mindent köszönhetek, de legfőképpen a kitartást emelném ki. Nem szeretek és nem is szoktam terveket, célokat feladni. Tudom, hogy amit eddig elértem, azt egyedül Istennek köszönhetem. Ő adott a terveim eléréshez kitartást, erőt és egészséget. Egyedül Istené a dicsőség, soli Deo gloria! FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2021. július 25.
Reformátusok Lapja 25
| MOZAIK |
Református konyha
KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS
Zilahról Debrecenbe elszármazott nagymamám igen változatos konyhát vezetett, híres volt a slambuca, amelyet ő öhömnek nevezett, de a legnagyobb sikert mindig a dödöllével aratta – mondja munkatársunk, Jezsoviczki Noémi. Egy tál sosem volt elég az éhes családnak, ezért gyakran a receptben leírtak dupláját készítette el. Minden alkalommal elfogyott az utolsó szemig – a gyermekdalban szereplő Éliásnak és Tóbiásnak nem maradt volna egy villára való sem.
Weöres Sándor: Kánikula című költeményéből idézünk négy sort. Vízszintes: 1. Tartó. 3. Az idézet első sora (O, K). 9. És a többi, röviden. 12. Felvigyázó. 13. Svájci festő, grafikus (Paul). 14. Kamra. 16. Kór betűi keverve. 18. Tempó. 20. Kis hegyi patak Trondheim közelében (SKIRNA). 21. Tudás. 24. Spanyol Volkswagen! 25. Tippel a lottón. 27. Az idézet második sora (H, Z). 29. Becézett férfinév. 30. Egységben van! 32. Határrag. 33. Bakelitdarab! 34. Szlovén falu a Dravinja partján (SLAPE). 36. Londoni bolygó! 39. Csekély értékű római rézpénz. 40. Világbajnok francia labdarúgó (Paul Labile). 42. Norvég falu Trondheimtől tizenöt kilométerre délre (TANEM). 44. A váltakozó áram nemzetközi jele. 46. Utód. 48. Lejegyezteté. 50. A végén boldogan! 52. Prazeodímium vegyjele. 53. Ritmikus dalszövegmondás. 55. Bálvány. 57. Pertu. 58. Vágy. 61. A diatonikus hangsor harmadik foka. 62. Hangjelző eszköz. 64. Világbajnok öttusázó (Ádám). 66. Mestersegéd. 67. Iráni uralkodó. 69. Itáliai reneszánsz író, költő (Pietro). 71. Magor és Hunor édesanyja. 73. Kicsinyítő képző. 74. Csattanós bemondás. 75. Kamionjelzés.
DÖDÖLLE
Hozzávalók: 30 dkg krumpli, 20 dkg búzadara, 25 dkg vöröshagyma, körülbelül 1 dl olvasztott zsír, liszt, só, tejföl.
A burgonyát meghámozzuk, lereszeljük, majd annyi sós vízben, amennyi ellepi, feltesszük főni. Amikor felforrt, beletesszük a búzadarát, és folyamatosan kevergetve az egészet pépesre főzzük. Annyi liszttel, amennyit felvesz, jól összedolgozzuk galuskatészta sűrűségűre. Hagyjuk teljesen kihűlni, ezalatt a zsíron sötétbarna színűre pirítjuk az apróra vágott hagymát. Egy kisebb tepsit kizsírozunk, majd a hagymás zsírba mártogatott evőkanállal nagy galuskákat sorjázunk bele, a rétegek közé tejföl kenünk. Forró sütőben szép pirosra sütjük. 26 Reformátusok Lapja
2021. július 25.
Függőleges: 1. Virágrész. 2. Szaglószerv. 3. Római katolikus, röviden. 4. Zöld citrom, névelővel. 5. Németh Miklós spotszere. 6. Good …, gumiabroncsmárka. 7. Kiejtett betű. 8. ÓLS. 9. Megerőltető munka. 10. Falusi nagynéni. 11. Rab betűi keverve. 15. Iparkodik. 16. Az idézet harmadik sora (R, M, Á). 17. Szemináriumban teológiát tanuló és egyházi szolgálatra készülő személy. 19. Fabulázik. 22. Sírdogál. 23. Vissza: számnév. 26. Károly páratlan betűi. 28. … Turner, amerikai rockénekes. 31. Hollandiai székhelyű áruházlánc. 35. Az idézet negyedik sora (R, S). 37. Pókszabású állat. 38. A modern iráni csillagászat anyja (Alenoush TERIAN). 41. Európai főváros. 43. Csennai indiai nagyváros korábbi angol neve. 45. Lasciatemi …, hadd énekeljek! (Toto Cotugno híres dalának kezdő sora). 47. Levélmintával látja el. 49. TOA. 51. Lovas ül benne. 54. Dél-amerikai folyó. 56. Bécsi kenyér! 57. TeleSport, röv. 59. Vágóeszköz pengerésze. 60. Kolonc. 63. Spanyol eredetű női név. 64. Növényi szaporító. 65. Kézzel jelez. 68. Vonatkozó névmás. 70. Toka egynemű betűi. 72. Száz liter, röviden. Az előző lapszám rejtvényének megfejtése: Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága.
| GYERMEKEKNEK |
Parancsszó A századost az első őrváltás zaja ébresztette. Máskor ilyenkor már az asztalon várja a reggeli. A ruhája kikészítve, a kardja kifényesítve. Most meg… Ugyanabban a ruhában ül, koszosan, porosan, könnyáztatta arccal, mint amelyben tegnap egész nap gyakorlatozott. A gyomra is megkordult, hiszen nem is vacsorázott, de mit törődött most ő az éhséggel. Bármit megtett volna, hogy meggyógyuljon a gyerek. Tegnap éjjel még a zsidók Istenéhez is imádkozott, mégse történt semmi. Habár… „Lehet, hogy csak a zsinagógában hat a zsidók imádsága”– gondolta kétségbeesve, és már indult is, hogy felkeresse a zsinagógát, amelyet maga építtetett. Kora reggel volt még, a piactéren csak néhányan ácsorogtak. Egy vándortanítót álltak körbe, az magyarázott nekik valamit. „Jésua! – csapott a felismerés a századosba. – Aki parancsol a gonosz szellemeknek! Ő biztosan meg fogja gyógyítani Luciust! Ha valakinek, akkor neki van ereje és hatalma hozzá!” Próbálta sietősre fogni a lépéseit, de sarujának a szegecsei meg-megcsúsztak a kövezeten. Ej, otthon maradt a katonai pálca! Ám ahogy Jésua közelébe ért, feltörtek belőle a szavak: – Uram, a szolgám bénán fekszik otthon, és szörnyű kínjai vannak! Jésua hosszan nézett a századosra, aki egy darabig állta a tekintetét, aztán lehajtotta a fejét. A százados szokva volt a szempárbajokhoz, hiszen a katonák gyakran méregetik egymást. De Jésua tekintete egészen mást mutatott. Nem volt benne sem gyűlölet, sem büszkeség. Sőt! Végtelen szeretetet látott benne a százados, együttérzést – és fájdalmat. Annyi fájdalmat, amennyit ő még soha, semelyik harcmezőn nem tapasztalt. A vándortanító tekintete átható volt, mintha a százados egész életét látta volna. – Elmegyek és meggyógyítom – szólalt meg végül. De a százados ezt felelte: – Uram, nem vagyok méltó arra, hogy eljöjj hozzám. Csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám! Jésua kérdőn nézett rá, így a százados folytatta: – Nézd, rabboni, tudom én, hogy megy ez. Hallottam, miket cselekszel, és tudod, én is hatalom alatt álló ember vagyok, nekem is vannak alárendelt katonáim. Ha azt mondom az egyiknek: Menj el! – akkor elmegy, és a másiknak: Gyere ide! – akkor idejön. Vagy ha szólok a szolgámnak: Tedd meg ezt! – akkor megteszi. Jésua csodálkozva hallgatta a századost, majd így szólt a körülötte állókhoz:
– Bizony, mondom nektek, senkiben sem találtam még ilyen nagy hitet Izráelben! – Majd a századoshoz fordult, és így szólt: – Menj el, és legyen a te hited szerint! A százados futva tette meg az utat a kaszárnyáig. Nem foglalkozott most a méltósággal meg a csúszós kövezettel. Majd a kezét-lábát törte, hogy mihamarabb hazaérhessen, és láthassa Luciust. A szíve hangosan dobogott, amikor benyitott a szobájába. De a fiú már az ágyában ült. Gyenge volt még, de már mosolygott. – Jól vagyok, uram. Egyszer csak elhagyott a betegség – fordult a centurió felé. – Nem tudom, hogy történhetett. – A rabboni gyógyított meg – simogatta meg a gyerek fejét a százados. – A názáreti Jésua, aki nem lehet más, mint Isten Fia. MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN 2021. július 25.
Reformátusok Lapja 27
| EGYHÁZI ÉLET |
In memoriam Kálmán Péter (1944–2021)
Életének 77. évében, július 12-én elhunyt Kálmán Péter, a Budapest-Külső-Kelenföldi Református Egyházközség egykori lelkésze. Személyében egyházunk hűséges, maradandó értékeket hordozó tagja ment el a minden élők útján. Lelkipásztor édesapja példáját követve választotta ő is ezt a hivatást. Az alsónémedi és a templomépítéssel gazdagító maglódi évek után, 1983-ban került a külső-kelenföldi gyülekezet élére. Itt szolgált 2011-ben történt nyugdíjba meneteléig. Halála felidézte előttünk a megpróbáltatásokat is alázatosan fogadó, vonzó egyéniségét. Küldetésére szeretett igéjével emlékezünk: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam…” (2Tim 4,7)
Történt egyszer, hogy az ifjúság kritikus lendületével az ifi tagjaival közösen levelet írtunk neki a hibáiról. Magához hívott, szavak nélkül kezembe adott egy másik levelet, amelyben viszont csupa jót írtak róla. Egyetlen mondatot fűzött hozzá: „Zolikám, ha lelkész leszel, ilyet is és olyat is kapsz majd.” Ezután évekig dolgoztunk együtt, és a gyülekezet előtt mindig így szólított engem, a kezdőt: lelkésztársam. Kálmán Péter mellett fel lehetett nőni, sokunknak adott bizalmat. Az Úrba vetett hite szilárd volt – akkor is, amikor feleségét, majd elsőszülött leányát temettük. Amikor rácsodálkoztam, milyen nagy hite van, csak ennyit mondott: „Az Úr a nagy!”
KOVÁCS MIHÁLY NYUGALMAZOTT ESPERES
SÓSKUTI ZOLTÁN LELKIPÁSZTOR
Érted a pénzed?
A HÉT KÉPE
Pénzügyi tudatosságra ösztönző programot indított a Magyar Református Szeretetszolgálat. A Magyar Nemzeti Bank támogatásával megvalósuló projektben ózdi hátrányos helyzetű fiatalok vesznek részt. Elindult a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) „Érted a pénzed?” elnevezésű programja, amelyben 7–12. osztályos, hátrányos helyzetű ózdi fiatalok vesznek részt. A projekt célja, hogy a részt vevő gyerekek könnyebben bánjanak az anyagiakkal és felelős gazdasági döntéseket hozzanak. A program keretében tematikus táborokat, szakköröket és egy kirándulást szervez az MRSZ, valamint ösztöndíjprogramot is indítanak. A táborokon hat turnusban összesen száz hátrányos helyzetű fiatal vehet részt, ahol a családi gazdálkodást élménypedagógiai módszerekkel mutatják be. A szeptemberben induló szakkörökön a nyáron megszerzett tudást mélyítik el a gyerekek. 28 Reformátusok Lapja
2021. július 25.
A lelki üzenet mellett a helyi önkéntes tűzoltóknak köszönhetően többek között még habparti is várta azt a harminc tolnai és mözsi gyermeket, akik június 21. és 25. között részt vettek gyülekezetük napközis táborában. Az óvodás, illetve alsó és felső tagozatos táborozók ott voltak az áhítatokon és a kézműves foglalkozásokon, sokat játszottak, az egyik napon pedig a veszprémi állatkertbe is ellátogattak – tájékoztatta lapunkat Sipos Judith Éva mözs-tolnai lelkipásztor.
| EGYHÁZI ÉLET |
Elhunyt Regéczy-Nagy László Életének 97. évében Teremtője magához hívta Regéczy-Nagy Lászlót, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő Bibó–Göncz–Regéczy-per harmadrendű vádlottját, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapítóját, későbbi elnökét, a pasaréti református gyülekezet tagját. Nem kis részben RegéczyNagy Lászlónak köszönheti a világ, hogy már az ’56-os forradalom alatt is hiteles képet kaphatott a magyarországi eseményekről. Ő adta át ugyanis 1956 novemberében Bibó István memorandumát az angol nagykövetnek, és ő juttatta el – Göncz Árpád kérésére – Nagy Imre egyetlen megmaradt írását a követségi titkárhoz. Tetteiért tizenöt év börtönbüntetésre ítélték, amelyből hatot kellett letöltenie. A börtönbeli bajtársai egy katolikus fordítású Bibliát rejtettek a rajzok közé a tervezőirodán – ezt olvashatta néha egyedül „tervrajzkeresés” címén. Egy interjúban egyebek mellett azt mondta bezártságban töltött éveiről: „Amikor néha volt Bibliám, az volt az igazi kapcsolat a kintiekkel. Ugyanazt a Bibliát olvashattam, mint az itthon maradottak.” Huszonhárom évesen, 1948-ban jutott hitre. Hosszú életét végigkísérték az Ézsaiás könyvének 28. fejezetében olvasott versek: „Nem úgy van-e, hogy ha elegyengette felszínét, kaprot hint vagy köményt szór, vagy vet sorban búzát vagy árpát a kijelölt földbe, a szélére pedig tönkölyt? Így szoktatta őt rendre, erre tanította Istene. Mert nem cséplőszánnal csépelik a kaprot, és nem cséplőhengerrel nyomtatják a köményt, hanem bottal verik ki a kaprot, és pálcával a köményt. Talán szétzúzzák a kenyérgabonát? Nem csépelik azt vég nélkül; ha rá is hajt az ember cséplőhengerével és lovaival, mégsem zúzza szét. Ez is a Seregek Urától származik. Csodálatos a terve, hatalmasan hajtja végre.” Azt vallotta, hogy az Úristen tudta, mivel tegye próbára és meddig. Mint mondta: „Mindig ott volt a kísértés az önsajnálatra, de a Biblia ezt nem engedte.” Regéczy-Nagy László július 14-én hunyt el, temetéséről a család később gondoskodik. REFORMATUS.HU
PÓTFELVÉTELI
A Pápai Református Teológiai Akadémia pótfelvételt hirdet a 2021/2022-es tanévre református teológia osztatlan mesterképzési és katechéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szakjaira, állami finanszírozású és önköltséges képzésre, valamint felvételt hirdet református hit- és erkölcstanoktatói, szaklelkigondozó és homiletikai szakirányú továbbképzési szakjaira. Jelentkezési határidő: 2021. augusztus 19. További információ : www.prta.hu, 0689-312-331, 06-30-748-1620.
ÁLLÁS
A Siklósi Református Egyházközség presbitériuma pályázatot ír ki a hamarosan megürülő lelkészi állására. Az ET-ben meghatározott munkaköri feladatokon túl a gyülekezet fenntartásában működő Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda fenntartói munkájának ellátása is a lelkipásztor feladata. A szolgálathoz 220 ezer forint fizetés, emellett korpótlék, stóla- és hittanóradíj, valamint összkomfortos parókia áll rendelkezésre. Jelentkezni szeptember 15-ig lehet, a pályázatot a Baranyai Református Egyházmegye Esperesi Hivatalához kell benyújtani: 7630 Pécs, Engel János József u. 11. APRÓHIRDETÉS Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.
Az egerszalóki református szálláshely egész évben igénybe vehető! Előzetes helyfoglalás a 06-20-469-9773-as telefonszámon.
SEGÍTSÉG AZ AUTÓBUSZGYÁRTÁSBAN. Megváltozott munkaképességű személyek felzárkóztatásának elősegítéséről szóló együttműködési megállapodást írt alá az ITK Holding Zrt. leányvállalata, az Inter Traction Electrics Kft. és a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség. A megváltozott munkaképességű kollégák egyelőre szigetelőanyagot vágnak méretre új buszokhoz, később más munkákba is bevonják őket. FORRÁS: TTRE.HU 2021. július 25.
Reformátusok Lapja 29
| PORTRÉ |
Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat, presbitereket és kántorokat mutatunk be. Ezúttal Oroszhegyi Attila Zsolt pusztakamarási lelkipásztort kérdeztük.
3
Hogyan sikerül mindezt kézben tartani? Habár sok munkával és feladattal jár, ös�szeegyeztethetőek a szolgálatok, a gyülekezeti munkám lehetővé teszi ezt. Minden alkalommal először megbíztak a feladattal, azután következett a megválasztás. Egyházmegyei szinten az előző elnök hirtelen lemondása után megkértek, vállaljam a feladatokat, a következő választáson rám bízták a tisztséget. Ugyanígy az egyházkerületben előbb csak megkért az előző pénztáros, hogy segítsek neki, a következő tisztújításkor megválasztottak. A RORLÉSZ-ben is ez történt: titkárként az elnöki feladatokat is be kellett töltenem, most pedig megválasztottak. Mindig a munkát kezdtem el hamarabb, megvolt a próbaidő.
Oroszhegyi Attila Zsolt pusztakamarási lelkipásztort idén júniusban választották a Romániai Országos Református Lelkészértekezleti Szövetség (RORLÉSZ) elnökévé. 2002ben végezte a teológiát, majd a Beszterce megyei Apanagyfaluban szolgált, 2005 óta a Mezőségen hirdeti az Igét. Nős, két gyermek édesapja.
1
Milyen az élet a Mezőségen? Pusztakamarás 141 lelkes missziói egyházközség, öt falu tartozik hozzá. Némelyik faluban már csak ketten-hárman vannak, így a szórványban főleg családlátogatásokból áll a szolgálat. Magyarlégenben például havonta találkozom a hívekkel. Nincs istentisztelet, hanem megtanultam harangozni, és megkeresem az egyháztagokat, mert idősek, nem tudnak templomba jönni. Pusztakamarás hírét Sütő András és Kemény Zsigmond nevéhez kötik. Sütő ott született, Keményt oda temették el. Sütőre főleg emberként emlékeznek, sokkal kevésbé az íróra, közéleti személyiségre, szeretettel beszélnek róla, családjáról. Három módon is aktívan részt vesz a lelkészértekezletek vezetésében. Négy évvel ezelőtt választottak meg az országos lelkészértekezlet titkárának, most elnöknek. A Kolozsvári Egyházmegyében szintén elnök vagyok, az Erdélyi Egyházkerületben pedig a pénztárosi feladatokat látom el. A Romániai Országos Református Lelkészértekezleti Szövetség (RORLÉSZ) kétévente találkozik, az erdélyi egyházkerület évente, de leginkább az egyházmegyében tevékenykedünk. Igyekszünk értékként tekinteni a lelkipásztorokra, figyelni teljes életpályájukra a teológiai évektől a nyugdíjas korig.
2
30 Reformátusok Lapja
2021. július 25.
4
Hogyan választotta a lelkipásztori hivatást? Kolozsváron születtem, itt is nőttem fel, a református kollégiumban érettségiztem. Református nagymamám és baptista nagyapám nevelt, vasárnaponként felváltva mentünk a református templomba és a baptista imaházba. 1990-ben konfirmáltam, és meghatározó volt számomra az akkori ifismozgalom. Az iskolában még a pszichológia lett volna az elsődleges választásom, de végül egy év felkészülés után mégis a teológia maradt. A pszichológia felé így is kacsintgattam, mentálhigiénés és családterápiás képzést végeztem.
5
Milyen ige vezérli szolgálatában? Élethelyzettől függően találtam meg Isten nekem szóló üzenetét. A válásom utáni időszakban kerestem, hogy elvált lelkészként mennyire van jogosultságom erre a szolgálatra, hogyan lehet továbbmenni. Ekkor talált meg a 2Kor 12,9: „Elég neked az én kegyelmem…” Ezt kiegészítette a Fil 4,13: „Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.” És mindez később egy lelkigyakorlatos képzésen teljesedett ki: „Kezedben van sorsom…” (Zsolt 31,16) Lépcsőzetesen erősítettek meg ezek az igék. BEREKMÉRI GABRIELLA