Reformátusok Lapja 2021/29. szám

Page 1

LXV. ÉVFOLYAM,

29. SZÁM,

2021. JÚLIUS 18.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 400 FT

„Jó helyen vagytok” 9 771419 856007

ELKEZDŐDÖTT A BÁRKA TÁBOR NEGYEDIK ÉVADA

21029



| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Minket is pedig anyánk méhétől fogva mind ez ideig minden lelki és testi veszedelmektől kegyelmesen megőriztél, oltalmaztál, és ez elmúlt éjszakának sötétségéből e mai napnak estei óráira egészségben békességben juttattál: amelyekért a te dicsőséges nagy neved földön, mennyen legyen mindörökké szent és áldott.  MELOTAI NYILAS ISTVÁN (1571–1623)

6

8

16

23

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Szerkesztőségi titkárság: Buzási Zsoltné (titkarsag@reflap.hu) Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Mb. felelős szerkesztő és kiadó: Fekete Zsuzsa Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Balogh-Zila Teodóra (zila.teodora@reformatus.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x. Címlapfotó: Bazánth Ivola

INTERJÚ • 6. Pipázol vagy Forrest Gump mellé ülsz? | Bölcsföldi András lelkipász-

torral, a Művészetek Völgye református programjainak koordinátorával beszélgettünk REFORMÁTUS SZEMMEL • 7. „Egy Bárkában evezünk” | Becze Orsolya vezércikke AKTUÁLIS • 8. Lelki és anyagi segítség ítéletidő után | Gyűjtést indított az egyház a baranyai vihar károsultjainak javára 11. Láthatatlan szeretet a Balaton-parton | Református programokkal is várja az üdülő gyerekeket a Zánkai Erzsébet-tábor REFORMÁTUS ÉLET • 16. Egy nap a dunántúli kántorképzőn | Újra várják a kántorpalántákat a pápai kurzuson AJÁNLÓ • 20. Jézusi gyógyítás | Petrőczi Éva írása Fábián Janka Cholera-naplójáról REFORMÁTUS ÉLET • 23. Randevúzni hív a múzeum | A kecskeméti Ráday Múzeum kalandjátékot indít Randi a múzeumban címmel

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAILJEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel. 2021. július 18.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

VII. 18. VASÁRNAP

VII. 19. HÉTFŐ

VII. 20. KEDD

VII. 21. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(23) „… tépdesni kezdték a kalászokat.” (Mk 2,23–28) A tanítványok kalászokat tépdesnek. A történet összetettségét örök emberi kérdések is adják. Tépdeshetünk-e szabadon, bárhol, bármit, ahogy nekünk tetszik? Behatolhatunk-e más földjére, hogy ott letépdessük a másét, a más kertjét, tulajdonát, feleségét… A szükség mennyiben késztethet bennünket arra, hogy tépdessünk, önzően és dühösen, hiszen sokféle szükség van... A szükség mennyiben jogosít fel a határok átlépésre? Miféle szükségek ezek? Kik okolhatók ezekért a szükségekért? Vannak-e átléphetetlen határok? Hol húzhatunk meg határokat? Milyen határokat húzogat az egyház? Dogmatikai-tanbéli, írásértelmezési, kultuszi, kegyességi, hagyománybéli, moralizáló határokat húz meg az egyház, vagy azt vallja és hirdeti, hogy Jézus Krisztusra tekintve, Isten akaratának engedve, a határt maga az Isten húzza meg, így csakis megtérésért könyöröghetünk, mert vagy fanatikusok leszünk, vagy szabadosak. Valójában mindegyik rombol. Jézus Krisztus ott van jelen, ahol építést látunk, nem tépdesést, történjék az szükségből vagy szabadságból, hétköznapon vagy a nyugalom napján… 1Kir 8,22–53  480. dicséret (2) „…figyelték őt: vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy vádat emeljenek ellene.” (Mk 3,1–6) Amikor Jézus szombaton a zsinagógába ment, sorvadt kezű emberrel találkozott (1). Jézust figyelték: meggyógyítja-e szombaton ezt az embert? Így akartak vádat emelni ellene (2). Lám, az imaház sem az Istennel való találkozás helye, hanem az előírt rend és az uralkodó vallási ideológia fenntartásának épületévé lett, ahol kimondják, Jézust el kell pusztítani, csak azért, mert valakin segített (6). Hol van itt az élő Isten szeretete, az ember szeretete, hol vannak innen a látható hit gyümölcsei? Hol van az Istennel való találkozás öröme, csodája, gyógyító szabadsága? Ilyenné lehet egy imaház hangulata, a testvérek közössége? Bizony, bennünket is fenyeget ez a veszély. Éltem már át olyan gyülekezeti közösséget, ahol a szigorú tankegyesség rideg ideológiává vált, s amely figyelte a tagjait, képes volt kiátkozni is azokat, akik eltértek a rendtől. Kell a rend, de az, amit Isten teremt! Azt is átéltem: a segítség halálos ítéletévé is lehet a segítőnek, mert az irigyek szinte kimondták, ne segíts nekik! Félelmetes, gonosz folyamatok ezek, és tele van ilyenekkel az életünk, a szolgálatunk. Jézus középre állította a sorvadt kezű embert (3), és jót tett szombaton (4), meggyógyította a beteget (5). Engedd, hogy elsorvadt tagodat, életedet, hitedet megtöltse újra élettel, üdvösséggel az Úr! 1Kir 8,54–66  5. zsoltár (11) „Te vagy az Isten Fia!” (Mk 3,7–12) Jézus híre terjedt, mert a környékbeli tartományokban és országokban is meghallották, milyen nagy tetteket vitt véghez (7–8). Egyre többen jöttek hozzá zsidók és pogányok is. Márk hangsúlyozza a Jézus által elhozott evangélium egyetemességét. Jézus mindenkié, mindenki hall róla, s ez elindít felé. Jézus egyelőre visszavonul a tömeg elől. Akik felismerik, hogy ő az Isten Fia, azokat csendre inti, ne fedjék fel a kilétét (12). Ez a messiási titok. Jézus sok embert meggyógyított (10). Aki hozzá jön, nem küldi el (Jn 6,37). De mégis újra és újra igyekszik visszavonulni a jeleket váró sokaság elől, mert e csodák soha nem tárják fel személyének igazi titkát, mint a csodára váró sokaság sem jelent még tanítványi gyülekezetet. Jézus nem akarja, hogy személyét csodákhoz, nagy tanításokhoz kössék. Az ő személyének titka a kereszthalálban és a húsvéti feltámadásban lesz nyilvánvalóvá. Akinek itt felragyog az igazi csoda, a Szentlélek által, hogy Jézus a Krisztus, az Isten Fia, annak örök élete és üdvössége van. A megváltottság bizonyossága az, amely a földi életet is széppé teszi, minden problémáját meggyógyítja. Az értünk meghalt és feltámadott Jézus Krisztusba vetett hit nélkül azonban csak megbotránkozunk az örök és új élet örömhírén, és valójában csak földi, ideig való dolgainkhoz akarjuk megnyerni Jézust. A húsvéti hit a hit, amely megtisztít, meggyógyít, üdvözít és áldássá tesz. 1Kir 9  236. dicséret (14–15) „…hogy hirdessék az igét, és hogy a tőle kapott hatalommal kiűzzék az ördögöket.” (Mk 3,13–21) Jézus isteni hatalommal hívta el azokat, akiket akart (13). Döntésében Isten szuverén, kiválasztó kegyelme ölt testet. Ez emberi értelemmel felfoghatatlan csoda, de mindenben erőt ad: ettől az isteni szeretettől senki, semmi el nem választhat bennünket (Róm 8,38–39). Az elhívó szóra a megszólítottak csatlakoztak Jézushoz, tanítványai lettek (13). Ez azt jelentette, a tanítványok mindenkor vele voltak. A tanítványság lényege ma is ez: mindig Jézus közelében lenni, vezetésével cselekedni, követésében járni (14). A tanít-

Reformátusok Lapja 2021. július 18.


| AZ IGE MELLETT |

ványság jelentette Isten Igéjének hirdetését, amelyet látható jelek kísértek (14–15). Miközben a tanítványok igét hirdettek, Isten hatalma cselekedett, és emberek gyógyultak, tisztultak. Az igehirdetést ma is jelek kísérik, az ma is Isten embermentő hatalmának kifejezése. Vegyes csapat ez a tizenkettő (16–19), mégis ők az első tanúk, és Istennek úgy tetszett, az egyház igehirdetése az ő bizonyságtételükre épüljön. Jézus evangéliumának ők a hirdetői, de az evangélium szabadító hatalmának Jézus Krisztus a biztosítéka. 1Kir 10  128. zsoltár (27) „…ha csak előbb meg nem kötözi azt az erős embert…” (Mk 3,22–30) Nálunk hatalmasabb a gonosz: mi esendők, kísérthetők vagyunk, elbukunk, bennünket halálra visz a gonosz. Aki pedig azt hiszi, áll, vigyázzon, hogy el ne essen! (1Kor 10,12) Tapasztalom, mi, keresztyének kegyetlenek tudunk lenni azzal szemben, aki elbukott. Hirdetjük az irgalmat, de irgalmatlanok vagyunk, egymáshoz is, eszünkbe sem jut, mi lenne velünk, ha egyszer a mi törékeny életünk hajója is léket kapna. Igazi örömhír számunkra: van valaki, aki ennél a gonosz, „erős embernél” is erősebb, képes annak hatalmát megtörni. Jézus legyőzte a gonoszt, halálával és feltámadásával. E krisztusi győzelem nem engedi viszonylagossá tenni a bűnt, a rosszat a szeretet nevében, de e győzelem nem engedheti meg magának, hogy a hit önhittségével irgalmatlan legyen. A bizonyosság hitvallóvá és irgalmassá tesz. Urunk, óvj meg attól, hogy a te krisztusi győzelmedre nemet mondjunk, és a te lelked életet, üdvösséget adó munkáját becsméreljük. Óvj meg bennünket attól, hogy megbotránkozzunk a kereszthalálodon, hogy legyintsünk feltámadásod csodájának hallatán, hogy ennek nyomán megtagadjunk téged, aki a legerősebb vagy (28–30). 1Kir 11,1–25  213. dicséret (35) „…aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem és az én anyám.” (Mk 3,31–35) Isten akarata cselekvésének Márknál nem erkölcsi értelme van, annál több. Akik bent vannak, Jézus közelében, őt hallgatják, tőle várnak örök megoldást: Isten akarata szerint valók. Jézus azzal teljesítette Isten akaratát, hogy engedelmesen végigjárta megváltó útját. Isten akarata: az értünk meghalt és feltámadott Jézus Krisztushoz forduljunk, tőle várjunk mindent. Márknál Isten akarata cselekvésének krisztológiai értelme van; ez utóbbinak van erkölcsi következménye is (33–35). A kép döbbenetes: nagy sokaság hallgatja Jézust, és éppen a családja nem értette meg őt: kívül megállnak és beküldetnek érte (31–32). Jövetelük szándéka ismeretes (3,21). Jézus soha nem tagadta meg családját, anyjáról még a kereszten is gondoskodott (Jn 19,26). Aki a vér szerinti családjáról lemond, nem imádkozik értük, az nem egyeztethető össze Isten Igéjével. Jézus nem tagadja meg vér szerinti családját, hanem kinő abból, mint amikor valaki megházasodik, és új családot alapít. A megházasodott ember nem tagadja meg a szüleit, hanem az Isten akarata rendjének engedelmeskedik. 1Kir 11,26–43  34. zsoltár (11) „Nektek megadatott az Isten országának titka…” (Mk 4,1–20) A tanítványokhoz fordul Jézus a magvetőről szóló példázat elmondása után: nekik megadta az Isten, hogy értsék az Úr beszédét, Igéjét! (11) Majd azokról beszél, akik „odakint” vannak, akik néznek, de nem látnak, hallanak, de nem értenek, így nem térnek meg és bűnbocsánatot sem nyernek (12). Akik odakint vannak, azok számára Jézus minden szava példázattá, rejtéllyé válik (11). Kik vannak belül, kik vannak kint? Jézus körül álltak akkor a tanítványok, majd a sokaság, valamint a zsidó kegyesség képviselői, akik láthatóan elutasították Jézust. Márk legfontosabb szempontja: Jézusnak meg kell halnia és fel kell támadnia ahhoz, hogy bárki is megérthesse az Isten országának titkait. Ez a titok Márk számára nem a tanító és a csodatévő Jézus, hanem a megfeszített, aki él. Addig mindenkire nézve érvényben marad az értetlenség. Lám, a tanítványoknak is meg kell magyarázni a példázat értelmét (13). Ameddig valaki nem jut el a megváltás bizonyosságáig, addig arra nézve érvényben marad az értetlenség, nemcsak a Krisztus ügyét, hanem saját, mások életét, a világ nagy dolgait illetően is. Semmit nem érthetünk az Úr nélkül! Adjunk hálát, hogy nekünk felragyogott az evangélium, és az Úrban élünk, látunk, értelmezünk mindent. Ez kegyelmi állapot. 1Kir 12,1–19  267. ének

VII. 22. CSÜTÖRTÖK

VII. 23. PÉNTEK

VII. 24. SZOMBAT

2021. július 18.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

Például az irodalmi padon, amelyet Pipás padnak hívunk, József Attila Istenem című verséből van idézet: „Ha nevetnél, én is örülnék, / vacsora után melléd ülnék, / pipámat egy kicsit elkérnéd / s én hosszan, mindent elbeszélnék.” Az idézet is arra utal: itt leülhetünk, és elmondhatunk mindent, ami bennünket nyom, szorít, vagy épp ami örömet ad. A padon lesz játék is, további verssorokat írtunk rá, amelyeket egy zsinórral össze kell kötni. A református udvar légköréhez mindig hozzátartozott a kávé. Így, hogy nincs udvar, kávé sem lesz? A kávé jó közvetítő, remek kapocs a Művészetek Völgyében is, a hétköznapokban is. Bár korlátozottak a lehetőségeink, így nem lesz olyan hangsúlyos a kávézás, mint korábban, az egyik padnál mégis lesz rá mód. Mi a kávéházunkkal is mindig többet akartunk adni, mint egy feketét. A klasszikus kávéházak hangulatát: ahol lehet beszélgetni, ahol a kávé mellé kapsz egy verset, hiszen mindkettőnek esztétikai és örömszerző szerepe is van.

Pipázol vagy Forrest Gump mellé ülsz? Kulturális misszió a református jelenlét a Művészetek Völgyében Bölcsföldi András lelkész, a projekt koordinátora szerint. HEGEDŰS Hogyan és mit üzennek majd a tematikus MÁRK padok, amelyeknél lelkipásztorok és teológusok várják a látogatókat Taliándörögdön? Erről is beszélgettünk Bölcsföldi Andrással. Idén hogyan készülnek a Művészetek Völgyére? A református templomban Zellei Boglárka Latorlépés című kiállítását lehet megnézni. A kántortanító háza sajnos életveszélyes állapotban van, tehát a Református udvarban nem lehetünk. Udvar híján Taliándörögd utcáin, terein leszünk, tematikus padokat állítunk fel. Lesz Szerelmesek padja, Hajlék nélküliek padja, Forrest Gump-pad, A kis herceg és a róka padja, Szólj be a papnak-pad és Irodalmi kalandozások padja. Ezeket arra szeretnénk használni, amire amúgy is igénybe veszik az emberek: ülni, beszélgetni, randizni, társalogni, aludni. A padokon egyébként lehet ülni, és üzenetet hordoznak akkor is, amikor mi nem vagyunk ott. Milyen módon és mit üzennek ezek a padok? Legfőképp azt, hogy Isten mellett mindig van hely, és azt, hogy most nekünk sincs helyünk, hiszen a Református udvart nem használhatjuk. A színes padok kis dobogón lesznek, mellettük világító kandeláberrel. Apró szigetek a Művészetek Völgyében. 6

Reformátusok Lapja 2021. július 18.

Most ünnepelik húszéves jelenlétüket a Művészetek Völgyében. Ha visszagondol a kezdetekre, olyan lett a Református udvar, amilyennek álmodták? Az első években Öcsön voltunk, később Taliándörögdön, mindkét helyen meghitt, nyugodt volt az udvarunk, átjött az áldás és békesség légköre. A Művészetek Völgyének szervezői is elismerik a munkánkat, mindig nyitottak voltak a jelenlétünkre. 2004 óta dolgozom a budapesti teológián spirituálisként, azóta a hallgatók is bekapcsolódtak a munkába, amelyet én kulturális missziónak hívok. A teológián készített programokat mindig elhoztuk ide is, ilyen volt a MiAtyánk Imakert, a Sakk SétaTér és a 66-os úton, a Biblia interaktív bemutatását megcélzó installáció és az Isten a szekéren novellaválogatás. Ezek mind jól működtek ebben a világi környezetben is. Volt, hogy jött egy család, leterítettek egy pokrócot, és két-három órát is velünk töltöttek. Voltak, akik kifejezetten a református vonatkozást keresték, mások a kávét. Szívesen említem Füle Tamás, a Parókia.hu szerkesztőségvezetőjének fotóit, ötleteit, amelyek sok látogatót vonzottak az udvarunkba.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD HÍVJA MEG A PADOKAT! A Művészetek Völgyében lévő református programokat a Dunántúli és a Dunamelléki Egyházkerületek támogatják. A tervek szerint más rendezvényekre is elviszik, például a baranyai Bőköz Fesztiválra, de iskolákba, gyülekezeti programokra is meghívható. A részletekről a bolcsfoldi.andras@gmail.com címen kérhető tájékoztatás.


| REFORMÁTUS SZEMMEL |

BECZE ORSOLYA

„Egy Bárkában evezünk” A Bárka tábor szakmai vezetője

Szegénységből, megkülönböztetésből vagy más krízishelyzetekből érkező gyerekek is vannak az ezerötszáz táborozó között, akik évről évre megtöltik a Bárka tábort. Sokuk életében mindennapos a kudarcélmény, szülői gondoskodás nélkül élnek, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkednek. Olyan gyermekek, akiknek nincs lehetőségük felfedezni, megtapasztalni, célokat kitűzni és persze játszani, azaz átlagos gyermekkort élni. De vannak más gyermekek is: olyan szerencsés fiatalok, akik nemcsak jobb körülmények között élnek, de a társaikat érő hátrányokról sem sejtenek semmit. A különböző társadalmi háttérrel rendelkező gyermekekben mégis van valami, ami közös: a református lelkiségen alapuló értékrend.

„Hiszünk abban, hogy a nehéz sorsú gyermekeknek is adható jövő, adható remény.”

A gyermeki lelkekben keletkező űrt nagyon nehéz betölteni, vannak gyermekek, akik valószínűleg évekig, évtizedekig küzdenek az elszenvedett kudarcokkal, negatív életeseményekkel. Táborainkban arra törekszünk, hogy ezeket a gyermekeket kizökkentsük hétköznapjaikból, lehetőséget nyújtsunk számukra a felhőtlen táborozásra sok játékkal, élménnyel és fejlesztő programokkal. Azt, hogy mi válik majd az egyes gyermekek számára kitörölhetetlen élménnyé, nem tudjuk megmondani. Van, aki abban éli át az igazi törődést, hogy megtapasztalja az egyéni figyelmet és az elfogadó szeretetet. Más meg abban, hogy sokféle dolgot kipróbálhat, és az új élményekben tapasztalja meg, hogy ő igenis ügyes. Az addig állandó kudarcokkal, elutasítással találkozó gyermek átélheti, hogy ő is értékes és szerethető. Ami talán a legfontosabb, hogy közülük többen azzal térnek haza, hogy létezik Isten. Így lesz a Bárka tábor egyszerű balatoni nyaraláson túl fordulópont a gyermekek életében. Hiszünk abban, hogy a nehéz sorsú gyermekeknek is adható jövő, adható remény. Hiszünk

abban, hogy ha egy gyermek megkapja a megfelelő figyelmet, támogatást és bátorítást, visszanyerheti az önmagába és a felnőttekbe vetett bizalmát. Ebben szerencsésebb sorsú kortársaik is segítségükre lehetnek: a táborban barátokká válva húzzák egymást felfelé. A kölcsönös érzékenyítés, a gyermekek szemléletének tágítása, „az egy hajóban evezünk” érzésének átélése a sok közösségi élmény által mind-mind segít ebben. Bárka – a tábornév is szimbolikus: a mi Bárkánkon mindenki elfér. Az élet tengere átláthatatlan, mégis meg kell találni a partot, amely biztos pont lehet a továbbinduláshoz. Ehhez ugyanúgy szükség van hajóácsra, felfedezőre, kapitányra, kormányosra és matrózra. Az utazás főként a táborozó gyerekekben zajlik. Olyan belső út ez, amelynek a végére tisztábban láthatják erőforrásaikat, amelyekre minden viharban támaszkodhatnak. „Jöjjetek énhozzám mindnyájan…” (Mt 11,28) Nemhiába ez a jézusi mondat a mottónk. Azt szeretnénk, ha a gyermekek megélhetnék, hogy Krisztus velük is kapcsolatba szeretne lépni és nem hagyja őket egyedül az élet nehézségei közepette sem. Természetesen szükséges, hogy támpontokat is adjunk nekik hitük mindennapi megéléshez, tesszük mindezt Krisztusra mutatva, a Szentírás alapján. Ha akár csak egyetlen dolgot megtapasztaltak ezek közül a nálunk töltött öt nap alatt, már volt értelme. Ez a tábor lelki táplálék, de nemcsak a résztvevő gyermekeknek, hanem a stáb minden tagjának. Elmélyülünk, együtt gondolkodunk hitről, őszinteségről, szolidaritásról, elfogadásról. Mivel mindannyian különbözünk egymástól, azt szeretnénk, hogy mindenki – felnőttek, gyermekek egyaránt – azt vinné haza magával a táborból, amire leginkább szüksége van. Abban is bízunk, hogy a Bárka minden lakója, a legifjabbtól a legidősebb munkatársig megérezze Krisztus szeretetét, gondviselését és a közösség erejét. A Bárka tábor mára hívószó. A hitélettel átitatott, szerető közegben történő fejlesztést jelenti, amelyre nem más adott elhívást, mint Krisztus.  2021. július 18.

Reformátusok Lapja

7


| AKTUÁLIS |

Lelki és anyagi segítség ULICZA TAMÁS

Gyűjtést indított a Magyarországi Református Egyház (MRE) és a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) a július 9-i baranyai vihar károsultjainak. Sellyén és környékén több száz épületet rongált meg a jégverés, az egyház mellett önkormányzatok és magánszemélyek is azonnal a helyiek segítségére siettek.

Baranya megye egyes részein a hatalmas viharban mandarin méretű jégdarabok hullottak, amelyek rengeteg autót és épületet tettek tönkre – sok családnak veszélybe került a lakhatása. Nagy Attila polgármester szerint a délutáni égzendülést követően még este nyolckor is szedni lehetett a jeget az utcákról. A városvezető – a temabaranya.hu portálon július 10-én megjelent – információi szerint Sellyén négyszázhét épület sérült meg, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) pedig azt közölte, hogy Drávaiványin hatvanegy, Okorágon huszonegy épületben keletkezett kár. A környező településekről még nincsenek pontos adatok. Az ország egyik legszegényebb térségében nagyon kevesen kötnek biztosítást, így az érintetteket különösen komolyan sújthatják a történtek. Az OKF szerint öt közeli megyéből kilenc autóval harminchat tűzoltót vezényeltek a helyszínre. Munkájukat több mentőcsapat is segítette, nyolc megyéből hatvanhatan érkeztek ide tizenhat járművel. Az elsődleges feladat, hogy a sérült tetőkről el kell távolítani a törmeléket és az összetört cserepeket, a feltépett bádoglemezeket, majd le kell őket fóliázni, hogy ne ázzanak be.

működő régi parókia tetejét, és a falat is meg kell erősíteni. A helyi református templom teteje amúgy is rossz állapotban volt, a vihar következtében pedig most teljesen tönkrement. Az épületet körbe is kell majd keríteni, hogy senki ne menjen a közelébe, mert balesetveszélyes. A gondnok szerint a községben óriási szükség lenne „ipari mennyiségű” fóliára, amelynek rögzítéséhez pedig lécek kellenek, mert az Baranyában elfogyott. Spantler Gábor szerint emberi erőforrás tekintetében egyelőre jól állnak – de néhány nap múlva elfogyhatnak a segítők. A munkát nehezíti, hogy az építőanyagárak az egekbe szöktek, és kevés szakember van a környéken. Szekeresné Spang Lívia kákicsi polgármester ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a településen egyik ház se vált teljesen lakhatatlanná, a szükséges javítások elvégzéséig pedig senki sem marad fedél nélkül, mert a „természetes segítőközeg” működik: a szomszédok, rokonok helytállnak, és minden támogatást megadnak a károsultaknak – mindez a környékbeli településekre is igaz.

SENKI SEM MARADT FEDÉL NÉLKÜL

Sinkovicz Richárd sellyei lelkész arról számolt be lapunknak, hogy Sellyén a parókia teteje sínylette meg jelentősen a vihart, és a templom is megsérült, Drávaiványiban pedig a parókia és a fakazettás templom szorul javításra. A lelkipásztor szerint a környékbeli egyházi épületekben keletkezett kár több tízmilliós nagyságrendű. Ez azonban még nem minden. – Lelkipásztorként fontosnak találom elmondani, hogy – a felajánlások mellett – táplálnunk kell az emberekben a reménységet. Rengeteg ház tönkrement, sokaknak se biztosí-

A vihar a református templomokat és parókiákat sem kímélte. Spantler Gábor sellyei gondnok szerint a „katasztrófa” kifejezés csupán kicsinyítő jelző mindarra, ami a térségben történt: – Kadarkút kettő, csak nagyobb károkkal – jelentette ki a júniusi Somogy megyei ítéletidőre utalva, és hozzátette: a Sellyével szomszédos Kákicson az ingatlanok hetven százaléka megsérült, a tulajdonosok többsége pedig nem rendelkezik biztosítással. A településen cserélni kell a Kiss Géza emlékházként 8

Reformátusok Lapja 2021. július 18.

LELKI KÁROK


| AKTUÁLIS |

ítéletidő után tása, se megtakarítása. Azt az üzenetet próbáljuk eljuttatni hozzájuk, hogy van remény, és próbálunk segíteni – mondta Sinkovicz Richárd. Hozzátette: igyekeznek beszélgetni, közösen imádkozni a károsultakkal. Arra bíztatják őket, „az emberin túl nagyobb segítséget” is kérjenek az Úristentől, hogy ne csak testileg, hanem lelkileg is erősítse meg őket. A lelkész úgy gondolja, a természeti katasztrófában érintettek lelkét is erősíteni kell, mert ha ez nem történik meg, „akkor hiába lesz új házunk, az ember lelkében akkor is nagy seb maradhat, és mély depresszió alakulhat ki”.

ÖSSZEHANGOLT TÁMOGATÁS A legtöbb segélyszervezet Sellyére érkezett, így a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) más egyházi segélyszervezetekkel egyeztetve úgy döntött, Kákicson igyekszik fokozottan támogatást nyújtani – osztotta meg lapunkkal Juhász Márton. Az MRSZ ügyvezetője szerint már július 12én adományt küldtek a településre: tetőfóliát és -lécet, valamint a környéken szintén hiánycikknek számító darázsirtót vittek az első fuvarral a helyszínre, természetesen az ilyenkor alapvető dolgok – tartós élelmiszercsomagok, tisztálkodási és tisztítószerek – mellett. Most még sok dolgos kéz van a faluban: hivatásos és önkéntes tűzoltók, a katasztrófavédelem munkatársai is jelen vannak, de most még szinte csak fóliákat tesznek fel, ugyanis nincs elég cserép. – Azt tapasztaltuk hasonló helyzetekben, hogy az elején sok az ember – de még kevés a pénz és az építőanyag. Mire befutnak az adományok, megcsappannak a segítő kezek, mert a hivatásosoknak másfelé is bőven akad dolga, az önkénteseknek pedig elfogy a lelkesedése vagy a szabadideje – mondta Juhász Márton. Hozzátette: az MRSZ munkatársai ezért a második körre érkeznek majd a településekre, amikor már lesz elegendő alapanyag az újjáépítéshez. Ehhez örömmel veszik tetőfedéshez értő szakemberek jelentkezését.

MINDEN SEGÍTSÉG JÓL JÖN

Az MRE elnöksége közleményt adott ki, amelyben együttérzését fejezte ki a vihar károsultjaival, és az MRSZ segítségével gyűjtést indított a rászoruló családoknak, valamint a kárt szenvedett református közösségeknek. Az egyházkerületek és az egyházmegyék azonnali gyorssegélyt adnak az egyházközségeknek. A Sellyei Református Egyházközség hálával fogadja az építkezésekből vagy felújításokból visszamaradt cserepeket, amelyeket a családi házak, valamint az egyházi épületek javítására használnak fel. A környékbeli települések önkormányzatai és lakosai is mindent megtesznek, hogy segítsenek a károsultakon, a Sel�lye 2020/2021 Együtt mindenkiért! Facebook-csoportban pedig sorra gyűlnek a felajánlások magánszemélyektől. Van, aki cserepet vagy palát, van, aki fuvart ajánl fel, más az újjáépítésben nyújtana segítő kezet. A sellyei reformátusok Facebook-oldalukon közölték, hogy a tavaly megújított gyülekezeti házuk kisebb sérülésekkel megúszta a vihart, így ott szállást ajánlanak azoknak, akiknek otthona lakhatatlanná vált. A közösség lelkésze lélekerősítő beszélgetés lehetőségét biztosítja mindazoknak, akik igénylik. A sellyei templom folyamatosan nyitva áll mindenki előtt, a gyülekezet gyerektáborában pedig ingyen fogadják a gyermekeket.  FOTÓ: FACEBOOK.COM/PANNON.TELEVIZIO

ÖN IS SEGÍTHET! Az MRSZ felekezetre való tekintet nélkül segít a jégvihar miatt bajbajutottaknak. Azt kérik, hogy aki teheti, támogassa a rászorulókat. Adományát felajánlhatja az adomany.jobbadni. hu oldalon keresztül, illetve átutalhatja a segélyszervezet bankszámlájára: 10702019-85008898-51100005. Ebben az esetben a közlemény rovatban fel kell tüntetni: „Jégkár”.

2021. július 18.

Reformátusok Lapja

9


| EGYHÁZI ÉLET |

BALATONSZÁRSZÓ, 1943. AUGUSZTUS 23–29.

Százéves az SDG Nemrég „töltötte be a százat” a Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom (SDG) – a szervezet születésnapját az évfordulón, július 10-én ünnepelték meg Balatonszárszón, ott, ahol a mozgalom igazán kiteljesedett. Az 1921-ben, Balatonkilitiben, egy teológustalálkozón megalapított szervezet százéves jubileumi ünnepségének az SDG Családi Hotel és Konferencia-központ adott otthont. A nyitó istentisztelet után a résztvevők közös faültetéssel, tortával és kötetlen együttléttel, beszélgetéssel ünnepeltek. A programon a szenior SDG-tag (a szeniorok azok, akik már 1949 előtt tagjai voltak a szervezetnek – a szerk.) Vörös Károlyné Magda néni is részt vett, aki bizonyságot tett arról, hogyan munkálkodott Isten az életében. Az SDG egyik népszerű programja az évente megszervezett, Tájoló elnevezésű zarándoklat. Katona Viktor református lelkipásztor, a szervezet elnöke szerint ezt az eseményt idén ös�szekapcsolták volna az ünnepséggel: többen gyalogszerrel érkeztek volna a születésnapra, ám ez az elképzelés szervezési gondok miatt sajnos meghiúsult. Az eseményen nemcsak a nevet továbbvivő diákmozgalom tagjai voltak jelen, hanem képviseltették magukat az eredeti szövetség más utódszervezetei is: az SDG konferencia-központ, az egyetemi gyülekezet és a Református Fiatalok Szövetsége. Katona Viktor szerint a járvány miatt mostanáig nem nagyon tudtak találkozni, de korábban egy-egy hétvégéjükön hatvan-nyolcvan fő is részt vett, a zarándoklataikra pedig harminc-negyven ember ment el. A diákmozgalom mindennapi tevékenységének a fő célja, hogy az iskolai vezetéssel együttműködve segítsék a hitélet szervezését a református középis10 Reformátusok Lapja

2021. július 18.

kolákban. Helyi csoportokat szerveznek a diákoknak, hogy legyen hol hetente összegyűlni, beszélgetni, közösen imádkozni. A csoportvezetőknek és a legaktívabb tagoknak félévente műhelyhétvégét szerveznek, és vannak iskolai missziós napjaik, amikor jelen vannak az oktatási intézmények folyosóin, kötetlenül lehet velük beszélgetni, délutáni programokat szerveznek a diákoknak, vagy hittanórára látogatnak el. Félévente tartanak egy-egy csendeshétvégét: az adventi az elvonulásról, a lelki élet ápolásáról szól, míg a tavaszi műhelybeszélgetésekkel tarkított, mozgalmasabb esemény. Nyaranta megszervezik a már említett zarándoklatot, és a Csillagponton is részt vesznek. Katona Viktor szerint ezeknek a tevékenységeknek a folytatása mellett a jövőben – angliai minták alapján – szeretnék létrehozni az SDG-házat, amelyben nyolc-tíz ember folyamatosan ott lakna, együtt imádkozna, elvégezné a házzal kapcsolatos munkákat, hétvégente pedig húsz-harminc embert fogadnának, akiknek teret biztosítanának az elvonulásra. Ezzel a lehetőséggel új célcsoport felé is nyitnának: családokat és házaspárokat is fogadnának.  ULICZA TAMÁS „ÖNKÉNTES” FELOSZLÁS, ÖTVENEGY ÉV UTÁN ÚJRAALAPÍTÁS Az 1921-ben Somogykilitin (ma Balatonkiliti) alapított Soli Deo Gloria Szövetség a két világháború közötti időszakban működött szerteágazó tevékenységet folytatva. Ezt az aranykort törte meg a második világégés, és habár a háború után a szervezet újra nagy erőkkel látott munkához, az új államhatalom nem sokáig tűrte meg: 1949. december 17-én a szövetség „önkéntesen” feloszlatta magát. A Soli Deo Gloria Református Diákmozgalmat 2000-ben alapították, alapszabályukban is rögzítik, hogy a Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége lelki és szellemi örököseinek vallják magukat.


| AKTUÁLIS |

Láthatatlan szeretet a Balaton-parton BALOGH-ZILA TEODÓRA

Hetente mintegy háromezer fiatal érkezik a Zánkai Erzsébet-táborba, ahol ettől az évtől kezdve a táborozás kalandjai mellett az isteni szeretettel is találkozhatnak. A két helyszínen tizennégy turnusban üdülő gyerekek számára áhítattal és bibliai alapú interaktív foglalkozásokkal készülnek a református lelkészek, teológusok, vallástanárok, akik az Erzsébet Alapítvány felkérésére vesznek részt a táborokban.

ökumenikus kápolnatermében több felekezet is Rekkenő hőség, teljes szélcsend, nem lehet megtarthat áhítatokat és gyermekfoglalkozásokat. maradni az árnyékban sem, amikor a táboroA református jelenlét különösen erős, hiszen a zókra figyelő portásokat elhagyva belépünk gyermekekkel foglalkozó teológusok és vallása zánkai Erzsébet-tábor nemrég felújított tanárok a táborok ideje alatt végig, folyamatofőépületébe. Először csak a hűvösre tudunk san jelen vannak. – Az egyházi munkatársakat gondolni, amely bent fogad, aztán körbenéztestvéreknek nevezzük. Elsősorban a magyar ve meglátjuk a gyerekcsoportokat sorakoznyelvű teológiákon közvetlenül, valamint a refortató, papírokkal szaladó mosolygós segítőket, matus.hu oldalon és lelkészi körlevél által tobonevelőket és a tesokat (tábori együttélést seroztuk őket. Nagyon örülünk, hogy végül sikerült gítő operatív munkatársak). Ezen a héten háromezer gyermekre vigyáznak: nem felügyelők, „Az egyház legfőbb fela- a két helyszínen zajló tizennégy turnusra két-két életre szóló élményt igyekeznek nyújtani olyan data a misszió, ezen belül testvér szolgálatával tervezni. A szolgálók között három lelkész, nyolc teológushallgató, négy valgyerekeknek, akik közül sokan nem tehetnék pedig talán lástanár, három vallástanár-hallgató és két nem meg, hogy önerőből a Balatonnál nyaraljanak. a legfontosabb a gyerekek megszólítása.” szakirányú végzettségű segítő kapott helyet IMASÉTA A BALATON-PARTON – mondja Schanda Anikó, aki szerint az egyház (Schanda Anikó) legfőbb feladata a misszió, ezen belül pedig talán – A keresztyén szellemiség nem áll messze a legfontosabb a gyermekek megszólítása. Beezektől a táboroktól, sőt – mondja Schanda szélgetésünk közben körbemutat a nagyjából harminc-negyven Anikó. A református egyház cigány szakkollégiumokkal és Erfő befogadására alkalmas termen, amelyet nagyobb összejövezsébet-táborokkal foglalkozó munkatársától megtudjuk, az telek alkalmával egy másik teremmel is egybe lehet nyitni. üdülőprogram öt alappillérének egyike a keresztyénség. Ettől Amikor megkérdezzük tőle, vajon érdekli-e a gyerekeket az évtől azonban nem csupán egy tematikus nap keretén beebben a hőségben bármi más a Balatonon kívül, mosolyog: lül jelenik meg a krisztusi segítségnyújtás fontossága: a tábor 2021. július 18.

Reformátusok Lapja 11


| AKTUÁLIS |

– Egyre ismertebbek a programjaink a táborozók és kísérőik körében, be-betérnek a kápolnába, ezekben a percekben is várunk egy már előre regisztrált csoportot. De természetesen a gyermekek leginkább a Balaton-parton töltik az idejüket, ezt észrevették a szolgálóink is: az első héten feltalálták magukat és azt mondták: ha a gyermekek a víz mellett vannak szívesen, akkor mi is lemegyünk a partra. A szervezők segítségével sikerült saját kis sátrat kialakítani, ahol szintén tudnak foglalkozásokat tartani, beszélgetni, énekelni – fogalmaz.

LÁTHATATLAN SZERETET A kápolna ajtajában zajló beszélgetésünket be kell rekesztenünk, hiszen nagy zajjal megérkezik az első gyerekcsoport. Beözönlenek a hűvös kápolnába, és mi is utánuk lépünk: a teremben körben bibliai idézetek lógnak a falon, a sarokban nagy vetítővászon, rengeteg gyerekkönyv, csokoládé, cukorka és két mosolygós felnőtt. 12 Reformátusok Lapja

2021. július 18.

„Attila bácsi, azaz Talián Attila sárospataki teológus felteszi a foglalkozás bemelegítő kérdéseit. Milyen az, amikor boldogok vagytok? Ki szeret titeket? Ti kit szerettek?” Eszter néni és Attila bácsi macival a kezükben üdvözlik a gyerekeket, akik jól láthatóan nem először találkoznak velük, otthonosan letelepednek és a plüssállat nevét kiabálják. A délelőtti program közel egyórás bibliai élménypedagógiai foglalkozás, a neve Láthatatlan szeretet – tudjuk meg a mellettünk ülőktől. Azon tűnődünk, hogyan fogja ezt bírni a sok gyerek,


| AKTUÁLIS |

„Sok gyermeken azt az elveszettséget látom, amelyet gyerekkoromban éreztem” – mondja Almási-Koncz Eszter, akit állami gondozásból fogadtak örökbe, gyermekkori tapasztalata volt, hogy a szeretetet, bármennyire próbálja, nem tudja kiérdemelni, pedig ezt várják tőle. bálják megtalálni a szeretetteljes, krisztusi megoldást. Minden viszály megoldásakor egy-egy lámpást gyújtanak, így a foglalkozás végére fénybe borul a sötét város. Mindeközben Eszter néni, akárcsak egy két lábon járó Biblia, sorolja az idézeteket a Szentírásból. Minden mondata talál, helyére teszi a kérdéseket. Ő maga használja egyébként a hasonlatot: – Két lábon járó Bibliává kell válnunk ebben a táborban – mondja, amikor a foglalkozás után a főépületből elindulunk a Balaton-part felé.

A BOLDOGSÁG NEM SZEREPEL A FOGALMAIK KÖZÖTT

de nincs sok időnk gondolkozni. Attila bácsi, azaz Talián Attila sárospataki teológus felteszi a foglalkozás bemelegítő kérdéseit. – Milyen az, amikor boldogok vagytok? Ki szeret titeket? Ti kit szerettek? Mi volt a legjobb élményetek mostanában? – kérdezi. A komoly és vicces válaszok után rövid animációs film következik, amely egy kisfiú szemszögéből próbálja értelmezni az isteni szeretet fogalmát. – Csukjátok be a szemeteket, és képzeljetek el egy várost, ahol senki sem szereti a másikat – veszi át a szót Almási-Koncz Eszter, vagyis Eszter néni. – Fekete, koszos, büdös, nincsenek virágok, morognak az emberek – érkeznek a válaszok minden felől. A gyerekek ezután a szeretet nélküli városban zajló jeleneteket játszanak el a teológus vezetésével: koldusbőrbe bújnak, szülő-gyermek közötti vitát vázolnak fel, összekapó ismerősök szituációját jelenítik meg, majd mindegyik jelenetre megpró-

Eszter nyakában a Cigánymisszió nyakpántján lóg az Erzsébettáboros belépőkártya, pólója hátán nagy felirat: Testvér. És valóban, nem lehet vele másképp beszélgetni, csak mint testvérrel. Egy mondata sincs, amely ne a Bibliára vagy annak üzenetére utalna, mégsem tolakodó, inkább irigylésre méltó, ahogyan fogalmaz. Hosszú sétánk során nemcsak szolgálatáról, hanem arról is beszél, mi indította arra, hogy olyan gyerekek között mutassa be Jézust és eljövetelének üzenetét, akik talán soha nem hallottak ilyesmiről. – Pontosan tudom, hogy sokaknak nem nagy feladat elképzelni egy-egy foglalkozás során a gyűlölettel teli várost. A múlt héten állami gondozott gyerekek tábora volt. Az egyik Láthatatlan szeretet alkalom alatt, amikor megkérdeztem őket, hogy mi az életükben az öröm és a boldogság, két kislány csendben azt mondta: olyan nincsen. Anyósommal együtt tartottuk az alkalmat, belefacsarodott a szívünk, amikor hallottuk, de ez is csak megerősített bennünket: az a feladatunk, hogy rávilágítsunk arra, ha az Úr Jézus rátalál az életükre, akkor megkapják a boldogságot – mondja. Nem hiába vált Eszter és Attila jelmondatává a héten: „Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!” (Mk 1,3)

VISSZATÉRNI A NÉPEMHEZ – Sok gyermeken azt az elveszettséget látom, amelyet gyerekkoromban éreztem – mondja Eszter, akit állami gondozásból fogadtak örökbe. Fiatalkori tapasztalata az volt, hogy bármen�nyire próbálja, nem tudja kiérdemelni mások szeretetét, pedig ezt várják el tőle. – Romaként nem romák közt nőttem fel, sok nehézséget megélve, de miután Isten átölelt feltétel nélküli szeretetével, megváltozott az életem. Később arra is rádöbbentem, 2021. július 18.

Reformátusok Lapja 13


| AKTUÁLIS |

hogy vissza kell mennem a népem közé beszélni erről a fajta kiútról – mondja. Eszter hosszan idézi fel múltját, amelynek részleteit tolakodás lenne nyomtatott lapra vetni, a döbbenet érzését azonban hiba lenne nem leírni: megszégyenítő átélni, mennyi szeretet árad belőle mindannak ellenére, amit átélt. Közeledünk a strandhoz, egyre nagyobb a gyerekricsaj. Beszélgetőtársunk pedig épp Augustinus gondolatát idézi: „Uram, nem kerestelek volna, ha nem találtál volna rám.” A tábort lehetőségnek látja, hiszen a korábbi években nem voltak ilyen határozottan megjelenő egyházi programok. – Ez a tábor is olyan hely, ahol Krisztus talál rájuk. Igazából Krisztus hozta őket ide – fogalmaz Eszter.

KIHELYEZETT KÁPOLNA Amikor odaérünk, nagy, hófehér sátor alatt sürgölődnek a tesok. Sörpadokat pakolnak, az asztalokra énekfüzetek, kézi dob és csörgő kerül. A nagy melegben már kis szellő fújdogál, lengeti a felfüggesztett bibliai idézeteket. – Ez lett a második kápolnánk, mondja Eszter, aki a sok segítőben is ajándékot lát: – Keresztyénként ígéretet kaptunk, testvérre találunk az idegenben is. Ilyenek számunkra az itteni tesok, de nem csak ők, a táborvezetőktől kezdve a portásokon át a takarítókig itt mindenki segíti a másikat. Miután társaival mindent elrendezett, Eszter a partra készül „gyermekeket halászni”. Most egyedül végzi a munkát, hiszen a másik testvér, Attila a főépületben maradt, egy utolsó pillanatban jelentkező csoportnak beszél épp a láthatatlan szeretetről. A parton álló sátor eközben gyerekzajjal telik meg. – Ide nem kell bejelentkezni, akinek van akár csak öt perce is, leülhet énekelni, hogyha több időre jön, végigmehet az imasé14 Reformátusok Lapja

2021. július 18.

tán – tudjuk meg Esztertől. Ez utóbbi állomásain is a szeretet személyes, közösségi és isteni formáit gondolhatják és élhetik át a gyerekek. A rövid foglalkozás végén kezükben szorított kövecskéiket szimbolikusan tehetik le egy fakereszt alá. Az éppen a sátorban tartózkodó gyerekek ebéd előtt néztek be, az imasétára most nincs idejük, de szívesen énekelnek egyet-kettőt, mielőtt az étel után néznek. Egyik kézben csörgő, másikban dob, először csak a dalok ritmusát igyekeznek felvenni a gyerekek. – Attilával együtt sufnituninggal dobtuk össze a kis énekfüzeteket – mondja nevetve a testvér –, mert láttuk, hogy a gyerekek a hosszabb foglalkozásokat nehezebben bírják idelent. Ezért próbát tettünk az énekléssel, és ez bevált – fogalmaz a Selye János Egyetemen teológiát végzett Eszter. Bár sok a református iskolába járó gyerek, jönnek olyanok is, akik ismeretlenül ülnek le énekelni az asztalokhoz, de azt is megtudjuk, nem mindenki nyitott egyből az egyházi tartalomra. – Volt, hogy egy kísérő kedvesen azt mondta, csoportja nem egyházi beállítottságú, szeretnek a gyerekek énekelni, de csak a Tavaszi szélt ismerik. Végül mégis letelepedtek, és a népdalok után egy evangéliumi éneket is megtanultak, másnap pedig ismét vis�szatértek énekelni – mondja Eszter. Rekkenő hőség, és bár nincs teljes szélcsend, nehezen bírunk megmaradni az árnyékban is, mégsem vagyunk képesek elindulni. Újságíróként igyekszünk távolságot tartani a témáinkkal szemben, ha létezik ilyen, minél objektívabb módon megvilágítani egy-egy eseményt. Itt nem megy. Kikapcsolom a riporteri magnómat, és fellapozom a következő éneket. Ütik a dobot a gyerekek, nevetnek. Talán van, aki azt mondaná, rosszalkodnak, pedig nem: boldogok. Most már együtt énekelünk: „Uram, tehozzád futok...”  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Az uralkodók Egyiptomban hivatalba lépésük elején jóslatot kértek istenüktől: mit rejt a jövő. Talán ez a szokás vitte Salamont a gibeoni áldozóhalomhoz, miután feleségül vette az egyiptomi fáraó egyik lányát (1Kir 3,1). Ő az egy igaz Istennek áldozott, aki apját, Dávidot szerette és vezette, és akihez Dávid is ragaszkodott. Salamon elsősorban tisztelete és hódolata jeléül mutatott be áldozatot, de a szorongás és a felelősségérzet is ott rejlik benne: mutatja ezt áldozatának túlzott mennyisége (ezer állatot áldoz) és hogy népét megszámlálhatatlannak mondja. Túl fiatal, még csak húszéves lehet. Isten válaszában óriási lehetőséget kínál neki, mint a mesében: „Kérj valamit, én megadom neked!” (1Kir 3,5) Ez minden gyermek álma. Több változatban olvassuk a mese­ motívumot: egy jó tündér, aranyhal vagy más különleges lény váratlanul megjelenik a szegény ember életében, és esélyt ad sorsának megváltoztatására. Bár azokban mindig három kívánságra van lehetőség, az emberek meggondolatlanul el is tékozolják mind a hármat. Az első kérés mindig a nagy gazdagság, utána valami ostoba kívánság bajt okoz, így a harmadik már csak a helyreállításra vonatkozhat, és marad minden a régiben. Ezek a mesék, történetek csak azt tanítják, hogy elkápráztat és megszédít minket az álmodozás valami váratlan nagy szerencséről, és a kívánságaink legtöbbször visszafelé sülnek el. El kell fogadnunk azt, amiben vagyunk, és ott kell boldogulnunk. Vajon ez a történet Salamonnal? Csupán egy fentiekhez hasonló mesét élt át? Csak álom volt mindez? A bibliai álmok és látások Isten vezetését hordozzák. Azt, amit nem ésszel, hanem szívvel és hittel lehet fogni és érzékelni. Az Ó- és Újszövetség tele van ilyen álomban és látomásban, jelenésben kapott isteni útmutatással. Isten elfelejtett nyelve az álom – mondja Gyökössy Endre egyik könyvének címében. Fontos tudnunk, hogy nem minden álom Istentől való, ezért tudni kell különbséget tenni saját vágyálmaink, félelmeink vagy események, emlékek lenyomatai között. Isten úgy szólít meg, hogy biztat: kérj valamit! Nem azért, mert nem tudja, mire van szükségünk, hanem azért, mert mi nem tudjuk. Nekünk kihívás és feladat, ha csak egy valamit kérhetünk Istentől. Mi volna az? A kérés nem mesés lehetőség, hanem kapcsolatfelvétel. Az istenkapcsolat a fontos benne. Vagyunk-e olyan kapcsolatban Istennel, hogy kérünk tőle? Akarunk-e valamit Istentől? Ha igen, mit? Gyakran rosszul vagy rosszat kérünk. Salamon a saját szíve megváltozását kérte, hogy alkalmas legyen a feladatra, amit kapott. Jézus is biztat: „Kérjetek és adatik!” (Mt 7,7) Azt nem mondja, hogy mit kérjünk. Kérjük Isten Lelkét! 

IMÁDKOZZUNK!

Minden olyan alkalmat köszönök neked, Uram, amikor a templom üressége egyszer csak megtelik a te dicséreteddel! Tele van a szívem hálával minden olyan pillanatért, amikor az élettelen oszlopok a téged magasztalók énekét visszhangozzák. Amikor jelenlétedben találkozik egymással a tekintetünk, összenézünk, talán szeretetteljesen el is mosolyodunk, mert ugyanazt érezzük a szívünkben: a te közelséged oly igen jó nékünk! Micsoda erő van abban, amikor gyülekezetként, egy akarattal térdelünk előtted, és együtt tesszük le terheinket, hogy utána – megkönnyebbülve – együtt is vigyük azokat tovább! Köszönjük, hogy gyermekeid lehetünk, és ezért bízhatunk egymásban, tudva, hogy örömeink, vágyaink, aggodalmaink vagy félelmeink jó helyen vannak a testvérek közösségében! Ámen.  HAJDÚNÉ TÓTH LÍVIA

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Megbocsáttattak bűneid A bibliai időben a lakóházak többsége ablaktalan, kocka alakú épület volt, elöl az egyetlen bejárat, az ajtó. Hátul a fal mellé épített széles lépcső, ez volt a feljárat a lapos tetőre. Ilyen lehetett az az épület is, ahol Jézus Kapernaumban tanított. A ház tele volt hallgatósággal, ezért nem fért Jézushoz az a négy ember, akik ágyban fekvő béna barátjukat akarták hozzá odavinni. Más módot nem találva megbontották a tetőt, és kötélen engedték le a beteget Jézus lába elé. Nem tudták, hogy meddig marad ott, vissza fog-e még jönni. Abban az időben a gyermekbénulásban szenvedők más, járulékos betegségek miatt ritkán érték meg az öregkort. Lehet, hogy barátjuk nem éri meg Jézus újabb kapernaumi látogatását, ezért szánták el magukat erre a szokatlan lépésre – szó szerint minden akadályt legyőzve. Arra még nem is számítottak, hogy az írástudókat és farizeusokat megbotránkozatja az, hogy Jézus először megbocsátja a beteg bűneit, mert a lelki gyógyulást fontosabbnak tartja, mint a testit. A betegnek akkor adja vissza a járását, amikor az írástudók számonkérik, hogy milyen hatalommal bocsátja meg a bűnöket. Jézus a testi gyógyítással isteni hatalmát bizonyítja a kételkedőknek. A légkör ellenséges volt vele szemben, később a farizeusok abba kötöttek bele, hogy a tanítványok nem mostak kezet, amikor a mezőn mesterükkel ettek a gabonából. A béna ember barátai mindezt talán csak sejtették, de mindenképpen ki akarták használni a Jézussal való találkozás lehetőségét. Márk nem véletlenül jegyezte fel mindezt evangéliumának 2. fejezetében. Minket is figyelmeztet, hogy vegyük komolyan a lehetőségeket, ahogyan egy énekünk is mondja: „Siessetek, hamar lejár, / kegyelme már régóta vár! / Ma még lehet, ma még szabad, / borulj le a kereszt alatt!”  GYŐRI ISTVÁN 2021. július 18.

Reformátusok Lapja 15


| REFORMÁTUS ÉLET |

Egy nap a dunántúli kántorképzőn

HEGEDŰS BENCE

Újra tart kántorképzőt – egy év szünet után – a Dunántúli Református Egyházkerület. A harminc éve indult képzésen már több mint nyolcvanan tettek képesítő vizsgát – ők többnyire saját gyülekezetükben vállalnak szolgálatot, de vannak, akik külföldön folytatják egyházzenei tanulmányaikat. Pápára látogattunk, ahol több helyszínen, tizenkét tanár segítségével készülnek a fiatalok a kántorvizsgára.

Halk énekszó száll a Pápai Református Gimnázium épületének folyosóin a párás melegben. Időnként elnyomja az udvaron zajló építkezés zaja, épül az új internátus. Amikor a külső morgás alábbhagy, felerősödik az ajtókon átszüremkedő zene. A gimnázium termeiben – nem meglepő módon – tanítás folyik, de nem a pápai refisek ülnek a padokban, hanem a Dunántúli Református Kántorképző diákjai.

A HUSZONKILENCEDIK Az egyik teremben öt tizenéves diáknak éppen zeneelmélet-órát tart a friss diplomás László Lóránd. A vidám hangulatú órán a genfi zsoltárokról van szó. A fiatal tanár többek között Guillaume Farel és Kálvin János kapcsolatáról beszél, majd arról, hogyan fordította le a százötven genfi zsoltárt „nem egészen száz nap alatt” Szenci Molnár Albert. Az óra végén még tréfálkoznak: László Ló16 Reformátusok Lapja

2021. július 18.

ránd felfedi a titkot arról, hogy a református énekeskönyvben a 150. zsoltár alatt olvasható szöveget rá lehet énekelni a zsoltár dallamára, mintha csak a negyedik versszak lenne. Az óra végén a terem előtti padnál találkozunk a Dunántúli Református Kántorképző szellemi és lelki vezetőjével, Veresné Petrőcz Máriával, akit a diákok és a tanárok is csak Maya néninek hívnak. – Kegyelmi időnek tartom ezt a két és fél hetet, hogy egyáltalán megtarthatjuk a kántorképzőt – árulja el. Kiderül, hogy az elmúlt harminc évben eddig kétszer maradt el a képzés, és ebből az egyik a múlt évi volt. A kántorképző általában három hétig tart, de vezetője szerint idén ennek a tizennyolc napnak is nagyon örülnek. – Jó, hogy nem marad ki egy újabb év, mert nagyon nagy veszteség volt a tavalyi – mondja Maya néni. A 2021-es dunántúli kántorképzőn harmincöt növendék vesz részt, számuk elmarad az átlagos negyven-ötven fős lét-


| REFORMÁTUS ÉLET |

tanfolyam záróalkalmán vagy a köztes vasárnapok istentiszteletein, kiszállásokon. Az órán részt vevő diákokról hamar kiderül, hogy többségük így vagy úgy, de kötődik az egyházzenéhez. Az éppen dirigáló Tikász Emmát bátyja, Ábel hozta el a táborba, aki teológusként – és Pápán végzett kántorként – himnológiát és gyülekezeti éneket oktat a képzésen. Emma elmondja azt is, hogy a nagycsaládból a harmadik testvérük szintén részt vesz a képzésen. Benedek Ildikót már gyerekként lenyűgözte az orgona hangja, ezért az otthoni gyülekezetének kántorától tanult eddig. – Ő jaVIZSGÁVAL A VÉGÉN vasolta, hogy jöjjek el Pápára – avat be Ildikó, akitől azt is megtudjuk, hogy most vették fel a Károli Gáspár Református EgyeA zeneelmélet után egy karvezetésórára kukkantuk be, ahol tem teológia szakára. éppen Rezessy László Isteni ének című kórusművét tanítja be – Furcsán hangzik, de nekem már az ükapám is kántor volt a többieknek Tikász Emma. Az órát Pap Tamás, a Pécsi Re– vallja be Hamar Dávid, akinek ez már a hatodik nyara itt, a duformátus Kollégium Gimnáziumának ének-zene tanára tartja, nántúli kántorképzőn. A lelkészcsaládból származó fiatal bízik aki ide tízévesen érkezett, maga is a dunántúli kántorképzőn benne, hogy idén ő és hét társa sikeres vizsgát tesznek majd szerzett kántori képesítést még 2004-ben. Az itt töltött évek minden tárgyból, és kántori oklevéllel távozhatnak. alapján döntött a zenei pálya mellett, majd diplomás tanár– Akik vizsgáznak, általában nyolc alkalommal vesznek ként 2014-ben visszahívta őt tanítani a tanfolyam részt a képzőn. Az elmúlt harminc évben közel nyolcvezetője. – Most éppen a C és a D csoport karveAz idei van hallgató tett sikeres vizsgát – mondja Vereszetésórája folyik. Mindenki kap egy darabot, kántorképzőt június 23. és július né Petrőcz Mária. Általában az általános iskola amelyet a szintjéhez mérten megtanul, be10. között tartották Pápán. utolsó négy évében és a gimnáziumi, egyetetanít a szólamoknak, majd a képzés végén A képzés mottójául a 16. mi évek alatt jönnek a kántorképzőbe a diáa karvezetésvizsgán vezényli – foglalja században élt Németi Ferenc, Tokaj kok. Volt példa arra is, hogy valaki tizennégy össze egy mondatban az óra lényegét várkapitányának énekét választották, évesen szerzett oklevelet, de az idősebb geTamás. Akik ebben a csoportban kiemelamely a református énekeskönyv 273. dicsérete: „Az Úr Istent magasztalom, nerációt is gyakran üdvözölhetik soraikban. kedően teljesítenek, vezényelhetnek a számtól. – Volt olyan évfolyamunk, amikor nyolcvannyolc gyereket oktattunk itt nyáron, és a szomszédos országokból, sőt távolabbról is érkeztek közénk kántorjelöltek – büszkélkedik a tanfolyamvezető, aki hálás azért, hogy most szűkebb keretek között ugyan, de megtartják a képzést. Korhatár nincs, a tanfolyamon a tizennégy év alatti fiatalok is részt vehetnek. Ez évben a legfiatalabb diák tízéves, de az előző képzéseken még ennél fiatalabbak is kitartó szorgalommal, elszántsággal tanultak, gyakoroltak, énekelték a zsoltárokat, dicséreteket.

jóvoltáról emlékezem, mindig hozzá folyamodom, mert meghallgat, azt jól tudom!”

2021. július 18.

Reformátusok Lapja 17


| REFORMÁTUS ÉLET |

A-B-C-D A kántorképzőbe jelentkező diákokat négy csoportba osztják attól függően, hogy milyen képzettségi szinten vannak. Az A, B és C csoportba a kezdők és a haladók, a D csoportba pedig már a majdnem vizsgakész hallgatók tartoznak. Minden hallgató vizsgázik, az eredményük alapján egy csoporttal feljebb kerülnek, vagy csoportot ismételnek. A Zsinat egyházzenei követelményeinek, elvárásainak eleget tevő hallgatók pedig kántori oklevelet szerezhetnek. A képesítő vizsgát mindig meghívott elnök vezeti – idén Méhes Balázs orgonaművész, aki a Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Református Tanítóképző Főiskolai Karához tartozó Hittanoktató és Kántorképző Intézet dékánhelyettese. A képzés végén tett sikeres vizsga után kántori oklevelet állít ki a Zsinati Hivatal Egyházzenei Irodájához tartozó Kántorképesítő Bizottság, amely nemcsak a dunántúli, hanem a dunamelléki és a tiszántúli képzést is felügyeli. – A zsinati iroda és a képzést végzők arra törekednek, hogy annak, aki a saját református közösségében szolgálatba áll, legyen igazolása arról, hogy ismeri a gyülekezeti énekeket, jártas a karvezetésben és megfelelő szin-

„Ehhez sehol sincs hasonló vagy ezt megközelítő élmény. Olyan, mintha mindenki hazajönne, pedig igazából mindenki kiszakad a saját, otthoni környezetéből.” (Kuzsner Péter) ten tud orgonán vagy harmóniumon játszani – részletezi Veresné Petrőcz Mária, aki szerint az oklevél más egyházi és világi kapukat is megnyithat a diákok előtt. Jó ajánlólevél azoknak is, akik ösztöndíjjal, külföldön folytatják orgona- vagy egyházzenei tanulmányaikat, de hasznát vette az a fiatal is, aki így kapott kántori állást az Egyesült Államok egyik gyülekezetében.

KÉSŐ ESTI ÖRÖMÉNEKLÉS A kántorképző bentlakásos „tábor”, a diákok szigorú napirend szerint élnek: reggel hatkor van ébresztő, hét órakor már a reggelizőasztalok mellett ülnek, fél nyolckor pedig áhítattal indítják a napot. Az kántorképzőn az igei szolgálatot Baráth Julianna lelkipásztor, a pápai kollégium igazgatója és Tikász Ábel teológus végzi. – Ezt követi a rövid „beéneklés”. Az én feladatom, hogy a hangképzés oldaláról is elindítsam a napot, hogy a belső hangszer is rendben legyen – mondja Maya néni. Egy nap legalább öt ötvenperces órájuk van a diákoknak, közben ebédszünettel. A délutáni csoportos órákat a vacsora zárja. A tematikus esti áhítatok után a nagykórus próbáját intenzív hangképzés előzi meg. – Mi, felnőttek is kórussá rendeződünk, szeretünk énekelni. Ez rendszerint már a késő estében valósul csak meg, amikor elcsendesedett a tábor – avat be a tanfolyamvezető. 18 Reformátusok Lapja

2021. július 18.

Az idei kántorképző, ahogy az eddigi huszonnyolc is, zenés áhítattal ér véget. – Ezen az alkalmon a vizsgázó diákok vezényelnek, a nagykórus Antonio Salieri Alessandro Marcello művét énekli orgonakísérettel. A tanfolyam lezárását megelőző estén még egy Ki mit tud?-ot is tartunk, ahol diákok és tanárok készülnek őket más oldalról is bemutató előadásokkal, humoros rövidfilmmel, jelenetekkel, így a tréfa, a jókedv és a felszabadultság öröme koronázza a három hetet.

NEJLONORGONÁK A kántorképző több helyszínen zajlik. A zeneelméleti, szolfézsés karvezetésórák a református gimnáziumban, a hangszeres órák, amin most a harmóniumot és az orgonát kell érteni, más-más helyszínen: a református templomban, a gyülekezeti házban, a teológia épületében és az Ó-Varga házban, az egykori fiúkollégium szobáiban vannak. Veresné Petrőcz Mária felidézi, hogy a kezdetekkor nagyon kevés hangszer állt a diákok rendelkezésére, majd az évek alatt hazai és külföldi gyülekezetek adományaiból szépen megnövekedett a hangszerállomány. – Ezek többsége sajnos csak nejlon­ orgona – mondja viccesen az elektromos hangszerekre a kántorképző vezetője, miközben vidám hangjába némi szomorúság vegyül. Elmondja, hogy az induláskor csak a templomi nagy orgona és néhány kölcsönkapott harmónium állt a rendelkezésükre, és annak idején a hangszerek királynőjén – igazi sípos orgonán, amelynél nincs értékesebb – tanulhattak, vizsgázhattak diákjaik. Szeretné, ha minden kántor törekedne arra, hogy a gyülekezetek sípos orgonáit ha az anyagi nehézségek ellenére lassan is, de újítsák fel, őrizzék meg és állítsák vissza eredeti funkciójukba, a gyülekezeti énekkíséret Isten adta, régtől ismert formájába. Az előbb hallott szomorúság bukkan elő ismét, amikor szóba kerül a pápai református templom orgonája, amely ma már nem pneumatikus-sípos, hanem digitális. – Most ezt az elektronikus világot éljük – mondja beletörődve. – Persze, jó dolog, hogy egy gombnyomás után akár a rotterdami orgona vagy a passaui dóm orgonájának hangzásvilágát ismerhetjük meg, de nem tudja soha azt nyújtani, amit egy sípos hangszer. Nincs meg benne az az „egészséges” hangindítás, ahogyan egy valódi síp megszólal, amikor a kántor együtt lélegzik az orgonával – teszi hozzá.

TANÁRKÉNT Az előbb említett digitális templomi orgonán éppen Lévai Tünde gyakorol Kuzsner Péter orgonaművész, a Soproni Református Egyházközség kántorának felügyelete alatt. – Már legalább tizenkilenc éve tanítok itt, a kántorképzőn – mondja, mielőtt átsietne egy másik órára a gyülekezeti házba, a kurzus egyetlen sípos orgonájához. Kuzsner Péter szerint tanárként a képzés legnagyobb vonzereje annak szuperintenzív jellege. – Reggel nyolctól este fél kilencig tart, és ebbe még a saját gyakorlást is bele kell sűríteni. Olyan zenészekkel van itt együtt az ember, akikkel otthon


| REFORMÁTUS ÉLET |

„Folyamatos útkeresésben vagyunk, hogy milyen új lehetőségekkel lehetne még jobban elvarázsolni, befogni és elkötelezni a gyerekeket az egyházzene mellett.” (Veresné Petrőcz Mária) nem találkozik, olyanok, akikkel együtt tudunk énekelni. Az ember csak a kántorképzőn érzi magát igazán fontosnak. Ez az, amiért mindenki visszajön. Ehhez sehol sincs hasonló vagy ezt megközelítő élmény. Olyan, mintha mindenki hazajönne, pedig igazából mindenki kiszakad a saját, otthoni környezetéből – foglalja össze néhány mondatban, miért jó a dunántúli kántorképzőben tanárnak lenni. – A diákok orgonaoktatását két kiváló orgonaművész végzi több éve Kuzsner Péter mellett. Vadász Attila, aki további tanulmányait Hollandiában végezte, a győri konzervatórium tanára, kántorként is tevékenykedik. Dezső Dárió pedig Debrecenben végzett, és most Szentesről érkezett, ahol kántor és zeneiskolai korrepetitor, aki mind orgonajátékával, mind tanítási módszerével emeli a tanfolyam színvonalát – mondja még Veresné Petrőcz Mária. A templom után a szomszédos Ó-Varga házat keressük fel, ahol Parola Csaba egyházzenész, a pápai gyülekezet kántora és Fejszés Dániel, a debreceni Árpád téri gyülekezet kántora tart harmóniumórákat a gyerekeknek. – Azért fogadtam el az oktatói felkérést, mert szeretném visszaadni azt, amit itt kaptam. Hogy addig adjam tovább a tudást, amíg korban viszonylag közel vagyok a diákokhoz – mondja Fejszés Dániel, aki 2002-ben, tizenöt évesen kezdte el a kántorképzőt, majd négy év múlva levizsgázott. Most kántori szolgálatai mellett Nyíradonyban oktat zongorát és szolfézst, Pápára 2012-ben hívta vissza őt Maya néni harmónium- és orgonajátékot tanítani. Parola Csaba a harmóniumtanítást közösségi élménnyé igyekszik tenni azzal, hogy a három hét alatt úgynevezett kán-

tori gyakorlatot is szervez a hozzá beosztott hét-nyolc diáknak. – Ezen egy istentiszteleti liturgiát modellezünk, amelyen mindenki a maga szintjén kíséri a gyülekezetet. Így egyből megtapasztalhatják, milyen „élesben” kántorkodni. – Folyamatos útkeresésben vagyunk, hogy milyen új lehetőségekkel lehetne még jobban elvarázsolni, befogni és elkötelezni a gyerekeket az egyházzene mellett. Ferenczy Csaba a hangszerész-hangoló szakmában tökéletesítette tovább itteni tanulmányait, az ittléte mindig új titkokat tár fel a gyerekek szeme előtt, hiszen segítségével a hangszerek „lelkébe” is belelátunk – egészíti ki az eddigieket a kurzusvezető. Miközben arról beszélgetünk, hogy az Ó-Varga ház udvarán álló fa lombjai között évek óta fészkelnek baglyok, és ez a gyerekeknek milyen nagy szenzáció, feltűnik Nagy Tamás, a zirci gyülekezet kántora. – Korrepetitor vagyok most itt a kántorképzőn. Ha egy kis segítség, terelgetés kell a diákoknak, akkor jövök én. – Hasonló feladata van Bognár Katának is. Mindketten itt végeztek, most orvostanhallgatók. Az ő feladatuk, hogy felszínre hozzák azt a kis pluszt is, amely ott rejtőzik a gyerekekben – részletezi Maya néni, aki tovább sorolja az itt tanító művészeket. – Volt tanítványunk, itt végzett kántorunk Dabóczyné Farkas Márta és Lévay Kamilla friss diplomás csembalóművész alsóbb csoportban elméletet és hangszerjátékot tanítanak, de a harminc év alatt köztünk járt és tanított Gárdonyi Zsolt és Berkesi Sándor, a régi egyházzenészek közül pedig Máté János és Draskóczy László is.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

2021. július 18.

Reformátusok Lapja 19


| AJÁNLÓ |

Jézusi gyógyítás A félelmekkel, fájdalmakkal és veszteségekkel teli 2020–2021-es esztendő számtalan művészeti alkotást és ezen belül irodalmi művet termett. Ezek sorában kitüntetett helye van a történészből lett, méltán népszerű írónő, Fábián Janka kisregényének, a Cholera-naplónak. A könyv egy, a Covidhoz hasonlatosan szörnyű, nálunk többek között 1831-ben, e képzeletbeli napló bejegyzéseinek idején tomboló betegség, a kolera testet-lelket, emberi kapcsolatokat pusztító rombolását mutatja be. A kis terjedelmű, de igényes munka voltaképpen egy trilógia részének is tekinthető, a Lotti öröksége és a Koszorúfonat című Fábián-nagyregények, a tizennyol­cadik századtól a huszadikig terjedő orvosnői élettörténetek méltó ro­­ko­nának. A mottó pedig Révkomárom szülöttétől, az ottani református nagytemplomban megkeresztelt Jókai Mórtól származik: „Néha a természet, ez Isten irtó keze egész népeknek ad fenítő tanítást.” (Szomorú napok) Az 1831 nyarán elszenvedett „szomorú napok” krónikása ezúttal egy fiatal lány, Gruber Georgina, a budai vár egyik jeles cukrászának középső gyermeke. Az okos és mélyen hívő teremtés úgy dönt – sok-sok mai alkotóhoz vagy akár magánemberhez hasonlóan –, hogy a nyári karantén különösen is fájdalmas szorítását (amelyben a reformkor elején még semmiféle kommunikációs eszköz nem oldhatta a családtagoktól való elszakítottságot, ha csak az agyonfüstölt, késve befutott leveleket, újságokat nem tekintjük annak) naplóírással oldja: „…el­ kezdem írni ezt a cholera-naplót, hogy részben magamnak, a családomnak, de – ki tudja! – talán egy kései utókornak is megörökítsem ezeket az előttünk álló, szomorú, de egyben kivételes napokat, heteket, vagy amennyi időt kiszab nekünk a Gondviselő.” A százkilencven évvel ezelőtti, koleralázadásba torkolló országos tragédia szereplői ugyanolyan gondokkal küzdöttek, mint mi egészen a közeli múltig: a betegség rémével, a pánikkal, az 20 Reformátusok Lapja

2021. július 18.

PETRŐCZI ÉVA

Fábián Janka: Cholera-napló (Libri Kiadó, Budapest, 2021)

álhírekkel, a járványtagadókkal és a gyakran abszurdnak tűnő gyógymódokkal, amelyek egyik fő hatóanyaga éppen az ecet volt. Az a fájdalmas nagypénteki perceket felidéző, erős illatú folyadék, amelyet a kereszten függő Krisztusnak víz helyett kínáltak fel. Lenhossék Mihály országos főorvos kollégáival – köztük a kisregény idősebb és ifjabb, halálba sodródó, illetve felgyógyuló orvos szereplője – éle­ tét kockáztatva próbált mi­nél több beteget megmenteni. Geor­ gina családjában így is megbetegszik a napló írója és tizennégy éves húga. Ők végül meggyógyulnak, de nagyanyjukat nem sikerül megmenteni. Halála előtt azonban – Isten kegyelméből – szép búcsúajándékot kap, egy erdei kirándulást: „Az erdei séta csodálatos volt, mindhárman él­ veztük minden pillanatát, és még Nagymama is mintha éveket fiatalodott volna (…), és egy tisztásra érve csatlakozott hozzánk vadvirágot szedni.” A kisregény minden fejezete mélyén ott sejtjük a Jakab 5,15 sorait: „És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt…” A befejezés pedig az 1831-es és a mostani helyzet, e két nyilvánvaló és fájdalmasan találó járványtörténeti párhuzam méltó, Isten iránti feltétlen kötődésről, szeretetről tanúskodó összefoglalása: „A pusztulás közepette mind bíztunk az orvostudományban és a hagyo­ mányos gyógyítószerekben [köztük a gyógynö­ vényekben – P. É.], amelyek segítettek a kór le­ küzdésében, legtöbben a hatóságok intézkedéseit is betartottuk, mégis sokakat elveszítettünk. Nekünk, akik megmaradtunk Isten kegyelméből, most tovább kell élni az életünket, és meg kell próbálnunk boldognak lenni. A cholerát azonban soha többé nem fogjuk elfelejteni.” 


| GONDOLATOK |

JAKAB-KÖVES GYOPÁRKA

A szövetség jele

A szerző író

Illusztráció: freepik.com

Jelképeink története szépen beleillik az eszmetörténetekbe, a politikai közbeszéd változásaiba. Legjobb példa erre a galamb, amely egykor a Szentlélek jelképének számított az európai képzőművészetben, a második világháború hatására a béke jelképe lett. Néhányan emlékszünk még gyermekkorunkból, ahogy a békegalamb a gyerekszájakon hamarosan békagalamb lett. A politikailag motivált jelképválasztások hamar elévülnek. Úgy tűnik, a közösségi média ebben is felgyorsít folyamatokat, így némelyik jelkép olyan nagy divattá válik pillanatokon belül, hogy a kioltódás, a megunás, az elfordulás rövid idő alatt bekövetkezik.

Ebben reménykedem a szivárvány kapcsán. Hiszen látjuk, hogy mint jelképet most épp kisajátították politikai és világnézeti csoportok. Miközben nekünk, keresztyéneknek a szivárvány a Szentírás tanúsága szerint az Istennel kötött szövetség jele. Miközben az ember úgy érzi, számára fontos és szent dolgot hurcol meg egy-egy mai, politikailag túlfűtött mozgalom, Isten kijelentése máris előremutat. Erre akkor jöttem rá, amikor ki tudja, hányadszor olvastam és fordítottam újra a Noé-történet szövetségkötési részét. Mózes 1. könyvének 9. fejezetében Isten többször is megismétli azt, hogy a szövetség jele a szivárvány lesz. „Majd azt mondta Isten: Ez a jele a szövetségnek, amelyet most szerzek veletek és minden élőlénnyel, amely veletek van, minden nemzedékkel örökre: szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, amelyet most a földdel megkötök.” A szivárvány szó a héberben kétjelentésű főnév. Az

egyik jelentése a szivárvány, de eredeti jelentése: íj. A héber nyelv és a Biblia a szivárvány megjelenésekor a Föld fölött ívet, íj formát lát, amely úgy hajlik rá a teremtett világra, hogy a megőrzés, a beborítás gondolata ötlik fel az emberben. Ez azért érdekes, hiszen a média a szivárvány fő tulajdonságának nem az alakját, a formáját látja, hanem a színek sokaságát. A sokszínűséget emeli ki. Ezért sokszor nem is szivárványívet ábrázolnak, hanem kizárólag a hét jól kivehető színnel színeznek át dolgokat. Ha megpróbáljuk felfejteni, vajon mi a kapcsolat a jel és a jelzett dolog között, erőltetettnek tűnik a párhuzam. De mielőtt hagynánk, hogy provokáljon minket a jelen túlhajszolt kommunikációja, érdemes ismét visszatekinteni, hogyan is hangzott a szövetségadás elbeszélése. A szivárvány a bibliai Nóé-történetben nem az ember és a sokszínű emberiség jeleként került az égre, hanem egy kapcsolat jelzésére, amely Istent emlékezteti az emberekkel megkötött univerzális szövetségre. Tehát, amikor Isten a szivárványt az égboltra helyezi, az emlékeztető önmaga számára, amely visszatartja őt, hogy a bűnt özönvízzel mossa le a teremtett világról. A szivárvány mint a szövetség jele így már előre mutat Krisztusra, akinek áldozata majd Isten kegyelmének megnyilvánulásaként eltöröl minden bűnt. Az Istennel való szövetségünk mindig az ő kegyelmének megvalósulása az emberek között. A szivárványív pedig mindezt gyönyörű képiséggel jeleníti meg. Hatalmas félkör, amely mintegy óvón és ölelőn borul a tájra, a teremtett világra. Olyan kép, amely Isten mindenható voltáról, gondoskodásáról és szeretetéről beszél. Az ószövetségi embernek ez jutott eszébe, amikor meglátta az égen a szivárványt. Bizonyára gyönyörködött a fénytörésben, a színek pompájában, a jelenség megfoghatatlanságában. Ahogyan egyszerre feltűnik az égen, és erősödik, majd egyre gyengül, míg végül eltűnik. De ami megfogja a látványban, az elsődlegesen annak nagysága és biztonságot adó volta. A formájában rejlő ígéret és reménység. Ne félj, mert veled vagyok és veled leszek – üzeni a jellel Isten. Mégpedig Isten szövetségi jele fényből való ív. A fény, a világosság pedig így mutat előre a közénk jött világosságra, Jézus Krisztusra, akiben beteljesült Isten szövetsége velünk, emberekkel.  2021. július 18.

Reformátusok Lapja 21


| AKTUÁLIS |

„Jó helyen vagytok” KOCSIS JULIANNA

Itt kössetek ki, itt jó helyen lesztek! – július 8-án, csütörtökön Balatonfenyvesen hivatalosan is útnak indult a Magyarországi Református Egyház (MRE) Bárka táborának negyedik évada.

A nyár eddigi talán legforróbb napján táborozók és vendégek közös játékával kezdődött el Balatonfenyvesen a Bárka tábor negyedik évadának aktuális turnusa. Kovács Nikoletta, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely trénere vezetésével röpködtek a színes óriásléggömbök, megismerkedett táborozó és meghívott vendég, hogy néhány perccel később már mindan�nyian önfeledten énekeljenek együtt Szalóki Ági és Pápai Joci énekesekkel. – Mi azért vagyunk itt, hogy ti tudjátok, hol vagytok. Az a lényeg, hogy jó helyen vagytok – biztatta a jelenlévő gyermekeket Balog Zoltán. A Zsinat lelkészi elnöke, a Bárka tábor egyházi fővédnöke úgy fogalmazott, szeretnének a szervezőkkel mindenkit és mindent összegyűjteni, aki és ami ahhoz kell, hogy a Bárkában lévőknek „jó, szép és boldog életük legyen”. – Én itt állok a parton, és próbálok integetni, hogy ide kössetek ki, mert ez jó hely – mondta az egyházra utalva Balog Zoltán, és hozzátette: – Itt azt tanuljuk, hogyan lehet egymást szeretni és segíteni. Nem mindig sikerül – de minél többen vagyunk, annál jobban tudjuk egymást tanítani – hangsúlyozta a püspök, kiemelve: büszke a tábort megszervező munkatársakra. – Mi az, amit érdemes továbbvinnünk? Ezt a kérdést néha nem árt feltenni magunknak – fogalmazott Novák Katalin. A családokért felelős tárca nélküli miniszter szerint a járvány el22 Reformátusok Lapja

2021. július 18.

múlt másfél éve arra tanított bennünket, hogy értékeljük azt, ami értékes, és megkülönböztessük, mi fontos és mi kevésbé az. – Itt, a Bárka táborban a legnagyobb kincs a közösség, hogy együtt lehettek – maszk és távolságtartás nélkül – mutatott rá a politikus. Móring József Attila országgyűlési képviselő is üdvözölte a táborozókat, akik ezután együtt énekeltek Szalóki Ágival, a tábor világi fővédnökével, valamint Pápai Jocival, a Bárka jószolgálati nagykövetével, majd felvonták a Bárka tábor zászlaját, és eljárták a tábortáncot.  FOTÓ: BAZÁNTH IVOLA

 A Bárka tábor a Magyarországi Református Egyház (MRE) eddigi legnagyobb esélyteremtési programja, amelynek jóvoltából – az eredetileg tervezett négy helyett – öt év alatt hatezer-ötszáz gyermek táborozhat ingyenesen két helyszínen, Balatonfenyvesen és Balatonszárszón. A nyolcszázmillió forintnyi európai uniós pályázati forrásból megvalósuló eseménysorozatban többek között hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, valamint sérült gyerekek vehetnek részt. A gyerekek az MRE önkénteseinek és a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely munkatársainak köszönhetően élménypedagógiai fejlesztő foglalkozásokon és jól szervezett szabadidős programokon keresztül szerezhetnek életre szóló élményeket. A Bibliából származó elnevezés adja a program kerettörténetét is: a résztvevők ehhez kapcsolódó szerepeket kapnak. Így lehetnek a főszervező Zsinati Hivatal munkatársai „hajóácsok”, a turnusvezetők „felfedezők”, az élménypedagógiai foglalkozásokat vezetők „kapitányok”, a szabadidő-szervezők „kormányosok”, a gyerekek szükségleteiért felelős önkéntesek „fedélzetmesterek”, a lelki vezetők „halászok”, a gyermekek pedig „matrózok”.


| REFORMÁTUS ÉLET |

Randevúzni hív a múzeum HEGEDŰS BENCE

A kecskeméti Ráday Múzeum rejtvényfejtős kalandjátékot indít Randi a múzeumban címmel. Ahogy azt a játék neve is sejteti, a református gyűjtemény új programjával elsősorban a párokat célozza meg, akik szerepet játszva ismerkedhetnek meg többek között a Ráday család életével. A programot a pénteki zárás után tartják, hogy a nyomozásban résztvevőket ne zavarják meg a látogatók.

A kecskeméti Ráday Múzeumban már hagyomány a különleges, interaktív játékok szervezése. Legutolsó történelmi kalandjátékukat 2018-ban indították el A kulcsra zárt szoba néven, amely a kecskeméti festőművész, Muraközy János életébe engedett bepillantást a rejtélyekre nyitott közönségnek. A sikeren felbuzdulva hívták életre a Randi a múzeumban című programot, amelyben a résztvevőket szintén logikai feladatok megoldása viszi közelebb a célhoz.

SZEREPBEN Az új játék kerettörténete az 1930-as évekbe repít vissza minket. – Egy budapesti kezdő újságíró érdekes témák után kutat a magyar nemesi és köznemesi családok szerelmi kapcsolatairól. Hogy minél színesebb cikket írhasson, egy kis vidéki múzeumba látogat. Segítségként magával hívja az egyik helyi művészettörténészt, aki a szimbólumok szakértője. A két szereplő még sohasem találkozott, csupán telefonon egyeztettek a kutatásról és a találka időpontjáról. A két idegennek most

egymást kell segítenie. Meglepetésükre azonban rejtélyek sorozatára bukkannak, amelyeket közös erővel kell megfejteniük – mutatja be az alaphelyzetet Sopronyi-Mikulás Kata múzeumpedagógus, a játék egyik ötletgazdája. Azért, hogy a játékosok kellőképpen bele tudják majd magukat képzelni a szerepükbe, számos kellék közül választhatnak, amelyek még autentikusabbá teszik az időutazást. Ezt a „szerepbe helyezkedést” segíti például egy régi fényképezőgép, egy kalap, egy csokornyakkendő vagy épp egy pár kesztyű. Miután nevet választottak maguknak a játékosok, az őket végigkísérő, és ha kell, segítő, szintén szerepet játszó szervező felvázolja az alaphelyzetet, és átadja azt a kutatási lapot, amelyen kérdések olvashatók. Ezekre a három helyszínen elhelyezett rejtélyek megoldásai adják a pontos válaszokat. – Bár a játék mutat némi hasonlóságot a szabadulószobákkal, és tartalmaz is olyan elemeket, amelyek azokban is előfordulnak, a célja nem a kiszabadulás, hanem a kutatási lapon található kérdések helyes megválaszolása – részletezi 2021. július 18.

Reformátusok Lapja 23


| REFORMÁTUS ÉLET |

EGY PÉNTEK, EGY PROGRAM A Randi a múzeumban című játék résztvevőinek száma két fő, vagy dupla randevú esetén négy fő lehet. A játék két résztvevőnek 3200 forintba, négynek pedig 6400 forintba kerül alkalmanként. Bejelentkezni a 06-30-963-9287-es telefonszámon lehet, a részvétel pedig a mindenkori járványügyi szabályok betartásával lehetséges. A múzeum címe: 6000 Kecskemét, Kálvin tér 1.

Sopronyi-Mikulás Kata. – Célunk, hogy a különféle rejtvények megoldásával a résztvevők megismerkedjenek a múzeumban megjelenő történelmi alakokkal, és bepillantást nyerjenek a 18–19. század kultúrtörténetébe.

REFORMÁTUS NEMESEK A játék alatt különféle történelmi személyek, például a református Ráday család tagjainak történetét ismerhetik meg a játékosok. A feladatok megoldása közelebb viszi a látogatókat Ráday Pálhoz és feleségéhez, Kajali Klárához, gyermekükhöz, Ráday Gedeonhoz és az ő feleségéhez, Szentpéteri Katalinhoz is, de bepillanthatnak a Ráday család, a festő Muraközy János és Gyenes Sára kapcsolatába is. Mellettük még Jókai Mórról és elképzelt szerelméről is megtudhatnak néhány információt. – Számunkra alapvetően fontos a református nemesi családok élete, élükön a Rádayakkal, mert ők a múzeum névadói és a gyűjtemény alapítói is egyben. Emellett szeretjük a kultúrtörténetet és szeretünk olvasni a 17–18. századról, hogy akkor hogyan éltek, gondolkodtak, beszéltek egymással az emberek. Ezt az igen érdekes témát már több soron feldolgoztuk – most ebben a programban is – mondja Bencsik Orsolya múzeumpedagógus, a játék másik ötletgazdája. 24 Reformátusok Lapja

2021. július 18.


| REFORMÁTUS ÉLET |

A COVID SZÜLÖTTE A Randi a múzeumban című történelmi játékot nagyjából három hónapnyi munkával alkották meg a Ráday Múzeum munkatársai a járványhelyzet alatt, a múzeum zárva tartása közben. – Folyamatos a református nemesi családok életével kapcsolatos kutatómunka. Mivel a Ráday család szorosan kapcsolódik a múzeumhoz, az ő életüket is kiemelten kutatjuk. Ráday Gedeon és Szentpéteri Katalin ragaszkodtak egymáshoz, levelezésük igen bensőséges volt. Ez adta az ötletet, hogy a következő játékunk egy szerelmi témát dolgozzon fel – árulják el a program életre hívói. A történelmi kalandjáték rejtvényeiről és talányos feladatairól hiába kérdeztük a két ötletgazdát, érthető módon nem szerettek volna részleteket elárulni, de annyit elmondtak, hogy több helyről inspirálódtak. – Merítettünk a szabadulós játékok eszköztárából, előfordulnak különféle lakatok, titkos kódok, és van szimbólumfejtés is a kaland során. Mivel mindenféle fejtörőt szeretünk, így találós kérdések és képrejtvények közül is akad néhány. Beletettünk mindent, amit izgalmasnak tartunk – mondja sokat sejtetően Bencsik Orsolya. Híresek vagyunk arról, hogy nem szeretünk egyszerű dolgokat kitalálni. Eltart egy darabig, amíg sikerül megoldani a rejtvényeket a résztvevőknek – teszi hozzá. A játék időtartama az alkotók szerint egy-másfél óra, de ha esetleg tovább tartana megfejteni a feladványokat, akkor sem zárják rá a múzeumot senkire.

REFORMÁTUS RANDEVÚ – Miután a Muraközy Jánosról szóló játékunk véget ért, és már tudtuk, hogy szeretnénk hasonlót szervezni, előtérbe helyeztük a randiprogram ötletét. Eddig még nem volt ilyen a múzeumban, szerettük volna kipróbálni – mondja Sopronyi-Mikulás Kata. – Egyre több intézmény kínál hasonló programokat, és mi is szerettünk volna ehhez csatlakozni – teszi hozzá Bencsik Orsolya. – Nem titkolt célunk, hogy a fiatal felnőtteket és az idősebb korosztály tagjait is játékra invitáljuk, ezáltal is közelebb hozva múzeumunkat a látogatók szívéhez. Úgy gondoljuk, hogy egy, a múltban játszódó, rejtvényfejtő kalandjáték emlékezetes randiprogrammá válhat – véli Sopronyi-Mikulás Kata. Kiderül, hogy a játék akár páros randevúnak is kiváló lehetőség, ilyenkor a történet szerinti újságíró és a művészettörténész munkáját egy restaurátor és egy műtárgybecslő is segíti. Hetente egyszer lehetséges játszani, mindig pénteken, a hivatalos látogatási idő után, hogy a „szerepbe helyezkedett” játékosokat ne zavarják meg a látogatók. A múzeumpedagógus elmondja azt is, hogy jövőre valószínűleg bekapcsolódnak a Kecskeméti Református Egyházközség Házasság hetéhez fűződő programsorozatába is. – Ezek a programok több helyszínen zajlanak majd, közülük az egyik lenne a Ráday Múzeum a rejtvényes randevúval, amelyre hívjuk és várjuk az egyházközség által szervezett Házas Kurzus sorozat résztvevőit – magyarázza Sopronyi-Mikulás Kata.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2021. július 18.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Református konyha – Fiatalasszony koromban kaptam ezt a receptet, amelyet azóta sokszor elkészítettem. Unokáim kedvenc levese, amely készíthető frissen fejtett babból vagy télen a fagyasztóból is – mondja Németh Lajosné Magdi, aki pénzügyi asszisztensként segíti, hogy lapunk hétről hétre megjelenjen. Ezen a héten ő ajánl receptet olvasóink számára DARÁLT HÚSOS FEJTETTBABLEVES

Hozzávalók: 50 dkg darált hús pulykából vagy sertésből, 50 dkg fejtett bab, 40 dkg sárgarépa és petrezselyem kockára vágva, vegyesen, 1 db közepes hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 teáskanál paprikalekvár, 1 db fehér paprika kockázva, 1 db paradicsom, só, petrezselyemzöld, zellerzöld, lestyánlevél, 1 dl tejföl.

A hagymát kevés zsiradékon pirítjuk. Beletesszük a darált húst, amelyet fehéredésig sütünk. Ekkor beletesszük a sárgarépát, petrezselymet, babot és tovább pároljuk. Folyamatosan adjuk hozzá az összetört fokhagymát, a paprikalekvárt, a fehér paprikát és a paradicsomot. Felöntjük vízzel, és puhára főzzük. Közben hozzáadjuk a zöldfűszereket. Amikor megfőtt, tejföllel behabarjuk. Egy tojásból gyúrt reszelt tésztával tálaljuk.  FREEPIK.COM

A Zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (L, T, E, G). 13. Magasba tartás. 14. Román autójel. 15. A Lajos név provanszál alakja. 16. Kikötőgát. 17. Kötél. 20. Szén és nátrium vegyjele. 21. Kiejtett betű. 22. Van. 24. Döntetlen a sakkban. 25. Zanesville (Ohio, USA) repülőterének IATA állomáskódja (ZZV). 27. Világifjúsági Találkozó, röviden. 28. Rövid női név. 30. Béke egynemű betűi. 31. Általános forgalmi adó, röviden. 33. Női becenév. 35. Személyiszámítógép-márka. 37. …, ob-la-da (Beatles). 40. Levelek a fán. 41. A feszültség mértékegysége. 42. Pillangó. 43. Út menti fasor. 45. Egykori budapesti szálloda. 47. Közöl. 49. Hableány. 51. A zenei alaphangsor 4., 5. és 3. hangja. 53. Ukrán és norvég gépkocsijelzés. 55. Összeadás kezdete! 56. Megyeszékhely. 58. Pék! 60. Vác betűi keverve. 62. One …, társastánc. 64. Idős ember kedveskedő megszólítása. 67. Irídium vegyjele. 68. Fát farag. 69. Olasz város Rómától keletre. 70. Mértani fogalom. 72. Agg. 74. Indíték. 75. Láp. Függőleges: 1. Disc jockey. 2. Bibliai kispróféta. 3. Kórházi osztály. 4. Alatta lévő helyről. 5. Meister Éva. 6. Becézett női név. 7. Védelmez. 8. Hangsor első hangja. 9. Növényi szaporító. 10. Vágórész. 11. Sertés. 12. Gyepmester. 18. Balkezes. 19. Európai Közösség, röviden. 23. Szezon. 24. Árva gyerek nevelője. 26. Feladatot elfogad. 29. Kínai út. 32. Fűrészáru-lerakat. 34. Aprókat lép. 36. Jablonca, szlovákiai magyar falu névváltozata. 38. … Derek, amerikai színésznő. 39. Az ENSZ munkaügyi szervezete, angol betűszóval. 40. Az amerikai polgárháborúban a déliek egyik tábornoka (Robert). 44. A természetes logaritmus jele. 46. Erőgép része! 48. Nyeles nagyító. 50. Táncmulatság. 51. Kegyeletsértő, francia eredetű szóval. 52. Komárom-Esztergom megyei község. 54. A nyitvatartás utolsó percei. 55. Az idézet második része (N, I, G). 57. Részben megtekint! 59. Zenei kifejezés: első. 61. Széchenyi István egyik műve. 63. Napszak. 65. Hosszú ideig. 66. Rodolfo polgári neve (Rezső). 69. Némán átesve! 71. Barátságban van! 73. Erdélyi Mici. 76. Csont, latinul. Az előző lapszám rejtvényének megfejtése: Az Ember Fiának van hatalma bűnöket megbocsátani a földön.

26 Reformátusok Lapja

2021. július 18.


| GYERMEKEKNEK |

Istentől istenig Lucius már előző nap sem érezte jól magát. Hajnalban kelt mégis, mint mindig, elkészítette az ura reggelijét, kikészítette a ruháját, ahogy azt kell. De napközben nem ment ki a városba, csak üldögélt a fal tövében, és a gyakorlatozó katonákat leste. – Valami baj van, fiam? – lépett hozzá aggódva a százados. – Nem, semmi – válaszolta a gyerek –, csak olyan fáradt vagyok… Pedig akkor már fájt minden csontja. Estére a kezét, lábát sem tudta megemelni, és szólni se igen tudott, csak nyögött a testét kínzó fájdalomtól. A százados a karjaiba emelte, úgy vitte fel a szobába, és a saját ágyába fektette. – Hívjátok a felcsert azonnal! – adta ki a parancsot. De a felcser hiába jött, nem tudott segíteni. – Nem vagyok én orvos, jó uram – szabadkozott. – Ha eltört volna a karja, vagy kifordult volna a bokája… Hát az semmi! Azt rendbe teszem. De az ilyen betegségekhez nem értek. Orvos kell ide, nem is akármilyen. – Küldjetek el hát valakit Cézáreába az orvosért! – adta ki a parancsot a százados. De a felcser fogvacogva megszólalt: – Bocsáss meg, jó uram, de ne küldj el senkit! Csak pénzkidobás. Cézárea messze van, nem ér ide az orvos holnap délelőtt. A gyerek meg… Jó, ha megéri a reggelt. – Nem érdekel – üvöltötte a százados –, akkor is küldjetek el az orvosért! De hiába kiabált, tudta, hogy a felcsernek igaza van. Nem fog időben ideérni az orvos. A százados lerogyott a fiú ágyára, megfogta a kezét, és a gyerek szemébe nézett. Ami most is ragyogott. De most a láztól és fájdalomtól. – Legalább a fájdalmát enyhítsd – fordult a felcserhez, de az csak a fejét rázta: – Itt már csak az isteni csoda segíthet. Vagy tán az sem… A százados lehajtotta a fejét… Isteni csoda… Igen, igaza lehet a felcsernek. Csodát kell kérni valamelyik istentől. De melyiktől? Mars isten a hadakozáshoz ért, Jupiter a főisten, neki éppen elég dolga van, Mithrász meg túl titokzatos ahhoz, hogy segítsen. És vette sorba az isteneket, de egyikről sem tudta elképzelni, hogy ügyet vessen egy szerencsétlen rabszolgafiú szenvedésére. „Mindegy – rázta meg a fejét a százados. – Ahány istennek csak oltára van Kapernaumban, mind előtt áldozok.” És valóban úgy is tett. Egész éjszaka áldozatokat mutatott be a különböző istenek oltáránál. Ahol kellett, illatos füstölőt égetett, másutt galambot engedett az égnek, a harmadik helyen bika vérével locsolta meg az oltárt. Egész éjszaka mást sem csinált, csak imádkozott a különböző istenekhez, hogy mentsék meg a fiút. Mégis úgy érezte, üres az ég fölötte. Hajnaltájban fáradtan tért vissza a szobájába. A fiú az ágyon feküdt, láztól csatakosan. A testén időnként rángás futott vé-

gig, az arca a fájdalomtól eltorzult. De már jajgatni, nyögni sem tudott, annyira legyengült a betegségtől. A százados sírva hajtotta tenyerébe a fejét. „Nem segítenek… – gondolta –, hiába az sokféle áldozat, hiába a sok ima. Nem segítenek az istenek.” Hirtelen felkapta a fejét, mert belévágott, hogy hátha kihagyta valamelyik istent. De nem. Mindegyik oltárnál mutatott be áldozatot. Kivéve a zsidók istenét. Mert neki csak Jeruzsálemben lehet áldozatot bemutatni. Itt, a zsinagógában csak a törvényeiből szoktak felolvasni, meg imádkoznak hozzá. „Akár én is megpróbálhatnám…” – gondolta a százados. Kerített valami kendőt, azt a fejére tette, és égre emelte a kezét, ahogy a zsidóktól látta. De nem tudta, mit mondjon. Nem ismerte a zsidó imádságok szövegét. Így hát elmondta, ami a szívén volt. Hogy neki katonaként nem lehetett felesége, gyermeke. Luciust azonban úgy szereti, mintha a saját fia volna. Igaz, nem mutatta ki a szeretetét, nem ért ő ehhez igazán. De el sem tudja képzelni az életét a gyerek nélkül. Hogy ne legyen ott reggel, amikor felkel. Hogy ne csacsogjon körülötte este. Hogy ne lesse napközben, ahogyan gyakorlatozik. Könyörögve kérte Istent, hogy mentse meg a gyereket. Aztán észre se vette, Lucius ágyára borulva elaludt.  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

2021. július 18.

Reformátusok Lapja 27


| EGYHÁZI ÉLET |

NYÁRI KONFERENCIA A Magyar Református Lelkészegyesület augusztus 2. és 5. között tartja nyári konferenciáját Sárospatakon. A részvételi díj 16 ezer forint, jelentkezni Szőnyi Tamás elnöknél (3574 Bőcs, Hősök tere 16.) a 0630-638-2777-es telefonszámon, illetve a cseketunde@freemail.hu címen lehet. APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

Quasi-Modo Kft. Padfűtés (svájci fűtőfóliával), harangvillamosítás, toronyóra-felújítás, -kiépítés, programórák, hangosítás, dallamjáték, énekszámkijelző. Honlap: www.quasi-modo.hu, e-mail: kapcsolat@quasi-modo. hu, tel.: 06-30-940-8223 (Sárdi György). Az egerszalóki református szálláshely egész évben igénybe vehető! Előzetes helyfoglalás a 06-20-469-9773-as telefonszámon.

Mostantól maszk nélkül is látogathatók a református istentiszteletek és egyházi rendezvények Örömmel állapítjuk meg, hogy javul a járványhelyzet Magyarországon. Arra kérjük gyülekezeteinket, hogy az egyházi élet szervezésében kövessék a mindenkori kormányzati előírásokat, akár enyhítést, akár esetlegesen szigorítást jelentenek. Lelkipásztorainktól és hitoktatóinktól elvárható, hogy védettséggel rendelkezzenek, ezért, ha valaki még nem oltatta be magát a szolgálattevők közül, nyomatékosan kérjük, hogy ezt tegye meg. „A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik.” (Préd 7,14) Budapest, 2021. július 8. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ZSINATÁNAK ELNÖKSÉGI TANÁCSA

A HÉT KÉPE

ÁLLÁS A Siklósi Református Egyházközség presbitériuma pályázatot ír ki a hamarosan megürülő lelkészi állására. Az ET-ben meghatározott munkaköri feladatokon túl a gyülekezet fenntartásában működő Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda fenntartói munkájának ellátása is a lelkipásztor feladata. A szolgálathoz 220 ezer forint fizetés, emellett korpótlék, stóla- és hittanóradíj, valamint összkomfortos parókia áll rendelkezésre. Jelentkezni szeptember 15-ig lehet, a pályázatot a Baranyai Református Egyházmegye Esperesi Hivatalához kell benyújtani: 7630 Pécs, Engel János József u. 11.

28 Reformátusok Lapja

A Magyarországi Református Egyház Zsinata Elnökségi Tanácsának közleménye

2021. július 18.

Jelmezes látogatók a Bethesdában.

 FOTÓ: ADEL­PHOTOGRAPHY


| EGYHÁZI ÉLET |

„Isten maga is épített” Nagy álma vált valóra a csupán száztizenkét lelkes apanagyfalui gyülekezetnek: kívül-belül teljesen felújították a református templomot, amiért július 4-én ünnepi istentiszteleten adott hálát a közösség. A munkálatokat magyar állami támogatásból végezték el az erdélyi településen.

KORTÁRS TEMPLOMAINK

Az 1466-ban épült templom 2018-ra nagyon rossz állapotba került, a műemlékvédelmi hivatal az épület lezárására készült az életveszélyes körülmények miatt. A román állam semmilyen támogatást nem nyújtott a helyreállításra, így a gyülekezet egyedül kereste meg az anyagi forrásokat. Miután egy nagy vihar miatt a templom udvarán kidőlt egy fenyőfa, ledöntötte a kerítést, valamint a plafon egy része is beomlott, a kárfelmérés után megállapították: csak a kőfalak maradhatnak. Márton Zoltán-Barna lelkipásztor az Erdélyi Református Egyházkerülethez fordult segítségért, így 2018 és 2020 között magyar állami támogatással tették rendbe az épületet. A belső bútorzatot, a karzatot, az orgonát, a szószékkoronát is restaurálták, padfűtést vezettek be, emellett az 1866ban épült harangláb, az udvar és a kerítés is megújult. Az épület műemlék jellege miatt a felújítás végig régészeti felügyelet alatt folyt. A legérdekesebb lelet egy 1933-beli levél volt, amelyben az akkori lelkipásztor beszámol a templom felújításáról, a gyülekezet életéről, a falu helyzetéről. A felújításért hálát adó alkalmon az Igét Kató Béla erdélyi püspök hirdette a Zsolt 127,1–2 alapján: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába óvják azt az őrök. Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget.” – A zsoltár arra buzdít, vegyük észre, hogy ez a felújítás is csak úgy valósulhatott meg, hogy Isten maga is épített, az áldása nélkül nem végezhetnénk ezt a munkát – fogalmazott az egyházi vezető. Kató Béla arra buzdította a lelkipásztorokat, építészeket, tervezőket, közösségeket, hogy sose hagyják ki Istent a számításból: – Amikor már megvan minden, ami kell az építkezéshez, engedélyek, pénz, támogatás, emberek, akkor kell igazán Istenhez fordulni, hogy adja áldását a munkára.  REFORMATUS.RO

A Károli Gáspár Református Egyetem művészettörténet szakos hallgatói és oktatójuk, Ordasi Zsuzsanna művészettörténész, egyetemi docens elkészítették a 2010 és 2020 között Magyarországon épült református templomok repertóriumát, amely májusban jelent meg azután, hogy tavaly decemberben naptárat adtak ki a templomokról. A L'Harmattan Kiadó gondozásában nap­világot látott kötet az elmúlt évtizedben épült templomok tizenöt szép példáját mutatja be. A válogatást főképpen az a szándék határozta meg, hogy rávilágítson a magyar református templomépítészetben érvényesülő kortárs építészeti tendenciákra és arra, hogyan illeszkednek ezek az alkotások az általánosan jellemző magyar építészeti megoldásokhoz. A kötetbe válogatott templomokról írt tanulmányokat gazdag képanyag illusztrálja. Az építészeti szempontból készült tanulmányok a Károli-egyetem 2019/2020-as tanévének tavaszi félévében tartott Kortárs tendenciák a magyar építészetben című szeminárium keretében folyó kutatómunka gyümölcsei.

PÓTFELVÉTELI

A Pápai Református Teológiai Akadémia pótfelvételt hirdet a 2021/2022-es tanévre református teológia osztatlan mesterképzési és katechéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szakjaira, állami finanszírozású és önköltséges képzésre, valamint felvételt hirdet református hit- és erkölcstanoktatói, szaklelkigondozó és homiletikai szakirányú továbbképzési szakjaira. Jelentkezési határidő: 2021. augusztus 19. További információ : www.prta.hu, 0689-312-331, 06-30-748-1620. 2021. július 18.

Reformátusok Lapja 29


| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat, presbitereket és kántorokat mutatunk be. Buza Zsolttal, a Pozsonyi Református Egyházközség lelkipásztorával beszélgettünk.

Buza Zsolt harmincnyolc éves, teológiai tanulmányait 2001-ben kezdte a Calvin János Teológiai Akadémián, diplomáját a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán vette át 2006-ban. 2010 augusztusában kötött házasságot Bodnár Arankával. Ő szintén a pozsonyi gyülekezet lelkipásztora.

1

Volt családi példa ön előtt a lelkészi pálya választásában? Édesapám elődei római katolikus részről a leleszi premontrei rendház templomszolgái, valamint szakácsnői voltak. Erről boldog emlékű nagymamám sokat beszélt. A lelkészi hivatás felé Zuti Sándor életpéldája terelgetett. Ő gyülekezetünk szelíd és alázatos szolgája volt harmincnyolc éven keresztül. Lelki növekedésem paradox módon édesapám halálával bontakozott ki. A nagy család mindent megtett, hogy lelkileg gazdagodjunk. A nyári Firesz-táborok, valamit a leleszi cserkészek között eltöltött időszak ráébresztett: földi édesatyám ugyan nincs többé, de a szerető mennyei Édesatya szüntelenül munkálkodik. Fokozatosan ismertem meg őt, aki életem ura és pásztora a mai napig.

2

Mindig is úgy tervezte, hogy a Felvidéken marad lelkipásztor? A Felföld az otthonom, és nincs az a kecsegtető ajánlat, amelyért elhagynám.

3

Majdnem két éve szolgál Pozsonyban, előtte kilenc évig a rozsnyói gyülekezet lelkipásztora volt. Nehezebb helytállni kétnyelvű közösségben? 30 Reformátusok Lapja

2021. július 18.

A kétnyelvű eklézsiában való szolgálat kétszeres áldás. E mennyei biztatást kaptam az Úrtól. Nem nehézségi fokozatokban mérem a szolgálatot, hanem ajándékokban. Szlovák ajkú hittestvéreim Kelet-Szlovákiából származnak, ahogyan mi is, a feleségemmel együtt. Természetesen nagy feladat, hogy anyanyelvem mellett az államnyelvet is irodalmi szinten műveljem, és így szolgáljam népemet és a körülöttünk élő népeket. Sokkal egyszerűbb is lehetne, de az Úr ide rendelt a feleségemmel. A koronázóvárosban szolgálni kiváltság, mert többlettel indulunk. A Pozsonyi Református Egyházközségnek, az itt élő hívők közösségének tagjai vagyunk. A nyelv nem lehet akadály Isten örök érvényű evangéliumának a hirdetésében, hanem a szeretet eszköze azok számára, akik vágynak a Jézus Krisztussal való találkozásra. Rozsnyón kompakt, többségében magyar ajkú városi közösség – a széles körű intézményrendszerével – várta az igeszolgálatot, Pozsonyban a diaszpórában élő, kétnyelvű reformátusságnak lelkigondozói szolgálatra, támogató jelenlétre van szüksége. Ennek egyik része a vasárnapi közösség az Úr templomában.

4

Van olyan bibliai ige, amely mottóként szolgálhat önnek? A konfirmációs igém mindig mérvadó: „De most így szól az Úr, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (Ézs 43,1)

5

Mi a hobbija, hogyan kapcsolódik ki? A gyülekezettörténet. Amikor már mindenbe belefáradok, a régi magyar írás megnyugtat. Erőt meríteni megyek a gyülekezeti levéltárba. Egy-egy régi levél, útinapló, hitelesített jegyzőkönyv, szívembe markoló kézírás és azok tartalma mindig segítenek felülemelkedni azon, amiben éppen lelkileg leledzem. Keresem bennük az aktuális problémáimra a megoldást. Mert elődeink gerincessége, helytállása, kitartó imádsága és lejegyzett véleménye adalék az életről a ma küzdőknek. Az ő életpéldájuk segít szeretni még ellenségeimet is.  HEGEDŰS BENCE