Reformátusok Lapja 2021/12. szám

Scroll for more

Page 1

LXV. ÉVFOLYAM,

12. SZÁM,

2021. MÁRCIUS 21.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 400 FT

A zárt ajtók mögött is van munka KINCSEKET TALÁLTAK A PÁPAI MÚZEUMBAN 9 771419 856007 21012



| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Oh, mindenható Úr Isten, világosságnak Atyja, ki a mi minden világosság nélkül való szíveinknek világossága vagy, és akitől minden tökéletes jó jön le mihozzánk! Könyörgök te szent felségednek, minthogy az igaz hit mitőlünk ki nem telhetik, a te Szentlelked által plántáld és tartsd meg az én szívemben a te Szent Fiadnak valóságos ismeretét, napról napra növeld azt, hogy én megtelvén minden lelki bölcsességben, s értelemben a te akaratodnak ismeretével és értésével, járhassak a te tetszésed szerint, s minden jóságos cselekedetnek gyümölcsét teremhessem.  PETRŐCZY KATA SZIDÓNIA (1685–1708)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

8–10. oldal

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó: (felszerk@reflap.hu), T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Helyettes felelős szerkesztő: Farkas Zsuzsanna (farkas.zsuzsanna@reformatus.hu). Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Balogh-Zila Teodóra (balogh-zila.teodora@reflap.hu), Feke György (feke.gyorgy@reformatus.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Kun András Nándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x. Címlapfotó: Bazánth Ivola

INTERJÚ • 6. Ima a lélegeztetőgép mellett | Hodánics Tamás kecskeméti kórházlelkészt kérdeztük a betegek közötti szolgálatáról AKTUÁLIS • 8. A magyar református közösség képviseletében | A Zsinat februárban megválasztott elnökségének tagjait kérdeztük az egyházközségek és a vezetőség kapcsolatáról INTERJÚ • 11. Oltásra várva | Homicskó Árpád Olivérrel, a Károli-egyetem Állam- és Jogtudományi Karának nemzetközi és tudományos dékánhelyettesével beszélgettünk REFORMÁTUS ÉLET • 16. A zárt ajtók mögött is van munka | A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek munkatársai a járvány miatti korlátozások idején is találnak feladatokat GONDOLATOK • 21. Múlt – vagy jelen? | T. Németh László publicisztikája

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAILJEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel. 2021. március 21.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

III. 21. VASÁRNAP

Böjt 5. vasárnapja

III. 22. HÉTFŐ

III. 23. KEDD

III. 24. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(84) „Ez volt Izráel fejedelmeinek… ajándéka…” (4Móz 7,42–89) A tizenkét fejedelem ajándékot vitt a szent sátor felszentelésére. A héber fejedelem szó jelentése: kiemelt. Isten népe a kiválasztott, és azok között is vannak vezetők, kiemeltek. A kiválasztottsággal járó felelősség az, hogy általa nyerje el Isten áldását a föld minden nemzetsége (1Móz 12,3). Aki üdvösséget nyert, az csakis áldássá lehet mások életében. Akit pedig Isten kiemelt, vezetővé tett, annak az a feladata, hogy gondoskodjon az övéiről. Az akkori fejedelmek nem választották el a közéletet és a hitéletet, hiszen a kettő elválaszthatatlan egymástól. Ahol nincs hitélet, ott egyre gyarlóbbá lesz a közélet. Ahol nincs hit, ott előbb-utóbb kiderül, hogy nincs élet sem. A világjárvány idején tanított-tanít erre bennünket az Úr. A fejedelmek fontosnak tartották, hogy megjelenjenek a szent sátorban, és ajándékaikkal fenntartsák a hitéletet. A szent célra kapott ajándék azonban kötelez, Isten országát építhetjük abból, semmi mást. A hitélet vezetői nem engedhetik, hogy Isten népe öncélú, feleslegesnek tűnő képződmény legyen a világban. Csakis áldássá lehetnek, mert az Úr kegyelméből azt adhatják tovább, amit ők érdemtelenül kaptak: Isten Igéjét, az abban rejlő, szabadító, megváltó örömhírt, Jézus Krisztust. Jn 16,23b–28  130. zsoltár (17) „Mert enyém… minden elsőszülött…” (4Móz 8) Isten népe és annak mai lévitái, Isten mai látható szolgái mint „elsőszülöttek” azt a szolgálatot kapták, hogy hirdessék és éljék a szabadítás örömhírét, a feltámadott Jézus Krisztust, mint ahogy a hétkarú gyertyatartó világított akkor a szentélyben. Külön parancsba kapja akkor az Úrtól Mózes, hogy a gyertyatartó elejére helyezzék el a mécseseket, hogy láthatóan világítsanak azok mindenki számára. Lámpásként kell ragyognunk az emberek előtt, hogy lássák bennünk a szabadító Krisztust, és dicsőítsék az Isten kegyelmét (Mt 5,14–16). Ehelyett mi okos teológiával megmagyarázzuk, hogy miért nem ezt tesszük. Világítasz? A halálból szabadítást ajándékozó Úrra mutatsz? Az újjászületett élet lehetőségét látják benned mások, minden nyomorúságod ellenére is? Reménységgel tekintesz a másikra? Jézus Krisztus kell a világnak. Mutass őrá, a többi nem a te dolgod, a többi nem a lévitára és nem is Isten népére tartozik (1–4). Milyen szentlelkesen józan Isten Igéje! A léviták aktív szolgálatának ideje huszonöt esztendő lehetett. Ez nem véletlen. Ahogy az ember idősödik, elfárad, merevebb vagy érzékenyebb lesz, számos gyarló tulajdonsága felerősödik. Ma legalább negyven évet kell lehúzni minden területen, de még utána sem tudunk elengedni semmit. Jn 16,29–33  461. dicséret (10) „…az is készítsen páskát az Úrnak.” (4Móz 9,1–14) Kész a szabadító kegyelem! A páskaünnep Isten szabadító, cselekvő hatalmának és kegyelmének ünnepe, arra emlékezve, amikor népét kihozta Egyiptomból. A páskaünnep húsvétra mutat, amikor Isten Jézus Krisztusban végérvényesen kijelentette szabadító hatalmának kegyelmét. Ő kiszabadított bennünket az emberlét halálosan reménytelen fogságából az új és örök életre. Ragadjuk meg ezt a kegyelmet! Isten népe egy éve vándorolt a pusztában, miközben elkészült az Úr parancsa szerint a szent sátor, és az istentisztelet lett ennek a kis, minden bajnak kitett, vándorló népnek az egyetlen bástyája, az a lehetőség, hogy közösségben rendszeresen megálltak az Úr előtt, és az ő kegyelmébe kapaszkodtak (1–5). Ma sincs más lehetőség, csak az Úr megtartó kegyelmébe kapaszkodni. Anélkül megrövidül az élet. A kegyelem megragadására adatott pótlási lehetőség azoknak is, akik az elrendelt időben tisztátalanokká lettek, vagy úton voltak, így akkor, az előírások szerint, nem tarthatták meg az ünnepet. Ők pontosan egy hónappal később tarthattak páskát (6–12), hogy „ne rövidüljenek meg ők se” (14). Bizony, az Úr szabadító hatalmának kegyelme nélkül megrövidül az emberi élet minden tekintetben. Isten azt akarja, hogy el ne vesszünk, hanem örök életünk legyen (Jn 3,16). Jn 17,1–5  294. dicséret (23) „Az Úr parancsa szerint maradtak a táborban...” (4Móz 9,15–23) Isten Igéje a bizonyság hajlékának nevezi a szent sátrat. Az ő szabadító, megváltó, áldott jelenlétének bizonysága ez a sátor. A mi bizonyságunk hajléka Jézus Krisztus és az ő Igéje. Isten megőrző, megtartó szeretete, amely minden értelmet felülhalad, velünk van mindörökké (Fil 4,7). Isten népe engedelmesen figyelte az Úr jeleit, így haladt a pusztában. Amikor a felhő felemelkedett a szent sátorról, akkor indultak tovább, és maradtak, amikor felhő borította be a bizonyság hajlékát. Figyeljünk az Úrra, nézzünk fel Jézus Krisztusra, rendszeresen legyünk közösségben ővele, és ő vezetni fog minket. Ne maradj az Úr nélkül, indulj el felé, és

Reformátusok Lapja 2021. március 21.


| AZ IGE MELLETT |

világossá lesz az irány, az út, bizonyossá a megérkezés. Amikor maradni kellett, felhő borította be a bizonyság hajlékát. Isten a „borús időkben” körbeöleli kegyelmével az életünket, ezt soha ne felejtsük el! Amikor nem látjuk, hogyan és merre tovább, maradjunk veszteg (2Móz 14,14), várjunk az Úr jelére, az utasítására. Ő ma is szól Igéje által. E világban gyakran borult az idő, de Isten velünk van (Mt 1,23). Amikor azonban egyértelműen kivilágosodik, hogy mit szól az Úr, amikor világossá teszi, hogy merre kell menni, mit kell szólni és cselekedni, akkor ne késlekedjünk! Jn 17,6–19  235. dicséret (2) „Készíts két harsonát…” (4Móz 10,1–10) Meg fog szólalni a harsona, amikor feltámadunk romolhatatlanságban (1Kor 15,52). A feltámadás reménysége nélkül mindent a romlás ural: bűn, betegség, halál, elveszett állapotunk számos megjelenési formája. A harsona arra hív, hogy forduljunk az Úrhoz, hiszen ő már hozzánk fordult. Emlékezzünk az ő megváltó szeretetére, és imádságban emlékeztessük őt arra (10), mert ő már megemlékezett rólunk (Zsolt 90,13). A harsona hív: készülj Istened elé (Ám 4,12), mert egyedül ott vagy biztonságban. A harsona megtérésre szólít (2–4). A harsona figyelmeztet, amikor baj van, ezzel véd (5–7). A harsona elindít, amikor menni kell (2–4). Hadba indít, hogy bátran, hittel és csakis krisztusi eszközökkel küzdjünk (9). A harsona ünnepelni hív, hiszen Isten népe mindenkor örvendező, megszabadított, megváltott nép (10). A harsonát a papok fújják (8), de ha bizonytalanul zeng, az emberek nem kapnak egyértelmű jelzést (1Kor 14,8). Ez az a helyzet, amikor az igehirdető, a bizonyságtevő, az egyház nem a lényegről, nem Jézus Krisztusról szól, nem a megváltás örömhírét zengi. Az Úr óvjon ettől minket! Jn 17, 20–26  485. dicséret (21) „…fölállították a hajlékot, mire a többiek megérkeztek.” (4Móz 10,11–36) Az Úr parancsa szerinti rendben indul el Isten népe a Sínai-hegytől. A rend Isten ajándéka, az üdvösség jele, az örök élet előíze, biztonsággal ajándékoz meg, amelyben kiteljesedhet az emberi élet. Aki korlátként éli meg a rendet, és új élményekre, izgalmakra vágyakozva mindig kitörne abból, az valójában soha nem tapasztalta még meg, hogy mit jelent a halálos káosz (11–26). Ezt a rendet az Úr jelenléte biztosította, amelynek megjelenítője volt a szent sátor, amelyet Lévi fiai hordoztak és állítottak fel, mire Isten népe megérkezett a vándorlás újabb állomásához (21). Pusztáról pusztára haladnak. Ilyen ez a földi élet. Csak az Úr jelenléte teheti ezt a pusztaságot olyan zarándoklattá, amely látja az utat, az irányt, a biztató megérkezést. Milyen fontos ez a kijelentés: „Fölállították a hajlékot, mire a többiek megérkeztek.” (21) Lévi fiai, az Úr áldó jelenlétével, hitben várták a többieket, akik elfáradtak az úton. Pedig Lévi fiai is elfáradtak, a szent terhet cipelve tették meg ugyanazt az utat. Mégis, másokat biztatva, „kipihenten”, a szent sátrat felállítva várták a többieket. Aki az Urat szolgálja, elfáradhat, de nem fáradhat meg, hiszen arra van elhívatása, hogy másokat hittel fogadjon, biztasson, hitre vezessen. Urunk, könyörülj rajtunk, add mennyei erődet, mert oly sokszor megfáradunk! Jn 18,1–11  334. dicséret (1) „A nép pedig folyton csak panaszkodott az Úrnak…” (4Móz 11,1–15) Isten népe siránkozott a pusztában: nem látták reménységgel a megígért föld gazdagságát, megunták a mannát (7–9), visszavágyódtak az egyiptomi fogságba (4–6). Az ember a jólétben „megvakul”, hitetlenné lesz. Elkezd tátongani előtte Isten nélküli életének hiábavalósága, ezért menekül élvezetekbe, pótcselekvésekbe, ezért nem jó soha semmi. Mózes is belefáradt az engedetlen nép vezetésébe. Benne is elhalványult egy pillanatra a reménység, mert nem látta, hogy Isten továbbra is úgy viszi népét, mint ahogy a dajka a csecsemőt. Mózes belefáradt, hogy egy egész nép minden gondját egyedül kell hordoznia. Azt kéri az Úrtól, hogy vegye el életét (11–15). Igen, megtántorodnak a legkülönbek is (Ézs 40,30–31). Lelkigondozóként, főleg pszichológusként, mindent meg kell érteni. A fenti siránkozásokat sem szabad lebecsülni, mert rengeteg gyötrelem van ezen a világon. Nem szabad lebecsülni sem a másik, sem a magam szenvedéseit, mert embertelenné leszek. De ez még édeskevés. Úgy legyek emberséges, hogy mindenekelőtt bízom az Úrban. Hitem megakadályoz abban, hogy siránkozzak, hogy hálátlan legyek, hogy másokat a magam bajával túlterheljek, miközben hiszem, hogy Isten nem terhel erő felett. Jn 18,12–18  183. dicséret

III. 25. CSÜTÖRTÖK

III. 26. PÉNTEK

III. 27. SZOMBAT

2021. március 21.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

tette, a bezártság lehetőség még szorosabb kapcsolatba kerülni Istennel. Ő is jobban van, napokon belül hazamehet. Tapasztalatom, hogy minél inkább magára marad egy beteg és szorongatja a halálfélelem, annál közelebb jut Istenhez. Van lehetősége nem hívő betegekkel is találkozni, beszélni? Nem jellemző, mert elsősorban hívásra megyek a betegekhez. Viszont még így is akadtak ilyen esetek. Például egyszer felkerestem egy beteget, tévedésből. Elsőre fel is volt háborodva, hogy miért jöttem, amikor ő ateista. Mit nyomul az egyház még a kórházban is – háborgott. Aztán egyórás, bensőséges beszélgetés során kiderült, mégis van köze Istenhez. Máskor, nagy kórtermekben, óhatatlanul is hallják mások egy-egy beteggel folytatott beszélgetésemet. Időnként előfordul, hogy kérik, a Miatyánkot együtt imádkozzuk, vagy más is odahív, hogy vele is beszélgessek. A kecskeméti kórház minden kórtermében van Szentírás, ez egyébként is emlékezteti a betegeket, hogy van mennyei valóság is. Van, aki a kórházban olvasta a gyülekezeti kiadványunkat, majd miután meggyógyult és hazamehetett, még mindig keresi ezeket az összeállításainkat.

Ima a lélegeztetőgép mellett Ha szükség van rá, akkor az intenzív osztályon mélyaltatásban lévő koronavírusos betegek ágya mellett is imádkozik gyógyulásukért Hodánics Tamás kecskeméti HEGEDŰS MÁRK kórházlelkész. Máskor orvosokkal, ápolókkal fohászkodik, beszélget. Az tapasztalja, sokakat közelebb visz Istenhez a magány, a bezártság és a betegség. A lelkész életében rutinná vált a protokoll: védőruhába öltözik, kifelé jövet még a cipőt is fertőtleníti. Óvatos, de már nem fél: a második oltást is megkapta. Miről kérdezik a Covid-osztályon lévő betegek? Szóba kerül a halálfélelem, vagy inkább a gyógyulásról beszélnek? Úgy mondanám, hogy csatlakozom a beteghez, nem az a jellemző, hogy kérdeznek, inkább csak figyelek és meghallgatom őket. A legtöbben elmondják, hogy erős fájdalmaik vannak, szoronganak, a kétségeikről beszélnek, és megerősítő biztatásra várnak, hogy van kiút a helyzetükből. Találkoztam olyan hívő beteggel a Covid-osztályon, aki bevallotta, hogy mielőtt kórházba került, Covid-szkeptikus volt. Azt mondta, „ebből is megtért”, vagyis már hiszi és tudja, hogy van koronavírus, és ígérte, ha kikerül a kórházból, máshogy éli majd az életét. Pedig ő még viszonylag hamar hazamehetett, tíz napot töltött a kórházban. Egy másik hívő beteg felépülését esélytelennek látták az orvosok, mesélte, hogy a sok kedvezőtlen diagnózis lehúzza lelkileg, és kínozza a bezártságérzés is. Aztán megér6

Reformátusok Lapja 2021. március 21.

Van egy Oltalom elnevezésű – a reformatus.hu portálon online már elérhető – kiadvány, amely a Tiszántúli Református Egyházkerület kiadásában készül, és józanító, bátorító, vigasztaló, erősítő gondolatokat tartalmaz. Tudja majd használni a munkájában? Igen, örülök a kezdeményezésnek, sajnos még mindig aktuális. Sokféle érintettséget mutat be a kiadvány: megszólal beteg, hozzátartozó, egészségügyi dolgozó, kórházlelkész, és nem csak a koronavírusról beszélnek, amiből már sokaknak elege van. Sok öröm, jó megoldás van a füzetben, segíthet felemelni az olvasó tekintetét Istenhez. Segít a kérdésekkel küszködőknek. Jó, hogy nyomtatva és digitálisan is megjelenik. A kiadványt az otthon egyedül, karanténban gyógyulóknak is ajánlom, mert lelki segítséget, megerősítést adhat. Az egészségügyben dolgozók igénylik a lelkigondozást? Igen, jól akarnak lenni, ezért keresik a lelki feltöltődés lehetőségét is. A hívő orvosokkal, ápolókkal rendszeresen imádkozunk együtt. Mostanában azok is megállítanak a folyosón néhány percre, akik nem hívők. Sóhajtanak, elmondják, hogyan érzik magukat. Van, aki idővel nyitottá válik, és elkezdi keresni Istent. Jó érzés aztán velük a gyülekezetben, a templomban is találkozni. 


| REFORMÁTUS SZEMMEL |

KOVÁCS MIHÁLY

Őszintén, önként, örömmel A szerző nyugalmazott esperes

Manapság meglehetősen háttérbe szorult ez a szó: böjt. A naptárak nem jelzik, és ha előfordul is valahol ez a kifejezés, általában az egészséggel, például a diétával kapcsolatos. Vallási vonatkozásban azonban valamikor nagy jelentősége volt. Jézussal kapcsolatban is említi a Szentírás, mint aki maga is böjtölt, azonban látta a böjtölés veszélyeit is. Ez elsősorban a kényszer, az abból fakadó formalitás, és a vele együtt járó lemondás fájdalmas érzéseit tükröző arckifejezés is (Mt 6,16–18). Azóta a böjt inkább a belső elmélyedésre akar elvezetni, különösképpen is a húsvét előtti hetekben. Az Újszövetségben azonban volt valaki, aki nem kényszerből, nem eltorzult arccal böjtölt.

„Nem azért kell lemondani bizonyos dolgokról, mert a vallásos előírások ezt megkövetelik, hanem hogy ezáltal hálánkat fejezzük ki Isten megtartó kegyelméért.”

Kicsoda ez az ember? Zákeus, aki gazdag fővámszedő volt Jerikóban. A megszálló római hatalom ugyanis Palesztinát is bevonta birodalmi úthálózatába, amelynek használatáért fizetni kellett. Ezt nevezték vámnak, és a beszedését a rómaiak bérbe adták a helyieknek. A teljes jogú megbízottat fővámszedőnek hívták, aki maga alkalmazta vámszedőit. Jerikó központi fekvésű, jó helynek számított, és Zákeus élt is a lehetőséggel, amelyben bizonyára nem volt ismeretlen a csalás, zsarolás. A látszat azonban néha csal: a gazdagság álarca mögött sokszor szenvedő, sérült emberek húzódhatnak meg. Zákeus is ilyen lehetett. Mi hiányozhatott neki? A belső békesség (Mt 16,26), de hiányozhatott számára a vallási közösség is, amely megvetette és kirekesztette őt és társait. Ebben az „ördögi körben” vergődve élhette mindennapjait, amikor különös hírt hallott: jön Jézus, és át fog menni Jerikón (Lk 19,1–10). Bizonyára hallott már róla, de jó lenne, ha láthatná is őt, sőt, talán még néhány szót is válthatnak egymással. Hatalmas a tömeg, nagy a tolongás, ott van Zákeus is, de kiszorítják a kis termetű embert. Ekkor

különös ötlete támad. Felmászik egy vadfügefára, hogy lássa Jézust. Nem puszta kíváncsiság ez, több annál, kimondhatatlan vágy a megtisztulásra. És Jézus nemcsak meglátja, hanem meg is szólítja, azzal a szándékkal, hogy meg akarja látogatni. Zákeus lejön a fáról, és előresietve örömmel fogadja a hozzá betérő Jézust (Lk 19,5–7). A váratlan látogatás különleges módon folytatódik. Zákeus élete egyszerre átértékelődik. Magába száll, megtér, és ennek következményei vannak. Olyan szavak hangoznak el, amelyeket talán senki sem tudott elképzelni egy ilyen ember ajkáról: „…vagyonomnak felét a szegényeknek adom…” (Lk 19,8) Zákeus böjtöt gyakorol. Ez a böjt őszinte, önkéntes és örömteljes. Nem azért kell lemondani bizonyos dolgokról, mert a vallásos előírások ezt megkövetelik, hanem hogy ezáltal hálánkat fejezzük ki Isten megtartó kegyelméért. Azóta is a keresztyén ember böjtjét a következő három szónak kell jellemeznie: Őszinteség. Zákeus átérzi, hogy eddigi élete során csak a vagyon érdekelte, többet foglalkozott önmagával, mint másokkal. A Jézussal folytatott beszélgetés alatt rádöbben annak fontosságára, hogy hiába van nagy vagyona, ha nincs békessége és megvetik az emberek. Majd átéli azt is, hogy mindez jóvátételi kötelezettséggel is jár. Önkéntesség. Zákeust e szavainak kimondására senki sem kényszeríti, szabad felismerés alapján jut el arra az elhatározásra, hogy vagyona felét a szegényeknek adja, és kárpótolja a megkárosítottakat (Lk 19,8). Öröm. Zákeus szabad elhatározását azáltal hitelesíti, hogy a törvényben előírtaknál jóval nagyobb összeget ajánl fel jóvátételként azoknak, akik adósának érzi magát. A vámszedő bűnbánata és készsége a jóvátételre itt annyira nyilvánvaló, hogy – mindezek hatására – Jézus Zákeus házának üdvösséget hirdet. Eredeti értelme szerint ez a szó azt jelenti, hogy felszabadítja a vagyon megkötözöttségéből, és szemlélteti egy dúsgazdag, de békétlen, emberek között élő, ámde magányos, elszegényedő, mégis boldog ember életét. A böjt időszakában Isten irányítsa gondolatainkat a vele való megbékélés útjára!  2021. március 21.

Reformátusok Lapja

7


| AKTUÁLIS |

A magyar református közösség képviseletében FARKAS ZSUZSANNA

Az egyház építése és a gyülekezetek segítése közös célja a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinata február 17-én megválasztott elnökségének. A testület tagjait az egyházközségek és a vezetőség kapcsolatáról kérdeztük. ni egész egyházunkat a többi keresztyén felekezet körében, hogy a mi saját mondanivalónk, ami ránk, magyar reformátusokra bízatott, meggyőző és vonzó legyen. Láttassuk a közös alapot, Krisztust, és tegyünk együtt bizonyságot róla a világban. Isten Országában a kicsi, az emberléptékű közösségben valósul meg az ő mindent és mindenkit átölelő szabadítása. Aki egyházat vezet, annak ezt soha nem szabad elfelejteni.

ÉLETRAJZ

Balog Zoltán 1958-ban született Ózdon, lelkészcsaládban. Teológiai tanulmányait a Debreceni Református Teológiai Akadémián kezdte. 1983-ban a Budapesti Református Teológiai Akadémián lelkipásztorként végzett. Országgyűlési képviselő, 2010-től a KözigazNÉVJEGY: Balog Zoltán, gatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi Dunamelléki Református felzárkózásért felelős államtitkára, 2012 és Egyházkerület, püspök 2018 között az Emberi Erőforrások MinisztériSZOLGÁLATI HELY: Budapest-Hold utcai uma vezetője. 2018-ban visszavonult a politikai Református Egyházközség tevékenységtől. 1983-tól 1987-ig Maglódon és SZERVEZETI TAGSÁGOK: öt szórványközösségben szolgált lelkészként. BALOG ZOLTÁN, a Zsinat lelkészi elnöke Zsinat Elnöksége, Zsinati Tanács, Elnökségi Tanács Ezután két évig a Tübingeni Egyetem hallgatója Hitelesen, bizalmat ébresztve vezetni és jó MOTTÓ: volt. 1989 őszén tábori lelkészként NDK-menedöntéseket hozni akkor lehet, ha az egyházkor„Legyen világosság!” kültek között szolgált. Szintén 1989-től a Bumányzó otthon van saját gyülekezetében, és ott (1Móz 1,3) dapest-Hold utcai Református Egyházközség körülveszik azok, akikkel együtt harcolja a hit (korábban: Magyarországi Németajkú Reforszép harcát. Imádkozó háttérrel, Isten akaratát mátus Egyházközség) beosztott lelkésze, majd 1996-tól megegyütt keresve lehet felelősséget vállalni az egész magyar választott lelkésze. A Dunamelléki Református Egyházkerület református közösségért. Ugyanúgy kell és szabad odaállni püspökeként első ciklusát kezdte meg január 25-én. Nős, öt Isten Igéjével a gyülekezet elé, mint a választás előtt. Mégis gyermeke és nyolc unokája van. lehet most nagyobb figyelmet szentelni együtt annak, ami Kolozsváron, Debrecenben, a Felvidéken vagy éppen a kárpátaljai reformátusok körében történik. Egész magyar református egyházunkban erős hagyományai vannak a gyülekezetek MOLNÁR JÁNOS, a Zsinat világi elnöke önállóságának és függetlenségének. Ez néha sajnos a másik Reformátusságunk egyik alapja a paritás elve, amely a lelkéegyházrész iránti figyelem és segítőkészség hiányát jelenti. szi és a világi vezetők együttes jelenlétét jelenti – habár nem Szeretném, ha erősíthetném az összekötő kapcsokat a gyütartom a legjobbnak a világi kifejezést, inkább a presbitelekezetek között. És arra is jobban figyelne saját közösségünk, rit használnám. Egyházunkban ez a kettős elnökség minden hogy milyen módon vagyunk jelen az egyházunkon kívüli viszinten jelen van: lelkészi és nem lelkészi vezetők a gyülekelágban mi, református keresztyének. Úgy akarom képviselzetekben, az egyházmegyékben és az egyházkerületekben is 8

Reformátusok Lapja 2021. március 21.


| AKTUÁLIS |

NÉVJEGY: Molnár János, Tiszántúli Református Egyházkerület, főgondnok SZOLGÁLATI HELY: Megbékélés Háza Református Konferenciaés Képzési Központ, Berekfürdő SZERVEZETI TAGSÁGOK: Zsinat Elnöksége, Zsinati Tanács, Elnökségi Tanács

együtt felelősek a közösségért. Számomra ez mindig azt jelentette, hogy közösek a döntések és közös a felelősség is: nem az a jó szó, hogy gondnokként vagy főgondnokként segítünk a lelkipásztornak, az esperesnek, a püspöknek, hanem hogy valóban együtt szolgálunk. A lelkipásztor „lelkileg pásztorolja” a gyülekezetet, a világi vezető pedig más feladatokat végez. Nekem az a célom, hogy a gyülekezetem, egyházam javára hasznosítsam „világi”, civil munkám tapasztalatait, ezt szeretném hozzátenni Krisztus egyházának építéséhez.

ÉLETRAJZ

NÉVJEGY: Pásztor Dániel, Tiszáninneni Református Egyházkerület, püspök SZOLGÁLATI HELY: Sajóvelezdi Református Egyházközség SZERVEZETI TAGSÁGOK: Zsinati Tanács, Elnökségi Tanács MOTTÓ: „Annak okáért tehát nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” (Róm 9,16)

gük úgy érzi, hogy az Úr embereken keresztül is vezeti őket, és hogy az egyház vezetését emberekre bízza – remélem, ezt a vezetést élik meg a Zsinat tagjain, illetve az elnökségen keresztül. Én szeretném segíteni és képviselni ezeket a közösségeket. Lelkészi alelnökként szeretnék teljes erőmmel bekapcsolódni abba a munkába, amelyet a következő hat évben a Zsinat és az elnökség rám bíz. Célunk, hogy így, közösen építsük egyházunkat.

ÉLETRAJZ

Molnár János református lelkészcsaládban született 1956-ban, Budapesten. Édesapját Putnokra helyezték, így gyermek- és fiatalkorát ott töltötte. Felesége Csoma Judit református lelkész, három felnőtt lányuk van. A középiskolát a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában végezte, majd később ugyancsak Debrecenben építőgépész üzemmérnöki diplomát szerzett. 1991-ben került Berekfürdőre, ahol felesége a helyi gyülekezet beiktatott lelkésze lett, őt pedig a Megbékélés Háza vezetőjének nevezték ki. Több cikluson át volt a Nagykunsági Egyházmegye gondnoka, a Tiszántúli Egyházkerület világi főjegy­zője. Jelenleg a Tiszántúli Egyházkerület főgondnoka.

Pásztor Dániel 1966-ban született Szikszón, lelkészcsaládban. Középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában végezte. 1992-ben szerzett lelkipásztori oklevelet a Debreceni Református Teológiai Akadémián. 1990-ben Németországban a Német Protestáns Egyház (EKD) ösztöndíjasaként nyelvi tanulmányokat folytatott a Goethe Intézetben (Goethe-Institut). Tanulmányai befejezése óta a Sajóvelezdi és a Dubicsányi Református Egyházközség lelkipásztora. 2003-tól tagja az MRE Zsinatának. 2015 és 2020 között a Tiszáninneni Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője. Január 9. óta a Tiszán­inneni Református Egyházkerület püspöke.

PÁSZTOR DÁNIEL, a Zsinat lelkészi alelnöke

NEMES PÁL, a Zsinat világi alelnöke

Minden református gyülekezeti tagnak szüksége van arra, hogy felülről kapjon vezetést – de ezt elsősorban sohasem emberektől várja, hanem magától Istentől. Remélem, többsé-

Szükségszerű, hogy a szervezetben legyen elnökség, de a zsi­ nati testületet fontosabbnak tartom, igyekszem majd segí­teni munkájukat. Úgy gondolom, képviseletünkben meg kell jelennie 2021. március 21.

Reformátusok Lapja

9


| AKTUÁLIS |

keresztyén és református értékeinknek: Isten a megváltás igéjét az egyház nélkül is hirdetheti, de ha segíthetünk ebben, akkor élnünk kell lehetőségeinkkel. A református egyházban „a legnagyobb úr” az egyházközség, mi csupán irányt mutathatunk nekik. A gyülekezeti működésnek a zsinati törvények adnak keretet, ezért a mi felelősségünk, hogy ez a keret könnyebbé tegye az egyházközségek életét, hogy olyan állásfoglalásokat adjunk ki, amelyeket elfogadnak, amelyekre támaszkodhatnak. Én magam is tagja vagyok egy református gyülekezetnek. Az a közösség meghatározó számomra, ezért elnökségi tagként abban látom az egyik legfontosabb feladatunkat, hogy milyen problémákat vetünk fel, és hogyan találunk közös gondolkodással megoldásokat.

ÉLETRAJZ

NÉVJEGY: Nemes Pál Dunántúli Református Egyházkerület, főgondnok SZERVEZETI TAGSÁGOK: Zsinati Tanács, Elnökségi Tanács

Nemes Pál 1969-ben született Kaposváron, református szülők gyermekeként. A pécsi jogi egyetemen végzett 1994-ben, majd 1996-ban Nagykanizsára költözött. Feleségével, Nagy Gabriellával két gyermeket nevelnek. 1997 óta ügyvédként dolgozik Nagykanizsán. 2000-től néhai Balogh Tibor esperes felkérése nyomán a Nagykanizsai Református Egyházközségben presbiteri tisztséget vállalt, majd 2007-től a gyülekezet egyik gondnokának választották. 2013. január 1-től Hella Ferenc lelkipásztor mellett a közösség főgondnoki tisztét tölti be. 2003 és 2008 között egyházmegyei bíró tisztséget töltött be, majd 2009-től 2014. december 31-ig az egyházmegyei tanács, valamint az egyházkerületi tanács tagja volt, továbbá az egyházkerületi bírói tisztséget is ellátta. 2015. január 1-től a Somogyi Református Egyházmegye gondnokának választották meg. Jelenleg a Dunántúli Egyházkerület főgondnoka. 10 Reformátusok Lapja

2021. március 21.

A bajban is maradjunk együtt! A ZSINAT ELNÖKSÉGI TANÁCSÁNAK MÁRCIUS 5-I HATÁROZATA A járványhelyzet súlyos megpróbáltatások elé állítja Magyarország minden polgárát, és különösen azokat, akik az élet rendjének fenntartásáért és az egészségünkért vállalnak felelősséget. A járványhelyzet alakulását és a kormányzati intézkedéseket figyelembe véve, egyházunk alkotmánya 173. § (1). felhatalmazása alapján a következő, 130106/2021 sorszámú elnökségi tanácsi határozatot hozzuk: 2021. március 8. és 26. között minden személyes jelenléttel járó istentisztelet, gyülekezeti alkalom és összejövetel szünetel. Tartsunk istentiszteleteket és gyülekezeti alkalmakat digitális eszközök segítségével, a közösség helyi lehetőségeinek figyelembevételével! Kérünk minden lelkipásztort és presbitériumot, hogy ebben a rendkívüli helyzetben is találjanak módot a bajba jutottak, betegek és magányosok lelki támogatására, és nyújtsanak segítséget az erre rászorulóknak! A nagyheti és húsvéti istentiszteletek rendjéről március 26-án dönt a Zsinat Elnökségi Tanácsa. Az imádság erejével állunk mindazok mellett, akik azért dolgoznak, hogy ez a próbatétel minél előbb elmúljon. Miközben mindannyian szeretnénk visszakapni régi életünket, hisszük és valljuk, hogy Isten új életet kínál nekünk. Szükségünk van arra, hogy felismerjük, miben és hogyan kell ezután másképp élnünk. Ezért buzdítunk mindenkit, hogy különös figyelemmel és kitartással keresse Isten akaratát. A húsvéti istentiszteleti találkozás reményében hoztuk meg határozatunkat azzal a hittel, hogy „nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” (2Tim 1,7). 2021. március 5. BALOG ZOLTÁN s. k., püspök, lelkészi elnök VERES SÁNDOR s. k., főgondnok Dunamelléki Református Egyházkerület STEINBACH JÓZSEF s. k., püspök NEMES PÁL s. k., főgondnok, világi alelnök Dunántúli Református Egyházkerület PÁSZTOR DÁNIEL s. k., püspök, lelkészi alelnök MOLNÁR PÁL s. k., főgondnok Tiszáninneni Református Egyházkerület FEKETE KÁROLY s. k., püspök MOLNÁR JÁNOS s. k., főgondnok, világi elnök Tiszántúli Református Egyházkerület


| INTERJÚ |

Oltásra várva Számos etikai, betegjogi kérdése van a koronavírus-járvány aktuális szakaszának és a tervezett védettségi igazolvány kiadásának. Kötelezővé tehető-e a koronavírus elleni védőoltás? Etikus-e, ha előjogot kap az, aki felelőtlen viselkedése miatt fertőződött meg koronavírussal? Egy háziorvos mi alapján döntsön két hasonló korú és állapotú páciens között? És mi a református egyház, a lelkéHEGEDŰS szek szerepe a járvány kezelésében? Ezekről beszélgetünk Homicskó Árpád Olivérrel, a Károli GásMÁRK pár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának nemzetközi és tudományos dékánhelyettesével, egészségügyi jogi szakértővel. A szakember türelemre int, és azt mondja, a keresztyén embernek példát kell mutatnia ebben a helyzetben. Mi a véleménye, nyilvánosnak kellene lennie az egész oltási tervnek? Elsősorban a szakembereknek kell ismerniük a pontos dokumentumot, és jó, ha mi, laikusok feltétlenül megbízunk a szakemberekben, miként a beteg az orvosában. Másodsorban talán azért lenne érdemes hivatalos formában nyilvánosságra hozni – még ha nem az egészet is –, hogy a társadalom szélesebb rétege is lássa, a sorrendiség részleteiben hogyan alakul, mik az irányvonalak és mire számíthatunk. Ez növelhetné a biztonságérzetet, eloszlatna sok-sok alaptalan gyanakvást. Magyarországon az egészségügyben dolgozók – köztük kórházlelkészek – után az idősotthonok munkatársai és lakói, majd legidősebb honfitársaink kerültek sorra. Van viszont olyan ország, ahol a frontvonalban dolgozók után a tizennyolc és ötvenkilenc éves kor közötti munkavállalókat célozták meg. Melyik a jó, melyik az etikus stratégia? Ez komplex kérdés, mindkét megoldásnak lehet előnye. Én úgy gondolom, a hazai módszert célszerű alkalmazni. Ezt tartom etikusnak. A fordított sorrend pedig gazdaságalapú. Ám érdemes megfontolni azoknak a szakmáknak a priorizálását, amelyekben olyan környezetben dolgoznak, ahol nagyobb eséllyel találkozhatnak a vírussal. Hiszen adott esetben éppen az idősebb korosztály kerülhet veszélybe általuk. A jelenlegi szabályok szerint a rendvédelemben és közigazgatásban dolgozók egy része, valamint bizonyos kiemelt infrastruktúrában dolgozók is előnyt élveznek az oltási sorrendnél. Mit gondol, még további csoportokat nem illetne meg, hogy hamarabb kaphassanak oltást? Az élelmiszerboltban dolgozókat, a tanárokat? Mivel most még szűkös a vakcinakészlet, egyetértek a jelenlegi protokollal, annyi kiegészítéssel, hogy a magam részéről a köz-

oktatásban dolgozókat előrébb venném az oltási sorban. De a kört a végtelenségig bővíthetnénk. Hozok én is egy példát: a pékségekben dolgozók munkája is nélkülözhetetlen, őket is megilletné a mielőbbi oltás. Türelmesnek kell lenni, én is így teszek. Sajnos,a regisztráltak egy része nem kéri a neki felajánlott vakcinát. Pedig az oltóanyagnak is van szavatossága! Ilyen esetben például a háziorvos továbbhalad a regisztráltak körében, és a kimaradt vakcinákat felajánlja a soron következőknek. Nyilván ez az etikusabb megoldás, mint az egyelőre még szűkös keretből a drága oltóanyagot kidobni. Kimarad egy adag védőoltás. Ha beleképzeli magát az oltóorvos helyébe, ön mit tenne? Jogász vagyok, és a törvényesség, a szabályok megtartása mellett állok, nem lehet más az álláspontom, mint hogy nem elfogadható, ha olyan kapja meg az oltást, aki nem szerepelt a listán. Magam is úgy gondolom, hogy a visszautasított oltóanyagot a regisztráltak között kell hasznosítani. Bízzunk benne, hogy ez így is történik. Tény, hogy nagyon fontos a szabályozottság, de gondoljunk arra is, hogy minden egyes beoltott személlyel Magyarország átoltottsága lesz nagyobb. A háziorvosoknak a regisztráltak listája alapján kell választaniuk a soron következőkből. Mi segíthet az orvosoknak etikai, betegjogi szempontból abban, hogy kit hívjanak be? A háziorvos ismeri és holisztikus, átfogó szemlélettel kezeli a beteget, így tisztában van a kórtörténetével, a problémáival. Tudja súlyozni, hogy ki kapjon előbb védőoltást. Nem véletlen, hogy az életkor mellett alapvetően a krónikus betegségek határozzák meg az oltási sorrendet. Feltételezhetően ismerik betegeik egészségügyi helyzetét, így megfelelő döntéseket tudnak hozni. 2021. március 21.

Reformátusok Lapja 11


| INTERJÚ |

Ha eggyel kevesebb oltás van, az utolsó két beteg azonos korú, nemű, a cukorbetegségük súlyos, mit javasolna szakemberként, mi alapján döntsön az orvos? Mondhatnánk, egyszerű a döntés: ábécé sorrendben. Vagy például, hiába mindketten ötvenkilenc évesek, a születésnapjukhoz viszonyítva meg tudjuk állapítani, ki az idősebb, ő kapja meg. Ez azonban ennél jóval súlyosabb etikai, jogi, de tulajdonképpen bármilyen szempontból nehezen megválaszolható kérdés. Biztos vagyok benne, hogy meg lehet találni azt a pici különbséget, amely egyiküknek jogot ad az elsőbbségre. Nincs két egyforma ember.

református énekünkben, és ez arra ébreszt rá bennünket világjárvány idején is, hogy Isten kegyelmesen lehajol minden emberhez, aki őt hívja segítségül.

Jelenleg öt különböző vakcina érhető el Magyarországon. Vannak, akik mindegyik oltást elutasítják, mások bizonyos vakcinákat preferálnak. Mit gondol erről? A választáshoz mindenkinek joga van, ez az önrendelkezési jog alapja a betegellátás során. Az oltás jelenleg önkéntes, így szabad választáson alapul. A jelentkezőnek joga van tudni, hogy mit akar beadni az orvos, és joga van ahhoz is, hogy ennek igénybevételét megtagadja. Ha valaki elutasítja valamelyik vakcinát, az az ő autonóm döntése. Ez más egészségügyi szolgáltatások esetében is így van, a beteg egyes vizsgálatokat, eljárásokat is jogosult visszautasítani. Viszont minden döntést felelősséggel kell meghozni, és az egyénnek adott esetben nem csak saját magára kell gondolnia. Különösen így van ez a keresztyén etika szempontjából. Felelősséggel tartozunk a másik emberért, a családunkért, azért a kisebb-nagyobb közösségért, ahová tartozunk. Az egyházunkért, a nemzetünkért. A felelősségvállalás olykor bizony áldozathozatalt is jelent. Református keresztyén emberként ezt is szem előtt kell tartanunk, és mindenekelőtt jó példával kell elöl járnunk. Az oltásra eddig közel hárommillióan regisztráltak, viszont ez még messze van a nyájimmunitáshoz szükséges hat-hét millió főtől, akkor is, ha a fertőzésen átesettek számát is hozzávesszük. Éppen ezért szorgalmazni kellene a szűrővizsgálatokat, például aki fertőzött volt, de nem került be az egészségügyi ellátórendszerbe, végeztessen antitestvizsgálatot, hogy legyen nyilvánvaló a védettsége.

Magyarországon már van védettségi igazolvány az oltást megkapóknak, és azok is igényelhetik, akik igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen. Hogy pontosan mi jár ezzel, még nem tisztázott. Valószínűleg ők szabadabban élhetik majd az életüket, például nem vonatkoznak majd rájuk karanténszabályok. Etikus ez? Az oltás önkéntes, de a sorrend meghatározott. Az igazolván�nyal többletjogot kap, aki már előnyt is kapott, vagy aki – például felelőtlen viselkedése miatt – átesett a fertőzésen. Etikai szempontból lehetnek aggályaink. Miért annak jár többletjog, aki már túl van a fertőzésen, azzal szemben, aki egy éve felelősségteljesen megtartja a szabályokat, akár extra önkorlátozásban él, alig találkozik valakivel? Akkor ő kerül hátrányba. Ráadásul, csak mert valaki elutasítja az oltást – ehhez ugye joga van –, azért érné hátrány. Persze, fogalmazhatunk úgy is, hogy azt éri előny, aki vállalja az oltást. Ez etikus lenne? Sok-sok kérdés van, amivel most szembesülünk, és bizony, még szakemberként is nehéz ezekre a kérdésekre egyértelmű választ adni. A virológus szakemberek szerint az egyetlen védekezési mód az oltakozás. A világjárvány nehezíti annak meghatározását, hogy mi az etikus és mi nem. A gazdasági szempontok is fontos célok, hiszen ha teljesen leáll az élet, az súlyos gazdasági következményekkel jár, és ez mindan�nyiunk életét érintheti, nem csak az adott szektorban dolgozókét. Éppen ezért a kormányzatnak nagy súly van a vállán, kezelnie kell mindkét helyzetet. Az egészségügyi törvény fontos alapelve, hogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek. Viszont amíg kevesebb az oltóanyag, mint amennyire igény lenne, vagyis az egyén – tőle független körülmények miatt – nem tud benne részesülni, úgy indokolatlan hátrányba kerül azokkal szemben, akik az oltási sorrendben őt megelőzik, vagy már túlestek a fertőzésen. Álláspontom szerint emiatt nem lenne szabad az egyént hátrányba hozni a beoltottakkal szemben. Természetesen ez a felvetésem addig állja meg a helyét, ameddig kevesebb oltóanyag áll rendelkezésre, mint ahányan regisztráltak az oltásra. Igaz azonban, hogy a védettségi igazolvány felvet egészségügyi kérdéseket is. Nem vagyok orvos, sem virológus, de úgy tudom, még nincs tudományos konszenzus abban, hogy akit beoltottak, fertőzhet-e.

Lehet olyan helyzet, hogy kötelezővé válik a koronavírus elleni védőoltás? Addig biztosan nem, amíg nincsen elég vakcina. De az influenza elleni oltás sem kötelező, pedig az a vírus is sok halálos áldozatot követel, és van elérhető oltás rá. Nem hiszem, hogy valaha is kötelezővé válna, viszont a későbbiekben lehetnek majd olyan megkötések, amelyeknek feltétele lesz a beoltottság. Nem tudjuk, mit hoz a holnap. „Csak az Isten nagy kegyelme, hogy még nincsen végünk” – énekeljük a szép régi,

És mi a református egyház feladata a járvány kezelésében? Az egyház mindig betöltött tanítói szerepet is. Református gyülekezeti tagként is mondom, hogy szerintem a lelkészeknek ki kell állniuk az oltás mellett, hiszen az egyén, a közösség, az egyház, a társadalom érdeke is, hogy minél előbb elérjük a nyá­j­­­immunitást. Úgy vélem, elég a közvetlen közelünkből egyetlen embert elveszíteni ebben a szörnyű járványban, hogy megértsük, mi a felelősségteljes hozzáállás. Jó lenne, ha minél többen megértenénk ezt, tragédia nélkül.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ

Nincsenek könnyű helyzetben a háziorvosok. Ezzel teljesen egyetértek. De még nehezebb helyzetben vannak a kórházak Covid-osztályának orvosai, ápolói.

12 Reformátusok Lapja

2021. március 21.


| INTERJÚ |

NÉVJEGY Homicskó Árpád Olivér egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem Államés Jogtudományi Karának nemzetközi és tudományos dékánhelyettese, a Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék egyetemi docense, egészségügyi jogi szakértő. Orvosi-egészségügyi jogot, szociális jogot és munkajogot tanít a Károlin. A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottság Gazdaság-, Jog- és Társadalomtudomány Szakbizottság Teológiai Munkabizottságának alelnöke. Tagja a Magyar Jogász Egylet Fővárosi Szervezetének, a Magyar Munkajogi Társaságnak és a Magyar Munkaügyi Kapcsolatok Társaságnak. 2009 óta egyéni ügyvéd. Számos egészségügyi jogi tanulmány szerzője. Egyháztag a Kecskeméti Református Egyházközségben.

2021. március 21.

Reformátusok Lapja 13


| EGYHÁZI ÉLET |

Új óvoda és bölcsőde épül Mezőörsön Sajtótájékoztató keretében jelentették be március 5-én a Mezőörsi Talentum Református Óvoda és Minibölcsőde új épületkomplexuma építésének az elkezdését – tájékoztatta szerkesztőségünket a mezőörsi gyülekezet képviseletében Polgár Szilárd. A Magyarországi Református Egyház Országos Óvodafejlesztési Programjának részeként közel kilencszázmillió forintból megvalósuló új épületegyüttesben három csoportszobás óvoda és minibölcsőde, modern főzőkonyha, tornaterem, valamint aula kap helyet. A sajtóeseményen részt vett ifj. Márkus Mihály, a Pápai Református Egyházmegye esperese, aki János evangéliumából olvasott fel egy bibliai igeszakaszt, egyben áldást kért a beruházásért fáradozók munkájára. Farkasdi-Sáhó Katalin, a Mezőörsi Református Egyházközség Lelkészi Hivatalának szakmai vezetője elmondta, hogy az építkezéshez az Országos Református Óvodafejlesztési Program 412 860 000 forintot adott. Ezen felül a Mezőörsi Református Egyházközség százmillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Települési és Településfejlesztési Operatív Programban mini bölcsőde létesítésére, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat közreműködésével. 2020. február végén helyezték el az új óvoda és mini bölcsőde alapkövét, az ünnepségen részt vett és Igét hirdetett Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke. A Mezőörsön megvalósuló új épületkomplexumban tágas csoportszobákat, korszerű kiszolgáló helyiségeket, valamint modern főzőkonyhát alakítanak ki, amely el tudja látni az óvoda, az Ujvári János Református Szeretetotthon, a mezőörsi iskola, valamint a környező települések intézményi és szociális étkeztetését is. Az új óvodaépületben tornaterem, valamint aula is épül, amelyek egybenyithatóak lesznek, az így létrejövő tágas térben gyülekezeti vagy települési programokat is lehet rendezni. Az új épületegyüttes és a tágas parkoló a volt önkormányzati iskolaépület mögött, biztonságos környezetben épül meg, A 14 Reformátusok Lapja

2021. március 21.

Mezőörsi Református Egyházközség és a közbeszerzési eljárás során a legelőnyösebb ajánlatot benyújtó Renex-Bau Építő és Szolgáltató Kft. között a kivitelezési szerződést február 26án írták alá, a várhatóan egy évig tartó építkezés március 8-án kezdődött el. A projektismertető után Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke elmondta, hogy minden olyan fejlesztés, amely a gyermekekkel kapcsolatos, a megyei önkormányzat számára is fontos. Mezőörs ezzel most egy kisrégió központjává válik, ahol a gyermeknevelés teljes spektrumát biztosítani tudják. Ezután osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, aki 2017-ben a kormány és a stratégiai kabinet tagjaként részese volt a Magyarországi Református Egyház számára megítélt harmincmilliárd forint összegű országos óvodafejlesztési támogatásnak. – A református óvodafejlesztési projektben ötszáz új munkahely létesül, és háromezer-kétszázzal bővül az óvodai férőhelyszám. Köszönettel tartozunk a református egyháznak, hogy vállalták ezt a feladatot – hangsúlyozta Kovács Zoltán. Szőke Barnabás, a Mezőörsi Református Egyházközség lelkipásztora, a település polgármestere köszönetét fejezte ki a támogatóknak és mindenkinek, aki a leendő épületkomplexum megvalósításáért eddig is dolgozott, egyben sok erőt, kitartást, szorgalmat és bölcsességet kívánt a kivitelezőknek, majd a lelkipásztor áldásával zárult a sajtóesemény. 


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Pokoli torony (eredeti nyelven: The towering inferno) címmel mutattak be 1974-ben egy amerikai katasztrófafilmet. Nagy sikere volt a filmvilágban, megérdemelten kapott három Oscar-díjat, bár többre is jelölték. Máig nem veszített látványosságából és főleg mondanivalójából, története példázatértékű a mai embernek is: San Franciscóban megépítik a világ legnagyobb felhőkarcolóját. (A valóságban Chicagóban avatták fel abban az évben a világ legmagasabb épületét, a Sears Towert.) A 135. emeleten, a bálteremben készülnek megünnepelni és birtokba venni a világraszóló csodatornyot, amikor az ünneplésbe beleszól a hír: tűz ütött ki a 81. emeleten. Ettől kezdve ijesztően és izgalmasan alakul a cselekmény. Van, aki eltussolná a tényt, apró semmiséggel ne rontsuk el a hangulatot, a tűzoltók majd eloltják. A lelkiismeretes építész azonban számonkéri a vállalkozót, hogyan történhet ilyen, az hárít, veszekszik, el akarja bagatellizálni a hibákat. A baj azonban egyre nagyobb, egyre több a füst és a láng. Nem lehet tovább tagadni. Be kell jelenteni a mit sem sejtő előkelő társaságnak, hogy a vidám estélyt le kell állítani. Átmenetileg (?). Lesz ebből menekvés? A nagyra törő ember a modern kori Bábel tornyával csapdát állított saját magának. Menet közben kiderül, hogy a nagyobb haszon, a felületes, gyors siker igézetében elspórolták a biztonsági berendezéseket. A felelősséget senki nem vállalja, részletesebb számonkérésre nincs idő. A tűz terjed. Áldozatok vannak, lehetetlennek látszik bárki megmenekülése. A fikción alapuló film elképesztő eseményei alatt kirajzolódnak a különböző karakterek. A veszélyhelyzet karikírozza egy-egy típus jellemét: a szélhámosét, a cinikusét, a lemondóét, a hisztérikusét, a pánikba esőkét és mindegyikükben az önzést. A két főszereplő, az építész és a tűzoltóparancsnok hősies küzdelemmel és életük kockáztatásával mentik, akit lehet. De az embereket nem könnyű megmenteni. Sok katasztrófafilm készült azóta, népszerűvé vált a műfaj. Szívesen izgulunk a fantázia szülte szerencsétlenségeken, azon, hogyan találják meg a hősök a menekülés útját a tragédiából. Most mi vagyunk a főszereplők egy globálisan (vírus)fertőzött világban. A tűz látványosan fenyeget, letagadhatatlan, mi viszont a láthatatlan, pokoli ellenséggel háborúzunk. Pokoli a magány, a szenvedés, a halállal megküzdés, szeretteink elvesztése. Hőseink a kutatók, az orvosok és ápolók, minden őket segítő ember. Izgalmas, hogyan formálódik a hitünk és a jellemünk. És milyen út vezet a pokolból az Életre (Jn14,6). 

IMÁDKOZZUNK!

Böjt Üres a kezem, / ha üressé teszem. És üres a szív, a lélek, / hogy be tudjon / fogadni téged, akire várok, / akit keresek. Hadd legyek, Uram, / üres létem / a kezedbe téve, / hadd legyek / egészen / tied! Ámen.  HAJDÚ ZOLTÁN LEVENTE

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Tedd hüvelyébe a kardodat! Amikor az Úr Jézust elfogták, nem mutatott ellenállást, pedig kérhetett volna akár egy csapat angyalt is segítségül. Nem tette, mert az ő útja a szenvedés volt. Ahogyan Pál apostol emlékezik erről: „megalázta magát, és engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.” (Filippi 2,8) János evangélista leírása szerint a tanítványok egyike, a Jézushoz nagyon ragaszkodó Péter kardot rántott, hogy megvédelmezze mesterét, de a nagy kavarodásban csak a főpap szolgájának fülét vágta le. Jézus ráparancsolt: tegye vissza kardját a hüvelyébe. Máté evangélista, utalva az akkori állapotokra, közli a tiltás magyarázatát is. Izráel népe római megszállás alatt élt ebben az időben, és a rómaiak nem tűrtek semmiféle fegyveres megmozdulást, már a fegyverviselést is halállal büntették. „Tedd vissza kardodat a helyére, mert akik kardot fognak, kard által vesznek el.” (Mt 26,52) Jézus végképp nem akarta, hogy meggondolatlan tanítványa miatt jogosan vádolják lázadással. Péter hirtelen fellángolását, látszólagos hősiességét beárnyékolja későbbi tagadása: kis idő múlva már nem meri vállalni tettét és Jézushoz való tartozását. Az Úr Jézusnak inkább csendes, hűséges hitvallókra van szüksége, és nem kardcsörtető fellángolókra. Az egyház történetében soha nem volt jó vége, ha a hitet, az Isten ügyét fegyverrel vagy erőszakkal akarták megvédeni, terjeszteni. Manapság újra növekszik a keresztyénüldözés. Felesleges vallásháborúhoz vezetne erre fegyveres erőszakkal válaszolni. Sokkal többet jelent a szeretettel való bizonyságtétel, még ha szenvedéssel jár is együtt. Nagypéntekre, Jézus szenvedésére emlékezve imádkozzunk azért, hogy hozzá ragaszkodva megtaláljuk a helyes utat! Különösen azokért fohászkodjunk, akik ma is vállalják a szenvedést Jézus nevéért!  GYŐRI ISTVÁN

2021. március 21.

Reformátusok Lapja 15


| REFORMÁTUS ÉLET |

A zárt ajtók mögött is van munka HEGEDŰS BENCE

Valódi kincsek kerülnek elő Pápán, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei raktárából. Meglepő módon a gyűjtemények munkatársainak a vírushelyzet miatti intézménybezárás adott lehetőséget arra, hogy a raktárban évtizedek óta szunnyadó leletanyagot újra felfedezzék.

A látogatók előtt november közepe óta zárva vannak a könyvtárak és a múzeumok, így a gyűjtemények tagintézményei, azaz a Pannonia Reformata Múzeum, a könyvtár és a levéltár sem fogadnak látogatókat. A dolgozók mégsem otthon, a tévé előtt ülve várják a vírushelyzet miatti tilalom végét. Olyan feladatokat végeznek most, amelyekre eddig a látogatók kiszolgálása miatt nem jutott idő: kutatnak, rendszereznek, digitalizálnak.

KÖTELEZŐ ZÁRVATARTÁS – ÁLDÁS ÉS ÁTOK – Áldásos időszaknak élem meg ezt a helyzetet. Túlságosan fel volt gyorsulva körülöttünk a világ, most viszont jut idő többet foglalkozni a dolgokkal, tényleg kutatni, újdonságokat előásni. Meg arra is, hogy átfogó revíziót végezzünk, elektronikus nyilvántartást építsünk, hogy az előkerült vagy már a leltárban lévő tárgyak történetét feltárjuk – mondja a Pannonia Reforma16 Reformátusok Lapja

2021. március 21.

NYOMTASS MAGADNAK NEMZETI DALT! A könyvtár olvasótermében található a Református Kollégium nyomdájának korábbi nyomdagépe, amellyel 1848. március 19-én kinyomtatták a Nemzeti dalt. A tervek szerint ezt majd a látogatók is meg tudják tenni. Köntös Lászlótól megtudtuk, hogy már készül hozzá a klisé.

ta Múzeum vezetője. Halászné Kapcsándi Szilvia szerint az intézmény életére most az apró mozaikok összeállítása a jellemző. – Amióta megnyitottunk, azóta leginkább a napi működésre, a kiállítások, a közösségi programok szervezésére helyeztük a hangsúlyt. A kutatói munka, amely egyébként alapfeladat lenne, háttérbe szorult. Leginkább azért, mert nincs megfelelő személyi állomány – teszi hozzá a múzeumvezető. Most viszont van idő arra, hogy elmerüljenek egy-egy tárgy történetében, kategorizálják és leltárba vegyék a nemrég előkerült, eddig ismeretlen tárgyi emlékeket. A múzeumvezető megosztja, milyen kis töredékekből áll össze például egy régi papi ruha sorsa. – Zergi Mihály nagyvázsonyi református lelkész papi öltözete és kabátja már régóta ott van a múzeumi tárgyak között. Most sikerült kideríteni, hogy ő a Pápai Református Kollégiumban volt diák, majd itt iratkozott be a teológiára és lett később dunán-


| REFORMÁTUS ÉLET |

A most újra felfedezett, régi fényképek leltári számot kapnak, majd saválló tárolótasakba kerülnek

gi könyveket olvashatunk benne, például a Példabeszédeket, a Prédikátor könyvét és az Énekek énekét – mutatja be a közel ötszázéves kiadványt Fábiánné Horváth Adrienn. Az intézményvezető szerint a katalogizálást követően kiderítik majd, hogy az országban hol található még példány a könyvből, amely a 16. századi keKÖNYVTÁRI KINCSEK letkezése miatt valódi kincsük. A néhány hónapja tartó rendszerezés A Covid–19 miatti óvintézkedésekkel ös�alatt kiderült, hogy rengeteg újságot is rejszefüggő bezárás alatt most arra is van tenek a fel nem dolgozott anyagok. – Namódjuk a munkatársaknak, hogy az évek PETŐFI ALÁÍRÁSA gyon sok 19. századi folyóirat került elő, óta a külső raktárban lévő állományt átA Főiskolai Ifjúsági Képzőtársulat nézzék. – Százhetvenezer kötet a könyvÉrdemkönyvében használta először akkor vált divattá az újságolvasás. Több tár becsült állománya, ennek kétharmada saját nevét Petőfi Sándor, méghozzá évfolyamot találtunk a Képes Folyóiratból, amely tulajdonképpen a Nagy Miklós szerszerepel a katalógusban, a maradék egya Tolvaj huszár című versénél, kesztette Vasárnapi Újság félhavi kiadáharmadról viszont nem tudunk semmit. amelyet valamiért később mégis Ezek között találhatunk igazi kincseket – áthúzott, és Homonnay-t írt helyette. sa volt. Ebből találtunk olyan évfolyamot, amely a nagy, országos, internetes archímondja Fábiánné Horváth Adrienn. vumban, az Arcanumon nem található A könyvtár vezetője kérésünkre néhámeg. Ilyen például az 1898-as évfolyam, amelyből nekünk nyolc nyat meg is mutat azon különleges leletek közül, amelyeket az darab van – mutat rá Fábiánné Horváth Adrienn, aki szerint a elmúlt hónapokban találtak az egykori laktanyaépületből kialaKépes Folyóiratnak a maga korában nagy jelentősége volt. – Az kított raktárban, a még nem kategorizált kötetek átválogatásautókor szerint nagy népművelő hatása és a magyar irodalmi élet kor. – Május 4-én kezdtünk hozzá a rendezéshez. Szisztema19. századi felvirágzásában is szerepe volt. tikusan kézbe veszünk minden könyvet, letisztítjuk, és a tiszta A negyedik lelet, amelyet a könyvtárosok érdemesnek találpolcra tesszük vissza. Közben mindenféle kincsek akadnak a tak a bemutatásra, egy 1841-es, helyi kiadású, azaz a Pápai Rekezünkbe – lelkendezik a könyvtár vezetője, aki először egy kis formátus Kollégium nyomdájában készült Közhasznú kalendárifekete könyvecskét mutat meg. um, amelyet Tarczy Lajos professzor szerkesztett. –Szempontja – Ez a Főiskolai Ifjúsági Képzőtársulatnak a katalógusa. Anvolt, hogy ne csak mulattató, hanem oktató kalendáriumot hoznak, amelynek Petőfi Sándor és Jókai Mór is tagja volt, ahonnan zon létre. Tartalmilag értékes, ugyanis van benne csillagászati karrierjük indult. A társulat könyveit külön, egy helyre gyűjtrész, amelyet Albert Ferenc budai csillagász írt. Van irodalmi jük, most pedig előkerült hozzá az egyik kézzel írott katalógus része, és vannak benne gazdasági tanácsok is, például a lencse is – fogalmaz a vezető. – A Képzőtársulat azért is jelentős, termesztésére vonatkozóan, a kalendárium végén pedig a vámert annak Érdemkönyvébe minden tag saját maga írta bele a sárok listája található településnevekkel és időpontokkal. díjnyertes művét. Így maradt ránk Petőfi és Jókai kézírása is – Fábiánné Horváth Adrienn szerint a debreceni kalendárium teszi hozzá Köntös László, a gyűjtemények igazgatója. mintájára 1839-ben jelent meg először kalendárium Pápán ti– Ez a kis méretű, Velencében kiadott, 1533-as könyvecske zenkétezer példányban, ám akkora sikere lett, hogy a következő is a kutakodás közben került elő. Latin nyelven írt ószövetsétúli lelkész. Valamelyik nap pedig a levéltári adatokban azt is megtaláltam, hogy a lelkipásztor papi ruháját a lánya adományozta a múzeumnak apja halála után. Szépen összeállt a kép Zergi Mihály életéről. Számos ilyen tárgyunk van, amelynek megismerhetnénk a történetét, ha lenne rá időnk.

2021. március 21.

Reformátusok Lapja 17


| REFORMÁTUS ÉLET |

A könyvtár munkatársai meghívókat válogatnak a laktanya egyik helyiségében

– A doboz tetején kívülről ceruzával írva szerepel Pongrácz Magda neve. Ő Pongrácz József lelkész, pápai teológia professzor és a gyűjtemények egykori igazgatójának lánya, aki 1920-ban született, majd könyvtárosként dolgozott MÚZEUMI KINCSEK korai, 1965-ben bekövetkezett haláláig – sorolja Halászné Kapcsándi Szilvia, A külső raktárban nem csak könyveket, aki szerint valószínű, hogy a táblás tárfolyóiratokat és aprónyomtatványokat ta­­ sasjáték is az ő hagyatékából került a lálni, ugyanis a mostani könyvtárépület­ gyűjteményhez. ben felhalmozott tárgyi emlékek között Szintén most találtak rá arra a maott voltak a gyűjtemények másik két tag­ PUSZTAI VÁNDORLÁS gyar Szent Koronát ábrázoló kisplaszintézményének, a régiségtárnak (mú­ DIGITÁLISAN tikával díszített táncrendre is, amely az zeumnak) és a levéltárnak az anyagai is. Elképzelhető, hogy a pusztai 1886-os közművelődési bálra készült. – Így találtak rá többek között arra az vándorlásról szóló társasjáték Egyelőre még nem derült ki, hogyan ke1936-os társasjátékra is, amelyet küegy továbbgondolt formájával lönös figyelemmel kezelnek a múzeum hamarosan az interneten játszhatnak rült hozzánk, de vitathatatlanul különleges darab, igazi kis kuriózum – vélekedik munkatársai. – A Vándorlás a pusztában a múzeum virtuális látogatói. Halászné Kapcsándi Szilvia. A korona Egyiptomból Kánaánba című társasjábordó talapzatát kinyitva látható a táncték táblája és játékszabálya is előkerült, rend, a kis füzetke utolsó lapjain a rendezvény résztvevőinek amelyet annak idején megpróbáltak besorolni a szépirodalmi névsora olvasható. kiadványok közé. De aztán rájöttek, hogy ez nem egy könyv A vezető néhány fényképet is mutat nekünk, amelyeket borítója, így nem került be a katalógusba – mondja Halászné ugyancsak most találtak meg a laktanyában. Köztük vannak Kapcsándi Szilvia. A vezető szerint ez egy francia társasjáték azok a fekete-fehér képek, amelyek a Pápai Református Kolmagyarra fordított változata, amelyről a tábla közepén lévő légium híres rajzképzését örökítették meg. A múzeumvezető írás is tanúskodik. A játékszabály szerint két dobókockával és felhívja a figyelmet a diákcsoport mögött, a falakon látható hat bábuval lehetett játszani a hatvanhárom mezőből álló járajzokra. – Ezek a mai napig megvannak nálunk. Habár eddig tékot, amely feltehetően hitoktatási célra készülhetett. azt gondoltuk, hogy a hatalmas, egységes díszítésű tartók Ugyanúgy a hitoktatás lehetett a célja a két Bibliai Lottó jámind a Baldácsy-metszetgyűjtemény részeit rejtik, most kitéknak is, amelyeket szintén a laktanyában találtak. Ezek közül derült, hogy néhányban az egykori rajziskola grafikái lapulnak. az egyik jobb állapotban maradt fenn, ennek a doboza is megElőkerült több fénykép a híres pápai tornaünnepélyről is, van, a hozzá tartozó kellékek pedig hiánytalanok. A dobozban amelynek helytörténeti jelentősége is kiemelkedő. – A reolvasható leírás szerint a játék Szabó Béla huszti református formátus kollégium tornaünnepélye nagy jelentőségű eselelkész tervei szerint készült Dobos Károly és Kövér Pál összeálmény volt a múlt század elején. Az Erzsébet ligetben tarlítása alapján. A múzeum munkatársai kiderítették, hogy a lottották, amely ma már teljesen másként néz ki. Ezeket a tójáték valamikor 1927 és 1937 között készülhetett. évben már húszezer darabot nyomtak. A könyvtárnak eddig csak a ‘42-ben és a ‘43ban kiadott kalendáriumból volt katalogizált példánya, így a most megtalált 1841es kiadás igazi kuriózum.

18 Reformátusok Lapja

2021. március 21.


| REFORMÁTUS ÉLET |

Fábiánné Horváth Adrienn kezében a Képes Folyóirat egyik számával

igazgató arra az időszakra, amikor alig képeket megosztottuk a Facebookon is, másfél millió forintért megvásárolták a ami megmozgatta a várost – újságolja több mint ezerkétszáz négyzetméteres Halászné Kapcsándi Szilvia. laktanyaépületet. – A mostani könyvtár Elmondása szerint a lezárás alatt fontermeibe hihetetlen mennyiségű anyag tossági sorrendet határoztak meg az elvolt bezsúfolva. Ennek ellenére elődeim, végzendő feladatok között, mert a három Kövy Zsolt és Nádasdy Lajos a körülméfőállású munkatárssal nem lehet mindennyekhez képest hatalmas munkát vénel egyszerre foglalkozni. – A legfontogeztek az anyag megőrzésében. Tudni sabb, hogy jelen legyünk a digitális térben, kell, hogy a második világháború alatt a és tartsuk a kapcsolatot a látogatóinkkal. Kollégiumot hadikórháznak használták, a Emellett az átfogó revízió, a digitálistarkönyveket kiszórták, aztán jött az államotalom-fejlesztés is folyik, illetve elkezdtük MÚZEUMI RAKTÁR sítás, az írott és tárgyi örökséget egy foa digitálistananyag-fejlesztést is a ReA laktanyában kapott helyet a lyosóra beszorítva kellett gondozni. Úgy, formátus Tananyagfejlesztő Csoporttal. múzeum raktára is, ahol már ahogy lehetett. Majd jött a rendszerváltás, Ezek mellett jut idő még a laktanyában rendezett körülmények között újraindult a Kollégium, de akkor már új talált tárgyak kategorizálására és leltárba – megfelelő hőmérséklet és vételére is, illetve az egyes tárgyak törtépáratartalom mellett – tárolhatják igényeknek kellett megfelelni, így a régi netének feltárására. Amikor megkérdezik, a néprajzi és a régészeti tárgyakat, állomány újrarendezésére egyszerűen a festett templomberendezéseket, nem jutott idő. hogy „Akkor ti most nem is dolgoztok?”, a fejfákat. Akad itt is válogatnivaló: Szinte elképzelhetetlen, hogyan fért megemelkedik a vérnyomásom – mondja fotók és grafikák, régi érmék és el az a rengeteg könyv, kézirat, nyomtatviccesen Halászné Kapcsándi Szilvia, majd kitüntetések. vány és minden egyéb a Pápai Reformáhozzáteszi: – A múzeum – az a kirakat. tus Kollégium Gimnáziumának Jókai utcai Hogy milyen irdatlan munka van amögött, épületszárnyában lévő könyvtár termeihogy ide bekerüljenek a tárgyak – gyűjtés, ben, amelyek most a laktanya folyosóin és termein végigfutó feldolgozás, őrzés, a háttértudás hozzárakása –, azt kevesen polcokon sorakoznak, és várják, hogy újra felfedezzék őket. tudják. Ezek után jöhet mondjuk egy kiállítás tervezése, ami szinA feldolgozatlan állományrészből számtalan levéltári anyag tén hatalmas munka. A jövőre nézve a legfontosabb cél, hogy is előbukkan, amelyeket a gyűjtemények levéltárosai vesztudjuk, mink van, és tudjuk, hogy hol keressük, amikor valamiről nek gondozásukba, és Hudi József levéltárvezető irányításával információra van szükségünk, kiállítást szeretnénk szervezni. történik meg a szakszerű feldolgozásuk. KINCSES LAKTANYA Köntös László szerint legalább tíz évre lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi munkatempóban dolgozva végezzenek a köny– A pápai önkormányzat, ha jól emlékszem, 1995-ben kezdte vállomány katalogizálásával. Halászné Kapcsándi Szilvia abel árusítani a város déli végében fekvő volt szovjet laktanyaban reménykedik, hogy a jövőben is lesznek majd elkötelezett, épületeket. Akkor már két éve vezettem a gyűjteményeket, és református fiatalok, mert szerinte ez a munka már „nem a mi tudtam: ahhoz, hogy a könyvtárban moccanni tudjunk, külső időnkben lesz befejezve”.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD raktárra van szükségünk – emlékezik vissza Köntös László 2021. március 21.

Reformátusok Lapja 19


| GONDOLATOK |

T. NÉMETH LÁSZLÓ

Múlt – vagy jelen? Hetven évvel ezelőtt, 1951-ben február végétől március elejéig ülésezett a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) második kongresszusa, hogy a kommunista hatalom aktuális céljairól tanácskozzanak. A kongresszusi határozat egyebek mellett arról is szólt, hogy meg kell erősíteniük az államhatalmat – tegyük hozzá, hogy a társadalom szinte minden csoportjának, korábbi autonóm intézményeinek, köztük az egyházaknak a kárára. „…nincs semmi új a nap alatt” – olvashatjuk a Prédikátor könyvében (1,9). A hetven évvel ezelőtti hatalmi törekvések már 1919-ben is nagy erővel jelentkeztek. Ahogy évtizedekkel később, már akkor is a terror és az erőszak eszközeivel próbálták megvalósítani céljaikat. A tanácsköztársaság – amely éppen március 21-én kezdte meg százharminchárom napos tombolását – uralma után két évvel több mint nyolcszáz oldalas, a proletárdiktatúrát széles körben vizsgáló, átfogó tanulmánykötet jelent meg a magyarországi bolsevizmusról. A bolsevizmus Magyarországon című kötet egyik szerzője, Balanyi György megállapította, hogy ez a rendszer „egyet jelentett az egyházi élet, sőt a vallás halálos ítéletének a megpecsételésével”, célként fogalmazva meg a vallás megsemmisítését az egyház tönkretételének eszközével. Mint írta: „A bolsevista program […] kereken kimondja, hogy a vallás a kapitalizmus egyik legveszedelmesebb eszköze, mellyel tudatosan elhomályosítja a leigázott proletártömegek tisztánlátását, hogy annál könnyebben uralkodhassék rajtok. […] Ebből a felfogásból önként következik a legkíméletlenebb harc követelése.” Ennek részeként természetesen olyan társadalmi csoportokat is ellehetetlenítettek, amelyeknek egyházfenntartó és nemzetmegtartó erejük volt. A hatalom birtokosai tehát üldözték azt az öntudatos, szakmai hozzáértéssel és tiszta lélekkel dolgozó parasztot, városi munkást és értelmiségit, akik számára nem az volt a legfőbb cél, hogy a „munkaverseny lázában égjenek”. A kongresszuson azonban nemcsak az úgynevezett „osztályharc” volt a téma, hanem más ügyek is terítékre kerültek. „Kulturális és ideológiai területen is megkezdtük a felzárkózást a politikai és gazdasági téren elért nagy eredményeinkhez” – szólt Révai József beszámolójának címe a Szabad Népben. Révai úgy gondolta, hogy „az állam kulturális nevelőmunkája csak akkor lehet 20 Reformátusok Lapja

2021. március 21.

sikeres, ha a Párt nevelőmunkája terén a dolgok – nagyban és egészében – rendben mennek”. A „Párt nevelőmunkáját” pedig a Szovjetuniótól érkező elvárások szerint kellett teljesíteni. Ma is vannak a politikai vezetők, sőt felénk is különféle elvárások, de talán szabadabban tudunk ezekkel szemben kritikusak lenni. A minap például az keltett vitát a médiában, hogy Jókai Mór Az arany ember című regénye mennyire időszerű a női és férfiszerepek megfogalmazásával kapcsolatban. Nem vagyok irodalmár, de Jókai aktualitásához szerintem nem fér kétség – és nemcsak Az arany ember, hanem más regényeinek gondolatai miatt sem. A napokban A jövő század regénye került a kezembe. Jókai 1872-től közreadott utópisztikus műve Magyarország 1952 és 2000 közötti történetét vetíti előre, amelyben szóba kerül egy diktatórikus hatalom, amely Oroszországból indul el, és Magyarországot is befolyása alá vonja. Talán nem véletlen, hogy a regény 1945 után évtizedekig nem jelent meg. A szerző nihilistáknak nevezte a későbbi kommunistákat, akikről így írt: „Az eszményi alap az orosz nihilisták programjában fekszik. Azt csinálni Európából, ami Amerikában van; egyetlen nagy köztársaságot. Elűzni a fejedelmeket; eltörölni az országok határait; megszüntetni minden speciális hazáról való fogalmat; lefegyverezni erőszakkal minden ország hadseregeit; elpusztítani minden arisztokráciát; lomtárba űzni minden külön alkotmányt; simára taposni minden vallást: és egy keresztvonással kvitté tenni minden államadósságot. És akkor aztán megkezdeni az »új-világot« az »ó-világban«.” Az idézett sorok olvasásakor kérdések sora merülhet fel bennünk. Jókai gondolatai csak az 1952 és 2000 közötti időszakra vonatkoztathatók, vagy akár ma is aktuálisak Magyarországon? Némelyek ma is meg akarnak felelni kívülről jött elvárásoknak? Ma – diktatúra nélkül is – veszélyben vannak hagyományos értékeink és keresztyén életünk? A feleleteket a kedves Olvasóra bízom. Ami biztos: nekünk az evangéliumot kell életünk középpontjába helyeznünk, és a Szentírás elvárásaihoz kell igazodnunk. 


| GONDOLATOK |

ABLONCZY BÁLINT

Nem sírt a sírókkal

A szerző újságíró, a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének munkatársa

Illusztráció: Kalocsai Richárd

„Az intézményes egyház jelenleg egy »spirituális ÁVÓ«, amelyet az állam megfizet, felhasznál, abban a reményben, ha nincs szüksége rá, félredobja” – fogalmazott egyszer Ravasz László az ötvenes évek református egyházi felsővezetéséről. Lányi Gábor történész-lelkipásztor a Reformáció Öröksége-sorozat negyedik köteteként megjelent Méltatlanul – Háttérbe szorított dunamelléki református lelkészek az 1950-es években című munkáját olvasva jutott eszembe Ravasz László igen találó megfogalmazása. Be kell vallanom érintettségemet, hiszen munkahelyem, a Károli Gáspár Református Egyetem

Egyház és Társadalom Intézetén belül működő Reformáció Öröksége Műhely a Hittudományi Kar (HTK) Egyháztörténeti Kutatóintézetével közösen adta ki ezt a munkát. Ráadásul a kommunizmus áldozatainak február 25-i emléknapjá podcast­ adásban beszélgettem is a könyvről a szerzővel és Kiss Rékával, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökével, a HTK egyháztörténeti tanszékének vezetőjével. Azonban munkahelyi-kollegiális elfogultság nélkül is bátran kijelenthető: fontos munka került az egyházunk közelmúltja iránt érdeklődők asztalára. Lányi Gábor kutatását az Egyetemes Konvent három nappal a forradalom kirobbanása előtt, 1956. október 20-án kiadott rehabilitációs rendelete inspirálta, amelyhez a Dunamelléki Református Egyházkerület esetében egy huszonhét névből álló listát csatoltak. Olyan lelkészek szerepelnek e lajstromban, akik kapcsán felmerült a méltatlan hátratétel, és ezzel kapcsolatban a rehabilitálás.

A beleérző elemzés segítségével nemcsak gyakran tragikus életutakat ismerhetünk meg, de sokkal jobban látjuk az egyház működését a Rákosi-korszakban. A történészi vizsgálat nagy erénye, hogy bemutatja, nincs két egyforma történet: előfordult, hogy az állam elvárásaira hivatkozva egyszerűen személyes nézeteltérést rendezett az egyházvezetés az adott lelkésszel, más esetben viszont ténylegesen kimutatható az állami nyomás. Az is előfordult, hogy a „házon belüli” büntetéssel le lehetett szerelni egy-egy szókimondó lelkésszel szembeni politikai alapú indulatot: a „bűnöst” ugyan elhelyezték gyülekezetéből, de legalább nem került az Andrássy út 60.-ba. Talán legszomorúbbak azok a történetek, amikor az elöljárók túlteljesítették a kommunista államhatalom elvárásait. Ezt tanúsítja Ravasz László esete: miután 1948 április–májusában lemondott a Konvent, majd a Zsinat elnöki tisztéről, végül a dunamelléki püspöki tisztéről („inkább okos voltam, mint erős”, jegyezte meg önmagáról), maradhatott lelkész a Kálvin téri gyülekezetben. Nem sokkal később, 1953-ban azonban onnan is távoznia kellett. Nyugdíjba kényszerítették, pedig ez már nem a hatalom elvárása volt. Lányi Gábor könyvéből is kiderül, hogy a teljhatalmú Bereczky Albert a kormányzati szándék ellenére is végigvitte elődje eltávolítását a Kálvin térről, csak azért, hogy ő lehessen a gyülekezet lelkipásztora. Talán éppen ez a korszak egyházi vezetőségének legsúlyosabb öröksége: a teljes önfeladás, a stréberség és az igehirdetés politikai propagandává züllesztése. Intézményeket, iskolákat nyomás hatására fel lehet adni, de a gyülekezeti tagok tipratásával kapcsolatos tétlenség nehezen emészthető meg. Ahogyan Kiss Réka történész idézte Ritoók Zsigmond professzort a már említett podcastbeszélgetésben: ezekben az időkben az egyház nem sírt együtt a sírókkal. Még azt sem engedték meg a korabeli vezetők, hogy bátor lelkészek a Budapestről kitelepítetteket támogassák. Siettek azokat is elhallgattatni, akik a kollektivizálás idején létükben fenyegetett parasztemberek mellé álltak volna. Pedig ez a réteg a korabeli magyar reformátusság gerincét alkotta, és e csoport társadalmi kiiktatásával az egyház is megroppant. Lányi Gábor könyvét letéve jobban értjük e sötét korszakot és egyházunk múltját egyaránt.  2021. március 21.

Reformátusok Lapja 21


FIZESSEN ELŐ

hetilapunkra!

LXV. ÉVFOLYAM,

12. SZÁM,

2021. MÁRCIUS 21.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Kedvenc helyeim a templomban Mindenkinek lehet egy-egy kedvenc helye a templomban. Sokaknak talán a saját, az évek során jól megszokott padjuk vált a kedvencükké vagy éppen a szószék, az úrasztala, a különféle emléktáblák, zászlótartók és így tovább. Nekem mindjárt két kedvencem is van. Az egyik a karzat. Amely régente a konfirmált ifjak helye volt. A mai világkorszak nem kedvez neki: ma már üres. Karácsonyonként azért megtelik. Időnként én is felmegyek egy-egy templomrendező hétköznapon, és csak úgy leülök néhány percre. Ott ülök kicsit azok iránti tiszteletből is, akik az elmúlt évszázadokban benépesítették ezt a jó öreg, hűséges karzatot. Meg aztán fentről minden olyan más. Belátni az egész templomot. Teljes kép tárul fel a tekintet előtt. Jólesik ez a pár perc csend ott fenn. Nemrég felújítottuk a karzatot. Kicseréltük a százéves deszkákat újakra. Amolyan hitkérdés volt ez a munkálat. A feladat elvégezve, s talán majd az Úristen rendel újra híveket oda. A másik kedvenc helyem rögtön a bejárati ajtó mellett van. Alacsony, kisméretű és tulajdonképpen jelentéktelen asztalka, amely a szolgálatban az iratmissziós asztalka nevet kapta. Olvasnivalóival megjeleníti Kárpát-medencei egységünket és az ökumenikus egymásra figyelés igényét. Színes egyveleget alkot a felvidéki Kálvinista Szemle, az anyaországi Reformátusok Lapja, az erdélyi Üzenet, az evangélikus Híd magazin, meg persze a saját, egyházközségi periodikánk. Egy-egy felajánlás nyomán időnként azért más tematika is jut az asztalkára. Például gazdaújság vagy éppen a népszerű Nők Lapja. De olyan is volt, hogy egy-egy magyarországi könyvtár felajánlásából több tucat régi kiadású, de értékes és minőségi irodalmi kötet alatt roskadozott. A bútordarab holland támogatásként érkezett társaival a Partiumba, talán még a kilencvenes években. Néhány éve került ebbe az új szerepkörbe, azóta minden vasárnap kínálja az ajándékba elvihető olvasnivalót. Úgy szeretem, ha tele van, ha az istentiszteletek után újra el lehet helyezni rajta a további kiadványokat. Szolgálata az elmúlt év során kiegészült maszkokkal, kézfertőtlenítővel és a hideg téli, tavaszi napokra is gondolva mentolos cukorkával. Biztos pont, számíthatunk rá. Kezünkbe vett hírei, üzenetei, igemagyarázatai velünk jönnek a hétköznapokba, otthonunkba. Ott vannak velünk a nappaliban, a távirányító és egyéb olvasnivalók között. Tartalmuk pedig emlékeztet, táplál, hívogat.  FÁBIÁN TIBOR

ÁRA: 400 FT

A zárt ajtók mögött is van munka KINCSEKET TALÁLTAK A PÁPAI MÚZEUMBAN 9 771419 856007 21012

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre

fél évre

negyedévre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel.: 06-30-396-8208 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név:......................................................................................... Cím:......................................................................................... .................................................................................................. Telefon (nem kötelező):........................................................... Aláírás:................................................................................... 22 Reformátusok Lapja

2019. január 6.

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.


| EGYHÁZI ÉLET |

Tévés istentisztelet a Hold utcából Március 21-én vasárnap a budapesti Hold utcai templomból szól majd Isten Igéje a Duna Televízió nézőihez. A belváros talán legszebb református hajlékát és a benne HEGEDŰS élő példamutató gyülekezetet nem kímélBENCE te a történelem, de Isten kegyelméből ma már olyan emlék a tragikus múlt, amelyre építkezni lehet. A felületes szemlélőnek talán fel sem tűnik, hogy a budapesti Szabadság tér szomszédságában fekvő Hold utcában református templom ékelődik a két-három emeletes polgári házak közé. Pedig a Ray Rezső Lajos által tervezett, a középkori építészetet megidéző hajlék már 1878 óta áll itt és nyújt otthont a Németajkú Református Egyházközségnek, amelyet ma már Budapest-Hold utcai Református Egyházközségnek hívnak.

AZ ÖRÖKSÉG A gyülekezet 1863-ban alakult az akkori Pesti Református Egyházközség leányaként, alapítói között ismert német ajkú protestáns családokat is találunk, mint például a Haggenmacher, a Dreher és a Ganz családot. – A diakóniai jelenlét már a kezdetek óta meghatározó eleme a gyülekezetünknek – mondja Lakatos Gábor Péter gondnok. A német ajkú egyházközség árvaházat tartott fenn a századfordulón, megalapította a Bethesda Gyermekkórház elődjét. – Nálunk alakult meg a magyar Kékkereszt Egyesület, a vasárnapi iskolai mozgalom és a Mesterlegény Egylet is – sorolja. Bár a gyülekezet ez év január 1-jén nevet váltott, a diakóniai hagyományt a névváltással nem elfelejteni, hanem ápolni és gyakorolni szeretnék.

KEVESEBB A NÉMET AJKÚ Lakatos Gábor Péter elmondása szerint az új név mellett a gyülekezet összetételének megváltozása miatt döntöttek. – Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a német ajkúak aránya a gyülekezetben, amely a 2000-es évek után indult újra növekedésnek. Ma már csak négy-öt ember van a közösségben, akik csak németül értenek, és az évek alatt kilencven-száz főre gyarapodott gyülekezet öt százaléka német anyanyelvű.

– Vasárnaponként továbbra is kétnyelvűek az istentiszteleteink, bár az elmúlt évben bevezettünk néhány technikai változást – mondja a gondnok. A Hold utcai református templomban tartott vasárnapi istentiszteletek liturgiája ma is magyarul és németül hangzik el, ám amíg korábban az igehirdetést magyarul, majd németül hallhatta a gyülekezet, ma már tolmácsgép segítségével fordítjuk a prédikációt azoknak, akik németül szeretnék hallgatni azt. – Az imádságaink és az énekeink szintén kétnyelvűek maradtak – fűzi hozzá Lakatos Gábor Péter.

ÚJRA SZÓLT AZ IGE A Hold utcai templomot 1878-ban szentelték fel. Érdekesség, hogy az épületet közrefogó házak csak tizenkét évvel később készültek el, ezekben kapott helyet a lelkészlakás és az egyházközség hivatala is. A második világháború az akkorra már hatszáz fősre növekedett gyülekezet életében nagy törést okozott. Majdnem minden tagja elhagyta a közösséget, a budapesti harcokban a templom teteje pedig erősen megrongálódott. Az épület hosszú éveken keresztül állt sérült tetővel, folyamatosan beázott, majd a tető megjavítása után 1962 és 2000 között a Magyar Televízió jelmezraktára működött az épületben. A gyülekezet számára 1996-ban csillant fel először a remény, hogy visszakaphatják régi templomukat. Hosszas tárgyalások után 2001-ben a Magyar Televízió visszaadta az épületet az egyházközségnek. A felújítási munkák még ugyanebben az évben megkezdődtek, a templomot 2002-ben szentelte fel újra Bölcskei Gusztáv püspök.

ISTENTISZTELET A KÉPERNYŐKÖN Húsz év után a televízió visszatér az épületbe, ugyanis a Duna TV március 21-én a Hold utcai református templomból közvetít istentiszteletet, amelyen Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke hirdet majd Igét. A Dunamelléki Református Egyházkerület vezetője 1989-ben kezdte a szolgálatát segédlelkészként a német ajkú egyházközségben, 1996 óta pedig megválasztott lelkipásztora a gyülekezetnek.  FOTÓ: REFLAP-ARCHÍVUM

2021. március 21.

Reformátusok Lapja 23


| SZEMLE |

Vigasz, vész idején Egy családfakutatás lélekerősítő eredménye Ennek megfelelően Mikes Kelemen, életének sokHa nem jön ez a sokakat elveszejszor visszavágyott zágoni éveiben, az ottani tő, másokat „csak meggyötrő”, idős tiszteletes, Pécsi Péter növendéke gyermekeiktől, unokáiktól lett. Már korán megmutatkozó írói elszakító, bő egy éve tar­ PETRŐCZI ÉVA tehetsége Károlyi Gáspár és Szenci tó, kis szünetekkel Molnár Albert szép magyarságán folyamatos vészhelyzet, akkor edződött. A kilencvenes évek irodalomtörténész férjem nem derekától azonban, amikor fog bele egy kiterjedt családözvegy anyja hozzáment a történeti kutatásba, részben katolikus arisztokrata Boér saját, évszázadok óta reFerenchez, aki fiát beadta a formátus tanító és prédikolozsvári katolikus iskolákátor őseiről, részben az én ba, kérésére Boér felvette meglehetősen ágas-boÉva asszony anyjának Hugas famíliámról. Az utóbbi szár családnevét, így akamunkálatokban jómagam dályozva meg egy előkelő is örömmel vettem részt, a erdélyi család kihalását. legcsekélyebb mértékben Bár a Rákóczihoz, illetve a sem „pedigrémániából”, császárhoz való hűség éket ha­ nem azért, hogy a már verhetett volna a féltestvémegismert, számos versemrek, Mikes Kelemen és a hat be és egyéb írásomba, többek évvel ifjabb Boér (Huszár) József között egy családregénybe beközé, Isten kegyelméből és anyjuk emelt felmenőim erejéből erőt legnagyobb örömére mégsem ez kapjak mindahhoz, ami nagyon netörtént. Torma Évának a család számhezen elviselhető. Természetesen a űzöttjéhez való ragaszkodása, hazatélegfőbb „védőburok” az imádság és közös réséhez fűzött reményein és az uralkodóhoz esti énekléseink voltak, de hatalmas lelki tarcímzett instanciáin felbuzdulva József és talék birtokosának éreztem és érzem magam öccse, Sándor befogadták a családba és attól a pillanattól kezdve, hogy Mikes Kelemen Báró Huszár János portréja, megszerették bátyjukat. Olyannyira, hogy édesanyjának, Torma Évának – saját korában az 1850-es évek közepén 1760. május 25-én Rodostóból írott leveléemlegetett nevén Árva Torma Évának is leben Mikes így írt József öccsének, anyjuk 1628-ban bekövetszármazottja vagyok, így rokona magának Kelemennek, II. Rákezett halálára visszaemlékezve: „Elmondhatom, hogy holtig kóczi Ferenc hűséges bujdosótársának, a Törökországi levelek való vigasztaló hírt írt öcsémuram szegény anyánk felől, (…) szerzőjének is. Ez a mű irodalmunk talán legszebb, hittel és mert én mindig azt tartottam, hogy a hintó lett volna kopormélységes hazaszeretettel teli naplószerű „levélregénye”. sója, valamely útjában a lovak elragadván a hintót, a hintóTorma Éva atyafiságába úgy kerültem, hogy zilahi születésű ban lett volna veszedelmes halála…” dédapám, a Kolozsvárott doktorált Vida Károly, a Csurgói ReUgyanezen levélnek van egy fájdalmasan szép függeléke formátus Gimnázium igazgatója, akiről éppen 2020 tavaszán is, a kétszer is megözvegyült Éva asszony harmadik fiához, tettem közzé egy kisportrét, a Huszár (Boér) bárói család a tibáró Huszár Sándorhoz szóló, fájdalmas bujdosóvers, A város zenkilencedik század végére teljesen elszegényedett ágának, descriptiója Sándor öcsémnek, amelynek két legszomorúbb közelebbről Huszár Jánosnak a leányával, Adéllal kötött szesora így hangzik: „Minden tetszik bujdosónak, / Hazáján kívül relmi házasságot, így ő lett az egyik dédanyám apai ágon. soványnak.” Mindez nem akadályozta meg Kelement abban, Az 1690-ben született Mikes Kelemen édesanyjának, Torhogy ugyancsak Huszár Józsefnek papírra vesse a végzetes ma Évának (1668 körül–1728) elsőszülött gyermeke volt, mondatot, amikor császárhű öccsei megpróbálták hazatérése az ugyancsak református Mikes Pállal kötött házasságából. 24 Reformátusok Lapja

2021. március 21.


| SZEMLE |

útját – az anyai végakaratot teljesítve – elintézni: „Törökországból nincs visszatérés.” Érdekesek a sors útjai és Isten rendelése. 1979-ben, amikor a káprázatos tehetségű írónő, a kovásznai lelkész, majd fogarasi esperes, Ignácz László lánya, Ignácz Rózsa Hazájából kirekesztve című regényének általam azóta is sokat forgatott első kiadását elolvastam, valami mélységes, az irodalmi, történelmi, művelődéstörténeti kötődésen túlmutató rokonságot éreztem, tényleges atyafiságunkról akkor még mit sem tudva. Idézek Rózsa néni szerzői kísérőszövegéből: „Bennem leginkább az a Kelemen képzett meg, s él, aki édesanyja hazatérésre ösztönző levelét megőrzi, és mint utolsó kincséről, még arról is lemond, másnak adja, öccsének, Boér, Huszár Józsefnek… Kétszeresen özvegy édesanyját, Árva Torma Évát annyira, annyiszor elképzeltem, hogy alakját, formáját látni vélem, s hangját hallani. Próbáltam őt ezeken a lapokon másokkal is láttatni és megbecsülni.” Pontosan ugyanez a szándék vezérelt engem a Torma Éváról és voltaképpen minden bátor és hitben edzett ősanyánkról szóló versem megírásakor. Igaz, róla nem maradt fenn egy árva korabeli metszet sem, de legalább az engem vele össze-

kötő őseimről szolgálhatok itt két régi fotográfiával: Huszár János ükapámról és leányáról, Adél dédanyámról, aki 1910 óta a csurgói temetőben nyugszik, és aki igazi szerelmi házasságban élt férjével, Vida Károly dédapámmal, akitől pedagógiai hitvallásomat és gyakorlatomat kaptam ajándékba. A szeretet és tudás vezérelte tanár-diák kapcsolat manapság, a kényszerű távoktatásban különösen is fontos örökségét. A Mikes Kelemen anyjának alakját felidéző verssoraimban mai helyesírással, de néhány régies kifejezéssel igyekeztem érzékeltetni a közöttünk lévő néhány száz évnyi távolság ellenére nyilvánvaló rokonságot. Éva „ősanyám” magatartásában, fájdalmas, de hősies, hittel megerősített anyaságában olyan előképet látok, amelyet igyekszem követni. Ezzel mostanság hozzám hasonlóan magányos, idősebb anya- és nagymamatársaimnak talán tudok egy kis örömet és biztatást kínálni. Elvégre bárki lehet Torma Éva a járványidei legnagyobb árvaságban is, ez nem a biológiai, hanem a lelki rokonság kérdése.

Mikesünknek anyja… Gyermekeimnek, unokáimnak Mikesünknek anyja, árva Torma Éva, kinek Csicsókeresztúron ringott a bölcseje, s kinek maradéka vagyok én magam is, most leckét adhatna, mit tegyen az ember, és az ember lánya, ha minden magzatja hiányzik házából, hiányzik karjából, mert egy esztendeje a szörnyű kórságból ki nem lábalhatunk, gyermek-illat nélkül telik minden napunk. Erős asszony voltál, árva Torma Éva, erődre szorulok, te vagy most a példa, hogy a hit páncélja nem hagy földre rogyni, és könnyű prédaként a földre omolni. 2021. március 4-én

Báró Huszár Adél portréja házasságkötése előtt, az 1870-es évek közepén

PETRŐCZI ÉVA

2021. március 21.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Református konyha KAKAÓS CSIGA Hozzávalók: 40 dkg liszt, 2,5 dkg élesztő vagy 1 csomag élesztőpor, 2 dl langyos tej, 4 dkg cukor, 10 dkg olvasztott vaj, pici só. Töltelék: 2-3 evőkanál kakaópor (vagy fahéj), 10 dkg cukor, 10 dkg olvasztott vaj. A hozzávalókat a felfuttatott élesztővel szépen összegyúrjuk. Minél többet gyúrjuk, annál könnyebb lesz a tészta. Meleg helyen, letakarva egy óra hosszáig a duplájára kelesztjük. Majd bemelegítjük a sütőt 180 Celsius-fokra, kinyújtjuk a tésztát, a 10 dkg olvasztott vajat egyenletesen rákenjük, majd rászórjuk a kakaós cukrot (vagy fahéjasat, ha azzal töltjük). Amikor felcsavarjuk a tésztát, a két szélét kicsit behajtjuk, hogy ne folyjon ki a töltelék. Felvágjuk csinos kis csigákra, beletesszük a tepsibe, letakarjuk még húsz percre, majd a tetejét leöntjük meleg cukros tejjel, mielőtt a sütőbe betesszük. Sütés közben még egyszer meg lehet locsolni meleg cukros tejjel. Szeretni fogjuk, mert nagyon finom.  FORRÁS: SÜTÉS, FŐZÉS. MNC MAGYAR NÉPFŐISKOLAI COLLEGIUM, 2020.

Gáspár Jenő Gyónás című költeményéből idézünk két sort. Vízszintes: 1. Az idézet első része (Ú, J, E, O, Á). 13. Szó a Halotti beszédből. 14. Meglehetősen igénytelen kinézetű nő, cigányból átvett szóval. 15. Oscar-díjas amerikai színész (Gregory). 16. Régi magyar nemzetségnév, több településnév is őrzi. 18. … Holgersson, Selma Lagerlöf mesehőse. 20. Szótoldalék. 21. Hosszú vég! 22. Londoni vas! 24. … Taiko, 2006-ban Kőszegen alapított ütőegyüttes (ATARU). 26. Kossuth-díjas zeneszerző (Leó). 28. Iráni város az Eufrátesz-deltánál. 30. Gázkitöréséről elhíresült dél-alföldi település. 32. Félig voksol! 34. Ab …, Liszt Ferenc virtuóz koncertetűdje. 35. Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen, röv. 36. Úgy tenne, mint Mohamed koporsója. 38. TeleSport, röv. 39. Gyúlni páros betűi. 40. Hajóárbócra rögzített erős szövet. 41. Részhalmaz! 42. Tova. 43. Állítólag erősíti a szabályt. 44. Súrlódás következtében elvékonyodó. 45. Függőzár. 47. Temérdek. 48. Szakma címere. 49. Tusa. 51. Munkát alattasnak továbbít. 53. Összetételekben természetes, eredeti voltot jelöl. 55. Pan társa a némafilm korában. 56. Saját kezűleg, röv. 57. Bak betűi keverve. 59. Avítt. 61. Görög eredetű férfinév, jelentése: napkeleti országból való. 64. Homorú vágás. 66. Lentre. 68. A rossz tanács görög istennője. Függőleges: 1. Római hatos. 2. Tokaj aranya. 3. Nyaral páratlan betűi. 4. Dicsfény. 5. Alaszkai folyó. 6. Hívő egynemű betűi. 7. Bonni részlet! 8. Lóbiztató szó. 9. Krím-félszigeti város, angol térképen. 10. Csöppség! 11. Nobel-díjas chilei költő (Pablo). 12. Nitrogén és kalcium vegyjele. 16. Az idézet második része (Á, Ü, A, C, É). 17. Lett női név (LIENE). 19. Aelia …, a 3. században Aquimcumban élt ének- és orgonaművésznő. 23. Hahota. 25. Rakéta Regénytár, röv. 26. Sárkány vagy tengeri szörny a japán mitológiában. 27. Kényszermunkát végez. 29. Követségi tisztviselő. 31. Válogatott labdarúgó (Roland). 33. Kútfajta. 36. … Ullmann, Golden Globe-díjas norvég színésznő. 37. Oglala egynemű betűi. 40. Kétségbe vonó. 41. A közelmúltban elhunyt erdélyi származású festőművész, keresztneve kezdőbetűjével (MÁG Tamás). 43. Tanácsos, Budapest első alpolgármestere (Mihály). 44. Sovány. 46. Fekvő- és ülőbútor. 48. Fából faragott nyeles ivóedényke. 50. … Matyi (Fazekas). 52. Hokkaido-szigeti kikötőváros. 54. Sötétítő szerkezet. 56. Budapesti orvosegyetem egykori névbetűi. 58. A középkori Magyar Királyság különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője. 60. Hanuka része! 62. Egyesületi egyed. 63. Élet. 65. Csekély értékű római rézpénz. 67. Lendvay József. Az előző lapszám rejtvényének megfejtése: Te hallod a fájdalom szavát, mely szívemen égőn szánt ma át.

26 Reformátusok Lapja

2021. március 21.


| GYERMEKEKNEK |

Itt a vőlegény! Jiszká idejében érkezett a mirtuszágakkal. De ha nincs vele Áhi, bizony nehezebb dolga lett volna. Mert a bárányok itatójánál a mirtuszbokrok ágai olyan sűrűn nőttek, hogy szinte áthatolhatatlan bozótost alkottak. Áhihud segített a kislánynak letörni a kiválasztott ágakat. Jiszká így is szerzett jó néhány karcolást, de nem sokat törődött vele, mert tudta, hogy odahaza már türelmetlenül várják. Talán fölösleges volt ennyire sietni. Az esthajnalcsillag még fel sem kelt, már otthon voltak Jiszkáék házánál, és tudvalevő, hogy a vőlegény csak az est leszállta után érkezik meg a menyasszonyáért. Volt hát idő megfonni a fehérvirágú mirtuszkoszorút, és arra is jutott, hogy Jáhel, Jiszká nővére felvegye a menyasszonyi ruháját. Az anyjuk persze most is morgolódott, mert micsoda dolog már az, hogy a menyasszonyi ruhát a vőlegény maga szövi meg. De hát Édernek ez volt a mestersége, és mi tagadás, olyan finom, patyolat gyolcsot szőtt Jáhelnek, hogy olyat Kánában nem sokan láttak még. Miután felvette a ruhát, fel is ékszerezték a menyasszonyt, ezüst karperecek kerültek a karjára, a bokái köré vékony aranykarikák, fejére a mirtuszkoszorú, amelyet Jiszká font. Gyönyörű volt Jáhel, legalábbis a húga gyönyörűnek látta. Sokkal szebbnek, mint Mismát, akit nemrégiben adtak férjhez, és annyi arany ékszer csörgött rajta, hogy járni is alig tudott. De hiába, az anyjuk csak siránkozott, hogy ilyen szégyen meg olyan szégyen, nincs egy rendes ékszere sem a menyas�szonynak, és jaj, az esküvő is! Egy ökröt nem tudtak levágni, csak birka lesz, meg szárnyasok. Hát milyen esküvő az ilyen? – Boldog – súgta Jáhel a húgának, és újra összemosolyogtak. Szerencsére az anyjuk nem sokáig tudta folytatni a sopánkodást, mert felharsant a kiáltás: – Itt a vőlegény! Jáhel barátnői gyorsan kiszaladtak, és meggyújtották a fáklyákat, hogy illendően fogadják a vőlegényt és családját. Ekkor már a sípok és dobok hangját is meghallották, meg a kurjant-

gatásokat is. Mert a vőlegény nem egyedül érkezett, hanem a barátaival, akik kötelességüknek érezték, hogy jókedvre derítsenek mindenkit. Tánclépésben, énekelve jöttek, és akit csak lehetett, becsábítottak az esküvői menetbe. – Itt vannak… – sopánkodott Tóbia, Jáhel anyja, és idegesen igazgatta a lánya ruháját. Aztán aggódva nézett körbe: vajon minden a helyén van-e. A lámpások, a virágkoszorúk, a trónusszerű szék, amelyen a lányát majd a vőlegény házába viszik, a párna a széken… Amikor Éder belépett a házba, nem foglalkozott a párnákkal és székekkel, de még a virágkoszorúkkal sem. Csak Jáhelt látta, csak őt vette észre. Odalépett hozzá, és megfogta a kezét. Igazság szerint jó előre kitalálta, mit fog mondani a menyas�szonyának, de semmi sem jutott eszébe. Csak az az esküvői ének, amelyet Salamon király is dúdolgatott valamikor: – Mily szép vagy, kedvesem, mily szép vagy! Szemeid galambok fátyolod mögött. Hajad olyan, mint egy kecskenyáj, amely Gileád hegyeiről hullámzik alá. Jiszká elmosolyodott magában. Mert valóban, a nővére szebb volt, mint amilyen Sába királynője lehetett valamikor.  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

2021. március 21.

Reformátusok Lapja 27


| EGYHÁZI ÉLET |

Keresztyén egészségügyi hálózatok globális méltányosságot és szolidaritást sürgetnek

Az Egyházak Világtanácsa (EVT) több mint harminc keresztyén egészségügyi szervezethez csatlakozva adott hangot aggodalmának a koronavírus elleni védőoltáshoz és az egészségügyi szolgálatatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlen volta miatt. A nyilatkozatban kormányokat, a nemzetközi közösséget és gyógyszercégeket sürgetnek, hogy foglalkozzanak a problémával.

Míg a biztonságos és hatásos vakcinák kifejlesztéséért tett erőfeszítéseket elismerik, az ökumenikus egészségügyi szervezeteket aggasztja, hogy „a gazdagabb országokban felesleges mennyiségeket halmoznak fel annak érdekében, hogy a teljes lakosságukat kétszer vagy többször is beoltsák. Ezzel növelik a vakcina eladási árát a szegény országok számára, és az oltások csökkenését vagy teljes hiányát eredményezik”. Aggasztónak találják azt is, hogy a védőoltás kapcsán még a gazdag országokban is háttérbe szorulnak a faji/etnikai kisebbségek és az alacsony jövedelműek. A nyilatkozat súlyos gazdasági következményekre figyelmeztet, amelyeket a világjárvány lezárását elősegítő védőoltások hiánya okozhat. A világ számos részén jelentős egészségügyi szolgáltatást nyújtó keresztyén hálózatok elkötelezték magukat, hogy „továbbra is kivegyék részüket a világjárvány elleni küzdelemből, Jézus tanításait követve az egészséget és gyógyítást népszerűsítve, elsőbbséget biztosítva a betegeknek és kiszolgáltatottaknak, szolgáló vezetői hozzáállással és az evangéliumról tanúskodva”.  FOTÓ: MIKE DUBOSE/UM NEWS

28 Reformátusok Lapja

2021. március 21.

Egyházzenei hét Tahiban – augusztus 9–15. 1957 óta szolgálja a gyülekezeti éneklés ügyét a Tahi Egyházzenei Hét, amely idén is várja az énekelni szerető, testi-lelki felüdülésre vágyó lelkészeket, gyülekezeti tagokat, családokat. A szervezők remélik, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után, augusztus 9. és 15. között meg tudják tartani a Dunamelléki Egyházkerület és a Zsinati Hivatal Egyházzenei Irodája által támogatott és rendezett programot. Az idei hét meghívott vendége Berkesi Sándor Kossuth-díjas nyugalmazott egyházzenei igazgató, a debreceni Kántus karnagya, aki szándéka szerint a hét teljes időtartama alatt jelen lesz. A tavalyi zenei hét tapasztalata, hogy jelenléte szakmai és emberi szempontból is nagy nyereség. Berkesi Sándor, az elmúlt évhez hasonlóan, idén is tart karvezetőkurzust karnagyok és laikus érdeklődők számára. A zenei programban emellett fontos szerepet kap a megjelenő új énekeskönyv. A napi áhítatok, bibliakör, kóruséneklés, valamint hétvégi kórusszolgálatok mellett a hagyományos Ki mit tud? vetélkedő sem marad el. A zenei hét zárása 15-én, vasárnap délután a pócsmegyeri református templomban lesz. A részvételi díj a június 30. előtt jelentkezők számára 25 200 forint/fő, később 33 000 forint/fő. A családok további kiemelt kedvezményben részesülnek. Jelentkezni a részt venni szándékozó(k) nevének, címének, telefonszámának, életkorának, szólamának (ha már kórustag), valamint gyülekezetének megadásával e-mailben a hargita.peter@ gmail.com címen lehet. A szervezők kérik, hogy külön jelezzék, részt kívánnak-e venni a karvezetőkurzuson, valamint hangszerjátékkal (hozott hangszer vagy orgona) közreműködnének-e a hét zenei eseményein. Az új énekeskönyvről szóló további információkat az egyhazzene.reformatus.hu oldalon olvashatnak.  A HÉT KÉPE

Incze Zsolt református lelkész Igét hirdet a székely szabadság napja alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten Sepsiszentgyörgyön, a Turul téren 2021. március 10-én.  FORRÁS: MTI, FOTÓ: KÁTAI EDIT


| EGYHÁZI ÉLET |

Óvodapedagógust és dajkát keresnek Svábhegyen A Budapest-Svábhegyi Református Egyházközség pályázatot hirdet az újonnan épülő Bárányfelhő Református Óvodához óvodapedagógus és óvodai dajka pozíciók betöltésére. ÓVODAPEDAGÓGUS 2021 szeptemberében induló református óvodához kapcsolódó szakmai feladatok ellátására gyakorlattal rendelkező vagy pályakezdő szakembereket keresünk. A foglalkoztatás jellege: munkaviszony, teljes munkaidő. Feladatok: óvodapedagógustól elvárható általános feladatok. Illetmény és juttatások: az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. Alkalmazási feltételek: főiskola, óvodapedagógus, jó kommunikációs készség, önálló munkavégzés, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, egyházi kötődés. Benyújtandó dokumentumok: szakmai önéletrajz, motivációs levél. A fenntartó Budapest-Svábhegyi Református Egyházközség pedagógusszállást is tud biztosítani, ezért távolabb élő óvónők jelentkezését is várják.

ÓVODAI DAJKA 2021 őszén induló református óvodához kapcsolódó szakmai feladatok ellátására gyakorlattal rendelkező szakembert keresnek. A foglalkoztatás jellege: munkaviszony, teljes munkaidő. Feladatok: óvodai dajkától elvárható általános feladatok. Illetmény és juttatások: az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. Alkalmazási feltételek: érettségi, jó kommunikációs készség, önálló munkavégzés, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, egyházi kötődés. Benyújtandó dokumentumok: szakmai önéletrajz. Pályázatát PDF formátumban a baranyfelho@refovi. hu címre várják. A pályázat benyújtásának határideje: az álláshelyek betöltéséig folyamatos. A pályázat elbírálásnak határideje: 2021. 07. 31-ig a beérkező pályázatok függvényében folyamatos. A pályázat kiírója fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. 

A Bárányfelhő Svábhegyi Református Óvoda felvételt hirdet a 2021/22-es nevelési évre óvodáskorú gyermekek számára. Bővebb információ: https: refovi.hu.

EVANGÉLIKUSOK A REFORMÁCIÓ ÖRÖKSÉGÉRŐL A Magyarországi Luther Szövetség és az Evangélikus Országos Gyűjtemény A reformáció öröksége 2021 címmel nyilvános előadás-sorozatra várja az érdeklődőket az Evangélikus Országos Múzeumban. A tavaszi alkalmakat, tekintettel a járványhelyzetre, online formában tartják meg. Március 25-én Blázy Árpád budapest-kelenföldi lelkipásztor beszél az Eucharisztia/úrvacsora az 1–3. században címmel, április 29-én Krisch András gyűjteményvezető (Sopron) tart előadást A soproni népszavazás és az evangélikusság címmel. A május 27-i előadáson Hlboky György dallamgyűjteményéről ( a 17. és 18. század fordulója) hallhatnak Remenár Krisztina zenetörténésztől (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem). A szeptember 30-i alkalmon reménység szerint már élőben hallhatják Béres Tamást, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) teológusát Bonhoeffer mai értelmezéséről, október 28-án pedig Csepregi Zoltán, az EHE egyháztörténésze tart előadást A nyugalom napja a wittenbergi reformátoroknál címmel. A sorozat zárásaként november 25-én Krähling János építész A türelmi rendelet előtti evangélikus templomépítészet a Kárpát-medencében című előadásán vehetnek részt. Mindegyik alkalom 18 órakor kezdődik az Evangélikus Országos Múzeumban (V. Budapest, Deák tér 4.). A szervezők kérik, hogy a nyitvatartásról az intézmény honlapján, illetve Facebook-oldalán tájékozódjanak.  2021. március 21.

Reformátusok Lapja 29


| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Kósa Ferenccel, a Gyulai Református Egyházközség főgondnokával beszélgettünk. zet életében mint presbiter vagy gondnok hosszú időn át jelen leszek, de Isten ezt szánta nekem.

Kósa Ferenc négy ciklus óta presbitere a gyulai egyházközségnek, a legutolsó ciklustól végzi a főgondnoki szolgálatot. Lelkészcsaládban született, életét meghatározza a hit, amelyet a legfontosabb kapocsnak tart Isten és ember között.

3

1

Édesapja 1945 és 1971 között volt lelkipásztor Gyulán. Milyen volt papgyerekként nevelkedni? Gyermekkorom a legsötétebb kommunista időkre esett, ennek ellenére nem tudatosodott bennem, hogy én most papgyerekként nevelkedem, mert természetes volt, hogy a barátaink és a szüleik is jártak a templomba. Hatalmas kertjével a régi Körös-ág tőszomszédságában lévő parókia valóságos paradicsom volt nekem és három testvéremnek. Nagy, élő gyülekezet volt akkor a gyulai, szeretettel vette körül családunkat, és ez védettséget is nyújtott. Szüleinknek, akik szerető szigorral neveltek bennünket, biztosan nehezebb lehetett abban a világban lelkészcsaládként élni, ebből azonban keveset éreztünk meg. Hálás vagyok Istennek a gyermekkoromért, a nehézségeiért és az áldásaiért is.

2

Érettségi után a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskola hallgatója lett. Nem gondolt arra, hogy a teológiára jelentkezzen? Gyermekkoromban nagy hatással volt rám az ébredés légköre: az evangélizációk, szeretetvendégségek és a gyülekezetünkben megforduló igehirdetők szolgálatai nyomot hagytak bennem. Arra viszont nem kaptam elhívást, hogy a teológiára jelentkezzek. Igaz, arra sem gondoltam, hogy gyermekkorom színterén, illetve a gyüleke30 Reformátusok Lapja

2021. március 21.

A presbitérium vezetőjeként milyen feladatai vannak? A gyülekezetben olyan struktúrát alakítottunk ki, amelyben a lelkész idejét és energiáját elsősorban a lelkipásztori szolgálatára tudja fordítani. Ebbe illeszkedik az én tevékenységem is. Például amikor protokolláris eseményeken képviselem az egyházközséget, vagy sajtóügyekkel foglalkozom. Ami most szokatlan, az a pandémia miatti korlátozások kezelése. Igyekszünk a digitális világban minél hatékonyabban jelen lenni. De ezzel párhuzamosan mindig arra gondolunk, mi lesz a járvány elmúltával, hogyan áll helyre a gyülekezet élete, és mit kell ehhez tennünk.

4

Van olyan ige, amelyet mottójának tart, vagy leginkább jellemzi önt? A Szentírást teljes egészében tekintem életem vezérfonalának, de sokat foglalkoztat a hit fogalma. Az íróasztalom fölött van egy régi aranymondásos tábla: „Ne félj, csak higgy!” (Mk 5,36) Vizuális alkat vagyok, ezért rápillantva Jairus lányának története is megelevenedik előttem, ahogy Jézus a tolongó tömegben odakiáltja ezt az édesapának. Mindig arra gondolok, hogy milyen fontos a hit, és mégis sokszor mennyire kevés van belőle nekünk. Pedig a legfontosabb összekötő kapocs Isten és ember között, mert a hívő ember általa látja, amit a hitetlen nem lát.

5

Hogyan kapcsolódik ki? Van hobbija? Kisgyermek koromtól fogva életem ös�szeforrt a Körös-vidékkel. A Fehér- és a Fekete-Körösben tanultam meg úszni, halászladikban evezni. Később a vízügyi igazgatóságnál és a környezetvédelmi felügyelőségen dolgoztam. Ezért van, hogy gyakran elfog a vágy a folyó után, kimegyek megnézni a vizet. Ha látom a Körös vizét, az megnyugtat, úgy érzem, a helyemen vagyok.  HEGEDŰS BENCE, FOTÓ: BAZÁNTH IVOLA