__MAIN_TEXT__

Page 1

LAPJA

REFORMÁTUSOK

LXIV. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM, 2020. SZEPTEMBER 13. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 400 FT

Hagyomány modern köntösben 9 771419 856007

ÚJ ÉPÜLET VÁRJA A KÁROLI-EGYETEM HALLGATÓIT ÉS OKTATÓIT

20037


| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Mennynek, földnek, tengernek és minden azokban lévő állatoknak hatalmas teremtőjük és bölcs gondviselőjük, örök, élő, mindenható Isten, ki a napot és a holdat a sátor módon felvont kerek égen zsinóron hordozod, (…) ki az embereknek utaikat szabad akaratod szerint bírod, igazgatod és állapotukat, amint teneked tetszik, úgy forgatod, örökkévaló hálákat adunk mi teneked.  GELEJI KATONA ISTVÁN (1589–1649)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

6

12

16

24

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó: (felszerk@reflap.hu), T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Helyettes felelős szerkesztő: Farkas Zsuzsanna (farkas.zsuzsanna@reformatus.hu). Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Feke György (feke.gyorgy@reformatus.hu) Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Kun András Nándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs igazgató. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x. Címlapfotó: Sebestyén László

INTERJÚ

• 6. Most a gyerekek vigyázhatnak a nagyszülőkre | Velkey Györgyöt, a

Bethesda-gyermekkórház főigazgatóját kérdeztük a tanévkezdésre ajánlott óvintézkedésekről REFORMÁTUS SZEMMEL • 7. A Lélek garanciája | Enghy Sándor vezércikke INTERJÚ • 12. Eljutni az abszolút igazsághoz | Horváth Géza egyetemi docenssel, a Károli-egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánjával beszélgettünk az új épületükről, a protestáns hagyományokról és egy Lotz-freskó restaurálásáról REFORMÁTUS ÉLET • 16. Templomszentelés Soroksár-Újtelepen | A soroksári reformátusok új hajlékában jártunk AKTUÁLIS • 24. Lélekkel és szakmaisággal | Győri Zsófia, a debreceni Immánuel Otthon és Iskola intézményvezetőjét kérdeztük a folyamatban lévő infrastrukturális fejlesztésekről PORTRÉ • 30. Öt kérdés – öt válasz | Ezen a héten Deák Pétert, a Székesfehérvári Református Egyházközség ifjúsági lelkészét ismerhetjük meg

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAILJEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel. 2020. szeptember 13.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

STEINBACH JÓZSEF

IX. 13. VASÁRNAP

(2) „…Isten gyülekezetének…” (1Kor 1,1–17) Kik tartoznak Isten népéhez, adott helyen belül található gyülekezetéhez? Azok, akik felé Isten tette meg az első lépést, akiket az Úr a saját népévé tett kiválasztó, elhívó, megszentelő kegyelme által (2). Azok, akik segítségül hívják Jézus Krisztus nevét (2). Aki segítségül hívja az Úr nevét, az üdvözül (Róm 10,13). Nincs ennél bátorítóbb ige. Ha hittel és imádsággal sóhajtasz fel: „Istenem!”, már segítségül hívtad az Úr nevét; üdvösséged van! Aki az Úrhoz menekül, annak életében nem marad el az üdvözítő védelem. Ennek testet öltése viszont teljesen az Úr döntése. Az Úr segítségül hívása egyben az Úr visszajöveteléért való buzgó imádságot is jelenti (7). Azok tartoznak Isten népéhez, akik együtt hívják segítségül Jézus Krisztus nevét, bárhol a világban. Ez a hitünk egyetemessége. Ugyanahhoz az Úrhoz fordulunk (2). Éppen ezért azok tartoznak Isten népéhez, akik nem okoznak egymás között szakadásokat, akik nem pártoskodnak, akik nem engedik, hogy ki-ki a maga vallásos sztárját istenítse, akik nem viszálykodnak, hanem egymáshoz igazod­ va követik az Urat (10–17). 1Sám 25  103. zsoltár

IX. 14. HÉTFŐ

(29) „…egyetlen ember se dicsekedjék az Isten színe előtt.” (1Kor 1,18–31) Mivel dicsekedhetnénk? Amit elérhettünk, az Úrtól kaptuk. Az ő ajándéka minden javunk, képességünk, lehetőségünk. Ő adja a tálentumokat (Mt 25,14–30). Mink van, amit nem az Úrtól kaptunk volna? (1Kor 4,7) Nélküle semmit sem cselekedhetünk (Jn 15,5). Személyes bizonyságtételem: visszatekintve eddigi életemre, csak hálát adhatok az Úrnak – mindenért. Az idő múlásával kiderül, hogy az Úr nélkül mindnyájan senkik és semmik vagyunk (28). Mégis dicsekedhetünk! Nem önmagunkkal, hanem az Úr szeretetével. Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék! (31) Aki tisztában van elesettségével, minden tehetsége ellenére is töredékességével, bölcsessége ellenére is tudatlanságával, vitázóképessége ellenére is végességével, ereje ellenére is erőtlenségével, elért magaslatai ellenére is a zuhanás lehetőségével (27–28), az az ember kegyelem alatt van, azt az Isten kiválasztotta. Dicsekedhetünk az Úr kiválasztó kegyelmével (26–27). Dicsekvésünk Jézus Krisztus keresztje, amely bolondság és megbotránkozás a világnak, de nekünk az Istennek ereje (18). Ott, a kereszten látjuk igazán, hogy milyen nyomorúságosan sebezhető az ember, és milyen hatalmas az Isten. 1Sám 26,1–12  487. dicséret

IX. 15. KEDD

IX. 16. SZERDA

4

(1) „…amikor megérkeztem hozzátok, testvéreim…” (1Kor 2,1–5) Amikor megérkeztünk szolgálati helyünkre, tele voltunk elhívásunkból fakadó lelkesedéssel, bízva abban, hogy ezt a lelkesedést a Szentlélek vezérli. Tudtuk, hogy ezen a szolgálaton csak akkor lehet áldás, ha az Isten bizonyságtételét, Jézus Krisztus evangéliumát hirdetjük, akit megfeszítettek, és aki feltámadott (2). A megfeszített Jézus Krisztusra tekintve látjuk azt, amit Isten az ő feltámadásával mindenkorra megpecsételt, hogy ott valójában a bűn, a betegség, a halál, a gonosz feszíttetett meg, győzetett le. A kereszt hirdeti a legnagyobb örömhírt: Isten megváltó szeretetét az embervilágnak. Tudtuk, hogy szolgálatunkon csak akkor lehet áldás, ha minden gyülekezeti tevékenység ezt az örömhírt adja tovább, hirdeti, éli, hitelesíti, erősíti (2). Tudtuk, hogy ezt az örömhírt nem megnyerő ékesszólással, nem bölcsesség fölényével lehet meghirdetni, hanem csakis a Szentlélek bizonyító erejével (4). Mindezeket tudtuk? Igyekeztünk folyamatosan könyörögni azért, hogy mindezeket mindenkor tudjuk, hogy soha el ne felejthessük, és meg ne fáradjunk a szolgálatban. A magunk alkalmatlanságát átélve tele voltunk félelemmel, rettegéssel, erőtlenséggel (3). 1Sám 26,13–25  263. dicséret (12) „Mi pedig nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istenből való Lelket…” (1Kor 2,6–16) Így kiált fel az apostol: „Mi pedig nem a világ érzéki lelkét kaptuk, hanem az Isten Lelkét, hogy megismerjünk mindent, amit az Isten ajándékozott nekünk!” (12) Isten ajándéka Jézus Krisztus, a megváltó szeretet, a kegyelemből nekünk ajándékozott új és örök élet teljessége: amit szem nem látott, fül nem hallott, és emberi értelem (szív) el sem gondolt (9). Isten az ő Lelke által kijelentette az ő előre elrendelt bölcsességét és ajándékát. Isten bölcsessége az ő megváltó szeretete, amelyet Jézus Krisztusban mutatott meg (10). Ez azonban elrejtett az érzéki, értelmi, saját lelkük által vezérelt emberek előtt, mert számukra ez a bölcsesség bolondság (14). A lelki ember itt az Isten Lelke által vezérelt embert jelenti, nem pedig a saját lelke, értelme és érzékei által vezetett embert (12). A lelki emberben a Krisztus gondolatai vannak, nem pedig a saját gyarló és részrehajló gondolatai (16). A Krisztus gondolatait adja tovább mint igehirdető és bizonyságtevő,

Reformátusok Lapja 2020. szeptember 13.


| AZ IGE MELLETT |

nem pedig a magáét szajkózza (6–7; 13). A lelki ember nem a maga gondolatai, hanem a Krisztus gondolatai alapján ítél meg mindent, ekként vizsgál, lát, hall, érzékel, értékel, véleményez, összegez. 1Sám 27  272. dicséret (1) „…mint a Krisztusban kiskorúakhoz.” (1Kor 3,1–5) Hány gyülekezet sorvad azért, mert abban viszálykodnak a testvérek (3). A viszálykodás gyökere az irigység, amelynek pedig lelki kiskorúság az oka. Az apostol ezt a lelki kiskorúságot így fogalmazza meg: „még testiek vagytok” (3), „a Krisztusban kiskorúak” (1). Különösen szomorú ez a viszálykodás akkor, amikor a szolgák, az igehirdetők közötti versengés okoz viszályt, amelyet a kiskorú gyülekezet azzal táplál, hogy egyik csoportjuk az egyiket, másik csoportjuk a másikat bálványozza. Pedig kik ők? Szolgák csupán, akik az Úrtól kapott ajándékaikkal végzik az Ige hirdetését, miközben az eredményt csakis az Úr adhatja (4–6). A lelki kiskorút, akárcsak a pici babát, tejjel lehet táplálni, és nem kemény eledellel (2). Itt nemcsak arról van szó, hogy nem lehet felfedni az Ige mélységeit, mert az egyszerűség legalsóbb foka is befogadhatatlan számukra, hanem arról, hogy Jézus Krisztus evangéliuma nem érthető, nem emészthető, nem fontos, nem életszükséglet számukra. Így marad az ékesszólás közéleti témákkal, izgalmas képekkel, buzgó közösségszervezéssel, sokféle pótcselekvéssel – a lényeg nélkül. Az apostol a Krisztusban kiskorúaknak nevezi a korinthusiakat. Ez azt jelenti, hogy ők már az Úr kegyelmében vannak, ezért az Úr nem engedi őket elveszni, és nem engedi azt sem, hogy ilyenek maradjanak. 1Sám 28  470. dicséret (9) „…Isten épülete vagytok.” (1Kor 3,6–23) Két részből áll a kép. Isten építőmunkásai vagyunk (10–15). Majd ez a kép folytatódik a másik képpel: Isten épülete vagyunk (16–17). Az alap: Jézus Krisztus. Erre az alapra csak a hozzá méltó anyaggal lehet építkezni. Vigyázzunk, mit és hogyan építünk rá! Fáradozunk (8), de nem mindegy, mit és hogyan építünk a magunk és mások életében. Isten temploma vagyunk egyes emberként. Isten temploma vagyunk kis gyülekezetként, azaz családként. Isten temploma vagyunk gyülekezetként és egyházként. Isten Lelke lakik bennünk. Szentek vagyunk. Urunk, bocsásd meg, hogy annyiszor beszennyeződött ez a templom, hogy számtalanszor olyan anyag épült a krisztusi alapra, amely megég a tűzben, amely nem örök! Köszönjük, hogy letehetjük bűneinket, és mi magunk kegyelmedben elrejtőzve nem égünk meg az ítélet napján, még ha gyarló munkánk odavész is (15). Urunk, könyörülj, hogy újjászületve, akár teáltalad megpróbálva (15) méltó épületeid és építőmunkásaid lehessünk! Könyörülj, hogy mint Pál, mi is elmondhassuk: krisztusi alapot vetettünk és krisztusi épületet építettünk arra, amit krisztusi eleink ránk hagytak, hiszen mi magunk is az Isten templomai vagyunk (10). 1Sám 29  388. dicséret

(1) „Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit…” (1Kor 4,1–13) Isten titkainak sáfárai, azaz hűséges hirdetői vagyunk. Isten minden titkát nem tudjuk. A lényeget, az evangéliumot azonban ő kijelentette nekünk Jézus Krisztusban. Mi őt hirdetjük, a megváltás evangéliumát. Mi akkor vagyunk hűséges sáfárok, ha Krisztus szolgái maradunk, ha mindent a megváltás kegyelmes örömhíre felől magyarázunk. Akinek ez továbbra is titok marad, az már nem a mi ügyünk (1–2). Ránk minden ember úgy tekintsen, mint Krisztus szolgáira. Ez nem a mi parancsunk az embereknek, nem a mi követelményünk számukra, hanem a minket elküldő Isten elvárása tőlünk. Ez az elvárás hűséget, szelídséget és hitvalló bátorságot jelent olyan időkben is, amikor Krisztus szolgájának lenni nem előny, nem elismertség, hanem stigma, próba, szenvedés, tanúság, mártíromság. Amikor a múlt rendszerben teológusként katona voltam, valami enyhe ízelítőt kaptam ebből a Krisztusért elszenvedett tanúságból. Azóta elkényelmesedtünk (1). Az apostol azzal már a legkevésbé sem törődik, hogy mások hogyan ítélkeznek felette. Az apostol magát sem gyötri, hogy saját magát vizsgálgassa, mit kellett volna jobban tennie (3). Az apostol lelkiismerete tiszta. Mindent megtett, amit lehetett, amit tudott, amit tehetett (4). 1Sám 30  471. dicséret

IX. 17. CSÜTÖRTÖK

IX. 18. PÉNTEK

IX. 19. SZOMBAT

2020. szeptember 13.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

együtt vannak a tanárokkal, szülőkkel, és sokan találkoznak a nagyszülőkkel. Az időseknek hatvan év felett életveszélyes lehet a koronavírus-fertőzés. Meg kell értetnünk a gyerekekkel, hogy most elsősorban nekik kell vigyázniuk ránk. Nem könnyű pedagógiai feladat.

Most a gyerekek vigyázhatnak a nagyszülőkre HEGEDŰS MÁRK

Meg kell értetnünk a gyerekekkel, hogy most nekik kell ránk vigyázni – mondja Velkey György. A református Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint kötelezővé kellene tenni a maszk használatát az iskolákban.

Egészségügyi szempontból egyetért az iskolák kinyitásával? Nincs „csak egészségügyi szempont”. Bár az iskolák kinyitása járványügyileg kétségtelenül veszélyhelyzetet jelent, közös társadalmi szempontrendszer szerint kellett dönteni. Az egészségügyi szabályok betartása életbevágóan fontos, ez papíron meg is valósul, de úgy látom, nem működik mindenhol rendesen. Az iskoláknak szerintem is ki kellett nyitniuk, az más kérdés, hogy meddig működhetnek így. Milyen óvintézkedéseket kellene megtartani? Hangsúlyozni kell a hármas alapszabályt az iskolában is: maszkhasználat, kézhigiénia, távolságtartás. Tizenkét éves kortól a maszkhasználat folyamatosan kötelező lehetne, hat és tizenkét év között az értelmesebb-figyelmesebb gyerekeknél szintén megoldható. Ne csak iskolába érkezésnél, hanem hazaérve is alaposan, helyesen mossanak és fertőtlenítsenek kezet a gyerekek! Fertőtlenítsék a kulcscsomókat, telefonokat, szemüvegeket is! A gyerekek és fiatalok között a vírus már sajnos kering, és fokozott figyelem nélkül előbb-utóbb a sokkal veszélyeztetettebb idősebb korosztályhoz is el fog jutni, mivel 6

Reformátusok Lapja 2020. szeptember 13.

A gyerekek mennyire veszélyeztetettek? A világjárványról összegyűlt hatalmas adathalmaz alapján azt mondhatjuk, a gyerekek általában enyhe tünetekkel, vagy akár tünetmentesen esnek át a fertőzésen, de ők is fertőzhetnek. A krónikusan beteg gyerekeknél, asztmásoknál, szívbetegeknél, elhízottaknál súlyosabb lefolyású is lehet a fertőzés. Van egy különös, ritka szövődmény, amelyet ugyan csak néhány gyermeknél észleltek, de életveszélyes: ez a Kawasaki-szindrómához hasonló, de annál is súlyosabb sokszervi elégtelenség. A gyerekek a szokásosnál enyhébb légúti tünetekkel is inkább maradjanak otthon, és ilyenkor ne a nagymama vigyázzon rájuk!

Tavasszal még azt javasolták a szakemberek, hogy maradjunk otthon, az időseket izoláljuk. Mi változott? Az alapvető szabályok nem változtak, de a tapasztalat az, hogy a teljes izolációnak súlyos következményei lehetnek, főleg az időseknél. Az elzártság depresszióhoz vezethet, és sok baj rejtve maradhat, ha egyáltalán nem találkozunk velük. Most is igaz, hogy az öregebbeket úgy tudjuk védeni, ha izoláljuk őket. Családi körben, az óvintézkedéseket szigorúan betartva keressük meg a kapcsolattartás élhető, de biztonságos formáit. Ugyanakkor, ha csak lehet, az idősek ne menjenek boltba, ne használják a tömegközlekedést. Vásároljunk be nekik, és amit vettünk, fertőtlenítsük. Az elhúzódó világjárványban a hangsúly a komplex egészségre terelődik, azaz a testi egészség mellett a léleknek, a spirituális és a szociális egészségnek is nagy figyelmet kell kapnia. Még egy tanács: ha tehetjük, járjunk kerékpárral, ez a távolságtartás és az immunerősítő napi mozgásigény szempontjából is jó.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ TANÁCSOK A GYÜLEKEZETEKNEK A kötelező maszkon, kézfertőtlenítésen és távolságtartáson kívül javaslom, hogy legyen a kapuban homlokhőmérős testhőmérséklet-ellenőrzés is. Pár ezer forint egy eszköz, egy pillanat az egész, és segít, hogy a közösségbe ne lépjenek be azok, akik nem tudják, hogy hőemelkedésük van. Tudományos vizsgálatok támasztják alá, hogy éneklés során jobban terjed a vírus, még maszkban is. Mivel a gyülekezeti éneklés lélekerősítő, nem hagynám el, de most ne fortissimóban – azaz hangosan –, hanem halkan énekeljünk. Szerintem így szebb is lesz, ráadásul ezzel is védjük egymást – javasolja Velkey György.


| REFORMÁTUS SZEMMEL |

ENGHY SÁNDOR

A Lélek garanciája A szerző egyetemi tanár, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia rektora

Tanévről beszélünk, de ha igaz az, hogy valójában nem az iskolának tanulunk, hanem az életnek, akkor a tanév csak a tanulás folyamatának mérhető voltára figyelmeztet. Arra, hogy emberi lehetőségeinknek korlátai vannak, és nem mind tart örökké. Az élet iskolájában ugyan élethosszig tanulunk, de az iskolapadban nem. Van kezdete és vége. A két végpont közötti szakaszok jó lehetőségek, de el is lehet őket játszani – akár egy életre. A református tanévkezdés látszólag ugyanolyan, mint a többi, de elég baj, ha tényleg így van. Mert a mi tanévkezdésünket az minősíti, hogy református. Sajnos maga a fogalom önmagában nem jellemez minket automatikusan, ha az iskolában folyó munka nem tükrözi mindenestől azt

„Hiszen a Bibliából tudhatjuk, hogy tanulásunk valójában a nagybetűs Élet folyamatába illeszkedik, és mi ezért vagyunk felelősek. Ebben a folyamatban az új tanév azt a felelősséget rója ránk, hogy tudatosítsuk a Biblia szerint értékelt Életet, annak gazdagságát, szépségét.” az igényt, ami a kifejezés lényege: formálódjunk, igazítsuk életünket a Bibliában kijelölt úthoz! Térjünk vissza oda, ha letértünk! Keressük – de ne csak mondjuk, hanem találjuk is meg, és járjunk azon az úton! Ilyen értelemben kell református módon minősített tanévről beszélnünk. Hiszen a Bibliából tudhatjuk, hogy tanulásunk valójában a nagybetűs Élet folyamatába illeszkedik, és mi ezért vagyunk felelősek. Ebben a folyamatban az új tanév azt a felelősséget rója ránk, hogy tudatosítsuk a Biblia szerint értékelt Életet, annak gazdagságát, szépségét. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb lehetőségünk, hogy nemcsak az évszám újulhat meg, amely az új tanévet jelzi, hanem mi is. Ez csak ott lehetséges, ahol az ember számára a múlt magvetéssé válik, és az gyümölcsöket terem. A gyümölcs pedig mindig konkrét. Vagyis aki a Biblia alapján tájékozódva jön a múltból, az tudja, hogy minden a gyümölcstermésért történik, amely nem a mi kezünkben van ugyan, de a nagy Magvető munkatársai vagyunk. Ennek tudata tesz minket eszközzé az ő kezében, tőle van türelmünk, ő lelkesít bennünket, tanít szeretni, megbocsátani, egyszóval: megújul-

ni. Hitben, lelkesedésben, mindenben. Ő tudatosítja a veszélyt is, ezért vagyunk arra érzékenyek ott is, ahol más nem. Vele látjuk emberi korlátainkat, amelyek csak azért vannak, hogy eljussunk hozzá, akinek lehetőségei ott kezdődnek, ahol a mieink véget érnek. Ha mindezt értjük, azzal is tisztában kell lennünk, hogy a református felsőoktatásnak miért van minősített szerepe ebben a folyamatban. Egyszerű: mert egyházi keretben már nincs nálunk feljebb lévő fokozat, ahol annyira fő tananyag lenne a Biblia. Persze ezzel viccelni is lehet: mivel Isten tudja ötösre az anyagot, a tanár négyesre, ezért a diák csak hármasra tudhatja. Ha ebben csak kis igazság is van, akkor sajnos a református felsőoktatás oktatói nagyító alatt vannak. Ha elsőrendű feladatunk a hitéleti képzés, lelkészképzés, amelyért eredetileg létrejöttünk, akkor nem vezethet vak világtalant. Magyarul: példamutatás nélkül hiteltelen az egész, amit csinálunk. De vonzóvá is csak az életünk teheti. A felsőoktatás azt jelenti, hogy a Bibliát „nem középiskolás fokon” tanítjuk, de József Attila mértékét meghaladó a miénk, mert szemeink előtt Isten népe lebeg. Oktatóként a munkánk egésze küldetés: hallgatóink egészsége forog kockán, hiszen rajtunk keresztül őt hallgatják, aki minket hozzájuk küldött. Ezt a küldetést nem illik eljátszani. Ha az egri vár esetében Dobónak hangsúlyozni kellett, hogy a falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében, a mi esetünkben még inkább. Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem olyan erőkkel és hatalmakkal szemben védjük hallgatóinkat, amelyekkel csak Isten fegyverzetével vívhatunk. Berzsenyi óta pedig azt is tudhatjuk, hogy ma a számok és fejkvóták világában nem a sokaság, hanem a Lélek garantálja a „csuda dolgokat”. A Lélek táplálhatja ma is azt a szabadságot, amelyre hallgatóinknak szüksége van ahhoz, hogy a református felsőoktatásban Isten szavának hallgatóiként, az ő népeként együtt éljünk meg csodákat. Erre ad lehetőséget nehézségei ellenére is az új tanév. 

2020. szeptember 13.

Reformátusok Lapja

7


| AKTUรLIS |

8

Reformรกtusok Lapja 2020. szeptember 13.


Hagyomány modern köntösben

| AKTUÁLIS |

Átadták a felújított Károlyi–Csekonicspalotaegyüttest a Magyarországi Református Egyháznak. A műemlékvédelmi FEKE szempontoknak és korszerű oktatási GYÖRGY igényeknek egyaránt megfelelő, kilencszáz főt befogadó épületet a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara veszi birtokba szeptember 1-je után. A főváros szívében, a Múzeum utcára és a Reviczky utcára néző neobarokk magánpalotát az országos közéletben és politikában egyaránt aktív Károlyi István gróf és felesége, Csekonics Margit építtette 1881 és 1885 között. Az országgyűlési képviselő a Nemzeti Casino elnöke, a fővárosi Caritas jótékonysági egylet díszelnöke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja is volt. Az uradalmi központként, családi fészekként, a társadalmi elit találkozóhelyeként, majd bérpalotaként funkcionáló épület­ együttes a második világháborúban komolyan megsérült, de nem állították vissza korábbi állapotába. A háború után hosszú ideig az Országos Műszaki Könyvtárnak otthont adó épület csak 2004-ben került műemléki védelem alá. A kormány 2015 végén döntött úgy, hogy felújítja, és oktatási célokra egyházunknak adja.

AZ ADÓSSÁG TÖRLESZTÉSE – Elkészült a nagy munka. Ezzel a rendszerváltoztatás egyik nagy adósságát tudhatjuk magunk mögött – hangsúlyozta a szeptember 1-jén tartott ünnepélyes átadón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter nemcsak arra utalt, hogy a kommunizmus idején nem becsülték és óvták ennek az épületnek a nagyszerűségét, hanem arra is, hogy a magyar kormány szerint anyagi és morális jóvátétel jár az egyházaknak az 1948 után elvesztegetett és számukra rendkívüli kárt okozó négy évtizedért. – Ennek része az, ami itt történt – tette hozzá. Régi vár gazdájának lenni nehéz hivatás. – Az egyház feladata megfelelő formában hasznosítani, az egyetem feladata tartalommal megtölteni az épületet, tisztelegve azok előtt, akik létrehozták. Bízzunk abban, hogy olyan szimbolikus, mindannyiunk javát szolgáló terek lesznek ezek, amelyekre büszkén tekinthet mindenki, nem csak a reformátusok – fogalmazott a miniszter.

„ISTEN VÉGHETETLEN EGYSZERŰSÉGÉIG” – Ajándékba kaptuk, feladattal – mondta az épületegyüttesről Bogárdi Szabó István püspök. Egyházunk Zsinatának lelkészi elnöke emlékeztetett: még az egyetemeket alapító uralkodóházak is rendszerint csak két-három emberöltővel később hoztak létre ösztöndíjat, intézetet, ha az iskola kiállta az idő próbáját. – Magyarország Kormányának nagyvonalú 2020. szeptember 13.

Reformátusok Lapja

9


| AKTUÁLIS |

támogatása nemcsak egyfajta helyreállítás, hanem megelőlegezett bizalom is, hiszen egy mindössze két évtizede alapított intézményt támogat – mondott köszönetet az egyházi vezető. Bogárdi Szabó István a Példabeszédek könyvének 2. fejezete alapján arra emlékeztetett, hogy Isten minden értelem, jóság, bölcsesség, igazság és szépség forrása, ajándékozója. Azt kívánta a Károli növendékeinek, akik majd ezen falak között „tanulnak bölcsességet, tudományt, ismeretet, igazságot”, és később remélhetőleg az értelmiségi elit részei lesznek, hogy „az épületből áradó szépségből és a sok gyönyörű tudománytól ellássanak majd Isten véghetetlen egyszerűségéig”.

AZ EGÉSZ NEMZET KINCSE A Károli Gáspár Református Egyetem több mint nyolcezer hallgatója hagyományos oktatási rendben kezdi meg ezt a félévet, vagyis hamarosan megtelnek fiatalokkal a tantermek és a közösségi terek. Az intézménynek nagy segítség a koronavírus-járvány idején a most átadott épületegyüttes, hiszen kétszáz fős konferenciaterem, százhúsz fős és két további kisebb befogadóképességű előadó, valamint huszonöt szemináriumi terem segít betartani a járványügyi előírásokat. – Egyszerre lesz ez a mindennapi oktatás, valamint az egyetemi és egyházi ünnepi alkalmak színtere – fogalmazott Czine Ágnes, a Károli rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettese. – Egyetemünk mindig is fontos feladatának tekintette nemzeti történelmünk vívmányainak és nemzeti kincseink megőrzését, továbbadását. Erre a különleges értékre is nagy gondossággal fogunk vigyázni, és keresztyéni szeretettel várunk mindenkit, aki meg akarja csodálni szépségét, mert nemcsak az egyetemé és az egyházé, hanem az egész nemzet kincse – mondta a rektorhelyettes. Reményét fejezte ki, hogy hallgatóik e falak között átérzik felelősségüket, amely nemzeti értékeink megőrzésében rájuk hárul, és ebben példa lesz számukra az építtetők élete. A kilencszáz fő befogadására alkalmas, átriumos, belső udvaros palotába a kari vezetés mellett a Történettudományi Intézet négy tanszéke és a Történettudományi Doktori Iskola költözik a már kinőtt szomszédos épületből, valamint a kar Dózsa György úti telephelyéről. A választás nem véletlenül esett erre a két szervezeti egységre: az ingatlan felújításának módjával együtt azt hivatott jelképezni, hogy a hagyományokat modern köntösben őrzik meg – tudtuk meg Horváth Géza dékántól.

NŐTT A HALLGATÓI LÉTSZÁM Annak ellenére, hogy évek óta csökken a felsőoktatásban tanulók száma, a Károli-egyetem, ezen belül is a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar azon kevesek egyike, ahol nőtt a hallgatói létszám. Jelenleg is 4324 diákja van, közülük 3321 állami ösztöndíjas képzésben tanul. Horváth Géza ennek okát az őszinteségre és bizalomra épülő családias légkörben látja. 10 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 13.


| AKTUÁLIS |

Pohárköszöntőjében kiemelte elődje, Sepsi Enikő három cikluson át ezért végzett erőfeszítéseit. A tizennégymilliárd forintba kerülő felújítás 2017-ben kezdődött. A kivitelezők a palotaegyüttes Múzeum utca felőli, előkelő szárnyában az eredeti állapot visszaállítására törekedtek. Helyiségeiben a dékáni irodákat, a kari hivatalokat és a hallgatói önkormányzatot helyezték el, valamint könyvtárat és reprezentatív tereket alakítottak ki. Újjáépítették az épület kupoláját, de megőrizték a faragott lépcsőházát is. A feltárások és a levéltári kutatások segítségével számos eddig nem ismert részletre bukkantak a műemlékvédelmi szakemberek, törekedtek ezek megmentésére, beépítésére is, ezért is húzódtak mostanáig a munkálatok. Többek között helyreállították az egykori báltermet, valamint fényképek alapján újrafestették annak Lotz Károly tervezte freskóját. Ezzel szemben a Reviczky utcai épületrésznek szinte csak az utcai homlokzatát őrizték meg, mondhatni a pincétől a padlásig újjáépítették. Az egyébként is kocsiszínnek, illetve a kiszolgálószemélyzetnek tervezett szárny eredeti formáját a korábbi átépítések miatt nem tudták visszaállítani, így korszerű iskolaépületté formálták, az egyetem könyvesboltját pedig úgy alakították ki, hogy az az utcáról is megközelíthető legyen. Minden tanteremben modern oktatástechnikai felszerelések – projektorok, mobil digitális tábla és faltól-falig írható táblafelület – kaptak helyet, a nagy előadókban pedig akusztikai falburkolatot alakítottak ki. A tanárok elmondása szerint, akik már ki is próbálták a fejlesztéseket, a tanítás minősége nagyot ugrott ezek által.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ

2020. szeptember 13.

Reformátusok Lapja 11


| INTERJÚ |

Eljutni az abszolút igazsághoz – Lesz elég termünk, így a félévet el tudjuk kezdeni – fogalmaz Horváth Géza egyetemi docens. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánjával beszélgettünk az új épületükről, a protestáns hagyományokról és egy Lotz-freskó restaurálásáról. T. NÉMETH LÁSZLÓ

12 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 13.


| INTERJÚ |

Dékán úr, azt gondoltam, hogy az új irodájában fogunk beszélgetni. Még nem rendeztük be. Szeptember 1-jén volt a felújított Károlyi–Csekonics-palota épületének ünnepélyes átadása. A költözést csak ezután tudtuk elkezdeni. Milyen az új épület? A dékáni hivatal a Múzeum utcai szárnyban lesz, műemlékvédelem alatt álló épületben – Lotz-freskóval, bálteremmel, értékes parkettákkal. Megpróbálták úgy helyreállítani, ahogyan a 19. században épült. A földszinti rész a grófé, az emeleti a grófkisasszonyé volt. Az emeleten található a dékáni hivatal, a grófkisasszony szalonja lesz a dékáni iroda. Az épületet kifejezetten oktatási feladatokra kapta meg a református egyház, a bölcsészkar céljaira. A Múzeum utcai szárnyat azonban az eredeti kialakítása miatt nem lehet oktatásra használni. Az emeleten található a Csekonics-terem, amely konferenciaterem lesz, de helyet kap itt a rektori és a szenátusi tárgyaló is. A földszinten lesz a könyvtár. A gróf dolgozószobája is különleges, hiszen négy csavart márványoszlop osztja fel. Állítólag tizenhat ilyen oszlop található az országban: nyolc a parlamentben, négy nálunk és négy egy másik Károlyi-kastélyban. Itt majd konferenciákat, tárgyalásokat lehet tartani. Bogárdi Szabó István püspök úr az átadáson úgy fogalmazott, hogy az új épületet ajándékba kapták, feladattal. A feladat az, hogy az egyetem olyan színvonalon és szellemiséggel működtesse, amelyben tudományos, oktatási és erkölcsi szempontból is megjelenik a jó értelemben vett protestáns hagyomány. Ezt modern köntösben, a legújabb technikai lehetőségeket használva kell közvetíteni. Mindezt az új épület is megjeleníti: a Múzeum utcai patinás épületrész a hagyományokat őrzi meg korszerű alakban, a másik új szárny pedig a 21. századi technikának ad otthont. Említette a Lotz-freskót. Hogyan tudták restaurálni? Csak Lotz Károly saját vázlatai maradtak fenn. A kész freskóról nem maradt ránk színes ábrázolás. Fölmerült, hogy egyszínű lesz a rekonstrukció, de a padlózatban találtak törmelékdarabokat. A szakértők végül megoldották, hogy színes legyen. Így a freskó az intarziás padlóval együtt nagyon elegáns megjelenésű. Az épület két utcát köt össze. A Reviczkyben van a másik része, a mostani egyetemi épület szomszédságában. Ez a szárny eredetileg kiszolgáló épületrész volt egy emelettel, és két istálló, kocsiszín, kocsimosó, kis lakás, az emeleten pedig takarmánytároló kapott benne helyet. A külső falakat leszámítva itt a felújítás alatt mindent lebontottak, hiszen ez nem műemlék jellegű épületrész. Ezt most a leg-

korszerűbb technikával szerelték fel, hiszen itt lesznek a szemináriumi és előadótermek. Kényelmes, korszerű oktatásra kitűnően alkalmas helyiségeket alakítottak ki. Huszonöt szemináriumi termet hoztak létre, de emellett van két nagyelőadó, és hat méterrel a földszint alatt kétszáz fős előadóterem is. A Reviczky utca 6-ban egyszerre kilencszáz hallgató tartózkodhat. Szükség lesz ekkora épületre? Mindenképpen. A legtöbb egyetemen idén általában kevesebb hallgatót tudtak felvenni, mint tavaly. A mi egyetemünkre körülbelül nyolcezer hallgató jár, ebből a bölcsészképzés létszáma mintegy négyezer-háromszáz. A Károli-egyetem kétezer-kétszáznyolcvan hallgatót vett fel, ebből a bölcsészkar ezerháromszázhetvenet. Országosan tizenöt bölcsészkar közül csak három tudta tartani a tavalyi szintet, mi az előző évhez képest valamivel több hallgatót vettünk föl. Ez minek köszönhető? Elődöm, Sepsi Enikő, aki kilenc évig volt dékán, kitűnően felépítette a mostani szerkezetet. A vezetésben nagyon jól együtt tudunk működni a három dékánhelyettessel és a három kari igazgatóval, valamint nálunk a hallgatók és az oktatók között is jó viszony alakul ki. Ahogyan mondani szoktuk, itt családias a légkör. Ugyanakkor a mi bölcsészkarunk az ELTE után a második legnagyobb az országban. A légkör ennyit számít a jelentkezők döntésében? Nyilván eljut hozzájuk ennek a híre, és azt látjuk, hogy ez fontos szempont. Mindig vannak divatos szakmák, például a pszichológusképzés nálunk kifejezetten erős több mint ezer hallgatójával. De népszerű az anglisztika és a keleti nyelveken belül a japán is. Idén elindítottuk a kínai szakirányt. Tehát nagyon jó, hogy bővülünk, de a kar többi épületéből több tanszék nem tudott átköltözni az új épületbe, csak a történészek. Miért éppen ők? Sokáig gondolkodtunk azon, hogy ki költözzön. Meglátásom szerint a klasszikus bölcsészetben a történelemtudomány igen nagy szereppel bír, és jelenleg doktori iskolánk is történelemtudományból van. Az épület adottságai miatt nem tud több teljes intézet átmenni, azonban a Reviczky utca 4.-ből sok szeminárium is átkerül. Lesz tehát elég termünk, így a félévet el tudjuk kezdeni, ha a járványhelyzet nem szól közbe. Említette a keleti nyelveket. A Magyarországi Református Egyháznak nagyon jó kapcsolatai vannak a koreai reformátusokkal. Koreai szak is várható a jövőben? Elindítottuk a megszervezését. Megfelelő szakemberrel tárgyaltam arról, hogy készítsük elő azokat az anyagokat, amelyek az akkreditációhoz szükségesek. 2020. szeptember 13.

Reformátusok Lapja 13


| INTERJÚ |

Mint mondta, várhatóan el tudják kezdeni a tanévet. Március közepén a vírushelyzet miatt át kellett állniuk online oktatásra. Amikor most – szeptember első napjaiban – beszélgetünk, úgy tűnik, hogy a normál menetrend szerint kezdődhet a tanítás. Milyen változásokat kellett megvalósítaniuk tavasszal, és ön mit vár az ősztől? Tavasszal váratlanul ért bennünket az átállás. Egy rektori tanácsi ülésen tárgyaltunk arról, hogy előfordulhat a vírushelyzet súlyosbodása, majd még aznap megtudtuk, hogy másnaptól már nem lehet személyesen órát tartani. Emberek, társas lények vagyunk, szükségünk van a találkozásokra. Az oktatásban bizonyos dolgokat nem lehet online módon átadni. Germanista vagyok, a német irodalmat nehéz úgy magyarázni, hogy közben nincs meg a személyes kapcsolat. A tavaszi félév sokkal nagyobb feladat volt a hallgatóknak, az oktatóknak és az adminisztráció szempontjából is. De nagy próbatétel volt országosan is, hiszen nem állt rendelkezésünkre megfelelő technikai háttér. Bizonyos szempontból az akkori helyzet mégis egyszerűbb volt, mint a most tervezett kezdés, mert jelenleg hibrid megoldáson gondolkodunk. Karunkon a Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégiummal együtt öt épületben folyik az oktatás, ezért az órarend összeállítása óriási munka. Így különösen nehéz összehozni a személyes és a távolsági oktatást. Azt látjuk, hogy egyre nő a fertőzöttek száma, és ezzel együtt egyre több oktató kérelmezi, hogy távolsági oktatásban taníthasson – az életkora vagy betegsége miatt, esetleg idős szüleivel él, kisgyermeke van, vagy éppen várandós. Ezeket a kéréseket méltányolnunk kell. Sőt a hallgatók közül is sokan jelentkeznek, hogy valamilyen ok miatt nem tudnak majd bejárni az egyetemre. Szerintem abba az irányba megyünk majd, hogy amit lehet, távoktatásban tartsuk. Bizonyos gyakorlatokat azonban nem lehet másként lebonyolítani, csak személyesen, de ez esetben is várható az épületben tartózkodók számának korlátozása. Nem a teremben tartott órák jelenthetik a legfőbb veszélyforrást, hanem a folyosókon, lépcsőkön közlekedés, az órákra várakozás. Az egyetem honlapján olvasható dékáni köszöntőben úgy fogalmaz, hogy „széles körű és magas színvonalú, elkötelezett oktatói és kutatói munka, a nyílt és őszinte légkör” jellemzi a Károli bölcsészkarát. Mit jelent ez a mindennapokban? A nyílt és őszinte légkör például azt jelenti, hogy a kari vezetésben minden kérdést megvitatunk, és ennek szellemében működünk. Amennyire tehetem, mindenkit fogadok, mindenkivel megbeszélem a gondját. Persze betartjuk a szolgálati utat is. A hallgatókkal szintén közvetlen kapcsolatban vagyunk. Magam akár még este is válaszolok az aznap érkezett kérdésekre. A kutatói munkáról elmondható, hogy mintegy ötven kutatócsoport működik a bölcsészkaron, és számukra pályázatokat is ki tudunk írni. Kidolgoztuk a tudományos előrelépés feltételeit. 14 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 13.

A tananyag mellett a protestáns hagyományok és a keresztyén értékek átadására is törekednek. Ez így van. Kutatócsoportjaink egy része is foglalkozik a vallás és a protestáns hagyományok aspektusaival. Német szakon én magam is tartok előadást a német irodalomban megjelenő protestáns hagyományokról. A lutheri és kálvini reformáció irodalmi örökségével kezdjük, majd megnézzük, hogyan jelenik ez meg a következő századokban. A 16. századtól a 20. századig a német irodalom képviselőinek jelentős része protestáns hátterű személy volt. Gondolom, egyik jelentős kutatási témája, Herman Hesse munkássága is szóba kerül. Igen, habár az utóbbi időben kevesebbet foglalkoztam vele. Korábban sokat fordítottam tőle, egy magyar életműsorozatot is megjelentettünk a Cartaphilus Kiadóval, néhány éve a Helikon Kiadó gondozásában jelennek meg a sorozat kötetei. Hesse felmenői anyai és apai ágon is misszionáriusok voltak. Munkásságában kimutatható az erős protestáns szellemiség. De ugyanígy Friedrich Nietzschénél is megtalálható ez a mentalitás, habár ő ateistának vallotta magát. Friedrich Dürrenmatt családjában is több lelkész volt, írásaiban kitüntetett helyet kap az általános emberi vagy isteni törvények kérdése. Azért írt vígjátékokat, mert a 20. században egyéni tragédiák, önfeláldozások léteznek ugyan, de ezek nem hatnak ki a személytelenné vált hatalomra, mint például Szophoklész Antigonéjában. A budahegyvidéki református gyülekezet presbitere, gyermekkorától meghatározó volt az ön számára a reformátussága. Ez így igaz. Veszprémben születtem, elhivatott református családban. Édesapám régi vágású történelem–földrajz szakos középiskolai tanár volt, aki három évig teológiára is járt. Kitűnően tudott görögül, latinul, németül, héberül, angolul, nagy eszperantista volt, és a szanszkrit nyelvvel is foglalkozott. Az ötvenes-hatvanas években megtiltották a tanároknak, hogy templomba járjanak, ennek ellenére Nagy Tibor lelkipásztor idejében részt vettem a veszprémi gyermek-istentiszteleteken. Majd Budapestre kerültem, magyar–német szakon végeztem, és az Eötvös Kollégium tagja voltam. A tanítás, kutatás mellett több mint harminc műfordítást készítettem. Családommal a Budahegyvidéki Református Egyházközség tagjai voltunk már akkor is, amikor Nagy Tibor ott szolgált, majd Szabó püspök úr lett a gyülekezet lelkésze, akit én már korábban ismertem a tudományos munka világából. Egy korábbi rádiós interjújának az volt a központi gondolata, hogy a szeretet mindennek az alapja. A Mária Rádióban azt emeltem ki a páli szeretethimnusz alapján, hogy a keresztyéni szereteten át juthatunk el az abszolút igazsághoz. Ebben párhuzamot látok az igaz művészettel és akár az oktatással is. Minden az emberek közötti őszinte, segítőkész, megértő kapcsolatból indul ki.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Az érzékeny lelkiismeretű embereket terheli az adósság tudata. A tartozásunk olyan nyomás rajtunk, hogy nem lehet elfelejteni. Számolgatjuk, hogy miből tudjuk megadni, és főként azt, hogy mikor telik le. Nyomasztó teher, amíg ki nem egyenlítjük a számlát. Pál apostol olyan adósságról ír, amely mindnyájunkat terhel, minden Krisztus-követőt, ráadásul soha nem lehet végképpen kifizetni, teljesíteni, mert egy életen át rajtunk marad mint életforma. Pontosabban csak azokat érinti, akik vállalják, hogy ők erősek. Azt írja levelében: „Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk.” (Róm 15,1) Előzőleg pedig arra figyelmeztet: „Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek.” (13,8) Egyik nagyobb és súlyosabb igény, mint a másik, noha a szeretet kifejezés már magában foglalja a másik ember terhének hordozását is. Az apostol mégis részletezi, külön említi, hogy az erő kötelez, akiben szeretet van, az nem a maga kedvét keresi, hanem mások gyengeségét is viseli. Az ószövetségi „áchab” ige nem elvont fogalom, nem is érzelmet jelent, hanem gyakorlati cselekvést, akaratot, döntést, áldozathozatalt, történő szeretetet. Az isteni szeretetre használt újszövetségi agapé szót sokan ismerik. Ez sem ösztönös szimpátiát, érzelgős szentimentalizmust vagy romantikus lobogást jelent, hanem elköteleződést mások életének segítésére, Isten szeretetének közvetítésére. Hálából. Mert aki kapta, felszabadult Isten iránti adósságából, a bűn nyomasztó terhe alól, és ez az élmény nem egy pillanatra ragadta meg a lelkét, hanem örökre eljegyezte, átalakította a gondolkodását és életszemléletét. Csodálatos metamorfózison ment át (12,1–2), megváltozott, más emberré lett. Pál apostol ezt élte át, ezért írja magáról, hogy ő adósa mindenkinek: „Görögöknek és barbároknak, bölcseknek és tudatlanoknak egyaránt...” (1,14) Azaz válogatás nélkül adja, ontja a benne élő szeretetet, és mondja az örömhírt azoknak, akikkel találkozik. Ez a tartozás nem nyomasztó teher, hanem boldog életvitel. Ennek fényében értelmezzük mi is azt, amit nekünk ajánl. Nem a saját ösztönös szeretet- és erőkészletünket fogyasztjuk, hanem abból élünk, amit Isten a szívünkbe árasztott Lelke által. Az isteni szeretet nem válogat, hogy csak a szépeket és jókat szereti, hanem az utálatosakat és undokokat is, mert nekik még inkább szükségük van rá. Adósai vagyunk ennek a zavaros világnak, mert Isten szeretetének híján gyenge és erőszakos, rombol és pusztít. 

IMÁDKOZZUNK!

Urunk, Istenünk! Bölcs látásért, józan döntésért könyörgünk, szívünk és értelmünk jó összhangjáért. Azért, hogy dolgainkban ne az egyéni, önző érdekeink mentén haladva, nevedet fennen hangoztatva járjunk el, hanem másokra érzékeny füllel figyelve, a csendesen szólót is meghallva, a hangosan ordibáló kétségbeesését is látva. De legfőképpen mindenben téged követve. Csak téged! Nem félve, nem sunnyogva, nem szemlesütve, nem a könnyebbik utat választva, nem az igazságot eltussolva, hanem mindenben téged vallva és hirdetve. Olyan jó lenne, ha mi, Krisztust követő emberek egymást a szeretetben erősítenénk, nem a viszályban és széthúzásban. Hisszük, hogy általad növekedhetünk a szeretetben – erre van most igazán szükségünk. Ámen.  HAJDÚNÉ TÓTH LÍVIA

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Korinthusi szentek Pál apostol jól ismerte a korinthusi gyülekezetet. Korinthus az egyik legjelentősebb görög város volt, kikötőinek köszönhetően világokat kapcsolt össze. Virágzott a kereskedelem, sokféle nép és vallás jelent meg Akhája provincia fővárosában. Ezek keveredtek egymással, az egyes népcsoportok számos istent tiszteltek. A kikötőváros nem csupán híres, hanem hírhedt is volt, nagy mértéket öltött itt a kultuszi paráználkodás. A „korinthusiaskodni” kifejezés az ókori világban az erkölcstelen életvitelt jelentette, a rossz erkölcsű nőket „korinthusiaknak” nevezték, a „korinthusi embert” pedig a részegeskedő férfira alkalmazták. Pál többször járt a városban, az első meghatározó látogatás másfél esztendeig tartott (ApCsel 18,11). Egy éjjeli látomásban erősítette meg az Úr Pált és szolgálatát, hogy továbbra is hirdesse Krisztust: „...nekem sok népem van ebben a városban.” (ApCsel 18,10) A két korinthusi levél a közismertebb páli levelek közé tartozik. Az első részletes betekintést enged a gyülekezet életébe – megosztottságába, feszültségeibe, félreértéseibe, tévelygéseibe. Mintha a korinthusi levelek a gyülekezet kijavítandó hibajegyzékei lennének, azonban nem hagyhatjuk ki a köszöntés megindító szavait sem: „…a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek…” (1Kor 1,2) küldi Pál apostoli tanítását. A köszöntő sorok után hálát ad, és dicséri a gyülekezetet, majd megállapítja: „…nincs hiányotok semmiféle kegyelmi ajándékban, miközben a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenését várjátok…” (1Kor 1,7) Amikor az apostol fejezeteken keresztül a gyülekezet és a gyülekezeti tagok hibáira mutat rá, ne sikkadjon el, hogy az útkereső, eltévedő, tévelygő korinthusiak megszentelt szentek. Így tekintsünk egyházunkra és saját magunkra is.  PAP FERENC

2020. szeptember 13.

Reformátusok Lapja 15


| REFORMÁTUS ÉLET |

Templomszentelés Soroksár-Újtelepen HEGEDŰS BENCE

Több mint tízéves építkezés ért véget szombaton Soroksár-Újtelepen, ahol ünnepélyes keretek között szentelte fel a helyi református gyülekezet templomát Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. Bár a szentelés a koronavírus-járvány második hulláma miatt kis híján elmaradt, végül több százan vettek részt az ünnepi istentiszteleten a járványügyi előírások betartásával.

Autópályán érkezünk a nyárban felejtett őszi szombaton Soroksár-Újtelepre. Vibrál az aszfalt a sztráda felett, hamar kiderül, hogy a messziről látszódó torony nem délibáb, hanem a Soroksár-Újtelepi Református Missziós Egyházközség új templomának ékessége. A csendes, vidéki kisváros hangulatát idéző környék nem szokott ekkora felhajtáshoz: a templom utcáját mindkét oldalon rendőrautókkal zárták le. A rend őrei és a biztonsági szolgálat jelenléte a templomszentelésen részt vevő kormánypárti politikusok miatt fontos: a kiemelt figyelem Németh Szilárdnak, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkárának és Kubatov Gábornak, az FTC elnökének szól.

ARCMASZK ÉS KÉZFERTŐTLENÍTŐ A templom kerítése előtt hatalmas sátor áll. Eredetileg a templomszentelés utáni szeretetvendégséget tartották volna itt, de süteményes asztalok helyett székek és tévék vannak a ponyvák alatt azoknak, akik nem juthattak be a templomba. Ugyanis a koronavírus-járvány második hulláma miatt ismét száz főben korlátozta a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége a templomi istentisztelet résztvevőinek számát. A soroksár-újtelepi gyülekezet nemcsak ezt az ajánlást tartja be, hanem arcmaszkot és kézfertőtlenítőt is biztosít minden vendégnek, aki nem hozott volna magával. 16 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 13.

Arcmaszkban ülnek a sátor alatt a vendégek, maszkban várakoznak a politikusok, maszk van a lelkészeken, az egyházi és világi elöljárókon, akárcsak az újságírókon, fotóriportereken és operatőrökön. Bent a templomban is maszkban ülnek azok, akik bejutottak. Az már más kérdés, hogy sokan bejutottak, bár nem mindenki viseli előírásszerűen.

A DOLGOK KELLŐS KÖZEPE A templomszentelés első momentumaként Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke és Illés Dávid, a Budapest-Déli Református Egyházmegye esperese közösen vágták át a templom bejárata elé kifeszített nemzeti színű szalagot. A bevonulás után a 150. zsoltár első versének eléneklésével folytatódott az istentisztelet, majd a püspök felolvasta az igehirdetés textusát Pál apostol rómabeliekhez írt leveléből. „Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki a másikat szereti, betöltötte a törvényt” – szólt az ige a 13. rész 8. verséből. – Nincs más dolgunk, mint néhány egyszerű képpel eljutni az ige igazságához – kezdte prédikációját Bogárdi Szabó István, majd így folytatta: – Úgy szenteljük meg ezt a templomot, hogy közben az apostol szavának, Isten élő Igéjének hálából újra elkötelezzük magunkat.


| REFORMÁTUS ÉLET |

A püspök szavaival lefestette: a periférián épült a templom, amelynek tornya már messziről jelzi az érkezőnek, hogy „itt élő közösség van, akik időről időre egybegyülekezenek Isten dicsőítésére, Krisztushoz fohászkodni”. Bogárdi Szabó István párhuzamba állította a soroksár-újtelepi gyülekezet város szélére épült templomát és a felolvasott igeszakaszt. – A bibliatudósok nem tudják eldönteni, hogy a hetedik versig tart-e egy szakasza ennek a levélnek, vagy a nyolcadik is benne van, vagy esetleg a nyolcadikkal kezdődik egy új gondolat. Hol így, hol úgy szakaszolják. Egyet tudunk: valahol a szélén van. Tudjuk azt is régóta, hogy ami a szélen vagy a periférián van, az sokszor a dolgok kellős közepe lehet – hangsúlyozta a püspök, rámutatva, hogy a 8. vers beékelődik az alávetettség, az odarendeltség és a római levél nagy mondanivalói, mint az üdvözítés titkának bemutatása vagy a bűnös ember megszabadításának csodálatos története közé.

ÁLDÁSOK, KÖSZÖNTÉSEK, ÉPÍTÉSTÖRTÉNET A püspöki igehirdetés után a Budapest-Déli Református Egyházmegye lelkészei mellett a térség evangélikus lelkipásztorai, illetve Soroksár-Újtelep római katolikus plébánosa is áldást mondtak az új templomra és a gyülekezetre, ahogy áldást mondott Illés Dávid esperes és Bogárdi Szabó István püspök is. Az áldások után a köszöntések sorában először Németh Szilárd államtitkár állt az úrasztala mögé, ahol nemcsak saját gondolataival köszöntötte az egybegyűlteket, hanem Orbán Viktor miniszterelnök szavait is tolmácsolta. Őt követte Bese Ferenc, Soroksár polgármesterének beszéde, majd Király Attila 2020. szeptember 13.

Reformátusok Lapja 17


| REFORMÁTUS ÉLET |

soroksár-újtelepi plébános visszaemlékezése és a reményteli jövőre vonatkozó meglátásai hangoztak el. Péterffy György, a Soroksár-Újtelepi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora is megköszönte mindenkinek, aki részt vállalt a templomépítés nagy munkájából, majd röviden összefoglalta a gyülekezeti központ építésének történetét. – Jézus Krisztusnak adunk hálát, mert ő hallgatta meg az imádságainkat. Mert ő adott erőt, elszántságot és kitartást az újtelepi reformátusok szívébe. Az ő szavára gyűltünk össze mi is, akik benne hiszünk és szeretjük őt. Még az állam kétszáznyolcvanmillió forintos anyagi támogatása is eszköz tudott lenni a mi Megváltónk kezében – fogalmazott a lelkipásztor. Összefoglalójából kiderült, hogy az újtelepi reformátusok évtizedeken keresztül egy lakóház húsz négyzetméteres szobájában tartották összejöveteleiket, miközben a soroksári gyülekezethez tartoztak. Saját templomukhoz akkor kerültek közelebb, amikor a korábbi esperes, Takaró Tamás közbenjárására a főváros és a kerület telket ajándékozott az újtelepi reformátusok számára. Hosszú évek teltek el, mire 2011 nyarán elindult az építkezés. Először csak az alap készült el, majd 2015-re elkészült a parókia, amelynek az alsó szintjén tartották a gyülekezeti összejöveteleket. Öt évvel később pedig megépült a templom is Rüll Tamás okleveles építészmérnök tervei alapján. A templomtörténet végén a gyülekezet Illés Dávid esperes beszédét hallgatta végig, aki azt javasolja a missziói egyházközség presbitériumának, hogy kérjék bátran az egyházmegyétől egyházközségük státuszának misszióiról anyaegyházközségre változtatását.

A GYÜLEKEZETRŐL Mivel a templomszentelés utáni szeretetvendégség a vírushelyzet miatt elmarad, így a vendégek távozása után lehetősége nyílik Péterffy György lelkésznek és néhány gyülekezeti tagnak, hogy leüljenek, és kicsit kifújják magukat az ünnepi alkalom végén. E beszélgetésbe kapcsolódunk be mi is, hogy jobban megismerhessük a soroksár-újtelepi közösséget. Kiderül, hogy számításaik szerint több mint háromszázan voltak jelen a templomszentelésen: a templomban százan voltak, illetve a sátorban lévő százhetven szék majdnem mindegyikén ültek, és többen hallgatták az igehirdetést és a köszöntéseket a kerítés mellől, az árnyékból. Megtudjuk azt is, hogy vírusmentes időben a templom félköríves padjaiban és a karzaton összesen kétszáztizenketten tudnak leülni, míg a templomtérrel összenyitható gyülekezeti terem negyvenöt fő befogadására alkalmas. – A gyülekezet választói névjegyzékében száznegyvennégy név szerepel, egy istentiszteleten harmincöt-ötven tagunk vesz részt – árulja el Péterffy György, aki elmondja azt is, hogy a gyülekezet összetétele nagyjából követi a népességi korfát is, azaz nagyobb számban nyugdíjasok, majd a középkorúak vannak jelen, de képviseltetik magukat a kisgyermekes családok és a fiatalok is. 18 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 13.


| REFORMÁTUS ÉLET |

STÍLUSJEGYEK A templomon és a parókián többféle tájegység népi építészetének stílusjegyei fedezhetők fel. A csillaggal együtt harmincöt méter magas torony az erdélyi Kalotaszeg, a templomhajó füstlikas idomú tetőrésze a Felvidék, a lelkészlakás Torockó, a kiszolgáló épületrész pedig a nyugatmagyarországi építészet jegyeit viseli magán. Rüll Tamás tervezőnek az volt a szándéka, hogy ez a színes építészeti stílus tükrözze az itt élő családok gyökereit – mondja Péterffy György.

A presbitérium hat tagból és két pótpresbiterből áll, a grémium vezetője Király Gábor gondnok. – Elődöm, Kovács Aladár 2017 őszén váratlanul elhunyt, így ő sajnos nem érhette meg ezt az ünnepi alkalmat. Nagyon sokat tett azért, hogy ez a templom felépülhessen, ezért a gyülekezeti termet róla neveztük el – mondja Király Gábor. Az ő szellemiségét próbálom továbbvinni – teszi hozzá.

KATOLIKUS KAPCSOLATOK Miután a húsz négyzetméteres kis imatermet eladták, de még nem készült el a parókia, amelynek alsó szintjén ideiglenes gyülekezeti termet alakíthattak ki, az újtelepi római katolikusok adtak otthont a reformátusok alkalmainak. Preklerné Marton Ilona, a pénzügyi bizottság vezetője jól emlékszik még az első alkalomra, amelyet a katolikus templom tanácstermében tartottak. – Egy előtérből kellett felmenni az emeletre, ahol a terem volt. Észrevettünk egy tálca süteményt letakarva, amelyre azt írták: „Szeretettel református testvéreinknek.” A sütemény apróságnak tűnik, de hogy első alkalommal így fogadtak minket, szerintem jól mutatja, milyen kapcsolat alakult ki a katolikusokkal – mondja Preklerné Marton Ilona. Az asszony úgy tudja, hogy az a hat év, amelyet ott töltöttek, katolikus testvéreik hitét is megerősítette.

ALKALMAK Az ökumenikus kapcsolatokról hamar a vírushelyzetre terelődik a szó. Kiderül, hogy amíg nem lehetett közösségbe járni, addig online istentiszteleteken volt együtt a gyülekezet, de az internetre költözött a bibliaóra és a női kör is. Ez utóbbi érdekessége, hogy jellemzően idősebb gyülekezeti tagok vesznek rajta részt, akiknek a tapasztalatok szerint egyáltalán nem okoz nehézséget csatlakozni az online beszélgetésekhez. A koronavírus-járvány miatt idén elmaradt az elmúlt évek egyik népszerű programja, a nyári napközis gyermektábor, elutazni még kevésbé tudtak a gyerekekkel táborozni. – A gyülekezet tart attól, hogy a koronavírus második hulláma miatt majd újra csak a számítógép képernyője előtt tudnak találkozni egymással. – Várjuk már, hogy szabaduljunk, és legyenek olyan áldásos alkalmaink is, mint a nyári gyermektábor vagy a közös bográcsozás – sóhajt fel Bors Andrea presbiter, a nyári napközis gyermektáborok egyik szervezője.

TEMPLOMÉPÍTŐNEK LENNI – Együttesen vagyunk templomépítők, akik ebben részt vállaltunk – mondja szerényen Péterffy György, miután ismét az új templom kerül szóba. – Azért jó érzés – vallja be, majd elárulja, hogy sohasem „stresszelte magát” az évek alatt azon, hogy halad-e az építkezés, vagy sem. – Mindig azt tartottam fontosnak, hogy az Igét hirdessük, és ennek nyerjük meg az embereket. Ez volt a célunk, és most is az.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ 2020. szeptember 13.

Reformátusok Lapja 19


| RE-KONSTRUKCIÓ |

Háború Régóta folyik a vita arról, hogy az emberi természetben van-e valami állandó, avagy azt kell mondanunk, hogy az ember tulajdonképpen fejlődik. Napjainkra szinte általános meggyőződéssé vált a fejlődés képzete és érzete, amely olyan történelemképben ölt testet, hogy ami régen volt, valamiképp alacsonyabb rendű ahhoz képest, ami ma van. Nem tudni miért, a változás, a fejlődés képzete valahogy értékesebbnek, vonzóbbnak tűnik az állandóságnál. Mert aki fejlődik, változik, az „modern”, az „mai”, aki pedig ragaszkodik az állandósághoz, az „maradi”, sőt „reakciós”.

„Csak a szépen elrendezett, dekoratív felszín mögé kell nézni, s a csendélet bokrának jótékony fedéséből máris előbukkan egy atombomba. Csendélet atombombával.”

A fejlődés képzetének hívei mindig azzal érvelnek, hogy a régebbi korok emberének életmódja fényévekre van attól, amiben ma élünk. Ez igaz. Csakhogy ebből messze nem az következik, hogy az életkörülmények folyamatos korszerűsödése, modernizációja magát az embert változtatja meg. Sőt, sokkal inkább úgy tűnik, hogy van az emberben valami állandó. S ami igazán csüggesztő, hogy ez az állandó: a rossz folyamatos jelenléte. S ez nem valamiféle nehezen igazolható elvont, elméleti igazság. Sajnos tapasztalat. Ha van valami, ami tapasztalati úton igazolható a keresztyén üzenet sokszor elvontnak tűnő igazságaiból, akkor az a rossz állandó és egyetemes jelenléte. Hol is? Az emberben. Az ember bűnös természetének számomra leginkább nyilvánvaló tapasztalati igazolása a háború jelensége. Ha van az emberi történetnek állandó kísérőjelensége, akkor az a háború. A kérdés ez: miért vannak háborúk, miért inkább nincsenek? A kérdés ez: miért van ma is fegyverkezési verseny, miért inkább nincs? A kérdés ez: vajon miért van az, hogy a technológia ma sokszor ájultan csodált, meghatározó találmányai igen nagy részben haditechnikai kutatások eredményei? A kérdés ez: vajon miért van az, hogy a béke legfőbb garanciája a nyers, fizikai elrettentő erő? Szóval, ha lerántjuk a jótékony fátylat a „nyugodt, szép és gondtalan élet” burkáról, akkor óha20 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 13.

KÖNTÖS LÁSZLÓ

tatlanul is szembeütközünk az élet rettenetével, vagy ha úgy tetszik, az emberi lényeg állandóságával, a bűnös emberi természettel. Ennek az a tartalma, hogy a világ nem más, mint emberi önzések rendszereinek kíméletlen harca, s ha a felszín nyugodtnak tűnik is, az csak azért lehetséges, mert a háttérben jótékony fegyverarzenál biztosítja a rendet. Ez lenne az úgynevezett fejlődés? Ez igazolná azt, hogy az ember egyre inkább jóvá válik, régi korok számlájára írva azt, ami rossz? Ez illúzió. De az ember már csak olyan, hogy szereti álomba ringatni magát, s betakarva a szemét nem meglátni ennek a világnak a végtelen nyomorúságát. A ma ügyeletes illúzió nem más, mint a vak fejlődéshit, amely fejlődésnek amúgy leghatékonyabb motorja az önzés, a félelem a másiktól, a folytonos készülődés a háborúra. Mindig is így volt, és így is lesz. Ez az ember állandósága. Ez azért elég kijózanító igazság. Éppen ezért eléggé abszurd azzal vádolni a keresztyénséget, hogy gyáva, s ezért menekül a túlvilág felé ebből a világból. A keresztyén üzenet az emberről éppenséggel radikálisan realista. S ez az üzenet az ember világáról nem valamiféle nehezen igazolható elméleti tétel, hanem tapasztalati igazság. Csak a szépen elrendezett, dekoratív felszín mögé kell nézni, s a csendélet bokrának jótékony fedéséből máris előbukkan egy atombomba. Csendélet atombombával. Valahogy így. Persze ezzel a történetnek még nincs vége. Mert folyik egy másik háború is: Isten háborúja a Gonosszal az emberért, amelynek végső kimenetele nem kétséges. „Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trón felől. Íme, Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga Isten lesz velük, és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” (Jel 21,3) Míg tehát a keresztyén üzenet kíméletlenül leleplezi ennek a világnak a hamis illúzióit az emberről, addig mégsem a végső jövő kilátástalansága a mondanivalója, hanem az, hogy nyilvánvalóvá válik az, ami amúgy már Krisztus feltámadásában nyilvánvaló: a jó és rossz háborújában a jó lesz a győztes. S nem azért, mert az ember jó, hanem azért, mert Isten az. 


| GONDOLATOK |

ABLONCZY BÁLINT

Ami még a vírusnál is...

A szerző újságíró, a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének munkatársa

ILLUSZTRÁCIÓ: SZARVAS LÁSZLÓ

Habár az újságírói leleményesség minden tanévkezdésben talál valami rendkívülit, az idei becsengetésről minden zsurnalisztatúlzás túlzás nélkül állíthatjuk: ilyet még soha nem tapasztaltunk. Az életünket március óta alapjaiban befolyásoló koronavírus-járvány második hullámának indulása egybeesik az iskolák újranyitásával, mindennap százával nő az új fertőzöttek száma. Hiába igyekeznek megtenni mindent az iskolák az intézményi fertőzések elkerüléséért, teljesen vírusbiztos közösség sajnos nincs – bizonyíték erre a több óvoda és iskola, amelyet az ott dolgozók megbetegedése miatt máris le kellett zárni. A ránk zúduló rossz hí-

rek árját szerencsére megszakítja egy-két kedvezőbb jelentés is. Lapzártakor úgy tűnik, most jóval kevesebb a súlyos eset, a fertőzöttek túlnyomó többsége enyhe tünetekkel vészeli át a betegséget. A tavaszi időszakkal összehasonlítva arányaiban jóval kevesebb beteg szorul kórházi ápolásra, és különösen lélegeztetőgépre. Ennek egyik oka lehet, hogy most főleg fiatalok betegednek meg, ellentétben tavasszal, amikor összeszorult szívvel követtük a gyakran idősotthonokba is beszabaduló vírus halálos tombolását. Érthető persze, ha az iskoláról szóló híreket a járvány elleni védekezés uralja, ám közben olyan folyamatok is zajlanak, amelyek hosszú távon a vírusnál is súlyosabb bajokat okozhatnak. Tavasszal

riasztó hírek érkeztek arról, hogy milyen sok gyerek esett ki a virtuális oktatásból: technikai eszköz, szülői odafigyelés hiányában nem tudtak részt venni a digitális tanulásban. Kérdés, mennyire sikerült pótolni a lemaradást, de ez a folyamat csak súlyosbítja a magyar oktatás egyik legkomolyabb problémáját. Fontos tanulmányok állapították meg, hogy a hazai iskola évtizedek óta nem enyhíti, hanem a következő generációra is átörökíti a jobb és ros�szabb helyzetűek közötti különbségeket. Kutatók a felső tagozatosok évente megírt szövegértési és matematikai tesztjei alapján megállapították, hogy a magyarországi járások között nagyobb az eltérés a diákok teljesítményében, mint egy adott térség jobb és rosszabb iskolái között. A hagyományosan református vidékek különösen nagy bajban vannak: Borsod, Zemplén, a Nagykunság, a Tiszántúl jelentős része, Dél-Baranya kisdiákjai sokkal rosszabbul teljesítenek, mint mondjuk a közép-magyarországi vagy a balatoni régió iskolásai. A számokból világosan látszik: ha egy gyereknek nem diplomásak a szülei, és nem tudják finanszírozni a különórákat, a nyelvoktatást, a korrepetálást, vajmi kevés esélye van arra, hogy felsőfokú tanulmányokat végezve felmenőinél kedvezőbb esélyekkel kezdje meg a felnőttkort. Az egyik legáltalánosabb szülői vágy, hogy az emberek azt szeretnék, gyerekeik többre vigyék az életben, mint ők. Ehhez legtöbbször az oktatáson keresztül vezet(ne) az út, ez most azonban nincs így. Hosszú távon a magyar társadalom összetartozását, az oly sokat emlegetett társadalmi-kulturális homogenitást is kikezdi, ha széles társadalmi rétegek érzik úgy: nemcsak nekik, de gyerekeiknek sincs esélye egyről a kettőre jutni. A szatmári asztalos, a zempléni kőműves, a baranyai közmunkás éppúgy része a nemzeti közösségnek, ahogyan a budapesti értelmiségi vagy a balatoni vállalkozó. A magyar államnak ezért nemcsak kötelessége, de jól felfogott érdeke is elősegíteni, hogy minden polgára megfelelő minőségű oktatáshoz jusson, függetlenül attól, hogy a fővárosban, kisvárosban vagy falun él, és milyen a bőrszíne. Egyszerű, olcsó, kudarcoktól mentes egy ilyen folyamat? Ezt a legnaivabb ember sem gondolhatja. A koronavírus-járványnak egy hatékony oltás viszonylag gyorsan véget vethet, a magyar oktatás egyenlőtlenségeinek orvoslásához azonban sajnos több kell. Ideje nekilátni.  2020. szeptember 13.

Reformátusok Lapja 21


| GYÜLEKEZETEINK |

FIZESSEN ELŐ

hetilapunkra!

Bármikor megnyitom a közösségi oldalt, valóságos áradata érkezik a legkülönfélébb összeesküvés-elméleteknek. Az információs szupersztrádán haladók észre sem veszik, hogy áldozattá válnak, amint összekutyulják a maguk nézeteit és befogadóhajlandóságukat mindazzal, amit a különféle álhíroldalak arcátlanul és titokzatoskodva elénk sorolnak. Minden napra egy újabb leleplezés. A konteó jön, lát, győz, megvezet. De legalább ilyen nagy számban hangzanak el összeesküvés-elméletek a baráti beszélgetésekben, rokonlátogatások alkalmával, nyaralás alatt, ha ráérősen benyitunk a sarki fűszereshez, fodrászhoz, virágoshoz, és folytathatnám a sort. Az ember meg csak bámul, hogy honnan ez a sok kőbe vésett bizonyosság, ez a rengeteg magabiztos prófétálás, pózolás. Ez a megingathatatlan konteóhit. A járványidők csak rátettek minderre egy lapáttal, kedveznek a különféle elméletek terjedésének. Van egy nyitott, izgalmat kereső vevőkör, amely igényli, keresi, befogadja a nagy leleplezések híreit. Függői biztos hittel, pergő nyelvvel terjesztik olvasmányaikat, hogy „most éppen” ki akarják irtani a Föld lakosságának nyolcvan százalékát, az amerikaiak és a kínaiak összejátszanak, nincs is vírus, a vírus biológiai fegyver, amelyet a kínaiak... Vagy ha éppen nem a vírussal, akkor az ellene készülő oltással akarják kipusztítani a lakosságot, sőt az oltással majd chipet juttatnak a karunkba, és így tovább. Minden „monodráma” előadója fantasztikus olvasmányaira és „megbízható” ismerőseire hivatkozik. Mondandójukat betéve tudják, naponta tucatnyi ismerősüknek továbbadják. Arckifejezésük, hanghordozásuk tele van aggodalommal, félelemmel, de főleg mély meggyőződéssel. Szánakozva, elveszett emberként néznek azokra, akik nem veszik a lapot, ingatják a fejüket vagy akár jót is mulatnak eme „komoly dolgok” hallatán. Időnként elképzelem, milyen, amikor több konteó-hívő találkozik, akiknek nem egymást kell győzködniük, hanem álmélkodó bólogatással hallgatják egymás friss értesüléseit. Persze ők eddig is sejtették, hogy a kormány, a kormányfő, a kínaiak és az amerikaiak nyakig benne vannak... Talán még az öklüket is rázzák hozzá, mint az ünnepelt focista: úgy tudtam! Mindig is sejtettem! „Van Mózesük és prófétáik; hallgassák azokat” (Lk 16,29), mondja Ábrahám a gyötrelem helyén senyvedő gazdagnak. Ma, amikor könnyű prédái vagyunk minden álhírnek, amikor az egyes ember is úgy gondolja, megfellebezhetetlen igazságokat birtokol, a napi ige az emlékeztetőnk, eszméltetőnk: van Szentírásunk, kezünkben az Isten üzenete, a hiteles forrás. „Őt hallgassátok!”  FÁBIÁN TIBOR

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Ige vagy konteó

LXIV. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM, 2020. SZEPTEMBER 13. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 400 FT

Hagyomány modern köntösben 9 771419 856007

ÚJ ÉPÜLET VÁRJA A KÁROLI-EGYETEM HALLGATÓIT ÉS OKTATÓIT

20037

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre. A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név:......................................................................................... Cím:......................................................................................... ..................................................................................................

22 Reformátusok Lapja 2019. január 6. Aláírás:...................................................................................


| SZEMLE |

Vihar előtt

Eső után

Boglyák a Hortobágyon

Tavasz

Fekete Borbála, a Hortobágy „képírója” A nyári vizuális beszámolók zöme idén is vízpartokat ábrázolt, ezért gondoltam arra, hogy ősz elején búcsúzzunk a szabad természettől egy nem kevésbé lélekkönnyítő és szárnyaló látvánnyal a bihari Szentpéterszegen, egy református lelkész ötödik gyermekeként, 1933-ban született, és nagyon korán, 1992-ben eltávozott Fekete Borbála néhány, a Hortobágy ihlette festményével. Az először szülőfalujában, Péterszegen tanító művész és elkötelezett tanár, tehetséggondozó a magyar és a rajztanári után diplomát szerzett a Képzőművészeti Főiskolán (a mai Képzőművészeti Egyetemen) is. Majd – a hajdúszoboszlói tanári évek után – a debreceni Tanítóképző Főiskola oktatója, később docense lett. Számos, csoportos külföldi kiállítás mellett – 1976-tól a Művészeti Alap tagjaként – önálló tárlatainak zöme szűkebb hazájához, Hajdú-Bihar megyéhez köthető. Hűséges tagja volt a Tokaji Művésztelepnek, a Debreceni Műhelynek és a Hortobágy Alkotótábornak. Bármilyen szépek, élettel telik, a Bodrog és Tokaj városa iránti szeretetéről tanúskodók a zempléni táj, a zempléni kisvilág ihlette képei, művészetének legmaradandóbb és leginkább magával ragadó rétegét azok a festmények képviselik, amelyeken a Hortobágy „képírójaként”, festő-krónikásaként lép elénk. Sz. Kürti Katalin így ír erről az 1992-ben megjelent Hortobágyi alkotótábor című kiadványban: „A művésznek mégsem Tokaj, a Hegyalja a leggyakoribb témája, hanem az Alföld, szűkebben a Sárrét és a Hortobágy. Látszólag semmi nem történik ezeken a csendes képeken, »csupán« a természet mindennapi és ünnepi mozzanatai vonulnak fel

előttünk: a napszakok, az évszakok változásában, a vihar, a derengés, a szikrázó napsütés »eseménysorában«. Hortobágyi képein két nagy őselem: az ég és a föld találkozik, ölelkezik. Az egész és a rész viszonyában a nagy formákat hangsúlyozza a monumentalitás érdekében. A tárgyhoz illő, jellegzetes keleti, pusztai látásmód ez: az Alföldön, a síkságon, a pusztán távolra ellát az ember, semmi nem zavarja meg a tekintetet. S ezzel vissza is térhetünk induló sorainkhoz: ez a keleti látásmód rokon vidékünk református, puritán szemléletével is.” Fekete Borbála gazdag hortobágyi képanyagából ezúttal négyet mutatunk be. Az idei nyarunk időjárási és lelki zivatarokkal terhelt légkörére – bár évtizedekkel ezelőtt készült – drámaian emlékeztető Vihar előtt és Eső után címűt, valamint a szemérmes-halk, minden önsajnálattól mentes önéletrajzi vallomásnak beillő Tavaszt, amely azt jelképezi, hogy kicsiny falvak szülötteként, sáros mellékutak vándoraként is eljuthat valaki a nagyvilágba, teremthet nagy életművet. Végül merítsünk erőt a Boglyák a Hortobágyon bárányfelhőkkel szelíddé oldott, kék-arany harmóniájából. Fekete Borbálát szülötte földje nagyra becsüli, emlékezetét, nevét alkotásai mellett a róla elnevezett szentpéterszegi iskola és utca őrzi, valamint egy művészeti díj, amelyet a nevét viselő alapítvány oszt ki minden évben. Továbbá a Fekete Borbála Emlékére Facebook-oldal, ahol megtekinthető egy megrázó, egyszerre lírai és realista portréfilm, a Hétköznapi ballada, amelyet Kende Márta rendezett erről a felejthetetlen művésztanárról 1969-ben, még élete szentpéterszegi korszakában.  PETRŐCZI ÉVA 2020. szeptember 13.

Reformátusok Lapja 23


| AKTUÁLIS |

Lélekkel és szakmaisággal

A Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség fenntartásában működő Immánuel Otthon és Iskola infrastrukturális fejlesztése július elején indult el, és a tervek szerint 2021 szeptemberében már kinyithatja a kaput az új intézmény. Többek között a tervezésről, a háttérmunkáról, a jelentős változásról és a koronavírus-járvány megélt tapasztalatairól kérdeztük Győri Zsófiát, az intézmény igazgatóját.

24 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 13.


| AKTUÁLIS |

Július elején indult el az infrastrukturális fejlesztés: milyen út vezetett idáig? Nagyon hosszú és rögös volt az út. A tervezés után, 2013-ban indult meg a lobbi, hogy a súlyosan, halmozottan fogyatékos tanulók ügye országosan kerüljön a figyelem középpontjába, és jelenjenek meg olyan pályázati vagy egyéb forráslehetőségek, amelyek az ő fejlesztésüket segítik. A pályázat kiírása 2016ban jelent meg, pályázni 2017-ben lehetett, ezt egy év elbírálási idő követte. 2018 decemberében érkezett meg az eredmény, amely ugyan pozitív lett ugyan, de akkor derült ki, hogy ilyen hosszú tervezési fázis után – miközben jelentősen megnőttek az építőipari árak – a számunkra megítélt közel félmilliárd forint kevésnek bizonyul a beruházásra. Így megkerestük a magyar kormányt további támogatásért, amelyet meg is kaptunk, egymilliárd-száznegyvenkétmillió forintot. Így nincs forráshiányunk, meg tudjuk építeni az ezerhatszáz négyzetméteres épületet a Kishegyesi út 156. szám alatt – két gyönyörű belső udvarral, játszótérrel, modern felszereléssel. Mikor kezdődhet el a munka az új épületben? A tervek szerint 2021 szeptemberében kinyitja kapuit az új intézmény. Az elkövetkezendő év az intenzív felkészülésről fog szólni, mert jelentős létszámbővülésünk lesz mind az ellátottak, mind a társak tekintetében. Jelenleg nyolcvanöt ellátottunk van, jövőre ilyenkor száznegyven fővel fog ez a két telephely együttesen működni. Hogyan született meg önökben az elhatározás, hogy ezt az iskolát és otthont tovább kell bővíteni? Rendkívüli igény mutatkozott arra a szolgáltatásra, amelyet nyújtani tudunk. Volt olyan, aki négy évig volt várólistán, mire bekerülhetett. Eddig hat- és harmincéves kor között láttuk el a halmozottan fogyatékos tanulókat iskolai, nappali-szociális ellátás keretében járóbeteg-rehabilitációs szakellátó helyként. Nagyon fájdalmas volt ezután azt mondani, hogy csak addig tudtunk velük foglalkozni, hiszen azután is szükség lett volna ránk. Ez a helyzet hozta azt, hogy szükséges lett a bővítés, így elkezdtük figyelni a pályázati lehetőségeket. A későbbiekben a Kishegyesi 156. szám alatt lesz a nyolcvan férőhelyes iskolánk a halmozottan fogyatékos tanulók számára, a mostani, Pacsirta utcai épületben pedig – életkori korlátozás nélkül – felnőttellátást végzünk.. Ez az év jó lesz arra, hogy felmérjük a munkaerőpiacot, milyen lehetőségei vannak a fiataljainknak, mert fontos célunk, hogy hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. Ezt a társadalomnak is el kell ismernie és fogadnia. A létszámbővüléssel megszűnhet a várólista? Igen, bár valószínűleg a várólistával be is telik a férőhelyek száma. Nagy igény mutatkozik az ellátásunkra, mert ez a fajta együttállás, amelyben járóbeteg-szakellátás, gyógytorna és masszázs, valamint iskola és szociális ellátás is működik egy

„Ez az év jó lesz arra, hogy felmérjük a munkaerőpiacot, milyen lehetőségei vannak a fiataljainknak, mert fontos célunk, hogy hasznos tagjai legyenek a társadalomnak.” helyen, egyedülálló. Illetve a szülők, a gyerekek és a fiatalok éreznek valamilyen többletet, amit mi egyházi intézményként nyújtani tudunk. Mennyire fogja megváltoztatni az Immánuel Otthon és Iskola életét ez a fejlesztés? Sok változás lesz. Közös igazgatás alapján, két telephellyel működik majd az intézmény. A következő év arról is szól, hogy ennek a kereteit kidolgozzuk. Számításaink szerint a mostani negyvenöt mellé huszonöt új, szakképzett munkatárs csatlakozik. Úgy képzelem ezt el, mint egy hajót, amelynek megvan a rakománya, és ahhoz, hogy az új legénységet is elbírja, nem szabad meginognia. Ki kell találnunk a kereteket, a részleteket, a mentorálási folyamatot. A gyógypedagógiai szakmában igen nagy az erőforráshiány, de azt reméljük, hogy ez az új, eszközlehetőségek tekintetében sokat adó intézmény vonzó lehetőség lesz a munkavállalóknak. Nemcsak Debrecent, az egész térséget érinti ez a beruházás, hiszen más megyékből is járnak hozzánk. Egyrészt azért nagyon fontos, mert egyedülálló az a komplexitás, amit ez az ellátás adni tud. Református intézményként pedig missziós feladatot látunk el. Ha kitekintünk az aktuális járványhelyzetre, hogyan élték meg ezt az időszakot, és hogyan készülnek az őszi félévre? Sokként ért bennünket, amikor az egyik péntek délután bejelentették, hogy hétfőn nem nyithatunk ki. Megszerveztük a digitális tanrendszer szerinti oktatást, illetve az online szociális ellátást. Májusban már újra kinyithattuk a rehabilitációs részleget, június elejétől elkezdtük az iskolai felügyeletet. Az orvosi ellátás végig működött online módon, nem volt fenn­ akadás a pelenka- és gyógyszerellátás tekintetében. Ez az időszak mindenkinek nehéz volt, a mi esetünkben pedig, ahol halmozottan fogyatékos tanulók vannak, még inkább fontos a személyes jelenlét, hiszen állandó az interakció a pedagógusok és az ellátottak között. Egy súlyosan értelmi fogyatékos gyermekben óriási szorongást okozhat, hogy egyik napról a másikra megváltozik a napi rutin, hogy nem hallhatja, láthatja a tanár nénijét. Jó volt, hogy az online térnek köszönhetően mégiscsak megjelentek a tanárok, mégiscsak részt vehettek áhítatokon, a szülők visszajelzései alapján pedig elmondhatjuk, nagyon fontos volt, hogyha csak így is, de fenn tudtunk tartani a kapcsolatot. Tóth Dorottya Tünde lelkészünk küldött hittanórás videókat, sokan jelezték, hogy az egész család ott ült, és együtt hallgatták őt.  TTRE.HU, FOTÓ: BARCZA JÁNOS 2020. szeptember 13.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

ANYANYELVI KAPUŐR

„Szégyenfoltra tett szert” Sok egyéb nyelvhasználati képtelenség mellett ugyancsak nehezen értelmezhető jelensége a napi beszédnek, írásnak a „szert tesz valamire” szerkezetnek az eredeti jelentéstől alaposan eltérő, sőt azzal ellentétes alkalmazása. Ennek a kifejezésnek tudniillik ez az értelme: ’bizonyos módon hozzájut valamihez; szerez’. „Hol is tehettél szert ennyi jóra, ennyi / Szépre, mely könyvedben csillog pazar fénnyel?” – teszi fel az állító-megtisztelő tartalmú kérdést Petőfi Sándor az Arany Jánoshoz címzett költeményében. És mint olvassuk, tudjuk: Qintilianus „nagy tekintélyre tett szert” a szónoklat tanáraként. „Minden egyes elolvasott könyvvel nagyobb tudásra teszünk szert a világról”; egy építész „lefényképezte, ami megtetszett neki, és így jelentős gyűjteményre tett szert”. Mindegyik citátumban pontos a szóhasználat. Ám erősen csóváljuk a fejünket, ha efféléket olvasunk: „hétpontos lemaradásra tett szert legnagyobb riválisával szemben”; „a világ országainak nagy része óriási adósságra tett szert”; „150 millió forint értékű tartozásra tett szert”; „csaknem 400 millió eurós veszteségre tett szert”; „forgótőke-deficitre tett szert”; „szégyenfoltra tett szert”; „sajnos a kocsi az állásban váratlan hibára tett szert”; „tizenegy hónap alatt sok bajra tett szert”. Ha tehát a „szert tesz valamire” kifejezéssel kárra, elvesztésre, ráfizetésre, hiányra, hiányosságra, illetve ezekkel összefüggő, ezekkel rokon kedvezőtlen tartalomra utalunk, az nyelvhelyességi botlás, stílusvétség. Fordítsunk magyarra néhányat az imént idézett, hibás szófűzések közül! Hét ponttal lemaradt legnagyobb riválisával szemben; az országok nagy része óriási adósságot halmozott fel; szégyenfolt esett rajta; a kocsi meghibásodott (elromlott); tizenegy hónap alatt sok baja esett (sok bajt szenvedett el). Bízunk benne, a fenti gondolatmenet segíthetett az olvasónak abban, hogy a szóban forgó kifejezés alkalmazását illetően „hibára ne tegyen szert”. Helyesebben: hibát ne kövessen el.  ARANY LAJOS 26 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 13.

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Petőfi Sándor: Őszi reggel járok… című költeményéből idézünk két sort, amely a költő óhaját tükrözi. Vízszintes: 1. Az idézet első sora (E, K, S, R, I). 13. Európai vulkán. 14. Zodiákus jel. 15. Költemény. 16. Jelenleg. 17. Főzeléknövény. 19. Bosznia-hercegovinai város, magyar neve: Só. 21. Névelő. 22. Alig. 24. A MOL autómegosztó szolgáltatása. 26. Rangjelző szócska. 27. Nemkülönben eleme! 28. Kifúrt hordódonga. 30. Szándékozó. 32. Ezüstös, nagy szilárdságú átmenetifém. 34. Tippelni kezd! 36. Amerikai színész (Nick). 38. Holland és spanyol gépkocsijelzés. 39. Harmattól vizes, lucskos. 42. Klasszikus kötőszó. 43. Ritka női név. 45. Fogyasztható (folyadék). 46. Nőstény disznó, népies szóval. 48. Asszonynévképző. 49. Leonardo da Vinci remeke. 52. Betli része! 53. Parányi. 55. Helyez. 56. Afrikai köztársaság, korábbi neve Dahomey. 58. A Karib-térség egyik országa. 60. Műszaki katona. 62. Direkt termő szőlő. 64. Túró fele! 65. Fortély. 66. Durva posztó. 69. Tova. 70. Gusztus. 72. Helyhatározó rag. 74. Kettőzve: táplál. 75. Skót férfinév, jelentése: egyház. 77. Robert Baden-Powell felesége (Olave). 79. Összetételekben népre utal. Függőleges: 1. A szobába. 2. Útszakasz. 3. Ón vegyjele. 4. Lóeledel. 5. Izraeli politikus és államférfi (Jichák). 6. Errefele! 7. Jugoszláviai forradalmár és államfő (alias Josip Broz). 8. Berlini új! 9. Égtáj. 10. Ádám párja. 11. Tiltószó. 12. Ázsiai ország. 16. Az idézet második sora (R, S, E, S, E). 18. A mácsonyavirágúak rendjébe tartozó kúszó cserjeféle, névelővel. 20. Dél-amerikai füves síkság. 23. Lengyel származású genfi órásmester, a francia Jean Adrien Philippe-pel nemzetközi hírnevű órakészítő (Antoni Norbert). 25. Holland bártáncosnő és első világháborús kémnő (tkp. Margaretha Geertruida Zelle). 27. Az anyagmennyiség mértékegysége. 29. Kipling kígyója. 30. Egykedvű, fásult. 31. Londoni rózsa! 33. Próféta Aháb király idejében. 35. Békés művésznő keresztneve. 37. Fenyítésfajta. 40. Matematikai szögfüggvény, röv. 41. Erdélyi polihisztor (Károly). 44. Hajósvödör. 47. Olcsó diákétkezde. 50. Szenes Iván-díjas énekesnő (Barbara). 51. Szalonnát főző. 54. A zenei alaphangsor harmadik, hetedik és hatodik hangja. 57. Einsteinium vegyjele. 59. Eseményt erősen felnagyítva ad elő. 61. Arany János terhe. 63. Quam … Abrahae promisisti, amelyet egykor megígértél Ábrahámnak (Requiem). 65. Hamisan kártyázik. 67. Olimpiai bajnok labdarúgó (Ferenc). 68. A kémiai elem legkisebb részecskéje, amely megőrzi az elem kémiai tulajdonságait. 70. Sík betűi keverve. 71. Eleven. 73. A felsőfok egyik jele. 76. Ráday Imre. 78. Lányunk férje. 80. Kettős betű. Az előző lapszám rejtvényének megfejtése: „Almát, körtét, szilvát, szőlőt hoz szeptember, nekünk új tanévet, tudja minden ember.”


| GYERMEKEKNEK |

A lehúzott saruk Ruth még hajnal előtt hazaérkezett a mezőről, ahol Bóázzal beszélt. Szíve egész úton a torkában dobogott. Nem is érezte a vállán a kendője súlyát, pedig Bóáz jól megpakolta árpával. Naomi ébren várta otthon. – No, mi az? Mi történt? – kérdezte ő is izgatottan. – Minden úgy történt, ahogyan mondtad – válaszolta Ruth. – Reggel elmegy a vénekhez a városkapuba. Mit gondolsz, miért kellett Bóáznak a vénekkel beszélnie? a.) Ahhoz, hogy egy adásvétel sikeres legyen, a városkapuban a vénekkel együtt kellett elfogyasztani egy kupa bort. b.) A véneknek fizetni kellett azért, hogy Bóáz elvehesse Ruthot. c.) A vének voltak a falu bírái, kérdéses vagy peres ügyekben mindig őket kérdezték. – Akkor minden rendben lesz – bólintott Naomi. – Bóáz megtartja a törvényt. Most nem tehetünk mást, menjünk aludni. Majd reggel minden kiderül. Ruth bólintott. Ő is szívesen aludt volna, de nem tudott. Mert habár Móáb földjéről származott, ő is ismerte Mózes törvényeit. Amelyet ha valóban betart Bóáz, akkor nemcsak gondoskodik róluk, hanem feleségül is veszi őt. Annyi kell csupán, hogy a legközelebbi rokona lemondjon róla, meg persze a földjükről is. Az élete, a sorsa függött attól, hogy mi történik reggel a kapuban. Bóáz valóban kiment a kapuba, és leült a vének közé. Vajon felismered, melyik lehet Bóáz?

– Megveszem én Elímelek földjét szívesen – pattant fel Eleázár, a legközelebbi rokon. – Jó föld az, kár, hogy évekig bevetetlenül állt. – Ohó! Nem addig van az! – mordult fel a kapuban az egyik vén. – De nem ám! – toldotta meg Bóáz is. – Nemcsak a földet kell megvenned, hanem feleségül kell venned Ruthot, és gondoskodnod kell Naomiról is. – Azt már nem tudom vállalni! – csattant fel Eleázár. – Van nekem saját családom, akikről gondoskodnom kell! Vedd meg a földet inkább te! És vedd el Ruthot is. És ekkor Eleázár valami egészen furcsa dolgot csinált. A képen az üzletkötés pillanatát látod. Vajon mit adott át Bóáznak, hogy hivatalossá tegye az üzletkötést? Karikázd be azt a képet, amelyik a jó megoldást ábrázolja! Ekkor azt mondta Bóáz a véneknek és a körülöttük állóknak:

Bóáz odahívta a rokonait is, hogy megbeszéljék Ruth és Naomi ügyét. – Mindannyian ismeritek Naomit – kezdte Bóáz –, Elímelek felesége volt, fiakat szült neki, majd elmenekültek Móáb földjére. Naomi most visszajött az egyik fia özvegyével. Mivel szegények, szeretnék eladni Elímelek földjét. Ám az Úr törvénye szerint azt a legközelebbi rokonnak kell megvenni, hogy Izráel földje ne kerüljön idegen kézre.

– Ti vagytok a tanúim, hogy én ma megvettem Naomitól mindazt, ami Elímeleké és fiaié volt. A vének bólintottak, mert tudták, hogy Naomi és Ruth sorsa jó kezekbe került. A megfejtéseket a lap alján találod. Ha kíváncsi vagy a részletekre, olvasd el a Bibliából Ruth könyve negyedik részének 1–10. igeversét!  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

2020. szeptember 13.

Reformátusok Lapja 27

Megfejtések: c.); Balról a negyedik Bóáz; Eleázár a saruját adta át Bóáznak


| EGYHÁZI ÉLET |

Nyolcmillióval segíti a tanévkezdést a Szeretetszolgálat Széles körű összefogássá nőtte ki magát a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) Radírozzuk ki a különbséget! elnevezésű tanévkezdést segítő kampánya: a szervezet közel nyolcmillió forint értékben nyújt segítséget idehaza. HALOTTUNK

Elhunyt Arday-Janka Zsolt

Arday-Janka Zsolt a Dunamelléki Református Egyházkerület világi jegyzője, a Budapest-Déli Egyházmegye világi főjegyzője, a Budapest-Külső-Kelenföldi Református Egyházközség főgondnoka augusztus 25-én, életének 75. évében megtért a mennyei hazába. Hamvait szűk családi körben, szeptember 15-én 11 órakor helyezik nyugalomra, az őt gyászolókat a 12 órakor kezdődő istentiszteletre várják a Külső-Kelenföldi Református Egyházközség templomába (1115 Budapest, Ildikó tér 1.). A koszorúra, virágra szánt pénzt a gyülekezeti perselyben helyezhetik el. „Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött.” (Jób 19,25)

Július 15. és augusztus 31. között folyt az MRSZ tanévkezdést segítő adománygyűjtő programja. A karitatív szervezet bankszámlaszámán, a 1358as adományvonalán és az adomany.jobbadni.hu oldalon hirdetett online gyűjtésen összesen 1 214 000 forint gyűlt össze. Emellett ötven asztali számítógép, százötven használt, de jó állapotú iskolatáska, sok tolltartó, tornazsák és egyéb iskolaszer érkezett. Volt olyan magánszemély, aki negyvenezer füzetet ajánlott fel. Az adományok szétosztását már el is kezdték: eddig ötszáz kisdiák kapott komplett tanszercsomagot, kétszázhetven iskolatáska és négyezer füzet is gazdára talált már. Szeptember első felében még asztali számítógépeket és további füzetcsomagokat juttat el az MRSZ a rászoruló diákoknak.  FORRÁS: JOBBADNI.HU A HÉT KÉPE

ÁLLÁS

A Sárbogárdi Református Egyházközség presbitériuma az egyházközség idősotthonának intézményvezetői állása betöltésére pályázatot hirdet. A pályázat részletes leírása, feltételei elérhetők a Parókia portálon, a gyülekezeti honlapon (Sárbogárdi Református Egyházközség, https://honlap.parokia.hu/ lap/sarbogardi-reformatus-egyhazkozseg/ cikk/mutat/idosek-otthona-1/). A pályázat beérkezésének határideje: szeptember 25. Cím: Református Lelkészi Hivatal, 7000 Sárbogárd, Tompa Mihály utca 41. APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

Református palást, Bocskai-öltöny készítését rövid határidőre vállalom. www.reformatuspalast.hu, e-mail: revertgy@index.hu Gyál, Rákóczi út 3/2. Tel.: 06-30-368-0907. 28 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 13.

Kovács Ferenc tűzoltó dandártábornok, Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány (MRSZ) ügyvezető igazgatója, Bodó Sándor államtitkár, Fekete Károly tiszántúli püspök, Vitályos Eszter államtitkár, Szabóné Karsa Mária polgármester, Fülöp Attila államtitkár, Soltész Miklós államtitkár, Bukáné Zakar Zsuzsanna lelkész, Oláh István, az MRSZ kuratóriumi elnöke és Lutár Balázs, az MRSZ igazgatóhelyettese átadja a Magyar Református Szeretetszolgálat raktárépületét Ebesen szeptember 4-én. A létesítmény hatszázötvenmillió forintos infrastrukturális fejlesztés részeként valósult meg.  VAJDA JÁNOS/MTI


| EGYHÁZI ÉLET |

Tanévnyitó a Károlin

Minifesztivál Debrecenben

Rendhagyó körülmények között zajlott a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) tanévnyitó ünnepsége szeptember 7-én, hétfőn a Pozsonyi Úti Református Egyházközség Hálaadás Templomában. A hagyományos zászlós bevonulás után Bogárdi Szabó István püspök tartott istentiszteletet, majd a vendégek és elsőéves hallgatók köszöntése után Czine Ágnes rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettes mondott ünnepi beszédet, amel�lyel megnyitotta a 2020/2021-es tanévet.

Ritkán marad idő és erő feltenni azokat a kérdéseket, amelyek a hitünk alapjainak folyamatos megvizsgálásához és megújításához vezethetnek: hogyan élem meg a hitem hektikus világunkban? Mit kezdek a bennem is fel-feltörő hitetlenséggel? A múltam, bűneim terheitől hogyan tudok szabadulni? Laikusként tudom Isten üzenetét közvetíteni másoknak? A K-Pont Feszten szeptember 23. és 24. között ezekre a kérdésekre is keresik majd a választ. A rendezvénynek otthont adó Apolló moziban filmek, zenei előadások, fotók, valamint „slam poetry” segítségével szeretnének a szervezők lehetőséget teremteni, hogy tabuk nélküli, építő beszélgetések mozdítsák elő az együtt gondolkodást.. Az esemény főszervezője, Vígh Tamás így foglalja össze az esemény célját: – Úgy gondoljuk, hogy az emberek ki vannak éhezve kulturális, közösségi eseményekre, ezért ingyenes programmal szeretnénk nekik szolgálni. A címben szereplő „K” utal a keresztyénségre, kultúrára és a feltehető kérdésekre is. Missziós cél lebeg a szemünk előtt, szeretnénk minél több keresőt megszólítani ezzel a kis kulturális kavalkáddal. Emellett várjuk középiskolai osztályok jelentkezését, számukra néhány izgalmas aprósággal is készülünk. A filmek között – a tervek szerint – lesz kifejezetten keresztyén témákat feldolgozó alkotás, főleg fiataloknak szánt dráma (FOMO – Megosztod és uralkodsz) és sikerfilm is (A Viszkis). Az utóbbi két film után egy-egy szereplővel, így Ambrus Attilával, valamint lelkészekkel lehet beszélgetni az alkotások kritikus pontjairól a közönség kérdései alapján. A szervezők a fesztiválra fotókat és zenei alkotásokat is várnak pályázóktól. Az alkotásokat szakavatott zsűri értékeli majd, de a közönség is kifejezheti véleményét. Mindkét napon a közeli evangélikus templom udvarában zárul majd a program, ahol kötetlen beszélgetésekre, az élmények megosztására is lesz lehetőség. 

A tanévnyitó ünnepség a kitüntetések átadásával folytatódott. Az egyetem legrangosabb kitüntetését, a Pro Universitate Díjat az egyetem szenátusa Sepsi Enikőnek adományozta, aki az egyetem Bölcsészettudományi, majd Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánjaként sikeresen vezette a kart három cikluson keresztül. A szenátus, valamint a rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettes által adományozott további kitüntetéseket és címeket, valamint az egyetemi tanári okiratokat az érintettek idén a hagyományoktól eltérően kézfogás nélkül vették át. Az esemény folytatásaként elhangzott az idei évben Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat elnyerő huszonöt károlis hallgató neve, majd az első évüket megkezdő hallgatók tettek fogadalmat. Az egyetem vezetősége az öt kar (Államés Jogtudományi Kar, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Hittudományi Kar, Szociális és Egészségtudományi Kar, Tanítóképző Főiskolai Kar) gólyáit egy-egy kiválasztott hallgatón keresztül szimbolikusan egyetemi polgárrá fogadta. Az ünnepség zárásaként Huszár Pál főgondnok köszöntötte a vendégeket és az elsőéveseket.  KRE, FOTÓ: NOVÁK ESZTER 2020. szeptember 13.

Reformátusok Lapja 29


| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Deák Pétert, a Székesfehérvári Református Egyházközség ifjúsági lelkészét kérdeztük. tem, aki „kinőtte” a csoportot vagy elköltözik, és nem tudjuk, mikor találkozunk újra.

Deák Péter lelkész, szociológus, 1988-ban született Budapesten. Itt is nőtt fel, iskoláit is a fővárosban végezte. Házas, két leány édesapja. Családjával a Fejérmegyei Csőszön élnek, szolgálatát Székesfehérváron a fiatalok között végzi. Szabadidejében szívesen fejleszti a parókia környékét.

3

Honnan merít erőt, amikor a hitéletében mélyponton van? Ha nem vagyok jó passzban, az szokott segíteni, hogy leülök – egyedül – és Istenre gondolok. Arra, hogy mindent ő tart a kezében, és majdnem mindegy, hogy én mit „bohóckodom” itt lent. És ha valamit elrontok – ő még jobban szeret. Emellett visszaemlékezem, hogy mennyi mindenen keresztülvitt már, mennyi ajándékot kaptam, amelyet nem érdemeltem meg, és hányszor megkegyelmezett mindenféle helyzetben. Minden jel arra mutat, hogy Isten szíve csücske vagyok – ez megvigasztal.

1

Mi motiválta arra, hogy a szociológia szak elvégzése után az egyházi pályát válassza? Mindig sokat beszélgettünk és gondolkodtunk barátaimmal az emberek problémáiról és azok lehetséges megoldásairól. Sokáig azt gondoltam, hogy segíteni csak a szociális hálón és a politikán keresztül lehet. Aztán rá kellett jönnöm, hogy ahogyan engem is Isten formált, úgy másokat is, ezért az egyént, a családot, a közösséget és a társadalmat is csak ő változtathatja meg. Úgy éreztem, ha mindez így van, akkor számomra az egyetlen értelmes foglalkozás – amelynek gyümölcse túlmutathat ezen a világon – a lelkészi pálya. Egy idő után nemcsak az agyam, hanem a szívem is ezt súgta, valamint az Ige, a lelki vezetőm és a nyíló ajtók is erre indítottak.

2

Ifjúsági lelkészként mit tart a legnehezebb feladatának? Ami nehéz feladat, az számomra valószínűleg bármilyen munkakörben az lenne. Mindent az utolsó pillanatra hagyok, és nem szeretek szervezni sem, valamint nekem az üzenetekre válaszolás és a telefon felvétele is megpróbáltatás. De a szolgálatban a legnehezebb talán az elengedés. Útjára engedni egy ifist, akit több évig kísér30 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 13.

4

Felesége úgyszintén lelkész, hogyan tudják családi életüket egyházi feladataikkal ös�szeegyeztetni? Egyre jobban. Kezdetben nagyon sok energiát igényelt az egyes napok mikromenedzselése, de megtanultunk jobban kommunikálni, és rutinosak lettünk. Idővel rájöttünk, hogy miképpen tudunk segíteni egymásnak, ki miben jó, kit mikor kell békén hagyni, mikor kinek kell többet vállalni – és van segítségünk. Hála Istennek, a gyülekezeteink megértők, és elhordozzák, hogy a gyerekeink éppen a padok közt futkosnak istentisztelet alatt, vagy egy-két ifisnek kell bedobnia magát, amíg apa meg anya „szerepel”.

5

Mit gondol, hogyan lehet manapság a fiatalokat leginkább Isten közelébe vonni? A fiatalok figyelnek. Nézik, hogy mi hamis és mi valódi. Keresik az értéket, az igazit, a hite­ lest. Keresik Istent, valakit, aki elfogadja, feltétel nélkül szereti őket. Többre vágynak. Ha találnak valakit, aki őszintén, megjátszás és „vallásoskodás” nélkül, saját hibáit vállalva mutat valamit Jézus Krisztusból, ahhoz ragaszkodni kezdenek. És Isten majd vonzza őket tovább. Nálam is ez vált be annak idején. Azt gondolom, ez nem változott azóta sem.  KINCSES KRISZTINA


Profile for Reformátusok Lapja

Reformátusok Lapja 2020/37. szám